Szőke Anna
Népszokások az óvodában
Június – Szent Iván hava
(A szerző Elszaladt a kemence című könyve alapján)
Tartalom Júniusi napokhoz fűződő szokás- és hiedelemanyag / 3 Június 8. – Medárd napja / 3 Június 13. – Antal napja / 3 Június 21. – A csillagászati nyár kezdete / 3 Június 24. – Szent Iván vagy Virágos Szent János napja / 3 Június 29. – Péter és Pál napja / 3 Júniusi jellegzetességek / 4 Tevékenységi formák, lehetőségek június hónapban / 4 A hónap eseménye: lakodalmas játék / 4 Dalok / 6 Mondókák / 6 A hónap tevékenysége: bőrözés / 6 Szakirodalom / 7
Júniusi napokhoz fűződő hiedelem- és szokásanyag Június 8. – Medárd napja A legismertebb időjósló, Szent Medárd névnapjához ismert időjárási regula fűződik. Ha Medárd napján esik az eső, negyven napig nem hagyja abba. Vagy fordítva. A legenda szerint Medárd egy ünneprontó társaságot úgy kergetett szét, hogy negyvennapos eső imádkozott a nyakukba. Valósabb alapokra vall inkább az, hogy Medárd táján szokott megkezdődni Közép-Európában a tengeri eredetű légtömegek behatolásával a zivataros, esős időszak. Ez a nap az utolsó fagyosszent napja, s ezért szőlő- és gyümölcspatrónus. E nap kezdődött az özönvíz, tehát negyvenes nap, s ha esős, akkor vetőnap a retekre. Június 13. – Antal napja Páduai Szent Antal az elveszett tárgyak nyomravezetője, reménytelen ügyek égi pártfogója. Szent Antal segítségéért könyörögnek. Június 21. – A csillagászati nyár kezdete Június 24. – Szent Iván vagy Virágos Szent János napja Ezen a napon az év legrövidebb éjszakáját ünnepeljük. A nyári napfordulót népünk Szent Iván éjszakáján lángoló tűz gyújtásával ünnepelte. Ezzel a Nap évenkénti megújulását kívánták mágikus úton elősegíteni. A gyújtott tűzről azt tartották, hogy megvéd a köd, a jégeső és a dögvész ellen. Szent Iván tüzét körültáncolják, egyenként átugorják és énekelnek körülötte. Az ünnep legismertebb népdala a Magas a rutafa. Június 29. – Péter és Pál napja Ősi magyar ünnepünk. Ezt a napot tartják az aratás kezdetének, a búza töve ezen a napon megszakad.
3
Júniusi jellegzetességek – A gyerekek érzékelik a meghosszabbodott napokat. Világosban fekszenek, és világosban kelnek, – aranysárgák a búzatáblák, – szénaillat a levegőben, – az énekesmadarak hangja júniusra elhalkul, – a mezőgazdaságban ilyenkor nagy a munka: a kapás növényeket ilyenkor kapálják, a szőlőkben kötözik a hajtásokat, – hársfa- és bodzavirág nyílik az utak mentén, – a kerti virágok közül esténként az estike illatozik, – nyílnak a liliomok, a rózsák, a dáliák, – júniusban érik a meggy, a cseresznye, a földieper. Tevékenységi formák, lehetőségek június hónapban – Június a séták hava. Jó alkalom a kenyér útjának kísérésére. Sétáljunk ki a határba, gyűjtsünk pipacsot, búzavirágot, szarkalábat a búzamezőben, – lekaszáljuk a füvet az óvoda udvarán. Megszárítjuk, szénaboglya rakása, – szénapajták megtekintése, a rétről való behordás, – gyűjtsünk gyógyteákat: hársfát, bodzát, cickafarkot, zsályát, – az őszi szalmafonáshoz most gyűjtsük be a szalmaszálakat. Leszedés után szárítjuk, – a rovarok megismeréséhez a június a lehetőségek hosszú skáláját nyújtja: megjelennek a szúnyogok, a tücskök, a szentjánosbogarak, a pókok. Nagyítóval vizsgáljuk meg őket. A hónap eseménye: lakodalmas játék A népi hagyományú lakodalmas játék betanítását elkezdhetjük már szeptemberben, s egész évben úgymond életben tartjuk. A gyermekek nagyon szívesen játsszák, s igazivá, sajátjukévá akkor válik, amikor a szerepeket szabadon felcserélik, a dalok velük élnek s bárhol, bármikor előjönnek. 4
A gyermekeknek beszéljünk a lakodalmak lényegéről; az előkészületekről, a meghívókról, a kalácssütésről, a lakodalmas kalácsról, az ajándékozásról, a vőfélyhívogatásról, a kicifrázott, feldíszített házról, a tréfás hangulatról, a mulatozásról. Gyűjtsük be a kiegészítő ruházatot: kalapokat, mellényt, mennyasszonyi ruhát, vőfélybotot, krepp-papírt. A szakácsoknak kötényt, fehér sapkát. A zenészeknek zeneszerszámokat: fakanalat, köcsögdudát, födőket. A leánykéréshez fűződő mondás: kitették a szűrét. Mit jelent a szűr? A mondás a férjhez adandó lány párkapcsolatából, párválasztásától eredeztethető. Ha egy legény el-eljárogatott a leányhoz, a szűrét (kabátját) felakasztották a fogasra. Ha a szülőknek nem imponált a jövendőbeli, szűrét kiakasztották az udvarra. Ebből az „eljárásból” a legény pontosan tudta, hogy neki itt többé nincs keresni valója. Asztalterítés A díszítő formaérzék fejlesztésére kiváló alkalom az asztalterítő festése. Csoportban is dolgozhatunk, de egyéni kifejezésmódra is lehetőséget kell biztosítani. Minden reggel megbeszélni, hogyan halad a lakodalmi előkészület, még mire van szükség. Az óvónő új ötleteivel segítse a készülődést: szalvétahajtogatás, tortasütés, sütemények. Ehhez az első lépés az agyagozás, amelyről már vannak tapasztalataik. Az előkészületek során, legyen az bármilyen eseménnyel, ünnepkörrel kapcsolatos, lehetőség nyílik arra, hogy a gyerekek megismerkedjenek különféle anyagokkal, és ezekkel manipuláljanak. Az együttes tervezgetés, a közös munka pedig motiválja szóbeli kommunikálásukat és munkájuk eredményességét. Ilyen előzményekkel párhuzamosan pedig megteremtettük a szükséges feltételeket ahhoz, hogy szerepjátékunkat újabb eszközökkel, a népi hagyományok beleszövésével bővítsük és gazdagítsuk. A népi kultúra tárgyai és a népköltészeti alkotások csakis így épülhetnek be a gyermek ízlésvilágába.
5
Dalok Erdő, erdő, erdő
Csipkefa, bimbója
Elvesztettem zsebkendőmet
Debrecenbe kéne menni
Hess légy, ne szállj rám, beteg
Iglice, szívem, iglice
vagyok én
Kör, kör, kijátszik
Hej, tulipán, tulipán
Hej szénája, szénája
Kis kece lányom, fehérben vagyon
Én kicsike vagyok
Este van, már nyolc óra
Ispiláng, ispiláng
Most viszik, most viszik
Zöld selyem rosta
Járjunk táncot, ripegőt, ropogót
Mondókák Réce, ruca, vadliba Kiugrott a gombóc a fazékból Csujjogatók A hónap tevékenysége: bőrözés A bőr szép és értékes alapanyag. A darabok munkavételekor arra törekedjünk, hogy használható tárgy legyen a végeredmény – Szíjkészítés, fonás, lapos fonás, szironyozás. Ez utóbbi a cipőfűzéshez hasonló művelet.
6
Szakirodalom Barsi Ernő: Népi hagyományaink iskolai és amatőr színpadon. Hazánk Könyvkiadó, Győr, 1995. Dömötör Tekla: Néprajz mindenkinek. Tankönyvkiadó, Budapest, 1986. Dr. Burány Béla: Nádsípot fújtam. Forum, Újvidék, 1987. Ének-zene az óvodában (segédkönyv). Budapest, 1964. Falvay Károly: Huszonhét magyar népi játék. 1995. Falvay Károly: Ritmikus mozgás, énekes játék. é. n. Forrai Katalin: Ének a bölcsőben. Budapest, 1994. Forrai Katalin: Ének az óvodában. Budapest, 1974. Kodály Zoltán: Kis emberek dalai. Zeneműkiadó, Budapest, 1962. Lázár Katalin: Gyertek, gyertek játszani. I–IV. Budapest, 2002. Papp Kornélia: Szájról szájra. I–II. Győr, 2006. Raffai Judit: A mesélő ember. Osiris Kiadó, Budapest, 2001. Szedem szép virágom. Kriterion, Bukarest, 1972. Szedlacsek Katalin: Kerekecske, gombocska. Corvinus Könyvek. Szőke Anna (szerk.): Ne csak taníts, örökíts! Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2005. Szőke Anna: Elszaladt a kemence. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2000. Tátrai Zsuzsa – Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások. Budapest, 1997.
7
