Nemzetközi K+F Hírlevél 2003. június-július E számunk rovatai: Tudomány- és technológiapolitika.......... . old. Innováció, versenyképesség.................... . old. Finanszírozás .......................................... . old. TéT együttm ködés ................................ . old. Nanotechnológia ..................................... . old. Orvostudomány, biotechnológia............. . old. Információs társadalom........................... . old. rkutatás ................................................. . old.
Energetika............................................... . old. Oktatás, képzés ....................................... . old. Személyi hírek ........................................ . old. Tudomány, technológia, nemzetvédelem . old Ipar.......................................................... . old. Díjak, kitüntetések .................................. . old. Rendezvények, események..................... . old. Felhívások............................................... . old.
A magyar tudomány bemutatkozása Itáliában: K+F napok Rómában Az Olasz–Magyar Tudományos és Technológiai Keretegyezmény aláírása, a „Magyar Kutatásfejlesztés Napja” c. szakmai konferencia, ill. az olasz Külügyminisztériumban tartott szakért i egyeztetés voltak a 2003. május 21-23. között Rómában megrendezésre került programsorozat eseményei. Az események egyrészr l meger sítették a két ország komoly, aktív tudományos-technológiai kapcsolatrendszerét, alkalmat adva egy tapasztalatcserére a tudománypolitika irányítói számára, és tájékoztatást adva az olasz szakmai érdekl d knek a magyar tudományos prioritásokról, várható tendenciákról. A TéT Keretegyezmény: a megújított egyezmény el dje az 1965-ben aláírt tudományos megállapodás volt a két ország között. A most aláírt dokumentumban a két ország magasabb szintre kívánta emelni a tudományos és technológiai kapcsolatokat. A megállapodás kiterjed a m szaki és természettudományi, ill. a társadalomtudományi kutatásokra, összhangban az Európai Unió tudománypolitikai törekvéseivel. A két kormány kifejezett szándéka, hogy segítse a technológiai információk cseréjét, támogassa közös adatbázisok kialakítását megalapozva az EU 6. Tudományos keretprogramjában való közös részvételt. A Keretegyezményt magyar részr l Siegler András, az OM K+F Helyettes Államtitkárság vezet je, olasz részr l pedig Roberto Antonione külügyi államtitkár írta alá. A „Magyar Kutatás-fejesztés Napja” c. konferencia lehet séget biztosított Magyarország tudományos eredményeinek közvetítésére, a két ország tudományos-technológiai együttm ködésének fejlesztésére. A konferencia – amelynek méltó helyszínt a belvárosi Római Magyar Akadémia, a Palazzo Falconieri biztosított – délel tti plenáris ülésén a két ország tudománypolitikájának alapelemeit ismertették a résztvev k. A magyar delegáció vezet je, Siegler András helyettes államtitkár „Magyar válaszok a barcelonai kihívásra” c. el adásában a hazai tudománypolitika prioritásairól, a finanszírozás eddigi és várható alakulásáról, Magyarország nemzetközi mez nyben betöltött helyér l szólt, kiemelve, hogy az ország az EU tagság során miként tud hozzájárulni az EU azon célkit zéséhez, hogy Európa a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdasága legyen. Kroó Norbert, az MTA f titkára a magyar tudományos élet aktualitásait mutatta be az uniós csatlakozást megel z id szakban, kiemelve az MTA szerepvállalását. A f titkár el adásában is hangsúlyt kapott a finanszírozási források megoszlása és alakulása, er sítve azt a kritikát, amelyet a többi el adó is megfogalmazott: versenyképességünk meg rzése érdekében kiemelt fontosságú a források növelése, ezek átstrukturálása, a gazdasági szerepl k fokozott bevonása. Gioacchino Fonti, az olasz tudományos kutatásokat felügyel minisztérium (MIUR) kutatási tevékenységeket dinamizáló f osztályának vezet je ismertette az olaszországi helyzetet, el adásában a nemze1
ti K+F prioritások mellett szintén hangsúlyosan szerepelt a finanszírozás. (Olaszország GDP-je kevesebb, mint 1%-át fordítja a kutatás-fejlesztési finanszírozására, ezzel az adattal európai viszonylatban az utolsók közé tartozik.) Az el adó kiemelte a két ország közös tudományos projektjeinek számát és jelent ségét: az EU 5. Keretprogramban az információtechnológia területén, a biotechnológiák vonatkozásában számos tartalmas, újdonságérték projekt született. Gianfranco Cicognani, aki regionális kérdésekben a trieszti Közép-európai Kezdeményezés szakért je, ill. a Bolognai Egyetem rektorának nemzetközi tanácsadója, el adásában kiemelte a regionális együttm ködések tudományos vonatkozásainak jelent ségét és a határmenti intézményi kapcsolatok egységteremt , ill. területfejleszt szerepét. Benito Righetti, a budapesti olasz nagykövetség tudományos attaséja összefoglalót adott azokról a K+F vonatkozású kezdeményezésekr l és programokról, amelyek a közelmúltban Magyarországon zajlottak. Így a nemrégiben publikált olasz-magyar m szaki szótárról, az olasz és magyar Borakadémia 2002. szeptemberi budapesti ülésér l, vagy a 2003. június 11-15. között Veszprémben megrendezésre kerül orvos-informatikai és telemedicína konferenciáról. A délutáni információtechnológiai szekció el adóinak látványos multimediális eszközökkel bemutatott prezentációi a korszer eszközök alkalmazását példázták olyan területen, mint az archív filmek helyreállítása, vagy a kulturális örökség részét képez kódexek mentése. Az el adók között szerepelt Hanák Péter, az OM f osztályvezet -helyettese, Manno Sándor f osztályvezet az MTA-SZTAKI-tól, Káldos János tudományos munkatárs az Országos Széchényi Könyvtártól és Magyar Gábor docens a Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetemr l. Május 23-án szakért i egyeztetés zajlott a Külügyminisztériumban a Tudományos Együttm ködési F osztály illetékeseivel. A tárgyalás el készít ül szolgált az sszel Rómában esedékes kétoldalú kormányközi VB-hez. A megbeszélésen az érintettek megállapodtak abban, hogy amíg az új keretegyezmény nem kerül ratifikálásra (ez Olaszországban parlamenti feladat, amely 2 évet is igénybe vehet), addig a régi egyezmény adja olasz részr l a finanszírozás alapját. A pályázati felhívást mindkét fél saját csatornáin keresztül – levélben és interneten – meghirdeti ez év június folyamán. Az értékelésre és a kiválasztásra vegyes bizottsági ülés keretében októberben Rómában kerül majd sor. Az aláírt Keretegyezmény modellérték megállapodás, amely meger síti a két ország stratégiai jelent ség tudományos kapcsolatrendszerét. Magyarország Olaszország számára stratégiai fontosságú partner. Ezt olyan tények is alátámasztják, hogy Olaszországnak kevés országban van TéT attaséja, és Budapest ezen állomáshelyek egyike. Budapest emellett láncszem is – regionális központ - az olasz közép-európai K+F kapcsolatok szempontjából, fontos állomáshely az olasz TéT politika regionális érdekeinek képviselete számára. Hagymási Tünde TéT attasé (Róma)
Tudomány- és technológiapolitika Az Európai Tanács tavaszi csúcsértekezlete ismét elkötelezte magát a liszszaboni célok megvalósítása mellett
er feszítések eredményeképpen a Tanács határozatainak 85 pontja közül 61 foglalkozott a lisszaboni folyamattal, és mindössze 5 szólt az iraki válsággal kapcsolatos kérdésekr l. A határozatok els részében a lisszaboni stratégia prioritásait sorolták fel, a második részben pedig azokat az eszközöket taglalták, amelyek segítségével a célokat elérni kívánják.
Az iraki háború rávetítette árnyékát az Európai Tanács Brüsszelben 2003. március 20-án és 21-én megrendezett csúcsértekezletének el készületeire is. Sokan attól tartottak, hogy a Tanács – bár napirendjén hangsúlyosan szerepelt a lisszaboni folyamat és a tudásbázisú társadalom kérdésköre – a háború miatt kevés figyelmet fog szentelni a gondosan el készített dokumentumoknak. A közös
Az els részben levonták azt a következtetést, hogy az Európai Uniónak egy bizonytalan világgazdasági környezetben – ahol lassul a gazdasági növekedés és besz külnek a munkahelyteremtés lehet ségei – kell végrehajtani reformjait, ezért mar2
rópai égbolt megvalósítására vonatkozó, az energia adókról szóló, a határokon átnyúló társadalombiztosítási, stb. egyezményekkel együtt – legkés bb a jöv évi tavaszi csúcsértekezleten aláírják.
káns makrogazdasági politikával és célszer strukturális reformokkal kell megteremteni a gazdasági növekedés feltételeit. A lisszaboni határozatot – amely szerint az Európai Uniót a világ legversenyképesebb és dinamikus tudásbázisú gazdaságává kell fejleszteni – három éve fogadták el, és egyben elkötelezték magukat egy tízéves reformprogram mellett a munkaer piac, a pénzpiac és a termékek piacának fejlesztése érdekében. Annak ellenére, hogy az els három évben eredményeket értek el például az energia szektor liberalizálása, az egységes európai égbolt megteremtése, a versenypolitika modernizációja, az egységes európai monetáris politika és az európai szabadalmak területén, továbbá ötmillió új munkahelyet teremtettek – ebb l fél milliót 2002-ben – nagyon sok tennivaló maradt még a hátralév években a gazdasági és szociális reformok, valamint a környezetgazdálkodás területén. Az Unió programjának középpontjában továbbra is a fenntartható növekedés megvalósítása, valamint a több és jobb munkahely teremtése, és – tekintettel az elöreged lakosságra – az európai szociális modell modernizálása marad.
Megállapították, hogy az Unió b vítése növeli a gazdasági potenciált, és jobb lehet ségeket teremt majd a lisszaboni célok megvalósítására. A csatlakozó országok értékelése el ször szerepelt a Bizottság által készített Tavaszi Jelentésben, méltatva, hogy számos reformot hajtottak végre, és készen állnak a nyitott koordináció módszerével történ együttm ködésre. A lisszaboni stratégia lehet séget kínál a közös problémák együttes megoldására, és mód nyílik majd a jó gyakorlat elterjesztésére az új tagországokban is. A határozatok második részének B. fejezete azokkal a gazdasági reformokkal foglalkozik, amelyek feltétlenül szükségesek Európa növekedési potenciáljának javításához. Itt els helyen említik a gazdasági környezet javítását úgy, hogy a versenyképesség kerüljön a figyelem középpontjába, és amely környezetben virágzik a vállalkozó kedv, és a tudás megbecsülése a garancia az innováció megvalósulására. A nemrég megalakított Versenyképességi Tanácstól elvárják, hogy – szoros együttm ködésben a Gazdasági és Pénzügyi Tanáccsal – aktív szerepet vállaljon a Bizottság által kidolgozott integrált versenyképességi stratégia megvalósításában. A Tanács felhívja a tagországokat, hogy vegyenek részt a Bizottság által kidolgozott vállalkozási szférát elemz tanulmány1 megvitatásában is, és a vélemények alapján a Bizottság a 2004. évi Tavaszi Csúcsértekezlet el tt készítse el az európai vállalkozások támogatását biztosító akciótervet. A tagországokban javítani kell a vállalkozók és a vállalkozások társadalmi megítélését. Fel kell gyorsítani a kisvállalkozásokról szóló európai charta gyakorlati alkalmazását, és segíteni kell a vállalkozások alapítását például a nyilvántartásba vétel és az engedélyek kiadásának gyorsításával is. A vállalkozások eredményes m ködését akadályozó szövevényes szabályozó rendszert miel bb meg kell változtatni a szabályozó környezet egyszer sítésér l és fejlesztésr l szóló akciótervben2 meghatározott feladatok elvégzésével. A Tanács üdvözölte a Bizottság azon javaslatát, hogy a kidolgozás alatt álló fontosabb jogszabályok tervezetét szisztematikusan vizsgálják meg, hogy érdemben szolgálják-e a liszszaboni célok megvalósítást, illetve nincsenek-e ellentmondásban azokkal. A tagországoknak 2003 júliusáig be kell építeniük a stockholmi és a barcelonai célokat a bels piacot szabályozó jogszabá-
A reformok felgyorsítása érdekében négy prioritást határoztak meg: 1. A foglalkoztatottság és a szociális biztonság növelése 2. A vállalkozó kedv növelése és az innovációs készségek javítása 3. A bels piac meger sítése 4. A környezet védelmének er sítése a gazdasági növekedés gyorsítása és munkahelyek teremtése érdekében Ezek mindegyikének van több-kevesebb kutatási-fejlesztési vonatkozása is, de a terjedelmi korlátok miatt itt most csak a vállalkozó kedv növelése és az innovációs készségek javítása témával foglalkozhatunk részletesebben. Megállapították, hogy Európának nagyon jelent s innovációs potenciálja van, de többet kell tenni annak érdekében, hogy ez a potenciál materializálódjon. Javítani kell a tudomány és az ipar együttm ködését, mert az ipari szektor a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés legfontosabb forrása, és nagy szerepe van a tudás bázisú társadalom megteremtésében is. A kutatás-fejlesztés teljes feltételrendszerét – els sorban az üzleti élet bekapcsolásával – javítani kell, és el kell érni, hogy a GDP 3%-át fordítsák kutatásfejlesztésre 2010-ig. Meger sítették, hogy a tudásbázis növelése, az innovációs teljesítmény javítása és a vállalkozó kedv növelése érdekében elindított programok tovább folytatódnak, és határid t szabtak maguknak, hogy az információs társadalom megvalósításra irányuló program záró egyezményét – több más, a lisszaboni stratégia megvalósítását szolgáló dokumentum, így például az egységes eu-
1
Green Paper: Entrepreneurship in Europe Action Plan: Simplifying and improving the regulatory environment 2
3
ségeket. Szorgalmazzák a tudomány társadalmi elismertségének növelését.
lyaikba. A Tanács javasolta, hogy még 2003 vége el tt fogadjanak el egy akciótervet a vállalati törvények felülvizsgálatára.
Az Európai Tanács felismerte a védelmi és biztonsági rendszerekhez köt d kutatás-fejlesztés jelent ségét a csúcstechnológiák fejlesztésében, és ezen keresztül az innovációban és a versenyképesség javításában betöltött szerepét. Felkérték a tagországokat, hogy az Európai Unió védelmi eszközeir l szóló, a Bizottság által közzétett közlemény4 alapján vizsgálják meg a biztonsági és védelmi rendszerekkel kapcsolatos kutatások összefüggéseit az európai kutatás-fejlesztéssel, és fontolják meg egy kormányközi védelmi ügynökség létrehozását.
Az Európai Unió középtávú növekedési feltételeinek és versenyképességének javításához szükségesnek tartják a központi és a magán befektetések növelését a tudás lánc minden láncszemébe, els sorban a munkaer képzettségének és felkészültségének javítása érdekében. Az Európai Innovációs és Kutatási Térség kialakításának és az információs társadalom kiépítésének kulcsfontosságot tulajdonítanak. Már el re kérik a tagországokat, hogy tegyenek sürg s lépeseket a Bizottság által beígért új Kutatás-fejlesztési Akciótervben foglalt feladatok gyakorlati megvalósítása érdekében, amelyben érinteni fogják a barcelonai határozat szerint a vállalkozási t ke bevonásával a GDP 3%-ára növeked K+F ráfordítások kérdését is.
A Tanács felkérte a tagországokat és a Bizottságot, hogy a kutatás, a pénzügyi szektor és az üzleti szféra szakért inek összefogásával vizsgálják meg, hogy milyen feltételek között és milyen eszközökkel lehet az üzleti szféra innovatív kapacitását tovább fokozni új termékek kifejlesztése és új szolgáltatások bevezetése érdekében.
A Tanács felszólította a tagországokat, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az Európai Innovációs és Kutatási Térség mindannyiunk – beleértve a b vítés kapcsán újonnan csatlakozó országokat is – gyarapodását szolgálja. Tervezik, hogy európai platformot létesítenek a technológiai tudásbázissal rendelkez kutatóhelyek, az ipar, a hatóságok és a pénzintézetek bevonásával az innováció szempontjából olyan kulcsfontosságú területeken, mint például a növényi genomika vagy a hidrogén üzemanyag. A 6. Kutatási Keretprogramban meglév kapacitások célirányos és hatékony felhasználásával, valamint a nemzeti kutatási programok koordinálásával kívánják elérni, hogy az Európai Kutatási és Innovációs Térség megvalósítsa feladatát. Külön figyelmet szentelnek a kormányközi együttm ködési szerz dések alapján m köd európai kutatási szervezeteknek, valamint a kis- és középvállalkozások részvételének a kutatásban és az innovációban. Az európai rpolitikáról 2003. január 21-én közzétett tanulmány3 megvitatását követ en még 2003 vége el tt szeretnék elfogadni az Európai Bizottság és az Európai rkutatás Ügynökség (ESA) által kidolgozott új európai rkutatási stratégiát. A tagországoknak együtt kell m ködniük a Bizottsággal a biotechnológiai szektor fejlesztésében, sürg sen befejezve a szükséges jogszabályalkotást, és hatályba léptetve a jogszabályokat. A kutatási és az üzleti szféra kapcsolatainak er sítésével támogatni fogják az új tudományos eredmények gyorsabb bevezetését a termelésbe, a spin-off vállalatok alapítását, a kutatók mobilitását, és felkérik az üzleti szférát, hogy magas szint európai fórum létrehozásával támogassa ezeket a tevékeny-
3
Green Paper: COM(2003) 17 final
European
Space
A Tanács megelégedéssel nyugtázta az európai szabadalom tárgyában az elmúlt hónapban létrejött politikai megállapodásokat, és indítványozta a miel bbi gyakorlati megvalósítást. Felhívta a tagországokat és a Bizottságot, hogy a szellemi tulajdon védelme érdekében tegyenek további lépeseket a hamisítás és a szabadalombitorlás ellen, amely elbizonytalanítja a digitális termékek és szolgáltatások piacának fejlesztését, továbbá terjesszék ki a szabadalmi védelmet a számítógép-alkalmazásokkal kapcsolatos találmányokra. Felismerve az elektronikus kommunikáció gazdasági növekedésre és versenyképessége gyakorolt, valamint munkahely teremt hatását tovább kívánják növelni a hálózatok és az elektronikus szolgáltatások szerepét a lisszaboni célok megvalósításban. A Bizottságnak a telekommunikációs szektor fejlesztésére és szabályozására tett eddigi er feszítéseivel, valamint az Európai Unió eEurope 2005 Akciótervében lefektetett feladattervvel összhangban a Tanács a következ ket javasolja: • az elektronikus kommunikáció szabályozására 2003 júliusáig új korszer , hatékony és koherens keretjogszabály foganatosítását; • tapasztalatcsere segítségével az eGovernment, eHealth, eLearning és eBusiness programok keretében kifejlesztett korszer eszközök elterjesztését; • az eInclusion program megvalósításával a társadalom csökkent képesség tagjainak a tudás bázisú gazdaságban és társadalomban való részvé4
Policy.
Communication of the Commission on „Towards an EU Defence Equipment Policy”
4
•
•
•
•
•
• javasolja az oktatási rendszerek fejlesztésére irányuló tízéves középtávú program megvalósítását, amely egyúttal demonstrálja az oktatásnak és képzésnek a gazdasági növekedésre gyakorolt hatását, valamint segíti a jó gyakorlat elterjesztését, továbbá a humán er források hatékony és megfelel fejlesztését szolgáló beruházásokra ösztönöz; • javasolja a szakmai oktatás és képzés, valamint a fels oktatás területén elkezdett fejlesztések folytatását, a nagyobb átláthatóság kiépítését az oktatási rendszerekben, valamint a végzettség min gének igazolását és a végzettség kölcsönös elismerését az európai mobilitás biztosítása és az egyenl esélyek megteremtése érdekében; • hangsúlyozza a képességek és a nyelvtudás fejlesztésének szükségességét, a digitális eszközök használatának elsajátítását, valamint az élethoszszig tartó tanulás fontosságát; ennek érdekében 2003 júniusában javasolja elfogadni az eLearning és az ERASMUS-WORLD programokat; • felkéri az Európai Oktatási Tanácsot, hogy vizsgálja meg az oktatás és a kultúra társadalmi fejl désben betöltött szerepét, valamint azt, hogy a szubszidiaritás elvének messzemen betartásával hogyan lehetne az oktatás, képzés és a kultúra szerepét tovább növelni a társadalmi fejl dés gyorsítása érdekében; továbbá felkéri az Oktatási Tanácsot, hogy err l szóló jelentését a 2005. évi tavaszi csúcsértekezleten terjessze el .
telét nehezít technikai, szabályozási és egyéb akadályok lebontását; egy új direktíva kidolgozását 2003 vége el tt a nyilvános hatósági és kormányzati dokumentumok újrafelhasználásáról, valamint a hálózatok és elektronikus információk biztonságát szavatoló európai ügynökség létesítésér l; a 3G mobil kommunikáció fejl désének el segítése érdekében a kooperáció fokozását az eszközök fejlesztésében, az átláthatóság növelését a szabályozásban és a kötelezettségvállalásban, valamint javasolják megvizsgálni az üzembe állítás tervezett határidejének és a spektrumok újrafelosztásának kérdését, továbbá a hálózati infrastruktúrák közös (megosztott) hasznosításának kérdéseit is; 2003 vége el tt a nemzeti stratégiák kidolgozását és elfogadását a nemzeti széles sávú adatátvitel és a nagy sebesség internethálózatok kiépítésére 2005-ig a nagy sebesség internethozzáférések miel bbi biztosítása érdekében; egy olyan szempont- és kritériumrendszer kidolgozását, amely lehet vé teszi majd a Strukturális Alapokból pénzeszközök felhasználását az elektronikus kommunikáció-fejlesztésre, különös tekintettel a földrajzilag elkülönül , fejletlen, ritkán lakott és elmaradott térségekre; felkérik a Bizottságot, hogy 2003 közepéig készítse el az útmutatót, amely segíti a Strukturális Alapok pénzeszközeinek e célra történ felhasználását; az elektronikus kommunikációs technológiák fejlesztésére irányuló nemzeti kutatási programok, valamint a privát szféra kutatási er feszítéseinek, továbbá egyes EUREKA jelleg koordinált nemzetközi kutatási programoknak a támogatását.
Az ügyek jelenlegi állása szerint a lisszaboni folyamat 2010-ig tervezett megvalósításában az újonnan csatlakozó országoknak is b ven lesz még tennivalójuk. Dr. Szendr di László TéT attasé (Brüsszel)
A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy a 2004. tavaszi csúcsértekezletre készítsen jelentést a telekommunikációs szektorban addig elért fejl désr l.
Elfogadták a Moratti-reformot Kormánybiztos az olasz K+F intézményrendszer élén
Az Európai Tanács üdvözölte az Európai Fejlesztési Bank Innovation 2010 elnevezés kezdeményezését, amely szerint kölcsönök folyósítására elkülönítenek egy 2003 és 2006 között felhasználható 20 milliárd eurós keretösszeget a lisszaboni és barcelonai célok megvalósításának támogatására az innováció, a kutatás-fejlesztés és az oktatás területén, valamint a információs és kommunikációs technológiák széles kör elterjesztése érdekében.
A közoktatást, az egyetemeket és a tudományos kutatásokat felügyel miniszter, Letizia Moratti asszony nevéhez f z dik az a nagyszabású reform, amelynek célja, hogy átrendezze az er vonalakat az olasz kutatásfejlesztés állami intézményrendszerében, megnyirbálva bizonyos szinteken az intézményi önállóságot, min ségi követelményeket illesztve a teljesítménymérésbe.
A humán t ke fejlesztésébe történ befektetés el feltétele az európai versenyképesség növelésének, valamint a gazdasági növekedés el mozdításának, a foglalkoztatottság növelésének és a tudásalapú gazdaság felé történ elmozdulásnak. Ennek érdekében a Tanács:
A 2003. május 16-i kormányülésen elfogadták azt a három kormányrendeletet, amely hét állami kutatási intézményt érint. Ezekb l három élére egy éves id tartamra kormánybiztos kerül, a többi négy pedig beépül az el z ekbe. El zményként említen5
küszöbölése. Mindezzel er sítve az intézményközi inter- és multidiszciplináris kapcsolatokat.
d az a tény, hogy a Nemzeti Kutatási Tanács (CNR) elnöke Lucio Bianco egy héttel korábban lemondott posztjáról, irányíthatatlannak, követhetetlennek és végeérhetetlennek min sítve az intézmény 4 éve kezd dött, és azóta számos reformfordulattal kísért átalakítási folyamatát. „Ez egy gyenge, de élet- és versenyképes rendszer” – értékelt a lemondott elnök –, „annak ellenére, hogy pénzügyi forrásaink igen sz kösek.”
Külföldi hídf állások kialakítása elengedhetetlen, mégpedig kapcsolódó tudományterületek kiválósági központjaival. Ez a folyó K+F diverzifikálása mellett arra is szolgál, hogy kaput nyisson a legjobb fiatal kutatóknak az országba történ visszaáramláshoz. Szomorú tény, hogy az agyelszívásjelenség Olaszországot kiemelten sújtja az európai közösségen belül, itt valósul meg legkevésbé a kétirányú folyamat: gyakorlatilag az ifjú diplomások, fiatal kutatók csak elmennek az országból, igen ritka az, aki évek elteltével, hírneve és pozíciója meger södésével visszatér. (A kiáramló tudósok dominánsan az Egyesült Államok agytrösztjét gazdagítják.)
A három intézmény, amely élére miniszteri biztos kerül a következ : a CNR, az Olasz rkutatási Ügynökség (ASI) és a Nemzeti Asztrofizikai Intézet (Inaf). A miniszter szerint a tervezett átrendezés arra szolgál, hogy megteremtse a feltételeket arra, hogy az olasz kutatási intézményhálózat beilleszkedjen az európai hálózatba, jelent sebb lehet ségeket nyújtva a fiatalok számára, leépítve a kutatóintézet/hivatal bürokráciáját. Emellett nagyobb hatékonyságot illesztve az intézményrendszer m ködésébe a kutatókat helyezze a szabályozás, ill. a m ködés centrumába.
A K+F intézményi reform, az új kutatói mozgástér és a változó követelményrendszer els dleges célja, hogy az ország visszanyerje veszend ben lév gazdasági versenyképességét, ipari vezet pozícióját, és hogy nagyobb kutatói mobilitással a tudomány világa közelítsen az eddig t le leválasztva létez fels oktatáshoz és reálgazdasághoz.
A beolvadásra ítélt intézetek közé tartozik az Agrárjogi Nemzetközi Intézet (Idaic), a Nemzeti Anyagfizikai Intézet (Infm), az Alkalmazott Optikai Intézet (Inoa) és a „Girolamo Vitelli” Papírológiai Intézet. Eközben a profiltisztítás szándékával a CNR átadja a Nemzeti Asztrofizikai Intézetnek (Inaf) valamennyi csillagászati, rkutatási és bolygóközi fizikai kutatással foglalkozó intézetét.
Hagymási Tünde TéT attasé (Róma)
Kutatási kooperáció, hálózatépítés az EU-hoz csatlakozó országokkal
Ezek azok a mélyreható és tartalmi változások, amelyek az olasz tudománypolitika napi hírei közé tartoznak, felkavarva intézményeket és kutatói indulatokat.
A Kutatási és Technológia-fejlesztési Tanács a Szövetségi Oktatási, Tudományos és Kulturális Minisztériummal (BMBWK) együttm ködve akciótervet dolgozott ki a kelet-közép-erópai országokkal való együttm ködés, az EU 6. KTF keretprogramjában való közös részvétel ösztönzésére.
A kormányzati el készít munka és a parlamenti vita során, a számos módosító javaslat nyomán az államigazgatási kétházas bizottságot els dlegesen az motiválta, hogy az intézetek, de legf képpen a kutatók meg rizzék önállóságukat. Az állami kontroll a tudományos kutatások területén azonban továbbra is er teljes marad: a kutatóintézetek igazgatótestületei elmozdíthatóak, cserélhet ek abban az esetben, ha a minisztériumi instrukciókat, stratégiai irányvonalakat nem megfelel képpen követik.
A CONEX (Cooperation and Networking for Excellence) program ennek az akciótervnek a része, amelyre a minisztérium 1 450 000 euró külön keretet biztosít. A CONEX program az EU 5. KTF Keretprogramjában már sikeresnek bizonyult együttm ködési formákra (Center of Excellence) kíván építeni. Az elképzelések szerint ezek a már meglév , a csatlakozó országokban m köd kiválósági központok kooperálnának osztrák tudományos és kutatóintézetekkel, közös projekteket indítanának, workshopokat, konferenciákat szerveznének, virtuális hálózatokat építenének ki. A program operatív céljai: • Az osztrák kutatási tevékenység nemzetközivé tétele • Célirányos együttm ködés a csatlakozó országok kiválósági központjaival • Kétirányú technológiatranszfer
A rendelkezések közös vonása, hogy a tudományos kutatásokat egy teljesítményközpontú modell irányába tereli, kiemelve a termelékenységet mint alapkövetelményt, és az intézmények kiépítend , m köd képes kapcsolatrendszerét az egyetemekkel és az iparral. A teljesítménykövetelmény érvényesülését olyan irányban próbálják megvalósítani, mint a menedzserkultúra és a projektszemlélet elterjesztése a kutatók között, az indokolatlan alá- és fölérendeltségi viszonyok, ill. a párhuzamosságok megszüntetése, a forráspazarlás ki6
• A határokon átnyúló és regionális kutatási együttm ködés er sítése hálózatépítés révén • A „kritikus tömeget” elér hálózatok létrehozása • A kiegyensúlyozott kutatói mobilitás Ausztria és a csatlakozó országok között • Inter-/multidiszciplinaritás • A már meglév er források, kutatási infrastruktúra hatékonyabb, közös kihasználása • Az EU 6. KTF Keretprogramjában sikeres közös projektek létrejöttének el segítése • Az eredmények publikálása • A tudományos utánpótlás (postdoc, 35 év alatt) kiemelt támogatása • A n k tudományos karrierjének támogatása
többnyire hazai kapcsolatban, de egyre inkább terjed a nemzetközi transzrégió is. A transzferterület olyan intézményt jelöl, melynek feladata a külön kutatási projektben elért eredmény átültetése, azaz egy alkalmazott kutatási intézettel, vagy vállalattal kooperációban a megvalósítás koordinációja. A „súlyponti” témák kritériuma egyrészt az, hogy a legfontosabb kutatási irányokat képviseljék, valamint végrehajtásukra legalább 3, de inkább több, és f leg különböz kutatóegység (egyetem, vállalat, intézet stb.) alakítson konzorciumot. A tematikailag pontosan definiált projektek így egyúttal (általában) régión túlnyúló, és sokszor a tartományi finanszírozáson túlmutató, egyes esetekben nemzetközi alvállalkozókat is bekapcsoló együttm ködéssé válnak. Egy-egy súlyponti kutatási program ideje általában 6 év.
A CONEX program nagymértékben hozzájárulhat az Európai Kutatási Térség kialakítása érdekében tett er feszítések sikeréhez, az osztrák és a csatlakozó országokbeli kutatóhelyek versenyképességének növeléséhez.
A támogatás elnyeréséért igen éles verseny volt és a szenátus a külön kutatási területeknél 27 projektb l, a súlyponti témáknál pedig 58 (a szakmai csoportok által már el zs rizett) projektb l választott. Az els csoportra 362,1 M eurót költ a DFG (2003-2004-ben).
Mányi István TéT attasé (Bécs)
A DFG új kutatási témái
Az új súlyponti projektek támogatására pedig az els két évben összesen 38 M euró áll rendelkezésre, ezekkel együtt 2004-t l már 112, a szövetség által támogatott kutatási projekt lesz folyamatban.
A DFG (Deutsche Forschungsgemeinschaft = Német Kutatóközösség, az els sorban fels oktatási kutatóprogramokat támogató és a tudományos utánpótlás biztosításában kiemelked szerepet játszó, önálló intézethálózattal nem rendelkez szervezet) 2003. májusi szenátusi ülése több fontos témáról döntött: • kiválasztották azt a 9 új külön kutatási területet (Sonderforschungsbereiche), ezek között két transzrégiót, melyeket 2003. július 1-jét l hoznak létre, • kijelöltek egy „transzfer-területet”, • döntöttek a közösség által 2004 szét l támogatandó ún. súlyponti kutatási témákról.
Az új külön-kutatási területek: • Társadalomtudományok: „Nyelvi eszközök a fogalmazás, a mondat, és a szöveg elválasztásához” – a potsdami egyetem hosszú távú projektje az emberi megértés és kommunikáció javítását célozza. • Biológia és orvostudomány: „Molekuláris sejtdinamika” a címe a münsteri egyetem projektjének, mely az él szervezetek sejtjeinek épít elemeit kutatja, krónikus gyulladásos bélbetegségek (mint a Morbus Crohn) kutatása a f célja a berlini Freie Universität klinikai csoportja által benyújtott hosszú távú projektnek, a proteinek funkcionális ellen rzésével (melyek az emberi géntérkép alakításában kulcsszerepet játszanak) kíván foglalkozni a kölni egyetem, ugyancsak a proteinek (membránproteinek) a témája annak transzrégiós projektnek, melyet a konstanzi és a zürichi egyetemek közösen fognak végrehajtani. • Természettudományok: a würzburgi egyetem projektje a fert z betegségek elleni hatóanyagok analízise,
A DFG kezeli a szövetségi kutatási minisztérium megbízásából a Bund által nyújtott állami támogatást, így döntése meghatározó a kutatási irányok tekintetében az NSZK-ban. Az ún. „külön kutatási területek” közép és hoszszabb távra szóló (általában 12 év kifutású) projektek, melyek kizárólag a f iskolák/egyetemek nagyobb lélegzet (így a f iskola által alig finanszírozható) munkáit takarják. A jelenlegi kilenccel együtt már 61 f iskolán összesen 284 ilyen programot támogat majd a DFG. A transzrégió ezen belül is egyedi formáció: a szokásos helyhez kötött kutatáshoz képest két, de inkább több egyetem öszszefogását jelentik, az eddigi gyakorlat szerint
7
• Mérnöki tudományok: az internet villámsebes terjedése hozza az igényt a mobilitásra: ezzel kíván foglalkozni a „Technikák, algoritmusok és koncepciók a COFDM-renszerekhez” cím projekt, melyet a Hamburg-Harburgi egyetem nyújtott be. A COFDM (Coded Orthogonal Frequency Division Multiplexing) technika azt ígéri, hogy az Internet kapcsolat kábel nélkül is elérhet lesz, és igen gyors, igen széleskör elérést biztosít majd, az „Új stratégiák a mérés- és ellen rzési technikában a mikro-rendszerek és nanostruktúrák gyártásához” elnevezés projekt számára kíván megbízható mérési rendszereket kifejleszteni, az Erlangen-Nürnbergi Egyetem vezetésével, „A magnézium-legírozás felhasználási határai (InnoMagTec)” a címe a Geesthacht-i GKSS által benyújtott projektnek, mely a magnézium anyagok testre szabott felhasználási folyamatainak elkészítését t zte ki célul. Az új folyamatmodellek a mikrostruktúra manipulálásával a könny fém feldolgozást kívánják tökéletesíteni. • Természettudományok: hogy mennyire fontos az es k pontos el rejelzése, azt Németországban tragikus esemény, a 2002 nyári áradás megmutatta. Az Elba áradása fele akkora sem lett volna a hetekig tartó es zés nélkül. A „Min ségi es el rejelzés: a társadalom jogos igénye a meteorológiával szemben” ez a címe a bonni egyetem nyertes projektjének, melynek célja a német id járásjelz szolgálatnak pontos modellekkel való ellátása, mi történik a vízi öko-rendszerekben (azaz a tengerekben, folyókban és tavakban), ha a klíma megváltozik? Ezt a kérdést igyekszik megválaszolni a „The impact of climate variability on aquatic ecosystems: seasonality and distribution”, koordinátora a kieli egyetem, a „Nano- és mikrofluidika: a molekuláris mozgástól a folyamatos áramlásig” cím , a Saarlandi és a Brémai egyetem által közösen benyújtott projekt azt a kérdést vizsgálja, mi történik a folyadékokkal a mikro- és nanotechnika alkalmazása esetén, szilárdtest-rendszerek nanoszkópikus mérések esetén jelent sen más fizikai jellemz ket mutatnak fel, mint makroszkópikus rendszerben. Ezt a jelenséget fogják vizsgálni a „Nano-drótok és nano-csövek: az ellen rzött szintézist l a funkcióig” cím , a marburgi és hallei egyetem kutatói,
a szilárdtestre alapozott quantum-információ feldolgozással kívánnak foglalkozni a Müncheni M szaki Egyetemen, a Darmstadti M szaki Egyetem nyújtotta be a nukleáris asztrofizika, az atommag elemeivel való kísérletek projektjét, három helyszín (Bochum, Duisburg-Essen és Köln) összekapcsolásával jön létre az a transzrégiós projekt, mely a mezoszkópikus rendszerek szimmetriáival fog foglalkozni. • Transzferterület: a Müncheni M szaki Egyetem korábbi sikeres külön kutatási projektjének („Környezetbarát meghajtó technika járm vekre”) ipari partnerekkel történ megvalósítása a cél. A bels égés motorok és az elektromotorok közötti kapcsolatot megvalósító projekt jó hasznosítást ígér. Az új DFG súlyponti projektek: • Élettudományok: „Humánpatogén gombák kolonizációja és infekciója” – a Hannoveri Egyetem f vállalkozásában benyújtott projekt gombás fert zésekkel foglalkozik, melyek els sorban a gyenge immunrendszer emberi egyedekre ártalmasak, „Szinapszisok képz dése, funkciói és plaszticitása” – a Kaiserslauterni Egyetem koordinálásában a projekt olyan glia-sejtekkel (az emberi idegrendszer egy sejttípusa) foglalkozik, melyek a legfrissebb ismereteink szerint az idegrendszer „ragasztóanyagai”, azaz aktív szerepük van az agyban az információk feldolgozásában és tárolásában, „Directed evolution to optimise and understand molecular biocatalysts” – a projekt f leg a kölni egyetemen készül, és a biokatalizátorok tulajdonságait kutatja. • Társadalomtudományok: „Korai centralizáció és urbanizációs folyamatok az Alpoktól északra” – a kieli egyetem által koordinált kutatás az i.e. 7-5 sz. közötti kelta kultúrákkal foglalkozik, „Kapcsolatok és családok fejl dése” – a mannheimi és a brémai egyetem közösen benyújtott projektje az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb társadalmi problémáival: a családmodell megváltozásával és a párkapcsolatok új formáival foglalkozik, „Heterogén munkaer piacok flexibilizációs potenciálja” - a legújabb kutatások szerint a munkaer piac sem homogén struktúra. Ezzel és új szociális modellek felállításával kíván foglalkozni a mannheimi egyetem vezetésével a nyertes kutatócsoport. 8
riákban a társadalomtudományi végzettség eknél jobb kereseti lehet ségeket találnak. Bizonyos fokig tartalékot jelentenek a n k, akiknek az aránya az oktatásban fokozatosan növekszik.
a „Lantanoid-specifikus funkciók a molekulákban” cím súlyponti projekt ezen anyagok alkalmazási lehet ségeit kutatja. Benyújtója és koordinátora közösen a bayreuth-i egyetem és a Berlini Freie Universität kutatócsoportjai.
A Science, az USA tekintélyes tudományos magazinja 300. számában átfogó cikkben foglalkozik a sok vitát kiváltó kérdéssel „Down for the Count” címmel. A szerz vitatja azt az amerikai szakmai körökben általánosan elfogadott nézetet, hogy túl kevés amerikai diák választja a tudomány szakirányt, az iparban gondot jelenthet, hogy a csúcstechnológiai munkahelyeket nem tudják majd betölteni megfelel képzettség ekkel, s hogy a doktori programokban a külföldiek egyre nagyobb arányt képviselnek.
Bádonfai Judit TéT attasé (Berlin)
A tudós, mérnök és matematikus utánpótlás helyzete az Egyesült Államokban Az amerikai közvélemény körében a tudományos kutatás megítélése kedvez , a mérnök, a tudós, a matematikus széles kör megbecsülésnek örvend. Ez azonban a pályaválasztásnál már nincs teljesen így, a komoly tudományos és matematikai alapokat igényl természettudományi, mérnöki pályák iránt az érdekl dés csökken.
Az amerikai kormányzat eltökélt szándéka, hogy átfogó intézkedésekkel a helyzet javulását érje el: • A tudományos, m szaki, mérnöki és matematikai képzést javítani kívánják. • A tanárok továbbképzésére külön gondot fordítanak. • A tudományos, m szaki, mérnöki és matematikai területeken dolgozók számának növelését t zik ki célul. • A tudomány népszer sítését nagyobb er kkel folytatják, a tudomány eredményeit a közvélemény számára hozzáférhet vé kívánják tenni. • Feler sítik a kormányzati koordinációt.
Az amerikai TéT szektor kínálta anyagi lehet ségek és az egyedülálló kutatási környezet jelent s vonzer t jelent a világ vezet kutatói számára. (Az agyelszívás ma túlnyomórészt az Egyesült Államokba irányuló, er sen egyoldalú folyamatot jelent. Ez nem csak a szegényebb országoknak, de a világ vezet TéT hatalmainak is gondot jelent.) Az Egyesült Államok a küls források fenntartása mellett er feszítéseket tesz a TéT humánt ke bels újratermelésére, b vítésére is. A felmérések szerint az elkövetkez öt évben a tudományos-m szaki hátter képesítéssel rendelkez k iránt az igény több mint 50%-kal fog növekedni. A XXI. század kihívásaira minden ország csak a magasan képzett kutatók, mérnökök megfelel arányának biztosításával adhat megfelel választ.
A valós helyzet tisztázása és a fenti célok elérése érdekében az elnök két legfontosabb TéT tanácsadói testülete is kiemelten foglalkozik a kérdéssel. Az Országos TéT Tanács (National Science and Technology Council – NSTC) Oktatási és Munkaer Albizottságában koordinálják a tárcák ez irányú tevékenységét. A munkacsoport vizsgálja a tudományos, technológiai, mérnöki és matematikai terület humán er forrás állapotát, a szövetségi kutatás munkaer helyzetét, valamint az oktatás területén bevezetett intézkedések hatását.
Az Egyesült Államok szakmai köreiben sokan vitatják, hogy elegend számú jó szakember áll majd az USA rendelkezésére. Az abszolút számokat tekintve az USA még nincs rossz helyzetben, azonban el nye fokozatosan csökken vetélytársaival szemben. Az Amerikában elért eredmények is gyakran külföldi nevéhez köt dnek, fontos szakterületeken a PhD fokozatot szerz k közel fele nem amerikai születés .
A magánszektor (ipar, oktatás, kutatás) megbecsült képvisel ib l álló elnöki TéT tanácsadói testület (President’s Council of Advisors onScience – PCAST) is létrehozott a közelmúltban egy „Tudományos, mérnöki munkaer és oktatás” panelt, amely vizsgálja a képzés mennyiségi és min ségi paramétereit: • Jogos-e az általános nézet, hogy m szaki végzettség szakemberekb l a közeljöv ben hiány mutatkozik majd? A TéT milyen területén jelentkezik ez az igény? • Elegend -e az USA TéT oktatási kapacitása a fenti igény kielégítéséhez?
A nemzetbiztonsági indíttatású intézkedéseket a kutatók egy része nehezményezi, míg másokat a terrorista támadás veszélye tesz bizonytalanná. A kutatói és diákvízumok kiadásának egyre szigorodó feltételei is sokakat elriasztanak. A természettudományos, mérnöki és matematikusi diplomák aránya a 90-es évek elejét l kezdve ismét csökken, jóllehet ezekben a szakmai kategó9
• Kapacitáshiány esetén milyen stratégia alkalmazandó, milyen konkrét intézkedésekre lesz szükség az oktatás területén?
lyes tudományos gyakorlat egyebek között magában foglalja, hogy a kutatók és szakért k • kövessék a kutatók közössége által is meger sített eljárásmódokat, azaz becsületes, lelkiismeretes és pontosságra törekv munkát mind a tudományos kutatásban, mind az eredmények rögzítésében és bemutatásában, mind a kutatás és eredményeinek bírálatában; • etikailag elfogadható módszereket alkalmazzanak az adatok összegy jtése és értékelése során, valamint a kutatómunka közben ragaszkodjanak az ismert tudományos elvekhez, gyakorolják a tudományos kutatásban szükséges nyíltságot az eredmények publikálásakor, valamint • vegyék megfelel en figyelembe a többi kutató munkáját és az általuk elért eredményeket, tartsák tiszteletben mások eredményeit, és azokra építve végezzék saját kutatásaikat, és publikálják eredményeiket.
A vázolt probléma megoldása sokkal hatékonyabban történhet, ha az amerikai felméréssel párhuzamosan a nemzetközi környezet ez irányú terveinek, az alkalmazott módszereknek az áttekintését is elvégzik. Erre a washingtoni diplomáciai közegben való tájékozódáson túl, egy nemzetközi tanácskozás, konferencia adna módot. Az OSTP igazgató-helyettese (gyakorlatilag a kormány tudományos államtitkára) a fenti szándékot meger sítette. Elképzelhet nek tartja, hogy a tudományos, mérnöki és matematikus képzés helyzetét vizsgáló rendezvénynek az Egyesült Államok adjon otthont. Dr. Takács István TéT attasé (Washington)
A Finn Akadémia kutatásetikai iránymutatása
Továbbá a helyes tudományos gyakorlat része az is, hogy • A kutatást a jelenlegi tudományos ismereteknek megfelel en tervezik, folytatják le és dokumentálják részletesen. • A kutatók jogállásával, jogaival, szerz társi viszonyával, felel sségével és kötelességeivel kapcsolatos kérdéseket, a kutatási eredményekhez való jogot, az eredmények meg rzésének módozatait miden résztvev számára kielégít módon a kutatási projekt megkezdése, illetve az egyes kutatóknak a munkába való bevonása el tt rendezzék. • A finanszírozás forrásairól és más a kutatás végzésével kapcsolatos tényekr l tájékoztatni kell a kutatás résztvev it és nyilvánosságra kell hozni a kutatás eredményeivel együtt. • Be kell tartani a helyes adminisztráció, a személyzeti és pénzügyi ügyintézés szabályait.
A Nemzeti Kutatásetikai Tanács, amely az oktatási miniszter által kinevezett szakért i testület a finn kutatói társadalommal szoros egyeztetésben irányelveket bocsátott ki a helyes tudományos gyakorlatról, valamint a nem megfelel en végzett kutatás és a csalás esetén lefolytatandó eljárásról. A Finn Akadémia elkötelezte magát az irányelvek betartása mellett. Az akadémia saját kutatásetikai irányelvei a fenti dokumentumon alapszanak. Az akadémia elvárja, hogy az általa finanszírozott kutatásokban résztvev , valamint a Finn Akadémia kutatói állásaiban dolgozó szakemberek munkájuk során ezekhez az irányelvekhez tartsák magukat. A helyes és általánosságban elfogadott tudományos módszerekhez való ragaszkodás minden egyes kutató és kutatócsoport saját felel ssége, de felel s érte a kutató részleg vezet je és a kutatást végz szervezetek egész vezet sége is. Az elfogadott gyakorlat követése mellett a kutatói közösségek és az egyes kutatók be kell, hogy tartsák az érvényes törvényeket. Az érvényes törvények és a Nemzeti Kutatásetikai Tanács irányelvei az akadémiai irányelveknél magasabb rend szabályok.
A fenti, a Nemzeti Kutatásetikai Tanács által megfogalmazott követelményeken túlmen en az akadémia elvárja, hogy • a pályázatokkal kapcsolatos minden dokumentumot, beleértve a szakmai önéletrajzokat és a publikációs listákat, a legnagyobb gondossággal állítsák össze, és a bennük foglalt információ pontos és a valóságnak megfelel legyen.
1. A helyes tudományos gyakorlat A Nemzeti Kutatásetikai Tanács irányelveivel összhangban az akadémia a helyes tudományos gyakorlattal kapcsolatban az alábbi követelményeket támasztja:
2. A helyes tudományos gyakorlat szabályainak megsértése A tudomány érdeke, hogy a kutatás nem megfelel végzésével kapcsolatos minden vádat kivizsgáljanak. Az Akadémia ezzel kapcsolatos irányelvei arra az esetre vonatkoznak, ha egy, az akadémia alkalmazásában álló, vagy az akadémia által finanszírozott egyetemi vagy egyéb kutatóhelyen dolgo-
„Az etikailag elfogadható és megbízható tudományos kutatás és hiteles kutatási eredmények érdekében a kutatást úgy kell végezni, hogy az megfeleljen a helyes tudományos gyakorlatnak. A he-
10
2.2. A különféle intézmények szerepe, eljárás a helyes tudományos gyakorlat szabályainak megsértése esetén
zó kutatót vádolnak a szabályok megsértésével. Az akadémia az általa kötött nemzetközi szerz désekbe, például a kutatócserékr l és általánosságban a kutatói mobilitásról szólókba is bele kívánja foglalni a nemzetközi együttm ködésben érvényesíthet etikai szabályait.
Az akadémia által finanszírozott projektekben résztvev kutatók, az akadémia által foglalkoztatott kutatók, valamint a kutatást végz szervezetek a jelen irányelvekben megszabott eljárást kell hogy kövessék, amennyiben bejelentés történik szabálytalanságról vagy csalásról, illetve ilyen esetek gyanúja felmerül.
2.1. Definíciók Az egységes értelmezés érdekében az akadémia kutatásetikai irányelvei ugyanazokat a definíciókat használják, amelyeket a Nemzeti Kutatásetikai Tanács által kibocsátott irányelvek. Ebb l kifolyólag az akadémia irányelvei a helyes tudományos gyakorlat megsértését két kategóriába sorolja: • szabálytalanul végzett kutatás, • tudományos csalás.
A Nemzeti Kutatásetikai Tanács irányelveivel összhangban, a jogi eljárásban a következ tényez k a legfontosabbak: • tisztesség és pártatlanság • minden érintett fél meghallgatása • gyors eljárás
A Nemzeti Kutatásetikai Tanács irányelveivel összhangban a szabálytalanul végzett kutatás és a tudományos csalás a következ képpen értend k:
A helyes tudományos gyakorlat feltételezett megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása a kutatásnak otthont adó szervezet felel ssége. A Nemzeti Kutatásetikai Tanács irányelveivel összhangban az egész eljárást úgy kell lefolytatni, hogy annak minden részletét gondosan dokumentálják, és tiszteletben tartják minden fél jogát az információhoz.
„Szabálytalanságot és tudományos csalást a kutatás folyamatában, valamint az eredmények és a következtetések bemutatásában lehet elkövetni. A szabálytalanság és a csalás nemcsak a tudomány tisztességét sérti, de elkövet i törvényszegésben is b nösök lehetnek. Az eredmények értelmezésében vagy az adatok megítélésében felmerül jóhiszem különbségek azonban a tudományos vita részének tekintend k, és nem sértik a helyes tudományos gyakorlatot.” • • • • • • •
A vizsgálat megkezdésér l a kutatást végz szervezetnek kell döntenie. A szervezet írásban tájékoztatja a vizsgálat megindításával kapcsolatos döntésér l a Finn Akadémiát. A vizsgálat során az érintett szervezet igazgatójának kell gondoskodnia mind a feljelent , mind a gyanúsított jogi védelmér l, és biztosítania, hogy az egész ügyet az el írásoknak megfelel en kezeljék. A teljes vizsgálat lefolytatásának a felel ssége a kutató szervezet vezetésének a vállán nyugszik.
A kutatás szabályai megsértésének tekinthet a kutatás felel tlen és hanyag végzése, más kutatók munkához való hozzájárulásának nem megfelel súllyal történ megemlítése, korábbi eredményekre történ utalás kihagyása, a kutatási eredmények és a kutatás során használt módszerek gondatlan, és épp ezért félrevezet leírása, hanyagság az eredmények rögzítésének és megrzésének terén, korábbi eredmények többszöri publikálása azokat újként feltüntetve, valamint a kutatótársadalom félrevezetése a saját kutatásokról.
Ha a szabálytalanság vagy csalás gyanújába keveredett kutató több kutatócsoportban is dolgozik, az eljárás megkívánja az összes szóban forgó szervezet együttm ködését. Az eljárás során a Nemzeti Kutatásetikai Tanács által kiadott irányelvek betartásán kívül figyelembe kell venni az adminisztrációs eljárásokkal és a hivatalos dokumentumok hozzáférhet ségével kapcsolatos törvényeket, és biztosítani kell az ügy bizalmas kezelését.
A csalás a kutatók közösségének és a döntéshozóknak a tudatos félrevezetése. Hamis információk adása, hamis eredmények bemutatása vagy azok terjesztése a kutatóknak például tudományos közleményben, konferenciael adásban, publikálásra benyújtott kéziratban vagy támogatást kér pályázatban csalásnak min sül. A csalás különféle megjelenési formái: koholmány készítése, félreértelmezés, másolás és a szellemi tulajdon h tlen kezelése.
Az akadémiát írásban kell értesíteni a vizsgálat lezárásáról. A határozatot is magában foglaló, vizsgálatot lezáró jelentést szintén meg kell küldeni az akadémiának. Amennyiben a gyanúsított az Akadémia által alkalmazott kutató, a vizsgálatot lefolytató bizottságba meg kell hívni az akadémia képvisel jét.
11
3. Következmények
a helyes tudományos gyakorlatot kizárja minden olyan szakért i feladatból, amelyet az akadémia megbízásából végezhetne.
3.1. Az Akadémia alkalmazásában álló kutatók esetében
Grosschmidt Péter TéT attasé (Helsinki)
A Finn Akadémia kutatói pozícióit ötéves szerz déssel töltik be. Az akadémiai professzor pozíciójára szóló megbízás lehet határozatlan idej is. A megüresed akadémiai kutatói és professzori állásokat évente egyszer töltik be.
Catania, a tudományos kutatás fellegvára
Az alapszabály, hogy olyan személyek, akik valaha súlyosan megsértették a helyes tudományos gyakorlatot, nem nyerhetnek el akadémiai kutatói állást. Az akadémia minden esetben külön vizsgálat tárgyává teszi, hogy a helyes tudományos gyakorlat megsértésével kapcsolatos gyanú és a feltételezett szabálytalanság súlyossága hogyan befolyásolja a jelentkez helyzetét egy adott betöltend állás vonatkozásában. Egy vizsgálat sokáig tarthat, és az akadémiának be kell töltenie az üres helyeket, viszont a kutató újra pályázhat a következ években akadémiai állásra.
A szicíliai nagyváros 2003 szén látja vendégül Európa közoktatási és tudományos kutatásokért felel s minisztereit. A program a soros olasz EUelnökség kiemelked eseményének ígérkezik. Catania tudományos aktivitását és innovációs készségét tekintve kit nik a többi dél-olasz város közül. A kormány tudománypolitikájának prioritásai között szerepel, hogy Torinót és Padovát követ en harmadikként itt hoznak létre kiemelt kutatási pólust. Mindezzel kett s cél látszik beteljesedni: Dél-Itália K+F tevékenységének kiemelt intézménye születik, illetve a területfejlesztés egy új módszerrel gazdagodik. Cataniában ily módon hatékony szimbiózisban m ködik majd közre az egyetem, a CNR (Nemzeti Kutatási Központ), a helyi hatóságok és a vállalkozások. A program generálta spin-off vállalkozások pedig tovább er sítik, ill. demonstrálják a Berlusconi-kormány politikáját szinte teljes egészében átható üzleti szemléletet.
Amennyiben bizonyítást nyer, hogy az akadémia által alkalmazott kutató megsértette a helyes tudományos gyakorlat szabályait, az akadémia a további lépésekr l történ döntés érdekében megkeresi a büntet hatóságot és a közalkalmazottak fegyelmi hatóságát. 3.2. Az Akadémia által finanszírozott projektek esetében
A közoktatási tárcának két alap célkit zése: a tudományos kutatások dinamizálása – indokoltságát aláhúzza az olasz K+F alulfinanszírozottsága, amely tavaly alig érte el az 1%-ot, ill. a gyakorlatban is megkezd dött iskolareform. Egyik tényez a másikat segíti, mondta a miniszter. Számokban kifejezve a követez tendenciákat vázolta fel Moratti asszony: a 2002-ben a tudományos kutatásokra szánt alapok az el z évihez képest 80%-os növekedést mutatnak. 2002-ben a K+F finanszírozásra Olaszországban 2,232 Mrd eurót költöttek, míg 2001ben 1,246 Mrd eurót. A finanszírozásra kerül tudományos projektek száma: 2001-ben 1949, 2002ben pedig 2755. A projektszám növekedés 40%-os.
Az akadémia minden esetben külön vizsgálat tárgyává teszi, hogy a helyes tudományos gyakorlat feltételezett megsértése és a feltételezett szabálytalanság súlyossága hogyan befolyásolja a jelentkez nek az akadémiához benyújtott pályázatát. Ha a gyanúsított egy munkacsoport tagja, az akadémia megvizsgálja, hogy a csoport tagja által elkövetett szabálysértést figyelembe kell-e venni a csoport pályázatának elbírálásakor. Súlyos esetekben a szabálysértés puszta gyanúja elegend alapot teremt a támogatási kérelem elutasítására. A cselekmény súlyosságától függ en a szabálysértést az akadémia figyelembe fogja venni a csoport kés bbi pályázatainak elbírálásánál is.
A Nemzeti K+F Operatív Programja (PON), amelyet a minisztérium szakemberei a közelmúltban aktualizáltak, 2000-2006-ra összességében 2,38 Mrd eurót irányoz el . További eredmény, hogy ami a K+F humán bázisát jelenti 2001-2002 folyamán 9 ezer fiatal vett részt speciális képzési programokban, úgy a közvetlen kutatásban dolgozók közül, mint a fels oktatásban, vagy a K+F leader vállalkozásoknál.
Az akadémiának joga van ahhoz is, hogy ötéves várakozási id t szabjon a következ pályázat benyújtásáig. Ez alatt az id alatt a szabálysértést elkövet személy nem részesülhet újabb akadémiai támogatásban, mivel az elkövetett szabálytalanságot alapul véve feltételezhet , hogy a támogatásban részesül kutatás során nem fogják betartani a helyes tudományos gyakorlat szabályait, és nem teljesítik az elvárható min ségi követelményeket. Ezen túlmen en az Akadémia hozhat olyan döntést is, hogy azt a személyt, aki bizonyíthatóan megsértette
Dr. Hagymási Tünde TéT attasé (Róma) 12
A Finn Akadémia finomítja stratégiáját
Mind az EU-ban, mind a tagjelölt országokban leginkább az egzakt tudományágakat tekintik tudománynak, kevésbé a humán tudományokat. A tagjelöltek átlagban kevésbé érdekl dnek a tudomány iránt (35% az EU 45%-os átlagával szemben), azonban ez például a magyarokra nem igaz (53%). Az EU-ban 33% gondolja, hogy megfelel en tájékozott a tudományról, a tagországokban csak 27%, a magyarok azonban inkább az EU átlaghoz közelítenek 32%-kal. Mindössze négy tagjelölt ország lakossága adott az EU átlagnál jobb válaszokat az alapvet tudományos tények ismeretét ellen rz tesztkérdésekre: Csehország, Szlovénia és Észtország mellett hazánk is.
A Finn Akadémia elnöksége finomításokat végzett a két éve elfogadott stratégiáján. A stratégia szolgál az akadémia tudománypolitika-alakító tevékenységének alapjául, segít meghatározni a célokat és teljesítménykövetelményeket, valamint a pénzügyi tervezés számára iránymutatást nyújt. Az akadémia tevékenységének f hangsúlya az alapkutatások támogatásán van. Ezen túlmen en folytatni kívánja aktív és befolyásoló szerepvállalását az európai tudománypolitika alakításában és az Európai Kutatási Térség létrehozásában.
A mindennapi életet érint f tudományterületeknek tulajdonított jelent ségben az orvostudomány viszi a pálmát mindenütt (51% a tagjelölteknél, 60% az EU-ban)5. Míg utóbbit a n k és az id sebbek értékelik a legtöbbre, az Internet esetében a fiatalok a leglelkesebb csoport. A megkérdezettek képzettségi fokával arányosan szélesedik a tudományos érdekl dés spektruma is. A tagjelölt országok kit nnek a gazdaság- és társadalomtudományoknak tulajdonított nagy jelent ségben (32% az EU 22%-hoz képest), ugyanakkor az élettudományokat kevesebbre tartják (csak 17% az EU 22%-hoz képest).
A Finn Akadémia különösen aktív a következ területeken: hálózatépítés és a nemzeti kutatási programok kölcsönös megnyitása, kiválósági központok létrehozása és támogatása, kutatóképzés és kutatói mobilitás, az európai kutatási infrastruktúra jobbítása, az európai technológiai el retekintési programok közötti együttm ködés er sítése, kutatási és kutatásértékelési etika, valamint a tudomány és a társadalom közötti kölcsönhatás er sítése. A Finn Akadémia elnökségének véleménye szerint az európai kutatás speciális helyzetet élvez, de alapvet er feszítésekre van szükség az Egyesült Államokkal, Kínával, Délkelet-Ázsia országaival és Oroszországgal való együttm ködés er sítésére. Az új partnerek felkutatása folyamatban van Ázsia többi részén, Dél-Amerikában és Ausztráliában csakúgy, mint Afrikában.
A tudomány hasznát illet en nagy az egyetértés, például a lakosság 75% gondolja, hogy a jöv nemzedékek életét egészségesebbé, könnyebbé és kényelmesebbé teszi majd; a lelkesedés azonban hamar elszáll, amikor tudomány lehetséges szerepét értékelik szegénység megszüntetésében (41%) és a környezet állapotának javításában (44%).
Grosschmid Péter TéT attasé (Helsinki)
A tagjelölt országok lakossága inkább hajlamos arra a véleményre, hogy a tudomány túl gyorsan változtatja meg az életünket (67%), mint az EU polgárai (61%), habár hazánk megint csak az uniós átlag felé húz (64%). A tagjelöltek 52%-a szerint „túlságosan a tudományra alapozzuk az életünket, és nem eléggé a hitre” – ebben a kérdésben a magyarok (61%) kivételesen jobban eltérnek az EU-s átlagtól (45%), csak Románia, Málta és Ciprus el zi meg ket.
A tudományhoz való viszonyában szinte már EU-tag a magyar lakosság Közvélemény-kutatás a tudományról és a technológiáról a tagjelölt országokban Az Európai Unió közvéleménykutató szerve, az Eurobarometer megbízásából a magyar Gallup Intézet 2002 novemberében közvélemény-kutatást végzett a tagjelölt országokban (ideértve a nem els körös Bulgáriát, Romániát és Törökországot is) arról, hogy a lakosság mit tart a tudományról, érdekl dik-e iránta, megbízik-e benne, elegend információt kap-e róla, mi a véleménye etika és kutatás kapcsolatáról. A kapott adatokat a jelenlegi 15 tagországban 2001-ben lefolytatott hasonló közvélemény-kutatás eredményeivel összehasonlítva érdekes általános következetések vonhatók le, melyek Magyarország helyzetére nézve is tanulságosak.
Az egyik ritka téma, melyben igazi megosztottság figyelhet meg az EU és a tagjelöltek között az állatkísérletek elfogadottsága. Az EU átlagánál (45%) minden tagjelölt országban magasabb az állatkísérletet támogatók aránya (átlagban 63%), azonban hazánk 71%-kal dobogóra is került Bulgária és Ciprus mellé. 5
Hét terület közül lehetett választani: orvostudomány, környezet, gazdaság- és társadalomtudományok, csillagászat és rkutatás, genetika, nanotechnológiák.
13
A Japán Statisztikai Hivatal 2003. márciusi összesít je a japán K+F mutatókról
Bár az adatok szerint a tagjelöltek fiataljainak átlag feletti a tudomány iránti érdekl dése, a megkérdezettek 40%-a szerint a fiatalokat ma kevésbé vonzza a tudományos pálya, mint régebben. Mi az oka ennek a vélt vagy valódi presztízsveszteségnek? Míg az Unióban a f indokként (60%) azt jelölték meg, hogy a tudományos oktatás nem elég érdekes, addig a tagjelölteknél ez az indok azonos súlyt kapott a rossz tudományos fizetésekkel és karrierlehet ségekkel (52%, a 43%-os EU átlaghoz képest).
A 2002. áprilistól folytatott felmérés során a Statisztikai Hivatal kb. 13 000 tízmillió jennél nagyobb t kével rendelkez vállalatnak, 1500 kutatóintézetnek, továbbá 3000 egyetemnek és f iskolának küldte el a K+F tevékenységgel kapcsolatos kérd ívet. A kérd ívek kb. 90%-a érkezett vissza, ezek értékelése után a Hivatal a következ adatokat hozta nyilvánosságra.
A tagországok és a tagjelöltek lakossága egyaránt úgy hiszi, hogy az Unió egyre fontosabb szerepet fog betölteni a kutatásban. A tudományos kapacitás terén a tagjelölt országok állampolgárainak 59%-a szerint mind az EU, mind saját országaik számára a b vítés el nyös lesz.
1. K+F kiadások A K+F kiadások teljes összege a 2001 áprilisától 2002 márciusáig tartó pénzügyi évben 16 528 milliárd jen (kb. 138 milliárd USD) volt, amely összeg 1,5%-kal meghaladja az el z pénzügyi év hasonló adatát.
A következ webhelyekr l letölthet k a közvélemény-kutatás részletes eredményei magyarul: • Tudományos ismeretterjesztés: irányzatok és közvélekedés http://europa.eu.int/comm/research/press/2003/p df/factsheet-cc-communicating_hu.pdf • Lényeges-e a kutatás a gazdasági fejl dés szempontjából? http://europa.eu.int/comm/research/press/2003/p df/factsheet-cc-economic_hu.pdf • A tudósok tekintélye, a tudományról és etikáról kialakult nézetek http://europa.eu.int/comm/research/press/2003/p df/factsheet-cc-ethics_hu.pdf • A fiatalok és a tudomány http://europa.eu.int/comm/research/press/2003/p df/factsheet-cc-young_hu.pdf
A GERD/GDP a fenti id szakban 3,29% volt, ami 0,13 százalékkal magasabb az el z évinél. Japán történetében eddig ez volt a legmagasabb GERD/GDP adat. A K+F kiadások intézmények szerinti megoszlása a következ volt: a K+F kiadások 69,3%-a vállalatoktól, 11,2%-a kutatóintézetekt l, 19,6%-a pedig egyetemekt l származott. A K+F kiadások 78,6%-át a magánszektor fedezte, ez összegszer en 2,4% növekedést jelent az el z évhez képest. A központi és helyi önkormányzati, továbbá nonprofit szervezetek általi K+F kiadások aránya 21% volt. A természettudományok esetében az el z évhez képest 0,1%-kal csökkent az alapkutatásra, 1,7%-kal pedig az alkalmazott kutatásokra fordított összeg, ezzel szemben jelent sen n tt (1,8%) a fejlesztésekre fordított kiadások összege.
Angol nyelv források: • A teljes Eurobarometer jelentés http://europa.eu.int/comm/research/press/2003/p df/cc-report_en.pdf • Az RTD Info magazin 2003. májusi száma http://europa.eu.int/comm/research/rtdinfo/37/0 2/article_49_en.html (Az eredmények ismertetése mellett érdekes vélemények is olvashatók itt egyebek között Palugyai Istvántól, a Tudományos Újságírószövetségek Európai Uniójának alelnökét l.) • Az Európai Bizottság Kutatási F igazgatóságának 2003. április 4-i sajtóközleménye http://europa.eu.int/comm/research/press/2003/p r0304en.html
2. K+F területen foglalkoztatottak száma 2002. április elsejei adatok szerint K+F területen 972 500 személy tevékenykedett, ez 2,8%-os csökkenést jelent az el z évhez képest. Ezek között 756 300 kutató volt, amely szám viszont 0,7%os növekedést jelent az el z évhez képest. A n i kutatók aránya a vizsgált id szakban 10,7%-ot tett ki, ami minimális csökkenést jelez az el z , rekordévhez képest. 3. Technológiatranszfer
Tóth András György EU-referens (OM KFHÁ)
A technológiaexportból származó bevétel a vizsgált id szakban 1 246,8 milliárd jen volt, amely 17,9%-os növekedést jelent az el z évhez képest. A technológiaimportra fordított összeg 548,4 Mrd JPY volt, ami az el z évhez képest 23,7%-os növeke14
dést jelent, így a technológia-kivitelb l származó bevétel és az importra fordított kiadás aránya 2,27 volt, ami 0,12%-os csökkenést mutat.
volt, az import 70%-a származott az Egyesült Államokból, az exportnak pedig 50%-a irányult az USA-ba.
A technológia-kereskedelemben Japán legjelent sebb partnere a vizsgált id szakban is az USA
Kanyár Gyöngyi TéT attasé (Tokió)
Innováció, versenyképesség A francia Innovációs Terv újabb állomása
A felvetett módosító javaslatok, kritikák nyomán a kutatási tárca illetékesei átdolgozták az eredeti Innovációs Tervet. Ez alapján az alábbi hét kategória fogja képezni a most kidolgozás alatt álló intézkedéscsomag, ill. a szükséges jogszabályi változások alapját:
2003. áprilisban - négy hónappal az „Innovációs terv” (Plan Innovation) 2002. december 11-ei közös meghirdetése után - Nicole Fontaine delegált ipari miniszter és Claudie Haigneré delegált kutatási és technológiai miniszter közösen zárták az „Innováció a jöv építéséért” („Innover pour construire l’avenir”) cím konferenciát. A mintegy 500 szakért részvételével lezajlott rendezvény fontos állomását jelentette a francia K+F és ipari kormányzat közösen szervezett, széles társadalmi konszenzusra törekv törvényel készít munkájának. Az országban 2002. év végét l 2002. február közepéig folyt egy nagy szabású, országos innováció-politikai konzultáció („Politique en faveur de l’innovation – consultation nationale”). A széles körben terjesztett, a két érintett minisztérium, ill. az állami kutatóintézetek honlapjairól közvetlenül is konzultálható véleménygy jt -lapok 6 csoportban ismertették a tervezett intézkedéseket, és gy jtötték az azokkal kapcsolatos kritikákat, észrevételeket.)
1. új jogi státus biztosítása a business angelseknek, jelent s adókedvezményekkel; 2. innovatív kis- és középvállalkozások adó-, és járulékterheinek nagymérv csökkentése m ködésük els 8 évében; 3. adózástechnikai könnyítések, kutatási adóhitel és egyéb új ösztönz k bevezetése; 4. az innováció állami támogatásának fokozása, a támogatások elnyerésének egyszer sítése az ANVAR koordinációs szerepének er sítésével, az ipari és kereskedelmi kamarák fokozott bevonása; 5. közvetlen intézkedések és akciók (több vállalati gyakorlat doktoranduszoknak, vállalati CIFREösztöndíjak számának növelése, legeredményesebb inkubátorok fokozott támogatása, szabadalmak ösztönzéses, stb.), a kutatás-fejlesztés vállalati valorizációjának biztosítása;
Az érintett tárcáknál 2003. március folyamán történt a válaszok kiértékelése. A 2003. áprilisban bemutatott közös el terjesztésben Fontaine és Haigneré miniszter asszonyok kifejtették, hogy az akció sikeres volt, a konzultáció nagyban hozzájárult az innovációs terv pontosításához, javításához. Lyse Santoro, a francia Ifjúsági, Oktatási és Kutatási Minisztérium, Delegált Kutatási és Új Technológiák Miniszteri Kabinet innovációügyi tanácsosa, a „Plan Innovation” koordinátora szerint a több ezer beérkezett válasz (kutatóintézeti vezet k, vezet kutatók, cégvezet k, professzorok, ipari, tudományos és gazdasági szakért k, szakmai szervezetek, stb.) komoly érdekl dést jelez, és feltétlenül pozitív az a tény, hogy több mint 80%-ban érkeztek támogató visszajelzések a kormányzat innovációserkent akciótervéhez. Santoro asszony hangsúlyozta, hogy a válaszadók intelligenciája, aktív közrem ködése folytán olyan háttérinformációk, ötletek is befutottak, amik messze meghaladták a kérdez k várakozásait.
6. az innovációs kultúra oktatásának fejlesztése, a fiatalok R&D-irányba történ orientálásának fokozása (közös akcióprogramokban az EU-val: európai-nemzeti innovációs prioritás); 7. a stratégiai R&D fokozott támogatása a vállalatoknál, a kutatási és innovációs hálózatok meger sítése (RRIT, EUREKA), kiválósági központok meger sítése a vállalati R&D területén. A tervezett intézkedések és jogszabályi módosítások kidolgozása folyamatban van, és a kutatási tárca szakért i szerint várhatóan 2003 szére kerülhet a törvényjavaslat a parlament elé. Jacques Astoin, a Technológiai Igazgatóság innovációs osztályának vezet je kifejtette, hogy az új jogszabály várhatóan nem teremt majd olyan gyökeresen új helyzetet, mint a korábbi francia innovációs törvény 1999-ben (hatályba lépése idején), ám egyes 15
elemei minden valószín ség szerint jelent sen hozzá fognak járulni az innováció élénkítéséhez.
nyeket kevésbé terhel adatgy jtési módszerek kialakításához.
Dr. Pálfi Gyögy TéT attasé (Párizs)
A tanulmány a fels oktatási intézmények gazdasági vonatkozású tevékenységének, üzleti élettel való kapcsolatainak figyelemre méltó élénkülését mutatja az el z évekhez képest. Igen jelent s a spin-off vállalatok számának növekedése a kérdéses évben, amely az el z évi8 adatokhoz képest 22%-os emelkedést mutat. 2000-2001 folyamán 248 új spin-off vállalatot hoztak létre, míg az el z évben ez a szám 203 volt, az 1999-et megel z öt évben pedig összesen 338. A fels oktatási intézmények által bejegyzett szabadalmak 2000-2001 folyamán az el z évihez képest 26%-kal emelkedtek 725-r l 913-ra. Az ilyen vállalatok által alkalmazottak száma pedig 25%-kal n tt, 3996-ról 4979-re.
Brit fels oktatási intézmények és az üzleti szféra közötti kapcsolatot vizsgáló tanulmány A fels oktatási intézmények és üzleti szféra közötti együttm ködést, a fels oktatási intézmények gazdasági tevékenységbe való bekapcsolódásának mértékét vizsgálja a brit Fels oktatási Finanszírozási Tanács6 által készíttetett tanulmány.7 A tanulmány amellett, hogy a fels oktatási intézmények és az üzleti szféra kapcsolataiban mutatkozó trendeket azonosítja, törekszik olyan elfogadott mutatók kialakítására, amelyek segítik a döntéshozatalt a tudástranszfer támogatására rendelkezésre álló források elosztásában. A tanulmánynak különös aktualitást adnak a brit fels oktatási reform elképzelések intézményi finanszírozásra vonatkozó tervei. A brit fels oktatási intézmények ugyanis három kritérium alapján jutnak költségvetési forrásokhoz, ezek a kutatási teljesítmény, az oktatási tevékenység, valamint a gazdaság teljesít képességében betöltött szerep. A fels oktatási támogatási rendszer reformja ez utóbbinak az eddigiekhez képest nagyobb hangsúlyt kíván adni, amennyiben támogatja tudástranszferre, a helyi gazdaságok fejlesztésére összpontosító intézmények kialakulását más tevékenységi körre, így kutatásra vagy az oktatásra specializálódó intézmények mellett.
A számokban kimutatható eredmények mellett az intézmények részér l általában tapasztalható egy lényegesen átgondoltabb stratégia a kérdés kezelésére vonatkozóan. A tanulmány következtetései a következ témákra vonatkoznak: • Az intézmények stratégiája, prioritásai, illetve szándékai az üzleti szférával való együttm ködésre (A kérd ívek leginkább az intézmények saját stratégiájáról, illetve általában a fels oktatási intézmény mint gazdasági növekedést támogató intézményr l alkotott véleményére kérdeztek rá, így ez a rész az intézmények felfogásáról, megközelítésér l ad tájékoztatást.) • Kutatási együttm ködések az üzleti szektorral (A vizsgált terület magába foglalja a közpénzek részvételével, illetve azok részvétele nélküli együttm ködéseket is.) • Szellemi tulajdon kezelése, ebb l származó bevételek • Az intézmény részér l a vállalatnak nyújtott szakért i szolgáltatások, ezek nagyságrendje, módszerei • Spin-off vállalatok alapítása • Képzés és mobilitás kérdései az egyetemek, illetve az üzleti vállalatok személyi állománya között • Regionális és nemzeti fejlesztésekben való részvétel, gazdasági fejlesztési alapok fels oktatási intézmények általi igénybevételének mértéke és módja
A 2003 márciusában második alkalommal megjelent tanulmány 2000. augusztus és 2001. július közti adatokra támaszkodik. A tanulmány célja, hogy az intézmények válaszai alapján rendelkezésre álló adatokat elemezve fels oktatási intézmények üzleti szférával való kapcsolataiban mutatkozó trendeket azonosítson; kialakítson olyan mutatókat, amelyek a tudástranszfer támogatására fordítandó költségvetési összegek elosztása érdekében segítik az intézmények ilyen irányú tevékenységének értékelését; illetve hozzájáruljon az intézmé6
A Fels oktatási Finanszírozási Tanács (Higher Education Funding Council for England), más feladatai mellett, az Oktatási és Képzési Minisztérium fels oktatási intézmények támogatására szánt összegeinek kihelyezéséért felel s. 7 Az Egyesült Királyság teljes területén található fels oktatási intézmények adatait feldolgozó „Higher Education Business Interaction Survey 2000-2001” (l. a http://www.hefce.ac.uk/pubs/hefce/2003/03_11.htm honlapon).
Spin-off vállalatok alapítása Mivel a tanulmány célja a fels oktatási intézmények gazdasági teljesítményének vizsgálata, a felmérés azokra a spin-off vállalatokra vonatkozott, amelyek a fels oktatási intézmény szellemi tulaj8
16
1999-2000 közötti id szakra vonatkozó adatok.
intézmények vállalatoknak nyújtott támogatását. Az intézmények kiemelked mértékben járulnak hozzá a vállalat „tudásbázisához” vállalkozási/vállalkozói képzés biztosításával, illetve üzleti stratégiai tanácsadással. A kérdéses vállalatok üzleti partnerének e területen való aktivitása lényegesen kisebb, bár üzleti tanácsadás esetében még mindig jelent s. Míg vállalkozási képzést a fels oktatási intézmények 68%-a biztosít a vállalatok részére, addig ebben a kérdésben az üzleti partner hozzájárulása 22%-ban fordul el . Üzleti tanácsadást a fels oktatási intézmények 75%-a végez, míg az üzleti partnerek 41%-a.
dona nélkül nem jöhettek volna létre. Emiatt ide tartoznak az intézmény, illetve alkalmazottai által, a kutatási eredmények kereskedelmi felhasználása érdekében alapított vállalatok akkor is, ha a vállalatok csak részben, vagy egyáltalán nem tartoznak a fels oktatási intézmény jelenlegi vagy volt alkalmazottai tulajdonába. Ide sorolódnak továbbá azok a „start-up” vállalatok is, amelyek a fels oktatási intézmény tanárai vagy diákjai tulajdonába tartoznak akkor is, ha nem az adott intézmény birtokában lev szellemi tulajdon képezi a vállalat alapját. Emellett az adatgy jtés a létrejött vállalatok száma mellett a fels oktatási intézmény részér l a vállalatnak nyújtott támogatásra is vonatkozott.
A fels oktatási intézmények 39%-a biztosít ezen vállalatok számára az intézmény területén inkubációs szolgáltatást, míg az üzleti partner ugyanezt az adott vállalat körzetében nagyjából azonos arányban, 39-33%-ban nyújtja. Az üzleti partner minden esetben lényegesen nagyobb mértékben tud biztosítani kockázati t kéhez való hozzáférést. Mindegyik mutató esetében növekedés figyelhet meg az el z évi adatokhoz képest, azonban az emelkedés egyik esetben sem ugrásszer .
A korábban már említett, el z évekhez viszonyított jelent s növekedéssel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az el z , 1999-2000-es tanulmány esetében bizonyíthatóan a valóságot alulreprezentáló adatok álltak rendelkezésre, illetve a válaszadás lényegesen kisebb mérték volt.9 Mindezel együtt a 22%-os növekedés nem kizárólag a korábbi felmérés hiányosságaiból adódik, mindenképpen megfigyelhet egy pozitív tendencia. Az újonnan alapított vállalatok számában mutatkozó növekedés a felmérés által négy kategóriába osztott vállalat mindegyikére vonatkozik. Ezek, a részben a fels oktatási intézmény tulajdonát képez , az intézményi részesedéssel nem bíró, az intézmény alkalmazottai, illetve az intézmény diákjai/pályakezd i tulajdonában lev spin-off vállalatok. Legjelent sebb emelkedés az intézményi tulajdonnal nem rendelkez vállalatok esetében tapasztalható, ahol az el z évi alapításokhoz képest 75%-os növekedés figyelhet meg. Jelent s az intézmények alkalmazottainak tulajdonában lev vállalatok számának emelkedése, amely esetében az alapítások százalékos emelkedése 43%, valamint a diákok tulajdonába tartozó vállalatok számának emelkedése, amely esetében ugyanez a szám 33%.
A tanulmánnyal kapcsolatban több sajtónyilatkozatban, kommentárban kiemelték az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok egy spin-off vállalatra es kutatási ráfordításainak összehasonlítását. Míg az Egyesült Királyságban 12 millió angol font érték ráfordítás esik egy spin-off vállalat alapítására, addig ez az USA esetében 46 millió angol font. A számokkal kapcsolatban azonban meg kell említeni, hogy az ilyen vállalatok alapítása nem az egyetlen mód szellemi tulajdonból való jövedelemtermelésre. A license egy másik módszer, amely esetében a bevétel a kutatási kiadások százalékában az USA fels oktatási intézményeiben 4,3%, az Egyesült Királyság intézményeiben 0,6%. Mindezek fényében elmondható, hogy a két országban a szellemi tulajdon felhasználásában más stratégiák dominálnak.
Az összehasonlítás alapját képez két évben aktív vállalatok bevételei is növekedtek, de nincs adat arról, hogy a növekedés mely években alapított vállalatok bevétel-növekedéséb l származik. Legnagyobb emelkedés a fels oktatási intézmény részesedésével bíró vállalatok esetében látható, ahol a 1999-2000-es 98 066 GBP bevétel a következ évre 162 091 GBP-re emelkedett, illetve a diákok vállalatainak esetében, ahol 24 430 GBP-r l 53 600 GBP-re való emelkedés történt.
Szalai-Sz cs Ildikó TéT attasé (London)
Oroszországi innováció: „Soha ne add fel!” Hogyan kell megszervezni és sikeresen lebonyolítani a tudományos eredmények áruvá alakítását és piaci értékesítését? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre próbáltak választ adni az Orosz Tudományos Akadémia Innovációs Koordinációs Bizottsága 2003 áprilisában a Moszkva melletti Csernogolovka városában tartott kihelyezett ülésének résztvev i.
A spin-off vállalatokra vonatkozó felmérés megállapításaiból érdemes kiemelni a fels oktatási 9
A 2000-2001-es adatokat feldolgozó „Higher Education Business Interaction Survey” esetében a válaszadási arány 98%-os volt. 17
A tudományos eredmények gyakorlati hasznosítása nem pusztán pénzügyi és jogi kérdés, hanem kulturális probléma is – fejtette ki Vlagyimir Zinov, a Népgazdasági Akadémia technológiák hasznosításával foglalkozó központjának vezet je. A kutatóknak fel kell ismerniük saját érdeküket és tudatosítaniuk kell magukban azt, hogy az általuk kidolgozott technológiai újdonságok gyakorlati hasznosítása az egész kutatói kollektíva érdekeit is szolgálja.
A rendezvényen a Koordinációs Bizottság tagjain kívül részt vettek az Ipari, Tudományos és Technológiai Minisztérium, a Moszkvai Terület Kormánya, a British Council, az orosz kormány Népgazdasági Akadémiája, az Oroszországi Kockázati T ke Szövetség, valamint Csernogolovka város tudományos intézeteinek vezet i is. A plenáris ülést vezet Jurij Oszipján akadémikus, az Orosz Tudományos Akadémia csernogolovkai Tudományos Központjának igazgatója szerint egyesek úgy gondolják, hogy ha egy tudósnak sikerült valami újat felfedeznie, akkor innent l kezdve már nem nehéz a kutatás eredményét piacra dobni. A piacnak viszont megvannak a saját törvényei, amelyek nem mindig esnek egybe azzal, amit a kutató szeretne. A technológiai kutatások eredményeinek hasznosításával hozzáért szakembereknek kell foglalkozniuk.
Az ülés résztvev i foglalkoztak a legsürget bben megoldandó feladatokkal is, melyek közül kiemelt fontosságú a tevékenységük segítésére hivatott jogi irodák létrehozása, további befektet k bevonása az innovációs tevékenységbe, a folyamat számára kulcsfontosságú szakemberek képzése, valamint a tájékoztatási tevékenység. Alaister Brett, az Oxford Innovation munkatársa úgy véli, hogy nagyon fontos az egyensúly megtartása: egyrészt az érvényes jogszabályok alapján ki kell alakítani a m köd képes innovációs központokat, másrészt pedig ezzel párhuzamosan üzletileg hasznosítani a technológiákat.
Többek között ilyen szakemberek képzésével is foglalkozik az Orosz Tudományos Akadémia Innovációs-Technológiai Központja, melyet az akadémia elnökségének határozata alapján hoztak létre idén márciusban. Alapítói között találjuk még a Tudományos-M szaki Kisvállalkozások Fejlesztését Segít Alapítványt, a Moszkvai Állami Egyetemet, a Népgazdasági Akadémiát, valamint a Moszkvai Terület Kormányát.
Brett úr szerint alapvet az is, hogy minél többen szerezzenek tudomást az elért eredményekr l, ezért a közvélemény és a szakmabeliek tájékoztatása is kiemelt jelent ség .
Ilyen innovációs-technológiai központok létrehozásának ötlete két éve merült fel, az alapítók az els ilyen intézmény befogadására alkalmasnak találták a csernogolovkai Fizikokémiai Intézetet, ahol minden szükséges feltétel rendelkezésre áll.
Az angol szakember szerint els dleges fontosságú a külföldi befektet k jogi és pénzügyi biztonsága: a beruházni szándékozó cégeket meg kell arról gy zni, hogy Oroszországban a pénzük biztonságban lesz.
Az el készít munkálatok során együttm ködési szerz dés megkötésére is sor került többek között az angliai Gryphon Beruházási Bankkal. Az Angliába eljuttatott 20 projekt közül a lehetséges befektet k - olyan cégek, mint a Danisco, a Kidde, az ICI vagy a Cyclon - az els körben 11 iránt mutattak érdekl dést.
Az Oxford Innovation képvisel je felszólalását Churchill jól ismert mondásával zárta: „Never give it up!”, azaz „Soha ne add fel!” Dr. Erdélyi Árpád TéT attasé (Moszkva)
Szergej Aldosin, a Fizikokémiai Intézet igazgatója úgy véli, hogy ilyen innovációstechnológiai központokat, vagy legalább azok kirendeltségeit minden kutatóintézetben létre kellene hozni. Ezzel egyetértett az Ipari, Tudományos és Technológiai Minisztérium vezet jének els helyettese, Andrej Furszenko úr is, aki szerint ez a központ egy kialakítandó innovációs hálózat els eleme. A miniszterhelyettes szerint Oroszországnak be kell bizonyítania, hogy az országban a tudás képes a fejlett technológia és a hatékonyan m köd nemzetgazdaság alapjává válni. Ennek sikeres megvalósítása sok tényez t l függ, olyantól például, mint az egyes kutatók és a kutatóintézet közötti kapcsolat.
Különleges gazdasági övezetek Japánban: a dereguláció, mint a regionális gazdaság megment je A deregulációs törvény 2003. márciusi parlamenti jóváhagyása után Koidzumi miniszterelnök els körben 57 különleges övezet indításához adott zöld utat az áprilistól kezd d új pénzügyi évt l. A törvény célja, hogy az „agyonszabályozott” Japánban a szabályozás enyhítésével el segítse ezekben az övezetekben a helyi önkormányzatok és a magánszektor önálló kezdeményezéseinek érvényesülését, élénkítve ezzel a regionális gazdaságot, javítva a lakosság oktatási és szociális el18
megkönnyítése) a minisztérium kezdeményezése egyrészt a kisvállalkozások indítására, másrészt az alkalmazott kutatások támogatására. 2001 elejét l összesen 7,5 millió euró támogatást nyújtott a BMBF annak a 35 tudósnak, akik spin-off cégek létrehozására vállalkoztak. Az államtitkár külön sikernek értékelte, hogy a 35 új cégb l 7 a volt keleti államokban jött létre.
látását. A strukturális reformokat zászlajára t z japán miniszterelnök jelent s fegyvertényként könyvelheti el, hogy a bürokrácia, és különösen egyes érintett minisztériumok részér l tanúsított ellenállás dacára sikerült a Parlamenttel elfogadtatni a törvényt. A 111 önkormányzat által benyújtott 129 pályázatból áprilistól zöld utat kapó 57 projekt hét kategóriába sorolható. A projektek kiterjednek többek között olyan érzékeny területekre is, mint az oktatás (teljes angol nyelv oktatás az alap- és középfokú oktatás összevonásával; az Oktatási Minisztérium által kiadott tanmenett l eltér rendben folyó oktatás az „iskolakerül ” gyerekek számára), a mez gazdaság (a mez gazdasági termelés megnyitása a vállalati befektet k el tt), nemzetközi szállítmányozás (repül téri különleges övezetek; ipari hubok). Különösen sok (17) speciális zóna létesülhet a magánszféra és az egyetemek közötti együttm ködésen alapuló vállalkozások beindításának megkönnyítésére. A szabályozás enyhítésével egyszer södnek a külföldi kutatók alkalmazásával kapcsolatos eljárások, továbbá könnyebbé válik a magánszféra hozzáférése az állami kutatási infrastruktúrához.
A BMBF idén 29 új elképzelést hagyott jóvá, melyek azóta a megvalósítás különféle fázisaiban vannak. A kezdeményezés különösen értékes, ha a dekonjunktúra idején sorra tönkremen kisvállalatok számát tekintjük. Másik kiemelend érték, hogy a spin-off cégek magasan kvalifikált munkaer t alkalmaznak (a 35 cég eddig 193 új kutatói helyet hozott létre). Az új cégek között a legtöbb a biotechnológiával, orvostechnikával és információs technológiával foglalkozó vállalat. A spin-off cégek személyi köt dése az anyaintézethez jó tudományos hátteret biztosít, az EEF alap pedig az alapítás finanszírozási gondjait igyekszik levenni a kezd cégtulajdonosok válláról. Az EEF alapra a négy nagy állami kutatóintézet hálózatból jelentkezhetnek: Hermann von Helmholtz Közösség (nagyberendezések kutatóintézetei), Leibniz Kutatóközösség (korábbi kék lista intézetei), a Max-Planck-Társaság kutatóintézetei (alapkutatások) és a Fraunhofer Társaság intézetei (alkalmazott kutatások).
A japán speciális övezetek mintájául szolgáló külföldi példák (USA, Anglia) esetében a központi anyagi támogatás (adókedvezmények, importvámok elengedése, közvetlen támogatások) bevallottan nagymértékben hozzájárult a projektek sikeréhez. Egyes szakért i vélemények szerint kétséges, hogy központi anyagi támogatás nélkül a japán különleges övezetek képesek lesznek-e betölteni funkciójukat, azaz fel tudják-e támasztani a regionális gazdaságot. A tét nagy, a program sikere új lökést adhat a japán kormányzat vontatottan haladó strukturális reformjaihoz, bukása viszont nagyban visszavetheti a reformok végrehajtását.
Az EEF alapból a tervezési fázisban (max. 1 év) az alapító + legfeljebb 3 munkatárs munkahelyi költségeit lehet finanszírozni, a vállalat alapításkor fizethet a szakmai tanácsadás (max. 3 200 euróig), a piaci tanulmányok költségének 50%-a, végrehajthatósági tanulmány, patent és licenc vásárlások 50%-a (összesen 15 400 euróig). A vállalat létrehozásakor (szintén 1 évig) a tudományos munkatársak fizetésének 50%-át lehet finanszírozni az alapból.
A kormányzat májusban újabb különleges övezetek engedélyezésér l dönt, továbbá júliustól újabb pályázati fordulóra kerül sor.
Az egy-egy spin-off cégnek juttatott teljes öszszeg (az igényelhet projekthatár) 141 000 euró. Az EEF-et már egyedül létrehozott cég is igényelhet, feltétele az egy éven belüli kereskedelmi bejegyzés és a kutatóintézet ko-finanszírozása.
Kanyár Gyöngyi TéT attasé (Tokió)
További információk: www.eef-fonds.de.
EEF-alap az egzisztencia-alapító kutatóknak
Bádonfai Judit TéT attasé (Berlin)
Az elmúlt két és fél év tapasztalatait foglalta össze a BMBF (Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium) politikai államtitkára, Christoph Matschie, amikor bemutatta az EEF-alap eredményeit Berlinben. Az EEF (Erleichterung von Existenzgründungen aus Forschungseinrichtungen = kutatóintézetekb l történ egzisztencia alapítás
A vállalkozó t ke szerepe az izraeli high-tech ágazatban Az Izraeli Vállalkozót ke Kutatási Központ éves jelentése szerint az országban jelenlév vál19
iraki helyzet várhatóan elhúzódó, s így a befektet knek nem túl kecsegtet rendezésével –, valamint a palesztin kérdés kimozdulásával az izraeli ajánlatok lényegesen vonzóbbak lesznek, mint eddig. A közeljöv tehát az a periódus, amikor még olcsón lehet hozzájutni ígéretes vállalkozásokhoz, s aztán a fellendülés idején lényegesen drágábban lehet túladni rajtuk. A K+F adottságok ugyanis változatlanul kiválóak: Izraelben a mérnökök, kutatók aránya a társadalomban a második legmagasabb a világon. S t a befektetések abszolút értékét tekintve az ország az els öt legkeresettebb amerikai régió között van. A vállalkozások komoly technológiai tartalma, ígéretes profittermel képessége semmit sem csökkent. Erre utal, hogy a fiatal izraeli vállalkozások viszonylag hamar szakterületük csúcsteljesít i közé kerültek, s olyan óriások mint az INTEL, a Microsoft, vagy a Cisco, folyamatos K+F feladatokkal látják el az izraeli szakembereket. A jelenlegi mélypontról történ kimozdulás után – nem véletlenül és nem sikertelenül ostromolják a különböz Vállalkozói Szövetségek saját kormányukat is az életben maradáshoz szükséges azonnali forrásokért – szakért k a jelenlegi befektetések gyors és sokszoros megtérülésével számolnak.
lalkozót ke 2002-ben még az ország high-tech gazdaságában megtermelt hozadékának is csak a töredékét fektette be Izraelben, nemhogy újabb befektetésekre szánta volna el magát. A jelentés adatai szerint a high-tech ágazatban jelenleg m köd mintegy 1,5 Mrd USD 191 M USD hasznot hozott a befektet knek. Ugyanakkor mindössze 63 millió USD beruházás szerepel a nyilvántartásban, még a tiszta nyereségnél is 128 M USD-vel kevesebb. Ez az adat – a jól ismert geopolitikai és biztonsági körülmények ellenére – sokkolta az érintett szakterületeket. Annál is inkább, mert 2000 és 2001 között a különböz vállalkozót ke alapok mintegy 4,8 Mrd USD-t biztosítottak az ágazat számára, amihez képest a 2002-es eredmény bizony siralmas. Az Izraeli Vállalkozók Szövetsége kampányt indított „Help us Help you” szlogennel, s egyik rendezvényt a másik után szervezi a befektet k részére. A legnagyobb gond a rendezvényekkel kapcsolatosan az, hogy tapasztalataik szerint minden rendezvényen ugyanazok a jól ismert arcok – általában az országban egyébként is jelen lév Vállalkozót ke Alapok képvisel i – vannak jelen, egyéb befektet k, különösen új szerepl k alig jelentkeznek.
Dvorszki László TéT attasé (Tel-Aviv)
Pedig szakért k el rejelzése szerint az iraki háború befejezése következtében egy közvetlen izraeli fenyegetés elhárulásával – ugyanakkor a zavaros
Finanszírozás Kutatás-fejlesztési ráfordítások a gazdaságilag legfejlettebb régiókban: Mire lesz elég a barcelonai 3%?
sa, de jelent sen meghaladja Japán K+F potenciálját (1. ábra)11. Az 1991-t l 2000-ig tartó évtizedben az Európai Unió valamelyest növelte K+F ráfordításait, de az összeg nagyságát tekintve a növekedés sokkal mérsékeltebb volt, mint az USA-ban. Az USA és Japán már a 90-es évek közepét l kezdve dinamikusan növelte K+F ráfordításait, mialatt az EU-ban a ráfordítások a GDP 1,87-1,93%-a között stagnáltak. Ez azt eredményezte, hogy az EU országok évenkénti K+F ráfordításainak összegei jelent sen elmaradtak az amerikai adatoktól (2. ábra)12. A hátrány halmozódik, ezért ma már jelent s szakadék tátong az amerikai és az európai kutatás-fejlesztési kapacitások között. Az Európai Unió a vizsgált tíz év alatt összesen 597 milliárddal kevesebbet költött kutatásra, mint az USA. Ez az EU 2000. évi K+F költségvetésének 4,2-szerese!
A K+F ráfordítások összege önmagában nem határozza meg, de hatása kétségkívül nagyon nagy a tudományos fejl désre, és a gazdasági fejl désre kés bb. Egy-egy évben, vagy egy rövidebb id intervallumban csökken kutatás-fejlesztési ráfordítások még nem vezetnek a kutatási környezet, a kutatási kapacitások és a humán er források jelent s leromlásához. A hosszabb távon stagnáló kutatásfejlesztési beruházások azonban súlyos gondokat okozhatnak a gazdasági fejl désben, és a hátrányokat nagyon nehéz ledolgozni. Az EU tagországainak együttes kutatásfejlesztési ráfordítása 2000-ben 141 Mrd PPS10 volt. Ez kevesebb, mint az USA évi K+F ráfordítá-
11
A „Third European Report on Science & Technology Indicators 2003” kiadvány adatai alapján, átdolgozva 12 Forrás: Third European Report on Science & Technology Indicators 2003
10
1995-ös összehasonlító árakon egy PPS (Purchasing Power Standard) ≅ 1,274 eurónak felel meg 20
1, ábra Összes kutatás-fejlesztési ráfordítás a gazdaságilag legfejlettebb térségekben (Mrd PPS, 1995-ös összehasonlító árakon)
2. ábra Növekv szakadék az EU-15 és az USA kutatás-fejlesztési ráfordításai között (Mrd PPS, 1995-ös árakon)
3. ábra Összes kutatás-fejlesztési ráfordítás a GDP százalékában
21
4. ábra Kormányzati kutatás-fejlesztési ráfordítás a GDP százalékában sebb lesz, mint az amerikai, de legalább a szakadék nem növekszik tovább. Ha Japán az évtized végéig fenntartja az 1995-ben indított dinamikus fejlesztési programját, akkor az európai 3% nem lesz elegend Japán „befogására”. A 3. ábra azt is jól mutatja, hogy a barcelonai határozat végrehajtásához az európai országoknak nagyon jelent s és nagyon gyors költségvetés-növelést kellene végrehajtaniuk, és korántsem biztos, hogy ez a jelenlegi politikaigazdasági környezetben egyáltalán megvalósítható.
Ha a 2000-t l 2010-ig tartó évtizedben mindhárom régióban változatlanul folytatódna tovább a korábbi kutatás-fejlesztési politika, akkor az Európai Unió szinte behozhatatlanul lemaradna a másik két gazdaságilag fejlett térség mögött (3. ábra)13. Az Európai Unió Tanácsa – felismerve a gazdasági fejl dést súlyosan veszélyeztet folyamatokat – liszszaboni csúcsértekezletén 2000-ben deklarálta, hogy Európát a világ egyik legdinamikusabban fejl d térségévé kívánja fejleszteni. Ennek érdekében 2002-ben a barcelonai csúcson elhatározták, hogy 2010-ben már a GDP 3%-át kell kutatásfejlesztésre fordítani majd az EU országokban. A 3. ábra mutatja, hogy a 2010-ig még hátralév hét évben ehhez milyen jelent s költségvetési növelést kell végrehajtani, és az ábrán az is jól látszik, hogy ez az er feszítés mire elég.
A barcelonai határozat értelmezése során nyilvánvalóvá vált, hogy a kormányok a magánt ke jelent s hozzájárulásával kívánják megvalósítani a kutatási és innovációs potenciál tervezett növelését. Tervek szerint 2010-ben a K+F ráfordítások kétharmad részét az iparnak és a gazdasági szférának kellene biztosítania, ez a GDP 2%-át teszi ki. A kormányzati hozzájárulás a K+F ráfordítások egyharmadát fedezné, ez a GDP 1%-a. Ehhez hasonló arány spontán módon kialakult Japánban és az USA-ban, de az európai kutatási szféra tradicionálisan sokkal nagyobb mértékben támaszkodik a központi kutatás-fejlesztési pénzeszközökre. A trendek értékelésénél azt is figyelembe kell venni, hogy 1991-t l napjainkig a központi K+F finanszírozás aránya a GDP százalékában az USA-ban is és az EU-15 országaiban is folyamatosan csökkent
Ha az USA és Japán meg lesz elégedve gazdasági fejl désével, és nem kíván további er feszítéseket tenni a tudásbázis és innovációs potenciál gyorsabb növelésére (business as usual), akkor az EU a GDP arányában kifejezett K+F ráfordítások terén valóban meg fogja közelíteni az USA el re vetített adatait. Természetesen ett l az európai K+F költségvetés összegszer ségében azért még mindig jóval keve13
A „Third European Report on Science & Technology Indicators 2003” adatai alapján, átdolgozva 22
(4. ábra),14 ami egyáltalán nem hat bátorítólag a magánt ke K+F beruházásaira.
Franciaországban az állami K+F finanszírozás a következ fontosabb elemekb l tev dik össze: • els dlegesen a BCRD-b l finanszírozott közkutatás az állami kutatóintézetekben, intézeti hálózatokban: a 2003. évi 8,8 Mrd euró költségkeret túlnyomó többsége, 6,1 Mrd euró a kutatásért felel s minisztérium (a francia Ifjúsági, Oktatási és Kutatási Minisztérium Kutatási és Új Technológiák Delegált Minisztériuma, rövidítve: Kutatási és Technológiai Minisztérium) büdzséjéb l származik. Ez a keret finanszírozza a Kutatási és Technológiai minisztérium felügyelete alatt álló kutatóintézeteket, amit kiegészít több társfinanszírozó minisztérium (pl. az Egészségügyi és Családügyi Minisztérium, a Mez gazdasági, Halászati és Vidékfejlesztési Minisztérium, Kulturális és Kommunikációs Minisztérium, stb.) össze2,7 Mrd kerete;fels oktatási intézményi) • sen egyetemi (éseuró általában kutatások, melyek csak kis részben (2003: 0,5 Mrd keret) finanszírozottak a BCRD-b l, amit jelent s mértékben kiegészítenek egyéb források (pl. munkabér), zömében a közoktatási tárca (a francia Ifjúsági, Oktatási és Kutatási Minisztérium Közoktatási Delegált Minisztériuma) költségvetéséb l. A 2000. évi tényszámok szerint az egyetemi szektorban a teljes állami K+F ráfordítás 3,2 Mrd euró volt, amit további 0,57 Mrd euró szerz déses és egyéb K+F kerettel egészítettek ki az intézmények. 3,7 Mrd eurót meghaladó K+F ráfordításával az egyetemi K+F aktivitás a polgári közkutatások több mint egyharmadát adja; • védelmi kutatások: a francia Védelmi Minisztérium mintegy 3,4 Mrd euró keretet biztosít katonai K+F tevékenységre az idei évben; • kutatás-ösztönzési kiadások: általában a BCRDb l finanszírozott, különböz formában megjelen ösztönzések, amelyekkel az állam a kutatóintézeteket, egyetemeket, vagy K+F tevékenységeket folytató vállalatokat támogatja. Ezek között is kiemelend két országos pénzügyi alap, az Országos Tudományos Alap (FNS) és a Technológiai Kutatási Alap (FRT) tevékenysége. Az FNS 2003-ban mintegy 217 M euró támogatást biztosít prioritást élvez kutatási programoknak („egyeztetett akciók”: ACI). Az FRT 197 M euró kerete a közkutatások („akadémiaiszektor”) és a vállalati kutatást közelít programok támogatására szolgál; • nemzetközi programok, EU keretprogramok: évi mintegy 1,5 Mrd euróra becsülhet ezekben a programokban a francia állami szerepvállalás, ami részben a BCRD-b l, részben pedig a francia külügyi tárca büdzséjéb l származik.
A 4. ábrán felvázoltuk, hogy az európai országok kormányainak milyen mértékben kellene növelniük központi kutatás-fejlesztési ráfordításaikat ahhoz, hogy a kutatási költségvetés 2010-ig elérje a GDP 1%-át. Jól látható, hogy ennek megvalósulása érdekében igen gyorsan és igen nagy elhatározásokra van szükség, mert ha a jelenlegi trend akár csak egy-két éven keresztül is tovább folytatódik, a tervezett lépésváltás ellehetetlenül. A magánt ke pedig – bár hivatalos szervezeteik deklarálták egyetértésüket a lisszaboni és a barcelonai célkit zésekkel – óvatos, és csak bizonyos késéssel fogja követni a központi kutatás-fejlesztési ráfordítások trendjeinek (remélt) pozitív megváltozását. Kérdés, hogy a tagországok és a csatlakozó országok kormányai és parlamentjei képesek lesznek-e a konzekvenciák levonására, és az elengedhetetlenül szükséges lépések miel bbi megtételére. Dr. Szendr di László TéT attasé (Brüsszel)
A francia K+F finanszírozás Franciaország a GDP 2,2%-át fordította kutatásfejlesztési kiadásokra, ami a 2000. évi tényleges adatokhoz viszonyítva (2,19%) enyhe növekedést mutatott. Összegszer en kifejezve a 2000. évi nemzeti K+F kiadások (DNRD) mértéke 31,438 Mrd euró volt, ami 2001-ben mintegy 32,654 Mrd euróra növekedett. Ez alapján Franciaország a világon a 4. helyen áll a K+F ráfordítások tekintetében. Az ország területén végrehajtott TéT tevékenységet finanszírozó K+F kiadások (DIRD) értéke 2000-ben 30,954 Mrd euró volt, a 2001-es becsült érték 32,227 Mrd euró. (A DNRD és a DIRD különbözete a francia nemzetközi TéT együttm ködés negatív egyenlegéb l adódik; de ezen a területen az egyensúly javulása figyelhet meg az utóbbi években). A nemzeti K+F kiadásokon belül Franciaországban évek óta fokozatosan csökken az állami finanszírozás aránya. 1995 óta a magánszféra hozzájárulása meghaladja az államét. A 2001-es adatok alapján az állami részesedés 45,4%-os, míg a magánszféra 54,5%-kal részesedik. A teljes DNRD-nek több mint egynegyede: a költségvetés tervezete szerint 2003-ban 8,8 Mrd euró a polgári közkutatások költségvetése (BCRD). (A 2002. évihez képest 1,4%-os növekedéssel számolt a költségvetési terv.) 14
A „Third European Report on Science & Technology Indicators 2003” adatai alapján, átdolgozva 23
A vállalkozásalapítási támogatási formák mellett a francia állam a vállalati K+F tevékenységet fiskális eszközökkel is támogatja. Közülük talán legfontosabb az 1983 óta létez kutatási adóhitel. 2000-ben a kutatási adóhitel összege mintegy 529 M eurót tett ki, amin 6344 vállalat osztozott.
Franciaországban 1992-t l mintegy 7 éven át folyamatosan csökkent a vállalati K+F tevékenység állami támogatása. A 2000-es év fordulatot hozott, amikor is a korábbiakat jelent sen meghaladó, 2,260 Mrd euró támogatást biztosított a kormányzat a privát szféra kutatás-fejlesztési tevékenységének fejlesztésére. Ennek a keretnek mintegy kétharmadát (1,451 Mrd euró) tette ki a védelmi szektor támogatása. A civil szféra vállalatainak közpénzekb l finanszírozott K+F támogatása els sorban a repülés, rkutatás, nukleáris kutatások szektorait érintette. Az ipari tárca és az ANVAR (Országis Kutatás-fejlesztési és Innovációs Ügynökség), illetve a kutatási tárca támogatásait is beleértve 2000-ben a vállalati szféra K+F tevékenységének mintegy 11,4%-át finanszírozták közpénzekb l Franciaországban.
Az 1999-es innovációs törvény rendelkezett az állami kutatások és a vállalatok közötti partnerkapcsolatok fejlesztésér l is. Ezen együttm ködéseket segítik az 1999 óta alapított Kutatási és Innovatív Technológiai Hálózatok (RRIT). A francia kutatási tárca a 1998 és 2001 között alapított 16 hálózatnak összesen 213 M euró támogatást biztosított, 576 projekt költségeihez hozzájárulva. 2001-ben ehhez az FRT további 85,7 M euróval járult hozzá. A közkutatások és a vállalatok közötti szorosabb együttm ködést hivatottak szolgálni az Országos Technológiai Kutatási Központok (CNRT). A CNRT-k els sorban az állami kutatások és a nagy iparvállalatok, ill. magas technológiai színvonalú kis- és közepes vállalatok együttm ködéseit ösztönzik, szerepük kiemelten fontos a regionális kutatások strukturálásában. Az eddig elismert 19 CNRT finanszírozása az esetek többségében az állam és a régiók közötti társszerz désekb l származik.
Franciaország évek óta jelent s figyelmet fordít az innováció ösztönzésre, melynek törvényi kereteit az 1999-es innovációs és K+F törvény biztosítja. Az innovációs és K+F törvény tette lehet vé, többek között, az állami szféra kutatóinak innovatív vállalkozás alapítását (2002. június 30-án 236 ilyen vállalkozás m ködött Franciaországban), az állami kutatóintézetek és vállalatok együttm ködését inkubátorok alapítására, vagy adókedvezmények bevezetését innovatív vállalkozások számára.
A vállalati szféra K+F kiadásai 2000-ben 19,3 Mrd eurót tettek ki, ami az el z évihez képest 2,9%-os növekedést jelez. Ebben az évben 113 nagyvállalat alkalmazott 100-nál több kutatót, melyek együttesen a vállalati DIRD több mint kétharmadát produkálták, és a vállalatoknak nyújtott állami K+F finanszírozás mintegy 86%-át fogadták be. Szektoriális bontásban a privát szféra K+F kiadásai sorrendben az autóipar, rádió-televízió-telekommunikációs ipar, gyógyszeripar, repül gépgyártás és rhajózás, orvosi m szer és optikai ipar, ill. a vegyipar területén a legjelent sebbek.
A francia kutatási tárca 1999-ben hirdette meg az els országos innovatív vállalkozás-alapítási pályázatot. A pályázat céljaira biztosított 1999-es 15,24 M euró keret 2002-re már 30 M euróra növekedett. 2000 óta a pályázat finanszírozásában a kutatási tárca mellett az ANVAR és az Európai Szociális Alap is részt vesz. A 2003. évben az 5. országos innovatív vállalkozásalapítási pályázat szintén 30 M euró kerettel került meghirdetésre. Az innováció-ösztönzés másik formája 1999 óta a vállalati inkubátorok és vállalat-indítási alapok létrehozása. Az eredetileg 30,5 M euróval támogatott program sikere alapján az állami támogatás 2000-re mintegy 47 M euróra b vült (melynek finanszírozásában a kutatási tárca mellett a francia államkincstár is részt vett). A program keretében 2000 végére 31 inkubátor létesült (melyek 2002 áprilisáig már 240 kis- és közepes vállalat alapításban m ködtek közre). Szintén e program keretében hoztak létre 2002 tavaszáig 10 vállalatindítási alapot (3 országos tematikus alap és 7 regionális alap). A vállalatindításra fordítható támogatás 1999-2002 között meghaladta a 136 M eurót, amib l az állami támogatás mintegy 23 M eurót tett ki.
A kutatás-fejlesztés regionális intenzitása meglehet sen változatos Franciaországban, ami az egyes régiók gazdasági súlyeloszlása mellett egyéb faktoroktól is függ. Ile-de-France, Midi-Pyrénées és Rhone-Alpes régiók esetében mind a vállalati, mind az állami közkutatás kiemelked en jelent s, míg Franche-Comté és Auvergne régiókban inkább a vállalati, Languedoc-Roussillon régióban inkább az állami kutatás a hangsúlyosak. A kutatás-fejlesztés legfontosabb szerepl i Franciaországban, különös tekintettel a K+F finanszírozás kérdéskörére, az alábbiak szerint foglalhatók össze: • A francia Ifjúsági, Oktatási és Kutatási Minisztérium Kutatási és Új Technológiák Delegált Minisztériuma: a francia K+F költségvetés koordinációjáért felel s minisztérium, az egyete-
A kutatási tárca pénzügyi támogatásával 2002 óta a fels oktatási intézményekben vállalkozói ismeretek oktatására irányuló speciális programok is futnak. 24
tárcák által közösen felügyelt ANVAR innováció támogató intervenciós tevékenysége 2002-ben az el z évihez képest 10%-os emelkedéssel meghaladta a 301 M eurót, amib l 245 M euró származott az ügynökség büdzséjéb l, 56 M eurót mobilizáltak küls forrásból (regionális és EU források, más tárcák stb.). • A fels oktatási intézmények igen jelent s tényez i a francia K+F tevékenységnek. Az egyetemi kutatás a közszféra K+F tevékenységének mintegy 34-36%-át képviseli Franciaországban. (Az EPST+EPIC csoport intézeteinek együttes részesedése mintegy 60-62%.) • Alapítványok és egyéb intézmények: Franciaország K+F tevékenységében számos magánalapítvány, privát kutatóközpont, kutatóintézet vesz részt, amelyek állami támogatásban is részesülnek. Ezek közül, a teljesség igénye nélkül, példaként említhet a Pasteur Intézet, a Curie Intézet vagy az AIDS-kutatási Országos Ügynökség (ANRS). • K+F tevékenységet támogató egyéb minisztériumok a kutatási tárcán kívül: Franciaországban a kutatásért felel s minisztérium mellett számos tárca részt vesz a K+F tevékenység támogatásában. A polgári közkutatások költségvetése (BCRD) ugyan nagyobb részt a kutatási tárca büdzséjéb l származik, de e mellett sok esetben magában foglalja a szakminisztériumok támogatásait is, valódi koordinátori szerepet biztosítva ezzel a kutatási tárcának. Kivételt képeznek a védelmi-kutatási kiadások, amik külön költségvetési fejezetben jelennek meg, illetve azok a K+F területek, ahol az adott intézet (vagy projekt) támogatása csak részben BCRD-eredet . A kutatási tárca mellett a K+F koordinációban és finanszírozásban szinte valamennyi minisztérium részt vesz, bár az egyes tárcák szerepvállalásának mértéke igen jelent s eltérést mutat.
mi, állami és privát kutatás franciaországi koordinátora, a kutatási prioritások meghatározója (melyek elfogadása a Tudományos és Technológiai Kutatások Tárcaközi Bizottsága (CIRST) hatásköre). A kutatási tárca tevékenységének ellátásához a korábbiakban már ismertetett polgári közkutatások költségvetése (BCRD) fölött diszponál (amelynek nagyobb része a tárca saját költségvetéséb l, kisebb része más tárcák büdzséjéb l származik). A kutatási tárca támogatja és koordinálja az egyetemi (fels oktatási) kutatásokat, illetve a két intervenciós alap (FNS, FRT) tevékenységét is. • Tudományos és technológai profilú közintézmények (EPST): olyan K+F tevékenységet folytató közintézmények, melyek személyi állománya közalkalmazottakból áll. Legnagyobb EPST a kutatási tárca felügyelete alá tartozó Országos Tudományos Kutatóközpont (CNRS), több mint 26 ezer alkalmazottal és 2,1 Mrd euró állami támogatással (2003-as év). Az egészségügyi és kutatási tárcák közös felügyelete alá tartozó, els sorban orvosi kutatásokban érdekelt INSERM 2003-as dotációja 437,8 M euró, míg az agrár- és kutatási tárcák által közösen felügyelt, els sorban agrárkutatásban érintett INRA 543,8 M euró támogatásban részesül az idei évben. • Ipari és kereskedelmi profilú közintézmények (EPIC): olyan K+F tevékenységet folytató közintézmények, melyek alkalmazottai nem közalkalmazottak. Ezen intézményeket jellemzi, hogy az állami dotáció mellett jelent s mennyiség szerz déses és egyéb K+F forrással gazdálkodnak (A nem BCRD-eredet források aránya jóval nagyobb, mint az EPST-csoportban). A két legnagyobb, K+F tevékenységet folytató EPIC egyike az atomkutatásban és ipari innovációban élenjáró, multidiszciplináris CEA, 923 M euró állami támogatással (2003), ill. az rkutatásban kiemelked CNES, amely 2003-ban 1,307 Mrd euró állami támogatásban részesül. Több, ebbe a csoportba tartozó intézet (CIRAD, IFREMER, BRGM, ADEME, IFRTP/IPEV) mellett feltétlenül ki kell emelnünk a már korábbiakban említett Országis Kutatás-fejlesztési és Innovációs Ügynökséget (ANVAR). Az ANVAR legfontosabb feladata az ipari fejl dés és a növekedés támogatása a tudományos és technológiai kutatási eredmények valorizációja révén. 1979-es létrehozása óta az ANVAR több, mint 70 ezer innovációs kezdeményezést finanszírozott (évente több mint 3 ezer projektet támogat). Innováció-támogató, technológiatranszfer támogató, K+F humáner forrás-fejleszt tevékenységében részben saját büdzséjéb l gazdálkodik, részben pedig küls forrásoknak a K+F szektorba történ mobilizálásával támogat. A gazdasági és ipari, ill. kutatási
Dr. Pálfi György TéT attasé (Párizs)
A brit költségvetés kutatásfejlesztéssel, innovációval kapcsolatos intézkedései Gordon Brown brit pénzügyminiszter április elején közzétette a 2003-as költségvetést.15 A költségvetés kiemelten foglalkozik az Egyesült Királyság gazdasági teljesít képességének fokozásával, 15
A brit költségvetési év áprilistól következ év áprilisáig tart. A brit költségvetés nem kizárólag összegeket allokál, hanem szabályozásra, szakmapolitikákra vonatkozó kormányvállalásokat is tartalmaz.
25
járó kedvezmények arányosságának bevezetését tervezik.
aminek alapfeltételeként a flexibilis és dinamikus vállalkozásokat és a képzett munkaer t jelöli meg. A költségvetés ennek megfelel en a magánszektorban folyó kutatás-fejlesztés ösztönzésére, valamint kis- és középvállalkozások támogatására számos intézkedést tartalmaz. A befektetések és az innováció ösztönzése, a vállalkozások számára kedvez gazdasági környezet megteremtése, a kis- és középvállalkozások anyagi forrásainak biztosítása, a különösen hátrányos helyzet területek gazdaságainak támogatása érdekében hozott reformintézkedések csaknem 3,7 millió üzleti vállalkozást érintenek majd az Egyesült Királyságban.
Az üzleti vállalkozások IT beruházásának támogatására a korábbi igen jelent s hozzájárulás igénybevehet ségét meghosszabbították 2004. március 31-ig. A kis- és középvállalkozások támogatása érdekében a költségvetésben további tervek szerepelnek az ilyen vállalatok finanszírozásának hatékonyabbá tételére, a vállalkozások fenntartási költségeinek csökkentésére, adózásuk egyszer sítésére, valamint képzési támogatásukra - ez utóbbi különösen az elmaradottabb régiókban. A kölcsönökhöz való hozzáférés megkönnyítését segítend a brit kormány a közeljöv ben konzultációt kezd az USAban igen hatékony támogatási rendszerek brit alkalmazhatóságának vizsgálatára, illetve a jelenleg érvényben lev kis- és középvállalkozási támogatási rendszerek hatékonyabbá tételére.
A brit gazdaság teljesít képességének növeléséhez elengedhetetlennek tekintett kutatás-fejlesztés támogatása érdekében hozott egyik intézkedés a K+F után járó adókedvezmény igénybevételéhez szükséges ráfordítások minimumának csökkentése. Jelenlegi szabályozás szerint üzleti vállalkozások abban az esetben igényelhetnek kutatás-fejlesztési tevékenységük után adókedvezményeket, ha egy adott könyvelési id szakban ilyen célra 25.000GBP-t meghaladó összeget költöttek. A költségvetés reformintézkedéseivel ez a minimum összeg 10.000 GBP-re módosul, ami els sorban több kisés középvállalkozás számára teszi lehet vé adókedvezmény igénylését. A K+F tevékenység támogatását ösztönz intézkedések között szerepel az adókedvezményre jogosító K+F definíciójának áttekintése. A jelenleg érvényben lev , széles kör konzultáció eredményeképpen 2000-ben közzétett definícióval szemben támasztott igény, hogy a brit vállalkozások által végzett innovatív tevékenységek széles körét magába foglalja. Az esetlegesen kiterjesztésre kerül definícióval kapcsolatban a kormány fontolgatja, hogy a kib vített értelmezés alapján igényelhet adókedvezmény kezdetben csak kis- és középvállalkozások számára legyen elérhet . Kis- és középvállalkozások számára további kedvez intézkedés, hogy az eddig más adókedvezmények igénybevétele miatt a K+F kiadások után járó adókedvezményekt l elesett vállalkozások ezentúl más adókedvezmények mellett igényelhetnek K+F után járó adókedvezményeket is.
A vállalkozások adminisztratív, ill. egyéb fenntartási költségeinek csökkentésére a reformtervek kilátásba helyezik az egyszer bb könyvelési és beszámolási technikák alkalmazását, és az IT beruházásokra igénybe vehet 100%-os, illetve egyéb berendezésekre igénybe vehet 40%-os támogatás kiterjesztését a kis- és középvállalkozásokra. A különösen hátrányos körzetek gazdasági versenyképességének javítása érdekében a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott általános tanácsadás és szolgáltatások javítása, a jelenlegi támogatási rendszerek áttekintése mellett a kormány a következ két évben 16 millió GBP-t fordít az ún. vállalkozási tanácsadói rendszer létrehozására. A vállalkozási tanácsadók kb. 1000, elmaradott körzetben m köd középfokú oktatási intézményében tevékenykednek majd, feladatuk vállalkozási alapismeretek tananyagba való beépítése lesz. Emellett a kormány létrehozza 1 millió GBP alapt kével a Vállalkozás Támogatási Alapot, amely a magán- és önkéntes szektor vállalkozói szemléletet tudatosító kezdeményezéseit támogatja. A költségvetésben foglalt intézkedések az eddigi politika folytatásának, korábbi intézkedések finomításának tekinthet k. Az innováció támogatását egyaránt üdvözölte a magánszféra, a tudományos közösségek, a Brit Gyáriparosok Szövetsége, a Brit Kereskedelmi Kamara. A tanácsadó cégek azonban a költségvetés hiányosságaként említik, hogy nem foglalkozik az adókedvezmények igényléséhez kapcsolódó bürokráciával, amely sok esetben megakadályozza a K+F után járó adókedvezmény igénylését, vagy jelent sen csökkenti annak mértékét.
A költségvetés alapján könnyítés várható a K+F tevékenységet végz alkalmazottak utáni adókedvezményekkel kapcsolatban. Jelenleg egy vállalkozás alkalmazottjának bérköltsége után akkor jár adókedvezmény, ha az alkalmazott munkaidejének több, mint 20%-át fordítja K+F tevékenységre. A bérköltség 100%-a után vehet igénybe adókedvezmény, ha a munkaid több, mint 80%-ában foglalkozik kutatás-fejlesztéssel. Az adókedvezmény igénybevételének egyszer sítése, valamint a K+F munkavégzés nagyobb mértékének kedvezménybe való bevonása érdekében a munkaid és az utána
Szalai-Sz cs Ildikó TéT attasé (London) 26
TéT együttm ködés Aláírták Izrael csatlakozási megállapodását a 6. keretprogramhoz
Kulturális, oktatási és tudományos együttm ködésr l folytatott magyar– brit tárgyalások jegyz könyve
2003. június 10-én az Európai Bizottság megújította tudományos és technológiai együttm ködését Izraellel. Aláírták azt a megállapodást, amely Izrael 6. Keretprogramban való (2003-2006) részvételének részleteit tartalmazza. Izrael 192 M euróval járul hozzá a Keretprogram 16,27 Mrd eurós költségvetéséhez. (Ez az összeg kisebb, mint a Keretprogram tényleges 17,5 Mrd eurós teljes költségvetése, mivel Izrael nem vesz részt az EURATOM programban.) A megállapodást az EU részér l Philippe Busquin, a kutatásért felel s f biztos, és a soros elnökséget adó görög kormány képviseletében ApostlosAthanasios Tsochatzopoulos fejlesztési miniszter, az izraeli fél képviseletében pedig Eliezer Zandberg tudományos miniszter írta alá. Noha a megállapodás csak most került aláírásra, ez nem jelenti azt, hogy Izrael bármib l is kimaradt volna a Keretprogram indulása óta: mint társult tag jelölt aktívan részt vehetett és vett az el készítésben, s a 2002. december 16-án hivatalosan benyújtott csatlakozási kérelmét követ en az els pályázati felhívásokra számos pályázatot be is nyújtott.
A Magyar–Brit Oktatási, Kulturális, Tudományos és Technológiai Együttm ködési Megállapodás hatodik vegyes bizottsági ülését 2003. május 23-án tartották Londonban. Az ülésszak végén a tárgyalás eredményeit rögzít jegyz könyvet a magyar fél részér l dr. Medgyes Péter, az Oktatási Minisztérium nemzetközi ügyekért felel s helyettes államtitkára, brit részr l Chris Brown a British Council európai regionális igazgatója írta alá. A 2003-2006. közötti id szakban a kutatás és a fejlesztés vonatkozásában a kapcsolatépítés továbbra is prioritást élvez. Ennek érdekében a magyar és a brit kormány folytatja közös kutatási projektek finanszírozását, valamint további együttm ködési lehet ségek feltárását a természettudományok, a mérnöki tudományok és a technológia területén. A jegyz könyv részét képez 2003-2005. közötti id szakra vonatkozó magyar-brit kormányközi tudományos-m szaki együttm ködés alapján ezért a két kormány támogatja a közös kutatási projektekben résztvev szakért k által tett rövid (legfeljebb 14 napos) és hosszú távú (1-3 hónapos) látogatásokat, valamint lehetséges kétoldalú m helyfoglalkozások, tudományos és technológiai témájú szimpóziumok és konferenciák azonosítását, illetve megszervezését.
Az aláírási ceremónia alkalmából az EU Izraelbe akkreditált missziójának vezet je elmondta: Izrael csatlakozása az új Kutatásfejlesztési Keretprogramhoz egy újabb mérföldk a két ország tudományos együttm ködésében, s egy újabb lépés afelé, hogy Izrael is részese lehessen az Európai Kutatás Térségnek. Izrael az el z Keretprogramban nagyon jól szerepelt: 612 nyertes projektet mondhat magáénak összesen 796 izraeli résztvev vel. A nyertes projektek közül 147-nek – csaknem minden negyediknek – izraeli volt a koordinátora.
A közös kutatási és technológiafejlesztési projekt olyan közös megegyezésen alapuló program, amelynek világosan meghatározott, konkrét id határon belül elérend céljai vannak. Minden egyes projekt 1-3 éves id tartamú, és végrehajtására szakember-cserék, anyagok és információk cseréje alapján kerül sor a program érvényességi id tartamán belül. A program keretében a brit és a magyar fél folytatni kívánja fiatal kutatók, illetve európai kutatási prioritásoknak megfelel projektek támogatását.
Busquin úr meger sítette, hogy mind Európa, mind Izrael – egyetlen nem európai résztvev ként – kölcsönösen sokat profitálhat a megújított kutatási együttm ködésb l. Izraelnek kiváló eredményei és kiemelked kutatócsoportjai vannak a mikroelektronika, az aeronautika, az élettudományok területén. Az új megállapodás egyúttal lehet ségeket teremt az arab-izraeli együttm ködéshez is. A tudomány az a terület ugyanis, amely képes átlépni politikai és kulturális korlátokat, így az EU projekteknek köszönhet en arab és izraeli kutatók dolgozhatnak majd együtt.
A közös kutatási és technológiafejlesztési projekteken kívül a kormányok támogatják szemináriumok, szimpóziumok és m helyfoglalkozások szervezését további együttm ködési lehet ségek feltárása érdekében. Az így szervezett szemináriumok, szimpóziumok és m helyfoglalkozások id tartama általában nem haladhatja meg az egy hetet, és a partner szervezetnek legfeljebb 10 képvisel je vehet részt rajtuk.
Dvorszki László TéT attasé (Tel-Aviv) 27
A kutatói kapcsolatok ösztönzése mellett a vegyes bizottsági ülés jegyz könyve tartalmazza olyan programok támogatását, amely kutatói testületekért, kutatási területekért felel s személyek látogatását teszi lehet vé a másik országban el segítve a területek lehet ség szerinti együttm ködési lehet ségeinek feltárását.
hátrányosan befolyásolja az ITER-beruházásért folyó küzdelemben. Dr. Pálfi Gyögy TéT attasé (Párizs)
Potenciális francia együttm köd partner: a CIRAD
Szalai-Sz cs Ildikó TéT attasé (London)
Christian Hoste f tanácsos, a francia Nemzetközi Kooperációs és Mez gazdasági Kutatóközpont a Fejl désért (CIRAD) nemzetközi kapcsolatokért felel s munkatársa 2003. április 29-én hivatalában fogadta a Párizsi Magyar Nagykövetség TéT- és agrárattaséját. A megbeszélés témája a CIRAD Magyarországgal való együttm ködéseinek, illetve azok fejlesztési lehet ségeinek áttekintése volt. (A CIRAD intézményhálózatáról, kutatási tevékenységér l, publikációiról részletes információk a www.cirad.fr honlapon találhatók.)
A francia ITER-pályázat Claudie Haigneré francia delegált kutatási és technológiai miniszter 2003. május 5-én ismertette Philippe Busquin európai kutatási biztossal a francia ITER-pályázatot. (Franciaország – Jean-Pierre Raffarin kormányf 2003. január 30-i bejelentése óta – hivatalos pályázó az „International Thermonuclear Experimental Reactor” (ITER) nagyberuházás franciaországi megvalósítására, Cadarache (Bouches du Rhone tartomány) helyszínen. Jelenleg 2 európai (Franciaország és Spanyolország) és 2 Európán kívüli (Kanada, Japán) ország áll versenyben a mind tudományos-technológiai, mind gazdasági szempontból rendkívüli jelent ség nemzetközi beruházás helyszínének biztosítására. Claudie Haigneré márciusi budapesti látogatása során javasolta Magyar Bálint oktatási miniszternek, hogy Magyarország is csatlakozzon a projekthez, és felkérte, támogassa a francia célkit zéseket.)
Az els sorban meleg égövi, trópusi és szubtrópusi területek vidékfejlesztésével, illetve a kapcsolódó agronómiai kutatásokkal foglalkozó CIRAD, alaptevékenységi körével összhangban, jelenleg elhanyagolható magyar együttm ködést tud felmutatni, jóllehet a kutatóközpont szívesen fejlesztené a kapcsolatokat Magyarországgal. Ez a szándék különösen hangsúlyos annak ismeretében, hogy a CIRAD a 6. EU K+F Keretprogramhoz kapcsolódó Európai Kutatási Térség (ERA) kialakításában vezet szerepet kapott az európai intézményközi koordinációban az agronómiai kutatások területén. (A feladat sikeres megvalósítása érdekében a CIRAD jelenleg dolgozik egy ERA-NET létrehozásán.) A francia partner szerint a magyar részvétel lehet ségének áttekintése fontos és sürg s feladat.
Az ITER-projektr l részletesebb szakmai háttérinformációk a www.iter.gouv.fr honlapon olvashatók. Haigneré miniszter asszony ismertette Philippe Busquin európai kutatási biztossal azokat a földrajzi, pénzügyi, technológiai, tudományos és humáner forrás-kapacitásokat, amik Franciaországban, s azon belül a Cadarache-i helyszínen lehet vé tennék a fúziós reaktor megvalósítását. Cadarache mintegy húsz éve készül a feladatra, ezen a bázison jelenleg is mintegy 300 kutató (közte 50 külföldi tudós) foglalkozik fúziós kutatásokkal. A miniszter asszony kifejtette Franciaország elkötelezettségét arra, hogy olyan nemzetközi központot hozzon létre, ami mind Európa, mind az Európán kívüli világ tudományos közössége számára hozzáférhet , amely a partnerek együttm ködésére alapulva szolgálja a tudomány és technológia fejl dését, és ahol a legmagasabb biztonsági követelmények között m ködhet kísérleti jelleggel (várhatóan 2015-t l) az a reaktortípus, amely a XXI. század második felére az emberiség legfontosabb energiatermel eszköze lehet. Claudie Haigneré javasolta, hogy az EU válasszon a támogatható jelöltek közül, hiszen a két európai helyszín Európa versenyképességét
A CIRAD nemzetközi kapcsolatokért felel s munkatársa lehet séget lát a szorosabb szakmai együttm ködésekre a trópusi, szubtrópusi témák kutatásában is, különös tekintettel egyes fejl d országok agrár- és vidékfejlesztésében való kooperációra. Ehhez azonban át kellene tekinteni a potenciális magyar érdekl dést (és a korábbi távol-keleti, afrikai országokkal való magyar együttm ködési politikát). Harmadik fontos területe lehet a CIRAD-dal való magyar kooperációnak az öko-agrárkutatás témaköre, amely egyre meghatározóbb prioritás a CIRAD és a vele szorosan együttm köd INRA számára is. A francia fél javasolja, hogy a magyar partnerek tekintsék át a három érintett kérdéskörben (agrár ERA-NET; tudományos/fejlesztési tevékenység egyes fejl d országokban; öko-agrárkutatás) az 28
együttm ködés lehet ségeit. Ezt követ en kerülhetne sor egy szakért i konzultáció megszervezésére és az érintett partnerek tájékoztatására, lehet ség szerint még 2003. év vége el tt.
kozások szintén profitálhatnak a külföldi szakértelemb l és tapasztalatokból. Az egyes programok irányító testületei a programok résztvev i és a külföldi érdekl d k közötti kapcsolatok létrehozása érdekében tevékenykednek. A finanszírozással kapcsolatban az általában követett gyakorlat az, hogy minden résztvev saját maga vagy saját országának finanszírozó hatósága vagy szervezete finanszírozza a részvételt.
Dr. Pálfi Gyögy TéT attasé (Párizs)
Nemzetközi együttm ködés a TEKES technológiai programjaival: közös technológiai programok
A külföldi intézmények számos különböz módon vehetnek részt a programokban. Kutatóintézetek és egyetemek
A TEKES finn technológiafejlesztési központ aktívan támogatja a programszint nemzetközi együttm ködést, és szívesen vesz részt a más országok finanszírozó hatóságaival és ügynökségeivel közösen el készített közös technológiai programokban. Ezeknek a programoknak a nemzetközi együttm ködésre kell koncentrálniuk, és hozzáadott értéket kell teremteniük az összes résztvev számára. A finanszírozóknak a közös program tervezése során kell megállapodniuk a finanszírozás elveir l és az eredmények felhasználásáról.
A kutatóintézetek és az egyetemek vagy egymással együttm ködve vagy ipari vállalkozásokkal karöltve pályázhatnak. A résztvev országának állami támogatása az intézetek és egyetemi laborok költségeit fedezheti. Az együttm ködésnek három formája lehetséges: 1. Kutatási információk cseréje • hálózatépítés és partnertalálkozók • szemináriumok Finnországban és külföldön • kutatási tervek és eredmények cseréje
Általában a nemzetközi együttm ködés az alapkutatások terén gyakori, de a vállalkozásokat is bátorítják, hogy mélyítsék el együttm ködésüket külföldi partnereikkel. Erre a közös munkára kínálnak ideális keretet a közös technológiai programok. Az együttm ködés szervezését általában projektszinten kell elkezdeni.
2. Közös kutatási projektek • Projektek közös céllal és megosztott feladatokkal. A felek saját forrásaikból finanszírozzák tevékenységüket. Az eredmények felhasználásáról a partnereknek kell megállapodniuk. • Alvállalkozásszer projektek. A projekt finn résztvev je saját feladatainak elvégzéséhez külföldi kutatóintézett l vásárol szolgáltatást, vagy a finn fél ajánl fel szolgáltatást külföldi partnerének. 3. Kutatócsere egy együttm ködési projekten belül • A projekt alkalmaz külföldi kutatót. Az eredményeket a projekt résztvev i megállapodásuknak megfelel en hasznosítják. A szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogokról külön megállapodás szükséges. • Finn kutató dolgozik a külföldi laboratóriumban a projekt meghatározott részében. A TEKES-t l lehet támogatást kapni a külön felmerül költségekre. Ipar Az ipari K+F együttm ködésnek a prekompetitív fázisban kell történnie, vagy közös üzleti vállalkozás megteremtéséhez kell vezetnie, amelyben közösen hasznosítják a kutatás-fejlesztési projekt eredményeit. Az ilyen együttm ködésnek el nye lehet a piacra jutás idejének lerövidítése. Az állami támogatás fedezheti a vállalati K+F költségeit. Az együttm ködésben résztvev partnerek mindegyikét saját országában finanszírozzák. A külföldi
A TEKES technológiai programjai A külföldi kutatóintézetek, egyetemek és vállalkozások számára el nyös, ha bekapcsolódnak a TEKES technológiai programjaiba, mert így közvetlen hozzáférést szerezhetnek magas szint kutatási projektekhez. A finn laboratóriumok és vállal29
Oktatási és Kutatási Minisztérium) és KBN (Lengyel Állami Bizottság a Tudományos Kutatásért) vezet i megállapodást írtak alá, mely szerint a 2006-ig szóló közös projekteket 3-3 millió euróval támogatja a két állam. A megállapodás f célja a neurológiai és neuropszichiátriai kutatások szélesítése, az örökletes betegségek megismerése.
vállalatok a TEKES programjaiban négyféleképpen vehetnek részt: 1. Közös projekt • Közös célok, megosztott feladatok és források • A felek a megállapodásban rögzítetteknek megfelel en maguk fedezik költségeiket • Az eredmények felhasználásáról a felek megegyeznek.
A projektek iránt nagy az érdekl dés: els sorban egyetemek, de egyetemen kívüli kutatóintézetek is nagy számban jelentkeztek a közös projektek kivitelezésére. A két ország szakembereib l összeállított grémium összesen 13 munkacsoportot választott ki, melyek 2003 júliusában kezdik meg a munkát.
2. Alvállalkozás • A projekt résztvev i szolgáltatásokat vásárolhatnak külföldi partnerükt l, amennyiben hasonló szolgáltatás Finnországban nem hozzáférhet . 3. Technológiatranszfer • A projekt résztvev i a projekt céljainak teljesítéséhez külföldr l know-how-t, meglev technológiát vásárolhatnak.
A neuropszichológiai témákra koncentráló kutatásokhoz olyan (els sorban örökletes) betegségeket választottak, melyek mindkét országban régóta nagy problémákat okoznak: ezek közé tartozik (a növekv életkorral együtt) a Parkinson-szindróma, vagy az Alzheimer-kór is. Az epilepszia és a szklerózis multiplex is a közös német-lengyel kutatások célját jelentik.
4. Együttm ködés a projekt eredményeinek piacra vitelében és értékesítésében. • A projekt résztvev i együttm ködhetnek külföldi vállalkozásokkal az eredmények piacra vitele érdekében.
A kutatási kooperáció a lengyel és német kutatócsoportok között egy további célt is szolgál: a tudományos utánpótlás nevelését. Így a támogatás odaítélésénél fontos szempont volt: bekapcsolhatóe a munkába a fiatal nemzedék is. A BMBF a korábban (2001-ben) létrehozott ötéves „Egészségügy: kutatás az emberekért” elnevezés , és összesen 739 millió euróval támogatott nemzeti programja részeként tekinti ezeket a közös kutatási projekteket. A német értékelés szerint a német-lengyel kutatási megállapodás jelent s lépés a közös európai kutatási térség, az ERA létrehozásához.
A jelenleg futó és tervezett technológiai programokról a TEKES honlapján lehet b vebb tájékoztatást olvasni: www.tekes.fi. Grosschmid Péter TéT attasé (Helsinki)
Német–lengyel kooperáció az egészségügyi kutatásban Németország és Lengyelország a jöv ben er sítik az együttm ködést az egészségügyi kutatások terén – err l állapodtak meg április végén Berlinben a két ország képvisel i. A BMBF (Szövetségi
Bádonfai Judit TéT attasé (Berlin)
Nanotechnológia Simon Perez az izraeli fejl dés új dimenzióját látja a nanotechnológiában
A tudomány szerepe Izrael mindennapi életében már messze nem futurisztikus kérdés: minden egyes lépésnek vagy mulasztásnak konkrét, a mindennapi életet is befolyásoló hatása van. A tudomány és annak technológiai alkalmazása egyre növekv szerepet tölt be az ország életének minden területén. Az emberiség történelmében korábban egy ország gazdasági erejét, nagyságát meghatározta területének nagysága, a háborúk területekért folytak. Ma a tudomány és technológia a területi elv helyére lépett. Ma a gazdasági növekedés leg-
Simon Perez képvisel , korábbi miniszterelnök az Izraeli Parlamentben elmondott beszédében hosszasan foglalkozott a tudomány és technológia, kiemelten a nanotechnológia jelent ségével. Megállapította, hogy napjainkban az izraeli politika túl nagy figyelmet fordít a területekre, régiókra, s jelent ségéhez képest sokkal kisebbet az ország tudományos és technológiai fejl désére.
30
számára: t hegy méret számítógép, szabad szemmel nem is látható gépek éppúgy várhatóak a technológia elterjedésével, mint olyan új anyagok amelyek könnyebbek, er sebbek és könnyebben megmunkálhatóak a jelenlegieknél.
meghatározóbb eleme a tudomány és technológia: az innováció sokkal fontosabb egy ország fejl désében mint az ország mérete. A tudomány nem ismeri a határokat, a gazdaság is egyre inkább határtalanná, globálissá, világgazdasággá válik. Technológiákat nem lehet meghódítani vagy megvédeni nemzeti hadseregekkel. Napjainkra a tudományos és technológiai stratégia is egyre inkább nemzetközivé, globálissá válik, a tapasztalható trendek, tendenciák világméret hatásúak. A technológiák ma már nem tekinthet k egyszer m szaki kérdésnek, még kevésbé gépek, eszközök és m szerek halmazának. A technológia értéket teremt érték, melynek fejl déséhez elengedhetetlen az átláthatóság és a nyitottság. A vállalkozói t ke csak átlátható, el re kiszámítható feltételek közé vonul be, ott m ködik szívesen.
A világ nagy lendülettel kezdett az új terület meghódításához. Milliárd és milliárd dollárokat fektettek be a „nano” világ kutatásába, Izrael nem engedheti meg magának, hogy lemaradjon ebben a világméret versenyben. Az ország jöv je szempontjából csak a verseny élbolya, az els sor az elfogadható hely. Ennek biztosításához – különösen a mai nehéz gazdasági helyzetben – különleges nemzeti összefogásra, az er k koncentrálására van szükség. Forrásokat kell biztosítani a kormányzati, az ipari és a magán szférából egyaránt az egyetemek, a kutatóintézetek és az ipari kutatás számára a „nano” világ ostromához. Egy ilyen méret program nemcsak a kutatók, tudósok számára teremt új munkalehet ségeket, de az ipar számára is. A sikerhez, a sokszor interdiszciplináris területeken megmérettetésre kerül kutatócsoportok eredményességéhez kiváló tudósok, kiemelked egyetemisták, jobb infrastruktúra, a szerteágazó területek jobb koordinációja, az elméleti és az ipari kutatások hatékonyabb együttm ködése szükséges.
A tudomány képes kompenzálni Izrael területi kicsinységét, földrajzi gátjait. Az országban kifejlesztett új technológiák nagyobb bevételt hozhatnak, mint amit az ipari és a mez gazdasági termelés produkálni képes. A tudomány a világ egy új dimenzióját ostromolja, a technológiák a milliméter milliomod része nagyságrend színtéren kell, hogy megvalósuljanak. A nanotechnológia elindult hódító útjára és megállíthatatlanul nyomul el re. Olyan új anyagok, eszközök, energiák kapnak f szerepet, amelyek eddig ismeretlenek voltak az emberiség
Dvorszki László TéT attasé (Tel-Aviv)
Orvostudomány, biotechnológia Új, érdekes felfedezések a Biotech Izrael 2003 konferencián
mellékhatások nélküli m ködésnek is egyszer a magyarázata: nem közvetlenül a daganat rákos sejtjeire hat, hanem csak és kizárólag a daganatok vérellátására, így más sejteknek, szöveteknek sem okoz semmiféle kárt.
Izraeli vállalkozások mintegy 140 új, innovatív felfedezésr l számoltak be a május közepén megrendezett Biotech Izrael 2003 konferencián. A legtöbb újdonság a biotechnológia, a nanotechnológia, az orvostudomány és az orvosi m szerek területér l került bemutatásra.
A GT-111 készítmény sikeresen túl van az állatkísérleti fázison, és el reláthatólag ez év végén elkezd dik a klinikai kipróbálása is. A készítményt intravénás injekció, vagy infúzió formájában juttatják be a beteg szervezetbe – nem pedig közvetlenül a tumorba fecskendezve –, így tud hatni a már meglév , de még fel nem fedezett áttétekre is. Szakért k szerint kombinált kezelés is elképzelhet : a készítménnyel legyengített, szó szerint „kivéreztetett” akár nagyobb méret daganatokat kemoterápiával vagy besugárzással már sokkal könnyebb teljesen elpusztítani, s a korábban további kockázatot jelent áttétekkel sem kell számolni.
A konferencia szenzációjának számított az egyik izraeli vállalkozás GT-111 elnevezés rákellenes készítménye. A készítmény használata egy genetikai kezelésen alapul, amelynek következtében elpusztulnak a rákos daganatok érrendszerének kiépítéséért felel s „endothelialis” sejtek. Így a megfelel érrendszer és vérellátás hiányában a daganatok sorvadni kezdenek, s t el is t nhetnek a páciens testéb l anélkül, hogy a kezelés bármiféle kellemetlen mellékhatással járna. A kezelés másik nagy el nye, hogy nemcsak egy tumort, de az öszszes áttétet is képes hasonló módon eltüntetni. A
A kezelés alapötlete a Tel Aviv-i Sheba Medical Center munkatársai sokéves áldozatos kutatómunkájának köszönhet . Az eljárás tulajdonosai 200031
belül csak a ránctalanítók piacát évi 5 milliárd USD-ra becsülik.
ben céget alapítottak annak széles kör hasznosítására és értékesítésére 2 millió USD alapt kével. A cég képvisel i néhány hete együttm ködési megállapodást írtak alá a bostoni MIT Egyetemmel a technológia további közös fejlesztésér l. Szakért k szerint aligha kétséges, hogy az izraeli céget hamarosan valamelyik vállalkozói t zsdén látjuk viszont sikeres t keemelést végrehajtó vállalkozásként.
A fentiek mellett – amelyek kiválasztásánál az érdekesség és a sokszín ség volt szempont –, még számos érdekes és értékes megvalósult ötlet jelent meg a konferencián a b rrák kialakulását jelz rendszert l az új, természetes alapanyagú rovaröl szereken át az új generációjú sebkezel rendszerekig.
Egy másik – Izrael északi részén, a Misgav Carmiel Technológiai Inkubátorban m köd – vállalkozás egy különleges, növényi alapanyagú gyógyszert fejlesztett ki, amely képes a vér koleszterin szintjének csökkentésére. A napjainkban használatos koleszterincsökkent „sztatin” gyógyszerekkel szemben – amelyek hatásosak ugyan, de sok káros mellékhatásuk van (memória zavarok, személyiség változások, izomfájdalom stb.) -, az új készítménynek a hatásossága mellett nincs káros vagy fájdalmas mellékhatása. A vállalkozás ez év els felében kezdi a klinikai vizsgálatokat, s létrehozói szerint sikeres, azokat kiszorító versenytársa lesz a sokszor csak nagy mennyiségben ható, így súlyos mellékhatásokat produkáló sztatinoknak.
Dvorszki László TéT attasé (Tel-Aviv)
Izraeli gyorsteszt a „SARS” vírus kimutatására Egy izraeli cég által kifejlesztett diagnosztikai eljárás (MedexTest) alkalmasnak mutatkozik a SARS vírus kimutatására már a lappangási fázisban. Az eljárás klinikai kipróbálása jelenleg is folyik a Szingapúri Központi Kórházban SARS vírussal fert zött betegek mintáinak felhasználásával. Egyúttal elkezdték kiképezni a kórház alkalmazottait a módszer használatára. A szabadalom izraeli tulajdonosa elmondta, hogy jelenleg a kórház három osztályán folyik a teszt kipróbálása. „ Ma az érintett országokban egy lázas beteg láttán kitör a pánik – néha még az orvosok között is. A teszt kiválóan alkalmas arra, hogy gyorsan – mindössze 810 perc alatt – választ adjon: a SARS vírus-e a betegség okozója”- nyilatkozta a cég képvisel je. A teszt ugyanis nemcsak gyors, de arra is alkalmas, hogy jóval a tipikus szimptómák (pl. láz) megjelenése el tt, már a lappangási fázisban kimutassa a vírus jelenlétét.
Egy további – 16 kutatót alkalmazó – vállalkozás különleges biotechnológiai eljárást dolgozott ki: gyógyszerként használatos fehérjék széles skáláját állítják el növényi sejtkultúrákat használó bioreaktorokban. A vállalkozás – amelynek már együttm ködési megállapodása van a vezet biotechnológiai céggel, a COMPUGEN-nel – nem kisebb célt t zött maga elé, mint hogy kiszorítja – a piacról azokat az eml s sejtkultúrákkal meglehet sen drágán dolgozó bioreaktor rendszereket, amelyek ma az egész világon elterjedtek. A cég képvisel je szerint a technológia kész, így hamarosan elkezdik nagyobb tételben gyártani – és értékesíteni is – a gyógyításra alkalmas fehérje alapú termékcsaládokat. Szakért k véleménye szerint a gyógykezelésre alkalmas fehérjék piaca robbanásszer en n , s a gyógyszeriparnak hamarosan a fehérje típusú hatóanyagok hiányával kell majd szembenéznie.
A cég képvisel je elmondta, hogy az eljárást nem kifejezetten a SARS vírus kimutatására dolgozták ki. Az 1999-ben alapított cég – korábbi, hosszú évekig tartó munkával – az izraeli technológiai inkubátor program keretében fejlesztette ki, s a bels szervek rendellenességeinek igen korai kimutatásán alapul.
Igen jövedelmez vállalkozásnak ígérkezik az Askhelon Technológiai Inkubátorból induló cég, amely új találmányával a degeneratív b relváltozásoknak – akár a korosodással járó, akár az er s napozástól el állt er s ráncosodás, és egyéb elváltozások – üzent hadat. A kozmetikai ipart megcélzó új találmány lényege, hogy az eddig is sikeresen használt DIK-60 hormont mint hatóanyagot egy olyan különleges hordozóhoz kötötték, amely a b r alsó és fels rétegeihez egyaránt eljuttatja azt. A cég szerint a preparátum az összes, jelenleg használt szernél hatásosabban tünteti el a mély ráncokat, s más, torzító elváltozásokat. A cég képvisel i nem véletlenül bizakodnak: a kozmetikai piacon
A bels szervek rendellenességeire vonatkozó diagnózisok sokszor egy sor vizsgálat, gyakran fájdalmakkal, kényelmetlenségekkel járó tesztek eredményeinek összegzéséb l alakulnak ki. Jónéhány esetben a költséges tesztek, fájdalmas vizsgálatok ellenére a diagnózisok hibásnak bizonyulnak. A MedexTest kipróbálását az elmúlt évt l több izraeli kórházban párhuzamosan és folyamatosan végzik. Amikor a SARS járvány kitört, megpróbálták vírusok kimutatására alkalmazni ezt a diagnosztikai eljárást. Influenzás betegeken az eljárás olyan sikeresnek bizonyult, hogy már a lappangó fázisban sikerült azonosítani az influenza vírus je32
tamin a B-vitaminok csoportjába tartozik, ugyanúgy, mint a másik, japán kutató által felfedezett vitamin (B1-vitamin: Szuzuki Umetaró 1910). A PQQ nagy mennyiségben található meg a jellegzetes illatú japán „natto”-ban (erjesztett szójabab), petrezselyemben, zöldpaprikában, zöld teában, stb.
lenlétét. Az eredményt elküldték Szingapúrba, mivel az országgal már évek óta sikeres ipari kutatásfejlesztési együttm ködést folytatnak. Így került sor a cég képvisel inek szingapúri meghívására s a teszt azonnali kipróbálására. Az eredmények és a siker láttán Szingapúr legnagyobb ipari konglomerátuma tett ajánlatot a MedexTest nagyüzemi gyártására. A jelenleg is folyamatban lév további klinikai vizsgálatok eredményét l függ en a tömeggyártás el reláthatólag már 2003 júliusában elindulhat.
A kutatócsoport által végzett egérkísérletek során a PQQ hiányosan táplált egerek sz rzete fénytelenné, szárazzá vált, az ilyen egerek kevesebb és kevésbé életképes utódokat hoztak létre normálisan táplált társaiknál, amit a kutatók a PQQ hiányának tulajdonítanak. Természetesen további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy egyértelm en bebizonyosodjon a PQQ hiányos táplálkozás és a termékenység csökkenésének közvetlen összefüggése.
A szingapúri siker mellett az izraeli vállalat képvisel i el rehaladott tárgyalásokat folytatnak a Kínai és a Tajvani Egészségügyi Minisztériummal a teszt SARS vírussal fert zött területekre történ szállításáról. Az izraeli cég néhány hete megállapodást írt alá Fülöp-szigeti klinikai hálózatokkal és biztosító társaságokkal is különböz diagnosztikumok – többek között a MedexTest – szállításáról.
Mivel az egerek életm ködésében fontos szerepet játszó vitaminok általában az emberekben is hasonlóképpen m ködnek, remélhet leg az új vitamin felfedezése hozzájárul majd az emberi termékenység növelését célzó kutatások fejl déséhez.
További érdekes adalék a fentiekhez, hogy az izraeli Ben Gurion reptéren felállítottak egy különleges h érzékel rendszert, amely képes kisz rni a lázas – a test h mérsékletük magasabb mint 38 Celsius fok – utasokat. A rendszert az izraeli hadiipari vállalatok egyik leányvállalata fejlesztette ki, amely eddig els sorban biztonsági rendszerek számára gyártott különleges h érzékel ket és egyéb biztonsági, valamint navigációs berendezéseket. Az eszköz használata nem igényel különleges szakértelmet, kezelése könnyen elsajátítható. Megbízhatóan méri az el tte elhaladó utasok testh mérsékletét – akkor is, ha több réteg ruha van rajtuk –, így nincs szükség a nagy torlódást okozó tömeges egyéni vizsgálatokra. Lázas utas esetén a berendezés hang és fényjelzéssel hozza a megfigyel k tudomására az észlelt jelenséget. A 25 000 USA dollárba kerül készülékb l délkelet-ázsiai országok 300 darabot rendeltek.
Kanyár Gyöngyi TéT attasé (Tokió)
A francia rákkutató központok kialakításának el készületei 2002. szeptemberben Jacques Chirac köztársasági elnök kezdeményezésére indult Franciaországban rákmegel z program. A kampány els szakaszában készült el a Rákbetegségek Tanácsadó Bizottság (Commission d’Orientation sur le Cancer) helyzetértékel elemzése. A rákellenes kampány 2003. március 24-én újabb mérföldk höz érkezett, amikor Jacques Chirac köztársasági elnök bejelentette az Országos Rákkutató Intézet (Institut National du Cancer) alapításához szükséges el készít munka megkezdését. A program legújabb állomása a francia egészségügyi és kutatási tárcák közös pályázati felhívása „Canceropole” alakításra. A „canceropole” fogalom regionális szint rákkutatási, klinikai, képzési, innovációs tömörüléseket jelent, amelyek a tervek szerint a jelenleg szétaprózottan folyó kutatást lényegesen nagyobb egységekbe tömörítenék. Az akció célja a tudományos produkció fokozása, a kutatás színvonalának emelése, a témával kapcsolatos alap- és alkalmazott kutatás közelítése, a rákellenes küzdelem pozíciójának er sítése, illetve a terület nemzetközi versenyképességének fokozása az egységek „kritikus tömegének” növelésével. Prioritást élveznek azok a pályázatok, ahol a már jelenleg is létez „Génopole”-okhoz, valamint egyetemi tömörülésekhez kapcsolódóan kerül kialakításra a regio-
Dvorszki László TéT attasé (Tel-Aviv)
Új vitamint fedeztek fel japán kutatók 1948 óta a világon el ször japán kutatóknak sikerült új vitaminvariánst felfedezni. A RIKEN (Fizikai és Kémiai Kutatóintézet) Kato Takafuni által vezetett kutatócsoportja egy 1979 óta ismert vegyületr l, a pirollokinolin kinonról (PQQ) bizonyította be, hogy vitaminként m ködik. A vitaminok az él szervezet m ködéséhez szükséges szerves vegyületek, amelyek csak táplálékkal juttathatók be, mivel azokat a szervezet maga nem tudja el állítani. Az újonnan felfedezett vi33
• A VTT szakemberei a metabolizmus-tervezés módszerével javították a pentóz-cukrok éleszt s fermentációjának hatékonyságát. Megvalósították a xilóz etanollá történ anaerob konverzióját, és a keletkez etanol mennyisége elérte az elméleti kitermelés 60-70 százalékát az új redox kiegyensúlyozó reakcióknak köszönhet en. • Egy új, szerkezeti szempontból rendkívül érdekes lakkázt fedeztek fel, amelynek iparilag értékes tulajdonságai vannak, pl. széles pH optimum és jó termostabilitás. Az enzimet leírták, klónozták, el állították és különféle alkalmazásokban kipróbálták. • Új reguláló fehérjéket fedeztek fel. Meghatározták azokat a sz k keresztmetszeteket, amelyek akadályozták a nagy mennyiség elválasztott fehérje kinyerését gombákból, és megoldásokat találtak ezek leküzdésére. • Új, nagy kapacitású screening-módszereket fejlesztettek ki mind enzimek, mind antitestek vizsgálatára.
nális rákkutató központ. A „Canceropole” alakítási pályázatokat 2003. június végén bírálják el a kutatási és az egészségügyi tárca szakért i. A kormányzat célja, hogy 2004-re a francia rákkutatás leend kiválósági központjai m köd – és finanszírozható – szervezeti állapotba kerüljenek, és nemzetközi együttm ködéseiken keresztül versenyképes egységekként vehessenek részt az Európai Kutatási Tér alakításában. Dr. Pálfi György TéT attasé (Párizs)
A VTT ipari biotechnológiai programjának félid s értékelése A finn Állami Technológiai Kutatóintézet (VTT) 2000-ben azzal a céllal indította el hatéves ipari biotechnológiai programját, hogy környezetbarát eljárásokat dolgozzon ki a megújuló energiaforrások használatára. A fejlesztést enzimtechnológiára és metabolizmus-tervez eljárásokra építették. A program a Finn Akadémia által kezdeményezett és támogatott kiválósági központ pályázaton nyerte el a szükséges finanszírozás jelent s részét.
A program az eredetileg kit zött célok elérése érdekében folytatódik a következ három évben is a megújuló források kutatására. A következ id szakban rendszerbiológiai eszközöket kívánnak bevetni és a screeningek teljesítményét tovább növelni.
A közelmúltban zajlott le a program félid s értékelése, amely szerint a programban eddig a következ eredményeket érték el:
Grosschmid Péter TéT attasé (Helsinki)
Információs társadalom Információs Társadalom Világkonferencia és Csúcstalálkozó, Genf, 2003. december 10-12.
ket. A terv szerint az egyes tagállamok mellett az Európai Unió önállóan is képviselteti magát a csúcstalálkozón. Az eddigi el készít munka alapvet célja volt egy egységes EU álláspont kialakítása, amely nem ütközik a tagállamok véleményével.
A tagországok és a csatlakozó országok informatikáért felel s miniszterei a Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács16 2003. június 5-i ülésén Luxembourgban határozatot fogadtak el az Információs Társadalom Világkonferencia és Csúcstalálkozó17 el készítésér l.
Magyarország képviseletében Kovács Kálmán miniszter kifejtette, hogy a Világkonferencia minden ország számára egyaránt fontos. Az egységes EU álláspontban már csatlakozó országok tapasztalatainak és érdekeinek is meg kell jelennie. Röviden ismertette, hogy Magyarország mit tervez tenni a Világkonferencia sikere érdekében, és milyen eredményeket várunk a konferenciától.
A Bizottság részér l Erkki Liikanen f biztos ismertette a Genfben 2003. december 10-12-én megrendezésre kerül ENSZ Információs Társadalom Világkonferencia és Csúcstalálkozó el készítésére a Bizottság részér l tett eddigi er feszítése-
A Tanács határozattervezete emlékeztet az informatikai és kommunikációs technológiák (ICTs) különleges fontosságára a társadalom és az állampolgár számára. A korszer információs technológiák lehet vé teszik, hogy a tudás és az információ világszerte mindenki számára hozzáférhet legyen, ezzel el segítik a fenntartható gazdasági növeke-
16
European Council for Transport, Telecommunication and Energy 17 World Summit on the Information Society (WSIS), Geneva, 10-12 December 2003 34
dést, a társadalmi kohéziót, valamint a politikai és kulturális fejl dést. A Tanács korábban már több határozatot hozott az információs társadalomról, a 2003. március 18-án publikált határozata az eEurope 2005 Akcióterv megvalósításáról – amelyet kiterjesztettek18 a csatlakozó országokra – pedig már utal azokra a legfontosabb kérdésekre, amelyeket célszer tárgyalni majd a genfi világcsúcstalálkozón is.
lamentet és a Tanácsot, valamint készítsen jelentést a Világkonferencia és csúcstalálkozó genfi ülésének eredményeir l a Tanács és az Európai Parlament számára. Szendr di László TéT attasé (Brüsszel)
E-kormányzati konzultációs központ nyílik Japánban
A Tanács határozata nyílt párbeszédre szólítja fel a feleket az európai politika orientálására az Információs Társadalom el feltételeinek kifejlesztése terén, valamint az Alapvet Emberi Jogok Európai Chartájában lefektetett emberi jogokon alapuló alapkövetelmények elfogadása érdekében, hogy egy kulturális diverzitást és nyelvi sokféleséget támogató, az emberi képességek fejlesztését el nyben részesít hatékony környezet alakuljon ki. A Tanács célja alkalmas eszközök – beleértve a tapasztalatcserét és a jó gyakorlat elterjesztését is –, valamint megfelel keretjogszabályok kifejlesztése, amelyek segítségével az olyan korábban meghirdetett európai információs programok, mint pl. az eStrategies, eGovernment, eLearning, eHealth, eBusiness és eInclusion kibontakoztathatóak és megvalósíthatóak lesznek. A Tanács célja továbbá az információs társadalomból származó el nyök biztosítása országok és egyének számára, különös tekintettel az emberi jogokra és a törvények általi hatalomgyakorlásra, a szolgáltatások min ségének javítására, a szociális biztonságra és a gazdasági növekedésre, valamint a demokrácia er sítésére.
Egy 2003. áprilisi kormányhatározat értelmében a 2005-ös pénzügyi évben egy olyan konzultációs központ kezdi meg m ködését, amely a nap 24 órájában az ország bármely pontjáról ingyenesen hívható telefonvonalon ad teljes kör felvilágosítást az állampolgároknak elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kérdésekben. A központ elérhet lesz faxon és Interneten keresztül is. A Közigazgatási, Belügyi, Posta és Telekommunikációs Minisztérium felügyelete alatt felállított központot a minisztérium által közbeszerzési pályázaton kiválasztott magánvállalatok fogják m ködtetni. Az elektronikus közigazgatás megvalósítását célzó kormányprogram ütemezése szerint a 2003as pénzügyi év végére meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a központi államigazgatási eljárások kb. 98%-át interneten keresztül bonyolíthassák az állampolgárok. Japán hivatalos statisztikák szerint 2001-re 590 eljárás (5,3%) digitalizálására került sor a központi közigazgatásban, ez az arány 2002 pénzügyi év végére várhatóan eléri a 35%-ot.
A Tanács felkéri a tagországokat – és ez most már a csatlakozó országokra is egyaránt vonatkozik –, hogy folytassanak konzultációt a magánszektor és a társadalom egészének képvisel ivel otthon és világszerte, hogy a kollektív bölcsességet és tapasztalatokat az információs társadalom terén a nemzeti és az EU politika, valamint programok fejlesztésének szolgálatába állítsák. Elvárják a tagországoktól, hogy elmélyült konzultációt folytassanak a Bizottsággal, valamint a csatlakozó országok képvisel ivel annak érdekében, hogy az Európai Unió – az Elnökségen keresztül, illetve a Bizottságon keresztül abban az esetben, amikor az ügy közösségi kompetenciákat érint – vezet szerephez jusson és konstruktív szerepet játsszon a Csúcstalálkozó el készítésben, különös tekintettel a politikai nyilatkozat és az akcióterv kidolgozására.
A nem túl fényes helyzetet bizonyítja az Accenture amerikai tanácsadó cég mennyiségi és min ségi szempontokat is figyelembe vev legfrissebb (2003. január) felmérése is, amely a vizsgált 22 ország közül Japánt a 15. helyre rangsorolta az elektronikus ügyintézés tényleges elterjedtségét illet en. Ez két hely el relépést jelent az el z évhez képest, de továbbra is jelzi a területen való elmaradást a többi fejlett országtól. Kanyár Gyöngyi TéT attasé (Tokió)
Új jelszó az izraeli számítógépiparban: „Vissza az iskolapadba!”
A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy az Információs Társadalom Világkonferencia és Csúcstalálkozó (WSIS) el készítésében mutatkozó el rehaladásról rendszeresen tájékoztassa az Európai Par18
Mindössze két évvel ezel tt azok az egyetemisták, akik a számítógéppel összefügg tanulmányokat folytattak, nem tudtak ellenállni a sok induló vállalkozástól kapott jobbnál jobb ajánlatnak: sokan még tanulmányaik befejezése el tt otthagyták az egyetemet és elhelyezkedtek különböz , jól fize-
eEurope+ Action Plan 35
mációs társadalom program megjelölése). „Németország modernizálása dönt en az információs és kommunikációs technológiák áttörését l függ – mondta, ett l várhatunk új növekedési és foglalkoztatási impulzusokat”.
t állásokban. Az egyetemek vezet ségei nem gy ztek panaszkodni, hogy már a harmadéves hallgatók mindössze 1/3-a folytatja tanulmányait, a nagyobb részüket elszipkázták a vállalkozások. Az a félelem is megfogalmazódott, hogy ha ez a tendencia folytatódik, a jöv számítógép generációjának nagyobb része hiányos képzéssel rendelkezik majd, ami – tekintve az el ttük álló nem kis kihívást – egyáltalán nem tekinthet biztató jelnek.
A D21 közhasznú, szakmai területek feletti egyesület, melyben eddig összesen 300 vállalat/intézmény vesz részt. Célja a politika és közigazgatás, valamint az IT szektor közötti együttm ködés megteremtése, Németország ipariból információs társadalommá való átalakítása, egyúttal mindig a legfontosabb növekedési gócok támogatása. A programcsomag három akcióterületet jelölt ki: gazdaság, egészségügy és oktatás.
Napjainkra a tendencia megfordult: a Tel Aviv Egyetem Számítógép Karának vezet it l kapott információ szerint olyan nagy az igény a magasabb szint számítógép tudományok iránt, hogy fontolgatják: még a B.A. fokozattal rendelkez diákok legjobbjai közül sem mindenkit vesznek fel a magasabb fokozatért küzd k közé. Ugyancsak megn tt a PhD hallgatók száma is, s a korábbinál sokkal népszer bbek lettek az egyetemi oktatói státuszok. Korábban az oktatást elvesztegetett id nek tartották a kívánatosabb high-tech ajánlatokkal szemben. A többi egyetem és f iskola vezetése is hasonló tapasztalatokról számolt be.
A kancellár óvott attól, hogy az IT-ágazat fejl dését az információs társadalom témával azonosítsák. Az új médiák maradnak az innováció és a növekedés motorjai – állította a kancellár. Az internet a reformok legkézenfekv bb eszköze. A D21 bemutatásán résztvev Erkki Liikanen EU ipari biztos azt hangsúlyozta, hogy az IT szektor jelenlegi finanszírozási gondjai dacára a gazdaság termelékenységének f eszköze ezen technológiák terjedése.
Mindez a számítógép ipar lelassulásának, az igények csökkenésének köszönhet . További következmény – s ezt a tényt mind a három nagy egyetem képvisel i is meger sítették –, hogy a korábbi tolongással szemben jelent sen, 8-25%-kal csökkent a számítógép karra felvételiz hallgatók száma. Szakért k szerint bár ez a szám jelent s, az USA-ban tapasztalható 20-40%-os érdekl dés csökkenést azért nem éri el.
A német gazdaság versenyképességének növelése a szakért k szerint – mint eddig is – az információs és kommunikációs technológiáknak a termelési folyamatokba való bevezetését l, ill. teljes beágyazódásától függ. Az elektronikus üzleti érintkezés normális mindennapi eszközzé válik. A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint mégis csak a 20 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató vállalatok legfeljebb fele alkalmaz mindennapi munkájában internetet és email-kapcsolatot. A középosztály még jelent s növekedési tartalékokkal rendelkezik az e-business terén. A jogi háttér megteremtésére a kormány áprilisban létrehozta a „Szövetség az aláírásért” (Bündnis für Signaturen) elnevezés kezdeményezést, mely szerint a D21ben résztvev vállalatok/intézmények digitális aláírást ismernek el egymás között.
Szakért k és egyetemi oktatók egyetértenek abban, hogy a számítógép tudományok iránti érdekl dés csökkenés csak id leges. „A technológia tárgyú tudományok iránti érdekl dés ciklikus, hiszen nagyban függ az ipar állapotától, felvev képességét l. A 70-es és a 80-as években is megfigyelhet volt egy-egy hullámvölgy” nyilatkozták. Ezen izraeli szakért k az újabb fellendülést néhány éven belülre, már az évtized közepére várják. Dvorszki László TéT attasé (Tel-Aviv)
Egyedül az egészségügyben – a D21 vezet ségének becslése szerint – az információs és kommunikációs technológiák szisztematikus bevezetése révén hosszú távon több millió eurót lehetne megtakarítani. Az így megtakarított milliókat azután más területekre lehetne invesztálni, és például a páciensek gondozását javítani. Az ingolstadti (Bajorország) egyetemi klinika pl. az IT bevezetésével 28 új orvosi helyet tudott létrehozni. A sikerek (és f leg az egészségügy jelenlegi nehéz helyzete) láttán a D21 vezet sége jelen pillanatban az egészségügyet ítéli a legfontosabb akcióterületnek. Az elektronikus egészségügyi kártya országos szint bevezetését a kancellár az adatvédelem és fogyasztóvédelem kampányaival javasolja összekötni.
A német kancellár személyesen támogatja az IT programokat Gerhard Schröder német kancellár ritkán propagál K+F témákat – azokat szakminisztere és régi munkatársa, Edelgard Bulmahn asszony szokta a nyilvánosság elé tárni. Most mégis a kancellár szívének kedves témát mutatott be a sajtó képvisel inek május végén: a D21 programot, azaz a szövetségi kormány IT reform csomagját (D21 = Deutschland a 21. században, azaz a német infor36
Az oktatási területen a D21 vezet sége (intézmények és politikusok is) az IT-ben els sorban az élethosszig tartó tanulás legfontosabb eszközét látják. A vállalatok már ma is masszívan használják oktatási eszközként, (e-learning mobile, távoktatás). Szükséges viszont regionális oktatóközpontok és tanácsadó központok létrehozása. A kancellár ezen a területen is igen fontosnak tartja a társadalommal való párbeszédet: a médiákkal való bánásmód, a kritika és együttm ködés a jelszó. A kormány ezért versenyre szólítja fel a médiákat és az oktatásban résztvev vállalatokat, intézményeket, a jobb oktatási formák kialakításáért.
elektronikus útra tereléséhez szükség van az ügyfelek szokásainak alapvet megváltoztatására. Finnországban nagyon sok kis bankfiók volt, ahová az ügyfelek ismer sként mentek be ügyeiket intézni, és a megszokott, jólismert banktisztvisel k tanácsait megfogadva kezdték ügyleteiket a bankban felszerelt automatákon keresztül intézni. Jelent s lökést adott a fogyasztói szokások megváltoztatásához, amikor a bank a fiókokban kezdeményezett tranzakciókat díjkötelessé tette, miközben az ATM és internetes szolgáltatások ingyenesek maradtak. Az elektronikus fizetések elterjedésével elkezdték a kisebb fiókok bezárását, és a nagyobb körzeti fiókok kialakítását. Az ezzel járó hosszabb utazás, a sorbaállás miatt megnövekedett ügyintézési id még több ügyfelet irányított át az elektronikus szolgáltatásokhoz. Ennek el segítésére a bankok ingyenes tanfolyamokat szerveztek az ügyfelek számára, ahol pár óra alatt elsajátíthatták az internet használatához és a banki szolgáltatások számítógépes igénybevételéhez szükséges ismereteket. A bankfiókokban számítógépeket állítottak fel, ahol bárki ingyenesen intézheti bankügyleteit az interneten.
A D21 vezet sége ezenkívül bejelentette, hogy az elmúlt évben megkezdett szélessávkezdeményezés tovább folytatódik. Felkérik a szövetségi gazdasági minisztert, hogy a második félévben hívjon össze országos csúcsértekezletet ebben a témában. Bádonfai Judit TéT attasé (Berlin)
Elektronikus aláírás a banktól
A bank folyamatosan fejleszti rendszerét, így már a hagyományos számlafizetés, átutalás, egyenlegellen rzés mellett egyre több hitelügyletet, kötvénytranzakciót intéznek elektronikusan az ügyfelek. A legújabb szolgáltatások az elektronikus kereskedelemhez kapcsolódó virtuális számlákról történ fizetés, az elektronikus számlaküldés, az elektronikus aláírás és az elektronikus fizetés. A finn közigazgatás évek óta kísérletezik az elektronikus személyazonosító okmány és az ehhez kapcsolódó elektronikus aláírás bevezetésével, azonban az új típusú igazolványok kiváltása, használata bonyolult, így az elektronikus aláírás általánossá tételét inkább a banki azonosítási rendszerekhez kapcsolódva próbálják most megvalósítani. Az elektronikus fizetési rendszer lehet vé teszi az ügyfél számára, hogy a banki rendszeren keresztül visszamen leg is ellen rizze a bérkifizetésével kapcsolatos adatokat (levonások, átutalások, társadalombiztosítási kifizetések stb.).
A finn információs társadalom irányába tett legnagyobb lépések egyike az elektronikus banki szolgáltatások széles kör elterjesztése volt. Az egyik kereskedelmi bank 1982-ben vezette be telefonos szolgáltatását, amelyet már 1984-ben alkalmassá tettek arra, hogy az akkori személyi számítógépekr l is elérhet legyen. 1988-ban kezd dött az on-line részvénykereskedelem, és 1992 óta lehet bankügyleteket intézni mobiltelefonokról is. 1996ban indították el az internetes szolgáltatást, és 1998-ban az internet-adapterrel felszerelt kábeltelevízió-el fizet k is intézhetik otthonról bankügyleteiket. 1999 októbere óta WAP telefonokról és 2002 januárja óta GPRS telefonokról is lehet teljes kör banki szolgáltatásokat használni. Az 1982-ben még KOP banknak nevezett pénzintézet jogutódja a Nordea Bank, amelynek szolgáltatásait 3,2 millió ügyfél veszi igénybe az Interneten keresztül. 2002ben 125 millió elektronikus tranzakciót hajtottak végre az ügyfelek a bank hálózatán, ami kétszerese a következ elektronikus nagybankénak.
Grosschmid Péter TéT attasé (Helsinki)
Általános vélemény, hogy a biztonságos technológia megteremtése nem elégséges: a szolgáltatások
37
rkutatás Javul az együttm ködési készség az Európai Unió és Oroszország között az rkutatás területén
Keretprogramban. A megbeszélés napirendjén szerepelt az új európai rpolitika kialakítását el készít helyzetelemzés és vitaanyag21, amelyet az Európai Bizottság az Európai rkutatási Ügynökség közrem ködésével nemrégen készített el és tett közzé. A megbeszélésen olyan hosszú távú programok kérdését is tárgyalták, mint a naprendszer közös felfedezése, és új típusú motorok fejlesztése a hordozójárm vek számára.
Brüsszelben 2003. március 19-én Jurij Koptyevet, a ROSAVIAKOSMOS19 f igazgatóját fogadta Philippe Busquin f biztos. A látogatás közvetlen el zménye volt az Európai Bizottság, az Orosz Repülési és rkutatási Ügynökség, valamint az Európai rkutatási Ügynökség által Moszkvában 2003. január 23-24-én közösen megrendezett konferencia, amelynek egyik témája az orosz kutatóintézetek részvétele volt az Európai Unió 6. Kutatási Keretprogramjának rkutatási programjában. Az rkutatási kooperációról 1997-ben tet alá hozott megállapodást az Európai Bizottság, a ROSAVIAKOSMOS és az Európai rkutatási Ügynökség (ESA) által 2001 decemberében aláírt együttm ködési szerz déssel20 meger sítették, amelyben többek között körvonalazták az együttm ködés lehet ségét a szatellit navigációs rendszerek (GALILEO) fejlesztése, az rjárm vek és rkutatási eszközök fejlesztése, valamint a környezetvédelmi és biztonsági megfigyel rendszer (GMES) kiépítése területén.
Az európai rpolitika megújításával kapcsolatban 2003 januárjában közzétett vitaanyag az egyéni kezdeményezések mellett hangsúlyozza a nemzetközi kooperáció szükségességét, és hogy e téren az Európai Unió Oroszországot kulcsfontosságú partnernek tekinti. A f biztos meghívta az Orosz Föderációt, hogy vegyen részt a Zöld Könyv megvitatásában, ezzel járuljon hozzá az új európai rkutatási stratégia kialakításához – amelyet a tervezett Fehér Könyvben az év második felében fognak majd ismertetni –, valamint vegyen részt az azt követ akcióterv kidolgozásában is. A közös munka eredményeképpen kialakuló új dinamikus rpolitika stratégiai, tudományos és gazdasági hasznát minkét fél élvezni fogja a jöv ben. Az „ rpartnerség” fontosságát az Európai Unió és Oroszország már 2002 májusában közös közlemény kiadásával hangsúlyozta, amelyet Vlagyimir Putyin, Romano Prodi, és José Maria Aznar, az Európai Tanács elnöke írtak alá. A felek tárgyalásai most els sorban arra irányultak, hogy meghatározzák, mely kutatási-fejlesztési területek élvezzenek els bbséget a politikai akarat megvalósítása során.
A Moszkvában közösen megrendezett konferencián ismertették az Európai Unió 17,5 milliárd eurós költségvetéssel nemrég elfogadott 6. Kutatási Keretprogramját (2002-2006), valamint a Keretprogram 2002. december 17-én közzétett els pályázati felhívásának prioritásait. Megtárgyalták az együttm ködés lehet ségeit és aktuális feladatait a szatellit navigációs rendszerek (GALILEO) fejlesztése, az rjárm vek és rkutatási eszközök fejlesztése, valamint a környezetvédelmi és biztonsági megfigyel rendszer (GMES) kiépítése terén, de szóba került az élet és fiziológiai kutatások kérdése is.
Célul t zték ki az európai GALILEO és az orosz GLONASS szatellit navigációs rendszerek kompatibilitásának megteremtésére irányuló tárgyalások megkezdését, amely egyúttal új közös szabványok elfogadását is szükségessé tenné. A helymeghatározó, a navigációs és az id mér jelek sugárzása és miel bbi gazdasági hasznosítása stratégiai jelent ség mindkét fél számára.
Philippe Busquin f biztos és Jurij Koptyev f igazgató egyetértettek abban, hogy közös kutatási programok indítására van szükség a környezetvédelmi és biztonsági megfigyel rendszer (GMES) fejlesztése, a hordozójárm vek fejlesztése, valamint az európai és az orosz (GALILEO és GLONASS) szatellit helymeghatározó és navigációs rendszerek összehangolt fejlesztése terén. A F biztos meger sítette, hogy Oroszország teljes jogú és egyenrangú partnerként vehet részt a 6. Kutatási
A hosszú távú együttm ködés második prioritása a hordozójárm vek fejlesztése, amelyek feltétlenül fontosak a függetlenség elnyeréséhez az rkutatásban. A felek megegyeztek abban, hogy az ESA közrem ködésével elkezdik a többször felhasználható rjárm vek új generációjának kifejlesztését, valamint új fellövési technológiákat dolgoznak ki.
19
Orosz Repülési és rkutatási Ügynökség Memorandum on New Opportunities for a EuroRussian Space Partnership
21
20
Green Paper: European Space COM(2003) 17 final, Brussels, 21.01.2003
38
Policy.
Az együttm ködés harmadik kulcsfontosságú területe a környezetvédelmi és biztonsági szatellit megfigyel rendszer (GMES)22 kiépítése, amelynek adatai hasznosíthatók lesznek majd a környezetvédelemben, a globális változások jobb megismerésében, a fenntartható fejl dés megvalósításához, a humanitárius segítségnyújtáshoz, a konfliktusok megel zéséhez és a válságmenedzseléshez. Mivel a környezetvédelmi és biztonsági megfigyel rendszereknek globális jelent sége van, a GMES kiválóan alkalmas együttm ködés kialakításra az Európai Unió és az Orosz Föderáció között, ezért Busquin f biztos meghívta az orosz fél képvisel jét a GMES Felügyel Bizottságába. Válaszul az orosz fél felajánlotta a hozzáférést adatcsere révén a Földet megfigyel orosz szatellit rendszerek bizonyos adatbázisaihoz. A F biztos felajánlotta továbbá, hogy Oroszország vegyen részt a 2003 júniusában az Egyesült Államokban megrendezésre kerül Föld megfigyel rendszerek csúcsértekezletet el készít európai munkacsoport munkájában. Az Európai Bizottság szintén örömmel nyugtázná Oroszország aktív részvételét az olasz elnökség idején 2003 második félévében megrendezend nemzetközi rkutatási konferencián is.
rekkel is felszerelik. A m holdak 500 km-es pályán keringve naponta 15-ször kerülik meg a Földet. Májusban befejezte rendszeres m ködését és tartalék üzemmódra állt a Himawari No.5 elnevezés japán meteorológiai m hold. A 8 évvel ezel tt munkába állított m hold feladatait az amerikai Geostationary Operational Environmental Satellite (GOES-9) veszi át, ehhez 700 millió dolláros költséggel meg kellett változtatni az amerikai m hold pozícióját, emellett Japánnak az alaszkai megfigyel állomás havi 16 millió dolláros m ködtetési költségét is állnia kell. Az amerikai m hold igénybevételére azért volt szükség, mert a Himawari utódjának szánt Multifunctional Transport Satellite-1R (MTSAT-1R) fellövését technikai okokból már két ízben el kellett halasztani. A szintén „túlkoros” GOES-9 leállása esetén újra m ködésbe kell állítani a most készenléti állapotba helyezett Himawari m holdat, illetve kudarc esetén újabb amerikai m hold után kell nézniük a japánoknak. Az MTSAT-1R m holdat, amelyet egy amerikai cég gyárt, remélhet leg 2004 februárjában juttatják pályára. A 11,4 milliárd jenes állami költségvetéssel megépített OICETS (Optical Interorbit Communications Engineering Test Satellite) raktárba került, mert a hordozórakéta-fejlesztési programot (J-1 tesztrakéta) id közben felfüggesztették. A m hold feladata lett volna többek között, hogy biztosítsa a kommunikációt a Nemzetközi rállomással. A fellövés meghiúsulásával az Európai rügynökséggel közösen tervezett kísérleti projekt sem jött létre, az ESA önállóan folytatta a programot. A NASDA (National Space Development Agency of Japan) szakemberei jelenleg annak a lehet ségét vizsgálják, hogy valamilyen más hordozórakéta segítségével lehetne pályára juttatni a m holdat, esetleg éppen az ESA közrem ködésével.
Dr. Szendr di László TéT attasé (Brüsszel)
A japán rkutatás legújabb sikerei és kudarcai 2003. május 9-én a Kagosimai rközpontból egy M-5 hordozórakéta fedélzetén sikeresen útnak indították a MUSES-C szondát. A szonda sikeresen levált a hordozórakétáról, ennek különös jelent sége van az el z sikertelen rakétafellövés után (2000. február). A világon egyedülálló módon a szonda küldetése az, hogy egy aszteroidról k zetmintát hozzon a Földre. Az ISAS (Institute of Space and Astronautical Science) által kifejlesztett szonda a Földt l 300 millió kilométerre fog találkozni az 1998SF36 aszteroiddal 2005 nyarán, és várhatóan két évvel kés bb tér vissza a k zetmintákkal. A k zetminták vizsgálata nagymértékben hozzájárulhat a Naprendszer kialakulásával kapcsolatos kérdések megválaszolásához.
A Nemzetközi rállomás Japán által szállított kísérleti modulja a „Kibo” (magyar fordításban „Remény”) május elején hajón útnak indult Amerikába. Jelenlegi tervek szerint a modult 2006 júliusában egy amerikai rrepül gép juttatná el a Nemzetközi rállomásra, azonban fél , hogy a Columbia februári tragikus balesete miatt a terv késedelmet szenved.
Japán március végén els ízben bocsátott kémm holdat az rbe, a m holdak feladata, hogy információkat gy jtsenek az észak-koreai katonai létesítményekr l a Honvédelmi Hivatal részére. A két m holdat szeptemberben újabb két m hold követi majd hasonló feladattal, ezeket optikai szenzorral és éjszakai fényképezésre alkalmas m sze22
A Nemzetközi rállomás projektjében résztvev országok (USA, Japán, Oroszország, EU, Kanada) közül Japán az USA után a második legnagyobb finanszírozó (325 milliárd jen), a teljes költségvetés egyötödét fedezi a japán hozzájárulás. A tervek szerint 2008-2010. között teljesen m ködésbe álló rállomásra Japán öt fontosabb részelemet szállít, köztük egy küls robotkart és egy orvosi laboratóriumot.
Global Monitoring for the Environment and Security 39
Japán szakért i vélemények szerint a Columbia tragédiája nem lesz közvetlen kihatással a japán rakétafejlesztési programra. A márciusra tervezett, azonban a baleset kivizsgálása miatt határozatlan id re elhalasztott rutazás japán résztvev je, Nogucsi Soicsi a következ legénység tagjaként indulhat el az rbe. Eddig négy japán rhajós hét alkalommal jutott el az rbe az amerikai rprogram keretében, a japán rhajósok f ként biológiai és orvosi kísérleteket hajtottak végre az rutazások során.
t vel bezárt szög 56 fok) keringenek, hogy egész Európa számára optimális lefedettséget biztosítsanak, és a navigációs jelek az egész Földön jó min ségben vehet k legyenek. Európában két földi irányítóközpont (GCC) felügyeli a rendszer m ködését. A helymeghatározás pontossága horizontálisan kb. 4 méter, vertikálisan 7,7 m, ami jobb, mint a GPS pontossága. A GALILEO rendszer nem csak azt a célt szolgálja, hogy egy kis ügyes vev készülék segítségével bárki néhány méter pontossággal meghatározhassa aktuális helyzetét, hanem óriási a jelent sége az egyes nemzetgazdaságok számára is. Ha csak a munkaer piacot tekintjük, a GALILEO-hoz kapcsolódóan mintegy 100 000 új munkahely jön létre. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy ezzel Európa bizonyos technológiai függetlenségre is szert tesz, ahogyan ez az rkutatásban az Ariane program, vagy a légi közlekedésben az Airbus kifejlesztésével is történt.
2003. október elsejével egyesül a MEXT felügyelete alatt m köd három rkutatási intézet JAXA (Japan Aerospace Exploration Agency) néven. A NASDA, amely a nagy méret hordozórakétákkal, m holdakkal és az rállomással kapcsolatos fejlesztésekért volt felel s, az ISAS, amely az r- és bolygókutatásokért, továbbá a NAL (National Aerospace Laboratory of Japan), amely a következ generációs repüléssel és rkutatással kapcsolatos fejlesztésekért felel, októbert l egy kutatóintézet keretében, remélhet leg az eddigieknél jóval hatékonyabban próbálja felvenni a versenyt a NASA-val és az ESA-val. A három kutatóintézet összevonásával létrejött intézet egy kézben fogja majd össze az rkutatással kapcsolatos alapkutatásokat, fejlesztéseket és a tudományos eredmények hasznosításával kapcsolatos feladatokat. Az egyesített kutatóintézet els igazgatójának Jamanoucsi Suicsirót nevezték ki, aki jelenleg a NASDA elnöki tisztét tölti be.
Ausztriában 2000 júniusában hozta létre az Osztrák rkutatási Ügynökség a GALILEO Contact Point-ot, amelynek feladata az európai programokba bekapcsolódni szándékozó osztrák cégek támogatása, és az információterjesztés lett. Ez a kapcsolati pont egyben el segíti a nemzetgazdasági érdekek érvényesítését és az uniós keretprogramokba való eredményesebb bekapcsolódást. Ausztriában tekintélyes mennyiség tudásanyag halmozódott fel a navigációs rendszerek területén. Problémát jelent azonban, hogy a piaci szerepl k meglehet sen szétszórtan, csak a kis piaci réseket kihasználva ténykednek. A jobb koordinációt, a cégek eredményesebb szereplését szolgálja a Szövetségi Közlekedési, Innovációs és Technológia Minisztérium (BMVIT) által 2002 áprilisában elindított ARTIST program ( Austrian Radionavigation Technology and Integrated Satnav Services and Products Testbed). Az ARTIST segítségével a GALILEO tervezett szolgáltatásai tesztelhet k és értékelhet k. Az ARTIST egy több évre tervezett, kutatást támogató program (a második pályázati forduló az idei év közepén várható), amely a pályázó konzorciumok számára folyamatos kutatási támogatást biztosít. Az els pályázati fordulóban a támogatásokra szánt összeg 2 millió euró volt.
Kanyár Gyöngyi TéT attasé (Tokió)
Osztrák részvétel a GALILEO-ban – az ARTIST program Az EU közlekedési miniszterek tanácsa 1999 júniusában határozta el, hogy a Bizottság az Európai rkutatási Ügynökséggel közösen, dolgozzon ki egy olyan szatellit kommunikációs és navigációs rendszert (GALILEO), amelynek képességei messze felülmúlják az eddig ismert rendszereket. Ezzel méltó versenytársát kívánták létrehozni az amerikai GPS rendszernek, amely ezen a területen ez idáig a világon egyedülálló volt. (Eltekintve a csak korlátozottan használható orosz GLONASS rendszert l.)
A GALILEO program kapcsán els ízben alapít az EU közös vállalkozást, amelynek alapítói a Bizottság és az ESA (Európai rkutatási Ügynökség). A közös vállalkozás célja az ipar és a szolgáltatók felé pozitív impulzusok közvetítése, egy nagyon fontos technológiai területen Európa függetlenségének el segítése. A vállalkozás tevékenysége szorosan kapcsolódik a GALILEO program el rehaladásának tervezett fázisaihoz, amelyek a következ k:
A GALILEO teljesen civil irányítás alatt fog m ködni, és a biztonsági szempontból kritikus alkalmazások esetén is garantálja a szatellit jelek elérhet ségét és integritását. A rendszer a m szaki koncepció szerint 30 m holdból (27 m köd és 3 tartalék) fog állni, amelyek olyan röppályákon (a három röppálya magassága 23 616 km, az egyenlí40
• Definíciós szakasz, a projekt alapelemeinek kidolgozása. • Fejlesztési szakasz (2002-2005), a rendszer architektúra egyes elemeinek tesztelése, ellen rzése. • Felállítási szakasz (2006-2007), a m holdak megépítése és pályára állítása, és a földi állomások kiépítése. • Üzemelési szakasz 2008-tól kezd d en.
Finnország m szereket és energiát szállít a programhoz. A Finn Meteorológiai Intézet fejlesztette ki az ASPERA-3 részecske-elemz eszközt a Mars Express számára és a BAROBIT miniat r nyomásmér berendezést a Beagle 2 leszállóegységhez. A fejlesztést a Meteorológiai Intézet és a Finn Akadémia közösen finanszírozta. Az ASPERA-3 m szer f célja annak meghatározása, hogy a Mars légkörét mennyire sodorja magával a napszél. Ez az információ azért fontos, hogy megtudjuk, hová lett a Marson korábban jelenlev víz: az rbe távozott, vagy a bolygó talaja szívta magába.
A jelenleg aktuális fejlesztési szakasz költsége 1,1 Mrd euró, amelyet teljes egészében közpénzekb l fedeznek, 550 millió az Unió költségvetéséb l, az összeg másik fele pedig az ESA költségvetéséb l származik.
Az összesen 14 gramm súlyú BAROBIT nyomásmér eszköz a Mars légkörének napi és évszakoktól függ változásait és különféle meteorológiai jelenségeket – pl. frontokat és forgószeleket – fog vizsgálni.
Mányi István TéT attasé (Bécs)
Finn technológia úton a Marsra
A védelmi eszközök kutatását végz Patria cég koordinálta a szonda energiaelosztó-rendszerének fejlesztését.
A június 2-án fölbocsátott Mars Express, az ESA els Mars-expedíciója egymillió euró értékben visz magával a finn ipar által el állított eszközöket. Az ESA bolygókutatási programjának következ , a Holdat, A Vénuszt és a Merkúrt célzó szondái is jelent s mérték finn technológiát fognak tartalmazni. A finn berendezések kifejlesztése során a finn kutatók jelent s tapasztalatokat szereztek az energiaellátó rendszerek elektronikája, a mesterséges holdakon m köd számítástechnikai berendezések és a légkör tanulmányozására alkalmas m szerek terén.
A Meteorológiai Intézeten és a Patrián túlmen en tucatnyi finn alvállalkozó dolgozott a projekten. A Mars Express projekt részeként a Helsinki Egyetem Csillagászati Tanszéke részt vesz a Mars légkörének kutatásában. Az ESA programokban történ finn részvételt a TEKES koordinálja. Grosschmid Péter TéT attasé (Helsinki)
Energetika Viták a német atomer m vek leállítása körül
nak a f t elem-kutatásnak, g zer vel folyik a biogáz-kutatás, termikus energiakísérletek és kiemelt támogatást kapott a naptet program is.
2002 elején végleg eld lt: az NSZK 20 év alatt fokozatosan leállítja atomer m veit, és az atom helyett (legalábbis az eddigi koncepció szerint) a megújuló energiák felé fordul. A terv és a döntés már a meghozatala pillanatában is vitatott volt, f leg a politikai háttér miatt: a kormányzó SPD kizárólag a kisebbik koalíciós partner, a Zöldek nyomására és a fenyeget választási hadjárat miatt egyezett bele a törvény meghozatalába.
A viták most újra fellángoltak: az ok egyszer – a kísérletek azt mutatják, hogy nagy valószín séggel a megújuló energiákkal nem lehet olyan ütemben és mértékben pótolni az áramellátást, ahogyan az atomtörvény forgatókönyve szerint csökken az atomer m vek termelése. Az alternatíva nem igazán biztató: visszatérni a k szénhez drága, visszatérni a barnaszénhez olcsó, de akkor tarthatatlanok a kyotói vállalások a környezetszennyezéssel kapcsolatban. Németország kiszállása az atomtermelésb l gyakorlatilag példanélküli – és ahogy az energiaszolgáltatók ma állítják: cél nélküli is. A társadalmi/politikai konfliktus ugyan átmenetileg megoldódott, de ez nem helyettesítheti a közép- és
Azóta – a kormány újraválasztását követ 10 hónapban - rengeteg lépés történt arra vonatkozóan, hogy a máris kies energiát az energiaéhes német ipar számára pótolni tudják: hihetetlen mértékben épül a széler m park, minden támogatást megad41
utóbbi években. Az indokok: tiszta, gyors termelés, jobb kihasználás révén alacsonyabb termelési költségek – mely a fokozatosan liberalizálódó energiapiacon nagyon fontos szempont. Pregnáns példa az USA: jelenleg 104 atomer m m ködik összesen 103 300 MW kapacitással. Ebb l 25 blokkra a korábban el irányzott 40 éves m ködést 60 évre kívánják meghosszabbítani. Tíz er m már meg is kapta a hosszabbítást a többié is folyamatban van (a m szaki vizsgálatok után). Az atomenergia társadalmi fogadtatása is elég jó, így az amerikai kormányzat további építéseket irányzott el .
hosszú távú energiapolitikát. Végül a környezetvéd k is csatlakoztak az atomtámogatókhoz: az atomenergia alig szennyezi a környezetet, a jelenlegi technika mellett is biztonságos és stabil áramellátást (és f leg áramárakat) nyújt. A néhány hónapja vitatott hulladék/végtermék-tárolási probléma is megoldódni látszik: a gorlebeni tároló minden szakmai vizsgát kiállt, a Joint Convention (az atomhulladék eltakarításáról és tárolásáról szóló, 30 ország által aláírt közös megállapodás, melyet a bécsi Nemzetközi Atomenergia-ügynökség kezel) év eleji jelentése igen magas biztonsági szintre értékelte a német tárolót, így nincs arra tudományos alap, hogy máshová helyezzék, vagy bezárják. Innen kezdve a döntés kizárólag a politikai akarat függvénye – állítják az elemz k. Ahogy Finnország és az USA döntésre jutott a hulladéktárolással kapcsolatban (hiszen az elvi ellenzésen kívül ez volt a Zöld párt legfontosabb érve), úgy Németországnak sem szabadna halogatnia ezt a lépést.
Franciaország az elmúlt évben az atomer m vekb l a rekordérték 416 TWh energiát nyerte, az áramexport 12%-kal n tt és a következ években is csak növekedést terveznek. 2003 májusában lesz egy nyilvános vita az energiapolitikáról, mely alapját képezi majd a következ évtizedek fenntartható fejl dés programjának, illetve a 2003 szén törvényként tervezett energiamix kialakításának.
A világ atomer m vekb l származó energiatermelése az 1980-as évek közepét l megkétszerez dött és ma már eléri a 2600 TWh-t (2001-es adat). A termelésben 441 reaktorblokk (31 országban) vesz részt, ezek között egyaránt szerepelnek a nagy ipari államok (keleten és nyugaton) és a fejl d országok is (Brazília, Kína, India és Korea). Folyamatos az építés: jelen pillanatban 12 országban építenek 32 új reaktor-blokkot. A vezet ipari államok közül Franciaországban a legmagasabb az atomenergia arány (78%), ett l jócskán lemaradva követi Japán (34%) és utána Németország (jelenlegi állapotban 31%). Az USA-ban, mely a világ legnagyobb atomenergia-programjával rendelkezik, a nukleáris energia a szükségletek egyötödét fedezi.
Igen érdekes a kínai szerepvállalás az atomenergia-növekedésben: az ország ugyanis már jelenleg is a világ második árampiaca, mely évente 10%-kal n . Az er m park felszerelt kapacitása 310 000 MW teljesítmény , f leg elavult széner m vekb l áll. Az éves széndioxid-kibocsátás 700 millió tonna. 2015-re várható az er m park 600 000 MW-ra történ b vítése, és ezzel párhuzamosan az atomenergia dinamikusan növekv felhasználása. A ma m köd 8 atomer m b l ötöt az elmúlt 12 hónapban helyeztek üzembe, három további építés alatt áll (ebb l kett orosz típusú, német alkatrészekkel és m szerekkel). A kínai tervek szerint az atomer m -kapacitás 2050-ig 100 000 MW-ra fog növekedni.
A probléma nem is igazán a jelen, állítják a vitázók: hanem a jöv . Az energiaigény hatványozódik, annak fejl désével lépést tartani a mai ismeretek szerint csupán a magenergia képes. A következ 20 évre kétharmados áramigény-növekedést prognosztizálnak a közgazdászok, mialatt a világ népessége és az els dleges energiafelhasználás kereken egy harmadával fog növekedni. A WEC (World Energy Council) értékelése szerint a fosszilis energiaforrások fogják viselni a növekedés legnagyobb terheit. Ezért (azok véges volta miatt) a világenergia-tanács abból indul ki, a vízenergia és a megújuló energiaforrások legoptimálisabb hozzájárulása mellett is szükség van a nukleáris energia jelent sen növekv felhasználására. A magenergia relatív aránya a világ energiatermeléséb l 2020-ra számításaik szerint el fogja érni a 12%-ot. Még azon országokban is, ahol nem építettek új er m vet (USA, Nyugat-Európa), n tt a felhasználás az
A sort folytathatnánk, a lényeg azonban: Németországgal ellentétben a vezet ipari hatalmak a polgári célú atomenergia-felhasználásban stratégiai lehet séget látnak a fenntartható fejl dés és a gazdasági világverseny kérdéseinek megoldásához. A gazdaság válasza is igen fontos: az atomenergia a liberalizált piacon megállja a helyét, a környezetvédelem kevésbé tiltakozik, mint a széntermelés és felhasználás esetében, és végül a geopolitikai megfontolások: a k olaj és gáz források körvonalazódó kiapadása els rend politikai kérdéssé tették az áramellátás megoldását. A tanulságot az NSZK-nak is le kell vonnia: az atomenergia opciót újból be kell venni a tervezésbe – minél el bb, annál jobb. Bádonfai Judit TéT attasé (Berlin)
42
Oktatás, képzés Növekszik a PhD-k száma Finnországban
m ködött, míg a m szaki tudományok 15 százalékot adtak az összlétszámból. A középmez nyben helyezkedtek el a humán tudományok, a társadalomtudományok, a pedagógia, a közgazdaságtan, a mez - és erd gazdaság, míg legkisebb számban az egészségtudomány, pszichológia, fogászat, jogtudomány, a m vészetek, az állatorvosi tudományok és a sport képvisel i kerültek az új doktorok közé. Az orvosi egyetemeken rendkívül népszer ek a doktori iskolák, a végzettek közel 45 százaléka vállalkozik a disszertáció megírásához szükséges kutatómunkára. (Ennek magyarázata lehet az is, hogy Finnországban az orvosi egyetem elvégzése nem jelent automatikusan doktori címet, a végzettek Lic. Med. titulust viselhetnek.)
A Finn Akadémia május végén közzétette az Oktatási Minisztérium megbízásából végzett felmérésének eredményét a PhD fokozat birtokában lev kutatók foglalkoztatásáról. A felmérés adatai szerint 2010-ig körülbelül 12 ezren szerzik meg a PhD fokozatot Finnországban. Eddig az ilyen végzettség kutatók viszonylag könnyen találtak állást: az 1990es években a PhD képesítéssel rendelkez k között 3 százaléknál kevesebb volt a munkanélküli. A legjobb esélye az elhelyezkedésre a m szaki tudományok, az orvostudomány és a természettudományok terén végzett doktoroknak van, ezeken a területeken szereznek fokozatot a legtöbben. A PhD-k sikeresek abból a szempontból is, hogy zömük a képzettségének megfelel munkahelyen tud elhelyezkedni. Egyel re nincs jele, hogy a jöv ben csökkenne a magasan kvalifikált kutatók iránti igény.
A PhD-k alacsony munkanélküliségi rátája is szakmafügg , legalacsonyabb a mérnökök és az orvosok között, legmagasabb a humán tudományok m vel i között. 2000-ben a PhD-k csak 1,5%-a volt munka nélkül. Ezen a számon belül a humán tudományok területén volt a legnagyobb, 3,7%-os a munkanélküliség, a társadalomtudományokban 1,9%, a természettudományokban 1,8%, míg a m szaki és orvostudományokban csak 0,6%. Az állás nélküli tudósok között nagyobb arányban vannak a n k, mint a férfiak.
A felmérés azt mutatja, hogy abszolút számokban mérve a PhD-k száma a kutatók között növekedett, de a teljes létszámhoz viszonyított arányukban nincs jelent s változás 1993 óta. 2001-ben az összes kutatói állás 11 százalékát, 7441 helyet töltöttek be PhD-k. Az egyszer diplomások végzik továbbra is a kutató-fejleszt munka legnagyobb részét.
A megkérdezettek több mint 95 százaléka nyilatkozott úgy, hogy képzettségének megfelel munkája van. A nagy többség az állami szektor alkalmazásában áll, ezen belül legnagyobb számban az egyetemeken. Az iparban f képpen a csúcstechnológiai vállalkozások alkalmaznak min sített kutatókat. A Finn Gazdaságkutató Rt. felmérése szerint továbbra is nagy igény van a PhD fokozattal rendelkez kre a minisztériumokban, a kormányhivatalokban és az egyetemi városokban.
2001-ben a PhD végzettség kutatók több mint 60 százaléka az egyetemeken dolgozik, és körülbelül 14 százalékuk a vállalkozásoknál. 2000-ben a 25-34 év közötti friss PhD-k száma az egész Európai Unióban Finnországban volt Svédország után a második legmagasabb. Az új végzettek száma a 90-es években jelent sen emelkedett, miután a Finn Akadémia 1994-ben megindította a doktori iskolák támogatását célzó programját. Az 1989-es 402-r l 2002-re 1224-re emelkedett az új doktori diplomások száma. Az évente fokozatot szerz k száma a legutóbbi három évben nem növekedett jelent sen. 1989-t l 2002-ig 11 577 kutató érte el a doktori fokozatot, összehasonlításképpen az összes friss diplomás száma ebben az id szakban 142 119 volt. A n k száma évr l évre er teljesen növekszik, és 2002ben már az összes PhD fokozattal rendelkez k kb. 46%-a volt n . A finn kormány 2004-re célul t zte ki, hogy évente legalább 1400-an szerezzenek doktori fokozatot. Az 1989-2002-es id szakban az új doktorok 24 százalékát az orvostudományok terén avatták, 22 százalékuk a természettudományok területén
Grosschmid Péter TéT attasé (Helsinki)
A BKÁE német nyelv oktatásának ünnepsége 2003. áprilisban hetedik alkalommal rendezték meg a budapesti német nagykövetségen a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Német Nyelv Gazdálkodástudományi Képzésének diplomaosztó ünnepségét. A képzés a passaui egyetemmel együttm ködésben történik. Az idén összesen 17 diplomát adtak át a képzést sikeresen elvégz k részére. 43
daságtudományi és Államigazgatási Egyetem oktatási kínálatának. A magyar egyetemi hallgatók ezzel lehet séget kaptak arra, hogy a szokásos egyetemi tanulmányaik mellett német nyelven is elmélyíthessék gazdálkodástudományi ismereteiket. A Német Akadémiai Csereszolgálat (Deutscher Akademischer Austauschdienst, DAAD) a német külügyminisztérium megbízásából eddig összesen több mint 800 000 euró (kb. 196 millió Ft) összeggel támogatta a képzést.
A passaui és budapesti egyetem rektorhelyettesei, prof. dr. Michael Schweitzer és prof. dr. Temesi József ebb l az alkalomból megállapodást írtak alá egy olyan egyetemi oktatás létrehozásáról, amely kett s diplomára jogosít fel. A jöv ben a két egyetem hallgatóinak lehet sége nyílik arra, hogy egyidej leg mind a német, mind a magyar diplomát is megszerezzék. Az els három magyar egyetemi hallgató már áprilisban Passauba utazott, hogy ott két egyetemi félév alatt megszerezzék a német diplomát. Ezzel többévi tárgyalássorozat zárult le sikeresen a kett s diplomaszerzés lehet ségével kapcsolatban.
Bádonfai Judit TéT attasé (Berlin)
A német nyelv gazdálkodástudományi képzés 1993 óta fontos alkotóeleme a Budapesti Közgaz-
Személyi hírek Új vezet a francia technológiairányítás területén
tikus és elektromágneses hullámok szilárd közegben való terjedése, és ezen kutatások gyakorlati alkalmazása a navigációs rendszerek területén. Több mint 130 közleménye jelent meg.
Claudie Haigneré delegált kutatási és technológiai miniszter javaslatára a 2003. május 7-ei francia Miniszterek Tanácsa technológiai igazgatóvá (államtitkárrá) nevezte ki Jean-Jacques Gagnepain urat, aki a nyugállományba vonult Alain Costes urat váltja a francia Ifjúsági, Oktatási és Kutatási Minisztérium Kutatási és Új Technológiák Delegált Minisztériuma Technológiai Igazgatósága élén. A miniszter asszony Jean-Jacques Gagnepain jelölésénél a jelölt korábbi felel sségteljes funkcióit hangsúlyozta, eredményes munkálkodását a tudomány, a fels oktatás, a tudományos adminisztráció és az innovatív technológiák területein.
Jean-Jacques Gagnepain 1991 és 2001 között a CNRS 216 kutatási egységet magába foglaló m szaki-tudományi osztályának vezet je volt, 1997 és 2001 között ellátta a CNRS ipari delegátusának irányítását is. Az államtitkári kinevezését megel z id szakban (2001-t l 2003 májusáig) a védelmi tárca fegyverzeti f igazgatójának tudományos tanácsadója, az Országos Közlekedési és Közlekedésbiztonsági Kutatóintézet (INRETS) elnöke, és a Központi Híd és Útépítési Laboratórium (LCPC) elnöke volt. Jean-Jacques Gagnepain államtitkár eddigi tudományos és szakmai karrierje, innovációs és vállalati ismeretei, gyakorlata összhangban állnak a kutatási és technológiai miniszter által ismertetett elvárásokkal, és a technológiai államtitkári poszthoz kapcsolódó kihívásokkal.
A 61 éves Jean-Jacques Gagnepain fizikus, a fizika tudományok doktora, a hatvanas-hetvenes években egyetemi oktató volt. A hetvenes évek közepét l a CNRS kötelékében folytatta kutatásait, ahol 1978-tól laborvezet i, 1988-tól kutatási igazgatói kinevezést kapott. Kutatási területe az akusz-
Dr. Pálfi György TéT attasé (Párizs)
Tudomány és technika a nemzetvédelemben Az amerikai védelmi csúcstechnológia koncentrálódása
A Pentagon azon követelménye nyomán, hogy a jöv elkerülhetetlen fegyveres konfliktusai is a csúcstechnológia dominanciáját hozzák, a védelmi high-tech ipar jelent s konszolidációja zajlik. Ennek során számos kicsinek számító, de egyedülálló technológiát kifejleszt céget vásárolnak fel a vé-
Az amerikai védelmi minisztérium – az afganisztáni és iraki sikerek nyomán - egyre komolyabb er feszítéseket tesz a csúcstechnológiai védelmi fejlesztések biztosítása érdekében. 44
Az amerikai belbiztonság kialakításában fokozottabban támaszkodnak a kutatásra, a NIST növekv szerepe
delmi ipar talpon maradt óriásai. (A 90-es évek elején a gyártók egyesülése révén a cégek száma jelent sen csökkent, a repül gép gyártók esetében például nyolcról háromra, a taktikai rakéta gyártók körében 13-ról 4-re stb.)
Bush amerikai elnök a belbiztonság kérdését az egész kormányzat számára prioritássá tette. A kormányzaton belüli együttm ködés jó példája, és a kutatás szerepének felértékel désére utaló lépés volt a Belbiztonsági Minisztérium (Department of Homeland Security - DHS) TéT Igazgatósága és a Kereskedelmi Minisztérium technológiatranszferrel, innovációval foglalkozó igazgatósága (Technology Administration – TA) között 2003 májusában aláírt együttm ködési szerz dés. Az egyetértési nyilatkozat révén a TA által felügyelt Országos Szabványügyi és Technológiai Intézet (a vegyi, biológiai és más veszélyforrások kimutatására szolgáló programokat gondozó NIST) és a DHS TéT igazgatóság között formális munkakapcsolat jött létre.
A nagyok profilb vítését, -finomítását szolgáló high-tech cégek sokszor az általános figyelmet elkerülve fejl dnek, létfontosságú új technológiák létrehozóiként válnak vonzó üzleti célponttá. (Példák az elmúlt hónapok felvásárlásaiból: szoftver a megfigyelési fotók repül gépeknek, hajóknak történ továbbításához, a Pentagon és más minisztériumok biztonságos adatcseréjét biztosító szoftver, információs hálózatok menedzselése stb.). A hadsereg fejlesztése a hálózat és a kommunikáció fejlesztésére épül, a hardver cseréje helyett tipikus a meglév berendezések, fegyverzet digitális képességeinek – komoly költségek árán történ kialakítása. Elmondható, hogy a figyelem középpontjában a hálózat és a digitalizálás áll.
A NIST kutatási profilja a vegyi és biológiai veszélyforrások, robbanóanyagok kutatásán túl többek között kiterjed a cybersecurity, a sugárzásmérés, a biometrikus vizsgálatok területére is. A cybersecurity területén célul t zték ki közös m szaki szabványok kialakítását az USA ipara és a DHS számára.
A fejlett technológiát kínáló kis cégek felvásárlása annyira csábító lehet ség, hogy az adózás, amortizáció stb. levonása nélküli jövedelmüknek a 6-8-szorosa körüli áron kelnek el. A védelmi minisztériumban nagyon jól tudják, hogy a legragyogóbb innovációs ötletek nem a közvetlenül szerz d , hanem a másod-és harmadbeszállítóktól várhatók. Néhány ipari szakért aggodalmát fejezte ki, hogy a védelmi ipar óriásai túl sok kis céget vásárolnak fel, aminek a védelmi innováció látja majd kárát.
A NIST már eddig is szakért i támogatást adott a belbiztonság több területén. A Belbiztonsági Minisztérium a NIST-en keresztül szabványokkal, mérési eljárásokkal segíti az ipart, s ezen keresztül új technológiák piacra kerülését.
A többség nem osztja ezt a véleményt, szerintük a védelmi orientációjú kis IT cégek ezrei közül sok tovább fog létezni. Számos céget azért nem értékesítenek most, mert a tulajdonosok bíznak a további fejl désben, s kés bb magasabb árat szeretnének kicsikarni. Más, f leg fiatal cégtulajdonosok nem szívesen válnának meg sikeres vállalkozásuktól. Az innovációs szakemberek azt remélik, hogy azok a cégek, amelyek az ötleteiket, fejlesztéseiket nagyobb cégeknek adják el, a szerzett jelent s t két egy másik induló vállalkozásba fektetik, vagy egy új ötlet megvalósításába kezdenek.
A legmodernebb, a biztonsággal valamilyen formában kapcsolatban álló technológiáknak a DHS-en keresztül a kormány kínál értékesítési lehet séget, ezzel elkerülve, hogy fontos technológiai újítások kikerüljenek a DHS látóköréb l. Ilyen céllal járt a Kereskedelmi Minisztérium államtitkára is a legutóbb a Szilikon Völgy vállalatainál. Az aktív kormányzati szerep volt a Kereskedelmi Minisztérium egyik fontos ajánlata az elnöki TéT tanácsadói testület (President’s Council of Advisors on Science – PCAST) felkérésére. Eredményeként a Védelmi minisztérium és más kormányszervek gyakorlatukban hasznosítják a technológiatranszfer eredményeit.
A Pentagon gazdasági megfontolásból is támogatja a kis csúcstechnológiai cégek felvásárlását, mivel a koncentráció nyomán pénzt takarítanak meg a kormánynak. Egy nemrég megjelent tanulmány kimutatta, hogy az elmúlt tíz évben dollármilliárdokat takarítottak meg a beszerzések során azáltal, hogy a szerz d felek vállalati költségeit le tudták szorítani egyesített pályázók esetében.
A Egyesült Államokban 2004-t l bevezetni szándékozott szigorúbb idegenrendészeti ellen rzés is csak a modern technológiára építve valósítható meg. A biztonsági igények kielégítésében a NIST fontos szerepet lát el. Egyik legutóbbi vizsgálatuk során az amerikaiak által egyre magasabb szintre fejlesztett arcfelismerési rendszereket tesztelték. A NIST két másik szövetségi intézettel együttm köd-
Dr. Takács István TéT attasé (Washington) 45
2002 novemberében Mombassában, vállról indítható rakétákkal hajtottak végre. Noha a rakéták szerencsére eltévesztették a célt, az esetet kivizsgáló bizottság – amelynek Ariel Sharon miniszterelnök is tagja volt – úgy foglat állást, hogy a terrorista kísérletet sajnos sikeresnek kell értékelni, mert a gép a támadással szemben teljesen védtelen volt, a gép megmenekülése csak a végrehajtók ügyetlenségének volt köszönhet .
ve (Védelmi Minisztérium kutatási Ügynöksége és az Office of National Drug Policy Technológiai Központja) mérte a kereskedelmi arcfelismer rendszerek hatékonyságát. Azt találták, hogy a technológiai újítások eredményeként az eljárás hibás vizsgálatainak arányát 2000. óta 50%-kal csökkentették. Tíz cég részvételével 34 500 személy 121 ezer „képét” vizsgáltak. A legjobb arcfelismer rendszerek az 1998. évi ujjlenyomat-azonosító rendszer vizsgálata során elért eredményt produkálták (90%-os valószín ség azonosítás, 1%-os valószín ség hibás elfogadás mellett).
A rendszer – amelynek különösen a gépek legsebezhet bb fel- és leszálló pályáján kell eredményesen m ködnie – két elemb l áll össze: egy igen érzékeny érzékel radar rendszerb l és egy a támadó rakétát elhárító rakétából, amelyet a gép szárnyán helyeznek el. Amint az érzékel rendszer észlelte és beazonosította akár egy vállról indítható támadó rakéta hajtóm vének h jét, automatikusan, a gép menetirányával ellentétesen indít egy ellenrakétát, amely „elcsalja” s megsemmisíti a támadót. Ilyen típusú rendszereket eddig csak harci repül gépek számára fejlesztettek ki.
Dr. Takács István TéT attasé (Washington)
Izrael polgári repül gépek fedélzetén használható rakétaelhárító rendszert fejlesztett ki Izrael rakétaelhárító rendszert fejlesztett ki, amely a polgári repül gépek fedélzetén használható a repül gép ellen indított, terrorista támadások elhárítására. A rendszert az Israel Aircraft Industries (IAI) és az Israel Military Industries (IMI) hozta létre, s engedélyeztetésre benyújtotta az Izraeli Légiforgalmi Hatóságnak izraeli légitársaságok gépein történ alkalmazására.
A cégek képvisel i szerint a rendszer egy ázsiai és egy afrikai légitársaság Boeing 707-es gépein kísérleti jelleggel már m ködik. Mivel a piacon jelenleg nincs más hasonló, polgári célú rendszer, a fejleszt k azt remélik, hogy az izraeli légitársaságoknál történt alkalmazás után a többi légitársaság is hamarosan az alkalmazás mellett dönt.
A fejlesztés elindításának közvetlen kiváltó oka volt az a rakétatámadás, amelyet izraeli gép ellen
Dvorszki László TéT attasé (Tel-Aviv)
Ipar Ipari formatervezési pályázat Finnországban
gyakorlata a marketingben. Ugyancsak a TEKES el zetes felmérése állítja, hogy csak nagyon kevés finn nagyvállalat alkalmazza alkotó módon a formatervezést. A DESIGN 2005 el kívánja segíteni a párbeszédet és az együttm ködést a termel vállalatok és a formatervez k között, ami aztán lehet vé teszi a termékfejlesztés során a formatervez k és a technológiai tervez k közös munkáját. Ideális helyzetben a termel vállalatok a formatervezést a termékfejlesztés teljes folyamatában igénybe veszik a kutatástól a marketingig. A pályázat kiírói szerint a technológiai transzfer során a formatervezési és ergonómiai szempontokat mindvégig figyelembe kellene venni.
A finn formatervezés világhír . Mindazonáltal a TEKES és a Finn Akadémia úgynevezett technológiai programot indított a formatervezés eredményeinek az ipari gyakorlatba való átvitele érdekében. Az új DESIGN 2005 technológiai program célja, hogy a vállalkozások a formatervezést stratégiai fejlesztési tényez nek tekintsék, amely hozzásegíti ket, hogy a fogyasztói igényeket jobban kielégít termékeket hozzanak létre. A finn formatervez cégek általában kisvállalkozások, többségüknek legfeljebb öt munkatársa van, akik szinte mindannyian hivatásos formatervez k. A helyi körülmények között egy tíz f t foglalkoztató cég nagynak számít. A TEKES szakemberei szerint a finn ipari formatervezés magas színvonalú, de a cégek többségének nincs megfelel
A formatervezés Finnországban csak néhány évtizedes múltra tekinthet vissza, és bár a finnek büszkék a finn designra, elég kevés elméleti áttekintés született a területr l. A jelenlegi program 46
A DESIGN 2005 technológiai program 2005 végéig tart, a fejleszt m helyek és konzorciumok addig kaphatnak támogatást a központi keretekb l. A finn Tudomány- és Technológiapolitikai Tanács következ hároméves irányelvei er sen szorgalmazzák a nemzetközi együttm ködést, ezért a TEKES programjaiban résztvev m helyek is nyitottabbak az ilyen kezdeményezésekre.
hangsúlyozza a formatervezéssel kapcsolatos tanulmányok létrejöttét is. A formatervez nek sok mindenhez kell értenie, a m vészi tehetség mellé megkívántatik az ergonómia tudományának ismerete, alapvet m szakimérnöki tudás, a piackutatásban való jártasság, a márkában való gondolkodás, a koncepcionális és terméktervezés, valamint a képesség, hogy az általa megálmodott tárgyakat létre is hozza. Bár a design nemzetközi tevékenység, szükséges némi érzékenység a kulturális hagyományok és különbségek iránt: különösen fogyasztási cikkek esetében rendkívül fontos a helyi fogyasztói igényekhez való alkalmazkodás.
A programról részleteket a TEKES honlapjáról lehet megtudni az alábbi weblapon: http://akseli. tekes.fi/Resource.phx/tuma/muoto/en/index.htx. Grosschmid Péter TéT attasé (Helsinki)
Díjak, kitüntetések, rendezvények Díszdoktori címek adományozása a Helsinki M szaki Egyetemen
Valentyin Gavriljuk professzor a kijevi Fémfizikai Intézet igazgatója, több mint tíz éve folytat magas színvonalú együttm ködést a HUT gépészmérnöki és k zetfizikai intézeteivel.
2003. május 16-án a Helsinki M szaki Egyetem (HUT) tiszteletbeli doktorrá avatta Kroó Norbert professzort, a Magyar Tudományos Akadémia f titkárát a szilárdtest-fizika terén elért eredményeiért és a finn–magyar, els sorban a Helsinki M szaki Egyetemmel ápolt tudományos kapcsolatok fejlesztéséért.
Jukka Härmälä bányatanácsos a Stora Enso faés papíripari óriásvállalat vezérigazgatója, aki jelent sen hozzájárult a finn fafeldolgozó-ipar fejl déséhez. Az általa vezetett cég sok szálon kapcsolódik a HUT oktatási és kutatási tevékenységéhez. Pekka Ketonen a dinamikusan növekv Väisälä cég igazgatójaként hozott létre egy olyan alapot, amelyb l a Finn Akadémia számos kutatói hely létrehozását finanszírozta a matematika, a fizika, a meteorológia és az rkutatás területén.
A magyar kitüntetettel egyszerre még 11 finn és külföldi tudós vehette át a díszdoktori címet: Sari Baldauf, a Nokia Networks elnöke, akit a közelmúltban az év menedzserévé is választottak, az egyetemen folyó oktatással és kutatással szorosan összefügg területeken ért el kiemelked eredményeket.
Erkki Liikanen az Európai Unió biztosaként az információs társadalom fejlesztésének programjaiért is felel s volt, és nagyon sokat tett az európai ipar és társadalom fejl déséért.
Manuel Castells professzor, a híres szociológus az információs társadalommal kapcsolatos kutatásaiért kapja a kitüntetést. szoros kapcsolatokat épített ki a finn kutatókkal, amikor az információs technológiáknak a finn társadalomra kifejtett hatását tanulmányozta.
Konrad Osterwalder a zürichi ETH rektora, a matematikai fizika ismert kutatója, aki fontos munkát végzett az európai m szaki egyetemek közötti együttm ködés fejlesztése terén. Kaarle H. Pentti tanácsos érdeme volt az, hogy az Oskari Vilamo Trust évente odaítélt díjat alapított a legjobb diplomamunkák, PhD és nagydoktori disszertációk elismerésére.
Robert M. W. Frederking a kanadai Nemzeti Kutatási Tanács Hidraulikai Központjának vezet je, a jégmechanika területén végez úttör kutatásokat 25 esztendeje a HUT kutatóival közösen. Szerepe volt abban, hogy lehet vé vált a finn kutatók számára a sarkvidéki vizeken végzett tudományos munka.
Tuija Vihavainen professzor a faipari tudományok és a faipar befolyásos személyisége. Jelent s szerepe volt a HUT-ban felépül faipari részleg kialakításában, és abban, hogy ez Finnország vezet intézménye lett ezen a téren.
Matti Kaitera a finn elektronikai ipar egyik kulcsfigurája. Az elmúlt öt évben aktívan együttm ködött a HUT-tal, és központi alakja lett a HUT szakemberei által fejlesztett, f ként mobiltelefonokban használható szoftver hasznosításának.
Grosschmid Péter TéT attasé (Helsinki) 47
Az izraeli Weizmann Intézet professzora a számítógéptudományok Nobel-díjának nyertese
téktelen, a dekódoláshoz szükséges információkkal nem rendelkez személyek számára még számítógépekkel is ezer évekig tarthat. Nem véletlen, hogy az RSA rendszer nélkülözhetetlen része ma már szinte minden, bizalmas információkat kezel egységnek, mint például a m holdas televíziózás vev egységének „okos kártyája”.
Adi Shamir professzor, a Weizmann intézet munkatársa egyike azon három tudósnak, akik 2003-ban elnyerték a Turing Díjat, amit a nemzetközi presztízsben a számítógép tudományok Nobeldíjával azonosítanak.
Shamír professzor, aki a Weizmann Intézet Számítógép Tudományok és Alkalmazott Matematika Tanszékén dolgozik, a harmadik izraeli tudós , aki a díjban részesült. 1976-ban a Héber Egyetem Professzora, 1996-ban pedig szintén a Weizmann Intézet Professzora kapta meg a díjat.
A három tudós a díjat azért a közös munkáért kapta, amelyet 1977-ben az MIT-n (Massachusetts Institute of Technology) kezdtek, s amelynek végeredménye egy olyan számítógépes kódoló rendszer, amit a szakterületet ismer k RSA rendszerként emlegetnek. Szakért k szerint az RSA kódrendszerrel ellátott információk „dekódolása” ille-
Dvorszki László TéT attasé (Tel-Aviv)
Rendezvények COST Miniszteri Konferencia 2003. május 27., Dubrovnik
pai Kutatási Térség kialakításában. A júliusi szerz déskötés után sszel várhatóan m köd képes lesz az új COST Iroda. Az EU Bizottság véleménye szerint a COST szerepe az átalakulást követ en felértékel dik.
Az 1971-ben létrehozott COST (Co-operation in the field of Scientific and Technical Research) fennállása óta most rendezte meg negyedik miniszteri konferenciáját. A miniszteri konferencia a COST politikai döntéshozó szervezete eddig 1971ben, 1991-ben, 1997-ben ülésezett.
Enric Banda, az ESF f titkára kijelentette, az ESF eddigi tapasztalataival kíván hozzájárulni a COST átalakításához, ugyanakkor biztos abban, hogy a COST-ban zajló folyamat visszahat az ESFre is.
Az esemény megrendezésének aktualitását az adta, hogy a COST együttm ködésben várható átalakuláshoz szükség van a tagállamok magas színt jóváhagyására.
Klaus Gretschmann, az Európai Tanács f titkára hangsúlyozta, hogy Európának új ötletekre, fejlesztésekre van szüksége, a COST szerepe a kutatási együttm ködések stimulálása, er sítése, a tudás alapú társadalom megteremtéséhez való hozzájárulás. Gretschmann úr tolmácsolta Javier Solana üdvözletét és biztosította a konferenciát, hogy irodája továbbra is támogatja a COST-ot.
A 6. Keretprogram ideje alatt az Európai Bizottság szerepcserét hajt végre a COST-ban való részvétele szempontjából: szolgáltatást nyújtó szervezet helyett (COST Titkárság m ködtetése) aktív partnerként kíván a továbbiakban együttm ködni. Ezek szerint a European Science Foundation mint jogi személyiséggel rendelkez szervezet fogadja a 6. Keretprogram költségvetéséb l a COST együttm ködés m ködtetésére szánt keretösszeget, m ködteti és irányítja az új COST Irodát. A 6. Keretprogram ideje alatt a COST bizonyos fokú megújulása is várható, bár hangsúlyozni kell, hogy a m ködés alapelvei nem változnak.
Köszönt beszédet mondott még Nikolaos Dimadis, a görög fejlesztési miniszter tanácsadója és Gösta Diehl, a CSO elnöke. A köszöntések után következett a munkaülés, a tagországok eszmecseréje. Záróaktusként a konferencia egyhangúlag elfogadta a Miniszteri konferencia Határozatát (Declaration of COST), mely elérhet a http://www.om.hu/ címen (útvonal: a kutatás és fejlesztés/K+F nemzetközi/Sokoldalú TéT tevékenység/COST/COST miniszteri konferencia) és a http://cost.cordis.lu/src/news.cfm lapon.
A konferencián üdvözl beszédet mondott Stipe Mesic köztársasági elnök, valamint Ion Iliescu köztársasági elnök, aki horvátországi állami látogatása alkalmából köszöntötte a résztvev ket. Az Európai Bizottság részér l Achilleos Mitsos f igazgató hangsúlyozta a COST szerepét az Euró-
Kissné Marjay Márta
48
Hannovermesse – átalakulóban a legnagyobb ipari vásár
• • • • • • • • • • • •
„Nyolc szakvásár – egy találkozóhely” ezzel a mottóval nyitották meg 2003. áprilisban Gerhard Schröder kancellár és Angela Merkel asszony, a CDU pártelnöke részvételével az idei Hannoveri Ipari Vásárt. A szakvásárra való utalás nem véletlen: jelzi egyrészt azt, hogy a Hannoveri találkozó már régen nem általános ipari jelleg országbemutató, hanem szakmai prezentációk sorozata, másrészt azt a felismerést, hogy a globális találkozók ideje lejárt, valami újat kell kitalálni.
gyártmányok beszállítók (alvállalkozók) gyártmányautomatizálás mobilitás, automatizáció A szakmai napok is a K+F f trendjeit követték: optikai technológiák, nanotechnológia bionika új anyagok mikrorendszer-technika mesterséges intelligencia és life science.
Hannoverben idén tehát a high-tech dominált: Gerhard Schröder szövetségi kancellár beszédében az Agenda 2010 mellett tette le a voksot és legfontosabb feladatnak az ERA kialakítását, a K+F költségvetés és oktatási költségvetés emelését nevezte meg.
A Deutsche Messe AG rendez szerv javaslata alapján ezért 2005-t l kezd d en „Két piac – egy vásár” néven fog új arcot ölteni a hannoveri ipari vásár: kétévenként váltakozva más és más ipari súlyponti téma köré szervez dve (a jelenlegi elképzelés szerint az els két év a gyártmányautomatizálás és folyamatautomatizálás jegyében fog eltelni).
Az ipari nagyvásár átalakításának gondolata az utolsó pillanatban fogant: néhány szakma már bejelentette, hogy kollektíven nem vesz többet részt Hannoverben. Így az anyagszállítás és logisztika csapata 2005-t l saját szakvásárt hoz létre, Cemat néven, ám továbbra is Hannoverben. A robotgyártók, akik szintén a nagy nemzetközi befektet ket hiányolják évek óta, 2004 júniusától „Automatic” szakvásárt indítanak, a legnagyobb robotipari vállalatok nyomására Münchenben. A helyszín körül még vita van, hiszen a szakmai szervezet (ZVEI) Hannover (mint bejáratott és felkészült) helyszínt szeretné választani.
Évek óta érzékelhet volt a szakvásárra való igény: folyamatosan csökkent a nagy országstandok száma, egyre kevesebb volt a többnapos látogató (az elmúlt évben általánossá vált a kiadott katalógus alapján kikeresett 1-2 partnerrel való néhány órás találkozó, maximum egynapos tartózkodással) és elmaradtak a nagy állami delegációk. A felgyorsult kommunikációs lehet ségek gyorsabb tempót diktáltak a szervez knek is.
Bádonfai Judit TéT attasé (Berlin)
Az általános európai recesszió is éreztette hatását az idei vásáron: a korábbinál közel tíz százalékkal kevesebb kiállító (6200 cég, ebb l 2400 külföldi) a 210 ezer négyzetméter kiállítási területen, 25 csarnokban, a tavalyinál egyharmaddal kevesebb regisztrált látogatóval. A valódi csökkenés a német kiállítóknál volt érzékelhet : kereken 25%-kal kevesebb német cég jött el a befektet k és ipari partnert keres k nagy szakvásárára.
Attaséi konferencia Az Oktatási Minisztérium a Külügyminisztériummal közösen rendezi meg 2003. szeptember 4-én A Tudományos és Technológiai (TéT) Attasék 8. konferenciáját
A csökkent kiállítói és látogatói létszám azonban nem ment a min ség rovására: a szakpavilonokban valódi újdonságokat kínáltak és a tavaly elkezdett innovációs kontaktbörze jelleget tovább er sítették a Hannover Messe szervez i: több információs és kapcsolati kiállító, közvetít , szervez érkezett, és pl. a K+F pavilon emeletén állandó info-börze helyet rendeztek be. A többi csarnokban is a jöv -technológiák bemutatása dominált. F témák: • a K+F (innováció) mellett • mikrotechnológiák, • energia • vákuum technológia
„A tudásalapú gazdaság kihívásai az EU tagság el tt álló Magyarország tudományos és technológiai (TéT) kapcsolataiban” címmel. Helyszín: MTESZ székház, 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. A rendezvény részletes programja és a jelentkezési lap a közeljöv ben a MTESZ honlapján (www.mtesz.hu) lesz elérhet . 49
Attaséi beszámolók Az OM Kutatás-Fejlesztési Helyettes Államtitkársága (Bp. V. Szervita tér 8.) - a korábbi évek hagyományainak megfelel en - az idén is megszervezi a tudományos és technológiai (TéT) attasék szakmai beszámoltatását. A beszámolókra az alábbi táblázatban jelölt id pontokban kerül sor: Id pont
Beszámoló (218-as terem)
Konzultáció (421-es terem)
2003. szeptember 1. hétf 8.30-9.00
-
Vezet i tájékoztató Tartja: Kleinheincz Ferenc f ov., OM Mezei István, f ovh. KüM
9.00-10.00
Takács István, Washington
Szalai-Sz cs Ildikó, London
10.00-10.15
kávészünet
10.15-11.15
Kanyár Gyöngyi, Tokió
Takács István, Washington
11.15-12.15
Bádonfai Judit, Berlin
Kanyár Gyöngyi, Tokió
12.15-13.15
ebédszünet
13.15-14.15
Pálfi György, Párizs
Bádonfai Judit, Berlin
14.15-15.15
Szalai-Sz cs Ildikó, London
Pálfi György, Párizs
2003. szeptember 2. kedd 8.30-9.30
Hagymási Tünde, Róma
Szendr di László, Brüsszel
9.30-10.30
Erdélyi Árpád, Moszkva
Hagymási Tünde, Róma
10.30-10.45
kávészünet
10.45-11.45
Dvorszki László, Tel-Aviv
Erdélyi Árpád, Moszkva
11.45-12.45
Mányi István, Bécs
Dvorszki László, Tel-Aviv
12.45-13.45
ebédszünet
13.45-14.45
Grosschmid Péter, Helsinki
Mányi István, Bécs
14.45-15.45
Szendr di László, Brüsszel
Grosschmid Péter, Helsinki
Felhívások A Közös Kutatóközpont pályázati felhívása
A pályázat benyújtásához nélkülözhetetlen információk az alábbi JRC honlapon találhatók meg: http://www.jrc.cec.eu.int/enlargement/action2003
Az EU Közös Kutatóközpontja (Joint Research Centre - JRC) 2003 márciusában pályázati felhívást tett közzé, amelyben összesen 62 ideiglenes együttm ködési lehet séget (kihelyezett nemzeti szakért k és vendégkutatók számára), valamint munkaértekezleteket, tanfolyamokat hirdetett meg. A munkaértekezletekre és a tanfolyamokra pályázat nem nyújtható be.
Cím: Call for expression of interest for Visiting Scientists / Detached National Experts and Workshops with focus on Candidate Countries Action 2003 A pályázat leadási ideje: 2003. június 16. 12 óráról 2003. július 11. 12 órára módosult! 50
A betölthet álláslehet ségek teljes listája a JRC honlapján érhet el: http://www.jrc.cec.eu.int/ enlargement/action2003/list.htm
mazott személy lehet. (A pályázásból érdekellentétre való hivatkozással ki vannak zárva azok, akik szakért ként részt vesznek a csatlakozási tárgyalásokon!). A kihelyezett nemzeti szakért kiküldetése alatt továbbra is a nemzetközi, nemzeti, regionális vagy helyi kormányzat, vagy a magántársaság fizetett alkalmazottja kell, hogy maradjon.
A Közös Kutatóközpont az Európai Unió saját kutatóintézete, amely 5 különböz tagállam területén 7 intézetet foglal magában. A JRC hat tudományterületen saját kutatásokat is folytat, melyek a következ k: környezet és fenntarthatóság; élelmiszeripari, vegyi termékek és egészség; nukleáris biztonság és biztonsági garanciák; referencia anyagok és mérések; az állampolgárok biztonsága, csalások és hamisítások megakadályozása; jöv be tekint tanulmányok és technológiai el rejelzés. Az Európai Unió b vítési politikájának el segítése érdekében a JRC támogatja a csatlakozó államok integrációját az Európai Kutatási Térségbe, a 13 tagjelölt államot kiemelt prioritással kezeli.
A kihelyezett nemzeti szakért kre vonatkozó pályázati rlap a következ linken tölthet le: http://www.jrc.cec.eu.int/enlargement/action2003/a pplication-form-dne.doc A megfelel en kitöltött, a fenti honlapokról letölthet pályázati rlaphoz önéletrajzot is csatolni kell. A pályázónak csak a kés bbiekben kell bemutatnia a foglalkoztató intézmény vezet jének ajánlólevelét. A pályázat értékelésének eredményér l 2003 szeptemberéig mindenkit tájékoztatnak. Kérjük, hogy pályázatbenyújtási szándékáról tájékoztassa a JRC összeköt t:
Közlemény
Kissné Marjay Márta OM K+F HÁT Kutatás-fejlesztési Nemzetközi F osztálya Tel: 484 2586, e-mail:
[email protected]
A Fraunhofer Társaság müncheni központjának új épülete elkészült, és az irodákat május közepén átköltöztették az alábbi címre: Fraunhofer Gesellschaft zur Förderung der angewandten Forschung e.V.
Új pályázati kiírások
Hansastrasse 27/c
A 2003. évi KM FA pályázati rendszer keretében els ként az EU 6. Keretprogramjában való eredményes magyar részvétel támogatására és a m szaki fejlesztés társadalmi feltételeinek javítására irányuló pályázatok meghirdetésére kerül sor.
80686 München Postacím: Pf. 12 04 20 80031 München A munkatársak az alábbi központi számokon érhet k el:
Az Oktatási Minisztérium pályázatot ír ki • az EU 6. Keretprogramjában való eredményes magyar részvétel támogatására és • a m szaki fejlesztés társadalmi feltételeinek javítására.
Tel: 00-49-089- 12 05 01 fax: 00-49-089-12 05 2531
A tájékoztató füzet letölthet az alábbi címen: www.om.hu.
Kihelyezett nemzeti szakért k és vendégkutatók fogadása
Bekapcsolódás az EU 6. kutatás-fejlesztési keretprogramjába (EUB) A pályázat célja, hogy állami eszközökkel is el segítse a magyar részvev k bekapcsolódását az Európai Unió 6. kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramjába, azaz támogassa konzorciumok létrehozását és projektjavaslatok kidolgozását, valamint az Európai Bizottság által elfogadott projektek esetén a szerz dés megkötését.
A kihelyezett nemzeti képvisel k és vendégkutatók számára meghirdetett rövid (3 hónap), és középtávú (egy év) együttm ködési lehet ségekre pályázatot lehet beadni a megfelel JRC kutatóintézethez. A vendégkutatókra vonatkozó pályázati rlap a következ linken tölthet le: http://www.jrc.cec.eu.int/enlargement/action2003/a pplication-form-vs.doc
Témakörök: 1. témakör A Keretprogram valamely pályázati felhívásához vagy éves munkaprogramjához kapcsolódó
Kihelyezett nemzeti szakért minden nemzeti és nemzetközi hivatalnok, illetve magáncégnél alkal51
Mecenatúra pályázat (MEC)
uniós projektjavaslat el készítése és az ehhez szükséges nemzetközi konzorciumok létrehozása: • részvétel az uniós projektjavaslat el készítését szolgáló rendezvényeken külföldön; • azonos célú hazai rendezvény, videokonferencia szervezése és lebonyolítása; • az uniós projektjavaslat el készítéséhez és a nemzetközi konzorcium létrehozásához szükséges jogi, pénzügyi, projektszervezési tanácsadás igénybevétele; • az uniós projektjavaslat el készítéséhez szükséges (nem hazai rendezvényhez köt d ) dologi kiadások.
A pályázat célja a m szaki fejlesztés társadalmi feltételeinek javítása. •
•
A Keretprogram mobilitási programjaiban benyújtandó egyéni ösztöndíjas projektjavaslat el készítése. Ebben az esetben csak a következ költségek fedezésére kérhet támogatás: • részvétel az uniós projektjavaslat el készítését szolgáló megbeszélésen külföldön; • az uniós projektjavaslat el készítéséhez projektszervezési tanácsadás igénybevétele. 2. témakör
• •
Pályázói kör: belföldi székhely jogi személyiség és jogi személyiség nélküli vállalkozás, költségvetési szerv és intézménye, jogi személyiség nonprofit szervezet, egyéni vállalkozás. A(z) 1. témakörben csak magyarországi lakóhellyel rendelkez magyar állampolgárságú természetes személy részvétele támogatható.
A Bizottság által elfogadott uniós projektjavaslat esetén: • az uniós szerz dés megkötéséhez szükséges utazások, szolgáltatások (jogi, pénzügyi és projektszervezési tanácsadás) igénybevétele. A Bizottság által elfogadott egyéni ösztöndíjas projektjavaslat esetén: • a fogadó intézmény és az ösztöndíjas kutató közti szerz dés megkötéséhez szükséges utazás költségei.
B vebb ismertetés olvasható (illetve a teljes pályázati dokumentációs anyag letölthet ) az alábbi címen:
http://www.om.hu/
Az EUB pályázat keretében végzend tevékenységek id pontjának meg kell el znie • az 1. témakörben az uniós projektjavaslat beadásának id pontját; • a 2. témakörben az uniós szerz dés aláírásának id pontját, illetve egyéni ösztöndíjas projekt esetén a fogadóintézmény és a kutató között létrejöv szerz dés aláírásának id pontját. Pályázhat minden belföldi székhely jogi személyiség és jogi személyiség nélküli vállalkozás, költségvetési szerv és intézménye, jogi személyiség nonprofit szervezet, valamint magyarországi lakóhellyel rendelkez magyar állampolgárságú természetes személy. • • • •
Témakörök 2003-ban esedékes nemzetközi, ill. hazai tudományos-m szaki konferenciákon való részvétellel összefügg útiköltség vagy nettó regisztrációs költség támogatása. A tudományos kutatási és m szaki fejlesztési eredmények elterjesztésével, ill. ezekkel kapcsolatos ismeretszerzéssel közvetlenül összefügg hazai tudományos konferenciák rendezéséhez kapcsolódó költségek támogatása 2003ban. Nemzetközi szakmai szervezet magyar tagintézményének 2003-ban, 2004-ben és 2005-ben esedékes tagsági díjának támogatása. A m szaki és természettudományokat népszer sít tevékenység támogatása 2003-ban.
OM Nemzetközi K+F Hírlevél Megjelenik havonta Kiadja: Oktatási Minisztérium Felel s kiadó: dr. Siegler András 1052 Budapest, Szervita tér 8. Telefon: 484-2567 Fax: 266-0254 ISSN: 1218-8379 A szerkeszt ség címe: OM Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárság, Attaséi és Információs Osztály
A támogatás összege: az 1a) témakörben max. 1 M Ft, az 1b) témakörben egyéni ösztöndíjas projektjavaslat esetén max. 500 E Ft, a 2a) témakörben max. 1 M Ft, a 2b) témakörben egyéni ösztöndíjas projektjavaslat esetén max. 500 E Ft. 52
