01&'23)4-5,31$6+4)' %$,5,-6' '

!

!

! ! ! ! ! ! ! ! ! !

!

!"#$"%&'(%$)*$+,-'./01&'23)4-5,31$6+4)' %$,5,-6' ' ! ! "#!$%%&'()%*$+),!-.*/01-1+.!1-!&!%&,234*&0%&4),!.4.+*3&5&01,)46! 7.%89/0$-$4&,!.%:-.*/01-1+.! ! ! ! ! ! ! ! ! ! "!;),<'.40<'!0&+0&%'$1+0!=>.?%&(@!,3&;A$46!-0?@B!.*6.;C%!&!-#.+#:,!7.%.%4.,D!E.'!0C,+F#3!&#!G<+2(&3!H432! A1%.'14610D!I.'!&#!G"JK!-.'!&#!G<+2(&3!L3#)00-$*!4.'!7.%.%!&!,3&;A$46?&4!-#.+.(%:!347)+'$M32!7.%5&-#4$%$-$1+0D!! !

!

Tartalomjegyzék Bevezető...................................................................................................................................................................................................... 4 1. Modul: Jogszabályi háttér...................................................................................................................................................................... 5 1.1 A jogalkotás mozgatórugói (Történeti áttekintés)........................................................................................................................ 5 1.2 Vonatkozó Európai Uniós Irányelvek, nemzeti szintű szabályozások ......................................................................................... 6 1.2.1 Épületek Energiahatékonyságáról szóló Irányelv és annak átdolgozása (EPBD+Recast)................................................... 7 1.2.2 Az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló irányelv (ESD)........................... 8 1.2.3 Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervek (NEEAP) .................................................................................................. 8 1.2.4 A megújuló energiából előállított energia támogatásáról szóló irányelv (RED)................................................................. 9 1.2.5 Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervek (NREAP-ok)............................................................................ 9 1.2.6 Kapcsolt energiatermelésre vonatkozó irányelv (CHP)...................................................................................................... 10 1.2.7 Energiahatékonysági Irányelv (előkészületben) ................................................................................................................. 10 1.3 Magyarország épületenergetikai célkitűzései............................................................................................................................. 10 1.3.1 Új Széchenyi Terv .................................................................................................................................................................. 10 1.3.2 Magyarország Nemzeti Reform Programja (NERP) ............................................................................................................ 11 1.3.3 Nemzeti Energiastratégia ..................................................................................................................................................... 12 1.3.4 Magyarország II Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve a 2008-2016 időszakra .............................................. 13 2 Modul: A meglévő épületek felújításának finanszírozása .................................................................................................................. 15 2.1 Bevezetés....................................................................................................................................................................................... 15 2.1.1. Történeti háttér és általános áttekintés............................................................................................................................. 15 2.1.2 Európai áttekintés és néhány releváns EU támogatási forma........................................................................................... 16 2.1.3 A fejlesztési bankok, a nemzeti kormányok és a kereskedelmi bankok szerepei ............................................................ 18 2.2 A hagyományos és alternatív finanszírozási módok, helyi finanszírozási rendszerek kidolgozása......................................... 20 2.2.1 Hagyományos modellek ....................................................................................................................................................... 21 3. Modul: Technológiák és projektmegvalósítás.................................................................................................................................... 28 3.1 Költséghatékony technológiák felújításokhoz ............................................................................................................................ 28 3.1.1 Kis tőkeigényű, azonnal végrehajtható intézkedések ........................................................................................................ 28 3.1.2 Tőkeigényes, gazdaságossági elemzést igénylő intézkedések........................................................................................... 30 3.1.3 Fal, tető és padló hőszigetelések......................................................................................................................................... 32 3.1.4 Nyílászárók tömítése (légzárás) és cseréje.......................................................................................................................... 36 3.1.5 Fűtés, hűtés, világítás és vízhasználat optimalizációja....................................................................................................... 36 3.1.5 Szellőztetés/ Légtechnika ..................................................................................................................................................... 39 3.1.6 Megújuló energiaforrások felhasználása ............................................................................................................................ 43 3.1.7 Költséghatékonyság és a különböző technológiák optimális kombinációja..................................................................... 50 3.2 Projektelőkészítés, kivitelezés...................................................................................................................................................... 50 3.2.1 Épület energetikai értékelés ................................................................................................................................................ 51

2

3.2.2 Projekt tendereztetés és beszerzés..................................................................................................................................... 52 3.2.3 Szerződéskötés...................................................................................................................................................................... 53 3.2.4 A projekt megvalósítása, üzembe helyezés, a karbantartás és ellenőrzés ....................................................................... 53 4. Modul: Lakossági szemléletváltozás ................................................................................................................................................... 55 4.1 Hogyan tervezzünk lakossági kampányokat a tudatformálás érdekében?............................................................................... 56 4.1.1. Kivel működjünk együtt a kampány megvalósítása során? ................................................................................................... 57 4.1.2. Milyen üzeneteket és eszközöket szabad alkalmazni? .......................................................................................................... 58 4.2. Hogyan készítsünk hosszú távú lakossági kommunikációs tervet? .......................................................................................... 63 5. Modul: Jó gyakorlati példák................................................................................................................................................................. 66 5.1 Jó gyakorlati példák Magyarországon ......................................................................................................................................... 66 5.1.1 -2. Modul: A meglévő épületek felújításának finanszírozása ................................................................................................. 66 5.1.2 -3. Modul: Technológiák és projektmegvalósítás .................................................................................................................... 67 5.1.2 -4. Modul: Lakossági szemléletváltozás ................................................................................................................................... 97 5.2 Releváns jó gyakorlati példák más országokból.......................................................................................................................... 99 5.2.1 -4. Modul: Lakossági szemléletváltozás ................................................................................................................................... 99 5.3 EU szintű jó gyakorlati példák ....................................................................................................................................................101 1. Melléklet: Prezentációk .....................................................................................................................................................................120 1. Modul: Jogszabályi háttér.............................................................................................................................................................120 2. Modul: A meglévő épületek felújításának finanszírozása ..........................................................................................................126 3. Modul: Technológiák és projektmegvalósítás.............................................................................................................................134 4. Modul: Lakossági szemléletváltozás ............................................................................................................................................153 2. Melléklet: Kiegészitő információ.......................................................................................................................................................164 Lista a vonatkozó nemzeti jogszabályokról .....................................................................................................................................165 Lista a vonatkozó nemzeti hatóságokról és Energiaügyi ügynökségekről, az energiahatékonysággal foglalkozó szervekről ..169 Finanszírozási-pályázati lehetőségek a lakosság számára: 2011-2012..........................................................................................170 Minősített vállalkozók és kivitelezők listája ....................................................................................................................................173 Energetikai szakértők elérhetősége.................................................................................................................................................173 Energiahatékonysággal foglalkozó Nonprofit Szervezetek ............................................................................................................173

3

Bevezető A Trainrebuild projekt az első Intelligens Energia Európa (Intelligent Energy Europe) projekt, amelynek a célja, hogy mind az ingatlantulajdonosoknak, mind a helyi önkormányzatoknak képzést nyújtson lakóépületek energiahatékony felújításában, annak érdekében, hogy áttörést nyújtó stratégiákat és gyakorlatokat promotáljanak a meglévő épületek energiafogyasztásának forradalmasítása érdekében. Számos energiahatékony felújitási sikertörténet lehetőséget mutat be az innovációra, jobb életre, pénz megtakarításra. Az innováció magában foglalja az ingatlantulajdonosok szerveződését, partnerség kialakítását a helyi önkormányzatokkal, valamint a belső építészeti kivitelezést, technológiákat, pénzügyi eszközöket, okos monitoringot. A Trainrebuild képzési szakaszai 11 EU Tagállamban kerülnek megszervezésre, lehetőséget nyújtanak a következő generációs elképzelések interaktív megbeszélésére, valamint hogy hogyan fogjanak össze a gondolati vezetők a gyakorlati szakemberekkel az európai „energiahatékony lakás mozgalom”felgyorsítása érdekében. Ez magában foglal képzési szakaszokat az ingatlantulajdonosoknak és a helyi önkormányzatoknak. A helyi önkormányzatok számára nyújtott képzések öt országban kerülnek megrendezésre: Bulgáriában, Franciaországban, Magyarországon, Portugáliában és Romániában. Ez a helyi önkormányzatok részére kidolgozott képzési eszköztár a következő 4 modult tartalmazza a következő fejezetek szerint: Szakmapolitikai és jogszabályi háttér (1. Modul), az energiahatékony felújítások finanszírozása (2. Modul), technológiák és projektek végrehajtása (3. Modul), és állampolgárok bevonása (4. Modul). A dokumentum szintén tartalmaz jó gyakorlati példákat az egyes modulokhoz kapcsolódóan. Ez a helyi önkormányzatok számára kidolgozott eszköztár az önkormányzatok képviselőinek készült, akik részt vesznek a nemzeti képzésben. Azonban egy egyedülálló referenciadokumentumként is használható más önkormányzatok képviselőinek is, akiket érdekel a lakóingatlanok energiahatékony felújítása és az ebben a témában nyújtott segítség az állampolgárok részére, illetve használható minden egyéb további mellékes képzés során. Ez a képzési eszköztár el kívánja érni EU szerte a helyi önkormányzatok képviselőit. Ezért az általános angol nyelvű változaton kívül 5 tagállami nyelvi verzió készül, azokban az országokban, ahol a helyi önkormányzatok részére képzés kerül megrendezésre. Az adaptált változat ország specifikus információkat és jó gyakorlati példákat is tartalmaz. Az ingatlantulajdonosoknak és a helyi önkormányzatoknak készült képzési eszközöket egy online képzési közösség (Build-Up Training Community) is támogatja. A Trainrebuild szintén kezdeményezte az Európai Képzési Fórumot (European Training Forum) az Európai Bizottság és a privát szektor társ-elnöklésével. Ez minden energiahatékony felújítások stratégiájának tanításával foglalkozó szakembereknek nyújt lehetőséget, hogy tapasztalatot cseréljenek és segítsenek az EU-nak az ambiciózus energia megtakarítási és megújuló energia célkitűzések elérésében. 4

1. Modul: Jogszabályi háttér 1.1 A jogalkotás mozgatórugói (Történeti áttekintés) Az emberi hatásra bekövetkező klímaváltozás napjainkra bizonyossá vált. A jég- és hófelületek felgyorsult olvadása, az átlaghőmérséklet és a tengerszint emelkedése, a szélsőséges éghajlati jelenségek, mint a hőhullámok, viharok, áradások növekvő gyakorisága illetve a megnövekedett csapadékmennyiség, mind a klímaváltozás jelenségei. Kevés időnk maradt arra, hogy visszafordítsuk a megváltoztathatatlant. A jelenlegi klíma- és energiapolitikák, valamint gazdasági fejlődés mellett az üvegházhatású gázok kibocsátása világszerte tovább fog növekedni. Szigorú és hatékony megelőzési intézkedésekkel, új és már elérhető technológiákkal, az akadályokat megszüntető ösztönzőkkel azonban még megvan az esélyünk arra, hogy 2030-ra a jelenlegi szint alá csökkentsük a globális kibocsátásokat. A kibocsátás mennyiségének 2020ban tetőznie kell, és 2050-re le kell csökkennie az 1990-es szint 50%-ára. Amennyiben ezt nem sikerül elérnünk, nagy valószínűséggel elvétjük a lehetőségét annak, hogy a természet és az emberiség nagyobb megrázkódtatás nélkül alkalmazkodhasson a megváltózó klímához. Az Európai Unió élen jár a cselekvésben. Az Európai Bizottság 2000-ben indította el az Európai Éghajlatváltozási Programot (European Climate Change Programme - ECCP), annak érdekében, hogy beazonosítsa az üvegházgázok kibocsátásának költséghatékony módszereit. Ennek egyik első fontos lépéseként 2005-ben elindult az Európai Kibocsátás-kereskedelmi Rendszer (EU ETS), amelynek keretében az erőművek és a nagyobb ipari kibocsátók (összesen 10 500-an) CO2 kibocsátási kvótát kaptak. Az ETS egy piaci mechanizmus, ahol a fel nem használt kvótamennyiséget a cégek eladhatják azon cégeknek, akik többet bocsátottak ki, mint ami a „Nemzeti Kiosztási Tervben” számukra kiosztásra került. A rendszer hatékonyságának további növelése érdekében a légiközlekedés és a közúti közlekedés is beemelésre került a rendszerbe. A szén-dioxid-leválasztási és -tárolási technológiák (Carbon capture and storage - CCS) támogatása, a kutatás-fejlesztés és az adaptációs támogatások szintén az ECCP részét képezik. További rendelkezések vonatkoznak: • Az autók energiahatékonyságának növelésére; • Az épületek energiahatékonyságának növelésére; • A megújuló energiahordozók arányának növelésére; • A szemétlerakók metánkibocsátásának csökkentésére. Az Európai Unió ezirányú lépései közül kiemelkedik a Klíma- és Energia csomag, amelyet 2008-ban fogadtak el, és amelyben 2020-ra a következő célokban állapodtak meg: • Az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 20%-kal kell csökkenteni az 1990-es szinthez képest (amennyiben más fejlett országok is csatlakoznak a vállaláshoz, abban az esetben 30%kal); 5

• • •

Az energiahatékonyságot fokozni kell, 20%-os energiamegtakarítást kell elérni; A megújuló energiahordozók arányát 20%-ra kell növelni; A közlekedés üzemanyag felhasználásának 10%-a bioüzemanyagból kell, hogy származzon.

1.2 Vonatkozó Európai Uniós Irányelvek, nemzeti szintű szabályozások A klímaváltozás elleni küzdelem az Európai Unió kiemelt prioritása. A Bizottság stratégiákat, irányelveket és egyéb jogszabályokat kezdeményez az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésére és az energiabiztonság növelésére, valamint az energiahatékonyságra és a megújuló energiahordozók használatára vonatkozóan is. Ilyenek a következők: • • •

•

•

•

•

• • • •

Irányelv az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteiről (Eco-design Directive 2005/32/EK); Rendelet a háztartási és irodai berendezések készenléti üzemmódban mért energiafogyasztásának csökkentéséről (2008/1275/EK); Rendelet a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egyszerű set-top boxokra vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (2009/107/EK); Rendelet a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a beépített előtét nélküli fénycsövek, nagy intenzitású kisülőlámpák és az ilyen lámpák működtetésére alkalmas előtétek és lámpatestek környezetbarát tervezési követelményei tekintetében történő végrehajtásáról (2009/245/EK); Rendelet a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a nem irányított fényű háztartási lámpákra vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (2009/244/EK); Rendelet a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a külső tápegységek üresjáratú üzemmódban fellépő elektromosáram-fogyasztására és aktív üzemmódban mért átlagos hatékonyságára vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (2009/278/EK); Irányelv a 92/75/EGK tanácsi irányelvnek a háztartási hűtőszekrények, fagyasztók és ezek kombinációi energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 94/2/EK irányelv módosításáról (Labelling Directive 2003/66/EK); Irányelv a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról (Cogeneration Directive - 2004/8/EK); Az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló irányelv (ESD - 2006/32/EK); Épületek Energiahatékonyságáról szóló Irányelv (EPBD 2002/91/EK) és annak átdolgozása (EPBD Recast 2010/31/EK); Irányelv a megújuló energiából előállított energia támogatásáról (RED 2009/28/EK).

6

1.2.1 Épületek Energiahatékonyságáról szóló Irányelv és annak átdolgozása (EPBD+Recast) A megIévő épületek többsége energiapazarló, az Európai Unióban ezen épületek felelősek az energiafelhasználás 40 és a szén-dioxid kibocsátás 36%-áért. Éppen ezért az EPBD és annak megfelelő végrehajtása kulcsfontosságú a 20%-os üvegházgáz kibocsátás csökkentési és 20%-os energiahatékonyság növelési célok elérésében. Emellett az EPBD fontos az energiabiztonság növelése és az építőipari munkahelyek teremtése céljából is. Az EPBD négy legfontosabb pontja: • Az épületek energiahatékonyságának mérését segítő módszertan kidolgozása és bevezetése; • Energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények kidolgozása és alkalmazása új épületek és 1000m2-nél nagyobb alapterületű épületek felújítása esetén és ezen követelmények időszakos felülvizsgálata; • Energetikai tanúsítási rendszer bevezetése meglévő és új épületek számára, középületek esetében pedig a tanúsítvány jól látható helyen történő kihelyezési kötelezettsége; • A fűtő- és légkondícionáló berendezések rendszeres felülvizsgálata. Az EPBD rendelkezései közül több is jelentős hatással van a helyi szintre. Az alábbiakban a fontosabbakat soroljuk fel ezek közül, de hangsúlyoznunk kell, hogy a nemzeti sajátosságok miatt ezen helyi feladatok és szerepkörök eltérhetnek. • A nemzeti szabályozásnak megfelelően előmozdítani az EPBD rendelkezésinek megvalósulását helyi szinten; • az adminisztratív keretek megteremtése helyi szinten amennyiben a nemzeti szabályozás azt előírja; • amennyiben szükséges, helyi szabályozás kialakítása az EPBD elemeinek tényleges megvalósításának elérése érdekében; • tulajdonjog változása esetén az energetikai tanúsítvány meglétének ellenőrzése; • energiastratégia és cselekvési terv kidolgozása, amely energiahatékonysági célokat, határidőket és a célok elérését támogató kereteket ad meg; • a lakosság tájékoztatása és tudatosságának növelése energiahatékonysági kérdésekben; • kezdeményezni a köz-és magánszféra együttműködését (PPP); • az energiaauditok és szigetelési beruházások támogatása (nem feltétlenül csak pénzügyi eszközökkel); • az energiatanúsítványok kihelyezése a középületekre, jól látható helyre; • a jól bevált gyakorlatok megosztása nemzeti és nemzetközi szinten is. Az EPBD átvétele és megvalósítása során az Európai Bizottság felismerte, hogy az irányelv egyes rendelkezései pontosításra szorulnak valamint az energiahatékonysági elvárásoknak szigorodniuk kell. Ennek megfelelően 2010 májusában elfogadásra került az EPBD átdolgozott változata. Az új irányelv főbb pontjai és a különbségek az EPBD-hez képest a következők: • A tagállamoknak terveket kell kidolgozniuk a közel nulla energiaigényű épületek számának növelésére. 2011 közepére össze kell, hogy állítsanak egy listát az ezen épületek felé történő

7

•

•

•

átmenetet segítő pénzügyi és egyéb ösztönzőkről úgymint technikai, pénzügyi támogatás, kölcsönök, kamattámogatások stb; A tagállamoknak az energetikai tanúsítványok kibocsátásának részletesebb és szigorúbb szabályozását és ennek működését és a tanúsítványok korrektségét ellenőrző rendszert kell kidolgozniuk; A tagállamoknak lehetőségük van olyan energiahatékonysági célokat meghatározni, amelyek a meglévő épületállomány közel nulla energiaigényű épületek irányába történő átalakítását célozzák; Az Irányelv szabályainak való nem megfelelést a tagállamok büntethetik.

1.2.2 Az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló irányelv (ESD) Mivel a helyi önkormányzatok a piac jelentős szereplői az ESD irányelv ezt a szintet azonosítja be az energiahatékonysági tevékenységek legfontosabbikának és úgy véli, hogy egyfajta követendő példaként a helyi önkormányzatoknak kell a folyamat élére állniuk, tájékoztatniuk, alakítaniuk és befolyásolniuk kell az érdekelt feleket, hogy növekedjen az épületek energiahatékonysága. Az irányelv alapvető célja az energiafelhasználás gazdaságosabbá és hatékonyabbá tétele a következők szerint: • Célok, ösztönzők meghatározása, és azon intézményi, pénzügyi és jogi háttér megteremtése, amelyek hozzájárulnak az energiahatékony megoldások elterjedését gátló piaci tényezők felszámolásához.; • Az energetikai szolgáltatások fejlődését és elterjedését, az energiatakarékossági programok és egyéb energiahatékonyságot növelő programok sikeres működését segítő körülmények megteremtése. A közszférának jó példával kell elől járnia, az energiahatékonyságot javító intézkedéseket kell elfogadnia, tájékoztatnia kell az állampolgárokat és az üzleti szektort is ezen intézkedésekről és segíteniük kell a meglévő jó gyakorlatok elterjesztését. A helyi önkormányzatoknak kezdeményezniük kell az olyan pénzügyi megoldások használatát, mint a harmadik feles finanszírozás vagy az energiateljesítmény alapú szerződések, közbeszerzéseikbe pedig be kell építeniük energiahatékonysági szempontokat az elektromos berendezések és felszerelések valamint a járművek esetében. 1.2.3 Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervek (NEEAP) Az ESD 14. cikkelyének megfelelően elsőként 2007-ben, majd 2011-ben és 2014-ben minden tagállamnak el kellett készítenie Energiahatékonysági Cselekvési Tervét és be kellett nyújtania az Európai Bizottságnak. Az első Cselekvési Tervben 2007-re minden tagállamnak meg kellett állapítania egy minimum 9%-os nemzeti energiatakarékossági célt 2016-ra vonatkozóan és egy 2010-re vonatkozó köztes célt. Az ESD-vel összhangban ezeket a célokat az irányelvben meghatározott végső energiafelhasználók összes felhasználása alapján szükséges számítani.

8

Az irányelvnek megfelelően a közszféra példamutatása, a tudatosság növelése, a felhasználók fogyasztási szokásainak megváltoztatása és az energetikai szolgáltatások piacának előmozdítása hangsúlyos szereppel kell, hogy bírjanak a tervekben. A szektoronkénti célok esetében az épületek és az energiahatékonysági felújítások kérdésköre minden tagállamnál kiemelt szerepet kapott. 1.2.4 A megújuló energiából előállított energia támogatásáról szóló irányelv (RED) Ezen irányelv egy általános keretet ad a megújuló energiahordozók felhasználásához, ezáltal hozzájárul az üvegházgázok kibocsátásának csökkentéséhez illetve a fenntartható közlekedési módok elterjedéséhez. Annak érdekében, hogy az Európai Unió 2020-ra tett két vállalása, azaz hogy a megújuló energiahordozók részesedése a végső energiafelhasználásból 20%, a közlekedés energiafelhasználásából pedig 10% legyen, az irányelv tagállamonként kötelezően elérendő célokat határozott meg. Az irányelv a tagállamok számára az épületek terén is tartalmaz kötelezettségeket. Ezek a következők: • 2014. december 31-ig, ahol releváns, elő kell írni a megújuló energiahordozók (távfűtést és hűtést is beleértve) minimális arányát új épületek és a nagyobb felújítás alá kerülő meglévő épületek esetében; • A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy 2012 januárja után az újonnan épülő középületek (és a meglévő nagyobb felújítás alá kerülő épületek is) jó példával járjanak elől a megújuló energiahordozók alkalmazásában; • A tagállamoknak építési szabályozásukkal is népszerűsíteniük kell a megújuló energiákat használó, valamint a jelentős energiafelhasználás-csökkenést jelentő fűtő- és hűtőrendszereket; • A tagállamoknak elsősorban a legalább 85%-os hatásfokú biomassza átalakítási technológiákat kell támogatniuk a háztartási és közületi fogyasztóknál és a legalább 70%-os hatásfokúakat az ipari felhasználóknál; • A tagállamoknak bátorítaniuk kell a hőszivattyúk (elsősorban az ökocímkével rendelkező berendezések) alkalmazását. 1.2.5 Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervek (NREAP-ok) A megújuló energiahordozókra vonatkozó irányelv értelmében 2010. június 30-áig minden tagállamnak be kellett nyújtania az Európai Bizottsághoz a Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervét, amelynek lényege, annak bemutatása, hogy az adott ország hogyan tervezi elérni a 2020-ra számára meghatározott százalékos célkitűzést. A tagállamok a három fő szektor, a közlekedés, az áramtermelés és a fűtés-hűtés területén mutathatják be, hogy hogyan tervezik felszámolni a meglévő adminisztratív és technológiai (pl. hálózat rugalmassága) akadályokat.

9

1.2.6 Kapcsolt energiatermelésre vonatkozó irányelv (CHP) A kapcsolt energiatermelés fontos része az Európai Unió energiahatékonysági koncepciójának és jelentősen hozzájárul a szén-dioxid csökkentési tervek eléréséhez is. Az elektromos áram és a hőenergia együttes előállítása energiatakarékos és az energiaellátás biztonságát is javítja. A kapcsolt energiatermelésre vonatkozó irányelv fő célja az ilyen létesítmények építésének és üzemeltetésének népszerűsítése. Az irányelv rövidtávon konszolidálja a már meglévő létesítmények működését és hozzájárul új létesítmények létrehozásához. Hosszú távon megteremti a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelés keretét, ezáltal is előmozdítva a szén-dioxid kibocsátás csökkentését. 1.2.7 Energiahatékonysági Irányelv (előkészületben) 2001 júniusában az Európai Bizottság új intézkedéscsomagot terjesztett elő annak érdekében, hogy az Unió tartani tudja a 2020-ra vállalt 20%-os energiahatékonysági célkitűzését. Az új Irányelv tervezete arra kéri a tagállamokat, hogy az egész energiaszektorra kiterjedően határozzák meg energiahatékonysági rendelkezéseiket. A főbb pontok az alábbiak: •

•

A közszféra jó példával kell, hogy elől járjon, új épületek építése illetve régi épületek felújítása esetén, valamint termékek és szolgáltatások beszerzésénél magas energiahatékonysági előírásokat kell alkalmazzon; A tagállamoknak fel kell számolniuk az energetikai szolgáltatások piacán meglévő akadályokat, népszerűsíteniük kell az ilyen szolgáltatásokat, javítaniuk kell az energetikai tanúsítás helyzetén és tudatosságnövelő akciókat kell végrehajtaniuk stb.

1.3 Magyarország épületenergetikai célkitűzései A magyarországi energetikával összefüggő célkitűzések és stratégiák számos helyen megfogalmazzák az energiahatékonyság fontosságát, mint az energiafüggőség csökkentésének eszköze, a gazdaság élénkítésének lehetősége, és ez által munkahely teremtési lehetőség. A legfontosabb célokat a következő dokumentumok tartalmazzák: 1.3.1 Új Széchenyi Terv Az ÚSZT Zöldgazdaság fejlesztési programja energiahatékonyság terén a legnagyobb megtakarítási lehetőséget a lakóépületek, háztartások, önkormányzatok, és közintézmények terén kívánja elérni1. Az energiahatékonysági intézkedések a beruházások által munkahelyet teremtenek, fellendítik a gazdaságot és csökkentik az energiafüggőséget. A program szerint elengedhetetlen a megújuló energiaforrások hasznosítása a lehető legtöbb területen. „Ma a Magyarországon felhasznált összes energia megközelítően 40%-át az épületeinkben használjuk el, ennek mintegy kétharmada a fűtés és a hűtés számlájára írható. Az épületeink a legnagyobb CO21

ÚSZT 2011

10

kibocsátók, jócskán megelőzve az ipart, a közlekedést és a földhasználatot. Az energiaszámlák a családok és a közintézmények költségvetésének egyre nagyobb hányadát teszik ki. A magyar fűtési energiafelhasználás, és a velejáró CO2-kibocsátás akár 85%-a is megtakarítható egy komplex és alaposan kidolgozott felújítási program révén. Az energiahatékonyság javításával reális költségen, nagyfokú primer energiafogyasztás takarítható meg, ezért a terület jelentős potenciállal bír. Az energiahatékonysági fejlesztések céljai: Az Energiahatékonysági (energiatakarékossági) Program célkitűzései egységes keretbe foglalják a lakóépületeket, a középületeket, és az ipari létesítményeket, az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrásokat, a felújítást és az energiahatékony új építést, a komplex projekteket és a kisebb léptékű felújításokat. A program célja egy, a korábbiaknál lényegesen nagyobb áteresztő képességű energiahatékonysági beruházásokat ösztönző rendszer koncepciójának kidolgozása.”2 1.3.2 Magyarország Nemzeti Reform Programja3 (NERP) „Magyarország 2020-ra a megújuló energiaforrások részarányának 14,6 százalékra növelését, 10 százalékos teljes energiamegtakarítást, valamint az EU emissziókereskedelmi rendszerén kívül az üvegházhatású gázok kibocsátásának (2005-ös szinthez képest) legfeljebb 10 százalékos növekedését tűzi ki célul. A célok elérése érdekében a kormány a kormányprogramban és az Új Széchenyi Tervben meghirdetett módon energiahatékonysági programokat indít, támogatja a zöld gazdaságfejlesztést és törekszik a környezeti biztonság megteremtésére, a hatékony természeti erőforrás-gazdálkodás elősegítésére. Támogatási intézkedések: Az energiafogyasztás csökkentése érdekében több szektorra kiterjedő épületenergetikai intézkedésekre kerül sor, beleértve az állami és önkormányzati tulajdonban lévő épületek energetikai felmérését, továbbá, iparosított technológiával épült lakóépületek, a későbbiekben az állami és önkormányzati, lakóépületek energiahatékony felújítását. A programban felvázolt intézkedések: a) Az Épületenergetikai Stratégia kijelöli a Komplex Épületenergetikai Program céljait, és meghatározza a célok eléréséhez szükséges intézkedéseket b) Állami és önkormányzati tulajdonban lévő épületek energiafogyasztásának és energetikai állapotának mérésére irányuló adatszolgáltatási és adatfeldolgozási rendszer létrehozása c) Iparosított technológiával épült lakóépületek komplex energia-hatékony felújítása és új energiahatékony építés ösztönzése d) Ipari szereplők (kiemelten KKV-k), valamint közfeladatot ellátó, de nem közintézményi épületek komplex energia-hatékony felújítási tevékenységének támogatása e) Az épületek hőigényének mérséklésére irányuló intézkedések kiegészítéseként- az energiafogyasztás csökkentése, a következő beavatkozási területeken: − Önkormányzatok 2 3

ÚSZT 2011 Magyarország Nemzeti Reform Programja

11

− − − − −

Lakossági felhasználás Szolgáltatás Ipar Közlekedés, szállítás Mezőgazdaság”.

1.3.3 Nemzeti Energiastratégia4 Az ellátásbiztonság növelésének leghatékonyabb és legeredményesebb, rövid távon is megvalósítható módja a fogyasztás csökkentése az energiatakarékosság és az energiahatékonyság javításán keresztül. A cél az, hogy a 2010-es 1085 PJ hazai primerenergia-felhasználás lehetőleg csökkenjen, de a legrosszabb esetben se haladja meg 2030-ra az 1150 PJ-t, a gazdasági válság előtti évekre jellemző értéket. Az energiahatékonyság javításának kiemelt részét képezik az épületenergetikai fejlesztések. A megközelítőleg 4,3 millió lakást kitevő állomány 70%-a nem felel meg a korszerű funkcionális műszaki, illetve hőtechnikai követelményeknek, az arány a középületek esetében is hasonló. Ezért a meglévő épületállomány – különös tekintettel a középületekre – felújítása prioritás. Energiastratégia célja az épületállomány fűtési energiaigényének 30%-kal való csökkentése 2030-ra az Európai Uniós célokkal összhangban lévő épületenergetikai programok segítségével. Ezáltal a hazai primerenergia-igény több mint 10%-kal lesz csökkenthető. A magyar energetika jellegéből adódóan az energiatakarékosság és az energiahatékonyság javítását prioritásként kell kezelni, hiszen ebben rejlik a legnagyobb potenciál a primerenergia-igény szinten tartására és az importfüggőség csökkentésére. A legnagyobb energiahatékonysági potenciál az épületek felújításában és a fűtés-hűtési rendszerek modernizálásában rejlik. A felhasználás stabilizációja a lakossági fogyasztás esetében legalább 30%-os energiahatékonyság javulást igényel. Ez főképp épületenergetikai programok sikeres teljesítése esetén érhető el, illeszkedve ezzel az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU Irányelvéhez, amely az épületenergetika területén határoz meg energiahatékonysági követelményeket a tagállamok számára. Az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/32/EK Irányelvnek való megfelelés érdekében is szükséges energiahatékonyság javítást célzó intézkedések foganatosítása. Az épületenergetikai programoknak azonban nem csak a hőtechnikai szempontokra kell kitérniük, hanem komplex projektek formájában magukba kell foglalniuk a megújuló energiaforrások integrálását, a fűtési rendszerek és a világítás korszerűsítését, illetve olyan infokommunikációs technológia alapú szolgáltatások fejlesztését és bevezetését, amelyek kimutathatóan hozzájárulnak a CO2 kibocsátás csökkentéséhez és az energiahatékonyság növekedéséhez.”

4

Nemzeti Energiastratégia

12

1.3.4 Magyarország II Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve a 2008-2016 időszakra A 2011. októberben elfogadott terv a 2008-2016-ig terjedő időszakra fogalmaz meg intézkedéseket, melyekhez eszközöket is rendel. Energiamegtakarítási intézkedések a lakossági ágazatban: a) Élhető Panel Felújítási Alprogram: távhőigény mérséklése az iparosított technológiájú lakóépületekben: Komplex beruházások a távhővel ellátott (elsősorban iparosított technológiával épült) meglévő épületekben: hőszigetelés, nyílászáró csere, mérés szerinti elszámolás, hőközpontok korszerűsítése, hőszivattyú, napkollektor alkalmazások. - ZBR Klímabarát Otthon Panel Alprogram folytatása; - Egyedi mérések, mini hőközpontok alkalmazása a távhőszolgáltatásban; - Épületenergetikai követelmények alkalmazása és szigorítása; - Épületek energetikai tanúsítványának elterjesztése; - Energiahatékonysági szaktanácsadói hálózat működtetése. b) Mi Otthonunk felújítási Alprogram: Egyedi és központi fűtésű lakóépületek (családi és társasházak) hőigényének mérséklése: Komplex beruházások az egyedi és központi fűtéssel ellátott (elsősorban hagyományos technológiával épült) meglévő épületekben: hőszigetelés, nyílászáró csere, hőtermelés (kazánok) korszerűsítése, megújuló energiatermelés alkalmazása: hőszivattyú, napkollektor alkalmazások. - A 2009.-évi NEP program, majd az épületek egyéb energiahatékonyság növelő programjának folytatása, beleértve a Zöld Beruházási Rendszer Klímabarát Otthon Alprogramja keretében biztosítható támogatásokat. - Új energiahatékony lakóépületek építése; - Hagyományos technológiával épült lakóépületek komplex energetikai felújítása; - Háztartási kazánok energiahatékonysági követelményeinek a meghatározása, és időszakos felülvizsgálata; - Energiahatékonysági szaktanácsadói hálózat működtetése; - Energiahatékonysági oktatási-képzési anyagok; - Háztartási kazánok, gázbojlerek és klímák eco címkézése. c) Áramtakarékos Háztartások Program: Háztartási villamosenergia-igény mérséklése. Világítás, háztartási gépek, stand-by fogyasztás, smart metering - smart grid rendszerek - Támogatások nyújtása a kiemelt energiahatékonyságú „A” címkéjű háztartási hűtőgépek, háztartási fagyasztógépek és egyéb háztartási gépek vásárlásához, a régi készülékek cseréjéve; - Energiatakarékos világító berendezések (kompakt fénycsövek) elterjesztése; - Egyéb nem nevesített energiatakarékossági programok folytatása, beleértve a ZBR rendszer alprogramjait.

13

d) Megújuló Közintézmény Alprogram: Középületek hőigényének mérséklése komplex energiahatékony beruházásokkal, Komplex beruházások a távhővel ellátott (elsősorban iparosított technológiával épült) meglévő épületekben: hőszigetelés, nyílászáró csere, mérés szerinti elszámolás, hőközpontok korszerűsítése, hőszivattyú, napkollektor alkalmazások. -

Közintézmények energiatakarékos felújítása (ÚSZT pályázati mechanizmus); Az energia-felhasználás mérséklésének ösztönzése a Regionális Operatív Programokban.

e) Közintézmények villamosenergia-igény mérséklése: Világítás, irodatechnikai berendezések, stand-by fogyasztás, smart metering - smart grid rendszerek; Közintézmények energiatakarékos felújítása (ÚSZT pályázati mechanizmus).

Energiahatékonyságra vonatkozó rendeletek 1. 2.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2010/31/EU IRÁNYELVE (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (lásd fentebb) 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról

Amely meghatározza, hogy milyen épületekre terjed ki a energetikai jellemzők meghatározásának kötelezősége. Megadja a jellemzők kiszámításának módszerét, tervezési adatokat ad a számításkor használható értékekre. Meghatározza a betartandó követelmény értékeket. Bemutatja az épületek alternatív energiaellátásának megvalósíthatósági elemzésének módszerét.

3.

176/2008. (VI. 30.) Korm. Rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról

2012. január 1-től kötelező alkalmazni, azaz az épületek energetikai jellemzőit tanúsítani a következő esetekben: a) új épület építése; b) meglévő épület (önálló rendeltetési egység, lakás) − ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy − egy évet meghaladó bérbeadása; c) 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén. A rendeletben leírják a tanúsítás részletes szabályait, tartalmát, a tanúsítást végzők személyét. A tanúsítást kötelezően új építésű ingatlanoknál az építéskor kell elkészíttetni az építtetőnek legkésőbb a használatbavételi engedélyig. Az építtető lehet magánszemély, vagy vállalkozás is. Ellenérték fejében történő tulajdon átruházáskor az eladónak a szerződés megkötéséig, a vevőnek át kell adnia. Az egy éven túli bérbeadás esetén a tulajdonosnak kötelező bemutatnia a bérlőnek. A rendelet bemutat egy tanúsítvány mintát. A tanúsítvány tíz évig érvényes.

14

2 Modul: A meglévő épületek felújításának finanszírozása 2.1 Bevezetés A teljes meglévő európai épületállomány fejújítása hatalmas kihívást jelent. Különösen, ha megpróbáljuk hasznosítani az ezen a területen meglévő teljes tudásanyagot. Leginkább a finanszírozási kérdések tűnnek egy megmászhatatlan hegynek, amellyel meg kell küzdenünk. Először is, hogy komplexitásában megértsük, másodszor pedig, hogy a meglévő tudásunk segítségével megvalósítsuk. A rengeteg bevont résztvevő közül a helyi hatóságoknak különleges szerepe van. Nagy számukból és helyzetükből adódóan összekötő szerepük van a lehetséges támogatók (állam, bankok, üzleti szféra) és azok között, akiknek szükségük lenne az ingatlanjaik felújítására (tulajdonosok, főbérlők). A Közép- és Kelet-Európai régióban van erre a legnagyobb szükség, mivel itt az épületek túlnyomó többsége magántulajdont képez (Magyarországon például a lakóépületek 96%-a van a magántulajdonosok kezébe). A tréninganyagnak ezen modulja lépésről lépésre mutatja be, hogyan tudják használni a helyi hatóságoknak dolgozó szakemberek a meglévő tudásanyagot újfajta finanszírozási módszerek kialakításához. Ezáltal a helyi hatóságok betölthetik a szükséges katalizátor szerepet a finanszírozók és a végfelhasználók között. Ebben a szerepben fenntarthatóbb és megfizethetőbb finanszírozási módokat tudnak ajánlani a közép és/vagy alacsony jövedelmű háztartások számára. A helyi hatóságok könnyebben felmérik a helyi igényeket, így a finanszírozási modelleket is jobban tudják adaptálni. Megérteni, megtervezni, kivitelezni. 2.1.1. Történeti háttér és általános áttekintés Az UNEP 2009-ben a koppenhágai klímacsúcs (UNFCCC CoP 15) előtt jelentette meg az „Energiahatékonyság és a Pénzügyi Szektor” című jelentését5, amely szerint az energiahatékonysági beruházások pénzügyi konstrukcióinak kidolgozása mögötti legnagyobb hajtóerő még mindig a közszféra. A szerepvállalás mértéke ugyanakkor szerte a világon változó és nem korlátozódik a fejlődő országokra. Ugyanebben a jelentésben szerepel, hogy a magánszektor pénzügyi intézetei (kereskedelmi bankok) ugyan szintén nagy érdeklődést mutatnak ez irányba, egyesek a “kölcsönzés következő aranybányája” névvel is illetik a területet, egyelőre azonban nem sikerült elérni azt a szintet, hogy az energiahatékonysági beruházások pénzügyi-befektetési szempontból vonzóak legyenek. A jelentés készítői ezért ki is jelentik, hogy a lehetőségekhez mérten a magán pénzügyi szektor igen kis mértékben vesz részt ilyen irányú beruházások támogatásában.

5

http://www.unep.org/

15

Az IPCC jelentése szerint6 az építőipari ágazat által kibocsátott szén-dioxid mennyisége nőni fog, a 2004es 9 milliárd tonnáról 2030-ra 12-16 milliárd tonnára (az alkalmazott növekedési szcenárió függvényében). A Közép-Európai Egyetemen (CEU) (3CSEP) végzett kutatás szerint a legnagyobb CO2 kibocsátási és energiafogyasztás-csökkentési potenciállal az építőipari szektor rendelkezik 7. Ezt az IPCC 2007-es vizsgálata is megerősíti, amely szerint 2030-ra a jelenlegi szinthez képest 30%-os energiafogyasztás-csökkentés érhető el, gyakorlatilag negatív költséggel, amely minden szektor közül a legnagyobb potenciált jelenti. Az ENSZ Klímaváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) és a Kyotoi Egyezmény alapján, több úgynevezett rugalmas megvalósítási, gyakorlatilag pénzügyi módszert alakított ki. 8 Ilyenek a következők: Tiszta Fejlesztési Mechanizmus (Clean Development Mechanism -(CDM) http://unfccc.int/kyoto_protocol/mechanisms/clean_development_mechanism/items/2718.php Együttes Végrehajtás (Joint Implementation(JI) http://unfccc.int/kyoto_protocol/mechanisms/joint_implementation/items/1674.php

A Zöld Beruházási Rendszer (ZBR): A nemzetközi kibocsátás kereskedelem keretein belül. A ZBR –t Magyarország és a Cseh Köztársaság is sikerrel alkalmazta, a bevételeket a lakóingatlanok felújítására használták. A ZBR két alapvető szabálya a következő: ha a Kyotoi Egyezményben részes fél gazdasága fejlesztése során nem meríti ki az üvegház hatású gázok számára megszabott kibocsátási kvótáját, a megmaradt egységeket (AAU-k) eladhatja egy másik Részes félnek. Az ebből származó jövedelmet azonban az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló projektekre és/vagy beruházásokra kell felhasználnia. Magyarország és a Cseh Köztársaság példája jól mutatja, hogy mennyire szoros a kapcsolat a globális és helyi befektetések között az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésének érdekében. 9 2.1.2 Európai áttekintés és néhány releváns EU támogatási forma Európa mindig is és most is vezető szerepet vállal az energiahatékonysági és megújuló energiaforrások használatára irányuló törekvésekben Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség felmérése szerint 1990 és 2010 között a teljes üvegházhatású gáz kibocsátás 15.5%-kal csökkent. Ez a csökkenés azonban elsősorban a Közép- és Kelet-Európai régió gazdasági szerkezetátalakításának köszönhető, melyre a 90es évek elején került sor. Annak érdekében, hogy ez a trend ne forduljon meg az Európai Uniónak, tagállamainak, valamint a regionális és helyi hatóságoknak is meg kell erősíteniük részvételüket az ezt előmozdító ügyek támogatásában. 10

6

http://www.ipcc.ch/publications_and_data/publications_and_data_reports.shtml http://3csep.ceu.hu/ 8 http://unfccc.int/kyoto_protocol/items/2830.php 9 http://ujszechenyiterv.gov.hu/green_investment_scheme_portal_launched http://www.mzp.cz/en/news_110603_gis 10 http://www.eea.europa.eu/ 7

16

Ezen célok megvalósulásának elősegítésére létrejött számos Uniós szintű támogatási program és mechanizmus. A helyi hatóságok számára relevánsak az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF), a Fenntartható Városfejlesztési Beruházásokat Támogató Közös Európai Kezdeményezés (JESSICA), az Intelligens Energia Európa (IEE) és az Európai Helyi Energiahatékonysági Támogatás (ELENA) technikai segítségnyújtó kezdeményezés. 2007-óta az EU12 tagállamok a számukra megítélt ERDF támogatások 2%-át költhetik energiahatékonysági és épület-felújítási célokra. Sajnálatos módon ennek a 2%-nak átlagosan mindössze egyharmadát fordították épületekre. Az ERDF által adott támogatási összegek a nemzeti és regionális fejlesztési ügynökségeken keresztül kerülnek folyósításra, így sok múlik egyrészt az ügynökségek által meghatározott prioritásokon, másfelől pedig a kormányzati prioritásokon is. A helyi hatóságok folyamatosan kommunikálnak az ügynökségekkel és a kormányzattal is, így pozitívan befolyásolhatják a források felújításokra fordításának arányát. 2009-óta az ERDF költségvetésének már 4%-a költhető el a tagországokban erre a célra. (az EU12 vonatkozásában ez 6%-ot jelent). A fő prioritások a következők: szociális lakhatási vállalatok és társasházak támogatása, alacsony jövedelmű és marginalizált közösségek támogatása. A Közép- és Kelet-Európai régióban ezek a szociális lakhatási vállalatok gyakorlatilag nincsenek jelen (arányuk minimális), ezért ezek kialakítása is célja lehet a támogatásoknak, másrészt az alacsony jövedelmű háztartás is támogathatók, ellentétben azokkal a támogatásokkal, amelyek kizárólag technikai fejlesztésekre adhatók. Az ERDF támogatások felhasználhatóak közvetlenül a felújítások költségeinek kifizetésére. Az Egyesül Királyságban például szociális lakásépítő vállalatok kifizetésére használták a támogatást, mely társaságok kijelölt épületeket újítottak fel. Ezek az épületek az óta egyfajta bemutató lakásokként is funkcionálnak, felhívva a közösség figyelmét a lehetőségre. Ezekben a bemutatólakásokban sokszor az építő cégek alkalmazottai laknak, vagy bérlik azokat. A vállalatok szerveznek úgynevezett nyílt napokat is, melyek során bárki közelebbről is megnézheti a felújított lakásokat, illetve beszélgethet a lakókkal a tapasztalataikról. Minden egyes projektvezetőnek (adott esetben egy helyi hatóság) rendelkeznie kell társfinanszírozással, amely projektenként eltérő mértékű. Az épület felújításokra költhető ERDF keret a következő pénzügyi tervezési időszakban (2013-2020) várhatóan növekedni fog (egyesek szerint 20%). Bővebb információért forduljon a területileg illetékes fejlesztési ügynökséghez 11. Az Európai Bizottság az Európai Befektetési Bankkal és az Európai Tanács Fejlesztési Bankkal közösen bevezette a JESSICA támogatási rendszert, amely lehetővé teszi a tagországok számára a rendelkezésre álló strukturális alapjuk átcsoportosítását egy visszaforgatható alapba, segítve ezzel a városi területeken eszközölt befektetéseket. Bármely tagország vagy régió hozzájárulhat az úgynevezett „Urban Development Fund” – Városi Fejlesztési Alaphoz, amelyhez a nemzetközi pénzintézetek hozzájárulásukat adhatják. Más befektetők is csatlakozhatnak, ide értve a helyi hatóságokat is, amelyek területet és épületeket is apportálhatnak, nem csak direkt pénzügyi támogatást. Az így kialakult Városi Fejlesztési Alap befektetési tőkét képez, illetve hitelt és hitelgaranciát nyújt többek között energiahatékonysági projektekhez, amelyek részei az úgynevezett „Integrált Városfejlesztési Tervnek”. Az Európai Befektetési Bank technikai segítséget is nyújt a helyi hatóságoknak. 12

11

http://europa.eu/legislation_summaries/employment_and_social_policy/job_creation_measures/l60015_en.ht m 12 http://www.eib.org/products/technical_assistance/jessica/

17

Az Intelligens Energia - Európa program nagy hasznára válhat a helyi önkormányzatoknak, mind a szellemi mind pedig a gyakorlati tudás és jó példák átadásának terén (mint a TRAINREBUILD projekt is). A program a projektek elszámolható költségeinek 75%-át fedezi, de a projektekben legalább 3 ország, 3 egymástól független szervezetének kell részt vennie. Kutatási és beruházási projektek nem támogathatók, és kiemelkedő fontosságú, hogy az összegyűjtött tudásanyag alkalmazható legyen más országokban és régiókban is. A projekteknek innovációs elemet is tartalmazniuk kell, valamint hozzáadott tudást, értéket kell létrehozzanak. Kiemelkedő fontosságú az innovativitás azon módszerek megtalálásában, amelyekkel elérhető, hogy az energiahatékonyság és megújuló energiaforrások használata között fő fejlődési irányvonallá váljon. Egy sikeres IEE projekt számára a változatos és a viszonylag nagyszámú és változatos partnerből álló konzorcium szinte már alapfeltétel, valamint szükség van egy proaktív, ugyanakkor a többi partnerrel együttműködő koordinátorra is, többek között az esetleg fennálló kulturális és szakmai különbségek kezelésére is. Mivel a támogatott IEE projektek több száz pályázatból kerülnek kiválasztásra, annak a helyi önkormányzatnak, amely részt akar venni a programban, jó felkészültségű szakemberekkel s megfelelő erőforrásokkal kell rendelkeznie (szakértők, pályázatírási szakértelem, nyelvtudás, hálózatépítés, konzorciumi munka, projekt menedzsment ismeretek stb.). Mindemellett jó kapcsolatokat kell, hogy ápoljanak a környezetvédelmi, akadémiai szervezetekkel és szakmai tanácsadó szervekkel is. A pályázati ötletet emellett érdemes összevetni az IEE adatbázisával, mivel már megvalósult ötleteket nem támogat a program. 13 Ezen kívül helyi önkormányzatok segítségére lehet még az ELENA technikai segítségnyújtó program is, amelyet az Európai Bizottság támogat anyagilag az IEE-n keresztül. A programot az EIB és a KfW Csoport (német kormányzati tulajdonban lévő fejlesztési bank) menedzseli; célja, hogy a helyi önkormányzatok technikai kapacitását fejlessze, hogy azok sikeresen dolgozzák ki energiahatékonysági és megújuló energiafejlesztési programjaikat. Ez a lehetőség elsősorban azon önkormányzatok számára hasznos, amelyek kis- és közepes méretűek, illetve hiányt szenvednek belső erőforrásokban, melyekre szükségük volna nagyobb és átfogóbb programok megvalósításához. 2011-ig 14 projekt kapott támogatást. Az önkormányzatok az ELENA programot használhatják még olyan programok megvalósításához is, amelyekben épület felújítási célok valósulnak meg, vagy a távfűtés korszerűsítését segítik elő.14. 2.1.3 A fejlesztési bankok, a nemzeti kormányok és a kereskedelmi bankok szerepei Ahogyan az előző fejezetből világossá vált, az önkormányzatoknak sok és sokféle partnerrel kell együtt dolgozniuk, ha az épületek felújítását kívánják népszerűsíteni, és ennek megvalósításához anyagi és/vagy technikai segítséget is igénybe kívánnak venni, vagy ha meg akarják ismerni a mások által már bevezetett finanszírozási módszereket. Ezen résztvevők közül a nemzetközi és európai fejlesztési bankok szerepe kevésbé ismert, ezért most ezen szervezetek bemutatásával folytatnánk. A nemzetközi fejlesztési bankok aktívan részt vesznek az energiahatékonyság és a megújuló energia felhasználás népszerűsítésében, mind nemzeti mind európai szinten, sokszor együttműködve egymással is. Általában nem közvetlenül a célcsoportokkal dolgoznak együtt, sokkal inkább a kereskedelmi 13 14

http://ec.europa.eu/energy/intelligent/ http://ec.europa.eu/environment/etap/inaction/policynews/535_en.html

18

bankokon keresztül érvényesítik a támogatásokat. Például kedvező hitel/finanszírozási feltételeket biztosítanak a helyi kereskedelmi bankoknak, így azok közvetlenül tudnak projekteket finanszírozni. A fejlesztési bankok által nyújtott támogatások, eszközök intézményenként és programonként is nagymértékben különbözőek lehetnek. Még ezzel a támogatással együtt is a kereskedelmi bankok „zöld portfóliója” sokkal kisebb sajnos, mint egyéb portfólióik. A nemzeti fejlesztési bankok gyakran játszanak hasonló szerepet, mint a fent említett nemzetközi intézmények, egyedül vagy több bank konzorciumban. Az előzőekben már említett intézmények mellett (EIB, CEB, KfW) két másik bank is előtérbe kerül még nemzeti szinten, az International Finance Corporation (IFC), a Világ Bank csoport tagja, valamint az EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank). • • •

http://www.eib.org/ http://www.coebank.org/index.asp?ChangeLangue=EN http://www.kfw.de/kfw/en/index.jsp

Az IFC koordinálta 2008-ig az igen sikeres Magyar Energiahatékonysági Társfinanszírozási Programot (HEECP), amely kereskedelmi bankoknak nyújtott kedvező feltételű hiteleket, amelyek így hasonlóan kedvező feltételekkel tudtak hitelezni az ingatlantulajdonosok szövetségeinek (a társasházakban lakó tulajdonosokat tömörítő szervezet). A beruházási program 2005-ben például 23 millió USD befektetést eszközölt. 15 Az EBRD jelenleg futó projektje például a Bulgáriában működő Lakossági Energiahatékonysági Hitelprogramot (Residential Energy Efficiency Credit Line - REECL), amelyet az Európai Bizottsággal és a Bulgáriai Energiahatékonysági Ügynökséggel közösen hoztak létre. A rendszer a helyi bankokon keresztül biztosít lehetőséget a tulajdonosoknak, vagy tulajdonosi szövetségeknek kedvező hitelek felvételére és támogatások igénylésére. A tulajdonosok akkor igényelhetik a támogatásokat, ha sikerrel hajtották végre az energiahatékonysági projektet, amelyet a REECL finanszírozott a helyi bankokon keresztül. A programban meghatározzák a lehetséges beszállítókat, kivitelezőket és technológiákat is. A REECL támogatások azután kerülnek folyósításra, hogy egy független szakértő megvizsgálta az energiahatékonysági projektek megvalósulását. A program várhatóan 2014-ig tart. 16 A fejlesztési bankok programjaihoz képest, a nemzeti támogatási programok megbízhatósága és következetessége elég gyenge, még akkor is, ha a legtöbb nemzeti kormány elkötelezett az energiahatékonysági és megújuló energiafejlesztési programok mellett. A nemzeti támogatási rendszerek gyakran átpolitizáltak, kötelező és önkéntes elemeket tartalmaznak, évről évre nagymértékben változnak vagy helyettesítődnek más programokkal és nagyban függnek a költségvetési helyzettől.. Habár a főbb támogatási irányok nem szoktak drasztikusan megváltozni a támogatási rendszerek nagyon változékonyak. Ez állandó nyomás alatt tartja az energiahatékonysági felújítások piacát. Mindezek miatt, figyelembe véve, hogy ezen támogatások igen fontosak az alacsony jövedelmű háztartások számára (ezt a későbbi fejezetekben részletezzük a támogatási modellek fejezetnél), a helyi önkormányzatoknak lehetőségük van a saját kormányuk által bevezetett rendszereken túllépni, és olyan rendszereket kiépíteni, amelyek támogatják az energiahatékonyságot, együttműködve más önkormányzatokkal és egyéb érintettekkel. Az önkormányzatok nagymértékben 15 16

http://www1.ifc.org/wps/wcm/connect/corp_ext_content/ifc_external_corporate_site/home http://www.ebrd.com/pages/homepage.shtml

19

segíthetik/befolyásolhatják a döntéshozókat is a támogatási rendszerek működéséről adott pozitív vagy negatív visszajelzéseikkel. A felújítási piac finanszírozása új kihívások elé állítja annak szereplőit, de leginkább a kereskedelmi bankokat. A kockázatbecslés egy adott felújítási projekttel kapcsolatban igen költséges lehet a bank számára. A dokumentumok, melyeket a bank bekér a hitelfeltételek megállapításához, sokszor nem indokoltak. Gyakran nem bíznak az energia auditokban és a mögöttük rejlő szakértelemben. Az energiahatékonysági és megújuló technológiák nagyon speciálisak, hatékonyságuk függ a geográfiai, klimatikus, építészeti, felhasználói stb. körülményektől. Ezért a technológia által kínált minőségi garancia erősen csökkenhet a gyakorlatban. A kockázat mértéke a társasházak illetve egyedi lakások esetében jelentős mértékben eltérhet. A társasházak a helyi törvényi szabályozás függvényében jogi személyként is szerepelhetnek, így a kockázatelemzés az épület egészére vonatkozik nem pedig háztartásokra, ami csökkenti a kockázatelemzés során felmerülő egy háztartásra eső járulékos költségeket. Másrészről viszont a társasházak/lakóparkok esetében, ahol több tulajdonos, tulajdonosi egyesület van jelen, mivel a döntést nem egy ember hozza meg, a félreinformálás és a nehéz döntéshozás lehetősége igen nagy. Az egyedi házak és lakások ügyében ez a helyzet még komplikáltabb, hiszen itt minden projekthez egyenként kell kockázatelemzést készíteni. A pénzügyi válság idején, amikor az állami források szűkösek, a bankok pedig nem szívesen finanszíroznak új projekteket, a helyi önkormányzatokon van a sor, hogy ezt a kérdést megoldják. Ők ismerik a helyi épületállományt és a lakosság szociális és anyagi helyzetét, ők kezdeményezhetnek befektetéseket a saját területükön. Többféle finanszírozási modellt létezik, ezeket igény szerint lehet kombinálni is és mindenképpen adaptálni a helyi szükségletek függvényében.

2.2 A hagyományos és alternatív finanszírozási módok, helyi finanszírozási rendszerek kidolgozása A helyi önkormányzatok kidolgozhatnak, vagy segíthetnek kidolgozni helyi finanszírozási módokat, elősegítve ezzel a meglévő épületállomány felújítását. Jó példák a közép- és kelet-európai régióban és Nyugat-Európában is egyaránt fellelhetőek. A különböző finanszírozási formáknak megvannak az előnyei és hátrányai is, ezért alaposan meg kell vizsgálni a helyi igényeket, mielőtt valamelyik rendszert bevezetnék. Az egyik legfontosabb értékelendő szempont a tőkebevonás mértéke, azaz mennyi tőkét mozgósít a módszer kereskedelmi/privát szektorból. A második szempont a kölcsönök/kamattámogatások esetén azok kifizethetősége. Figyelembe kell venni mekkora összeget képesek a háztulajdonosok kifizetni. Visszanemtérítendő Támogatások esetében pedig az önkormányzat költségeit és a hozzáadott értékeket kell figyelembe venni. Meg kell vizsgálni hol adhat hozzá a projekthez a támogatás még több értéket, és hol van értelme a visszanemtérintendő támogatásnak a háztartás szociális és gazdasági hátterének tükrében. A megtérülési időt is értékelni kell.

20

2.2.1 Hagyományos modellek A hagyományos módszerek széles körben elterjedtek és használatosak Európában. Az egyetlen különbség a hagyományos és az innovatív finanszírozási módok között az, hogy a hagyományos rendszer már rendelkezik a szükséges, kiépített infrastruktúrával, ami vonzóvá teszi mind az önkormányzatok, mind a kereskedelmi bankok számára. A bankok és önkormányzatok már rendelkeznek a hagyományos módok felhasználásához szükséges belső erőforrásokkal. Az eddigiek alapján a hagyományos módszerek a piac egy jelentős szegmensét nem képesek lefedni. Ennek több oka is van, melyeket az alábbiakban részletezünk. 2.2.1.1 Állami vissza nem térítendő támogatás

Az állami támogatással eddig megvalósult felújítási projektek csak a jéghegy csúcsát jelentik ahhoz a célhoz képest, hogy 2050-re teljes épületállomány felújításra kerüljön. A sikertelenség oka az, hogy a közpénzek nem elegendőek az óriási költségek fedezésére, valamint a programok intenzitásának és rendszerességének változása sem járul hozzá a sikerhez. Az e célra elkülönített összegkeret évente változó nagyságú, válság idején akár nulla is lehet. Sok esetben a program elkezdődik, sikeres pár évig, majd pár év szünet következik és így tovább. 2.2.1.2 Helyi vissza nem térítendő támogatás

A helyi önkormányzatok is támogathatnak magánépületekre irányuló felújítási projekteket. A nemzeti szintű programok megbízhatatlansága nagyobb mértékű önállóságra sarkallhatja a helyi önkormányzatokat a saját területeiken belül. A beruházás egy részének támogatása az egyik ilyen lehetőség. A helyi támogatási formák kidolgozása során figyelembe vehetik a helyi igényeket, sajátosságokat. Az ilyen fajta támogatási módok alkalmazása a helyi közösségeket is erősíti, nem csak a háztartásokat, hanem a helyi beszállítókat, KKV-ket, civil szervezeteket is. Ezen helyi támogatási programban helyet kaphatnak azok a felújítási projektek is, amelyek az állami kiírásnak nem feleltek meg (ha volt ilyen). Különleges figyelmet szentelhetnek azoknak a háztartásoknak, melyeknek nem áll rendelkezésre a felújításhoz szükséges összeg, és hitelt sem tudnak felvenni. A támogatás azoknál a háztartásoknál a leghasznosabb, ahol egyáltalán semmiféle hitelfelvételi lehetőség nem adott, még a legcsekélyebb mértékben sem. Az önkormányzatoknak ugyanakkor különbséget kell tudniuk tenni a háztartások között azok gazdasági helyzetét illetően, hiszen a legtöbb szociális és gazdasági kihívással küzdő háztartás része valamilyen helyi szociális/nyilvántartási adatbázisnak. 2.2.1.3 Jelzálog/ingatlan alapú kereskedelmi hitelek

Ez a finanszírozási forma széles körben elterjedt egész Európában, a kereskedelmi bankok gyakran alkalmazzák. Használatos adás-vételkor, új épület és felújítás esetében, épület bővítésekor is. Az érdeklődés országonként és bankonként is változó. Ezt a finanszírozási formát bárki igénybe veheti, aki ingatlantulajdonos, a bank értékbecslése után, valamint hajlandó átadni a tulajdonjog egy részét a banknak fedezetként a kölcsön törlesztésének lejáratáig. A legtöbb bank jelzálog alapú hitellel támogatja az energiahatékonysági és megújuló energiafejlesztési beruházásokat. Nyugat-Európában annyi korlátja van mindössze ennek a módszernek, hogy az ingatlanok egy jó része nem a benne lakók tulajdonában van, ezért az értékbecslés máshogy történik. Ez a hitelforma ettől függetlenül elterjedt nyugaton is, igaz a hitelválság, és az azt követő recesszió óta jelentős mértékben csökkent alkalmazásának gyakorisága.

21

A közép-és kelet-európai régióban a nyugatitól eltérően ez a típusú finanszírozási forma sokkal kevésbé használatos. Ennek fő oka, hogy senki nem akarja veszélyeztetni a saját ingatlanja tulajdonjogát. A másik ok az önerő hiánya, amelyet a bankok szabnak meg biztosítékként. “Zöld” jelzálog: Jó példa erre egy holland gyakorlat. Amennyiben az épület/lakás megfelel a fenntarthatósági követelményeknek, legyen az új építésű vagy felújított, 10% a jelzáloghitel kamatjából 1% kedvezményt kap a beruházó, a hitelperiódus 10 éves és a maximum felvehető hitelösszeg 34 000 euró. 2.2.1.4 Kombinált hagyományos modell

A románinai „Nemzeti többéves program a lakótelepi épületek energiahatékonysági korszerűsítésére” egy jó példa erre a modellre. A modell 50%-os állami támogatással, 30%-os (különleges esetekben 50%os) helyi támogatással dolgozik, a fennmaradó 20%-ot pedig megtakarításból vagy kereskedelemi banki hitelből is fedezhetik a lakosok vagy lakóközösségek. A program gyengesége ugyanaz, mint az előzőekben említetteknél, nagyban függ az állam gazdasági helyzetétől. És mint a legtöbb támogatás, ez is akkor igazán hasznos, ha a szóban forgó háztartások a valóban alacsony jövedelemmel rendelkezők közül kerülnek ki. 17 2.2.2 Alternatív modellek

A „zöld” modellek kevésbé elterjedtek, mint az előzőekben említett üzleti finanszírozásúak. Több speciális szereplőt és pénzügyi alapot is magukban foglalhatnak. Az igény az alternatív vagy innovatív finanszírozási módszerek kidolgozására főként azért jelentkezett, mert az előzőek nem tudták kiszolgálni a piac igényeit, vagy, mert az előző modellek a piacnak csak egy vékony szegmensét voltak képesek lefedni. Ez a finanszírozási mód gyakran nemzetközi szinten valósul meg a fejlesztési bankok által, bevonva a helyi kereskedelmi bankokat is. Ebben az esetben a finanszírozás a program teljes időtartama alatt megvalósítható (mint a magyarországi HEECP esetében is). A helyi önkormányzatok is kidolgozhatnak hasonló rendszereket a saját helyi szükségleteikre. Fejlesztő és megvalósító szerepet is vállalhatnak. Ezzel elősegíthetik a tőke áramlását a kereskedelmi bankok felől a végfelhasználók felé, gyorsítva ezzel a felújítást. Mobilizálhatnak még tőkét közszolgálati és/vagy energetikai szolgáltatást nyújtó szervezetektől is. 2.2.2.1 Közszolgáltatókon keresztül megvalósuló támogatás

A közszolgáltatók érdekeltek és egyben ellen-érdekeltek is a lakosság – tehát felhasználóik – energiahatékonyságában. Érdekeltek, mivel egyre több alacsony jövedelmű háztartás képtelen befizetni a számlákat az egyre növekvő energia árak miatt. A befizetési késedelem negatívan hat a kérdéses intézmény pénzügyi helyzetére. Amennyiben egy részben általuk szabályozott folyamat indul el, a kockázatot is pontosabban tudják megbecsülni. Érdekeltek továbbá azért, mert a felújítás költségeinek a havi számlákba történő beépítése egy biztos fogyasztói bázis kialakítását is jelentheti számukra. Másfelől ellenérdekeltek is, mivel az energiahatékonysági fejlesztéseknek köszönhetően az épületek kevesebb energiát fogyasztanak, tehát közvetlen bevételük csökken. Érdekesebb lehet számukra újabb ügyfeleket keresni/találni a meglévők mellé, mint a régebbiekbe többet befektetni. Az önkormányzat kedvező irányba is befolyásolhatja döntéseiket, pl. támogathatja a befektetést, vagy 17

http://www.mdrl.ro/index.php?p=1034&lang=en

22

adókedvezményeket adhat. Az önkormányzat és a kérdéses közszolgáltató együtt is kidolgozhatják a technológiai és egyéb feltételeket. A közszolgáltató saját forrásainak felhasználásával hozzájuthat kedvezőbb kereskedelmi hitelekhez, amelyekkel támogatni tudja a háztartásokat. Ez a típusú finanszírozási forma csak a „megtakarításból azonnal fizet” elv betartásával működik, mivel bármely befektetés, amelynél a várható megtakarítások nem haladják meg a beruházási költségeket és egyéb díjakat, csak tovább növeli a adósságot a kérdéses háztartásban. Mivel a közszolgáltatók a legnagyobb üvegházgáz kibocsátók között vannak, az állam illetve az önkormányzat felelőssége, hogy támogassa ezen vállaltokat ilyen programjaikban. Különböző nemzeti és helyi szabályozások bevezetése garantálhatja a megfelelőséget. A helyi önkormányzat további támogatásokkal segítheti az alacsony jövedelmű háztartásokat. Mint minden energiahatékonysági projektnél, itt is a kivitelező cégek számára is nagyon fontos, hogy garantálni tudják, hogy a projekt keretében eszközölt befektetés meg is térül. A költségek visszanyerhetőek a közüzemi számlákon keresztül. A finanszírozáson kívül a közüzemi szolgáltató cégek részt vehetnek a figyelemfelkeltő és szemléletformáló kampányokban is az önkormányzatokkal és helyi civil szervezetekkel együttműködve. Vannak persze hátrányai is ennek a támogatási formának: szükséges hozzá a progresszív nemzeti jogkörnyezet (itt segítséget nyújthatnak az önkormányzatok), a vállalat megfelelő pénzügyi helyzete, önerő megléte és a hitelfelvétel mértékének lehetősége, valamint a kamatok megfelelő szintje. Ha a beruházás nem felel meg a „megtakarításból azonnal fizet” elvnek, akkor a megnövekedett energia és üzemanyagárak mellett az emelkedő összegű havi számlák csak további gondot jelentenek a közepes és alacsony jövedelmű háztartásoknak. További hátrány származhat még a kivitelező vállalat magatartásából, ahol pl. a helyi bedolgozó KKV-k nem kerülnek kifizetésre, valamint a lakók/bérlők viselkedéséből is, akik alááshatják a „megtakarításból azonnal fizet” elvet. Ezen kívül – bár ez nem valószínű – a csökkenő energia és üzemanyagárak is hátráltathatják a projektet, vagy legalábbis a megtérülési időt meghosszabbítják. 2.2.2.2 Harmadik fél támogatásával megvalósuló beruházás, ESCO-k

Az ESCO finanszírozási forma nagyban hasonlít az előzőekben leírtakhoz, mivel itt is egy szolgáltató cég biztosítja a beruházások pénzügyi hátterét. A fő különbség az ESCO modell kockázatelemzésében rejlik. Egy energiatakarékossági vállalat általában egy piaci cég, máskor pedig a köz-és magánszféra partnerségében működő vállalat (PPP). Feladata, hogy széles körben nyújtson támogatást és információt, energiatakarékos megoldások terén, ide értve a tervezést és a kivitelezést egyaránt. Segítséget nyújt az energiatakarékossági pályázatokhoz, energia megtakarításhoz, energia-infrastruktúra kiszervezéséhez, energiatermeléshez és ellátáshoz valamint kockázatkezeléshez. Egy ESCO legfontosabb feladata, hogy az energia audit után az energiahatékonysági fejlesztés megvalósítása után fenn is tartsa a rendszert, tehát a projekt teljes ideje alatt (ami általában a megtérülési idő) figyelemmel kísérje azt. Amennyiben az energia-megtakarítás nem megfelelő, a költségeket az ESCO fizeti. Rengeteg előnye van ennek a modellnek, főleg a középületek esetében. A kockázatviselésen és a garancián kívül, melyeket fentebb említettünk, előny még hogy a szerződés lejárta után a hozzáadott érték az ingatlan értékét emeli.

23

Legfőbb hátránya viszont éppen az, ami a modell alapját képezi. A kivitelező vállalatnak ugyanis vállalnia kell a garanciát, hogy ha a beruházás eredménye nem éri el a kívánt szintet, akkor az összes költség a vállalatot terheli. Ez egy kettős hátrány: először is leszűkíti a beruházó cégek körét, valamint leszűkíti a felújítható épületek körét is, leredukálva azokat a könnyen elérhető eredmények szintjére (low hanging fruits). Magántulajdonban lévő épületek bevonhatók ugyan ilyen projektbe, de csak bizonyos feltételekkel, mivel ilyen esetben számolni kell a lakók viselkedéséből adódó kockázattal is. A bankok is gyakran extra garanciákat kérnek az ESCO-któl ahhoz, hogy kedvezőbb kamatokkal tudjanak hitelt biztosítani, ami szintén hátrány lehet. A helyi önkormányzatok segíthetnek ESCO-k létrehozásában, azzal, hogy az arra alkalmas vállalatokat ösztönzik erre, vagy PPP konstrukción keresztül maguk is alapítói lehetnek egy ESCO-nak. (Mindehhez persze szükséges a megfelelő nemzeti szintű szabályozás is.). A másik lehetőség, hogy az önkormányzat közvetíti a hitelfolyósítást egy kereskedelmi banktól az ESCO-hoz, egy garanciaalapon keresztül (részletesen ld. még lentebb). Az ESCO általában hiteleket használ, a hitel mögötti garancia megkönnyíti számára a hitelhez jutást, csökkenti a kockázatot. A harmadik feles finanszírozási modell számos előnnyel rendelkezik, főleg az ingatlantulajdonos számára (legyen szó középületről vagy magántulajdonról). A legnagyobb előnye, hogy a projekt elkezdéséhez nem szükséges kezdőtőke. A helyi gazdaság számára is előnyös, mivel a tőke az energiahatékonysági projektekre a magánszektorból érkezik, valamint kedvező a kereskedelmi bankok számára is mivel biztonságos portfóliót finanszírozhatnak. 2.2.2.3 Önkormányzati zöld kötvények

Az önkormányzatnak kellően nagynak kell lennie ahhoz, hogy a befektetők kedvezőnek találják kockázataik finanszírozását. A kötvénykibocsátások magas pénzügyi ismereteket követelnek, mivel az előkészítő munkálat hosszas folyamat, amelybe bele tartozik az önkormányzatok jövőbeni pénzügyi helyzetének előrejelzése és elemzése is. A legfontosabb szempont a hitelbírálatnál a földrajzi elhelyezkedés. Erős hitelminősítés hiányában a befektetőknek nem kínál vonzó célpontot az önkormányzat, éppen ez az egyik hátránya ennek a modellnek. Az önkormányzatnak rendelkeznie kell kellő mennyiségű saját erőforrással, vagy biztosítékkal ennek pótlására, a projekt kivitelezéséhez. Amennyiben a projekt nem kellően vonzó a befektetőknek, a költségek a helyi hatóságot terhelik. 2.2.2.4 Támogatott kereskedelmi hitelek

A KfW kiváló példa arra, hogy támogatott hitelekkel hogyan lehet segíteni az energiahatékonysági és megújuló energiafejlesztési beruházásokat. A KfW adatai szerint a tőkeáttétel a 1:16 arányt is elérheti. Más innovatív eszközökkel összehasonlítva, ez a rendszer széles körben használható lenne az európai országok körében, az adott önkormányzat költségvetésétől függően. Jó példák hozhatók Magyarországról is. 18 Magyarországi és német példák igazolják, hogy a lakásfelújítások területén ez a modell az egyik legsikeresebb. A rendszert többen is kifejleszthetik és támogathatják, kezdve a nemzetközi fejlesztési bankoktól, a kormányokon át egészen a helyi önkormányzatokig vagy akár jótékonysági szervezetekig, alapítványokig is. 18

http://www.kfwentwicklungsbank.de/ebank/EN_Home/About_Us/Our_promotional_instruments/FC_development_loans.jsp

24

A nagy tőkeáramlási hányadosnak köszönhetően ez a modell vonzóbb és fenntarthatóbb, mint más támogatási formák egymagukban, különösen igaz ez a jelenlegi gazdaságilag szűkösebb időszakban. A módszer fenntartható és vonzó megoldás a háztartások számára is, főként mivel kedvező a végfelhasználóra nézve. Amikor az alacsony jövedelmű háztartásokról beszélünk, akiknek nehézséget jelent a legkisebb törlesztő részletek visszafizetése is, a legkisebb támogatás is nagyon fontos. Amennyiben a helyi hatóság úgy dönt, hogy támogat egy kiemelt kölcsönprogramot, meg kell győződnie róla, hogy a hitel valóban energiahatékonysági pályázatokra fordítódik és a szigorú feltételeknek megfelelően hasznosul. Ez a megoldás a bankok számára is megfelelő, mivel garantálja a hitel visszafizetését. Ezzel egy időben a tulajdonos is profitál az energiahatékonysági és megújuló energiaforrás felhasználását segítő befektetésekből. Drágább technológiák alkalmazását is lehetővé teszi, amely kevesebb üvegházgáz kibocsátásával jár, mint a „megtakarításból azonnal fizet” modellben. És mivel a cél az, hogy a jelenleg általános 30-60% kibocsátás csökkentést is meghaladja a technológia, ebben a módszerben nagy lehetőségek rejlenek. 2.2.2.5 Forgó hitelgarancia alap

Az egyik legnagyobb kihívás, amivel a kereskedelmi bankoknak szembe kell nézniük, az a félelem, hogy az emberek nem fogják tudni fizetni a havi hiteltörlesztést a banknak. Ez a félelem általában nem valós problémából táplálkozik. Az IFC által működtetett Magyar Energiahatékonysági Társfinanszírozási Program bebizonyította az elmúlt 14 évben, hogy a bankok ezt a piacot irreálisan kockázatosnak tartják, ezért általában nem hajlandóak finanszírozni ezeket a projekteket, vagy ha igen, akkor egyéb garanciát, főleg jelzálog vagy tőke alapú biztosítékot kérnek. A helyi önkormányzatok elsődleges veszteség garanciával bátoríthatják a kereskedelmi bankokat arra, hogy kölcsönt nyújtsanak a lakossági szektornak. Ez a fajta kölcsön párhuzamosan használható más rendelkezésre álló finanszírozási formákkal és támogatásokkal. Ez a megoldás általában 1:20-hoz tőkeáttételi arányt produkálhat, ez azonban hosszú távon akár 1:50-re is növekedhet a megoldás sajátosságából adódóan. A Magyar Energiahatékonysági Társfinanszírozási Program tapasztalata szerint a fizetőképtelenség ezeknél a kölcsönöknél közel nulla, és még ahol elő is fordult ilyesmi, az ingatlan tulajdonosai végül visszafizették a kölcsönt, és ezzel a garancia-összeget, amit a kereskedelmi bank felhasznált, hogy állja az első veszteséget a mulasztás idejéről. Más mintáktól eltérően, amiknél tőke átutalás történt a helyi önkormányzat részéről (teljesen támogatott minták), ebben a modellben a helyi önkormányzat még kereshet is azon az összegen, amit letétbe helyezett garanciaként. Ebben az esetben ugyanis, ha a banknak nem kell felhasználnia a garanciát, hogy fedezze a veszteségét, a tőke kamatozhat. Még ha fel is kell használni a garanciát, végül a bankon keresztül akkor is visszafizetésre kerül. A legnagyobb előnye ennek a mintának az alacsony jövedelmű háztartások számára az, hogy késlelteti az ingatlan banki átvételét és ennek a késleltetésnek döntő szerepe van abban, hogy a háztartások újra fizetni tudjanak. Mivel a tőkegarancia végül nincs elköltve, újra és újra fel lehet használni ugyanarra a célra. Idővel, ha ez a minta sikeres az adott térségben, a helyi önkormányzat úgy dönthet, hogy több adományozót is bevon a garancia-alapba, hogy növelje annak méretét. Csakúgy, mint a támogatott

25

kamatú hitelek esetében, a garantált hiteleket is lehet arra használni, hogy a „megtakarításból azonnal fizet” elv alapján elérhető minőségnél magasabb ökológiai minőséget érjünk el. 2.2.2.6 Kombinált alternatív modell

A fenti mintákat kombinálva is lehet alkalmazni annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló tőkét minél hatékonyabban lehessen felhasználni, hogy a kereskedelmi bankok általi finanszírozást előmozdítsuk (forgó hitelgarancia alap), hogy a projektek több profitot termeljenek így elősegítve az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését (a helyi önkormányzati kamattámogatás) és azért, hogy a közepes és alacsony jövedelmű háztartásokat segítsük (állami támogatás). 2.2.3 Együttműködés a kereskedelmi bankokkal

Amit érdemes megjegyezni: A bankok hajlamosak konzervatívak lenni, ahhoz ragaszkodnak, amit tudnak. Üzleti szempontból ennek a viselkedésnek vannak pozitív, és negatív oldalai. Pozitív, mert megvédi a bankot a kényelmetlen helyzetektől, és kevésbé veszélyes. Emellett viszont akadályozza a bankot abban, hogy új piaci szegmenseket finanszírozzon. Amennyiben kereskedelmi bankokkal szeretnénk együttműködni, meg kell értenünk ezt a fajta mentalitást. A kereskedelmi bankoknak sokszor a kapacitásuk sincs meg ahhoz, hogy új, alternatív finanszírozási formákat alakítsanak ki. Ilyen esetekben a helyi önkormányzat is felkérhet külső pénzügyi szakértőket, hogy a bankokkal közösen kidolgozzák a finanszírozási modellt. Szükség van további garanciákra is. Sokszor a bank nem ad kölcsönt jelzálog vagy tőke alapú garancia nélkül. A kamat-támogatás vagy hitelgarancia felajánlásával el lehet vetni a jelzálog szükségességét, főleg társasházaknál, mivel ez komoly akadály lehet az épületek energiahatékonyságának illetve megújuló erőforrás-használatának finanszírozásakor. Jó üzleti érvekkel meg lehet győzni őket. A bankok is, mint bármely más cég, érdekeltek az új piacokban, és profitban. Ha megértetjük velük, hogy az ingatlan-piac nagy része nem elérhető hagyományos kölcsönnel, ellenben jó profitot hozhat, meggyőzhetővé válnak. Elképzelhető, hogy nem érdeklődnek az alternatív, megfizethetőbb finanszírozás bevezetése és támogatása iránt, mivel a hagyományos formákon többet keresnek. Ez egy olyan érv, ami ellen nehéz fellépni. Ilyenkor is visszatérhetünk az előző érvünkhöz, és elmondhatjuk, hogy bár igaz hogy a drágább hitelajánlatokon többet keresnek, viszont nagyon korlátozott az ezekkel az ajánlatokkal finanszírozható piac mérete. A türelem és a kitartás a siker kulcsa. Számítani kell rá, és meg kell érteni, hogy egy új pénzügyi modell megtervezése nagyon sok időt vehet igénybe, még olyan szakértőkkel is, akik tapasztaltak hasonló modellek kiépítésében. A bankok meggyőzése vagy az új modellhez szükséges pénzügyi háttér megteremtése is időbe telhet. Ezeket az új modelleket az új piaci szegmensek elérésének lehetősége teheti vonzóvá. Az általános tapasztalat az innovatív modellekkel kapcsolatban ugyanis az, hogy új piaci réseket nyitnak meg. Ráadásul mivel olcsóbbak, hosszú távon fenntarthatóbbak (a jelenlegi gazdasági válság megmutatta, hogy milyen veszélyesek a drága hitelek és a rossz befektetések és a tömegesen elkövetett hibák hogyan 26

tehetnek teljesen tönkre egy bankot) és a hibalehetőség is kisebb, mivel a bank hosszú távú ügyfeleket szerez. A bankokkal való együttműködés elengedhetetlen a felújítási feladatok elvégzéséhez. A feladat megértése kiemelkedően fontos minden helyi önkormányzat számára. Mások hibáiból és sikereiből tanulni olcsóbb, mint megismételni mindent magunktól.

27

3. Modul: Technológiák és projektmegvalósítás 3.1 Költséghatékony technológiák felújításokhoz A 3-as Modul első része összefoglalót tartalmaz az energiahatékonysági felújításoknál alkalmazható költséghatékony technológiákról és intézkedésekről. Az épületek energaihatékonysági felújítási lehetőségei négy fő területre oszthatók: − Épülethéj javítása (hőszigetelés, légzárás hiányából adódó veszteségek megszüntetése); − Fűtés, szellőztetés, és hűtés; − Világítás; − Vízhasználat. Az egyes területekhez tartozó intézkedések a költségigényük alapján további két csoportra oszthatók, kis tőkeigényű, azonnal végrehajtható és a tőkeigényes, gazdaságossági elemzést igénylő intézkedésekre. Mielőbb az egyes intézkedéseket részletesen elemeznénk, ez utóbbiakat tekintjük át. 3.1.1 Kis tőkeigényű, azonnal végrehajtható intézkedések Szám

Intézkedés

Energia-megtakarítás Magas Átl. Alacsony

Részletek

Általános 1

[ ] Az energiafogyasztás rendszeres (éves) feljegyzése

X

2

[ ] Új energiaellátási szerződések kötése

X*

3

[ ] A használók tájékoztatása az energia-megtakarításról

X

Épület 4

[ ] Ablakok és ajtók: rések tömítése

X

Fűtés 5

[ ] Kazán szigetelése

X

6

[ ] Kazán lezárása üzemszünetben, a helyiségek éjszakai hőmérsékletének csökkentése

7

[ ] Helyiséghőmérséklet csökkentés

X

8

[ ] Fűtés karbantartása, előremenő vízhőmérséklet és égő beállítása

X

X

28

9

[ ] A radiátorok eltakarásának elkerülése (függönyök, radiátorborítások)

X

10

[ ] Elektromos radiátorok eltávolítása

X*

11

[ ] Felesleges radiátorok lezárása

X

Melegvíz 12

[ ] A melegvízrendszer működési idejének optimalizálása

X

13

[ ] Melegvíz megtakarítás (takarékos zuhanyfejek, stb.)

14

[ ] A tárolás hőmérsékletének 50º-ra való csökkentése

X

15

[ ] A melegvízrendszer rendszeres karbantartása

X

X

Szellőzés 16

[ ]

Rövid szellőztetési periódusok, ha nem automatikus

X

17

[ ] Légkondicionálás mellőzése

X

18

[ ] A szellőzés és légkondicionálás kikapcsolása üzemszünetek idején

X

Szám

Intézkedés

Energia-megtakarítás Magas Átl. Alacsony

19

[ ] A légcsereszám igényeknek megfelelő megválasztása (lecsökkentése)

20

[ ] A légkondicionálás maximálisan megengedhető hőmérséklet- és nedvességértékre állítása nyáron és minimumra télen

X

21

[ ] A légkondicionálás nedvesítőjének (szárítójának) lekapcsolása éjszakára

X

22

[ ] A szellőzés rendszeres karbantartása

X

Részletek

X

Világítás 23

[ ] A világítás lekapcsolása, ha nem szükséges

X

Egyéb energiafogyasztók 24

[ ] A használat módjának és idejének optimalizálása

X

25

[ ] A csúcs villamosáram-fogyasztás lecsökkentése megfelelő intézkedésekkel, pl. a használatok harmonizálásával

X*

26

[ ]

27

[ ]

28

[ ]

Egyéb intézkedések

29

29

[ ]

30

[ ] *nem energia-megtakarítások, hanem energiaköltség-megtakarítások

3.1.2 Tőkeigényes, gazdaságossági elemzést igénylő intézkedések Szám

Intézkedés

Energia-megtakarítás Magas Átl. Alacsony

Költség Magas Átl. Alacsony

Részletek

Általános 31

[ ] A személyzet energiatréningje

32

[ ] Energiafelelős kinevezése

X

X X

X

Épület 33

[ ] Külső falak szigetelése

X

X

34

[ ] Külső falak kiszárítása

X

X

35

[ ] A legfelső belső emelet és/vagy a tető szigetelése

X

36

[ ] Pincefödém szigetelése

37

[ ] Ablakok cseréje

X

X

38

[ ] Újabb üvegréteg

X

X

39

[ ] Fedett bejáró

X

X

40

[ ] A lépcsők elzárása minden emeleten (ajtók)

X

X

41

[ ] Radiátorfülkék, falnyílások kialakítása

43

[ ] Központi fűtés vagy távfűtés egyedi fűtés helyett épületegyüttesekben

X

44

[ ] Kazáncsere

X

45

[ ] Újrahasznosítható energia használata (nap, biomassza fűtés)

46

[ ] Automatikus szabályozás beépítése

47

[ ] Radiátor termosztatikus szelepek

X X

X

X

X

Fűtés

Szám

Intézkedés

X X X*

X

X X

X Energia-megtakarítás Magas Átl. Alacsony

X Költség Magas Átl. Alacsony

48

[ ] Osztott fűtésrendszer az eltérő használatú épületrészekbe

X

X

49

[ ] Elosztóvezetékek, tároló szigetelése

X

X

Részletek

30

Melegvíz 50

[ ] Csövek, tároló szigetelése

X

51

[ ] Melegvíz és fűtés szétválasztása nyáron

X

52

[ ] Melegvíz cirkulációs rendszer

X X X

X

Szellőzés 53

[ ] Hővisszanyerő rendszer a szellőző rendszerben

X

X

X

X

X

X

Világítás 54

[ ] Izzók cseréje fénycsövekre vagy energiatakarékos izzókra

Egyéb energiafogyasztók 55

[ ] Az elavult, nem energiatakarékos berendezések cseréje

Egyéb intézkedések 56

[ ]

57

[ ]

58

[ ]

59

[ ]

60

[ ] *nem energia-megtakarítás, hanem energiaköltségmegtakarítás

31

A fejlesztési lépések három lépésben valósíthatók meg: a) a 3.1.1. részben leírt szervezeti intézkedések azonnal megvalósíthatók, csak kis költségekkel járnak; b) a 3.1.2. részben felsorolt különböző intézkedés-csomagok elérhető energia-megtakarításának és feltételezett gazdasági hatásának elemzése és a legjobb intézkedéscsomag kiválasztása szakemberek által (energia-szakértők, épületgépészek, fűtési rendszertervezők); c) a kiválasztott intézkedéscsomag megvalósítása a lehetséges támogatások figyelembe vételével. E mellett legalább évente egyszer szükséges az energiaigények meghatározása és értékelése. Szintén érdemes a tulajdonos/üzemeltető részéről egyértelmű energia-megtakarítási cél kitűzése, pl. az (időjárással korrigált) energiaigény 35% os lecsökkentése 4 év alatt, vagy 20% os csökkentése 2 év alatt. A továbbiakban részletesebben a nagyobb költséget igénylő intézkedésekkel foglalkozunk. Az energiaveszteségek csökkentésében különös jelentősége van az épületek hőszigetelésének. Az emberek az öltözködéssel védekeznek a hideg ellen, az épületeket tartósan kell jól felöltöztetni, így alakítható ki takarékosan az igényelt belső hőkomfort. 3.1.3 Fal, tető és padló hőszigetelések Hőszigetelést mind az építés során, mind utólagosan körültekintően kell végezni. Javasolt szakértői vélemény kérése, ugyanis egyes hőszigetelések, bizonyos helyeken párásodást idézhetnek elő, ami a fémszerkezetekben rozsdásodást, a falakon penészképződést eredményezhet. A felújítás és karbantartás alatt fel kell tárni a párásodás és penészképződés lehetséges területeit és meg kell tenni a szükséges lépéseket, hogy megszüntessék azok okait. A forgalmazott hőszigetelő anyagok megfelelnek az előírásoknak, de kiválasztásuknál tekintettel kell lenni arra, hogy hová kerülnek elhelyezésre, milyen terhelésnek lesznek kitéve. A szarufák közé elhelyezett szigetelő paplanok feladata csupán a hőszigetelés, a járófelületek alá helyezett hőszigetelő lapoknak már megfelelően szilárdnak (lépésállónak) kell lennie. Tűzvédelmi okok miatt figyelni kell a hőálló tulajdonságaira, a kivitelezéskor is be kell tartani a tűzvédelmi és hőtechnikai előírásokat. Tetőterek hőszigetelése Magastetős, padlástérrel rendelkező épületekben a hőszigetelés a meglévő mennyezeti gerendák, vagy a szarufák között helyezhető el attól függően, hogy a padlástérben mekkora a beépítési lehetőség. Hőszigetelésre hőszigetelő paplanok, és merev hőszigetelő lapok is használhatók. A szigetelés vastagságát a rendelkezésre álló terület és a szigeteléssel szembeni elvárásokkal összhangban kell meghatározni. Amennyiben víztartályok, és gépészeti vezetékek találhatók a padlástérben, ezeket megfelelően szigetelni szükséges. A megközelíthetőség érdekében a tároló mögötti területet célszerű üresen hagyni. Ha kábelezés és más közüzemi vezeték fut keresztül a szigetelésen, célszerű szakértői véleményt kérni azok védélmére. Ez fontos lehet az esetleges áthelyezési lehetőségük miatt, ill. a túlmelegedésük megelőzése érdekében.

32

Lapostetők hőszigetelése Lapostetős lakóépületeknél gyakoribb és hatékonyabb a tető tartószekzete fölé elhelyezni a hőszigetelést. A hőszigetelést az átnedvesedés megakadályozása érdekében a vízszigetelő réteg alá kell elhelyezni. Az úgynevezett hidegtetőknél a vízszigetelés fölé szokták elhelyezni. A leggazdaságosabb megoldás a tetőfedés, vagy a vízszigetelés cseréjekor hőszigetelni. A tetőszerkezet meleg oldalán a páralecsapódás megelőzése érdekében mindig párazáró réteget kell beépíteni. A pára a hideg felületen csapódik le, ezért a szigeteléskor különös figyelmet kell fordítani az ún. „hőhidak” megszüntetésére. Üreges falak hőszigetelése (nem jellemző szerkezet Magyarországon) Üreges falú lakóépületeknél az üreges szerkezet hőszigetelése akár 35%-os hőveszteség csökkenést eredményezhet. A hőszigetelés beépítését speciális kivitelezők végzik, a folyamat viszonylag egyszerű, a lakók minimális zavarása mellett történik. Az épületet a kivitelezés előtt ellenőrizni kell, hogy a falak állapota alkalmas-e a munkák elvégzésére. Bármilyen hibát, vagy párásodási problémát a munkák megkezdése előtt ki kell javítani. A munkavégzés során injektáló furatokat fúrnak a habarcs rétegbe az elfogadott furatkiosztás alapján. A falak üregeibe elválasztó rétegeket helyeznek el, hogy a kitöltés ne folyjék át a szomszédos ingatlanok üregeibe. A hőszigetelést beinjektálják a falüregekbe. Az hézagok kitöltése kellemesebb környezetet biztosít a bentlakók számára, csökkenti a huzatot és a páralecsapódás veszélyét. A réteges- üreges szerkezetek hőszigeteléssel való kitöltése felerősítheti a hőhidasságot és penészképződést okozhat, ezért a beavatkozás elvégzése előtt mindenképp szakértői vizsgálat elvégzése javasolt. Tömör falak hőszigetelése A tömör falakat kívülről és belülről is szigetelni lehet. Az épület teljes felújítása esetén a leginkább költséghatékony beruházás a hőszigetelés. Téves energiahatékonysági és gazdasági beruházás új központi fűtés, gépészet kialakítása és villamos vezetékezés kialakítása hőszigetelés elhelyezése nélkül. A belső szigetelést kizárólag olyan esetben javasolható, ahol a külső hőszigetelés semmilyen körülmények között nem megvalósítható, pl. műemlékeknél. Belső hőszigetelés esetén különösen vizsgálni szükséges a páralecsapódás lehetőségét, és annak hatásait, valamint a szerkezetekben végbemenő negatív változások következményeit. Ehhez szakértő bevonása szükséges. A hőszigetelést célszerű a külső felújítási munkákkal összekapcsolni. A külső hőszigetelést elhelyezhető az épület folyamatos használata mellett, azonban itt is számítani kell az építéssel járó esetleges zavaró tényezőkre. Tömör falak külső oldali hőszigetelése Legáltalánosabb külső hőszigetelési forma az úgynevezett táblás “DRYVIT” rendszerű vakolt hőszigetelő rendszer. A hőszigetelő rendszer kiválasztásánál számos befolyásoló tényezőt, mint pl. a kinézet, a helyi építési (tűzvédelmi) szabályok, különböző anyagok megfelelősségét és felhasználhatóságát figyelembe kell venni. Páraáteresztés szempontjából is meg kell vizsgálni az anyagok megfelelését. A külső hőszigetelés megtervezése, és kivitelezése szakértői munkát igényel. Minősített hőszigetelő rendszer használata javasolt. A rendszer használatakor a rétegekben szereplő anyagok egyazon rendszerhez kell tartozzanak.

33

Külső hőszigetelés előnyei: − A bentlakóknak nem szükséges elhagyniuk a házat; − A hőhidak megszűntethetők, kivéve a pl. a kiugró erélyek esetében; − A külső megjelenést erősen átalakíthatja; − Felújíthatja és modernizálhatja az épületeket, egyben növelheti az élettartamukat. − Költséghatékony lehet, amennyiben a külső felújítás egyébként is aktuálissá válik, ill. kármentesítésre is szükség van; − Külső hatásokkal szemben sérülékeny lehet; − A sérülékeny területeken a hőszigetelés védelmének kiépítésére (élvezetők) lehet szükség; − A csapadékvíz elvezetők és párkányok átszerelése és átalakítása válhat szükségessé. Külső hőszigetelés hátrányai: − -Külső hatásokkal szemben sérülékeny lehet; − Sérülékeny területeken a hőszigetelés védelmének kiépítésére (élvezetők) lehet szükség; − A csapadékvíz elvezetők és párkányok átszerelése és átalakítása válhat szükségessé. Külső falak belső oldali hőszigetelése Belső hőszigetelés kizárólag olyan helyeken javasolt, ahol a külső hőszigetelés elhelyezése nem megoldható, mint pl. műemléki épületeknél. Az elhelyezés megtervezéséhez szakértő bevonása szükséges, hogy a kialakítással járó problémák, pl. a páralecsapódás és penészesedés megelőzhető legyen. A belső hőszigetelés beépítésekor a falakon elhelyezett nehéz berendezéseknek, mint pl. a radiátoroknak kiegészítő felfüggesztésre lehet szükségük. A dugaljak és gépészeti berendezések elhelyezésekor törekeni kell az áttörések minimalizására, hogy a hőszigetelő érték maximális maradjon. A belső hőszigetelés lehetőségei: − Közvetlenül a falra helyezett hőszigetelés; − Vázszerkezettel elkészített hőszigetelés. Belső hőszigetelés jellemzői: − Az épület külső megjelenése változatlan marad; − Hőhidak keletkezhetnek; − Nehéz berendezések elhelyezése nehézségeket okozhat; − A helyiségek belső mérete csökkenhet, ez különösen fontos lehet kisméretű épületeknél; − A párkányokat, ajtókereteket, elektromos szerelvényeket át kell helyezni; − Bentlakókat zavarhatják a munkálatok. Padlók szigetelése Betonpadlók Ahol a kivitelezési munka csökkentése, vagy egyéb okok miatt az eredeti padlót megtartják, és a hőszigetelő anyagot arra helyezik, új padlót kell készíteni. Különös gondot kell fordítani a lépcsőknél és küszöböknél keletkező szintkülönbségekre. Megfelelő keménységű lépésálló, az elvárt szigetelő

34

tulajdonságokat biztosító, 60 - 80mm) vastagságú szigetelő anyagot kell választani. Poliuretán, vagy polisztirol hab, illetve ásványi eredetű hőszigeteléssel megfelelő eredmény érhető el. Amennyiben a földszinti padlólemez, vagy a burkolat cseréjére is van lehetőség a szigetelést szerkezeten belül javasolt elhelyezni. A padlószint lehetőleg egyezzen meg az eredeti szintmagassággal, hogy ne keletkezzenek magasságkülönbségek az ajtóknál és lépcsőknél. Fa födémek/ padlók A tartógerendák közé elhelyezett hőszigetelés költséghatékony megoldás. A födémeket alulról és felülről is hőszigetelni lehet. Amennyiben a padló/födém alulról nem megközelíthető, a hőszigetelést felülről kell elhelyezni. Ehhez a meglévő burkolat eltávolítása szükséges, így ezt a tevékenységet teljes felújítás esetén érdemes elvégezni. Ásványgyapot és habtáblás hőszigetelés is használható. Az optimális szigetelés elérése végett a következőket kell megjegyezni: • A földszinti fa padlószerkezeteknél: − Hézagtömítés szükséges a padlószegélyeknél, a levegőszivárgás megelőzése érdekében; − A padlót az aljzat alatt ki kell szellőztetni. •

Minden padló és födém szerkezetnél − Az elektromos vezetékeket pvc védőcsövezésben kell vezetni, vagy meg kell védeni a polisztirol habbal való közvetlen érintkezéstől; − Kerülni kell a fűtési csövek hőszigetelés alatti elhelyezését, amennyiben ez nem lehetséges, a csöveket hőszigetelni szükséges.

A padlón keresztüli hőveszteség függ a padló méretétől és formájától, a padló alatti föld hővezető képességétől. A hőveszteség a padló széleinél nagyobb, így a padló formája fontos elem. A hőveszteség eltérő egy közbenső épületrésznél, és egy szélső lakásnál. Padlóburkolat Fapadlóklóknál a padlólapok között és a padlólapok és a szegélylécek csatlakozásánál is rések találhatók. A hőmérsékletváltozás függvényében a rések mérete változhat. Ezért a tömítéseknek rugalmasnak kell lenniük, így szilikon alapú tömítőanyag használata javasolható. Padlásnyílások A padlással rendelkező épületekben a padlásajtók a normál nyílászáróknál használt csíkokkal szigetelhetők. Egyéb nyílások A falakban, padlókban és mennyezeten átfutó gépészeti áttöréseket rugalmas anyagú tömítővel kell ellátni, nagyobb hézagoknál habosodó anyag használata javasolt. Egyéb hézagok betonnal, habarccsal kitölthetők, azonban a repedések szerkezeti problémákra utalhatnak, melyek kivizsgálásához szakértői segítség szükséges.

35

3.1.4 Nyílászárók tömítése (légzárás) és cseréje Nyílászárók cseréje A nyílászárók cseréje jelentős hatással lehet az épület hőveszteségére. Az új ablakokat szakemberek helyezik el, a keretek körbeszigetelésével (ezzel csökkenthető a szivárgás a fal és keret csatlakozásánál). Az ablakokat célszerű a kellő vastagságúra választott külső hőszigetelésbe elhelyezni. Műemléki épületek ablakcseréjét a helyi műemlékvédelmi hatósággal való egyeztetés után lehet elvégezni. A szárnyak újraüvegezése megoldás lehet, amennyiben a hőtechnikai tulajdonságok javítása szükséges az épület külső megjelenés változtatása nélkül. Ebben az esetben vizsgálni szükséges a tartószerkezetek, pántok, zsanérok teherbíró képességét. Nyílászárók tömítése A meglévő nyílászárók tömítésének cseréje nem túl költséges és egyszerűen elvégezhető. Ez az eljárás nagymértékben növelheti a komfortérzetet és csökkentheti a hőveszteséget. Nyílászárók hézagtömítése nagyon hatékony módszer a légzárási problémák kezelésére. Öntapadós habcsíkok olcsón elhelyezhetők, de idővel elhasználódnak, így szükséges lehet rendszeres cseréjük. Fém és műanyag csikok elhelyezése költségesebb, de tartósabb, így költséghatékonyabb. Az elhelyezendő csikok méretének illeszkednie kell a nyílások és hézagok méreteihez. Az ajtók nyílásainak (kulcslyuk, levélnyílás) tömítése is az előzőek alapján oldható meg. 3.1.5 Fűtés, hűtés, világítás és vízhasználat optimalizációja A fűtő, szellőző és hűtési rendszerek rendkívül változatosak lehetnek. A helyiségenkénti fűtés kályhákkal, vagy gázkonvektorokkal történik. “Központi fűtés” lehet lakásonként és épületenként. A távfűtés esetén a hőtermelés egy a fogyasztótól távol levő fűtőműben, vagy fűtőerőműben történik. Szorosan kapcsolódnak, de az energahatékonysági elemzéseknél külön figyelmet fordítunk a hőtermelő berendezésre és a fűtési rendszerre. Ez utóbbi magába foglalja a hőtermelőt a hőleadókkal összekötő vezetékrendszert és a hőleadókat (radiátorokat) A használati melegvízet a fűtéssel közös, vagy különálló tárolós, vagy átfolyós rendszerű hőtermelőkben melegítik. A felújítási lehetőségek magukba foglalhatják a hőtermelők cseréjét (hatékonyabb eszközökre), a szabályozás beépítését, korszerűsítését, és a fűtőanyagváltást. Nagyobb felújításoknál lehetőség adódhat felületfűtés kialakítására is. Hőtermelő berendezések A hőtermelő berendezések korszerűsítésével, cseréjével csökkenthető a tüzeelőanyag felhasználás, de amint azt fentebb említettük, az épületek “felöltöztetése”, (hőszigetelése) nélkül csak kis mértékben. Az alábbiakban a korszerű hőtermelő berendezéseket ismertetjük: Kondenzációs kazánok Rossz hatásfokú pl. G hatékonysági osztályba tartozó kazán cseréje új A kategóriájú kondenzációs kazánra a fűtésszámla negyedét megtakaríthatja. Amennyiben a cserére kerülő kazán nem régebbi 15 évesnél a hatékonysága valószínűleg jobb, így csere esetén a megtakarítás kevesebb lesz. 36

Alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerekhez illesztett kondenzációs kazánok a füstgáz hőjét a hagyományos kazánokétól jobban hasznosítják. Jól illesztett rendszereknél az égés során keletkezett vízgőz párolgáshőjét is kinyerik, és a folyékony víz kondenzátumkéntfolyik a csatornába. A kondenzációs kazánok hatásfoka 6 - 12%-kal magasabb lehet a nem kondenzációs kazánokénál. Kétfajta kondenzációs kazánt alkalmaznak: atmoszferikus égővel és ventilátoros égővel, zártégéstérrel. A kazánok a használati melegvizet átfolyós, vagy tárolós rendszerrel melegítik. Az első esetben a melegvízcsap megnyitásakor a kazánon átfolyó víz melegszik fel, a másik esetben egy a kazán mellett elhelyezett tárolóban levő vízet melegítik és tárolják. A víztárolós kondenzációs kazánok A melegvizet különálló tartályban készíti, így nagymennyiségű melegvíz áll rendelkezésre több megcsapoló hely együttes haszálatánál is; A kazáncsere egyszerű lehet, amennyiben hasonló rendszert kívánnak beépíteni; Csere esetén meg kell vizsgálni, hogy a fűtési rendszerhez beépíthető-e az új kazán. Átfolyós rendszerű kombi kondenzációs kazánok Csapnyitáskor készíti a melegvizet, így nincs szükség a melegvíz készítés idejének előzetes beállítására; Helytakarékos, mert nincs szükség külön tárolóra; Szükség szerint készíti a melegvizet, így nincs tárolási veszteség; Ideális, ha naponta nincs túl sok melegvízre szükség. Az átfolyós kazán nem építhetők be, ha: Alacsony a hálózati hidegvíz nyomása; A ház több fürdőszobával, vagy zuhanyozóval rendelkezik, és egyszerre többen akarják a melegvizet használni. Kapcsolt hő- és villamosenergia termelés Magyarországon az energiatermelésnek még nem a közeljövőben alkalmazott módja, de a távolabbi jövőben számítani lehet vele. Kisméretű, földgázzal, gázolajjal, vagy más üzemanyaggal hajtott belsőégésű mororokkal, vagy turbinákkal áramfejlesztőket hajtanak, s a füstgázzal vizet melegítenek fűtésre, hűtésre, vagy egyéb használatra (mosásra, mosogatásra). Alkalmazásuk során a termelt villamos-energiát az épületen belül felhasználják, és/vagy az elektromos hálózatra táplálják. Mikro kapcsolt hő- és villamosenergia termelő blokkok nem olyan hatékonyak, mint a nagyméretű társaik. Méretükben hasonlóak a modern háztartási kazánokhoz, falra szerelhetők, vagy földön elhelyezhetők. A szervízköltségük is a kazánokéhoz hasonló, habár speciális szervízt igényelnek. Hazánban ezek az eszközök még nem elterjedtek, az áruk miatt, azonban elképzelhető, hogy a jövőben a növekvő energiaárak miatt könnyebben megfizethetők lesznek. Fűtésszabályozás A fűtés szabályozhatósága az igényelt hőkomfort beállításának és az energiagazgálkodásnak az eszköze. Korszerű szabályozók figyelembe veszik a külső és az igényelt (beállított) belső hőmérsékletet. A 37

szabályozás lehetővé teszi a hűtés és fűtés szükség szerinti ki és bekapcsolását, ezáltal alacsonyan tartja a fűtési számlát és a CO2 kibocsátást. A háztartási szabályozók kiválasztásának számos szempontja létezik: A szabályozónak központi, vagy helyiségenkénti termosztáttal kell rendelkeznie, amellyel a belső hőmérséklet beállítható; A szabályozó kikapcsolja, vagy csökkenti a fűtést, amikor a helyiség hőmérséklete elérte a beállított értéket; A szabályozó rendszer a fűtést nem engedi bekapcsolni, mikor a lakásban nem tarózkodnak, vagy ha nem szükséges fűteni; A szabályozható szobatermosztát egyszerre teszi lehetővé az idő és hőmérsélet szerinti szabályozást, így a nap különböző időszakaira különböző hőmérsékletek álíthatók be egy szobán belül. Az épület területeinek szabályozása biztosítja, hogy egyes épületrészek, melyek üresek, vagy nincsnek használatban ne legyenek fűtve, amikor az nem szükséges, vagy alacsonyabb hőmérséklet is megfelelő. Különböző zónákat úgy érdemes létrehozni, hogy pl. alacsonyabb hőmérsékletet lehessen elérni a hálószobákban, vagy előnyösen ki lehessen használni a napsugárzás pozitív hatásait egy benapozott szobában, valamint rugalmasan lehessen kialakítani egy fűtött otthoni munkaterületet, vagy nagyszülői lakrészt. A zónák kialakítása termosztatikus radiátorszelepekkel is megoldható, de külön fűtési köröket is ki lehet alakítani, melyekhez különböző szabályozó és szobatermosztát (vagy programozható szobatermosztát) tartozhat. Padlófűtési rendszerek Padlófűtési rendszerek lakóépületekben is kialakíthatók, de a rendszert utólag hatékonyan csak egy nagyobb átalakítással együtt érdemes megvalósítani. A padlófűtési rendszerek lehetnek melegvizes, vagy elektromos fűtésűek. A padlófűtési rendszer ugyanolyan belső hőmérsékletet tud előállítni alacsonyabb hőmérsékletű melegvízzel, mert a padló hőleadó felülete sokkal nagyobb, mint a radiátoroké. Hazánkban is egyre gyakrabban alkalmaznak fal, és a mennyezetfűtést. Ezek hasonló előnyökkel bírnak, mint a padlófűtés, alacsony hőmérsékletű fűtővízzel képesek felmelegíteni a fűtendő helyiséget. A padlófűtéssel szemben a kialakításukkor nem szükséges olyan jelentős pluszköltséggel számolni, mint az új padlóburkolat. Hővisszanyerő rendszerek A kondenzációs kazánok mellett, más hővisszanyerési lehetőségek is kihasználhatók, egy energiahatékony épületben. Azon épületeknél, ahol szabad a padlástér, olyan hővisszanyerő készülék elehelyezése lehetséges, amely a belső levegő hőjét hasznosítja. Ennek kiépítési lehetősége szorosan kapcsolódik a szellőztető rendszerekhez, melyet a szellőztetés bekezdésben leírtak szerint lehetnek szoba hővisszanyerő készülékek, vagy a központi szellőztető berendezés hővisszanyerő berendezése. Füstgáz hőhasznosítás A meglévő kazánokhoz füstgázhasznosító is beépíthető, azonban igen körültekintőek kell eljárni, mivel nem minden kazán alkalmas ezek fogadására. A hibásan beépített eszköznél a kémény és a kazán is korrodálódhat, ami tönkremenetelükhöz vezethet. 38

3.1.5 Szellőztetés/ Légtechnika Az épület légtechnikai rendszere A passzív hővisszanyerési lehetőségek jelentősen fejlődtek az elmúlt években, és jobb megoldást kínálnak a szellőztetés és páralecsapódási problémákra. Jelenleg egy jól méretezett ellenáramú hőcserélővel közel 90%-át is meg tudjuk takarítani az elhasznált levegő hőtartalmának. A hővisszanyerős gépi szellőzés két egyszerű, alacsony energiafogyasztású egyanáramú motorral hajtott ventilátorral bistosítható. Ezeknek a ventilátoroknak a fogyasztása nem több 50W-nál, ami egy villanyégő fogyasztásának felel meg. Igen nehéz ezeknek az eszközöknek az egyszerűségével és passzív (nem hőszivattyús) energiahatékonyságával versenyezni. A nagyon alacsony energiafelhasználású passzívházakban a passzív hővisszanyerés és a hőszivattyú kombinációját szokták alkalmazni. Ezeknek a rendszereknek a használata alacsony hőszükséglet esetén javasolt. Amennyiben szellőztetőhöz hővisszanyerő került beépítésre, az épületnek légtömörnek kell lennie, mert egyébként túl sok levegő távozik természetes módon, ami a beépített rendszer magas energiahatékonyságát csökkenti. Távozó használt levegő vezetékhez kapcsolt hőszivattyúk az épület használt levegő hőjét hasznosítják. Ezek a hőszivattyús rendszerek segíthetnek a túl sok páraképződéses épületek esetében is, ugyanakkor az ilyen hőszivattyúk elektromos energia használata jelentős lehet. Ezek a rendszerek olyan országokban elterjedtek, mint Svédország, ahol az alacsony energiaárak miatt elterjedt a villamos árammal való fűtés is. A villamos-energia alacsony ára annak köszönhető, hogy a villamos energia jelentős részét vízerőművekben termelik. Az új építésű, körültekintően megtervezett, alacsony energiaigényű épületek esetén a hőszivattyús rendszerek jól működnek. Ugyanakkor mindíg fennál annak a veszélye, hogy a rosszul kivitelezett rendszer növeli a hagyományos fűtési rendszer igényét, pl. ha ventillációs rendszer alultervezett, a kazánterhelés megnő. Hűtés Árnyékolás A külső árnyékolás a leghatékonyabb módszere a napnak kitett ablakokon beáramló vakító fény és a hőbesugárzás csökkentésének. Külső árnyékolók elehelyezésével megakadályozható a napsütés belső térbe való jutása, mely kellemetelen hőt és vakító fényt okoz. Az árnyékolókat úgy célszerű elhelyezni, hogy a téli nap bejusson a térbe. Lehetőleg maximalizálni kell vele a természetes fény és soláris hő hasznosítását, az évnek ebben a szakaszában. Másik lehetőség, amennyiben ez szóba jöhet közeli lombhullató fák és növények ültetése. Ez a megoldás különösen hatékony lehet, mivel a “lombozat” nyáron árnyékot biztosít, ugyanakkor télen a csupasz ágak teljes mértékben lehetővé teszik a napenergia hasznosítását. Hővisszaverő fólia az infravörös hőt tükrözi vissza, csökkenthető vele a belső felmelegedés. Meg kell terveznia a fólia színét, külső megjelenését, visszaverőképességét, és azt hogy mennyi természetes fényt enged be, mert ez erősen befolyásolhatja a belső mesterséges megvilágítás szükségességét.

39

Világítás Világítással az összes megtermelt villamosenergia 20%-át fogyasztjuk el, és még mindíg a wolfram izzólámpák a legelterjedtebbek annak ellenére, hogy a legkevésbé hatékonyak. Az energiatakéros világítással az eredeti megvilágítás jellemzőinek romlása nélkül csökkenthető az energiafelhasználás. A villamos energiával való takarékosság érdekében maximalizálni kell a természetes fény használatát a felesleges megvilágíást kiküszöbölve. Amennyiben világítás felújítást terveznek a lépésenkénti beavatozásoknál keletkező megtakarítások összeadódnak. Világítótestek Az energiahatékonyságot leginkább elősegítő világítási rendszerbe kizárólag energiahatékony lámpákat lehet beépíteni. Ezekkel megelőzhető, hogy a lakók újból nem energiahatékony világítást használjanak anélkül, hogy foglalatot cserélnének. Világítás szabályozás A világítás megfelelő szabályozása a kulcsa a természetes napfény használatából adódó energiamegtakarításnak. A legfontosabb, a mesterséges világítás használatának csökkentése, amikor az épületet, vagy a helyiségeket nem használják, és amikor a természetes megvilágítás elégséges. Lakásokban és társasházak közös helyiségeiben célszerű mozgás érzékelőket elhelyezni. Ezek különböző elven működhetnek. Kaphatók, infra vörös, vagy mikrohullámú szerzorokkal, vagy egyszerű manuális kapcsolókkal. Energiatakarékos fényforrások A fényforrások alakítják át az elektromos áramot fénnyé. Korábban egyetlen jellemzőjüket a villamos teljesítményigényüket használták. A Wattban megadott teljesítményük nem feltétlenül mutatja a valós fénykibocsátást (fényáramot), azonban az energiatakarékos fényforrásoknál is szokás feltüntetni, hogy milyen hagyományos izzóval megegyező a fényárama. Például egy 13W-os energiatakarékos fényforrás olyan fényáramot képes kibocsátani, mint egy 60W-os wolfram izzólámpa. 75%-nál is nagyobb világítási energiafelhasználás is megtakarítható, azzal, hogy a régi típusú lámpákat kopakt fénycsövekre cserélik. A fényáramot lumenben mérik. A fényforrások legfontosabb energetikai mutatója a fényhasznosítás. A fényhasznosítás megadja, hogy az adott fényforrás milyen hatásfokkal alakítja át a villamos energiát fényenergiává. Ez a sugárzott összes fényáram, és a felvett összes villamos teljesítmény hányadosa. A fényhasznosítás mértélegysége a lumen/Watt. A hagyományos izzók és a kompakt fénycsövek és energiafelhasználásának összehasonlítása: Hagyományos izzó 100W 60W 40W 25W

energiatakarékos fénycső 20-25W 11-19W 8-10W 5W

lumen 1 300 700 400 200

Az energiamegtakarítás mértéke tovább nő amikor LED típusú világítást alkalmaznak. A fénykibocsátó dióda (LED) használatával a világításra fordított energiahasználat jelentősen csökkent, így ezt a technológiát egyre több helyen alkalmazzák. Azonban a beépítését különös gondossággal kell megtervezni, a fénykibocsátás és a lámpák minősége miatt. 40

Vízhasználat Vízmelegítés Legtöbb otthonban a melegvizet a kazán, napkollektor, vagy elektromos átfolyós vízmelegítő készíti. Amennyiben a melegvizet távhővel melegítik, a távhőt egy hőcserélő segítségével adják át a hálózati víznek. Amennyiben a melegvizet hőtárolókban tartják, azokat hőszigetelni szükséges. Az elektromos átfolyós vízmelegítők használata jelentősen megnövelheti a villamosenergia fogyasztást, és csak olyan esetekben javasolható a használatuk, amikor a melegvíz előállítására más megoldás nincs. Víztakarékos eszközök A vízzel különböző módon lehet takarékoskodni. A legoptimálisabb lehetőség kiválasztása a háztól, a bentlakók számától, és szokásaiktól függ. A vízfelhasználás ~ 30%-át WC-kben használják. A meglévő WC-k tartálya valószínűleg kicserélhető alacsony vízfelhasználású, vagy kétgombos öblítőtartályokra. A kétgombos rendszer sok esetben beépíthető a WC teljes cseréjének szükségessége nélkül. Kézmosókhoz és mosogatókhoz víztakarékos csapok elhelyezése javasolható, a beépítésüknél figyelembe kell venni, a víztakarékos öblítés következményeit. Az egyik lehetőség a kétsebességű, (ütközős rendszerű) csap, amely egy pontig víztakarékosan folyik, majd utána normál üzemmódra vált. Az ilyen csapok működését a meglévő víznyomás befolyásolhatja. A csapok és zuhanykifolyók vizmennyiség szabályozóval elláthatók, általuk csökkenthető az átfolyó víz mennyisége, és a meglévő szerelvények cseréje nélkül elhelyezhetők. Teljes felújítás alkalmával saját kútban termelt szürkevíz és esővíz hasznosítás is kiépíthető. Megfelelő kialakítással a fürdő és kézmosó víz használható a WC-k öblítésére. A szürkevíz használatához külön hálózati rendszer kiépítése szükséges! Az összegyűjtött esővíz kültérben hasznosítható. Vízmérő órák elhelyezése A vízhasználat mérése a felhasználók szokásait, és a költségeket is tükrözi, mely segít a vízhasználat megváltoztatásában. Locsolási célú mellékvízmérők elhelyezésekor - amennyiben az ingatlan csatornázott,- a helyi csatornázási műveknél elkülönített locsolási vízhasználatot lehet bejelenteni, és így a mért vízfogyasztás nem vehető figyelembe a szennyvíz mennyiségének meghatározásánál. Hazánkban a vízóra felszereléshez egyedi esetekben igényelhető támogatás. A helyi Önkormányzatok egy része rászorultság alapján részben támogatja az órák felszerelését. Erről minden esetben személyesen szükséges érdeklődni.

41

Megtakarítási lehetőségek Az Energiaklub 2011-e kutatása szerint, mely kétezer háztartás reprezentatív felmérésén alapult a Magyarországi lakás állomány energia használata a következők szerint alakul:

19

www.negajoule.hu A tervezett energetikai felújítás után az energiahasználat jelentősen csökkent, az alábbiak szerint:

20

19 20

Energiaklub Fülöp Orsolya NegaJoule 2020 Energiaklub Fülöp Orsolya NegaJoule 2020

42

A hatékonysági intézkedések során a falak tervezett hőátbocsátási tényezőjét, U értékét 0,35W/m2K-re javították, a beépítetendő ablakok U értéke 1,3 W/m2K. Az ilyen paraméterekkel számolt beruházási költségek becslése épületenként:

21

3.1.6 Megújuló energiaforrások felhasználása Napelemek A napelemek villamosenergiát termelnek. Megfelelően a villamosenergia rendszerhez illesztve bármikor beépíthetők. A legjobb hasznosíthatóság és megtérülés érdekében a paneleket arra alkalmas tetőn, vagy falon megfelelő szögben (Magyarországon 32-60 fok) kell elhelyezni. A napelemek teljesítménye függ a napsugárzás intenzitásától. Minnél erősebben süt a nap annál több villamosenergiát termelnek. A napelemek jellemzésére az úgynevezett csúcsteljesítményüket, kWp – t használják. Értéke azt adja meg, hogy laboratóriumi körülmények között, teljes besugárzás mellett a napelemek mennyi energiát termelnek. A gyakorlatban azzal is számolni kell, hogy a valóságban a laboratóriumi értéktől akár 20 %os eltérés is tapasztalható. A villamos energiát termelő napelemek utólagos beépítése, jó lehetőséget biztosít a fosszilis tüzelőanyag függőség csökkentésére. A technológia tervezésekor és beépítésekor figyelembe kell venni a szükséges villamosenergia mennyiséget, a rendelkezésre álló helyet, a tájolást, elhelyezést, és bekerülési költségeket.

21

Energiaklub Fülöp Orsolya NegaJoule 2020

43

A napelemek hatékonyságának jellemzésére a panel felületére eső napenergiából átalakított villamosenergia és a teljes felületre érkező napenergia hányadosának százalékban kifejezett értékét nevezzük. A panelek hatékonysága változó, kevés haladja meg a 20%-os hatékonyságot, az átlagos hatékonyság 10%. Az elméleti hatékonyság 31%. Az átlagos hatékonyság évente javul néhány százalékot. A leghatékonyabbak a kristályos szilícium modulok, melyek 2010-ben 19,5%-os hatékonyságúak voltak, 2020-ra 23%-os hatékonyság elérése a cél, mely az árak csökkenéséhez vezethet. Vannak olyan időszakok, amikor a napelemek az adott időpontban a szükségesnél több villamosenergiát állítanak elő, pl. amikor a lakók nincsenek otthon. Ebben az eseteben lehetőség van a megtermelt energia más felhasználók általi használatára. A felesleges villamos energiát, amennyiben engedély van rá hálózatra lehet táplálni, ehhez ad-vesz mérőre beépítésére van szükség. Napelemek beépítési és karbantartási költségei A beruházási költség számításakor fontos a gazdaságos méret meghatározása. A beépített teljesítménynövelésével a bekerülési költség növekedhet, de a kWp-onkénti fajlagos költség csökkenhet. A beépítés összes költségét be kell számítani a teljes költségbe. Ez magába foglalhatja a panelek, tartószerkezetek, állványzat, vezetékezés, ad-vesz mérők, mérőeszközök, keretek, és a meglévõ szerkezetek megerősítésének költségeit, de nem korlátozódik csak ezekre. A napelemes tetőcserepek beépítése költségesebb lehet, mint a normál tetőre szerelt paneleké, de a tető felújításának költségei csökkenthetők. A karbantartási költségek magukba foglalják a tisztítást, és javításokat. Napelemek megtérülésének számítása A megtérülés számításakor a fentiekben ismertetett minden költséget figyelembe kell venni. A megtakarítás az előállított villamosenergia mértéke. Amennyiben a napelemes rendszer több villamos energiát termel, mint amennyire az adott pillanatban szükség van, és ezt ad-vesz mérővel a hálózatra táplálja, a feltáplált mennyiség az áramszolgáltatóval kötött megállapodás szerint későbbi időpontban visszavételezhető, így a megtakarítást egy évre vetítve érdemes számolni. Egy 2,7 kWp teljesítményű rendszer villamosenergiaigényének 50%-át.

hozzávetőlegesen

megtermeli

egy

háztartás

éves

Karbantartás és üzemeltetés A napelemes rendszereket “építsd be és felejts el” rendszereknek is szokták nevezni. Beépítés után igen kevés karbantartást igényelnek. Mivel nincsnek mozgó alkatrészek, ezért a meghibásodás lehetősége is minimális. Számos napelem öntisztuló technológiájű üveggel készül, amelynél az eső segít tisztántartani a paneleket, hogy hatékonyan működhessenek. Azonban mint ahogy más elektromos berendezéseket, ezt is rendszeresen felül kell vizsgálni, hogy az értintésvédelem szempontjából biztonságosan üzemljenek. A karbantartásuk nem jelentős, tisztán kell tartani, és felügyelni, hogy növényzet fejlődése során ne árnyékolja be. A karbantartási munkákat mindig szakképzett dolgozó végezze.

44

Szállítók és beépítők szakismeretei A napelemek beépítéséhez hasonló képzettséggel kell rendelkezni, mint bármely más elektromos rendszer tervezéséhez és kivitelezéséhez, azonban figyelembe kell venni, hogy fogadó szerkezetet is el kell helyezni, és a rendszer szabályozását is ki kell építeni. Beszerezéskor meg kell győződni arról, hogy az eszközök megfelelő minősítésüek legyenek. Minősítések Európában egy QUALICERT nevű minősítési rendszer van kidolgozás alatt, amely általános minősítést ad a kisméretű megújuló energia szerelőknek. Mint minden eszköznél az ÉMI, vagy egybéb európai minősítési rendszer (CE, Solar Keymark) minősítés megléte elengedhetetlen. Egyéb kérdések Beépítés előtt a helyi hatóságokkal egyeztetni szükséges, mert néhány esteben napelemeket nem lehet elhelyezni a házak tetején! “A napkollektorok és napelemek a szokványos módon történő telepítése nem engedélyköteles, amint erről a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet intézkedik. Kivételes esetek azonban előfordulnak. Ha kiemelt körzetben állítanak fel napelemet és napkollektort, és ez hatással van a városképre, akkor az illetékes építésügyi hatóság engedélye szükséges. Akkor is szükséges építési engedély, ha az elhelyezett napelem vagy napkollektor az épület jellegének, alapvető méreteinek, magasságának olyan mértékű változásával jár, hogy az a területileg hatályos építésügyi előírások alapján engedélykötelesnek minősül. Ha a napkollektor vagy napelem nem a tető síkjában telepített, illetve telepítése a homlokzat jelentős megváltoztatásával jár, a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet) az irányadó. A műemléki védelem alatt álló építmények tekintetében az építésügyi hatósági jogkört a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal gyakorolja. A Hivatal építésügyi hatóságként jár el a műemléken végzendő minden olyan építési munka esetében, amely az építésügyi engedélyezés általános és műemlékekre vonatkozó szabályai szerint engedélyköteles, valamint a műemlék ingatlant érintő telekalakítási ügyekben. Első fok: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi szervezeti egységei, másodfok: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke [308/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 2. §]. Nem az épületre, hanem a szabad területre elhelyezett napkollektor vagy napelem esetén is ugyanúgy a 37/2007 (XII. 13.) ÖTM rendelet és a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az irányadó. Napkollektor telepítése esetén, ha annak mérete a 2 négyzetmétert meghaladja, a helyi építési hatóság véleményét kell kikérni és azok szerint eljárni.” 22 Termikus napenergia A napenergia termikus hasznosítására a napkollektorokat használják. A napkollektorokban termelt hőt víz melegítésére, levegő fűtésére, vagy egyéb célra hasznosítják. A napkollektorokat is megfelelő dőlésszögben kell elhelyezni a tetőn, vagy más, az elhelyezésre alkalmas. Különböző típusú, hatékonyságú és árú napkollektorok kaphatók.

22

http://www.energiakozpont.hu/napenergia/rendszerepites-fortelyok-engedelyek

45

A nap energiáját hasznosító napkollektor elnyeli a napsugár által közvetített hõt és azt átadja a napkollektorban keringõ folyékony, fagyálló, jó hõközvetítő folyadéknak. Ez a folyadék egy hõcserélőn adja tovább a hőt a melegítendő víznek, vagy levegőnek. A kollektorok két alaptípusa, a sík és a vákumcsöves kollektorok. A követítő közeg áramlása szerint a kiépített rendszer is kétfajta lehet: 1. A gravitációs (termoszifonos) rendszerben a közvetítő közeg szabadon kering. A kollektor által felmelegített közvetítő közeg egy tárolóba, vagy hőcserélőbe felefelé áramlik, majd ott leadva a hőt visszaáramlik a kollektor aljába. A tárolóból a melegvíz vagy közvetlenül, vagy egy másik hőcserélőn keresztül közveteve használható. A hőcserélővel rendelkező bojlert a napkollektor szintje fölé kell szerelni, és a napkollektorokat a bojlerrel összekötõ csõvezetékeknek a bojler felé emelkedniük kell a biztos légtelenedés és cirkuláció érdekében. A csõvezetéknek rövidnek kell lennie, azaz a boyler közel kell kerüljön a kollektorokhoz. A rendszer elemeinek fagy elleni védelmérõl gondoskodni kell, hőszigeteléssel, elektromos fűtöszállal, és a közvetítőközegnek fagyállónak kell lennie. A gravitációs rendszer esetében nincs szivattyúzási költség. 2. A kényszeráramlású rendszernél a közvetítő közeg keringetését szivattyú biztosítja. Ez esetben a tároló tartályt nem szükséges a napkollektorok fölé helyezni, a pincében is elhelyezhető. Egy átlagos háztartásban 2-5m2 napkollektor és 100-300l melegvíz tartály elégséges. A vákumcsöves rendszer több energiát tud hasznosítani, még fagyponti hőmérséklet alatt is termel hőt. A speciális bevonatú csövek elnyelik a napenergiát, de a vákum miatt termoszként dolgoznak, a hőt nem engedik kiszökni. Így kb. 20%-kal jobb a hatásfokuk, mint a síkkollektoroknak. A kollektorok a tetőre, és a homlokzatra is felszerelhetők. A hőtermelést meghatározza a beépíthető felület, tájolás, a választott technológia és az esetleges árnyékolás is. A napenergia termikus hasznosíthatósága függ a Föld szélességi körön való elhelyezkedéstől, és a közvetlen napsugárzástól. Napenergiával megtermelhető egy háztartás melegvíz igényének 70%-a is, attól függően mennyi a melegvíz szükséglet, és milyen a meglévő vízmelegítő készülék hatásfoka. Hatékony melegvíz termeléshez tároló beépítése szükséges, így a felmelegített vizet szükség szerinti időben használhatják. A jól hőszigetelt tárolóban a melegvíz akár két hétig is melegen tárolható. A napenergia termikus hasznosítására szolgáló rendszerek bármikor beépíthetők, de építésüknél figyelembe kell venni a következőket: tájolás, elhelyezés, teljes bekerülés, a rendszer mérete, a tároló elhelyezése, az épületszerkezetek, csövezés, és a szükséges áttörések, a hozzáférhetőség kialakítása, és a karbantartás. Például Közép Európában egy jól hőszigetelt épület teljes fűtés és melegvíz ellátásához átlagosan 30m3 85°C-os melegvíz tárolására van szükség, mely egy átlagos épület területének 10%-át foglalja el. A tároló terület épület arányához való viszonya kedvezőbb egy nagyobb épületben, melyben több lakás is 46

található. Több lakás napenergiával megtermelt melegvíz ellátásánál figyelembe kell venni a nagy rendszerből adódó veszteségeket is, és ennek tekintetében kell a rendszer beépítéséről dönteni. Beépítési és karbantartási költségek A beházási költségek számos tényezőtől függhetnek: a kollektor típusától, méretétől a tető fajtájától és a meglévő melegvíztermelő rendszertől. A teljes bekerülési költség számításakor fontos a méretgazdaságosság felismerése. A beépítési kapacitás növekedésével teljes bekerülési költség növekedhet, de a kW-onkénti bekerülés költség csökkenhet. A beépítéshez szükséges összes költséget bele kell számítani a teljes költségbe. Ez magába foglalhatja, a napkollektorok, tartószerkezetek, állványzat, vezetékezés, szivattyúk, és szabályozók, keretek, és a meglévő szerkezetek megerősítésének költségeit, de nem korlátozódik csupán ezekre. A karbantartási költségek magukba foglalják a tisztítást, és javításokat. Egyéb előnyök -

A rendszer egész évben működik, de a téli időszakra kiegészitő melegvízellátásra van szükség; A beruházás után csökkennek a melegvíz előállítási/ fűtési energiaköltségek; Napkollektorok is szerves részét képezhetik az épület szerkezetének; A megtermelt hőt tárolni lehet és szükség szerinti időben felhasználható; Néhány országban pénzügyileg támogatják a beépítését; Viszonylag könnyű és megfizethető a beszerelése.

Egyéb kérdések Beépítés előtt műszaki egyeztetés szükséges a helyi hatóságokkal, minthogy néhány esteben napkollektorokat nem lehet elhelyezni a házak tetején! Minősítések Európában egy QUALICERT nevű minősítési rendszer van kidolgozás alatt, amely általános minősítést ad a kisméretű megújuló energia szerelőknek. Mint minden eszköznél az ÉMI, vagy egyéb európai minősítési rendszer (CE, Solar Keymark) minősítés megléte elengedheetlen. Biomassza felhasználás (kapcsolt hõ és villamosenergia termelést is beleértve) Biomasszát az ingatlanok fűtésére lehet hasznosítani. A biomassza fűtőanyag vidéki környezetben használható leginkább, a hozzáférhetőség, ár, és a tárolás szükségességének figyelembe vételével. Alapvetően három különböző fajtáját különböztetjük meg: rönkfa-brikett, faapríték és pellet. A biomassza tüzelés során felszabadul CO2, azonban ez kiegyenlítődik a növekedés során megkötött CO2 mennyiséggel, a mostani nézőpontok szerint. A felhasználás szinte kibocsátás semleges, néhány kibocsátás növelő tényező, mint pl. az ültetés, betakarítás, feldolgozás, szállítás kivételével. Még ezen kibocsátások figyelembe vételével is a CO2 kibocsátás nagyjából 90%-kal csökken a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásához képest.

47

Biomassza kazán beszerelésére a legjobb alkalom, amikor az eredeti régi kazánok cserére szorulnak. A biomassza kazán könnyen csatlakoztatható a meglévő hálózati rendszerre, ugyanakkor sok kérdés merül fel, mivel tárolási helyet szükséges biztosítani a faaprítéknak és pelletnek, és kérdéses ezek víz és fűtőérték tartalma is. Biomassza fűtőanyag tüzeléssel két fajta rendszer építhető. Fatüzelésű kályha és központi kazán, mely a fűtést és a melegvíz szükségletet is ellátja. A kályhák 5-11kW hőteljesítményt tudnak leadni, és általában farönkkel, brikettel és pellettel működnek. A központi kazán a központi fűtési rendszerhez csatlakozva, névleges teljesítményük 15kW és annál nagyobb. Többlakásos épületek, társasházak, és közösségi helyiségek hőellátására is alkalmasak. A biomassza tüzelésű kazánok működése hasolnó a gáz és olaj kazánokéhoz. A tüzelőanyagot begyújtva hőt állít elő, amit vagy átad a szobába, vagy vizet melegít, amit a fűtési rendszerben cirkuláltat. A tüzifa tárolására tárolót kell kialakítani. A pellet és faapríték kazánoknak általában automatikus adagolójuk is van, ami szükség szerint táplálja az égéshez a tüzelőanyagot. A pelletkazánok háztartási méretű épületek kiszolgálására ideálisak, a faapríték kazánok nagyobb épületeknél és közösségi fűtési rendszereknél használhatók ki. Biomassza berendezések beszerelése Biomassza kazán meglévő kazán helyére beszerelhtő és csatlakoztatható a központi fűtési rendszerre. Azonban léteznek hátrányok a használat során, ilyen pl. a tüzelőanyag számára szükséges hely, a hamu és hulladék eltávolítása, és tárolása, a helyi levegőminőségre gyakorolt hatása, ami a gáznál magasabb NOx kibocsátással jár. A tüzelőanyag beszerzés szükségessége, annak szállítása, rendszeres szervezése Szükség szerint figyelembe kell venni a helyi szabályozást is, ami magas levegőtisztaságot írhat elő, így költséges füstszűrő berendezések elhelyezése lehet kötelező. Amennyiben meglévő kéményt használnak elvezetőként az új kazánhoz esetlegesen új kémény kiépítése válhat szükségessé, ami engedélyköteles lehet. Biomassza berendezések hatékonysága Az égési folyamat a biomassza kazánban lehet rossz hatásfokú, ha nem megfelelően ellenőrzött. Valójában a nyílt égésterű berendezésekben előállított hő 85%-a elvész. Hatékony égést a levegőutánpótlás szabályozásával, a megfelelően kiszárított fa és jó hatásfokú berendezés használatával lehet elérni. A modern kályhák és kazánok 80-90% hatékonyságúak. Előnyök Fatüzelés jelenlegi nézetek szerint karbonsemleges megújuló energia. Azonban a fatüzelés vagy egyéb biomassza felhasználás üvegházhatású gázkibocsátással jár, de ez nem jelent több kibocsátást, mit a felhasznált fa helyett elültetett növényzet által megkötött üvegházhatású gáz. Amennyiben fát használnak fűtésre, a felhasznált fa után egy új fa ültetése egy fenntartható erdőgazdálkodásban nem jelent többlet szén-dioxid-kibocsátás. Nagyon fontos, hogy a beszerzett tüzelőanyag minősített fenntartaható gazdálkodást folytató beszállítótól származzon. Egyéb előnyök -

A meglévő rendszerhez csatlakoztatható 48

-

Hulladékanyagot hasznosít Különböző teljesítményszükségletet képes kielégíteni “Széndioxid semleges”, a fosszilis tüzelőanyagok töredékét bocsátja ki Helyben beszerezhető, “korlátlan” mennyiségben A háztartási biomassza helyi vállalkozásoknak nyújthat lehetőségeket, a vidéki gazdaságot támogatva Amennyiben helyi hálózatok kerülnek kiépítésre a szállítási költségek minimalizálhatók Gazdaságilag ösztönző hatással van biológiailag sokfajta fa termelésre

Karbantartás A biomassza kazánok karbantartása több munkát igényel mint a gázkazánoké, ugyanakkor ez nem jelentős. A legtöbb modern kazán öntisztuló, azonban rendszeres karbantartást igényel, mint pl. a hamu eltávolítása, és a füstelvezetők rendszeres tisztitása. Egy másik fontos szempont a fűtőanyag rendszeres beszerzése. Annak érdekében, hogy hamu ne kerüljön az égőbe, azt napi rendszerességgel ellenőrizni kell, és szükség esetén a maradékot el kell távolítani. Pelletkazánokat rendszeresen tisztítani kell, és a kazánt le kell hűteni minden 50kg elégetett tüzeleőanyag után, hogy alaposabban átvizsgálható és tisztítható legyen. Pellet kazánok szintén évenkénti felülvizsgálatot igényelnek, a mechanikai alkatrészek megfelelő működésének érdekében. Amikor a készüléket belső vizsgálatnak vetik alá fontos, hogy áramtalanítsák, és feszültségmentesítsék az alkatrészeket. Fa tüzelésű kályháknál is igen fontos a legjobb minőségű tüzelőanyag használata, amely a gyártói előírásoknak megfelel, a nedves és töredezett darabkákat ki kell selejtezni. Beszállítók Mintahogy egyéb más technológiáknál is nagyon fontos, hogy jó képzett és minősített szerelőket és termékeket használjunk, melyek megfelelnek a nemzeti előírásoknak. Nagyon kis különbség van a gáz és biomassza kazán beszerelésének módja között, de a szerelő engedélyét és minősítését mindenképp ellenőrizni szükséges. Egyéb megújuló energia felhasználási lehetőségek Hőszivattyúk viz és szélgenerátorok nem kerültek vizsgálatra a bekerülési költségek miatt, de részletes leírás található a Trainrebuild projekt 4. számú Munkacsomagja alatt közzétett „Útmutató Ingatlantulajdonosoknak Épületenergetikai Felújítási Munkákról” dokumentumban. További részletes információ, és a dokumentum elérhetősége angol nyelven: http://trainrebuild.eu/wpcontent/uploads/2012/01/D4.1-Toolkit-for-Property-Owners.pdf

49

3.1.7 Költséghatékonyság és a különböző technológiák optimális kombinációja A felújítások életképességének vizsgálatakor szem kell tartani a munkák teljes bekerülési költségét, és az összes előnyt, hogy alapos összehasonlításra kerülhessen sor. Ezek közé tartoznak az építési költségek, üzemeltetési, karbantartási költségek, az alkatrészek pótlásának költsége, az ártalmatlanítás, valamint minden létező támogatási lehetőség, adókedvezmények. Kivitelezési költségek közé tartoznak: Tervezési és mérnöki szakértések; Ideiglenes munkák; Telepítés és az üzembehelyezés; Anyagok és berendezések ára; Projektmenedzsment. Működési költségek: Energia árak; Tisztítás. Karbantartásiköltsége: Javítás, alkatrészcsere és kisebb felújítási munkák. Csere költségek magukban foglalják az eredeti esztétikai és teljesítmény visszaállításához szükséges fő elemek, rendszerek helyreállítását (vagy cseréjét) a berendezések élettertalma alatt. Egyre nagyobb a követelménye annak, hogy a hatékonysági intézkedések által elért széndioxid kibocsátás csökkentés kiszámítható legyen. A számítási módszer szerint az 1kWh energia előállításakor keletkező CO2 kibocsátás kell összehasonlítani az azt helyettesítő energia előállításának kibocsátásával. A CO2 egyenértékre vetített teljes beruházási költség számításakor a nettó teljes bekerülési költséget kell osztani a beruházás által létrehozott teljes CO2 megtakarítás értékével. A megtérülési idő, az az időszak ami alatt a beruházásból származó megtakarítások kiegyenlítik a beruházási költségeket. A teljes befektetési összeg rendelkezésre állása esetén, a 2. számú mellékletben (Kiegészitő információ) foglalt Finanszirozási-pályázati lehetőségek cím alatti táblázat mutatja meg a beruházások által elérhető megtakarításokat.

3.2 Projektelőkészítés, kivitelezés A helyi önkormányzat szerepe az előkészítési és kivételezési munkákban a felújítandó épületektől és a tulajdonosi háttértől függ. A projekteben való részvétel a magántulajdonú házak felújításában való tanácsadástól (esetleg pénzügyi támogatásától) kezdve az önkormányzati lakások (épületek, lakótelepek) felújításakor a fővállalkozásig terjedhet. Az energiahatékonysági felújításkor, melyeknél az 50

önkormányzat a tulajdonos, vagy az egyik kulcsszereplő, projekteleőkészítési és kivitelezési munkacsoport kialakítása javasolt, melyben olyan pénzügyi és műszaki szakértők vesznek részt, akik tapasztalattal rendelkeznek hasonló energiahatékonysági és zöldberuházási munkák elvégzésében. Ilyen munkacsoportok kialakítása hosszabb távra ideális, mely során több egyedileg futó – nem csak lakossági, hanem egyéb fenntarthatósággal kapcsolatos- projektet is összefogva kezelhetnek. A zöld közbeszerzés olyan termékek, technológiák anyagok és szolgáltatások választását jelenti melyek minimalizálják azok környezeti hatásait. Ehhez a felújításra szoruló épület jelenlegi állapotának vizsgálatát és besorolását szükséges elvégezni. Az itt kapott információ alapján a egy összehasonlító vizsgálat elvégzése szükséges, mely a tervezett felújításhoz készített különböző változatokat, anyagokat, eszközöket, és technológiákat, azok bekerülési költségeit, és az általuk elérhető költségmegtakarításokat mutatja be. Az így elkészített vizsgálat alapján kiválasztható az optimális anyag, eszköz, technológia kombinációja, mely a felújítás során megvalósítható. 3.2.1 Épület energetikai értékelés Épületek energetikai értékelése során számos kérdést kell elemezni. 1. Elsődlegesen a jelenlegi energiahatékonyság, az épület különböző szerkezeteinek hőszigetelő képessége, légzárása. Ezekre a kérésekre a választ egy profi energia audit (nem energetikai tanúsítvány) tudja megmondani, mely ideális esetben légtömörségi vizsgálatot is tartalmaz. Ez az épület légzárását mutatja meg (itthon ilyen teszteket passzív házaknál végeznek, ahol szigorú követelmény a teljes légzárás). Egy jól elkészített energetikai audit segítséget nyújt a felújítási, szigetelési lehetőségek kiválasztásában és ragsorolásában. 2. Másodsorban a jelenlegi fűtési, melegvízkészítő és szellőzési (amennyiben van) rendszerek energiahatékonyságát szükséges megvizsgálni, annak érdekében, hogy milyen módosítási energiahatékonysági intézkedések megtétele szükséges a hőszigetelések kiegészítéseképp, annak érdekében, hogy a beruházás megtérülő legyen. Ezeket a vizsgálatokat az audit során olyan gépész szakértők kell végezzék akik specifikusan az épületre vonatkoztatva a legjobb megoldásokat tudják javasolni. A leghatékonyabb felújítási lehetőségként érdemes megvizsgálni a hőcserés szellőztetési rendszer kialakítását. 3. A harmadik problémakörbe tartoznak a lehetséges szerkezeti és szivárgási problémák. Bármilyen energiahatékonysági felújítás előtt ezeket a problémákat fel kell tárni, és orvosolni szükséges, máskülönben az alkalmazott energiahatékonysági megoldások hatékonysága megkérdőjelezhető, és könnyen eredményezheti, hogy a beruházás nem térül meg. A meglévő állapot energiafelhasználás hatékonyságának és CO2 kibocsátás mértékének ismerete, valamint a különböző felújítási változatok, anyagok, és technológiák bekerülési költsége befolyásolja az energiahatékonysági célok és a felújítási technológia kiválasztását, ez segíthet a tulajdonosok és lakók számára megismertetni a lehetséges előnyöket, mely által a felújítást támogatni tudják. A tervezői csapatnak a tulajdonosokkal egyeztetnie szükséges, hogy milyen igényeik, és elvárásaik vannak a hatékonysági felújításokkal kapcsolatban, mint pl. a hűtés és fűtési és világítási igények, szokások, mint pl. az épület mely területeit használják a nap és év különböző időszakaiban. 51

Az energetikai felújításra vonatkozó elhatározás ezek után meghozható, de számos kisebb finomítás szükséges a beszerzés és kivitelezés során. 3.2.2 Projekt tendereztetés és beszerzés Tudatában a felújítandó épület (ek) jelenlegi állapotának, és a kívánt hatékonysági céloknak és ezekhez szükséges technológiáknak a project tervezői csoportnak további piaci vizsgálatokat kell végeznie. Meg kell keresni a céloknak leginkább megfelelő anyagot, eszközt és technológiát, valamint a megvalósításban részt vevő jól felkészült tervezőt és kivitelezőt. Ebben a szakaszban a projekttervezői csoportnak a piacot is célszerű tájékoztatni a felújítási szándékról, hogy megfelelő lehetőséget biztosítsanak kiírandó tenderről és igényekről a lehetségesen pályázni kívánók számára. Időben és pontosan szükséges megfogalmazni a szükséges technológiai, funkcionális igényeket és célokat. Ezeket az információkat aktívan kell terjeszteni, hivatalos médiában, szaklapokban, kereskedelmi vásárokon, KKV-hálózatokban, üzleti szövetségeknél, kereskedelmi kamarákban és szakszervezeteknél, az önkormányzati határokon túl is. A piac jövőbeli tenderekre való előkészítésének hasznos eszköze az előzetes tájékoztató hirdetmény, szándéknyilatkozatra való felhívás, amelyeket közvetlenül a piaci információs csatornákon keresztül lehet közölni, és az önkormányzati honlapon elérhetővé tenni. A tisztességes verseny elveit tisztában tartva előre kiválasztott cégeknek is elküldhető az anyag. A különbség az előzetes tájékoztató hirdetmény és a szándéknyilatkozat között, hogy a szándéknyilatkozat által az elkövetkező szakmai konzultációkon való részvételt is jelzik. Ebben az esetben egyértelmű tájékoztatást kell kapjanak a szakmai egyeztetés szervezéséről is egyben. Az érdeklődő cégek számára egyeztető tárgyalások is szervezhetők, ahol a jövőbeli felhívás követelményét részletesen is be lehet mutatni, valamint a felmerülő kérdéseket meg lehet válaszolni. Ezeken az eseményeken mélyebb egyeztetések is folytathatók, ahol az energiahatékonysággal kapcsolatos tartalmi és technológiai finomítások is megtalálhatók. Ebben az esetben a módosítások előtt az eredeti szakértők véleményét is szükséges megkérdezni. A következő lépés a megfelelő tendereztetési eljárás kiválasztása, és a tenderdokumentáció elkészítése. Fontos, hogy a felújítási tartalom előre meghatározott legyen, ugyanakkor rugalmas is legyen, hogy pályázók különböző megoldásaikkal az alkalmasságukat tudják bizonyítani. A tender feltételeit és a kritériumokat úgy kell megfogalmazni, hogy minden pályázó részére egyértelmű legyen a tenderezési eljárás és a tartalom. A kiválasztási kritériumok megfogalmazásánál ügyelni kell az érthetőségre és a leghatékonyabb megoldásösztönzésére. Mindent meg kell tenni, hogy egyik pályázót se részesítse előnybe. Fel kell hívni a figyelmet, hogy a költségektől vagy megtakarításoktól való jelentős eltérés büntetéssel jár, és a pályázóknak a pénzügyi, műszaki és szervezeti alkalmasságukat is bizonyítaniuk kell. A következőkben ki kell választani a megfelelő tendereztetési eljárást. Ennek a képzési eszköztárnak a kereteiban a nyílt, illetve a meghívásos tendereztetési eljárást taglaljuk, amelyek akkor alkalmazhatóak, 52

amikor a végső döntés a felújítási tartalom és a hatékonysági célokról meghatározásra került. Versenytárgyalást lehet alkalmazni a műszaki megoldások továbbfinomítása érdekében komplex projektek esetében, a lehetséges kivitelezőkkel, akik egyazon projekt alatt a tervezésért, különböző anyagok, eszközök beszerzésért és beszerelésért lesznek felelősek. 3.2.3 Szerződéskötés Általános szerződés esetében a tervezői, és kivitelezői munkák és beépített anyagok, és eszközök költségét a tulajdonos fizeti. Energiaszolgáltatási szerződés keretében az energiaszolgáltató cég (ESCO) biztosítja a tervezés és megvalósítás során a szakmai hátteret, segít kezelni a pénzügyi szempontokat, hogy a projekt a legkisebb kockázatot jelentse. Az ESCO típusú szerződéseknél a megrendelőnek körültekintően kell eljárni, hogy a projekt során leginkább a saját érdekei valósuljanak meg. Energia szolgáltatói szerződések alkalmazása a projekteknél csökkenti a működési költségeket, és minimalizálja a beruházás megvalósításához szükséges pénzügyi kiadásokat. A fizetés kizárólag a beruházások által megtakarított költségek alapján történik. A legtöbb műszaki, pénzügyi és fenntartási kockázat az ESCO cég felelőssége. Részletek az ESCO típusú szerződésekről a 2. Modul fejezetében találhatók. Az ESCO típusú szerződéseknél figyelmet kell fordítani arra, hogy több felújítási változat kerüljön bemutatásra, és ezek közül a legmegfelelőbb megtakarítási változat legyen megvalósítva. A szerződések számos, hosszútávra szóló feltételt kikötnek, mint pl. minimális fogyasztás, hőbeszerzés más forrásból (megújuló energiaforrás későbbi használata) stb, ezeket a feltételeket gondosan és előrelátóan szükséges megvizsgálni, szerződéskötés megkötése előtt. Hazánkban ezen szerződések műszaki tartalmát javasolt független energetikai szakemberekkel megvizsgáltatni. 3.2.4 A projekt megvalósítása, üzembe helyezés, a karbantartás és ellenőrzés A beszerelt felszerelések, alkatrészek és anyagok üzembehelyezésekor meg kell győződni arról, hogy a megadott eszközök, anyagok kerültek beszerelésre, és azok megfelelően működnek, a kitűzött energia csökkentés a beépített eszközök élettartama alatt fenntartható lesz, hogy az energiahatékonysági célkitűzések elérhetők legyenek. Üzembehelyezés a kivitelezés alatt, teljesítésigazolás, garanciális időszak, műszaki megfelelőségi nyilatkozatok a következő célokat szolgálják: Annak igazolására, hogy a szabványok és előírások betartása mellett a szerződésben előírtak szerinti eszközök, anyagok kerültek beszerelésre; Annak igazolására, hogy a beszerelt anyagokat és eszközöket, a kivitelezők ellenőrizték; A berendezések teljesítményének igazolására; Az üzemeltetéshez és karbantartáshoz szükséges anyagok meglétének igazolására; Annak biztosítására, hogy a tulajdonosok, bérlők és minden épületüzemeltetési személyzet megfelelően képzett az épület berendezéseinek szükséges üzemeltetéséhez és karbantartásához.

53

Az üzembehelyezés alkalmával be kell üzemelni a berendezéseket, a szükséges szabályozásokat elvégezni és ahol szükséges üzemeltetési kézikönyvet kell készíteni. A beüzemelés során a tulajdonosokat és bentlakókat meg kell tanítani, hogy megfelelően tudják kezelni és karbantartani a beszerelt eszközöket. A projekt élettartalma alatt a beépített berendezéseken rendszeres karbantartást kell végezni jóval a projekt kivitelezése után is, ez által az energiamegtakarítás fenntartható, és a berendezések élettartalma is meghosszabbítható. A karbantartás általában számos feladatot tartalmaz. Elsősorban a gyártói utasításokat kell tanulmányozni, melyben a használati utasításokat fogalmazzák meg, ezek alapján összeállítható egy karbantartási program. A karbantartási programnak tartalmaznia kell egy ütemtervet a tevékenységek és felelősségek alapján, mely kiterjed a gyártó által gyártott összes beszerelt eszközre. Emellett rendszeres energiafogyasztás (megtakarítás) ellenőrzést kell végezni a projekt időtartama alatt, és az eredményeket össze kell hasonlítani a tervezési fázisban számított értékekkel. A legegyszerűbb monitoringozási tevékenység a közüzemi számlák ellenőrzése. Ez azonban csak pénzügyi információkat biztosít, és megtévesztő lehet az energiaköltségek növekedése miatt. A számlák a fogyasztási mennyiségeket is tartalmazzák, melyek már megfelelő adatot szolgáltatnak. Ahol lehetséges, monitoringba be kell vonni az épület különböző részeibe telepített összes mérőt és / vagy egyedi berendezést.

54

4. Modul: Lakossági szemléletváltozás Az önkormányzatok lakossági kommunikációja a közösségi marketing szakterületére esik, amelynek célja – hasonlóan a for-profit kommunikációhoz – a célközönség magatartásának a megváltoztatása egy bizonyos a helyi közösség számára előnyökkel járó, hasznos és elfogadott viselkedés irányába. Amíg a gazdasági társaságok a reklámok útján a vásárlás irányába (mint kívánt magatartás) ösztönöznek, addig a közösségi marketing kampányok komplexebb és nehezebben kommunikálható magatartásra kívánják rávenni célközönségüket. Nem vitás tehát, hogy a non-profit szervezetek számára is alapvető eszköz a marketing tevékenység, hiszen minden szervezetnek létezik célközönsége, ám esetükben a „vevői” magatartás befolyásolása nem egy termék preferálására, hanem egy társadalmilag hasznos magtartásforma elsajátítására, azaz a fenntartatható életmódra irányul. A közösségi marketing nehezebb feladatot jelent az alábbi okok miatt: 1. Az önkormányzatoknak két piacon is helyt kell állniuk egyszerre, amíg a for-profit szektorban működő gazdasági társaságoknál a bevételek termelése egybeforrt a szakmai tevékenységgel, addig a non-profit világban a szakmai szolgáltatások nyújtására irányuló tevékenységek mellett (attól elkülönülten) folyik a bevételszerzés, ami adományokból, pályázatokból vagy - az állami szektorban - érdekérvényesítő tevékenységen keresztül valósul meg (pl. az önkormányzati iskola költségvetés-módosításon keresztül kér kiegészítő forrást a fenntartótól). Vagyis, részben nem a szolgáltatást igénybe vevő fogyasztó fizeti meg a szolgáltatást. Ezért a non-profit szervezeteknek egyszerre több célpiacon is helyt kell állniuk, több érdeket kell egyszerre szem előtt tartani, a cél ugyanis a bevételtermelő-képesség hosszú távú fenntartása a „fogyasztói” igények folyamatos kielégítése, vagyis a közszolgáltatások folyamatos biztosítása érdekében. 2. A befolyásolni kívánt magatartás gyakran kellemetlen, személyes élményekkel (pl. anyagi helyzet, betegségek) van összefüggésben. 3. A közösségi (marketing) kampányok olyan magatartásminták kiváltására irányulnak, amely az egyén számára nem jár közvetlen előnnyel (pl. környezetvédelem). 4. A kampányok a célközönséget gyakran arra sarkallják, hogy teljes mértékben változtassanak szokásaikon, nem csak alkalomszerűen. 5. A kampányok által kiváltott hatások késleltetve jelentkeznek, és nehezen mérhetőek. 6. A non-profit szektorban nem mindig lehet módosítani az ajánlat tartalmán, mert csak egy elfogadott viselkedésforma létezik (pl.: erőszakmentesség a családban). 7. A célközönség sokszor nincs tisztában a kérdéses téma alapvető összefüggéseivel, ezért először oktatásra van szükség. 8. A kívánt magatartásformákkal elérendő célok nehezen bemutathatók, mert társadalmi, pszichológiai tartalmat hordoznak és vizuálisan nehezen megfoghatóak.

55

4.1 Hogyan tervezzünk lakossági kampányokat a tudatformálás érdekében? A kampányokra első sorban azért van szükség, hogy a helyi közösség számára kiegyensúlyozott és hiteles információt nyújtsunk, annak érdekében, hogy megértésék a probléma alapösszefüggéseit és, hogy a befogadó pontos tájékoztatást kapjon az alternatív cselekvési lehetőségekről. A kampányok célja ezért általában a lehető legnagyobb közönség elérése, amíg egyes szűkebb tartalmak kisebb célcsoportokra vonatkoznak, mint például az elértő műszaki alkalmazások a társasházi és a családi-házas közönség esetében. A legelőnyösebb, ha a kampány egyszerre több kisebb célcsoporthoz szól, melyek egy szélesebb önkormányzati szakpolitikai törekvés részeként jelennek meg, esetleg egy energiahatékonysági projekt támogatására irányul az akció. A kampány/akció megtervezésénél több fontos lépésről kell beszélni: 1.

„Megfigyelés”: az előkészítés szakaszában a legfontosabb, hogy minél több információt gyűjtsünk a célközönségünkről, hiszen az ő magatartásváltozásuk fogja előidézni a kívánatos közösségi célt (CO2 csökkentés; kerékpározás autó helyett; szelektív hulladék-gyűjtés stb.). Ezért minden kampányt egy formális kutatással kell megalapozni, hogy a legjobb módszerhez nyúljunk a megvalósítás során és kiszámíthassuk a közönség reakcióját a kampány hatásaként. Ennek a fázisnak a célja, hogy kiderüljön mennyire informált a célközönség az adott témáról és hogy a viselkedési változás mennyire érinti a hétköznapi szokások szintjét, mennyire nagy „költséggel” jár a célközönség számára.

2.

„Tervezés”: még mindig az előkészítés fázisa, amely időszakban az 1 fázisban nyert információt fordítjuk le az adott kommunikációs helyzetre annak érdekében, hogy az viselkedési „ajánlat”, ami a magatartásváltozásra irányul valódi értéket mutasson fel a célközönség számára, amit követendőnek és eléggé motiválónak tartanak, és amely mentén a cselekvés vagy cselekvésváltozás megvalósul. Ebben a fázisban ki kell választani a megfelelő témát és a kommunikációs csatornákat és olyan a hiteles személyeket, akikben a célközönség megbízik, vagyis elhiszi, hogy a kívánt cselekvés valódi értéket képvisel. A kampány főbb üzeneteit is meg kell határoznunk első sorban a megfelelő kampánycím, vagy szlogen megválasztásával. Ha van már ismert jó gyakorlat, akkor érdemes annak alapján előkészíteni az akciót, végül anyagi és humánerőforrást kell rendelni a projekthez. Ennek érdekében érdemes a külső források bevonásával kapcsolatban is kutatást folytatni.

3.

„Előtesztelés”: sok kampány hibája, hogy ez a lépcsőfok kimarad és a kampányt ideje korán indítják el a nonprofit szervezetek és így elmarad a kívánt hatás, mert például egy alapvető mozzanat marad megoldatlanul és bár a kívánt információt sikerül eljuttatni a célközönséghez, de az mégsem kellő hatással érvényesül. Ez különösen jellemző a környezetvédelmi kampányokra, hiszen a közönség a legtöbb esetben megismeri és megérti az alapproblémát, de mégsincs kellő ösztönző erő a kampányban arra, hogy a pozitív reakció a gyakorlati cselekvés szintjére is átültetésre kerüljön, mert vagy nem nyújt kellően vonzó alternatív viselkedési lehetőséget vagy nem jól közelít a befogadóhoz (érzelmi kötődés hiánya).

56

4.

„Megvalósítás”: ha a megfelelő kiigazítások is megtörténtek ki kell alakítani az ellenőrzés mechanizmusát annak érdekében, hogy mérni tudjuk az elért közönség nagyságát, reakcióit, ehhez megfelelően tervezett idősíkon és konkrét célokkal kell dolgozni.

5.

„Monitoring”: megfelelő visszajelzésekkel kell rendelkezni a kampány által kiváltani szándékolt viselkedésbeli változásról. Így tudni kell válaszolni az alábbi kérdésekre: A megfelelő közönséget értük el? Úgy viselkednek, ahogyan elvárjuk a kampány hatására? Valóban a kampányra reagálnak? Mi figyelhető meg a válaszreakciókban? Érethető volt a kampányban foglalt kommunikáció, a cél és az értékajánlat? Mindehhez monitoring rendszerre van szükség, ami a következő lépést is megalapozza.

6.

„Kiértékelés és újratervezés”: ebben a fázisban meg kell értenünk a célközönség viselkedési reakcióját és a fő kérdés az, hogy „átment-e” az üzenet? Ha nem, vajon mi volt az akadálya? Vajon túl nagy erőfeszítést igényelt volna a magatartásváltozás az egyéntől? Ha volt olyan szegmens, amelyik jól reagált ott mi volt a siker kulcsa? Ebben a fázisban vissza kell térni a tervezési szakaszhoz és a megfelelő következtetéseket le kell vonni annak érdekében, hogy az újabb kampányban már jobb eredményekkel tudjunk szerepelni.

4.1.1. Kivel működjünk együtt a kampány megvalósítása során? A kampány megtervezésénél természetesen érdemes felvenni a kapcsolatot minden az energiahatékonyságban jártas helyi szereplővel, civil szervezetekkel szakértői csoportokkal, társasházi képviselőkkel annak érdekében is, hogy megismerhessük a tervezett üzenethez való viszonyukat és az esetleges ellenvetéseiket. Ezek kiszűrése és elsimítása érdekében legjobb megoldás a szoros együttműködések kialakítása és a hosszú távú stratégiai kapcsolatok kiépítése. Ezek a szervezetek sok esetben széles közönséggel rendelkeznek és maguk is egy kommunikációs csatorna az elkötelezett és a változásra nyitott rétegek irányába. Az érdekeltek és érintettek köre persze igen széles lehet, de mindenképpen érdemes az zöld szervezeteket, az egyetemet, a középiskolai tanárokat, a szakmai szervezeteket (mérnökkamara) és az energiaszolgáltatót bevonni (ott ahol van rá lehetőség). A legjobb megoldás, ha egy széleskörű és hosszú távon elkötelezett partnerséget tudunk kialakítani. Fontos tudatosítani, hogy a magas komplexitású magtartási formák, mint a környezetvédelem és a fenntartható életmód időigényes kampányokat feltételeznek, ahol a célközönség tagjai fokozatosan hozzák meg a döntést. Ez a folyamat a „bevonódás” folyamata, amikor a későbbi cselekvő előbb azonosul a problémával és motivációt merít belőle, ami cselekvési szándékká formálódik benne, és amihez cselekvési mintákat majd végül cselekvési eszközüket keres. A folyamatban mindenki más szinten áll, ezért tehát jó olyan partnereket találni, akik már „bevonódtak”, ismerik a folyamatot és tudatában vannak annak is, hogy az egyes fázisokban más-más mondanivalót kell kialakítani annak érdekében, hogy először a cselekvési szándék alakuljon ki, ami kiteljesedhet és cselekvési gyakorlattá alakul a célközönség részéről.

57

Ezt a folyamatot szemlélteti „A szükségletek, képességek és lehetőségek modellje” (Gatersleben-Vlek, 1998; idézi Hofmeister-Tóth et al., 2009, 5. old.), ami jól illusztrálja, hogy milyen küldő és belső tényezők érvényesülnek a magatartási minta kialakulása során.

Annak érdekében, hogy a célközönségben felkeltsük a cselekvési szükségletet először tájékoztatásra és oktatásra van szükség, hogy megismerjék a terület alapösszefüggéseit és hatásait a közösségi szinten. A folyamat első lépéseként tehát fel kell kelteni az érdeklődést, hogy a szükséglet kialakuljon, amit a kielégítésre irányuló információszerzési magatartás során további tájékoztatással lehet irányítani. A cselevési szükséglet kielégítési sikere több tényező együttes befolyásolása mentén dől el, amiben nagy számban találhatóak a külső feltételek (lehetőségek) és olyan belső kapacitások (képességek), melyek lehetővé teszik az új magatartásforma megvalósítását. Az egyén szükségletei és lehetőségei kapcsán kialakul a motiváció, ami a képességek megismerése mentén válhat valós szándékká. Az elsajátított magtartást azonban meg is kell tartani (nem elég egyszer szelektíven gyűjteni), éppen ezért olyan jutalmazási rendszer kialakítása szükséges, ami az elért eredményt ösztönszerű cselevéssé alakítja, így jó, ha anyagilag is kifizetődő a környezettudatos cselekvés. A kerékpározás például nem csak környezetbarát, de egészséges, sőt anyagilag is megtérülő magaratásforma, amire jó felhívni a figyelmet, hogy tartós mintává váljon a gyakorlója részéről. 4.1.2. Milyen üzeneteket és eszközöket szabad alkalmazni? Az üzeneteknek egyszerűnek, világosnak kell lennie és a meglevő cselekvési igényekre kell irányulnia A kommunikációs eszközöket érdemes több csatornán is bevetni és a „fogyasztó” által használt médiákban több helyen és számos alkalommal is visszatérően megjelenni a hatások kiváltása érdekében. Természetesen itt a hatékonyság is nagyon fontos, hiszen az önkormányzatoknak korlátos forrásokból kell a lehető legnagyobb eredményt elérni. Ennek a célnak kitűnően megfelel, ha olyan

58

sajtóeseményeket, vetélkedőket és közösségi eseményeket szervezünk vagy díjakat alapítunk, amire nem kell külön hirdetési költségeket fordítani, hiszen a sajtó egyébként is tudósít róla. Az üzenet: A tudatformálásnak két alapelven kell nyugodnia azért, hogy cselekvéssé alakuljon: 1. a környezetvédelem és a fenntarthatósághoz való hozzájárulás direkt és indirekt módon is emeli az élet minőségét; 2. a helyes magatartás elsajátításával rövid távon közvetlenül takaríthatunk meg energiaköltségeket, hosszú távon pedig hozzájárulunk a Földünk és a klímája megvédéshez. Néhány jó példa a kulcsüzenetekre: „Spóroljon energiát, spóroljon pénzt és védje a környezetet!” „Változtasson a globálisan, kezdje otthon!” „Az energiatakarékosság még soha nem volt ennyire kifizetődő a pénztárcájának!” „Változtasson ma! Takarékoskodjon és meglesz a jutalma, az Öné és a Földünké!” „Csatlakozzon a változáshoz, ha együtt csináljuk nagyobb a jutalom.” A kampány során jó megoldás, ha a kívánt energiatudatos magatartást is bemutatjuk, amihez a hétköznapi példák a legjobbak, például: - a villanykörték cseréje takarékosabbra és hosszabb élettartamúra; - programozható termosztát alkalmazása a fűtés szabályozása érdekében; - a készülékek kikapcsolása és áramtalanítása vagy az „alvó” üzemmód alkalmazása; - olyan háztartási készülék választása, amelyik a legjobb energia-besorolású az adott időben; - nagyobb felújítás esetén a hőszigetelés megvalósítása. Az üzenetek működésével kapcsolatban érdemes az alábbi tényezőket végiggondolni, hogy jobban megértsük a működésüket. A „BCOS” modell ismertetése: B: benefit (előny); C: cost (költség); O: others (mások), S: self –assurance (bizodalom a saját cselekvőképességünkben). Az elméleti modell szerint a cselekvés megvalósítója minden alkalommal mérlegeli a cselekvés megváltozásával járó előnyöket és hátrányokat (Benefit-Cost), a vásárlás esetén ezek viszonylag egyszerű, apró döntések, amiben mindenkinek van már gyakorlata. Más magatartások mellett való elköteleződésünk szintén döntés kérése, amit viszont már hosszabb ideig fontolunk meg, de ugyanúgy mérlegeljük és értékeljük az elvárt cselekvésre irányuló befektetésünket (idő, pénz, véradás, önkéntesség) és az abból származó előnyöket (megbecsültség, egészségi állapot, megerősítés). Ezen a fázison még könnyű túljutni, hiszen belátható, hogy az energiatakarékosság például kifizetődő magatartás, így valószínűleg a kampány fő üzenetének sem erre kell irányulnia. Ám, ha mégis ezen a területen szeretnénk maradni a kampányban nem elég azt hangsúlyozni, hogy megtakarások érhetőek el, de lehetőség szerint számszerűsíteni kell a várható hasznokat a meggyőzés érdekében. Az előny-költség mérlegelés fázist követi az „Others”, ami arról szól, hogy meggyőződünk a kívánt cselekvés társadalmi elfogadottságáról azáltal, hogy látjuk mások is követik a cselekvési mintát, így annak megvalósítása nem jár hátránnyal. Sokaknak ugyanis a közösséghez való tartozás és az társadalmilag elfogadott helyes magatartás lesz a döntő érv, ami számukra még a személyes haszonnál is 59

fontosabb. Ők azok, akik sokszor cselekszenek úgy, ahogy mások, főleg a számunkra fontos emberek vagy a példakép személy kéri. Ezért a helyi hírességek és a hiteles véleményvezérek alkalmazása a kampányban értékes hozzájárulás lehet. Végül, el kell hinnünk, hogy mi magunk is meg tudjuk valósítani a kívánt magatartást, azt, hogy van ráhatásunk a folyamatokra és képesek vagyunk változást elérni saját erőből. A cselekvőképesség felismerésének hiánya sajnos nagy akadályozó tényező még ma, amikor sokan bár ismerik az előnyöket, azt is tudják, hogy mások már követik a magatartást, de még nem hisznek a saját sikerességükben. Ezért a környezettudatos viselkedést mindenkinek a saját szintjén és kis lépésekben kell elkezdenie úgy, hogy először olyan területeken változtat, amire van ráhatása és rövid időn belül eredményt érhet el (pl. kerékpáros közlekedés, először csak a hétvégén). Sokan vélekednek ugyanis úgy, hogy a környezetvédelem bonyolult és költséges döntési alternatíva, számukra azt kell érzékeltetni, hogy sok kis lépésből állhat össze az elvárt hatás, ám ha nem változtatunk annak is van (ellenkező) hatása. A kommunikációs eszközök: A jól megtervezett kommunikációs kampány több eszközt is alkalmaz és akcióit több csatornán keresztül is megvalósítja. A legjobb európai gyakorlatokat ezen a téren a Polgármesterek Szövetsége (Covenant of Mayor’s) www.eumayors.eu címen elérhető honlapja mutatja be annak alapján, hogy az adott célözönség mennyire vonódott be a probléma felismerésébe és a kívánatos cselekvés támogatásába. A Szövetség tagjai ún. SEAP –ot készítenek el (Sustainable Energy Action Plan- fenntartható energia akcióterv) a saját település CO2 kibocsátásának a visszaszorítása érdekében, amely elkészítésénél ajánlott a külön kommunikációs fejezet vagy akcióterv elkészítése is, hiszen a legszélesebb hatásokat a lakossági magatartásváltozáson keresztül lehet elérni. A kommunikáció tehát alapvető fontosságú és nagyban segíti a klímacélok megvalósulását a kampányokba foglalt üzenetek mentén. A kampányokhoz a javasolt eszközöket érdemes a négy eltérő tájékozottsági szinten (bevonódás) levő célközönséghez megválasztani az alábbiak szerint. A célközönség érintettségi szintje 1. Tájékoztatási és oktatási szint 2.

Tájékoztatási és visszajelzési szint

3.

Konzultációs szint

4.

Erős együttműködés szintje

A kampány javasolt kommunikációs eszközei Kiadványok (tájékoztató füzet, hírlevél) Helyi média (tv-program reklámok), Poszterek, Zöldszám, szakmai tanácsadás és segítségnyújtás a cselekvésben, Interjú, kérdőíves megkérdezés, Tematikus önkormányzati nap, Lakossági workshop, Kiállítások, Tanulmányutak, Nyitott szakmai megbeszélések, bevonás a kampányba Bevonás a döntéshozásba és a végrehajtásba

Médiafelületek Postaládák Lakossági fórumok

CO2 kalkulátor, Internet Közös végrehajtás

60

1. A tájékoztatási és oktatási szint eszközei példákkal illusztrálva: Ezen eszközök alkalmazása nagyon hatásos lehet, ha jól van megtervezve a kampány és az eredmények is viszonylag jól mérhetőek, de az eszközöket inkább a nagyobb közönség irányába érdemes alkalmazni: − Nyomtatott vagy elektronikus megjelenés (brosúra, szórólap, oktatási anyagok eljuttatása a célközönséghez, igényekre tervezve); − Poszter és reklám; − Internetes direkt mail tájékoztatók. 2. A tájékoztatási és visszajelzési szint eszközei példákkal illusztrálva: Ezek az eszközök nem csak az üzenet célba-juttatására alkalmasak, de a kívánt magatartásról is azonnal tájékoztatást nyújtanak, és már személyes interakció is megvalósul, a befogadó már nem passzív. − Kérdőív és lakossági interjú; − Lakossági fórumok és polgármesteri találkozók, tematikus képviselői fogadó órák; − Zöld szám vagy bejelentővonal alkalmazása telefonon vagy internetes felületen keresztül. (Az interneten keresztül történő információterjesztés egy költségtakarékos módszer, amit az önkormányzatok is meg tudnak engedni maguknak.); − A tematikus nyílt napok szintén bevett gyakorlat a közlekedést vagy a Föld Napját érintően, ezeket érdemes további tájékozató programokkal színesíteni vagy más szakterületekre pl. épületszigetelés kiterjeszteni. 3. A konzultációs szint eszközei példákkal illusztrálva: − Szakmai, gyártói kiállítások és tanulmányutak; − A lakossági fórumok itt is alkalmas eszközök a bevonódás és a célokhoz való hozzájárulás megteremtése érdekében, és ebben a fázisban az elkötelezett réteg élni is kíván a kampányeszközök nyújtotta lehetőségekkel. A helyi energiafórum széles körben bevált módszer egy hosszabb párbeszéd lefolytatására is alkalmas. A fórum meghirdetésénél azonban kellő körültekintéssel kell eljárni és érdemes lakóközösségekre koncentrálni pl. városrészenként összehívni az egyeztetést; − A kisebb workshop és konzultációs csoportok a lakossági fórumokon aktívan szereplő résztvevőkből alakulhat ki vagy egyes közvetlen érintett célközönség (pl. közös képviselők) bevonására lehet koncentrálni az őket foglalkoztató témákkal kapcsolatban. Ebben a körben már a konkrét önkormányzati tevékenység és a kívánt hatások elérése is megbeszélésre kerülhet, nagy legitimációja az energetikai projekteknek vagy kampányoknak és akciótervnek, ha ezen a fórumon közösen elfogadják el a felek; − Az érintettekkel történő fókuszcsoportos egyeztetéseken az esetleges konfliktusok megbeszélésre is teret lehet biztosítani olyan képzett moderátor segítségével, aki jól ismeri a felek érintettségét pl.: (energiaszolgáltatók versus fogyasztók). 4. Az erős együttműködés szintje példákkal illusztrálva: Ebben a körben már erősen elkötelezett szereplőkkel találkozhatunk, akikből szövetségeseket lehet faragni a stratégiai akciók megvalósítása során, ez az a kör, akikből az önkéntesek és a lakossági fórumok moderátorai is kikerülnek. − Lakossági zsűri: a kisebb csoport segítségével tesztelni tudjuk a tervezett akciókat, ők szívesen formálnak véleményt a kiadványtervekről, az akciók sikerekéről és ajánlásokat is tesznek a

61

−

−

−

−

döntéshozók irányába. Éppen ezért érdemes egy formális szervezetben, zsűriként is számítani rájuk (pl. energia tanács, energia fórum). Tanulmányi kör: ez a szervezeti forma kisebb homogén összetételű lakossági szerveződés, a célja, hogy a szereplők elsajátítsanak egy komplex viselkedési formát és tovább képezzék környezetüket. Egy új városrészi hulladékudvar kialakításánál például érdemes egy ilyen kisebb csoportnak bemutatókat tartani annak érdekében, hogy az egész közösséget tanítani tudjuk. Ők kisebb kutatási feladatokat is kaphatnak és később már instruktorokként is számíthatunk rájuk. A lakossági munkacsoportok: hasonlóan az előbbi példákhoz itt olyan kisebb, ám elkötelezett szereplőkből álló csoportról beszélhetünk, akik önkéntes módon vesznek részt egy projekt vagy akció végrehajtásában, ők például szívesen segítenek a város körüli illegális szeméttelepek felszámolásához további önkéntesek verbuválásával. De, bevonhatjuk a csoport tagjait egyes projektekhez, mint szakmai közreműködőket egyes tanulmánytervek elkészítésébe vagy akár a megfelelő kivitelező kiválasztásába. Az energiatakarékos magatartást segítő eszközök, mérőeszközök: ezek olyan berendezések, amelyek számszerűsítik az elért eredményeket és érzékeltetik a változással elért hasznot, megfoghatóvá teszik az energia-megtakarítást. Egyes tapasztalatok azt mutatják, hogy a rászoruló családok támogatása helyett érdemes inkább olyan mérőműszereket biztosítani számukra, amivel a magatartásváltozást ösztönözve tudnak megtakarításokat elérni. Ezek lehetnek kis használati utasításokat tartalmazó ismertetőfüzetek vagy tényleges mérőeszközök. Megtakarítási verseny: ez az elterjedt forma az egyik legjobb módja a takarékosságra való ösztönzésnek, a lényege, hogy egyes takarékossággal elért eredményt külön jutalommal is elismer az önkormányzat, ami lehet egy jelképes díj is például egy kiemelt eseményen való (ünnepi műsoron) részvétel. A kampányba bevont szereplők egyetlen feladata, hogy rendszeresen vezessék az elért megtakarításaikat, aminek a legjobb módja egy nyilvános internetes felületen való adatfelvitellel történő rögzítés, ahol azonnal diagramos formában is megjelenik az eredmény. Ennek a kampánynak sok változata létezik és főleg a fiatalabb korosztály fogékony rá, számukra az információ nyilvános megosztása lehet vonzó, ami a kívánatos magatartás önmagában való elismerését is jelenti.

Természetesen a fenti kampányeszközök és akció lehetőségek együttes és változatos kombinációkkal való alkalmazása tud a legnagyobb hatással járni, amiket –éppen ezért - érdemes előre meghatározott módon egy kommunikációs terv mentén magvalósítani a helyi közösség célzott csoportjaihoz illeszkedő tudatformálás érdekében. A hatékony tudatformálási kampány ismérvei összegezve: − Belső motiváció: a külső motivációra való fogékonyság esetén a viselkedést igazából nem fogadjuk el és csak azért hajtjuk végre, hogy elkerüljük a társadalmi megbélyegzést vagy, hogy jutalommal erősítsük az egónkat. Ezért belső tényezőkre is hatni kell. − Bizalom: az emberek nem bíznak a társadalmi intézmények elhivatottságában, mégis tőlük várják el a cselekvést, vagy annak kezdeményezését, mert nagyobb ráhatásuk van a környezeti folyamatokra. − A racionális és érzelmi töltetű üzenetek vegyítése: elegendő tudással kell rendelkezni ahhoz, hogy a környezeti probléma érzelmileg is megérintsen, azért a tájékoztatással és oktatással kell kezdeni.

62

−

−

−

−

−

−

Közös cselekvés, kollektív tanulás: engedjük, hogy a célközönség kiválassza a számára fontos környezeti problémát és biztosítsunk arra számtalan lehetőséget, hogy saját maguk döntsék el, milyen módon akarják ezt a környezeti problémát megoldani. A hatékony környezetvédelemhez szükséges a rendszeres, tudományos alapokon nyugvó tájékoztatás, hogy a célközönség a döntéseik meghozatalát ezekre az objektív tényekre, ne a média szelektív és torz információira alapozza. A tevékenység közösségben valósuljon meg és kapcsolódjon a szűkebb környezethez és annak problémáihoz, mutassa be a helyi ökoszisztémákat, a környezeti erőforrásokat, és állítson hiteles példát egy olyan „komplex” környezetvédő személyében, aki hasonló háttérrel rendelkezik. A változást először a tudatunkban kell elérni, majd anyagi szinten. A tudat feletti irányítást kell visszaszerezni: ez az elején fáradtságos munkát kíván, ezért érdemesebb egyszerűbb, hétköznapi feladatokkal kezdeni (pl. a valóságshow nézése helyett a globális felmelegedés hatásairól olvasok). Fokozatosság: azt jelenti, hogy a kampány nem közvetlenül és azonnal alakítja át a magatartást, hanem az alany tudatosan fordul a viselkedés irányába, ami felé haladni kíván és elkezdi megismerni, értékelni a kívánt megatartásformát és ez később fog magatartásváltozást eredményezni. Végül, nem szabad elfelejteni, hogy minden apró mozzanatunk, szokásunk mintát ad és befolyásolja a jövő generációját, az is ha nem változtatunk, ezért vállaljuk fel a cselekvést és figyeljük a teljesítményünket azzal, hogy rögzítjük a változással elért fejlődést.

4.2. Hogyan készítsünk hosszú távú lakossági kommunikációs tervet? Abban az esetben, ha az önkormányzat nem csak egy kampány vagy akció megvalósítását tervezi érdemes egy szakmailag felkészült önkormányzati szövetséghez csatlakozni és megismerni a hosszabb távú gyakorlat módszereit. A már említett Polgármesterek Szövetségéhez bármely önkormányzat csatlakozhat, csak egy feltétel van az ún. SEAP elkészítése. A SEAP Veszprém város esetében az energiastratégia volt, amelynek kötelező melléklete a kommunikációs terv is, hiszen az energiamegtakarítás éppen az a szakterület, ahol a legnagyobb eredményt nem a műszaki megoldásokkal, hanem - első sorban - a fenntartható magatartásformák elsajátításán keresztül lehet megvalósítani. A Polgármesterek Szövetsége az a nemzetközi szervezet, amivel az Európai Unió az 2020-ig tartó EURÓPA 20/20/20 stratégiát kívánja levinni a helyi közigazgatás szintjére és arra ösztönöz, hogy a csatlakozó települések is tűzzenek ki számszerűsített célokat a CO2 csökkentés, az energia-megtakarítás és a megújuló források szélesebb alkalmazása területén. A kommunikációs terv alapgondolata, hogy a háztartások energiafelhasználása 40 %-os részarányt képvisel a teljes energiafogyasztásban (az unió átlagát tekintve), ezért a tudatformálás és a magatartás megváltoztatása a leghatékonyabb eszköz. A lakossági fogyasztási szokások és az egyes csoportok tájékozottsági szintje eltérő. A kommunikációs terv ezért egyszerre kíván több olyan elértő bevonódású célcsoportot megcélozni, akik más-más tevékenységekkel és főleg hosszabb időtávon fognak az új magatartásminták elsajátításán keresztül hozzájárulni a közös célok eléréséhez.

63

A kommunikációs terv egyszerre fókuszál a heterogén lakosság szinte minden csoportjára, akiket egy megfelelő útiterv mentén már a tervezés folyamatába is be kell vonni. A kommunikációs terv elkészítésének 4 fázisa: 1) Előkészítés; 2) Tervezés; 3) Megvalósítás; 4) Visszajelzések. 1) A kommunikációs terv előkészítése: Az első lépésben a legfontosabb, hogy megismerjük és súlyozni tudjuk a lakosságot érintő problémákat, a résztvevők mobilizálása ugyanis a leszorítóbb probléma mentén lesz a leghatékonyabb. Ebben a fázisban kiderül, hogy milyen homogén lakossági csoportok (szegmens) alakíthatóak ki és ezek milyen informáltsági szinten állnak, milyen a bevonódásuk, mit érzékelnek a jelenségekből, és hogy milyen jellegű (speciális szakterület, mélység) információra van igényük. A szakterületek kiválasztása: a probléma lehatárolása szempontjából nagyon fontos, hogy kirajzolódjon, hogy egy generális információnyújtásra van igény (pl.: a fenntarthatósággal kapcsolatban), vagy inkább egy szakterület (pl.: a takarékosság) lesz a fő fókusz. Ennek érdekében nem lehet megkerülni a lakossági megkérdezést, ahol a fogyasztási szokásokon és a tájékozottsági szinten túl az egyes szakterületekre is rá kell kérdezni a kérdőíveken, oly módon, hogy láthatóvá váljon milyen magatartásminták elsajátítására van már most is motiváció. A munkacsoport felállítása: a tervezést végző és a végrehajtást koordináló szűkebb csapatnak ugyanabból a körből célszerű állnia, akik a polgármesteri hivatal munkatársai, a célcsoportok képviselői és helyi szakértők lehetnek első sorban. Utóbbiakat elegendő az éppen aktuális témákhoz időszakosan bevonni, amikor a szakértelmükre tényleg szükség van. A lakossági célcsoportok kiválasztása: a szegmenseket a földrajzi elhelyezkedésükön túl érdemes az érdeklődési szint, az érintettségi és a motiváltsági megfontolások mentén meghatározni. A szegmentálásban a fogyasztási szokások feltérképezése is segít, a fő cél a kampányok célközönsége értékítéletének a megfoghatóvá tétele, és a célcsoportok közötti preferencia-sorrend kialakítása (pl. a rossz hatékonyságú panellakásokban élők tudatformlására több akció is tervezhető). Itt meg kell jegyezni, hogy a lakosság szegmentálása nagyon fontos elem, ezért jelentős időt kell szentelni a meglevő fogyasztási szokások kutatására a tervezést megelőző előkészítő fázisban. Látható ugyanis, hogy nem mindenki rendelkezik azonos tájékozottsággal és cselekvési képességgel, így a szociálisan hátrányos helyzetűek - ahol halmozott családi és egészségügyi problémák is jelen vannak a család életében - kevésbé lesznek fogékonyak. Pedig az energiaárak növekedése őket sújtja a leginkább, számukra a motivációs háttér megteremtése is nehezebb feladat, így a velük való foglalatosság külön munkacsoport felállítását igényelheti. 2) A hosszú távú kommunikációs terv összeállítása: A tervezés során a szegmensekkel fogunk dolgozni, akikkel kapcsolatban konkrét és számszerûsíthetõ célkitûzéseket kell meghatározni az adott homogén csoport profiljához illeszkedõen. 64

A célok kitûzése: a célok kitûzésénél óvatos és megfontolt közelítést kell alkalmazni, mert az alacsonyra beállított célkitûzés nem motivál, a túlzó célkitûzés pedig demoralizál, ezért kihívó és konkrét célokat kell felállítani az adott idõtáv és tevékenység vonatkozásában. Mivel a célok az adott szegmenshez tartoznak és a végrehajtásban fõleg a szegmens magatartás-változása lesz a fõ okozó, ezért a kisebb elemû mintán a célokat elõzetesen le is kell tesztelni. Sõt, az adott szegmenshez tartozó „hangadókkal” a tervet részletesen le is kell egyeztetni, ehhez workshop-ok és több fordulós megbeszélések is szükségesek. Az érintettek: arra mindenféleképpen figyelemmel kell lenni, hogy a végrehajtás során legalább négyféle válaszreakcióval fogunk találkozni az érintettek részérõl, akik eltérõ mélységben lesznek érdekeltek: • azok, akiknek az érdekeit érinti a terv, • azok, akinek a tevékenységét érinti a terv, • azok, akiknek a támogatása kell a terv sikeréhez, és • végül, azok, akik akadályozni tudják a terv sikért oly módon, hogy passzív (pl. információ/adatszolgáltatás elmulasztása) elszabotáláson keresztül tudnak befolyásolni. Utóbbihoz tartozik a lakosság jelentõs része is, akik lakással rendelkeznek, az energiaszolgáltatók, ipari partnerek, mérnökök, tervezõk és kivitelezõk. Mivel közöttük olyanok is találhatóak, akiknek a megélhetését jelenti az energiaágazat részükrõl az ellenállásra is fel kell készülni és számukra is elfogadható érveket kell nyújtani a csatlakozás vagy legalábbis a negatív befolyásolás elkerülése érdekében. Az „útiterv”: a tervezés végterméke egy folyamatábrán is megjeleníthetõ ütemezés, ahol az akciók/kampányok fõbb adatai szerepelnek, dátummal, idõtartammal, helyszínnel, ráfordítással, humánerõforrással és a kulcstevékenységek megjelenítésével együtt. 3) A kommunikációs terv megvalósítása: Az útiterv megvalósítása és a gyakorlati tevékenységek kivitelezése a megfelelő ütemezés és a szükséges erőforrások allokálását jelenti. A végrehajtás során gyűjtött tapasztalatokat szükségszerűen rögzíteni kell annak érdekében, hogy az utólagos értékelés megtörténhessen. Mivel ha a tervekhez képest beavatkozás szükséges arról mihamarabb értesülni kell, ezért a célközönség válaszreakcióira irányuló folyamatos monitorozást is végezni kell az akciókat kivitelezők részéről. 4) Visszajelzések a kommunikációs tervről: Természetesen, mint minden projekt esetében az elért eredményeket össze kell vetni a tervezettekkel és utólag le kell vonni a következtetéseket a résztvevők hozzájárulásának és erőfeszítéseinek mértékével kapcsolatban. De ugyanilyen fontos a célközönség megkérdezése, amit szintén lehet workshop-okon vagy kérdőíves módszerrel végezni. A kommunikációs terv egyes akcióiról szöveges jelentésekben kell kialakítani a végleges véleményt, ami kitér minden fontos előrehaladási mozzanatra és bemutatja az érintettek értékelését és az utólagos tanulságokat a kampánnyal kapcsolatban. A végső jelentésben feltétlenül ki kell térni a köszönetnyilvánításokra.

65

5. Modul: Jó gyakorlati példák 5.1 Jó gyakorlati példák Magyarországon 5.1.1 -2. Modul: A meglévő épületek felújításának finanszírozása Magyar nyelvu tanulmany a JESSICA támogatási eszközről az Európai Beruházási Bank (EIB) által: http://www.eib.org/attachments/documents/jessica_hungary_hu.pdf

66

5.1.2 -3. Modul: Technológiák és projektmegvalósítás

67

Tartalomjegyzék

1

Bevezetés, előzmények ............................................................................................................................................3

2

Alapadatok................................................................................................................................................................3 2.1

Épület .............................................................................................................................................................3

2.2

Fogyasztások .................................................................................................................................................3

2.3 3

ÉPÜLETENERGETIKAI KORSZERŰSÍTÉSRE

Költségek .......................................................................................................................................................3 Az épület...................................................................................................................................................................3

3.1

Leírás..............................................................................................................................................................3

3.2

Határoló szerkezetek leírása .........................................................................................................................4

4

Fűtési rendszer..........................................................................................................................................................5

5

HMV termelés és ellátás ..........................................................................................................................................5

6

Javasolt átalakítások.................................................................................................................................................6 6.1

VONATKOZÓ VIZSGÁLAT

Építészet.........................................................................................................................................................6 6.1.1

Nyílászárók ..............................................................................................................................................6

6.1.2

Határoló falak, garázsfödém, padlásfödém, tetőszerkezet hőszigtelése ..............................................6

6.1.3 6.2 6.3 7

HMV termelés és ellátás.............................................................................................................................10 Javasolt intézkedések összefoglalása:...................................................................................................................10

7.1 8

KÉSZÍTETTE:

Vizsgált változatok......................................................................................................................................10 Várható megtakarítások .........................................................................................................................................11

8.1

Csak szerkezeti átalakításokkal..................................................................................................................11 8.1.1

Alapadatok, meglévő állapot ................................................................................................................11

8.1.2

1. változat: ablakcsere esetén:...............................................................................................................11

8.1.3 8.2

Severnyák Krisztina okl. építészmérnök energetikai szakértő

2. változat: ablakcsere és hőszigetelés .................................................................................................12 Komplex fejlesztéssel .................................................................................................................................12

8.2.1

3. változat: szerkezeti átalakítások és kondenzációs kazán beépítése................................................13

8.2.2

4. változat: szerkezeti átalakítások és hővisszanyerős szellőzés kialakítása, kondenzációs kazán

beépítése, kiegészítő melegvízellátás napkollektoros rendszerrel.......................................................................................13 8.2.3

5. változat: szerkezeti átalakítások és kutas hőszivattyú beépítése ....................................................14

8.2.4

6. változat: szerkezeti átalakítások és levegős hőszivattyú beépítése ................................................14

8.2.5

7. változat: szerkezeti átalakítások és levegős hőszivattyú beépítése, hővisszanyerő szellőzés

beépítéssel

9

10

14

8.2.6

8. változat: szerkezeti átalakítások és szondás hőszivattyú beépítése................................................15

8.2.7

9. változat: szerkezeti átalakítások és pellet kazán beépítéssel ..........................................................15

8.2.8

Átalakítások eredménye:.......................................................................................................................16

Beruházások bekerülési költsége ..........................................................................................................................16 9.1

Nyílászárók cseréje .....................................................................................................................................16

9.2

Hőszigetelések.............................................................................................................................................16

9.3

2011. november

Beépítésre javasolt szerkezetek jellemzői:.............................................................................................8 Fűtés...............................................................................................................................................................9

Gépészeti átalakítások.................................................................................................................................17 Összefoglalás ..........................................................................................................................................................17

10.1

Megtakarítások ............................................................................................................................................17

ENERGETIKAI VIZSGÁLAT hobbiszoba található. A földszinten helyezkedik el a főbejárat- szélfogó, konyha-étkező, valamint szobák és egy fürdő. Az emeleten további hálószobák, dolgozó és tisztálkodó helyiség található.

1 Bevezetés, előzmények A megrendelő THE REGIONAL ENVIRONMENTAL CENTER (www.rec.org) az épület energetikai vizsgálatát és abból kiinduló javaslatok elkészítését, mely 70% primer energia megtakarítást eredményeznek kívánta elkészíttetni. A szakértők az átadott dokumentációk, a műszaki tájékoztatás, a kapott adatok és a ház bejárása alapján elkészítették az épület jelenlegi és javasolt állapotára vonatkozó modellt, majd ezek értékeiből kiszámolták a várható megtakarításokat, megtérüléseket.

2 Alapadatok 2.1

Épület Fűtött alapterület: Fűtött légtérfogat: Lakások száma: Az épület fajlagos primerenergia-fogyasztása: Épületenergetikai besorolása: Szintek száma: Fűtött szintek száma:

353,9 m2 790,9 m3 1 236,5 kWh/(m2 év) E (átlagosnál jobb) Pince+Fsz.+tetőtér 3

2.2

Fogyasztások Az épületben átalánydíjas közműszámlázás van, így részletes fogyasztási adatok nem állnak rendelkezésre, amelyekből megközelítőleg melegvíz, és fűtési szezonban fűtési hőérték számolása lehetséges lenne. A havi átalány fogyasztások értéke: gáz 480m3, elektromos áram 619kWh. A fentiek miatt a jelenleg érvényben lévő 7/2006 TNM rendelet javasolt értékeivel számolunk, mely a melegvíznél 30kWh/m2, értéket ad, valamint a fűtési értéket a megalkotott modell alapján vesszük figyelembe. 2.3

3.2

Határoló szerkezetek leírása

Az épület határoló falai égette vázkerámia Thermopor, valamint kisméretű tömör téglából készültek(a tervek figyelembevételével). A nyílászárók különböző kivitelűek, fa szerkezetűek: az északi oldalon a nappaliban SOFA termékek, a többi helyiségben egyesített szárú nyílászárók találhatók. Az árnyékolást redőnyök, és zsalugáterek biztosítják. A tető állószékes kialakítású, cserépfedéssel ellátott, 10cm szálas hőszigeteléssel ellátva. A padlástér felé szinten ez a szerkezet lett kialakítva. A pince talajon fekvő padló általános kialakítású, nem hőszigetelt. A fűtetlen garázs mennyezete a földszinti fűtött területhez csatlakozik, külső hőszigetelés nélkül. A szerkezeti rétegrenden belül lépésálló szigetelés lett építéskor elhelyezve. Határoló szerkezetek hőátbocsátási tényezője: U értékek Nyílászárók Általános fal Válaszfal fűtetlen tér felé Lábazati fal Tető Előtér tető Padló Garázsfödém Pincefal Padlásfödém

Terület- nettó m2 43,3 98,1 12,6 49,7 216 6,3 100,3 25,1 26,6 45

Szerkezetek U értéke meglévő állapot

Költségek

2,500

A 2011. évi díjak alapján a következő közüzemi értékekkel számoltunk: Villamos energia GEO tarifa Gáz Pellet

Meglévő Előírás W/m2K W/m2K 2,500 1,6 0,972 0,45 2,313 0,5 1,198 0,45 0,494 0,25 0,896 0,25 1,440 0,5 0,752 0,5 0,770 0,45 0,389 0,3

Ft/kWh Ft/kWh Ft/GJ Ft/kg

Nettó 39,19 24,3 2940 45

ÁFA 25% 25% 25% 25%

Bruttó 48,98 30,37 3675 56,25

2,313

2,500 2,000

1,440 1,198

1,500 0,972

0,896

0,752 0,770

1,000 0,494

0,389 0,500

Padlásfödém

Pincefal

Garázsfödém

Padló

Előtér tető

Tető

Lábazatifal

Válaszfal fűtetlen tér felé

Általános fal

0,000

függenek a tényleges fogyasztás értékétől.

Nyílászárók

Ezek a költségek nem tartalmazzák azokat a díjakat (pl. alapdíjak), amelyek nem

3 Az épület 3.1

Leírás

A családi ház 1985-1995-ig épült. Pince, földszint + tetőtér beépítésű lakóépület. A pince a garázs kivételével fűtött terület, leginkább tárolásra alkalmas helyiségek, valamint egy 4

ENERGETIKAI VIZSGÁLAT

ENERGETIKAI VIZSGÁLAT TNM rendelet szerint, a melegvíz felhasználás 30 kWh/(m2 év) fajlagos értékű, a továbbiakban ezzel számoltunk.

4 Fűtési rendszer Az épület gázfűtéses, állandó hőmérsékletű FÉG típusú gázkazánnal. A rendszer felépítése egyedi kialakítású. Az előremenő fűtővíz a radiátorokon keresztül adja le a hőt. A visszatérő körre hőcserélőn keresztül csatlakozik a padlófűtési rendszer, melyet szivattyúval keringtetnek. Az egyetlen szabályozási lehetőség a nappaliban elhelyezett belső termosztát. A hőleadók lapradiátorok, melyeken nincsenek termosztatikus radiátorszelepek. Az épület fűtése, fűtési idényben folyamatos üzemmódú. A fűtési hőfogyasztás mérésére nincs lehetőség. A fűtési rendszer fő veszteségei: • a tüzeléstechnikai veszteségek • a szabályozásból adódó veszteség

6 Javasolt átalakítások 6.1

Építészet

A javasolt épületszerkezeti változások a felsoroltaknak megfelelően a sorrendiségben egymásra épülő, felújítási lehetőségekkel szerepelnek. Ezek: 1 Külső nyílászárók cseréje 2 Határoló falak, garázsfödém, padlásfödém, tetőszerkezet hőszigtelése 6.1.1 Nyílászárók Az ablakcsere során beépítendő nyílászárókra Ug=0,7W/m2K és Uf=1,1W/m2K értékű szerkezetek beépítését javasoljuk, ezeknél a szerkezeteknél automatikus páraérzékelővel ellátott szellőzők beépítését, vagy beépített résszellőzési lehetőség választását javasoljuk, a túlzott páraképződés megelőzése érdekében. A páraképződés megelőzésére a falazatban elhelyezett higroszkopikus elven működő szellőztető beépítése is megoldás lehet. A nyílászárók benapozottságát a nyári időszakban nagymértékben csökkenti a jelenleg is használt redőny, ill. zsalugáter rendszer. A nyílászáró csere után ezeket a szerkezeteket vissza kell helyezni, hogy továbbra is megakadályozzák a nyári túlmelegedést. Ügyelni szükséges a hőhídmentes kialakításra. 6.1.2 Határoló falak, garázsfödém, padlásfödém, tetőszerkezet hőszigtelése

5 HMV termelés és ellátás A HMV termelés két különböző helyen történik. A tisztálkodáshoz használt melegvizet előállítása gázüzemű bojlerrel történik(QUADRIGA), mely állandó üzemmódban termeli a melegvizet. A konyhai melegvizet külön helyiségben éjszakai árammal működtetett villanybojler állítja elő, mely csak éjjel állít elő melegvizet.

Általános fal A határoló falakra, 16cm vastagságú hőszigetelést javasolunk, (a szerkezeti felsorolás szerint vastagsággal), λ=0,04[W/mK] értékkel. Hőszigetelésnek az építész tervező és a kivitelező tervei szerint meg kell felelnie az éppen hatályos jogszabályoknak ( tűzvédelmi, engedélyezési, stb.). A hőszigetelés fajtája a legmegfelelőbb variáció szerint vakolható ásványgyapot, amennyiben a költségek nem engedik, a vakolható előírásoknak megfelelő polisztirol hab is megfelelő hővédelmet biztosít, ebben az esetben a helyiségek résszellőzési lehetőségének meglétére különösen ügyelni kell. Lábazati fal, Pincefal A pinceszint hőszigetelése csak a külső terep megbontásával lehetséges, ezt az alternatívát a rendkívül magas költségek miatt nem vizsgáltuk, ellenben a homlokzati falazat hőszigetelését a földszinti födém alatt 0,6-1,5m-ig vezetve kalkuláltunk, hogy a fűtött tér hőhidasságát a minimálisra csökkentsük. Ez a legtöbb esetben takarja a látszó lábazatot. Itt zártcellás hőszigetelés használata javasolt. Válaszfal fűtetlen tér felé A garázs és a fűtött terek között található fal lehűlő felület. A szükséges hőszigetelés 8cm λ=0,04[W/mK] értékkel, a hideg oldal felől felhelyezve. Belső födém garázs felett A pincefödém alsó hűlő felületére szükséges 8cm vakolható hőszigetelést λ=0,04[W/mK] értékkel, a hideg oldal felől felhelyezni.

A melegvíz fogyasztás értéke sincs mérve, az átalánydíjas gázszámlázás miatt a téli ill. nyári fogyasztás különbségből sem lehet becsült fogyasztási adatokat számolni. A 7/2006

5

Tető, előtér tető

6

ENERGETIKAI VIZSGÁLAT A tetőtérben a meglévő ferdetető megbontása szükséges a gipszkartonozás alá a már meglévő 10cm hőszigetelést, újabb 10cm, λ=0,037[W/mK] értékű szálas hőszigeteléssel szükséges kiegészíteni. A hőszigetelés nélküli előtér tetőt 15cm, λ=0,037[W/mK] javasoljuk ellátni. Padlásfödém A padlásfödémet a ferde tetőhöz hasonlóan a meglévő 10cm hőszigetelést, újabb 10cm, λ=0,037[W/mK] értékű szálas hőszigeteléssel szükséges kiegészíteni. Megmaradó szerkezetek A pincepadló utólagos hőszigetelését annak bonyolultsága miatt a számításainkban nem szerepeltettük. A földszint kinyúló lemezfödémét alulról ill. a járólapok alatt is javasolt hőszigetelni, a hőhidasság megszűnése érdekében, ennek értékét a vizsgálatban nem vettük figyelembe bonyolultsága miatt. U értékek

Tervezett Előírás W/m2K W/m2K 1,000 1,6 0,258 0,45 0,368 0,5 1,198 0,45 0,234 0,25 0,234 0,25 1,440 0,5 0,239 0,5 0,770 0,45 0,186 0,3

Nyílászárók Általános fal Válaszfal fűtetlen tér felé Lábazati fal Tető Előtér tető Padló Garázsfödém Pincefal Padlásfödém

2,313

2,000

1,440 1,1981,198 0,972 1,000

0,752 0,494

0,770

0,500 0,234 0,234

0,770

0,389 0,186

Meglévő állapot

Pincefal

Tervezett állapot Padlásfödém

Garázsfödém

Padló

Tető

0,239 Előtér tető

Lábazatifal

Válaszfal fűtetlen tér felé

Nyílászárók

Általános fal

0,258 0,368

0,000

No.

d(cm)

λ(W/mK)

RF1 - általános fal Baumit Nemes Vakolat Extra

1

0,3

Baumit Nemes Vakolat Alapozó

2

0,01

0,93 -

AT-H80 expandált polisztirolhab

3

16

0,04

Baumit Open Alapozó

4

0,01

-

Thermopor

5

36

0,29

javított mészvakolat

6

1,5

0,87

Beltéri Diszperziós Festék Forte

7

0,01

-

RF2 - lábazati fal javított mészvakolat

1

1,5

0,87

falazat

2

30

0,31

javított mészvakolat

3

1,5

0,87

Beltéri Diszperziós Festék Forte

4

0,01

-

kism. tömör agyagtégla

1

12

Ragasztott szigetelés 2 réteg

2

1

-

javított mészvakolat

3

1,5

0,87

falazat

4

30

0,31

javított mészvakolat

5

1,5

0,87

Beltéri Diszperziós Festék Forte

6

0,01

-

0,72

Beltéri Diszperziós Festék Forte

1

0,01

-

tiszta gipszlapok 1

2

12,5

0,24

AT-H80 expandált polisztirolhab

3

8

0,04

javított mészvakolat

4

1,5

0,87

válaszfal tégla

5

10

0,52

javított mészvakolat

6

1,5

0,87

Beltéri Diszperziós Festék Forte

7

0,01

-

0,93

belső_födém_garázs felett

1,440 0,896

1,000

Réteg megnevezés

RF4 - válaszfal

2,500

1,500

6.1.3 Beépítésre javasolt szerkezetek jellemzői:

RF3 - terep alatti fal

Szerkezetek U értéke összehasonlítás 2,500

ENERGETIKAI VIZSGÁLAT

Baumit Nemes Vakolat Extra

1

0,3

Baumit Univerzális Alapozó

2

0,01

-

AT-H80 expandált polisztirolhab

3

8

0,04

Baumit Ragasztó Tapasz

4

0,3

0,93

vasbeton

5

15

1,55

NC LH(EPS T2)lépéshangszigetelő

6

4

0,045

kavicsbeton

7

5

1,28

Baumit Burkoló Habarcs

8

1

0,8

Csempe

9

0,6

1,05

RT1 - ált. tető

7

betoncserép

1

1

1,4

ISOLITH

2

10

0,045

Rockwool Rollrock

3

10

0,037

8

ENERGETIKAI VIZSGÁLAT Isover FLAMEX párafékező fólia

4

0,1

0,2

tiszta gipszlapok 1

5

1,25

0,24

Bitumenkenés 2x melegen

1

0

-

Fedéllemez

2

0

-

PVC fólia

3

0

-

Rockwool Rollrock

4

15

0,037

fenyőfa rostok ir. 1

5

2

0,23

6.3

HMV termelés és ellátás A jelenlegi melegvíz termelés csak az éjszakai áram használatával van szabályozva. A fűtéskorszerűsítések javaslatánál, a javasolt gépészeti berendezések mindegyike alkalmas a melegvíz termelésre, szükség szerinti tároló alkalmazásával. Célszerű a melegvíz ellátás idejét és hőmérsékletét szabályozni a költséghatékonyság érdekében. Mivel a melegvízfogyasztás mértékére nem volt adat a megtakarítási lehetőségeket is a 7/2006TNM rendeletben megadott számítási értékek figyelembe vételével állapítottuk meg. • programozható időkapcsoló a melegvíz termelés és a cirkuláció időszakos leállításához • alapvezetékek hőszigetelése

RT2 - előtér tető

RT3 - padlásfödém Rockwool Rollrock

1

10

0,037

ISOLITH

2

10

0,045

Isover FLAMEX párafékező fólia

3

0,1

0,2

tiszta gipszlapok 1

4

1,25

0,24

ENERGETIKAI VIZSGÁLAT

7 Javasolt intézkedések összefoglalása: 7.1

Vizsgált változatok 1. változat: Külső nyílászárók cseréje, meglévő gépészettel, hő és melegvíz termelés.

6.2

2. változat: Külső nyílászárók cseréje, határoló falak, garázsfödém, padlásfödém, tetőszerkezet hőszigtelése, meglévő gépészettel, hő és melegvíz termelés.

Fűtés

A szerkezetek energiahatékonysági felújítását követően több gépészeti rendszer beépítésének lehetőségét vizsgáltuk: • Hővisszanyerős szellőzés kialakítása, a hővisszanyerő hatásfoka 92%. • Kondenzációs kazán beépítése • Hőszivattyús rendszer kiépítése: - kút hőszivattyú víz,-víz alapú - levegő hőszivattyú, levegő-víz alapú - levegő hőszivattyú hővisszanyerős szellőzéssel, levegő-víz alapú - talajszondás hőszivattyúl, föld-víz alapú • Pellet kazán beépítése Az épületben jelenleg egy belső szabályozó egység található. A veszteségek csökkentése érdekében javasolt az időjárásfüggő előremenő hőmérsékletű és változó tömegáramú programozható fűtésszabályzó telepítése. A további szabályozás lehetőséget a radiátorokra felszerelhető termosztatikus szelepekkel lehet elérni. A változó fordulatszámú keringető szivattyúk a költségeket csökkentik azzal, hogy alacsony ezeknek a szivattyúknak a villamosenergia-fogyasztása. A termosztatikus radiátorszelepek éppen azzal szabályoznak, hogy változtatják a radiátoron átfolyó víz mennyiségét. Állandó fordulatszámú szivattyúk esetén, ha felére csökken a keringetett vízmennyiség, a szivattyú villamosenergia-felvétele alig csökken. Ha viszont a szivattyú a fordulatszámának csökkentésével reagál a kisebb vízigényre, a felére csökkent vízmennyiséget csaknem nyolcad annyi villamosenergia-felvétellel tudja biztosítani. A fenti kiegészítő javaslatokat a modellezésnél figyelembe vettük. Összességében a javasolt átalakítások: • korszerűtlen kazán cseréje • termosztatikus radiátorszelepek és • frekvenciaváltók a keringető szivattyúkhoz, vagy új, frekvenciaváltós keringető szivattyúk beépítése • időjárásfüggő előremenő hőmérsékletű és változó tömegáramú programozható fűtésszabályzó telepítése 9

3. változat: Külső nyílászárók cseréje, határoló falak, garázsfödém, padlásfödém, tetőszerkezet hőszigtelése, kondenzációs kazán hő, melegvíz termelés. 4. változat: Külső nyílászárók cseréje, határoló falak, garázsfödém, padlásfödém, tetőszerkezet hőszigtelése, kondenzációs kazán hő, melegvíz termelés, kiegészítő napkollektoros melegvíz termelés, hővisszanyerős szellőzés. 5. változat: Külső nyílászárók cseréje, határoló falak, garázsfödém, padlásfödém, tetőszerkezet hőszigtelése, kút hőszivattyú hő és melegvíz termelés, elektromos bojler kiegészítő melegvíz termelés. 6. változat: Külső nyílászárók cseréje, határoló falak, garázsfödém, padlásfödém, tetőszerkezet hőszigtelése, levegő hőszivattyú hő és melegvíz termelés, elektromos bojler kiegészítő melegvíz termelés. 7. változat: Külső nyílászárók cseréje, határoló falak, garázsfödém, padlásfödém, tetőszerkezet hőszigtelése, levegő hőszivattyú hő és melegvíz termelés, elektromos bojler kiegészítő melegvíz termelés, hőcserélős szellőzés. 8. változat: Külső nyílászárók cseréje, határoló falak, garázsfödém, padlásfödém, tetőszerkezet hőszigtelése, talajszondás hőszivattyú hő és melegvíz termelés, elektromos bojler kiegészítő melegvíz termelés. 9. változat: Külső nyílászárók cseréje, határoló falak, garázsfödém, padlásfödém, tetőszerkezet hőszigtelése, pellet kazán hő és melegvíz termelés, elektromos bojler melegvíz termelés.

10

ENERGETIKAI VIZSGÁLAT

0. meglévő állapot 1.változat 2.változat 3.változat 4.változat 5.változat 6.változat 7.változat 8.változat 9. változat

+ +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + + +

+ + + + + + + + +

+ + + + + + + +

+

+ +

nakollektoros kiegészítő melegvíz termelés

levegő hőszivattyú hő, melegvíz termelés talajszondás hőszivattyúhő, melegvíz termelés pellet kazán hő, melegvíz termelés

kondenzációs kazán hő, melegvíz termelés kút hőszivattyú hő, melegvíz termelés

hővisszanyerős szellőzés

nyílászáró csere épületszerkezetek hőszigetelése

Felújítási javaslatok

Bruttó fűtési hőigény Megtakarítás naturáliában Bruttó melegvíz hőigény Megtakarítás naturáliában Összes megtakarítás naturáliában Megtakarítás aránya

Tervezett állapot

meglévő épületszerkezetek hőtermelés meglévő gépészet melegvíz termelés meglévő kazán melegvíz termelés meglévő elektromos bojler

Meglévő állapot

ENERGETIKAI VIZSGÁLAT

Összesített energetikai jellemző/ fajlagos primer energia felhasználás kWh/m2a Összesített energetikai jellemző megengedett értéke/ követelményérték kWh/m2a CO2 kibocsátás t/a Energetikai besorolás

kWh/(m2/év) 112,12 15,90 78,54 0,00 15,90

236,50

190,66

168,50

168,50

14,14 E

13,00 D

MWh/év 39,68 5,63 27,80 0,00 5,63 8%

A megtakarítás energiában 8%

+

8.1.3 2. változat: ablakcsere és hőszigetelés

+ +

+

Ablakcsere+hőszigetelés + +

Bruttó fűtési hőigény Megtakarítás naturáliában Bruttó melegvíz hőigény Megtakarítás naturáliában Összes megtakarítás naturáliában Megtakarítás aránya

8 Várható megtakarítások Csak szerkezeti átalakításokkal

Csak szerkezeti átalakítások esetén csak a nettó fűtési hőigényben jelentkezik megtakarítás, a fűtés veszteségei, a villamosenergia-fogyasztás és a HMV termelés energiaigénye változatlan marad. 8.1.1 Alapadatok, meglévő állapot Meglévő állapot

Fejlesztés előtt

Bruttó fűtési hőigény Megtakarítás naturáliában Bruttó melegvíz hőigény Megtakarítás naturáliában Összes megtakarítás naturáliában Megtakarítás aránya

78,54

MWh/év 45,31 27,80 -

+

A modellezést WinWatt32 Cinege+EPBD modullal készítettük.

8.1

kWh/(m2/év) 128,02

kWh/(m2/év) 128,02

Összesített energetikai jellemző/ fajlagos primer energia felhasználás kWh/m2a Összesített energetikai jellemző megengedett értéke/ követelményérték kWh/m2a CO2 kibocsátás t/a Energetikai besorolás

78,54

MWh/év 45,31 27,80 -

Fejlesztés előtt kWh/(m2/év) 128,02 78,54

MWh/év 45,31 27,80 -

Fejlesztés után kWh/(m2/év) 67,34 60,68 78,54 0,00 60,68

Összesített energetikai jellemző/ fajlagos primer energia felhasználás kWh/m2a

236,50

145,88

Összesített energetikai jellemző megengedett értéke/ követelményérték kWh/m2a

168,54

168,54

CO2 kibocsátás t/a Energetikai besorolás

14,14 E

9,78 B

MWh/év 23,83 21,47 27,80 0,00 21,47 29%

A megtakarítás energiában 29%

8.2

Komplex fejlesztéssel

Ha a szerkezeti változtatások mellett a gépészeti átalakításokat is elvégezzük, a hőfogyasztás megtakarításán túl a veszteségek csökkenésével és a villamosenergiafogyasztásban is jelentkezik a megtakarítás. Ha a teljes hőszigetelést, nyílászáró cserét és a gépészeti beruházást is elvégezzük, akkor a vizsgált változatok szerint a megtakarítás a következőképp alakul:

206,60

168,54 14,14 E

8.1.2 1. változat: ablakcsere esetén: Ablakcsere

Fejlesztés előtt

Fejlesztés után

11

12

ENERGETIKAI VIZSGÁLAT

8.2.3 5. változat: szerkezeti átalakítások és kutas hőszivattyú beépítése

8.2.1 3. változat: szerkezeti átalakítások és kondenzációs kazán beépítése Ablakcsere+hőszigetelés Kondenzációs kazán Bruttó fűtési hőigény Megtakarítás naturáliában Bruttó melegvíz hőigény Megtakarítás naturáliában Összes megtakarítás naturáliában Megtakarítás aránya Összesített energetikai jellemző/ fajlagos primer energia felhasználás kWh/m2a Összesített energetikai jellemző megengedett értéke/ követelményérték kWh/m2a CO2 kibocsátás t/a Energetikai besorolás

Fejlesztés előtt 2

kWh/(m /év) 128,02 78,54

Ablakcsere+hőszigetelés Fejlesztés előtt Kutas hőszivattyú kWh/(m2/év) MWh/év Bruttó fűtési hőigény 128,02 45,31 Megtakarítás naturáliában Bruttó melegvíz hőigény 78,54 27,80 Megtakarítás naturáliában Összes megtakarítás naturáliában Megtakarítás aránya Összesített energetikai 236,50 jellemző/ fajlagos primer energia felhasználás kWh/m2a Összesített energetikai 168,54 jellemző megengedett értéke/ követelményérték kWh/m2a 16,29 CO2 kibocsátás t/a E Energetikai besorolás A megtakarítás energiában 81%

Fejlesztés után

MWh/év 45,31 27,80 -

2/

kWh/(m év) 53,72 74,30 44,32 34,22

236,50

98,04

168,54

168,54

14,14 E

6,97 A

MWh/év 19,01 26,29 15,68 12,11 38,41 44%

A megtakarítás energiában 44%

8.2.2 4. változat: szerkezeti átalakítások és hővisszanyerős szellőzés kialakítása, kondenzációs kazán beépítése, kiegészítő melegvízellátás napkollektoros rendszerrel Ablakcsere+hőszigetelés Kondenzációs kazán, napkollektor, hővisszanyerős szellőzés Bruttó fűtési hőigény Megtakarítás naturáliában Bruttó melegvíz hőigény Megtakarítás naturáliában Légtechnika bruttó hőigénye Napkollektor hozama Összes megtakarítás naturáliában Megtakarítás aránya Összesített energetikai jellemző/ fajlagos primer energia felhasználás kWh/m2a Összesített energetikai jellemző megengedett értéke/ követelményérték kWh/m2a CO2 kibocsátás t/a Energetikai besorolás

Fejlesztés előtt

kWh/(m2/év) 128,02 78,54

Fejlesztés után

MWh/év 45,31 27,80 -

kWh/(m2/év) 35,34 92,68 44,32 34,22 2,20

236,50

MWh/év 12,51 32,80 15,68 12,11 0,78 1,70 44,13 60%

81,90

168,54

168,54

14,14 E

5,76 A+

ENERGETIKAI VIZSGÁLAT

Fejlesztés után kWh/(m2/év) MWh/év 19,75 6,99 108,27 38,32 18,75 6,64 59,79 21,16 59,48 81% 38,50

168,54 2,72 A+

8.2.4 6. változat: szerkezeti átalakítások és levegős hőszivattyú beépítése Ablakcsere+hőszigetelés Fejlesztés előtt Levegős hőszivattyú kWh/(m2/év) MWh/év Bruttó fűtési hőigény 128,02 45,31 Megtakarítás naturáliában Bruttó melegvíz hőigény 78,54 27,80 Megtakarítás naturáliában Összes megtakarítás naturáliában Megtakarítás aránya Összesített energetikai 236,50 jellemző/ fajlagos primer energia felhasználás kWh/m2a Összesített energetikai 168,54 jellemző megengedett értéke/ követelményérték kWh/m2a 16,29 CO2 kibocsátás t/a Energetikai besorolás E A megtakarítás energiában 75%

Fejlesztés után kWh/(m2/év) MWh/év 26,98 9,55 101,04 35,76 24,17 8,55 54,37 19,24 55,00 75% 51,16

168,54 3,64 A+

8.2.5 7. változat: szerkezeti átalakítások és levegős hőszivattyú beépítése, hővisszanyerő szellőzés beépítéssel

A melegvízfogyasztás részben napkollektorokkal való kielégítésének számítását a Naplopó Kft. által számított program szerint szimuláltuk. A várható hozam 3,56 bruttó ill. 1,78 abszorber felület esetén 1709,8kWh/év. A megtakarítás energiában 60%

Ablakcsere+hőszigetelés Levegős hőszivattyú+ hővisszanyerő szell. Bruttó fűtési hőigény Megtakarítás naturáliában Bruttó melegvíz hőigény Légtechnika bruttó hőigénye

13

Fejlesztés előtt kWh/(m2/év) MWh/év 128,02 45,31 78,54 27,80

Fejlesztés után kWh/(m2/év) 17,76 110,26 24,17 2,20

MWh/év 6,29 39,02 8,55 0,78

14

ENERGETIKAI VIZSGÁLAT Megtakarítás naturáliában Összes megtakarítás naturáliában Megtakarítás aránya Összesített energetikai jellemző/ fajlagos primer energia felhasználás kWh/m2a Összesített energetikai jellemző megengedett értéke/ követelményérték kWh/m2a CO2 kibocsátás t/a Energetikai besorolás A megtakarítás energiában 79%

-

54,37

ENERGETIKAI VIZSGÁLAT

19,24

-

A megtakarítás energiában 67% 8.2.8 Átalakítások eredménye:

57,48 79%

Fajlagos primer energiafogyasztás

236,50

44,13

168,54

168,54

16,29 E

3,09 A+

5, kutas hőszivattyú COP 5 A+

7, levegős hőszivattyú COP 3 hővisszanyerős szellőzéssel 92% A+

8, szondás hőszivattyú COP 4 A+

6, levegős hőszivattyú COP 3 A+

9, pellet A+

8.2.6 8. változat: szerkezeti átalakítások és szondás hőszivattyú beépítése Ablakcsere+hőszigetelés Szondás hőszivattyú Bruttó fűtési hőigény Megtakarítás naturáliában Bruttó melegvíz hőigény Megtakarítás naturáliában Összes megtakarítás naturáliában Megtakarítás aránya Összesített energetikai jellemző/ fajlagos primer energia felhasználás kWh/m2a Összesített energetikai jellemző megengedett értéke/ követelményérték kWh/m2a CO2 kibocsátás t/a Energetikai besorolás

Fejlesztés előtt kWh/(m2/év) 128,02 78,54

MWh/év 45,31 27,80 -

236,50

4, kondenzációs kazán, hővisszanyerős szellőzéssel 92%, A+

Fejlesztés után kWh/(m2/év) 24,10 103,92 24,17 54,37

MWh/év 8,53 36,78 8,55 19,24 56,02 77%

3, kondenzációs kazán A

Összesített energetikai jellemző/ fajlagos primer energia felhasználás kWh/m2a Összesített energetikai jellemző megengedett értéke/ követelményérték kWh/m2a CO2 kibocsátás t/a Energetikai besorolás

48,28 51,16 67,35 81,90 98,04 145,88 168,54

követelmény érték C

190,66

1, nyílászáró csere D

48,28

206,60

0, meglévő épület E

kWh/m2/a

168,54

168,54

16,29 E

3,42 A+

9 Beruházások bekerülési költsége 9.1

Nyílászárók cseréje Tartalmazza: tok és szögletes szárnyszerkezetű, hőszigetelő üvegezésű (=1,0W/m2K), vasalattal, eloxált kilincskészlettel, soroló léccel, járulékos munkákkal. (A tételek ára a tartalmazza a következőket: Műanyag ablakok, ajtók Tartozékokkal, (párkánycsatlakozóval, hibás működtetés gátlóval, szárnyemelővel) fokozott hőszigetelésű üvegezéssel, nyitásrögzítővel kompletten felszerelve, felnyíló-bukó kivitelben. Hőszigetelő üvegszerkezetek Hőszigetelt, 4×16×4 mm réteg-felépítésű, energiavédő bevonattal (Low-E) ellátott üvegszerkezet, argongáz töltéssel. Nyílászárók bontása A nyílászárók egyedisége: a forma, méret, üvegezés, vasalatok-, szerelvények minősége, felületkezelés, + 30% eltérést is eredményezhet, amennyiben nem standard (REHAU profil) 38db nyílászáró A nyílászáró csere becsült költsége: 3 000 000Ft+Áfa

8.2.7 9. változat: szerkezeti átalakítások és pellet kazán beépítéssel Pellet kazán Bruttó fűtési hőigény Megtakarítás naturáliában Bruttó melegvíz hőigény Megtakarítás naturáliában Összes megtakarítás naturáliában Megtakarítás aránya

44,13

2, hőszigetelés, nyílászáró csere B

A megtakarítás energiában 77%

Ablakcsere+hőszigetelés

38,50

Fejlesztés előtt kWh/(m2/év) 128,02 78,54

MWh/év 45,31 27,80 -

Fejlesztés után kWh/(m2/év) 39,05 88,97 28,31 50,23

236,50

67,35

168,54

168,54

16,29 E

0,58 A+

MWh/év 13,82 31,49 10,02 17,78 49,26 67%

9.2

15

Hőszigetelések Homlokzati hőszigetelés, garázsfödém, garázs válaszfal tartalmazza: – a homlokzati állványt, 16

ENERGETIKAI VIZSGÁLAT – külső-belső vakolás: falfelület előkészítését, alap- simító vakolatot tétel szerinti anyagból és vastagságban, – lemezes hőszigetelés: tételben meghatározott hőszigetelő lemezekkel, élvédő szegéllyel, alapáras fedővakolattal, homlokzati nyílásokkal, járulékos munkákkal. Homlokzati vakolat (külső felületen): vékonyvakolat rendszer pl. BAUMIT, gépi bedolgozással 70-30% fedővakolat, alapvakolat, ragasztóba ágyazott üvegszövet erősítéssel. A fedővakolat minősége folytán (szilikon, szilikát, stb.) akár 30%-os eltérés is kialakulhat az árakban. 180 nm homlokzati felület(homlokzat, belső fal) 25 nm garázsfödém Tetőtéri hőszigetelés: szerkezetek megbontása, új vízszintes párnafa, 100 mm üveggyapot hőszigetelő paplan, párazáró fólia, 2 réteg gipszkartonozás. 350 nm tetőtéri felület, padlásfödémmel Az utólagos hőszigetelés becsült költsége: 5 960 000Ft+Áfa Gépészeti átalakítások Tartalmazzák a rendszer szükséges felújítását, és kiépítését.

Éves megtakarítások Ft 700 000 Ft

650 510 Ft 622 300 Ft 590 466 Ft

600 000 Ft

603 854 Ft

539 818 Ft 461 897 Ft

466 584 Ft

500 000 Ft

400 000 Ft

300 000 Ft 227 238 Ft 200 000 Ft

100 000 Ft

59 482 Ft

pe l le t 9

1

Kondenzációs kazán beépítésének becsült költsége: 600 000Ft+Áfa Levegős hőszivattyú COP 3 beépítésének becsült költsége: 2 800 000Ft+Áfa Talajszondás hőszivattyú COP 4 beépítésének becsült költsége: 3 000 000Ft+Áfa Kutas hőszivattyú COP 5 beépítésének becsült költsége: 3 500 000Ft+Áfa Hővisszanyerős szellőzés (92%) beépítésének becsült költsége: 1 200 000Ft+Áfa Napkollektoros rendszer komplett kiépítése 2db, 3.56nm felülettel : 1 500 000Ft+Áfa

ny ílá sz ár hő ó sz cs ig er et e el és ,n 4 y íl á ko sz nd ár en ó zá cs ció er e s 3 ka ko zá nd n, en hő zá vi ci ss ós za ka ny zá er n ős sz el lő zé ss el 92 5 % ku , t a 7 s le hő ve sz gő i v s at hő ty sz ú 6 C iv le O at ve P tyú gő 5 s C hő O P sz 3, iv hő at tyú vi ss C za O ny P er 3 ős sz el lő zé ss 8 el sz 92 on % dá s hő sz iva tty ú C O P 4

0 Ft

2

9.3

ENERGETIKAI VIZSGÁLAT

10 Összefoglalás A vizsgált fejlesztésekkel az elérhető költségmegtakarítások és becsült megtérülési idők 10.1 Megtakarítások Beavatkozások 1 nyílászáró csere 2 hőszigetelés, nyílászáró csere 3 kondenzációs kazán 4 kondenzációs kazán, hővisszanyerős szellőzéssel 92%, 5 kutas hőszivattyú COP 5 6 levegős hőszivattyú COP 3 7 levegős hőszivattyú COP 3, hővisszanyerős szellőzéssel 92% 8 szondás hőszivattyú COP 4 9 Pellet kazán

Megtakarítások Ft/év 59 482 Ft 227 238 Ft 461 897 Ft 539 818 Ft 650 510 Ft 590 466 Ft 622 300 Ft 603 854 Ft 466 584 Ft

17

18

Alapadatok

gáz

áram

GEO áram

pellet

Ft/MJ

Ft/kWh

Ft/kWh

Ft/kg

2,94

39,19

24,3

45

fogyasztás

Meglévő épület

megtakarítás

költségek

gáz/pellet

áram

GEO áram

gáz/ pellet

áram

GEO áram

gáz

áram

MWh/év

MWh/év

MWh/év

Ft/év

Ft/év

Ft/év

MWh/év

MWh/év

60,79

4,92

0

643 401 Ft

192 815 Ft

0 Ft

1 nyílászáró csere

55,17

4,92

2 hőszigetelés, nyílászáró csere

39,32

4,92

0

583 919 Ft

192 815 Ft

416 163 Ft

192 815 Ft

3 kondenzációs kazán

33,33

0,55

4 kondenzációs kazán

26,82 24,82

0

352 765 Ft

21 555 Ft

5 kutas hőszivattyú COP 5

0

0,86

0

262 695 Ft

0,33

7,11

0 Ft

6 levegős hőszivattyú COP 3

0

0,25

9,71

7 levegős hőszivattyú COP 3

0

0,56

0 33,08

%

0

0

0 Ft

5,62

0

0 Ft

21,47

0 Ft

27,46

33 703 Ft

0 Ft

12 933 Ft

172 773 Ft

0 Ft

9 798 Ft

7,9

0 Ft

0,33

9,03

1,6

0

Megtérülés

gáz

áram

épületszerkezet

fűtés

Ft/év

Ft/év

Ft

Ft

(meglévőhöz) év

0 Ft

0 Ft

0 Ft

0 Ft

0

7%

59 482 Ft

0 Ft

3 000 000 Ft

0 Ft

50

0 27%

227 238 Ft

0 Ft

8 960 000 Ft

0 Ft

39

4,37 55%

290 637 Ft

171 260 Ft

8 960 000 Ft

600 000 Ft

21

35,97

4,06 65%

380 706 Ft

159 111 Ft

8 960 000 Ft

1 800 000 Ft

20

60,79

-2,52 78%

643 401 Ft

7 109 Ft

8 960 000 Ft

3 500 000 Ft

19

235 953 Ft

60,79

-5,04 71%

643 401 Ft

-52 936 Ft

8 960 000 Ft

2 800 000 Ft

20

21 946 Ft

191 970 Ft

60,79

-3,54 74%

643 401 Ft

-21 102 Ft

8 960 000 Ft

4 000 000 Ft

21

0 Ft

12 933 Ft

219 429 Ft

60,79

-4,44 72%

643 401 Ft

-39 547 Ft

8 960 000 Ft

3 000 000 Ft

20

306 928 Ft

62 704 Ft

0 Ft

27,71

3,32 56%

336 474 Ft

130 111 Ft

8 960 000 Ft

1 200 000 Ft

22

Tervezett épület (alap)

Fűtéskorszerüsítés (alappal együtt)

hővisszanyerős szellőzéssel 92% napkollektorral

hővisszanyerős szellőzéssel 92% 8 szondás hőszivattyú COP 4 9 Pellet kazán

2

ÚJ ELEMEK A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁBAN

2003-ban kapcsolták hálózatszinkron üzembe az első jelentősebb hazai 10 kWp teljesítményű napelemes mini erőművet. Hat évvel később 2009 tavaszán már 100 kWp teljesítményű rendszert sikerült üzembe helyezni. Napjaink hazai listavezetője a Pest megyei 420kWp teljesítményű tetőre szerelt napelemes rendszer. (1. ábra).

NAPELEMES VILLAMOS ENERGIA TERMELÉS TAPASZTALATAI MAGYARORSZÁGON Hazánkban lassan növekszik a telepített napelemes kis erőművek száma. A beépített összteljesítmény 3 MW körül mozog. A várható fejlődésre való tekintettel fontos, hogy a jövőben gazdaságosan működő napelemes energia termelő egységek kerüljenek a hazai hálózatra. Bemutatásra kerülnek az energia termelő képességre vonatkozó mérések és az Óbudai Egyetem új napelemes rendszere.

New elements for the beneficial solar energy use SOLAR POWERED ELECTRICITY GENERATION EXPERIENCES IN HUNGARY In our country increasing slowly the number of installed mini solar power plants. The total installed capacity is around 3 MW. The development is expected to regard its important to the future, economically efficient solar power generating plants will be connected to the national electrical grid. In this article presentation is present the ability to produce PV energy and the new PV system on the Óbuda University.

1. ábra: Pest megye, 420 kWp tetőre szerelt napelemes rendszer A világban a napelemek mindennapi életben történő alkalmazása az utóbbi években növekedő tendenciát mutat. Nem ritkák a 100 MWp közeli egység teljesítmények, pl. a 2010ben üzembehelyezett kanadai Sarnia Ontario állambeli 93MWp erőmű vagy az olaszországi Lazio tartományban szintén 2010-ben üzembehelyezett 84 MWp földre telepített napelemes rendszer. Magyarország a napelemek telepítése terén még északi szomszédunkhoz képest is elmaradottnak számít, hiszen Szlovákiában is közelednek az 1000 MW-nyi telepített napelemes teljesítményhez.

3

4

ÉRTÉKTÖBBLETEK A Magyarországon hálózat szinkron üzembe került napelemes rendszerek igazolták a következő megállapításokat: - Megvalósítja a decentralizált energiatermelést annak minden előnyével, - Csúcsidőben termeli a legtöbb villamosenergiát, amikor a hűtő rendszerek fokozott terhelést jelentenek az elosztó hálózat számára, - A tetőre szerelt napelemek árnyékoló hatása nyáron több °C-kal csökkenti az épület belső hőmérsékletét, - A rendszer mozgó alkatrészt nem tartalmaz, minimális a karbantartási igénye, - Ha egyszer megépült, min. 25 évig napról–napra csendben, zaj nélkül villamos energiát termel nulla CO2 kibocsátás mellett, - A Nap az utóbbi néhány millió évben még soha nem emelte az energia sugárzás díját. ÜZEMBIZTONSÁG

2. ábra: Dunaszerdahely közelében Kyocera táblákkal telepített napelemes rendszer

A hazai fejlesztéseknek nagy létjogosultsága lenne, hisz hazánkban a napsütéses órák száma megközelítőleg évi 2100 óra, a napsugárzás csúcsértéke nyáron, a déli órákban, tiszta égbolt esetén elérheti, esetenként meghaladja az 1000 W/m2 értéket. Ezek alapján belátható, hogy a magyar napenergia-potenciál (ld. 3. ábra) a napelemekkel történő villamosenergia-termeléshez megfelelő. Kihasználása jelentősen hozzájárulhatna energiafüggésünk csökkentéséhez és nemzeti jövedelmet tartana itthon. Ugyanakkor a gyorsabb terjedést jelentősen gátolja a megfelelő állami támogatás hiánya, valamint az áramszolgáltatók néha bonyolult és sok esetben nehézkes engedélyezési eljárása. 3. ábra: Magyar napenergia potenciál ( MAVIR és MTA adatok alapján )

Az elmúlt évek során a megépült hálózatszinkron napelemes rendszerek jó üzembiztonsággal teljesítették az előzetes számításoknak megfelelő villamos energia termelési mutatókat. Igen hasznos tapasztalatokat lehetett szerezni velük a napkövető (solar tracking) üzemmód előnyeiről, valamint igen részletes adatokat kaptunk a nagy rendszerek villamosenergia termelésével kapcsolatban. A 2000-es évek első felében a hazai áramszolgáltatók szigorú feltételeket támasztottak a napelemes rendszerek hálózatra kapcsolására. Fenntartással fogadták a felharmonikus termelést és visszakapcsolási jellemzőket. Az azóta megépült hálózatra visszatápláló rendszerek szerencsére problémamentes üzemvitelt biztosítanak.

NAPKÖVETŐS RENDSZEREK 2008-ban került üzembe Közép-Európa első 20 kWp napkövető napelemes rendszere (4. ábra). A rendszer üzemeltetése során az üzemeltető karbantartó szakembereinek köszönhetően igen jó fajlagos villamos energia termelési mutatókat sikerült elérni. Ugyanakkor ezúton is fel kell hívni a figyelmet arra, hogy napkövető rendszerek üzemeltetése állandóan jelenlévő kezelő személyzet nélkül kockázatos. Egy időjárási front hatása súlyos meghibásodást, esetleg katasztrófát okozhat.

5

6

4. ábra: Gyál 20 kW-os napkövető rendszer Magyarország első 100 kWp hálózat szinkron napelemes rendszere 2009 márciusában került üzembe a Tesco – Megapark területén (5. ábra). Azóta problémamentesen üzemel. Ezidáig 340 MWh villamosenergiát termelt meg.

6. ábra: Árnyékoló hatás megjelenése a villamos energia termelésben ( Tesco Megapark)

PV IPAR

5. ábra: Tesco – Megapark 100kWp napelemes rendszer Az üzemetetés során jelentős üzemeltetési tapasztalatot szereztünk. Példáúl számolni kell a váratlan árnyékolás jelenségével is, amely befolyásolja a villamosenergia termelést. A 6. ábrán egy inverter csoportban észrevettük, hogy a délelőtti órákban az egyik inverter kevesebb villamos energiát termel, mint a többi. Egy újonnan felszerelt felfogó csúcs árnyéka okozta az eltérést a villamos energia termelésben.

A napelemekhez kapcsolódó ipar napjainkra a világon 60 milliárd Euró bevételt biztosít a résztvevőknek. A számban természetesen benne vannak a napelem gyártók, inverterek, kábelek és egyéb tartozékok előállítói, stb. Napról napra új gyártók jelennek meg saját napelem táblával. Jelenleg több mint 1300 napelemgyártót lehet találni az Interneten. Egy átlag felhasználó számára felvetődik a kérdés, hogy az olcsóbb napelem tábla ugyanazt tudja-e, mint egy drágább árfekvésű. A kérdésre csak energiatermelést összehasonlító méréssel lehet egyértelmű választ adni. Méréseink azt mutatják (7. ábra), hogy az olcsóbb napelem tábla választása hosszabb távon nem minden esetben kifizetődő. Ez a tény egy napelemes rendszer esetében a megtérülési időt is nagymértékben befolyásolhatja.

7

8

7. ábra: Különböző napelem tábla gyártók termékeinek energia termelő képessége

HAZÁNKBAN MEGVALÓSULT VILLAMOSENERGIA RENDSZEREK FAJLAGOS VILLAMOSENERGIA TERMELÉSE 2011-BEN A telepített napelemes erőmű rendszerek legfontosabb gazdasági jellemzője a fajlagos energiatermelő képesség. A jól méretezett, jó anyagokat felhasználó rendszerek magasabb fajlagos villamos energia termelő képességgel rendelkeznek. 2011 folyamán az általunk figyelemmel kísért napelemes kis erőművek fajlagos energiatermelése 940 és 1340 kWh/kWp között változott. (8. ábra).

8. ábra: A hazánkban telepített napelemes rendszerek villamosenergia termelő képessége 2011-ben. OE-KVK-VEI NAPELEMES ENERGIATERMELŐ RENDSZERE 2011. októberében az Óbudai Egyetem - Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának Óbudai telephelyén a Siemens támogatásával került telepítésre egy 3,3 kWp összteljesítményű kísérleti napelemes kiserőmű (9. ábra). A rendszer az egyetemen folyó megújuló energiakutatás lehetőségeit bővíti, segítségével kísérleti és oktatási mérések végezhetőek el. A 14 db Korax KS-235P napelem tábla a Bécsi úti épület tetején két sorban került elhelyezésre déli fekvéssel, 20º-os dőlésszöggel. A rendszer által megtermelt egyenfeszültségű villamos energiát 4x6 mm2 CU kábel szállítja a Villamosenergetikai Intézet M1-es laboratóriumában kialakított mérőhelyig. A mérőhelységben hálózat szinkron üzemmódban működő Siemens Sinvert PVM10 típusú inverter táplál rá a 0,4 kV 50 Hz –es hálózatra. A napelemes kiserőmű várhatóan évente 3500 kWh villamos energiát termel meg és ezzel 2400kg CO2 kibocsátást takarít meg.

9

10

9. ábra: 3,3 kWp napelemes erőmű A projekt megvalósulásának köszönhetően a leendő villamosmérnök hallgatóknak a képzésük során lehetőségük nyílik egy üzemelő napelemes rendszeren méréseket elvégezni. Ez olyan gyakorlati tapasztalatokat biztosít a számukra, mely fontos egy napelemes rendszer tervezéséhez, üzemeltetéséhez és karbantartásához.

ÚJ ELEMEK A NAPENERGIA TERMELÉSBEN A világban számos újítás és innovatív ötlet segíti a napelemek elterjedését. Egy ilyen a vékony alumínium fóliába ágyazott mikrolencsék vagy mikrogömbök tömege (10. ábra).

10. ábra: Fénykoncetrációs napelem cella A mikrogömbök egy - egy napelem cellát tartalmaznak. A fólia szerű cellák könnyen követik egy autó görbületeit. Így autó felszínére ragasztva ideális villamos hajtású autók energia ellátásának részleges vagy teljes fedezésére. A mikrogömbök 150 fokos beesési szögben a napelem cellára vetítik a napsugárzást.

Befejezésül: A napelemes mini erőművek műszaki gond nélkül mentek üzembe és évek óta megbízhatóan működnek a hazai villamos energia hálózaton. Energia termelésükkel szolidan hozzájárulnak a nemzeti jövedelem termeléséhez és az energia importtól való függőségünk csökkentéséhez. A jövőben a napelemek alkalmazása a járművek energia ellátására Európában felveti a jövedéki adó újragondolásának szükségességét is, hiszen az európai adórendszer általában a jövedéki adó típusú adókra épül. A napelemek termelése és alkalmazásuk az elmúlt évtizedekben töretlenül fejlődött. A következő évtizedekben is hasonló fejlődés várható. Rajtunk múlik, hogy milyen eredménnyel tudunk részt venni ebben a környezetbarát energiatermelési folyamatban.

M TA E N E R G E T I K A I B I Z O T T S Á G A K O N F E R E N C I A

Zsebik Albin, Csata Zsolt

Negyedére csökkentettük az energiafelhasználást: a SOLANOVA projekt 1

Houses built by industrial technology in Central and Eastern Europe in the 60’s and 80’s were very good in satisfying the demand for apartments. By saving material and equipment, they were relatively cheap, but from point of view of thermal standards and energy consumption were very bad. The increase in energy prices and requirements for environmental protection raised an illustrative problem in Central and Eastern Europe. The bad physical quality was compounded by social problems. Those who could afford to leave the old apartment blocks were are replaced by poorer classes of society. All this caused a poorer value of residential buildings. In an EU pilot project called “SOLANOVA,”3 a 42-apartment building was renovated and converted to a low energy consumption building in Dunaújváros, Hungary in year 2005. The energy consumption of the building in the last four heating seasons was less than a quarter of the baseline consumption before the renovation. This paper: – introduces the building and its energy consumption before the renovation; – shows the aim, preparation and main steps of the renovation; – takes a look at the building and its heat consumption after the renovation.

Magyarországon az elsõ iparosított technológiájú lakóépületet az ötvenes években Budapesten a Fogarasi úton építették. Ezt követõen mintegy négy évtizeden keresztül ez a technológia határozta meg az építõipart, amely sok embernek munkát, majd eredményeképpen lakást adott. Magyarországon összesen 726 000, évente átlagosan 19 000 lakást létesítettek iparosított technológiával. Ebbõl 508 000 lakás épült panelos technológiával. Jelenleg a lakosság közel 14%-a él ilyen lakásokban. Feltételezzük, hogy mérnök elõdeink a lakóépületeket – az akkori mûszaki és gazdasági lehetõségek kihasználásával, – igyekeztek lelkiismeretesen megépíteni, az energiaellátásukat gazdaságosan megoldani. Az új, összkomfortos lakásba költözés sok embernek okozott örömöt. Ha most, akár minõségi, akár energiafelhasználási szempontból értékeljük az épületeket, megállapíthatjuk, hogy

2

nem felelnek meg napjaink elvárásainak. Ha nem felel meg, felvetõdik a kérdés, bontsunk, vagy felújítsunk? Az elemzések alapján a válasz, újítsuk fel korszerûsítéssel. A válasz újabb kérdést eredményez, milyen mértékû korszerûsítéssel? A mai, vagy egy jövõbeli igények és gazdasági környezet szerinti korszerûsítéssel? Erre kerestük a választ a SOLANOVA projekt keretében, amely eredményeképpen negyedére csökkentettük egy hét emeletes, két lépcsõházas, 42 lakásos panelépület energiafelhasználását. Jelen cikkben a projekt megvalósítási és négy éves üzemviteli tapasztalatai alapján vonunk le következtetéseket és teszünk javaslatokat. Tesszük ezt annak érdekében, hogy tanuljunk a múlt, s ha lehet mások hibájából, s felhívjuk a gazdaságpolitikánk irányítóinak figyelmét, hogy az épületek korszerûsítésével jelentõs mértékben lehet csökkenteni az energiafelhasználást, ezzel párhuzamosan a környezet szennyezését, az import-energiafüggõséget. Ésszerû és körültekintõ gazdaságpolitikával a korszerûsítéshez jelentõs mennyiségû hazai terméket lehetne felhasználni, s ezen termékek elõállításához és a korszerûsítési munkákhoz sok embert lehetne foglalkoztatni.

I. Miért Magyarországon, miért Dunaújvárosban? Ahhoz, hogy kihasználjuk az EU támogatási forrásait, kell az ötlet, kell a csapat, aki megvalósítja, s mintaprojekt esetében kell a támogatási és fogadókészség. Egy Sopronban tartott Nemzetközi konferencián német kollégákkal beszélgetve született az ötlet. Kézenfekvõ volt, hogy itthon valósítsuk meg. Elkezdtük szervezni a nemzetközi csapatot, s ismerve a dunaújvárosi eredményes fûtéskorszerûsítési programot, a Hõszolgáltató és az Önkormányzat hozzáállását a hasonló programokhoz, velük kezdtük a tárgyalásokat. Az ötletet az a tanulságos megállapítás adta, hogy Kelet-Németország iparosított technológiával létesített épületállományának korszerûsítése során nem használták ki azt az energia-megtakarítási lehetõséget, melyet a technikai színvonal lehetõvé tett volna. Ezzel mintegy harminc évre konzerváltak egy nem kellõen hatékony közbeesõ szintet. Ezen felújított épületek jó része már a felújításuk idején sem felelt volna meg nemcsak a jövõ elvárásainak, de a tervezett Uniós épületenergetikai szabályozásnak sem.

1 Európai Unió 5. Kutatásfejlesztési és Demonstrációs Keretprogram keretében megvalósított, NNE5-2001-923 szerzõdés számú projekt 2 A cikk a MTA Energetikai Bizottsága által 2009. november 25-én szervezett konferencián elhangzott elõadás alapján készült 3 Solar-supported integrated eco-efficient renovation of large residential buildings and heat supply systems ENERGIAGAZDÁLKODÁS 51. évf. 2010. 1. szám

PDF processed with CutePDF evaluation edition www.CutePDF.com

17

M TA E N E R G E T I K A I B I Z O T T S Á G A K O N F E R E N C I A

Történt ez annak ellenére, hogy a felújításhoz a korszerû elemek és technológia Németországban már akkor elérhetõ volt, hiszen 1987 óta épülnek alacsony energiafelhasználású házak. Az elsõ alacsony energiafelhasználású épületekre vonatkozó elõírások már a nyolcvanas években érvénybe léptek Kanadában és a skandináv országokban, majd más országok is követték õket (Németországban 2002-ben). (Csak zárójelben kérdezem meg, tanulunk-e mi az eddigi különbözõ korszerûsítési programjainkból? Tapasztalatom alapján mondom, hogy nem vagyunk jeles tanulók.) A pályázatban megfogalmazott célkitûzés az volt, hogy magyar, német és osztrák partnerekkel együttmûködve egy panelépületet újítsunk fel energiatudatos, passzívház technikákkal. Ennek eredményeképpen csökkentsük az épület fûtési energiafelhasználását több mint 80%-kal, javítsuk a téli és a nyári komfortot, ezzel is növeljük a lakások értékét. A projekt célkitûzése volt továbbá, hogy tudományos elõkészítettségével, mûszaki megalapozottságával példával szolgáljon és adatokat szolgáltasson az itthon és külföldön, az iparosított technológiával létesített épületének felújításához. A nemzetközi konzorcium tagjai: a Kasseli Egyetem (Universität GhK Kassel), a BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszéke, és az Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszéke, a Dunaújvárosi Víz-Csatorna- és Hõszolgáltató Kft., Internorm Fenster AG (Ausztria), a Passivhaus Institut (Németország), Fiorentini Hungary Kft., Energiaközpont Kht., Innovatec (Németország) valamint Dunaújváros önkormányzatának Sziget Alapítványa. A projekt megvalósítását az EU-n kívül támogatta a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Dunaújváros önkormányzata, a Dunaújvárosi Víz-Csatorna- és Hõszolgáltató Kft., s a megvalósításhoz anyagilag is hozzájárultak az épület lakói.

II. A panelépületek mûszaki állapota és a felújítása Iparosított technológiájú épületeink tartószerkezeteinek várható élettartama meghaladhatja a száz évet. Az ablakszerkezeteket, az épületgépészeti rendszerek, szerelvények nagy részét azonban harminc évre méretezték, ezért mindennaposak a meghibásodások, illetve a karbantartási igény. Az épületek rossz hõvédelme a szerkezetek károsodását, korrózióját is gyorsítja. Bár a szendvicsszerkezetek elvileg hõszigeteltek, a hõhidas csatlakozások és a rossz légzárás miatt magas a hõfelhasználás, a fenntartási költség. Az épületekben mind nyáron, mind télen gyakoriak a hõérzeti problémák. Az iparosított technológiával készült épületek felújítása komplex, mûszaki, gazdasági és szociális feladat, amelyet megfelelõ körültekintéssel kell megtervezni és végrehajtani. Szakmailag megalapozatlan, részleges felújítások komoly károkat okozhatnak. Erre a hazai gyakorlatban is sok példát találunk. Gyakori jelenség például a szellõzte-

18

tés nélkül felújított épületekben a penészképzõdés, a fûtési rendszerek felújítása nélkül a túlfûtés, hiányos tetõszigetelés esetén a legfelsõ emeleti lakások alul fûtése a többi lakások túlfûtése mellett. Mivel a panelprobléma számos európai országot érint, az Európai Unió kiemelten kezeli. A Solanova projekt az Unió prioritásait szem elõtt tartva olyan komplex demonstrációs épület-felújítást valósított meg, mely mûszaki meglapozottságra épül, környezettudatosságra nevel. Rajtunk múlik, hogy eredményeibõl és hibáiból (mert ez is van) tanulunk-e.

II/1 A lakószinti homlokzati falak hõszigetelése, és az ablakok cseréje A célul kitûzött energia-megtakarítás elérése érdekében az épület minden lehûlõ felületét szigetelni kellett és az ablakokat hõszigetelõ üvegezésû ablakokra kellett cserélni. A panelos épületek szendvicsszerkezetébõl adódó következmény a hõhidas szerkezeti csomópontok magas hõvesztesége: a homlokzati panelok hõveszteségének nagyobb része a hõszigeteletlen panelszélek sávjára és a panelcsatlakozások vonalára esik és csak kisebb része a magszigetelt mezõkre, amit jól szemléltet az 1. ábrán a termovíziós kép is. Mindez azt is jelenti, hogy a külsõ oldali hõszigetelés nagyobb hatást gyakorol a csomóponti veszteségekre, mint a rétegrend alapján meghatározott hõátbocsátási tényezõre, (U-értékre). Mivel az eredeti falpanelok a széleiken hõszigeteletlenek, a veszteségért fõleg a hõhidak és az átkötõ vasalatok okolhatók. A számítások szerint a hazai viszonyokra elegendõnek bizonyult 16 cm hõszigetelést alkalmazni. (Ez vékonyabb, mint ami az alacsony energiafelhasználású épületeknél általában szokásos/szükséges.) Rendkívüli figyelmet és szakértelmet kívánt az eredeti homlokzatsík fogasságainak „eltüntetése” kiegyenlítõ simítással, illetve kiegészítõ hõszigetelõ lapokkal. A kivitelezés során a hõszigetelõ lapok csatlakozásainál esetenként keletkezõ hézagokat utólag kiinjektálták. A hõszigetelõ réteg külsõ felületének csiszolása után hálóerõsítésû alapvakolat és színvakolat került a felületre a STO rendszer anyagaiból és kiegészítõ szerkezeteibõl, a rendszergazda irányításával. A felújított falszerkezet névleges hõátbocsátási tényezõje U = 0,20 W/m2K lett. Az 1. ábra az északi és keleti homlokzatot mutatja a felújítás elõtt. Itt látható a végfal már hivatkozott termovízós képének része. A homlokzati falak hõszigetelése a lakószinteken ragasztással és mechanikai rögzítéssel felerõsített AUSTROTHERM AT–H80 márkajelû expandált polisztirolhab lapokkal történt a panelhézagok PUR-hab kitöltését követõen. A panelhézagok kitöltése alpin technikával, míg a falak szigetelését az épület köré teljes magasságban állított állványzatról végezték a szakemberek. Az északi homlokzaton kettõs üvegezésû ablakokat építettek be (a teljes ablakra vonatkozó átlagos hõátbocsátási tényezõ: Uw = 1,4 W/m2K). A déli oldalon a nyáENERGIAGAZDÁLKODÁS 51. évf. 2010. 1. szám

M TA E N E R G E T I K A I B I Z O T T S Á G A K O N F E R E N C I A

1. ábra. A falak hõszigetelése és a homlokzati falak rétegfelépítése [3]

2. ábra. Régi ablakok állapota és az új ablakok

ri hõvédelem érdekében egy hármas üvegezésû ablak bizonyult optimálisnak, melynél a mozgatható lamellás árnyékoló a külsõ üvegréteg mögött van (a teljes ablakra vonatkozó hõátbocsátási tényezõ: Uw = 1,0 W/m2K). A rossz hõszigetelésû hõátadó felületek csökkentése érdekében a konyhákban, a szükséges megvilágítási szintre tekintettel csökkentettük az ablakok méretét, a természetes fényt nem igénylõ, kis ideig használt helyiségekben elhagytuk az ablakokat. Az új ablakok beépítésekor a kivitelezõ nagy figyelmet fordított az ablakok hõhíd-mentes elhelyezésére, a pára és légzáró kialakításra. A beépítés után a belsõ oldalon az eddiginél nagyobb párkány felületek jöttek létre, ami használati tárgyak, vagy virágok elhelyezésére lett alkalmas.

II/2 A földszint homlokzati falainak hõszigetelése, és a nyílászárók cseréje A földszinten az avult, károsodott ajtók, kapuk és portálok elbontása után a falnyílásokba zártszelvényekbõl hegesztett acél vázszerkezet került, a vázelemek közeinek kõzetgyapot lemez kitöltésével. A vázszerkezet belsõ oldalára hatékony párazáró fóliát és gipszkarton burkolatot, külsõ oldalára pedig mûfa lemezburkolatot szereltek a 12 cm vastag, különleges minõségû expandált polisztirolhab lemez hõszigetelés fogadására. A hõhíd mentesítés érdekében, ugyancsak ilyen hõszigetelõ lapokkal burkolták körül a földszinti vasbeton pillérek homlokzatsíkból kinyúló részeit és a véghomlokzatok földszinti szakaszait is. A hõszigetelés fölé mindenhol hálóerõsítésû alapvakolat és kerámialapka burkolat került. A hõszigetelt külsõ fal névleges hõátbocsátási tényezõje itt

3. ábra. A földszinti burkolások kialakítása ENERGIAGAZDÁLKODÁS 51. évf. 2010. 1. szám

19

M TA E N E R G E T I K A I B I Z O T T S Á G A K O N F E R E N C I A

is U = 0,20 W/m2K lett. A földszinti elõtetõk el lettek bontva, és a déli oldalon a napkollektor mezõ úgy lett kialakítva, hogy a panelek közötti hézagok tömítésével az elõtetõként is funkcionál. Az építészeti terveknek megfelelõen a földszinten téglaburkolattal azonos megjelenésû burkolólapkák lettek elhelyezve. A földszinti nyílászárók a lakószintekhez hasonlóan INTERNORM termékeibõl készültek: a kirakatablakok és az ajtók PVC, a kapuk pedig alumínium szerkezetekbõl.

II/3 Extenzív zöldtetõ kialakítása a régi lapostetõ teljes felújításával Az átalakítás során az eredetileg egyhéjú, egyenes rétegrendû, nem járható, alulhõszigetelt lapos tetõ szigetelõ rétegeit elbontották, az elõregyártott vasbeton födémpanelok felsõ síkjáig. A tetõfelületen részben extenzív zöldtetõ (179 m2), részben terasztetõ (110 m2) került kialakításra. Az attikafalak mentén tûzvédelmi szempontból, illetve a tetõszerkezet szellõztetése céljából 40 cm szélességben kavicsterítés (46 m2) készült. A tetõszigetelés elbontása után új párazáró réteg, hõ-, és csapadékvíz szigetelés készült. Az épület felújításakor a lakók folyamatosan figyelemmel

4. ábra. A tetõ a felújítás elõtt

5. ábra. A lapos-tetõ a felújítás után [3]

20

ENERGIAGAZDÁLKODÁS 51. évf. 2010. 1. szám

M TA E N E R G E T I K A I B I Z O T T S Á G A K O N F E R E N C I A

követték az egyes munkafázisokat, sõt akadt, aki némelyiket ki is próbálta. A rétegtervnek megfelelõen a hõszigetelõ réteg felett készült el a lágy PVC lemez csapadékvíz-szigetelés, amelyet a tetõ teljes elárasztásával ellenõriztek. Ezután kerülhetett kialakításra a legfelsõ réteget képezõ pihenõ terület, és a palánták elhelyezése.

II/4 Az épület fûtési rendszerének átalakítása, egyedi kompakt hõközpont beépítése A lakásokban „DV” típusjelû 600 mm magas tagos, valamint a fürdõszobákban lemezradiátorok, a földszinti bérleményekben „Tisza” típusú öntött-vas tagos hõleadók szolgáltatták a hõt. A szemétledobó helyiségek fûtését hegesztett acélcsõ radiátorok látták el. Az eredeti terveken a hõigényszámítást még 95/65°C-os hõlépcsõre végezték el, de a gyakorlatban – a hõszolgáltató tapasztalatai szerint – 90/70°C-os értékekkel lehetett számolni. Felhasználás szempontjából a felújításkor a fûtendõ helyiségek két csoportra lettek osztva úgy, mint emeleti lakó és közös használatú helyiségek, valamint a földszinti bérlemények. Az épület hõellátását – két másik épülettel együtt – a szomszédos épületben elhelyezett változó tömegáramú hõközpont biztosította, ahonnan a Közmû alagúton (KAF) keresztül jutott el az épületbe fûtési-, illetve a használati melegvíz. A szekunder rendszerben csak a földszinti helyiségekben volt megoldható a mennyiségi szabályozás, mivel itt a hõleadók elé tolózárakat építettek be, azonban a lakásokban erre az egycsöves kialakítás miatt nem volt lehetõség. A lakók gyakran panaszkodtak túlfûtésre, illetve a szélsõ lakásokban elõfordult alulfûtöttség is, és általános jelenség volt a belsõ hõmérséklet szabályozása az ablakok nyitásával. A jelentõs túlfûtés és az egyedi szabályozhatóság hiánya energiapazarló mûködtetést eredményezett, ami már önmagában is indokolttá tette a rendszer átalakítását. Több változat vizsgálata után olyan kétcsöves fûtési rendszer tervei lettek kidolgozva, amiben szét lett választva a földszinti helyiségek és a lakószintek fûtése, és az épületben saját hõközpont lett kialakítva. A tervezett fûtési rendszerben a lakások és a földszinti helyiségek névle-

ges hõlépcsõje eltérõ értékûre lett választva – földszint 74/65°C, lakások 65/40°C – elkerülendõ a túlzottan nagyra adódó radiátorok alkalmazását. Az új hõleadók Dunaferr LUX-uNi típusú acéllemez radiátorok E, EK és DK jelöléssel. A belsõ hõmérsékleti zavarok kompenzálására, és az egyéni szabályozás biztosítására, minden hõleadó elé kettõs beállítású termosztatikus radiátorszelepek kerültek. A vastag hõszigetelés miatt a belsõ falakon létrejövõ hõáramok szerepe megnõtt, ezért a költségosztás módszere helyett a fûtési költségek továbbra is fûtött légköbméter alapon kerülnek felosztásra, elkerülve ezzel a lakók közti esetleges vitát. A pinceszinten futó alapvezetékek és a felszálló vezetékek egyaránt csõhéj szigetelést kaptak (l=0,04 W/mK ), ami teljességgel szokatlan a hazai tervezési gyakorlatban. Ez azonban nagyon fontos része az energiatakarékos üzemeltetésnek, mert a lakóhelyiségek hõigénye a vastag szigetelésnek és a légtömör ablakoknak köszönhetõen néhány száz Watt körül alakult. Szigetelés nélkül ezeket az alacsony hõigényeket a felszálló vezetékek hõvesztesége is fedezni tudná, ráadásul szabályozatlanul. Ennek elkerülésére elengedhetetlenné vált a legalább 15 mm vastagságú csõhéj alkalmazása. A csõhéj szigetelés védelmére, és esztétikai okokból a lakásokban haladó felszálló vezetékek gipszkarton dobozolás mögé kerültek. A felszálló vezetékeken a szabályozatlan hõleadás csökkentését szolgálta az is, hogy az elõremenõ és visszatérõ vezetékek külön-külön helyiségben lettek vezetve, s a hõleadók a függõleges falakon átvezetett a csövekkel lettek bekötve. Ahol lehetett, statikai okokból kerültük az új födémáttöréseket. Az új felszálló vezetékek a régiek helyén haladnak, védõcsõként használva a födémekben bennmaradt acélcsõ darabokat. A projekt kutatási jellegébõl adódóan olyan hõközponti kapcsolás került kidolgozásra, amely egyszerû módon lehetõvé teszi a földszinti, illetve a lakószinti fûtési rendszerek párhuzamos, vagy soros kapcsolását. Mindezt azzal a céllal, hogy mérésekkel lehessen megvizsgálni, hogy a különbözõ feltételek mellet, melyik megoldás, kedvezõbb a távhõellátás szempontjából. A hõközpont további feladata a használati melegvíz elõállítása is a napenergia hasznosító rendszer segítségével.

6. ábra. A hõleadók és elhelyezése a felújítás elõtt ENERGIAGAZDÁLKODÁS 51. évf. 2010. 1. szám

21

M TA E N E R G E T I K A I B I Z O T T S Á G A K O N F E R E N C I A

7. ábra. A fûtõtestek elhelyezése és csatlakoztatása

II/5 Gépi szellõzõ rendszer kialakítása Az energiatakarékos épületüzemeltetés fontos eleme a szabályozott szellõztetés. A SOLANOVA épület nyílászáróinak cseréje megteremtette ennek lehetõségét és igényét, mivel az ablakok résein átáramló levegõ az új, jó minõségû, légtömör zárású nyílászárók hatására minimálisra csökkent. A mesterséges szellõztetés alkalmazása többcélú, mert nem csak a lakók frisslevegõ igényét elégíti ki, illetve az épületszerkezet állagmegóvásában játszik szerepet, hanem az elszívott levegõ hõtartalmának visszanyerésével energia-megtakarítási lehetõséget kínál. Az épületben a megfelelõ mértékû légcsere ellátását lakásonkénti szellõztetõ rendszer valósítja meg. A szellõztetéshez a friss levegõt a homlokzati falon átvezetett légbeszívó elemen át alacsony fordulatszámú centrifugál ventilátor szívja be. A külsõ, poros levegõ a szobákba szûrést követõen, a hõvisszanyerõn áthaladva a mennyezet alatt, álmennyezettel takart légcsatorna hálózaton kerül bevezetésre. A légbevezetõ elemek, – melyek alkalmasak arra, hogy a friss levegõt a helyiség távoli pontjaira is eljuttassák, – az ablakokkal szemben helyezkednek el. A friss levegõ a helyiségekben keveredik, és a beltéri ajtók alatti réseken át a folyosó irányába halad az elszívási pontok felé. A levegõ elszívása a fürdõszobából, a mellékhelyiségbõl és a konyhából, szûrõvel ellátott szabályozható légszelepeken keresztül történik. Az áporodott, páradús elszívott levegõ szállítása szintén a mennyezet alatt, álmennyezettel takart légcsatornákon történik. A szellõzõgépben az elszívott levegõ, a második szûrést követõen, hõtartalmát a beépített hõvisszanyerõ felületén a friss levegõnek adja át, elõmelegítve azt. A lehûtött, elhasznált levegõt ventilátor juttatja a szabadba a homlokzaton elhelyezett légkidobó idomon keresztül. A szellõzõ berendezés a konyha és a folyosó mennyezetén került elhelyezésre. A légbeszívó és légkifúvó idomok madárvédõ hálóval ellátott, rozsdamentes acélból készült csõvezetékek tetejükön tüskézéssel. A frisslevegõs és befúvó légcsatorna hálózat spirálkorcolt horganyzott lemez csõvezeték, ahol a megfelelõ akusztikai követelményeket kaucsuk alapú ásványi szál mentes hangcsillapítók biztosítják. Ennek a speciális típusú hangcsillapítónak köszönhetõen elkerülhetõ, hogy egészségre káros ásványi szál kerülhessen a lakótérbe. A befúvási pontok minden esetben a lakószobák, melyek száma lakástípusonként

22

8. ábra. A szellõztetõ rendszer

változó. Az elszívó légcsatorna hálózat flexibilis ásványgyapot töltetû hangcsillapító csõvezeték. Az elszívó légszelepek G4 osztályú szûrõszövetet tartalmaznak. A kondenzátum elvezetés a meglévõ szennyvízelvezetõ hálózatba került bekötésre bûzelzáró közbeiktatásával. A szellõzõrendszer szereléséhez a lakások belsõ panelszerkezetû falain faláttöréseket kellett készíteni, vizes technológiájú, gyémántkoronás magfúró berendezéssel. A fúrások helyzetét úgy kellett meghatározni, hogy statikailag fontos acélmerevítések ne sérüljenek. Az alkalmazott technológia révén a feladat lakott, bútorozott lakásban is elvégezhetõ volt. Annak érdekében, hogy a ventilátor üzeme folytán keletkezõ nem kívánt rezgések ne terjedjenek át az épület szerkezetére, a berendezés rögzítése rezgéscsillapított felfüggesztésekkel, a légcsatornák tartózása gumibetétes légtechnikai csõbilincsekkel történt. A szellõzõ berendezés szállítása összeszerelten történt, elektromos és vezérlõ kábelezése még a gyárban megtörtént. Elektromos táplálása az egyes lakások biztosító szekrényeibõl került megvalósításra. Az elektromos vezérlõdoboz a mennyezet alatt a közlekedõ oldalfalán, a kezelõ egység a padlótól 1,5 méter magasságban került elhelyezésre. A képzõdõ kondenzvíz ragasztott KPE vezetéken át, száraz golyós bûzzáron keresztül csatlakozik szennyvíz felszálló vezetékre. A befúvó és elszívó légcsatornák homlokzati fal és szellõzõgép közötti szakaszai 50 mm vastag alukasírozott ásványgyapot szigeteléssel lettek ellátva, jelentõsen csökkentve a hõveszteségeket. ENERGIAGAZDÁLKODÁS 51. évf. 2010. 1. szám

M TA E N E R G E T I K A I B I Z O T T S Á G A K O N F E R E N C I A

II/6 Az napenergia hasznosítása a használati melegvíz melegítésére A napkollektorok elhelyezésére különbözõ helyek kerültek megvizsgálásra. Az elemzések végül a kettõs feladat egyidejû ellátása érdekében elõtetõként az épület déli oldalára kerültek elhelyezésre. A rendszer kialakítása háromkörös, a hálózati vizet puffertárolók közbeiktatásával fûtik (9. ábra). Így higiénikusabb, a legionella baktériu-

épület alagsorában kerültek elhelyezésre. A kollektorokat a tárolókkal 2 db hõszigetelt vörösréz csõvezeték köti össze. A napkollektorok külsõ hõcserélõn keresztül, elsõsorban a napsütés erõsségétõl, valamint a hõmérsékletektõl függõen az 1-es, 2-es és 3-as puffertárolót fûtik.

III. Az energiafelhasználás a felújítás elõtt és után Az épület energiafelhasználását hõmennyiségmérõkkel rögzítettük a felújítás elõtt és után. A hõközpontban mértük az üzemviteli paramétereket, a kiválasztott lakásokban a levegõ hõmérsékletét és nedvességtartalmát. A felújítás elõtt, az összehasonlítás alapját képezõ, ún. bázis hõfelhasználást többféleképpen határoztuk meg, végül bázisként a fûtésinek 2150 GJ/év, a használati melegvíznek 465 GJ/év hõfelhasználást fogadtunk el. Az együttes bázisértéknek 2615 GJ/év hõfelhasználást tekintettünk. A felújítás 2005. év õszére valósult meg. Az 1. táblázat a fûtés idényenkénti hõfelhasználását tartalmazza. Az elsõ sor a fûtési idényben a külsõ átlaghõmérsékletet, t k, a második sor a mért hõfelhasználást, Q, a harmadik sor a mért hõfelhasználás +4°C külsõ és +20°C belsõ átlaghõmérsékletre korrigált értékét mutatja, Q k. A 10. ábra a felújítást követõ négy fûtési idõszakban oszlopdiagramon mutatja a fûtési hõfelhasználást. Az ábra

9. ábra. A napkollektorok és a tároló rendszer

mok által okozott fertõzés elkerülése szempontjából lényegesen kedvezõbb rendszer valósult meg. A hõhasznosítás 36 db – egyenként 2 m2-es – napkollektorból, (teljes napkollektor felület 72 m2, az abszorber-felület 63,4 m2). 3 db 1000 literes, a napkollektorokkal külsõ hõcserélõn keresztül fûtött puffertárolóból, a szükséges egyéb mûködtetõ, mérõ, ellenõrzõ, biztonsági szerelvényekbõl, valamint a csõvezeték rendszerbõl áll. A rendszer automatikus, felügyelet nélküli üzemre alkalmas. A kollektorok a napsütés erõsségétõl és a külsõ hõmérséklettõl függõ intenzitással felfûtik a puffertárolókat, ezek megfelelõ hõfoka esetén pedig elindul a használati-melegvíz felfûtése a puffertárolókból. A rendszer három körös, a primer (kollektor) kör –25°C-ig fagyálló hõátadó folyadékkal, a szekunder (puffertároló) kör lágyított vízzel került feltöltésre. A harmadik kör maga a használati-melegvíz rendszer. A napkollektorok az épület déli homlokzatán, a földszinti üzletsor fölött 45°-os dõlésszöggel, helyezkednek el. A kollektorok egyben elõtetõként is szolgálnak. A puffertárolók és az egyéb gépészeti szerelvények az A fûtés idényenkénti hõfelhasználása Idény t k,°C Q, GJ Q k, GJ

10. ábra. A fûtési hõfelhasználás a felújítást követõ négy fûtési idõszakban

utolsó két oszlopa az összehasonlításhoz készült, s azt mutatja, hogy a hõfelhasználás, az oszlopok alatt megadott, alacsony hõszükségletû épületek alsó és felsõ határértékeként elfogadott tartományba (15–45 kWh/év/m2) esik. A 11. ábra havi bontásban mutatja a fûtési hõfelhasználást. Jelentõs különbség adódik a 2005/2006 évi hõfelhasználástól, miszerint a felújítást követõen októberben és áprilisban már alig, vagy nem kellett fûteni. 1. táblázat

1999/2000 2000/2001 2001/2002 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 4,45 6,30 4,24 3,88 5,03 3,36 6,80 5,07 4,28 2312 2103 2007 2044 2156 477 205,4 308 331 2379 2456 2038 2029 2304 459 249 330 337

ENERGIAGAZDÁLKODÁS 51. évf. 2010. 1. szám

23

M TA E N E R G E T I K A I B I Z O T T S Á G A K O N F E R E N C I A

11. ábra. A fûtési hõfelhasználás havi bontásban

A 10. és 11. ábrák alapján megállapítható, hogy a felújítást követõ négy év fûtési idõszakában, fûtési idõszakonként annyi fûtési energiát használt fel a ház, mint amennyit a felújítás elõtt a téli hónapokban egy hónap alatt (december, január, vagy február hónapban) felhasznált. A 2. táblázat a használati melegvíz melegítéséhez szükséges hõt mutatja havi bontásban. Miközben a 2004. évben a HMV hõfelhasználását teljes mértékben a távhõrendszer fedezte, 2005. év szeptemberében már a besegített a napenergia hasznosítás. A 12. ábra oszlopdiagramon havi bontásban mutatja a használati melegvíz melegítéséhez a távhõfelhasználást.

13. ábra. A HMV és energiafelhasználása

14. ábra. Napkollektorokkal havonta elõállított HMV

12. ábra. A HMV hõfelhasználás havi bontásban

Megfigyelhetõ, hogy a nyári hónapokban a felújítás elõtt is alacsonyabb volt a hõfelhasználás, s ez a napkollektorok üzembehelyezését követõen jelentõs mértékben megváltozott. A 3. táblázat a használati melegvíz melegítéséhez a távhõbõl és a napkollektorokból felhasznált hõt mutatja havi bontásban. A 13. ábra ugyanezt éves bontásban

szemlélteti, a 14. ábra a napkollektorokkal termelt hõt mutatja ismét havi bontásban. Összességében megállapítható, hogy évenként a HMV energiaszükséglete több volt, mint amennyit fûtésre kellett fordítani. A mért adatok alapján a HMV termelésrõl a következõ hasznos tapasztalatok vonhatók le: l Összességében a HMV felhasználás a 2004-es évhez képest mérséklõdött, ez részben annak köszönhetõ, hogy a lakók tudatosabbakká váltak a HMV használatával kapcsolatban, jobban odafigyelnek a vízfogyasztásra. Segített az is, hogy a kifolyókra ún. takarékos (levegõ bekeverõ) fejeket raktunk. l Télen több hõt kell a HMV elõállításra fordítani, mivel megnõ a lakók igénye. Nyáron a szabadságolás és telek gazdálkodás miatt kevesebb idõt tartózkodnak otthon, s a felmelegítendõ víz hõmérsékletében is jelentõs eltérés tapasztalható.

A használati melegvíz távfûtési hõfelhasználása 2004 2005 2006 2007 2008 2009

24

I 44 42 35,0 40,7 39,1 38,6

II 43 41 33,5 35,0 33,8 34,3

III 45 45 34,8 34,6 36,8 33,8

IV 47 39 28,2 23,8 33,1 18,81

V 39 35 25,3 23,1 30,3 17,4

2. táblázat VI 35 33 19,7 16,9 24,9 17,7

VII 33 24 7,8 15 21,1 12,3

VIII 27 26 10,9 14 13 11,6

IX 36 27 14,4 21,1 20,2 13,5

X 33 27 18,7 21,8 24,6 23,5

XI 38 27 33,3 34,3 27,4 33,2

XII 45 39 41,1 39 35,8 37,6

Sum, GJ 465 405 303 319 340 292

ENERGIAGAZDÁLKODÁS 51. évf. 2010. 1. szám

M TA E N E R G E T I K A I B I Z O T T S Á G A K O N F E R E N C I A

A használati melegvíz hõfelhasználása Távhõ HMV, GJ 2007 Kollektor HMV, GJ Összes HMV, GJ Távhõ HMV, GJ 2008 Kollektor HMV, GJ Összes, GJ Távhõ HMV, GJ 2009 Kollektor HMV, GJ Összes, GJ l

l

l

l

l

I 40,7 6 46,7 39,1 3,7 42,8 38,6 5 43,6

II 35,0 6,8 41,8 33,8 2,1 35,9 34,3 4,8 39,1

3. táblázat III 34,6 9,6 44,2 36,8 1,6 38,4 33,8 8,4 42,2

IV 23,8 18,6 42,4 33,1 2 35,1 18,8 16,4 35,2

V 23,1 11,9 35 30,3 2,2 32,5 17,4 13,3 30,7

A napkollektorok hasznos felületére (63,4 m2) vetítetett megtermelt HMV energia 2007-ben 546 kWh/m2/év, 2008-ban 258 kWh/m2/év, míg 2009-ben 453 kWh/m2/év volt. A projekt elején a tervezett érték, hasznos felületre vetítve 686 kWh/m2/év volt. Éves szinten 2007-ben 28%, 2008-ban 15%, míg 2009-ben 26%-ot tett ki a napenergia részesedése a össz- HMV melegítésbõl (távhõ HMV+napenergia). Nyáron a napenergia részesedése jóval nagyobb, eléri, sõt esetenként meg is haladhatja az 50%-ot. A használati melegvíz napenergiával történõ melegítésénél különösen fontos a rendszer beszabályozása és a hasznosítás folyamatos követése. A 2008. év alacsony energiahasznosításának az oka, hogy a rendszer beszabályozása elállítódott, s ezt a folyamatos követés elmaradása miatt csak egy évvel késõbb vettük észre. Tanulságként kell levonni, hogy nem elég támogatással megépíteni a napenergia hasznosító rendszert, a beruházás hasznát élvezõ lakók mellett a hõszolgáltató érdekeltségét is meg kell teremteni a gazdaságos üzemeltetéshez. Amint a 12. ábrán látható, a cirkulációs veszteség 2007-ben 162 GJ/év, 2008-ban 163 GJ/év, míg 2009-ben 156 GJ/év. Ez meghaladja a hasznosított napenergia mennyiséget. Látszik, hogy a HMV energiára felhasznált energiát jelentõsen lehetne csökkenteni a napi cirkuláltatás idõ lakók igényeihez igazított csökkentésével. A felújítások során fontos lenne a fûtési rendszerrel együtt a HMV rendszer felújítása is. Ez a SOLANOVA projekt keretében nem történt meg.

VI 16,9 13,2 30,1 24,9 2,1 27 17,7 9,7 27,4

VII 15 15,3 30,3 21,1 6 27,1 12,3 13,4 25,7

VIII 14 15 29 13 15,5 28,5 11,6 12,2 23,8

IX 21,1 11,7 32,8 20,2 8,5 28,7 13,5 11,4 24,9

X 21,8 8,1 29,9 24,6 8,3 32,9 23,5 3,9 27,4

XI 34,3 3,2 37,5 27,4 4,8 32,2 33,2 3 36,2

XII Q, GJ/év 39 319 5,5 124,7 44,5 443,7 35,8 340 1,8 58,8 37,6 398,8 37,6 292 1,8 103,4 39,4 395,4

A 4. táblázat a fûtés és a HMV melegítés éves energiaigényét mutatja a felújítás után. Ez alapján az állapítható meg, hogy negyedére csökkentettük az épület fûtési és használati melegvíz energiaigényét. A fûtés és a HMV melegítés éves energiaigénye a felújítás után 4. táblázat Év Fûtés, GJ/év HMV, GJ/év Összesen, GJ/év Együttes megtakarítás %

2006 329,6 302,7 632,3

2007 257 314 571

2008 269 340 609

2009 270 292 562

76

78

77

79

V. Az energiahatékonyság növelõ intézkedés visszahatása (a „rebound” effektus) A 15. ábra egy kiválasztott téli napon mutatja a külsõ, és emeletenként véletlenszerûen kiválasztott lakásokban a belsõ hõmérséklet változását. Megállapítható, hogy a lakók nem használták ki a felújított rendszer adta helyi sza-

IV. Az energia-megtakarítás A fûtési energia-megtakarítást a bázisérték és a felújítást követõ években mért hõfelhasználás külsõ hõmérséklet szerinti korrigált értékének különbségeként határoztuk meg. Az összehasonlítás alapjául tekintett 2150GJ/év fûtési hõfelhasználáshoz képest a megtakarítás a 2005/2006 fûtési idényt követõ években rendre 1691 GJ, 1901 GJ, 1820 GJ és 1813 GJ volt, ami 78,7%, 88,4%, 84,6% és 84,3% fûtési hõfelhasználás megtakarításnak felel meg. ENERGIAGAZDÁLKODÁS 51. évf. 2010. 1. szám

15. ábra. A hõmérséklet változása a lakásokban

bályozás lehetõségét. Hiába hangsúlyoztuk, hogy a lakóhelyiségek belsõ hõmérsékletére javasolt 20 °C hõmérséklethez képest 1°C eltérés ~6% energia-megtakarítást ill. többlet felhasználást jelent, a korábban megszokott hõmérsékletet tartották. El kellett fogadnunk, hogy a hõmérséklet csökkentéssel a felújított épületben elérhetõ megtakarítás olyan csekély, hogy a lakókat nem ösztönzi szoká-

25

M TA E N E R G E T I K A I B I Z O T T S Á G A K O N F E R E N C I A

saik megváltoztatására. Ez az energiahatékonyság növelõ intézkedés visszahatásának („rebound” effektus) tipikus jelensége. A 16. ábra egy kiválasztott nyári napon mutatja a külsõ, és emeletenként véletlenszerûen kiválasztott lakások-

16. ábra. A hõmérséklet változása a lakásokban

ban a belsõ hõmérséklet változását. A felújítás keretében nem terveztük a nyári gépi hûtés alkalmazását. Arra kértük a lakókat, hogy éjszakánként nyitott ablakokkal szellõztessék át a lakásokat, s napközben a gépi szellõzéssel csak a friss levegõ igény kielégítésére törekedjenek. A téli és a nyári belsõ hõmérsékletet összehasonlítva nincs jelentõs eltérés. A lakók ennek ellenére magasnak tartják a belsõ hõmérsékletet, s a nyári hõkomfortot nem tartják elégségesnek. Az ábrából az is megállapítható, hogy a kiválasztott lakások közül csak egyben szellõztettek a javasoltak szerint éjszaka, és egyben hajnalban.

Összefoglalás A projekt megvalósítási és üzemeltetési tapasztalatai, továbbá a panelfelújítás hazai tapasztalatai alapján összefoglalásként a következõkre hívom fel a figyelmet: l Már az épület-felújítási pályázatok kiírásánál fontos a rendszer szemlélet, a teljességre törekvés. Nem elég csak szigetelni, fontos a nyílászárók cseréje, hozzá a hõvisszanyerõs gépi szellõzés megvalósítása, s természetesen a fûtési és a HMV rendszer átalakítása az új igényekhez igazítva. l A támogatott felújításoknál gondot, vagy költségnövekedést okozhat az utófinanszírozás, ezért a költségtervezést jól át kell gondolni, az elõ és utófinanszírozás arányát körültekintõen kell meghatározni. l A nyílászárók méretét célszerû a szükséges, és nappali fénnyel elérhetõ megvilágítási szinthez igazítani. A kis idõtartamig használt helyiségekben a nyílászárókat a hõveszteség csökkentése érdekében célszerû megszüntetni. l Különös figyelmet kell fordítani a szigetelésre. Hõhídak keletkeznek az ablakok rossz elhelyezésével, hidegek maradnak a terõtéri lakások az elégtelen tetõszigetelésnél.

26

l

A fûtési rendszer átalakítása nélkül a szigetelt lakásokban nagy lesz a túlfûtés. Szigeteletlen felszálló vezetékeken a szabályozatlan hõleadás még átalakított fûtési rendszereknél is túlfûtést fog okozni. l A fûtési rendszer átalakításával együtt a HMV cirkulációs rendszert is célszerû felújítani. l Olyan távfûtött épületekben, ahol a hõt villamos-energiával kapcsoltan, kommunális, vagy ipari hulladékból termelik, nem javasolt a napenergia hasznosítása, mert az a kedvezõ energiatermelési módot szorítja ki. l A napenergia hasznosító rendszer építésénél az esetleges meghibásodás korai észlelése érdekében biztosítani kell az üzemvitel rendszeres ellenõrzését. l A szellõzést hõvisszanyerõs rendszerrel kell biztosítani. Zárszóként fontosnak tartom ismét felhívni a figyelmet arra, hogy az épületeink felújításához kapcsolódó termelõ és építõ tevékenység fejlesztése óriási lehetõséget kínál az ipar fejlesztésére, a foglalkoztatás növelésére. Tanuljunk a múlt, s ha lehet mások hibájából. Használjuk ki az épületek felújításával elérhetõ energiafelhasználás csökkentést, amely jelentõs mértékben csökkentheti a környezet szennyezését, az import-energiafüggõséget.

Köszönetnyilvánítás Nyomtatásban még nem fejeztem ki köszönetemet a projekt megvalósításában jelentõs szerepet betöltõ Kollégáknak. Ezt most, a projekt kezdeményezõjeként és egyik magyar témavezetõjeként a teljesség igénye nélkül, a hazai résztvevõk tekintetében teszem meg. Munkájukért, (zárójelben a szakterületük feltüntetésével) köszönetet mondok dr. Zöld András (társ-témavezetõ), dr. Csoknyai Tamás (modellezés, épületfizikai mérések és elemzések), Novák Ágnes (építészet), Osztroluczky Miklós (szigeteléstechnika), Sümeghy Árpád (szellõzéstechnika), dr. Csoknyai István, dr. Balikó Sándor és Czinege Zoltán (fûtési rendszer), Varga Pál és Kaboldy Eszter (napenergia hasznosítás), Sztrancsik Csaba és Sztrancsik Zsolt (monitoring rendszer), Gerda Zsolt (honlap), Pikóné Perjési Irén és Koós János (kivitelezés) Kollégáknak, hogy a projekt megvalósítását kiváló szakmai ismereteik felhasználásával, lelkiismeretesen, s a szakmai vitákban türelmet tanúsítva segítették. Nem volt egyszerû a lakókkal a kapcsolattartás a tervezés és a különösen a kivitelezés során. Ezt nem kis munkával és türelemmel szervezték Kanik Istvánné és Sári László közös képviselõk. Köszönet munkájukért. Köszönet illeti a fentebb bemutatott projekt partnereket és termékeik nevével hivatkozott beszállítókat, s nem utolsó sorban a támogatókat.

Felhasznált irodalom A projekt elõkészítésérõl, megvalósításáról és eredményeirõl több szakmai cikkben beszámoltunk. Ezek közül most ENERGIAGAZDÁLKODÁS 51. évf. 2010. 1. szám

M TA E N E R G E T I K A I B I Z O T T S Á G A K O N F E R E N C I A

a 2005. június 8 – 10. között Visegrádon rendezett IV. nemzetközi „Klímaváltozás – Energiatudatosság – Energiahatékonyság” c. konferencián tartott, a konferencia kiadványában nyomtatásban is megjelent alábbi elõadásokra hivatkozom: 1. Hermelink A.: Ultra-efficient refurbishments of panel flats – introducing the SOLANOVA project. 2. Csoknyai T.: Thermal bridges of buildings made with industrialized technology and energy saving opportunities. 3. Osztroluczky M.: Épületszerkezeti részletek – A zöldtetõ a hõkomfort növelésének eszköze. 4. Csoknyai I.: Fokozott hõszigetelésû épületek fûtési kérdései. 5. Menger O. – Zsebik A.: Analysis of thermal solar system parameters trough dynamic simulation.

6. Paul E.: Ventilation with heat recovery at refurbishment. 7. Kaboldy E. – Varga P.: A napenergia hasznosítása épületek felújítása során. 8. Zsebik A. – Balikó S.: Használati melegvíz termelésére szolgáló napenergia hasznosító rendszerek elemzése. 9. Zsebik A. – Czinege Z.: Fûtési rendszerek kapcsolásának hatása a beruházási és üzemviteli költségekre. 10. Hübner H.: Life-cycle-analysis of refurbishments. 11. Hermelink A.: Do not forget the dwellers-Surprising insights from user surveys. 12. Hermelink A. – Csoknyai T.: Apró változások-nagy hatások: a beruházási költségek, az energiafogyasztás, túlfûtés és az ökológiai károk lényeges csökkenése. 13. Hübner H.: Sustainable buildings – the systems perspective.

Rendhagyó nekrológ Nem! Nem hiszem el, hogy legfõbb tanítómesterem, mentorom, barátom Dr. Meszléry Celesztin a magyar épületgépészeti szakterület meghatározó személyisége nincs többé. Bár az utolsó két-három évben a sors komoly megpróbáltatásoknak tette ki, nehéz próbatételeken kellett megfelelnie, amiket Õ hõsiesen tûrt, küzdött. Még halála elõtt néhány héttel sem hittük, hogy ilyen közel a vég. Mondhatjuk, fiatalon (néhány hónappal múlt el 70) hagyta ránk, követõkre korábbi tervei végrehajtását. Nem lesz könnyû, hiszen Õ nagy munkabírású, széles látókörû és mûveltségû, ötletekben gazdag és rendkívül alapos, precíz szakember és kiváló elõadó, oktató volt. 1972 óta dolgoztam vele, nagyon sokat tanultam és kaptam Tõle. Elõször Tudományos Diákköri-, majd diplomatervezõ hallgatója lehettem. A végzés után Õ vitt be a Tanszékre, majd 1982-ben, közösen szerveztük meg a TETA Tervezõ és Tanácsadó Mérnöki Kisszövetkezet Épületgépészeti részét, másodállásban. A Tanszékrõl való kényszerû távozásunkat követõen, a FÉG SZV igazgatójaként alapított Kft.-ben, dolgoztunk együtt tovább. Közben 1993-ban együtt indítottuk el a Kéményjobbítók Országos Szövetségét, majd Õ 1998-ban, a Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség szervezésébe is bevont. Szakmai Oktatási-Kutatási vonalon legnagyobb eredményének könyvei, egyetemi jegyzetei, szabadalmai, konferencia elõadásai és szakcikkei (összesen közel 200) tekinthetõk. Dr. Meszléry Celesztin, mindannyiunk „Cöli”-je rendkívül tevékeny, sokoldalú és segítõkész ember volt. Munkásságát ismertetni, összefoglalni, a terjedelmi korlátok miatt sem könnyû, de ízelítõül álljon itt néhány adat: Épületgépészmérnöki diploma 1964 Egyetemi doktor 1976 Mûszaki tudomány kandidátusa 1986 Ph D fokozat 1994 ENERGIAGAZDÁLKODÁS 51. évf. 2010. 1. szám

Címzetes egyetemi docens BME 1991 Címzetes fõiskolai tanár PE 1998 Elkötelezettségére jellemzõ, hogy összesen 4 fõállású munkahelye volt. Az IPARTERV-ben szerzett 3 éves tervezõi gyakorlat után 19 évig oktatott a BME I. Épületgépészeti Tanszékén. A FÉG-ben töltött 7 évet (a fejlesztõ mérnöktõl – általános vezérigazgató helyettesig jutott) követõen 5 évig volt a Gázszolgáltatók Egyesületének ügyvezetõ igazgatója. Nagy idõk tanúja Õ, olyan professzorokkal dolgozott egy idõben, mint Gillemot, Heller, Gruber, Macskásy vagy Vida. Ritka dolog, hogy valaki alapos, és mégis kivételes „egészlátó” képességgel is rendelkezik. Nagyon jó volt a rendszerezõ képessége és igazságérzete is, talán ezért volt olyan kiváló tanár, illetve ezért szerették annyira a hallgatók. Szerencsére már életében is elismerték tevékenységét, eredményeit. Ezt bizonyítják kitüntetései (több, mint 20), a Mûszaki Könyvkiadó Nívódijaitól (1975, 1979, 1985), az Alpár Ignác, Lechner Ödön, Macskásy Árpád Díjakon át a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje kitüntetésig. Ez utóbbit az „oktatói, gazdasági vezetõi, gazdaságszervezõi” tevékenységéért kapta 1994-ben.

Kiemelkedõ volt tudományos, szakmai, közéleti munkássága is. Az Építõipari Tudományos Egyesületben 1968-tól dolgozott, szakosztály titkártól az ÉTE elnöke funkciókban. Jellemzõ, hogy alapszabályt módosított az Egyesület, hogy a harmadik négyéves periódusban is Õ lehessen az elnök. A Magyar Mérnöki Kamara alapító tagja (1989) és egyik vezetõjeként is maradandót alkotott. A Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamara elnökségi tagja, a Minõsítõ Bizottság tagja, valamint az Épületgépészeti Tagozat Minõsítõ Bizottságának tagjaként is sokat dolgozott. A kémény-égéstermékelvezetés szakterületen végzett kiemelkedõ munkásságáért „Tiszteletbeli Kéményseprõ” kitüntetõ címet kapott. Több fõhatóság bízta meg különbözõ szakmai feladattal, így az IKM miniszter, a Budapesti Önkormányzat, az ÁVRT, ÁPVRT, a KTM miniszter, MKM miniszter megbízásából volt több nagyvállalat Igazgatóságának, vagy Felügyelõbizottságának tagja. A Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség, vagy ahogy mi hívtuk a „Szövetségek Szövetsége” megválasztott, illetve újra választott elnöke volt 1998–2008 között, ezután pedig Alapító Elnök-ként dolgozott itt tovább. A Gázkonferenciák, a Fûtés- és Légtechnikai konferenciák szervezõ bizottságainak állandó tagja volt, de a Kéménykonferenciák szervezését és lebonyolítását is segítette ötleteivel, kritikáival, véleményével. Fontos személyiség volt az „Épületgépészek Napja, Bálja” rendezvény sikerre vitelében is. Sokoldalúságát mi sem jellemzi jobban, mint hogy az 1970-es években „mit Fahrer”-ként részt vett a széria autók rally bajnokságában, illetve finom cselei és jó passzai miatt is szeretett résztvevõje volt a BME-n a heti teremfoci játékoknak. Cölikém nagy ûrt hagytál magad után, hiányzol, de nyugodj békében! Nem felejtünk el! Chappon Miklós

27

95

5.1.2 -4. Modul: Lakossági szemléletváltozás Veszprém város energiastratégiája Veszprém város 2011-ben megnyerte a hazai klímasztár díjat, 2012-ben pedig az európai klímasztár díjat, valamint kategóriájában elnyerte a biodiverzitás fővárosa cím második helyezését. Ez első sorban a holisztikus megközelítésű energiastratégia és az abban foglalt projekteknek – nem utolsó sorban – a kommunikációs tervek köszönhető. A város elfogadott energiastratégiája egy olyan komplex, több területet lefedő és körültekintő logika mellett megfogalmazott fejlesztési dokumentum, amely a helyben rendelkezésre álló kapacitások leghatékonyabb kihasználása mellett pontos helyzetértékelés alapján reagál a klímaváltozással összefüggő helyi kihívásokra. A stratégia célja a megújuló energiaforrások kihasználásával a fosszilis energiahordozók felhasználásának, a káros vízgőz, metán CH4, széndioxid CO2, nitrogénoxid N2O, és a mesterségesen előállított fluorozott gázok (pld klorofluorokarbon CFC) kibocsátásnak a csökkentése, az emberi tevékenységhez szükséges energiaigények maradéktalan kielégítése mellett szabályozással, ésszerű megoldásokkal. Az energiastratégia alapján a város fő célkitűzése: Veszprém a környezetvédelemre érzékeny közösségek mintavárosává válik és vezető szerepet tölt be Magyarországon • a környezeti tudatosság, • az újrahasznosítás és a környezeti innováció, valamint • az energiatakarékosság területén. Ennek érdekében 2025-ig 25 %-kal csökkenti területén a CO2 kibocsátást, 20 %-ra emeli a zöld energiák részarányát és 25 %-kal kevesebb energiát fogyaszt a jelenlegi igényekhez képest. Következésképpen, Veszprém „zöld” várossá válik és intelligens megoldásokkal aknázza ki lehetőségeit.

97

Veszprém város vertikális klímacéljai 2025-ig: V1. A város energiaigényének 20 % -a megújuló energiákból kerül kielégítésre.

V2. Az épületállomány 70 %a -a megújításra kerül energia-hatékonysági elvárások szerint.

V3. A város területén a legjobb energiabesorolású műszaki termékek kerülhetnek forgalomba és beszerelésre.

V5. Az 1 főre jutó zöldfelület aránya 2 25m , a várost összefüggő zöldsáv veszi körbe.

V6. Biztonságos ivóvízellátás, az esővíz 60 %-a hasznosításra kerül.

V7. A hulladék 10 % -a kerül lerakásra, a háztartási hulladék 50% -a újrafelhasználásra kerül.

V9. Veszprém város legalább 2025-ig fenntartja tagságát a Convenant of Mayors európai szervezetében.

V4. A lakossági közlekedésben a megtett utak 35% -a a közösségi közlekedés igénybevételével történik. Az utazások 10% -a kerékpárral történik. A buszok átlag életkora 10 év alatt van. V8. A város területén árusított élelmiszerek 30 % -a a város 150 km-es körzetéből kerül a városba.

V10. Veszprém város folyamatosan tudatos klímapolitikát folytat és a költségvetésében a források folyamatosan emelkednek erre a célra.

A város klímapolitikával való foglalkozása ugyanakkor csak 2008-ra tekint vissza, amikor csatlakoztak az ún. INTENSE projekthez („Intelligens energiatakarékos önkormányzati intézkedések Észtorzságtól Horvátországig”). A több szakterületet mélységében is lefedő projekt keretében a város szakemberei több olyan szakterülettel ismerkedtek meg (tervezés a klímaszempontok alapján, jó műszaki megoldások, jogharmonizáció, tudatformálás, oktatás), amelyek mentén a megfelelő módszertan alapján készülhetett el a városi energiastratégia. A stratégiaalkotó munkacsoport folyamatosan egyeztetett a célcsoportokkal és ún. városrészi energiafórumok kerültek megtartásra, valamint létrejött a polgármester vezetésével a város Energia Tanácsa is a helyi szakértők részvételével. Az energiastratégia mellett elkészült a kommunikációs terv, ami több akciót is tartalmaz, így például az INTENSE projekt keretében a lakossági megtakarításokat célzó kiadványok és kisfilmek kerültek elkészítésre és több KEOP projekt is megvalósult a tudatformálás érdekében a város intézményeiben. A város az elmúlt időszakban a stratégia alapján 8 km kerékpárutat épített és rehabilitálásra került 12 hektár belvárosi park is uniós források segítségével, illetve úthálózat-modernizációs projektek indultak a belváros tehermentesítése és a levegő-szennyezési ártalmak csökkentése érdekében. Az összetett és több szakmai területet és célcsoportot lefedő komplex energiaprogramját és a tudatformálást a város a Pannon Egyetem Mérnöki Kara, valamint a helyi környezetvédő egyesületek bevonásával a Csalán Egyesülettel és a Bakony-Balaton Központ bevonásával, a helyi média hathatós közreműködésével folyamatosan végzi. (További információkért lásd még a fejezethez kapcsolódó előadás fóliáit!)

98

5.2 Releváns jó gyakorlati példák más országokból 5.2.1 -4. Modul: Lakossági szemléletváltozás A „Münster Packt’s!” kampány bemutatása A több fokozatú kampány lényege az építkezés, ami az egyes fázisok egymásra épülésével valósult meg annak érdekében, hogy egyre több információ, fokozatosan szélesedő körben kerülhessen átadásra a helyi közönség irányába. A kampányt az INTENSE projekt német partnervárosa Münster városa folytatta le, ami egy közepes méretű kampánykeretből (kb. évi 1,5 m ft) 1 fő részmunkaidős projektmenedzser és számos önkéntes közreműködésével valósult meg az elmúlt 2 évben. A projekt jelmondata: „A Klíma Münsterben keres védelmet.” Hasonló projektek végrehajtására Magyarországon uniós források nyújthatnak forrásokat. (Az esettanulmány képes illusztrációját a fejezethez kapcsolódó előadás fóliái tartalmazza.) 1 fázis: az együttműködési megállapodások aláírása A város lakossága számára mindenkinek nyitva áll a lehetőség, hogy egyenként kössenek szerződést a város polgármesterével, amiben egyéni igényekre szabott klímavállalásokat tesznek. A rövid szöveges dokumentumban bejelöléssel választhatják ki a magukra nézve újnak számító követendő magatartásformát, amit onnantól kezdve önszántukból követek. A vállalás a cselekvésre irányul és általában kisebb, a hétköznapi életben alkalmazható aprónak tűnő lépésekről szól, mint például a háztartási készülékek takarékos használata, a szelektív gyűjtés, vagy a víz takarékos használata, a kerékpáros közlekedés vagy a helyi élelmiszerek fogyasztása. A névvel aláírással is kifejezésre jutatott vállalás egyértelmű bevonódást jelez, ugyanakkor egy olyan elkötelezett réteget tesz láthatóvá és jelenít meg a város céljainak megvalósítása kapcsán, akik onnantól kezdve mozgósíthatóakká válnak más akciókhoz is. A megállapodást aláíró résztvevők kis kitűzőt, vagy autós matricát kapnak, amivel egymás felé és kifelé is jelzik, hogy ők a gyakorlatban támogatják a klímabarát magatartásformákat. Akik nagyobb vállalást kívánnak tenni, mint például a lakás energiatakarékos felújítása azt az „egyéb” rovatban lehet jelezni. A megállapodás letölthető a kampány honlapjáról is, aminek logója és elérhetősége a város minden kommunikációjában megjelenik. 2 fázis: poszter kampány Az együttműködésben részt vevő egyes szereplők az arcukat is adják a kampányhoz, oly módon, hogy néhány szóban saját szavaikkal is elmondják a változást, amit magukra nézve megvalósítottak. A posztereken az a személy arca látható, aki a mindennapok embereként, mégis könnyű szerrel tesz eleget az együttműködésben vállat feladatának. A poszterek fő üzenete minden esetben, hogy a klímabarát magatartás megvalósítása egy örömteli tevékenység, könnyű, mindenki számára elérhető és olyan közösségi élmény, amiből kár kimaradni. A posztereket városszerte a forgalmasabb helyeken helyezik el, miközben kitelepülésekkel és folyamatos rendelkezésre állással a város a „Münster Packt’s” standnál várja az újabb csatlakozókat. 3 fázis: megjelenések a helyi újságban A helyi újság első oldalán minden számban elmondja valaki, hogy pontosan milyen változást is jelent számára a várossal közösen tett vállalás, és részletesen leírja, szintén a saját szavaival, hogy pontosan hogyan cselekszik, amikor megvalósítja az együttműködésből fakadó vállalással járó kötelezettséget. A projekt végülis attól lesz érdekes, hogy az emberek olyan oldalról is megismerhetik egymást, amit nem 99

tudtak a másikról és sokan az újságból vagy a plakátokról szereznek tudomást arról, hogy a szomszédjuk, a postás vagy egykori iskolatársuk mennyire aktív klímabarát. 4 fázis: visszajelzések A szóbeli visszajelzések egyértelműen pozitív hangulatot árasztanak, és szintén teret kapnak a helyi médiában, amely során az egyre szélesedő együttműködők egymás gyakorlatát is véleményezik, tapasztalatot cserélnek és másokat is buzdítanak a csatlakozásra, esetleg újabb, nagyobb vállalásokat tesznek. A projekt tulajdonképpen egy egészséges, regionális versennyé bővült, ahol a legjobban teljesítők részére jelképes díjakat is kioszt a város, aminek az átadására a polgármester részéről a tematikus nap ünnepi eseményén kerül sor, példát állítva ezzel a még kívülállók számára. A legjobb gyakorlatokból végül ismertető prospektus készül, ahol a téma már összefüggéseiben és hatásait tekintve is részletesebben kerül bemutatásra azon kevesek részére, akik esetleg még mindig kívülállónak számítanak.

100

5.3 EU szintű jó gyakorlati példák Nr.

Forrás

Cím

Típus

Kulcsszavak

Link

Jó gyakorlat

Épületek – lakosság – energiahaté-konyság

http://www.managenergy.net/resourc es/113

Nem kizárólag lakóépületek

Épületek – lakosság – energiahaté-konyság

http://www.managenergy.net/resourc es/1258

Nem kizárólag lakóépületek

1

www.managenergy.net

Effective Sub-regional Partnership working in the UK

www.managenergy.net

Hadyard Hill Community Energy Project, Scotland, UK

Jó gyakorlat

2

www.managenergy.net

Ostend, region for clean energy, Belgium

Jó gyakorlat

3

Épületek – lakosság – energiahaté-konyság

http://www.managenergy.net/resourc es/1256

Jó gyakorlat 4

www.managenergy.net

Warm and Well, UK

Épületek – lakosság – energiahaté-konyság

http://www.managenergy.net/resourc es/225

www.managenergy.net

CAKES Calderdale&Kirklees Energy Savers, UK

Jó gyakorlat

5

Épületek – lakosság – energiahaté-konyság

http://www.managenergy.net/resourc es/317

www.managenergy.net

Warm and comfortable living – The Netherlands

Jó gyakorlat

6

Épületek – lakosság – energiahaté-konyság

http://www.managenergy.net/resourc es/377

www.managenergy.net

Saving Energy in Residential Housing, Spain Installation of ground source heat pumps in social housing homes, UK Target 2050: Countdown to a low carbon home, UK Clearinghouse Support – Paving the way for a better energy performance of building in the EU

Jó gyakorlat

7

Épületek – lakosság – energiahaté-konyság

http://www.managenergy.net/resourc es/718

8

www.managenergy.net

9

www.managenergy.net

10

www.managenergy.net

Megjegyzés

Jó gyakorlat Épületek – lakosság – energiahaté-konyság Jó gyakorlat Épületek – lakosság – energiahaté-konyság

http://www.managenergy.net/resourc es/975

Szociális lakások

http://www.managenergy.net/resourc es/1098

Jó gyakorlat Épületek – lakosság – energiahaté-konyság

http://www.managenergy.net/resourc es/1253

54 középület; 18 lakóépület (társasház)

101

11

12

www.fedarene.org

Refurbishment Social Housing

www.managenergy.net

Energy Neighbourhoods

13

14

15

Legjobb gyakorlat

http://www.managenergy.net/resourc es/1257

Esettanulmá ny

Épületek – lakosság – energiahaté-konyság

www.managenergy.net

Solar collectors in Neslusa: Energy savings and the use of RES – a way towards sustainable development of towns and communities, Slovakia

Esettanulmá ny

Épületek – lakosság – energiahaté-konyság

http://www.managenergy.net/resourc es/119

www.managenergy.net

Healthy Homes, UK

Esettanulmá ny

Épületek – lakosság – energiahaté-konyság

http://www.managenergy.net/resourc es/366

www.managenergy.net

Regional Energy Performance Assessment counter – The Netherlands Information campaign about energy efficiency in private residential housing - "Do not throw away your money through the window" – Romania

Esettanulmá ny Épületek – lakosság – energiahaté-konyság

Energiafogyasztás csökkentése felhasználói szokások megváltoztatásával

http://www.managenergy.net/resourc es/389

Esettanulmá ny

16

www.managenergy.net

17

www.managenergy.net

Energy Balance of Oeiras, Portugal

Esettanulmá ny Esettanulmá ny

www.managenergy.net

EffCoBuild - Energy Efficiency Communities establishing pilot communities for the building sector

18

http://www.fedarene.org/index.php? option=com_content&view=article&id =296%3Arefurbishmentabruzzo&catid=64%3Abestpractices&lang=en&Itemid=15

Épületek – lakosság – energiahaté-konyság

http://www.managenergy.net/resourc es/725

Épületek – lakosság – energiahaté-konyság

http://www.managenergy.net/resourc es/946

Épületek – lakosság – energiahaté-konyság

http://www.managenergy.net/resourc es/918

Nem kizárólag lakóépületek

102

19

www.managenergy.net

20

www.managenergy.net

21

www.managenergy.net

22

www.managenergy.net

A sustainable LCEC approach for social housing – Factor 4, France Stoppaonodan! - Stop the unnecessary!, Sweden Improvement of heating system in different types of buildings, Bulgaria Residential building refurbishment: innovative concepts and technologies – OPET Slovakia, Energy Centre Bratislava SHARE - Social Housing Action to Reduce Energy Consumption

Esettanulmá ny Épületek – lakosság – energiahaté-konyság Esettanulmá ny Esettanulmá ny

Esettanulmá ny

www.managenergy.net

Home Energy Saving Campaign, Spain

Esettanulmá ny

25

www.managenergy.net

Eco n'Home Project

Esettanulmá ny

27

28

http://www.energycities.eu

http://www.energycities.eu

Vesterbro (Copenhagen DK)

http://www.managenergy.net/resourc es/1068

Kizárólag lakóépületeket vizsgál

Épületek – lakosság – energiahaté-konyság

24

http://www.energycities.eu

http://www.managenergy.net/resourc es/985

http://www.managenergy.net/resourc es/844

www.managenergy.net

26

Épületek – lakosság – energiahaté-konyság

Szociális lakások felújítási programja

Esettanulmá ny

23

Energy Efficiency Refurbishment in a Privately-Owned, MultiDwelling, Residential Building – Sofia, Bulgaria Low energy standard in the refurbishment of residential buildings – Frankfurt am Main, Germany

Épületek – lakosság – energiahaté-konyság

http://www.managenergy.net/resourc es/970

Épületek – lakosság – energiahaté-konyság

http://www.managenergy.net/resourc es/963

Épületek – lakosság – energiahaté-konyság

http://www.managenergy.net/resourc es/1090

Épületek – lakosság – energiahaté-konyság

http://www.managenergy.net/resourc es/962

Esettanulmá ny Lakóépületek – felújítás Esettanulmá ny Lakóépületek – felújítás Esettanulmá ny

Lakóépületek – felújítás

Szociális lakások

http://www.energycities.eu/db/sofia_564_en.pdf

http://www.energycities.eu/db/frankfurt2_575_en.pdf http://energycities.eu/IMG/pdf/Sustainable_District s_ADEME1_Vesterbro.pdf

103

29

www.powerhouseeuro pe.eu

Brogarden Housing Estate

Esettanulmá ny felújítás

30

31

32

33

www.powerhouseeuro pe.eu

www.powerhouseeuro pe.eu

www.powerhouseeuro pe.eu

www.powerhouseeuro pe.eu

Capitalization and support of ERDF Projects for Energy Efficiency in Rhone Alpes Region ERDF Programme for Energy Efficiency in Housing in Aquitaine Region FasadrenoveringavOrrho lmen (Orrholmen Facade Renovation) Generation Homes – REEMA homes

Esettanulmá ny felújítás Esettanulmá ny felújítás Esettanulmá ny felújítás Esettanulmá ny felújítás

34

www.powerhouseeuro pe.eu

Generation Homes – Woodfields

Esettanulmá ny felújítás

35

www.powerhouseeuro pe.eu

Ilot de Bourgogne

Esettanulmá ny felújítás

36

www.powerhouseeuro pe.eu

Klimaat op Maat – Customised climate

Esettanulmá ny felújítás

37

www.powerhouseeuro pe.eu

Lagenergihuset

Esettanulmá ny felújítás

38

www.powerhouseeuro pe.eu

Neighbourhood Investment Unit

Esettanulmá ny felújítás

http://www.powerhouseeurope.eu/nc /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5Bid% 5D=58 http://www.powerhouseeurope.eu/nc /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5Bid% 5D=107 http://www.powerhouseeurope.eu/nc /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5Bid% 5D=104 http://www.powerhouseeurope.eu/nc /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5Bid% 5D=60 http://www.powerhouseeurope.eu/nc /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5Bid% 5D=21 http://www.powerhouseeurope.eu/nc /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5Bid% 5D=22 http://www.powerhouseeurope.eu/nc /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5Bid% 5D=108 http://www.powerhouseeurope.eu/nc /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5Bid% 5D=32 http://www.powerhouseeurope.eu/nc /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5Bid% 5D=96 http://www.powerhouseeurope.eu/nc /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5Bid%

104

5D=17

39

www.powerhouseeuro pe.eu

Old Home SuperHome

www.powerhouseeuro pe.eu

POLYCITY Energetic and Urban Regeneration of the Arquata district in the city of Torino

Esettanulmá ny felújítás

40

41

www.powerhouseeuro pe.eu

Radomir 1 – Healtier and warmer dwellings

Esettanulmá ny felújítás Esettanulmá ny felújítás

42

www.powerhouseeuro pe.eu

Retrofit Reality

Esettanulmá ny felújítás

43

44

45

46

47

www.powerhouseeuro pe.eu

www.powerhouseeuro pe.eu

www.powerhouseeuro pe.eu

www.powerhouseeuro pe.eu

www.powerhouseeuro pe.eu

Retrofitting of multiapartment building Saha tee 2 Retrofitting of multiapartment building Sterrenveld Retrofitting of multiapartment building Sutiste tee 45 Retrofitting of multiapartment building Turu 12A Retrofitting of Social Housing OphisPuy de Dome

Esettanulmá ny felújítás Esettanulmá ny felújítás Esettanulmá ny felújítás Esettanulmá ny felújítás Esettanulmá ny felújítás

http://www.powerhouseeurope.eu/nc /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5Bid% 5D=84 http://www.powerhouseeurope.eu/nc /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5Bid% 5D=8 http://www.powerhouseeurope.eu/nc /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5Bid% 5D=23 http://www.powerhouseeurope.eu/nc /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5Bid% 5D=19 http://www.powerhouseeurope.eu/nc /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5Bid% 5D=25 http://www.powerhouseeurope.eu/nc /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5Bid% 5D=66 http://www.powerhouseeurope.eu/nc /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5Bid% 5D=27 http://www.powerhouseeurope.eu/nc /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5Bid% 5D=26 http://www.powerhouseeurope.eu/nc /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5Bid% 5D=100

105

48

www.powerhouseeuro pe.eu

Senigallia – Quartiere Villa Aosta

Esettanulmá ny felújítás

49

www.powerhouseeuro pe.eu

SintAntoniusplein

Esettanulmá ny felújítás

50

www.powerhouseeuro pe.eu

Solar Water Heating Programme

www.powerhouseeuro pe.eu

Sustainable Management of Condominium Buildings in Bulgaria

Esettanulmá ny felújítás

51

52

53

www.powerhouseeuro pe.eu

www.powerhouseeuro pe.eu

Upgrading a group of terraced houses at 'de Burd'

Van Collenstraat

Esettanulmá ny felújítás Esettanulmá ny felújítás Esettanulmá ny felújítás

54

www.powerhouseeuro pe.eu

Whitechapel Twenty Fifty

Esettanulmá ny felújítás

55

www.eceee.org

56

www.euroace.org

Eceee case study: Successfull building certificates in Portugal and Ireland Energy Efficiency in the Refurbishment of HighRise Residential Buildings

Esettanulmá ny Beszámolók és esettanulmányok

Projekt

Tanulmányokprojektleírások

http://www.powerhouseeurope.eu/nc /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5Bid% 5D=73 http://www.powerhouseeurope.eu/nc /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5Bid% 5D=33 http://www.powerhouseeurope.eu/nc /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5Bid% 5D=12 http://www.powerhouseeurope.eu/nc /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5Bid% 5D=10 http://www.powerhouseeurope.eu/nc /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5Bid% 5D=76 http://www.powerhouseeurope.eu/nc /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5Bid% 5D=89 http://www.powerhouseeurope.eu/nc /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5Bid% 5D=20 http://www.eceee.org/buildings/docs /#eceee%20docs http://www.euroace.org/Resources/P rojects/HighRise.aspx

106

57

58

59

60

61

62

www.ec.europa.eu; http://www.ieelibrary.eu

RESINBUL - Training course on renewable energy sources engineering in buildings

www.ec.europa.eu; http://www.ieelibrary.eu

SERVE - Sustainable Energy for the Rural Village Environment

www.ec.europa.eu; http://www.ieelibrary.eu

Clearing House Support

www.buildup.eu

Cool Roofs in Europe Initiatives and Example

www.buildup.eu

Stuttgart-Sonnenberg: Reduction of CO2 Emissions in a Nursing Home

www.buildup.eu

Tréning

Megújuló energia; épületek

http://www.fedarene.org/index.php? option=com_content&view=article&id =186%3Aserve&Itemid=114&lang=en &limitstart=1#content http://www.fedarene.org/index.php? option=com_content&view=article&id =197%3Aclearsupport&Itemid=114&la ng=en&Itemid=114

projekt

projekt

LichtAktivHaus Energy retrofitting of INPS Headquarters, Rome, Italy - student's works 2010 A very energy efficient renovation of a house in Besancon (France)

63

www.buildup.eu

64

www.buildup.eu

65

www.buildup.eu

Heat pumps replace electrical heating

66

www.buildup.eu

Residential building renovation

esettanulmá ny

esettanulmá ny esettanulmá ny

esettanulmá ny esettanulmá ny esettanulmá ny esettanulmá ny

http://www.ieelibrary.eu/index.php?option=com_jom bib&task=showbib&id=1102

http://www.buildup.eu/it/cases/1121 0 példák http://www.buildup.eu/it/cases/6491 példák Energiahatékonysági technológiák és építőanyagok Energiahatékonysági technológiák és építőanyagok Energiahatékonysági technológiák és építőanyagok Energiahatékonysági technológiák és építőanyagok Energiahatékonysági technológiák és építőanyagok

http://www.buildup.eu/cases/13512

http://www.buildup.eu/cases/11663

http://www.buildup.eu/cases/8026

http://www.buildup.eu/cases/8221

http://www.buildup.eu/cases/9271

107

67

70

71

72

www.eubuilders.org

www.erec.org

http://www.eeb.org

http://www.eeb.org

Shelter - Coordinating the activity of professionals engaged in energy renovation of social housing Key issues for Renewable Heat in Europe K4RES-H Cool Products, Warm Homes – A European manifesto for sustainable heating and cooling of buildings Changing Perspectives – How the EU budget can shape a sustainable future

73

www.eurima.org

Ga

74

www.eurima.org

AimHigh – GoLow – Insulate

75

www.eurima.org

U-VALUES for better energy performance of buildings

76

www.eurima.org

Insulate Today. Save Tomorrow. It's time for action!

www.eurima.org

Better buildings through energy efficiency: a roadmap for Europe

www.eurima.org

Taking the next step towards energy efficient buildings Reccomendations for improving the Energy

77

78

http://www.eubuilders.org/news.asp? ID=http://www.eubuilders.org/pro.as p?id=projects_6 projekt Legjobb gyakorlat

esettanulmá ny

esettanulmá ny esettanulmá ny

esettanulmá ny esettanulmá ny

esettanulmá ny esettanulmá ny

Lezárult projekt

felújítás

http://www.erec.org/projects/finalise d-projects/k4-res-h.html http://www.eeb.org/?LinkServID=4CA D96C6-B3D0-07CA0E0E8BF13AC787A8&showMeta =0

felújítás

http://www.eeb.org/?LinkServID=781 9455B-C145-93539D77F0192D2A9BD2&showMeta =0

kiadványok

http://www.eurima.org/

kiadványok

kiadványok

kiadványok

kiadványok

esettanulmá ny kiadványok

Nem kizárólag lakóépületek

http://www.eurima.org/uploads/Docu ments/documents/Aim_High_Go_Low _Insulate.pdf http://www.eurima.org/uploads/Mod uleXtender/Documents/88/document s/EURIMAEcofys_VII_leaflet_041207.pdf http://www.eurima.org/uploads/Docu ments/documents/Insulate_Today_Sa ve_Tomorrow.pdf http://www.eurima.org/uploads/Mod uleXtender/Documents/89/document s/EU_Roadmap_building_report_0203 07.pdf http://www.eurima.org/uploads/Docu ments/documents/EPBD_Leaflet_01_F eb_05_FINAL.pdf

108

Performance of Building Directive (2002/91/EEC)

79

www.eurima.org

80

www.eurima.org

81

www.eurima.org

82

83

84

www.eurima.org

www.eurima.org

www.eurima.org

Putting our house in order - The evidence for more action on energy efficiency in residential buildings CO2 emissions, what can you do?... Ecofys I - The Contribution of Mineral Wool and other Thermal Insulation Materials to Energy Saving and Climate Protection in Europe An EU Binding Target for Energy Efficiency: what is at stake for Europe's buildings? Fact Sheet: Buildings Envelope Components. The Need for Mandatory Energy Performance Requirements for Building Envelope Components in the Energy Performance of Buildings Directive (EPBD) Recast Recast of the Energy Performance of Buildings Directive

esettanulmá ny

esettanulmá ny

kiadványok

http://www.eurima.org/uploads/Mod uleXtender/Documents/92/document s/putting_our_house_in_order_guide _0304_EN.pdf

kiadványok

http://www.eurima.org/uploads/Docu ments/documents/co2_emissions.pdf

kiadványok

http://www.eurima.org/uploads/Docu ments/documents/Brochure_ecofys_fi nal.pdf

kiadványok

http://www.eurima.org/uploads/Docu ments/documents/EU%20binding%20 targets%20QA_13%2012%202010.pdf

kiadványok

http://www.eurima.org/uploads/Docu ments/documents/Fact%20Sheet_Buil ding%20Envelope%20Component_04 %2009%2009.pdf

kiadványok

http://www.eurima.org/uploads/Docu ments/documents/Eurima%20EPBD_b ackground_paper_04_02_09_FINAL.p df

esettanulmá ny

esettanulmá ny

esettanulmá ny esettanulmá ny

109

85

www.eurima.org

Moving towards very low energy buildings by 2015

86

www.eurima.org

Eurima's Position on the recast of the EPBD

87

www.eurima.org

88

www.eurima.org

89

www.eurima.org

90

www.eurima.org

91

www.eurima.org

Eurima calls on european heads of state to support ambitious and binding greenhouse gas emission targets Own Initiative Report of the European Parliament on the Energy Efficiency Action Plan (EEAP) White Certificates - Is there a case for better buildings? ESD Position Paper Aiming Higher to Deliver More Eurima's Response to the Consultation Paper on the European Strategy for Sustainable, Competitive and Secure Energy

92

www.eurima.org

Capturing the potential from buildings is urgent and cost-effective

93

www.eurima.org

Tap into the vast potential!

www.eurima.org

Tackling Climate Change - Why Demand Side Measures Supply Truly Cost-effective Solutions

94

esettanulmá ny

kiadványok

esettanulmá ny

kiadványok

esettanulmá ny

esettanulmá ny

kiadványok

http://www.eurima.org/uploads/Docu ments/documents/Eurima_letter_Hea ds_of_State_Summit_220207.pdf

kiadványok

http://www.eurima.org/uploads/Docu ments/documents/EP_Own_report_o n_EEAP_FINAL__09_07_07.pdf

esettanulmá ny

kiadványok

esettanulmá ny

kiadványok

esettanulmá ny kiadványok

esettanulmá ny

esettanulmá ny esettanulmá ny

http://www.eurima.org/uploads/Docu ments/documents/Very_Low_Energy_ Buildings_200608.pdf http://www.eurima.org/uploads/Docu ments/documents/EPBD_Eurima_Posi tion_Paper_170608.pdf

kiadványok

kiadványok

kiadványok

http://www.eurima.org/uploads/Docu ments/documents/white_certificates_ ESD_070607.pdf http://www.eurima.org/uploads/Docu ments/documents/ESD_Position_Pape r_12_02_07.pdf http://www.eurima.org/uploads/Docu ments/documents/Eurima_position_o n_Energy_Policy_GP040906.pdf http://www.eurima.org/uploads/Docu ments/documents/Eurima_Comments _on_the_Green_Paper_on_Energy_Eff iciency_20_04_06.pdf http://www.eurima.org/uploads/Docu ments/documents/e5_Tap_into_the_v ast_potential.pdf http://www.eurima.org/uploads/Docu ments/documents/EIP_CEPS_Leaflet2 007.pdf

110

95

96

97

www.eurima.org

www.eurima.org

www.eurima.org

Building Blueprint: Endorsement Schemes for Building Energy Efficiency Improvements in the EU25 TACKLING CLIMATE CHANGE COSTEFFECTIVELY Understanding what is truly cost-effective REVISITING EU POLICY OPTIONS FOR TACKLING CLIMATE CHANGE - A social Cost-Benefit Analysis of GHG Emissions Reduction Strategies Insulation and Energy Efficiency: Protecting the Environment and Improving Lives Improving the Energy Efficiency of Buildings Sustainable Renovation of the exisisting Housing Stock The Lisbon Declaration on CO2 Reductions Research Priorities for Renewable Energy Technology by 2020 and beyond Research Priorities for the Renewable Energy Sector

98

www.eurima.org

99

www.eurima.org

100

www.eurima.org

101

www.eurima.org

102

www.eurec.be

103

www.eurec.be

104

www.eurec.be

RE-Thinking 2050

105

www.eurec.be

Renewable Energy Technology Roadmap

esettanulmá ny kiadványok

http://www.eurima.org/uploads/Docu ments/documents/Buildings_Blueprint _handout.pdf

kiadványok

http://www.eurima.org/uploads/Docu ments/documents/CEPS_EIP_Leaflet__Final.pdf

kiadványok

http://www.eurima.org/uploads/Docu ments/documents/CEPS_ECN_Study_ 15_11_2006.pdf

esettanulmá ny

esettanulmá ny

esettanulmá ny

esettanulmá ny

kiadványok

kiadványok

http://www.eurima.org/uploads/Docu ments/documents/Insulation_and_En ergy_Efficiency_Naima_Eurima_Lx_11 _2005.pdf http://www.eurima.org/uploads/Docu ments/documents/Bowie.pdf http://www.eurima.org/uploads/Docu ments/documents/Rotterdam.pdf http://www.eurima.org/uploads/Docu ments/documents/lisbon1.pdf

esettanulmá ny

kiadványok

http://www.eurec.be/content/view/4 5/34/ http://www.eurec.be/content/view/4 5/34/ http://www.rethinking2050.eu/index. php?id=4 http://www.erec.org/fileadmin/erec_ docs/Documents/Publications/Renew

111

20% by 2020 esettanulmá ny esettanulmá ny esettanulmá ny

able_Energy_Technology_Roadmap.p df http://www.erec.org/projects/finalise d-projects/new4old.html http://www.erec.org/projects/finalise d-projects/res2020.html

106

www.erec.org

New4Old

107

www.erec.org

RES 2020

108

www.erec.org

Creating Markets for Renewable Energy Technolgies - EU RES Technology Marketing Compains (RESTMAC)

www.erec.org

Energy 4 Cohesion (E4C)

esettanulmá ny

Lezárult projekt

109

http://www.erec.org/projects/finalise d-projects/energy4cohesion.html

www.erec.org

Sustainable Communities

esettanulmá ny

Lezárult projekt

110

111

www.erec.org

Campaign for Take-Off impact Assesement

http://www.erec.org/projects/finalise d-projects/sustainablecommunities.html http://www.erec.org/projects/finalise d-projects/cto-impactassessment.html

112

113

114

115

www.erec.org

www.erec.org

www.erec.org

www.erec.org

Promotion & Market Simulation of RES in EU & Candidate Countries (RES in the EU & CC) Smart-e buildings - Yes We Can Enable the Building Sector to Contribute to Reachinh the 3x20 Objectives Common Quality Certification & Accreditation for Installer of Small-Scale Renewable Energy System Renewable Energy Policy Action Paving the Way towards 2020

Lezárult projekt Lezárult projekt Lezárult projekt

http://www.erec.org/projects/finalise d-projects/restmac.html

esettanulmá ny Lezárult projekt esettanulmá ny

http://www.erec.org/projects/finalise d-projects/res-in-eu-cc.html Lezárult projekt

esettanulmá ny Folyamatban lévő projekt

http://www.erec.org/projects/ongoin g-projects/smart-e-buildings.html

esettanulmá ny http://www.erec.org/projects/ongoin g-projects/qualicert.html Folyamatban lévő projekt esettanulmá ny

Folyamatban lévő projekt

http://www.erec.org/projects/ongoin g-projects/repap2020.html

112

116

117

www.erec.org

www.erec.org

118

www.erec.org

119

www2.ademe.fr

120

121

122

www2.ademe.fr

www2.ademe.fr

www2.ademe.fr

123

www2.ademe.fr

124

www2.ademe.fr

125

www.ceetb.eu

Thematic Network on ICT solutions to enable Smart Distributed Generation Energy Union - The European Intelligent Energy Promotion Tour (Energy Union) Excellence in Energy for the Tourism Industry Accomodation sector: SME hotels (EETI) Energy efficiency in buildings Design Manual for energy efficient and comfortable rural houses Heilongjiang China (Chinese) Energy efficiency and sustainable development in the Chinese construction sector - 10 years of French-Chinese cooperation Strategic orientation for Research and Development 2007-2010 Energy efficiency in the European Union: overview of policies and good practice Research and development: success stories Time to move forward: Energy Performance of Buildings Directive

esettanulmá ny Folyamatban lévő projekt esettanulmá ny Folyamatban lévő projekt esettanulmá ny Folyamatban lévő projekt esettanulmá ny ADEME - épületek esettanulmá ny Kiadványok épületekről esettanulmá ny

Kiadványok épületekről esettanulmá ny

Kiadványok épületekről

esettanulmá ny Kiadványok épületekről esettanulmá ny

Kiadványok épületekről

esettanulmá ny stratégia

http://www.erec.org/projects/ongoin g-projects/ict-thematic-network.html

http://www.erec.org/projects/ongoin g-projects/energy-union.html

http://www.erec.org/projects/ongoin g-projects/eeti.html http://www2.ademe.fr/servlet/KBaseS how?sort=1&cid=96&m=3&catid=17778 http://www2.ademe.fr/servlet/KBaseS how?catid=17618&m=3&cid=96&sort =-1&p1=00&p2=02&p1=00 Új épületek http://www2.ademe.fr/servlet/KBaseS how?catid=17618&m=3&cid=96&sort =-1&p1=00&p2=02&p1=00 Új épületek http://www2.ademe.fr/servlet/KBaseS how?catid=17618&m=3&cid=96&sort =-1&p1=00&p2=02&p1=00 http://www2.ademe.fr/servlet/KBaseS how?catid=17618&m=3&cid=96&sort =-1&p1=00&p2=02&p1=00 http://www2.ademe.fr/servlet/KBaseS how?catid=17618&m=3&cid=96&sort =-1&p1=00&p2=02&p1=00 http://www.ceetb.eu/en/13_strategypapers.htm#

113

126

www.ceetb.eu

127

www.ceetb.eu

128

www.ceetb.eu

129

www.eceee.org

130

www.eceee.org

131

www.eceee.org

132

www.eceee.org

133

www.eceee.org

CEETB strategic paper on Regular Inspection and Maintenance of Technical Building Equipment GCI-UICP Reference model: Qualification of HVAC and sanitary contractors in Europe Joint declaration on renewable heating and cooling Steering through the maze #1 - Your eceee guide to the recast of the Energy Performance of Buildings Directive (EPBD) Steering through the maze #2 - Your guide to zero energy buildings Steering through the maze #3 - Your guide to Frequently Asked Questions on the Recast of the Energy Performance of Buildings Directive Eceee report on Major renovation - definition in monetary terms Eceee report on Understanding the economics of renovation

esettanulmá ny

esettanulmá ny

esettanulmá ny

http://www.ceetb.eu/en/13_strategypapers.htm# stratégia stratégia http://www.ceetb.eu/en/13_strategypapers.htm# stratégia

http://www.ceetb.eu/en/13_strategypapers.htm#

http://www.eceee.org/buildings/docs /#eceee%20docs útmutató útmutató

útmutató

Beszámolók, esettanulmányok Beszámolók, esettanulmányok

http://www.eceee.org/buildings/docs /#eceee%20docs

Beszámolók, esettanulmányok http://www.eceee.org/buildings/docs /#eceee%20docs

Beszámolók, esettanulmányok beszámoló Beszámolók, esettanulmányok beszámoló

http://www.eceee.org/buildings/docs /#eceee%20docs http://www.eceee.org/buildings/docs /#eceee%20docs

114

Beszámolók, esettanulmányok 134

www.eceee.org

Rod Janssen: The economics of the renovaion of buildings: a view from eceee

http://www.eceee.org/buildings/docs /#eceee%20docs

előadás 135

www.euroace.org

RENOVATE EUROPE

136

www.ec.europa.eu; http://www.ieelibrary.eu

TAREB - Low energy architecture training course

kampány

kézikönyv

137

www.ec.europa.eu; http://www.ieelibrary.eu

Low energy system for heating and cooling of buildings

Tanulmányokprojektleírások

Megújuló energia, épületek Megújuló energia, épületek

http://www.euroace.org/Resources/P rojects/RenovateEurope.aspx http://www.ieelibrary.eu/index.php?option=com_jom bib&task=search http://www.ieelibrary.eu/index.php?option=com_jom bib&task=search

Útmutató

138

139

www.ec.europa.eu; http://www.ieelibrary.eu www.ec.europa.eu; http://www.ieelibrary.eu

RENEASE - Good practice guide for developers of sustainable social housing

Megújuló energia, épületek

http://www.ieelibrary.eu/index.php?option=com_jom bib&task=search

kézikönyv Megújuló energia, épületek

Your guide to renewable energy in the home

http://www.ieelibrary.eu/index.php?option=com_jom bib&task=search

útmutató 140

141

www.ec.europa.eu; http://www.ieelibrary.eu

ELREN - Renewable Energy Network Training Manual

www.ec.europa.eu; http://www.ieelibrary.eu

PURE - Technical and economic solutions for integration of photovoltaics (PV) into buildings

útmutató Döntéstámo gató rendszer, útmutató, tervezési eszköz

Megújuló energia, tréning

Megújuló energia, technológiák, berendezések

http://www.ieelibrary.eu/index.php?option=com_jom bib&task=search

http://www.ieelibrary.eu/index.php?option=com_jom bib&task=search

115

www.ec.europa.eu; http://www.ieelibrary.eu

COOLREGION Sustainable cooling helps fight global warming

143

www.ec.europa.eu; http://www.ieelibrary.eu

ROSH-Training material to inform tenants of energy saving retrofitting measures

144

www.ec.europa.eu; http://www.ieelibrary.eu

145

www.ec.europa.eu; http://www.ieelibrary.eu

146

www.ec.europa.eu; http://www.ieelibrary.eu

142

147

148

149

www.ec.europa.eu; http://www.ieelibrary.eu

www.ec.europa.eu; http://www.ieelibrary.eu

www.ec.europa.eu; http://www.ieelibrary.eu

TREES-Training package tools for renovated energy efficient social housing TREES-Training package case studies of renovated energy efficient social housing Intelligent Metering Training manual for local authorities - energy savings from intelligent metering and behavioural change European Support Instruments for RES-H and Policy Recommendations on How to Develop Them SENTRO - Inventory of building practice, barriers and solutions for market introduction of alternative energy systems in new buildings EFFCOBUILD - Database of best practice of energy efficiency measures in the building sector

Épületek, hűtés, tréning Fogyasztói szokások megváltozta tása, épületek, tréning

tréning tréning

http://www.ieelibrary.eu/index.php?option=com_jom bib&task=search tréning

Épületek, fűtés, tréning tréning Épületek, fűtés, tréning

Épületek, monitoring, tréning Fogyasztói tudatosság növelése; fűtés

Épületek, értékelés, tervezés Fogyasztói tudatosság növelése épületek, energiafogya

http://www.ieelibrary.eu/index.php?option=com_jom bib&task=search

http://www.ieelibrary.eu/index.php?option=com_jom bib&task=search http://www.ieelibrary.eu/index.php?option=com_jom bib&task=search

http://www.ieelibrary.eu/index.php?option=com_jom bib&task=search tréning http://www.ieelibrary.eu/index.php?option=com_jom bib&task=search Megújuló energia http://www.ieelibrary.eu/index.php?option=com_jom bib&task=search Megújuló energia http://www.ieelibrary.eu/index.php?option=com_jom bib&task=search Épületek

116

sztás

150

151

152

www.ec.europa.eu; http://www.ieelibrary.eu

www.ec.europa.eu; http://www.ieelibrary.eu

www.ec.europa.eu; http://www.ieelibrary.eu

ENPER EXIST - Roadmap for energy efficiency measures/policies in the existing building sector EUROCONTRACT Guidance on comprehensive refurbishment of buildings with energy performance contracting EUROCONTRACT Comprehensive refurbishment of buildings with energy performance contracting

www.ec.europa.eu; http://www.ieelibrary.eu

EEBD - Learning material on the implementation of the EPBD Directive in all EU Member States

154

www.ec.europa.eu; http://www.ieelibrary.eu

EI - Education Guidebook on energy intelligent retrofitting in social housing

155

www.ec.europa.eu; http://www.ieelibrary.eu

EI - Education - Best practice examples (in policy and strategy) of intelligent retrofitting of social housing

153

épületek, energiafogya sztás, tervezés

Épületek, energiafogya sztás, beszerzések Épületek, szerződésköt és, energiafogya sztás Fogyasztói tudatosság növelése épületek, energiafogya sztás Fogyasztói tudatosság növelése épületek, energiafogya sztás

épületek

http://www.ieelibrary.eu/index.php?option=com_jom bib&task=search

http://www.ieelibrary.eu/index.php?option=com_jom bib&task=search épületek http://www.ieelibrary.eu/index.php?option=com_jom bib&task=search épületek épületek http://www.ieelibrary.eu/index.php?option=com_jom bib&task=search épületek http://www.ieelibrary.eu/index.php?option=com_jom bib&task=search épületek

Épületek, energiafogya sztás, tervezés

http://www.ieelibrary.eu/index.php?option=com_jom bib&task=search

117

156

www.ec.europa.eu; http://www.ieelibrary.eu

EI- Education - Best practice examples (in technology and environment) of intelligent energy retrofitting for social housing

157

www.ec.europa.eu; http://www.ieelibrary.eu

ACCESS - Guidelines and recommendations on Financing schemes for small-scale biomass and solar heating

158

www.ec.europa.eu ; http://www.ieelibrary.eu

BioHousing-Catalogue of biomass products/equipment [webtool]

159

www.ec.europa.eu; http://www.ieelibrary.eu

PURE - European and national legislation

160

www.ec.europa.eu; http://www.ieelibrary.eu

PURE - Summary of photovoltaics (PV) best practices in the urban environment at European level

épületek, tervezés, technológiák /berendezés ek

www.ec.europa.eu; http://www.ieelibrary.eu

SOLARGE: Solar heat for large buildings guidelines and practical examples for apartment buildings, hotels and business

Épületek, fűtés, technológiák /berendezés ek

161

épületek

Épületek, energiafogya sztás, tervezés Fogyasztói tudatosság növelése, pénzügyek, beszerzés, technológiák /berendezés ek Fűtés, beszerzések, technológiák /berendezés ek Villamos energia, tervezés, technológiák /berendezés ek

http://www.ieelibrary.eu/index.php?option=com_jom bib&task=search

Megújuló energiák, technológiák, berendezések

Megújuló energiák, technológiák, berendezések

Megújuló energiák, technológiák, berendezések

Megújuló energiák, technológiák, berendezések

Megújuló energiák, technológiák, berendezések

http://www.ieelibrary.eu/index.php?option=com_jom bib&task=search

http://www.ieelibrary.eu/index.php?option=com_jom bib&task=search

http://www.ieelibrary.eu/index.php?option=com_jom bib&task=search

http://www.ieelibrary.eu/index.php?option=com_jom bib&task=search

http://www.ieelibrary.eu/index.php?option=com_jom bib&task=search

118

162

163

164

165

166

167

168

www.ec.europa.eu; http://www.ieelibrary.eu

Enthuse - Planners and renewable energy guide

www.ec.europa.eu; http://www.ieelibrary.eu

BioHousing-Training materials on biohousing

www.ec.europa.eu; http://www.ieelibrary.eu

www.eurima.org

www.eurima.org

www.eurima.org

www.ec.europa.eu; http://www.ieelibrary.eu

TREES-Training package techniques for renovated energy efficient social housing Eurima views on the European Commission's consultation paper on VAT reduced rate Eurima Response to the European Commission Consultation Green Paper on Marked-Based Instruments for Environment and Related Policy Purposes EURIMA's Response to EC Paper - "Cohesion Policy and Cities: the Urban Contribution to Growth and Jobs in the Regions" K4RES-H - Quantification of energy delivery for financial incentives

Fogyasztói tudatosság növelése, tervezés, technológiák /berendezés ek Fűtés, technológiák /berendezés ek, tréning Épületek, technológiák /berendezés ek, tréning

esettanulmá ny

Megújuló energiák, technológiák, berendezések

tréning

tréning

kiadványok

http://www.ieelibrary.eu/index.php?option=com_jom bib&task=search

http://www.ieelibrary.eu/index.php?option=com_jom bib&task=search http://www.ieelibrary.eu/index.php?option=com_jom bib&task=search http://www.eurima.org/uploads/Docu ments/documents/Eurima_reply_Cons ultation_paper_on_VAT_reduction_09 May2008.pdf

http://www.eurima.org/uploads/Docu ments/documents/eurima_response_ commission_consultation_26-7-07.pdf esettanulmá ny

kiadványok http://www.eurima.org/uploads/Docu ments/documents/eurima_reponse_t o_the_ec_paper_170206.pdf

Esettanulmá ny

kiadványok

Energiafogya sztás, fűtés, technológiák /berendezés ek

Megújuló energiák, technológiák, berendezések

http://www.ieelibrary.eu/index.php?option=com_jom bib&task=search

119

1. Melléklet: Prezentációk 1. Modul: Jogszabályi háttér

120

Épületek energiahatékonysági felújításának irányvonalai és stratégiai Bálint Judit REC Május 3, 2012 1

Az előadás felépítése Module 1: Irányvonalak és stratégiák Bevezetés Releváns EU Irányelvek és Akciótervek, átvitel

Bevezetés

– Épületek Energiahatékonyságáról szóló Irányelv és annak átdolgozása (EPBD+Recast) – Az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló irányelv (ESD) – A megújuló energiából előállított energia támogatásáról szóló irányelv (RES) – Kapcsolt energiatermelésre vonatkozó irányelv (CHP) – Energiahatékonysági Irányelv (előkészületben)

Miért fontos a CO2 kibocsátás csökkentés és az energiahatékonyság?

Polgármesterek Szövetsége – SEAP fő lépései

Primér energia termelés,

Klímaváltozás és az Energia

EU27 (1998=100, tonnes of oil eqv.)

• Az életünkhöz szükséges energiatermelés felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának 80%-ért • Klímaváltozás tapasztalt és várható hatásai (nyári, téli hőmérséklet és csapadék változás) • A primér energiahordozók kitermelése csökken (nyersanyag mennyiség, gazdaságosság) • Össz primér energiahordozók importja 50% => várható növekedés 2030ig, 70 % • Ezen belül az EU import függőség 2030ig => 90% szén, 80% földgáz • Fő szállítók nem tagállamok 5

6

Primér energia import, EU27

Energia függőség, 2008 (% of net imports, based on tonnes of oil equivalent)

7

8

EU ÜHG kibocsátás

Alacsony Karbon Gazdaság • •

Egy kiegyensúlyozott stabil gazdaságnak versenyképes, megbízható és fenntartható energia szektorra van szüksége Az Európai Unió ezirányú lépései közül kiemelkedik a Klíma- és Energia csomag , amelyet 2008-ban fogadtak el és az alábbi célokat tűzték ki 2020: – – – –

• •

ÜHG kibocsátásának csökkentése 20%-kal az 1990-es szinthez képest Az energiahatékonyságot fokozása, 20%-os energiamegtakarítással A megújuló energiahordozók arányának 20%-ra növelése A közlekedés üzemanyag felhasználásának 10%-a bioüzemanyagból

RES fontos eszköze az energia függőség, a CO2 kibocsátás csökentésében és az energiaárak
olajárak szétkapcsolásában EE az energiaigény korlátozásának az eszköze az energiaszektorban és a végfelhasználók körében

9

EUs Irányelvek

10

EE az épületekben • Miért fontos?

RES New energy policy

2020

CHP

2010 2009

Kyoto Protocol

2007 2006 2005 2004 2002

1997

EPBD

Ecodesign

Energy End Use

EPBD recast

20-20-20 Targets

– Épületek: magas energiahatékonysági potenciál – A hatékonyság növelés relatíve alacsony költség mellett eredményezi az energiatermelés dekarbonizációját és az ÜHG csökkentését – Az épületek negatív költség potenciálja magasabb mint bármely más szektoré – Várható pozitív hatásai között szerepel a nagy számú zöld/alacsony karbon munkahelyek keletkezése az alábbiak alkalmazásávalÉ • Új innovatív technológiák (RES) és • Zöld/alacsony karbon szolgáltatások

EPBD Az EPBD négy legfontosabb pontja: • Az épületek energiahatékonyságának mérését segítő módszertan kidolgozása és bevezetése • Energiahatékonyságra vonatkozó min.követelmények kidolgozása és alkalmazása új épületek és 1000m2-nél nagyobb alapterületű épületek felújítása esetén és ezen követelmények időszakos felülvizsgálata; • Energetikai tanúsítási rendszer bevezetése meglévő és új épületek számára, középületek esetében pedig a tanúsítvány jól látható helyen történő kihelyezési kötelezettsége; • A fűtő- és légkondícionáló berendezések rendszeres felülvizsgálata.

EUs és Magyar irányelvek

14

EPBD magyar átvitele

EPBD recast • Tervek a közel nulla energiaigényű épületek számának növelésére. • Átmenetet segítő pénzügyi és egyéb ösztönzők úgymint technikai, pénzügyi támogatás, kölcsönök, kamattámogatások stb. • Az energetikai tanúsítványok kibocsátásának részletesebb, szigorúbb szabályozását ellenőrző rendszer • Olyan energiahatékonysági célokat meghatározása, amelyek a meglévő épületállomány közel nulla energiaigényű épületek irányába történő átalakítását célozzák. • Az Irányelv szabályainak való nem megfelelést a tagállamok büntethetik.

• 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról =>meghatározza, hogy milyen épületekre kötelező az energetikai jellemzők meghatározása, megadja a jellemzők kiszámításának módszerét • 176/2008. (VI. 30.) Korm. Rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról =>leírja a tanúsítás részletes szabályait, tartalmát, a tanúsítást végzők személyét.

15

EPBD magyar átvitele – 2. • 264/2008. (XI. 6.) Korm. Rendelet a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról =>az energetikai felülvizsgálat elvégzésére jogosultak körét, az energetikai követelményrendszert, a hőtermelő berendezések energetikai felülvizsgálata, a légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálata • 273/2007. (X. 19.) Korm. Rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról =>a megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia,valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelésének elősegítése, háztartási méretű kiserımű hálózatra csatlakoztatásának és hálózat használatának különös szabályai

ESD Az irányelv alapvető célja az energiafelhasználás gazdaságosabbá és hatékonyabbá tétele – Célok, ösztönzők meghatározása, és azon intézményi, pénzügyi és jogi háttér megteremtése, amelyek hozzájárulnak az energiahatékony megoldások elterjedését gátló piaci tényezők felszámolásához. – Az energetikai szolgáltatások fejlődését és elterjedését, az energiatakarékossági programok és egyéb energiahatékonyságot növelő programok sikeres működését segítő körülmények megteremtése. 18

Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervek (NEEAP)

RES

• Az első Cselekvési Tervben 2007-re minden tagállamnak meg kellett állapítania egy minimum 9%-os nemzeti energiatakarékossági célt 2016-ra vonatkozóan és egy 2010-re vonatkozó köztes célt • 2007-ben, 2011-ben és 2014-ben minden tagállamnak el kellett készítenie Energiahatékonysági Cselekvési Tervét és be kellett nyújtania az EB • A szektoronkénti célok esetében az épületek és az energiahatékonysági felújítások kérdésköre minden tagállamnál kiemelt szerepet kapott

Általános keretet ad a megújuló energiahordozók felhasználásához • megújuló energiahordozók részesedése a végső energiafelhasználásból 20%, • a közlekedés energiafelhasználásából 10% Épületekre vonatkozó kötelezettségek: • 2014. december 31-ig, a RES (távfűtést és -hűtést is beleértve) minimális arányát új épületek és felújítás alá kerülő meglévő épületek esetében; • 2012 januárja után az újonnan épülő középületek (és a meglévő nagyobb felújítás alá kerülő épületek is) jó példával járjanak elől a RES alkalmazásában; • Építési szabályozásukkal népszerűsíteni kell a RES-t használó, valamint a jelentős energiafelhasználás-csökkenést jelentő fűtő- és hűtőrendszereket; • A legalább 85%-os hatásfokú biomassza átalakítási technológiák támogatása a háztartási és közületi fogyasztóknál és a legalább 70%os hatásfokú az ipari felhasználóknál; • Hőszivattyúk alkalmazása

19

20

Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervek (NREAP)

RES magyar átvitel 273/2007. (X. 19.) Korm. Rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról • a megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, • valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelésének elősegítése, • háztartási méretű kiserőmű hálózatra csatlakoztatásának és hálózat használatának különös szabályai

2010. június 30 Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv: • hogyan elérik el 2020-ra meghatározott százalékos célkitűzést • három fő szektor: a közlekedés, az áramtermelés és a fűtés-hűtés terület MAGYARORSZÁG MEGÚJULÓ ENERGIA HASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TERVE 2010 - 2020

21

CHP

22

CHP magyar átvitel

• A kapcsolt energiatermelés fontos része az EU EE koncepciójának és jelentősen hozzájárul a CO2 csökkentéséhez • Az elektromos áram és a hőenergia együttes előállítása energiatakarékos, az energiaellátás biztonságát is javítja • Földgáz mellett, RES és hulladékkal is működik • Előnyei a hálózati veszteség csökkentés, versenyképességet növelő hatás, új vállalkozások létrehozása etc. 23

• 2007. évi LXXXVI. törvény a termelt energia átvételéről • 110/2007. (XII. 23.) GKM rendelet a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról • 217/2007. (VIII. 15.) Korm. Az energia forgalomba hozatalának és megfelelőség értékelésének általános feltételeiről 24

Energiahatékonysági Irányelv

Polgármesterek Szövetsége (CoM)

(előkészületben)

2010 az EB új intézkedéscsomagot terjesztett elő annak érdekében, hogy az Unió tartani tudja a 2020-ra vállalt 20%-os EE célkitűzését. • A közszféra példamutatása=> új épületek építése, régi épületek felújítása esetén, termékek és szolgáltatások beszerzésénél magas EE alkalmazása • az energetikai szolgáltatások piacán meglévő akadályok megszüntetése, EE szolgáltatások népszerűsítése, az energetikai tanúsítás helyzetének javítása, tudatosságnövelés stb.

2020-ig 1990 állapothoz képest legalább 20 %-kal csökkenti CO2 kibocsátását, és Fenntartható Energia Akció Programot (SEAP) készít • A SEAP a következő ágazatokban tartalmaznak intézkedéseket: – épített környezet, beleértve az új épületeket és a jelentős felújításokat; – városi infrastruktúra (távfűtés, közvilágítás, elektromos hálózatok [smart grids] stb.); – földhasználat és várostervezés; – decentralizált megújuló energiaforrások; – közösségi és egyéni közlekedéssel kapcsolatos politikák és városi mobilitás; – a polgárok és általában a civil társadalom részvétele; – a polgárok, a fogyasztók és a vállalkozások intelligens energiahasználattal kapcsolatos viselkedésmódja.

25

SEAP Fő lépések: • • •

• • •

Bázisév meghatározása alapállapot-leltár készítése (CO2-emisszió) a szükséges és tervezett beavatkozások, intézkedések meghatározása, és azok 2020-ig tartó CO2-emissziós hatásainak rögzítése Pénzügyi terv, finanszírozás Felügyelő szervek meghatározása (monitoring) Társadalmi ismeretterjesztés és bevonás

Önkormányzatnak valamennyi városi szereplő tevékenységét, ezek CO2 kibocsátását is figyelembe kell vegyék

Munkacsoport 1. SEAP fő lépéseinek meghatározása az épített lakókörnyezet vagy közlekedés ágazatra – Felügyelő szervek meghatározása – Stratégia és főbb intézkedések meghatározása a várt CO2 kibocsátás csökkenés elérése érdekében – Pénzügyi terv kidolgozása – Finanszírozás

Munkacsoport 2. SEAP társadalmi részvételének kidolgozása az épített lakókörnyezet vagy közlekedés ágazatra • Kommunikáció stratégia kidolgozása: – Célcsoport meghatározása – Kommunikációs cél – Akció

• Pénzügyi terv kidolgozása • Finanszírozás

Köszönöm a figyelmet! [email protected]

2. Modul: A meglévő épületek felújításának finanszírozása

126

Az épületek energiahatékonysági beruházásainak finanszírozása

Training for Rebuilding Europe Retrofitting buildings, training and improved skills, and financing energy efficiency in buildings.

Adrian Balaci Global Environmental Social Business www.gesb.eu

2010. december 10. – 2012. december 10. Szerződés azonosító: IEE/09/741SI2.576295 website: http://www.trainrebuild.eu

2

Előadás felépítése 1. 2. 3. 4.

Bevezetés Ország profil Hagyományos finanszírozási módok Alternatív finanszírozási módok

1. Bevezetés

3

4

Rövid történet Forrás: Global Footprint Network

- Az évtizedekig mesterségesen alacsonyan tartott energia és üzemanyag árak kora után, a 90-es évek elején, a világpiac drasztikus változásokon ment keresztül, amelynek igen nagy hatása van az épített környezetre, különösen a lakóépületekre.

ábra tartalma: energia előállítás, település,faanyag és papír előállítás, élelmiszer és rost

- Az elmúlt kb. húsz évben az EH és a MEF egyre központibb téma lett a világon mindenhol, de legfőképpen Európában. Az esemény mozgatórugói az árváltozás és a különböző energiaés üzemanyag biztonsági kérdések, valamint a klíma és környezeti kérdések, de ezek csak másodlagos szerepben. - Az energia és üzemanyag hiány hatása a szociális elosztóhálózatra és az egészségügyi rendszerre, a 21. század egyik fő megoldandó problémája lesz. 5

Leginkább az épített környezetre vonatkozik

6

Európai áttekintés

Globális áttekintés Karbon kvóta rendszer – Kyoto Protocol UNFCCC


Európa még mindig vezető helyen áll az Energiahatékonysági és Megújuló energiaforrás felhasználására irányuló befektetésekben, melyek több szektorra kiterjednek, közöttük az építőiparra is, amely az EU energiafogyasztásának 40%-ért és a CO2 kibocsátás 36%ért.


Rugalmas mechanizmusok: •Tiszta Fejlesztési Mechanizmus •Együttes Végrehajtás


Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint 1990 és 2010 között a teljes GHG kibocsátás15.5%-al csökkent.

•Zöld Beruházási Rendszer(GIS) a Kvótakereskedelem tükrében oA GIS tagjaitól elvárja, hogy a gazdasági fejlesztések ne merítsék ki a GHG kvótát, maradjon kvóta további értékesítésre is a tagországok között. oAz így eladott kvótából származó bevételeket GHG csökkentésére irányuló projektekre és azok kivitelezésére kell fordítani.


A 20-20-20 cél (GHG kibocsátás csökkentés, EE, RES)

7

8

Európai Regionális Fejlesztési Alap Intelligens Energia Európa- Intelligent Energy Europe


2007 •Az EU12 az ERFA 2%-át elkülönítette a lakásszektor számára, az energiahatékonysági problémák és épületfelújítások számára.
2009 •Minden EU tagállam részére 4%-ot tudnak elkülöníteni a fent említett célokra. • Elsőbbséget élveznek a szociális és kooperatív megoldások, az alacsony jövedelmű és marginális háztartások, közösségek.
Elérhetőség a Nemzeti/Regionális Fejlesző Ügynökségen keresztül


Segít az információ terjesztésében, jó gyakorlatok és know-how terjesztése
Az EE és RES beruházások ösztönzését segíti, figyelemfelhívással és tréningek szervezésével.
Eszköztárakat fejleszt a különböző érintettek számára.
Nem technikai jellegű akadályok kezelése. (viselkedés, hozáállás)
Szabályozás fejlesztés
Az innovatív finanszírozás népszerűsítése.
European Local Energy Assistance (ELENA) technikai segítségnyújtó intézmény •A helyi hatóságok technikai kapacitásának erősítése, az EE és RES programok sikere érdekében. •Programok strukturálása •Felkészülés a pályázati folyamatokra


Joint European Support for Sustainable Investment in City Areas (JESSICA) •Különböző pénzügyi tervezési mechanizmusokon keresztül támogatja a fenntartható városfejlesztést és felújítást.

9

Fejlesztési Bankok

10

Nemzeti Kormányok


IFC (a Világbank csoport tagja) •Hungarian Energy Efficiency Co-financing Program (HEECP 19982008)
EBRD •Bulgarian Residential Energy Efficiency Credit Line (REECL)
EIB
CEB
KfW


A gazdasági helyzettől, nemzeti prioritásoktól és a politikai napirendtől függően, a legtöbb európai kormány támogatja az EH és MEF beruházásokat.
A támogatás általában valamely szabályozásban nyilvánul meg, kötelező és önkéntes formában egyaránt
Némely esetben adózási ösztönzőket is bevezetnek
Különböző típusú épületeket célzó támogatások, különböző hatékonysági szinteken
Ezek a támogatások különösen fontosak az alacsony jövedelmű háztartások számára
A helyi hatóságok kulcsszerepet töltenek be a projekt megvalósításában, részben az állami támogatás, részben a pályázatírás és közbeszerzés szintjén. 11

12

Kereskedelmi Bankok

A finanszírozás mint kihívás


A legfontosabb szerep a kereskedelmi bankoknak jut a fejlesztések támogatásában. Különösen ha a cél „tömeges” felújítás
Mobilizálni tudják a szükséges tőkét
Széles körben ismertek, nagy piaccal rendelkeznek a működési országokban.
A történet negatív oldala az hogy a kereskedelmi bankok alapvetően konzervatívak és mint olyan nem hajlandók olyan piacokba fektetni amiknek alacsony a hozama.
Az EH és MEF célú felújításokat sok finanszírozó még mindig túlságosan kockázatosnak ítéli meg, mivel több garanciára van szükség hozzájuk.
Gyakran nem fogadnak el a jelzálogon kívül más garanciát, így limitálják a piacot azon tulajdonosokra akik ezt hajlandóak meglépni, és azokra az ingatlanokra melyek jelzálogosíthatóak.


Magas befektetés előtti fejlesztési és tranzakciós költségek
Magas érzékelt kockázat az új technológiákkal kapcsolatban
Az EH projektek finanszírozásában kevés a gyakorlati tapasztalata a legtöbb kereskedelmi intézetnek, amely társul egy hasonló hiánnyal a házon belüli befektetésekből a kapacitás bővítés területén.
Mivel az EH és MEF befektetések, különösen a lakásszektorban, igen kis piacot képvisel a kereskedelemben, maga a piaci rész kevéssé látható
A kockázatok gyakran eltúlzottak/túlbecsültek
A termékhez szükséges marketing drága, és alacsony visszatérülőnek látszik

13

A finanszírozás, mint kihívás

14

A finanszírozás a kulcs


Mivel a finanszírozók preferálják a vagyontárgy/birtok alapú garanciát, nem feltétlen tekintik az energia megtakarításokat – melyek az EH és MEF felújítások eredményei – a klasszikus értelemben vett haszonnak
Éppen ezért nem tekintik képesnek a kölcsönzőt az adósságok kifizetésére
A hitelezés az úgynevezett „fizeti amikor tudja” elvre épül, amely szintén nem túl elterjedt
Másrészt, különösen a technológiai é viselkedésből adódó kockázatok miatt, nem említve a projekt megvalósításának kockázatait és az energia és üzemanyagárak fluktuációját, a fenti szabály nem fogadható el garanciaként.


Az EU-tól érkező támogatásokra szükség van, nemzeti és helyi szinten a pilot projektek és jó példák létrehozásához, hogy támogassa a tudás és információáramlást, hogy segítse az alacsony jövedelmű háztartásokat és hogy megkönnyítse a kereskedelmi bankoktól felvett hitelek törlesztését.
A másik oldalon ezek a vissza nem térítendő támogatások túl sokba kerülnek a közszférának és ezért azok nem képesek fedezni a piac szükségleteinek egy jelentős részét.
A kereskedelmi bankoknak nagyobb részt kellene vállalniuk a felújítási piacból
A helyi hatóságok elő tudják mozdítani a támogatást azzal, hogy a helyi kereskedelmi bankokkal és az érdekeltekkel együttműködik és segíti őket a piaci érvényesülésében
Segíthet az információs hiányosságok áthidalásában is.


Split incentives 15

16

Főbb finanszírozási rendszerek A. B. C.

D. E.

3. Hagyományos finanszírozási rendszerek

Hagyományos finanszírozási és támogatási rendszerek ECO finanszírozási és támogatási rendszerek Emelkedő tőkeáttétel hatékonysági sorrendben listázva Összehasonlító analízis Együttműködés a kereskedelmi bankokkal

17

18

Hagyományos rendszerek a) b) c) d)

Állami támogatás

A teljes beruházást lefedő állami támogatás Helyi támogatás Jelzálog/vagyontárgy alapú kereskedelmi kredit A fentiek kombinációja







A tőkeáramlási ereje a rendszernek 0 és 1:5 között van Az egyetlen szűk társadalmi réteg, ahol ennek pozitív hatása lehet, azok a szociálisan hátrányos helyzetű háztartások Mivel az éves költségvetésen, eléggé kiszámíthatatlan Ezért a finanszírozott projektek száma igen alacsony

19

Állami támogatás

20

Helyi támogatás Állam

HH

EH & MEF

EH & MEF

Társasházi szövetkezetek, társasházak, családi házak

Társasházi szövetkezetek, társasházak, családi házak

TULAJDONOS

TULAJDONOS 21

Jelzálog/vagyontárgy alapú hitelek

22

Jelzálog/vagyontárgy alapú hitelek


Általánosan mindenhol elérhető
A CEE régióban 40% letét szükséges hozzá
Negatív tapasztalatok nyugaton, hitelválság után, hitelfedezeti ráta torzulás, felértékelt ingatlanok, az ingatlanpiac torzulása
A közepes és magas bevételű háztartásoknál alkalmazható, tulajdonos/főbérlő
Az ECO felújítási beruházásoknál alkalmazzák, főleg a „zöld” emberek
„Zöld” jelzálog

BANK EH & MEF

Társasházi szövetkezetek, társasházak, családi házak

TULAJDONOS 23

24

A fentiek kombinációja

Vagyontárgy alapú finanszírozási korlátozás Vagyontárgy alapú finansz.

A tulajdonos hajlandósága a hitelfelvételre

Állam

HH

BANK

Ingatlan típusa EH & MEF

Társasházi szövetkezetek, társasházak, családi házak Banki szabályozás TULAJDONOS 25

26

ECO rendszerek a.

4. Alternatív finanszírozási rendszerek b. c. d. e.

Az Energiahatékonyság fejlesztési beruházást a közszolgáltatókon keresztül finanszírozza Harmadik fél finanszíroz: ESCO modell Önkormányzati zöld kötvények kibocsátása Kamattámogatott kölcsönök Forgóhitel garancia alap

27

28

Az energiahatékonysági fejlesztési beruházások közszolgáltatókon keresztül történő finanszírozása

Közszolgáltatókon keresztüli EH beruházás finanszírozás

HH/adó kedvezmény


A közszolgáltatók érdekeltek lehetnek az EH beruházások finanszírozásban, de sokszor további ösztönzőkre van szükségük, hogy ezt meg is tegyék
Ebben az esetben a közszolgáltató a kivitelező is egyben
A helyi hatóság és a kérdéses közszolgáltató együtt határozhatják meg a feltételeket; technológiai vagy más, szükséges energia auditok stb.
A közszolgáltató felhasználhat saját forrásokat, hogy hozzáférjen a kereskedelmi hitel lehetőségekhez, hogy finanszírozni tudja a háztartásokat
A törlesztő részlet beépítésre kerül a havidíjba
Ez a rendszer csak a „visszafizeti ahogy tudja” elv alapján tud működni

BANK

Állami szabályzat

Energia szolgáltató EH & MEF

Társasházi szövetkezetek, társasházak, családi házak

TULAJDONOS 29

30

Harmadik feles finanszírozás: ESCO modell

Harmadik feles finanszírozás: ESCO modell

FHGA
Az egyik legsikeresebb rendszer
Különösen középületek, ipari létesítmények, és panelek esetén
Az ESCO vállalat ellenőrzi és szabályozza az energiafogyasztást és a költségeket az EH és MEF beruházás után, a technológiai befektetés biztosítja a megtakarításokat
Megtakarítások/technológia az ingatlanon belül marad az energia szolgáltatási szerződés lejárta után is
Az ESCO általában hiteleket használ, a hitel mögött álló garancia biztosítja a finanszírozás elérhetőségét, csökkenti a kockázatokat

HH

Energia Sz.

BANK ESCO EH & MEF

Társasházi szövetkezetek, társasházak, családi házak

TULAJDONOS 31

Önkormányzati zöld kötvények kibocsátása

32

Támogatott hitelkamat


A működőképesség függ az önkormányzat méretétől
Drága előkészítő munkálatok, komplikált összefüggő eljárási követelmények
A kötvénykibocsátásból származó bevételek adómentesek
A kötvények lejárati dátumának korrelálnia kell az energiahatékonysági projektekből származó megtakarításokkal

33

•A KfW jó példája annak, hogy hogyan lehet támogatni a kamatot az energiahatékonysággal és megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos befektetéseknél a lakossági szektorban •Szerintük 1:16-os kihasználtságot lehet elérni ezzel a sémával •Más innovatív eszközökkel összehasonlítva, ezek a sémák jobban használhatóak a különböző európai országokban, a helyi hatóságok költségvetésétől függően. Jó példák vannak erre Magyarországon •Vonzó megoldás •Korlátozhatja, hogy a kamat mekkora részét lehet fedezni az elkülönített összegből, és a hitel nagyságát is korlátozza

34

Forgó hitel garancia alap

Támogatott hitelkamat


A programban résztvevő bankok érdekeltek a piac irányításában, támogatják a programot
A kormány és az önkormányzat bevezethet támogatásokat, hogy kipótolják az esetleges hiányosságokat a programban (kis- és közepes jövedelmű háztartások)
Mivel ez egy forgó mechanizmus, nagyon magas a kihasználtsága (a visszafizetett hitel felszabadítja a garanciát, amit újra fel lehet használni), az alapok az alapban nem kerülnek igazából felhasználásra

HH

BANK EH & MEF

Társasházi szövetkezetek, társasházak, családi házak

TULAJDONOS 35

36

Forgóhitel garancia-alap Forgó hitel garancia alap







HH

A garanciákat egy portfólió keretében adják, ami csökkenti a kockázatot, nincs szükség jelzálog-garanciára A hitelterméket és az állami/önkormányzati alapot (ahol elérhető) tanácsadó kkv-k értékesítik, így létrehozva új állásokat a technológiáért és a megvalósításért felelős szolgáltató-láncokhoz kapcsolódó állásokon felül. A garanciális hiteltermék szabványosítva van, ami csökkenti a felmerülő költségeket A garanciát azért hasznos mert csökkenti a bak kockázatát és ennek ráhatása van a hitel árára

FHGA

BANK EH & MEF

Társasházi szövetkezetek, társasházak, családi házak

TULAJDONOS 37

38

Együttműködés kereskedelmi bankokkal:

Kombinált megoldás

Amiket fontos megjegyezni: Állam

HH

FHGA

BANK EH & MEF

Társasházi szövetkezetek, társasházak, családi házak

TULAJDONOS 39

Egyéb példák az Egyesült Királyságból:

•A bankok hajlamosak konzervatívak lenni, ragaszkodnak azokhoz a dolgokhoz, amiket tudnak •Nincs meg a belső kapacitásuk erre a típusú alternatív finanszírozási formára •Extra garanciára tartanak igényt •Jó üzleti ajánlattal meggyőzhetőek •Ellenérdekeik fűződhetnek alternatív, megfizethetőbb finanszírozási formák bevezetéséhez és támogatásához, mivel a hagyományos sémákon többet keresnek •A türelem és a kitartás a siker kulcsa •Új piaci rések kiaknázása vonzóvá teszi ezeket a sémákat

40

Köszönöm figyelmüket!

Wales Anglia

Adrian Balaci Global Environmental Social Business www.gesb.eu

41

42

3. Modul: Technológiák és projektmegvalósítás

134

Előzmények 3. rész Energiahatékonysági intézkedések

A hagyományos és iparosított technológiával épült épületek Közép- és Kelet-Európában felújításra szorulnak

(Technológiák és projektmegvalósítás)

Az épületek felújítását mind gazdasági, mint környezetvédelmi szempontok indokolják

Dr. Zsebik Albin CEM

A felújítást mind az épületszerkezeti, mind az épületgépészeti rendszerek igénylik

Severnyák Krisztina CEM – Csata Zsolt CEM [email protected] [email protected]

Oktatási segédanyag Budapest, 2012. április

Felújítási koncepciók Két ellentétes koncepció: Műszakilag optimális és hosszú távon fenntartható, a környezeti szempontokat is figyelembe vevő koncepció – komplex felújítás Pénzügyi korlátokhoz igazodó koncepció – fokozatos felújítás: hosszú távon jóval költségesebb

Energiagazdálkodási megfontolások

E=P.τ

kWh

A villamos teljesítmény (P, kW) csökkentése Az üzemidő ( τ, h ) csökkentése

Példák vannak elhamarkodott, – a költségek alacsony szinten tartását elsődleges szempontnak tekintő – felújításokra

Az előadás célja A korszerűsítéssel összekapcsolt felújítás lehetőségeinek és technikáinak bemutatása Figyelemfelhívás a rangsorra, a körültekintő kivitelezés fontosságára

Az energiaköltség csökkentés területei: • teljesítménygazdálkodás, • energiagazdálkodás. A teljesítménygazdálkodás célja: A csúcsteljesítményigény csökkentése az üzemvitel tervezésével. A teljesítménygazdálkodás módja: A felügyelettel az üzemvitelt úgy irányítják, hogy az energiaigény a tervezett és lekötött teljesítmény alatt maradjon.

A teljesítménygazdálkodás eredménye: a tervezése során • csökkenthetõ az energiatermelõ berendezések és elosztó rendszer beépítési teljesítménye, a meglevő létesítményekben • a technológiai folyamat bõvítése esetén a már beépített kapacitás kihasználásával elkerülhetõ új energiaforrások létesítése, fogyasztóknál • a lekötési ill. teljesítmény díjak csökkenésével jelentõs mértékben csökkenthetõ az energiaköltség.

Az energiagazdálkodás eredménye: • a költségmentes, vagy kis beruházási költséget igénylő intézkedések megkeresése és bevezetése által (energia veszteségfeltárás segítségével) már a bevezetés első időszakában csökkenthető az energia és anyagköltség, • az üzemviteli adatok feldoldozása és értékelése alapul szolgálnak további intézkedések megfogalmazására mint pl. – az energiafelhasználás naturális formában történő megjelenítése mellett a költségek megjelenítése ösztönzően hat új energiamegtakarítási ötletek kigondolására, – az üzemviteli állapotok exakt ismerete mellett pontosan meghatározható és nyomon követhető a bevezetett intézkedés eredménye, – a bevezetett intézkedés végrehajtása és eredménye dokumentálható, – az elért megtakarítások mintaként rögzíthetők,

Az energiahatékonysági

Az energiahatékonysági

intézkedések csoportosítása - 1.

intézkedések csoportosítása - 2.

Kis tőkeigényű, azonnal végrehajtható – felújítás jellegű – intézkedések

Épülethéj javítása ( hőszigetelés, légzárás hiányából adódó veszteségek megszüntetése)

Tőkeigényes, gazdaságossági elemzést igénylő – csere jellegű - intézkedések

Épületgépészeti (fűtő, hűtő, szellőztető) berendezések korszerűsítése A világítás hatékonyabbá tétele Vízhasználat és költségének csökkentése

Helyiségek hőmérsékletének és relatív nedvesség tartalmának javasolt értékei Helyiség típusa

Belső hőmérséklet tb [°C]

Relatív nedvességtartalom φrel [%]

Előcsarnok, lépcsőház Lakószoba Fürdőszoba Konyha Üzlethelyiség Iroda, hivatali szoba Előadóterem Könyvtár Tornaterem Ipari helyiségek

12 20 24 16 18 20 18 18 16 12-22

50 65 75 75 50 50 65 50 50 50-65

Az ember oxigénbelégzése és CO2-, valamint vízgőzkilégzése egyes tevékenységek közben

Néhány helyiségre előírt légcsereszám

Emberi hőtermelés (Felnőtt férfiak, 20 °C-os környezeti hőmérséklet mellett)

A fűtési hőigény (Az épületek energiaforgalmának elemei)

Kis tőkeigényű, azonnal végrehajtható intézkedések

Az energiafogyasztás rendszeres (éves) feljegyzése

Új energiaellátási szerződések kötése 65 m3/h 40 m3/h

Alapdij: 19 068 Ft/(m3/h) Megtakaritás: 476 700,- Ft/év Forrás: allaminyomda.blogspot.com Forrás: eh.gov.hu, christineconsulting.hu, sulioldal.hu 18

A használók tájékoztatása az energiamegtakarításról

Forrás: ablakgyartas.hu

Forrás: eletmod.hu

Forrás: hetek.hu Forrás: baranyasolar.hu

Ablakok és ajtók réseinek tömítése

Forrás: karacsonyifenyfuzer.hu Forrás:ablakszigeteles.hu

•a szellőzetésre odafigyelni •a szobahőmérsékletre odafigyelni (1°C ~6%) •az elektronikus eszközöket ne hagyjuk stand-by üzemmódban •bojler hőmérsékletére odafigyelni •helyiségek világítására figyelni Forrás: komplett-otthon.hu

Üvegréteg szám növelése

Tárolók, kazánok, csövek szigetelése

nyilászárókkal felszerelt épületről

Forrás: forbesaust.com.au

Kazán lezárása üzemszünetben, a helyiségek éjszakai hőmérsékletének csökkentése

Helyiséghőmérséklet csökkentés 1°C-al történő túlfűtés ~ 6 %-al növeli meg az éves hőfelhasználást !

Forrás: fokuszbanano.hu

Forrás: netkazan.hu

Forrás: netkazan.hu

Fűtés karbantartása, előremenő vízhőmérséklet és égő beállítása

A radiátorok eltakarásának elkerülése (függönyök, radiátorborítások) Elektromos radiátorok eltávolítása, felesleges radiátorok lezárása

Forrás: greennav.wordpress.com Forrás:gazkeszulek-futesszerelo.hu

Forrás:gazor.hu

Forrás:0-24kazan.hu

Forrás: otthonokeskertek.hu

Melegvíz megtakarítás (takarékos zuhanyfejek, stb.)

A tárolás hőmérsékletének csökkentése cirkulációs rendszer beszabályozása

Forrás: lakbermagazin.hu

Forrás: hirportal.sikerado.hu

Forrás:solartubs.com Forrás:olcso.hu Forrás: plumbingsupply.com

Forrás: zoldtechnologia.hu

Forrás: baubid.hu

Forrás: hg.hu

A melegvízrendszer rendszeres karbantartása

A szellőztetés módja különböző érdekeltségű lakosok esetén 18 16

Mért hőfogyasztás

14

Átalánydíj 12 10 8 6 Forrás:viz-gaz-futes.hu

Forrás:vszer.hu

4 2 0

1

2

3

4

5

1 zárt ablakok, kivéve naponta egy rövid szellőztetést, 5 állandóan résnyire nyitott ablakok.

Rövid szellőztetési periódusok, ha nem automatikus »

kerülendő, hosszú szellőzési idő miatt energiaveszteség, rossz szellőzés

»

rövid, 4-10 perc, energiatakarékos jó szellőzés

»

rövid 2-4 perc, energiatakarékos jó szellőzés

Árnyékolók elhelyezése, léghűtés mellőzése

Forrás:passzivhaz-magazin.hu

Forrás:elektrogoldmix.hu

Forrás:sikerablak.hu Forrás: alukoenigstahl.com

A szellőzés és légkondicionálás, világítás kikapcsolása üzemszünetek idején

A légcsereszám igényeknek megfelelő megválasztása (lecsökkentése)

Forrás:passzivhazakademia.hu

Forrás:sorke.eu

Ha 1/3-al csökken a szellőző levegő mennyisége, Mozgásérzékelő kapcsoló

~ 1/3-ára csökken a szellőző ventilátorok villamosenergia felhasználása

Forrás:gulfnews.com, bge.com, reuk.co.uk

A szellőzés rendszeres karbantartása

Tőkeigényes, gazdaságossági elemzést igénylő intézkedések Forrás:vallalkozasotletek.h u

Forrás:shp.hu

A személyzet energiatréningje Energiafelelős kinevezése

Forrás:etelkozi.hu

Külső falak szigetelése

Forrás:referenceforbusiness.com

Külső falak szigetelése

A hőmérséklet változás – 2. (szigetelt falban)

A hőmérséklet változás – 1. (egyrétegű homogén falban)

Geometriai okok miatt kialakuló hőhidak

Külső falak szigetelése

Külső falak kiszárítása

Forrás:vizesfalszigetelese.hupont.hu

Forrás:falvizesedes.hu

Forrás:solanova.hu

A legfelső belső emelet és/vagy a tető szigetelése

Pincefödém szigetelése

Forrás:obi.hu

Forrás:foek.hu

Forrás:solanova.hu

Fedett bejáró Ablakok cseréje

Forrás:solanova.hu

Forrás:solanova.hu

Forrás:solanova.hu

Forrás:solanova.hu

Központi fűtés vagy távfűtés egyedi fűtés helyett épületegyüttesekben

Forrás:olcso.hu

Forrás:fotav.hu

Forrás:baubid.hu

Kazáncsere

Forrás:olcso.hu

Forrás:gazor.hu

Kazáncsere

Függőleges kialakítás A többszintes épületekre jellemző, amely során az alsó vagy felső osztó ill. gyűjtő vezetékekhez olyan függőleges osztó és gyűjtő ve-zetékek kapcsolódnak, amik a hőleadókhoz vezetik a fűtőközeget.

Vízszintes kialakítás

Kétcsöves rendszer

Szobahőmérsékletek

Átfolyós rendszer

Átkötő szakaszos 1°C-al történő túlfűtés ~ 6 %-al növeli meg az éves hőfelhasználást !

Fűtéskorszerűsítés műszaki tartalma • A termosztatikus radiátorszelepek beépítése • Az átkötő szakaszok beépítése, kialakítása

Fűtési rendszerek korszerűsítése • Fűtési rendszer átalakítás, radiátor csere • Az egyedi (radiátoronkénti) szabályozhatóság • Az elszámolás költségosztással

• A fűtési rendszer hidraulikai beszabályozása • Ajánlott a fűtési költségelosztó készülékek felszerelése • A felújítással párhuzambanN.B.2 ajánlott a radiátorok cseréje

Forrás: FŐTÁV Zrt.

Forrás: FŐTÁV Zrt.

Automatikus szabályozás beépítése, radiátor termosztatikus szelepek

A referencia és a korszerűsített épület látszati- és termovíziós fényképe 1°C ~ 6 %

Forrás:solanova.hu

Forrás:solanova.hu

Forrás:toolstation.com

1°C-al történő túlfűtés ~ 6 %-al növeli meg az éves hőfelhasználást

Amik már tények….

45% 40% 35% 30%

A 2010/2011-es fűtési szezonra vonatkozó megtakarítások a korrigált fűtési hőfelhasználásban (Bordó oszlopok: költségosztó nélküli rendszerek)

25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10%

A kivitelezéssel végző távfűtéses épületek lakóinak az egyedi adottságoktól és lehetőségektől függően egy-egy szezonra vonatkozóan 10 és 20 ezer forint közötti megtakarításuk realizálódott. Az egyes épületek között a megtakarítás mértékében nagy különbségek is lehetnek attól függően, hogy milyen nagyságú átalakítás történt a fűtési rendszeren, szereltek-e fel például költségosztókat az épületben, vagy sem.

1 11 21 31 41 51 61 71 81 91 101 111 121 131 141 151 161 171 181 191 201 211 221 231 241 251 261 271 281 291 301

korrigált megtakarítás

ÖKOPlusz eredmények

épületdarabszám

• 305 épület mintegy 120 TJ hőt takarított meg • Súlyozott átlagban a megtakarítás 15,4% • Átlagos beruházási költség 150/75 eFt / lakás • Egyszerű megtérülés 9,1 / 4,6 év Forrás: FŐTÁV Zrt.

Ahol az éves megtakarítás eléri a 20 ezer forintot, ott a kivitelezéshez szükséges 50 százaléknyi önrész kevesebb, mint 4 év alatt megtérülhet a lakóknak. Kevesebb szén-dioxid kibocsátás a kevesebb energiafelhasználással!

Hővisszanyerő rendszer a szellőző rendszerben

Füstgáz hőhasznosítók telepítése

Forrás:solanova.hu

Változó tömegáramú távhő rendszer a teljes komfort fokozat megvalósítására Gazdaságos hőellátás

Vegyes kapcsolású hőközpont ágáramai és a kialakuló hőmérsékletek

Változó hőigények mellett Hőközpont

Távhő rendszer

Épület

Termosztatikus radiátorszelepek Változó tömegáramú, fordulatszám szabályozású keringetés

Helyigényes és -takarékos fogyasztói hőközpontok

29°C

Megújuló energiaforrások

Ilyen volt és ilyen lett

„A fa annyi CO2 bocsát ki elégetésekor, mint amennyit élete során megkötött.”

Biomassza (fa, pellet, brikett) hasznosítása

Megújuló energiaforrások A megújuló energiaforrások a természetes energiaforrásoknak azon csoportja, amelyek gazdaságilag értékelhető időn belül természetes úton megújulnak, újratermelődnek. A megújuló energiaforrások kategóriájába tartozik, pl. a közvetlen napsugárzás, a tűzifa, mezőgazdasági hulladék (szalma, kukorica-szár), trágya, szennyvíziszap, a szél, a föld hője, termál-, tenger- és folyóvíz- hasznosítható energiája, de ide lehet sorolni a fotovillamos úton történő vízbontásból keletkező hidrogént is.

A faszármazék tüzeléseket teljesítményük alapján öt csoportba szokás sorolni:

Biogáz

Napenergia passzív hasznosítása

• kis léptékű, helyi biomassza felhasználás néhány száz kW, maximum 1 MW teljesítményig • „falufűtés léptékű” biomassza felhasználás 1-3 MW teljesítmény tartományban • biomassza távfűtésben történő felhasználása 3 MW feletti teljesít-ménytől • biomassza felhasználása kapcsolt hő- és villamos energiatermelésre • elgázosítás útján történő felhasználás

Néhány szervesanyagból nyerhető biogáz mennyiség Szerves anyag Marhatrágya Sertéstrágya Baromfitrágya Istállótrágya Kukoricaszár

3 Biogáz mennyisége, m /t 90 - 310 340 - 550 310 - 620 175 - 280 380 - 460

Trombe fal működése

Direkt besugárzásos rendszer vázlata

Naptérrel rendelkező családi ház

Biogázos rendszer kapcsolási vázlata

A napenergia aktív hasznosítása

A napenergia aktív hasznosítása Az aktív rendszerek legfontosabb elemei

Hőtermelésre – napkollektorok 1. sík kollektorok 2. vákuumcsöves kollektorok Villamos-energia termelésre - napelemek

• napkollektor • hőhordozó közeg • hőtároló • hőhasznosítók • hagyományos épületgépészeti elemek

Gravitációs vízmelegítő rendszer

A napenergia aktív hasznosítása

A Solanova ház,72 m2-es kollektor rendszere

Gravitációs vízmelegítő rendszer

A napenergia aktív hasznosítása

Fotovillamos rendszerek Jellemző építőelemeik: • fotovillamos cellák, melyek a fotovillamos rendszerek legkisebb és legalapvetőbb építőelemei • fotovillamos panelek, melyeket modulszerűen meg lehet vásárolni és össze lehet építeni • energiatárolók • mérő-, vezérlő-, szabályozó-, védőberendezések, inverterek

Napelem típusok

NAPELEM ÉPÍTÉSZET

VÁV UNION KFT. ÉPÜLETE PANELÉPÜLET, MAJD NAPELEMMEL BURKOLVA Forrás: Herbert Ferenc

Forrás: Herbert Ferenc

Hőszivattyúk alkalmazása

Hőszivattyúk alkalmazása

Kollektor

Levegő – víz hőszivattyú

Szonda

Geotermikus energia hasznosítás

Világítástechnikai alapok

Világítástechnika Czinege Zoltán okl. gépészmérnök

[email protected]

A látható fény

A látható fény A láthatósági függvények A fény mennyiségi jellemzői A fény minőségi jellemzői A fényhasznosítás Biológia tényezők

A fény mennyiségi jellemzői Fényáram: Fényerősség: Megvilágítás: Fénysűrűség:

Φ, lumen, lm I = Φ / Ω, lm/sr=cd E = Φ / A, lm/m2 = lx L = I / A, cd/m2

A fény minőségi jellemzői Színhőmérséklet: azonos fényszínű feketesugárzó hőmérséklete, K Korrelált színhőmérséklet: fényszín szerint korrigált értéke, K Színvisszaadási index: Ra= 1÷100

Színvisszaadási index Az egyes fényforrások különböző színösszetételű fényt bocsátanak ki, ennek következtében a tárgyak, nappali fénynél megszokott színe a mesterséges megvilágításban nem ugyanolyannak látszik. Megállapodás szerint a természetes nappali fény és az izzólámpa általános színvisszaadási indexe: Ra=100. Az Ra intervallumai az alábbi táblázatban.

Fokozat jele

Színvisszaadási index

a

Ra ≥ 90

b

80 ≥ Ra < 90

a

70 ≥ Ra < 80

1 2 b

60 ≥ Ra < 70

3

-

40 ≥ Ra < 60

4

-

20 ≥ Ra < 40

A fényforrások legfontosabb energetikai mutatója

Fényhasznosítás Egy fényforrás energetikai hatásfoka a fényhasz-nosítás, vagyis, hogy az adott fényforrás milyen ha-tásfokkal alakítja át a villamos energiát fényenergi-ává. Ez a sugárzott összes fényáram (Φ Φ), és a felvett összes villamos teljesítmény (P) hányadosa. A fényhasznosítás (Luminous efficiency): Jele: h Mértékegysége: lm/W Képlete: h = F / P, lm/W

Izzólámpák tulajdonságai Előnyök Színvisszaadási indexük Ra = 100 A legolcsóbb fényforrások azonnal világítanak Pontszerű fényforrásnak tekinthetők Fényerősségük egyszerűen szabályozható Fényáramuk széles környezeti hőmérséklettől független

Hátrányok Élettartamuk rövid kb.: 1000 h Legkisebb η=6÷20 lm/W Érzékeny a feszültségváltozásokra Nedvességtől, hirtelen hőtől védeni kell Érzékenyek az ütésekre, rázkódásra Fényárama csökken (70-88%-ára)

Világítástechnikai eszközök Fényforrások Működtető készülékek Lámpatestek Elektromos hálózat

Izzók cseréje fénycsövekre vagy energiatakarékos izzókra

GAZDASÁGI SZÁMÍTÁSOK

Ez a rövid áttekintő rész a könnyebb érthetőség kedvéért néhány egyszerűsítő feltételezést tartalmaz. Pl. pénzáramlások és az összetett időszakok mindig megegyeznek.

1. Pénzáramlás (cash flow) diagramok

Bevétel Kiadás (+) (-) 0 1 2 3 4 . . . N Évek száma (az [év] vége)

P

P - jelenbeli pénzáramlás Lehet (+) vagy (-).

0 1 2 3 4 . . . N [év] A

Minden mérnöki gazdasági problémánál az alábbi paraméterek ismertek egy kivételével. Ha azt kiszámoljuk, megoldódik a probléma.

P, A, F, N, i Ahol i úgy ismert, mint a kamatláb, diszkont tényező vagy (bizonyos esetekben) a belső megtérülési ráta.

A - éves pénzáramlás

0 1 2 3 4 . . . N [év]

Lehet (+) vagy (-). Az 1. év végén kezdődik és a projekt ideje alatt folytatódik (egyszerűsítő feltételezés).

2. A tényezők meghatározása Keresett paraméter

Adott tényező -/- i, N

F - jövőbeli pénzáramlás

F

0 1 2 3 4 . . . N [év]

Lehet (+) vagy (-). (Általában a projekt végén jelentkezik).

Pl. (F/P i, N) jelentése: Keressük F-t, ha ismert P, i és N.

3. Példák a) Egy csalá családi há ház haszná használati meleg ví víz rendszeré rendszeréhez ~ 750 eFt + ÁFA kö költsé ltségen lehet illeszteni a há ház tö tövében elhelyezett, 4 m2 felü felülettel és 300 l literes tá tároló rolóval rendelkező rendelkező gravitá gravitáció ciós napkollektoros ví vízmelegí zmelegítőt. Mennyinek kell lenni az éves megtakarí megtakarításnak, A = ?, ha a megvaló megvalósítás felté feltételéü teléüll szabjuk, hogy a befekteté befektetés n = 15 év alatt megté megtérüljö ljön, és évi i = 6% hozamot termeljen?

i=6%

[Ft]

A = ? [Ft/év]

P = 750 eFt n = 15 év

0

1 2

13 14 15 [év]

CR = Capital Recovery Factor Tőkevisszanyerési tényező i * (1 + i) CR =

N

N

= 0,103

(1 + i) - 1 Az egyenletes tőke visszanyerési tényezővel:

A = P * CR = 750 000 * 0,103 = 77.250,- Ft/év

Az éves megtakarítás szükséges mértéke és az egyszerű megtérülési idő A folytonos vastag egyenes az éves megtakarítás szükséges mértékének változását mutatja a beruházási költség függvényében a fenti feltételek (i=6%, n=15 év) mellett.

b) Fordulatszá Fordulatszám szabá szabályozá lyozású szivattyú szivattyúval évente 50.000,50.000,-Ft villamosenergia kö költsé ltség takarí takarítható tható meg. Mennyi lehet a beruhá beruházási kö költsé ltség akkor, ha 15% kamattal terhelt kö kölcsö lcsön fedezeté fedezetét 6 év alatt kell biztosí biztosítani? Adott:

i = 15% N = 6 év [Ft]

A = 50.000 Ft/év

P=? 01 2 34 5

USPW = Uniform Series Present Worth Factor Állandó sorok jelenérték tényezője N

(1 + i) - 1 USPW =

N

= 3,784

i * (1 + i)

Az egyenletes ütemezésben jelentkező, azonos pénzösszegek jelen időpontra vonatkozó értéke : P = A * USPW = 50.000 * 3,784 = 189.200,-Ft

[év]

4. Modul: Lakossági szemléletváltozás

153

2. Melléklet: Kiegészitő információ

164

Lista a vonatkozó nemzeti jogszabályokról Magyarország Célkitűzések

Megnevezés Új Széchenyi Terv(ÚSZT) Zöldgazdaság fejlesztési progam

Célterület lakosság, önkormányzatok, közintézmények

Magyrország Nemzeti Reform Programja(NERP)

állami, önkormányzati tulajdonban lévő épületek, iparosított technológiával épített lakóépületek, ipar, közlekedés, mezőgazdaság

Nemzeti Energiastratégia

közintézmények, lakosság

Magyarország II Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve 2008-2016

lakosság, önkormányzatok, közintézmények

Célok energiahatékonysági intézkedések által munkahelyteremtés, gazdaságfellendítés, energiafüggőség csökkentése megújuló energiahasználat 2020-ra 14,6%-ra való növelése, 10%-os teljes energiamagtakarítás, energiahatékonysági felmérések, adatbáziko elkészítése, hatékonysági felújítások felújítások épületállomány fűtési igényének 30%-kal való csökkentés energiamegtakarítás

Eszköze a tervezett Energiahatékonysági Program

Tervezett kormányprogram, ÚSZT energiahatékonysági programok

Élhető Panel Felújítási Alprogram Mi Otthonunk felújítási Alprogram

Áramtakarékos Háztartások Program Megújuló Közintézmény Alprogram Közintézmények villamosenergiaigény mérséklése

165

EU jogszabály Az Európai Parlament és a Tanács 2002/91/EK irányelve (2002. december 16.) az épületek energiateljesítményéről

Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU Irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról, EPBD Recast 2010/31/EK

A Bizottság 244/2012/EU felhatalmazáson alapuló

Tartalma •Az épületek energiahatékonyságának mérését segítő módszertan kidolgozása és bevezetése •Energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények kidolgozása és alkalmazása új épületek és 1000m2-nél nagyobb alapterületű épületek felújítása esetén és ezen követelmények időszakos felülvizsgálata; •Energetikai tanúsítási rendszer bevezetése meglévő és új épületek számára, középületek esetében pedig a tanúsítvány jól látható helyen történő kihelyezési kötelezettsége; •A fűtő- és légkondícionáló berendezések rendszeres felülvizsgálata.

•A tagállamoknak terveket kell kidolgozniuk a közel nulla energiaigényű épületek számának növelésére. •A tagállamoknak az energetikai tanúsítványok kibocsátásának részletesebb és szigorúbb szabályozását és ennek működését és a tanúsítványok korrektségét ellenőrző rendszert kell kidolgozniuk. •A tagállamoknak lehetőségük van olyan energiahatékonysági célokat meghatározni, amelyek a meglévő épületállomány közel nulla energiaigényű épületek irányába történő átalakítását célozzák. •Az Irányelv szabályainak való nem megfelelést a tagállamok büntethetik. •„A Bizottságnak összehasonlító módszertani keretet kell meghatároznia az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeinek kiszámításához. A tagállamoknak e keretet arra kell használniuk, hogy összehasonlítsák az eredményeket az energiahatékonyságra vonatkozóan általuk elfogadott minimumkövetelményekkel. Az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi

Magyar végrehajtása 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 176/2008. (VI. 30.) Korm. Rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról 264/2008. (XI. 6.) Korm. rendelet a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról 273/2007. (X. 19.) Korm. Rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek Végrehajtásáról 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról folyamatban

Tartalma meghatározza, hogy milyen épületekre terjed ki a energetikai jellemzők meghatározásának kötelezősége, megadja a jellemzők kiszámításának módszerét a rendeletben leírják a tanúsítás részletes szabályait, tartalmát, a tanúsítást végzők személyét. az energetikai felülvizsgálat elvégzésére jogosultak körét, az energetikai követelményrendszert, a hőtermelő berendezések energetikai felülvizsgálata, a légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálata a megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia,valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelésének elősegítése, háztartási méretű kiserımű hálózatra csatlakoztatásának és hálózat használatának különös szabályai

folyamatban

166

rendelete (2012. január 16. )

Az energiavégfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló irányelv (ESD)

irányelvnek az épületek és épületelemek energiahatékonyságára vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeinek kiszámítására szolgáló összehasonlító módszertani keret meghatározásával történő kiegészítéséről A közszférának jó példával kell elől járnia, az energiahatékonyságot javító intézkedéseket kell elfogadnia, tájékoztatnia kell az állampolgárokat és az üzleti szektort is ezen intézkedésekről és segíteniük kell a meglévő jó gyakorlatok elterjesztését.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve ( 2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről

Kapcsolt energiatermelésre vonatkozó irányelv (CHP)

273/2007. (X. 19.) Korm. Rendelet A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról A Magyar Energiahatékonysági Akcióterv, továbbá a 176/2008. (VI. 30.) Korm. Rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról, a XL/2008 Törvény a földgázellátásról Folyamatban. Jelenleg jováhagyás alatt, a 273/2007. (X. 19.) Korm. Rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról. 44/2008 (XII. 31.) KHEM Kormányrendelet

389/2007. (XII. 23.) Korm. Rendelet

A kapcsolt energiatermelésre vonatkozó irányelv fő célja az ilyen létesítmények építésének és üzemeltetésének népszerűsítése. Az irányelv rövidtávon konszolidálja a már meglévő létesítmények működését és hozzájárul új létesítmények létrehozásához. Hosszú távon megteremti a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelés keretét, ezáltal is előmozdítva a szén-dioxid kibocsátás csökkentését.

a megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelésének elősegítése, háztartási méretű kiserımű hálózatra csatlakoztatásának és hálózat használatának különös szabályai

a villamosenergia-piaci egyetemes szolgáltatás árképzéséről a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról

19/2009 Kormányrendelet a (I. 30.)2008. évi XL. Törvény a földgázellátásról alkalmazásáról 2007. évi LXXXVI. törvény a termelt energia átvételéről 110/2007. (XII. 23.) GKM rendelet a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról 217/2007. (VIII. 15.) Korm. Az energia forgalomba hozatalának és megfelelőség értékelésének általános feltételeiről

Energiahatékonysági Irányelv (előkészületben)

2001 júniusában az Európai Bizottság új intézkedéscsomagot terjesztett elő annak

167

Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervek (NREAP-ok)

érdekében, hogy az Unió tartani tudja a 2020-ra vállalt 20%-os energiahatékonysági célkitűzését. A megújuló energiahordozókra vonatkozó irányelv értelmében 2010. június 30-áig minden tagállamnak be kellett nyújtania az Európai Bizottsághoz a Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervét, amelynek lényege, annak bemutatása, hogy az adott ország hogyan tervezi elérni a 2020-ra számára meghatározott százalékos célkitűzést.

MAGYARORSZÁG MEGÚJULÓ ENERGIA HASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TERVE 2010 2020

A 2020ig terjedő megújuló energiahordozó felhasználás alakulásáról

168

Lista a vonatkozó nemzeti hatóságokról és Energiaügyi ügynökségekről, az energiahatékonysággal foglalkozó szervekről Vidékfejlesztési Minisztérium EnergiaKözpont Nonprofit Kft. ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

− − − − − • • • • •

ENEREA - Észak-alföldi Regional Energy Agency Pest County SAVE-REMA Energy Management Agency HBMVK - Hajdú-Bihar County Foundation For Enterprise Development Enterprise Development Foundation of the Jász-Nagykun Szolnok County Progress Alapítvány (Progress Foundation)

169

Finanszírozási-pályázati lehetőségek a lakosság számára: 2011-2012 Státusz

Azonosító

Cím

2011-10.152012.05.15.

ÚSZT-ZBR-NAP-2011

Megújuló energiahordozó

Tartalom Napkollektorrendszer

Támogatható tevékenységek köre 1. napkollektor; 2. napkollektorhoz csatlakozó elemek, ami jellemzően a következő fő egységekből áll: − a beépítési módtól függően kialakított, statikailag méretezett rögzítő vagy kollektorhoz tartozó gyártói tartószerkezet, − használati melegvíz és/vagy puffertároló, szükség szerint kiegészítő elektromos-, vagy hőcserélős fűtéssel, − hőmérséklet-szabályozó automatika-vezérlés, − keringtető (solar) szivattyú kiegészítő elemek: − csővezetékek a primer köri fűtővíz (fagyálló folyadék) szállítására, − a napkollektoros rendszerhez csatlakozó egyéb szekunder köri csővezetékek, - szigetelő lemezek, csőhéjak, − biztonsági szerelvények − zárt tágulási tartály, − szabályozó- és elzáró szerelvények, − mérő és ellenőrző műszerek, − fagyálló folyadék (EU biztonsági adatlappal rendelkező), fagyvédelmi funkció szükséges. 3. munkadíj, amely a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség 30%-ánál nem lehet több http://www.emi.hu/napkollektor

lezárt

ÚSZT-ZBR-MO-2011

Mi otthonunk felújítási és új otthon építési alprogram

Energiahatékonysági felújítást megvalósító beruházások esetén: Az ÚSZT ZBR „Mi otthonunk felújítási és új otthon építési alprogram” keretében minden olyan, az alábbiakban felsorolt beruházás támogatható, melynekszéndioxid-kibocsátás csökkentése számítható, illetve energetikai hatékonyság javítóhatása az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló7/2006 (V.24.) TNM rendelet szerint igazolható. A beruházással érintettingatlannak legalább három energetikai kategóriát kell javulnia éslegalább a B kategóriát el kell elérnie. Azon lakóépületek esetében,amelyek már jelenleg is megfelelnek a D vagy C épületenergetikaikövetelmény értékeknek, azoknak megújuló energia alkalmazásávalmin. A energia osztályt kell elérniük. Azon lakóépületek esetében,amelyek már jelenleg is megfelelnek a B épületenergetikai követelményértékeknek, azoknak megújuló energia alkalmazásával A+ energiaosztályt kell elérniük. http://www.energiakozpont.hu/uszt-zbr-mi-otthonunk/letoltesek/felhivasok-utmutatok-adatlapok

170

lezárt

lezárt

ZBR-EH 2010

Zöld Beruházási Rendszer Klímabarát Otthon Energiahatékonysági Alprogram

lezárt

ZBR-Panel 2009-2010

lezárt

ZBR-HGCS

Zöld Beruházási Rendszer Klímabarát Otthon Panel Alprogram Zöldberuházási Rendszer Energiatakarékos Háztartási Gépcsere Alprogram Zöld Beruházási Rendszer Energiatakarékos Izzócsere Alprogram

lezárt

lezárt

NEP-2009

Nemzeti Energiatakarékossági Programra

2011.

Gyűjtőkémény 2011

„Az egycsatornás

Új építés esetén: A ZBR „Mi otthonunk felújítási és új otthon építési alprogram” keretében mindenolyan, az alábbiakban felsorolt beruházás támogatható, melynek széndioxidkibocsátáscsökkentése számítható, illetve energetikai hatékonyság-javító hatásaaz épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006 (V.24.) TNMrendelet szerint igazolható. A beruházással érintett ingatlan A vagy A+energetikai kategóriát kell hogy elérjen (a megújuló részarányvállalásának függvényében). Mindkét esetben egy megújuló energiafelhasználása kötelező úgy, hogy a megújuló energia felhasználása minimum 25%-ka kell hogy legyen a fűtés és használati melegvíz (továbbiakban: HMV) fajlagos energiaigényének. Nyílászárók energia-megtakarítást eredményező felújítása vagy cseréje, abban az esetben, ha a beruházással érintett ingatlan fűtési rendszere szabályozott, illetve abban az esetben, ha a két beruházást egyidejűleg kívánják elvégezni. Az épületek lodzsáinak beüvegezése a szoláris nyereségek passzív hasznosítására, abban az esetben, ha a beruházással érintett ingatlan fűtési rendszere szabályozott, illetve abban az esetben, ha a két beruházást egyidejűleg kívánják elvégezni. Az épületek nyári hővédelmének javítása, árnyékoló, vagy árnyékvető szerkezetek beépítése (gépi hűtés, légkondicionáló berendezés beüzemelése nem támogatható). Hővisszanyerős szellőzési rendszer létesítése Homlokzatok és födémek hőszigetelése, abban az esetben, ha a beruházással érintett ingatlan fűtési rendszere szabályozott, illetve abban az esetben, ha a két beruházást egyidejűleg kívánják elvégezni. Fűtéskorszerűsítés (szabályozott fűtési rendszer) és használati melegvíz ellátás korszerűsítése. A megújuló energiafelhasználás növelése, a hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítésére irányuló beruházások az energiatermelésre, a tárolásra és az energia hálózatba való esetleges visszatáplálásra. Épületekhez kapcsolható megújuló energiaforrásokkal előállított hőenergia, vagy villamosenergia-termelő kapacitások létesítése (napkollektoros rendszerek, napelemes rendszerek, biomassza tüzelésű kazánok, geotermikus hőszivattyúk, szélenergia hasznosítása).Új építésű, energiatakarékos házak építésének támogatása

A program keretében a KvVM háztartásonként és a pályázatot benyújtó szervezetek saját részére székhelyenként 1 darab régi mosógép, A energia-hatékonysági osztályú új mosógépre és/vagy 1 darab régi hűtőgép A, A+, A++ energia-hatékonysági osztályú új hűtőgépre történő lecserélését támogatja. Vissza nem térítendő, célzott, előfinanszírozott pénzbeli támogatás energiatakarékos izzók vásárlására. A támogatáshoz szükséges a lecserélt hagyományos izzók számának, teljesítményének (watt), és a támogatás eredményeképpen csökkent teljesítményigény számszerűsítése (a csere előtti össz-wattszám és a csere utáni össz-wattszám különbsége). http://www.kvvm.hu/index.php?pid=9&sid=9&tid=352 Nyílászárók cseréjét, illetve utólagos hőszigetelését támogató pályázat Fűtés és használati melegvíz-ellátás korszerűsítését támogató pályázat Lakóépületek utólagos hőszigetelését támogató pályázat Megújuló energiafelhasználást ösztönző pályázat A pályázat keretén belül a többlakásos lakóépületekben lévő gyűjtőkémények, valamint az ezekhez

171

december 5-étől 2012. június 30án 24:00 óráig

gyűjtőkémények felújításának támogatása”

Öko-Program, ÖkoPlusz Program

Eszközbeszerzés

kapcsolódó füstcsövezés olyan lakáscélú helyiségekre jutó kéményszakaszok felújítási munkálataira igényelhető támogatás, amelynek eredményeként biztosítható a tüzelőberendezések által előállított, jelenleg a gyűjtőkéményekbe vezetett égéstermékek biztonságos elvezetése, azok lakásokba illetve egyéb helyiségekbe történő és az életbiztonságot veszélyeztető visszaáramlásának megakadályozása. A felújítás során az épületben lévő valamennyi használatban lévő gyűjtőkéményt - az állapotának megfelelően - fel kell újítani. http://www.emi.hu/gyujtokemeny A távhővel ellátott lakóépületek lakásonkénti hőfogyasztásának szabályozására és mérésére alkalmas eszközök beszerelésének támogatása Vidékfejlesztési Minisztérium EnergiaKözpont Nonprofit Kft. ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

172

Minősített vállalkozók és kivitelezők listája A vállalkozók minősítése jelenleg folyik.

Energetikai szakértők elérhetősége Energetikai tanácsadó tevékenységgel foglalkozó minősített szakemberek a Magyar Építész és a Magyar Mérnök Kamara aktuális névjegyzékében találhatók. 1. Magyar Építész Kamara: ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI SZAKÉRTŐI SZAKTERÜLETEK: Épületenergetika: SZÉSZ8 jogosultság a névjegyzék szerint, Épületenergetikai tanúsító: TÉ jogosultság a névjegyzék szerint 2. Magyar Mérnökkamara: TERVEZÉS: − ÉT-EN-T Energetikai tervezési jogosultság (EN-T) − ÉF-T Épületfizikai tervezési jogosultság (ÉF-T) − G-T Épületgépész tervezői jogosultság (G-T) SZAKÉRTÉS: − SZÉS-3 Épületgépészeti szakértői jogosultság (G-Sz) − SZÉS-4 Épületfizika (ÉF-Sz) − SZÉM-6 hő, villamos energia, kőolaj és gáz termelési, tárolási, szállítási célt szolgáló (EN-Sz) − G-B-18 Energiagazdálkodás − SZÉS-6 Épületenergetika (ENt-Sz) Energetikai felülvizsgálói jogosultság 264/2008. (XI.6.) Kormányrendelet szerint BRF Energetikai felülvizsgálói engedély hőtermelő berendezésekre és légkondicionáló rendszerekre: A jogosultságokhoz tartozó tevékenységek listája a Magyar Mérnökkamara honlapján a következő linken érhető el: http://mmk.hu/?page_id=42 . A Magyar Építészkamara honlapján: http://www.mek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=66&Itemid=62

Energiahatékonysággal foglalkozó Nonprofit Szervezetek 1. Közép Európai Egyetemü Center for Climate Change and Sustainable Energy Policy (3CSEP) http://3csep.ceu.hu/ 2. Energiaklub http://energiaklub.hu/en

173

3. Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) http://www.hugbc.org/# 4. Magyar Tudományos Akadémia http://www.socio.mta.hu/climate_change/ 5. Klima Klub http://klimaklub.hu/en 6. Budapest Klub http://www.budapestklub.hu/ 7. WWF Hungary http://wwf.hu/wwf-rol 8. Kovet http://www.kovet.hu/view/main/108.html 9. Gaja Egyesület http://www.gajaegyesulet.hu/ 10. Energy Neighbourhoods http://www.greendependent.org/index.php?option=com_content&view=article&id=135&Itemid=7 7&lang=en 11. Vedegylet http://www.vedegylet.hu/index.php?lang=english

174