Az iskolai kórusélet megújítása a megváltozott körülmények között szekció részletes összefoglalója 2016.04.16. 205. terem, moderátor: Döbrössy János Jelen vannak: Saltzer Géza, Oroszlány, megyei szaktanácsadó; Thész Gabriella karnagy, énektanár; Dr. habil. Nemes László Norbert egyetemi tanár, a Kecskeméti Kodály Intézet igazgatója, a Mindennapos Éneklés Bizottsága tagja; Gedő Szilvia, Tomori Pál Ált. Isk. Bp.; Tamási Kinga énektanár, karnagy, Andor Ilona Zenei Ált. Isk. Bp.; Szabó Gergely, Csajági Ref. Ált. Isk.; Horváthné Csomó Orsolya, NyME Szombathely; Szőnyiné Lobmayer Margit karnagy, Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont; Földesné Kulcsár Andrea, Herman Ottó Ált. Isk. Budaörs.; Lánczky Edit karnagy, Eötvös József Gimnázium; S. Szabó Márta karnagy, tanszékvezető, Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar; Kabdebó Sándor karnagy, Eszterházy Károly Főiskola, Eger; Molnárné Mádi Beáta énektanár, ELTE Gyertyánffy Gyakorló Ált. Isk. Bp.; Igaliné Büttner Hedvig karnagy, Hunyadi János Ált. Isk. Bp.; Erdélyi Ágnes karnagy, énektanár, Veszprém Zeneiskola és Veszprém Város Vegyeskara;
Döbrössy J.: A „védett sáv 6. osztályig” kérdés helyzete most? Nemes L.-hoz intézve. Nemes László Norbert -
Nem tudja, bármi látszik-e (védett sáv), a Kodály Intézet igazgatójának arra a kérésre, csatlakozzon egy új bizottsághoz, melynek célja, hogy mindennap legyen éneklés az iskolákban – igent kell válaszolni. Azonban az országban körül nézve, figyelve a köznevelés állapotát, napi dolgokat, nem biztos, hogy itt van ennek az ideje, de lehet, hogy épp most! Ez egy csodálatos álom, az ő szerepét ennek az útnak kikövezőjeként látja, miszerint egyszer tényleg Mo.-n minden gyereknek öröm lesz énekelni az iskolában, amelyhez inspirációt, segítséget kap. Ez hosszú folyamat, s ha azt mondjuk, hogy holnaptól védett sáv van, ettől nem lesz tízszer ennyi kórus az országban. Ahol van jó tanár, odaadás, elkötelezettség, most is van mindennap éneklés, gimnazisták, ált. iskolások a gimnázium, ált. isk. után is együtt maradnak, művészi alkotómunkát végeznek. Sokat kell tenni, hogy ez az álom egyszer megvalósuljon. Felülről nem lehet döntéseket hozni, az új NAT szerinti mindennapos műv. nevelést is hiába próbálnánk meg számon kérni az iskolákban. Mostanában túl sok és gyors változtatás történt tanárképzésben, közoktatásban, nem volt idő hozzászokni, megtanulni, reflektálni. Most az látszik, hogy ahol meghatározó személyiségek vannak, ott működik.
DJ. -
Sokan hasonlóképp gondolkodunk, de azért „ugrottunk rá” erre, mert – bár nagyon sok a veszély, nagy a felelősség, sok lehetőség van – de ritkán szólíttatik meg a zenei szakma. Nem alkalmazhatunk erőszakot, a lehetőséget kell megteremteni, ezért fontosak az igazgatók, akik a rosszat meg tudják akadályozni, a jót segíteni, bár nem mindenki felel meg ennek a követelménynek. Ismerünk karnagyokat, akik megfelelnek, de sok olyat is, akik még nem tartanak ott. A szekciók sem fognak konkrétumokat adni, amit azonnal be lehet vezetni, de ötleteket kell megosztani, hiszen ritkán vagyunk így együtt, ennyi típusú helyről, intézményből. Fontos a magvetés, szavunk hallatása (különböző példákon keresztül – nemcsak a zeneis
karnagyok a lelkesek, vannak mások is, akik sokat tesznek; a média: pl. az előző napi élőben közvetített interjú). Mondják el a felkért hozzászólók tapasztalataikat, ötleteiket. Igaliné Büttner Hedvig (karnagy, énektanár, XIV. ker. Hunyady Isk.) -
Zeneiben és normálban is tanít a teljes felső tagozaton (egyikben heti 4, másikban 1). Saját élménye az esztergomi normál (nem zenei) iskola, akkor még heti két órával, kórussal, ahol elénekelték a nagy Kodályokat (Gergelyjárás, Lengyel L., stb.). Volt normál kórusa, jelenleg zeneis. Támogató igazgatói voltak mindig. Mit jelentenek az „új körülmények”? Heti egy órát; a gyerekek megnövekedett óraszámát; órarendbe nem illeszthető reggeli, vagy délutáni – netán védett sávba kerülő – kóruspróbát; ügyet támogató vagy közömbös, netán ellenséges igazgatót; segítő vagy akadékoskodó kollégát; vagy a dolgot feleslegesnek vagy fontosnak tartó szülőt? Legyenek bármilyen körülmények, vannak alapvető feltételek, amelyek nélkül iskolai kórus nem tud sikeresen működni. 1. Elkötelezett, jól felkészült, esetleg zongorázni is tudó ének-zene tanár, aki a kórusvezetésben is jártas, ezt szívügyének is tekinti, aki szakmai tudásán túl személyiségével is vonzóvá teszi a kórusba járást. Következetes munkával juttassa el a kórust színpadképes produkcióhoz, ne csak a munkát várja el, hanem juttassa őket sikerélményhez. 2. Az igazgatónak legyen fontos, még akkor is, ha ő maga nem művelte/műveli a zenét, de tudatában van a zene emberformáló erejének. Tudnia kell, hogy a kórus nemcsak magának énekelget, hanem működése az egész iskola életére pozitív hatással van, testületétől is várja el a támogatást szavakban, de főképp tettekben is, pl. fellépésekre kísérés, próbák látogatása, kórustagok jutalmazása, stb. A próbák lebonyolításához legyen megfelelő tere, mindenkinek megfelelő ülőhellyel, jó állapotú pianínó vagy digitális zg. Az iskola tartson igényt rendezvényein a kórus közreműködésére, tegye lehetővé a szülők számára is, hogy minél többször meghallgathassák a kórust, látva, milyen művészeti tevékenységben vesz részt gyermekük. Tegye lehetővé, hogy jutalmul tanítási napon elmehessen kirándulni az isk. alapítvány támogatásával, azaz az énekkar érezhesse az iskola megbecsülését. A kórusban végzett jó munka számítson bele a magatartás és szorgalom osztályzatba. 3. Bárdos Lajos latin gondolatai Lukin L. fordításában: Csak énekelj, mert az ének jó dolog, Csak énekelj, mert az ének víg dolog, Csak énekelj, mert az énekben szív dobog. Bárdos és Lukin példát adott arra, hogyan lehet az énekkel átitatni az iskolát.
Molnárné Mádi Beáta (ELTE Gyertyánffy István Ált. Isk.) -
Normál osztályokban tanít felsőn és néhány alsóban. A kórus fogalomhoz el kell jutni: van többszólamúság, kialakul együtt éneklési stílus. Nagy szó, ha erre felkérik a tanárt. Fontos megragadni minden alkalmat közreműködésre. Alkalmak: Zenei Világnap, kb. 20 perces műsorral, ez tisztán a zenéé, szükség van rá.
Népdalcsokrokkal indul, amikből ki lehet alakítani a többszólamú munkát, a népdalblokkot az egész iskolának megtanítja, a Zenei Világnapon mindenki énekli. Karácsonyi műsor: énekes, hangszeres produkciók. Nem válogatja a gyerekeket, fontos, hogy ott legyenek, részt vegyenek, kiálljanak, akár osztályok, vagy éppen fiúk (márc. 15.) külön is. Itt is néhány olyan dal, amit mindenki tud, ez a kollégák felé is fontos. Szükség van a két órára, legalább 5-6-ban. Harmadik éve ballagáskor az iskola énekel dalt a ballagóknak ajándékképp, ez igényesen megválasztott könnyűzenei dal. Kabdebó Sándor karnagy -
Bárdos gondolata: vegyük tudomásul, hogy a kóruséneklés rétegművészet, utána kicsit árnyalja a képet az iskolai és felnőtt kórusok tekintetében. Az élet sokat változott, kérdés, hogy ez a gondolat baj-e vagy sem?
Erdélyi Ágnes (Veszprém, zenetanár, Veszprém Város Vegyeskara karnagya) -
ott volt Pécsett a bejelentésnél, nagyon jó érzés volt, de később, belegondolva: ebből mi lesz? Hogyan lehetne ezt rendszerszerűen elképzelni? Mik azok a fontos szempontok, amiket kérhetnénk? Neki zeneiskolai kórusa is van a Városi Vk. mellett, tehát minden korosztályt énekeltet. o Az óvóképzők alkalmassági vizsgáját és képzését azonnal komolyabb elvárások elé állítani! (Nem Bp.-re vonatkozik, ide csődülnek.) Soproni példa: bárkit felvesznek, s aki zeneiskolába járt, csak vizsgázni hívják be, mert túl jó a többihez… Környékükön (Dunántúl) alig énekelnek az óvodások. o Az óvodák programjaiba be kell tenni a mindennapos dalosjátékot kötelező jelleggel! o Az iskolai énektanárképzés tartalmát is át kellene gondolni, legyenek felvértezve a fiatalok a maihoz hasonló, lazább, kötetlenebb, a közösséget összehozó közös énekek vezetésére, amit mi még nem tanultunk, legfeljebb elleshettük! o Tudjanak a tanárok legalább egy hangszert (zongora vagy gitár a harmóniákhoz), ha hegedülni, furulyázni (citerázni) tud, az is jó, amivel ott lehet a gyerekek között és énekeltetheti őket. o Minisztérium, oktatásirányítás feladata: Az iskolaigazgatókat meg kell nyerni, ösztönözni, vagy utasítani, hogy énekkart, zenei foglalkozásokat támogasson. Hogy minden iskolának legyen kórusa!
Horváthné Csomó Orsolya (NyME Szombathely, ének szak): -
Pontosítja: minden iskolának legyen énektanára. Nincsenek státuszok, a legmagasabban képzettek, mivel egy szakosak, nincs óraszámuk; ha nyugdíjba megy az énektanár, nem vesznek fel helyette, s nincs az iskolában énektanár. A tanító nem tartja meg az énekórát, mást pótol azalatt (DJ.: ehhez kell az igazgató!). De a státuszt nem az igazgató, hanem a Tankerület osztja el. Kórust több iskolában dolgozva (hogy meglegyen az óraszám) nem igazán lehet létrehozni. Javaslata, hogy KÖTELEZŐ legyen – a tanítók terhére – csak szakos tanárnak tanítani az éneket, kiv. az ének műv. ter.-t! (DJ. ezzel nem ért egyet, a státusz nem a mi gondunk, az igazgató ne engedje,
hogy a tanító rosszul ismerje fel helyzetét, s pótlásra használja az énekórát; a vidéki intézmények alkalmasságija, sajnos, létező probléma, mindenki Pestre akar jönni, vagy legalábbis egyetemre) Ha a tanár órán nem találkozik a gyerekkel, nem tud énekkart sem csinálni. Saltzer Géza (Oroszlány, megyei szaktanácsadó) -
Ha nem él az énektanár az iskolában, akkor nincs énekkar sem. Ha elküldik a tankerületek a nyugdíjas énektanárt, ki tanítja? A tankerületvezető?
S. Szabó Márta (Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar tanszékvezetője) -
-
Jelen pillanatban Mo.-n visszaépült az az 5+1-es zeneakadémiai képzés, a LFZE-n és Debrecenben van középiskolai énektanár és karvezető képzés; a 4+1-es képzés a zfkon zisk. szolfézstanárokat és iskolai énektanárokat képeznek, tehát kis településeken délelőtt énektanár, kórusvezető, délután szolfézstanár. Rossz hír: nincs hallgató! A szakközépiskolai szolfézsszakok is megszűnőben vannak, ez volt a bázis. Fontos volna a tehetségek korai felismerése, akiket erre lehetne irányítani.
DJ. -
Az alkalmasságival nincs baj, annak a mércéjét kellene megfelelő szinten érvényesíteni, erre hathatna a Bizottság.
Nemes LN. -
A ZAK-on jó volt a Bologna, a BA után ki lehetett a tehetségeket választani. Sok a rendszerhiba a közoktatásban. Védett sáv: a jogászok nem találták megoldhatónak, mert a többi tárgy érdeke sérül.
Lánczky Edit (Eötvös József Gimnázium) -
Mit kezdünk vele, ha meglesz esetleg a védett sáv? Nem ezzel kell kezdeni (más is mondja).
-
Mégis valami javaslatokat kellene a Bizottság kezébe adni, amivel érvelni tudnak, hatást tudnak gyakoroltatni.
DJ.
Thész G. (karnagy, volt énektanár, szakvezető) -
-
Motiváció – az elfáradt, elkeseredett, kihasznált tanárokban meglegyen; megszűnt a szakfelügyelet – ez volt az összefogó kapocs a szakma felé, s voltak hozzá továbbképzések; szintenként kellene ezek alapján továbbképzéseket szervezni; a mindennapos testnevelés eredményei látszanak;
DJ. -
Összemosódnak a tárgyak – énekkar nem lehet ugyanaz, mint bármely más korrepetálás (NLN.: politikai döntés); ld. Csépe Valéria előadása; a transzferhatások vizsgálatai azt mutatják, hogy bármi, amivel intenzíven foglalkozik valaki, ilyen hatást
gyakorol, de Csépe V. rámutatott, amit Kodály is 70 éve leírt, hogy az aktív zenei tevékenység, különösen az éneklés speciálisan pozitív hatást gyakorol az agyra. Erdélyi Ági -
Régen nagyon népszerűek voltak a zánkai Éneklő Ifjúság Táborok. Nem olyan rég még voltak ott kórustáborok. Az utóbbi években szociális táboroztatás folyik, rengeteg gyerekkel, jó gyakorlóterep volna a Mindennapos éneklés gyakorlására! Iskolai énekkaroknak lehetne itt vagy másutt ösztönzőként jutalomtáborokat felajánlani. Konkrét felajánlás Hoppál Péter felé: Veszprémben a Hangvilla (multikulturális központ hangverseny- és próbatermekkel) tulajdonosa felajánlotta a nyári, kihasználatlan időszakra a művészet számára. Több kórus is ott lehet, közös munka, stb. Jutalom lehetne az Éneklő Ifjúság számára. Ez az építtető javasolta, hogy meg kellene keresni olyan emblematikus kultúrközpontok vezetőit (MÜPA, debreceni Kölcsey Központ), ahova akármikor nem juthatnak el a gyerekek, s nyáron megtölteni ezeket jutalomból.
Szabó Gergely (énektanár, polgármester) -
Csajágon kórustalálkozót szerveztek környező kistelepülések számára. Iskoláikban a második énekórán „tömegénekkart” vezet, ahol a morgós és figyelemzavaros is jelen van (Legyen a zene mindenkié), bár így a színvonalat nehéz emelni. Az iskola 20%-a énekkaros. A polgármesterség mellett félállású énektanár. A „tömegénekkar” mellett a tehetséges gyerekekből igényes kamarakórust is szervez.
Saltzer Géza -
Megyei szaktanácsadóként szervezi az Éneklő Ifjúság hangversenyeket. KisbérKomárom térsége teljesen „sötét”, de idén a Tiszán innen, Dunán túl népdalversenyen 300-an énekeltek, volt olyan helység, ahonnan három énekegyüttes is jött! Ezen felbuzdulva megszervezi az Éneklő Ifjúság „B” kategóriás minősítőjét, amiből kifejlődhet valami az évek alatt. Rendes, támogató igazgatókat ismert meg. 20% roma gyerek, akik nagyon jó adottságokkal rendelkeznek, de nem igazán képesek figyelni. Javasolja ezért, hogy az esetleg megszervezendő szociális táborokba sok cigány dalt és táncot vigyenek. Friss élményei, hogy olyan helyeken, ahol tíz éve nem volt tanár, közös éneklés, rávették a gyerekeket, hogy ünnepek előtt a bejáratnál sorakozva egy dalt az egész iskola elénekel. Március 15-re már öt dalból álló csokrot adtak elő. Érdeklődnek, mikor lesz énekkar. A sztrájk alatt is énekeltek.
