§
MUNKA – J GGAL KÉRDEZZÜK DR. HORVÁTH ISTVÁN ÜGYVÉD, C. EGYETEMI DOCENS PHD (ELTE ÁJTK)1
Nincsen a törvényben, mégis fizethetjük? A prémium munkajogi kérdései I.RÉSZ A 19. „életévében” járó Munka Törvénykönyve mellőzte a korábbi szabályozás számos olyan rendelkezését, amely normatív tartalom nélkül rendezett egyes bérelemeket, így többek között prémiumot is. Az Mt. általános szabályozási elvéből ugyanis - miszerint mindaz, amit a törvény nem szabályoz kötelező jelleggel, a kollektív szerződésnek, illetve a felek megállapodásának tárgya lehet - az következik, hogy felesleges az egyes lehetséges munkabér-elemekre vonatkozó példálódzó központi szabályozás, hiszen a megállapodásos rendezéshez nincs szükség törvényi külön felhatalmazásra. Így az egyébként többnyire az év elején kitűzött feladat teljesítése alapján fizetett prémiumot sem találjuk a hatályos törvényi rendelkezések között. Törvényi szabályozás híján jelentős részben a bíróság gyakorlatára támaszkodunk. A prémium fogalma A fogalom meghatározás szerint a prémium a prémium szolgálati idő után járó díj, vagy bónusz, bérpótlék, ráadás, jutalom, továbbá az előre meghatározott feladatok teljesítése esetén a munkavállaló részére fizetett bér. Ide tartozó a közalkalmazottak ilyen címen fizetett illetmény és kereset kiegészítése. A mai munkaügyi gyakorlat azonban általában nem az időt, hanem valamely előre megállapított többlet-teljesítmény elérését honorálja e díjazási jogcímmel. Ahogyan egy humánpolitikai ügyleírás is tartalmazza: a munkáltatóknak alapvető érdeke fűződik ahhoz, hogy munkavállalóik a legmagasabb teljesítményt nyújtsák munkahelyükön. A prémium a nagyobb teljesítmény elismerésére szolgáló külön munkabér. A munkáltató a prémium kifizetését meghatározott teljesítmény elérése esetére előre, vagyis az adott feladat elvégzését megelőzően, a személyi alapbéren, vagy teljesítménybéren felül tűzi ki. Gyakorlatilag az előre kitűzött feladathoz kötött ún. mozgóbér is a prémium fogalomkörébe tartozik. A prémium összegét elsősorban a munkáltató anyagi erőforrásai határolják be, így annak nincs alsó, illetve felső korlátja. Eljárási kérdések A munkáltatónak a prémiumfeladatot előre meg kell határoznia. Az így kitűzött prémiumfeladatokat a munkavállalóval közölnie kell, a feladat kitűzésével egyidejűleg lehetőség van a prémiumfizetést kizáró vagy csökkentő tényezők megállapítására is. A munkáltató a kitűzött és közölt prémiumfeladatot nem vonhatja vissza azt követően, amikor a munkavállaló már megkezdte. Amennyiben a munkavállaló a kitűzött prémiumfeladatot teljesítette és kizáró feltételek sem álltak fenn, részére a prémium összegét ki kell fizetni. A 1
[email protected]
prémiumfeladatok teljesítését a munkáltató az előre közölt feltételek szerint köteles elbírálni. A prémiumfeladat részleges teljesítése esetén csak abban az esetben fizethető ki a prémium, ha ilyen esetre a kitűzés tartalmazott fizetési kötelezettséget. A munkavállaló a prémium kifizetésével kapcsolatos sérelmes munkáltatói intézkedés, vagy mulasztás ellen az elévülési időn belül munkaügyi jogvitát kezdeményezhet a bíróságnál [Mt. 199. §]. Beszámítás A több hónapra járó keresetrészeket csak az irányadó időszakra jutó mértékben lehet számításba venni, függetlenül attól, hogy a kifizetés időpontja beleesik-e az irányadó időszakba vagy sem. Különösen ügyelni kell e szabályok megfelelő alkalmazására, például a prémium kifizetéseknél, ugyanis előfordulhat előlegfizetés és utólagos elszámolás is. Az átlagkereset számítás alapja az irányadó időszakra kifizetett munkabér. Ehhez a munkabér pontos ismerete szükséges. A Központi Statisztikai Hivatal Munkaügyi statisztikai fogalmakat meghatározó módszertani segédlete határozza meg a munkabér fogalmát, illetve a kereset elemeit. A kereset a munkavégzésre irányuló jogviszony alapján a munkavállaló részére pénzben vagy természetben fizetett díjazás (munkabér, munkadíj, illetmény). A kereset fogalomkörébe tartozó kifizetések a vállalkozásoknál tartalmilag megfelelnek a számviteli bérköltség fogalomnak, a költségvetési intézmények esetében pedig a számviteli elszámolásokban a személyi juttatások között szerepelnek. Az átlagkeresetbe – az alapbér, illetve törzsbér, a bérpótlékok, az egyéb kiegészítő fizetés, a jutalom, a 13. havi és további havi fizetés mellett – be kell számítani a prémiumot is. A következőkben – törvényi szabályozás híján – a bírósági gyakorlat felidézésével ismertetjük a prémium legfontosabb szabályait. Ki tűzi ki? A késedelmes kiírás és a prémiumra való jogosultság A többletfeladatok meghatározása a munkáltató hatáskörébe tartozik, ő dönti el diszkrecionális jogkörében, igényt tart-e ilyen többletfeladat-teljesítésre. Önmagában a feladat késedelmes kiírása, marasztalásra alapot nem adhat. Amennyiben a munkáltató nem volt köteles prémiumot kiírni, és ha ezt elmulasztja, a munkavállalót díjazás nem illeti meg. Egy jogellenes munkaviszony-megszüntetéssel kapcsolatos eset tanulsága szerint az alperesi pozícióban lévő munkáltató rendes felmondása kapcsán az elsőfokú bíróság a kifizetett juttatásoknál elmaradt jövedelemként a prémiumösszegeket is beszámította a felperes munkavállaló átlagkeresetébe. Az ítélet ellen a munkáltató nyújtott be fellebbezést, amelyet azzal indokolt, hogy mindkét évben a prémium kitűzése megtörtént, bár a munkaszerződésben foglaltakhoz képest késedelmesen. Ezt a késedelmes kitűzést egyik évben sem kifogásolta a munkavállaló. A késedelmesen kitűzött prémiumfeladatok ismertek voltak az adott tárgyév I. negyedévében elfogadott gazdálkodási terv adatai alapján. Alaptalanul hivatkozott így a fellebbezés szerint a felperes arra, hogy a késedelmes kiírás miatt nem tudta teljesíteni a prémium feltételeket. Bizonyította, de maga a munkavállaló sem vitatta, hogy egyik évben sem teljesültek ezek a prémiumfeltételek. A másodfokú bíróság a fellebbezést alaposnak találta. Az első fok jogi álláspontjától eltérően a megyei bíróság szerint abból kellett kiindulni, hogy az Mt. 141. § alapján a munkavállalónak az elvégzett munkáért díjazás jár. A munkakörhöz tartozó munkákon felül, rendkívüli munkavégzés esetén kell többletdíjazást fizetni a munkáltatónak. A prémium ösztönző bérjellegű díjazás, amelynek célja, hogy a munkavállaló mennyiségi, minőségi többletteljesítményét díjazza. Az ilyen díjazásra csak akkor nyílik meg a munkavállaló jogosultsága, ha sikeresen teljesített. A többletfeladatok meghatározása a munkáltató hatáskörébe tartozik, ő dönti el diszkrecionális jogkörében, igényt tart-e ilyen többletfeladatteljesítésre. Önmagában a feladat késedelmes kiírása marasztalásra alapot nem adhat. A munkáltató nem volt köteles prémiumot kiírni, így ha ezt elmulasztja, a munkavállalót díjazás
nem illetheti meg. A jelen perben a kiírás késedelmesen történt, de a feladatok ismertek voltak az adott év első negyedévétől a felperes előtt, így nem volt akadályozva a teljesítésben, nem is tiltakozott a késedelem miatt, a feladatokat nem teljesítette, így a fentiek alapján többletdíjazásra nem tarthat igényt [Csongrád Megyei Bíróság 2. Mf. 21 740/2002/2.]. A késedelem egy másik példája A munkaszerződésben kikötött prémium megilleti a munkavállalót akkor is, ha a munkáltató a prémiumfeladat kiírásával oly mértékben késlekedett, hogy annak teljesítése már nem volt elvárható [Mt. 143. §]. Egy ügyben a felperes munkavállaló munkaszerződésében az alperes munkáltató vállalta, hogy a prémiumot fizet a személyi alapbér 25%-áig terjedő összegben, amelynek feltételeit minden év március 31-ig meghatározza. A munkáltató által sem vitatott tény, hogy ezen kötelezettségének nem tett eleget, az előző évre szóló prémiumfeladatokat csak november 27-én, míg a tárgyévit december 10-én határozta meg. A munkaszerződésben megállapított prémium fizetését a munkáltató prémiumfeladat kitűzéséhez és teljesítéséhez kötheti, ha azonban ezt elmulasztja, erre mint kizáró okra nem hivatkozhat és a munkaszerződésben kikötött juttatást megfizetni köteles [Mt. 76. § (3) bekezdése, EBH1999. 44]. Adott esetben a tárgyév utolsó előtti hónapja végén, illetve az utolsó hónapjában a prémiumfeladat kiírása oly mértékben késedelmesen történt, hogy az - mivel a feladat teljesítése már nem volt elvárható - a kitűzés elmaradásával egy tekintet alá esik. Ezért a prémiumfeladat teljesítésének hiányára alperes sikerrel nem hivatkozhatott [Legf. Bír. Mfv. II. 10.255/2003. sz.]. A prémiumkitűzés – a munkáltatói jogkör vitatása és a prémiumra való jogosultság Ha a dolgozó prémiumfeladatát felettese határozta meg, és a munkáltató a prémium kifizetése esedékességének időpontjában vitássá teszi a felettes jogosultságát a prémiumfeladat kitűzése vonatkozásában, a munkavállaló, amennyiben a feladatát teljesítette és a prémium kifizetését kizáró tényező nem gátolja - jogszerűen követelheti annak kifizetését. Egy esetben a munkáltató arra hivatkozott, hogy a főmérnök-helyettes nem volt jogosult prémiumfeladatok kitűzésére a közvetlen beosztottai vonatkozásában, így nem is értékelte azok teljesítését. A prémium kitűzését a munkáltató azért tartotta érvénytelennek, mert azt nem az egység főmérnöke írta alá. A munkáltatónak ez a jogosultsága nem ruházható át, a főmérnök helyettes nem volt jogosult az intézkedésre. Az adott évben nem készült prémiumszabályzat sem, ennélfogva erre a gazdasági évre nem lehetett volna prémiumot kitűzni. A prémium kifizetésére nem volt pénzügyi fedezet. A bírói gyakorlat szerint meghatározott teljesítmény elérése esetére, előre prémium vagy jutalék tűzhető ki, illetve állapítható meg. Tény, hogy a munkáltató meghatározott feladatok teljesülése esetére prémiumot tűzött ki. A feladatokat a főmérnök helyettes határozta meg. A jogvita elbírálása során közömbös, hogy az adott esetben a főmérnök vagy a helyettes tűzte-e ki a prémiumot, miután az ilyen külön feladatot kapott dolgozó nincs és nem is lehet abban a helyzetben, hogy a prémiumfeladatot meghatározó felettesének erre való jogosultságát kétségbe vonja, és emiatt a meghatározott teljesítmény elérése érdekében ne végezzen munkát. A munkavállalók joggal tételezték fel, hogy a prémium kitűzése szabályos. Ebből következik, hogy ha a dolgozó a prémiumfeladatot teljesítette, és a prémium kifizetését kizáró tényező nem gátolja, azt a dolgozó részére ki kell fizetni. A prémiumfizetést kizáró vagy korlátozó tényező csak a konkrét munkavégzéssel, a munkáltató egészének vagy adott részének gazdálkodási eredményével függhet össze (M. törv. II. 10 067/1992. sz.). Prémium a munkaszerződésben – jogosultság prémiumfeladat kitűzése nélkül? A munkáltató a munkaszerződésben vállalhatja, hogy - feltétel nélkül - meghatározott mértékű prémiumot fizet a munkavállalónak. Kérdéses, hogy ha prémiumfeladatot nem tűzött
ki, utóbb hivatkozhat-e mindennek hiányára?! Egy per tényállása szerint a határozott idejű munkaviszonyban álló felperes ügyvezető igazgató munkaviszonya a határozott idő lejárta előtt közös megegyezéssel megszűnt. Az igazgató prémium megfizetése iránti igényét az alperes munkáltató elutasította arra hivatkozva, hogy prémium kitűzésére nem került sor. Ezt követően Az igazgató keresetében a munkaszerződésére hivatkozással prémium megfizetésére kérte a munkáltatót, amely az éves alapbérének felel meg. A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította keresetét. Nincs ígéret – nem jár a prémium A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a munkáltató a prémiumra vonatkozóan semmiféle ígéretet nem tett, és olyan többlettényállás nem merült fel, amely indokolta volna a munkáltatói ügyvezetés időszakában a korábbi, csaknem évtizedes gyakorlattal való szakítást. Az előző ügyvezetővel egyezően, a korábbi gyakorlatnak megfelelően az igazgató jutalomban részesült. Az igazgató fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével részben megváltoztatta a munkaügyi bíróság ítéletét és kötelezte a munkáltatót, hogy fizesse meg az igazgatónak „x” forintot, mely összeg kb. ¼ volt éves keresetének. Fellebbezés – csökkentett összegben mégis jár a prémium A másodfokú bíróság elfogadta a döntése alapjául az elsőfokú ítéletben megállapított tényállást, amelyből azonban eltérő jogi következtetést vont le. Ennek alapjául arra hivatkozott, hogy bár a prémium kitűzése a munkáltató joga, azonban, ha arra a munkaszerződésben kötelezettséget vállalt, ez önmagában megalapozza a munkavállaló igényét akkor is, ha a munkaszerződés megkötése után a munkáltató elmulasztja a prémiumfeladat és a feltételek, valamint a prémium mértékének meghatározását (BH1997. 316. szám, BH1997. 553. szám). A munkaszerződést a bíróság akként értelmezte, hogy a munkáltató a prémiumra és ennek keretében prémiumfeladat meghatározására tett ígéretet. A munkaszerződés szerint: a munkavállalót a személyi alapbérén felül prémium illeti meg. Ez a megfogalmazás a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint azt jelenti, hogy az igazgató a munkabérén felül jogosult a prémiumra, és a munkáltató köteles azt megfizetni. Ha a munkáltató esetleg tévedésben lett volna a szerződés idézett szövegével kapcsolatban, megtámadhatta volna nyilatkozatát, azonban a tévedés, megtévesztés felismerésétől számított harminc napos megtámadási határidőt elmulasztotta, ezért a szerződés az igazgató javára prémium kifizetésére kötelezettséget teremtett. A másodfokú bíróság a prémiumigényt azonban összegszerűségében eltúlzottnak tartotta, és annak mértékét mérsékelte. Felülvizsgálat – a munkaszerződés alapján még sem jár a prémium A felülvizsgálati kérelemre eljárt Legfelsőbb Bíróság döntése szerint a tényállásból a megyei bíróság téves jogi következtetést vont le. Tévedett, amikor a munkaszerződést akként értelmezte, hogy abban a munkáltató prémiumfeladat meghatározására, prémium kifizetésére tett kötelező erejű ígéretet. E körben hiányosan idézte a munkaszerződést, amely szerint a munkavállalót a személyi alapbérén felül prémium illeti meg. A munkaszerződés szó szerint ugyanis a következőket tartalmazza: „A munkavállalót személyi alapbérén felül az igazgatóság által kitűzött prémiumfeladat és prémiumfeltételek teljesítése esetén prémium illeti meg.” Ez a megfogalmazás a szavak általánosan elfogadott nyelvtani értelmezése és a logika szabályai szerint sem jelentheti, hogy a munkáltató igazgatósága köteles lett volna prémiumfeladatokat, feltételeket kitűzni, erre az igazgatóságnak csupán lehetősége volt. Az igazgatót prémium feladat, prémiumfeltételek kitűzése és teljesítése esetén illette volna meg prémium. A másodfokú bíróság által hivatkozott BH1997. 316. számú és a BH1997. 553. számú állásfoglalásban közzétett döntések a jelen tényállásra nem alkalmazhatók. E döntések szerint
ha a munkáltató a munkaszerződésben vállalta, hogy feltétel nélkül meghatározott mértékű prémiumot fizet a munkavállalónak, prémiumfeladatot azonban ennek ellenére nem tűz ki, utóbb nem hivatkozhat a prémiumfeladat kitűzésének hiányára. A perbeli esetben ugyanis a munkáltató nem vállalta, hogy meghatározott mértékű prémiumot fizet feltétel nélkül a felperes számára. Megállapítható tehát, hogy a másodfokú bíróság a munkaszerződést hiányos idézése és ebből következő téves értelmezése alapján hozta meg a döntését, mert a munkáltató a feladatkitűzés jogát fenntartotta magának. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Azaz, prémium egyáltalán nem járt az igazgatónak (Legf. Bír. Mfv. II. 11.186/2000. sz.). Munkáltatói kötelezettségvállalás a prémiumkitűzésre – és ha mégsem tűz ki feladatot? Ha a munkáltató a munkaszerződés megkötésekor kötelezettséget vállal a prémium kitűzésére, problémát vethet fel, hogy annak elmulasztása a munkavállaló igényét érinti-e, vagy a munkáltató kötelezettségvállalása folytán eleve jogosultságot szerez a prémiumra [Mt. 3. § (1) bek., 76. § (3) bek.]. Az ügyintézői munkakörben dolgozó felperes munkaviszonya az alperes munkáltató rendes felmondása folytán megszűnt. Az ügyintéző keresetében a megszüntetést megelőző két negyedévre prémium címén igényt jelentett be. A munkaügyi bíróság az ítéletével a keresetnek helyt adott. Tényként állapította meg, hogy a felek három éve új munkaszerződést kötöttek, amely szerint a munkavállalót külön feladat meghatározása esetén prémium illeti meg. A prémiumfeladatot a munkáltató az adott év március 1. napjáig tartozik kitűzni, és a feladatokat a munkáltató gazdálkodásában év közben bekövetkezett lényeges változásra hivatkozva, legfeljebb egy alkalommal módosíthatja. A prémiumfeladat kiírása a munkaszerződés mellékletét képezi. A munkáltató vállalta, hogy az ügyintézőt alapbér plusz prémium rendszerben foglalkoztatja oly módon, hogy részére a tárgyév március 1-ig a prémiumfeladatot kitűzi. A bíróság döntése meghozatalánál figyelembe vette, hogy a munkáltató négy éve az ügyintéző osztályának dolgozói részére prémiumként különböző összegeket fizetett ki. Mindezek alapján megállapította, hogy az ügyintéző a munkáltató az osztály teljesítménye, vagyis a befolyt árbevétel függvényében prémiumot vezetett be. A premizálási rendszer az ügyintéző munkaviszonyának felmondásakor is hatályban volt, ezért részére jár a prémium. A munkaszerződésben foglaltak alapján a prémiumra alanyi jogosultságot szerzett, a munkáltató hibája, hogy vállalt kötelezettsége ellenére az ügyintéző részére külön prémiumfeladatot nem adott. Alanyi jog a prémiumra A felülvizsgálati kérelemre eljárt Legfelsőbb Bíróság megállapította: a perben azt kellett elbírálni, hogy a munkavállaló alanyi jogot szerzett-e a prémium kifizetésére. Tény, hogy a munkáltató a munkaszerződés megkötésekor vállalta, hogy a prémiumfeladatot az adott év március 1-jéig kitűzi. Ennek elmulasztása a munkáltató részéről megvalósította meg az együttműködési kötelezettség általános elvének megsértését. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint, ha a munkáltató a munkaszerződés megkötésekor kötelezettséget vállal a prémium kitűzésére, annak elmulasztása a munkavállaló igényét nem érinti, mert a munkáltató kötelezettségvállalása folytán jogosultságot szerez a prémiumra [Mt. 76. § (3) bekezdés], (Legf. Bír. Mfv. II. 10.783/1999. sz.). Az ügyvezető prémiuma – munkaszerződésben, feltételek nélkül Az ügyintéző után az ügyvezető (micsoda különbség a két ügy között) munkaszerződésben kikötött prémiuma a kérdés. A munkaszerződésben megállapított prémium fizetését a munkáltató a prémiumfeladat kitűzéséhez és teljesítéséhez kötheti, ha azonban ezt elmulasztja, erre mint kizáró okra nem hivatkozhat, és a munkaszerződésben kikötött juttatást
megfizetni köteles [Mt. 76. § (3) bek.]. A következő eset leírása a per tanulságával megmutatja: hogyan ne járjunk el munkáltatóként! A felperes ügyvezető munkaszerződése a munkabérét a személyi alapbéren felül 80% éves prémiumban határozta meg. Az alperes munkáltató ügyvezető tisztségéből azonnali hatállyal visszahívta és munkaviszonyát rendkívüli felmondással megszüntette. Az ügyintéző keresetében a rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítását, és ennek folyományaként a határozott időből még hátralévő időre járó munkabér és prémium megfizetését kérte. A munkaügyi bíróság ítéletével az ügyvezető keresetét elutasította. Indokolásában megállapította, hogy a rendkívüli felmondás alapjául szolgáló magatartásokkal az ügyintéző a munkaviszonyából származó lényeges kötelezettségét súlyos gondatlansággal szegte meg és ezek a kötelezettségszegések jelentős mértékűek. A prémium iránti igény elutasítását az elsőfokú bíróság külön nem indokolta. A fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az első fok ítéletét helyes indokainál fogva helybenhagyta. A másodfokú ítélet rámutatott arra, hogy az ügyvezető részére prémiumot a munkáltató nem tűzött ki, ezért ez a követelése alaptalan. Jogosultság a prémiumra – prémiumfeladat kitűzése nélkül A felülvizsgálati kérelemre eljárt Legfelsőbb Bíróság leszögezte: a prémium a munkaszerződésben is kiköthető. A munkaszerződésben megállapított prémium fizetését a munkáltató nem kötötte prémiumfeladat kitűzéséhez és teljesítéséhez. Miután ezt a munkáltató elmulasztotta, erre mint kizáró okra nem hivatkozhat, és a juttatást megfizetni köteles. Ennél fogva tévedett a másodfokú bíróság, amikor az ügyvezető prémiumigényét azzal az indokolással utasította el, hogy a prémium kitűzése nem történt meg (Legf. Bír. Mfv. I.10.775/1997. sz.). Egy másik igazgató esete A felperes igazgató munkaszerződése szerint prémium illeti meg, ami legfeljebb bérének 150% lehet. Az igazgató munkaviszonya megszűnt, aki keresetében „x” Ft prémium megfizetésére kérte kötelezni az alperes munkáltatót, mert a munkaviszonyának megszűnésekor prémiumként pedig félévi bérének 10%-át kapta a 150% helyett. A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy az igazgatóság nem határozott meg prémiumfeladatokat, és a munkaszerződés sem alapozza meg az igazgató igényét. Az ítéletnek a prémiumigényt elutasító rendelkezése ellen az igazgató fellebbezett. A megyei bíróság helybenhagyta az első fok ítéletét, e szerint az igazgató számára nem tűztek ki prémiumfeladatot, a munkaszerződés pedig ebben a részében csak határozatlan lehetőséget teremt a prémiumra. A munkáltatónak teljesítenie kell a munkaszerződésben foglaltakat Az igazgató felülvizsgálati kérelemét a Legfelsőbb Bíróság alaposnak minősítette. Munkaszerződése szerint a munkáltató vállalta, hogy juttatásként az igazgatót az alapbérén felül prémium illeti meg, a konkrét feladatokat az igazgatóságnak kell meghatároznia, úgyszintén annak mértékét is a 150%-os felső határt figyelembe véve. Az igazgatóság nem határozott meg joghatályosan prémiumfeladatokat, mert az alapító döntésére várt. Ez azonban nem jelentheti, hogy a munkaszerződésben vállalt kötelezettségét ne kellene teljesítenie. Az ellenkező álláspont a munkáltatót lényegében feljogosítaná, hogy a munkaszerződésben vállalt kötelezettsége teljesítésétől mentesüljön, ha nem határoz meg prémiumfeladatot. A prémium kitűzése a munkáltató joga, ha azonban arra a munkaszerződésben kötelezettséget vállal, ez önmagában megalapozza a munkavállaló igényét. Az igazgató munkaszerződésében nem határozták meg a prémium konkrét mértékét, csak annak felső határát. Erre tekintettel, figyelembe véve azt a körülményt is, hogy az igazgatót a megelőző évre az alapbérének száz
százaléka illette meg prémiumként, a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint ezzel a mértékkel kell a munkaviszonyának megszűnéséig terjedő időre elszámolni (Legf. Bír. Mfv. II. 10.658/1996. sz.). A már kitűzött prémiumfeladat visszavonása A prémium kitűzése a munkáltató joga. Ha annak fizetésére a munkaszerződésben vállal kötelezettséget, mint fentebb megismerhettük, mindez önmagában megalapozza a munkavállaló igényét a prémiumra. Ha a munkáltató szemszögéből közelítünk e kérdéshez, javasoljuk: a prémiumra a munkaszerződésben ne történjék utalás, a szerződés erről ne rendelkezzen. Elégséges - és a munkáltatót jogilag pongyola eljárása utóbb nem hozza költséges pervesztes helyzetbe -, ha a munkaszerződéstől különálló munkáltatói nyilatkozat rendelkezik a prémium kitűzéséről és jogosultság feltételeiről, továbbá a prémium összegéről. A munkáltató a közlést követően visszavonhatja-e a már kitűzött és a munkavállalóval közölt prémiumfeladatot? Mennyiben játszik szerepet ennek jogi megítélésében, hogy a feladat teljesítését a munkavállaló már megkezdte? Az üzemvezető felperes munkaviszonya az alperes munkáltató rendes felmondása következtében szűnt meg. Az üzemvezető kérte az előző évre kitűzött prémiumfeladatokra és a már kifizetett prémiumelőlegre tekintettel további prémium megfizetését. A munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte a munkáltatót a prémium megfizetésére. Ítéletének indokolása szerint a prémiumkitűzés megfelelt a jogszabályoknak, és a munkáltató a kitűzött feladatok teljesítését sem vitatta. A prémiumkitűzés nem tartalmazott korlátozó vagy kizáró feltételeket. Az igazgatói intézkedés, amellyel a munkáltató visszavonta a prémiumfeladatokat, jogellenes volt. Végül a munkáltató felülvizsgálati kérelmére eljárt Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban megállapította: az üzemvezetőnek jogszerűen állapították meg az évi prémiumfeladatait, de a prémiumkitűzés visszavonása már nem volt jogszerű eljárás. A munkáltató ugyanis a közlést követően nem vonhatja vissza a már kitűzött és a munkavállalóval közölt olyan prémiumfeladatot, amelynek teljesítését a munkavállaló már megkezdte. (Legfelsőbb Bíróság M. törv. I. 10.321/1982. sz.) A munkáltató részére a prémiumfeladat egyoldalú visszavonásának lehetőségét biztosító feltétel jogellenes, és erre hivatkozva a munkavállaló nem zárható el a prémiumtól (Legf. Bír. Mfv. II. 10.658/1995. sz.).
