Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Köz- és Magánjogi Tanszék
Nemzetközi magánjog 2.
Knapp László
[email protected]
Tananyag Vörös Imre: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga I-III. Krim Bt., Budapest, 2004.
Jelen előadásvázlat e tankönyv alapján készült, és kizárólag oktatási célra kerül felhasználásra.
Egyéb szerződések a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogában
Vállalkozási jellegű szerződés: nagyberendezés szállítása és szerelése
Nagyberendezések szállítása, szerelése - a szerződés tárgya egy jövőben előállítandó bonyolult, több részből álló nagyberendezés hosszabb időt igénybe vevő szállítása és összeszerelése, telepítése és beüzemelése - megrendelő általában nem rendelkezik az összeszereléshez, üzembe helyezéshez szükséges szakismerettel, know how-val - atipikus vállalkozási szerződésnek tekinthető - az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága a nagyberendezésekre vonatkozó általános feltételeket dolgozott ki.
A szerződés struktúrája - egy meghatározott eredmény: többnyire műszaki mutató elérését célozza: e cél köré szerveződnek a felek teendői - a szerződés hosszabb távon megy teljesedésbe, részteljesítések egymás utániságából előálló teljesítési folyamatról van szó - a felek többnyire megosztják a teendőket, ezért elmélyült együttműködésre van szükség, - szállító szolgáltatása: szükséges tartozékok, szerszámok, a próbaüzemhez szükséges anyagok, üzemeltetési dokumentációk, felhasználási engedély (licencia) adásával történő lehetővé tétele
A szerződés tartalma - szerződés létrejötte általában a felek által történő aláíráshoz van kötve - szerződés tárgyát a felek a szerződésben csak nagyvonalakban jelölik meg + mellékletek - a felek jogai és kötelezettségei: az elérni kívánt cél: meghatározott műszaki mutatókkal bíró rendezés szállítása és telepítése ritkán jelent csak a szállító-vállalkozó oldalán kötelezettségeket: a felek megosztják a berendezés létesítésnek feladatait
A szállító-vállalkozó kötelezettségei - tervezési munkák elvégzése és a tervek, műszaki dokumentációk, az üzemeltetéshez szükséges adatok szolgáltatása - a berendezés, tartozékai és a tartalékalkatrészek szállítása - a berendezés szerelése és üzembe helyezése - folyamatos alkatrészellátás, műszaki fejlesztés, a vevő-megrendelő szakembereinek betanítása, szükség esetén szabadalom (know how) felhasználásának átengedése.
A rész-teljesítés - az eladó-vállalkozó az átadásra, a vevőmegrendelő az átvételre köteles - esetleges hibás teljesítés esetén az eladó nem mentesülhet a jogkövetkezmények alól arra hivatkozva, hogy a gyártás közbeni ellenőrzést a vevő számára lehetővé tette: nem járhat jogvesztéssel - sak a sikeres próbaüzem után kerülhet sor a berendezés átvételére.
A kárveszély átszállása - a kárveszély a teljesítés helyén és idején száll át a vevő-megrendelőre - a szerződéses gyakorlatban általában abban állapodnak meg, hogy az eladó-vállalkozó külön térítés ellenében kötelezettséget vállal a kárveszély átszállása után az érintett rész újbóli leszállítására.
A szállító-vállalkozó személyében beálló változás - csak a vevő-megrendelő kifejezett hozzájárulásával van lehetőség - de a gyakorlatban ilyenkor is kiköti a vevőmegrendelő, hogy az eredeti vállalkozó jogutódjával egyetemlegesen feleljen az átruházott kötelezettségek szerződésszerű teljesítéséért.
A szerződésszegés Késedelem: - a már teljesített részek elkülönülten és rendeltetésszerűen üzembe helyezhetők és üzemeltethetők, a szerződésben meghatározott időtartamú késedelem esetén a vevőt a szerződés feljogosíthatja a késedelemmel érintett rész tekintetében az elállásra - ha a leszállított részek önállóan nem üzemeltethetők, a vevő a teljes berendezés tekintetében elállásra jogosult.
A szerződésszegés Hibás teljesítés: - kérdése az eladó-vállalkozó által vállalt jótállásban ölt testet: a jótállási időn belül (amely az átvétellel veszi kezdetét) a vállalkozó köteles minden szolgáltatásának bármilyen hiányosságát saját költségére kiküszöbölni és a szerződésszerű állapotot helyreállítani - ha az eladó-vállalkozó a hiányosságokat meghatározott időn belül nem küszöböli ki, a vevő megrendelő jogosult ezt az eladó költségére maga kiküszöbölni, vagy harmadik személlyel kiküszöböltetni, esetleg árengedményt követelni
A szerződésszegés Mentesítő körülmények: - ha a nem szerződésszerű teljesítmény a másik fél szerződésszegő magatartására vezethető vissza. - ugyanígy mentesít a vis maior is: rendkívüli, előre nem látható és a teljesítést lehetetlenné tevő körülmények
Segédletek, összeállítások - az ENSZ Gazdasági Bizottságának nagyberendezések szállítására és szerelésére vonatkozóan kidolgozott általános feltételek - az UNCITRAL szerződéskötési útmutatója (1988)
A technológia-és ismeret átadására szolgáló szerződések (licenciaszerződés, franchise szerződés, kooperációs szerződés)
- mód van arra, hogy a technológiát vagy a műszaki, kereskedelmi ismeretet, mint vagyoni értékű dologi jogi jogosítványt tulajdonosa másra átruházza, eladja - a szabadalom, védjegy vagy szerzői jog által megtestesített dologi jogi természetű kizárólagossági jog tulajdonosa, vagy a know how birtokosa felhasználási engedélyt adjon a licencia megszerzőjének: az engedélyesnek (felhasználási tilalom) - Know how: vagyoni érékű (műszaki, üzletvezetési, marketing, üzleti tanácsadás tárgyát képező) ismeret, információ, amely piaci értékkel bír
- szabadalomra, védjegyre vagy szerzői jogra vonatkozó licencia szerződés esetén a licencia-adó arra köteles, hogy a felhasználási tilalom alól meghatározott feltételekkel az engedélyes számára felmentést adjon. - a licencia-adónak képessé kell tennie az engedélyest arra, hogy ténylegesen is hasznosítani tudja a licenciát - a licencia meghatározott területre szól: a felek általában taxatíve határozzák meg azokat az országokat, amelyekre vonatkozik (területhez kötöttség)
Az engedély terjedelme A szabadalom, védjegy, szerzői jog tárgyát képező termék, ismeret, eljárás teljes körű, korlátozás nélküli felhasználása (gyártás, értékesítés, szerelés, szervizelés) vagy csak meghatározott gazdasági ágazatban történő felhasználás. a) Abszolút személyi hatályú licencia: még a licencia-adó sem jogosult az engedélyes számára a szerződésben biztosított területre szállítani. b) Kizárólagos licencia: másnak e területre a licencia-adó nem fog licenciát adni, de fenntartja magának azt a jogot, hogy saját termékét oda szállítsa. c) Nem kizárólagos licencia: a licencia-adó a szerződéses területre vonatkozóan mással is köthet licencia-szerződést, így az engedélyesnek versenytársak megjelenésével kell számolnia.
A licencia-adó kötelezettségei A licencia megadása. Az engedély tárgyának hozzáférhetővé tételét is jelenti. A licencia-adónak az engedélyest ténylegesen olyan helyzetbe kell hoznia, hogy az gyakorlatilag is alkalmazni tudja a szerződés tárgyát A jogszavatosság. A licencia-adó garantálja a szabadalom érvényes fennállását: azt, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely az engedély tárgyának hasznosítását akadályozná + díjfizetés a szabadalmi oltalom fenntartása érdekében
A felek kölcsönös joga és kötelezettsége Az ismeret továbbfejlesztésére való jogosultság kérdése: - míg a licencia-adó általában kiköti magának a jogot arra, hogy saját szabadalmazott fejlesztéseit csak további ellenérték fejében engedi át, az engedélyes általában ingyenes átadásra köteles. - az engedélyes általában nem módosíthatja a szerződés tárgyát, de a szerzői jogokra vonatkozó licencia esetén ez alól a szerződések kivételt fogalmaznak meg arra az esetre, ha a felhasználás területe szerinti ország jogszabályainak értelmében erre szükség van.
Az engedélyes kötelezettsége a) Az ellenérték megfizetése. Az engedélyes egy fix „bevezető” összeget köteles fizetni, amely a licencia-adónak a szabadalom kifejlesztésével kapcsolatos eredményét honorálja. Az engedélyes a termék éves forgalma alapján százalékban kifejezett licenciadíjat köteles fizetni. b) A minőség biztosítása. Az engedélyes által gyártott és forgalomba hozott termékek gyakran a licencia-adóra utalással kerülnek forgalomba. A licencia-adó ezért előírhatja, hogy a termék csak az általa szállított nyersanyagokból készülhet c) A versenytilalom betartása. Az engedélyes számára tilos gyártani, fejleszteni, forgalmazni vagy összeszerelni az engedély tárgyát képező termékkel versenyző másik terméket. d) Titoktartási kötelezettség: mindazon módszerek, eljárások, műszaki „fogások”, kereskedelmi gyakorlat és üzleti titok tekintetében terheli, amelyeket a szerződés teljesedésbe menetele folyamán megtud.
A szerződés időtartama Rendes felmondásra felmondási határidőhöz kötötten bármikor mód van. Súlyos szerződésszegés esetén rendkívüli és azonnali felmondásra is lehetőség van. - súlyos az engedélyes részéről a fizetési kötelezettség komolyabb vagy ismétlődő megsértése, a licencia-adó engedélye nélkül al-licencia adása, a vis maior esetei. - a licencia-adót rendkívüli felmondásra jogosító körülmény, ha az engedélyes bizonyos időn túl nem hasznosítja a licenciát, vagy csődbe megy, vagy tulajdonosi viszonyaiban lényeges változás áll be.
2.) A know how szerződés jogi struktúrája - olyan ismeretek átadására (az átvevővel történő megismertetésére) irányul, amelyek nem állnak a szellemi alkotások joga körébe tartozó védelem alatt. A know how vagyoni értékét hasznossága mellett az adja, hogy titokban van - Az átadott ismeretet az átvevő köteles titokban tartani: egyfelől köteles tartózkodni attól, hogy harmadik számára nyilvánosságra hozza az ismeretet, másrészt köteles minden intézkedést megtenni alvállalkozói, munkatársai és az üzlethelyiségekbe bejutó látogatók irányában is annak érdekében, hogy azok a titokban lévő ismeretet ne hozzák nyilvánosságra.
2.) A know how szerződés jogi struktúrája A szavatosság kérdése: - az átadó főkötelezettsége ügyviteli jellegű: a felhasználhatóságot szavatolja: azért felel, hogy szakértelme és hozzáértése alapján a szóban forgó ismeretekkel segíti az átvevőt termelési vagy egyéb jellegű céljai elérése érdekében - de nem garantálja a céloknak az elérését.
3.) A franchise szerződés jogi struktúrája - a franchise konkrét jelentése: felhasználási engedély, koncesszió - magán viseli a technológia-és ismeretátadás jegyeit, de rokonságot mutat a kizárólagos forgalmazási szerződéssel is - az a gazdasági igény hívta életre a szerződést, hogy a kevésbé tőkeerős önálló vállalkozások egy már bevált üzleti megoldás révén megtakaríthassák a piacra betörés, bevezetés és a sikeres üzleti stratégia kidolgozásának magas költségeit.
- A technológia-és ismeretátadási elem abban áll, hogy a franchise-adó szabadalma, védjegye, ipari mintája, cégneve, know-howja használatára ad engedélyt a franchise-engedélyesnek. - A kizárólagos forgalmazási szerződést idézi az, hogy önálló vállalkozóról van szó, amely meghatározott területen kizárólagos felhasználási jogot kap. - De: saját kockázat!! - innominát vegyes szerződésről beszélünk. A gyakorlatban a jellemző szolgáltatást nyújtó fél a franchise-adó
A franchise-adó kötelezettségei: - a felhasználási engedély megadása: mindazokra a vagyoni értékű jogokra vonatkozóan, amelyek az ő tulajdonát képezik, és amelyek a szerződés tárgyát képező üzleti tevékenység folyatásához szükségesek. - ha az engedélyes a franchise-adó áruival is kereskedik, utóbbi köteles áruval is ellátni az engedélyest. - a franchise-adó köteles egy komplett kereskedelmiértékesítési rendszert, illetve az ennek létrehozatalához, felállításához szükséges ismereteket átadni. - a franchise-adó köteles folyamatosan piaci információkkal ellátni az engedélyest és az értékesítési rendszer továbbfejlesztéséhez szükséges ismereteket átadni.
Az engedélyes kötelezettségei: - vállalja a franchise-adó értékesítési szabályainak szigorú betartását. - vállalja, hogy nem forgalmaz más árut az adott név alatt működő üzlethelyiségekben, mint amilyet a szerződés lehetővé tesz - ellenérték fizetése: egy fix „bevezető” összeg, valamint az éves forgalom utáni jutalék fizetése. Hozzá kell járulnia a hirdetés-és reklámköltségekhez is: ezt a forgalom alapján százalékos mértékben határozzák meg. Ha az engedélyes a franchise-adó termékeit forgalmazza, vagy nyersanyagát dolgozza fel, vételárat is köteles fizetni.
A szerződés megszüntetése - az engedélyes csődje vagy fizetésképtelensége, illetve az üzlet más vállalkozónak történő bérbeadása a franchise-adó számára a szerződés rendkívüli felmondással történő megszüntetésének egyik oka lehet. - fontos felmondási ok a minőség és a franchiseadó előírásainak megsértése, az ellenérték nemfizetése, az ellenérték kiszámításához szükséges információk megadásának, vagy az üzleti könyvekbe való betekintés lehetőségének megtagadása.
4) A nemzetközi kooperációs szerződés jogi struktúrája 1. Ismeretátadás: kutatás – fejlesztési együttműködés. (Hasonló a licencia szerződéshez) Ismeret közös megszerzése – a közös termelés üzletpolitika céljai. 2. Termelési együttműködés: szakosodási megállapodás – több adásvételi szerződésben realizálódik – szállítási keretszerződés. Kölcsönös szállítások – tartós minőségi hibák az egész kooperációs szerződést érinthetik. Fontos az ár kérdése: gyakran csak a megállapítási módot határozzák meg. (Bérleti szerződés is előfordulhat.)
4) A nemzetközi kooperációs szerződés jogi struktúrája 3. Értékesítési együttműködés: nem feltétlenül része a kooperációnak. Közös értékesítésnél gyakori a piacfelosztási megállapodás. (csak egymással kötnek kooperációs szerződés, ill. csak egymástól vásárolnak.) A kooperációs szerződés hosszú távú kapcsolat – jogviszony változása: hardship klauzula. A klauzula a szerződés egészét átfogja, a tényállás megváltozása esetén a felek tárgyalásokat folytatnak a módosításról.
4) A nemzetközi kooperációs szerződés jogi struktúrája Szerződésszegés (i) egyedi szerződésszegés, (ii) a kooperációs szerződés megszegése („fontos ok”, ha az egyes szállítási szerződések megszegése merül fel ismétlődően.) Rendkívüli felmondás, ha a felek a hardship klauzula alapján nem tudnak megegyezni a módosításról. Titoktartási kötelezettség megszegése. A kooperációs szerződést „túlélik”: titoktartás, piacfelosztás, versenytilalom.
4) A nemzetközi kooperációs szerződés jogi struktúrája A kooperációs szerződés innominát szerződés, ezen belül vegyes szerződés. ENSZ Gazdasági Bizottsága: Útmutató (Guide) a kooperációs szerződések egyes klauzuláira.
A lízing szerződés
Fogalma Kettős jogi természete van: - egyrészt a dolog használatát, esetlegesen tulajdonszerzést tesz lehetővé készpénzfizetés nélkül, - másrészt egyfajta fizetési módozatként megkönnyíti az ellenérték megfizetését. lehetőséget nyújt nagy értékű dolgok használati vagy tulajdonjogának megszerzésére úgy, hogy a vételárat más fizeti meg, akinek viszont a vállalat a használati jog gyakorlásáért lízingdíjat fizet. A lízingbe adó egy dolgon díjfizetés ellenében tartós használati jogot enged a lízingbe vevőnek.
Fajai a) Egyszerű lízing: két fél között létrejövő olyan viszony, amelynek alapján a lízingbe adó megvásárolja a dolgot és díjfizetés ellenében használatba adja a lízingbe vevőnek. b) Pénzügyi lízing szerződés: ha a lízingbe adó nem kíván kockázatot vállalni, a felek a jogviszonyba bekapcsolnak egy pénzintézetet (bankot), amely a dolog eladója (szállítója) és a lízingbe vevő közé illeszkedik be.
Pénzügyi lízing Háromszemélyes pénzügyi lízing: - tulajdonos (szállító) készpénzfizetés ellenében eladja a dolgot - a pénzintézetnek, amely arra tekintettel vásárolja meg azt, hogy - a lízingbe vevő tőle (a lízingbe adótól) azt lízingbe kívánja venni - vételi joga van a szerződés lejártakor a dologra, a lízingbe vevő maradványértéken megvásárolhatja a dolgot; - ha azonban a havi díjak a dolgok értékcsökkenésének felelnek meg, a dolog a vételár megfizetése nélkül kerülhet lízingbe a vevő tulajdonába
Négyszemélyes pénzügyi lízing: + lízingeléssel foglalkozó vállalkozás
A lízing szerződés struktúrája - az alkalmazandó jog megválasztása híján a jellemző szolgáltatást nyújtó fél vagy a jogviszonnyal legszorosabb kapcsolatban álló jog alkalmazandó: ez a lízingbe adó székhelye szerinti jogrendszer - az a lízingszerződés, amely vételi joggal ruházza fel a lízingbe vevőt, a Bécsi Egyezmény hatálya alá tartozik: átfordul atipikus adásvételi szerződésbe.
Ottawai Egyezmény - 1988 Tárgyi hatálya a nemzetközi pénzügyi lízing szerződésekre terjed ki: olyan szerződés, amelynek alapján - a lízingbe vevő önállóan kiválasztja a dolgot és a szállítót (eladót); - a dolog tulajdonjogát arra tekintettel szerzi meg a szállítótól a lízingbe adó, hogy a lízingbe vevővel lízing szerződést köt és erről a szállító is tudomással bír. - a lízingbe vevő rendszeresen visszatérően lízingdíjat fizet, amelyet a dolog értékének csökkenésére figyelemmel állapítanak meg.
Ottawai Egyezmény - 1988 - a szállító és a lízingbe vevő között adásvételi szerződés, a lízingbe adó és a lízingbe vevő között lízingszerződés jön létre - az Egyezmény személyi hatálya: a felek telephelye különböző államokban van - területi hatálya: - vagy a felek telephelyei szerinti államok mint szerződő államok (közvetlen alkamazás) - vagy az adásvételi és a lízing szerződésre alkalmazandó jogrendszer szerinti állam az Egyezmény szerződő állama (kollíziós út)
A felek jogai és kötelezettségei A lízingbe adó - nem felel a dolog meghatározott célra való alkalmasságáért (kivétel, ha a lízingbe vevő a lízingbe adó tanácsaira hagyatkozott, vagy a lízingbe adó meghatározóan beavatkozott a szállító személyének kiválasztásába) - nem felel a lízingbe adó harmadik személyeknek a dolog használata során és által okozott károkért - a lízingbe adó átruházhatja a dolog tulajdonjogát, de ezzel nem szabadul a lízing szerződés alapján őt terhelő kötelezettségek teljesítése alól.
A felek jogai és kötelezettségei A lízingbe vevő - köteles a szerződés tartama alatt a dolgot óvni, azt csak rendeltetésszerűen használhatja és a szerződés megszűnésekor köteles az átvételkori állapotban visszaadni - a lízingbe vevő nem ruházhatja át a dolog használatának jogát, kivéve, ha erre a lízingbe adó kifejezetten feljogosította.
Szerződésszegés Szerződésszegés (nemteljesítés, késedelem, hibás teljesítés) esetén a felek jogai kiegyensúlyozottan megoszlanak egymás között: - a lízingbe vevőnek joga van arra a lízingbe adóval szemben, hogy megtagadja a dolog átvételét, esetleg felmondhatja a szerződést - a lízingbe adónak a szállítóval szemben joga van követelni a szállításnak megfelelő (szerződésszerű) teljesítést.
Szerződésszegés - a lízingbe vevőnek a lízingbe adóval szemben joga van a lízingdíj fizetésének visszatartására addig, amíg a lízingbe adó nem érvényesítette a szállítási szerződés szerint őt megillető igényeket a szállítóval szemben - a lízingbe vevő fizetési késedelme esetén a lízingbe adó a díjon felül kártérítést és késedelmi kamatot követelhet - a lízingbe vevő ismétlődő, súlyos fizetési késedelme vagy egyéb súlyos szerződésszegése esetén a lízingbe adó követelheti a teljes díjhátralék egy összegben történő megfizetését + emellett a lízingbe adó jogosult a szerződés felmondására és követelheti a dolog visszaadását
