Önkormányzati fejlesztések keretei és irányai 2014-2020-as fejlesztéspolitikai tervezési időszak Belügyminisztérium Önkormányzati Koordinációs Iroda www.bm-oki.hu II. Regionális konferencia - sorozat 2013. november 18 -27. Helyszínek: Balmazújváros/Miskolc/Kiskunhalas/Szekszárd/Százhalombatta/Székesfehérvár/Zalakaros
Előadók: Számadó Róza / Bába Karola
Keretek, célok
Magyary Program közigazgatás fejlesztési stratégia 2014-2020: •
Az EU 2020 stratégiában lefektetett célokhoz való hozzájárulás;
•
A Jó Állam Fejlesztési Program három eleme közül az önkormányzatok világa alakult át a legmélyrehatóbban, új alkotmányos helyére került annyiban, hogy maga az önkormányzati igazgatás jelentős mértékben kilép az államigazgatás keretéből. Az önkormányzati feladatok egy részét a járási hivatalok vették át.
•
Az önkormányzatoknak a helyi erőforrásokra támaszkodva, új lehetőségeket szükséges megismerniük, és új kompetenciákat kell alkalmazniuk, integrált megközelítéssel, komplex módon.
•
Meghatározó elem a település önfenntartó képességének erősítése, a helyi erőforrások feltárása, kiaknázása, az öngondoskodás elvének érvényesítése.
A közigazgatási reform és az Mötv. hatása az önkormányzati rendszerre:
az Mötv. és a Magyary Program által megfogalmazott elvárásokkal az önkormányzati feladatrendszer jelentősen átalakult, és az új helyzetben, új módon kell feladataikat ellátni az önkormányzatoknak; • normatív finanszírozás helyett feladatalapú támogatási rendszer lépett életbe;
•
• új önkormányzati hivatalrendszer, csökkent a hivatalok száma (a megalakulás együttműködésen - megegyezésen alapult, csak 60 esetben volt szükség kijelölésre); • a polgármester szerepe erősödött, a jegyzői feladat átalakult; • a megyei önkormányzatok új szerepkört kaptak; • törvényességi ellenőrzés helyett felügyelet (szélesebb jogkör).
Tapasztalatok, kihívások
A magyar önkormányzati rendszer a megváltozott körülményeknek, környezetnek megfelelő alkalmasságához szükséges •
szakértői támogatás, mentorálás és információhoz, tudáshoz való hozzáférés biztosítása,
•
alkalmazkodó, együttműködési készség fejlesztése.
•
Differenciáltabban kell kezelni a fejlesztések terén az eltérő sajátosságú nem homogén önkormányzati kört (főváros, MJV, város, 2000fő feletti lakosság számú és kistelepülés).
•
Fokozottabb figyelmet kell kapjanak a hátrányos helyzetű területek.
•
Meg kell teremteni a háttér infrastruktúrát, rendszereket.
Uniós dokumentumok egymáshoz való viszonya
EU 2020 Stratégia
Közösségi Stratégiai Keret Országspecifikus ajánlás
Partnerségi Megállapodás Operatív Programok
Az EU tematikus célkitűzései
1. A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése 2. Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása 3. A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és –kezelés előmozdítása 6. A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása 7. A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 10. Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás 11. Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás
Nemzeti stratégiák, hazai fejlesztéspolitikai dokumentumok és az EU 2020 stratégiai kapcsolata Átfogó és szakpolitikai stratégiák
Nemzeti fejlesztés 2030 OFKT
Partnerségi Megállapodás 2014-2020 Operatív Programok
Nemzeti Vidék Stratégia 2012-2020 Átfogó fejlesztéspolitikai koncepció
Energiastratégia Semmelweis terv Wekerle terv
(OFK)
EU források allokációja az EU kohéziós politika tematikus célterületeire
Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia Nemzeti Környezetvédelmi Program Fenntartható Fejlődés Stratégia Jó Állam Fejlesztési Program Nemzeti Közlekedési Stratégia
Területi fejlesztéspolitikai koncepció
(OTK)
EU források tervezése vidékfejlesztésben és a halászatban
Operatív programok Szakpolitikai programok
EU 2020 stratégia 2010-2020 Közös Stratégiai Keret 2014-2020 EU kohéziós politika tematikus célkitűzései Vidékfejlesztési és halászati politika célkitűzései
Operatív programok
A Kormány 1322/2013. (VI. 12.) Korm. Határozata - A 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására irányuló programozási dokumentumok tervezésével kapcsolatos aktuális feladatokról Forrás
Tervezésért első helyen felelős tárca
Irányító hatóság elhelyezése
ERFA, ESZA
NGM
NGM
Közlekedésfejlesztés OP (KOP)
KA, ERFA
NFM
NFM
Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP (KEHOP)
KA, ERFA
NFM, VM
NFM
Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP)
ESZA, ERFA
EMMI
EMMI
Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP)
ERFA, ESZA
NGM
NGM
Terület- és Településfejlesztési OP (TOP)
ERFA, ESZA
NGM
NGM
KA
ME
ME
Vidékfejlesztési OP (VOP)
EMVA
VM
VM
Magyar Halgazdálkodás (MAHOP)
ETHA
VM
VM
Operatív programok megnevezése Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP)
Végrehajtási Koordinációs OP (KOOP)
A 2007-2013 és a 2014-2020-as tervezési időszak összehasonlítása I. 2007-2013 Uniós tervezési keretek
Strukturális alapok és vidékfejlesztés elkülönül Tagállami szintű keretdokumentumok (Nemzeti Stratégiai Referenciakeret, NSRK)
Tematikus Súlypontok
15 OP
Gazdaságfejlesztés: 16% Foglalkoztatás mint szociális kérdés
Prioritások
Intézményrendszerek
Központi irányítás (NFÜ) Regionális dokumentáció (RFÜ)
2014-2020
Integrált tervezés: ESB alapok: SA, KA, EMVA és ETHA egységes keretben) uniós szinten Tagállami szintű keretek (Partnerségi Megállapodás)
9 OP, célzottabb tervezés uniós és hazai szinten (11 tematikus cél, EU2020)
Gazdaságfejlesztés: 60% Foglalkoztatás a gazdasági fejlesztés része
Központi koordinációval (ME) működő decentralizált intézményrendszer (IH-k a szakpolitikáért felelős tárcáknál) Valós térségi decentralizáció (megyei szinten)
A 2007-2013 és a 2014-2020-as tervezési időszak összehasonlítása II. 2007-2013
Eljárásrendek, támogatási formák
Komoly adminisztratív kötelezettségek 2012-től racionalizáció, egyszerűsítések
Pályázatok vissza nem térítendő támogatással
Kombinált mikrohitel
2014-2020
Egyszerűbb eljárásrendek, központi koordinációval Vissza nem térítendő támogatások mellett nagyobb teret kapnak a pénzügyi eszközök A pénzügyi eszközök teszik ki a teljes összeg 10%-át Közszféra részére : projektszelekció egyszerűsített kiválasztási eljárással Nyílt pályázatok mellett optimalizált projektkiválasztási eljárások: • normatív támogatások • többfordulós pályázatok • global grant • vissza térítendő támogatások (pénzügyi eszközök, hitelprogramok, kockázati tőkealapok, garanciaalapok)
A 2007-2013 és a 2014-2020-as tervezési időszak összehasonlítása III. 2007-2013 Helyi együttműködés eszközei
Területiség
Közép – Magyarországi Régió
2014-2020
LEADER – közösségi kezdeményezés a vidéki gazdaság fejlesztéséért Helyi Akciócsoportok (helyi fejlesztési társulások)
Helyi bázisú fejlesztések CLLD (közösségvezérelt helyi fejlesztések) ITI (területileg integrált beruházások) (Megkönnyítik az integrált tervezést több alap forrásainak felhasználásával)
Regionális OP-k (7db) Tervezés szintje NUTS2 statisztikai régiók
Terület- és Településfejlesztési OP Tervezés szintjei: megye (NUTS3), megyei jogú városok, kisvárosok, CLLD
Fejlett régiónak minősül -> jelentős forráscsökkenés (de van lehetőség többletforrásokra a régió területére eső, de az ország területét szolgáló beruházások esetében)
Átmeneti régió
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! www.bm-oki.hu Számadó Róza
[email protected] Bába Karola
[email protected]
