Nevelőtestületi elfogadás dátuma: április 6. Fenntartói jóváhagyás dátuma: június 4. Érvényesség: nevelőtestületi döntés szerint

HÁZIREND Óbudai Nagy László Általános Iskola

Nevelőtestületi elfogadás dátuma: 2009. április 6. Fenntartói jóváhagyás dátuma: 2009. június 4. Érvényesség: nevelőtestületi döntés szerint Tervezett felülvizsgálat dátuma: jogszabályi előírás, fenntartói döntés szerint

Tartalomjegyzék 1. Adatok .......................................................................................................................... 5 2. A Házirend célja és rendeltetése .................................................................................. 5 2.1. Általános rendelkezések meghatározása ................................................................ 5 2.2. Az iskola nagyobb tanuló közösségei .................................................................... 5 3. A tanulói jogok ............................................................................................................. 5 3.1. A tanulói jogviszony keletkezésének és megszüntetésének szabályai .................. 5 3.1.1. A tanulói jogviszony létesítése ................................................................... 5 3.1.2. Az első évfolyamra jelentkező tanulók felvételének módja ....................... 5 3.1.3. A tanulói jogviszony és a Házirend ............................................................ 5 3.1.4. Az intézmény beiskolázási körzete ............................................................. 5 3.1.5. A beiratkozáshoz szükséges feltételek az iskola magasabb évfolyamaira.. 7 3.1.6. Adminisztratív formai feltételek ................................................................. 7 3.1.7. Teljesítmény- és képességfeltételek ............................................................ 7 3.1.8. A belépési követelmények során alkalmazásra kerülő eljárások ................ 7 3.1.9. Az osztályba, csoportba sorolás szempontjai.............................................. 7 3.1.10. A tanulói jogviszony megszűnésének esetei ............................................. 7 3.2. Az egyes tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos iskolai szabályok, ................. 8 módszerek, eljárások ..................................................................................................... 8 3.2.1. Tanulók jogai ............................................................................................. 8 3.2.2. Az emberi méltósághoz való jog érvényesülését segítő eljárások ............. 8 3.2.3. Információhoz jutás, kérdezés, érdemi válasz rendje ................................ 8 3.2.4. Szabad véleménynyilvánítás módja ........................................................... 9 3.2.5. A hit- és vallásoktatáshoz való jog ............................................................ 9 3.2.6. Érdekképviselet, érdekvédelem, érdekegyeztetés iskolai rendszere .......... 9 3.2.7. A véleményezési jog gyakorlásának szempontjából a tanulók nagyobb .... 9 közösségének minősülnek ..................................................................................... 9 3.2.8. A jogorvoslati jog gyakorlása .................................................................... 9 3.3. A tanuló által előállított termékek, dolgok, alkotások tulajdonjoga ...................... 9 3.4. A tantárgyválasztással és a pedagógus megválasztásával összefüggő eljárás ..... 10 3.5. A tanulók jutalmazásának rendje ......................................................................... 10 3.5.1. A tanulók jutalmazásának formái ............................................................ 10 3.5.2. Tantárgyi elismerés ................................................................................... 10 3.5.3. Eredményes kulturális tevékenység elismerése ........................................ 11 3.5.4. Kimagasló sportteljesítmény..................................................................... 11 3.5.5. A közösségi életben kiemelkedő munkát végző tanulók jutalmazása ...... 11 3.5.6. Az iskola díszpolgára cím ......................................................................... 11 3.5.7. Az elismerés egyéb formái....................................................................... 11 3.6. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei .......................... 12 3.6.1. Helyi önkormányzati és intézményi támogatások .................................... 12 3.6.2. A támogatások elbírálásának alapjául szolgáló kritériumok .................... 12 3.6.3. Az eljárásrend ........................................................................................... 12 3.7. Az étkezéshez szükséges térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó.... 13 szabályok..................................................................................................................... 13 3.8. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje ................. 13 3.9. A tankönyvigényléssel, -kölcsönzéssel, -értékesítéssel, a tankönyv ................... 13 elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési .................. 13 kötelezettség mérséklésével illetve elengedésével kapcsolatos szabályok ................. 13 3.9.1. A tankönyvigénylés .................................................................................. 13 2

3.9.2. A tankönyvkölcsönzés .............................................................................. 13 3.9.3. A tankönyv-értékesítés.............................................................................. 14 3.9.4. A tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítése ..... 14 3.9.5. A kártérítési kötelezettség mérséklése illetve elengedése ........................ 14 4. Tanulói kötelességek .................................................................................................. 15 4.1. A tanuló kötelességei ........................................................................................... 15 4.2. A dolgozatírás szabályozása ................................................................................ 15 4.3. A hetes kötelességei ............................................................................................. 16 4.4. A diákügyelet ....................................................................................................... 16 4.5. A foglalkozásokon való részvétel, a távolmaradással kapcsolatos szabályok ..... 16 4.5.1. A tanuló foglalkozásokon való részvételének kötelezettsége .................. 16 4.5.2. A hiányzások rendje .................................................................................. 16 4.5.3. A távolmaradás kérése, az engedélyezés rendje ....................................... 17 4.6. A nem kötelező (választható) foglalkozásokra történő jelentkezés módja, az .... 17 elbírálás elvei, a kijelentkezés módja.......................................................................... 17 4.7. Eszközök, felszerelések védelme, felelősségvállalás, a rendben tartás szabályai 18 4.8. Súlyos jogellenes magatartás, illetve annak megelőzési és szankcionálási ......... 18 eljárásai ....................................................................................................................... 18 4.9. A tanórai foglalkozások során tiltott tanulói magatartás ..................................... 18 4.10. Az iskola által szervezett, a Pedagógiai Program megvalósításához kapcsoló- 19 dó, kötelező iskolán kívüli rendezvényeken elvárt és tiltott tanulói magatartás ......... 19 4.11. A tanulók által az iskolába bevitt dolgok bejelentését illetve megőrzőben való 19 elhelyezését érintő eljárás ........................................................................................... 19 4.12. A tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához ..... 20 nem szükséges dolgok bevitele ................................................................................... 20 4.13 A tanulókra vonatkozó fegyelmező intézkedések formái, rendje, a fegyelmi .... 20 eljárás és az anyagi kártérítés szabályai ...................................................................... 20 4.14. Az egyeztető eljárás rendje ................................................................................ 21 4.15. Fizetési kötelezettséggel kapcsolatos eljárás ..................................................... 22 5. Az iskolai diákközösségek és a diákönkormányzat jogainak gyakorlásával kapcsolatos szabályok ......................................................................................... 23 5.1. A diákkörök létrehozásának rendje, iskolai támogatása ...................................... 23 5.2. A diákönkormányzat létrehozásának rendje, iskolai támogatása, a ..................... 23 diákközgyűlés és összehívásának a rendje .................................................................. 23 5.3. A diákönkormányzat, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás ......... 23 formái és rendje........................................................................................................... 23 5.4. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának formái ....................................... 24 5.5. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása .................. 24 5.6. A diáksport egyesület intézményes támogatása ................................................... 24 5.7. A tanítás nélküli munkanapok programjának meghatározásával kapcsolatos ..... 24 eljárás .......................................................................................................................... 24 5.8. Diákmédia, iskolarádió, iskolaújság támogatása, a diákönkormányzati .............. 24 tájékoztatási rendszer működtetésével kapcsolatos eljárások ..................................... 24 6. Az iskolai munkarend, a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások rendje ................ 25 6.1. A tanítás munkarendje ......................................................................................... 25 6.1.1. Az iskolába érkezés rendje........................................................................ 25 6.1.2. A tanítási órák rendje ................................................................................ 25 6.1.3. Tanulói munkarend ................................................................................... 26 6.1.4. Csengetési rend ......................................................................................... 26 3

6.1.5. Az óraközi szünetek rendje ....................................................................... 26 6.1.6. Az iskolából való távozás rendje ........................................................... 27 6.2. A napközi otthoni, tanulószobai és az iskolaotthonos foglalkozásokra való ... 27 felvétel iránti kérelmek elbírálásának elvei ................................................................ 27 6.3. A tanórán kívüli foglalkozások munkarendje ...................................................... 28 6.3.1. A napközi otthon és a tanulószoba............................................................ 28 6.3.2. A napközi otthoni és tanulószobai foglalkozások napirendje ................... 28 6.3.3. Az iskolaotthon ......................................................................................... 28 6.3.4. Az ebédlői étkezés rendje ......................................................................... 29 6.3.5. A tanórán kívüli egyéb foglalkozások rendje ........................................... 29 6.4. Az Iskolarádió működése, hangos bemondó használata ...................................... 29 6.5. Ünnepi viselet, váltócipő, testnevelés felszerelés használata .............................. 30 7. Iskolai védő-óvó előírások ......................................................................................... 30 7.1. Védő-óvó előírások, amelyeket a tanulók egészsége, testi épsége védelmében . 30 az iskolában való tartózkodás során meg kell tartani.................................................. 30 7.2. A tanulókat érintő rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás formái, .......... 30 megszervezésükkel kapcsolatos eljárás ...................................................................... 30 7.3. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó személy és elérhetőségének ...... 31 meghatározása, közzététele ......................................................................................... 31 7.4. Baleset-megelőzési előírások, baleset esetén teendő intézkedések .................... 31 8. Az iskola és az iskolához tartozó területek használatának szabályai ......................... 32 8.1. Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó ...... 32 területek használatának, kezelésének, megóvásának rendje ....................................... 32 8.2. Speciális létesítmények, helyiségek használata .................................................. 32 9. A Házirenddel kapcsolatos szabályok ........................................................................ 33 9.1. A Házirend elfogadása ......................................................................................... 33 9.2. A Házirend módosítása ........................................................................................ 33 9.3. A Házirend nyilvánosságra hozatala .................................................................... 33 9.4. A Házirend érvényességi ideje............................................................................. 33 9.5 A Házirend hatályba lépése ................................................................................. 33 Melléklet ......................................................................................................................... 35 A fizika-kémia szaktantermek használati rendje ........................................................ 35 Az informatikatermek használati rendje ..................................................................... 35 A tornatermek, aulák, öltözők, iskolaudvar és a sportpályák használati rendje ......... 36

4

1. Adatok 1.1. Az intézmény Házirendje az iskola alapító okiratában meghatározott feladatellátási egységeire vonatkozik: székhely: 1032 Budapest, Zápor utca 90. telephely: 1035 Budapest, Váradi utca 15/B.

2. A Házirend célja és rendeltetése 2.1. Általános rendelkezések meghatározása 2.1.1. A Házirend szabályozza a közoktatásról szóló (többször módosított) 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Közoktatási Törvény [Kt.]) és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet vonatkozó részei alapján az iskola munkarendjét, a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásának illetve végrehajtásának módját. 2.1.2. Ahol a Házirend szülőt említ, az alatt a tanuló törvényes gondviselőjét kell érteni. 2.2. Az iskola nagyobb tanuló közösségei 2.2.1. A tanulók nagyobb közössége: a tanulólétszám 20 %-a. 2.2.2. A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a diákönkormányzat véleményét, javaslatát, lehetővé teszi az ilyen témájú tantestületi és a szülői munkaközösségi értekezleteken való részvételüket.

3. A tanulói jogok 3.1. A tanulói jogviszony keletkezésének és megszüntetésének szabályai 3.1.1. A tanulói jogviszony létesítése 3.1.1.1. A tanulói jogviszony létesítését, annak feltételeit a Közoktatási Törvény 66.§-a és a kapcsolódó jogszabályi rendelkezések szabályozzák. 3.1.2. Az első évfolyamra jelentkező tanulók felvételének módja 3.1.2.1. Az első évfolyamra történő felvétel (beíratás) módját a fenntartó a felvételi tájékoztató kiadásával a tanév rendjében meghatározott időben nyilvánosságra hozza. 3.1.2.2. Az elsős tanulók beiratkozásáról az iskola honlapján is valamennyi információ közlésre kerül. 3.1.3. A tanulói jogviszony és a Házirend 3.1.3.1. A tanuló a beiratkozással létrejövő jogviszony létesítésének időpontjától annak tartama alatt köteles az intézmény Házirendjének szabályait betartani. 3.1.4. Az intézmény beiskolázási körzete 3.1.4.1. Az Óbudai Nagy László Általános Iskola beiskolázási körzetéhez a következő, Budapest, III. kerületében található közterületek tartoznak: Ágoston utca 2–4, 1–3, 12–18. Ágoston utca 6–10–ig.

Árpád fejedelem útja 50–68, 49–107. Bécsi út 150–224, 211–231. 5

Bécsi út 189–209. Bécsi út 32–136, 37–187. Bécsi út 58–92, 63–101. Beszterce utca Bokor utca Calvin köz Csatárka utca Csemete utca Dereglye utca Dévai Bíró Mátyás tér Doberdő utca Dugovits Titusz tér Érc utca Erdőhát utca Eső utca Evező utca Fekete salak Fényes Adolf utca Fergeteg utca Flóra utca Folyóka utca Folyondár köz Folyondár utca Föld utca 48–54, 51–71. Galagonya utca Guckler Károly utca Gyenes utca Gyík utca Haránt köz Haránt utca Hegyoldal utca Hortenzia köz Ilonka utca Jolsva utca Jószerencse utca Judit utca Kecske utca Kenyeres utca Kiscelli köz Kiscelli lejtő Kiscelli utca 2–106, 1–3, 7–81. Kiskorona utca Kolostor utca Kolosy tér Kőzet utca Lajos utca 36–168, 45–131. Mátyáshegyi köz

Mátyáshegyi út Mikoviny utca Mókus utca Nagybátonyi utca Nagyszombat utca 6, 3–27, Nyereg utca Óbuda utca Pacsirtamező utca16–44, 3–67.(volt Korvin utca) Pálvölgyi köz Perc utca Perényi köz Perényi út Podolin utca Reménység utca Remetehegyi árok San Marco utca 2–72, 1–75. San Marco utca 74, 77–83. Selmeci utca Selyem utca Seregély köz Seregély utca Solymár utca Szélvész utca Szépvölgyi út 1–173 Szomolnok utca Szőlő köz Szőlő utca 6–66, 68–94, 7–37. Táborhegyi lépcső Táborhegyi út Tanuló utca Tégla utca Tél utca Teszársz Károly utca Textilgyár utca Tímár utca 2–40, 1–31. Toboz utca Törzs utca Uszály utca Üde utca Vályog utca Váradi utca 22–34, 15/B–19. Végvár utca Viador utca Virág Benedek utca Vörösvári út 88–96. Zápor utca 2–72, 74–90, 1–51, 53–69.

6

3.1.5. A beiratkozáshoz szükséges feltételek az iskola magasabb évfolyamaira 3.1.5.1. Az iskola beiskolázási körzetébe tartozó gyermeket az intézmény a jogszabályban meghatározott módon veszi fel. 3.1.5.2. Egyéb esetekben a felvételről a tanulmányi eredmények és a tanuló magatartása, valamint a tanuló sajátos helyzetéről szóló dokumentumok (szakvélemény, szakértői vélemény stb.) alapján az iskola igazgatója dönt megkülönböztetett figyelmet fordítva a magatartás és szorgalom osztályzatokra. 3.1.6. Adminisztratív formai feltételek 3.1.6.1. Az előző iskolából hozott iskolaváltoztatási igazolás. 3.1.6.2. Az előző iskolából hozott bizonyítvány. 3.1.6.3. Ha a tanuló tanév közben érkezik, az előző iskolából hozott értesítő füzet vagy ellenőrző könyv (tájékoztató füzet). 3.1.6.4. Szükség esetén információ kérése az előző iskolától. 3.1.7. Teljesítmény- és képességfeltételek 3.1.7.1. Tantárgyanként meg kell vizsgálni, hogy a belépő tanuló előző iskolájában tanultak mennyire adekvátak az iskola helyi tantervével. Az idegen nyelv tanulásával kapcsolatban fel kell mérni, hogy a tanuló melyik nyelvi csoportba kerüljön. 3.1.8. A belépési követelmények során alkalmazásra kerülő eljárások 3.1.8.1. A belépést követő két héten belül a szaktanárok (tanítók) a gyermekkel folytatott tájékozódó beszélgetések segítségével eldöntik, hogy a tanuló ismeretei elegendőek-e az adott évfolyamon a tanulmányok folytatására. Tapasztalataikról és javaslataikról az igazgatót és az igazgatóhelyetteseket tájékoztatják. 3.1.8.2. A szülőkkel való megbeszélés után az igazgató dönt: o a tanulmányok folytatásáról; o az évfolyam megismétléséről (Kt. 71.§); o felzárkóztatás egyes tantárgyakból, o az osztályba sorolásról stb. 3.1.9. Az osztályba, csoportba sorolás szempontjai 3.1.9.1. Az iskolánkba beiratkozó első osztályosokat a szülőkkel egyeztetve, a gyermekekről szóló szakvélemény, ill. szakértői vélemény alapján az igazgató sorolja osztályokba. 3.1.9.2. Az újonnan érkező tanulóknál elsősorban az osztály létszámát, a gyermek érdeklődését vesszük figyelembe. 3.1.9.3. Az emelt szintű nyelvoktatást azok a szülők kérhetik, akiknek gyermekei az első két évben jó eredményeket értek el magyar nyelv és irodalomból, illetve a választott tantárgyból megfelelő szinten teljesítettek. 3.1.9.4. Az osztályba, csoportba való besorolásról az igazgatóhelyettesek, illetve a tanítók és a szaktanárok meghallgatása után az igazgató dönt. 3.1.10. A tanulói jogviszony megszűnésének esetei 3.1.10.1. A tanuló a nyolcadik évfolyam tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett. 3.1.10.2. A – nem körzetes – tanulóval szemben olyan fegyelmi határozat születik, hogy tanulmányait más iskolában kell folytatnia, amennyiben az igazgató megállapodott a fogadó iskola vezetőjével és egyeztetett a szülővel. 7

3.1.10.3. A szülő gyermekét más iskolába íratja át. 3.2. Az egyes tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos iskolai szabályok, módszerek, eljárások 3.2.1. Tanulók jogai 3.2.1.1. A Házirend szabályai alapján használhatja az iskola termeit, létesítményeit, felszerelését. 3.2.1.2. Közreműködhet a tanórán kívüli programok tervezésében, szervezésében. 3.2.1.3. Érdeklődésének megfelelően képezheti magát: bekapcsolódhat a különböző szakkörök munkájába. A szakkörök a tanulók érdeklődésének előzetes felmérése alapján szerveződnek a tantárgyfelosztás adta órakeretek lehetőségei szerint. A szakkörökbe való jelentkezés önkéntes alapon történik, s a foglalkozásokon való részvétel a jelentkezés után kötelező. A részvétel alól eseti felmentést csak a szülő adhat írásban. 3.2.1.4. Részt vehet a tanulmányi, kulturális és sportversenyeken, pályázatokon, egyéb iskolai programokon. 3.2.1.5. Vállalhat időszakos, illetve állandó megbízatásokat, ügyeleti munkát. 3.2.1.6. Választó és választható a diákönkormányzatba. 3.2.1.7. Igénybe veheti a napközi otthont és a korrepetálásokat. 3.2.1.8. Tagja lehet az iskola diák sportegyesületének, sportköreinek, melyekre a jelentkezés önkéntesen történik a testnevelő tanárnál. 3.2.1.9. Tanulmányaihoz igénybe veheti az iskolai könyvtárat a kölcsönzési határidő betartásával, melynek rendjét a könyvtár ajtajára kifüggesztett kölcsönzési rend tartalmaz. 3.2.1.10. Minden tanuló joga, hogy bármilyen személyes problémájával, gondjával és érdekeinek védelmében tanáraitól, osztályfőnökétől és az iskola igazgatójától, igazgatóhelyetteseitől segítséget kérjen, a tanulói jogviszonyt és az iskolát érintő kérdéseire érdemi választ kapjon. 3.2.1.11. Az iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulók jogaikat a tanulói jogviszony létrejöttétől annak megszűnéséig gyakorolhatják. 3.2.1.12. A személyes adatok védelme érdekében az iskola titkosan kezeli a tanulói adatokat a Közoktatási Törvény 2. sz. mellékletében foglaltak alapján. 3.2.2. Az emberi méltósághoz való jog érvényesülését segítő eljárások 3.2.2.1. A tanuló joga, hogy személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák. Ha úgy érzi, hogy erkölcsi mivoltában megsértették, érdekeinek védelmében segítséget kérhet osztályfőnökétől, tanáraitól, illetve írásban panaszt tehet az iskola igazgatójánál, és kérheti az őt ért sérelem orvoslását. 3.2.3. Információhoz jutás, kérdezés, érdemi válasz rendje 3.2.3.1. A tanulót tájékoztatás illeti meg a személyét és tanulmányait érintő kérdésekről. 3.2.3.2. A tanulónak joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz és tájékozódhasson az ahhoz elengedhetetlen eljárásokról. Erről felvilágosítást kérhet az őt tanító pedagógusoktól és az iskolavezetéstől kérhet. 3.2.3.3. A tanuló jogában áll, hogy az iskolai élettel kapcsolatos tájékoztatást gondviselőjével együtt megkapja. 3.2.3.4. Kérdéseikre a szülők érdemi válaszhoz a fogadóórákon, szülői értekezleteken, a szülői fórumon és levél útján, a tanulók osztályfőnöki órákon, a 8

pedagógusokkal történő személyes beszélgetések során, iskolagyűlésen, valamint az iskola honlapja révén juthatnak. 3.2.4. Szabad véleménynyilvánítás módja 3.2.4.1. Az emberi méltóság tiszteletben tartásával a tanuló szabadon véleményt mondhat az iskola életéről, az őt tanító pedagógusok munkájáról. A megfelelő fórumokon, osztályfőnöki órákon, diákönkormányzati üléseken, iskolagyűléseken a megfelelő formában gyakorolhatja ezt a jogát. 3.2.4.2. A tanuló véleményét kulturált, másokat nem sértő módon, megfelelő formában kell elmondania úgy, hogy társait véleményalkotási jogukban ne korlátozza. 3.2.4.3. A tanulót véleménynyilvánítása miatt hátrányos megkülönböztetés nem érheti, megítélésének alapjául kizárólag teljesítménye és viselkedése szolgálhat. 3.2.5. A hit- és vallásoktatáshoz való jog 3.2.5.1. A tanuló joga, hogy az iskola által biztosított keretek között hitoktatásban vegyen részt. 3.2.5.2. A tanulók vallási hovatartozásuk miatt egymást nem sérthetik meg, s kötelesek egymás vallási meggyőződését, etnikai hovatartozását tiszteletben tartani. 3.2.6. Érdekképviselet, érdekvédelem, érdekegyeztetés iskolai rendszere 3.2.6.1. A diákok joga, hogy – jogszabályban meghatározottak szerint – személyesen vagy képviselő útján részt vegyenek az érdekeiket érintő döntések meghozatalában. E jog érvényesítésének szervezeti formája az iskolában működő diákönkormányzat. 3.2.6.2. A tanuló javaslatait, véleményét elmondhatja az őt érintő ügyekben, javaslattal élhet társai értékelésénél, jutalmazásánál. 3.2.6.3. A tanuló választó és választható a diákönkormányzatba. 3.2.7. A véleményezési jog gyakorlásának szempontjából a tanulók nagyobb közösségének minősülnek 3.2.7.1. A Közoktatási Törvényben meghatározott esetekben véleményezési jog gyakorlásának szempontjából az évfolyamok, az alsó és felső tagozat, és az iskola teljes tanulói közösségének 70 %-a minősül nagyobb tanulói közösségnek. 3.2.8. A jogorvoslati jog gyakorlása 3.2.8.1. A diákproblémák feltárásában, az iskolai konfliktusok kezelésében a pedagógusok, különösen az osztályfőnökök, a gyermekvédelmi felelős és az iskolapszichológus segítik a tanulókat. A személyes konfliktusaikat a tanulók az osztályfőnökök a szaktanárok és a napközis nevelők segítségével rendezik, míg az iskolai konfliktusok megoldásában a diákönkormányzat, ha szükséges az iskolavezetés segít. 3.2.8.2. Információs táblák (faliújságok) és az iskolai honlap tájékoztatják a diákokat az őket érintő kérdésekről. 3.3. A tanuló által előállított termékek, dolgok, alkotások tulajdonjoga 3.3.1. A nevelési-oktatási intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, 9

illetve a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor. A tanulót díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át. 3.3.2. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. 3.3.3. A tanuló – abban az esetben, ha az iskola a nyereségről lemond – az alkotását felajánlhatja a GÁT Alapítványnak. 3.4. A tantárgyválasztással és a pedagógus megválasztásával összefüggő eljárás 3.4.1. A tanuló joga, hogy érdeklődésének megfelelően tanulmányi munkájának elvégzése mellett válasszon a tanórán kívüli szervezett foglalkozások (korrepetálások, szakkörök, sportkörök stb.) közül, e foglalkozásokban részt vehessen. 3.4.2. A tanuló közreműködhet a tanórán kívüli programok tervezésében, szervezésében. 3.4.3. A tanuló választhat a helyi tantervben megjelölt választható tantárgyak közül iskolába lépéskor és szükség esetén évfolyamváltáskor. 3.4.4. A tanuló tagja lehet az iskolai diák sportegyesületnek, igénybe veheti az iskolai könyvtárat. 3.5. A tanulók jutalmazásának rendje 3.5.1. A tanulók jutalmazásának formái 3.5.1.1. A jogszabályban, illetőleg az iskola Házirendjében megfogalmazott tanulmányi, magatartási és szorgalmi követelményeket kiemelkedően teljesítő, az iskola hírnevét erősítő tanulókat az intézmény jutalomban részesíti. 3.5.1.2. A jutalmazás egyéni formái intézményünkben:  szóbeli dicséret;  szaktanári, napközis nevelői, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi írásbeli dicséret;  az év tanulója, az év sportolója cím;  az iskola díszpolgára cím;  Nagy László-díj;  alapítványi jutalmazás;  egyéb – igazgatói ill. nevelőtestületi döntés által meghatározott – egyéni illetve csoportos jutalom. 3.5.2. Tantárgyi elismerés 3.5.2.1. A tantárgyi tanulmányok során végzett kiemelkedő munkáért szaktanári dicséret adható. A tanuló félévkor és év végén tantárgyi tanulmányainak értékeléseként kitűnő minősítést kaphat. 3.5.2.2. A tanuló a tanulmányi versenyeken elért eredményéért szaktanári illetve igazgatói dicséretben részesülhet, melyet dicsérő oklevél kíséretében kerül átadásra az iskolagyűlésen. 10

3.5.2.3. Több tantárgyból kiemelkedően teljesítő tanuló részére nevelőtestületi dicséret adható, amelyet be kell vezetni a törzskönyvbe és a bizonyítványba. 3.5.2.4. Kimagasló eredményért igazgatói dicséret, oklevél és jutalomkönyv a tanév végén, a tanulók, nevelők és szülők közössége előtt adható át a tanévzáró ünnepélyen. 3.5.3. Eredményes kulturális tevékenység elismerése 3.5.3.1. Házi versenyeken, kerületi és más intézmények által szervezett versenyeken való eredményes szereplést iskolagyűlés keretében díjazzuk (oklevél, jutalomkönyv, egyéb jutalom, osztályfőnöki vagy igazgatói dicséret). 3.5.4. Kimagasló sportteljesítmény 3.5.4.1. Házi, kerületi, fővárosi, országos vagy nemzetközi sportversenyeken illetve rendezvényeken való sikeres szereplésért oklevelet, jutalomkönyvet, szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói dicséretet kaphat a tanuló. 3.5.5. A közösségi életben kiemelkedő munkát végző tanulók jutalmazása 3.5.5.1. A jó szervező és irányító tevékenységet végző vagy kiváló eredménnyel záruló közösségi munkát végző tanulók elismeréseképpen oklevél, jutalomkönyv, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret vagy más – igazgatói, ill. nevelőtestületi döntésben meghatározott – egyéb jutalom adható. 3.5.5.2. Kiemelkedő eredménnyel végzett közösségi munkát, példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösségeket csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni, melyek lehetnek: jutalomkirándulás, kulturális hozzájárulás stb. 3.5.5.3. Az a tanuló, aki intézményi szinten is kiemelkedő közösségi munkát végez, jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt, nyilvánosan veszi át az intézmény vezetőjétől. 3.5.6. Az iskola díszpolgára cím 3.5.6.1. A díszpolgári cím feltétele az intézményben elvégzett minimum két tanév, jeles vagy jó tanulmányi eredmény, kiemelkedő – iskolai közösségért végzett – tevékenység, illetve kimagasló sport vagy művészeti teljesítmény. 3.5.6.2. A díszpolgári cím az iskola tanulóközössége előtt a tanév végén ünnepélyes keretek között adományozható. 3.5.6.3. Az iskola díszpolgára cím nevelőtestületi határozattal visszavonható, ha a díszpolgár tanulmányi és közösségi munkája, magatartása miatt méltatlanná válik ahhoz. 3.5.6.4. A díszpolgárok a belépőjegyes rendezvényeken ingyen vehetnek részt, az iskola emblémájával ellátott kitűzőt hordhatnak. Az iskolai ünnepségeken az első sorban ülhetnek. 3.5.7. Az elismerés egyéb formái 3.5.7.1. A Nagy László-díjat az a nyolcadik osztályos tanuló kaphatja, aki minimum hat tanéven keresztül minden évben jeles bizonyítványt és legalább jó magatartást szerzett, és iskolai tevékenységével erősítette az intézmény hagyományait, jó hírét. 3.5.7.2. Újfajta jutalmazási kategóriákra a pedagógusok és az iskolai diákönkormányzat tehet javaslatot.

11

3.6. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 3.6.1. Helyi önkormányzati és intézményi támogatások 3.6.1.1. A támogatás a mindenkori jogszabályok alapján kiadható a következő esetekben:  önhibáján kívül alacsony keresetű családban élő gondviselőnek;  látható jegyek alapján (fogyasztási szint; rossz állagú, vagy nem komfortos lakás; öltözködési hiányosságok stb.) valószerűsíthetően szerény körülmények között élő gondviselőnek;  önhibáján kívül munkanélküli, egyébként keresőképesnek minősíthető családfenntartónak;  munkaképtelen (rokkantság, testi vagy szellemi fogyatékosság stb.) vagy csökkent munkaképességű (leszázalékolt) családfenntartónak;  három vagy többgyermekes családban élő gondviselőnek;  kettő vagy több gyermekét egyedül nevelő szülőnek (pl. főállású anya);  ingyenes étkeztetésre, rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult gyermek szüleinek;  eltérő jogosultsági helyzeteknek megfelelően differenciáltan. 3.6.1.2. A tankönyvi támogatás 25%-a tartós tankönyv címén kerül felhasználásra a könyvtári állományban. 3.6.1.3. A felsorolt elvek, szempontok alapján a rászorultság megállapítása az osztályfőnök véleményének kikérésével történik. 3.6.1.4. A szociális juttatások elbírálását és elosztását a fenntartó Önkormányzat szociális ügyekért felelős főosztálya végzi. A javaslattételt a szülő kezdeményezi, majd a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményezi. 3.6.1.5. A javaslat elfogadása esetén a fenntartó Önkormányzat különféle szociális juttatásban részesítheti az igénylőket, melyek a következők:  étkezési támogatás;  rendszeres neveltetési hozzájárulás;  egyszeri támogatás (pl.: beiskolázás);  rendkívüli támogatás megítélése. 3.6.2. A támogatások elbírálásának alapjául szolgáló kritériumok  az egy főre eső havi nettó jövedelem összege;  a törvényben előírt szülői kötelezettségek teljesítése  a család egyéb szociális körülményei. 3.6.3. Az eljárásrend 3.6.3.1. A fenntartó Önkormányzat szociális ügyekért felelős főosztálya az általa megítélt kedvezményekről illetve annak mértékéről a szülőt és az iskolát írásban értesíti. A kedvezményezettség időtartama általában fél év pl.: étkezési kedvezményeknél. 3.6.3.2. A kérelemre való rászorultságot megalapozó információk a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök szülővel való kapcsolattartásának tapasztalataiból adódnak (családlátogatás, környezettanulmány stb.). 3.6.3.3. Az elosztható összegről a fenntartó Önkormányzat döntésre jogosult szervezeti egysége illetve testülete határoz.

12

3.7. Az étkezéshez szükséges térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó szabályok 3.7.1. A Közoktatási Törvény 115.§-ában meghatározott térítési díjak befizetésének időpontjairól az iskola a tanév során folyamatosan ad tájékoztatást (plakát, faliújság, iskola honlapja, szülői levél). 3.7.2. Az ingyenes étkezésben részesülő gyermek szülei (gondviselője) hiányzás esetén kötelesek a mulasztás várható időtartamára az étkezést lemondani, melyet mindkét épület gazdasági irodájában lehet eszközölni. 3.7.3. Az igénybe nem vett, de előre befizetett étkezési díjat az iskola túlfizetésként a következő hónapra elszámolhatja, és abban az esetben, ha a szolgáltatást a szülő a titkárságon telefonon vagy személyesen lemondja, az iskola visszafizeti azt. Az étkezési díjat lemondani reggel 9 óráig a következő naptól kezdődően lehet. 3.8. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje 3.8.1. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elosztásának rendjéről évente a nevelőtestület dönt. 3.8.2. E támogatás elosztásának elsődleges elve a család anyagi és szociokulturális helyzete, valamint az igénylés jogosultságának egyéb – az osztályfőnökök és a gyermekvédelmi felelős által megítélt – speciális körülmények. 3.9. A tankönyvigényléssel, -kölcsönzéssel, -értékesítéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével illetve elengedésével kapcsolatos szabályok 3.9.1. A tankönyvigénylés 3.9.1.1. A tankönyvigénylés rendjét a hatályos jogszabályok alapján az éves iskolai munkatervben foglaltak alapján a nevelőtestület határozza meg. 3.9.1.2. A tankönyv vásárlásához biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei című fejezetben megfogalmazottakat kell figyelembe venni. 3.9.2. A tankönyvkölcsönzés 3.9.2.1. A tankönyvet (beleértve a szótárt, a szöveggyűjteményt és az atlaszt) az iskola tankönyvkölcsönzés útján is kiadhatja a normatív kedvezményre jogosult tanulónak. 3.9.2.2. Arról, hogy a normatív kedvezményre jogosult tanuló tankönyvkölcsönzés útján jut-e a tankönyvhöz – az adott évben a normatív kedvezményre, illetve egyéb kedvezményre jogosult tanulók száma és a rendelkezésre álló anyagi források alapján – a nevelőtestület a szülői szervezet egyetértésével minden év december 15-ig dönt. 3.9.2.3. A tankönyvkölcsönzési jogosultság, ezzel a tankönyvhasználat joga a tanulói jogviszony fennállása alatt addig tart, amíg a tanuló felkészítését az adott tantárgyból a helyi tanterv szerint kell végezni, illetve amíg az adott tantárgyból vizsgát tehet. 3.9.2.4. A kölcsönözhető tankönyvek jegyzéke minden év június 10-ig közzétételre kerülnek. A közzététel módja: iskolai faliújságon és a honlapon való közlés. 3.9.2.5. A tankönyvkölcsönzés az iskolai könyvtár közreműködésével történik. 13

3.9.2.6. Kölcsönzött tankönyvenként a tankönyvkölcsönzés tényéről, a kölcsönzés időtartamáról, a tankönyv visszaadásának feltételeiről a könyvtáros dokumentumot készít, melynek egy példányát a tanuló, illetve a szülő részére átadja. 3.9.3. A tankönyv-értékesítés 3.9.3.1. A kölcsönzött tankönyvet a normatív kedvezményre jogosult tanuló az iskolai könyvtárból megvásárolhatja. 3.9.3.2. A megvásárlás feltétele, hogy a tanuló  a tankönyvet legalább 3 hónapig használja;  a tankönyv áraként a tanuló, illetve a szülő a tankönyv rendeltetésszerű elhasználódási fokát alapul vevő árat kifizesse. 3.9.3.4. A tankönyv csökkentett árára a könyvtáros tesz javaslatot írásos feljegyzés formájában, melyet az iskolaigazgató hagy jóvá. 3.9.3.5. A tankönyv árát a szülő közvetlenül az iskolának fizeti meg. 3.9.4. A tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítése 3.9.4.1. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv kölcsönzésével, a tankönyv elvesztésével, megrongálódásával az iskolának okozott kárt megtéríteni. 3.9.4.2. A tankönyv elvesztése esetében a kártérítés összege: - nem lehet kevesebb, az adott tankönyv tényleges beszerzési árának 50 %-ánál; - nem lehet több a tényleges beszerzési áránál. 3.9.4.3. A tankönyv megrongálódása esetében vizsgálni kell azt, hogy továbbra is lehete azt rendeltetésszerűen használni. 3.9.4.4. Ha a megrongálódott tankönyv rendeltetésszerű használatra még alkalmas, illetve alkalmassá tehető, kártérítésként a könyv beszerzési árának maximum 50 %–át lehet a tanulótól, illetve a tanuló szülőjétől követelni. 3.9.4.5. Ha a megrongálódott tankönyv rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, illetve arra alkalmassá tenni nem lehet, a tankönyv elvesztésénél a leírt kártérítési összeget lehet kérni. 3.9.4.6. A tankönyv állapotát, használatra való alkalmassá tételének megítélését, valamint a kártérítési összegre javaslatot a könyvtáros tesz írásos feljegyzés formájában, melyet az iskolaigazgató hagy jóvá. 3.9.5. A kártérítési kötelezettség mérséklése illetve elengedése 3.9.5.1. A kártérítési összeget csökkenteni, mérsékelni lehet, illetve el lehet tekinteni a kártérítéstől akkor, ha a tanuló anyagi és szociális helyzete indokolja. 3.9.5.2. Különösen indokolt eltekinteni a kártérítési kötelezettségtől, ha a tankönyv megrongálódásával, illetve elvesztésével kapcsolatban nem feltételezhető, illetve nem igazolható a tanuló szándékossága. 3.9.5.3. A gondatlanságból okozott károkozás esetén az előző cím alatti tételek - 50 %-kal mérsékelhetők illetve - elengedhetőek. 3.9.5.4. A kártérítési összeg elengedésről, illetve mérsékléséről az igazgató a könyvtáros javaslatára, az osztályfőnök véleményének kikérése után dönt.

14

4. Tanulói kötelességek 4.1. A tanuló kötelességei 4.1.1. A Házirend, a tanulók etikai kódexe, a tűz- és balesetvédelmi szabályok ismerete és betartása, melyekről a tanév elején tájékoztatást kap. 4.1.2. Tartsa meg az iskolai, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola és a helyiségeihez tartozó területek használati rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait. 4.1.3. Tegyen eleget képességeinek megfelelő rendszeres munkával, fegyelmezett magatartással, tanulmányi kötelezettségeinek. 4.1.4. A pedagógussal az illendő viselkedés szabályait megtartva, tisztelettudóan kommunikáljon az egyes foglalkozásokon, s oda nem illő viselkedéssel ne zavarja azokat. 4.1.5. Képességei szerint vegyen részt a szaktárgyi, kulturális és a sportversenyeken. 4.1.6. Tanúsítson tiszteletet a pedagógusok, diáktársai, valamint más iskolai dolgozók személye és munkája iránt. 4.1.7. Minden felnőttel és gyermektársával kulturáltan és tisztelettudóan kommunikáljon. 4.1.8. A pedagógus utasításait (tanórákon, óraközi szünetekben, a tanórán kívüli foglalkozások során) pontosan hajtsa végre. 4.1.9. Vegye figyelembe az ügyeletes tanulók figyelmeztetéseit. 4.1.10. Hozza el taneszközeit, a tájékoztató és üzenő füzetét a tanítási órákra, azokat a tanórák, napközis foglalkozások kezdetekor a pedagógussal megbeszélt módon kezelje. 4.1.11. Készítse el hiánytalanul a házi feladatát, a szóbeli és írásbeli feladatainak teljesítésével rendszeresen készüljön a foglalkozásokra. 4.1.12. Óvja saját és társai testi épségét, sajátítsa el és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, valamint – amennyiben állapota lehetővé teszi – tájékoztassa a nevelőjét sérülése esetén. 4.1.13. Őrizze meg, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja a közösségi tulajdont (az iskola épületét, bútorzatát, a taneszközöket stb.). 4.1.14. Magatartásával, munkájával erősítse az iskola jó hírét, védje becsületét, gazdagítsa hagyományait. 4.1.15. Saját és társai egészségének védelmében ápolja és tartsa meg személye és környezete tisztaságát. 4.1.16. Védje és segítse a gyengébbeket, óvja saját maga és társai egészségét, lépjen fel a közösségellenes megnyilvánulások, a tiszteletlenség, a durvaság, az agresszió, a tudatmódosító szerek használata ellen. 4.2. A dolgozatírás szabályozása 4.2.1. A témazáró dolgozatok megíratását egy héttel az esemény előtt kell bejelenteni. 4.2.2. A tanulót a várható írásbeli feleletekről is tájékoztatni kell. 4.2.3. Egy osztályban naponta két témazáró dolgozatnál több nem íratható. A témazáró dolgozat megírása – általában – egy teljes tanórát vesz igénybe. 4.2.4. A kijavított dolgozatot a tanulónak 10 munkanapon belül meg kell kapnia. Ez alól 15

a pedagógus hosszabb hiányzása képezhet kivételt. Amennyiben az adott dolgozatot az előbb leírt időn belül a tanuló nem kapja meg, az adott érdemjegyet nem köteles elfogadni. Amíg a pedagógus nem osztja ki a dolgozatot, addig nem lehet az egész osztállyal újabb írásos felmérést íratnia. 4.3. A hetes kötelességei 4.3.1. Minden tanítási óra előtt számba veszi a hiányzó tanulókat, és a hiányzásról jelentést tesz az órát tartó pedagógusnak. 4.3.2. A tanár hiányzását a becsöngetés után maximum 5 perccel köteles jelenteni a tanári szobában. 4.3.3. Gondoskodik a tábla tisztaságáról, a megfelelő krétamennyiségről, a tanterem szellőztetéséről és tisztaságáról. 4.3.4. Amennyiben a tanterem berendezési tárgyaiban rongálásra utaló jeleket észlel, jelenti a szaktanárnak vagy az iskolavezetésnek. 4.3.5. A hetesek munkáját az osztályfőnökök értékelik, a jó munkát jutalmazzák, a hanyag ellátást büntetik. 4.4. A diákügyelet 4.4.1. Az ügyeletes tanulók munkáját az ügyeletvezető tanár szervezi meg. Feladata az elvégzett munka értékelése is. 4.4.1. Az ügyeletes tanulók 730–kor kezdik munkájukat az ügyeletes tanár vezetésével. 4.4.1. Feladatuk az ügyeletes tanárok munkájának segítése, az óraközi szünetek rendjének, az iskolai folyosók és az udvar tisztaságának biztosítása. 4.4.1. Munkájuk kiterjed valamennyi óraközi szünetre. 4.4.1. A legkitartóbb és legszorgalmasabb diákügyeletesek félévkor és tanév végén jutalomban részesülhetnek. 4.5. A foglalkozásokon való részvétel, a távolmaradással kapcsolatos szabályok 4.5.1. A tanuló foglalkozásokon való részvételének kötelezettsége 4.5.1.1. A tanuló alapvető kötelessége, hogy vegyen részt a tanórákon, a nevelési tanácsadó és a szakértői bizottság javaslata által előírt foglalkozásokon, a tanórán kívüli kötelező foglalkozásokon és rendezvényeken, valamint azokon a tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéb foglalkozásokon, amelyekre önként jelentkezett. 4.5.2. A hiányzások rendje 4.5.2.1. Az osztályfőnököt a távolmaradás első napjának reggelén a hiányzás okáról, illetve várható időtartamáról telefonon vagy személyesen a szülőnek tájékoztatni kell. 4.5.2.2. A kötelező foglalkozások alóli hiányzást szülői, orvosi vagy más hivatalos igazolással 3 napon belül kell írásban igazolni. 4.5.2.3. A szülő (gondviselő) tanévenként 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat. 4.5.2.4. A hiányzás nem igazolható, ha  az igazolást nem a meghatározott időn belül mutatja be a tanuló;  tanítási idő alatt engedély nélkül távozott az iskola területéről;  bebizonyosodik, hogy az igazolás formai és tartalmi szempontból nem hiteles illetve hamis. 4.5.2.5. A becsöngetés után érkezett tanuló későnek számít. A késések dokumentálása 16

4.5.2.6.

4.5.2.7. 4.5.2.8.

4.5.2.9.

az osztálynapló hiányzási rovatában történik a késés időtartamának (a becsöngetéstől eltelt percek számának) beírásával. A késésről a pedagógus köteles a szülőt tájékoztatni. Az osztályfőnök hetente összesíti az adatokat, és amennyiben a késések időtartama eléri a 45 percet, a tanuló igazolatlan órát kap. Ha a késésekből és/vagy a tanóráról való távolmaradás miatti hiányzások száma eléri a 1 igazolatlan órát, a tanuló szülőjét az osztályfőnök a tájékoztató füzet útján értesíti. A mulasztás ténye jelentkezik a tanuló havi magatartás osztályzatában is. 5 igazolatlan óra után az osztályfőnök a szülő felé a felhívás nyomtatványon jelzi a tanuló igazolatlan hiányzásait. 10 igazolatlan óra esetén az iskola igazgatója a jegyzőnél és a gyermekjóléti szolgálatnál hivatalos eljárást kezdeményez az osztályfőnök és gyermekvédelmi felelős jelzése alapján. A hiányzások és késések eljárásrendjének alkalmazása során – melynek jogszabályi hátterét a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20. §-a adja – az osztályfőnök együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel és az intézményegység-vezető igazgatóhelyettessel.

4.5.3. A távolmaradás kérése, az engedélyezés rendje 4.5.3.1. Ha a tanuló előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra: 1–3 óráról szaktanár, 1–3 napról osztályfőnök, ennél több napról történő távolmaradásra az igazgató adhat engedélyt. A távolmaradásról az előzetes engedélyt a szülőnek kell kérni a tájékoztató vagy üzenő füzeten keresztül. Más formában és esetekben a távolmaradás nem engedélyezhető. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak számát, és azok okait. Megtagadható a tanítási napról való hiányzás engedélyezése akkor, ha a tanuló 3 vagy több órát igazolatlanul mulasztott. 4.5.3.2. A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolai foglalkozásokról betegség, hivatalos idézés, közlekedési nehézségek miatt. A tanuló gondviselője ilyen esetben is köteles bejelenteni a mulasztást az osztályfőnöknek, a napközi illetve az iskolaotthon felelős tanárának lehetőleg még a hiányzás első napján. 4.5.3.3. A mulasztott tananyagot pótolni kell. Felelés, dolgozatírás alól felmentés csak a hiányzást követő napon adható, azokból a tantárgyakból, melyek óráin nem volt jelen a tanuló. 4.5.3.4. Hosszabb hiányzás esetén a tanuló – a tananyag pótlása céljából – kérheti napközis illetve tanulószobai részvételét az intézményvezetéstől. 4.6. A nem kötelező (választható) foglalkozásokra történő jelentkezés módja, az elbírálás elvei, a kijelentkezés módja 4.6.1. A tanuló a tantervi tananyagon túlmenően tudományos-, technikai-, művészeti– és sport érdeklődésének kielégítésére, alkotó képességeinek fejlesztése céljából részt vehet nem kötelező iskolai foglalkozásokon (sportkör, énekkar, felzárkóztatás, tehetséggondozás, tagozatos nyelvoktatás). 4.6.2. A nem kötelező foglalkozások (a tagozatos nyelvi órák kivételével) október elsején kezdik meg a munkájukat, és a tanév végéig tartanak.

17

4.6.3. A foglalkozásokról a szülőket minden tanév elején írásban és a szülői értekezleten, illetve az iskola honlapján tájékoztatjuk. 4.6.4. A nem kötelező foglalkozásokra való jelentkezés elbírálása az igazgató hatásköre. 4.6.5. A nem kötelező foglalkozásokra való jelentkezés elfogadása után a tanuló e foglalkozásokon egész tanévben köteles részt venni. 4.6.6. A szülő gyermekének a nem kötelező foglalkozásról történő kijelentkezését (az idegen nyelvi tagozatos óra kivételével) írásban a tanév folyamán bármikor kérheti. 4.6.7. Az a tanuló, aki fegyelmezetlen magatartásával vagy közösségellenes fellépéseivel rendszeresen zavarja a nem kötelező foglalkozásokat, az igazgató döntésének megfelelően e foglalkozások alól – a tagozatos nyelvi órák kivételével – a szülővel történő megbeszélést követően kizárható. 4.7. Eszközök, felszerelések védelme, felelősségvállalás, a rendben tartás szabályai 4.7.1. Az iskolával jogviszonyban álló személyek kötelesek az intézmény épületének állagát óvni, eszközeit rendeltetésszerűen, takarékosan használni. 4.7.2. A tanuló meghatározott szervezésben, felnőtt felügyelettel igénybe veheti az iskola létesítményeit, használhatja azokat a berendezéseket, eszközöket, amelyek felkészülését előmozdítják, érdeklődését kielégítik. Az egyes feladatellátási helyek eszközhasználatának – közös használatra vonatkozó – szabályait az iskolavezetés külön döntésben határozza meg, melyről a tanulókat tájékoztatja. 4.7.3. A tanítói, tanári demonstrációs eszközök tárolása szertárakban történik. 4.7.4. Szándékos károkozás esetén a kár okozója (kiskorú személy esetén annak gondviselője) anyagi felelősséggel tartozik. 4.8. Súlyos jogellenes magatartás, illetve annak megelőzési és szankcionálási eljárásai 4.8.1. Az a magatartás, amely az iskolával jogviszonyban álló személy emberi méltóságát és jogait veszélyezteti, továbbá vele szemben fizikai vagy lelki erőszakot, testi fenyítést alkalmaz, jogellenes magatartásnak minősül. 4.8.2. Mindazok a cselekedetek, melyek az iskola Házirendjének előírásaival ellentétesek és súlyos hátrányt okozhatnak mások számára, büntetést vonnak maguk után. 4.8.3. Ha a tanuló úgy érzi, hogy erkölcsi mivoltában megsértették – személyesen vagy képviselője útján – segítségért fordulhat osztályfőnökéhez, a diákönkormányzathoz, az iskola igazgatójához, illetve írásban panaszt tehet az intézmény vezetőjénél, és a törvényben meghatározottak szerint kérheti az őt ért sérelem orvoslását. 4.8.4. Az a tanuló aki az iskola területén illetve iskolai rendezvények alatt dohányzik vagy a tudatmódosító szerek használója, beszerzője, birtoklója, terjesztője fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesül. Az iskola szükség esetén büntetőeljárást kezdeményez a hatóságoknál. 4.9. A tanórai foglalkozások során tiltott tanulói magatartás 4.9.1. Az iskola egész területén tilos szemetelni, tökmagot, szotyolát fogyasztani. 4.9.2. A tanítási órákon, foglalkozásokon étkezni és innivalót fogyasztani tilos. Kivételt képeznek azok a tanulók, akiknek egészségi állapota ezt indokolttá teszi. 4.9.3. A tanítási órákon tilos rágógumizni. 18

4.9.4. Tanítási órákon, iskolai foglalkozásokon és a szünetekben a mobiltelefon használata, valamint más technikai eszközökkel zene hallgatása – amennyiben nem tartozik a foglalkozás kötelező anyagához – tilos. Ha a tanuló telefonjának – továbbá más technikai eszközének (walkman, discman, MP3, MP4 stb.) – hangja a tanórát vagy az iskolai foglalkozást mégis zavarja, a pedagógus fegyelmező intézkedést tesz (figyelmeztetés, intő, rovó), és elveszi a készüléket, melyet csak a foglalkozást követően ad vissza a tanulónak. 4.9.5. Amennyiben többször előfordul a mobiltelefon tanulótól történő elvétele, a készüléket a pedagógus csak a szülőnek adja vissza. 4.9.6. Az iskola épületében közlekedni csak gyalogos formában lehet, szigorúan tilos gördeszka, korcsolya és más eszközök használata. 4.10. Az iskola által szervezett, a Pedagógiai Program megvalósításához kapcsolódó, kötelező iskolán kívüli rendezvényeken elvárt és tiltott tanulói magatartás 4.10.1. Az iskola által szervezett, kötelező iskolán kívüli rendezvényeken a programon résztvevőknek a kulturált viselkedés szabályai szerint kell tevékenységüket végezni. A nevelőkkel megbeszélt szabályokat a tanulóknak kötelességük betartani, annak elmulasztása vagy megszegése esetén a tanuló kizárható a programokból, és fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. 4.10.2. Az alábbi szabályok betartása valamennyi tanulóra nézve alapvetően elvártak az iskolán kívüli kötelező rendezvényeken:  Fogadjon szót az őt kísérő felnőtteknek.  Tartsa be a közlekedési szabályokat.  Alkalomhoz és helyhez illő ruházatot és felszerelést használjon.  Felszerelését, ruházatát tartsa rendben. 4.10.3. Az alábbi magatartások valamennyi tanulóra nézve tiltottak az iskola által szervezett, kötelező iskolán kívüli rendezvényeken:  Nyilvános helyeken (közlekedési eszközökön, közterületen, szálláshelyen, vendéglátó-ipari egységekben stb.) való hangoskodás, udvariatlan magatartás.  Durva, trágár szavak használata.  Tudatmódosító szerek beszerzése, használata, terjesztése, ezek hatása alatti megjelenés.  Megbeszélt időpontokról történő késés.  Rongálás, mások eszközeiben, tulajdonában, vagyontárgyaiban, a természeti és történelmi értékekben tett szándékos károkozás. 4.10.4. Minden tanulóval szemben támasztott alapvető elvárás, hogy iskolán kívüli magatartásával ne csorbítsa az iskola hírnevét. 4.11. A tanulók által az iskolába bevitt dolgok bejelentését illetve megőrzőben való elhelyezését érintő eljárás 4.11.1. A tanuló az iskolába érkezéskor eldöntheti, hogy értéktárgyait megőrzésre leadja-e az osztályfőnöknek illetve az iskolatitkárságon hagyja megőrzésre. 4.11.2. Az elhagyott, elveszített tárgyakért az iskola anyagi felelősséget nem vállal. 4.11.3. Csak az osztályfőnököknek vagy az iskolatitkárságon leadott, illetve testnevelés órán a testnevelés szertárban elzárt értékekért vállal az intézmény anyagi felelősséget.

19

4.12. A tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához nem szükséges dolgok bevitele 4.12.1. Balesetveszélyt okozó tárgyakat, egészségre ártalmas szereket az iskola területére behozni tilos. Ezek behozatala fegyelmező intézkedést, súlyosabb esetben fegyelmi büntetést von maga után. 4.12.2. Vagyonvédelem érdekében tilos az öltözőszekrényekben, tornaöltözőkben értéktárgyakat tartani. A folyosói szekrényeket szünetekben és a tanítás után lehetőség szerint zárni kell. 4.12.3. A tanuló az iskolába csak az iskolai oktatáshoz feltétlenül szükséges eszközöket hozza magával. A behozott értékekért az iskola csak a Házirend 4.11.3 pontjában leírtak esetén vállal kártérítési felelősséget. 4.13 A tanulókra vonatkozó fegyelmező intézkedések formái, rendje, a fegyelmi eljárás és az anyagi kártérítés szabályai 4.13.1. Az a tanuló, aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegi, igazolatlanul mulaszt, tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, fegyelmező intézkedésben részesíthető, amely a súlyosabb fegyelemsértések megelőzésére szolgál nevelési eszközként. 4.13.2. Az írásos fegyelmező intézkedések a következők lehetnek:  osztálytanítói, szaktanári, napközis nevelői figyelmeztetés,  osztálytanítói, szaktanári, napközis nevelői intés,  osztálytanítói, szaktanári, napközis nevelői megrovás,  osztályfőnöki figyelmeztetés,  osztályfőnöki intés,  osztályfőnöki megrovás  igazgatói figyelmeztetés,  igazgatói intés,  igazgatói megrovás. 4.13.3. Az igazgatói írásbeli intézkedést bármelyik pedagógus kezdeményezheti, ha a tanuló súlyosan vét a Házirend szabályai ellen. 4.13.4. Kirívóan súlyos esetekben a fegyelmező intézkedések egyes fokozatai (szaktanári, napközis nevelői, osztálytanítói) kihagyhatók. 4.13.5. Az elmarasztalás fokozatainak megállapítása elsősorban az osztályfőnök feladata, mely az osztályban tanító pedagógusok véleményének figyelembe vételével történik. 4.13.6. A nem szabályozott kérdések az igazgató döntési jogkörébe tartoznak. 4.13.7. Az írásos intések előtt szóbeli fegyelmező intézkedésben vagy írásos figyelmeztetésben kell részesíteni a tanulót, kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali írásos intést tesz szükségessé. A fegyelmező intézkedéseket a tanuló tájékoztatató füzetébe és az osztálynaplóba be kell írni. 4.13.8. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesítendő. A Közoktatási Törvény 76. §-a és 77. §-a szabályozza a tanulók fegyelmi és kártérítési felelősségét. 4.13.9. Ennek alapján a fegyelmi büntetések a következők lehetnek:  megrovás,  szigorú megrovás,  meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, 20

 áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába. 4.13.10. A felelősségre vonás eljárásmódjára és formájára nézve a törvényi rendelkezések az irányadók. 4.13.11. A vonatkozó jogszabályok alapján a tanuló magatartásáról a szülőket tájékoztatás illeti meg. A szülő köteles kapcsolatot tartani a gyermekét tanító pedagógusokkal. Ha a szülő három megkeresés után sem jelenik meg az iskolában, a problémát jelezni kell a gyermek lakóhelye szerint illetékes családgondozó intézmény felé. 4.14. Az egyeztető eljárás rendje 4.14.1. Az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az iskolában az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A szabályozásnál az iskolai szülői szervezetnek és az iskolai diákönkormányzatnak egyetértési joga van. 4.14.2. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló szülőjének figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a sértett kiskorú szülője hozzájárult. A kiskorú tanuló esetén a szülő – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, hogy kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. 4.14.3. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, hogy az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, illetve a Házirendben meghatározott nagyobb közösségben nyilvánosságra lehet hozni. 4.14.4. A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi jogkör gyakorlója a nyilvánosságot a tanuló illetve képviselője kérésére korlátozhatja vagy kizárhatja. 4.14.5. A fegyelmi tárgyalás lefolytatásának szabályait a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) számú MKM rendelet 5. számú melléklete tartalmazza. 4.14.6. Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és áthelyezés másik iskolába fegyelmi büntetés kiszabása esetén a tanuló tanév végi osztályzatait a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése előtt nem lehet megállapítani. Áthelyezés másik iskolába fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították.

21

4.14.7. A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb:  meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál;  áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, fegyelmi büntetések esetén tizenkettő hónapnál. 4.14.8. A fegyelmi büntetés végrehajtása legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggeszthető. 4.14.9. Ha az iskolának a tanuló kárt okozott, az igazgató köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. 4.14.10. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálatról kiskorú tanuló esetén gondviselőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani – a Közoktatási Törvény 77. §-ának (2) bekezdésében meghatározott keretek között – az okozott kár megtérítésére. Ha felszólítás nem vezet eredményre, vagy a szülő, illetőleg a tanuló a károkozás tényét vagy mértékét nem ismeri el, az iskola igazgatója a tanuló illetőleg a szülő ellen pert indíthat. 4.15. Fizetési kötelezettséggel kapcsolatos eljárás 4.15.1 A térítési díjak fizetéséről a Közoktatási Törvény 115. §-a rendelkezik. 4.15.2. Az iskola minden félév elején írásban és az iskolai faliújságon, valamint az honlapján értesíti a szülőket az ebédbefizetés rendjéről, az aktuális térítési díjakról. 4.15.3. Az étkezési díjakat a gazdasági ügyintéző az igazgató által jóváhagyott befizetési napokon havonta szedi be. 4.15.4. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre befizetett térítési díjat a következő befizetés alkalmával jóváírja. Az étkezést egy nappal előbb reggel 9 óráig lehet az iskolatitkárnál lemondani. A lemondás telefonon vagy személyesen történhet. Az ebéd lemondásának kötelezettsége a pedagógusra át nem ruházható, emiatt a pedagógus felelősséggel nem tartozik. 4.15.5. Azok a befizetett tanulók, akik hiányzásaik miatt nem tudják igénybe venni az étkezést, jogosultak – gondviselőjük közreműködése révén – a konyháról a hiányzások napjain elvinni az ételadagot. 4.15.6. A kedvezményezett étkezésre jogosultak a fentebb leírt eljárással kötelesek az étkezést lemondani, ha a gyermek előreláthatólag nem veszi igénybe a szolgáltatást. 4.15.7. A térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményeket a fenntartó Önkormányzat rendeletben állapítja meg. A beadott kérelmek elbírálása a gyermekvédelmi felelős feladata. 4.15.8. Az iskolában a tanulók tandíjat nem fizetnek. 4.15.9. A diák sportegyesület tagdíját a szülők a tanév első szülői értekezletén fizetik be.

22

5. Az iskolai diákközösségek és a diákönkormányzat jogainak gyakorlásával kapcsolatos szabályok 5.1. A diákkörök létrehozásának rendje, iskolai támogatása 5.1.1. Az intézmény tanulói közös tevékenységeik szervezése érdekében diákköröket hozhatnak létre. A diákkörök létrehozását kezdeményezheti tanuló, pedagógus, szülő vagy civil szervezet, amennyiben a jelentkező tanulók létszáma legalább tíz fő és nyilatkozatot tesznek arról, hogy az intézmény Házirendjének és szabályzatainak előírásait betartják. 5.2. A diákönkormányzat létrehozásának rendje, iskolai támogatása, a diákközgyűlés és összehívásának a rendje 5.2.1. Az osztályközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére demokratikus választás útján diákönkormányzatot hozhatnak létre. Az iskola székhelyén és telephelyén külön diákönkormányzati szervezet működhet. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed, működését szervezeti és működési szabályzata határozza meg. 5.2.2. Az iskolai diákönkormányzat élén a működési rendjében meghatározottak szerint választott vezetők állnak. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt ők képviselik. A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait, s fordulhat az iskola vezetőségéhez. 5.2.3. Az iskolagyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékoztató, tájékozódó fóruma. Az iskolagyűlést mindkét feladatellátási hely vonatkozásában külön kell összehívni. Az iskolagyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. 5.2.4. Az iskolagyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. 5.2.5. Évente legalább egy alkalommal iskolagyűlést kell tartani. 5.2.6. E közgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola igazgatója beszámol az előző iskolagyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok és kötelességek helyzetéről, érvényesüléséről. 5.2.7. A diákközgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül érdemi választ kell adnia. Az iskolagyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. 5.2.8. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt az iskola tanulóinak nagyobb csoportja vagy az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesei kezdeményezik. 5.2.9. A diákönkormányzat a tanulókat a diákönkormányzati faliújságon, iskolarádión, osztályfőnökökön keresztül vagy osztályfőnöki órán tájékoztatja. 5.3. A diákönkormányzat, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje 5.3.1. A diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a diákönkormányzat tevékenységét segítő pedagógus. 5.3.2. A diákönkormányzat véleményének kikérése az alábbi esetekben történik:  a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések tárgyalásakor, 23

 a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor,  a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor. 5.4. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának formái 5.4.1. A diákönkormányzat vezetőségének megbízottja képviseli tanulótársait az iskola vezetősége, a nevelőtestület értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjánál. 5.4.2. Az osztályközösségek megbízott diákjaik révén képviselik a tanulócsoportot az intézményvezetőség előtt. 5.4.3. A tanulók gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az igazgatót és az igazgatóhelyetteseket. 5.5. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása 5.5.1. Az intézmény tanévenként munkatervben meghatározott módon biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. 5.5.2. A diákönkormányzat munkájához az iskolavezetőség a technikai feltételeket biztosítja. 5.6. A diáksport egyesület intézményes támogatása 5.6.1. A diáksport egyesület (továbbiakban: DSE) a tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakult, benne sportcsoportok szervezhetők. A DSE, mint szervezeti forma önálló jogi személyként működik. 5.6.2. A DSE sportköri foglalkozásokon, versenyeken biztosítja a tanulók mindennapi testedzésének lehetőségét, valamint a DSE által szervezett edzéseken való részvételt. 5.6.3. A DSE vezetősége a bevétellel – a hatályos jogszabályoknak megfelelően – anyagi felelősséggel tartozik. 5.6.4. Az iskola vezetősége és a DSE vezetője aláírt együttműködési szerződés alapján félévenként egyezteti a sportolási lehetőségeket. 5.6.5. A DSE vezetője tanév elején tervezi, év végén beszámolóban értékeli az éves munkát. 5.7. A tanítás nélküli munkanapok programjának meghatározásával kapcsolatos eljárás 5.7.1. A tanév helyi rendjét, programjait, a rendezvények, ünnepségek, és azok időpontját a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben a kibővített iskolavezetőség javaslatai alapján. 5.7.2. Minden tanévben egy tanítás nélküli munkanap programját a nevelőtestülettel egyetértésben a diákönkormányzat határozza meg. 5.8. Diákmédia, iskolarádió, iskolaújság támogatása, a diákönkormányzati tájékoztatási rendszer működtetésével kapcsolatos eljárások 5.8.1. Az iskolavezetés az intézmény anyagi és humán erőforrásainak figyelembe vételével támogatja a diákönkormányzatot az iskolaújság és az iskolarádió működése vonatkozásában.

24

6. Az iskolai munkarend, a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások rendje 6.1. A tanítás munkarendje 6.1.1. Az iskolába érkezés rendje 6.1.1.1. Az iskola épületei munkanapokon 600–tól 2200–ig tartanak nyitva. 630–tól 730–ig valamint 1600–tól 1700–ig ügyeletet biztosít az intézmény, ha azt legalább 10 szülő írásban kéri. 1700 óra után az intézmény nem biztosít ügyeletet, a tanulókért felelősséget nem vállal. 6.1.1.2. A foglalkozások általában 800–kor kezdődnek. A tanulóknak az iskolába 730 és 745 között kell megérkezniük. Azok a tanulók, akiknek 900 órakor kezdődik a tanítás, 845–re érkeznek az iskolába. 6.1.1.3. A Zápor utcai épületben a tanulók az aulában gyülekeznek, ahol az ügyeletes pedagógus felügyeli őket. A Váradi utcai épületben a tanulók jó idő esetén az iskola udvarán gyülekeznek, és 745–kor az ügyeletes tanár engedélyével mehetnek be az épületbe. Rossz idő esetén a gyülekezés a földszinten történik, a felsőbb szintekre az ügyeletes tanár engedélyével 7 30–kor mehetnek a gyerekek ahhoz a tanteremhez, ahol az első órájuk lesz. 6.1.1.4. Azok a tanulók, akik 730 előtt érkeznek az iskolába, a reggeli ügyeletre kötelesek menni. Ha többszöri figyelmeztetés ellenére sem hajlandók az ügyeletes nevelő utasítását követni és az ügyelet helyszínére menni, abban az esetben az ügyeletes nevelő ezt az ügyeletes naplóba feljegyzi. Több ilyen feljegyzés esetén az osztályfőnökök írásban értesítik a szülőt a fegyelemsértésről. Ha ez rendszeressé válik, akkor osztályfőnöki figyelmeztető adható. 6.1.1.5. Iskolába érkezését követően valamennyi tanuló köteles kabátját – és az utcai öltözethez tartozó más ruhaneműjét (sapka, sál, kesztyű stb.) – valamint nedves, rossz idő esetén utcai cipőjét az osztályteremben (alsó tagozatosok) illetve a kijelölt öltözőszekrénybe (felső tagozatosok) az osztályfőnökökkel megbeszélt rendben elhelyezni. 6.1.1.6. Amennyiben a tanulónak nincs első órája, és 845 előtt érkezik az iskolába, köteles a Váradi utcai épület földszintjén illetve a Zápor utcai épület aulájában megvárni az első óra végét jelző kicsengetést, csak utána mehet fel a felsőbb szintekre. Ebben az időszakban a felügyeletet a pedagógiai asszisztens látja el. 6.1.1.7. A folyosói ügyeletre beosztott pedagógusok 730–kor foglalják el helyüket a folyosón, s kezdik meg munkájukat: ellenőrizik a folyosó rendjét, épségét, vigyáznak a szünetekben a Házirend betartására. 6.1.1.8. Tanítási szünetekben napközi ügyeletet biztosítunk, amennyiben azt legalább 10 szülő írásban kéri. 6.1.2. A tanítási órák rendje 6.1.2.1. A tanítási órák időtartama – a hatodik óra kivételével – 45 perc. Az első tanítási óra reggel 800–kor kezdődik. A kötelező tanítási órák 800–tól az utolsó tanítási óra végéig tartanak. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. 6.1.2.2. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben az órák látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt 25

esetben az igazgató és az igazgatóhelyettesek tehetnek. 6.1.2.3. Minden pedagógus joga, hogy saját órájának munkarendjét – a Házirenddel összhangban – meghatározza. 6.1.2.4. A pedagógusok a tanórai követelményeket az iskolavezetéssel történt egyeztetés után diákjaikkal és azok gondviselőivel ismertetik. 6.1.3. Tanulói munkarend 6.1.3.1. A tanulók kötelező munkaideje általában 745–től az órarend szerinti utolsó óráról való kicsengetésig tart. 6.1.3.2. Az intézményben a tanuló köteles úgy viselkedni, hogy magatartásával társait, tanárait, a tanítási órák menetét ne zavarja, ne sértse osztálytársainak tanuláshoz való jogát. 6.1.3.3. A tanuló joga megismerni a tantárgyi követelményeket, illetve a kötelezettségeknek megfelelő javítási, pótlási lehetőségeket. 6.1.3.4. Az a tanuló, aki nem hozza el az előírt felszerelést a testnevelés órára, a foglalkozáson a szaktanár által megbeszélt módon vesz részt. 6.1.3.5. A Zápor utcai székhelyen a tájékoztató füzeteket hétfőn az első óra előtt a hetes összeszedi, majd átadja az órát tartó pedagógusnak. Ezt követően a hét utolsó munkanapjának utolsó órájáig a naplóval együtt az órát tartó pedagógus viszi a tájékoztató füzeteket az órákra és hozza el az órákról. Ettől eltérni csak indokolt esetben az osztályfőnök tudtával lehet Az érdemjegyeket a pedagógus íratja be és írja alá a tanítási órán, amelyet a tanuló láttamoztat a szülővel. A tájékoztató füzetek és a napló helye tanítási órán a tanteremben, tanítási órán kívül a tanáriban van. A Váradi utcai telephelyen a tájékoztató füzetet a tanuló köteles minden tanítási napon magával hozni, a tanórákon a padra kikészíteni, a tanár felszólítására átadni, az osztályzatokat beírni, a szaktanárral aláíratni, és a szülővel láttamoztatni. 6.1.3.6. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi a tájékoztató füzetbe beírtakat, összeveti a naplóban szereplő bejegyzésekkel, áttekinti a szülői láttamozást. A tájékoztató füzet rendszeres alá nem írása esetén – az osztályfőnök személyesen értesíti a szülőt, kezdeményezi az iskolába való behívását. 6.1.3.7. Mivel a tájékoztató füzet hivatalos iratnak minősül, ha a tanuló elveszíti, az osztályfőnök a szülő értesítése után újat ad. Elvesztés esetén osztályfőnöki intő, súlyosabb esetben az azt követő fokozat jár. 6.1.3.8. Óra végén a tanuló rendet tesz maga körül és a szaktanár engedélyével elhagyja a tantermet. Utolsó óra végén tanulók a székeket felrakják a tanulói asztalra. 6.1.4. Csengetési rend 1. óra 800 – 845 2. óra 900 – 945 3. óra 1000 – 1045 4. óra 1100 – 1145 5. óra 1200 – 1245 6. óra 1305 – 1345

15 perces (reggeli: Váradi, Zápor alsó) szünet 15 perces szünet (reggeli: Zápor felső) 15 perces (udvari) szünet 15 perces szünet 20 perces (ebéd – önköltségesek, napközisek) szünet

6.1.5. Az óraközi szünetek rendje 6.1.5.1. A tanulóknak a szünetekben a folyosón illetve az udvaron kell tartózkodnia (kivéve 1–2. évfolyam), a tanteremben és az öltözőben csak tanári felügyelettel maradhatnak. 26

6.1.5.2. A felső tagozaton a tanulók 2 perccel becsengetés előtt a tanteremnél gyülekeznek, majd becsengetéskor a zárt tanterem előtt sorakoznak, és a tanárral együtt mennek be a terembe. 6.1.5.3. Száraz, jó idő esetén a tanulók a 3. szünetben kimehetnek az udvarra a pedagógusok felügyeletével. Kivételt képeznek ez alól azok az alsós tanulók, akiknek a következő órája testnevelés illetve a szertárfelelősök. Kivételt képeznek azok az esetek is, amikor az udvaron átalakítási illetve tereprendezési munkák folynak, valamint, ha az más körülmények a kint tartózkodást nem teszi lehetővé. 6.1.5.4. Az udvari szünet vége előtt 4 perccel az osztályok a részükre kijelölt sorakozó helyre mennek, majd az ügyeletes tanárok engedélyével igyekeznek a következő tanórára. 6.1.5.5. Az udvari szünetben, a tanórán kívüli foglalkozásokon, a napközi ideje alatt az udvaron a tanári felügyeletet biztosítani kell. 6.1.5.6. A tanulóknak az óraközi szünetekben kötelességük úgy viselkedni, hogy ne veszélyeztessék önmaguk és társaik testi épségét. 6.1.5.7. A sporteszközöket, a tornatermeket és a sportpályákat csak felnőtt felügyeletével, rendeltetésszerűen szabad használni. 6.1.5.8. Az udvari foglalkozásokon kerítésre és a fákra felmászni, szemetelni, mások testi épségét fenyegető játékokat játszani szigorúan tilos, az udvar területét engedély nélkül elhagyni nem szabad. 6.1.6.

Az iskolából való távozás rendje

6.1.6.1. A tanuló az épületet tanítás, illetve foglalkozási idő alatt csak a szülő írásos kérésére, pedagógus (elsősorban az osztályfőnök, osztályfőnök-helyettes, az iskolavezetés valamelyik tagja) engedélyével hagyhatja el. 6.1.6.2. A főkaput az óraközi szünetekben zárva kell tartani. 6.1.6.3. Az épület elhagyására az engedélyező pedagógusnak kilépő kártyát kell kiállítania, a portás csak ezzel engedheti ki a tanulókat. A kilépő kártyát a portás köteles megőrizni. 6.1.6.4. Az iskolából való távozás előtt a tanulók rendet tesznek a tanteremben, az öltözőszekrényekben, és az épületet fegyelmezetten hagyják el. 6.1.6.5. Azoknak a tanulóknak, akik számára 1345 előtt fejeződik be a tanítás, és délutáni foglalkozáson vesznek részt, a délelőtti és a délutáni elfoglaltságuk közötti szabad időt a napközis pedagógus felügyelete alatt kell tölteniük, ügyelve arra, hogy magatartásukkal ne zavarják az iskolában folyó munkát. 6.2.

A napközi otthoni, tanulószobai és az iskolaotthonos foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elvei

6.2.1. A napközi otthoni, tanulószobai és az iskolaotthonos foglalkozásokra való felvétel és kiiratkozás a szülő kérésére történik. 6.2.2. A napközi otthonba, a tanulószobai és az iskolaotthonos foglalkozásokra tanévenként előre minden év májusában, 1. osztályban a beiratkozáskor, illetve a tanév kezdetekor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. 6.2.3. A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben, az osztályfőnök illetve az osztályban tanító pedagógusok javaslatára a tanuló felvétele tanév közben is lehetséges. 6.2.4. A napközi otthonba, az iskolaotthonos foglalkozásra, illetve a tanulószobára minden jelentkező tanulót fel kell venni, amíg a tanulók összlétszáma el nem éri 27

a Közoktatási Törvény 3. sz. mellékletében meghatározott tanulólétszám felső határát. 6.2.5. Ne tagadható meg a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók napközi otthoni, iskola otthoni és tanulószobai felvételének kérelme. 6.2.6. Ha a jelentkező tanulók száma meghaladja a törvényileg meghatározott létszám felső határát, a felvételről az érintett csoport nevelőjének megkérdezésével az iskola igazgatója dönt. 6.2.7. A felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók: - akiknek napközben az otthoni felügyelete nem megoldott, - akik állami gondozottak, - akik szociális vagy más körülményeik miatt veszélyeztetettek. 6.3. A tanórán kívüli foglalkozások munkarendje 6.3.1. A napközi otthon és a tanulószoba 6.3.1.1. Az iskola felső tagozatán 5-6. évfolyamosok körében napközi otthoni csoport(ok), a 7-8. évfolyamosok számára tanulószobai csoport működik a tantárgyfelosztáson meghatározott óraszámban és szervezeti keretben. 6.3.1.2. A napközis és tanulószobai foglalkozások a tanórára való felkészülés, szabadidő hasznos eltöltésének színterei. 6.3.1.2. A napközis és tanulószobai foglalkozásokról való eltávozás csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt, dátummal ellátott kérelme alapján történhet a napközis illetve tanulószobai nevelő engedélyével. 6.3.1.3. A napközis és tanulószobai foglalkozások 1300-tól 1600–ig tartanak. 1600–tól 1700–ig összevont ügyelet működik. A délutáni foglalkozásokat igénybe nem vevő tanulók tanítás után 1445–ig, a napközis és tanulószobás tanulók 1600–tól 1700–ig bármikor hazamehetnek (a szülő nyilatkozata szerint egyedül vagy felügyelettel), de a közbeeső foglalkozási (tanulási) időt gyermek elkérésével nem szabad zavarni. Ettől eltérni csak indokolt esetben lehet igazgatói engedély alapján. 6.3.2. A napközi otthoni és tanulószobai foglalkozások napirendje 6.3.2.1. A napközis és a tanulószobás tanulók a napközis termükben (vagy a megbeszélt helyen) gyülekeznek az utolsó tanítási órájuk után. 6.3.2.2. Napirendjük a következő: 1430 óráig: szakkörök, korrepetálások, foglalkozások, levegőzés, játék 1430–1545 óráig: tanulási idő 1545–1600 óráig: uzsonna 1600–1700: játék, ügyelet 6.3.2.3. Pénteki napokon a napközis foglalkozások keretében szabadidős tevékenységek: múzeum-, mozi-, könyvtárlátogatás, kirándulás, séta, igény szerint sportfoglalkozások stb. szervezhetők. 6.3.2.4. Ha a tanuló a tanulási időben más programon vesz részt (szakkör, korrepetálás stb.) a házi feladatát otthon tanulja meg, illetve készíti el. 6.3.2.5. A napközis és tanulószobai foglalkozásokon a tanulók felügyeletét, tanulási időben a nyugodt felkészüléshez szükséges csendet folyamatosan biztosítani kell. 6.3.3. Az iskolaotthon 6.3.3.1. Az iskolaotthon szervezeti keretében az oktatás megszervezése a délelőtti és a délutáni tanítási időszakban - melyben a tanulók elsajátítják az új 28

ismereteket, tananyagot, és a következő tanítási napokra is felkészülnek - a kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a napközis foglalkozások, a mindennapos testedzés foglalkozásai időkeretében történik a jogszabályi előírásoknak megfelelő rendben. 6.3.3.2. Az iskola otthoni (egész napos) rendszerű oktatásban részt vevő osztályok munkarendje a délelőtti és délutáni foglalkozásokból áll: tanítási órák, szabadidős foglalkozások, mindennapos testnevelés. 6.3.3.3. Az iskolaotthonos foglalkozások 800 órakor kezdődnek és 1630 óráig tartanak az alsós munkaközösség által kialakított rendben. 6.3.4. Az ebédlői étkezés rendje 6.3.4.1. A tanulók a napközis nevelő és a pedagógiai asszisztensek felügyeletével ebédelnek. 6.3.4.2. Az önköltségesek ebédelését 1245–1305 óra között pedagógus asszisztens és tanuló ügyeletesek biztosítják. 6.3.4.3. Az étkezésnél a kulturált viselkedés szabályainak betartása kötelező. 6.3.4.4. Az ételt az ebédlőben kell elfogyasztani, onnan élelmiszert kihozni tilos. 6.3.4.5. Az ebédlői székek le- és felrakásáért a mindenkori ügyeletes osztály illetve napközis csoport a felelős az ebédlőben kifüggesztett rend szerint. 6.3.5. A tanórán kívüli egyéb foglalkozások rendje 6.3.5.1. Az iskola tanulói számára a tanórákon kívül egyéb, a tantárgyfelosztáson szereplő foglalkozások is tarthatók: szakkörök, énekkar, korrepetálások, tehetséggondozás, tömegsport, versenyre való felkészítés, tanulmányi-, kulturális- és sportversenyek. 6.3.5.2. A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantárgyi követelményekhez való felzárkóztatás. 6.3.5.3. Korrepetálása fokozottan ajánlott annak a tanulónak, aki tanulmányi eredményeiben jelentősen lemarad, amennyiben a szaktanár, az osztályfőnök és a szülő között erről megállapodás született. 6.3.5.4. Az iskola a tanulók számára különböző rendezvényeket szervez: ünnepségek, bemutatók, klubdélutánok, közös játékok, versenyek. 6.3.5.6. A foglalkozásokon és a foglalkozások közötti szünetekben, a rendezvényeken a tanulók felügyeletét biztosítani kell. 6.3.5.7. A tanuló köteles a tanórán kívüli foglalkozások rendjét betartani. 6.3.5.8. Amennyiben a tanuló magatartásával zavarja a foglalkozásokat, a szülőt az üzenő és a tájékoztató füzet útján kell értesíteni. 6.4. Az Iskolarádió működése, hangos bemondó használata 6.4.1. Az iskolarádió mindkét feladatellátási helyen a hét egy tanítási napjának 2. szünetében működhet tanári felügyelet biztosítása mellett. 6.4.2. A szerkesztőmunkában a diákönkormányzat tevékenységét segítő tanár által szervezett csoport tanulói vesznek részt. 6.4.3. Az iskolarádió hangneme és stílusa meg kell hogy feleljen az iskolai környezet igényeinek. 6.4.4. Az iskolarádió műsorának kezdete és befejezése nem zavarhatja a tanítási órák rendjét. 6.4.5. A hangosbemondó információátadás céljából használható óraközi szünetekben, szükség esetén a tanóra elején, annak kezelése – az iskolavezetőség jóváhagyása mellett – csak pedagógus által történhet. 29

6.4.6. Tanítási óra alatt kizárólag a legfontosabb, legsürgősebb közlemények hangozhatnak el igazgatói engedéllyel. 6.4.7. Az iskolai versenyekről, az iskolai és más szintű versenyek eredményeiről, a fontosabb diákönkormányzati információkról hangosbemondón keresztül kap tájékoztatást a tanuló ifjúság. 6.5. Ünnepi viselet, váltócipő, testnevelés felszerelés használata 6.5.1. Alapvető cél, hogy az öltözködésben – a divat szélsőségeit kerülve – a szolid mértéktartás, ápoltság, az életkornak megfelelő megjelenés jellemezze tanulóinkat. 6.5.2. A hajfestés, a smink, a körömfestés, műkörmök viselése, testékszerek használata nem ajánlott. A tanulók öltözködésével kapcsolatos kifogások esetén az osztályfőnök felhívja a tanuló és gondviselője figyelmét. 6.5.3. Az iskolai ünnepségek alkalmával a tanulók kötelesek az alkalomhoz illő öltözetben megjelenni, a lányoknak fehér blúzt, sötét szoknyát vagy nadrágot, a fiúknak fehér inget, sötét nadrágot kell viselniük. 6.5.4. Testnevelés órán csak sportfelszerelésben szabad dolgozni, ezek használata kötelező. 6.5.5. Gyakorlati foglalkozásokon a szaktanár által meghatározott védőöltözet viselése javasolt. 6.5.6. Egészségügyi és tisztasági szempontból a váltócipő használata október elejétől április végéig, valamint nedves idő esetén kötelező.

7. Iskolai védő-óvó előírások 7.1. Védő-óvó előírások, amelyeket a tanulók egészsége, testi épsége védelmében az iskolában való tartózkodás során meg kell tartani. 7.1.1. A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, az elvárt és tilos magatartásformákat a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség esetén (pl.: osztálykirándulás) életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés tényét a naplóba, az első osztályfőnöki óra anyagaként piros színű tollal kell dokumentálni. 7.1.2. Azoknál a tantárgyaknál, ahol a baleseti veszélyforrások fokozottabban fennállnak (technika, testnevelés, fizika, kémia, számítástechnika) a pedagógus köteles az első tanórában a tanulókat tájékoztatni a szaktárgy sajátosságaiból adódó veszélyhelyzetekről és azok megelőzési módjáról. 7.1.3. A menekülési tervet és a rendkívüli esemény előfordulásakor a teendőket a veszélyhelyzeti cselekvési terv tartalmazza. 7.1.4. Az iskola területén és közvetlen környékén, illetve a szervezett tanórán kívüli foglalkozásokon tudatmódosító szereket fogyasztani valamint dohányozni szigorúan tilos. 7.2. A tanulókat érintő rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás formái, megszervezésükkel kapcsolatos eljárás 7.2.1. Az iskolaorvossal és az iskolai védőnővel a rendszeres kapcsolattartás az iskolavezetés feladata. 7.2.2. Az iskolában a rendszeres egészségügyi felügyeletet az iskolaorvos és a védőnő biztosítja. Feladatuk a szűrővizsgálatok, orvosi vizsgálatok (súly-, magasság- és vérnyomásmérés, látás-, hallás- és ortopédiai vizsgálat), oltások előkészítése, 30

7.2.3. 7.2.4. 7.2.5.

7.2.6.

valamint preventív jellegű előadások megszervezése különböző korcsoportok számára. A tanulók részvétele a vizsgálatokon kötelező. A vizsgálatokról előzetesen és az azok során felmerülő problémákról a szülők értesítést kapnak. A gyermekek, tanulók csoportos fogászati szűrővizsgálata és kezelése a területileg illetékes fogászati rendelőben évente, szorgalmi (tanítási) időben történik. A szűrővizsgálaton való részvételt, valamint annak ideje alatt a tanulók felügyeletét a nevelési-oktatási intézmény biztosítja. A szakorvosi vélemény figyelembe vételével az iskolaorvos a tanulókat gyógytestnevelés foglalkozásokra utalhatja, melyeken a részvétel kötelező.

7.3. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó személy és elérhetőségének meghatározása, közzététele 7.3.1. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat az iskolában a gyermekvédelmi felelős látja el, aki előzetes megbeszélés alapján mind a szülők, mind a tanulók rendelkezésére áll. 7.3.2. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős elérhetőségét, fogadóóráját az iskola információs csatornáin (tanári hirdetőfal, faliújság, honlap) megfelelő módon nyilvánosságra kell hozni. 7.3.3. Szükség esetén, hatás- és feladatkörébe tartozó esetekben az iskolai pszichológus, a fejlesztő pedagógus és a logopédus is bekapcsolódik a problémák megoldásába. 7.4. Baleset-megelőzési előírások, baleset esetén teendő intézkedések 7.4.1. Minden tanév alakuló nevelőtestületi ülésén a pedagógusokkal, első tanítási nap osztályfőnöki foglalkozásain a tanulókkal ismertetni kell az iskolai baleset- és tűzvédelem legfontosabb szabályait. 7.4.2. Az iskola területén mindenki köteles úgy viselkedni, dolgozni és környezetét kialakítani, hogy senkinek ne tegyen ki balesetveszélynek, ne okozzon balesetet. 7.4.3. A balesetek elkerülése érdekében az épületben szaladgálni, balesetveszélyes játékokat (labdázás, ugrókötelezés, gördeszkázás stb.) játszani, az udvaron a kerítésre, fára és a sporteszközökre mászni tilos. 7.4.4. Az iskola udvarán kavicsokat, köveket dobálni, az ablakokon, a lépcsőházban bármit kidobni tilos. 7.4.5. Az iskolában a jobb kéz szabály szerint kell közlekedni. 7.4.6. Elektromos eszközöket a tanulók csak tanári engedéllyel és felügyelettel használhatnak. 7.4.7. Az iskolán kívüli közlekedésben a KRESZ előírásait be kell tartani. 7.4.8. Minden osztályfőnök köteles év elején az osztálynaplóba a szülő napközbeni elérhetőségeit (telefonszámait), a tanulók TAJ számát, diákigazolvány számát és oktatási azonosítóját bejegyezni. 7.4.9. A balesetet azonnal jelenteni kell a leggyorsabban elérhető pedagógusnak. 7.4.10. A sérültet megfelelő ellátásban kell részesíteni, súlyosabb esetben a szakorvosi rendelőbe át kell kísérni vagy mentőt hívni. 7.4.11. A sérülés körülményeiről, a sérült ellátásáról a szülőt tájékoztatni kell. 7.4.12. A nyolc napon túl gyógyuló baleset tényét, körülményeit jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 7.4.13. Minden tanulónak biztosítani kell a szünetekben való mozgási lehetőséget. 7.4.14. Az öltözőkbe a tanulók csak az előző osztály távozása után mehetnek. 31

8. Az iskola és az iskolához tartozó területek használatának szabályai 8.1. Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának, kezelésének, megóvásának rendje 8.1.2. A létesítmények és helyiségek használati rendjét az iskola minden tanulója és dolgozója köteles betartani. 8.1.3. Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. 8.1.4. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős:  közösségi tulajdon védelméért;  a nevelési-oktatási tevékenység során használt iskolai felszerelések állagának megőrzéséért;  az iskola rendjének, tisztaságának biztosításáért;  az iskolai dekoráció épségéért;  az energiával és az oktatáshoz szükséges anyagokkal történő takarékos használatáért,  a tűz- és balesetvédelemi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért. 8.1.5. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit, sportudvarát csak pedagógus felügyeletével használhatják. 8.1.6. A tanítási idő után tanuló csak külön engedéllyel, pedagógus tudtával és felelősségvállalásával vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. 8.1.7. Az iskola szertárait, a tornatermeket, az aulákat, a technika termeket, a számítástechnika termeket, a fizika–kémia szaktantermeket, a könyvtárakat és helyiségeit zárva kell tartani, és csak pedagógus jelenlétében szabad kinyitni illetőleg oda belépni. 8.1.8. Az iskolai könyvtárat a könyvtáros kezeli, értékéről köteles elszámolni. A könyvtár helyiségeiben pedagógusok csak a könyvtáros tudtával, a tanulók csak felügyelet mellett tartózkodhatnak. 8.1.9 Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskolából kivinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 8.1.10. Azok a személyek, akik nem tartoznak az iskola személyi állományába, de szerződés alapján az iskola helyiségeit és berendezéseit igénybe veszik, csak a szerződésben illetve megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Őket is vagyonvédelmi kötelezettség terheli, kártérítési felelősséggel tartoznak és kötelesek betartani az iskolai munka- és tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat. 8.1.11. A tanulói öltözőszekrényeket az iskolai szünetekre (őszi, téli tavaszi, nyári) ki kell üríteni. 8.1.12. Az audiovizuális eszközök tárolásáért, használatba adásáért és szakszerű üzemeltetéséért az oktatástechnikus felel, akinek az audiovizuális eszközök kezelésére vonatkozó utasításait minden eszközhasználónak be kell tartani. 8.2. Speciális létesítmények, helyiségek használata 8.2.1. A fizika–kémia szaktantermek, az informatika szaktanterem, a tornatermek, aulák, öltözők, az iskolaudvar és a sportpályák használati rendjét a melléklet tartalmazza és szabályozza.

32

9. A Házirenddel kapcsolatos szabályok 9.1. A Házirend elfogadása 9.1.1. Az iskolai Házirendet az intézmény vezetője készíti el és a nevelőtestület fogadja el. 9.1.2. A Házirend elfogadásakor a szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. 9.1.3. A Házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 9.2. A Házirend módosítása 9.2.1. A Házirend módosítását a szülői szervezet, a nevelőtestület vagy a diákönkormányzat kezdeményezheti. 9.2.2. A Házirendet módosítani kell, ha azt megalapozott indok alapján a tanulók közösségének nagyobb csoportja írásban kezdeményezi, s a módosítási javaslat nem ütközik magasabb jogszabályba. 9.2.3. A Házirend módosítását, melyben diákönkormányzatnak és a szülői szervezetnek egyetértési jogot gyakorol, a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 9.2.4. A módosított Házirendet a jóváhagyást követő tanév első napjától kell bevezetni. 9.3. A Házirend nyilvánosságra hozatala 9.3.1. Az iskola Házirendje nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető, annak egy – szerkesztett, legfőbb tudnivalókat összefoglaló – példányát az iskolába való beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 9.3.2. A tanév első tanítási napjának osztályfőnöki foglalkozásain a Házirendet ismertetni kell. 9.3.3. A Házirend egy–egy teljes példánya a következő helyeken tekinthető meg: – az iskola fenntartójánál; – az iskola irattárában; – az iskola nevelői szobájában; – az osztály- és szaktantermekben; – a földszinti szülői hirdetőtáblán, – az iskola honlapján. 9.4. A Házirend érvényességi ideje 9.4.1. Jelen Házirend érvényességi ideje visszavonásig szól. Amennyiben jogszabályi előírás vagy egyéb körülmények változása miatt szükségessé válik a nevelőtestületnek el kell végeznie a Házirend felülvizsgálatát valamint módosítását. 9.5 A Házirend hatályba lépése 9.5.1. Jelen Házirendet az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2009. április hó 6. napján elfogadta. Budapest, 2009. április 6.

.

….....…………......………………......... igazgató 33

A Házirend elfogadásakor a diákönkormányzat a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt, melynek tényét a diákönkormányzat képviselője aláírásával tanúsítja. Budapest, 2009. április 6.

…..…………................................. Zápor u. székhely

………………………………….... Váradi u. telephely

A Házirend elfogadásakor a szülői szervezet a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt, melynek tényét a szülői szervezet vezetője aláírásával tanúsítja. Budapest, 2009. április 6.

…..…………................................. Zápor u. székhely

…..…………................................. Váradi u. telephely

34

Melléklet A fizika-kémia szaktantermek használati rendje A szaktárgyak sajátosságaiból adódó veszélyhelyzetek, balesetveszélyek megelőzésük érdekében a következő rendszabályok betartása szükséges:

és

 A tanulóknak ismerni kell a legfontosabb baleset-megelőzési módokat, valamint a nemzetközileg használt egységes veszélyjeleket és környezetvédelmi előírásokat. Erről a tanulók a tanév elején a szaktanártól balesetvédelmi tájékoztatást kapnak, melyek betartása minden tanuló számára kötelező.  A szaktantermekben tanári utasítás és felügyelet nélkül az óraközi szünetekben és tanítás után tanuló nem tartózkodhat, a kikészített eszközökhöz és anyagokhoz nem nyúlhat.  A szertárfelelősök a szertárakban csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak.  A kísérleti órák után a kézmosási lehetőséget minden tanulónak biztosítani kell.  A kísérleti eszközök, vegyi anyagok használat utáni elzárása és zárva tartása a szaktanár kötelessége. Az informatikatermek használati rendje A szaktárgy sajátosságaiból adódó veszélyhelyzetek, balesetveszélyek és megelőzésük és a vagyonmegóvást szolgáló rendeltetésszerű használat érdekében a következő rendszabályok betartása szükséges:  Az informatika termekben csak tanár felügyelete mellett lehet belépni és tartózkodni.  A termekbe sem ételt, sem italt nem lehet behozni, illetve ezeket a számítógépek mellett elfogyasztani.  A számítógépeket csak rendeltetésszerűen lehet használni.  A számítógépek bekapcsolási sorrendjét be kell tartani, mely a következő: - a központi áram bekapcsolása (ezt a tanár végzi el); - a falakon levő áramforrás bekapcsolása; - a számítógépek bekapcsolása; - a monitor bekapcsolása.  Az informatika tantermeket használó tanulók (továbbiakban: a felhasználó) nem telepíthetnek nem jogtiszta szoftvereket, illetve jogtiszta szoftver telepítése is csak tanári engedéllyel történhet.  A felhasználó nem látogathat pornográf és agresszív tartalmú weblapokat, az alapvető etikai normákkal ellentétes oldalakat.  A felhasználó nem nyithat meg vírusos, illetve vírusgyanús állományokat.  A felhasználó felelősséggel tartozik levelei tartalmáért.  A felhasználó nem küldhet vagy továbbíthat reklámokat tartalmazó leveleket.  A számítógép felhasználói nem küldhetnek olyan tartalmú leveleket, amelyek törvényt, jogszabályt vagy szerzői jogot sértenek, pornográf és agresszív tartalmú anyagokat vagy vírusokat tartalmaznak, illetve olyan linkeket, amelyek ilyen tartalmú oldalakra mutatnak.  A felhasználó az internet csak azon oldalait látogathatja, és azon játékaival játszhat, amelyekre a tanár engedélyt ad.

35

A tornatermek, aulák, öltözők, iskolaudvar és a sportpályák használati rendje A szaktárgyak sajátosságaiból adódó veszélyhelyzetek, balesetveszélyek megelőzésük érdekében a következő rendszabályok betartása szükséges:

és

 Az öltözők, az aulák, a tornatermek, az iskolaudvar és a sportpályák használati rendjét köteles a szaktanár minden tanév első szakóráján ismertetni a tanulókkal.  A tanulóknak a tornatermekben, az iskolaudvaron és a sportpályákon csak tanári engedéllyel és felügyelettel szabad tartózkodni.  Az öltözőkben a tanulók csak tanári engedéllyel tartózkodhatnak.  Testnevelés óra előtt az értékeket le kell adni a szaktanárnak.  Testnevelés órák alatt az öltözőket zárva kell tartani.  Az öltözőkben hagyott értéktárgyakért az iskola nem vállal felelősséget.  A tornatermeket a szünetekben zárva kell tartani.  Az iskolaudvaron, tornatermekben, sportpályákon található sporteszközöket, egyéb felszereléseket, csak szakszerűen, tanári felügyelet mellett szabad használni.

36