NESZMÉLY KÖZSÉGÉRT KÖZALAPÍTVÁNY
/közhasznú alapítvány/
Alapító okirat
ALAPÍTÓ OKIRAT Amely abból a célból készült, hogy az 1. pontban megjelölt alapító az 1959. évi IV. törvény (Polgári Törvénykönyv, Ptk.) 74/A-74/F. §-ai, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint az 1990. évi LXV. Törvény (Ötv.) 8. §, 9. §-a és a 88. § (1) a) pontja alapján közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából, 14/2004. (IV. 27) Kt. és 17/2004. (V. 11.) Kt. határozataival, valamint ../2012. (III. ) Kt. határozatával közhasznú szervezetként működő Közalapítványt hoz létre az alábbiak szerint. 1.§ ALAPÍTÓ 1. Az alapító: a) Neszmély Község Önkormányzatának képviselő testülete cím: 2544 Neszmély, Fő u. 129. képv: Janovics István polgármester
2.§ A KÖZALAPÍTVÁNY ELNEVEZÉSE, SZÉKHELYE, IDŐTARTAMA 1. A Közalapítvány neve: NESZMÉLY KÖZSÉGÉRT KÖZALAPÍTVÁNY (- továbbiakban: Közalapítvány-) 2. A Közalapítvány székhelye: 2544 Neszmély, Fő u.129. 3. A Közalapítványt az alapító határozatlan időtartamra hozza létre.
3.§ A KÖZALAPÍTVÁNY CÉLJA 1. A Közalapítvány célja Neszmély község kultúrájának és környezetének fejlesztése, a helyi hagyományok megőrzése, a község régióban elfoglalt helyzetének javítása, helyi turizmus támogatása. 2. A Közalapítvány támogatni kívánja az – Ötv. 8. § (1) és (4) bekezdése alapján – a helyi közszolgáltatásokat (településfejlesztés, településrendezés, épített és természeti környezet védelme, vízrendszer és csapadékvíz elvezetés, csatornázás) hagyományőrzési, környezetvédelmi, turisztikai kezdeményezéseket, a helyi közműellátottság és infrastruktúra fejlesztését. 3. A Közalapítvány működése során, céljai megvalósulása érdekében, önállóan gazdálkodik vagyonával, szolgáltatásokat nyújt céljai elérése érdekében s körében, együttműködik
2
országos és helyi hasonló célú alapítványokkal és más hasonló célú szervezetekkel és intézményekkel. 4. A Közalapítvány céljának megfelelően - tekintettel az Ectv. 2. § 20. pontjára - az alábbi, a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez hozzájáruló közhasznú tevékenységeket folytatja: Sorszám
Közhasznú tevékenység
a közhasznú tevékenységhez kapcsolódó közfeladat
jogszabályi hivatkozás
1.
kulturális tevékenység, műemlékvédelem
kulturális örökség védelmében a kulturális örökség való közreműködés védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 5. § (1) bekezdése
2.
természetvédelem
a helyi jelentőségű védett természeti terület fenntartása, természeti állapotának fejlesztése, őrzése
a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 62. § (2) bekezdése
3.
állatvédelem
az állatokkal szembeni megfelelő magatartásra, gondoskodásra nevelés
az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 43/A. § (2) bekezdése
4.
környezetvédelem
a környezet védelmével összefüggő jogok és kötelezettségek megállapítása és megtartásuk ellenőrzése, a környezet védelmének tervezése és irányítása
a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 37. § (1) bekezdése
5.
egészségmegőrzés, betegségmegelőzés , gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység
az egészség védelme és fejlesztése, a betegségek, sérülések és rokkantság megelőzése, az egészségügyi alapellátás, környezet- és település-egészségügyi feladatok
az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 35. § (1) bekezdése és 152-153. §-a
6.
nevelés és oktatás, ingyenes és mindenki számára képességfejlesztés hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, valamint az első szakképesítésre történő felkészítés
7.
szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2. § (1) bekezdése
szociális ellátások feltételeinek a szociális igazgatásról biztosítása és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2. §-a
3
8.
szakképzésben első, állam által elismert részt vevők szakképesítés megszerzésének támogatása, ingyenes biztosítása szakképzés elősegítése
a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 1. § (1) bekezdése
9.
hátrányos helyzetű helyi esélyegyenlőség csoportok biztosítása társadalmi esélyegyenlőségén ek elősegítése
az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 31. §-a
10.
a Magyarország a Magyarország határain kívül Magyarország határain kívül élő élő magyarok közösségeinek Alaptörvényének D) magyarok támogatása cikke közösségeinek támogatása
11.
munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése
a foglalkoztatás elősegítése a munkanélküliség megelőzése és hátrányos következményeinek enyhítése érdekében
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 1. §-a
4.§ AZ ALAPÍTVÁNYI TŐKE ÉS A KÖZALAPÍTVÁNY VAGYONA A Közalapítvány vagyona az alábbi részekből áll: 1.
közalapítványi tőke,
2. a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok adományozásából keletkezett minden ingó- és ingatlan vagyon, készpénz és vagyoni értékű jog, 3. valamint a Közalapítvány működéséből származó minden bevétel (tehát mindaz, ami az alapítványi vagyon hasznosításából keletkezik).
A Közalapítvány induló vagyona 800.000 Ft, azaz Nyolcszázezer forint készpénz, melyet alapító, Neszmély Község Önkormányzatának képviselő testülete bocsát a Közalapítvány rendelkezésére.
4
A Közalapítvány induló vagyona a Tata és Vidéke Takarékszövetkezet Dunaalmási Kirendeltségénél, a Közalapítvány nevére és számára nyitott bankszámlán kerül elhelyezésre jelen Alapító Okirat aláírásától számított 15 napon belül. A Közalapítványi vagyonnak nemcsak a hozadéka, hanem annak tőkerésze is odaítélhető, illetve felhasználható a Közalapítvány céljának elérése érdekében. A Közalapítvány vagyonává válnak a későbbiekben, a Közalapítványhoz csatlakozó természetes és jogi személyek valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek feltétel nélküli, valamint feltételhez kötött pénzbeli és dologi adományai. A feltételhez kötött adományok csak akkor, ha azokat, és az azokhoz kötött feltételt a Kuratórium elfogadja. A feltétel nélkül juttatott adományokat a Kuratórium nem jogosult visszautasítani.
5.§
AZ ALAPÍTVÁNYI TŐKE ÉS A KÖZALAPÍTVÁNY VAGYONA
1. A Közalapítvány vagyona felett a Kuratórium rendelkezik. A Kuratórium dönt a vagyon felhasználásáról, a felhasználás módjáról és sorrendjéről az Alapító okirat rendelkezései, a jogszabályok, valamint a Közalapítványhoz által meghatározott keretek között. A Közalapítvány induló vagyona is felhasználható a közalapítványi célkitűzések megvalósításának megkezdésére. 2. A Közalapítvány vagyona csak jelen Alapító Okirat 3. §-ban meghatározott célokra használható fel. A felhasználásának estei: a célirányos feladatok finanszírozása, illetőleg az ennek végrehajtásával kapcsolatos költsége fedezése, pályázatok alapján támogatások nyújtása, díjak alapítása, odaítélése, ösztöndíjak adományozása, propaganda-tevékenység, helyi közszolgáltatások ellátásához, infrastruktúra fejlesztéshez és a működtetés költségeihez való hozzájárulás, a Közalapítvány működésével kapcsolatos felmerülő költségek, beleértve a Közalapítvány keretében állandó, vagy alkalmi jelleggel munkaviszony vagy megbízás keretében munkát végzők díjazását, költségeik megtérítését is. 3. Ha az adományozó meghatározott célra juttat adományt, vagy ha a csatlakozó meghatározott céllal csatlakozott a Közalapítványhoz, a Kuratórium az adományt, vagy a csatlakozó által rendelkezésre bocsátott vagyont csak erre a célra használhatja fel. A Közalapítványhoz való csatlakozás elfogadásáról, valamint csatlakozás esetén a felajánlott adományról és a csatlakozó által meghatározott feltételek elfogadásáról a Kuratórium dönt. A Közalapítványban meghatározott közfeladatokról és közhasznú tevékenységtől eltérő célra még a Kuratórium sem fogadhat el csatlakozóktól vagyoni hozzájárulást.
5
4. A Közalapítvány céljának elérése érdekében, valamint a közalapítványi vagyon megőrzése, gyarapítása, és a szolgáltatások folyamatos teljesítése végett gazdálkodó tevékenységet folytathat. Ez a gazdálkodó tevékenység azonban a Közalapítványi cél megvalósítása érdekében fejt ki. A gazdálkodó tevékenysége lehet, amelyet a közalapítványi cél megvalósítása érdekében fejt ki. A gazdálkodó tevékenységgel kapcsolatos szabályokat jelen Alapító Okirat 10. §-a tartalmazza. 6.§ A KÖZALAPÍTVÁNY SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE I. A Kuratórium szervezete: 1. A Közalapítvány legfőbb kezelő, ügyintéző és képviseleti szerve az öt (5) tagú Kuratórium. A Kuratórium tagjait az alapító kéri fel és bízza meg, elnökét és elnökhelyettesét a tagok közül szintén az alapító jelöli ki. A Kuratórium tagjai nem állnak egymással, az ellenőrző bizottság tagjaival a Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozói viszonyban, továbbá nem áll fenn velük szemben a Kszt. 8. § (2) és 9. § (1) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi ok. A Kuratórium tagjait Alapító a jelen alapító okirat 11. § 1.-5. pontjaiban írtakra is figyelemmel jelölte ki. 2.
A Kuratórium tagjai:
a) a Kuratórium elnöke Név: Janovics István Anyja születési neve: Komáromi Márta Lakcím: 2544 Neszmély, Várhegyalja út 41. Születési hely, idő: Tata, 1977. június 21. b) Név: Czakó Zsolt Anyja születési neve.: Lénárt Mária Lakcím: 2544 Neszmély, Ady Endre u. 13. Születési hely, idő: Arad, 1970. július 21. c) Név: Molnár István Anyja születési neve: Karszbek Borbála Lakcím: 2544 Neszmély, Nyáraska u. 2. Születési hely, idő: Dunaradvány, 1942. április 28. d) Név: Polóczné Brunner Mariann Anyja születési neve: Nagy-György Mária Lakcím: 2544 Neszmély, Szentmiklósi u. 2. Születési hely, idő: Tata, 1969. október 15. e)
6
Név: Budavári János Anyja születési neve: Zsidek Rozália Lakcím: 2544 Neszmély, Fő út 41. Születési hely, idő: Dunaalmás, 1947. szeptember 14. 3. A Kuratórium tagjai tevékenységükért – amennyiben az a Közalapítvány cél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti – tiszteletdíjban részesülnek, valamint szükséges és igazolt költségek megtérítésére is igényt tarthatnak, amelyek feltételeiről külön szabályzatban kell rendelkezni. 4. A kuratóriumi tagok megbízatása határozatlan időre szól. Alapító visszavonhatja a kuratóriumi tag megbízatását, ha a kuratóriumi tag a) külföldön lakóhelyet létesít, b) ellen közvádas büntetőeljárás indul, c) a kuratórium szabályszerűen összehívott ülésén egymást követően kettőnél több alkalommal nem jelenik meg, d) a kuratórium működését akadályozza. 5. A Kuratórium tagjai nem kuratóriumi tagokból – külső szakértők bevonásával – szakbizottságokat alakíthatnak, amelyek véleményükkel és javaslataikkal segítik a Kuratórium tevékenységét. II.
A Kuratórium feladatai:
Kuratórium kötelessége a Közalapítvány céljára rendelt vagyon leghatékonyabb működtetése, így mindent annak érdekében, hogy a Közalapítvány vagyonát a jogszabályoknak és a törvényes gazdasági lehetőségeknek megfelelően gyarapítsa. A Kuratórium: - kezeli a Közalapítvány vagyonát, - dönt a Közalapítvány vagyonának felhasználásáról, - dönt az egyes vagyontárgyak elidegenítéséről és különböző befektetésekről, a vagyon gyarapításról, (A Kuratórium a Közalapítvány vagyonának elidegenítéséből kapott pénzeszközt csak közalapítványi célra fordíthatja.) - dönt a Közalapítványhoz való csatlakozásról, az adományok elfogadásáról, - jóváhagyja a Közalapítvány éves költségvetését, - jóváhagyja a Közalapítvány éves mérlegét és beszámolóját, - elfogadja a közhasznúsági jelentést, - jóváhagyja az alapítót és csatlakozók részére évente küldött gazdálkodásról szóló jelentést (elfogadja az éves beszámolót), - gyakorolja a munkáltatói jogokat a Kuratórium alkalmazottai felett, - az alapítóhoz továbbítja a Kuratórium tagjainak lemondását, - veszteséges gazdálkodás esetén javaslatot tesz az alapítónak az alaptőke emelésére, -a Kuratórium gondoskodik a Közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételét követően annak az országos napilapokban való közzétételről. III.
A Kuratórium ülésének összehívása, és döntési mechanizmusa
1. A Kuratórium évente legalább egy (1) alkalommal ülésezik, de szükség szerint bármikor összehívható.
7
Az éves beszámoló elfogadása céljából minden év március 15. napjáig az elnök kötelessége a kuratóriumi ülés összehívása, mely célt a meghívóban is meg kell jelölni. 2. A Kuratórium ülését össze kell hívni, ha - az alapító, - a felügyeleti szerv (Ellenőrző Bizottság), - a kuratórium elnöke, - a kuratóriumi tagok közül 2 fő az ok megjelölésével írásban indítványozza. 3. A Kuratórium ülései nyilvánosak. A Kuratórium üléseiről a nyilvánosságot csak a jogszabályokban meghatározott esetekben lehet kizárni. 4. A Kuratórium ülésein történtekről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az ülés időpontját, a jelenlévők nevét és tisztségét, a napirendi pontokat és az azokról folytatott vitát, a Kuratórium döntéseinek tartalmát, határidőket, és a döntéssel kapcsolatos szavazati arányokat. A jegyzőkönyveket tartalmazó nyilvántartás vezetéséről az elnök kötelessége gondoskodni. 5. A kuratóriumi ülés jegyzőkönyvét két jelen lévő kuratóriumi tag aláírásával látja el. A jegyzőkönyv másolatát az ülést követően 5 munkanapon belül az elnök ajánlott postai küldeményként megküldi az ülésen részt nem vett kuratóriumi tagok, valamint az egyéb érintettek részére. 6. A Kuratórium ülésére a meghívót az elnök mindig írásban ( ajánlott levél vagy telefax vagy e-mail útján) küldi ki , az ülés időpontja előtt legalább 8 nappal, a napirend közlésével. 7. A kuratóriumi ülés napirendjét a kuratóriumi tagok az ülés megnyitását követően fogadják el. 8. A Kuratórium határozatképes – kivéve a 11. pontban írtakat – ha az ülésein legalább 4 tag jelen van. Határozatképtelenség esetén, 5 napon túl, de 15 napon belül megismételt ülést kell tartani, melynek határozatképességére szintén az e pontban foglaltak az irányadóak. 9. A Kuratórium döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Egyenlő szavazatszám esetén javaslatot elvetettnek kell tekinteni. 10. Személyi kérdésekben az elnökhelyettes titkos szavazást is elrendelhet. 11. Minősített, az összes tag 4/5-ös szótöbbséggel hozott határozata szükséges azonban - a rendelkezésre álló vagyon felhasználási módjának meghatározásához, és meghozatalához, és - az éves beszámoló elfogadásához, valamint - a Kszt. 19. § (1) és (2) bekezdése, valamint a (3) bekezdés a)- g) pontjai szerint elkészített közhasznúsági jelentés elfogadásához. 12. A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója ( Ptk. 685. § b.) pont ), élettársa ( a továbbiakban együtt : hozzátartozó) a határozat alapján - kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
8
- bármilyen más előnyben részesül, illetve - a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. ( Nem minősül előnynek a Közalapítvány cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.) 13. Az elnök által meghívott nem kuratóriumi tagok az ülésen részt vehetnek, véleményt nyilvánítanak, de a határozatképesség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni őket, és szavazati joggal sem rendelkeznek. IV.
A Kuratóriumi kizárólagos hatáskörébe tartozik :
- a Közalapítvány szervezeti és működési szabályzatának megállapítása (amennyiben úgy döntenek, hogy megalkotják, és amely nem lehet ellentétes a jelen Alapító Okirattal), - saját ügyrendjének megállapítása, - az iroda felelős vezetőinek a kinevezése ( lásd: 7 § ), - a Közalapítvány éves gazdálkodási tervének és mérlegének a megállapítása, - ösztöndíjak adományozása, - pályázatok kiírása, az értékelés, támogatások odaítélése, - díjak alapítása és odaítélése, - vállalkozásokban való részvétel eldöntése, - közhasznúsági jelentés elfogadása, - az éves beszámoló jóváhagyása, - a működéséről évente az alapítónak beszámoló, valamint - a gazdálkodás legfontosabb adatainak nyilvánosságra hozatala.
7. §
A KÖZALAPÍTVÁNY MŰKÖDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ MUNKASZERVEZET
1. A Közalapítvány kezelésével kapcsolatos adminisztratív és gazdálkodási feladatokat – amennyiben a feladatok megnövekedése az idők folyamán indokolttá teszi – a Kuratórium elnökének irányírása alatt álló Közalapítványi Iroda látja el.
2. Az Iroda gondoskodik a Kuratórium üléseinek előkészítéséről, a vezető testület határozatainak, egyéb döntéseinek végrehajtásáról, ellátja a Közalapítvány bér- és munkaügyi, valamint pénzügyi és számviteli adminisztrációját, továbbá mindazokat az igazgatási feladatokat, amelyeket – amennyiben a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatot készít, és az a Kuratórium elfogadja- a Szervezeti és Működési Szabályzat az Irodára ruház.
8. § A KÖZALAPÍTVÁNY KÉPVISELETE
9
1. A Közalapítvány jogi személy. A Közalapítványt Molnár István kuratóriumi tag és Czakó Zsolt kuratóriumi tag önállóan képviselik. Akadályoztatásuk esetén – indokolt esetben – a Kuratórium bármely tagjának eseti megbízást adhatnak egy konkrétan meghatározott feladat ellátására. 2. A Közalapítvány bankszámlája felett Molnár István kuratóriumi tag és Polóczné Brunner Mariann kuratóriumi tag együttesen rendelkezik. Amennyiben Molnár István kuratóriumi tag és Polóczné Brunner Mariann kuratóriumi tag is akadályoztatva van, eseti meghatalmazásuk alapján két másik kuratóriumi tag- a kuratórium elnökének kivételévelegyüttesen rendelkezik a Közalapítvány bankszámlája felett. 9. §
AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG 1. Alapító a Közalapítvány működésének és gazdálkodásának, valamint a Kuratórium tevékenységének ellenőrzésére felügyeleti szervként három (3) tagú Ellenőrző Bizottságot hoz létre. 2. Az Ellenőrző Bizottság tagjai: a) Név: Várnagy István Anyja születési neve: Filipsz Teréz Lakcím: 2544 Neszmély, Fő út 17. Születési hely, idő: Budapest, 1943. január 11. b) Név: Harcsa Balázs Anyja születési neve.: Kurdi Teréz Lakcím: 2544 Neszmély, Fő út 175. Születési hely, idő: Tatabánya, 1975. május 28. c) Név: Kószás Vendel Attila Anyja születési neve: Pogrányi Eszter Lakcím: 2544 Neszmély, Fő út 57. Születési hely, idő: Tata, 1970. augusztus 13. 3. Az Ellenőrző Bizottság tagjait az alapító jelöli ki határozatlan időre. 4. Az Ellenőrző Bizottság elnökét a tagok közül az alapító jelöli ki, az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. 5. Az Ellenőrző Bizottság a Kuratórium tagjaitól tájékoztatást, a Közalapítvánnyal munkakapcsolatban álló további személyektől jelentést kérhet, a Közalapítvány könyvelésébe és más irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. 6. Az Ellenőrző Bizottság tagjai a Kuratórium ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek.
10
7. Az Ellenőrző Bizottság köteles a Kuratóriumot tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást például, hogy - a Közalapítvány működése során olyan jogszabálysértés vagy a Közalapítvány érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása a Kuratórium döntését teszi szükségessé, a Közalapítvány vezető tisztségviselőinek felelősségét megalapozó tény merült fel. 8. Az Ellenőrző Bizottság tagjai tevékenységükért- amennyiben az a Közalapítvány cél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti - tiszteletdíjban részesülhetnek, valamint szükséges és igazolt költségeik megtérítésére és igényt tarthatnak, amelyek feltételeiről külön szabályzatban kell rendelkezni. 9. Az Ellenőrző Bizottsági tagság megszűnik, ha az alapító a kijelölést visszavonja, a tag lemond vagy meghal.
10. §
A KÖZALAPÍTVÁNY GAZDÁLKODÓ TEVÉKENYSÉGE 1. Az alapítványi tőke értékének megőrzése, gyarapítása és a szolgáltatások folyamatos teljesítése végett a Közalapítvány gazdálkodó tevékenységet folytathat. Ez a gazdálkodó tevékenység azonban a Közalapítvány gazdálkodó tevékenységet elősegítő tevékenysége lehet, amelyet a közalapítványi cél megvalósítása érdekében fejt ki. 2. A Közalapítvány vagyona a vállalkozás esetleges tartozásainak fedezésére nem használható fel. A Közalapítvány csak olyan vállalkozásokba kezdhet, amelyekben felelőssége korlátozott.
3. A Közalapítvány vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. 4. A Közalapítvány gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az Alaptó Okiratban meghatározott céljai elérésére kell fordítania. 5. A Közalapítvány befektetési tevékenységet a kuratórium által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat. 6. A Közalapítvány gazdálkodására, könyveinek vezetésére a mindenkor hatályos pénzügyi jogszabályok az irányadók.
7. A Közalapítvány gazdálkodásának további általános szabályai a Kszt. 14. § - 17. §-ai alapján:
11
A Közalapítvány az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A Szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A Közalapítvány által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. A Közalapítvány a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti. A Közalapítvány bármely cél szerinti juttatását- az alapító okiratban meghatározott szabályok szerint- pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből- az eset összes körülményeinek mérlegelésévelmegállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). A színlelt pályázat cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. A Közalapítvány váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. A Közalapítvány vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve törlesztésére nem használhatja fel. 8. A Közalapítvány, mint közhasznú szervezet éves árbevétele nem haladja meg az 5 millió forintot, ezért a Kszt. 10. § és 11. §-ában szabályozott, a vezető szervtől (és a Ptk. 74/G. § (5) bekezdésében írt ellenőrzősre jogosult szervtől) elkülönült felügyelő szervet Alapító nem hoz létre. 9. A Közalapítvány nevében és javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. A Közalapítvány nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a Közalapítvány nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a Közalapítvány írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. A Közalapítvány részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. 11.§ A KÖZALAPÍTVÁNY VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐINEK ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGE
1. A Kuratórium tagjai nem állhatnak közeli hozzátartozói viszonyban egymással és nem lehetnek alkalmazotti vagy egyéb érdekeltségi viszonyban az alapítóval, de nincs akadálya annak, hogy az alapító illetve alkalmazottai, képviselői a Kuratórium tagjai (elnöke) legyenek, meghatározó szerepük (képviseleti, utalványozási, ügydöntő jogkör) azonban nem lehet. 2. Nem lehet felügyelő szerv (Ellenőrző Bizottság) elnöke vagy tagjai, illetve könyvvizsgáló, aki - alapító, - a kuratórium elnöke vagy tagja,
12
- a Közalapítvánnyal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. Ha jogszabály másképp nem rendelkezik, - a Közalapítvány cél szerinti juttatásaiból részesül- kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat-, illetve - az előzőekben meghatározott személyek hozzátartozója. 3. Aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, ezen közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet a Közalapítványnál vezető tisztségviselő. 4. A Közalapítvány vezető tisztségviselője, illetve az annak jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt 5. Az alapító a tisztségviselők felkérésekor figyelembe veszi a fent írt összeférhetetlenségi szabályokat.
12.§ NYILVÁNTARTÁS, NYILVÁNOSSÁG, KAPCSOLATTARTÁS
1. A Kuratórium elnöke olyan nyilvántartást vezet (a jegyzőkönyvek nyilvántartása), amelyből a kuratóriumi ülés döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható. 2. A Kuratórium döntéseiről, a jegyzőkönyv illetve kivonatának megküldésével értesít valamennyi érintett személyt és szervezetet. 3. A Kuratórium működéséve kapcsolatban keletkezett iratokba- a döntés előkészítése során keletkezett tervezetek kivételével-, a kuratórium elnökével történt előzetes megbeszélés alapján a Közalapítvány székhelyén ( vagy, ha létrejött a Közalapítványi Irodában) , bárki betekinthet. 4. A Kuratórium legalább évente egyszer tájékoztatja az alapítót a vagyon és hozadékának felhasználásáról. 5. A Közalapítvány jelen alapító okiratát a Figyelő című országos megjelenési lapbab közzé köteles tenni, valamint közhasznú tevékenységéről, működéséről, szolgáltatásai igénybe vételének módjáról, gazdálkodásának legfontosabb adatairól valamint beszámolói közléseiről is ebbe a hetilapban számol be, illetve ad tájékoztatást. A Közalapítvány éves működéséről szóló beszámolót és a közhasznúsági jelentést is ebben a lapban kell közzétenni. 13. §
13
AZ ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁSA
1. Jelen Alapító Okirat az alapító módosíthatja. A módosításra az alapítónak annyiban van módja, amennyiben a Közalapítvány nevét, célját és vagyonát nem érinti. 14. § CSATLAKOZÁS
1. A Közalapítvány nyitott, ahhoz bármely belföldi és külföldi természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet- ha törvény eltérően nem rendelkezik – csatlakozhat, amennyiben a Közalapítvány céljaival egyetért, és azt anyagi vagy bármely más eszközzel támogatni kívánja. A csatlakozás elfogadásához azonban a Kuratórium jóváhagyása szükséges. 2. A csatlakozók a csatlakozás tényével nem válnak alapítókká.
3. Csatlakozás esetén a felajánlásról és a felajánló által meghatározott feltételek elfogadásáról a Kuratórium dönt. A Közalapítványban meghatározott közfeladatokról és közhasznú tevékenységtől eltérő célra még a Kuratórium sem fogadhat el csatlakozóktól vagyoni hozzájárulást. 15.§ A KÖZALAPÍTVÁNY MEGSZŰNÉSE 1. A Közalapítvány megszűnik, ha - a cél megvalósult, vagy megvalósítása többé már nem lehetséges, - az alapító okiratban meghatározott idő eltelt, - az alapító okiratban meghatározott feltétel megvalósult, illetve - jogszabály vagy a bíróság így rendelkezik. A bíróság a Közalapítványt az alapító kérelmére megszünteti, ha a közfeladat iránti szükséglet megszűnt vagy közfeladat ellátásának biztosítása más módon, illetőleg más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható. 2. A Közalapítvány megszűnése esetén vagyonát – a hitelezők kielégítése során - Köteles azt a megszűnt Közalapítvány céljához hasonló célra fordítani és erről a nyilvánosságot megfelelően tájékoztatni. 16.§ VEGYES RENDELKEZÉSEK
14
1. A Közalapítványt minden politikai párttól független, közvetlen politikai tevékenységet nem folytat. A Közalapítvány semmilyen politikai párttól nem kapott és nem fog kapni, nem adott és nem fog adni a jövőben sem, sem közvetett sem közvetlen módon támogatást. A Közalapítvány képviselő jelöltet nem indított, és a későbbiekben sem kíván indítani, sem az országgyűlési, sem az önkormányzati választásokon. 2. Jelen Alapító Okiratban – a Közalapítvány működésével kapcsolatosan- nem szabályozott szervezeti és működési kérdéseket a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell szabályozni. A szabályzatnak az Alapító Okiratban meghatározottakon felül tartalmaznia kell: - a testületek ügyrendjét, - a tisztségviselők hatáskörét, - a Közalapítványi Iroda (ha megalakult) szervezetét, részletes feladatkörét, az Iroda vezetőjének felelős beosztású dolgozóinak hatáskörét. 3. Alapító tudomásul veszi, hogy a Közalapítvány érvényes létrejöttéhez a Közalapítvány bírósági nyilvántartásba vétele szükséges. 4. A Közalapítvány működése feletti törvényességi felügyeletet az ügyész, mint közhasznú szervezettel kapcsolatban pedig az adóellenőrzést az adóhatóság, a költségvetési felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, míg a törvényességi felügyeletet - a közhasznú működés tekintetében - reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el. 5. Jelen alapítványrendelésben, mint Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv 74/A.-74/F. §-ai, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a helyi önkormányzatokról szóló törvény vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
Budapest, 2004. április 27.
………………………………………………….. Neszmély Község Önkormányzatának képviselő testülete (képv.: Janovics István Polgármester) Alapító
15
