Nemzetközi K+F Hírlevél 2003. január E számunk rovatai: Tudomány- és technológiapolitika ....... 5. old. Anyagtudományok ............................. 10. old. Finanszírozás ...................................... 10. old. TéT együttműködés ............................ 13. old. Információs társadalom ...................... 14. old. Biotechnológia, orvostudomány......... 19. old. Oktatás ................................................ 20. old.
Energetika............................................22. old. Űrkutatás .............................................23. old. Ipar ......................................................25. old. Személyi hírek.....................................27. old. Díjak, kitüntetések...............................28. old. Rendezvények, események..................30. old. Pályázatok ...........................................34. old.
Az OECD Innováció- és Technológiapolitikai Csoport (TIP) 20. ülése A TIP csoport ülésére 2002. december 10–11-én került sor, Párizsban. Az ülést megnyitó Takayuki Matsuo igazgató úr bejelentette, hogy a 2004. január után esedékes OECD Miniszteri Konferencia fő témái a következők lesznek: • az innovációs és a tudományos rendszer illeszkedésének kezelése, • hozzáférés a közpénzből támogatott kutatások eredményeire, • a TéT emberi erőforrás fejlesztésének és mobilitásának javítása. Az igazgató úr bejelentette azt is, hogy 2004 júniusában Isztambulban innovációs konferenciát szervez az OECD, ahol négy modul lesz a következő témákban: • vállalkozások élénkítése, • az innovációs, a hálózati és klaszterek támogatása, • elektronikus kereskedelem, • fejlesztési lehetőségek. A négy modul mellett – mint átfogó téma – a konferenciát a KKV-politikák értékelése jellemzi. Az ülés következő blokkja az OECD TIP által koordinált esettanulmányokról szólt. Daniel Malkin úr ismertette a három esettanulmányt: • KISA (Knowledge Intensive Service Activities) • energia (különös tekintettel a tüzelőanyag-cellákra) • biotechnológia (a nemzeti biotechnológiai innovációs rendszerek feltérképezése és összehasonlítása). Előzetes áttekintést kaptunk ezután Emmanuel Hassan és Jerry Sheehan uraktól a nanotechnológiai K+F programok nemzetközi összehasonlításáról. Az előtanulmányban az USA, Japán és az EU gyakorlatát hasonlították össze, kiemelve, hogy ez a legdinamikusabb növekvő szakterület az információs technológiák, a biotechnológia, az élettanulmányok, a fizika, a kémia és a matematika közös határterülete. Az utolsó 5 évben megötszöröződtek az állami nanotechnológiai K+F ráfordítások a vizsgált 3 nagy régióban. 1991-1998 között a szabadalmak száma 3-szorosra, a publikációk száma 12-szeresre nőtt e területen. Az innováció-politikák összehasonlításának témájában két kezdeményezés került napirendre. A MONIT projektet Svend Remse úr mutatta be. Ennek célja a sikeres Nemzeti Innovációs Rendszerek (NIS) tevékenység folytatása, a nemzeti innováció politikák tanulmányozása és az ebből való közös tanulás. A téma első összejövetele 2003. február végén lesz. A másik kezdeményezés a növekedést és a tevékenység javulását szolgáló mikro-politikák összehasonlítására vonatkozott. A javaslat John Barber úrtól, a CSTP közeljövőben nyugdíjba vonuló elnökétől származik. 2003 márciusában kívánnak a britek erről egy egynapos workshopot szervezni. A hozzászólók kritikusan vitatták azt, hogy egy ilyen hatalmas témában bármilyen előrelépést is el lehetne érni egy nap alatt.
1
A következő blokk a PP/P (Public/Private Partnership) témájával foglalkozott. Először egy olyan dokumentum megvitatására került sor [DST/STP (2002)7/(REV1)], ami az innovációs érdekében létrejött partnerségről szóló, és a közelmúltban megrendezett mexikói OECD konferencia háttéranyaga volt. A résztvevők egyetértettek a PP/P fontosságával a sikeres innovációs rendszer szempontjából. A PP/P témájával szorosan összefügg az innováció jogszabályi környezete. Néhány példa: • a klasszikus sikeres példa az USA Stevenson–Wydler Act-je, ami 1980-ban az első innovációs törvény volt, és azóta kb. ötévenként újabb intézkedésekkel bővül a szabályozás (1985: Technology Transfer Act, 1986: Bayh–Dole Act, 1990: az együttműködési megállapodások elterjedése, 1995: National Technology Transfer Act, majd a közelmúltban a Technology Transfer Commencialization Act). • Csehországban a 250/2000. törvény külön rendelkezik arról, hogy a regionális szervek támogathatják a K+F célú PP/P-ket. • Franciaországban az 1999. évi innovációs törvény számos korábbi szabályozási korlátot eltávolított a PP/P elől, például megkönnyíti a kutatók részvételét a spin-off cégek alapításában és mobilitásukat a kutatóhely és e cégek között. Lehetővé teszi azt is, hogy egyetemek és más állami kutatóhelyek inkubátorházat létesítsenek, és külön szervezetet hozott létre a vállalkozásokkal való együttműködés segítésére (SAIC). A törvény egyszerűsíti a korai fázisban történő finanszírozásra és a kockázati tőkefinanszírozásra szolgáló cégek alapítását is. • Japánban 1995-ben fogadták el a Technológiai Alaptörvényt és ennek alapján a vállalatok a korábbiaknál több kutatási megbízást adtak az egyetemeknek. A törvény lehetővé tette az állami alkalmazásban lévő kutatóknak azt, hogy műszaki tanácsadóként mellékállást vállaljanak cégeknél. 1998-ban az Egyetem és Ipar közötti Technológiatranszfert támogató törvény vezette be a Technológiai Licencadó Szervezetek (TLO) megalapítását. 1999-ben az Ipari Megújulási Törvény – ami az USA Bayh–Dole Act-jének japán változata – vezette be azt, hogy az állami támogatással végzett K+F projektek eredményeinek szellemi termékei (IPR) fölött a megbízott rendelkezik. • Végül a 2000 áprilisában elfogadott Törvény az Ipari Műszaki Képességek Erősítéséről megszüntette annak adminisztratív korlátait, hogy a közfinanszírozású kutatóhelyek oktatói és kutatói vezető állást tölthessenek be magáncégeknél. A törvény egyben azt is lehetővé teszi, hogy a TLO-k használhassák az állami egyetemek épületeit és infrastruktúráját. A továbbiakban a PP/P támogatását biztosító akciókról és programokról volt szó, ahol korrektül említették az OM K+F HÁ által indított Kooperációs Kutatóközpontok (KKK) pályázatot is. Az összegyűlt információk és az OECD tagországok képvelőinek egybehangzó véleménye alapján nem lehet kérdéses az, hogy a PP/P rendszerű együttműködés – ha át is lép korábbi tabukat – nélkülözhetetlen része a hatékony és versenyképes szervezeti innovációs rendszernek. Az első nap utolsó blokkja a szellemi tulajdon (IPR) stratégiai alkalmazásával foglalkozott, elsősorban a közfinanszírozású kutatóhelyeken (PRO = Public Research Organisations). Alapvetően fontosnak ítéli mindenki a szellemi tulajdon védelmét és ugyanolyan fontosnak a hasznosítását. Licencbe adás nélkül semmit sem ér a szabadalom. Pim de Hertog úr, az ezzel foglalkozó tanulmány szerzői kollektívájának vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy Bayh–Dole típusú törvényt fogadott el Japán, Németország és Dél-Korea, és hasonló szellemben definiálta újra a szellemi tulajdon szerepét Kanada („IP Policy for Procurement”), Írország („Policy Paper”) és Franciaország (az innovációs törvénynek az egyetemi IPR-re vonatkozó fejezete). Egyértelmű az a nemzetközi trend, hogy a szellemi tulajdon hasznosítását egyre közelebb viszik a kutatóhelyekhez, sőt egyénileg az érintett kutatókhoz. Közérdek, hogy az állam támogassa a közfinanszírozású kutatóhelyeken létrejövő technológiai transzfer-irodákat, és azok egyik legfontosabb feladata az IPR hasznosítása. Meg kell azonban említeni, hogy az IPR alkalmazása helyett egyre gyakoribbak a titkossági megállapodások (confidentiality agreement, non-disclosure) és a spin-off cégek alapítása. Amerikai tapasztalatok szerint az egyetemeken létrejött szabadalmaknak a 20-40%-át sikerül licencbe adni, és ezeknek kb. az 50%-a hoz bevételt. A vitában az olasz résztvevő közölte, hogy 8 hónapja lépett nálunk hatályba az új törvény, ami biztosítja azt, hogy az állami támogatásból létrejött szellemi tulajdont a közfinanszírozású kutatóhely megoszthatja a feltalálókkal, de eddig az a tapasztalat, hogy nem élnek a lehetőséggel. 2
A hollandok elmondták, hogy számukra a legfontosabb a szerzői jog, a szoftver és a szabadalmaztatás (ezen belül különösen az üzleti módszerek és megoldások védelme). Konszenzus alakult ki abban, hogy a IPR jelentősége nemcsak országonként és régiónként, hanem szakterületenként is erősen eltér. Mindig azt kell megvizsgálni, hogy az adott esetben hogyan viszonyul egymáshoz az új eredmény létrehozásának és lemásolásának költsége. Azokkal a felvetésekkel kapcsolatban, amelyek arra utaltak, hogy az IPR mutatók nem igazán jól jellemzik az innovációs folyamatokat, Daniel Malkin úr a következő zárógondolatot fejtette ki: a tudásalapú társadalomban tudnunk kell, hogy az új tudás hogyan keletkezik, terjed és hasznosul. Ennek egyik módja az IPR követése, amit kár lenne nélkülözni. Ebben minden résztvevő egyetértett. A második nap első blokkja az egyes tagországok vállalatainak K+F stratégiáival és a kormányzati politikák hatékonyságával foglalkozott. Ennek keretében először Jerry Sheehan úr ismertette egy, a témában 2002. november 8-án rendezett workshop fő megállapításait: • a tagországokban nincs egységes trend: míg Finnország, Svédország és Izrael növelte a BERD (Business Expenditure on R&D) értékét, addig Olaszországban, az Egyesült Királyságban és számos kelet-európai országban ez csökkent. • a nagy vállalati K+F ráfordítással jellemezhető országokban elsősorban a nagyvállalatok jártak az élen, kivéve az USA-t, ahol a sok kis technológia–orientált új vállalkozás hatására a kis- és középvállalkozások adták a növekedés zömét. A vállalati K+F stratégiák megváltozását számos tényező erősítette, pl.: • a piacra vitel gyorsításának igénye, • a fejlődő technológiai lehetőségek, különösen az ICT, a biotechnológiák és az intelligens üzleti szolgáltatások területén, • az innováció növekvő költsége és kockázata miatt néhány szektorban (pl. gyógyszergyártás, repülő- és űripar), • a K+F globalizálódása, amelyek során egyre fontosabbnak érzik a vállalatok a fizikai közelséget a világ vezető tudományos és technológiai műhelyeihez, • a munkaerő fokozódó mobilitása, ami gyorsan terjeszti a tudást, • számos vállalatvezető pozíciójának megingása, különösen ott, ahol a piacok erősebben globalizálódtak. Mindezek hatása, hogy a vállalati K+F stratégiák jellemzően egy nyíltabb innovációs modell felé mozdultak el. Csak a stratégiai üzleti célokhoz közvetlenül kötődő K+F tevékenységet tartották meg vállalaton belül, és egyre nagyobb arányban fedezik innovációs szükségleteiket licencvásárlással, közös kutatásokkal és külső kutatási megbízásokkal (outsourcing). Sokakban alakult ki az a vélemény, hogy a kormányzati politikáknak is el kell mozdulniuk a nagyvállalati K+F támogatása felől a jóval nagyobb számú partnert támogató, innovációt ösztönző környezet kialakítása felé. (Magyarországon „nemzeti K+F zászlóshajók” hiányában a 2003. évi adótörvény-változások révén szintén ebben az irányban mozdult el a kormányzati politika.) A vállalatok megváltozott magatartása, az egyre tudásigényesebb új technológiák és a vállalatok csökkenő alapkutatási hajlandósága egyre inkább arra mutat, hogy az állam legalább annyira tudja az innovációt támogatni azzal, ha magas szinten finanszírozza a közfinanszírozású kutatóhelyeket, mint azzal, ha a vállalati K+F projektekhez közvetlen támogatást ad, ráadásul az előbbi esetben nem kell számolnia semmiféle problémával az állami támogatásoknak az EU acquis-ban átvett szigorú szabályozása miatt. Mindezt mégis fenntartásokkal kell kezelni a hazai viszonyok között, mert viszonylag erős hazai kutatóbázis és a viszonylag csekély hazai innovációs kereslet esetünkben vagy az eredmények külföldi hasznosításához, vagy hasznosítás nélkül maradásához vezetnek. A kormányzati politikákhoz új szempontokat adott egy másik ajánlás is, amelyet Luke Georghiou úr (PREST, UK) fogalmazott meg. Három legfontosabb következtése: • A kormányzati K+F támogató ügynökségeknek meg kell érteniük, hogy nem az a cél, hogy egyedi projekteket támogassanak, hanem az, hogy a projektek rendszere révén az országot hozzák fel egy magasabb szintre. • A kormányzati K+F politikának nem egyes vállalatokat, hanem az azokból kialakuló tudásalapú klasztereket kell támogatniuk. 3
• Mivel az innovációs környezet gyorsabban változik, mint ahogyan azt a kormányzati döntéshozatal követi, a programoknak eléggé rugalmasaknak kell lenniük, hogy ezt követhessék. A bizottság ezután a K+F ráfordítások elemzésével foglalkozó tanulmányt [„Targeting R&D” DSTI/STP/TIP(2002)16] vitatta meg. Általános a ráfordítások növelését szolgáló törekvés. Érdekes volt az az adatsor, amelyet az EU „heterogén” aktáival kapcsolatban mutatott be Jerry Sheehan úr. Az USA tagállamai között a legkisebb és a legnagyobb adat: Wyoming: 0,38%, ill. Új-Mexikó: 6,31%, míg az EUban a legalacsonyabb Görögország 0,69%-kal és a legmagasabb Svédország 3,8%-kal. A különbség tehát kisebb Európában, mint az USA-ban, ahol a teljes K+F ráfordítás felét 5 tagállam képviseli. A vita elsősorban arról folyt, hogyan érhető el az EU-ban a GDP 3%-át elérő K+F ráfordítás. Több hozzászóló hangoztatta, hogy a vállalati K+F ráfordításoknál nem lehet az „F”, a fejlesztés fogalmát elhatárolni a termeléstől, különösen a nagy tudástartalmi, pl. ICT területeken. Szintén problematikus a szolgáltatások körében a vállalati K+F ráfordítások azonosítása. Az OM K+F HÁ is éppen emiatt támogat évek óta ilyen irányú hazai kutatásokat, elsősorban a pénzügyi és az informatikai szolgáltatások K+F statisztikai figyelembevételének területén. A kanadai Jeanne Inch asszony arról tájékoztatott, hogy elkészült országában az új innovációs stratégia, ami megtalálható a www.innovationstrategy.ca honlapon. A dél-afrikai küldött, N. Arendse röviden bemutatta az 1994-óta bekövetkezett változásokat. A korábbi nemzeti stratégiai célok (a szubkontinens vezető katonai erejének fenntartása, és teljes önellátás energiahordozókból) megváltoztak. A nyersanyagokra (arany és más nyersanyagok) alapozott export helyett nagyobb tudást és hozzáadott értéket tartalmazó termékekre, szolgáltatásokra koncentrálnak. K+F ráfordításaikat a demokratikus fordulat óta a GDP 1,1%-áról annak 1,7%-ra emelték. Probléma az, hogy a kutatók 90%-a fehér és 87%-a férfi, ezért programot indítottak arra, hogy a fekete többség és a nők köréből minél több fiatalt készítsenek fel a kutató pályára. A holland küldött, T. Grosfeld úr ismertette a készülő új nemzeti innováció-politikájuk fő elemeit. Magyarország részéről Balogh Tamás úr hozzászólásában kapcsolódott az értekezlet három fő témájához: a K+F ráfordítások, a PP/P és az IPR, illetve ezek jogi szabályozása kérdéséhez. Beszámolt a K+F ráfordítások alakulásáról 1999-2002 között, rámutatva arra, hogy a dinamikusan növekvő állami ráfordításokat a szintén erősen növekvő vállalati ráfordítások nem követték, tehát valószínűleg Magyarország elérte gazdasága abszorciós képességének határát. Ezzel magyarázható, hogy 2003-ban a fő irány nem az állami ráfordítások további növelése, hanem adó- és amortizációs kedvezményekkel a vállalati szektor ösztönzése. Balogh Tamás úr tájékoztatta a jelenlevőket az innovációs törvény előkészületeiről és fő tartalmi elemeiről, amit kedvezően, pozitívan fogadtak. Az ülés utolsó blokkjában az OECD miniszteri értekezlet előkészítéséről foglalkozott a bizottság. (A következő ülés előtt minden országnak megvan a lehetősége arra, hogy egy 2-3 oldalas anyagban összefoglalja az országában említésre méltó új folyamatokat.) 2004 februárjában lesz az értekezlet és egyik fő témája a tudományos és az innovációs rendszer közötti határfelület (interfész) kezelése. A másik fő téma az emberi erőforrások fejlesztése, mert a legtöbb országban probléma a műszaki és a természettudományos kutatói utánpótlás biztosítása, a vonzó feltételek hiánya. Lehetséges téma a fenntartható fejlődés alátámasztása a tudomány és technológia eszközeivel. Már többször felmerült, de még aktuális a közpénzből létrejött kutatási eredmények hozzáférhetőségének javítása. A hozzászólások során Japán kifogásolta, hogy már rögzítik a miniszteri konferencia témáját anélkül, hogy a CSTP ezt formálisan elfogadta volna. Dél-Afrika képviselője szerint a CSTP 79. ülésén a témát „Room document” formájában körözték. Ezután Rio és Johannesburg közötti szemléletbeli fejlődést mutatta be a fenntarthatóság kérdésében: már nemcsak környezeti, hanem emberi és társadalmi kérdésekről is szó van. Az USA képviselője a közpénzekből létrehozott kutatási eredmények hozzáférhetőségéhez szólt hozzá. Rámutatott, hogy ez nem azonos az IPR kérdéseivel, az ügyet alaposabban át kell gondolni. Kanada képviselője osztotta az amerikai kolléga álláspontját, a közpénzekből létrejött kutatások szabad hasznosítását komoly veszélyforrásnak látja, és éretlennek ahhoz, hogy a miniszteri értekezlet elé
4
kerüljön. Csodálkozását fejezte ki egyben, hogy hogyan került napirendre az emberi erőforrások kérdése, mikor ezt a tagországok nem szavazták meg a legfontosabb innovációs prioritások között. Daniel Malkin úr (OECD) egyetértett azzal, hogy ellentmondásos a helyzet, mert valóban nem kapott a téma prioritást, mégis rendszeresen kérik a tagországok ezt a fontos témát. A vita alapján a Titkárság készíti elő a javaslat módosított szövegét. Balogh Tamás főosztályvezető K+F Stratégiai Főosztály
Tudomány- és technológiapolitika re, szemben a jelenlegi 2,2%-kal. A közelmúltban elfogadott 2003. évi francia állami K+F költségvetés („Budget Civil de Recherche et Développement”, BCRD) ezzel szemben enyhe, 1,3%-os csökkenést mutat a 2002. évihez képest (BCRD 2002: 8,962 milliárd euró; BCRD 2003: 8,846 milliárd euró). Emiatt a költségvetési terv vitájának időszakában, 2002 őszén számos támadás érte az új francia K+F vezetést. 2002 októberében egy 5000 francia kutató (közte 4 Nobel-díjas tudós) által aláírt petíció „megdöbbentőnek”, „szemfényvesztőnek” bélyegezte a 2003. évi BCRD-t.
A francia kutatáspolitika körvonalai „Minden eszköz mozgósítása a francia kutatás kiválóságáért és a tudás átadásáért” – fogalmazta meg Claudie Haigneré delegált kutatási és technológiai miniszter ambiciózus programja mottóját a Miniszterek Tanácsán 2002. december 4-én, júniusi kinevezése óta első ízben tartott expozéja alkalmával. A miniszter asszony meglehetősen negatív képet vázolt fel a francia K+F mérleg jelenlegi helyzetéről, hangsúlyozva az innovációs kapacitás progresszív gyengülését, a tudományos publikációk és szabadalmak csökkenését. A helyzetért nem a szakmailag jól képzett és alapvetően dinamikus francia kutatógárdát, hanem olyan „egyéb faktorokat” hibáztatott, melyek javításával elérhető lehet, hogy a francia tudomány teljesítménye reálisan tükrözze a meglévő kivételes szellemi potenciált.
A súlyos kritikákra reagálva Haigneré miniszter asszony több alkalommal kifejtette, hogy 2003 átmeneti esztendő, átmeneti K+F költségvetéssel, és a 2003. évi 1,3%-os csökkentéssel szemben 2004-re 4%-os növekedést prognosztizált. A miniszter asszony – a prioritásoknak megfelelősen – 2003-ra olyan adminisztratív intézkedéseket ígért, amelyek többek között lehetővé tennék a 2002-ben fel nem használt 720 millió euró maradvány átcsoportosítását és 2003. évi felhasználását, ami az előirányzott csökkenéssel szemben jelentős (több mint 5%-os) növekedést eredményezne. A szintén erős kritikával illetett 150 álláshely megszüntetését 420 új professzori és docensi álláshely megteremtése és mintegy 400 posztdoktori alkalmazás (melyből 266 új posztdoktori hely már 2003. január 1-jétől fogadja a fiatal kutatókat) messzemenően kompenzálja. A francia K+F hosszú távú helyzetének javítását célzó, „megfiatalító” intézkedések tehát semmiképpen sem tekinthetők „szemfényvesztőnek”. A 2002. évihez képest 11%kal növelt képzési-kutatási előirányzat is ezt hivatott alátámasztani. Ez a növekedés teszi lehetővé többek között 2003-ban az új CIFRE ösztöndíjak (ipari kutatás keretében megvalósuló továbbképzési megállapodások) számának közel 8%-os növelését (800-ról 860-ra), illetve a doktori
A francia tudomány „helyzetbe hozásához” a miniszter asszony 5 prioritást tűzött zászlajára: • az állami kutatóintézetek irányításának, „kormányzásának” javítása, az intézmények prioritásainak, céljainak, módszereinek jobb összehangolásával; • a projektfinanszírozás fejlesztése és az értékelés transzparenciájának javítása; • hatékony humánerőforrás-gazdálkodási rendszer életre hívása, melynek egyik legfontosabb célja a kutatói állomány megfiatalítása, és a korcsoportok folyamatos egyensúlyának biztosítása; • az állami kutatóintézetek ipari kapcsolatainak jelentős fejlesztése, azoknak a „fejlett ipari országok szintjére történő felhozása”; • az Európai Kutatási Térség tényleges és hatékony építése. Jacques Chirac köztársasági elnök és JeanPierre Raffarin kormányfő programjainak megfelelően a francia kutatási tárca alapvető célkitűzése a 3%-os GDP-részesedés elérése 20105
A Tanács véleménye szerint az innovációs tevékenység határvonalait nem lehet az ország határánál meghúzni, és a hagyományos nemzetközi együttműködés keretei is túl szűkek ma már. A nemzetközi együttműködésnek át kell hatnia az egész innovációs rendszert. Finnországnak nemzetközivé kell tennie a kutatásfejlesztés nemzeti intézményeit. A globalizáció pozitív aspektusait kihasználva a legtöbbet kell az országnak a nemzetközi együttműködésből profitálnia.
ösztöndíjak összegének 5,5%-os növelését (a 4000 ösztöndíjas hely fenntartásával). A 2003-ban favorizált kutatási területek – a 2002. évihez hasonlóan – jól illeszkednek az európai kutatási prioritásokhoz; így az egészségügyi, biotechnológiai, élelmiszerbiztonsági, információtechnológiai és mikroelektronikai, nanotechnológiai kutatások, az űrkutatások, a személyszállítással és utasbiztonsággal, a környezetvédelemmel és tartós fejlődéssel kapcsolódó kutatási témák, valamint a humán és társadalomtudományok továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak.
A technológiai innováció mellett szükség van a szociális innováció szisztematikus fejlesztésére, hogy a társadalom fejlődése ne maradjon le a technológia fejlődése mögött. Az ezzel kapcsolatos intézkedéscsomag áll a közeli jövőben a nemzeti innovációs stratégia központjában.
Dr. Pálfi György TéT attasé (Párizs)
Megjelent a finn K+F új fehér könyve
A sikeres nemzeti stratégia szisztematikus fejlesztést kíván. A legfontosabb tudás- és knowhow-területeket tovább kell fejleszteni. A finn gazdaság különösen erős szektorai az információs és kommunikációs technológiák, a fa- és papíripari technológiák és a gépipari ágazat. Ezek mellett feltétlenül szükséges a további ígéretes technológiák fejlesztése.
A finn kormány tanácsadó testülete, a Tudomány- és Technológiapolitikai Tanács háromévenként hozza nyilvánosságra állásfoglalását a finn kutatás-fejlesztés helyzetéről, és ajánlásait a következő három esztendő tennivalóira. A tanács elnöke a miniszterelnök, tagjai pedig az érintett tárcák (oktatási, gazdasági, pénzügyi, környezetvédelmi) vezetői mellett a terület szakértői, az egyetemek, a nagyvállalatok, a szakmai és szakszervezetek képviselői.
A hagyományos iparok megújítását a vállalatoknál a technológiai és társadalmi innováció kihasználásával fel kell gyorsítani. A minisztériumokra mint a stratégiai fejlesztés szervezeteire és a szociális innováció felhasználóira nagyobb felelősség hárul.
A testület 2002. december 12-én fogadta el az új fehér könyvet, amelynek címe: Tudás, innováció és nemzetközivé válás (Knowledge, Innovation and Internationalisation).
Intézkedéseket kell tenni az innováció kedvező feltételeinek kialakítására. A Finn Akadémiát és a Tekest mint az innováció fő finanszírozó szervezeteit tovább kell erősíteni, hogy biztosíthassák az új növekvő területek gyors fejlődését és az innovációs környezet további javítását. A kutatóhelyeket és szervezeteket az ipar és a gazdaság számára alkalmas aktív és dinamikus együttműködő partnerré kell fejleszteni. Az egyetemekkel kapcsolatos törvényeket olyan módon kell megváltoztatni, hogy az egyetemeknek módjuk legyen aktívan fejleszteniük az oktatást, a kutatóképzést és a kutatást, valamint elősegíteni a kutatási eredmények hasznosítását. A Tudományés Technológiapolitikai Tanács 2004 végéig értékelni fogja az állami kutatási szervezet működését.
A kötet áttekinti azokat a kihívásokat és feladatokat, amelyekkel a tudomány- és technológiapolitikának az elkövetkező években szembe kell néznie, és megoldásokat javasol. Különleges figyelmet szentelnek a gyorsan globalizálódó innovációs környezetnek és a finnországi strukturális és működési változtatások szükségességének. A közelmúlt társadalmi és gazdasági fejlődése nagyrészt a csúcstechnológiai fejlesztésekre és ezek hasznosítására, valamint a kivitel fokozására épült. Ez jelentős mértékben javította Finnország nemzetközi versenyképességét. Ez nemcsak a gazdasági fejlődésben jelenik meg, hanem a gazdaság fejlesztésének a fenntartható környezetvédelemmel való összekapcsolásában is. A jövő legfontosabb feladata, hogy Finnország elegendően vonzó legyen a munkahelyeket teremtő vállalkozások számára, miközben továbbra is kellemes életkörülményeket biztosíthat az itt élőknek a fokozódó nemzetközi versenyben.
További intézkedésekre van szükség az egész társadalom alapvető informatikai, matematikai és természettudományos ismereteinek növelésére. A tudományos kutatói karrierlehetőségeket a jelenleg folyamatban levő értékelések és elemzések alapján kell továbbfejleszteni. 6
100%-ban eladhatók nagyvállalatoknak.
A régiók az országos szinthez hasonló kihívásokkal néznek szembe a nemzetközibbé válás következtében. Hogy megfeleljenek ezeknek, a régióknak is erősíteniük kell saját fejlesztési mechanizmusukat. A felsőoktatás intézményei és a kutatóintézetek regionális egységei hozzá kell, hogy járuljanak a helyi tudástőke felhalmozásához és erősíteniük kell a helyi és nemzetközi együttműködési hálózatokat.
legyenek
külföldi
Az új törvény „tudásexportra” vonatkozó paragrafusait az egész high-tech iparág, az izraeli vállalkozói tőkecsoportok és a kormányzat is támogatja. Konszenzus alakult ki: a kormányzatot a vállalkozásnak az indulásnál nyújtott támogatása fejében kompenzáció illeti meg. Komoly vita tárgya a kompenzáció mértéke, olyannyira, hogy a törvény a „tudás exportra” vonatkozó paragrafusok nélkül, azokat a szövegből kihagyva hagyta el az illetékes parlamenti bizottságot; a későbbiekben az ügyben további egyeztetés és törvénymódosítás szükséges.
A Tanács véleménye szerint a K+F állami finanszírozását a GDP becsült növekedési üteménél gyorsabban kell növelni. A tudományos kutatás esetében ez a 2002 és 2007 közötti időszakban 300 millió euró emelkedést jelent. A Tanács ajánlja, hogy 2003 tavaszán meg kell kezdeni a tárgyalásokat a kormány új innovációs programjáról.
A törvény legfontosabb újításának „elvetéléséért” egyes izraeli vállalkozói tőkecsoportok a felelősek. Az izraeli vállalkozói tőke megosztott a kérdésben: egyik része nincs ellene bármilyen magas kormányzati kompenzációnak, míg másik csoportjuk szerint a kompenzáció nem lehet több mint a nyújtott kormánytámogatás ötszöröse. Ellenkező esetben – szerintük – a törvény nem vonzaná, hanem elriasztaná a befektetőket. Véleményük helyességéről, ha mást nem is, de a legilletékesebbet, a Knesszet High-tech Bizottságának elnökét sikerült meggyőzni. A kormányzat mihelyt átlátta, hogy a kompenzáció mértékének korlátozását jelentő szövegmódosítás nélkül a bizottság elnöke vétózza meg a törvényt, előre menekült: kihagyta, későbbi törvénymódosítási procedúrára ítélte az egész problémakört, s így kezdte meg a törvény általános vitáját.
A három legfontosabb fejlesztési cél: az oktatás, a kutatói életpályák és a kutatási eredmények hasznosításának erősítése; a technológiai és szociális innováció felgyorsítása; az innováció finanszírozásának rugalmas és szakmai oldalról megalapozott fejlesztése. A támogatások növelése mellett mind a kutató, mind a finanszírozó intézményeknek folyamatosan fejleszteniük kell döntéshozó mechanizmusukat és rangsorolni a témákat fontosságuk és várható eredményeik függvényében. Grosschmid Péter TéT attasé (Helsinki)
Előkészületben az új K+F törvény Izraelben
Mind a high-tech ágazat, mind a kormányzat jó részének véleménye szerint az a bizonyos vállalkozói tőke csoport nagy hibát követett el. Szerintük bármekkora kompenzáció is elfogadhatóbb lett volna – arról, az általános szövegezés következtében lehetett volna tárgyalni a vevőkkel –, mint a jelenlegi, az egész high-tech ágazatot gúzsbakötő, konzerválódott helyzet. A törvény módosításának lehetősége, annak időpontja ugyanis bizonytalan. Az ország választások előtt áll, még az új kormány gyors megalakulását követően is ki tudja, melyek lesznek a prioritásai; pártérdekek hogyan befolyásolják majd a módosítást; kik lesznek az illetékes parlamenti bizottságok tagjai és vezetői. A nehéz helyzetben lévő izraeli gazdaságnak ugyanakkor nagyobb szüksége van a külföldi befektetésekre mint valaha, és inkább tegnap, mint holnap.
Új K+F törvény van születőben Izraelben. Az új törvény egyik legfontosabb célja a high-tech befektetők bátorítása az ún. „tudás export” lehetővé tételével. A jelenlegi szituációban ugyanis az a high-tech cég, amely kormánytámogatással jött létre, nem adható el külföldi befektetőknek. Sőt a jelenlegi szabályozás szerint a kormánytámogatással született technológiák és termékek gyártása is Izraelben kell, hogy megvalósuljon. Sokak szerint ez az álláspont elavult, túlhaladott, s távol tartva a komoly külföldi befektetőket igen komoly károkat okoz az izraeli gazdaságnak. Az új törvény talán legfontosabb passzusa éppen azt tenné egy lépésben lehetővé, hogy multinacionális cégek – kormány engedély, a kormányzattal történő egyezkedés nélkül – részesedést vásároljanak az izraeli high-tech cégekből. Még pontosabban a nagy kormánytámogatással létrejött high-tech cégek akár
Dvorszki László TéT attasé (Tel-Aviv)
7
meghatározása nem világos. Sok ellentmondásos publikáció tartalmazhat veszélyes információkat, ugyanakkor az információ szabad áramlása alapvető feltétele a tudományos munkának, különösen a nemzetközi együttműködésnek.
A kutatás szabadsága és az Egyesült Államok biztonsága A politikusok és a biztonsági szakértők növekvő aggodalmuknak adnak hangot az Egyesült Államokban a tudományos publikációkban található érzékeny információk miatt. Ez az aggodalom jelenleg a biológiai tudományokra koncentrálódik, köszönhetően a drámaian gyors fejlődésnek és annak, hogy a biológiai kutatási eredmények potenciálisan alkalmazhatóak a bioterrorizmus céljaira. A probléma nemzetközi, a kérdés biztonságos megoldásában a magyar kutatók is érdekeltek.
Mr. Atlas a vita lényegére rávilágító kérdéseket fogalmazott meg, melyeket a tudományos közösségnek együttesen, egyetértésben kellene megválaszolnia. Ezek az alábbiak: • Korlátozható-e a kutató aszerint, hogy milyen problémakörrel foglalkozik? • A szakmai folyóiratoknak vissza kell-e utasítaniuk a potenciálisan érzékeny információt tartalmazó publikációkat? • Megkövetelhető-e biztonsági ellenőrzés a biovédelmi kutatás területén szervezett programok részvevőire vonatkozóan? • Bevezethető-e kötelező kormányzati ellenőrzés a publikációk megjelenését megelőzően, különösen a nem bizalmas tanulmányok és a nem kormányzati pénzekből finanszírozott kutatás esetében? • Mit tekintsünk érzékeny információnak, és kinek van felhatalmazása annak eldöntésére, hogy mi az, ami potenciálisan veszélyes?
A kormányzat által az információ közreadásában bevezetendő lehetséges megszorítások jelentős aggodalmat váltottak ki akadémiai körökből, s első számú vitatémává váltak az egyetemi és kormányzati képviselők konzultációi során. A publikációk szigorú ellenőrzésének szükségességét alátámasztó döntő érv: a legújabb eredményekről beszámoló tudományos irodalomban fellelhető információk segíthetik a bioterror céljára alkalmazott új típusú „fegyverek” kifejlesztését. (A biológiai és vegyi hadviseléssel potenciálisan összefüggő tudományos kutatási eredmények publikálási szabályairól tartott workshop ajánlásait a www.homelandsecurity.org/journal címen lehet megtalálni.)
A (nemzetközi) tudományos közösség érdeke, hogy normák és keretek kidolgozásával biztosítsa, hogy a kritikus információk nem jutnak a terroristák kezébe, s az orvosbiológiai kutatás tovább fejlődhessen. Dr. Takács István TéT attasé (Washington)
A publikációk korlátozása elleni érvek: a publikációk korlátozása ellentétes a tudományos közösség alapelveivel, akadályozza a fejlődést. Az ellenőrzésnek kitett területeken a hosszabb távú kutatás elsorvadna, a tudományos eredmények kontrolja a teljes biztonság hamis érzetét keltené, ezzel késleltetve az ellenlépések megtételéhez szükséges kutatás elvégzését.
Lipponen finn miniszterelnök az innovációpolitikáról Paavo Lipponen finn miniszterelnök 2003. január 13-án a finn parlamentben az UNESCO által szervezett fórumon összefoglalta kormánya álláspontját a kutatás-fejlesztésről és az innovációpolitikáról. Beszédében a következőket mondta:
A 2003. évi költségvetést taglaló legutóbbi szövetségi biovédelmi konferencián Ronald Atlas, az Amerikai Mikrobiológiai Társaság elnöke megfogalmazta a kutató közösség, különösen a mikrobiológusok aggodalmát: bizonyos hatóanyagokkal, kórokozókkal való munka csak a tisztességes (bona fide) kutatás számára engedélyezett (USA Patriot Act). Ez azonnal két kérdést vet fel: • Mi képez bona fide kutatást?, • A jövőben tervezett kutatás bona fide kutatást képez-e, s igazolja-e a kórokozó tárolását a laboratórium hűtőjében?
A finn gazdaság és társadalom elmúlt öt-hét évében bekövetkezett fejlődés nagy mértékben a csúcstechnológiának és hatékony alkalmazásának köszönhető, ami az export folyamatos növekedésében jelentkezett. Finnország kiváló helyezéseket ért el számos nemzetközi összehasonlításban – különösen azokban, amelyek a gazdasági versenyképességre és a fenntartható fejlődésre vonatkoztak. Ma Finnország tudásalapú társadalom, de legalábbis jó úton van afelé, hogy azzá váljék. A finn tudomány-, technológia- és innovációs
További aggodalom forrása, hogy az élettudományok területén az érzékeny információk 8
Keretprogram finanszírozási lehetőséget biztosít a magas színvonalú kutatási és fejlesztési projektekhez. Célja többek között az európai kutatási együttműködés átformálása. A finn kormány véleménye szerint ez a program az Európai Kutatási Térség megvalósításának legfőbb eszköze. Mindazonáltal ezek az európai akciók nemcsak az európai fejlődést szolgálják, hanem részei a globális nemzetközivé válási folyamatnak.
politikát a tudásba és az információba történő határozott befektetés jellemzi. Az oktatást, tudományos kutatást és technológiafejlesztést nem egymástól elválasztva, hanem működő egészként, egyetlen dinamikus innovációs rendszerként kezelik. A nemzetközi összehasonlítások fényében ez a stratégia sikeresnek bizonyult. A finn tudomány- és technológiapolitikát az állami, és – különösen – a vállalati ráfordítások erőteljes növekedése jellemzi. Az elektrotechnikai cégek a legnagyobb beruházók, amelyek a vállalati kutatásfejlesztés körülbelül 50%-át képviselik. A fejlődés folytatódik, azzal az új vonással kiegészülve, hogy a növekmény legnagyobb részét a finn cégek már külföldön költik el.
Az EU bővítése és az integráció mélyítése hatást fog gyakorolni a tagállamok saját tudományés technológiapolitikájára. Egyik következménye lesz az emberi erőforrás fokozottabb mobilitása. Ebben a tekintetben a finneknek van javítani valójuk, minthogy a Finnországban dolgozó külföldi kutatók és szakértők aránya eléggé az EU átlaga alatt van. Figyelembe véve a nyugdíjba vonuló korcsoportot és a korlátozott saját forrásokat, a finneknek jobban ki kell használniuk a külföldi szaktudást és tapasztalatokat, ha Finnország tovább akar haladni a valódi tudástársadalom felé vezető úton.
2001-ben Finnországban több mint 4,5 milliárd eurót költöttek K+F-re, ami megfelel a GDP 3,4%ának. Összehasonlításban Finnországot az OECDben csak Svédország előzi meg ezen a téren. Bár úgy tűnik, hogy a növekedés már nem olyan erős, mint azt korábban remélték, megállapítható, hogy 1972 óta mind abszolút, mind relatív értelemben a finanszírozás folyamatosan nőtt. Az idei költségvetés 1,4 milliárd eurót szán a kutatásfejlesztés támogatására. Ez a költségvetési kiadások 4%-a és a GDP 1%-a.
Egy kis ország számára az információs iparág által elért eredmények és előnyök megtartása hatalmas kihívás. Ennek érdekében a finn gazdaságot újabb tudásintenzív területek irányába kell fejleszteni, miközben erősíteni kell a hagyományos területek együttműködését is. A versenyképességnek, mint az innováció számára kedvező környezetnek a fenntartásához és a foglalkoztatási helyzet javításához folyamatos erőfeszítéseket kell tenni az általános tudásszint emelésére, biztosítani kell a jól képzett munkaerőt a gyorsan növekvő tudásintenzív ágazatok számára.
A tudomány, technológia és az innováció előkelőbb helyen szerepelnek az európai értékrendben, mint valaha. Az Európai Tanács lisszaboni ülésén 2000-ben a tagországok elkötelezték magukat amellett, hogy 2010-re Európát a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudástársadalmává fejlesztik, olyanná, amely több és jobb munkahellyel és nagyobb társadalmi összefogással lesz képes a fenntartható fejlődésre.
A világpiac változásai, az új gazdaságok törékenysége és a nemzetközi konfliktusok növelik a gazdasági fejlődés körüli bizonytalanságot, és gyengítik a rövid távú gazdasági előrejelzések megbízhatóságát. Nincs rá bizonyíték, hogy a jövőben ez a bizonytalanság csökkenne. Joggal feltételezhetjük, hogy a jövőben egy társadalom sikere főleg azon fog múlni, hogy mennyire képes alkalmazkodni a változó környezethez. Épp ezért fontos, hogy előre lehessen jelezni a különféle technológiai és társadalmi fejlődési folyamatokat és a fejlődés lehetséges útjait, és fel lehessen becsülni az ezekkel kapcsolatos döntések hatásait.
Tavaly Barcelonában az Európai Tanács elhatározta, hogy 2010-re a tagállamok GDP-jének 3%-ára növeli a K+F ráfordításokat, és ezek kétharmada a vállalkozásoktól fog származni. Finnország már elérte ezt a célt. Az EU átlag körülbelül 1,8%. A 3%-os cél nagy kihívás, és az EU bővítésének fényében még ambiciózusabbnak látszik. Az európai integrációban a tudomány- és technológiapolitikai törekvések leginkább az Európai Kutatási Térség létrehozásában nyilvánulnak meg. Egyebek között ez azzal is jár, hogy a nemzeti kutatási programok és intézmények megnyílnak a többi európai kutató előtt is. Ez valószínűleg vonzóbbá fogja tenni a tudományos pályát a fiatal kutatók számára.
A finn Tudomány- és Technológiapolitikai Tanács közelmúltban nyilvánosságra hozott ajánlása szerint az innováció támogatását és az innovációs tevékenység határvonalait nem lehet az ország határánál meghúzni, és a hagyományos nemzetközi együttműködés keretei is túl szűkek ma már. Annak érdekében, hogy a globalizációból a legtöbb hasznot lehesse húzni, minden országnak
Finnország számít az Európai Kutatási Térség kapcsán megjelenő lehetőségekre. A 6. 9
A Tanács felhívja a figyelmet a fejlődés társadalmi vonatkozásaira. A technológiai innováció mellett szükség van a szociális innováció határozott és széles körű támogatására is, hogy a társadalmi fejlődés ne maradjon el a műszakigazdasági fejlődéstől. A Tanács véleménye szerint az elkövetkező években az innováció ilyen szélesebb értelmezése kell, hogy álljon a nemzeti stratégia központjában.
nemzetközivé kell tágítania saját innovációs rendszerét – a nemzeti intézményeket és tevékenységüket. Ennek érdekében a finn egyetemek, vállalatok és kutatóintézetek sikerrel vesznek részt az EU kutatási programjaiban, de a fejlődő országokkal történő kutatási együttműködésük sajnos még mindig korlátozott. Kis ország lévén természetesen célszerűbb csak néhány területre koncentrálni az együttműködést és ezek között is megtalálni a leghatékonyabbakat. A jövőben mindazonáltal jobban is ki lehetne használni az EU programokban rejlő lehetőségeket a fejlődő országokkal történő kutatási együttműködésre.
Grosschmid Péter TéT attasé (Helsinki)
Anyagtudományok többféle felhasználásról álmodnak: fáziselosztás, katalízis-folyamatok, valamint mikro-komponensek közti hőcsere jöhetnek szóba az új anyag bevetésekor – melynek előbb még nevet keresnek feltalálói: J. Rösler és D. Mukherjiam kutatók.
Új anyag a vírusok és baktériumok kiszűrésére Németországban Újfajta anyag előállításán fáradoznak a TU Braunschweig (Műszaki Egyetem) Anyagtudományi Intézetében: a kísérletek szerint az új anyag javíthatná a baktériumszűrők hatékonyságát, de lehetne használni kisebb fűtőanyag-cellák előállítására is.
A legelső érdeklődők viszont a tüzelőanyagcella előállítóktól érkeztek: a nanoporózus anyag segítségével a folyékony tüzelőanyag gőzzé alakítása ugyanis jóval kisebb térben is végbemehet, mint eddig, és nem lenne szükség nagy berendezések építésére. Hasonló folyamatot egyszerűsíthetne – és a szükséges teret csökkenthetné – az új anyag a repülőgépüzemeltetés során a hűtés-levegőcsere folyamatban.
A nanoporózus anyag – melyet egy nikkelbázisú bevonattal fejlesztettek ki – finomabban porózus, mint bármely eddig ismert fémanyag. Az új anyag gáz- és folyadékáteresztő csatornái kisebb átmérőjűek, mint egy ezred milliméter, ezért ideális filterkészítésre, melyen vírusokat és baktériumokat eresztenek át. A másik – igen különös – tulajdonsága: keményebb és terhelhetőbb, mint a kerámia-bevonatok, ezen túlmenően pedig vezeti a termikus és elektromos energiát. A tudósok már
Bádonfai Judit TéT attasé (Berlin)
Finanszírozás A vállalati K+F beruházások Finnországban a legmagasabbak a világon
Az OECD összehasonlítások tanúsítják, hogy a K+F ráfordításoknak a GDP-hez mért aránya az elmúlt 20 évben folyamatosan növekedett, még a 90-es évek elejének gazdasági visszaesése idején is. 2001-re ez a szám elérte a 3,59%-ot. Ennek az összegnek kb. 70%-a származik a vállalati szférából. Az elmúlt három évben a dinamikus növekedés terhét teljes egészében a vállalatok viselték, mivel az állami támogatás mértéke nem nőtt.
A K+F ráfordítások Finnországban az elmúlt 20 esztendőben dinamikusan növekedtek. A csúcstechnológiai export az elmúlt öt évben megháromszorozódott, az ipar termelékenysége elérte az Egyesült Államokét. A termelékenység növekedésének legalább a fele az új technológiák bevezetésével magyarázható. A hálózatba szervezett gyártás is növeli a termelékenységet. 10
A Finn Munkaadók és Ipar Szövetségének felmérése és becslése szerint az ipari K+F ráfordítások növekedése folytatódik a következő években is, bár ennek dinamikája a csúcsévekhez képest lassul. A statisztikák egyértelműen mutatják, hogy mind a ráfordítások, mind a K+F-ben foglalkoztatottak száma növekszik. A 2002. évi előzetes adat szerint a vállalatok az előző évinél mintegy 10%-kal többet, kb. 4,7 Mrd eurót fordítanak kutatásra és fejlesztésre, ami meghaladja az ipar összes többi idei beruházását. A külföldön végeztetett kutatás aránya növekszik, de a K+F ráfordítások kétharmadát még mindig Finnországban költötték el. Amint ez várható is volt, a legnagyobb beruházó a fémfeldolgozó- és elektronikai ipar, amely az összes K+F ráfordítás 80%-át adja. Második helyen van a vegyipar, amely rendkívül gyorsan növeli ráfordításait, elsősorban az új gyógyszerek kutatásának terén. A hagyományos fa- és papíripari kutatási ráfordítások nem nőttek az előző évihez képest. A külföldön felhasznált 1,6 milliárd euró legnagyobb részét az Európai Unió országaiban költötték kutatás-fejlesztési szerződések keretében a finn cégek, de növekszik az Egyesült Államok és Kína részesedése is. Grosschmid Péter TéT attasé (Helsinki)
11
hogy még 2002 nyarán (a tavasszal megállapodott keretösszeg ismeretében) a szövetség és a tartományok elosztották a programokra és projektekre a pénzt. A leosztás – és a projektek beindítása – sok helyütt már megtörtént, így azok visszavétele (különösen a többéves projekteknél) szinte lehetetlen. Egyszerűbb természetesen a személyi fejlesztésekre szánt pénzek esetében a spórolás, bár ott is kimutathatóan közvetlen a kár: 2003-ban például a DFG-nél mintegy 2500 doktorandusz és ösztöndíjas helye esik ki, akiknek státuszát nem tudják többé az intézetek finanszírozni. Ez nemcsak azok számára vészcsengő, akik a kutatást kívánják élethivatásnak választani, hanem rövid időn belül a kutatás organikus fejlődését gátló tényezővé is válik.
Kiemelt K+F támogatás – megszorításokkal Németországban A BMBF (Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium) továbbra is kiemelt költségvetést kap, közölték a 2003-as költségvetés előterjesztésekor, azaz nem rövidítik meg a 2002 tavaszán bejelentett keretszámokat. Ez valóban rendkívüli hír, ugyanis a német kormány igen súlyos államháztartási deficittel rendelkezik és szinte minden – a választások előtt megígért – támogatást visszavon, ill. valamennyi reszort pénzéhez hozzányúl. A bejelentett adóemelések és új adófajták sokkolták előbb a vállalatokat, majd a közvéleményt is. Úgy tűnik, egyelőre a BMBF maradt (a honvédelem mellett) az egyetlen tárca, ahol még nem faragtak le az előre tervezett költségvetésből. A „változatlan költségvetés” persze relatív: ugyanis a közbeszerzéseket és az állami alkalmazottak fizetésemelését leállították, csupán a fejlesztésre (programokra) szánt pénz maradt változatlan. Így a kutatóintézetekhez a fenntartásra, intézetfejlesztésre, bérfejlesztésre szánt összegek nem fognak megérkezni, a kutatás viszont – ez is persze pozitív – a megkezdett tempóban folyhat tovább.
A DFG mellett a Max-Planck Társaság, és a Helmholtz Társaság is csak nulla fejlesztéssel számolhat 2003-ra, az FhG-t (Fraunhofer Társaság) pedig a kutatási pénzek megrövidítése is fenyegeti. Az igen kemény spórolásra kényszerült német kormány indoklása szerint ugyanis az FhG intézetek legalább 70%-ban ipari megrendelésekből élnek, így módjukban áll a kieső állami támogatást máshonnan pótolni. Ez csak részben igaz, hiszen a Schröder-kormányzat első adókalapácsa éppen a vállalatokra sújtott le, így azok szintén takarékoskodni fognak, várhatóan éppen a fejlesztéseken.
Néhány kiemelt feladatra a többi minisztérium is megkapta az előirányzatot: így érintetlen marad a keleti fejlesztés ügye (sőt, az árvízkatasztrófára való tekintettel még emeltek is az összegen) és változatlan a közlekedési program (mobilitás) támogatása is.
Érzékenyen érinti a takarékosság az éppen hogy csak megkezdett személyzeti programokat, például a korábban külföldre távozott német kutatók hazacsábítását, az ifjú professzori állások megteremtését, az ösztöndíjas rendszer továbbépítését.
A BMBF az egész napos iskola bevezetésére nyáron kiutalt pénzzel együtt 8,705 milliárd eurót kap 2003-ban (a decemberben parlament elé terjesztett költségvetés szerint), ez 3,7%-kal (314 millió euróval) több, mint az idei költségvetés. Az államháztartás erőteljes konszolidálása és a gazdaság várható 0-fejlődése mellett ez fontos jel arra, hogy a kormány továbbra is prioritásnak tekinti az oktatást és a kutatást.
Néhány korábbi nem közvetlen kutatási, hanem beruházási projektet is sajnos időlegesen leállítanak, ill. halogatnak: így a nagyberendezések intézetei sem kapnak fejlesztést, halasztást szenved a heidelbergi rákkutató továbbépítése és a Desy részecskegyorsító befejezése.
Az innovatív régiók támogatása is – a keleti felépítés (Aufbau Ost) program részeként - tovább folytatódik: az InnoRegio program erőteljesen fejlődik, indítása (2000) óta összesen 81%-kal. A többi nagyprogram tekintetében (környezetvédelem, egészségügy, biotechnológia) bár magas fokon, de stagnál a támogatás a 2003. évben.
Az egyes fejezetcsoportok, amelyekre a BMBF kevesebb támogatást fog folyósítani 2003-ban: DFG ............................................. –43 millió euró) Max-Planck Társaság .................. –28 millió euró) Helmholtz Társaság ..................... –30 millió euró) Fraunhofer Társaság .................... –45 millió euró) Bádonfai Judit TéT attasé (Berlin)
A kutatóintézetek vezetői (így a DFG=Német Kutatóközösség) azonnal tiltakoztak a saját rezsit megrövidítő döntések ellen: 2002. november végén több száz aláírással petíciót nyújtottak be a szövetségi miniszter asszonynak, a „null” költségvetés ellen. A legnagyobb érv a levélben az,
A brit tudományos költségvetés kutatási területek szerinti elosztása
12
határozták meg, amely magában foglalja a világháló utódjának tekintett „Grid” fejlesztésére szánt forrásokat.
Patricia Hewitt brit ipari és kereskedelmi miniszter 2002. decemberben közzétette a következő három évben a tudomány és technológia fejlesztésére szánt összegek allokálására vonatkozó kormányzati stratégiát.
Alaptechnológiák fejlesztésével foglalkozó projektek kiterjesztésére a stratégia alapján 60 M GBP áll rendelkezésre. A kutatások célja olyan új generációs vezető technológiák létrehozása, amelyek jelentős tudományos és ipari felhasználási potenciállal rendelkeznek. Az aktuális kutatási projektek közül kiemelendő az emberi szem működését reprodukáló, vagy a földfelszín alatti anyagok, illetve emberi testen belüli elváltozások feltárására alkalmas technológia kifejlesztése.
A brit tudományos költségvetés, amely felett az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, illetve az azon belül működő Tudományos és Technológiai Hivatal rendelkezik, 2002/03 és 2005/06 közötti évi átlagos 10%-os reálnövekedést mutat majd, így 2005/06-ra eléri a 3 milliárd angol fontot, ami az 1997-1998-as összegnek csaknem duplája. A tudományos költségvetés elosztásánál a következő területek élveznek prioritást: • Életmentő egészségügyi technológiák/eljárások • Vidékfejlesztés • Alternatív energiaforrások • Komputertechnológia • Vezető technológiák
A 2002 nyarán közzétett költségvetésben vállaltak mellett, amelyek a PhD ösztöndíj minimumának 2005-06-ra évi 12 000 fontra való emeléséről szólnak, a jelenlegi stratégia szerint további 30 milliót költenek olyan PhD hallgatóknak szánt képzésekre, amelyek kutatási eredmények üzleti hasznosításával foglalkoznak.
Az egészségügyi technológiák fejlesztése kapcsán a világ egyik legjelentősebb közfinanszírozású őssejt-kutatási programja valósul majd meg. A program, amelyre a korábbi 20 M GBP-n felül a jelenlegi stratégia alapján további 40 M GBP-t fordítanak, olyan betegségek gyógyításához járulhat hozzá, mint a Parkinsonkór, Alzheimer-kór, daganatos megbetegedések, krónikus szív- és érrendszeri megbetegedések, cukorbetegség. Az egészségügyi eljárások/technológiák fejlesztésének vonatkozásában további 136 M GBP-t fordítanak genomikai kutatási programokra, új gyógyszerek és diagnosztikai eljárások kifejlesztésére. A jelenlegi agykutatási eredményekre építve az Alzheimer-kór, skizofrénia, depresszió, függőségi és egyéb idegrendszeri betegségek kezelését szolgáló gyógyszerek és eljárások fejlesztésére költenek további 15 M GBP-t.
Szalai-Szűcs Ildikó TéT attasé (London)
Nincs spórolás az oktatáson és a kutatáson Németországban Az általános német költségvetési kurtítás közepette – a régi/új kormány 2002. októberi megalakulásakor váratlanul mintegy 30 Mrd euró államháztartási hiányt fedezett fel – mindennaposak az új adókról, általános béremelések elmaradásáról, betervezett fejlesztések elhalasztásáról szóló hírek. A szövetségi minisztériumok közül csak kettő dicsekedhet azzal, hogy a korábban (2002 tavaszán) bejelentett és betervezett összeghez nem nyúlt a kormány: a Védelmi Minisztérium és az Oktatási és Kutatási Minisztérium. 2002. december végén E. Bulmahn szövetségi miniszter asszony külön sajtókonferencián jelentette be a jó hírt.
Vidékfejlesztéssel kapcsolatos kutatási projektekre a következő három évben 20 M GBP áll rendelkezésre. Az ehhez a kérdéskörhöz tartozó kutatási projektek közül kiemelendő az állategészségügy és turizmus, illetve az EU Közös Agrárpolitika reformjának kérdései.
A jó hírnek azonban – ha jobban megnézzük – sajnos csak a fele igaz: az oktatási támogatás valóban marad (bár az iskolafejlesztésre szánt pénzből egyedül az egész napos iskolák kialakítására odaítélt rendkívüli összeg ment át év végén a parlamenti szavazáson), de a K+F pénzből csak a kutatási összeg igazodik a korábbi magas számokhoz, az intézményi támogatást alaposan csökkentették. Így jön ki az az átlag, hogy az ugyanezen kormány (és miniszter) előbbi 4 éve alatt összesen 20%-os költségvetési emelést megért tárca 2003-ban „csak” 3,5% fejlesztést mondhat a magáénak. Természetesen ez is igen jelentős, ha olyan fontos szektorok, mint egészségügy,
Az alternatív energiaforrások kutatására fordítandó 28 M GBP elsősorban környezetkímélő energiaforrások fejlesztésével, illetve energiaforrások környezeti és gazdasági hatásainak elemzésével kapcsolatos kutatásokra összpontosít. A következő generációs, a várhatóan egyre nagyobb mennyiségű adatot tárolni és feldolgozni képes számítógépek további fejlesztésére fordítandó összegeket 115 millió GBP-ben 13
kapcsolódó) kutatómunkát is. Csak így lehet tiszta képet kapni a tudományos potenciál, ill. az utánpótlás (a német K+F háló gyenge pontja) helyzetéről.
közlekedés, nemhogy fejlesztést, de negatív trendet fognak felmutatni az idén. A változatlan kutatási összegekből egy jelentős (a korábban szántnál is több) fog jutni a keletnémet fejlesztésekre: összhangban a BMWA (gazdasági és munkaügyi minisztérium) munkahelyteremtési akciójával, mely a katasztrofális munkanélküliségi rátát hivatott leszorítani. Kiemelt fejlesztés alatt marad a biotechnológia, melyben az országnak az elmúlt évek nemzeti programjainak köszönhetően már eddig is vezető pozíciót sikerült szereznie.
Máris vihart kavart a szövetségi miniszter azon javaslata, hogy a főiskolai felvételt az érettségivel nem rendelkezők számára is megkönnyítsék. Az ellenvetések szerint a főiskolák/egyetemek eddig is nagyon gyenge anyagból válogathatnak, a jelenlegi választék tervezett felhígítása csak rontana a helyzeten. A miniszter gondolata viszont kifejezetten az, hogy – persze megfelelő feltételek esetén – mestervizsgával vagy szakmunkáslevéllel is lehessen beiratkozni az egyetemekre.
A főiskolai/egyetemi munka minőségének emelésére a szövetségi minisztérium nemzetközi benchmarking támogatását határozta el az összes szak és intézmény vonatkozásában. A cél az, hogy ne csak a főiskolák intézményi munkáját ellenőrizzék, hanem az egyetemen kívüli (ahhoz
Bádonfai Judit TéT attasé (Berlin)
TéT együttműködés Nagyobb hangsúly Finnországban a nemzetközi együttműködésen
A TAFTIE korlátozott forrásai miatt eddig nem tudott előretekintési tanulmányokat, összehasonlító elemzéseket készíttetni, és más finanszírozás igényes tevékenységben részt venni. Ezen a helyzeten kívánnak változtatni olyan módon, hogy kapcsolatot keresnek az ERA NET-tel, az Európai Bizottságnak a nemzeti kutatási területek közötti együttműködést finanszírozó új szerveződésével. Az ERA NET-tel való együttműködés hozzásegítheti a TAFTIE-t ahhoz, hogy többet tegyen az európai technológiai fejlődésért és Európa versenyképességének javításáért, és a nem TAFTIE-tagországokkal való együttműködésért.
A hálózatépítést elősegítő új intézkedéseket tervez a Tekes a határokon átnyúló együttműködés elősegítésére. Az új elképzeléseket a TAFTIE jubileumi, 10. szemináriumán jelentették be 2002. november végén Helsinkiben. A Tekes mint a TAFTIE soros elnöke lépéseket tesz arra, hogy átjárást teremtsen és növelje az együttműködést a 13 tagország nemzeti technológiai programjai között. Finnországon belül a technológiai programokban való részvétel a hálózatépítéshez van kötve, támogatásra csak csoportok, kutatási konzorciumok számíthatnak. A Tekes ezt a rendszert kívánja nemzetközi méretűvé szélesíteni. A Tekes szakembereinek véleménye szerint a kiválóságot nemzetközi szinten kell bizonyítani. A nemzeti programok közötti szorosabb együttműködés európai szinten kell hogy meghozza a gyümölcsét. A kisebb cégek számára is könnyebb lenne a külföldi partnerek felkutatása, mivel a technológiai fejlesztést finanszírozó szervezeteknél megtalálhatók a megfelelő adatbázisok, és segítséget tudnak nyújtani a partnerkeresésben. A nemzetközi együttműködés új szempontokat hozhat a nemzeti technológiai programok tervezésébe is, segíthet a célok kialakításában. Bár a nemzetközi együttműködés többletköltségekkel jár, ezt a források jobb kihasználása, az átfedések csökkentése kiegyensúlyozza.
Grosschmid Péter TéT attasé (Helsinki)
Finn TéT-attaséi iroda Kínában A Tekes finn technológiafejlesztési központ elhatározta, hogy irodát nyit Kínában a két ország közötti technológiai együttműködés erősítése céljából. Az új iroda 2003 nyarán nyílik meg. A gyors gazdasági növekedés és az óriási piac több tucat finn vállalatot vonzott már eddig is a régióba. Most, hogy Kína hatalmas beruházásokat hajt végre a technológiai fejlesztés és a tudományos kutatás terén, tovább növekszenek az együttműködési lehetőségek. Finnország és Kína kereskedelmi kapcsolatai az utóbbi időben gyorsan növekedtek, de a 14
technológiai együttműködés területén van javítani való. A Tekes felderítheti az együttműködési lehetőségeket és felveszi a kapcsolatokat a legfontosabb szereplőkkel – állítja a Petri Peltonen, a Tekes nemzetközi együttműködésért felelős igazgatója.
energiatechnológia területén. A felmérés tavasszal folytatódik, majd a Tekes kiválasztja a legígéretesebb technológiai területeket, amelyeket a jövőben a két ország viszonylatában támogatni kíván. A gyakorlati együttműködés a Tekes technológiai programjainak keretében zajlik majd.
A Tekes egyéves felmérést végzett a kínai technológiáról és a kínai kutatókkal való együttműködés lehetőségeiről. A nagyobbrészt kínai területen végzett felmérés ígéretes lehetőségeket tárt fel az információtechnológia, a biotechnológia, valamint a környezetvédelmi és
A kínai Tekes iroda fő célja az lesz, hogy a finn kutatók számára új technológiafejlesztési lehetőségeket tárjon fel. A finn technológiai tudást és szakértelmet kell láthatóvá tenniük Kínában. Grosschmid Péter TéT attasé (Helsinki)
Információs társadalom pontos kapcsolattartás mikéntjét - még nem teljesen gondolták végig a cégek, még hiányzik az ezzel kapcsolatos kultúra. Igen gyakran megtörténik, hogy egy vállalat több munkaszintről is bombázza az illető partnert, vagy – és ez a gyakoribb – egyszer sem keresi meg. A párhuzamosságok kiszűrése gyakran gondot okoz a rendszerben. A munkaelosztás és a döntési szintek meghatározása pedig igen fontos lenne a vevőkör megtartása, a kommunikáció helyes folytatása érdekében.
Az e-kultúra sikere Németországban, e-management Az elektronikus és információs társadalom felé való menetelésben Németország igyekszik az élen vagy az élbolyban maradni: a nagy szövetségi programok (BundOnline 2005, SAGA) éppen azt célozzák, hogy a lakossági, gazdasági, államigazgatási kapcsolatok hálója online működjön. A nagy elánnal beindított programok már komolyan értékelhető fejlődést mutatnak: • az ISDN és DSL csatlakozások tekintetében kiváló infrastruktúra épült ki az ország teljes területén (a világ összes ISDN csatlakozásának negyede az NSZK-ban van), • folyamatban van az UMTS hálózat kiépítése; • az Internet-használók száma 1998 és 2001 között több mint kétszeresére nőtt (14 millióról 30 millió főre), a 14 éven felüli lakosság 43%-a használja világhálót, egy évvel ezelőtt ez a szám még 32% volt; • 2001 őszére befejeződött az iskola-program és valamennyi német oktatási intézmény rákapcsolódott a gerinchálózatra (ez az adat 1998-ban: 15% volt!); • az e-commerce erősödött (ha nem is a várt mértékben), éves forgalma az NSZK-ban 20 Mrd euró, ezzel az ország Európában vezet Nagy-Britannia és Franciaország előtt; • az e-piaci helyek száma viszont jelentősen nagyobb: több mint 300, ezzel az NSZK második az USA mögött.
A kölni Gazdaságkutató Intézet (IW=Institut der deutschen Wirtschaft) most egy olyan modellt dolgozott ki a vállalatvezetők számára, amely megjelöli azokat a fontos pontokat, ahol át kell szervezni a vállalati irányítási és kommunikációs rendszert, amikor a cég átáll az e-businessre. Az első, melyet ajánlanak: egy információs menedzsment felállítása. Ez a team hivatott átgondolni a vállalati struktúrát, azokat a feladatokat, melyeket az e-kapcsolatra állítanak át. Ennek megfelelően az a célszerű, ha az új menedzsment csoport az ügyvezető mellett, vagy az elnökség mellett dolgozik, esetleg a controllingcsoport mellett, mely az innovatív vállalatoknál amúgy is stratégiai feladatokra szakosodik, nem csupán operatív feladatok végrehajtására.
Online-vállalatok (e-business cégek) az összes vállalat százalékában* Ország USA Németország Finnország Egyesült Királyság Olaszország
Németországban már több mint fele a vállalatoknak a beszerzéseket online intézi, majdnem olyan arányban, mint az USA vállalatai, cégei. A digitális kommunikáció következményeit azonban – főként a vevőkkel és szállítókkal való
1999 29 29 46 34 14
2001 50 49 43 35 24
*Szövetségi Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium
15
A legegyszerűbb beépíteni az e-kapcsolatot az eladási és beszerzői részlegbe, ezek működésének átállítása csupán technikai kérdés. A munkaszervezők (H-managament) számára sem okoz túl nagy gondot az átállás, bár a kapcsolati rendszer alapvetően más, mint a hagyományos kommunikáció idején. Az új tanulmány eredményeinek alkalmazását a megbízó (Szövetségi Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium) valamennyi olyan vállalatnak ajánlja, amelyek e-businessre térnek át. Bádonfai Judit TéT attasé (Berlin)
16
harmonizálása. Mára valamennyi olasz egyetem – állami és magán intézmények –, a kutatóintézetek központjai, a kulturális intézetek, és akadémiai, tudományos-technológiai szervezetek csatlakoztak a rendszerhez. Jelenleg a hálózat közel 300 elemből épül fel.
Telematikai hálózat a tudományért Garr-hálózat1 az olasz tudományos közösség és az egyetemek szolgálatában 2002 novemberében írták alá az olasz Közoktatási, Egyetemeket és Tudományos Kutatásokat felügyelő Minisztériumban (MIUR) a Garr Konzorcium alapító okiratát. A konzorcium feladata, hogy biztosítsa egy nagy adattovábbítási kapacitású telematikai hálózat használatát, segítse annak működését az ország tudományos és felsőoktatási intézményei számára. A célintézmények így még szélesebb körben és hatékonyabb módon férnek hozzá az informatikai hálóhoz.
• • •
•
Az alapító okiratot a tudományos minisztérium miniszterhelyettese jelenlétében és közreműködésével írták alá a legjelentősebb nemzeti tudományos kutató intézetek vezetői, úgymint a Nemzeti Kutatási Tanács (CNR) elnöke, a Rektori Konferencia (CRUI) elnöke, az Új Technológiák, Energia és Környezet Nemzeti Ügynökségének (ENEA) igazgatója és az Nemzeti Magfizikai Intézet (INFN) elnöke. A Garr Konzorcium élére az INFN jelenlegi elnökhelyettesét nevezték ki. Az említett szervezetek a legnagyobb reprezentánsai az olasz tudományos életnek, és a nemzeti K+F teljes spektrumát lefedik.
•
A Garr-közösség tagjai: valamennyi egyetem és a tudományos élet legfontosabb intézményei (ENEA, CNR), a tudományos minisztériumhoz tartozó jelentős állami kutatási központok (pl. az Olasz Űrkutatási Ügynökség), a külföldi székhelyen működő egyetemek és kulturális intézetek, amelyek az olasz kormánnyal együttműködési megállapodást kötöttek, más minisztériumok kutató intézetei, amelyek együttműködési megállapodással kötődnek a Garr Konzorciumhoz, azon olasz kulturális és tudományos kutató intézetek, amelyek a nemzeti tudománypolitika releváns részei.
Napjainkra a tudományos közösség igénye abba az irányba változott, hogy a közös hálózat mind nagyobb teljesítménnyel, egyre gyorsabban, egyre nagyobb adattömeg pontos továbbítására legyen alkalmas, ugyanakkor egyidejűleg több információforrás elérését tegye lehetővé. Ezért került sor egy nagyobb teljesítményű rendszer (Garr-G) bevezetésére, amely a korábbi Garr-B-hez képest (155 megabit/s) többszörös teljesítménnyel bír (2,5 gigabit/s), és részét képezi az analóg európai és világhálóknak.
A konzorcium létrejöttét indokolta az az igény, amelyet a modern kutatási módszerek és a hatékony felsőfokú oktatás megkívánta információáramlás támaszt.
Jelenleg a Garr Konzorcium egy autonóm szervezet, amely az olasz tudományos közösség és felsőoktatás kommunikációs rendszerét gondozza. Alapvető fontosságú mind a K+F szempontjából, mint az oktatás, a távoktatás, és az ismeretterjesztés területén.
A kutatás-fejlesztés szereplőinek és intézményeinek komoly igénye mutatkozott a hatékony és minél gyorsabb, jelentős adattömeg továbbítását lehetővé tevő eszközre, úgy nemzeti szinten, mint nemzetközi kapcsolataikban. Ez az igény szülte már a ’70-es évek végén az informatikai eszközök alapszintű összehangolt használatát Itáliában. Már ebben az időben egyes országok tudományos kutatói alap computer összeköttetést létesítettek egymás között, annak ellenére, hogy a tényleges internet használat a ’80– as évekre vezethető vissza.
A tudományos hálózatok eddig is komoly szerepet töltöttek be nemzeti szinten a telematikai szolgáltatások minőségi kiegyenlítésében az ország egész területén – ez a szerepük a jövőben csak erősödni fog. Az említett szolgáltatások elterjedtsége nem tekinthető homogénnek az országban: a szolgáltatók üzleti szempontból kevésbé érdekeltek a kisebb alkalmazási gyakoriságot ígérő területeken, így DélOlaszországban. Ebből következően a legjobb összeköttetés a már amúgy is fejlett – lefedettségét tekintve teljesnek tekinthető – északi területeken van.
A Garr-rendszer alapötlete 1989-re nyúlik vissza, amikor a tudományos minisztérium kezdeményezésére létrejött a szervezet, amelynek alapfeladata a kutatóhelyek és tudományos műhelyek informatikai összeköttetésének
A Garr-hálózat fejlesztésénél alapvető fontosságú tényező volt, hogy azonos szintű és
1
Garr = a kutatási hálózatok harmonizációjának csoportja. 17
orvosi kutatások támogatására szánt óriási összegekből valamennyit visszaszerezzenek. Nem a presztízs, nem is az abszolút sebességi és kapacitás paraméterek miatt, hanem az elvégezhető feladatok jellegéből fakadóan jelent valójában hátrányt az új helyzet. Bizonyos energiaipari felhasználásoknál alapvető jelentőségű a számítástechnika alkalmazása. Egy gázerőmű hatékonyságának néhány százalékkal való megnövelése például a gyártó számára milliárdos hasznot eredményezhet. A fúziós reaktor kísérletek sem képzelhetők el a legkorszerűbb számítástechnika alkalmazása nélkül. Az Egyesült Államok fontolgatja részvételét az International Termonuclear Experimental Reaktor (ITER) munkálataiban, de mindezidáig a számítógépes modellel nem boldogultak (burning plasma fusion), így a döntés bizonytalan alapokon nyugszik. Japán tudósoknak a fúziós szimuláció során 25 TeraFlops sebességet (több trillió művelet másodpercenként) sikerült fenntartaniuk, s ezzel messze megelőzték az amerikaiakat.
elérhetőségű lefedettséget garantáljon valamennyi kutató számára, függetlenül azok földrajzi elhelyezkedésétől. Az informatikai szempontból leginkább elszigetelt tudományos központok elérése érdekében – főként Dél-Itáliában – az alap infrastruktúra kiépítése is szükséges volt, amelynek révén jobb internetes elérés vált lehetővé az érdekeltek számára, beleértve a kis- és középvállalatokat és a körzet állampolgárait is. A szervezet elérhető: INFN-GARR Direzione Progetto GARR-B, Viale Palmiro Togliatti 1625, Roma 00155 Tel: 00 39 06 436-1441 Fax: 4336-1444 E-mail:
[email protected] URL: www.garr.it Dr. Hagymási Tünde TéT attasé (Róma)
Az USA hátrányba került a szuperszámítógépek területén
A DOE több vállalattal együttműködik a nagyteljesítményű számítógépek újabb generációjának tervezésén és megépítésén. Ahhoz, hogy a DOE laboratóriumok tudósai is eredményesen vehessenek részt a fejlesztésben, mindenek előtt a szövetségi támogatás növelését kell elérniük. Az Advanced Scientific Computing Advisory Committee határozott ajánlása és az amerikai vezető szerep elvesztésének ténye talán elég érvet jelent a Kongresszus és a képviselők számára is, akik az elmúlt években jelentősen megkurtították a DEO kutatási költségvetését.
Az amerikaiakat meglepte a Japán által kifejlesztett, s néhány hónapja már üzemelő szuperszámítógép. A számítástechnikai fejlesztést koordináló Department of Energy (DOE) szakbizottsága legutóbbi ülésén azt vizsgálta, hogy a számítástechnika területén a japán előretörés következtében megrendült amerikai vezető szerep hogyan állítható vissza. Abban a teljes tanácsadói testület egyetértett, hogy lépések megtétele szükséges amerikai részről, de abban már nem volt teljes az egyetértés, hogy milyen intézkedések szükségesek, és hogy egyáltalán versenyre kell-e kelni Japánnal.
Szakértők szerint a japán Earth Simulator hosszú évekre a világ csúcsszámítógépe marad, s biztosítja a Föld klímájának tanulmányozásához, szimulálásához szükséges rendkívüli számítási teljesítményt. A rendkívülisége nem is a műveletekben, hanem a memóriában, az adatmozgatás sebességében rejlik. Az amerikaiak számára némi megnyugvást az jelent, hogy az Earth Simulator (még) nem kereskedelmi termék.
A vita középpontjában a Japán által 2002. áprilisban létrehozott NEC-GS40 Earth Simulator szuperszámítógép jelentette kihívás és az arra adandó amerikai válasz állt. Az amerikai szakértők kénytelenek voltak elismerni, hogy a leggyorsabb amerikai számítógépeket több nagyságrenddel meghaladó sebességű szuperszámítógép létrehozásával a japánok a számítástechnika területén megelőzték az Egyesült Államokat, s a japánok utolérése legalább 5 évet vesz majd igénybe. A nagysebességű számítógépek fejlesztésében való amerikai lemaradás ügyét a DOE kiemelt fontosságú kérdésként kezeli, s jó lehetőséget lát benne arra, hogy a kormányzati tudománypolitika irányítóinak figyelmét a szakterületre irányítsák, és a biológiai,
A klíma szimulációt végző amerikai számítógépeknél (pl. Los Alamos National Laboratory global ocean model) messze hatékonyabb Earth Simulator alapvetően új szimulációs kapacitást jelent, s általa vizsgálhatóvá válik az emberi beavatkozás hatása a klíma alakulásában (pl. a biomassza és a fosszilis energiahordozók égetésének hatása). Kompromisszumos megoldást jelentene az amerikai kutatók számára, ha ők is használhatnák a GS40-et. A számítógép használatára azonban csak helyben (on-site) van lehetőség, a hozzáférés 18
rendszerbe történő felvétellel a tanárok egy jelszót kapnak, amely a korlátlan ingyenes használatot teremti meg.
szabályozása meglehetősen bonyolult, s nem kedvez az amerikai bekapcsolódásnak. Az amerikai kutatóknak kevés információjuk van a gép működtetéséről és a hozzáférésről.
A web-közösség kiterjesztése nemcsak a tanítványokat és azok családtagjait érinti, de a minisztérium állományába tartozó oktatók szakmai felzárkóztatása szempontjából is jelentős. 114 ezer tanár-tanító iratkozott már be a minisztérium távoktatási programjaiba, 2002. év végéig ez a szám 180 ezerre nőtt. Az projekt célja, hogy elősegítse az iskolákban az informatikai ismeretek, termékek, programrendszerek elterjesztését, így a modern társadalom és a kapcsolódó versenyképes gazdaság megkövetelte innovatív kultúrát kapcsolja össze az olasz iskola újjászületésével.
Rövid távon Amerika számára két lehetőség kínálkozik. Vagy megpróbálnak a fenti nehézségek ellenére a japánokkal együttműködni, vagy pedig nekilátnak a hasonló saját kapacitás kialakításához, ami legalább 2-3 évet vesz igénybe. Igazi megoldást a bajokra a hosszú távú, az oktatásba, a szoftver- és hardverfejlesztésbe való befektetés jelenthet. Hiba lenne a nagyteljesítményű számítógépek kifejlesztését piaci alapon mint termékfejlesztést kezelni. Ez a tudományterület stratégiai jelentőségű, s ennek megfelelő állami támogatást érdemel.
Néhány adat az informatika eszközeinek olaszországi használatára: • 18 millió azon olaszok száma, akik rendszeresen használják az internetet, ez az adat 37%-kal nagyobb, mint 2000-ben. (A világban a felhasználók becsült száma 500 millió, 2006-ra mindez megduplázódik, az éves növekedési ütem 20%.) • Naponta 150 millió e-mailt küldenek el az országban (2005-re ez az adat 500 millióra nő majd.) • A tudományos minisztérium által a fejlesztésre szánt összeg 81 millió euró, amelyet 2003 folyamán valamennyi iskola internetes hálózatba történő bekötésére (széles sávszélességű internetes elérés, ADSL), a géppark modernizálására, és az épületek kábeles bekötésére szánnak.
Dr. Takács István TéT attasé (Washington)
Informatikai forradalom az olasz iskolákban Egy éven belül az olasz szakminisztérium (Közoktatási, Egyetemeket és Tudományos Kutatásokat felügyelő Minisztérium, MIUR) valamennyi tanár számára – szám szerint 800 ezer főnek – ingyenes elektronikus postaláda biztosításával teszi lehetővé, hogy kommunikáljanak a szülőkkel és diákjaikkal. A hírt 2002. november végén jelentette be Veronában a Job & Orienta c. szakmai tanácskozáson Moratti miniszter asszony. A terven már régóta dolgozik a minisztérium, de konkrét megvalósítása csak 2002 végén kezdődött. Már 25 ezer tanár jelentkezett a programban való részvételre. Ennek révén az olasz tanárok egy olyan eszközhöz jutnak, amellyel rendszeres és biztos kommunikációt folytathatnak a szülőkkel is. Eddig az iskolai fogadó órák igen ritkák voltak, és többnyire délelőtt zajlottak, így számos szülő a gyakorlatban szinte soha nem találkozhatott gyermeke tanáraival. Az iskola szervezeti és szakmai reformja bevezetésével – amely a tavalyi évben fejeződött be – a megnövekedett iskolai kurzusokról, a bonyolultabb oktatási rendszerről így szabadabban kapnak információt a szülők. A diákok számára lehetővé válik egy személyesebb és liberalizáltabb kommunikációs csatorna szaktanáraikkal.
Dr. Hagymási Tünde TéT attasé (Róma)
Új német K+F portál Célcsoport szerinti specifikációval és modern designnal újult meg a DFG (Deutsche Forschungsgemeinschaft = Német Kutatóközösség) honlapja. Az eddig szinte belterjes használatra (saját kutatóintézeteknek és a szervezetnek) szánt honlap helyett a most megcélzott közönség jóval szélesebb: a DFG bevallottan a tudomány népszerűsítését vállalta fel a legnagyobb német K+F portál felépítésével. A mintegy 6000 saját oldallal és sok-sok linkkel szélesített honlapba keresőrendszert is építettek, valamint szervizajánlatot a tudomány iránt érdeklődőknek.
A tanárok számára a nemzeti hálózathoz történő csatlakozás igen egyszerű és gyors: csupán a minisztérium honlapjára kell bejelentkezniük (www. istruzione.it) saját adószámukkal és iskolájuk kódjával (ez szolgál azonosításul). A
A legtöbb látogató természetesen ezután is kutató és pályázatot kereső lesz majd: ennek érdekében külön rovat a „Kutatás támogatása”, ahol naprakész áttekintést kaphat a honlapot 19
felkereső az európai és német programokról, határidőkről, jelentkezési lehetőségekről, projektvezetőkről, sőt letölthetők a jelentkezési lapok is.
A „.de” végződésű regisztrált internet-címek (a domain-nevek) száma jelentősen nő Németországban: az 1999-ben bejegyzett 1,612 millióról 2002 végére több mint 5,8 millióra (360%-os növekedés). Az 1000 lakosra vetített privát domain-nevek számában két „városállam” vezet az országban: Berlin (112) és Hamburg (84 név). A többi szövetségi államban a vállalatok és hivatalok vezetik a listát: a legtöbb „.de” végződésű céget Münchenben jegyezték be (163 hivatali domain-név 1000 lakosra vetítve), közvetlen ezután a volt szövetségi főváros (a Deutsche Telekom székhelye), Bonn vezet (147 név), majd a TV és egyéb média főváros, Düsseldorf következik (142 domain-név). A tartományokból Hessen emelkedik ki, megelőzve Bajorországot és Észak-Rajna-Vesztfáliát. A volt keleti tartományok érthető módon a sor végén foglalnak helyet, igyekeznek azonban behozni a lemaradást: 1999 óta az itt bejegyzett online-címek száma mintegy négyszeresére emelkedett.
Új például a „Tudományos karrier” rovat, ahol a karriertervezéshez nyújtanak tanácsot, ötletet és jelentkezési helyet: posztdoktori tanulmányokhoz, habilitáláshoz, kollégium kereséséhez. Igen széles a portál nemzetközi ajánlata is: nemcsak a DFG intézetek összes nemzetközi kapcsolata található rajta, hanem közvetlen külföldi ösztöndíj és kutatási/oktatási/tanulási lehetőségek is. Bizonyára nagy látogatottságot fog regisztrálni a Presse (sajtó) rovat is, mely alatt K+F híreket, cikkeket és válogatásokat talál az érdeklődő a német és külföldi szaksajtóból. Ez utóbbi kifejezetten a témák után kereső újságíróknak szól, az alrovatok szerint: aktualitás – cikkek – beszédek – tudományos információk. A kutatók leginkább a GEPRIS kereső szolgáltatást (= Geförderte Projekte Informations System = Támogatott projektek keresőrendszere) fogják igénybe venni: a partnerkereséshez nyújt segítséget a projekt-kereső, amelyben címszó (szaktéma) szerint és a kutató neve szerint is lehet keresni együttműködő partnert.
Tartományok Hamburg Berlin Hessen Bajorország Észak-Rajna-Vesztfália Bréma Baden-Württemberg Schleswig-Holstein Rheinland-Pfalz Alsó-Szászország Saarland Szászország Brandenburg Türingia MecklenburgElőpomeránia Sachsen-Anhalt Németország összesen
A DFG a portál megtervezésekor nagy súlyt helyezett arra is, hogy – jóllehet színesebb a kép a korábbinál – az új design ne nehezítse meg a letöltést. Ezért nincsenek mozgó ábrák, kikerülendő animációk. Az áttekintés geometrikus, egyszerű és a tervezők szerint még a vakoknak és csökkent látóknak is korlátlanul értelmezhető. A portál jelenleg csak német nyelven működik (kivéve a külföldi linkeket), de készül a teljes angol nyelvű változat is, amelyhez már a DFG által szerkesztett „Kutatás” (Forschung) című havi magazin teljes anyagát is csatolni fogják. Bádonfai Judit TéT attasé (Berlin)
A 191 600 282 300 436 000 854 200 1 182 800 42 300 655 700 172 000 238 900 411 700 49 200 149 000 81 700 71 500 49 500
B 249 311 301 278 285 245 293 321 283 331 298 368 385 408 442
C 112 84 72 70 66 64 62 62 59 52 46 34 31 29 28
58 700 409 4 927 100 298
22 60
A = Címek „.de” (2001) B = Változás (%) 2001/1999 C = Magáncímek 1000 lakosra
Bádonfai Judit TéT attasé (Berlin)
2G ⇒ 3G A Nokia 2002. december 2-án bejelentette, hogy sikeres hanghívás összeköttetést teremtett a harmadik és második generációs mobiltelefonhálózatok között. Az esemény jelentős mérföldkő a valódi 3G hálózatok beindítása felé vezető úton.
Az izraeli szuper-chip átütő sikere A szendergő félvezető-ipar egyik legújabb, forrongó területe az integrált mikroprocesszorok létrehozása, amelyek a processzor mellett perifériás áramköröket, memóriát és kommunikációs egységet is tartalmaznak egy chipen belül. A MOTOROLA mostanában mutatta be harmadik generációs processzorait, a PowerQUICK III szériát, amelyet Izraelben fejlesztettek ki.
Grosschmid Péter TéT attasé (Helsinki)
Német WEB-fővárosok
20
rendszer megbízhatóságát, biztosítja a rendszer kompaktságát és energiát takarít meg. Mindegyik szempont külön-külön is előnyt jelent kommunikációs központok létesítésénél, együtt nagy nyereséggel kecsegtet.
A processzort légkábeles, valamint kábel nélküli kommunikációs rendszerek számára tervezték; kombinálja a PowerPC szerkezetét, a kommunikációs processzor modult (CPM), két gigabitnyi interfészt és egy PCI-X input/output rendszert. Egy egész kommunikációs rendszer egyetlen chipbe integrálása gyártási költséget takarít meg, fokozza az adott kommunikációs
Dvorszki László TéT attasé (Tel-Aviv)
Biotechnológia, orvostudomány jogos közösségi célok érdekében tekintsenek el az előírás alkalmazásától.
Biokatalízis Innovációs Központ Németországban
Eddig csak az amerikai mezőgazdasági tárca kérhette a fenti engedményt a távoli, gyenge infrastruktúrával bíró vidékek orvosi ellátásának biztosítására. Az egészségügy szerepének felértékelődése, és bizonyos biztonsági megfontolások alapján az engedélyezési folyamatban az amerikai egészségügyi minisztérium (Department of Health and Human Services - HHS) lépett a mezőgazdasági tárca helyébe.
Hamburg város tudományos szenátora és a hamburgi műszaki egyetem (TUHH) rektora indította útjára az új környezetvédelmi kezdeményezést: a Biokatalízis Innovációs Központot (ICBio= Innovationscentrum Biokatalyse). A következő két évben e kezdeményezés keretében nyolc biotechnológiai projektet támogatnak, ill. valósítanak meg. A kiválasztott projektek az ipari megrendelők igényei szerint készített biokatalizátorok létrehozására vonatkoznak. Különösen érdekes témák: a screening-rendszerek kifejlesztése és a termékelőállítási folyamatok optimalizálása. A hamburgi műszaki egyetem célja az, hogy ezen projektek támogatásával és koordinálásával (a kiválasztott projektek ugyanis egész Németország területéről érkeztek és a megvalósításban összesen 40 német kutatóintézet vesz részt) kompetencia-központtá fejlődjön a biokatalizátor témában. Az előfeltételek adottak: a kezdeményezés fő koordinátora, a TUHH Műszaki Mikrobiológiai Intézete vezeti a Német Szövetségi Biokatalizátor Egyesületet is.
2003-tól az egészségügyi minisztérium vizsgálja meg a jelentkező alkalmasságát, kvalifikációját, s javasolja a J-1 vízumelőírás alóli mentesség megadását. A HHS eddig is adott mentesítést az amerikai érdekekkel egybeeső, magas színvonalú orvosbiológiai kutatást végző szakemberek számára. Dr. Takács István TéT attasé (Washinton)
Új nemzetközi agykutatási együttműködés amerikai koordinációval
Bádonfai Judit TéT attasé (Berlin)
Az NIH Fogarty International Center új együttműködési programot hirdetett meg amerikai, kanadai, mexikói közös finanszírozásban az agyi rendellenességek területén. A programba magyar kutatók is bekapcsolódhatnak. Bővebb információ a www.nih.gov/fic/programs/BrainDisorders.html címen található.
Külföldi orvosok gyógyíthatják az (elhagyatott vidékeken élő) amerikaiakat Az USA külügyminisztériumának J-1-es vízumprogramja lehetőséget biztosít külföldi állampolgárok számára, hogy az Egyesült Államokban orvosi tanulmányokat folytassanak, de a diploma megszerzését követően el kell hagyniuk az országot, s legalább két évre vissza kell térniük hazájukba. A Külügyminisztérium indokolt esetben, egy adott kormányzati szerv kérésére, javasolhatja a Bevándorlási Hivatalnak (Immigration and Naturalization Service - INS), hogy
Dr. Takács István TéT attasé (Washington)
Biotechnológiai cégek Finnországban A Finn Gazdaságkutató Intézet tanulmánya szerint 2001 végén Finnországban 120 működő 21
biotechnológiai vállalkozás volt, azaz az összes ilyen típusú európai cégek 10 százaléka. A legtöbb cég a gyógyszeripar és a diagnosztikumok területén működik, de jelentős szerepük van az élelmiszeriparban és az úgynevezett bioanyagok előállításával foglalkozó iparban is.
kísérleti fázisban. Az ágazatnak az elmúlt néhány évben bekövetkezett jelentős fejlődése főként a Tekes (finn technológiafejlesztési központ) technológiai programjai és a SITRA (állami kockázatitőke-alap) által nyújtott támogatásoknak köszönhető.
A biotechnológiai vállalkozások zöme számára a külső finanszírozás alapvető fontosságú, mivel jelentős számú termékük van még kutatási és
Grosschmid Péter TéT attasé (Helsinki)
Oktatás kutatási programok pedig 225 millióval több forrást kaptak.
Veszélyben az egyetemi oktatás, az olasz rektorok harca további forrásokért
Pillanatnyilag tehát a rendszer működőképes, viszont megoldás továbbra sem született a törvény biztosította normális fizetésemelésre az oktatói kart illetően. Így a rektori konferencia tagjainak lemondása továbbra sem rendezett.
Kedvezőtlen és fenyegető kezdéssel indult az év az olasz egyetemek és felsőoktatási intézmények számára. Továbbra sem eldöntött, hogy milyen véget ér az olasz Rektori Konferencia (CRUI) tagjainak tömeges lemondása, amely 2002 decemberében történt. A csoportos lemondás oka, hogy a képviselőház még az ősszel jóváhagyta az egyetemek finanszírozásáért felelős rendes alap 200 millió euróval történő csökkentését, és közel 100 millió euróval lett kisebb a tudományos kutatást finanszírozó alap. A drasztikus csökkentés hírére a rektori szervezet vezetése konzultációt kezdeményezett a tudományos tárca vezetőjével, Moratti asszonnyal, Tremonti gazdasági miniszterrel, majd Berlusconi miniszterelnökkel – mindez eredménytelen maradt.
Piero Tosi a konferencia elnöke nyilatkozatában elmondta, hogy e szélsőséges döntésre azért volt szükség, mivel előzetesen sem tárgyalások, sem javaslatok benyújtásával nem értek el eredményt a kormánynál a kritikus finanszírozási állapot kiküszöbölésére. Dialógus híján az országot és a nemzetközi közvéleményt így akarták informálni az olasz K+F tarthatatlan helyzetéről. Számos egyetem a finanszírozási eszközök olyan hiányát érte el, hogy ingatlanjai egy részétől kénytelen volt megválni. Ez történt pl. a Firenzei Egyetem esetében. Érték – jogosan is – kritikák az egyetemeket, leginkább az egyetemi vezetési módszereket, és az oktatás minőségét illetően. Ennek korrekciójára kezdték bevezetni egyes intézményekben a munkaés teljesítményértékelés új formáit.
A sikertelen tárgyalási kezdeményezéseket követően határozta el testületileg a 77 olasz rektor, hogy a kollektív lemondás eszközével él. A lemondást 2002. december 10-én hozták nyilvánosságra, amely érinti mind az állami, mind a magán egyetemek vezetőit. A hír komoly visszhangot keltett külföldön is.
A finanszírozás forrásainak megnyugtató rendezése mellett az egyetemek feladata egyrészről az oktatók jogi státuszának rendezése, ill. az alma materek profiljának és tevékenységének hozzáigazítása a gazdaság valós igényeihez. A minőségi munka azonban nem várható el forráshiány esetén, így az államnak különösen oda kell most figyelnie a K+F finanszírozásra.
A lemondásra a gazdasági tárca vezetője viharos gyorsasággal reagált, elhamarkodottnak minősítve a professzorok lépését. Tremonti nyilatkozata szerint már készen volt egy törvénymódosító javaslat, amely az alapok helyreállítását, ill. pótlását célozta.
Dr. Hagymási Tünde TéT attasé (Róma)
2002. december 23-án a képviselőház végleg elfogadta a költségvetést, amely az egyetemek esetében gyakorlatilag visszaállította az eredeti helyzetet, a tudományos kutatások forrásállományát pedig megnövelte. Így az egyetemek 195 millió euróval, a kutatóintézetek és
Német-indiai főiskolai együttműködés
22
2002. decemberben Bonnban írták alá a német Rektori Konferencia elnöke és az Indiai Rektori Konferencia elnöke azt a megállapodást, mely rögzíti a két ország felsőoktatási intézményei között a következő évekre az együttműködés felfrissítését. Az aláírással egy időben a két ország több egyetemi vezetője konferenciát tartott, melyen a legfontosabb együttműködési formákról esett szó.
Bádonfai Judit TéT attasé (Berlin)
Erősödik a továbbképzés a német IT-szektorban A BMBF (Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium) a társadalmi partnerekkel együtt új továbbképzési rendszert alkotott az IT szektor által foglalkoztatott mintegy 1,6 millió dolgozónak. A 2002. május végén kiadott miniszteri rendelet az IT képzésről (rövidítve: IT-APO) az új diplomákat megszerzőknek (ill. a más szakmákból áttérőknek) minőségileg több és jobb oktatást biztosít, ill. a korábbinál átjárhatóbb, mobilabb rendszer lehetőségét.
A HRK (Német Rektori Konferencia) elnöke, prof. dr. Klaus Landfried a közös sajtóértekezleten azt hangsúlyozta, hogy az európai felsőoktatási térséget nem szabad zárt várként értékelni, hanem továbbra is – sőt erősebben – kell ápolni a világ többi részével a kapcsolatokat. „A törekvésünk az, hogy a fejlődő országokkal folytatott együttműködésünk megszűnjön támogatás jellegű lenni és egyre inkább az egyensúlyi partnerség kerüljön előtérbe”- mondta dr. Landfried. Az AIU (Association of Indian Universities) elnöke, prof. dr. V. K. Patil pedig arról számolt be, hogy néhány indiai egyetemen egyszemeszteres előkészítő kurzusokat vezettek be a várhatóan egyre növekvő számú nemzetközi hallgatók számára.
Az új rendszer lényege, hogy nem iskolapadban, hanem munkavégzés közben (és nem után) képzik ki az új IT-szakembereket. Az összesen 29 féle új szakma elég tág lehetőséget nyújt bármely munkaadó számára, hogy a profiljának legmegfelelőbb specializációt keresse ki munkatársainak a választékból. Csak néhány a lehetőségek közül: IT-vevőszolgálati munkatárs, játék-software-fejlesztő, IT-business-mérnök stb.
Új és valószínűleg robbanásszerűen növekvő lehetőséget kínál a német-indiai felsőoktatási kapcsolatok terén a modern kommunikációs eszközök használata. Az indiai egyetemi rendszerben a távoktatás egyre inkább tért nyer: a nagy kiterjedésű országban ez a forma különösen hatékonynak minősíthető. Érthető tehát, hogy az indiai kormányzat tovább szeretné építeni a távoktatást. Sikeres működésről számolt be az Indira Gandhi National Open University elnöke is, egyetemén több mint 800 ezer hallgatót képeznek jelenleg. A beszámoló köszönetet is tartalmazott: az egyetem megnyitása német segítséggel történt és a további szakok kiépítéséhez is további német közreműködést várnak (Darmstadti Egyetem, Bonni Egyetem).
A rendszer egyértelműen elveti az iskolapadot, mint oktatási helyet, a létrehozók indoklása szerint „a jövő szakmái a jövő oktatási formáin kell, hogy alapuljanak”: oktatási folyamatok összekapcsolásán, tréningen és szimulációkon, melyből a legjobb természetesen a valódi feladat végrehajtása. A tanulás vállalati csoportokban folyik, egy-egy megtanult szituációt azonnal a napi munkába ültetnek át, ill. a napi feladatok jelentik az oktatási tanagyagot. Az APO oktatásban résztvevők azért természetesen saját szabadidőt is kell, hogy áldozzanak az ismeretek elsajátítására, a vállalatnak pedig kötelezően a vizsgaidőt kell biztosítania a számukra.
Új színnel is gazdagodik a német–indiai együttműködés: a jövőben egyetemi vezetőket (középvezetőket) is képeznek India számára a német főiskolákon, elsősorban az egyre inkább keresettebb menedzser-szakokra.
A továbbképzési rendszer célcsoportjai: • kb. 1,6 millió IT-alkalmazott, ebből a számítások szerint kb. 80% a más szakmából átjövők aránya, • évente kb. 20 ezer újonnan kiképezendő az ITszakmákra, • évente kb. 40 ezer munkanélküli, akiknek az IT alapképzés szükséges a munkahely kereséshez.
Az indiai egyetemi hallgatók száma – mely hosszú évekig 600 körül stagnált – ma 1500 körül van, legfőképp a mérnöki és természettudományos szakokon. A német tanulók száma – elsősorban a nyelvi nehézségek és a klíma szokatlansága miatt – viszont nagyon csekély. Szépen fejlődik viszont az egyetemközi (főleg kutatási) kooperáció: a legutóbbi találkozón írták alá a német és indiai egyetemek között a 63. együttműködési megállapodást.
A kiképzendő szakemberek között első helyen szerepel – a nagyütemű hálózati fejlesztéssel párhuzamosan – a hálózatkezelő. A várt célcsoport: érettségizett, esetleg szakirányú duális képzésben részesült fiatalok.
23
A leghosszabb képzési idő 2 év (a hálózati adminisztrátor, a hálózati szoftverfejlesztő és a biztonsági ellenőr oktatási ideje), a legrövidebb 6 hónap (eladó, vevőszolgálati munkatárs).
Igen keresettnek bizonyul (a kezdeti tapasztalatok alapján) az „IT-projektvezető” (=business-manager – egyszeri projektek tervezése, koordinálása mind szervezési, mind finanszírozási szempontból), főleg azért is, mert relatíve kevesebb PC-szakismeretet kell megtanulni a 12 hónap oktatási idő alatt.
A „IT - Inastól a Mesterig” c. könyvecskében összefoglalt továbbképzési rendszer fontos információkat nyújt a jelentkezésről, vállalati gyakorlatról, és az elhelyezkedési lehetőségekről is. Az érdeklődők pedig az alábbi címeken találhatnak további információkat az új IT oktatási rendszerről: www.apo-it.de, www.apopilot.de, www.bmbf.de, www.bundesanzeiger.de (a miniszteri rendelet), www.it-sektorkomitee.de, www.dihk.de (a kamara honlapja).
Valamivel hosszabb és bonyolultabb az „Okleveles gazdasági informatikus” szakma (18 hónap), ahol a feladat a K+F, a marketing, a pénzügy és a controlling együttesét vezényelni egy vállalaton belül. A gazdasági informatikus gondoskodik az IT-vállalat gazdasági fejlesztéséről és személyes felelőssége van a napi bevételek alakulásában is.
Az országban égető a hiány IT-szakemberekből, de méginkább IT-oktatókból: előbbit átmenetileg át lehet hidalni a külföldi munkaerő becsábításával (mint azt a német kormány néhány éve az IT green card bevezetésével próbálja), de utóbbira csak a hazai tanárképzés erősítése lehet az egyetlen megoldás. Valamennyi német tartomány egyetemein és főiskoláin működik informatikai tanszék, bár nem egyforma erősségű tananyaggal (az oktatás tartományi kompetencia az országban). Egyes főiskolákon csak önállóan lehet ezt a szakot felvenni, máshol csak kiegészítő szakként, de szinte sehol sem (logikai ellentmondás) természettudományos szakokkal párosítva. A müncheni TU (Műszaki Egyetem) most kísérletképpen két újítást vezetett be: egyrészt a matematika/IT és fizika/IT párosítást, másrészt (a bajor kultuszminisztérium rendeletére) az egyetemi oktatói gárda igénybevételével a gimnáziumokban kötelező tananyagként az informatikát. Informatikát ugyan máshol is lehet tanulni, de Bajorország az első tartomány, ahol az alaptanterv részévé vált az IT, egyenlőre a 6. osztálytól heti két órában. A bajor miniszter indoklása szerint: ha nem is mindenki ezt választja majd hivatásnak, az informatika nyújtotta logikus gondolkodás, problémamegoldás, rendszerezésre való késztetés általában a tanulási kézség javítását segíti elő.
A nagyvállalatok azonnal és örömmel vállalták az új típusú oktatási lehetőséget, melyben aktív közreműködésük szükséges a tananyag alakításában. A kamarák tapasztalata szerint a kisvállalatok még félnek az oktatási költségek magas volta miatt, ezért közös oktatási lehetőséget próbálnak kidolgozni a számukra. 2002 őszétől működik az ún. „IT-Szektorbizottság” (IT-Sektorkomitee), amely akkreditált szakmai szervezetként (nem oktatási intézményként, hanem kft. formában) jogosult az új rendszer szerinti IT-diplomákat kiadni. A kft. adja ki a vizsgakritériumokat és képez ad hoc vizsgabizottságokat is. A vizsgázás és a kiadott bizonyítvány eltér a szokásostól: nem egy előre megállapított mércéhez mérik a tanulót, hanem személyre (és a korábban megállapított vállalati igényhez) tanúsítják, az illető elsajátította-e kellő mélységben és szélességben a szükséges tananyagot. A vállalatoknak így elsőrendű érdeke fűződik az oktatás minőségének emeléséhez, mivel az így speciális kiképzést kapott dolgozó jobban kötődik a céghez, mint előtte. A szektorbizottság egyenlőre 12 regionális kamarát (a kereskedelmi és gazdasági kamarákat) bízott meg az oktatás helyi szervezésével és a vizsgáztatás bonyolításával. A kamarák feladata, hogy a helyszínen megfelelő oktatói gárdát toborozzanak és a vállalatokkal koordinálják az oktatást.
Bádonfai Judit TéT attasé (Berlin)
Energetika Német „Energia-hatékonyság” kampányakció
Gazdaság és politika szövetkezett az „Energiahatékonyság” elnevezésű kampányakció vezetésére. A szövetségi szintű kezdeményezésben – melynek megnyitója 2002. október 31-én volt 24
Berlinben – részt vesznek a legnagyobb energiaszolgáltató szövetségek (VDEW, VRE és VKU), a Német Energia-Ügynökség és a finanszírozást vállaló Szövetségi Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium (BMWA. Az új kampány 2002 őszétől 2004 őszéig tart és valamennyi német médiát bekapcsolja a végrehajtásba. A szervezők három fő téma köré csoportosították az akciót: az elektromos árammal működő készülékek (szórakoztatóipari és információs és kommunikációs technológiai eszközök) stand-by üzemmódjával való takarékosság, a háztartási nagygépek (ún. fehér áruk) használatával való takarékosság, és a világítási takarékosság. Mindhárom témában reklám, PR és kereskedői marketing tervezése folyik. A legnagyobb figyelmet az első témakör (stand-by üzemmód) kidolgozására fordítják. A felmérések szerint ugyanis ennek az üzemmódnak a folyamatos alkalmazása Németországban évente 3 Mrd euró pluszköltséget okoz. Ezzel az összeggel Berlin város teljes évi áramfelhasználását lehetne finanszírozni, ill. két nagy erőmű termelését kiváltani. Az új kezdeményezés hangváltást jelent a német kommunikációs stratégiában: az eddigi ismertető jellegű reklámok helyett offenzív projekteket, filmeket, cikkeket és akciókat várnak. A tét nagy: az atomerőművek idén megkezdett fokozatos leállításával már most is érezhető hiány van az energiapiacon, és ha Németország nem akar energiaimport függővé válni, akkor a vészesen fogyó tartalékok megmentésére és a takarékosságra kell nagyobb figyelmet fordítani. Bádonfai Judit TéT attasé (Berlin)
25
2%. E célok elérése érdekében az Unió konkrét programokat is indít, a 6. Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogram prioritásai között is szerepel a fenttartható energia rendszerekkel kapcsolatos kutatások támogatása. A Keretprogramban erre a célra allokált összeg 810 millió euró. A konkrét technológiák kifejlesztésén kívül az Unió több programja is (STEER, ALTENER, COOPENER, SAVE) támogatja a kapcsolódó marketing, oktatási és demonstrációs tevékenységeket, megvalósíthatósági tanulmányok és hatáselemzések készítését.
Megújuló energiák konferenciája Ausztriában 2002-ben Lienzben tartotta az Österreichischer Biomasseverband, a Szövetségi Közlekedési, Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Szövetségi Mező-, Erdő-, Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium védnökségével a megújuló energiaforrások felhasználásáról szóló 11. nemzetközi konferenciáját. A konferencia több mint kétszáz résztvevője színvonalas előadásokat hallhatott a megújuló energiaforrások egyre növekvő felhasználási lehetőségeiről, és esettanulmányok egész során keresztül ismerhette meg a már megvalósult felhasználásokat ausztriai, olasz, szlovén, német és svéd települések hő- és elektromos energia ellátásában. Az ipari alkalmazások köréből ismertettek egy az Egyesült Államokban is sikerrel alkalmazott osztrák üzemanyag előállítási technológiát. A kérdéskör jelentősége a környezetvédelmi megfontolásoktól eltekintve is egyre nő, mivel a Föld kőolaj tartalékai, optimista becslések szerint is, mintegy 50 évre elegendőek, és a kitermelés költségei is folyamatosan növekednek.
Ausztria Európában Svédország után a második helyen áll a megújuló energiák felhasználási arányának tekintetében. Jelenleg ez a felhasználási arány 24%, az osztrák célkitűzés 2010-ig ennek 33%-ra növelése. Mindemellett törekedni kell az energiaforrás milyenségétől eltekintve a takarékos és hatékony energiafelhasználásra mindhárom fő területen: az elektromos- és hőenergia, valamint az üzemanyag-felhasználás területén. Pozitív példa a burgenlandi Güssing, ahol a távhőellátás 96%-át megújuló energiaforrások felhasználásából nyerik, ezen belül a háztartások ellátása 70%-os, a középületeké és az ipari üzemeké 100%-os.
A konferencián az Európai Unió képviseletében dr. Karl Kellner, a Bizottság Energia és Közlekedési Főigazgatóságának munkatársa is tartott előadást. Ismertette a tárgykörben az elmúlt néhány évben elfogadott EU-irányelveket, és szólt a célkitűzésekről is, miszerint 2010-ig az Unióban a megújuló energiák felhasználását duplájára, a jelenlegi 6%-ról 12%-ra kell emelni. Ezen belül az ún. „zöld-áram” felhasználást 14%-ról 22%-ra kívánja növelni az Unió. A bio-üzemanyag felhasználásban (bio-diesel és ethanol együttesen) el kell érni az 5%-os arányt. Jelenleg ez az arány mindössze 0,3%, a 2005-re kijelölt közbülső cél a
Az egyáltalán nem elhanyagolható gazdasági vonatkozások mellett (Ausztria energia importjának éves volumene 2,2 Mrd euró.) elhangzottak a konferencián biztonságpolitikai megfontolások is, ami tulajdonképpen nem meglepő, ha megpróbálunk összefüggéseket keresni a világban sajnos meglévő válsággócok és nagy olajlelőhelyek földrajzi elhelyezkedése között. Mányi István TéT attasé (Bécs)
Űrkutatás Minimax csatornának és a Magyar Filmmúzeumnak. A vállalat foglalkozik műholdtervezéssel, kivitelezéssel, pályára állítással, műholdon keresztüli telekommunikációs adattovábbítással (mind fix-, mind pedig mozgó vevőkhöz; lehet nyíltláncú vagy zártláncú adattovábbítás), műholdas követőrendszerekkel és ellenőrző rendszerekkel, telemetriával, geológiai mérésekkel és katasztrófa megelőzéssel is. Telephelyei Rómán kívül megtalálhatók még Fucinóban, Larióban, Scanzanóban és Materában.
Telespazio – információtovábbítás, műholdas telekommunikáció Olaszországban A Telespazio S.p.a. közel 40 éve működik sikeresen a műholdas információszolgáltató iparban. A nagyobb megrendelői a minisztériumok, a nemzetközi nagyvállalatok és tv-társaságok. A telekommunikációs szolgáltatás piacán 30 nagy kliense van, többek között a SNN és a Rai. Magyarországon is van megrendelője, a Telespazio biztosítja a műholdas sugárzását többek között a 26
Kelet-Közép-Európa szakdiplomatáinak szervezett a cég telephely bejárást, illetve cégbemutatkozót Fucinóban, ahová számos ország tudományos és gazdasági attaséi ellátogattak. Jelen volt Lengyelország, Szlovákia, Csehország és Magyarország képviselője is.
Az olasz Nemzeti Űrkutatási Terv (2003-2005) Az olasz Nemzeti Űrkutatási Ügynökség (ASI) elnöke, Sergio Velletra 2002. novemberben meghívta az Olaszországba delegált külképviseletek tudománnyal foglalkozó diplomatáit egy bemutatóra és tájékoztatóra, a közelmúltban publikált olasz Nemzeti Űrkutatási Terv bemutatására.
A Fucinóban működő bázison 82 üzembe helyezett műholdas vevőantenna van, ez ma a világ legnagyobb létező központja a civil szférában. 370 ezer négyzetméteren terül el, amiből 19 ezer a munkaterület és 261 embert foglalkoztat. 10 ellenőrző teremmel rendelkezik, amely 24 órán keresztül működik. A műholdas adatszolgáltatás megbízhatósága eléri a 99,8%-ot (ez az európai átlagnál – ami 75% - jóval magasabb). A 0,2%-os hibalimit a gyakorlatban éves szinten 30 perc nem megfelelő minőségű vételt vagy jelátadás-kiesést jelent. Olyan nagy olasz cégek információszolgáltatását végzi, ill. nemzeti és európai hálózati rendszerét kezeli a Telespazio, mint a FIAT, a Banca d’Italia, de 2000-ben a jubileumi év során a Vatikán elsődleges szolgáltatójaként 200 országba továbbította a programokat.
A prezentációt Morsillo tartotta, az ügynökség kutatási tervért felelős főmérnöke. Ezt követően a megjelent diplomaták kérdéseket tehettek fel Velletra elnöknek. A Nemzeti Űrkutatási Terv az olasz kutatás és fejlesztés bázisát jelentő Nemzeti Kutatási Terv részeként, és azzal összhangban határozza meg az olasz űrkutatás stratégiai irányvonalait, eszközeit, a finanszírozás egyes elemeit. A világ űrkutatási tevékenységében domináns szerepet betöltő Amerikai Egyesült Államok már évek óta vezet az űrkutatásban a 40 és 45 Mrd dolláros költségvetésével. Az említett súly – a jelenlegi tendenciák alapján – a jövőben is megmarad. Európa a második űrhatalom a világon, legalábbis a közkiadások tekintetében.
A Telespazio a környezeti monitoring tevékenység területén is vezetőnek számít Európában: így környezeti információs rendszerével és kapcsolódó műholdas infrastruktúrájával az olaszországi nyári tűzvészek észlelésével és a riasztással, a légszennyezésnél a mérgező gázok koncentrációjának mérésével, a talaj- és vízszennyezés adatainak regisztrálásával úgy a kárelhárításban, mint a megelőzésben komoly szerepet tölt be.
A 2001. szeptemberi események új irányvonalat vittek az űrkutatásba: egyre erősödik az USA védelmi és megelőző tevékenységének domináló szerepe, fokozódnak a kereskedelmi szempontok, ugyanakkor bizonyos stagnálás jellemzi a polgári közkiadásokat, a kizárólag tudományos irányokat, vagy a civil szolgáltatások vonalán zajló programokat.
A Telespazio jövőbeni terveiről, európai terjeszkedéséről a nap folyamán a cég kelet-európai fejlesztésekért felelős igazgatója, Marcello Maranesi adott tájékoztatást. A cég szándéka, hogy a közép-európai térség országaiban megfelelő partnereket találjon, akik hatékonyan tudják a jövőben alkalmazni a vállalat szolgáltatásait hazai környezetben. Magyarország vonatkozásában érdekes számukra a mezőgazdaságban történő alkalmazások bevezetése. Várhatóan az uniós agrártámogatások bevezetésével a megvalósítás és az ellenőrzés fázisában óriási mennyiségű adatot és nagy számú nyilvántartást kell majd feldolgozni. Másik együttműködési terület a kataszteri nyilvántartásban, és a digitális térképek hazai megvalósításában való részvétel. Harmadik szakterület az együttműködésre a technológiai hálózatok létrehozásában történő közreműködés.
Az olasz űrkutatási szektor – itt iparként emlegetik a szakemberek – jelenleg 161 szervezetre, cégre épül, forgalma 2000-ben 1457 millió euró volt, alkalmazottainak száma 6.865 fő. Három fő cég köré épül az olasz űrkutatási tevékenység, ezek az Alenia Spazio, Telespazio és a FIAT Avio. Az olasz vállalatok a következő szektorokban a leginkább versenyképesek az űrkutatást kiszolgáló ipar területén: telekommunikációs berendezések, radarok, Föld-megfigyelő tudományos berendezések, műholdas irányítású telekommunikációs rendszerek. Az űrkutatási tevékenységet dominánsan az olasz Űrkutatási Ügynökség finanszírozza. A nemzeti szintű stratégiát szemmel tartó rendszer működtetését azonban nehezíti, bonyolítja a sok esetben széttagolt és nem homogén finanszírozási struktúra. Az említett rendszer sajnálatosan még
Dr. Hagymási Tünde TéT attasé (Róma)
27
• nemzeti kutatási központok megléte, amelyek európai szinten alkalmasak kiválósági központtá válni, • diverzifikált ipari központok olyan metropoliszok körzetében, mint Róma, Milánó, Torinó, • értékes specifikus ismeretanyag halmozódott fel számos kisvállalkozásnál, • a nemzeti kutatási központok remek beilleszkedése a megfelelő európai tudományos hálózatokba.
nem elég hatékony a magánforrások bevonása terén sem. Az Európai Űrkutatási Ügynökség programjaiban történő részvétel az olasz társügynökség szempontjából az elsődleges prioritási körbe tartozik. A kötelező részvételű programokban az olasz finanszírozási rész 214,3 millió euró, a fakultatív programok költsége 994,5 millió euró. A Cosmo Skymed Föld-megfigyelő program, amely 2001-ben indult Olaszország és Franciaország megállapodásában; az 482,8 M eurós költségvetésű, Agile c. univerzum-megfigyelő program összesen 14,5 millió eurós kutatási keretre épül.
Az űrkutatási tevékenység főbb szakmai szegmentumai 4 szakmai területet ölelnek fel, úgymint környezetvédelmi vonatkozások, telekommunikáció, szállítás, egészségvédelem – mindez kiegészül az alaptevékenységként szereplő Univerzum megfigyelési feladatkörrel.
Az olasz űrkutatási tevékenység gyenge pontjai: • alacsony szintű koordináció a multidiszciplináris kutatások során, a kutató intézetek együttműködési hajlama visszafogott, • az olasz kutatók százalékos aránya a tudományterületen alatta marad az európai átlagnak, • a nemzeti versenyképesség behatárolt, ami egyrészt adódik a vállalkozások méretéből és innovációs hajlandóságából, • alacsony együttműködési készség a kis- és a nagyvállalatok, ill. az ipari szereplők és a kutató intézetek között, • a szolgáltatások és eredmények iránti nemzeti kereslet még embrionális állapotú, • az ASI-n belül hiányzik az eredmények tőkésítésének kultúrája.
A 2003-2005-ös periódusra az ügynökség tevékenysége a következő tengelyek köré épül: • a tudás határainak kiszélesítése fenntartva a Világmindenség megfigyelésének még hatékonyabb módszereit, • a többszektoros kulcstechnológiák alkalmazása a kutatási tevékenység során (Mission-oriented kutatási programok, amelyek képesek hozzájárulni a fenntartható fejlődés, a globális klímaváltozás problémáinak megoldásához; ezek gyakorlati alkalmazása ún. applicationoriented projektekben a környezetvédelem, a telekommunikáció, a szállítások és az egészségvédelem területén), • a nemzeti kis- és középvállalkozások innovációs képességének és termékeinek promóciója szisztematikus területi egységek kialakításával, megállapodások előremozdítása területi alapon az ügynökség, a közigazgatási szervek, egyetemek és kutató intézetek között.
Erősségei: • kitűnő asztrofizikai ismereti bázis az energiaforrások kutatása terén, • a rendszer képes kis létszámú missziók indítására,
Dr. Hagymási Tünde TéT attasé (Róma)
Ipar egyébként még mindig recessziót nyögő német iparban. A 2002. évben az egyébként sikeres hightech cégek is átlag 1,3%-os forgalomcsökkenést éltek meg, ami jóval több volt, mint amit a Bitkom (az iparág szakmai szövetsége) még tavasszal is várt, nem beszélve az előző évi igen optimista 4% növekedést előrejelző jóslatról. A Bitkom ma mindenesetre legfeljebb 2 éven belül vár erősebb (az eddig megszokott) lendületet az iparágban.
Egy „bit” remény, a német high-tech cégek némi növekedésre számítanak Lassan-lassan ismét felfelé indul a trend a német high-tech iparban – legalábbis 2003-ra az ITK (Informationsund Telekommunikatonsindustrie) cégei egy, a Gartner Dataquest által készített felmérés szerint szerény növekedési rátával (0,4%) számolnak a most kezdődött évre. Ez némi optimizmust tükröz az 28
A 2002. decemberi felmérés szerint a német high-tech vállalatok többsége már nyár végére kilábalt a recesszióból és ennek alapján több mint a fele a cégeknek már reményeket fűz a 2003-as esztendőhöz. Különösen a mobiltelefon-gyártók és computer-készítők nem látják veszélyben a piac növekedését, de néhány internet-cég is növekedésre számíthat. Igen optimistán nyilatkoztak a chipgyártók is és ez fontos jel: ugyanis a félvezetőszakma az egész high-tech-ipar legfontosabb beszállítója és a szakértők szerint a félvezetőgyártás az egyik döntő faktor a fejlődésben.
A TEVA Gyógyszergyár a legjobban menedzselt nemzeti vállalat Izraelben A Lehmann Bothers Alapítvány felmérése szerint a TEVA Pharmaceutical Industries a legjobban menedzselt nemzeti vállalat Izraelben. A Lehman Alapítvány nemcsak Izraelben, de az Egyesült Államokban és Európában is befektető cégek között vizsgálódva rangsorolta Izrael legismertebb 20 high-tech vállalatát.
A nagy IT-szolgáltatók azonban egyelőre nem osztják ezt az optimizmust és továbbra is gyenge konjunktúrára számítanak. A borúlátás oka: a tavaly elkezdődött árháború, mely eddig is jelentősen behatárolta a nyereség-lehetőségeket. Agresszív árverseny van – nyilatkozták a szolgáltatók –, amely szolgáltatásra eddig 3-4 cég kínálkozott, most 15-20 is jelen van belőle a piacon.
A felmérés 4 szempont szerint vizsgálta a cégeket 1-től 7-ig terjedő skálán – 1 a leggyengébb – pontozva, értékelve a teljesítményeket. A szempontok: hitelképesség, ismertség, teljesítmény, átláthatóság. Az alapítvány megállapította, hogy noha a TEVA nem elsősorban új technológiákat és termékeket előállító cég, napjainkra a világ egyik legnagyobb generikus gyógyszergyártó vállalkozásává nőtte ki magát. Eredményeit, kiválóságát az izraeli és az amerikai tőkepiacon nyújtott teljesítménye is igazolja.
A helyzetre ma már az eddig sikerkulcsnak tekintett outsourcing sem kínál megoldást. Jóllehet az IT-cégek továbbra is előszeretettel kihelyezik IT-munkáikat, de a korábbi eufória eltűnt, és egyre többen látják a többmilliárdos megrendelések kockázatait. A növekvő árverseny olyan alacsonyra nyomta a kínálati lehetőségeket, hogy már az outsourcing szerződés is profit nélkül marad, vagy csak alig nyereséges. Az üzlet más rizikót is rejt: az IT-szolgáltatónak jelentős beruházást kell eszközölnie és a nyereség csak egy-két év múlva jelentkezik. A jelenlegi helyzetben viszont – amikor a bankok inkább tartózkodnak az üzleti kockázattól – igen nehéz friss tőkéhez jutni és még nagyobb cégeknek is (mint az IBM-Deutschland) pénzügyi nehézséget okoz ennek a problémának áthidalása. A szakértők szerint a Deutsche Telekom látványos 2002. évi krízise mögött is (amikor a szövetségi kormány sietett a nagy cég segítségére) egyik okként a nagy outsourcing-üzletek hajszolása állt. A nagy cégek üzleti menedzserei már régen felismerték az outsourcing hibáit és tartózkodnak a hosszú távú (pl. 10 éves) szerződésektől. A HPDeutschland például nem vállal 3-4 évnél hosszabb lejáratú feladatot, főleg akkor, ha – mint az elmúlt év tapasztalatai mutatják – a megrendelők 20-30%os árcsökkentést tudtak az éles verseny miatt elérni. A kisebb német cégek (CSC Ploenzke, T-Systems) már ki is szálltak a versenyből és a tanácsadással igyekeznek kárpótolni magukat.
A megvizsgált 20 vállalat átlaga 3,95 volt. A TEVA 6,24-os átlagával bizonyult a legjobbnak, míg a leggyengébb mindössze 1,84-os átlagot tudott csak produkálni. A felmérést végzők megállapították, hogy a vizsgált cég tőzsdén nyújtott teljesítménye döntően befolyásolta a befektetők cégről kialakított véleményét. Mind az öt vállalat, amely a tőzsdén jól szerepelt az idén, s részvényeinek értéke emelkedett, a felmérés rangsorában az első kilenc helyen belül végzett. Míg a tőzsdén gyenge teljesítményt nyújtó cégek mindegyike a rangsor végére került. Az elemzők azt is megállapították, hogy nem voltak túl nagy különbségek az egyes szempontok legalacsonyabb és legmagasabb pontjai között: a legnagyobb különbség az ismertségben (4,1 pont) a legkisebb az átláthatóság (3,85 pont) vonatkozásában mutatkozott. A felmérés azt a véleményt is lerombolni látszik mi szerint az izraeli vállalkozások erősek a kutatás-fejlesztésben, de lényegesen gyengébbek a marketing és a menedzsment területén. A legjobb példa erre a TEVA, amely generikus, már lejárt licenszű gyógyszerek gyártójaként nem elsősorban saját fejlesztésű termékeinek, hanem ügyes menedzsmentjének köszönheti üzleti sikereit. A sikerek ellenére megállapítható, hogy sajnos még a high-tech szektorban sem tolonganak a jól felkészült, sikeres menedzserek, túlkínálattól még egy jó ideig nem kell tartani.
Bádonfai Judit TéT attasé (Berlin)
Az izraeli sajtóban megjelentek szerint a TEVA áthelyezi az augmentin nevű generikus antibiotikumnak a gyártását Izraelből Magyarországra. A gyártás áttelepítése mögött – 29
állítólag – a kedvezőbb adófeltételek állnak. A TEVA vezetősége nem volt hajlandó kommentálni a hírt. Az augmentin éves forgalma a világban mintegy 1,4-1,5 milliárd USD, amelyből a TEVA egyre nagyobb szeletet hasít ki magának. A gyár negyedik negyedévi eladási előrejelzése rekordot jósolnak, ha teljesülnek a tervek, csak az augmentin eladásának idei forgalma átlépi a 700 M USD-t. A sajtó véleménye szerint – a magyarországi jobb adófeltételek között – az augmentin gyártása a gyógyszergyár számára 40-50%-os hasznot is hozhat. Dvorszki László TéT attasé (Tel-Aviv)
30
önkormányzatának adott át használatra egy gépkocsit igen jutányos áron (500 USD havonta). A Toyota tervei szerint egy év alatt 20 üzemanyagcellás autót szállít a japán és az amerikai piacra, míg a Honda két-három év alatt 30 autó gyártását tervezi.
Az első környezetbarát üzemanyagcellás autók kereskedelmi forgalomba kerülése Japánban A Toyota és Honda versenyfutása, hogy melyik cég gyártja le az első közúti forgalomban is használható üzemanyag-cellás autót, 2002. december elején békésen lezárult: a két cég közösen mutatta be új típusú autóját a közönségnek. Különös jelentőséget adott az eseménynek, hogy az első szerencsés kipróbáló Koidzumi miniszterelnök volt, aki nagyon pozitívan nyilatkozott az autókról. Koidzumi kormánya 2002. februárban bejelentette, hogy támogatást nyújt a gépkocsigyártó cégeknek környezetbarát gépkocsik fejlesztéséhez és gyártásához, továbbá a töltőállomás-hálózat kiépítéséhez. A támogatás elemeként ígéretet tett arra, hogy az első közforgalomba kerülő üzemanyag-cellás autókat kormányzati hivatalok veszik majd bérbe.
A gépkocsik üzemanyag-cellájának működése elektrokémiai alapon valósul meg, melynek során a levegőben lévő oxigénnel reagáló hidrogén közvetlenül fejleszt elektromos áramot. A járművek hatalmas előnye a forgalomban szereplő más gépjárművekkel szemben, hogy vízgőzön kívül egyáltalán nem bocsátanak ki kipufogógázt. A gépkocsik 300 kilométert képesek megtenni egy töltéssel, az újratöltés ma még Japánban és Amerikában is nehezen megoldható. Japánban jelenleg egyetlen ilyen töltőállomás létezik a METI (Ministry of Economy, Trade and Industry) szomszédságában, de csak napi négy órán át üzemel. A kormányzat terveiben a 2002-es pénzügyi év végéig 8 éjjel-nappal üzemelő töltőállomás felállítása szerepelt. A magas ár és a töltőállomás-hálózat hiánya miatt még évekre lesz szükség, hogy a gépkocsik a nagyközönség számára is elérhetők legyenek. Az autók gyártói több támogatást várnak a japán kormányzattól a töltőállomás-hálózat fejlesztéséhez.
A kormányzat egyelőre négy Toyota FCHV típusú és egy Honda FCX típusú gépkocsi lízingeléséről kötött megállapodást a cégekkel, a csillagászati ár (a Toyota gépkocsik havi bérleti díja 10 000 USD a Hondáé közel 7 000 USD) miatt nem várható nagy kereslet a gépkocsik iránt. A Toyota két amerikai egyetemnek is bérbe adott egy-egy autót, a Honda pedig Los Angeles város
Kanyár Gyöngyi TéT attasé (Tokió)
Személyi hírek technológiai miniszter javaslatára Elisabeth Giacobinót nevezte ki a francia Ifjúsági, Oktatási és Kutatási Minisztérium, illetve a delegált Kutatási és Új Technológiák Minisztériuma tudományos államtitkárának (igazgatójának). Elisabeth Giacobino Ketty Schwartzot váltja hivatalában, akinek életkora elérte a poszt betöltésének felső korhatárát.
Változás a Nokia Research Center élén Juhani Kuusi a Nokia Research Center igazgatója, a Nokia kutatási ügyekért felelős alelnöke megválik az NRC-ben viselt pozíciójától, és 2003. január 1-jétől a cég igazgatóságán dolgozik. Utóda a Nokia Networks eddigi stratégiai igazgatója Tero Ojanperä lesz.
Elisabeth Giacobino jelölésénél Claudie Haigneré miniszter asszony a kutató tudományos előmenetelére, szakmai kiválóságára helyezte a hangsúlyt. Az 56 éves Elisabeth Giacobino fizikus, PhD, eddigi teljes kutatási életpályáját az Országos Tudományos Kutatóközpontban (Centre National de la Recherche Scientifique, CNRS) töltötte el, ahol jelenleg kutatási igazgató, valamint a CNRS fizikai és matematikai osztályának vezetője. 1996 és 2002 között az Országos Egyetemi Tanács (Conseil National des Universités, CNU) tagja, 1995 és 2000 között az Európai Bizottság szakértője. 1998 és 1999 között egy jelentős európai információs
Juhani Kuusi professzor 1995 óta vezette a Nokia kutatási központját, azelőtt pedig a Tekes finn technológiafejlesztési központ igazgatója volt. Grosschmid Péter TéT attasé (Helsinki)
Személycsere a francia kutatásirányítás területén A 2002. december 11-i francia Miniszterek Tanácsa Claudie Haigneré delegált kutatási és 31
közelítette azokat az orvos- és élettudományok, az informatikai tudományok és a környezettudományok irányába. A korábbi Kutatási Minisztériummal együttműködve számos interdiszciplináris program koordinátora volt. Mindezen tapasztalatok eredményesen segíthetik Elisabeth Giacobinót kutatási államtitkári feladatainak ellátásában.
technológiai kutatási konzorcium aktivitását koordinálta, melynek eredményei nagyban hozzájárultak a szakterület jelenlegi elismertségéhez és támogatottságához. Claudie Haigneré expozéjában kiemelte, hogy Elisabeth Giacobino példaértékű tudományos pályáját egyaránt fémjelzik az alapkutatásban elért eredmények és azok felhasználása az alkalmazott kutatás területén. A matematikai és fizikai kutatási struktúrák fejlesztése mellett eredményesen
Dr. Pálfi György TéT attasé (Párizs)
Díjak, kitüntetések esztendős Claude Lorius az 50-es évek végétől dolgozott az Antarktisz különböző pontjain a mintavételi technológiák tökéletesítésén, a minták begyűjtésén, valamint az 1988-ig általa vezetett Grenoble-i, a jégtakaró vizsgálatát végző és geofizikai laboratóriumban a minták gáztartalmának meghatározásán. Az 55 éves Jean Jouzel mintegy három évtizede dolgozik szoros együttműködésben munkatársával, kutatási területe a jégminták alapján a korabeli külső hőmérséklet meghatározása, a minták hidrogén- és oxigénizotóp összetételének elemzésével. A két kutató munkássága a tudományos komplementaritás különleges példája.
„Arany a jégből”: CNRS aranyérem 2002 Claudie Haigneré delegált kutatási és technológiai miniszter 2002. december 12-én adta át a francia tudományos élet egyik legrangosabb kitüntetését, a CNRS Aranyérmét. Az 1954 óta évente egy-egy tudósnak adományozott Médaille d’Or du CNRS kitüntetés jelentőségét fémjelzi, hogy a 48 eddigi kitüntetett közül 7 tudós munkásságát néhány éven belül Nobel-díjjal is elismerték. A 2002-es esztendő különleges a díj történetében: a Sorbonne nagytermében kivételesen nem egy, hanem két kutató, Claude Lorius és Jean Jouzel vehette át az elismerést. Haigneré miniszter asszony és Gérard Mégie, a CNRS elnöke expozéjukban egyaránt a helyzet kivételességét hangsúlyozták: a két kutató egymástól részben független munkássága közösen járult hozzá korszakalkotó tudományos ismeretek megszerzéséhez. Claude Lorius akadémikus, a CNRS a jégtakaró vizsgálatát végző és geofizikai laboratóriumának nyugalmazott kutatási igazgatója, és Jean Jouzel, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (CEA) felügyelete alá tartozó PierreSimon Laplace Intézet igazgatója munkájának úttörő jelentőségét az adja, hogy elsőként bizonyították az üvegházhatást keltő gázok és a földi klímaváltozás közötti összefüggést.
Geneviève Berger, a CNRS főigazgatója beszédében hangsúlyozta, hogy a nagy jelentőségű természettudományos felfedezések mellett az eredmények kivételes gazdasági, szociális és politikai súllyal bírnak: a kidolgozott, és a további pontosítás alatt álló klíma-evolúciós modellek aránylag pontosan kiszámítható jövőképet tárnak a 21. századi civilizációk elé. Az emberi eredetű környezetszennyezés okozta üvegházhatás, és az egyre erősödő globális felmelegedés folyamatának pontos ismerete létfontosságú a jövő környezetvédelmi és gazdaságpolitikai stratégiáinak kidolgozásához. Claude Lorius és Jean Jouzel paleo-klimatológiai témájában napjainkban népes kutatócsoport tevékenykedik, a 10 európai ország szakembereit tömörítő EPICA program keretében. 2002. december elején már 700 ezer éves jégmintákról tudósított a francia sajtó, december 19-én pedig új rekord született: az Antarktisz közel egymillió éves jégrétegéből sikerült mintát venni. Az eddig begyűjtött „jégbefagyott adatbázis” immáron lehetővé teszi az utolsó egymillió év paleo-klimatikai változásainak pontos nyomon követését.
A két kitüntetett kutatásainak középpontjában áll az a felismerés, hogy a sarki jégtakarók különböző korú jégrétegeiből vett mintákban az adott korszakokból származó légkör-minták találhatók a jégbe fagyott légbuborékokban konzerválva. Speciális mélyfúrások segítségével közel 4000 méter mélységből vett mintákig jutottak el, megfelelő adatbázist létrehozva a közelmúlttól a 420 ezer évvel ezelőtti időszakig. A ma 70 32
Dr. Pálfi György TéT attasé (Párizs)
Izraeli feltalálók sikerei Izraeli feltalálók és tudósok – mindegyikük új bevándorló - arany, ezüst és bronz érmekkel tértek haza az 54. Nemzetközi Találmányi Kiállításról, amelyet idén Nürnbergben tartottak. A kiállításon negyven ország mintegy 680 feltalálója vett részt Ausztriától Svédországon át Oroszországig.
Orosz „Globális Energia Díj” Nemcsak az energetikai ipar szereplői, hanem az oroszországi tudományos élet is örömmel értesült egy 2002. november 25-én tartott sajtótájékoztatón arról, hogy több oroszországi energetikai óriás megalapította a „Globális Energia Díjat”. Ezt a nemzetközi díjat a jövőben olyan tudósoknak és mérnököknek fogják odaítélni, akik az energiahordozók kutatása, kitermelése, új energiafajták kifejlesztése, valamint az energiatakarékos technológiák kidolgozása terén jelentős eredményeket értek el.
Az aranyérmet az „Eagle” becenevű mentőhelikopter feltalálója nyerte. A helikopter képes embereket kimenteni földrengés, tűz vagy terrortámadás miatt sérült felhőkarcolókból. Az ezüstérem egy csoport feltalálónak jutott „Bashan” nevű számítógépes programjukért, amely támogatást, bátorítást és lehetőséget nyújt a volt Szovjetunió tagországaiból származó feltalálók számára technológiai újításaik, elképzeléseik megvalósításához. Bronzérmet kapott megosztva egy új, az amnéziára ható gyógyszer és egy új hegesztési technológia.
Alekszandr Rumjancev professzor, az Orosz Tudományos Akadémia elnökségének tagja, jelenlegi atomenergiai miniszter véleménye szerint a díj létrehozása nagyon is időszerű volt. Nemcsak azért, mert az energetika - mint tudomány – társadalmi elismertsége meglehetősen csekély, hanem azért is, mert egyre többen kezdik felismerni azt, hogy Földünk energiahordozói nem kimeríthetetlenek.
Dvorszki László TéT attasé (Tel-Aviv)
Két japán Nobel-díjas 2002-ben
A most megalapított díj egyrészt kísérlet arra, hogy a jövőben még több kiváló szakembert vonjanak be az energetikába, másrészt pedig mintegy kompenzáció az e téren dolgozó tudósoknak a csekély elismertségért. Ez a nemzetközi díj az energetikai kutatások motorjává válhat a jövőben.
Japán jó úton halad a 2. Tudományos és technológiai alaptervben megfogalmazott „30 japán Nobel-díj 50 év alatt” célkitűzés megvalósításában. Az elmúlt három év mindegyikében volt japán kitüntetett, azonban a 2002. év volt az első, amikor egyszerre két japán tudós is részesült az elismerésben.
Rumjancev akadémikus szerint a jövőben egyrészt az atomenergetikára, másrészt pedig a gázhidrátok kitermelésére kell fokozott figyelmet fordítani. Ez utóbbiak tulajdonképpen olyan szilárd halmazállapotú gázok, amelyek a tengerek és óceánok mélyén képződtek és halmozódtak fel nagy mennyiségben. Jelenleg a kitermelésükhöz szükséges technológia még nem áll rendelkezésre.
Kosiba Maszatosi, a Tokió Egyetem professzora nyerte az idei fizikai Nobel-díjat két amerikai kutatóval megosztva. A Kosiba professzor által vezetett kutatócsoport az 1 km mélyen felépített detektor segítségével 1987-ben egy szupernovarobbanásból származó neutrinókat fogott be. A japán tudományos körökben és a lakosság körében jóval nagyobb visszhangot váltott ki Tanaka Koicsi kémiai Nobel-díja, aki a fehérjék tömegspektrometriás elemzését lehetővé tevő ionizációs eljárások kidolgozásáért érdemelte ki a kitüntetést szintén két másik tudóssal megosztva. Találmányának köszönhetően a kutatók könnyebben és gyorsabban vizsgálhatják az emberi fehérjéket, aminek leginkább a gyógyszerfejlesztő vállalatok veszik hasznát új gyógyszereik kifejlesztése során.
Oroszország a világ egyik legnagyobb energiatermelője, de egyben az egyik legnagyobb pazarló is, ezért a jövőben az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani az energiatakarékosságra is. A díj alapítói között olyan energetikai cégek vannak, mint a Gazprom, a villamos-energiai óriás „JESZ”, vagy a JUKOSZ olajipari társaság. Ez utóbbival egyébként a MOL Rt. többek között kőolaj-kitermelési együttműködést is folytat.
A mindössze 43 éves, csupán főiskolai végzettséggel rendelkező kutató az 1857-ben alapított kiotói Simadzu precíziós műszereket gyártó cég mérnökeként tevékenykedik. Tanaka 5 évet töltött Angliában a cég leányvállalatánál, itt
Dr. Erdélyi Árpád TéT attasé (Moszkva)
33
Peter Lüthnek, a Prophyta Kft. vezetőjének. Az Európában legmagasabb környezetvédelmi díjjal (500 ezer euró) azokat jutalmazza a német állam, akik fontos, a társadalom egészére ható feladatokat hajtottak végre a környezetvédelem érdekében.
készítette el munkatársaival azt a tömegspektrométert, aminek a Nobel-díjat köszönheti. Az ő díja több szempontból is nagyon különleges: ő a második legfiatalabb japán kutató a díjazottak közül, az első, aki egy japán vállalati kutatóintézet mérnökeként érdemelte ki a díjat, továbbá ő az első a kémiai Nobel-díjat elnyertek közül, aki csak főiskolai végzettséggel rendelkezik. Tanaka elismerését sokan a japán vállalati kutatószféra sikereként értékelik, az ő kitüntetésében igazoltnak látják azt a sokszor bírált japán gyakorlatot, mely szerint a vállalatok szívesebben alkalmaznak doktori fokozat nélküli mérnököket, kutatókat, mivel azok jóval rugalmasabbak a szűkebb kutatási területre szakosodott, doktori fokozattal rendelkező társaiknál.
Töpfer professzor – mint korábbi német környezetvédelmi miniszter – nevéhez fűződik a világon az első újrahasznosítással kapcsolatos törvény megalkotása, ezen kívül több normatívát is kidolgozott az ipari technológiák és környezetvédelmi szempontok összehangolására. „Ökonómia és ökológia” – így hangzott a professzor jelszava, aki szerint a két fogalom nem összeegyeztethetetlen, sőt a földi élet egyetlen alternatívája. Ezt a véleményt képviselte már a riói konferencián is a német delegáció küldötteként, ahol harcos fellépése eredményeként az újságíróktól kiérdemelte a „riói hős” nevet. Ezt a tevékenységet értékelte az ENSZ is, amikor a környezetvédelmi program igazgatójának választotta, ezzel a nemzetközi szervezetben a legmagasabb rangot betöltő német munkatárs.
Az idei két japán Nobel-díj elnyerésében kétség kívül nagy szerepet játszott a MEXT (Ministry of Education, Culture, Sports, Science and Technology) felügyelete alá tartozó JSPS (Japan Society for the Promotion of Science) által az elmúlt évben Stockholmban felállított iroda, amelynek egyik legfontosabb küldetése, hogy a japán tudomány eredményeit bemutatva lobbizzon a Nobel-díj Bizottságnál. A sikerhez valószínűleg hozzájárult az a szimpózium is, amelyet a Nobeldíj 100 éves jubileuma alkalmából a Tokió Egyetem idén tavasszal rendezett, és amelyre meghívást kapott a Nobel-díj odaítéléséről döntő bizottságok több tagja is.
A Prophyta Kft. egészen más tevékenységgel tüntette ki magát: a természetes növényvédő-szerek kutatása és előállítása terén szerzett nemzetközi elismerést. A cég nevét és termékeit világszerte ismerik: a gomba-spórákból előállított növényvédő szerek bebizonyították, hogy felesleges és káros vegyi anyagok hozzáadása nélkül is lehet hatékony védőszereket gyártani, melyek még csak nem is drágábbak a mesterséges szereknél, hatásuk viszont sokkal tovább tart. A Prophyta jelenleg két új terméken dolgozik: a banánkártevők leküzdésére alkalmas szeren (melyet már 2003-ban kipróbálnak egy dél-amerikai ültetvényen és a remények szerint a termelést ötszörösére emeli) és egy, a káposztarepce rothadását gátló permetezőanyagon.
Kanyár Gyöngyi TéT attasé (Tokió)
Német környezetvédelmi díjak Életműdíjat nyújtott át a szövetségi elnök, Johannes Rau prof. dr. Klaus Töpfernek, az ENSZ Környezetvédelmi Program igazgatójának és dr.
Bádonfai Judit TéT attasé (Berlin)
Rendezvények, események számos képpel illusztrálva. A nyomtatott formában és a weben is hozzáférhető kiadvány a következő fejezetekből áll: • High-tech ország • Kommunikáció és információ • Energia és környezet • Egészségügy és élettudományok • Új anyagok és eljárások
Megjelent a High Technology Finland 2003 kiadvány A Finn Technológiai Akadémiák, a Tekes technológiafejlesztési központ, a Sitra állami kockázatitőke-alap és a Finpo külkereskedelmi szövetség támogatásával megjelent a finn csúcstechnológia állását bemutató évkönyv legújabb kiadása. A kötet termékeket és fejlesztési eredményeket ismertet rövid esettanulmányokban, 34
Finnország sokféle technológiai területen van a világon vezető helyen, például a mobil kommunikáció és szoftverje, a diagnosztikumok és más egészségügyi technológiák, valamint az új anyagok és eljárások területén, nem szólva a fafeldolgozó és papíriparról, amely a finn gazdaság hagyományosan legerősebb ágazata.
Bulgária4, Bosznia-Hercegovina5 képviselője. Magyarországról meghívott előadóként a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Jövőkutatási Kutatóközpontjának munkatársai vettek részt a rendezvényen, Hideg Éva és Gáspár Tamás professzorok vezetésével. Előadásukat az egyetem Budapest Jövő Kurzusáról (BFC) tartották, amely már egy évek óta sikerrel működő nemzetközi program.
A kötetben ismertetett cégek mérete a nemrégen alakult egészen kis technológiai vállalkozásoktól a multinacionális óriáscégekig terjed.
Nemzetközi szervezetek részéről jelen volt az OECD képviseletében P. Dubate a Területi Vizsgálatok Részlegétől, és F. Pizzio, az ICSUNIDO trieszti Tudományos Parkjának igazgatója.
A kötet a világhálón a www.hightechfinland.com címen tekinthető meg. Grosschmid Péter TéT attasé (Helsinki)
A rendezők a sokoldalú meghívotti kör révén – amely széles földrajzi és szakmai palettát reprezentált – sikerrel vizsgálták a tudománypolitika készítésének kulcsterületeit, az egyéni és a kollektív ismeretek megszerzésének hatékony módszereit, a gazdaság és társadalomtervezés kapcsolatrendszerét az oktatással. A konferencia résztvevői által megfogalmazott üzenet a következő elemeket tartalmazta: • A legújabb technológiai módszerek terjedése és a tanulás hosszú távú perspektívái (long-life learning) a területfejlesztés alapvető eszközét jelentik, kiküszöbölve – vagy legalábbis csökkentve – a területi fejlettségbeli egyenlőtlenségeket. • Az alulról jövő kezdeményezések, a civil szerveződések szerepe egyre nagyobb az egyéni és közösségi ismeretátadásban. • Az informatizáció folyamata és eszközei megvalósítják az ismeretek általános elérését (kiküszöbölendő a digitális lemaradás = digital divide jelensége), ugyanakkor az emberi erőforrások határ nélküli mobilizációját teszik lehetővé.
Oktatás és jövő A trieszti Jacques Maritain Intézet nemzetközi szemináriuma A trieszti Jacques Maritain Intézet, kiválósági központ tudományos tanácskozást szervezett a Trieszti Egyetem közreműködésével 2002 novemberében. Az országos tudományos központ tevékenységének részét képezi olyan kutatások végzése, amelyek témakörébe tartozik KeletKözép-Európa és a Balkán társadalmi, gazdasági, politikai problémaköre, megoldást adva e soknemzetiségű és szerteágazó kultúrát képviselő, számos gazdasági egységet tömörítő terület számára. A nemzetközi szeminárium címe: „Ismeretek, képzés és területfejlesztés Közép- és KeletEurópában” volt. A tanácskozást azzal a céllal szervezték, hogy összevesse, ütköztesse a térség országaiban a képzés, az ismeretszerzés metódusait, és bemutassa ennek szerepét a területfejlesztésben. A tanácskozáson a tudásalapú társadalom megvalósításának nemzetenként eltérő próbálkozásait ismerhették meg a résztvevők, ugyanakkor képet kaphattak a technológia és az innováció társadalomformáló szerepéről, kiemelt figyelmet szentelve ugyanakkor a nemzeti sajátosságoknak és a fenntartható fejlődés követelményeinek. Az említett tematika magába foglalta a jövőkutatás és prognóziskészítés egyes vonatkozó elemeit is.
A Jacques Maritain Központ jövő tavaszra tervezett következő szemináriuma az EUcsatlakozás módját és következményeit elemzi a most csatlakozásra készülő országok szempontjából, kiemelve a közoktatás, a tudományos felkészültség és az önképzés főbb szempontjait. 2003 elején az intézet nemzetközi Master Kurzust szervez a Velencei Egyetem és a Portogruarói Campus részvételével „Kelet-KözépEurópa és a balkáni térség együttműködési tevékenységének kialakítása és működtetése”
A meghívottak Kelet-Közép-Európa országait képviselték, jelen volt Lengyelország2, Szlovákia3, 2
4
A. Kuklinszky, a Varsói Egyetem Regionális és Helyi Fejlesztési Intézete professzora. 3 D. Brzica, a Szlovák Tudományos Akadémia Jövőkutatási Intézetéből.
P. Georgieva, a bolgár Felsőoktatási Kutatási Centrum szakértője. 5 A. Daidzic, URBFORUM, a szarajevói Városfejlesztési Fórum tanácsosa. 35
címmel. A kurzus célja, hogy feltárja és összegezze a célkörzetben rendelkezésre álló, egyes tudományágakban már létező ismeret együttest, együttműködési és innovációs hálózatokat hozva így létre a soknemzetiségű és eltérő fejlettségű körzetek között.
hazahívta azt a 26 attasét, akik tudományos és technológiai kérdésekkel foglalkoznak, az olasz bilaterális kapcsolatokat építik K+F és technológia transzfer témákban. A lassuló nemzetgazdaság, az Európában, ill. világszerte tapasztalt gazdasági válságjelenségek még fokozottabban rávilágítanak a versenyképesség, a technológiai megújulás kérdéseire, így a tudományos diplomaták közvetítő szerepére.
Dr. Hagymási Tünde TéT attasé (Róma)
„Biotechnológia – varázslat” című kiállítás Németországban
A kétnapos konferencia alkalmával a tudományos attasék tájékoztatást kaptak a területüket érintő minisztériumok stratégiájáról, a tárcák elvárásairól az attasék felé. Így az előzetes program tartalmazta a következő minisztériumok képviselőinek tájékoztatóját: Közoktatási és Tudományos Kutatások Minisztériuma, Termelő Tevékenységek Minisztériuma, Környezetvédelmi Minisztérium, Innovációs és Technológiai Minisztérium, Kommunikációs Minisztérium.
Az osnabrücki (Alsó-Szászország) Környezetvédelmi Kommunikációs Központban nyílt meg november végén a „Biotechnológia – varázslat” című kiállítás. A DBU(Szövetségi Német Környezetvédelmi Alapítvány) által szervezett és a legfrissebb kutatási eredményeket népszerűsítő kiállítás témái: • „Sörfőzés és a bioszenzorok” – a német nemzeti ital készítésének rejtelmeibe vezet be, • „Baktériumok mint tisztítóeszközök” – a baktériumoknak a nagyközönség előtt alig ismert tevékenységét mutatja be a hulladékoldásban és szennyvíztisztításban, • „Enzimek, a biotechnológia munkaeszközei” – számítógépre modellezett játékokon mutatja be az enzimek életét és tulajdonságait, • „Életminőség emelése a bioszenzorok révén” – a bioszenzorok fontosságát mutatja be pl. a transzplantációs műtétek során, • „Élelmiszer és a biotechnológia” – a legnépszerűbb téma: a tömegélelmiszerek, mint kenyér, sör, bor, sajt előállításába vezeti be a látogatókat.
A minisztériumok bemutatkozásán túl a főbb nemzeti kutatási központok vezetői és a Rektori Konferencia elnöke tartottak előadást. A tematikus munkacsoportok a következő szakmai területekre koncentráltak: • Információ technológiák és kommunikáció • Egészségügy és biotechnológiák • Vállalkozás, K+F, technológiai innováció • Energia, környezet és fenntartható fejlődés Dr. Hagymási Tünde TéT attasé (Róma)
Német-kínai gazdasági és oktatási együttműködések: Az első transzrapid-vonal Kínában német segítséggel
A számítógép által vetített előadások kis, lesötétített termekben várják a kiscsoportos látogatókat, ahol a megjelenített (tízezerszeresre nagyított) szenzorok és enzimek szinte kézzelfogható valósággá válnak. Már a kiállítás kapuja is vendégcsalogató: egy óriási Pyrococcus furiosus (=száguldó tűzgolyó) fogadja a belépőt. Ez a mikroorganizmus arról nevezetes, hogy 100 °C feletti hőmérsékleten életképes.
2002. december 29-én magas szintű német delegáció látogatott Gerhard Schröder német kancellár vezetésével Kínába, hogy gazdasági és oktatási együttműködésekről tárgyaljon, továbbá részt vegyen az első transzrapid vasútvonal felavatásán. A kancellárnak – hivatali ideje alatt ez volt a negyedik kínai látogatása.
Bádonfai Judit TéT attasé (Berlin)
Az NSZK még 2000-ben írt alá szerződést a Sanghai város és Pudong repülőtere közötti 30 kmes szakaszon egy mágneses függővasút elkészítésére. Időközben Németországban is előkészületek történtek a 2006-os futballvilágbajnokság idejére tervezett két új transzrapidvonal felépítésére (Düsseldorf-Dortmund és München-Erding között).
Az olasz TéT attasék tudományos konferenciája 2002. december 18-19-én zajlott Rómában az olasz TéT attasék második nemzeti konferenciája. A Külügyminisztérium ebből az alkalomból 36
A kínai építést afféle tesztnek szánták: ugyanis a belföldi német vonalak felépítése iránt kezdettől fogva mutatkozó befektetői érdeklődés növekedésére lehetett számítani, ha a fenti német technológia Kínában bebizonyítja a tervekben ígért kiváló minőséget. Ezért volt igen lényeges, hogy – az ígérethez híven – a német építők még 2002-ben átadják a kínai vonalat.
Az 1907-ben egy német orvos által alapított tongji egyetem volt a kiinduló pontja a ma már igen széleskörű német-kínai oktatási kapcsolatoknak, melyről a kínai államelnök, Jiang Zemin tavalyi berlini látogatásán megállapodást is írtak alá. A megállapodás rögzíti a diplomák kölcsönös elismerését és az oktatói cserén kívül számos új együttműködési formát javasol a két ország között.
A német konzorcium vezető vállalata, a Thyssen-Krupp 1984 óta fejleszti ezt a technológiát, melynek bevezetését többször is az igen magas beruházási költségektől visszariadó szövetségi kormányok akadályozták meg. A korábban többnyomtávúnak elképzelt, ma már lebegő mágnesvasút a 07-es szériaszámot viseli és a megelőző változatoktól nem annyira a sebességben tér el, a fejlesztők a változtatások során inkább a szinte tökéletes biztonság elérését, a levegőszennyezés mérséklését és a hangszennyezés problémájának megoldását (hangtalanság) tartották szem előtt.
A tongji egyetemnek a kancellár saját „ajándékot” is vitt: 15 ösztöndíjat, melyet kínai diákok a német nyári egyetemeken vehetnek igénybe. Bádonfai Judit TéT attasé (Berlin)
Az új vonat valóban halk, villámgyors és igen tiszta. Alig két év alatt épült fel a 30 km hosszú szakasz, német tervezők és építésvezetők felügyeletével, de kínai munkások közreműködésével. A kínai fél annyira elégedett volt a szakasz hibátlan és példátlanul gyors építésével, hogy azonnal szerződést írtak alá a Shanghai és Hangcsou, valamint a Shanghai és Nanjing városok közötti szakaszok 2003-ban történő felépítésére. A kínai kormány a tesztszakasz alapján összesen 8000 km transzrapidvasútvonal kiépítését tervezi az országban. Schröder kancellár a sanghaji egyetemen mondott beszédében kiemelte, hogy a város hihetetlen fejlődésnek indult, és nem véletlen, hogy támogatást kapott a 2010-es világkiállítás megrendezésére. Az EXPO nyilván még további lendületet fog adni majd a régiónak és további befektetőket vonz majd ide, melyek között – a remények szerint – további német vállalatok is lesznek majd. A kínai gazdaságpolitika – főleg az ország WTO-hoz történő csatlakozásával – további nemzetközi sikerekre számíthat. A kancellár – számunkra örvendetes módon – azt is kiemelte, hogy Európa további tíz országgal történő bővülésével országa most már egy 450 milliós belső piac résztvevője és ezt az együttműködést kínálja fel Kínának. „Az innováció és a gazdasági növekedés hosszú távon azonban csak egy nyitott társadalomban lehetséges, ezért szükség van Kínában is a szabad internet-hozzáférés megvalósítására” – szállt síkra a német kancellár az egyenlő társadalmi jogokért.
37
A rendezvény témája az
Német-Magyar Innovációs-Kooperációs Nap és Üzletember-találkozó
alternatív energiaforrások hasznosítása.
A korszerű technológiák transzferének, a tudás és a tőke áramlásának elősegítésére a németországi Iparágazati Kutatási Egyesületek Munkaközössége (Arbeitsgemeinschaft industrieller Forschungsvereinigungen - AiF) hatodik alkalommal rendez innovációs-kooperációs napot és üzletembertalálkozót
A rendezvény térítésmentes, a jelentkezési lapot 2003. március 5-ig kell visszaküldeni; a jelentkezők meghívót kapnak. A német és magyar jelentkezők kooperációs ajánlatai és profiljai megtekinthetők lesznek a Nemzetközi Technológiai Intézet honlapján (www.neti.hu/aif.htm).
2003. március 24-én Budapesten a
A rendezvény délelőtti részében előadások hangzanak el a német és a magyar innovációtámogatási és forrásbiztosítási lehetőségekről. A délutáni részben kerül sor a leendő kooperációs partnerek közvetlen tárgyalásaira.
német és magyar innovatív kisés középvállalkozások, kutató intézetek és beruházók számára.
A 6. Keretprogram Magyar Nyitókonferenciájának következő,
„Hogyan pályázzunk az EU 6. KTF Keretprogramjában?” című rendezvényére 2003. február 14-én pénteken kerül sor Budapesten, a Congress Park Hotel Flamenco Ravel termében. A rendezvény délelőtti programja a pályázás gyakorlati kérdéseivel foglalkozik, míg a délután során a magyar szakmai szervezetek pályázati lehetőségeiről lesz szó a Keretprogramon belül (kollektív kutatási projektek). További információ: Tudományos és Technológiai Alapítvány Tel.: (1) 214-7714, (1) 225-0437. Fax: (1) 214 7712 E-mail:
[email protected] A jelentkezési lap elérhető a www.tetalap.hu címen.
38
Program 1. rész: A pályázás gyakorlati kérdései 08:30-09:00
Regisztráció
09:00-09:15
Köszöntő Kleinheincz Ferenc, főosztályvezető, OM KFHÁT
09:15-09:45
Hogyan jutunk 5-ről 6-ra: újdonságok a 6. keretprogramban Mezei István, osztályvezető, Külügyminisztérium
09:45-10:15
Gyakorlati pályázási tudnivalók 1. rész Zsigmond Attila, irodavezető, HunOR Iroda, Brüsszel
10:15-10:45
Kávészünet
10:45-11:30
Gyakorlati pályázási tudnivalók 2. rész Zsigmond Attila, irodavezető, HunOR Iroda, Brüsszel
11:30-11:50
A Keretprogram részvétellel kapcsolatos jogi kérdések Bokor Tamás, SBG&K Szabadalmi és Ügyvédi Iroda
11:50-12:05
Hazai pályázati háttértámogatások Gulyás Ágnes, OM KFHÁT
12:05-12:45
Kérdések, konzultáció
12:45-13:45
Ebéd
2. rész: Magyar szakmai szövetségek az európai kutatás-fejlesztésben 13:45-14:15
Kis- és középvállalkozások számára elérhető támogatási lehetőségek Barkó József, Nemzeti Kontaktpont, KKV-specifikus Akciók, OM KFHÁT
14:15-15:15
Az EU 6. KTF Keretprogram Kollektív kutatási programjának ismertetése, pályázati lehetőségek a szakmai szövetségek számára Kőnig Zsuzsa, Európai Bizottság, Kutatási Főigazgatóság
15:15-15:35
Kávészünet
15:35-15:50
Egy kollektív kutatási projekt magyar résztvevőjének tapasztalatai Lőrincz István, MAGOSZ
15:50-16:30
Kérdések, konzultáció
Pályázatok kutatásaik/fejlesztéseik sikeres megvalósításához török intézményekkel kívánnak együttműködni és a közös tevékenység célját, tartalmát, kapcsolattartási igényét a török partnerintézménnyel előzetesen egyeztették.
Pályázati felhívás Az Oktatási Minisztérium, Kutatás-Fejlesztési Helyettes Államtitkárság, Kétoldalú TéT Együttműködési Osztálya pályázatot hirdet a Magyar Köztársaság és Törökország közötti kormányközi tudományos és technológiai együttműködés keretében kutatási/fejlesztési projektek nemzetközi kutatócseréjének támogatására.
Nem pályázhat olyan intézmény, amely csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás alatt áll, vagy a volt OMFB-vel szemben szerződéses kötelezettségen alapuló, illetve az államháztartás bármely más alrendszerével szemben lejárt tartozása van.
Pályázhatnak egyetemek (egyetemi tanszékek, intézetek, kutatócsoportok), kutatóintézetek, vállalatok kutatás-fejlesztési egységei, amelyek fedezeti forrással rendelkező
A rendelkezésre bocsátott pályázati űrlapon, az ahhoz mellékelt kitöltési tájékoztató szerint elkészített és a török partnerrel egyeztetett közös 39
pályázatok szerint):
beadási
határideje
(postabélyegző
A pályázatok elérhetők a http://fp6.cordis.lu/fp6/calls.cfm címen.
2003. március 30. A pályázatokat az alábbi címre kell benyújtani: Oktatási Minisztérium Kutatás-Fejlesztési Helyettes Államtitkárság Kétoldalú TéT Együttműködési Osztály Budapest 5, Pf. 565 1374 A benyújtott pályázatok elfogadásáról, azaz a pénzügyi támogatás odaítéléséről szakértői véleményezés alapján a két kormány képviselőiből álló Vegyesbizottság dönt. Az együttműködési projektek időtartama 24 hónap. Pályázati űrlap és kitöltési útmutató letölthető az OM honlapjáról: www.om.hu
A RIKEN Brain Science Institute 2003-as nyári kurzusa A RIKEN Agykutató Intézet meghirdette 2003as nyári programját. Az idei kurzus a „Nurturing the brain” elnevezést kapta. A 2000 óta rendszeresen megrendezett program továbbképzést biztosít az agyműködés iránt érdeklődő diplomás és doktori fokozattal rendelkező fiatal kutatók számára. A 2003-as kurzus tematikája széles területet ölel fel, a középpontban a születés utáni tanulási képesség és szocializálódás fejlesztése, illetve az ezt a folyamatot befolyásoló egészségügyi és patológiai tényezők állnak. A nyári kurzus egyik formája egy 2 hónapos továbbképzés az intézet laboratóriumaiban (június 27 - augusztus 30.), másik formája egy több napos intenzív előadássorozat (július 30 - augusztus 10.) neves külföldi és japán tudósok részvételével. Lehetőség van a 2 hónapos képzés mellett az intenzív előadássorozaton is részt venni. A 2 hónapos kurzusra való jelentkezés határideje február 28, míg az előadássorozatra való jelentkezésé március 31. A programon való részvételhez anyagi támogatás igényelhető (szállás és utazási költség). Részletesebb információ a http://summer.brain.riken.go.jp honlapon található. Kanyár Gyöngyi TéT attasé (Tokió)
Megjelentek az EU 6. Keretprogram pályázati felhívásai 40
A japán Oktatási Minisztérium új hallgatói csereprogramja külföldi fiatal kutatók számára (2003/2004) A program célja, hogy támogassa a japán egyetemek és külföldi egyetemek, ill. kutatóintézetek közös kutatási projektjeiben résztvevő posztgraduális hallgatók, valamint fiatal kutatók cseréjét. • • • • • • • • • •
Pályázni a következő kutatási területeken lehet: élettudományok; információs technológia; nanotechnológia és anyagtudományok; környezettudományok; energiakutatás; szociális infrastruktúra; gyártástechnológia, robottechnológia; űrkutatás, óceánkutatás; közgazdaságtan, üzleti adminisztráció; jogtudomány.
A pályázatot csak az együttműködésben résztvevő japán egyetem adhatja be. A tervezett létszám összesen 150-150 fő, a pályázatok elbírálását a minisztérium megfelelő főosztálya végzi. Részletesebb információ a minisztérium honlapján (www.mext.go.jp/english/index.htm) található. Kanyár Gyöngyi TéT attasé (Tokió)
OM Nemzetközi K+F Hírlevél Megjelenik havonta Kiadja: Oktatási Minisztérium Felelős kiadó: dr. Siegler András 1052 Budapest, Szervita tér 8. Telefon: 484-2567 Fax: 266-0254 ISSN: 1218-8379 A szerkesztőség címe: OM Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárság, Attaséi és Információs Osztály
41
Ideiglenes magyar nemzeti kapcsolattartók (NCP-k) az EU 6. Keretprogramban Szakprogram NCP koordináció
Ideiglenes NCP
Cím
Kleinheincz Ferenc
Genomika és Dr. Pörzse Gábor biotechnológia az egészség szolgálatában Az információs társadalom Bognár Vilmos technológiái Nanotechnológia és nano- Mokry Zsuzsa tudományok, ismeretalapú multifunkcionális anyagok, új gyártási eljárások és berendezések Űrkutatás Dr. Patkós Enikő Légiközlekedés
Helvei Ildikó
Élelmiszerminőség és biztonság
Dr. Somogyi Zoltán
Fenntartható fejlődés, globális változás és ökoszisztémák Polgárok és kormányzás a tudásalapú társadalomban
Szabó Ilona
Újonnan kibontakozó kutatási területek és technológiák Kis-és középvállalatok kutatási tevékenységnek támogatása A nemzetközi együttműködést támogató specifikus tevékenységek A kutatás és innováció ösztönzése
Dr. Hanák Péter
Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkársága, 1052 Budapest, Szervita tér 8
Magyar Űrkutatási Iroda 1054 Budapest, Alkotmány u. 27.
Dr. Darányi Sándor
Barkó József
Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkársága, 1052 Budapest, Szervita tér 8
Gulyás Ágnes Dr. Roboz András
Tel./fax E-mail Tel: +36 1 484 2579 Fax: +36 1 266 2055 E-mail:
[email protected] Tel: +36 1 484 2532 Fax: + 36 1 318 7076 E-mail:
[email protected] Tel: +36 1 484 2517 Fax: + 36 1 318 4130 E-mail:
[email protected] Tel: +36 1 4842533 Fax: + 36 1 318 4064 E-mail:
[email protected] Tel: +36 1 301 0969 Fax: +36 1 301 0979 E-mail:
[email protected] Tel: +36 1 484 2515 Fax: +36 1 317 8717 E-mail: ildikó
[email protected] Tel: +36 1 484 2526 Fax: +36 1 318 7076 E-mail:
[email protected] Tel: + 36 1 484 2521 Fax: + 36 1 318 7213 E-mail:
[email protected] Tel: +36 1 484 2598 Fax: +36 1 266 2055 E-mail:
[email protected] Tel: +36 1 484 2538 Fax: +36 1 318 4113 E-mail:
[email protected] Tel: +36 1 484 2547 Fax: +36 1 318 4524 E-mail:
[email protected] Tel: +36 1 484 2580 Fax: +36 1 266 2055 E-mail:
[email protected] Tel: +36 1 484 2553 Fax: +36 1 266 2055 E-mail:
[email protected] Tel: +36 1 484 2578 Fax: +36 1 266 2055 E-mail:
[email protected]
Humán kutatói erőforrások Csuzdi Szonja és a kutatói mobilitás elősegítése Kutatási infrastruktúrák EURATOM Dr. Lengyel Zoltán Országos Atomenergia Tel: +36 1 436 4850 Hivatal Fax: 36 1 436 4843 1036 Budapest, Fényes A. E-mail:
[email protected] u. 4. Postacím: 1539 Bp. 114. Pf. 676
42
