Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata
Önkéntes hálózat kialakítása az áldozatsegítésben, az önkéntes munka jellemzői Magyarországon Dr. Tóth Zsófia, áldozatsegítő szakreferens, KIMISZ
TÁMOP-5.6.2. Nyitó konferencia Siófok, 2011. március 1-2.
Vázlat I. II. • • •
Az önkéntes munka jellemzői Magyarországon Az áldozatsegítő önkéntes hálózat kialakítása a TÁMOP 5.6.2. projekt keretében A) Az önkéntes hálózat indokoltsága, kiépítése B) Az önkéntesek szerepe, feladatai, toborzása, képzése C) Indikátorok
I. Az önkéntes munka jellemzői Magyarországon -
2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről (Köt.) - Kutatási eredmények (Czike K.-Kuti É.) A 14 éven felüli lakosság kb. 40 %-a végez önkéntes tevékenységet (kb. 3,5 millió ember) Legnagyobb arányban a 31-40 év közötti korosztály (idősebb korban csökken az önkéntesség) Általánosságban a férfiak több önkéntes munkát végeznek, de bizonyos területeken a nők aránya magasabb (szociális szféra, egészségügy, oktatás, ápolás, gondoskodás, hivatalos ügy elintézése)
Az önkéntes munka jellemzői Magyarországon
Az önkéntes segítők aránya együtt növekszik az iskolázottsággal (főiskolát, egyetemet végzettek körében kiugróan magas) Legfőbb motivációk: jó érzés másokon segíteni, illetve a családi indíttatás 10 év alatt az önkéntesek által végzett munka több mint harmadával növekedett
Az önkéntes tevékenység formái 1. 2.
Formális (szervezetekhez kapcsolódó) – informális (szervezeteken kívüli) önkéntesség Hagyományos (szolidaritáson, segítési szándékon alapul) - új típusú (tapasztalatszerzést, tudás hasznosítását vagy bővítését célozza) önkéntesség Önkéntesség típusa
Hagyományos
Új
Korosztály
35 év felett
26 év alatt
Nem
Inkább nők
Nem jellemző
Iskolai végzettség
Magasabb végzettségűek ált.
Nem jellemző
Családi állapot
Házasok, ált. gyermekesek
Egyedülállók
II. Az áldozatsegítő önkéntes hálózat kialakítása (TÁMOP 5.6.2.) – A) Indokoltság
2 cél: az áldozatsegítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés • Térbeli kiterjesztése (hozzáférés a kistelepüléseken, a megyeszékhelytől távol eső területeken alacsony) • Időbeli tágítása (a segítségnyújtás elérhető legyen hivatali munkaidőn túl, valamint hétvégén is)
Az áldozatsegítő önkéntes hálózat kiépítése Önkéntes szervezők (9 megyében) feladatai: 1. 2. 3.
4.
Önkéntesek toborzása és kiválasztása Önkéntes szerződések megkötése a kiválasztott jelöltekkel Az elérhető önkéntesekről nyilvántartás vezetése (elérhetőség helye, ideje, gyakorisága, vállalt feladatok stb.) Önkéntesek képzésének előkészítése, szervezése
Ki lehet áldozatsegítő önkéntes?
• • • •
18. életévét betöltött, cselekvőképes, büntetlen előéletű személy, aki legalább középfokú végzettséggel rendelkezik (különös méltánylást érdemlő esetben általános iskolai végzettséggel), • vállalja az önkéntesek képzésén való részvételt, és • vállalja az önkéntes szerződés megkötését.
B) Az önkéntesek szerepe, feladatai 1.
a lehető legteljesebb tájékoztatás nyújtása az áldozatok jogairól, az Áldozatsegítő Szolgálat támogatásairól, egyéb szervek igénybe vehető szolgáltatásairól az Áldozatsegítő Szolgálat kérelem-nyomtatványát magánál tartja, szükség szerint segít az áldozatnak a kitöltésben, eljuttatja azt a Szolgálathoz segítségnyújtás az ügyintézésben (pl. kérelmek kitöltése, iratok beszerzése, egészségügyi ellátás igénybevétele)
Az önkéntesek szerepe, feladatai 2.
az áldozat elkísérése hivatalos szervhez alapvető lelki-érzelmi támasz biztosítása (az áldozat meghallgatása, megnyugtatása) rendszeres kapcsolattartás a társszervekkel, a Szolgálat ismertségének növelése (pl. tájékoztató anyagok terjesztése)
Az önkéntesek tevékenységének korlátai -
Az önkéntes tevékenységet magáncélra nem használhatja fel, így pl. nem fogadhat el az áldozattól semmit segítségének ellentételezéseként
-
Azonnali pénzügyi segélyt nem adhat
-
Érdekérvényesítésben közreműködhet, de kizárólag segítő szerepet tölthet be (nem keltheti hatósági személy vagy jogi képviselő látszatát)
-
Kötelezettségek: titoktartás, jogszabályok és etikai kódex betartása, esetnapló vezetése
Az önkéntesek toborzása 1. Az Áldozatsegítő Szolgálat meglévő kapcsolatrendszere: • Rendőrség áldozatvédelmi referensei • Önkormányzatok • Családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok • Megyében működő civil szervezetek • Munkaügyi központok 2. Új intézmények megkeresése: • Egyetemek, főiskolák, közoktatási intézmények • Polgárőrség, településőrség, falugondnoki szolgálat • Önkéntes tevékenységgel foglalkozó szervezetek • Nyugdíjasklubok, egyházak, kórházak, védőnői szolgálat
Az önkéntesek képzése 1.
Interjútechnikák, esetkezelés, empátiafejlesztés – tréning
2.
Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon – Miskolci Egyetem képzése
3.
Hospitálás a megyei áldozatsegítő szolgálatnál
4.
Rendszeres esetmegbeszélő csoportok (szakember vezetésével)
Az önkéntes hálózat működése ÁLDOZAT
ÁLDOZATSEGÍTŐ SZOLGÁLAT
DISZPÉCSER SZOLGÁLAT
ÖNKÉNTES
Egyéb kérdések -
KIMISZ, mint önkénteseket fogadó szervezet regisztrációja a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Esélyegyenlőségi Főosztályánál (Köt. 11. § alapján)
-
Büntetlen előélet igazolására szolgáló erkölcsi bizonyítványok költségeinek elkerülése: az önkéntesek által tájékoztatási kérelem a Bűnügyi Nyilvántartó Hatósághoz a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adataikra vonatkozóan (Avtv. 12. § alapján évente egyszer ingyenes)
C) Indikátorok, várható eredmények Indikátorok: - Programba bevont szakemberek száma 2012-ig: minimum 70 fő (diszpécserek, pszichológusok is) - Önkéntes áldozatsegítő hálózat szolgáltatásait igénybe vevők száma 2012-ig: minimum 350 fő Önkéntesek száma kistérségenként: minimum 2 fő, összesen a 9 megyében: minimum 164 fő
Köszönöm a figyelmet!
[email protected] www.kih.gov.hu
