Nemzetközi K+F Hírlevél október-november

Nemzetközi K+F Hírlevél 2003. október-november Elemzés, értékelés .............................. 16. old. Személyi hírek .................................... 18. old. Oktatás ................................................ 18. old. Energetika........................................... 22. old. Gazdaság............................................. 23. old. Űrkutatás............................................. 24. old. Pályázatok........................................... 26. old. Díjak .................................................. .28. old.

E számunk rovatai: Tudomány- és technológiapolitika........ 1. old. Információs társadalom......................... 4. old. Finanszírozás ........................................ 5. old. TéT-együttműködés .............................. 8. old. Bio- és agrártechnológia ..................... 10. old. Anyagtechnológia ............................... 12. old. Egészségügy, orvostudomány............. 14. old.

Tudomány- és technológiapolitika innováció, az oktatás-szakképzés, illetve az infrastruktúra-fejlesztés támogatására. • A támogatott projektek színvonalának emelése oly módon, hogy találkozzon bennük a tudományos kiválóság és az ipar – különösen a KKV-k – igénye. • Egy EU-s finanszírozási rendszer kifejlesztése az innovatív befektetések lehetővé tételére az Európai Befektetési Bank forrásainak felhasználásával.

Kutatási vitanap Rómában 2003. október 1-jén rendezte meg immár második alkalommal az olasz gyáriparosok szövetsége (Confindustria) kutatási vitanapját „Európa jövője, a kutatás a fejlődés motorja” címmel. A 2002 novemberében tartott első kutatási vitanap sikerén felbuzdulva, és ez alkalommal még hangsúlyosabban európai dimenzióba helyezve a hazai K+F helyzetét, a szervezők célja az olasz kutatás fellendítéséhez szükséges feltételek és intézkedések azonosítása és megvitatása volt.

Olaszországban: • A kutatási befektetésekkel kapcsolatos adókedvezmények reformja. Világos, egyértelmű és hosszú távra tervezhető kedvezményekre van szükség, amelyek az innovációs befektetés teljes volumenén alapulnak és nem annak éves változásán. • A vállalati kutatók munkabérének figyelmen kívül hagyása a regionális iparűzési adó alapjának megállapításakor. Ez további ipari kutatók alkalmazását ösztönözhetné, mivel olcsóbbá tenné a vállalati kutatást, (ahol a kiadások 60%a személyi költség) és megszüntetné azt a gyakorlatot, hogy aki többet kutat, több adót fizet. • A digitális technológiák elterjesztésének felgyorsítása a KKV-knél. • A tudományos pályák népszerűségének és az állami kutatásban dolgozók számának növelése, a források hatékonyabb felhasználása és az iparral való együttműködés ösztönzése.

Az ülést Pierferdinando Casini, a képviselőház elnöke nyitotta meg, felszólalt Philippe Busquin EU kutatási biztos, Eli Opper izraeli Chief Scientist, a francia és spanyol kutatási miniszter képviselője, Rocco Buttiglione európai, Lucio Stanca innovációs és technológiai- valamint Letizia Moratti oktatási és kutatási miniszter is. Giorgio Squinzi, a Confindustria innovációs és technológiai fejlesztési ügyekért felelős elnökhelyettese beszédében utalt az európai növekedést szolgáló német-francia közös kezdeményezésre. A következő javaslatokat fogalmazta meg az európai és az olasz kutatás helyzetének javítására: Az Európai Unióban: • A stabilitási és Növekedési Egyezmény rugalmasabb értelmezése, amely lehetővé tenné az EU TéT-versenyképességének visszanyerését. • Egy olyan európai növekedési alap létrehozása, amely legalább az EU költségvetésének 40%ával rendelkezne 3 fő terület- a kutatás-

Philippe Busquin EU kutatási biztos francia nyelvű előadásában az EU Bizottság által április végén elfogadott akciótervet ismertette, amely a 1

3%-os K+F-ráfordítás 2010-es eléréséhez szükséges teendőket fogalmazta meg.

A Versenyképességi Tanács 2003. szeptember 22-i brüsszeli ülésének kutatási ügyekben hozott határozatai

Az iparpolitikát dinamizáló, befektetésösztönzési és KKV támogatási elemekből álló terv 4 fő célkitűzése: • Az európai országokban zajló akciók koordinálása és harmonizálása, európai technológiai platformok létrehozása néhány kulcstechnológia területén (pl.aeronautika, vasúti technológiák, hidrogén, napenergia, nanotechnológiák. Ez az EKT ágazati megvalósítását jelenti. • Az állami támogatás hatékonyságának jelentős növelése, mert a vállalatok csak akkor fognak Európában befektetni a kutatásba, ha nagyszámú kiváló kutatócsoport, erős állami kutatás és megfelelő pénzügyi támogatások állnak rendelkezésre. • A kutatási közkiadások szintjének emelése elengedhetetlen a növekedés megalapozásához. Ennek érdekében megkönnyítik az állami támogatás odaítélését a KKV-knek, mert a jövőben az EU Bizottság erről való tájékoztatása nem szükséges. • A jogi háttér javítása: a szellemi tulajdonvédelem, valamint a termék- és pénzpiacok szabályozása.

A Versenyképességi Tanács 2003. szeptember 22-én Brüsszelben megtartott ülésének napirendjén összesen nyolc kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos napirendi pont szerepelt. A magyar delegáció vezetője Gottfried Péter államtitkár volt, az OM Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárságát Siegler András helyettes államtitkár képviselte az ülésen. A Versenyképességi Tanács ülésén 32, ún. „A” napirendi pontot terjesztettek elő, amelyek megszövegezésében teljes konszenzus alakult ki az illetékes tanácsi munkacsoportok, valamint az állandó képviseletek vezetőinek fórumán. Ezek közül kettő volt kutatási téma: (i) Ukrajna és az Európai Közösségek között megkötött tudományos és technológiai együttműködési megállapodás megújításának tudomásulvétele, és a (ii) az Európai Közösség és Brazília között tervezett tudományos és technológiai együttműködési megállapodás szövegének jóváhagyása és a megállapodás aláírásának engedélyezése. Mindkét tanácsi határozat szövegtervezetét a Versenyképességi Tanács vita nélkül egyhangúlag elfogadta.

Az akcióterv mottója, hogy a kutatásfinanszírozás nem kiadás, hanem befektetés.

A vitára bocsátott kérdések között a 11. napirendi pont keretében a Versenyképességi Tanács egy európai stratégia kidolgozásának szükségességéről szóló határozattervezetet1 tárgyalt, mert felismerték, hogy a biotechnológiának nagy szerepe lesz a versenyképes, tudásalapú társadalom megvalósításában. A Tanács határozata bátorítja a tagországokat, hogy biztosítsanak jobb financiális feltételeket a biotechnológiai vállalkozások számára, és a szabályozási környezet ésszerűsítésével segítsék a vállalkozások eredményes működését. A határozat felhívja a figyelmet a Rómában 2003. november 21-22-én megrendezésre kerülő konferenciára, és felkéri a Bizottságot, hogy rendszeresen tájékoztassa a Tanácsot a biotechnológiai stratégia és ütemterv kidolgozása területén elért előrehaladásról. A Tanács Kutatási Munkacsoportja által előkészített szövegtervezetet a Versenyképességi Tanács vita nélkül, egyhangúlag fogadta el.

Letizia Moratti oktatási és kutatási miniszter asszony ismertette a K+F terén az elmúlt 2 évben hozott intézkedéseket, a jelenlegi helyzetet és a jövőbeli terveket. Jelezte, hogy alapos szakértői elemzések előztek meg az elmúlt időszakban a kutatástámogatással kapcsolatos minden változást. Az EU 6. KTF Keretprogramjának indulásakor Olaszország kifejezetten hátrányos helyzetben volt, mára már a 3-4. helyen áll projektszámot tekintve, és az elnyert EU-s pénzek 35%-t egyetemekre került. A 2004-es hazai költségvetésben igyekeznek jelentős technológiabarát intézkedéseket kiharcolni. A jövőben a 6. KTF Keretprogram mintájára olasz nemzeti integrált kutatási projektekre fognak pályázatot kiírni, csúcstechnológiai körzeteket szándékoznak kialakítani (pl. Torinó, Párma, Nápoly), a humánerőforrás képzést a kereslethez igazítják, az állami támogatásnál nem tesznek majd lényegi különbséget az alap- és alkalmazott kutatás között, a strukturális alapokat pedig igyekeznek jobban kihasználni K+F-célokra.

Az őssejt-kutatás és a bioetika kérdése a miniszteri ebéd témája volt. Az ebéd alatt Philippe Busquin főbiztos ismertette a Bizottság javaslatát a humán őssejt kutatás finanszírozására az Unió szintjén. Mint tudjuk, annak idején a 6. KTF Keretprogram prioritásai közül – elsősorban etikai

Dr. Pánczél Mária TéT-attasé (Róma)

1

7473/03 RECH 37 és 12506/03 RECH 144 számú dokumentumok. 2

megfontolások miatt – kihagyták az emberi őssejtekkel végzett kutatásokat. A tagországok erősen megosztottak a kérdésben, de egyre több tagország hajlik arra, hogy bizonyos feltételek biztosítása esetén, valamint igen szigorú elbírálás és ellenőrzés mellett legyen lehetőség az Unió szintjén az őssejtkutatás folytatására, nehogy az EU ebben (is) lemaradjon a világ fejlettebb térségei mögött. A Bizottság javaslata2 szerint a Tanács és a Parlament közös döntésével 2002-ben kialakított határozat módosításával most lehetővé kellene tenni az őssejtkutatás finanszírozását a 6. KTF Keretprogram költségvetéséből, amelyben a genomika és az egészségügyi célú biotechnológiai kutatások finanszírozására összesen 2,255 milliárd eurót hagytak jóvá a 2002-2006 évekre. A miniszterek a döntést elhalasztották a Versenyképességi Tanács 2003. november 27- ülésére. Ekkor valószínűleg már ismert lesz az Európai Parlament véleménye is, amelyet várhatóan a Parlament 2003. november 17-20-a közötti ülésszakán fognak elfogadni.

nak feltételeit és növeljék a kutatói karrier presztízsét; (iv) az innovatív kis- és középvállalkozások, valamint a spin-off cégek számára a kölcsönfinanszírozás feltételeinek javításával tegyék elérhetővé a kutatási eredmények felhasználását, (v) fejlesszék az európai befektetési kockázati és a tartalék kockázati tőkepiacokat, valamint a nemzeti kezdeményezéseket közelítsék az Európai Befektetési Bank és az Európai Befektetés Alap kezdeményezéseihez; (vi) a fejlődést jobban támogató környezet kialakításával tegyék vonzóbbá Európát a magánbefektetők számára; (vii) támogassák az ipar és a kutatóintézetek közötti együttműködést javító, valamint a technológiatranszfer hatékonyságát fokozó kezdeményezéseket; (viii) vizsgálják meg a lehetőségét annak, hogy hogyan lehet a strukturális alapok nagyobb hányadát a kutatás, a fejlesztés és az innováció támogatására fordítani; (ix) bátorítsák az egyetemi hallgatók és a kutatók vállalkozó kedvét; és végül (x) a szellemi jogvédelem hatékonyabb alkalmazására készítsék fel a kutatókat és a kisvállalkozásokat.

Az ülés 13. napirendi pontjának vitája a lisszaboni (2000), barcelonai (2002) és brüsszeli (2003) határozatok megvalósítására irányuló akcióterv3 előkészületeiről szólt. A Tanács határozattervezetének szövegével kapcsolatban a Kutatási Munkabizottság ülésén, valamint az állandó képviseletek vezetőinek fórumán Dánia szöveg-felülvizsgálati fenntartással élt, Görögország és Spanyolország szövegmódosítási javaslatokat nyújtottak be, továbbá a delegáltak többsége nem értett egyet a Stabilitási és Növekedési Paktumra való hivatkozással. A tanács végül az elnökség által benyújtott kompromisszumos módosításokkal elfogadta a határozat szövegét. Gottfried Péter államtitkár úr Magyarország képviseletében támogatta a módosított határozatot, de az ülés jegyzőkönyvében kérte rögzíteni, hogy a strukturális alapok innovatív célú felhasználásának hatásáról csak később tudunk véleményt alkotni, és az alapok felhasználásának kérdését a kohéziós politika reformja keretében tartjuk célszerűnek megvitatni.

A Tanács külön felkéri a Bizottságot, hogy (i) az állami támogatások rendszerének mielőbbi egyszerűsítésével és modernizálásával segítse az újonnan alakult innovatív vállalkozásokat, (ii) Európai Technológiai Platformok keretében néhány kulcsfontosságú területen javítsa az innováció feltételeit, és (iii) 2004-től évente folyamatosan jelentse a Tanácsnak, hogy az Unió milyen előrehaladást ért el a barcelonai határozat végrehajtásában. A 14. napirendi pont keretében – Spanyolország és Portugália szövegmódosítási javaslatai alapján kialakított elnökségi kompromisszum szerint – a miniszterek politikai egyezségre jutottak az Európai Űrkutatási Ügynökség (ESA) és az Európai Közösségek között megkötésre kerülő keretegyezmény szövegtervezetéről.4 A határozatot formálisan a Versenyképességi Tanács soron következő ülésén fogják elfogadni, miután a jogi szolgálat felülvizsgálta a szöveget. A keretegyezmény célja, hogy az Európai Unió az eddigi űr-nagyhatalmaktól függetlenül és költség hatékony módon kapcsolódhasson be az „űrbiznisz”-be. A keretegyezménybe foglalt megállapodás szerint az együttműködés úgy az ESA, mint az Unió számára előnyös lesz. Terv szerint 2003 végéig elkészül az európai űrpolitika stratégiai terve is.

A Tanács határozata felkéri a tagállamokat, a csatlakozó országokat és a Bizottságot, hogy (i) az ún. nyitott koordináció módszerével segítsék az Akcióterv megvalósítását úgy, hogy a tagországok önkéntes alapon járuljanak hozzá a barcelonai határozat megvalósításhoz a mennyiségi és minőségi célok szabad megválasztásával; (ii) a nyitott koordináció megvalósításához használják fel a CREST munkabizottságot; (iii) a kutatók számára tegyék attraktívvá Európát, javítsák a kutatók mobilitásá-

A 15. napirendi pont keretében a Bizottság képviselője beszámolt a termonukleáris fúziós kísérleti atomreaktor (ITRE) megépítésére irányuló előkészítő tárgyalásokról. A kísérleti atomreaktor felépí-

2

11535/03 RECH123 és 12279/03 RECH 138 számú dokumentumok. 3 12498/03 RECH 143 számú dokumentum.

4

3

SEC(2003) 919 final RESTREINT dokumentum.

vábbra sem sikerült egyetértésre jutni abban, hogy Európa egy vagy két helyszínnel pályázzon; és ha egy helyszínnel, akkor melyik legyen az. A döntés meghozatalát a Versenyképességi Tanács 2003. november 27-i ülésére halasztotta.

tése 10 évig, üzemeltetése mintegy 20 évig tartana, ezután következne egy lebontási és ártalmatlanítási fázis. A projekt teljes költségvetését 10,3 milliárd euróra becsülik. Jelenleg négy ország fontolgatja pályázat benyújtását a reaktor kivitelezésére: Franciaország (Cadarache), Kanada (Clarington), Japán (Rokkasho) és Spanyolország (Vandellos). A Bizottság szerint Európa esélyeit csökkenti a megosztottság, ezért már korábban javasolta, hogy Spanyolország és Franciaország egyezzenek meg, és egyikük lépjen vissza.

A 16. napirendi pont (egyebek) keretében a Tanács megtárgyalta és jóváhagyta Franciaország előterjesztését, amelyben javasolták, hogy az Európai Bizottság készítsen előterjesztést egy Európai Kutatási Tanács megalakításának lehetőségéről és feltételeiről.

A vitában Németország, Spanyolország, Franciaország és a Bizottság képviselője szólalt fel. To-

Dr. Szendrődi László TéT-attasé (Brüsszel, EU-misszió)

Információtechnológia tárcák közötti hatékonyabb kooperáció, a magánszektorral és a civil társadalommal való együttműködés és nem utolsósorban a korszerű információs technológiák alkalmazása az egész modernizációs folyamat támogatására és felgyorsítására.

Microsoft konferencia Rómában 2003. szeptember 15. és 17. között rendezte meg Rómában a világ első számú szoftverfejlesztő cége az európai és mediterrán térség kormányzati vezetőinek szánt fórumát.

A gazdaság fejlesztése területén a kormányok igyekeznek segíteni vállalataik kijutását a globális piacra. A résztvevők a szekcióüléseken a gazdasági növekedéssel kapcsolatos kihívásokat igyekeztek azonosítani, esettanulmányokon keresztül vizsgálták, hogy a kormányok milyen jogi és szabályozó mechanizmusokon keresztül támogatják a tudásalapú gazdaság fejlődését, hogyan korszerűsítik az informatikai infrastruktúrát és a munkavállalók képzését, hogyan javítják kapcsolatukat az ekormányzás révén az üzleti szektorral, támogatva a vállalkozóképesség kibontakozását mind a hagyományos, mind az IT iparágban.

A „Government Leaders' Forum 2003” elnevezésű szakmai tanácskozáson a magyar delegációt Magyar Bálint oktatási miniszter vezette, aki nagysikerű, a konferencia folyamán többször idézett plenáris előadást tartott „The eLearner in 2010” címmel. A delegáció tagja volt: Hajdu András, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára, Jambrik Mihály, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium közigazgatási államtitkára, Szanyi Tibor, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára, Veress József, a MEH miniszteri tanácsadója, Szirmainé Kárpáti Andrea, az ELTE egyetemi tanára, Horváth Ádám, a HIK igazgatója, valamint a Microsoft Magyarország 6 munkatársa.

Az oktatás korszerűsítésében is komoly szerepe van az információs és kommunikációs technológiáknak, az Internetnek és az e-learningnek. Négy szekcióban itt arról folyt a vita, hogy milyen arányban célszerű a hagyományos és az új oktatási segédeszközök és módszertan elegyítése, az IT hogyan illeszthető be a teljes képzési folyamatba, miként lehet gyorsabban, olcsóbban és egyszerűbben új oktatási segédanyagokat létrehozni, és mi módon lehet jobban támogatni az oktatás és tanulás folyamatát a tanteremben, informális vagy élethosszig tartó tanulás, illetve szakmai továbbképzés esetén.

A résztvevőkhöz videokonferencia keretében szólt a Microsoft fejlesztési terveiről Bill Gates. Az olasz kormány részéről Stanca innovációs miniszter szólalt fel. A résztvevők tiszteletére adott fogadáson megjelent Silvio Berlusconi miniszterelnök is. A fórum három nagy témakörrel foglalkozott, az ezekkel kapcsolatos legfőbb megállapítások a következők voltak: A kormányzati modernizáció területén a közigazgatásra a régió minden országában egyre nagyobb nyomás nehezedik teljesítményük növelése, szolgáltatásaik minőségének és elérhetőségének javítása érdekében. A sikeres korszerűsítés feltétele a politikai és közigazgatási vezetők egyértelmű elkötelezettsége, a köztisztviselők motiváltsága, a

A fórum ideje alatt két jelentős megállapodás aláírására is sor került az olasz kormány és a Microsoft cég között. Az első a „Government Security Program” keretében lehetővé teszi az olasz kormány – ezen belül 4

az erre felhatalmazott Országos Közszolgálati Informatikai Központ (CNIPA) – számára a hozzáférést a Windows forráskódokhoz és az ehhez kapcsolódó műszaki dokumentációhoz. Ilyen megállapodást kötött már a MS a NATO-val és 15 országgal (pl. Oroszország, Kína, Tajvan, UK, Törökország, Norvégia, Finnország, Austria, Svájc, Ausztrália). Stanca innovációs miniszter a megállapodást stratégiai jelentőségűnek nevezte az informatikai rendszerek biztonsága és interoperabilitása szempontjából.

Kábel nélkül a világhálóra Napjaink üzletembere már szinte nem lép ki az irodájából anélkül, hogy note-bookját, de legalábbis PocketPC-jét magával ne vigye. Ezekkel ugyanis a WLAN-technológia és a világszerte gombamód szaporodó ún. hotspotok segítségével kábel csatlakozás nélkül léphet be az internetre, olvashatja e-mailjeit, vagy akár adatokat tölthet le cége szerveréről. A hotspotok eléréséhez mindössze arra van szüksége, hogy számítógépében legyen egy IEEE802.11 kártya, amelynek ára ma már nem éri el a 100 eurót. Még jobb persze a helyzet akkor, ha gépében Intel Centrino Chipset van, mivel ezek az új fejlesztésű gépek gyárilag támogatják az IEEE802.11 elérési pontokon keresztüli adatátvitelt. A 802.11b standard 11 MB/sec, a június óta hozzáférhető 802.11g pedig 54 Mb/sec átviteli sebességet tesz lehetővé. A két rendszer felfelé kompatíbilis, az adatátvitel lehetséges sebességét az adó-, ill. a vevő sebessége közül a kisebbik határozza meg.

A második egyezményt az oktatás területén olasz részről Moratti miniszter asszony írta alá szeptember 16-án az amerikai óriáscéggel. E szerint Olaszország csatlakozott a Microsoft által aznap éppen a konferencián bejelentett „Partners in Learning” nevű új MS világakcióhoz. Ez elsősorban az általános iskolai számítógéphasználat elősegítésére szán pályázati úton támogatást pl. számítógépek adományozása, a korábban adományozott számítógépekhez ingyenes szoftver biztosítása, illetve a meglevő szoftverek legalizálása, valamint a tanárok informatikai továbbképzése és számukra folyamatos technikai konzultációs szolgálat felállítása révén. Az akció a világ ITszempontból kevésbé fejlett térségei felzárkózását célozza, most induláskor India, Brazília, Thaiföld iskolái, valamint az elmaradott olasz régiókban lévő 1500 iskola pályázhat támogatásért.

Ausztriában jelenleg több mint 400 nyilvános hotspot működik, és számuk napról-napra nő. Legtöbbjük szállodákban, kávéházakban üzemel, de vannak már kábel nélküli Internet hozzáférést lehetővé tevő autópálya pihenők és benzinkutak is. A legnagyobb szolgáltató Ausztriában a ONE mobiltelefon cég leányvállalata az eWave és a Metronet, amely kizárólag az osztrák WLAN infrastruktúra kiépítésével foglalkozik. A két cég szerződéses viszonyban áll egymással, így az egyik cég ügyfele igénybe veheti a másik cég által kiépített és üzemeltetett hotspot szolgáltatásait. A mobil telefon szolgáltatáshoz hasonlóan, ez a szolgáltatás is csak a külföldi partnerekkel együttműködve fejleszthető, így pl. a Metronet ügyfelei már több európai országban, sőt az USA-ban és Thaiföldön is kihasználhatják a kábelnélküli internetcsatlakozás előnyeit.

Az iskolák kiválasztásánál a GDP/fő mutató, a számítógépes ismeretek szintje és a térségben jellemző átlagos családi jövedelem a mérvadó. Magyarországon Mark East úrnak, a Microsoft európai igazgatójának véleménye szerint az összes iskola jogosult lenne pályázni a Microsoft által nyújtandó támogatásra. Dr. Pánczél Mária TéT-attasé (Róma)

Mányi István TéT-attasé (Bécs)

Finanszírozás évi költségvetés tervezete leszögezi, hogy a finn gazdasági növekedés és az ország versenyképessége elsősorban a tudáson és az új technológiák alkalmazásán alapszik.

2004-ben újra növekszik a finn kormány K+F-támogatása Matti Vanhanen finn miniszterelnök kormányának programjában az elmúlt három év stagnálása után jó hírek vannak a technológiapolitika és a műszaki fejlesztésben érdekelt vállalkozások, laboratóriumok számára. A kormányprogram és a jövő évi költségvetés tervezete leszögezi, hogy a

Amellett, hogy a kormány növeli a K+F-ráfordításokat, a Tekes által nyújtott finanszírozás súlypontja az eddigi kölcsönöktől a vissza nem térítendő támogatás irányába mozdul el. A kormány hatá5

kal) és az egész napos iskolák fel- és kiépítésének országos támogatását.

rozatának értelmében a finanszírozás és az innovációs környezet fejlesztésére egy új operatív programot kell kidolgozni. Az új termékek kifejlesztésén túlmenően támogatni kívánják azok piacra jutását is. A szolgáltatások K+F tevékenysége is az eddiginél nagyobb támogatásra számíthat csakúgy, mint a fenntartható fogyasztást és termelést támogató innovációk.

A költségvetés elfogadásával az oktatásra és kutatásra szánt jövő évi összegek a 2003-as kerethez képest 545 millió euróval emelkednek, összesen 9,6 milliárd euróra (ez az összeg már magában foglalja a BaföG, a képzési támogatás 435 milliós készpénz hiteleit is). Ez kereken 6%-kal több, mint az idei költségvetés, és 1998-as induló kerethez képest a szövetségi kormányzat ma már 32,8%-kal többet költ oktatásra és kutatásra.

Az állami források szabályos, a törvényeknek megfelelő hatékony felhasználását szigorú minőségbiztosítási és teljesítménykövető programokkal ellenőrzik.

A miniszter asszony azt sem tagadta, hogy még a kivételezett helyzetben lévő tárca sem menekült meg attól, hogy a szövetségi államháztartási hiány leküzdéséhez 155 millió euróval hozzájáruljon. Ez azonban már „elérte a projekttámogatás fájdalomküszöbét” – fogalmazott a miniszter. A tárca továbbra is reménykedhet abban, hogy az Európai Unió Agenda 2010 programjában megfogalmazott célok, a 2010-re 3%-os GDP-arány a kutatási költségvetésben, Németország számára elérhető marad. A jelenlegi 2,5% érezhető növeléséhez azonban a már jelenleg is 60%-os arány felett teljesítő ipar hozzájárulásának emelésére is szükség van, és például a pénzügyminisztériumnak is fel kellene adnia tartózkodó álláspontját és az innovatív vállalatokat bővebben ellátni hitelekkel.

A programnak fontos része a regionális K+Farányos részesedésének biztosítása a központi alapokból. A régiók különféle ágazatokhoz tartozó szervezeteit fokozottabb együttműködésre ösztönzik. Az innováció támogató szervezetek szolgáltatásainak regionális elérhetősége is várhatólag növekedni fog. Az elmúlt három esztendőben a K+F állami finanszírozása stagnált Finnországban. Az érintett szervezetek, a Tekes és a Finn Akadémia számos tanulmányban, figyelemkeltő elemzésben tájékoztatta a kormányt, a döntéshozókat és a közvéleményt, hogy az ország versenyképességének megtartása, a gazdasági növekedés felgyorsítása legfőképpen a tudományos kutatás és a technológiai fejlesztés függvénye. A miniszterelnök által vezetett Tudomány- és Technológiapolitikai Tanács is, legutóbbi, a 2003-2005 közötti időszakot meghatározó javaslataiban, szükségesnek tartotta a központi finanszírozásnak a GDP növekedését meghaladó ütemben történő növelését.

A miniszteri beszámoló kitért a szaktárca legfontosabb programjaira is: • a nagyberendezések intézeteinek támogatása (elsősorban nem a hálózat szélesítése, hanem a meglévő intézetek felszereltségének javítása, európai szintű kompetencia centrummá való kiépítése) továbbra is az első helyen szerepel. A feladat az Európai Kutatási Térség megvalósításának egyik legfontosabb eszköze az ország számára; • a projekttámogatásnál a legjobb nemzeti eredményt felmutató területek várhatnak kiemelt figyelmet: így a biomedicin (a Nemzeti Genomkutató Hálózat teljes kiépítése) és az európai hírű társadalomtudományi kutatások; • az egész napos iskolák programja lesz a legfontosabb feladat az oktatásügy terén: a már korábban jóváhagyott rendkívüli 4 Mrd euróval próbálja a szövetség (az egyébként tartományi kompetencia alá tartozó) oktatásügyben az összefogást megvalósítani. A következő – és halaszthatatlan – lépés 2004-ben: az oktatási reform véghezvitele, ehhez a központi államkassza 32 milliót különített el. Ehhez tartozik pl. oktatási normák létrehozása, nemzeti (és kötelező) oktatási beszámolók készítése, nyelvi, írás és olvasási kompetencia kialakítása, a nem német származású gyermekek felzárkóztatása, a matematikai-természettudományi óraszámok emelése;

Grosschmid Péter TéT-attasé (Helsinki)

2004-es költségvetési vita a Bundestagban A 2004-es évi állami költségvetés készítésekor a szövetségi kormányzat prioritásai között ismét első helyen szerepelt az oktatás és kutatás: a jelenlegi kormánykoalíció 1998-ban megkezdett trendjének megfelelően a jövőberuházások maradtak – a stagnáló gazdasági helyzet dacára – kiemelt helyzetben. A kancellár idén tavasszal megfogalmazott Agenda 2010-es programja így részarányosan teljesül – mondta a költségvetési vitában a szövetségi oktatási és kutatási miniszter asszony, Edelgard Bulmahn. A BMBF (szakminisztérium) pénzügyi keretein belül két, az idén különösen preferált programot emelt ki: a nagyberendezések kutatóintézeti hálózatának juttatott költségvetés emelését (3%6

• a következő évre 32 millió eurót szán a kormány a még csak előkészítés alatt álló „Paktum a felsőoktatásért” elnevezésű projektre. A cél az, hogy az oktatási feltételeket javítsák, a tanulmányaikat megszakítók Európa-szerte igen magas számát csökkentsék, és az önkényesen meghosszabbított tanulási időt megrövidítsék. A tavaly megreformált BaföG (oktatási és képzési támogatás, részben készpénz, részben hitel formájában) kereteit jövőre megemelik: a jelenlegi 650 millióról 890 millió euróra. A reform bevezetése óta a támogatottak száma már 90 ezerre emelkedett. Ugyancsak emelni szándékoznak a továbbképzési támogatást, erre 88 milliót különít el a szaktárca. A tehetséges tanulók támogatására 80,5 millió euró áll (ösztöndíj formájában) rendelkezésre a következő évben. A diákés tudóscserére szánt összegek 75 millió euróra emelkednek, ezzel a felsőoktatás internacionalizálása tovább folytatódik; • a szakképzésnek elsősorban új koncepcióra van szüksége ahhoz, hogy elegendő számú ipari kiképző hely létesüljön. Ezenkívül mobilabb (modul-felépítésű) oktatási formát is javasolnak, esetleg a tradicionális 3 éves szakképzés idejének (részleges) csökkentését. Feltétlenül szükség van viszont a szakképzés és a felsőoktatás közötti híd „kiszélesítésére”. Mindehhez a tárca 84 millió eurót irányzott elő a jövő évre; • tovább folytatódik – mint valamennyi tárcánál – az „InnoRegio” és „Regionális növekedési gócok” elnevezésű programokkal az új német államok koncepcionális fejlesztése, erre a célra a BMBF költségvetése 98 millió eurót tartalmaz 2004-ben.

ben) kissé jobban alakult, mert a brüsszeli elvárásokkal szemben csak 2005-re prognosztizálja az államháztartási hiány 3% alá szorítását (az 1997-es amszterdami európai stabilitási és növekedési egyezménynek megfelelően). A 2004-es francia költségvetési törvényterv 3,6%-os államháztartási deficittel számol annak érdekében, hogy a francia gazdaság stabilitása és a GDP 0,5%-os növekedése biztosítható legyen. A 2004-es francia költségvetés így egyszerre szól a takarékosságról és a bővülésről. A 2004-es büdzsé 4 fő aspektusra épül: • a közkiadások racionalizálása és csökkentése, a transzparencia fokozása; • a növekedés biztosítása, a munkavállalás és alkalmazás feltételeinek javítása; • a kormányzati prioritások finanszírozása; • a szolidaritás erősítése, idősek helyzetének javítása. A közkiadások erőteljes csökkentésének, racionalizálásának híre – a korábbi negatív tapasztalatok alapján – aggodalmat váltott ki a francia K+F berkeiben, hiszen ezek a folyamatok korábban rendre az oktatás, ill. kutatás állami támogatásának csökkenéséhez (is) vezettek. Ezzel szemben, a közelmúltban ismertetett 2004-es tervek alapján, a francia oktatási és kutatási szektorok óvatos derűlátással tekinthetnek a jövőbe. Jóllehet a pénzügyi megszorítások számos tárcát nehéz helyzetbe hoznak, az Ifjúsági, Oktatási és Kutatási Minisztérium a 2004-es költségvetés „nyertesei” közé tartozik, az előző évihez képest 2,72%-os növekménnyel. Ennél nagyobb növekedést könyvelhet el a védelmi (3,68%), az igazságügyi (4,88%), a belügyi tárca (5,09%), illetve a francia kultuszminisztérium (5,39%). A prioritásként kezelt ágazatok egybeesnek a Raffarin-kormány által hangoztatott elképzelésekkel, miszerint a 2004-es év a kül- és belbiztonság, az igazságügy és az „intelligencia” (kultúra, oktatás, K+F) erősítésének jegyében zajlik.

Bádonfai Judit TéT-attasé (Berlin)

Enyhe növekedés a 2004-es francia K+F-költségvetésben

Az ifjúsági, oktatási és kutatási tárca növekménye eltérő módon oszlik meg az egyes területek között. Az ifjúsági és közoktatási területek költségvetése 2,8%-kal, míg a felsőoktatásnak juttatható állami források 3%-kal bővülnek. A kutatásfejlesztés deklaráltan fontos prioritás a 2004-es évben, növekedése a költségvetési terv szerint a 2003. évihez képest 3,9%.

Francis Mer miniszter, a francia gazdasági, pénzügyi és ipari tárca vezetője 2003. szeptember 25-én ismertette a Raffarin-kormány 2004. évi költségvetési törvénytervét. A 2004. évi francia K+F költségvetéssel kapcsolatos előzetes várakozások, a 2003. tavaszi megszorító intézkedéseket is figyelembe véve, nem a legjobb kilátásokkal kecsegtettek. A francai államháztartásnak a GDP 3%át meghaladó hiánya miatt a 2004-es esztendőre Jean Pierre Raffarin kormányfő előzetesen az ideinél is szigorúbb megszorításokat helyezett kilátásba. A szeptember 25-én ismertetett költségvetési terv összességében a hazai várakozásokkal ellentétben (különösen egyes költségvetési ágak eseté-

Claudie Haigneré, delegált kutatási és technológiai miniszter örömmel tudósított arról, hogy a K+F-terület végre a kormányzati prioritások közé került. A K+F-szektor állami dotációjának 3,9%-os növekedése részben a polgári közkutatások költségvetése (BCRD) 2,2%-os növekedéséből adódik. 7

helyzetben, amikor Franciaország a gazdasági recesszió határán táncolva küzd az egyensúly megtartásáért, a növekedés beindulásáért, és Brüsszel türelméért, hogy 2005-re ténylegesen elérhesse az államháztartási hiány kellő mérvű mérséklését. Nem véletlenül köszöntötték Claudie Haignerét szeptember 30-án, a Francia Szenátusban rendezett nagyszabású innovációs konferencia résztvevői felállva és tapssal. A konferenciát rendező Pierre Lafitte szenátor, a szenátus innovációs munkacsoportjának vezetője és a francia Parlamenti TéT Hivatal alelnöke kiemelte, hogy „ilyen rossz helyzetben lévő költségvetésben ilyen előkelő helyet még nem kapott a francia K+F-terület”, s mindez a „francia kormányzat tényleges kutatás- és innovációélénkítő elkötelezettségét hangsúlyozza”.

Ehhez járul hozzá további, mintegy 1,7%-os növekmény, amely részben egy új, a nagy programok (pl. rákellenes terv) többlettámogatására létrehozott 150 millió eurós alap megteremtésével, részben pedig az intézmények számára több mint 100 millió euró adókedvezmény biztosításából adódik. A miniszter asszony kifejtette, hogy a K+Fszektor enyhén javuló támogatása határozott kormányzati törekvésekkel párosul 4 alapvető fontosságú területen: • a kutatásban érintett intézmények tudományos potenciáljának megőrzése; • a tudomány megfiatalítása, a kutatás vonzerejének növelése; • a projektfinanszírozás erősítése, különösen a nagy prioritásokon alapuló programok esetében; • a vállalati K+F-tevékenység élénkítése, feltételeinek javítása.

Dr. Pálfi Gyögy TéT-attasé (Párizs)

A K+F-szektor támogatottságának 3,9%-os növekedése különösen nagy jelentőségű abban a

TéT-együttműködés tókat és fejlesztőket az új technológiai hálózatokban való részvételben és az ázsiai üzleti modellről való tapasztalatszerzésben.

Finn TéT-attasé Pekingben A Tekes megnyitotta új TéT-attaséi irodáját Pekingben. A kezdetben egyszemélyes iroda célja a Finnország és Kína közötti műszaki együttműködés erősítése és fejlesztése.


Az iroda feladata a legígéretesebb kínai tudományos és üzleti partnerek felkutatása, és a finn partnerekkel való együttműködésük elősegítése.

Megállapodás a Finn Akadémia és a CNRS között

A Tekes illetékeseinek véleménye szerint a közelmúlt éveinek rendkívül gyors fejlődése Kínát fontos partnerországgá tette a tudományos kutatás és a technológiai fejlesztés terén is. A kapcsolatok építése és fenntartása szempontjából a jelenlét elengedhetetlen.

A Finn Akadémia és a francia CNRS (Centre National de la Recherche Scientifique) új együttműködési megállapodást írt alá. Az előző egyezmény 1974 óta volt érvényben, és főként kutatócseréről szólt. Az új egyezmény alapot teremt a kutatási programokon keresztül végzett tartalmas együttműködéshez.

Az új TéT-attasé, Juho Rissanen leginkább az információs és kommunikációs technológiákra, a biotechnológiára és az energiatechnológiára kíván összpontosítani munkája során. Az új pekingi iroda a Finpro (Finn Külkereskedelmi Szövetség) irodájával együttműködve fog dolgozni.

Az új megállapodás is keretegyezmény, amelynek alapján a két intézmény közös projekteket és programokat indíthat, valamint lehetőséget teremt külön megállapodások alapján végzett egyéb közös tevékenységre is.

A gyakorlatban az együttműködés a Tekes technológiai programjainak keretében valósul meg, ami információcserét, kutatói mobilitást és közös kutatást egyaránt magában foglal. Az új irodától azt is várják, hogy a kis- és közepes méretű technológiai vállalkozások számára tár fel új együttműködési lehetőségeket, valamint azt, hogy segíti a finn kuta-

Dr. Anneli Pauli, a Finn Akadémia kutatási alelnöke szerint Franciaország mint az európai kutatás-fejlesztés nagyhatalma fontos partner Finnország számára. A két ország részvétele a multilaterális együttműködésekben változatlanul folytatódik, az új egyezmény alapján inkább a két ország szá8

Egyetem víz, élelmezési és egészségügyi szakértői csapatára épít.

mára kölcsönös előnyöket biztosító területekre koncentráló kutatást kívánják fejleszteni. Lehetőség nyílik a közös projektek finanszírozásának összehangolására is.


A Finn Akadémia már szerzett tapasztalatokat a finanszírozási együttműködés területén, amikor tavaly a TEKES-sel és a francia Kutatásügyi Minisztériummal közösen elindították a Proaktív számítástechnikai kutatási programot.

A Német–Izraeli Alapítvány új projektjei Németország békemissziónak fogja fel KözelKeleten folytatott gazdasági, oktatási és kutatási munkáját – ennek értelmében támogatja Izrael részvételét az Európai Unió 6. KTF Keretprogramjában. A bilaterális együttműködés ösztönzésére létrehozott Német–Izraeli Kutatási és Fejlesztési Alapítvány (GIF) rendszeresen ülésezik (felváltva a két fővárosban) és tevékenysége eredményeképpen máris sűrű együttműködési háló szövődött a két ország között. Különösen (főleg politikailag) örvendetes ténynek tartják, hogy az utóbbi időben mindkét ország egyetértésével szélesítik az együttműködést a palesztin autonóm területek kutatóival sőt a szomszédos arab országok szakértőivel is.


A BMBF támogatja a multilaterális együttműködést a Közel-Keleten A Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium (BMBF) kiemelt figyelmet fordít a kutatás támogatására a Közel-Keleten, így pl. ösztönzi a kutatókat az izraeli, palesztin és jordániai kutatókkal való együttműködésre. Közös súlypont pl. a környezetvédelmi kutatások folytatása. Az igen szűkös vízkészletek és táplálékkészletek tovább fokozhatják a térségben már amúgy is igen jelentős feszültségeket, ezért a német kormány ezzel a programmal is segíteni kívánja a politika problémák megoldását. A kutatás igazi békehidakat építhet a régió és Európa között – vélik a BMBF Nemzetközi Államtitkárságán, ezért a multilaterális projekttámogatásra a Közel-Keleti régió számára 2005-ig kereken 4,4 M eurót szánnak. A DFG (Német Kutatóközösség) ezen kívül további 25, különféle (nemcsak környezetvédelmi) projektet támogat a saját keretéből.

Az alapítvány legutóbbi (őszi) berlini kuratóriumi ülésén (melyet az izraeli államtitkár, David Leffler és német kollégája, Uwe Thomas) vezettek, 33 új közös projektet hagytak jóvá, összesen 7,5 millió euró értékben. A jóváhagyott projektek mintegy 20%-a irányzott elő a fenti területekről kutatói együttműködést. A projektek zöme a fizika és az anyagkutatás területén született, kiemelkedő viszont, hogy a projektek 50%-a az utánpótlás bevonását is célozza.

Egyike a trilaterális projekteknek a „German– Israeli–Jordanian–Palestinian Joint Research Program”, mely egy közös talajvízvezeték kutatását, majd kiépítését célozza a Jordán folyó völgyében, a Genezárethi tó és a Holt tenger között. A vezeték (értékelhető mennyiségű és hasznosítható talajvíz) teljesen megváltoztathatná a körzet gazdasági lehetőségeit. A BMBF erre a projektre 2,9 M eurót hagyott jóvá, a közreműködő német kutatóintézetek a karlsruhei, jénai, göttingeni és tübingeni egyetemek, a hallei környezetvédelmi és a potsdami talajkutató központok vezérlete alatt.

A GIF 1986 óta működik, és jelentős szerepe van a német–izraeli állami kapcsolatok alakításában. Izrael és az NSZK egyenlő arányban járult hozzá az alapítvány 160 millió eurós alapítótőkéjéhez, és az évente felhasználható keret (10 millió euró) finanszírozásához. Bádonfai Judit TéT-attasé (Berlin)

A szövetségi elnök látogatása a német–kínai tudományos központban

Másik sikeres példának ígérkezik palesztin, izraeli és német kutatók között a GAPI-projekt, mely a talajvíz tisztítására (és egyúttal a fertőtlenítőszerek okozta ártalmak csökkentésére) vonatkozik. A BMBF támogatása félmillió euró, melyből a partnerek számára nyílt adatbankot hoztak létre. Az adatbank lesz az alapja a tervezett közös izraelipalesztin víz- és víztisztítási programnak. A tudományos csere elsősorban a palesztin Al-Quds-

Johannes Rau német szövetségi elnök hivatalos kínai látogatása során szeptemberben felkereste a német-kínai tudományos központot is Pekingben. A program egy pódiumvitát is tartalmazott a „Agyak, konkurencia és kooperáció” címmel. A vitát nem kisebb egyéniség, mint az elnököt elkísérő Ernst-Ludwig Winnacker, a DFG (Német Kutatóközösség) elnöke, a kancellár tudományos tanácsadója vezette és részt vettek benne a Chinese 9

A német-kínai tudományos központot 2000 októberében nyitották meg a DFG (Német Kutatóközösség) és partnerszervezete, az NSFC. Mindkét oldal azonos mértékben vesz részt a központ finanszírozásában, melynek célja elsősorban a természettudósok együttműködésének elősegítése, német mérnökök kiküldése a kínai iparvállalatok kutatórészlegeibe, ill. kínai tudósok szervezése a német egyetemekre. Különös figyelmet fordítanak az utánpótlás, a fiatalok támogatására, sőt a központ managertanfolyamot indított fiatal kínai tudósmanagerek, a bilaterális kapcsolatok jövőbeli fenntartói számára. Ugyancsak feladata a centrumnak szimpóziumok, workshopok és kiállítások szervezésével kapcsolatok létrehozása a német és kínai tudóstársadalom között, tanácsadás projektügyekben és ösztöndíjlehetőségek felkutatása mindkét ország kutatói számára.

National Natural Science Foundation (NSFC) kutatói, valamint a helyszínen dolgozó német kollégák is. A téma – mint a cím is mutatja – Kína lehetőségei, ill. a konkurencia harc a világszerte legjobb tudósokért, szakértőkért volt. A rendezvény része annak a külpolitikai koncepciónak, melyet a német kormány (és benne a kutatási szaktárca) tudatosan évek óta épít: Kína és Németország mint a világ két másik végén lévő kulcspozíciót elfoglaló partnerek kooperációja. A német delegáció további résztvevői névsora rávilágít azokra a legfontosabb területekre, melyeken az ország Kínában teret (és piacot) szeretne nyerni magának: a Max-Delbrück Molekuláris Orvosbiológiai Központ (MDC) elnöke, a tübingeni egyetem kémiai tanszékvezetője, a drezdai számítógép központ kutatói. Ugyancsak képviseltette magát az Emmy Noether Program (a német kormány által életrehívott, a fiatal külföldi tudósnők támogatására létrehozott program és díj) kuratóriuma. A kínai szakirányítást az oktatási minisztérium miniszterhelyettese és a Shanghaji Biológiai Tudományok Intézetének elnöke képviselték.

További információkat az érdeklődő www.sinogermanscience.org.cn honlapon talál.

a

Bádonfai Judit TéTattasé (Berlin)

Bio- és agrártechnológia Az erdők ökológiai „átépítése”

Az erdők átépítése tehát igenis fontos probléma: mindehhez azonban szükség van megfelelő menynyiségű és minőségű csemetefára, ill. magoncra. Az sem mindegy, hogy a lapos vidéken nevelt magoncot magasabb vidéken ültetik el, vagy import szaporító anyagot használnak – az eredmény gyakran az, hogy az új kultúrák elpusztulnak. A badenwürttembergi kutatók ezért biokémiai-genetikus módszereket fejlesztettek ki a szaporító anyag eredet-biztonságára és Németország-szerte egyedülálló bizonyítványi eljárással vizsgálják be az import anyagokat. Az eljárást ma már egész Németországban biztonsággal alkalmazzák.

A fenntartható fejlődés kutatásának egyik fontos eleme a német erdők megőrzése, sőt fejlesztése. Már 1998-ban elkezdődött a DFG (Német Kutatóközösség) koordinálásában a „Jövőorientált Erdőgazdálkodás” elnevezésű keretprogram, mely eddig összesen 29 projektet tartalmazott. A projektek során 5 kiválasztott erdőrégiót sikerült mintaszerűen „rekonstruálni”, ill. további fejlesztésre alkalmassá tenni. Az összesen 22 millió euróba kerülő program legértékesebb projektje mégis a jövőbeli sikeres erdőgazdálkodás alapelveit lefektető tanulmány: a praktikus tanácsoktól kezdve a vegyes erdők és monokultúrák összefüggéseinek kimutatásán át az erdők ökológiai „átépítéséig” a projekt fontos alapot képez a természetvédelem és erdőgazdálkodás jövőjét illetően. A tanulmány alapján már további kutatási eredmények is születtek: így a Brandenburg tartomány erdeinek fejlesztése és a vízgazdálkodás összefüggéseit kimutató elemzés megállapítja, hogy ha a kőris helyett legalább egynegyed részben lombos erdőt ültetnek, évente 100 köbméterrel több talajvizet nyernek (ami az összes brandenburgi magánháztartás szükségletét fedezné); vagy: a tölgy részarány növelése csökkentené a káros nitrát-tartalmat a vízben stb.


Brit kormányzati döntéselőkészítés a genetikailag módosított növények köztermesztésének engedélyezéséhez A brit kormány a genetikailag módosított termények köztermesztésének bevezetésére szóló moratóriumot követően várhatóan 2003 őszén foglal állást az Egyesült Királyság területén történő termesztés engedélyezése vonatkozásában. Egy négy 10

éve indult kísérletsorozat mellett, amely három génmódosított vetőmag termesztésének állat- és növényvilágra gyakorolt hatását vizsgálta, a kormány 2002 nyarán egy három elemből álló programot indított a megfelelően informált döntéshozatal biztosítása érdekében. A génmódosított növények köztermesztésének gazdasági és egészségügyi hatásait, valamint a közvélemény hozzáállását felmérő kormányzati projekt eredményei 2003 nyarán, a négyéves kísérletsorozat megállapításai pedig október közepén kerültek nyilvánosságra. A vizsgálatok következtetései, bár nem tartalmaznak a köztermesztést elvető megállapításokat, a bizonytalanság és a kockázati tényezők kiemelése miatt nem segítik a technológia alkalmazását támogató brit kormányzatot az engedélyezésre vonatkozó döntés meghozatalában.

moly piaci lehetőséget jelenthet, mivel a nem génmódosított, illetve organikus termények nagy volumenű brit termesztése piaci hiányt elégíthetne ki. A Stratégiai Egység tanulmánya után nem sokkal jelent meg 2003 júliusában a kormány tudományos főtanácsadója, professzor David King által vezetett, több mint 20 kiemelkedő kutató bevonásával folytatott vizsgálat összegzése a kérdéses termények és élelmiszerek egészségügyi hatásaira vonatkozóan. A tanulmány6 következtetései a jelenleg rendelkezésre álló kutatási eredményekre, valamint a vizsgálat során folytatott tesztek eredményeire támaszkodnak. A vizsgálatok során megállapítást nyert, hogy az ilyen módon termesztett növények fogyasztása a jelenlegi ismeretek szerint nem jár veszéllyel. A tanulmányban azonban megjelenik, hogy a szakértői csoport nem tud állást foglalni a jövőbeli technológiákkal előállított növények esetén, illetve a génmódosított és nemgénmódosított növények kereszteződéséből adódó környezeti károkat illetően. Vagyis a vizsgálat során nem születtek olyan tudományos eredmények, amelyek a génmódosított növényekből származó élelmiszerek fogyasztását egészségkárosítónak tartanák, azonban a bizonytalansági tényezők megjelölése, akár a jövőbeli technológiákat, akár környezeti hatásokat illetően a géntechnológia alkalmazását ellenzőket erősítik.

A kormányzat által 2002 nyarán indított program három eleme szakértők bevonásával vizsgálta a génmódosított növények köztermesztésének gazdasági vonatkozásait, egészségügyi hatásait, valamint a fogyasztók génmódosított élelmiszerekhez való viszonyát. A program, illetve a megállapításokat összefoglaló tanulmányok célja nem ajánlások megfogalmazása, hanem az informált döntéshozatal elősegítése volt. A kormányzati tanácsadói testületként nyilvántartott, a Kabinetiroda (Cabinet Office) részeként működő Stratégiai Egység (Strategy Unit) folytatta a kérdés gazdasági hatáselemzését kormányzati szakértők és a termelők bevonásával. A gazdasági hatáselemzés a jelenleg termesztett, valamint a következő 10-15 évben kifejleszthető génmódosított terményekre vonatkozott. A Stratégiai Egység 2003 júliusában publikált tanulmánya5 szerint a génmódosított növények termesztése viszonylag csekély gazdasági előnnyel járna, legalábbis rövid távon. A tanulmány megállapítása szerint ennek okai, hogy a jelenleg ismert génmódosított termények közül az országban való termesztésre kevés alkalmas, illetve, hogy az ilyen növények, és azokból készült termékek iránt viszonylag csekély a fogyasztói kereslet. A tanulmány a köztermesztés engedélyezésének esetére öt lehetséges szcenáriót vázol fel. A kormányzati döntést és a piaci lehetőségeket, ezen belül a fogyasztói magatartást meghatározó tényezőknek tekintő szcenáriók változatai a közvélemény génmódosított élelmiszert elfogadó magatartásától és így az ilyen növények széles körű termesztésétől a genetikailag módosított növények termesztését teljesen kizáró brit politikáig terjednek. Érdemes megjegyezni, hogy a tanulmány szerint ezen utóbbi lehetőség a brit termelők számára ko-

Különösen igaz ez a kormányzati program harmadik elemének ismeretében, amely a közvélemény genetikailag módosított növények termesztésével és azokból készült élelmiszerek fogyasztásával kapcsolatos magatartását vizsgálta. A tudomány-kommunikációval foglalkozó szakértők által szervezett és vezetett „GM Nation?”7 címen megrendezett vitasorozat során a közvélemény génmódosított élelmiszerekkel kapcsolatos bizalmatlansága derült ki. A kormányzat három részből álló programjában nagyszámú brit tudománypolitikai intézmény vett részt. A kormányzati döntés ezen kívül figyelembe veszi majd a Royal Society, a brit tudományos akadémia e témában 2002 februárjában „Génmódosított termények az élelmiszerekben és azok hatása az emberi szervezetre” címmel megjelentetett tanulmányát.8 A kormányzat idén ősszel várható döntésében támaszkodhat arra a kísérletsorozatra, amelynek eredményeit október közepén publikálják. A négy 6

GM Science Review Panel Report, July 2003, www.gmsciencedebate.org.uk. 7 GM Nation? The Findings of the Public Debate, September 2003, www.gmpublicdebate.org. 8 A tanulmány letölthető: www.royalsoc.ac.uk/gmplants.

5

Weighing up the Costs and Benefits of GM Crops, July 2003, www.number-10.gov.uk/su/gm/index.htm. 11

kérdés a „fertőzés”, vagyis a génmódosított és nem génmódosított termények közti kereszteződés, illetve a különböző farmok hatékony elkülönítésének kérdése. Az Egyesült Királyságban, sok más európai országhoz hasonlóan, igen nehézkes a farmok elkülönítése. A termőterületek mérete és adottságai miatt igen nagy a veszélye annak, hogy génmódosított termények kereszteződnek a nem-génmódosított növényekkel. Azonban nem tisztázott, hogy az ebből eredő károkért ki vállalja a felelősséget. A kérdéssel foglalkozik a brit kormány géntechnológiai kérdéseiben illetékes tanácsadó testülete, az Agricultural, Environment and Biotechnology Commission, amelynek javaslatai várhatóan egy tanulmány formájában kerülnek hamarosan a nyilvánosság elé.

éve kezdődött kutatás azonban csak részben ad választ arra a sokak szerint egyik talán legjelentősebb kérdésre, hogy a gyomirtókkal szemben ellenállóvá tett növények adott vegyszerekkel való kezelése milyen módon hat majd a többi növényre, illetve a növényvilágra általában. A vizsgálatokat négy éve a Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezte a kormány természetvédelmi ügynöksége, az English Nature sürgetésére, amely amiatt fejezte ki aggályát, hogy az Egyesült Királyság amúgy is egyre pusztuló rovarvilágát a génmódosított termények bevezetése tovább veszélyezteti. A kísérletek célja három termény rovarokra és gyomokra gyakorolt hatásának vizsgálata volt, egy viszonylag rövid időtávon belül. A teszteléseket, amely a repce, a cukorrépa és a kukorica génmódosított változatának néhány, az állat- és növényvilágra gyakorolt hatását vizsgálta, kezdettől fogva számos kritika érte. A vizsgálat nem terjedt ki olyan kérdések megválaszolására, mint az amúgy is kis számú vizsgált termény egészségkárosító hatása, illetve a keresztfertőzéssel kapcsolatos problémák.

A felelősségi körök kérdésével kapcsolatos legújabb fejlemény azonban nagy hatással lehet a köztermesztés egészének jövőjére. Október elején a biztosítótársaságok egységesen bejelentették, hogy visszautasítják a genetikailag módosított terményekkel kapcsolatos kárigényeket. Az intézkedés kiterjed az ilyen növényeket termelőnek adott garanciára, az organikus termelőnek fertőzés esetén okozott kártérítésre, de még a kérdéssel összefüggő szándékos károkozásra, például gyújtogatásra is.

A tesztelések során további kifogásra adott okot, hogy a termények nem valós körülmények között növekedtek, a termelékenységet nem mérték, így a termelőket nem motiválták más növényvédő szerek használatára, valamint a termelőket egyénileg nem ellenőrizték.

A kormány által kezdeményezett hatásvizsgálatok egyike sem nevez meg olyan káros következményt, amely egyértelműen a genetikailag módosított növények bevezetésének tiltásához vezetne. Azonban a bizonytalansági tényezők hangsúlyozása a köztermesztés bevezetését ellenzőket erősíti. A vizsgálatok eredménye így, az ellenzők erőteljes lobbija mellett a termelés bevezetését támogató brit kormányzatot nehéz helyzetbe hozza a hamarosan várható döntést illetően.

Nem hivatalosan a kormány és a biotechnológiai cégek is beismerték, hogy a kísérletek nem hoznak majd áttörő eredményeket. Mind a kormány, mind az érintett cégek a teszt-sorozatot a technológiák átfogó értékelése részének tekintették. A vizsgálat eredménye tekintetében eléggé behatárolt, politikai jelentősége azonban valószínűsíthetően igen jelentős lesz.

Szalai-Szűcs Ildikó TéT-attasé (Róma)

A környezetvédelmi hatások vonatkozásában a gyomirtók használata mellett a másik igen fontos

Anyagtechnológia A lézersugarakra és az optikákra vonatkozó nemzetközi normák javítják a német exportlehetőségeket

mát kínál a lézersugár használatához. A csalhatatlan mérési rendszer kifejlesztéséhez a minisztérium 8,5 millió eurót biztosított, különösen nagy gazdasági jelentősége miatt.

Aki jobb sugárforrással rendelkezik, az vezet a lézerpiacon – de hogyan lehet a forrás minőségét mérni? A BMBF (Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium) által támogatott CHOCLAB II elnevezésű projekt most több mint 30 új és a minőségében jelentősen javított mérési és vizsgálati nor-

A CHOCLAB (Characterisation of Optical Components and Laserbeams) tulajdonképpen EUREKA-projektként indult több mint tíz ország részvételével, a tagok között nemzetközi szintű ipari partnerek és kutatóintézetek is szerepelnek. A lézertechnika igen gyorsan fejlődik, ezért van az 12

let segítségével, melyhez végül is a természet juttatta a kutatókat.

iparnak szüksége megbízható standard mérési eljárásokra. A projekt széles körű bevezetése világszerte ezért elkerülhetetlennek tűnik. A CHOCLAB II már a második projektfázis, mely a 2000-ben indított első fázist követi az idén.

A bakteriorodopszin nevű biológiai festékanyag a természetben kulcsenzimként szerepel a Halobacterium Salinarum fotoszintézise során, és ezt a tulajdonságát technológiai folyamatba illesztve optikai biztosítékként lehet felhasználni. Fény esetén a protein jól felismerhető színváltozáson (fotokrómián) megy át, (lilából sárgára vált) és a fényforrás elvétele esetén ismét eredeti színéhez tér vissza. Ha egy, a bakteriorodopszinnel bekent felület (dokumentum) fénymásoláson, vagy szkennelésen esik át, megváltoztatja eredeti színét. A másolt dokumentum így jelentősen (színében) fog különbözni az eredetitől és hamar nyomon követhető a hamisítás.

A lézertechnikában piacvezető Németországnak a II-es fázis saját finanszírozású véghezvitele jelentős előnyöket biztosíthat, amennyiben sikerül a minőségi standardokat elfogadtatnia. A normák objektív összehasonlítást kínálnak és segítik a német gyártókat piaci részarányuk növelésében, mivel a német lézersugár-források minősége eddig is igen magas. Az NSZK a 80-as évek elejétől vált lézerimportőrből exportőrré, és ma már a világszerte használt lézerforrások 40%-át adja, az anyagmegmunkáláshoz felhasznált lézerrendszereknek pedig 25%-át.

A színező anyag egy másik változata még azt a további lehetőséget kínálja, hogy az adatokat optikailag tárolni, sőt kódolni is képes. A fényindukálta színváltozás annak megfelelően pontosan szabályozható, hogy egy-egy színárnyalathoz milyen információt rendelünk. Az anyag igen nagy tárolókapacitással rendelkezik: több MB/cm2 a felvevőképessége, ezzel jelentősen meghaladja az eddigi mágnescsíkok vagy chipek kapacitását. A bakteriorodopszinnak még egy kiváló tulajdonsága van: nagy mennyiségben biotechnológiai módszerekkel (és nem utolsósorban elég olcsón) előállítható.

A CHOCLAB projekt révén lehetővé válik a lézersugár viselkedési normáinak megállapítása és ennek révén a pontos felhasználási lehetősége is. Egy lézersugár létrehozásánál ugyanis ez a legfontosabb: így pl. az autógyártásban a sugárral történt hegesztésnél a teljesítmény mellett a minőség is igen fontos a megmunkálandó felület szempontjából. Aki alacsonyabb teljesítménnyel gyorsabban tud hegeszteni, az csökkenti a termelési költségeket és javítja a versenyképességét. A lézer sajátosságai azonban csak akkor összehasonlíthatók, ha reprodukálható mérési eljárás – mint amit a CHOCLAB kínál – áll rendelkezésre.

Az ún. Verbund (szövetség) projekthez (melyben különféle kutatási szereplők működnek együtt) a Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium 2,87 M eurót biztosított. Az így kifejlesztett eljárást most nagy tömegben fogják kipróbálni: a Szövetségi Belügyminisztérium megrendelésére a személyi igazolványokon. A kutatási Verbundban (szövetségben) a marburgi Phillips Egyetem mellett az Agfa-Gevaert AG és a MIB GmbH (Munich Innovative Biomaterials) vesznek részt.

Németországban a CHOCLAB-bal kapcsolatos munkák nemzeti szövetségprojekt formájában folynak, a jövőben a III. fázis a lézersugár és optika-karakterizálás témáival fog foglalkozni az ultraviola tartományban. További információk: dr. Detlef Nickel, Universität Stuttgart, Sugárműszer Intézet (Institut für Strahlwerkzeuge) email: [email protected]

További információk: www.nanobio.de („Multifunkcionális optikai biztosítórendszerek, a bakteriorodopszin felhasználásával”).



Biológiai színezőanyag leplezi le a hamisítókat

Nemsokára jön a fóliavékonyságú képernyő

Dokumentumokat hamisítani a kifinomult szkennerek, nyomtatók, és színes másolók korában már szinte gyerekjáték. A Marburgi Egyetem Fizikai-Kémiai Intézetének kutatócsoportja (Norbert Hampp porfesszor vezetésével) most olyan eljárást dolgozott ki, mely sikeresen leplezi le a hamisítókat. Ezentúl még a legügyesebb pénz- és útlevélhamisítók is rajta csíphetők egy olyan egyszerű öt-

Elérhető közelségbe került a papírvékonyságú képernyő: prof. Karl Leo vezetése alatt egy kutatócsoportnak a Drezdai Műszaki Egyetem Alkalmazott Fotofizikai Intézetében először sikerült kismolekulájú szerves világító diódákat – az ún. OLEDeket – kifejleszteni, melyek már 2,5 V-os feszült13

falakat vagy épületoszlopokat lehet majd képernyőként használni. A saját megvilágítással rendelkező OLED-képernyőknek többféle előnye van a folyékony kristály alapú (LCD) képernyőkkel szemben: nagy látószögű teret kínálnak, kiváló képminőséget (különösen filmek, tehát mozgó képek visszaadására alkalmas minőséget) biztosítanak és mint láttuk, igen alacsony energiaigényűek.

ségnél képesek a megfelelő világosságot kölcsönözni a képernyőnek. Ezzel csak fele annyi energiát fogyasztanak, mint az eddigi világító diódák. A szerves világító diódák képezik ugyanis a lapos képernyő technológia alapját. A DFG (Német Kutatóközösség) az ún. súlyponti kutatási programok között szerepelteti ezt a projektet („Display szerves világító diódák segítségével”) és a drezdai kutatócsoportnak már 1,8 M eurót biztosított erre a célra.

A projektről további információkat a www.iapp.de, vagy a www.dlr.de/PT-DLR/kt honlapokon talál az érdeklődő.

Mivel a szerves bevonatréteg igen vékony, az OLED igen alkalmas pl. flexibilis anyagokból (mint a fólia) készült képernyők készítésére. Az OLED technika ismerői azt jósolják, hogy egész


Egészségügy, orvostudomány A diszlexia genetikai rendellenesség?

Szabványosított egészségügyi nyilvántartás kialakítása az Egyesült Államokban

A Finn Akadémia egyik kiválósági központjának kutatói Juha Kere professzor vezetésével egy olyan génre bukkantak, amely felelős lehet a diszlexia kialakulásáért. A DYX1C1 gént olyan család tanulmányozása során fedezték fel, amelyben halmozottan fordult elő a diszlexia. A genomnak a kritikus szegmense egy korábban nem jellemzett gént tartalmazott, amelynek feladata az agyban egy nukleoprotein dekódolása. Több mint 100 diszlexiás személyben a DNS szekvenciában ez a változás kétszer olyan gyakori volt, mint a kontrollcsoportban.

Az Egyesült Államok Egészségügyi Minisztériuma (Department of Health and Human Services – HHS) nagy erőfeszítéseket tesz, hogy kifejlessze az információs technológia széles körű alkalmazásán alapuló Országos Egészségügyi Információs Infrastruktúrát. A beteg teljes, időben és térben korlátlanul elérhető egészségügyi anyagát létrehozó, az orvosi hibákat kiküszöbölő, a gyógyítás költségét csökkentő program keretében két fontos lépésre került sor:

A diszlexia Finnországban is a leginkább elterjedt tanulási rendellenességek közé tartozik, és legalább a népesség 5%-át érinti. Eddigi ismereteink szerint erősen függ a genetikai adottságoktól, de más tényezők is befolyásolják. Eddig legalább 6 olyan pontot találtak a DNS-ben, amelynek köze lehet a rendellenességhez, de a gént most találták meg először.

1) Az Egészségügyi Minisztérium megállapodást írt alá az Amerikai Patológusok Kollégiumával (College of American Pathologists – CAP) a CAP szabványosított orvosi szótárrendszerének engedélyeztetésére, és díjfizetés mentes használatára az USA területén. Ez a lépés lehetővé teszi az egységes orvosi nyilvántartáshoz elengedhetetlenül szükséges egységes orvosi nyelv létrehozását.

A szekvencia változása potenciálisan befolyásolja a fehérje működését. Az emberszabású majmok és az ember DYX1C1 génjének összehasonlítása viszonylag gyors evolúcióra enged következtetni. Az eredmények a diszlexia diagnosztizálásában is új lehetőséget nyitnak, csakúgy, mint egy csak az emberre jellemző agyfunkció biokémiájának és fejlődésének tanulmányozásában.

2) Az Egészségügyi Minisztérium megbízta az Orvostudományi Intézetet, hogy tervezzenek egy egységes, elektronikus egészségügyi nyilvántartást. Az egészségügyi szabványok kifejlesztését végző szervezet (HL7) fogja az elkészült modell-nyilvántartás alkalmazhatóságát, bevezethetőségét vizsgálni. A szabványosított modell költségmentesen alkalmazható lesz az amerikai egészségügyi rendszer minden egységében. A minisztérium tervei szerint a modell-nyilvántartás 2004-re készül el.


14

gukban, mind a 27 NIH- intézet és központ tevékenységét átfogják, s a közvélemény által megfogalmazott szükségleteket, aggodalmakat érintik.

A több mint 340 ezer orvosi kifejezéssel a College of American Pathologists elismerten a világ legátfogóbb adatbázisának birtokosa a klinikai kifejezések területén. A HHS és a CAP közötti megállapodás lehetővé teszi majd, hogy a kórházak, biztosító társaságok, közegészségügyi intézmények, orvosi kutató laboratóriumok stb. beépíthessék rendszerükbe az egységes kifejezések használatát eredményező rendszert.

Átfogó és élénk vitát követően az NIH 27 intézetének és központjának igazgatói 28 kezdeményezést fogadtak el, amit három fő téma köré, kilenc megvalósítási csoportba rendeztek. 1) Felfedezésekhez vezető új utak Az első témacsoporton belül az összetett biológiai rendszerek megismerésének szükségessége fogalmazódik meg. A kutatók azt jósolják, hogy az egészséget vagy betegséget eredményező molekuláris események kombinációjának pontosabb megismerése segíteni fogja az orvostudomány gyakorlatának XXI. századi megújítását.

A megállapodás végrehajtása az NIH keretében működő Országos Orvostudományi Könyvtár (National Library of Medicine – NLM) feladata. Az NLM ötéves szerződést kötött 32,4 millió USD értékben a CAP-pel a Rendszerezett Orvostudományi Nómenklatúra (SNOMED) néven ismert adatbázis állandó engedélyezésére. Az angol és spanyol nyelvű alap adatbázis rendszeres megújítása része a megállapodásnak. Az egyszeri finanszírozásban a HHS mellett a Veteránügyi Minisztérium és a Védelmi Minisztérium is részt vállalt.

A kutatási közösség széles körű hozzáférést igényel a technológiákhoz, adatbázisokhoz és más tudományos forrásokhoz. A források között említhetők a vegyi molekulák könyvtára, molekula és sejt szinten real-time képeket szolgáltató eszközök, az orvosbiológiai kutatás igényei szerint létrehozott számítástechnikai infrastruktúra, valamint nanotechnológiai eszközök az alapvető életfolyamatok tanulmányozására.

A megállapodás az NLM és a CAP között hároméves tárgyalás eredménye. A SNOMED engedélyezés részleteiről az alábbi címen lehet tájékozódni: http://www.nlm.nih.gov/research/umls/ Snomed/snomed_announcement.html Dr. Takács István TéT-attasé (Washington)

• • • • •

Új stratégia az amerikai egészségügyi kutatás folyamatának felgyorsítására (NIH Roadmap)

A tématerülethez tartozó témacsoportok: molekulakönyvtárak és molakulakép-képzés bioinformatika és számítógépes biológia nanomedicina szerkezeti biológia csoportképzés, új utak

2) A jövő kutatói közösségei

Az orvostudományi felfedezések felgyorsítása és a kutatási képességek növelése érdekében Elias Zerhouni, az USA Országos Egészségügyi Kutató Központjának (NIH) igazgatója széles körű kezdeményezéseket jelentett be. „Az orvostudományi kutatás NIH Útiterve” (NIH Roadmap for Medical Research) néven említett program annak az előkészítő munkának az eredménye, amely 2002 májusától megpróbálta az orvosbiológiai kutatás XXI. századi lehetőségeit összefoglalni, azokat, amelyek megvalósításához az NIH egyes intézetei egyedül nem lennének képesek.

A korszerű orvosbiológiai kutatás összetettsége egyre inkább igényli a tudósok kilépését a hagyományos szervezeti struktúrákból. Az NIH a meglévő tudás és a különböző diszciplinák kombinációjával új utakat kíván nyitni mind a fizikai, mind pedig a biológiai tudományok számára. Ehhez új támogatási mechanizmusokat hoznak létre, segítik az alternatív modellek létrehozását a kutatásban. A tématerülethez tartozó témacsoportok: • nagy kockázatú kutatás – NIH Igazgatójának Újítói Díja • interdiszciplináris kutatás • a köz- és a magánszféra együttműködése

A több mint 300, országosan elismert egyetemi, ipari, kormányzati vezető és közéleti személyiség javaslatain alapuló NIH Roadmap keretbe foglalja a kutatási tevékenység optimalizálását szolgáló stratégiai beruházásokat. Három fő területre összpontosít: a felfedezésekhez vezető új utak, a jövő kutatói közösségei, valamint a klinikai kutatási vállalkozás megújítása. A Roadmap részeként olyan tudományos kezdeményezések szerepelhetnek, amelyek széles körű hatás lehetőségét rejtik ma-

3) A klinikai kutatás megújítása Ideális esetben az alapvető felfedezések nyomán gyorsan kifejlesztik a vizsgálati módszert, a gyógyszert, a kezelés és a megelőzés eljárásait. Az elmúlt időszak sikerei ellenére a klinikai kutatás végzése egyre nehezebbé vált. Időszerű feladatként jelentkezik az amerikai klinikai kutatás teljes rendszeré15

• klinikai kutatási informatika: National Electronic Clinical Trials and Research Network (NECTAR) • haladó kutatás alapszolgáltatásai • regionális haladó kutatási központok • klinikai eredmények magasabb szintű értékelését lehetővé tevő technológiák

nek átgondolása. Az elképzelés lényege, hogy a klinikai kutatásnak újfajta együttműködést kell kifejlesztenie a betegek szervezett közösségeivel, valamint a háziorvosok és a kutatók között. Támogatni kell a meglévő klinikai kutatási hálózatok integrálódását, bátorítani kell a klinikai eredmények vizsgálatát szolgáló technológiák kifejlesztését, a szabályozási folyamat harmonizációja és a klinikai kutatók továbbképzése is elengedhetetlen.

Az NIH Roadmap elemei együttesen fontos elemét képezik az amerikai kormányzati egészségügyi programnak, ami a megnövekedett követelmények teljesítéséhez óriási összegeket biztosít a kutatás számára.

A tématerülethez tartozó témacsoportok: • a klinikai kutatás szabályozási követelményeinek összehangolása • a klinikai kutatási hálózatok integrációja

Az NIH Roadmap az alábbi címen található: http//:nihroadmap.nih.gov Dr. Takács István TéT-attasé (Washington)

Elemzés, értékelés rét ajánlásokat fogalmaz meg a jövőben követendő fejlődés irányára vonatkozóan.

A Finn Akadémia nemzetközi értékelése

Az értékelést végző négytagú bizottság elnöke Michael Gibbons professzor, a Brit Nemzetközösség Egyetemei Szövetségének főtitkára. A profeszszor eredetileg fizikus, de nemzetközi elismertségre tett szert a tudományszervezés és a kutatáselmélet terén. A bizottság tagja Patrick J. Dowling professzor, aki a Surrey Egyetem rektorhelyettese, Gretty Mirdal professzor a Koppenhágai Egyetemről, aki egyben a Dán Nemzeti Kutatási Alap igazgatótanácsának tagja, valamint Svédországból Ralf Petterson professzor, aki a Nobel-díj Bizottság tagja és a Karolinska Egyetem rákkutató intézetének igazgatója.

Az akadémia evaluációját nemzetközi szakértőkből álló bizottság végzi. Az akadémia történetében most végeznek másodszor ilyen széles körű értékelést külföldi szakemberek. A tíz évvel ezelőtt végzett első értékelés nyomán jelentős szervezeti változtatásokat hajtottak végre, például az addigi hét kutatási tanácsot akkor szervezték át mindössze négy tanácscsá, valamint sikerült megnövelni az akadémia szerepét a tudománypolitika alakításában. Azért határozták el az újabb vizsgálatot, mert az elmúlt tíz évben a szervezeti változásokon kívül megváltozott a K+F-finanszírozás szerkezete is, valamint a kutató- és fejlesztőmunka hazai és nemzetközi feltételei. Az akadémia működésében a nemzetközi együttműködés egyre inkább meghatározó szerepet játszik, és nem elhanyagolható az a változás sem, amit az ország 1995-ös Európai Unióhoz való csatlakozása jelentett.

Az értékelést a tél folyamán befejezik, és eredményeit 2004 márciusában hozzák nyilvánosságra. Grosschmid Péter TéT-attasé (Helsinki)

A finanszírozás eszközeit korszerűsítették, nemzeti kiválósági központok hálózatát hozták létre, és az egyes szaktudományokat érintő kutatási programokat is átszervezték. Az akadémia kutatásfinanszírozói és tudománypolitikai szerepe is megváltozott. A Finn Akadémia vezetőinek véleménye szerint az elmúlt évtized a finn kutatás rendkívül sikeres időszaka volt.

A kutatókat érdekli a társadalmi tőke A Finn Akadémia által indított Társadalmi tőke és bizalmi hálózatok című kutatási program rendkívül népszerű. 157 kutatócsoport jelezte részvételi szándékát, közülük 58-at választottak ki az előzetes értékelések alapján. A program finanszírozása 2004 januárjában kezdődik és 2007 végéig tart. A teljes finanszírozás 6 millió eurót tesz ki. Az akadémia mellett részt vesz a program szervezésében és finanszírozásában a Szociális és Egészségügyi Mi-

Az evaluáció végeredményeként azt várják, hogy az Akadémia jelenlegi szerepének és stratégiájának vizsgálata alapján a szakértői testület konk16

letű, s az amerikai K+F-irányítás szervezeteinek többsége nem rendelkezett belső eszközökkel a megfelelő adatforrások, elemző módszerek kiválasztásához. Gondot okozott a megfelelő képességekkel rendelkező, az elemzés végrehajtására képes külső cégek kiválasztása is. Mivel a kormányzati szervezetek vezetői többnyire az adott területnek megfelelő szakmai képzettséggel rendelkeznek, és a gazdasági hatáselemzés idegen számukra, az ilyen jellegű felmérés legtöbbször elmaradt, vagy a szolgáltatott adatokat nem szakszerűen értékelték.

nisztérium, a Munkaügyi Minisztérium, a Finn Munkahelyi Környezeti Alap és a TEKES technológiafejlesztési központ. A társadalmi tőke kutatási irány erősen multidiszciplináris jegyeket mutat. A pályázatok 18 különféle tudományterületről érkeztek beleértve a társadalomtudományokat, a közegészségügyi kutatásokat és az építészetet is. A társadalmi tőkét kutató program által várhatólag szolgáltatott adatok segíteni fognak annak megértésében, hogy a nemzetközi kutatási együttműködés globalizációja hogyan hat a finn társadalom fejlődésére. Az egyes projektek például összehasonlítják a finnországi folyamatokat a többi északi országban és az OECD országaiban lezajló fejlődéssel. A program lebonyolítása és finanszírozása is nemzetközi, a Finn Akadémia jelenleg tárgyal más országok finanszírozó testületeivel a szükséges együttműködési megállapodásokról.

A kormányzati kutatási programok gazdasági hatástanulmányainak elkészítését három tényező indokolja: • Az ilyen jellegű tanulmányok a támogatott kutatások gazdasági hatásának formáját és nagyságát leíró adatbázist eredményeznek. • A felmérések segítik az adott szakmai szervezet szerepének jobb megjelenítését, illetve átértékelését. • A kormányzati kutatási programok irányításához szolgáltat pontosabb, esetleg hiányzó adatokat.


A sok különböző szakterület és program értékeléséhez egy kézikönyv nem lehet elegendő, hiszen a követelmények igen szerteágazóak, a különböző programok különböző mérési, értékelési módszereket igényelhetnek. Mindezt figyelembe véve is bizonyos metodológiai elemek minden gazdasági hatáselemzés esetében alkalmazhatók, így például: • program/projekt kiválasztásának kritériumai; • hatásszcenáriók és mérési konstrukciók kifejlesztése; • hatáshipotézisek kidolgozása; • elsődleges és másodlagos adatforrások azonosítása; • az adatgyűjtés tervezése és lefolytatása; • adatok elemzése; • az elemzés eredményeinek összefoglalása egy végső jelentésben, ami hatékonyan és tömören tájékoztatja a célzott hallgatóságot.

Egységes módszer a kormányzati K+F gazdasági hatásának elemzésére az Egyesült Államokban Az Egyesült Államok kormánya által a kutatásba és fejlesztésbe befektetett pénzek valós és lehetséges gazdasági hasznának megítéléséhez évtizedek óta hiányzott egy szigorú, de széles körben alkalmazható felmérési/értékelési metodológia. Az egységesebb megítélés érdekében az Országos Szabványügyi és Technológiai Intézet (National Institute of Standards and Technology – NIST) a közelmúltban hozott nyilvánosságra egy tanulmányt a kormányzati K+F gazdasági hatásának vizsgálata témakörben. A „Methods for Assessing the Economic Impacts of the Government R&D” című munkát Gregory Tassey, a NIST vezető gazdasági szakértője készítette. Az anyag a méréstől a metodológiáig minden kérdést érint. Kiemeli a hasonló tanulmányok jelentőségét, megadja a különböző vizsgálatok mennyiségi és minőségi eredményének interpretálásához szükséges útmutatókat. A növekvő globális verseny, valamint az amerikai kormány erőfeszítése a hatékonyság növelésére a 90-es években fokozatosan növelte a nyomást a minisztériumokra, kormányzati szakmai szervezetekre annak érdekében, hogy gazdasági hatáselemzést alkalmazzanak. Ez az igény viszonylag új keletű, s az amerikai K+F-irányítás szervezeteinek

A NIST szakértője által összeállított Methods for Assessing the Economic Impacts of the Government R&D című tanulmány általános útmutatást tartalmaz a kutatási programok gazdasági hatáselemzésének elvégzéséhez. Számba veszi az alternatív elemzési kereteket, adatgyűjtési stratégiákat és hatásértékelési mérési módszereket. Az anyag az alábbi címen érhető el: http://www. nist.gov/director/prog-ofc/report03-1.pdf Dr. Takács István TéT-attasé (Washington)

17

Személyi hírek matematikus doktor (PhD), a Pierre et Marie Curie Egyetem kutatásirányítási habilitációjával rendelkezik (HDR). 1993 és 1999 között az Ecole Polytechnique alkalmazott matematikai professzora. Kutatási területe a folyadék-mechanika matematikai modellizációja. Bernard Larrouturou 1996 óta az INRIA elnök-vezérigazgatója – melynek vezetését utódja kijelöléséig vállalta -, jelentős érdemeket szerzett a kutatóintézet nagyívű fejlődésében az utóbbi évek során. Különösen figyelemre méltóak azok az eredmények, amelyeket az INRIA vezetőjeként az ipari vállalatokkal való együttműködések fejlesztése, valamint innovatív vállalkozások megteremtése terén elért. 1996 és 1998 között Bernard Larrouturou a Simulog (az első INRIAalapította vállalkozás) főigazgatói tevékenységét is ellátta, 1998 óta pedig az Inria-Trasfert vállalat igazgatótanácsának elnöke. Bernard Larroutouru eddigi munkásságát számos szakmai és állami kitüntetéssel (a Francia Tudományos Akadémia és a College de France díjai, Francia Becsületrend, Francia Érdemrend) ismerték el.

Új főigazgató a CNRS élén Claudie Haigneré delegált kutatási és technológiai miniszter javaslatára a 2003. július 31-ei francia Miniszterek Tanácsa jóváhagyta az Országos Tudományos Kutatóközpont (CNRS) főigazgatója, Genevieve Berger asszony felmentését, és helyére Bernard Larrouturou, az Országos Informatikai és Automatizálási Kutatóintézet (INRIA) elnökvezérigazgatója kinevezését. Claudie Haigneré megköszönte Genevieve Bergernek a CNRS főigazgatójaként három esztendeig végzett felelősségteljes munkáját. Gérard Mégie, a CNRS elnöke, tudomásul véve a CNRS-t felügyelő tárca javaslatát, támogatásáról biztosította az új főigazgatót. A francia kutatási tárca interpretálása szerint az idő előtti vezetőváltásra a CNRS gyorsabb evolúciójának biztosítása érdekében volt szükség. Az új főigazgató, Bernard Larrouturou legfontosabb feladatai között szerepel a CNRS jobb kohéziójának megteremtése, a kutatóközpont működésének dinamizálása, a kutatók kiváló teljesítményének jobb valorizációja, az innovációs képesség fokozása.

Dr. Pálfi György TéT-attasé (Párizs)

A 44 esztendős Bernard Larrouturou az Ecole Polytechnique és a Pont et Chaussées mérnöke,

Oktatás is produkálnak. Olyan tudásközösségek, amelyek új ismereteket szolgáltatnak, felelősségük az intellektuális alkotómunka előmozdítása a tudás létrehozása és továbbadása érdekében. Az egyetemek a nemzetközi és az országos beágyazódás mellett egyre fontosabb regionális szereplők is.

Az Olasz Rektori Konferencia jelentése az olasz egyetemek helyzetéről 2003. szeptember 25-én az Olasz Rektori Konferencia (CRUI) elnöke, Piero Tosi professzor a római Auditóriumban ismertette a CRUI első jelentését az olasz egyetemek helyzetéről.

Mélyreható változások időszaka

A professzor által ismertetett 20 oldalas dokumentum 10 pontban taglalja a felsőoktatás helyzetét, amelyre a tavaly decemberben az összes rektor által testületileg kilátásba helyezett lemondás hírére felfigyelt az ország, és az egyetemek mellé állt. Ezért érezték most szükségesnek a közvélemény és az ország vezetőinek tájékoztatását.

Válságba került az egyetemek több száz éves működési modellje a társadalom fejlődése, a tömegessé váló felsőoktatás és a globalizáció miatt. Az egyetemek nehezen birkóznak meg ezekkel a változásokkal, miközben az egymást váltó kormányok általános érdektelensége és koncepciótlansága mellett csak tűzoltó jellegű intézkedésekre került sor. Ugyanakkor a CRUI sem volt képes megértetni a kormánnyal és a közvéleménnyel, hogy reformok nélkül nem őrizhetők meg a korábbi értékek sem. A két legfontosabb teendő a felsőoktatás rangjának visszaadása és az egyetemektől elválaszthatatlan tudományos kutatás művelésének biztosítása.

Az egyetemek szerepe A most oktatott fiatal generáció lesz a jövő társadalom főszereplője. Az egyetemek képezik hoszszú idő óta a társadalom vezető rétegeit, miközben az életminőséget javító tudományos eredményeket 18

Az egyetem a kutatás fellegvára

Önértékelés és evaluáció

Bár az EU a kutatásba való befektetést a gazdasági versenyképesség növelése fontos eszközeként tartja számon, az olasz K+F-kiadások az európai sereghajtók közé tartoznak. Ennek ellenére az olasz egyetemek különleges, kétségbeesett vitalitást mutatnak: az olasz kutatók 50%-a egyetemeken dolgozik, a tudományos munkák 53%-a születik egyetemeken és az EU kutatási források 35%-át egyetemek nyerik el. A magas idézettségi indexű tudományos publikációk tekintetében kutatószámra vetítve elérik az európai és amerikai átlagot és a szabadalmakban is csak kevéssé maradnak le. Sikerült az elmúlt 2 évben 250 tehetséges fiatal kutatót Olaszországba csábítani (ezek fele külföldön dolgozó olasz volt). Szükség van ugyanakkor egy egységes országos kutatásnyilvántartási és evaluációs rendszer kidolgozására.

Nagyon fontos egységes minőségi indikátorok kidolgozása. A CRUI az értékelési kultúra elterjesztésében komoly szerepet játszik. Befektetéseket igénylő szektor A CRUI hosszú évek óta jelzi a kormánynak az egyetemek alulfinanszírozottságát. 1994 és 2002 között 11%-kal nőtt az oktatók száma és 5%-kal csökkent a technikai-adminisztratív személyzeté, miközben a hallgatók száma 60%-kal emelkedett. A bérköltségek ezalatt 77%-kal növekedtek, míg az állami támogatás csak 74%-kal. Számos egyetem gazdasági összeomlás előtt áll. A CRUI támogatást kér a kormánytól és javasolja többek között, hogy a közigazgatásban el nem költött pénzeket kapják meg az egyetemek. Az ország egyetemei a jövőt alapozzák meg

A hallgató áll a reform középpontjában

A rektorok célja, hogy az egyetemek oktatói, hallgatói, műszaki és adminisztratív személyzete közösen és demokratikusan működtesse a felsőoktatási intézményeket. Az ország közvéleményének pedig tudtára kell adni, hogyha a kormány nem adja meg az egyetemek működtetéséhez szükséges forrásokat, akkor nem lesznek képesek a fiatalokat oktatni és sikeres tudományos kutatásokat folytatni.

Nem szabad a hallgatókat magukra hagyni az egyetemi oktatás rendszerében. A tanuláshoz való jog mellé az országon belüli mobilitást is biztosítani kellene. Ma a diákok 80%-a a saját régiójában tanul, mert a kollégiumi férőhelyek száma csak a diák létszám 1,7%-át teszi ki. A felsőoktatás tömegesedése ellenére sem szabad az oktatás színvonalát csökkenteni, és egyedüli minőségi mérőszámként csak a végzettek számát és a diploma megszerzéséhez szükséges időt tekinteni. 1994 óta 60%-kal nőtt a végzettek száma. 1999 és 2002 között a beiratkozottak 38%-áról 52%-ra nőtt a diplomázók száma. A BS-fokozat megszerzése után 3 évvel a végzettek 80%-a a szakterületén dolgozik. A reform során a 3 éves szakok száma 2500-ról 3000-re nőtt. A hallgató-oktató arány a legkedvezőtlenebb Európában: 24-32 hallgatóra jut egy oktató. Az egyetemi tanárok egy része nehezen fogadja el, hogy ő nem a középpontja, hanem egy elengedhetetlenül fontos eleme az egyetemi rendszernek.

A szakszervezeti vezetők Moratti miniszter aszszonyhoz írt nyílt levélben értékelik a CRUI kezdeményezését, de a diákok és a segédszemélyzet túlságosan kívül reked a döntéseken. Ugyanakkor az oktatók is megosztottak: a vezetői réteg, a „bárók” sokszor jól fizetett, gyakran magán munkaszerződésekkel és az egyetemi pénzalapok kezelési jogával körülbástyázott helyzete éles ellentétben áll a többi oktató közszférában legalacsonyabb bérével és csökkenő vásárlóerejével. A diákok számára a reformok és az autonómia a társadalmi mobilitás csökkenését, az egyetemi tanulmányok és diplomák leértékelődését és az elhelyezkedés nehézségeit jelentik. Az egyetemek állami finanszírozásának megnyirbálása veszélybe sodorja a kisebb egyetemeket. Mindezen kérdések megvitatására a szakszervezetek személyes találkozót kértek a minisztertől.

Az Európai Tudástérség, azaz az Európai Felsőoktatási és Kutatási Térség kialakulása rendkívül fontos és támogatandó folyamat. Az egyetemek autonómiája a szabályok egyértelműségét és a saját döntésekért vállalt felelősséget kell, hogy jelentse. E tekintetben a CRUI a kormánytól nagyobb elismerést és valódi partneri dialógust vár el.

Dr. Pánczél Mária TéT-attasé (Róma)

Az oktatók helyzete

400 000 hallgató az osztrák felsőoktatásban

Az oktatók estében az oktatási és kutatási tevékenységük folyamatos értékelésére van szükség.

A Bécsi Egyetem rektora, az Osztrák Rektori Konferencia jelenlegi elnöke, dr. Georg Winckler véleménye szerint legkésőbb 2010-re 400 000-re 19

gukkal vihessék külföldre. A miniszter asszony ugyanakkor sürgette az egyetemeket a tananyagok minél gyorsabb modernizálására, a munkaerőpiachoz való igazítására.

fog növekedni az osztrák egyetemeken és szakfőiskolákon tanulók száma. Jelenleg a korosztály 20%a folytat felsőfokú tanulmányokat, ez 200 000 egyetemistát, és mintegy 25 000 szakfőiskolai hallgatót jelent. A hallgatói létszám mintegy duplájára növekedése csak tovább fogja élezni az egyetemeken kialakult, amúgy is feszült helyzetet. Az ugrásszerűen növekedő számú diplomás foglalkoztatása csak úgy lehetséges, ha olyan munkaköröket is diplomásokkal töltenek be, amelyeket korábban nem diplomások láttak el. Ez szorosan összefügg az egyes foglalkozási ágakban az informatika egyre növekvő térhódításával és a feladatkörök nemzetközivé válásával. Winkler professzor felhívja a figyelmet arra is, hogy a hallgatók életkorának átlaga várhatóan felfelé fog elmozdulni, azaz egyre többen fognak néhány év munka után visszaülni az iskolapadba, nem lesz szokatlan a 30-40-es korosztályból kikerülő egyetemi hallgató sem.

A parlamenti beszámoló kitért arra is, hogy az egyesült Európa alapgondolatán (a gazdasági egységen és jóléten) messze túlmutat az oktatási és kutatási térség megalkotása: így a közös piacon túl a szellemi együttműködésbe bekapcsolódhatnak az EU jog szerint nem tagállamok is. Erre példa a berlini konferencia, mely határozatban rögzítette egy majdani EU-tagságtól még jelentős távolságban lévő Albánia, Szerbia, Montenegro. BoszniaHercegovina és Macedónia felvételét is a bolognai folyamatba. Az Orosz Föderációval, Andorrával és a Vatikánnal együtt a folyamat így már messze meghaladja a szorosan vett európai határokat, de egyúttal új lendületet is ad az unió működésének. A berlini konferencia túlzás nélkül mérföldkő a bolognai folyamatban – értékelik a német szakértők: többek között azért is, mert jelentősen felgyorsítja az EU Agenda 2010-ben megállapított tempót, ugyanis a miniszterek által aláírt határozat 2005-re vállalja a fenti feladatok teljesítését. Az egyetértés pedig, hogy a reformlépések után kölcsönösen és feltétel nélkül elismerik a bolognai folyamatban résztvevők által kibocsátott diplomákat, biztosítja azt a feltételt az európai egyesülési folyamatban, mely végül is alapja a gazdasági fellendülésnek: az azonos (magas) színvonalon képzett, szabadon mozgó és konvertálható munkaerőt.

Mányi István TéT-attasé (Bécs)

Az európai oktatási és kutatási miniszterek tanácskozása Berlinben (2003. szeptember 17-19). „Európa politikai erejét mutatja, hogy itt Berlinben 40 ország szakmai vezetői képesek egy közös felsőoktatási reformot létrehozni” – emelte ki Edelgard Bulmahn szövetségi és oktatási miniszter asszony annak a tanácskozásnak végén, melyen a Bologna-folyamat következő állomásaként a miniszterek reformlépésekben egyeztek meg a közös európai oktatási térség létrehozásához. Németország különösen fontosnak tartja ezt a lehetőséget és a maga számára éllovas szerepet szán benne.

• • •

A miniszterek által elfogadott megállapodás rögzíti, hogy az új master- és bachelor fokozatokat 2005-ig bevezetik a nappali oktatásban, támogatják a hallgatók és tudósok mobilitását, és átfogó minőségbiztosítási rendszert dolgoznak ki a felsőoktatásban. A tananyag és vizsgarendszer teljes összehasonlíthatóságára (mivel ez az alapja az elérni kívánt közös oktatási térségnek) az európai kreditpontrendszer (ECTS=European Credit Transfer Systems) kiterjesztését és egy egységes idegen nyelvi kiegészítő diploma bevezetését tervezik.

• •

Az NSZK a bachelor és master fokozatok bevezetését már az elmúlt évben megkezdte, és évente mintegy 42 M euróval segíti a programot. A BaföG (képzési támogatási törvény) tervezett kiszélesítése arra is fog vonatkozni, hogy a hallgatók mobilitásának támogatása érdekében a BaföG-öt már két, Németországban eltöltött szemeszter után is ma-

•

A berlini megállapodás fontosabb pontjai: 2005-ig minden aláíró ország létrehozza a belső és külső minőségbiztosítás struktúrákat, bevezetik a kétfokozatú diplomát (bachelor és master), megteremtik az ún. idegen-nyelvű kiegészítő diploma feltételeit, hogy a munkaerőpiacon a saját diplomákat biztosabban érvényesíthessék, a doktori tanulmányok egységesítése távolabbi cél a Bologna-folyamatban, és az EKT kialakításának egyik oszlopa lesz, felszólítják az egyetemeket, hogy az autonómia keretei között fejlesszenek ki evaluációs eljárásokat. A nemzeti minőségbiztosítási rendszerekhez nemzetközi együttműködést (tanácsadást) kell szervezni, és ezért egy felsőoktatási minőségbiztosítási hálózatot (ENQA) kell szervezni, minden aláíró ország vizsgálja meg lehetőségeit a felsőoktatási (hallgatói és kutatói) mobilitás jelentős fokozására (jogi és pénzügyi korlátok). Bádonfai Judit TéT-attasé (Berlin)

20

Megnyílt a kairói német egyetem

Szegényebb diákok egyetemi tanulmányainak teljes támogatása ÉszakKarolinában

A Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium (BMBF) rendkívüli vállalkozásba kezdett: október elején megnyitotta kapuit a „German University in Cairo” (GUC). A hivatalos megnyitót az egyiptomi államelnök, Hosni Mubarak és Gerhard Schröder szövetségi kancellár tartotta, Edelgard Bulmahn oktatási miniszter és a Baden-Württembergi miniszterelnök, Erwin Teufel részvételével. Az egyetem hazai (egyiptomi) magánvállalkozók finanszírozásában és mint nem-állami oktatási intézmény kezdte meg működését, de tananyagában és oktatási normáiban a német példát követi. A német hozzájárulás (a felszerelésen és az oktatókon kívül) a curricula felépítését jelenti, és közvetlenül az ulmi és stuttgarti egyetemek szakképzésére (mint partner intézményekre) támaszkodik. A német tanárok a folyamatos vendégoktatás mellett vállalták a tananyag minőségének biztosítását és a vizsgáztatás végzését is, a német állam pedig garantálja az itt szerzett diplomák NSZK-beli elismerését.

Az amerikai felsőfokú oktatás növekvő költsége súlyos terhet jelent az alacsony jövedelmű családok számára. Egy nemrég megjelent kongresszusi tanulmány szerint az Egyesült Államokban az egyetemi képzésben való részvételre alkalmas, de alacsony jövedelmű családból származó diákok mintegy fele nem iratkozik be semmilyen formájú felsőoktatási intézménybe. A felsőoktatás növekvő költsége nyomán Howard McKeon az USA Kongresszusának republikánus képviselője megpróbálja a Felsőoktatási Törvény módosítását kezdeményezni. Ennek értelmében az Oktatási Minisztériumnak benyújtandó jelentésükben az egyetemeknek részletesen meg kellene indokolniuk a felsőfokú képzés tandíjának növelését. A minisztérium az egyetem által szolgáltatott tájékoztatást nyilvánosságra hozná.

A BMBF a GUC alapításához összesen 600 ezer euróval járult hozzá, a további német finanszírozók Baden-Württemberg tartomány és a DAAD (Német Akadémiai Csereszolgálat), mely utóbbi segítségével a német vendégtanárok az oktatói munkát végzik Kairóban.

Egy felmérés szerint az évtized végére mintegy 2 millió, teljesítménye és képességei alapján alkalmas diák számára válik lehetetlenné a középfokú oktatásból való átlépés az egyetemekre. Az egyetemi tandíjak az elmúlt két évtizedben jelentős mértékben nőttek. A terhek különösen az alacsony jövedelműek számára jelentenek jelentős hátrányt. A kongresszusi tanulmány szerint egy négyéves felsőfokú képzés költsége 1981 óta 202%-kal növekedett, sokkal nagyobb mértékben, mint az azonos időszak inflációs rátája (80%). Az átlagos diák adósság megkétszereződött, az elmúlt évtized végére elérte a 17 ezer USD-t.

A GUC jelen pillanatban 5 különféle (elsősorban műszaki) szakirányt kínál hallgatóinak, melyeknek várható számát 3 ezer főben maximálták az alapítók. Igen népszerűnek szánják a német professzorok a praxisközeli oktatást (német vállalatok, Fraunhofer intézetek bevonásával), és reményeik szerint sikerül majd német nyelven értő egyiptomi mérnököket kinevelni a szakokon tervezett 5 éves oktatás ideje alatt. Az egyetemen rendszeresen csak német, vagy Németországban képzett egyiptomi tanárok oktathatnak, vendégprofesszorként viszont mind az NSZK-ból mind más országból hívhatnak előadókat. Az oktatás nyelve angol, de a hallgatóknak – főleg a gyakorlati képzés miatt – folyamatosan oktatnak német nyelvet, sőt egyes tárgyakat német nyelven is, hogy a tervezett németországi gyakorlatra, ill. munkára felkészítsék őket. Az egyetem honlapja a két német „anyaintézmény” honlapjához kapcsolódva található: www.guc.uni-ulm.de és www.guc.uni-stuttgart.de

A kiutat a rossz szociális helyzetű diákok támogatása jelentheti. Ebbe az irányba tett lépést az Észak-Karolinai Egyetem (Chapel Hill), ahol a szegény diákok kiemelt segítségben részesülnek. Az észak-karolinai állami támogatás magas szintje már eddig is lehetővé tette, hogy az állam egyetemei viszonylag alacsony tandíjat kérjenek és bőkezű támogatást nyújthassanak tehetséges diákjaiknak. A most meghirdetett egyetemi politika lehetővé teszi a oktatás teljes költségének (tandíj, szállás, ellátás) biztosítását a szegényebb családokból származó diákoknak. A UNC-Chapel Hill program négy év alatt válik teljessé, éves költsége akkorra 1,38 millió USD-ra nő.


Az észak-karolinai programban a diákoknak 1012 órát kell dolgozniuk hetente az egyetemi kampuszon, hogy költségeiket fedezzék. Korábbi felmérések mutatják, hogy heti 15 óránál hosszabb munka veszélyezteti a vizsgák letételét. A szegényebb családokból származó fiatalok gyakran le21

Ugyanakkor szkeptikus hangok is hallatszanak. Más egyetemeken a hagyományosan alacsonyabb állami támogatás és az eredendően magasabb tandíj miatt nehéz lenne jelenleg hasonló programokat bevezetni. A legnagyobb pénzügyi támogatást talán egy magánegyetem, Princeton nyújtja, ahol 2001ben a diákhiteleket ösztöndíjakkal helyettesítették. Az egyetem jelenleg 52 M dollárt költ arra, hogy az alap egyetemi képzésben részvevő 4500 diákjának tandíjtámogatást biztosítson.

mondanak az egyetemi képzésről, vagy idő előtt abbahagyják, mivel túl nagy adósságot halmoznak fel, vagy túl sok pluszmunkával tudják csak eltartani magukat. Az országos szegénységi szint másfélszeresénél kevesebb jövedelemmel – vagy egy négy fős család esetén 28 E USD alatti jövedelemmel – lesznek jogosultak a támogatásra. Az egyetem vezetői a következő első évfolyam diákjainak 8%-át, kb. 300 hallgatót kívánnak támogatásban részesíteni.

Összehasonlításként: Chapel Hillben egy ÉszakKarolinából érkezett egyetemi hallgató 4072 dollár tandíjat fizet, míg Princetonban 40 E USD-t.

Egyetemi körökben az Észak-Karolinai Egyetem programját drámai lépésnek tartják, ami remélhetőleg további egyetemeket bátorít majd arra, hogy alacsony jövedelmű diákjainak extra támogatási programokat kezdeményezzen.

Dr. Takács István TéT-attasé (Washington)

Energetika A német gazdasági minisztérium ismét a szénnel fűtött erőműveket favorizálná

szerint) ütközik a gazdasági minisztérium által képviselt érdekekkel: mivel ez utóbbi szívesebben támogatná továbbra is a kőszén kitermelést ÉszakRajna-Vesztfáliában.

A jelenlegi német kormánykoalíció (szociáldemokrata-zöldek) fennállása óta (1998) az örök vita a két partner között: az SPD szeretné megtartani az igen magas biztonsági fokra értékelt atomerőműveket, a kisebbik partner, a zöld párt viszont bevetette a kormányprogramba azok bezáratását. Az első periódus (1998-2002) ideje alatt szinte csak az utolsó pillanatban sikerült a törvénymódosítást kicsikarniuk a szociáldemokratákból, 2002 óta viszont – mivel az újraválasztásból megerősödve kerültek ki – mindent megtesznek annak realizálására. Az energiáért felelős szakminisztérium (Gazdaság) élén azonban most szintén erős egyéniség, a korábbi Észak-Rajna-Vesztfáliai miniszterelnök, W. Clement áll, aki egyáltalán nem csinál titkot abból, hogy nem ért egyet a zöld felfogással. Így közel egy év óta állóháború folyik a két szaktárca (a gazdaság és a zöldek uralta környezetvédelem) között. Trittin zöld miniszter a jogra hivatkozik, Clement miniszter viszont ebben a harcban igen értékes (és nagy szavazati súlyt képviselő) háttérrel rendelkezik: a német iparral.

A nagy kihívás: a régi atomerőművek leállítása Németországban 2020-ig évi 40 E MW hiányt fog okozni, és jelen pillanatban nem látszik semmilyen megnyugtató megoldás a pótlására. (Összehasonlításul: az országban jelenleg felszerelt erőművi kapacitás 115 E MW, ennek 35%-a tűnne el az atomerőművek leállításával). A gazdasági minisztérium által most megjelentetett tanulmány szerint a világ energiaigénye a vártnál (és előrejelzettnél) sokkal gyorsabban nő, mivel robbanásszerű népességnövekedés várható: • a következő 30 évben a világ energiaigénye megduplázódik, • ezért már nemcsak a környezetvédelem, de a föld lakosságának fenntartása is központi problémává válik, • erre felelős energiapolitikát kell készíteni. A BMWA (Szövetségi Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium) ezért egy programot kezdeményez, mely szerint a nagyon magas hatékonyságú szénerőművek következő generációját kell kifejleszteni, és ezzel a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásakor keletkező szén-dioxid kibocsátást drasztikusan csökkenteni. A koncepció különlegessége, hogy ezzel – talán – a zöldek „világvédő” igényét is ki lehetne elégíteni, ha megvalósul a teljesen (vagy szinte teljesen) kibocsátásmentes erőművi kapacitás.

A vita lényegében a klímavédelem és energiapolitika összehangolásáról folyik. A koalíciós szerződésben a német kormány komoly klímavédelmi célokat fogalmazott meg: minden egyes részletpontért azonban heves csatát folytatnak a felek. A környezetvédelmi szakemberek által tervezett masszív állami támogatás a szél-biomassza-napenergia kiépítésére (az EEG=Megújuló Energiák Törvénye 22

Az érdekelt szövetségi tartományok máris késznek mutatkoznak az új programban való részvételre: elsőnek természetesen a német kőszén (és a gazdasági miniszter) hazája, Észak-RajnaVesztfália jelentkezett, hogy technológiai centrumot ajánljon fel a kutatásokhoz. A Ruhr-vidéki iparvállalatok is szívesen vállalnák az új technológiák tesztelését, ill. folyamatba illesztését. A BMWA most az energiakutatási nagyprogramban 15 millió eurót különít el erre a célra (egyenlőre a tanulmány kidolgozására) és azt várja, hogy az iparvállalatok is legalább ennyivel járuljanak hozzá az új technológiák kutatásához.

„Tudomásul kell venni, hogy a szén marad – legalábbis az NSZK számára – belátható időn belül az egyetlen elérhető hazai és értékes energiaalapanyag” – mondta a miniszter a szakmai bemutatón. „Ha a jövőben nagy tömegben rendelkezésre álló, megfizethető és mégis környezetbarát energiatermelést akarunk, akkor új technológiai potenciált kell kikutatni, hogy a földgáz és szén tartalékainkat tovább hasznosíthassuk.” A közel 100 kutatóból álló szakértői csoport már le is tette az asztalra az új, környezetbarát erőművekről szóló koncepciót, a fejlesztési végeredmény alapján hosszú távon gyakorlatilag 0kibocsátási rátával. A koncepció szerint 15 éven belül rendelkezésre áll valamennyi, ehhez szükséges technológia a megkívánt ipari méretekben.


Gazdaság Oroszország GDP-jének megduplázása 2010-ig

A lakosság bevételei jóval meghaladták a krízis előtti szintet. Dinykin véleménye szerint mindez létrehozta a „piacgazdaság vázát” és megteremtette az energikus gazdasági fejlődés alapjait.

Putyin elnök idén tavasszal, a nemzethez intézett szokásos éves üzenetében az Oroszország előtt álló fontos feladatok egyikeként az ország GDPjének 2010-ig történő megkétszerezését említette.

Az igazsághoz tartozik az is, hogy Oroszországban szinte minden mellett ott áll a „de” is.

Szeptember közepén a feladat teljesítésének lehetséges módjairól szervezett kerekasztaltanácskozást az „Egység Oroszország Nevében” Alapítvány. A rendezvényen vezető oroszországi közgazdászok és politológusok fejtették ki a témával kapcsolatos nézeteiket.

A professzor Oroszország gazdaságát nem tartja eléggé hatékonynak, rugalmasnak és stabilnak. Véleménye szerint ez a GDP növekedésének három fontos gátló tényezője, fékje. Oroszországban kialakult a „bizalmatlanság és a szabályok alól való kibúvás” gazdasága.

Alekszandr Dinykin professzor, az Orosz Tudományos Akadémia Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Kutatóintézetének igazgatóhelyettese szerint Oroszországnak át kell térnie a „viharos” gazdasági növekedésről a stabil fejlődésre. A professzor véleménye szerint az országnak erre minden alapja megvan, mert az orosz gazdaság mára kiheverte az 1998-as krízis megrázkódtatásait, azóta az ipari termelés 30%-kal, a beruházások pedig 35%-kal nőttek.

Az átalakítást az állami és a piaci intézményeknél kell kezdeni, amelyek szerinte az „örökös átmenet állapotában” vannak, és ezért nem felelnek meg a feladat által támasztott kihívásoknak. Az állam és a magánszektor közötti informális kapcsolatok – melyek a krízist követő években nem is rosszul enyhítették a sokkhatást – mára a konkurenciaképes gazdaság megteremtésének gátjává váltak.

Az ország arany- és valutatartalékai az 1998. évi 7,8 milliárd dollárral szemben mára elérték a 65 milliárd dolláros szintet. Amíg 1998-ban a külső államadósság a GDP 68%-át tette ki, addig 2002-re ez a mutató 44%-ra csökkent.

Oroszországban a gazdasági növekedés alapjává az innovációnak kell válnia. Nem kerülhető el a nemzetgazdaság nem piaci alapokon nyugvó szektorainak leépítése, a pénzügyi szféra fejlesztése, a gazdasági élet bürokráciamentessé tétele, valamint az egész rendszer vállalkozóbaráttá történő átalakítása. Nagy probléma az orosz üzleti élet nagyfokú átláthatatlansága is.

Az úgynevezett „2003. év probléma” – vagyis a nagy összegű államadósság visszafizetésének ez évi kötelezettsége – sem bizonyult olyan problematikusnak: a tartozások visszafizetése rendben folyik. 23

Amíg Oroszország gazdasága egy nagy „fekete doboz”, addig nem beszélhetünk stabil, garantált és prognosztizálható gazdasági fejlődésről – fejtette ki a professzor.

tény, ha tudjuk, hogy maga az adócsökkentés nem feltétlenül vezet a gazdasági növekedéshez. Valerij Mironov politológus szerint ahhoz, hogy a GDP minden évben 7%-kal növekedjen, a beruházásokat évente 18%-kal kell növelni. Véleménye szerint a GDP megkétszerezésének alapja az orosz nemzetgazdaság vonzóvá tétele a befektetők előtt.

A GDP 2010-re történő megkétszerezése érdekében legalább évi 7%-os gazdasági fejlődés szükséges. Vezető orosz közgazdászok véleménye szerint az elkövetkező néhány évben viszont csak 56%-os növekedésre lehet számítani.

Egy másik politológus, Vjacseszlav Nyikonov megjegyezte, hogy a GDP megkétszerezése egyáltalán nem ambiciózus cél. Még ha ez sikerül is, Oroszország csak Tajvan szintjére emelkedik fel a GDP nagyságát illetően.

Alekszandr Zsukov, az Állami Duma Költségvetési és Adóügyi Bizottságának elnöke kifejtette, hogy helytelen az az elmélet, amely szerint az állami kiadások csökkentésével közvetlen módon előidézhető a gazdasági növekedés.

Mironovhoz hasonlóan Nyikonov szerint is elsődleges cél az orosz gazdaság vonzóvá tétele a beruházók számára. További fontos feladat még a magántulajdon védelmének erősítése, a korrupció megfékezése, a nemzetgazdaság olajipartól való függőségének csökkentése, valamint a tudásigényes iparágak kiemelt fejlesztése.

Véleménye szerint mindenek előtt felül kell vizsgálni az állam kiadásait, elsősorban az alaptudományok fejlesztésére kell jelentős összegeket fordítani, nem pedig a termelés növelésére. Zsukov hangsúlyozta a magas kőolajár orosz gazdaságra gyakorolt pozitív hatását is: az így befolyó jövedelmek révén csökkenthetők az adók a gazdaság egyes szektoraiban. Ez akkor is fontos

Dr. Erdélyi Árpád TéT-attasé (Moszkva)

Űrkutatás tellit-navigáció, a hordozórakéta-technológia közös kidolgozása, az űrállomások építése, de a földi technikák is: az automatika és robotika. A legutóbbi sikeres projektet (filmen) be is mutatták az ünnepségen: a DLR (Német Légi- és Űrkutatási Központ) által fejlesztett és orosz platformra ráépített robot-rendszert, melyet most az ISS (Nemzetközi Űrállomás) tesztel.

25 éves a német–orosz űregyüttműködés Ünnepélyes körülmények között emlékeztek meg a német–orosz tudományos együttműködés negyedszázados évfordulójáról Berlinben: 1978 szeptemberében az akkori NDK űrpilótája, Sigmund Jähn egy Szojuz-31-es rakétával a Szalut-6 űrállomásra repült és részt vett az ottani kutatómunkában. A fal leomlása után a kozmonauta sokat tett az orosz–német viszony javításáért és sokéves tapasztalata is hozzájárult a közös MIR-missziók sikeréhez. Jähn a békés német–orosz viszony megtestesítője – emelték ki az ünnepségen.

A BMBF az elmúlt években összesen 140 millió eurót fordított az Orosz Föderációval folytatott kutatási együttműködésre, ehhez már az űrstartszolgáltatásra létrejött közös német-orosz joint venture, az Eurokot bevételei is hozzájárulnak. A következő tervek: az orosz Szojuz hordozó rakéta európai kilövőállomásról (Kourou) történő indításának technológiai előkészítése. Az európai rakéták bajkonuri (Orosz Föderáció) indítása – mint májusban a Mars Express Szonda – viszont már bejáratott technológiának számít.

A német–orosz technológiai és tudományos együttműködés különösen az űrkutatás terén kínál sok lehetőséget: az NSZK az ESA legnagyobb fenntartója, a német kutatási miniszter az európai űrkutatás miniszteri tanácsának elnöke, az orosz fél pedig hatalmas tapasztalatokkal és óriási technológiai kapacitással rendelkezik. A német fél ezért igen érdekelt az együttműködés minél szorosabbra vonásában, német és orosz kutatók, de berendezések cseréjét is szorgalmazza, közösen finanszírozott és kivitelezett projektek sikere bizonyítja a valamikori politikai és hadi ellenfelek békekötését az űrben. Igen sikeres együttes program például a sza-

Az első német kozmonauta 1978-as fellövése nagy szenzáció volt: Jähn és orosz társai a hétnapos misszió ideje alatt biológiai, földmegfigyelési és orvosi kísérleteket folytattak. Az emberi hozzájáruláson kívül már akkor is jelen volt a német technika az orosz űrállomáson: a ZEISS-Jena Művek optikai kamerája, az azóta is használt MKF-6 24

szín változásának figyelése hatalmas lökést kaptak az űrkutatási eredményektől. Ez az oka annak, hogy a szövetségi kormány kiemelt programként kezeli az űrkutatást mind hazai, mind nemzetközi szinten: alig két éve zárult le például az a nemzeti űrkutatási program, mely az egész német űrtevékenységet integrálta és fontos kiegészítője lett az ESA munkájának.

gondoskodott arról, hogy az űrállomásról (a világon első ízben) színképelemzéssel felvételeket készíthessenek pl. Európáról. Bádonfai Judit TéT-attasé (Berlin)

A német kormány nagy energiával támogatja a nemzeti és a nemzetközi űrkutatási programokat

A Galileo-program (szatellit-projekt) indításáról történt döntés további pozitív jelzés ennek az iparágnak a fejlesztéséhez. A szövetségi miniszter éppen ezt hangsúlyozta a kongresszus megnyitóján: a lisszaboni európai csúcson megállapított cél eléréséhez – Európát a legdinamikusabb és legversenyképesebb gazdasági térséggé tenni – fontos eszköz ennek a high-techigényes szektornak a fejlesztése. Ehhez viszont szervesen kapcsolódnak az Agenda 2010 céljai: az oktatás, a kutatás és a fejlesztés európai közösségi térségeinek megalkotása.

Szeptember végén nyitották meg Brémában az 54. Nemzetközi VilágűrKongresszust a International Astronautical Federation szervezésében. Az ötnapos tanácskozásnak a legkisebb német szövetségi állam: Bréma Hanzaváros adott otthont, mely feladatot pályázaton nyertek el a város vezetői, miután nyilvánossá vált, hogy a kongresszus történetében ötödször ismét az NSZK rendezheti meg ezt a rangos eseményt.

Ugyanez vonatkozik a légiközlekedési iparra is: az évenkénti prognosztizált biztos 5%-os növekedés garantálja ennek az ipari ágazatnak hosszú távú fejlődését. A német légiipar is jó úton halad: a lézerhegesztés, a magasnyomású tömítőrendszerek a német ipar innovációs díját nyerték el. Most fejeződött be az A-380-as gép kifejlesztése, a vezetőrendszerek, a borítás és kiegészítő technológiai szolgáltatások létrehozásával. Az iparágazat 16 ezer magasan kvalifikált szakembert (köztük igen sok kutatót) foglalkoztat, és 2005-ig várhatóan további 2500 új munkahelyet tud létrehozni. A következő kutatási programok: az energiafelhasználás (hajtóanyag) és a környezetvédelem témái, nem elhanyagolva a fokozott utasbiztonság és gazdaságosság szempontjait sem.

A 38 országból meghívott mintegy 2000 résztvevő hihetetlen gazdag programot kapott: a több mint 100 szekcióban folytatott tanácskozások mellett nagyszabású kiállítási anyag és a kongresszusok sorában először integráns részként az oktatás is megjelent. A szervezők ugyanis közel szeretnék vinni az eddig elvont tudományként kezelt űrkutatást (és főleg annak eredményeit) egyrészt az emberekhez általában, másrészt különösen a fiatalokhoz. Ennek érdekében közös felolvasások, játékok voltak délelőttönként, egyik nap egy rakéta fellövésének szimulálásában vehettek részt a vállalkozó kedvűek, az űrrel kapcsolatos művészeti kiállítás és folyamatos 3D filmvetítés (többek között az ISS, a nemzetközi űrállomás munkájáról) igyekezett megismertetni és megszerettetni ezt a tudományt.

A német légiipar az EU 5. KTF Keretprogramban mintegy 26%-os sikerarányt tud felmutatni, és a francia, valamint a brit kutatókkal együtt az európai élvonalat képviseli. Nem utolsósorban német kezdeményezésre került be az FP6-ba az önálló légi- és űrkutatási program, 1,075 Mrd euró költségvetéssel. Már az első (idei) projekthirdetésen hasonló részarányban vettek részt – sikerrel – a német vállalatok és intézetek.

Néhány cím a szekcióülések témáiból: • az űrtranszport eszközök újrahasznosítása (anyagok); • robotok fejlesztése az emberi részvétellel tervezett Hold és Mars missziókhoz (gépek); • meteoritok figyelése és nyomon követése (űrrendszerek); • űr-viselkedési szabályok (nevelés-oktatás).


Németország igen nagy súlyt helyez a légi- és űrkutatásra: az ESA költségvetésének mintegy 28%-át fizeti az ország, és a szövetségi minisztérium (BMBF) értékelése szerint a német gazdaság egyik húzó innovatív ágazatává nőtte ki magát az elmúlt 20 évben. Kitűnő példák egész sora igazolja ezt: a szatellit-navigáció, a telekommunikáció, az időjárás-figyelés és előrejelzés, vagy akár a földfel-

25

Pályázatok Magyar–görög kormányközi együttműködés (2004-2006)

3. A mellékelt formanyomtatványokat kérjük, szíveskedjenek kitölteni. Ha szükséges, használjanak pótlapokat.

Az Oktatási Minisztérium pályázatot hirdet a Magyar Köztársaság és a Görög Köztársaság közti kétoldalú kormányközi tudományos és technológiai együttműködés keretében kutatási/fejlesztési projektek nemzetközi kutatócseréjének támogatására.

Kutatási területek A következő kutatási területekre vonatkozó projektek prioritást élveznek. Ez nem jelenti azt, hogy más kutatási területeken benyújtott pályázatok ne nyerhetnének támogatást. • az életminőség javítása (pl. gyógyszerkutatás); • információs és kommunikációs technológiák; • anyagkutatás; • mezőgazdasági kutatások és biotechnológia.

Pályázási feltételek 1. Pályázhatnak kutatóintézetek, kutatócsoportok, egyetemek, egyetemi tanszékek, vállalatok kutatási, fejlesztési egységei, valamint egyéb, kutatással, fejlesztéssel foglalkozó intézmények kutatói, szakemberei a természet-, az orvos-, a mezőgazdasági és a műszaki tudományok területén. Nem pályázhat olyan intézmény, amely csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás alatt áll, vagy az OM-mel szemben szerződéses kötelezettségen alapuló, illetve az államháztartás bármely más alrendszerével szemben lejárt tartozása van.

A pályázat tartalma Pályázati űrlap (4 lap): kitöltve, aláírva A projekt szakmai része: 1. A projekt résztvevőinek adatai (pótűrlapon): a) A magyar résztvevők adatai (név, beosztás, a munkahely neve, címe, tel., fax, e-mail) b) A külföldi résztvevők adatai (név, beosztás, a munkahely neve, címe, tel., fax, e-mail) 2. A projekt leírása: 2.1 Előzmények, korábbi együttműködés a témával kapcsolatban. 2.2 Az együttműködés indoklása (különös tekintettel a két kutatócsoport egymást kiegészítő jellegére). 2.3 A közös munka célja. 2.4 Az együttműködés várható haszna mind magyar, mind külföldi viszonylatban. 2.5 Feladatmegosztás a magyar és a külföldi intézmények, résztvevők között. 2.6 A megvalósítás ütemezése.

2. A pályázónak igazolnia kell, hogy rendelkezik a kutatás sikeres megvalósításához szükséges anyagi forrásokkal, mivel a pályázat alapján elnyerhető támogatás csak a kutatócsere lebonyolításához szükséges utazási és tartózkodási költségeket fedezi (a magyar fél állja a magyar kutatók Görögországba való kiutazásának, valamint a görög kutatók magyarországi tartózkodásának költségeit, a görög fél állja a görög kutatók Magyarországra utazásának, valamint a magyar kutatók görögországi tartózkodásának költségeit). 3. A pályázónak a külföldi féllel egyeztetett és a magyar projektvezető és intézeti vezető, illetve a külföldi projektvezető és intézeti vezető által aláírt projektjavaslatot is be kell nyújtania. Egyeztetés hiányában a pályázatot nem tudjuk elfogadni!

A projektjavaslathoz mellékelni kell: • a magyar és a külföldi projektvezetőnek, továbbá a projektben részt vevő magyar és külföldi kutatóknak a témával kapcsolatos szakmai tevékenysége, szakmai életrajza (max. 1-1 oldal személyenként), • a magyar és a külföldi projektvezetőnek, továbbá a projektben részt vevő magyar és külföldi kutatóknak a témával kapcsolatos publikációi (max. 5-5 publikáció címe személyenként).

Formai követelmények 1. A pályázatot magyar nyelven 3 példányban, angolul (az egyeztetés nyelvén) 1 példányban postán kérjük beküldeni. Faxon pályázatot nem fogadunk el.

A magyar nyelvű pályázatokat elektronikus formában (csatolt word dokumentumként, egyetlen fájlba szerkesztve, az e-mail címzés „Tárgy” rovatába a „GR” országjelzést (idézőjel nélkül) szíveskedjék beírni) is kérjük az alábbi címre beküldeni: [email protected].

2. Kérjük a pályázati anyagokat oldalszámokkal ellátni és az egyes példányokat, összetűzni.

26

A benyújtott pályázatok elfogadásáról, azaz a pénzügyi támogatás odaítéléséről szakértői véleményezés alapján a két intézmény képviselőiből álló Vegyes Bizottság dönt. Holtverseny esetén az a kutatási projekt élvez előnyt, amelyben vállalatok vagy ipari cégek is szerepelnek.

Pályázati feltételek: • magyar állampolgárság, büntetlen előélet, • egyetemi diploma, • angol nyelvből felsőfokú „C” típusú, kétnyelvű nyelvvizsga, • legalább öt év szakmai tapasztalat (kutatóintézeti, közigazgatási vagy vállalati), • külpolitikai felkészültség, jó tárgyalókészség, • külszolgálatra alkalmas egészségi állapot, • jogosítvány és gépjárművezetői gyakorlat, • számítógép-kezelési gyakorlat.

Az együttműködési projektek időtartama max. 2 év (2004. június 1. - 2006. május 31.). Pályázati űrlap az OM honlapjáról tölthető le: www.om.hu (Pályázatok - K+F pályázatok - Pályázati felhívások - Aktuális pályázati felhívások Kétoldalú TéT pályázatok 2003)

• • • • •

A pályázatot a külföldi kutatónak is be kell nyújtani a saját kormányhivatalához abban a formában, amilyen formában a külföldi hivatal azt előírja. A projektfelelős évente jelentést készít a projektben foglalt kutatási tevékenység előrehaladásáról. A jelentés elmaradása esetén nem folyósítható a következő évi anyagi támogatás.

A pályázatok elbírálásánál előnyt jelent: természettudományos vagy műszaki végzettség, nemzetközi TéT-együttműködési tapasztalat, K+F-államigazgatási gyakorlat, kutatásszervezési gyakorlat, japán nyelvtudás.

A beküldött pályázati anyagnak tartalmaznia kell 3 példányban: • rövid (kb. egy oldal terjedelmű), angol nyelvű pályázati indoklást (mi vonzza a TéT-attaséi pályában, milyen elképzelései vannak erről a munkáról), • szakmai önéletrajzot, 4x4 cm-es színes fényképet, • az egyetemi diploma másolatát (külföldi diploma csak honosítással és fordítással együtt fogadható el), • nyelvismeret(ek)et igazoló okmányok másolatát, • referenciaszemélyek (max. három) megjelölését.

Magyar kapcsolattartó: Dávid Ágota Oktatási Minisztérium Tel: +36-1-484-25-75 E-mail: [email protected] Görög kapcsolattartó: Mrs M. Assimakopoulou Ministry of Development Tel: +30-210-775-2222#342 E-mail: [email protected] Csak a pályázati felhívás szerint összeállított és a formai követelményeknek megfelelő pályázatokat tudjuk elfogadni! A pályázatokat postán kell beküldeni az alábbi címre:

A jelölteknek alkalmassági vizsgákat kell tenniük. (Külügyi pályaalkalmassági és nyelvvizsga, valamint szakmai meghallgatás.) Az illetményre és az egyéb juttatásokra vonatkozó információk, továbbá az ellátandó feladatok és a munkakör részletes ismertetése megtalálható az OM honlapján, az alábbi címen: www.om.hu/kutatásésfejlesztés/ K+F nemzetközi/TéTattaséihálózat/Általánosismertetés.

1374 BUDAPEST 5, Pf. 565 A borítékra kérjük ráírni: Magyar–görög pályázat A faxon beküldött pályázatokat nem tudjuk elfogadni. A pályázatok postára adásának határideje: 2003. november 24.

Beadási határidő: 2003. december 1. (postabélyegző szerint)

Pályázati felhívás tudományos és technológiai attaséi poszt betöltésére

Cím: OM Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárság, Kutatás-fejlesztési Nemzetközi Főosztály, 1052 Budapest, Szervita tér 8. A borítékra kérjük ráírni: „TéT-attaséi pályázat”. További felvilágosítás a 484-2571-es telefonszámon kérhető.

Az Oktatási Minisztérium a Külügyminisztériummal egyetértésben pályázatot hirdet a Magyar Köztársaság tokiói nagykövetségén 2004 nyarán esedékes váltás miatt megüresedő tudományos és technológiai (TéT) attaséi munkakör előreláthatóan 4 éves időtartamú betöltésére.

27

Díjak A Tekes elismerést kapott a jó munkakörülményekért

A CNRS 2003-as aranyérmese: ALBERT FERT

A HENRY, a finn Emberi Erőforrás Gazdálkodási Egyesület idén szeptember 24-én a Tekes HR menedzsmentjének minőségi díjat adományozott. A díjjal különösen azt a nyitottságot ismerték el, amely ösztönző és innovatív munkahelyi légkört teremtett. A díj korábbi kitüntetettjei között vannak a VTT (állami technológiai kutatóközpont), a Sodexho Oy, a Stora Enso konszern egyik papírgyára, valamint a Keski-Uusimaa körzeti adóhivatal. 2002-ben nem találtak a díjra méltó munkahelyet.

Az Országos Tudományos Kutatóközpont (CNRS) 2003. évi Aranyérmét Albert Fert profeszszornak ítélték. A 65 esztendős Albert Fert fizikus, az Université Paris-sud professzora, a CNRS/ Thales közös fizikai kutatási egységének (Orsay) tudományos igazgatója. Kutatási területei a fémek mágnesessége, a nanostruktúrák mágnesessége és a spin-elektronika. Fert professzor kiemelkedő szakmai aktivitását jelzi a mintegy 270 megjelent tudományos közlemény, melyek közül egy 1988-as cikk jelenleg is a „Physical Review Letters” 10. legtöbbet idézett cikke között foglal helyet (http://www.aps.org /apsnews /0303/030312.html). A tanulmány rendkívüli idézettsége annak a felfedezésnek köszönhető, amely az elmúlt másfél évtizedben nagymértékben hozzájárult az informatikai ipar fejődéséhez. Az Albert Fert által felfedezett „Giant MagnetoResistance (GMR)” jelentőségét fémjelzi, hogy ma több mint 600 millió merevlemez-leolvasó készül évente a GMR-technológia alkalmazásával. Ez a technológia tette lehetővé a merevlemezek információtároló kapacitásának ugrásszerű növelését a 90-es évek során. Jelenleg Fert professzor a spinelektronikai alkalmazások továbbfejlesztésén dolgozik a CNRS/Thales közös, Orsay-i kutatóegységében. (A témával kapcsolatos további információk olvashatók a CNRS honlapján (www.cnrs.fr).

A díjat odaítélő zsűri szerint a Tekes működése sikeres, és eredményeit mind bel-, mind külföldön elismerik. Az iroda vezetése innovatív és magas követelményeket támasztó feladatrendszert és munkahelyi környezetet alakított ki az alkalmazottak számára. Az irányítás erős értékeken alapszik, amelyek a mindennapi munka minden szintjén megmutatkoznak. Az egyes részlegek között nyitott és rendszeres együttműködés van. A vezetés elfogadja, értékeli és bátorítja a kritikát. A stratégiai folyamat szisztematikus és ugyanakkor konkrét. Minden alkalmazottnak van befolyása a stratégiára, és a teljes személyzet a közös stratégia alapján dolgozik. A HR menedzsmentbe történő befektetés meghozta eredményét. A máshol bevált módszerek átvételét támogatják. A kialakított működési modell lehetővé teszi, hogy a szervezet példaként szolgáljon hasonló intézmények számára.

Dr. Pálfi Gyögy TéT-attasé (Párizs)


A Tekes és a Finn Akadémia az új Technológiai Díjért

OM Nemzetközi K+F Hírlevél Megjelenik havonta Kiadja: Oktatási Minisztérium Felelős kiadó: dr. Siegler András 1052 Budapest, Szervita tér 8. Telefon: 484-2567 Fax: 266-0254 ISSN: 1218-8379 A szerkesztőség címe: OM Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárság, Attaséi és Információs Osztály

Finnország jövőre új technológiai díj odaítélését tervezi. A Nobel-díjjal összemérhető összegű – 1 millió eurós – díjat kétévenként adja át az erre a célra létrehozott alapítvány. Az alapítvány vezetőségébe beválasztották Reijo Vihko professzort, a Finn Akadémia elnökét és dr. Matti af Heurlint, a Tekes főigazgató-helyettesét. A testület nemzetközi tanácsadó bizottság javaslata alapján fog dönteni a díj odaítéléséről. Grosschmid Péter TéT-attasé (Helsinki)

28

Nemzetközi K+F Hírlevél október-november

Recommend Documents