Nemzetközi tanulságok a szociális gazdaságok ügyében
Még nincs fogadókészség a szociális szövetkezetek, egyáltalán a szövetkezetek iránt! (levél Maros, Hargita, Kovászna megye) Falugondnoki szerepvállalás (15 ÉVES) – Toroczkó, Székelyszentistván
Előzmények: A 1825-ös alapításával a kolozsvári Gondoskodó Társaság, két évtizeddel előzte meg Európában létrejött szövetkezeti alakulatokat. Hatása: Erdélyben és a szomszédos magyarországi vármegyékben egymás után alakultak takarékpénztárok Aradon (1840), Szebenben (1841), Temesváron (1846), Nagyváradon és Szatmáron (1847) 2. kiemelkedő személyiségek, mint Balázs Ferenc Mészkőfalu unitárius lelkésze, vagy Ürmösi József Vidékfejlesztő Szövetkezet. Aranyos-völgyében modellértékű más vidékek számára is. (Mészkő) Szövetkezeti műhely munka Az RMKT az elmúlt tízenöt évben gazdag publikációval próbálkozott ébreszteni a vidék felemelkedésében. A Közgazdász Fórumban, A szövetkezetek Erdélyben és Európában című kötetben, valamint Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás múltjából című három kötetben összesen 110 tanulmány jelent meg a szövetkezetekről (46) és vidékfejlesztésről (64). Ez nem véletlen: A Közgazdász Fórum köré csoportosul közgazdászok, történészek, jogászok 455 oldalas szövetkezeti könyve Kerekes Jenő: Az iskolaszövetkezetek múltjából Erdélyben, In Somai József (szerk.): Szövetkezetek Erdélyben és Európában, RMKT, Kolozsvár, 2007.
Szociális gazdaságok Európában Jelenleg a munkaerő-foglalkoztatottság szintjén az Európa Unió szociális gazdasága meghaladja a10%-ot. Három típusú ország-csoportot különböztethetünk meg Európában: (1) Országogok, melyeknek a szociális gazdaság elve elfogadásának színtje magas, mint Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Portugália, Belgium, Irország és Svédország;
(2) - színtje közepes, mint Ciprus, Dánia, Finország, Görögország, Luxemburg, Lettek, Malta, Lengyelország és Anglia; (3) - színtje még alacsony, mint Ausztria, Csehország, Esztek, Németország, Magyarország, Litvánia, és Szlovénia. Van egy negyedik kategoória is mint Bulgária és Románia, amelyek semmilyen kategoriába nem kerültek be, mivel még várat magára a szociális szövetkezetek megalakulásának és működésének jelentősebb elvi elfogadtatása és szabályozásuk elfogadtatása. A szociális gazdaság Európában az olasz szövetkezeti mozgalomból nőtte ki magát, célja van: egyfelől munkahelyek teremtése, másfelől az állam, vagy a magánszereplők által nem nyújtott közösségi szolgáltatások ellátása. 1980-as évektől a problémák társadalmi méretének növekedésével a szociális szövetkezetek munkája már közérdekké vált. Olaszország A szociális szövetkezetek „őshazájában”, Olaszországban 1991-ben jött létre a rájuk vonatkozó törvény (381/1991 törvény), válaszul a már a 80-as évek közepétől való terjedésükre. 2005-ben 7300 regisztrált szociális szövetkezet 244 ezer főt alkalmazott. A típus: a szociális, egészségügyi, oktatási, közösségi szolgáltatások nyújtására specializálódott szervezetek; B típus: foglalkoztatási célú szövetkezetek, melyek mezőgazdasági, ipari vagy szolgáltatási tevékenységükhöz tartósan munkanélküli, drogfüggő, alkoholista, korábban elítélt és egyéb hátrányos helyzetű embereket alkalmaznak. területek ahol a szociális vállalkozások működése kívánatos • jóléti szolgáltatások, egészségügy, oktatás, környezetvédelem, ökoszisztémák megőrzése, kulturális örökség, szociális turizmus, egyetemi, és ezt követı oktatás, kulturális szolgáltatások és ehhez kapcsolódó kutatás, tanterven kívüli oktatás, tréning és szociális vállalkozások támogatása. Franciaország. Nem ismerik el a szociális szövetkezetek érdemeit. Pedig a francia szociális szövetkezetek elsősorban a közösségi szolgáltatások nyújtását tőzték ki célul (ez megfelel az olasz tipológia szerinti A típusnak). Az ehhez kapcsolódó szervezeti forma egy 2002-es törvény szerint a közös érdeken alapuló szövetkezet (société coopérative d’interêt collectif), Minimális tőkekövetelmény nincs , munkát is teremtenek olyan területeken, ahol magas a lokális, strukturális munkanélküliség. 2004-ben 2300 ilyen szervezet összesen 220 ezer embert foglalkoztatott. Az akkreditált képzés hozzájárul a feketegazdaságbeli tevékenységek legálissá tételéhez is.
Lengyelország is egyre nagyobb figyelmet kap a harmadik szektor fejlődése, bár még nem teljesen tisztázottak a lehetséges szervezeti formák, a potenciális tevékenységek, vagy az állami szektor ösztönző politikájának konkrét elemei. Szervezetileg léteznek például jogi személyiséggel nem rendelkező szociális integrációs centrumok és klubok, álláskereső klubok vagy terápiás foglalkoztatók. Ezek mellett jött létre egy 2006. áprilisi törvény alapján a szociális szövetkezeti forma, elsősorban munkaintegrációs, foglalkoztatási célokra. Az egyesületek, alapítványok számára a gazdasági tevékenység tiltott, Minimális tőkekövetelmény az alapításhoz nincs. A leggyakrabban kiszervezett tevékenységek a sport, közösségi ellátások, egészségmegőrzés, helyi turizmus és környezetvédelem, oktatás, kultúra és a nemzeti örökség megőrzése. Míg tehát Franciaországban az elsődleges cél épp ezen tevékenységek nyújtásának megszervezése volt, és csak másodlagos a munkahelyek teremtése, Lengyelországban a foglalkoztatás lehetőségeinek bővítését célozza ezen közösségi feladatok szociális szövetkezetek számára való átadása. Portugália Dél-európai országról lévén szó, a szociális szövetkezeteknek itt is nagy hagyománya van. A rájuk vonatkozó törvény 1996-ban született (51/96 A szövetkezet bejegyzéséhez szükséges minimális tőke 2500 euro. A közösségi ellátások nyújtására, a gyermekfelügyeletre, öregek ápolására és a fogyatékkal élőkre koncentrálnak , a szervezetek állami forrásból technikai és pénzügyi támogatást kaphatnak. Ez háromnegyedében nőket foglalkoztat (otthoni ápolás, kertészet, zöld területek ápolása, mosoda, vendéglátás, házfelújítás). Spanyolország Az olasz tipológia szerinti mindkét szövetkezeti forma/cél jelentősnek tekinthető, az országos törvény 1999-ben lépett hatályba (27/1999 törvény). A következő években megszülettek a kapcsolódó autonóm regionális törvények is. A közösségi szolgáltatások közül itt is kiemelendő az otthoni ápolás, az oktatás és a kulturális szolgáltatások. A és B típusnak A minimális tőkekövetelmény 3000 euro (CECOP, 2006). A szociális szövetkezetekben több mint 40 ezer ember dolgozik, A Mondragon Cooperative Corporation (MCC) esete A Mondragon Szövetkezeti Vállalat a világ leghíresebb szövetkezete. 1941-ben egy katolikus pap érkezett Mondragonba, Spanyolroszág baszk régiójába. 1955-ben átvettek egy csődbe ment céget, melynek volt engedélye elektronikus háztartási eszközök gyártására. 1956-ban fogalmazták meg a vállalkozás új szövetkezeti szerződését, mely további 250 szövetkezet megalapításához szolgált modellként. A Mondragon Cooperative Cooperation ma mintegy 100000 embernek ad munkát. A központi tevékenységet végző cég neve Fagor. Késıbb megalakult egy hitelszövetkezet is, amely először különböző pénzügyi szolgáltatásokat tett elérhetővé a szövetkezet tagjai számára, később kezdő tőkét nyújtott új vállalkozások beindításához. Az MCC ma már a világ legnagyobb dolgozói szövetkezete, Baszkföld legnagyobb vállalata, a hetedik legnagyobb cég
Spanyolországban. Működési területe ma is: banküzlet, társadalmi jólét, biztosítás, gyártás, elosztás és mezőgazdasági-élelmiszeripari vállalkozások. Kutató- és továbbképző sőt van saját egyeteme is, 4000 diákkal. Az MCC ma körülbelül 210 céget foglal magába, ezek közel fele szövetkezeti formában működik. A szövetkezet tagjai a hitelszövetkezeten keresztül intézik pénzügyeiket, a Lagun Aro-nál kötik egészség-, és nyugdíjbiztosításukat, kedvezményesen vásárolnak az Eroski bevásárlóközpontokban, és olcsóbban juthatnak Fagor készülékekhez. A döntéshozatal 3 együttműködő testület feladata: • az igazgatótanács alkotja meg az operatív tervet; • egy választott irányító tanács képviseli a befektető tagok érdekeit; • egy szintén választott szociális tanács pedig a dolgozó tagok érdekeit. Minthogy a Mondragon csoport legtöbb tagja szövetkezet, a tagok 80%-ban önfoglalkoztatók (dolgozók és tagok is), a szövetkezet biztosítja szociális biztonságukat. Görögország 1999-ben kodifikálták az úgynevezett „korlátolt felelősségű szociális szövetkezetek” (Koinonikos Syneterismos Periorismenis Eufthinis) létrehozásának feltételeit. Ezek a szervezetek kifejezetten a pszicho-szociális beilleszkedési problémákkal küzdő csoportokra koncentrálnak, és számukra teremtenek produktív jellegű munkalehetőséget Görögországban többek között a hajléktalanok társadalomba való visszavezetésére hoztak létre szociális szövetkezeteket. Praktikus és terápiás hatásai vannak, a hajléktalanok esetében elengedhetetlen a lakhatás, és az egészségügyi és szociális ellátásokhoz való hozzáférés is. Svédország A jóléti állam fokozatos leépülésével az 1980-as évek végén Svédországban is megindult a szociális gazdaság fejlődése. A svéd szövetkezeti tradícióknak köszönhetően a jellemző szervezeti forma s szociális szövetkezet lett. Az első, és másik legsikeresebb terület a napközbeni gyermekfelügyelet, 1998-ban például az összes ilyen szolgáltatás 10%-át a szövetkezetek adták. Az oktatásban szintén jelentős a szövetkezetek szerepe. A szövetkezetek tagjai lehetnek a szülők, a tanárok, harmadik formaként pedig több érintett-csoportot is felölelő szövetkezetek is létrejöttek. Ezen kívül az elmúlt években Svédországban is fontosak lettek a foglalkoztatási célú szövetkezetek, szervezetek. 2000-ben mintegy 70 ilyen szövetkezet működött, korábban mentális problémákkal küszködőket és funkcionálisan fogyatékosokat alkalmazva . A szövetkezet takarítási és szerelési szolgáltatásokat nyújt a helyi farmereknek, kisvállalkozásoknak és környező kistelepüléseknek. Egyesült Királyság Az Egyesült Királyságban nem ragaszkodnak egy meghatározott szervezeti formához a harmadik szektor vállalatainál. Léteznek hagyományos szövetkezetek, szociális szövetkezetek, egészségügyi közösségek, önkéntes szervezetek, közösségi vállalkozások stb. Számuk 2005- ben mintegy 15.000 volt, és mintegy 775 ezer embert foglalkoztattak.
Dánia egyike azon országoknak, ahol a szövetkezeti forma nem igazán jellemző a harmadik szektorban. Sőt, nincs kifejezett szervezeti forma, amelyet az állam törvényileg a szociális szektorhoz kötne, vagy számára ajánlana. Ennek ellenére a szociális gazdaság, a szociális vállalkozások itt is sokat fejlődtek az elmúlt években. A szociális vállalkozásoknak 4 fajtáját, típusát különböztethetjük meg itt): • önkéntes szociális támogatást nyújtó szervezetek, az élet legkülönfélébb krízisei esetén (válás, öngyilkosság, súlyos betegség, állás elvesztése stb.); • demokratikus, közösségi vállalkozások (köztük szövetkezetek is), a gazdasági élet számos területén: kiskereskedelem, biztosítás, mezőgazdaság; • foglalkoztatási célú, „on-the-job” tréning szervezetek; • helyi fejlődést és városi megújulást célzó projektek, társulások. A szociális vállalkozások kérdése igen összetett, mivel a viszonylag erős szociális hálónak, jóléti államnak köszönhetően az állami és a harmadik szektor erősen összefonódik. Talán ezért is van, hogy nincs kifejezett törvény, mely a szociális vállalkozások helyzetét, jogállását tisztázná, ezek inkább automatikusan, az állam és az önkormányzatok által kiszervezni kívánt feladatok ellátására jönnek létre Dániában mintegy 9000 ilyen, szociális célú magántulajdonú intézmény létezik. Magyarországon az elmúlt 10 évben konkrét kezdeményezések születtek, melyeknek célja, hogy váljon ott is ismertté és gyakorlattá a szociális szövetkezet és a szociális vállalkozás. Már több éve megtörtént a szabályozása is. Bár a szociális vállalkozások társadalmi szerepe és gazdasági jelentősége még nem számottevő, de folyamatban van a szervezése. Karácsony Mihály (2007) Budapesten a szociális szövetkezeti törvény bemutatása kapcsán a szociális szövetkezetről kijelentette: „A globalizációs világ korrekciós mechanizmusa!”. Míg a Világgazdaság című napilap 2007.07.26.-i számában a „kapitalizmus lelkiismeretének” nevezete a szociális vállalkozásoknak ezt a speciális formáját. Finnországban sem a szövetkezeti forma a legelterjedtebb a szociális vállalkozások között. A szociális vállalkozásokra vonatkozó 1351/2003 törvény szerint a szociális vállalkozások egyetlen célja a foglalkoztatás növelése a hátrányos helyzetüek körében. A törvény azonban kimondja, hogy a szociális vállalkozás: • tartósan munkanélküli és fogyatékkal élő emberek foglalkoztatása céljából jön létre; • piac-orientált, tehát piacképes árukat és/vagy szolgáltatásokat állít elı; • a Munkaügyi Minisztériumnál kell regisztráltatnia magát; és • összes alkalmazottját az iparági átlagot figyelembe véve kell megfizetnie.
Az alkalmazottak 30%-a hátrányos helyzetü kell, hogy legyen, ellenkező esetben a cég nem használhatja a „szociális” elnevezést Belgium A szociális vállalkozás fogalma Belgiumban még tisztázódási folyamatban van, de egyre több harmadik szektorbeli cég teszi magáévá azt a gondolatot, hogy a szociális kérdésekben is alkalmazni kell vállalkozói ismereteket, a lehetséges mértékben figyelve a piaci jelzésekre, kihívásokra. Ez természetesen nem jelentheti a szociális célok háttérbe tolását vagy mellőzését. A belga jogi szabályozás nem szociális szövetkezetet definiált, hanem 1996-ban bevezette a „szociális célú vállalkozás” fogalmát. Jogi formaként ezek a vállalatok többek között választhatják a korlátolt felelősségű szövetkezeti formát.1996 és 2006 között csak mintegy 400 szociális célú vállalkozás jött létre, azóta gazdagodott a számuk. Németország A második világháború után Nyugat-Németországban kialakult az úgynevezett „szociális partnerség”, „szociális piacgazdaság” rendszere, mely a polgárok és az állami, tartományi közintézmények szoros kapcsolatára, partnerségére épült. Épp ezért egyfelől a szociális gazdaság, a harmadik szektor feltételei, a részvétel, az önkéntesség, a kooperáció, vagy a szolidaritás adottak, másfelől viszont a szociális vállalkozások alig ismertek, illetve velük kapcsolatban sok az előítélet és a félreértés. Jelenleg próbálkozási folyamat van. Írország A szociális szövetkezeti forma itt is csak egyike a számos létező formának, a nemzeti tipológia sokkal inkább a szervezeti célt, mint a megvalósulási keretet veszi figyelembe. Egy 1990-es nemzeti kutatási besorolás szerint az alábbi szociális vállalkozási típusok léteznek: • közösségi vállalkozások – a bevétel itt kereskedelmi tevékenységből származik; • elégtelen keresleti-kínálati viszonyokat javító szociális vállalkozás – közösségi ellátások feltételeinek, forrásainak megteremtésével foglalkozik; • közellátásokra, közmegrendelések, szerződések alapján szakosodott vállalatok. Az USA-ban meg Japánban az egyetemek "campus szövetkezetei" sok fontos szolgáltatást biztosítanak a diákok szamara, ilyen pl. az alacsony árfekvésű boltok és szálláshelyek üzemeltetése, valamint tanácsadás nyújtása (az egyik legismertebb a Harvarddiak szövetkezete, amely több mint 100 éves). Japánban az állami tulajdonban lévő épületek (iskolák, minisztériumok) takarítását bízták tartós munkanélküliekből álló szociális szövetkezetekre. Ezek a szerveződések pár év alatt önfenntartóvá váltak és az állami szektor intézményeinek nyújtott szolgáltatásokon felül további megbízásokat vállaltak. Ezeken belül különösen fontosak a foglalkoztatási célú nonprofit szervezetek, a hitelszövetkezetek, vagy a lakhatást biztosító szövetkezetek. Amennyiben a szervezet
megkapja a „jótékonysági” státuszt (ezt a tevékenység alapján lehet igényelni), különbözı adókedvezményekben részesül. Látható, hogy a szociális szövetkezetek a válság alatt is bebizonyították életképességüket, mégis a tevékenység természeténél fogva szükségük van állami és magántámogatásra. Ha elfogadjuk a fejezet elején írottakat arról, hogy a harmadik szektor sikeres vagy sikertelensége az egész gazdaság és társadalom sikerességének egyik meghatározója, nem kérdés, hogy a rugalmas, innovatív, alternatív és kreatív szociális szövetkezeteket támogatni kell. A szociális szövetkezetek tevékenységének összesített tapasztalati értékelése: – Az eddigi tapasztalatok bebizonyították, hogy lehetséges sikeresen nem állami szolgáltatásokkal, a társadalmi kohézió megvalósulását szolgálni, és közvetlenül be lehet vonni olyan emberi és anyagi erőforrásokat, amiket más módon korábban nem sikerült; – A szociális szövetkezetek hosszú éves működése példát mutatott abban, hogy bizonyos speciális szükségleteket szolgáltatásokon keresztül sokkal jobban ki lehet elégíteni, mint puszta segélyekkel; – A szociális szövetkezetek segítették a jóléti állam átalakulását azzal, hogy a társadalmi kohéziót erősítették; – A szociális szövetkezetek számos esetben speciális szükségleteket elégítenek ki, ez, valamint az önkéntes munka szerepe a szociálpolitikában is növelte a társadalmi kizáródással összefüggő problémák tudatosítását; – Kis méretüknek és a helyi közösségben való mély gyökereknek köszönhetően közel vannak az emberek szükségleteihez. Sok más szervezethez képest előnyük van a szociális tőke gyarapításának területén is; – Az állami hatóságok által előírt szolgáltatások hatékonysága és minőségi sztenderdjeinek emelkedése is jelentős részben a szociális szövetkezeteknek köszönhető. A szövetkezetek rugalmassága, a források ésszerű felhasználása, egyértelműen a hatékonyságot szolgálja. Változatlan állami kiadások mellett több embert szolgáltak ki; – Képesek magas humán erőforrásokat összesíteni a közérdek szolgálatára, melyben igen jelentős szerepe van az önkéntesek jelenlétének és az altruista attitűdnek is; – A szociális szövetkezet rendszere mindig számol az újító képességgel, amely nagyrészt az állami támogatástól való viszonylag nagy függetlenségből ered. Az új, mások által is átvett élenjáró szolgáltatások egy része a szociális szövetkezetek innovatív tevékenységében gyökerezik.
Hiába a gazdag nemzetközi jó példa keserűen állapítjuk meg, hogy nálunk még nincs kellő fogadókészség a szociális szövetkezetek, egyáltalán a szövetkezetek iránt!
Kérdésem: Ha másnak ez jó, nekünk miért nem jó? Több éve közlöm e kérdésben felhívó írásaimat (lásd alább a forrásokat): Hasztalan. Az egész világon a szövetkezetek a gazdaság egyik fenntartó ereje, kivéve Középkelet Európát, különösen Romániát, ahol a szocializmus megölte a bizalmat iránta, s maradt a strucc politika. Az erdélyi magyar szellemi és közigazgatási vezető elit gyengesége (ne mondjam: bűne), süllyesztőben tartani a szövetkezetek elvét és gyakorlatát. Nincs gazdasági átütőereje. Megjelent anyagaim a szociális gazdaság ügyében. 1. A szociális érdekvédelem helye, MŰVELŐDÉS, 1995/11, 7-10 old. 2. Szolidaritás megújuló formája, Korunk, 2008. június, XIX/6, Kolozsvár 3. Európai nyitás a szociális szövetkezetek megalakulására és működtetésére, Közgazdász Fórum, 2008/1/72, 55-58 4. A szociális szövetkezetek európai és erdélyi előzményei, in .Kistérségek – nagy remények, 2009, Komp-press Kiadó, 19-28 5. 3. Az erdélyi magyar szolidaritás és szövetkezés paradoxonjai, in .Kistérségek – nagy remények, 2009, Komp-press Kiadó, 281-292 6. Romániában még nincs napirenden a szociális szövetkezet ügye, Civil Fórum, 2011, 2. szám 7. Szociális szövetkezetek, Civil Fórum, 2011, júliusi szám 8. A szociális szövetkezetek ügye Romániában nem ügy, Krónika, 2012. július 27-29, aug. 3-5, aug. 10-12 S. J.
