Neveléselmélet
Oktatáspolitikai válaszok
1
Az oktatás rendszer négy szektora
Közoktatás 2008. 02. 19.
Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása
Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása Szakképzés felnőttoktatás
2
A közoktatás
Átalakulása A közoktatási rendszerek nemzetközi osztályozása (ISCED) Elitképzés/általános képzés Szelektív képzési szakasz Általános képzési szakasz (tankötelezettség) demokratizálódás 3
ISCED (International Standard Classification of Education)
ISCED 1 (alapfokú) ISCED 2 (alsó középfokú) ISCED 3 (felső középfok) ISCED 4 ISCED 5 felsőoktatás alapképzés Magyarország
4
A magyar oktatási rendszer szerkezete
5
A közoktatás funkciója
Változása Intézményvilága Tanterv Tankönyv módszer Oktatásszervezés Pedagógusok Vizsgák, Kutatások, szakértők, pedagógia
6
Közoktatás -politika
Irányítás és változása Fenntartás finanszírozás
7
A szakképzés
8
A szakképzés változásai
A tömegessé váló általános iskola „győzelme” = középfokhoz tartozó képzések változása: A választás koréve Az iskola és a munkahely viszonya Konfliktusok a szakképzés rendszerében
9
Pályaválasztás –
Idősebb korban választás: a korév kitolódik Egyre hosszabb általános képzés Nemzetközileg egységesülő készségek a képzésben (kompetancia) pl. számítógépes Új intézménytípusok
10
A szakképzés rendszere Magyarországon, 2000 FŐISKOLA, EGYETEM Felsőfokú iskolai rendszerű akkreditált szakképzés ÉRETTSÉGIRE ÉPÜLŐ SZAKKÉPZÉS
KÖZÉPISKOLA
SZAKISKOLA ÁLTALÁNOS ISKOLA
11
Az iskola és a munkahely viszonya
Munkahelyi képzések Duális képzés A szakképzés alapkonfliktusa: a munkaadó és munkavállaló érdekei: részben azonosak, részben ellentétesek. munkaerő-tervezés Munkaerő-szükséglet biztosítása Szakképzési rendszer megtervezése 12
A felsőoktatás
13
A felsőoktatás átalakulása
Miért „átalakulás”? Elit felsőoktatás szakasza Tömegesedés és demokratizálódás Általános felsőoktatás Funkcionális, tartalmi és strukturális változások reformok
14
15
Felsőoktatás: társadalmi és oktatáspolitikai változások
Hallgatói változások (ifjúsági társadalom) Oktatói változások (létszám-emelkedés),a rekrutációs bázis változása és a tevékenységé Ingyenes /térítésmentes felsőoktatás és megszűnése Szűkebb állami támogatás Bővül a magántőke bevonása – az állam kivonulása
16
Tudományos fokozatok és beosztások (oktatók és kutatók)
Egyetemi tanár PhD, CSc, DSc, habil
Egyetemi docens
PhD, CSc, DSc, habil
Egyetemi adjunktus PhD Egyetemi tanársegéd PhD
Tudományos tanácsadó Tudományos főmunkatárs Tudományos munkatárs Tudományos segédmunkatárs
17
REFORMOK
Szerkezeti Intézményi I.: közösségi főiskola Intézményi II.: regionális egyetem Intézményi III.: alternatív intézmények Intézményi IV.: kisebbségi felsőoktatás
18
Munkaerőpiaci kilátások
Nem nyugati nyelvet tanulók?, Ókori v. keleti kultúrával foglalkozók esélyei? Pedagógusok a cégek szerint: 44,9%-ban többen vannak, mint ahányan el tudnak helyezkedni, 27,6% szerint hiány van, 27,5%: éppen elég van (Forrás: Medián, 2005)
19
Felsőoktatáspedagógiai megfontolások
Az Alapképzés tartalma A Mesterképzések tartalma Munkaerőpiaci statisztika/társadalmi igény Tanárszakma kilátásai Minőségi képzés/anyagi megfontolások „Fekete könyv”: hallgatói oldal?
20
A felnőttoktatás átalakulása Az oktatási rendszer legdinamikusabban fejlődő szektora Al-szektorai: 1) Iskolarendszerű felnőttoktatás 2) Nem iskolai felnőttoktatás 3) Alternatív felnőttoktatás 21
A felnőttoktatás az oktatási rendszerekben
Pótló oktatás (esti iskola, dolgozók) ÁMK (általános nevelési és művelődési központok) Távoktatás Élethosszig tartó tanulás(Lifelong learning, LLL) Felnőttképzés és vállalati/kormányzati munkaerőpolitika 22
Alternatív felnőttoktatások
Népfőiskolai mozgalmak Közösségi nevelés A felszabadítás pedagógiája Iskolátlanítási mozgalmak (Ivan Illich: „iskolátlanított társadalom”) Iskolátlanított iskola
23
