Nemzetközi K+F Hírlevél 2003. február E számunk rovatai: Kormányzati informatika.......................3. old. Tudománypolitika................................20. old. Finanszírozás .......................................26. old. Kutatói társadalom...............................27. old. TéT együttm ködés .............................29. old. Orvostudomány, biotechnológia..........30. old. Környezetvédelem ...............................33. old.
Oktatás.................................................34. old. Energetika............................................36. old. Ipar ......................................................38. old. rkutatás .............................................39. old. Események, rendezvények ..................40. old. Pályázatok ...........................................42. old. Nemzeti kapcsolati pontok ..................44. old.
Elektronikus kormányzat külföldön Amikor a fejlett országok elektronikus kormányzásáról szóló TéT-attaséi jelentések elé bevezet írására kértek meg, el ször is egy régi történet jutott az eszembe. Az 1980-as évek közepén egy volt m egyetemi kollégám hosszabb id re az Egyesült Államokba települt át (ma nagytekintély professzor az egyik amerikai egyetemen). Egyik els levele arról szólt, hogy egészen jól halad a telefonhasználat elsajátításában. Hogyan? értetlenkedtünk mi, itthon maradottak. Mi van ezen tanulnivaló? Annyit tudtunk, hogy t lünk nyugatra az ember felveszi a kagylót, tárcsázza a számot, és utána teszi a füléhez a kagylót, míg nálunk felveszi és a füléhez teszi a kagylót, majd vár a vonalra, vár a vonalra… Ahhoz az axiómához, hogy „vonal pedig van”, gondoltuk, elég gyorsan hozzá lehet szokni. A levél folytatásából azután kiderült, hogy az axiómának súlyos következményei vannak, mert Amerikában a telefonálás – életforma (volt, és feltehet en ma is az). A levélb l megtudtuk, hogy telefonon nemcsak pizza, mozi- és színházjegy, taxi és virág rendelhet , de menetjegy és helyfoglalás is repül re és buszra, szoba szállodába, szakirodalom a könyvtárból, ügyintézési tudnivalók és rlapok a hivataloktól, konferenciabeszélgetés a távközlési vállalattól és így tovább. Csaknem húsz évvel kés bb, úgy gondolom, az internethasználat is sokak, sokunk életformájává vált, ill. válna, ha legalább annyit el lehetne ma intézni az internet révén, mint annak idején telefonon lehetett Amerikában. Messze vagyunk még attól (az európai országok többségében is, nemcsak Magyarországon), hogy el ször az interneten nézzünk utána, ha szükségünk van valamire: egy telefonszámra, egy kérd ívre, egy könyvre, egy ügyintézési eljárás leírására, valamilyen árucikkre. Magyarország lakosainak ma kb. 10%-a mondható rendszeres internethasználónak. Ahhoz, hogy ez megváltozzék és az internethasználat életformánkká váljék, az internetelérés általánossá és olcsóbbá válásán túl els sorban az kell, hogy a mindennapjainkat tegye egyszer bbé. A mobiltelefon-használat, drágasága ellenére, azért tudott nagyon rövid id alatt tömegessé válni nálunk is, mert kényelmes, hogy (némi túlzással) bárhonnan és bármikor el tudunk érni bárkit. A bevásárlóközpontok (amelyeket sokan tán csodálunk, ámde nem szeretünk) is azért szaporodnak gombamódra, mert kényelmes, hogy (sokkal inkább, mint egykor a Corvin áruházban) minden szinten szinte mindent megtalálunk. A magánszféra teszi a magáét Magyarországon is: a keresked k jól felfogott üzleti érdeke, hogy jelen legyenek az Interneten az árucikkeikr l szóló tájékoztatókkal, árlistáikkal, szolgáltatásaikkal, a Matáv a telefonkönyvével, a Máv és Malév a menetrendjével, a tévétársaságok a napi m sorajánlataikkal. Ezek végül is jó dolgok mindnyájunknak mint fogyasztóknak. De kevés. Az állam polgáraiként azt várjuk el az államtól a hivatalnoki rétegre gondolva saját magunktól, hogy ügyes-bajos dolgaink intézését tegye kényelmesebbé. Igen, az Internetnek - ahhoz hogy jobban szeressük, többet használjuk – els sorban a kényelmünket kell szolgálnia. Ne kelljen naphosszat szaladgálnunk csak azért, hogy megtudjuk, egy papírt rosszul töltöttünk ki, egy igazolást nem csatoltunk, vagy éppen csak azt, hogy nem ebbe a hivatalba kellett volna jönnünk. 1
Amint a TéT-attasék itt következ írásaiból is látható, ma (még?) az e-kormányzat fogalmát zavarba ejt en sokféleképpen értelmezzük: vannak, akik szinte mindent, ami informatika vagy informatikai alkalmazás, ide sorolnak, mások sz kebbre szabják az e-kormányzat határait. Mindenképpen hasznos látni, hol tartanak más országok az e-kormányzat – értelmezésem szerint az állampolgárok által távolról, Interneten át elérhet miniszteriális, önkormányzati és más közhivatali szolgáltatások – megvalósításában. A közfelfogás szerint (nálunk mindenképpen, de néhol külföldön is) az e-kormányzat megvalósítása informatikai kérdés. Ez súlyos tévedés. Mint az életben annyi más területen, az informatika, a számítástechnika pusztán csak eszköz. Egy több évtizedes meghatározás szerint a számítógép intelligenciaer sít berendezés. De ha az intelligencia hiányzik egy rendszerb l, akkor a számítógép a hiányát er síti fel, teszi láthatóvá. - Nos, az e-kormányzat megvalósításához vezet els lépéseknek a hivatali munka meg- és átszervezésének kell(ene) lennie. Ha az ügyviteli folyamatok nincsenek szabályozva; ha az ügyiratok, nyilvántartások nincsenek egységesítve, bizonyos értelemben szabványosítva; ha az ügyrendek és maguk a jogszabályok tele vannak ellentmondásokkal, az informatika csak a káoszt er síti. Fontos dolog, hogy Magyarországon 2001 szeptemberében megszületett az elektronikus aláírásról szóló törvény. De másfél év elteltével csupán egyetlen olyan ismert hazai közszolgáltatás van, ahol ügyiratot elektronikus úton be lehet adni: az APEH egyes kiemelt ügyfelei nyújthatják be így az adóbevallásukat. Az APEH, amelynek érdekeltsége a kérdésben nyilvánvaló, egyébként is élen jár az elektronizálásban: a személyi jövedelemadó-bevallás elkészítését segít , az Internetr l letölthet programja egyedülálló (és ami igazán fontos, jól használható!) hazai e-kormányzati szolgáltatás. Interaktív szolgáltatásként példaérték a Magyar Országgy lés weblapja is (
), ahol a képvisel k adatai és életrajza, az Országház bemutatása stb. mellett különféle, napi aktualitású irományok – többek között el terjesztések, határozatok, interpellációk – is megtalálhatók. 2001 végén kezdte meg m ködését a címen a kormányzati portál. Alapvet en olyan ma is, mint a napi- és hetilapok internetes változata: els sorban híreket, kis színeseket közöl. A minisztériumok és a nagyobb önkormányzatok honlapja általában a kormányzati portálhoz hasonló, holott inkább interaktív szolgáltatásokat kellene nyújtaniuk, nyilvános adatbázisokhoz kellene a hozzáférést lehet vé tenniük, a napi ügyintézés menetér l tájékoztatniuk, különféle rlapokat le- és kitöltésre kínálniuk, stb. Meggy z désem, hogy az e-kormányzatnak mindenekel tt e-ügyfélszolgálatnak kell lennie. Nem túl biztató a kép, ha a hazai minisztériumok, önkormányzatok honlapjait ilyen szemmel nézegetjük. Az ügyintézéshez szükséges ügyviteli leírások, rlapok ritkán tölthet k le. Az egyik önkormányzat honlapján végre találtam egy „Letölthet rlapok” menüpontot - mindössze egy, egyetlen rlappal! A különféle pályázati kiírások, és ez jó dolog, többségükben megtalálhatók a Weben, a pályázati rlapok azonban jó esetben is csak Word dokumentumként tölthet k le és ki, ezért mindenki ott és úgy változtathat a szövegükön, ahol és ahogyan akar. Az elektronikus rlapkitöltésnek ennél biztonságosabbnak kellene lennie; a technika ezt már ma is lehet vé tenné. B ven van hát mit tenni a magyar közhivatalokban. Kormányzati tervek vannak: készül a nemzeti informatikai stratégia legújabb változata az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban (). Ebb l idézem: „5.2.1. eÁllamigazgatás A szolgáltató állam kiépítésének kulcskérdése a közigazgatási mechanizmusok digitális platformra helyezése hivatalon belül, hivatalok között, és a hivatal-ügyfél viszonylatában egyaránt. Mindez az ügyfelet helyezi középpontba, növeli az ügyintézés eredményességét, átláthatóságát, tisztességességét, fokozza az állam és polgára között a bizalmat. Az elkövetkez három évben az állampolgároknak és a gazdálkodó szervezetek számára is számos területen kell lehet vé tenniük a lehet leg napi 24 órában m köd elektronikus ügyintézést. Az állampolgárok részére els sorban a következ ügyek intézését kell elektronikus úton intézhet vé tenni: az álláskeresést, a jövedelemadó-bevallást, a társadalombiztosítási ügyintézést, a személyi igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézést, a lakcímváltozás bejelentést, közkönyvtárakba való beiratkozást, kölcsönzés-meghosszabbítást, fels oktatási intézményekbe történ jelentkezést, gépjárm -nyilvántartást, anyakönyvi adatok kikérését és rend rségi bejelentését, építési engedélyek és tulajdonlap kérését. A gazdálkodó szervezetek számára elektronikusan is lebonyolíthatóvá kell tenni: az ÁFA és társasági nyereségadó bevallását, cégbejegyzést, 2
vámnyilatkozatok beadását, statisztikai adatok szolgáltatását, közbeszerzésekben való részvételt, környezetvédelmi engedélyek beszerzését stb. El kell érni, hogy bárki alkalmazhassa az elektronikus aláírást a hivatalos ügyek interaktív és tranzaktív lebonyolítására. Az állampolgársággal, egészségügyi és nyugdíjellátással, a helyi és központi adózással stb. kapcsolatos, a személyi azonosítást igényl ügyeket megfelel en védett, bizalmas, biztonságos technológiával kell megoldani. Az eÁllamigazgatás speciális területeként kell tekinteni az eRendvédelmet, amely magában foglalja a rend rség és egyéb rendvédelmi szervek által a lakosság részére nyújtható elektronikus szolgáltatásokat, akár az ügyfél kér, akár az ügyfél kíván adatot, információt közölni. 5.2.2. eÖnkormányzatok 2003 végére Magyarországon minden m köd önkormányzat fel lesz szerelve a munka végzéséhez szükséges infokommunikációs eszközparkkal, és rendelkezni fog hálózati kapcsolattal. A hálózatba kapcsolt, polgárbarát önkormányzatokban óriási er rejlik: a civil társadalommal összefogva közcélú és hasznos információk, szolgáltatások sora válhat mindenki számára elérhet vé, s miközben szorosabbra f zhet a kapcsolat a lokális közösségekkel, aközben az önkormányzatok a globális piacon való „virtuális megjelenésb l” egyéb valóságos el nyöket kovácsolhatnak (idegenforgalom, befektetések stb.). Mindehhez természetesen nemcsak eszközzel, hanem az ügyek vitelét megkönnyít fejlesztésekkel, valamint képzéssel kell segíteni az érintetteket.” A február 22-ei napilapokban rövid hír jelent meg a soron következ (els ?) lépésr l: „Tegnap hivatalosan is elindult a Magyarország.hu nev közösségi portál, amelyet »a valódi szolgáltató állam kapujának«, országos közösségi portálnak szán a Miniszterelnöki Hivatal.” A TéT-attasék által felvázolt körkép segíthet abban, hogy ez a portál és sok-sok követ je megfeleljen annak, amiért - mindnyájunk sok-sok pénzéb l - létrehozták. Hanák Péter f osztályvezet -helyettes OM KFHÁT Infokommunikációs Technológiák Osztálya
Kormányzati informatika Government Strategy) is az elnök E-Government cselekvési terve alapján.
USA kormányzati informatika 2001 végén látott nyilvánosságot Bush elnök átfogó e-kormányzati cselekvési terve, amely a kormány által nyújtott e-kormányzati szolgáltatások gyökeres megújítását t zte ki célul.
A stratégia a minisztériumok és egyéb kormányszervek képvisel ib l létrehozott, mintegy 80 f s task force munkája eredményeként jött létre. A tervezetet bemutató OMB az egységes keretben megvalósítandó, összesen 24 önálló kezdeményezést négy szegmensbe osztotta: • A nagyközönségnek nyújtott szolgáltatások (Government-to-Citizens, G2C) • Az üzleti szférának nyújtott szolgáltatások (Government-to-Business, G2B) • Más kormányzatoknak (állami, helyi) nyújtott szolgáltatások (Government-to-Government, G2G) • A szövetségi kormányzaton belüli szolgáltatások (Internal Efficiency and Effectiveness, IEE)
(A nagyságrend érzékeltetésére: Az Egyesült Államok szövetségi információs technológiai kiadásai 2002-ben több mint 48 milliárd dollárt tettek ki, s ez a szám 2003-ban 52 milliárdra emelkedik. A kiadások jelent s része internettel kapcsolatos költségeket jelentett. Jelenleg 35 millió web oldalról és 22 ezer web site-ról beszélhetünk.) A kormányzati informatika szempontjából kulcsfontosságú a Fehér Ház Igazgatási és Költségvetési Hivatala (Office of Management and Budget - OMB). Az OMB dolgozta ki a költségvetés (és az ezen belül a K+F költségvetés) részletei mellett az amerikai e-kormányzati stratégiát (E-
Az egész kormányzatra vonatkozó integrált cselekvési terv az OMB elképzelései szerint kikü3
szöböli az eddigi redundanciákat, csökkenti a szolgáltatások menedzsment és koordinációs er forrásigényét, valamint egyszer síti a nagyközönséggel és az üzleti élettel való kommunikációt. Mindez azonban azt is jelenti, hogy az USA kormányszerveinek minden korábbinál jobban kell együttm ködniük a terv sikere érdekében, és el kell fogadniuk, hogy egyes, eddig teljesen hatáskörükbe tartozó programok központi felügyelet alá kerülnek. (Itt utalunk az újonnan létrehozott csúcsminisztérium, a Department of Homeland Security jelenleg még pontosan meg nem határozható, de bizonyos területeken – pl. Cybersecurity – várhatóan domináns szerepére.)
legi költségvetési évben 45 millió dollárt ekormányzati projektekre fordítanak. A határozat a kormányzati szerveket arra ösztönzi, hogy a polgárok számára minél több szolgáltatást tegyenek az interneten elérhet vé. (A törvényhozás például a regulációt végz szervezetekt l megköveteli, hogy a szabályok kialakításánál a tervezeteket interneten tegyék közismertté, és fogadják a közvélemény emailen történ reagálását. A kormányszerveknek a web lapjukon is közzé kell tenniük azokat az információkat, amelyeket a hivatalos közlönyben (Federal Register) megjelentetnek. A szövetségi bíróságok szintén internet tájékoztatásra lesznek kötelezve.
Az OMB a négy terület élére egy-egy „portfoliómenedzsert” nevezett ki, akik az adott terület felügyeletét a négy, az érintett kormányintézmények megfelel vezet ib l álló tárcaközi tanács (Informatikai Igazgatói Tanács, Költségvetési Igazgatói Tanács, Közbeszerzési Vezet i Tanács, Emberi Er forrás Menedzseri Tanács) munkájára alapozva gyakorolják. Minden kezdeményezésnek van egy vezet kormányintézménye, amely a napi operatív tevékenységet végzi. A kezdeményezésben érintett egyéb kormányszervek a vezet intézménynek jelentenek az adott kezdeményezés keretében végzett tevékenységükr l.
A törvény f célja a szövetségi kormányzati internet portál, a FirstGov könnyebb elérhet ségének biztosítása. A törvény el írja egy Útmutató összeállítását az összes elérhet kormányzati web site-ról, ezzel is segítve a felhasználókat. Ez a címtár nem egyszer felsorolás lesz, hanem részletes osztályozásra alapozva lehet vé teszi a téma (és nem csak az intézmény) alapján való keresést. A törvény a személyes jogokat, információkat is védelmezni kívánja. A hivatalnokok képzésén keresztül kívánják a megkívánt színvonalat elérni. Az E-Gov Act és egyéb e-kormányzati tevékenység koordinálására egy új irodát (Office of Electronic Government) hoznak létre. Ennek vezet jét az elnök nevezi ki és az OMB igazgatójának, ill. helyettesének lesz alárendelve. A következ öt évre 345 millió dollár áll majd rendelkezésére az e-kormányzati munkát el segít projektekre.
(A 24 önálló stratégiai kezdeményezés, valamint az adott témát koordináló kormányzati intézmények és személyek jegyzéke a www.egov.gov címen érhet el.) Az elektronikus kormányzat amerikai fejl désének fontos fejleménye, hogy 2002 februárjában jelent sen megújult formával és tartalommal jelentkezett a FirstGov kormányzati portál. A 2000. szeptemberi bevezetés tapasztalatait felhasználva az új rendszert l a használhatóság ugrásszer javulását várják, és a 2001-es 50 milliós találati számot is szeretnék jelent sen megnövelni.
Az OMB-nél Mark Forman IT és E-Gov igazgatóhelyettesként való kinevezése a szétszórt ekormányzati struktúra összefogását jelentheti a kormányzati E-Government stratégia mentén. Az OMB szerepe a költségvetést, irányítást, koordinációt illet en meghatározó marad.
A keres rendszer (search engine) kifejlesztése nem bizonyult könny nek, és jelent s vitákat váltott ki. 2002 márciusában nagy meglepetést keltett a kormányzat bejelentése, miszerint az amerikai versenytársakat megel zve egy norvég cég kapta a megbízatást. A norvég „Fast Search and Transfer” cég olcsóbb és nagyon jól skálázható keres technológiája a hazai versenytársaknál egyértelm en magasabb szintet képvisel. A keres rendszer azóta rendszerbe is állt a FirstGov-on, és min ségi javulást eredményezett a kormányzati portál használhatóságában.
Az ország biztonságát garantálni hivatott, teljes kormányzati koordinációt végz új minisztérium (Department of Homeland Security - DHS) végs struktúrájának kialakítása és hatáskörének pontosítása hatással lesz a kormányzati informatikára is. A DHS az alaptechnológiák és a biztonsági kérdések szempontjából lesz megkerülhetetlen. A gyakorlati munka nagy része a kormányzati GSAnál (US General Services Administration) zajlik. A GSA a három központi kormányzati menedzsmentet végz szervezet egyike, élén Stephen A. Perry igazgatóval (Administrator). Évi költségvetésük 16 milliárd dollár, a 14 ezer alkalmazott
Az e-kormányzatra vonatkozó törvényt (Electronic Government Act) 2002. december 15-én Bush elnök jóváhagyta. A törvény alapján a jelen4
tevékenysége mintegy 66 milliárdos pénzügyi forgalmat érint. Az informatikával összefügg tevékenységük ennek csupán egy része.
vábbá az IT vállalati szektor kiemelked képvisel i. Az államigazgatás és a magánszektor együttm ködésével létrehozott csúcsszerv feladata az információs technológiával kapcsolatos nemzeti politikák meghatározása, az ezzel kapcsolatos stratégiák és irányelvek kidolgozása, a végrehajtás rendszeres értékelése. A központ munkáját a Kabinet Irodán belül m köd IT Politikák Iroda segíti, amelynek legfontosabb feladata a különböz minisztériumok és központi államigazgatási szervek IT politikájának koordinálása, javaslatok kidolgozása a központ számára.
A minisztériumok és egyéb kormányszervek önálló web site-tal, informatikai szolgáltatással rendelkeznek. Az Egyesült Államok kormányzati struktúrájából adódóan a FirstGov kormányzati portál mellett még a törvényhozás, az államok és a nagyobb városok informatikai szolgáltatása érdemel figyelmet. A kormányzati szerveknél kinevezett informatikai igazgatók tanácsa, a szövetségi CIO (Chief Information Officers) Council végzi az IT és az E-Government kérdésben a legfontosabb koordinációt.
A közigazgatási reform részeként 3 központi szerv összevonásával 2001 januárjában alakult Közigazgatási, Belügyi, Posta és Telekommunikációs Minisztérium (MPHPT) egy kézben felügyeli a távközlést, hírközlést, információs technológiákat, illetve a közigazgatást.
Az információs technológia m szaki hátterét a Kereskedelmi Minisztérium alá tartozó National Institute of Standards and Technology (NIST) biztosítja.
A Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium (METI) illetékes szervezeti egysége els sorban a technológiafejlesztésért, az e-kereskedelem szabályozásáért, illetve az információs technológiák biztonságos m ködtetéséért felel s.
Az IT ipar professzionális szervezetei ad hoc kommunikációt tartanak fenn a kormányzattal, érdekeiket az amerikai rendszerre jellemz lobbizás keretében próbálják érvényesíteni.
2. Az e-kormányzat m ködtetésének szervezeti rendje
E-Gov-nak nevezi magát az a marketing és képzési szakemberekb l álló szervezet is, amelyik rendezvények szervezésével és az E-Digest kiadásával az ipar és a kormányzat szakemberei közötti kapcsolat er sítésén fáradozik. Évente 6 konferenciát szerveznek, ezek közül az International Electronic Government Conference and Exposition a legjelent sebb, 2002-ben pl. több mint 15 ezer részvev vel. Az ENSz tagországok e-kormányzat terén nyújtott teljesítményét és eredményeit az American Society for Public Administration (ASPA) és a UN Department of Economic and Social Affairs közös tanulmánya foglalja össze, melynek címe: „Benchmarking E-government: A Global Perspective”.
Az e-government, mint a kormányzati IT politika egyik kiemelt területe a Kabinet Irodán belül m köd IT Stratégiai Központ felügyelete alá tartozik. Az ezzel kapcsolatos politikákat, végrehajtási stratégiákat a központ hagyja jóvá, a végrehajtással kapcsolatos terveket az MPHPT illetékes osztálya (Kormányzati Információs Rendszerek Tervezési Osztálya) és az egyes minisztériumok illetékes részlegei által kidolgozott javaslatok alapján az IT Politikák Iroda készíti el a központ számára. A minisztériumok a központ irányelvei alapján kidolgozott rendszerben m ködtetik on-line szolgáltatásaikat, amelyek a kormányzati portálon keresztül is elérhet k.
Dr. Takács István TéT attasé (Washington)
3. A kormányzati informatikai rendszer fejlesztésével kapcsolatos politikák, programok Az IT Stratégia Központ els ülésén (2001. január) elfogadta az információs technológiák fejlesztésével és elterjesztésével kapcsolatos nemzeti stratégiát, az ún. „e-Japan Strategy” programot. A program legfontosabb célkit zése, hogy Japán öt éven belül a világ legfejlettebb információs technológiával rendelkez országává váljon. A program négy kiemelt területet jelöl meg: • ultranagy sebesség hálózat létrehozása, ennek el segítése a magánszféra szerepl i közötti tisztességes és szabad verseny feltételeinek jogszabályi megteremtésével; • az elektronikus kereskedelem fejlesztése;
A kormányzati informatika helyzete Japánban 1. A kormányzati informatika szervezeti rendje A 2001 januárjában életbe lépett „Alaptörvény a modern információs és telekommunikációs társadalom megteremtésér l” cím törvényben foglaltaknak megfelel en a Kabinet Irodán belül 2001 januárjában megalakult az IT Stratégiai Központ. Az újonnan létrehozott szervezetet a miniszterelnök vezeti, tagja az összes miniszter, to5
• az e-government megvalósítása; • magas képzettség IT munkaer -potenciál megteremtése.
Az e-kormányzat gyors bevezetésének egyik akadálya a törvényi feltételek hiánya: a jelenlegi törvények az államigazgatási eljárások többségében írásbeliséget írnak el , az online ügyintézést lehet vé tév törvénymódosításokat a kormány benyújtotta a Parlamentnek. Az elektronikus aláírásról és a hitelesítési eljárásról 2001-ben elfogadott törvény az ügyfél oldaláról már megteremtette a feltételeket a hiteles azonosításhoz.
Az IT Stratégiai Központ az „e-Japan Strategy” által megfogalmazott célok megvalósítása érdekében 2005-ig szóló konkrét intézkedési javaslatot fogadott el („e-Japan Priority Policy Program”, 2001. március), továbbá jóváhagyta a 2002-re vonatkozó konkrét intézkedéseket rögzít „e-Japan 2002 Program” cím dokumentumot. Ezen dokumentum szolgál irányadóul az egyes minisztériumok számára a stratégiai program 2002-es megvalósításához.
2001 júniusa óta m ködik az egységes kormányzati közbeszerzési adatbázis, aminek segítségével hatékonyabbá, átláthatóbbá és költségtakarékosabbá válhat a közbeszerzés. 2001 októberében történt meg az els elektronikus tendereztetés. A rendszer egyel re a beszerzések sz k körére terjed ki, azonban néhány éven belül az elektronikus közbeszerzési eljárás általánossá válása várható.
Az IT Stratégiai Központ évente két alkalommal vizsgálja a program végrehajtásának ütemét, továbbá minden tavasszal részletes jelentést készít a végrehajtás aktuális helyzetér l. Szükség esetén a központ módosításokat foganatosít, ez történt 2001 szén is, amikor a strukturális reformok felgyorsítása érdekében, a központ javaslata alapján, a kormány az e-Japan programok felgyorsításáról döntött („Acceleration and Advancement of e-Japan Priority Policy Program and e-Japan 2002 Program). A 2002-es tavaszi felülvizsgálat eredményeit és a további konkrét javaslatokat rögzíti az IT Stratégiai Központ által idén júniusban elfogadott „e-Japan Priority Policy Program 2002”.
4. Kormányzati portál 2001 márciusában kezdte el m ködését a kormányportál, amelyet az MPHPT m ködtet. A japán és angol nyelv keres segítségével az állampolgárok hozzáférhetnek minden, a központi közigazgatási szervek honlapján szerepl információhoz, közigazgatási eljárások leírásához, továbbá néhány közigazgatási eljárás adatlapját már jelenleg is letölthetik és benyújthatják a hálózaton keresztül. A kormányportálról elérhet adatbázisok közül leggyakrabban a törvények és rendeletek adatbázisát keresik fel az érdekl d k. A portál megnyitása óta havonta átlagosan 200.000-n látogatják a honlapot.
Mindegyik dokumentum kiemelten foglalkozik a kormányzati informatika, illetve az e-government kérdésével, amely megvalósításának határidejét 2003-ra t zte ki a kormányzat. Nemzetközi összehasonlításban Japán ezen a területen elmarad a többi fejlett országtól. A legfrissebb japán statisztikák szerint a 2001-es pénzügyi év végére 590 eljárás (5,3%) digitalizálására került sor a központi közigazgatásban, ez az arány 2002-ben várhatóan eléri a 35%-ot, a 2003-as pénzügyi év végére pedig a központi államigazgatási eljárások kb. 98% lesz interneten keresztül bonyolítható. Minden minisztériumnak az idei év végéig meg kell teremtenie az ehhez szükséges infrastrukturális feltételeket (CA: Certification Authority, GAS: General-purpose Acceptance System), az MPHPT már elkezdte az ún. „Bridge Certification Authority” rendszer m ködtetését.
5. Az informatikai ipar helyzete Japánban Az „e-Japan Strategy” által megfogalmazott cél technikai feltételeinek megteremtéséhez a japán informatikai ipar gyors fejl dése nagymértékben hozzájárult. Az internet-hozzáféréssel rendelkez k száma az utóbbi években rohamosan emelkedett (2001. végén 55,93 millió japán felhasználó, 18,8%-os éves növekedés), a fejl dés ellenére az internet elterjedtségi foka nemzetközi összehasonlításban alacsonynak mondható (44%). A mobil internet-hozzáférés piacán azonban Japán továbbra is világels , az el fizet k száma közel 52 millió. Ami a 3G mobil kommunikációs szolgáltatást illeti, a japán piacon hagyományosan vezet NTT 2001-t l indította el ilyen jelleg szolgáltatását, legnagyobb versenytársa, a KDD idén márciustól, a japán mobil piac harmadik legnagyobb szolgáltatója, a Vodafone érdekeltségébe tartozó J-Phone 2002 decembert l vezette be az új szolgáltatást. A nagy sebesség és ultranagy sebesség hálózatok kiépítésében Japán élen jár: a szolgáltatók által nyújtott nagy sebesség internet-hozzáférés 35 millió háztartás számára elérhet (jelenlegi el fi-
1997-ben kezdte el m ködését a központi kormányzati szervek rendszereit (LAN: Local Area Networks) összekapcsoló ún. Kaszumigaszeki WAN (Wide Area Networks). 2002 áprilisában összekötötték a Kaszumigaszeki WAN-t a Helyi Önkormányzatok Integrált Adminisztratív Hálózatával (LGWAN). Els fázisban ez a központi kormányhivatalok és 60 megyei és helyi önkormányzat összekötését jelenti, azonban 2003-ra minden önkormányzatot bekapcsolnak a rendszerbe. 6
Kormányzati informatika Franciaországban
zet k száma 4,2 millió), ez a szám az ultragyors hozzáférés esetében 14 millió (jelenleg 0,035 millió el fizet ). 2000-es adatok szerint az ország területének 43%-át fedik le az optikai szálas hálózatok, a világon els ként itt indult el az ún. FTTH (fibreto-the-home) szolgáltatás. Japán nagy er feszítéseket tesz az IPv6 rendszerre való áttérés feltételeinek megteremtése érdekében, jelenleg a rendszer kiterjedt tesztelése folyik. A szolgáltatások b vülésével és a szolgáltatók közötti versenynek köszönhet en sikerült olcsón (kb. havi 20 USD) 24 órás nagy sebesség internet-hozzáférést biztosítani a lakosság számára.
Franciaországban a kormányzati informatikai rendszer m ködésében és fejlesztésében a korábbiakban is jelent s szerepet kapott, és a jöv ben is meghatározó szerepet kap a Miniszterelnök felügyelete alá tartozó szervezeti egységek koordinációs tevékenysége. A Jospin-kormány még 1998 elején hirdette meg a Kormányzati Akcióprogram az Információs Társadalomért (PAGSI: Programme d’Action Gouvernemental pour la Société d’Information) elnevezés programot. Raffarin kormányf 2002 novemberében jelentette be a Numerikus Köztársaságért az Információs Társadalomban elnevezés (RESO: Pour une REpublique numérique dans la SOciete de l’information) új kormányzati program indítását.
A fenti eredmények ellenére nemzetközi összehasonlításban az internet penetrációjában való lemaradás jelent s, ennek oka, hogy a helyi telekommunikációs piacon továbbra sem biztosított a szabad verseny érvényesülése. Az NTT csoport 1985-ös privatizációja ellenére megtartotta monopol helyzetét a fix internet szolgáltatások területén, azonban a piacra fokozatosan belép , alternatív megoldásokat biztosító új szolgáltatók megjelenésével a verseny er södik. A kormányzat az elmúlt évben több intézkedést is hozott a piac további megnyitása érdekében: aszimmetrikus szabályozást vezetett be az NTT monopóliumának megtörése érdekében, meger sítette az FTC (Fair Trade Commission) hatáskörét, új szervezetet (Telecommunications Business Dispute Settlement Commission) hozott létre a felmerül viták rendezése érdekében, egyszer sítette a meglév hálózatokhoz, közm vekhez való hozzáférés szabályait. Várhatóan a jöv évben újabb enyhítések várhatók a szabályozásban.
Az információs társadalom akcióprogramjának (PAGSI) végrehajtásához az elmúlt évek során egy államigazgatási struktúrákból, intézményi szervezeti egységekb l, valamint számos küls partnerb l álló rendszer épült ki. A rendszernek a most induló RESO programhoz történ adaptálása a 2003-as évt l várhatóan változásokat eredményez. A kormányzati informatika és e-kormányzat legfontosabb jelenlegi szervezeti egységei Franciaországban: • ATICA (Agence pour les Technologies de l’Information et de la Communication dans l’Administration): Kormányzati Információs és Kommunikációs Technológiák Ügynöksége. 2001 augusztusában váltotta fel a korábbi Információs és Kommunikációs Technológiák Kormányzati Támogatásáért felel s Tárcaközi Bizottságát (MTIC).
6. Specifikus, országra jellemz megoldások, átvehet tapasztalatok. Japán az elektronikus kormányzás bevezetésének kezdeti fázisában van, azonban bizonyos területeken (pl. elektronikus közbeszerzési eljárás) jelent s tapasztalatokkal rendelkezik. A technikai feltételek biztosítottak, a kormányzat jelenleg az adatbiztonság és megbízható m ködés meger sítésén dolgozik. A lakosság megnyerése érdekében elindított programok (e-airport, e-office, e-voting, Koizumi Cabinet Mail Magazine), illetve a magánszektor segítségével létrehozott e-government bemutatótermek (pl. e-Government Showroom, Hitachi) mintául szolgálhatnak az e-kormányzás magyarországi bevezetése során.
A miniszterelnök felügyelete alá tartozó ATICA feladata a közigazgatási struktúrák informatikai rendszereinek összehangolása, tárcaközi projektek értékelése, technikai, képzési, kutatási és egyéb operatív feladatok ellátása. Fejlesztéseik alapvet prioritásai között szerepel az inter-operabilitás javítása, továbbá a szoftverek és adatok újrahasznosíthatóságának megteremtése. (Honlap: http://www.atica.fr/) • DIRE (Délégation Interministérielle à la Réforme de l’Etat): Tárcaközi Közigazgatáskorszer sítési Bizottság. A miniszterelnök által felügyelt, de szervezetileg a Közszolgálati, Közigazgatás-korszer sítési és Területfejlesztési Minisztérium (Ministère de la Fonction Publique, de la Réforme de l’Etat et de l’Aménagement du Territoire) szerkezetébe ágyazódó egység feladatai közé a közigazgatás reformjá-
Kanyár Gyöngyi TéT attasé (Tokió)
7
val, az e-kormányzat fejlesztésével, az új informatikai technológiák államigazgatásban való elterjesztésével és az információs társadalom kiépítésével kapcsolatos államigazgatási feladatok tartoznak. A bizottság további fontos tevékenységei közül megemlíthetjük a közszolgálati honlapok koordinálását, vagy a nemzetközi e-kormányzati tapasztalatok nyomon követését. (Honlap: http://www.fonction-publique. gouv.fr/ministere/organisation/dire.htm)
ordinálása, felügyelete. (Honlap: http://www. internet.gouv.fr/francais/textesref/DDM.htm) • Innováció, kutatás-fejlesztés: CSTI (Conseil Stratégique des Technologies de l’Information) - Információ-technológiai Stratégiai Tanács. Közvetlenül a miniszterelnök felügyelete alá tartozó tanácsadó testület. Tagjai az ipari és a K+F szektor képvisel i. Koordinációs és véleményez tevékenysége mellett a tanács stratégiai irányelveket fogalmaz meg a kormányzat számára összhangban az EU K+F keretprogramok prioritásaival. (Honlap: http://www.csti. pm.gouv.fr/)
• COSA (Commission pour la simplification des formalités administratives): Ügyintézés-egyszer sítési Bizottság. 1998-ban létrehozott, közvetlenül a miniszterelnöknek alárendelt tanácsadó testület, amely a különböz tárcák adminisztráció-egyszer sítési (az e-kormányzat vonatkozásában els dlegesen az elektronikus adatgy jtési-, adatkezelési technikák) programjait véleményezi. A COSA elnöke a miniszterelnök. (Honlap: http://www.cosa.gouv.fr)
• Az információs rendszerek biztonsága: SGDN (Secrétariat Général de la Défense Nationale) - Nemzetvédelmi F titkárság. Közvetlenül a miniszterelnök felügyelete alá tartozó hivatal, melynek tevékenységi köre kiterjed az informatikai rendszerek biztonságának felügyeletére is (Honlap: http://www.csti. pm. gouv.fr/)
Az információs társadalom építésével, fejlesztésével kapcsolatos kormányzati er feszítésekben közrem köd további franciaországi partnerek:
• Internet-hozzáférési lehet ségek fejlesztése: MAPI (Mission interministérielle pour l' accès public à l’internet) - Internet-hozzáférési Tárcaközi Bizottság. Közvetve a miniszterelnök felügyeletébe tartozó, 2000-ben alapított szervezeti egység, amely 2002 óta közvetlenül az ifjúsági, oktatási és tudományos miniszter felügyelete alá tartozik. A bizottság elnevezésével összhangban az internet-hozzáférés kondícióinak javításával kapcsolatos országos programok koordinációjával foglalkozik. (Honlap: http://www.internet. gouv.fr/accespublic/mission.htm)
• Elektronikus kereskedelem: MEN (Mission pour l’économie numérique) – Digitális Kereskedelmi Bizottság. A gazdasági, pénzügyi és ipari miniszter felügyelete alá tartozó bizottság feladata a numerikus kereskedelem fejlesztése és az azzal kapcsolatos államigazgatási tevékenység, tárcaközi koordináció. (Honlap: http://www.men.minefi. gouv.fr/ webmen/mission/role.html) • Információ-technológiai fejlesztések: DIGITIP (Direction générale de l' industrie, des technologies de l' information et des postes) - a Gazdasági, Pénzügyi és Ipari Minisztérium Ipari, Információ-technológiai és Postai F igazgatósága. A f igazgatóságon belül annak Technológiai és Információs Társadalom Hivatala (STSI Service des technologies et de la société de l' Information) felügyeli és koordinálja a témával kapcsolatos kutatásokat és technológiai fejlesztéseket. (Honlap: http://www.telecom. gouv.fr/ presentation/index_expl.htm )
A franciaországi kormányzati informatikai rendszer – a fentiekben a teljesség igénye nélkül felsorolt szerepl k számát tekintve – sok tényez s hálózat. A bemutatott egységek többsége még a Jospin-kormány id szakában alakult. A rendszer centralizáltságát biztosítja, hogy az egységek dönt hányada, közvetve vagy közvetlenül, a miniszterelnök felügyelete alá tartozik. A francia közigazgatás portálja (le portail de l’administration française), a http://www.servicepublic.fr, egy információs-társadalom fejlesztési program keretében megvalósult, több nyelv kormányzati portál, melyen keresztül közel 5000 közszolgálati honlapra juthatunk el. Kormányzati portálként funkcionál a francia kormány portálja is: http://www.premierministre.gouv.fr (le portail du Gouvernement français).
• A kormányzat informatikai fejlesztéseinek nyomon követése: DDM (Direction du développement des médias) - Médiafejlesztési Igazgatóság. Közvetve a Miniszterelnök, közvetlenül a kulturális és kommunikációs miniszter felügyelete alá tartozó hivatal. Feladata a teljes média, így közte az elektronikus információszolgáltatás fejlesztéseinek ko-
A Raffarin miniszterelnök által a közelmúltban ismertetett RESO 2007 program egyebek mellett a 8
• Internet-hozzáférés lehet ségének megteremtése minden állampolgár számára 2005-ig
kutatás-fejlesztés és innováció markáns támogatását ígéri az informatika területén, továbbá az internet-hozzáférési lehet ségek, valamint az informatikai képzés javulását. 2003-ban változások várhatók többek között az elektronikus kereskedelem, a tudományos eredmények elektronikus diffúziója, ill. az elektronikus kommunikáció törvényi szabályozásában. A kormányzati informatika a tervek szerint méltóvá válik az információs társadalom szolgálatára: második szakaszába lép az ekormányzati fejlesztés. Az ehhez kapcsolódó szervezeti átalakulások egyel re bizonytalanok. 2002 decemberében látott napvilágot a kormányzati informatika jelenlegi legfontosabb szerepl je, az ATICA átalakulásának híre. El reláthatóan 2003 elején megsz nik (ill. átalakul), és helyét egy még jelent sebb, kiterjedtebb tevékenységi kör , új nagy ügynökség veszi át. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy az ATICA-ba több e-kormányzati szerepl beolvad, és az új ügynökség új néven jelenik meg: a Raffarin-kormányzat racionalizálni szeretné az e-kormányzati ügyekben illetékes hivatalok számát.
Az elmúlt id szak tapasztalatait figyelembe véve, valamint a kormányzat eddigi prioritásait szem el tt tartva a stratégia megvalósításában a következ elemek kapnak kiemelt szerepet: • Versenyhelyzet meg rzése a technológiák és szolgáltatások biztosítása területén • Az információs és kommunikációs technológiák terjedésének és használatának támogatása • Az e-kommunikáció által nyújtott lehet ségek használatához szükséges képzettség, képességek megteremtése a munkaer piacon • Iskolák alapvet szerepe az e-társadalom kialakításában Az Egyesült Királyságban az információs társadalmat érint stratégia kidolgozásáért és megvalósításáért, kiemelten az e-kormányzat és e-business kérdésköréért a „Cabinet Office” részeként 1999ben létrehozott „E-Megbízott Hivatala” (Office of e-Envoy) felel s.
Dr. Pálfi György TéT attasé (Párizs)
A hivatal tevékenysége négy f területre osztható: az információs társadalom fejlesztésére vonatkozó stratégia; szolgáltatások fejlesztése; „eDelivery”, e-kommunikáció
A brit kormány stratégiája az információs társadalom, ezen belül az e-kormányzat fejlesztésére
• A szolgáltatás fejlesztése A tevékenység a kormánytól a tágabban értelmezett államigazgatási egységek felé történ kommunikáció fejlesztésére irányul.
Az információs és kommunikációs technológiák nyújtotta lehet ségeket felhasználó gazdaság és társadalom megteremtése érdekében végzett kormányzati tevékenység eredményeként az Egyesült Királyságban az internetkapcsolattal rendelkez háztartások aránya az 1998-ban jelzett 10%-ról 2002 júniusára 45%-ra emelkedett, az iskolák csaknem 100%-a, a vállalkozások 95%-a rendelkezett Internet-hozzáféréssel, a nyilvános internethozzáférési központok száma pedig elérte a 6000-t.
• „E-Delivery” Az E-Megbízott Hivatala által kezdeményezett projektek megvalósítása és m ködtetése, valamint a technológiai háttér biztosítása, fejlesztése.
A brit kormány 2002 novemberében publikált legújabb e-stratégiája (UK online, Annual Report 2002; November 2002) a fizikai infrastruktúra további fejlesztése mellett a felhasználói szokások alakítására, a felhasználó-barát szolgáltatások kialakítására helyezi a hangsúlyt.
• Az információs társadalom fejlesztésére vonatkozó stratégia kérdéseiért a következ „egységek” felel sek: „e-kormányzati stratégiai” csoport – feladata a központi kormányzati stratégia irányvonalainak kidolgozása „e-demokrácia és Európa” csoport – kormányzati stratégia kidolgozása a demokratikus folyamatban való részvétel ekommunikáció eszközeivel történ ösztönzésére, az elektronikus szavazás kérdései; európai intézmények és országok megfelel szerveivel való kapcsolattartás, „best practice” átvétele
• E-kommunikáció Az ide tartozó egységek felel sségi körébe tartozik a közigazgatási szolgáltatások on-line elérhet ségének 2005-ig való megteremtése.
A 2002 novemberében publikált stratégia három célt jelöl meg: • Az e-business számára legkedvez bb európai környezet megteremtése az Egyesült Királyságban • A közigazgatási szolgáltatások teljes körének ’on-line’ elérhet sége és a szolgáltatások elterjedt használata 2005 végéig 9
Az e-megbízott honlapja (http://www.e-envoy. gov.uk) a kormányzati informatika szakmapolitikai kérdéseivel kapcsolatban szolgáltat információt.
„Piac, technológiák és innovációk” – „online” köz- és privát szolgáltatásokra vonatkozó stratégia kidolgozása; infrastruktúrával, biztonsági kérdésekkel kapcsolatos problémák
Szalai-Sz cs Ildikó TéT attasé (London)
• „Ipar és a régiók” „Központi stratégiai egység” – tágabban értelmezett e-gazdasággal kapcsolatos kérdésekben történ stratégiai tanácsadás az eminiszternek és az e-megbízottnak
A kormányzati informatika szervezete Németországban
• Az eGovernment-ért a Szövetségi Belügyminisztérium (BMI) a felel s mind a kommunikációs hálózat, mind a kormányzati informatika tekintetében; • Az Információs Társadalom program (a Szövetségi Kormány akcióprogramja) koordinátora a Szövetségi Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium (BMWA), illetve a koncepció kidolgozója a BMBF (Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium); • A belügyi tárcához tartozik a szövetségi kormányportál szerkesztése is (www.bund.de) A feladatok nagy részét a minisztérium háttérintézménye (Bundesanstalt für Sicherheit in der Informationstechnik = BSI) végzi: • A hálózat (kormányszerver) fenntartása szövetségi kormány intézményei számára, az adatáramlás ellen rzése; a kormányzati levelez rendszer (@bund.de) fenntartása és biztonsági ellen rzése is a BSI feladata; • A többi európai hasonló intézményekt l eltér en feladata nemcsak a biztonság, hanem a BMIre ruházott kormányzati feladatok végrehajtása, • Részvétel a lakosság bevonásában az Információs Társadalom témába, • Részvétel a BMI által vezetett „Biztonságos Internet” elnevezés task force-ban, • Az IT-rendszerek és egységek alkalmazására eljárások és eszközök kidolgoz(tat)ása, • A fenti egységek és rendszerek vonatkozásában engedélyek kiadása, • IT fejlesztések prognózisa és elemzése, • Public key infrastruktúra felépítése (trustközpontok) • A központi államigazgatáson túli IT-infrastruktúra kidolgozása és koordinációja, • Az eGovernment koncepció megalkotása és valamennyi elemének kidolgozása (elektronikus aláírás, adminisztráció, igazolványok, common criteria stb.)
• Az E-Megbízott Hivatalának e-kormányzattal kapcsolatos projektjei: „Government Gateway” – központi regisztrációs rendszer az elektronikus közigazgatási szolgáltatások igénybevételére. E-demokrácia – a demokratikus folyamatban való részvétel információs technológiák használatával való támogatása: információhoz való hozzáférési lehet ségek fejlesztése, az elektronikus úton való részvétel lehet ségeinek megteremtése, az állampolgár és hivatalos képvisel je közti kommunikációs lehet ségek fejlesztése. Kormányzati informatikai rendszer, adatkezelés – hálózatok kompatibilitásának megteremtése, információáramlás biztosítása. Biometrika - a hitelesítést lehet vé tev technológia és annak alkalmazása. Kormányzati informatikai rendszer Az „e-Government Interoperability Framework” projekt a közigazgatáson belüli kompatibilitás megteremtésével, az adatcsere kérdéseivel, az adatbázis menedzselésével foglalkozik. A projekt által kidolgozott standardok (piaci környezet által támogatott standardok, internet és WWW standardok minden kormányzati számítógépes rendszerre, XML – standard adatcserére) alkalmazásra kerülnek a minisztériumok közötti, a brit kormány és a szélesebben értelmezett közigazgatási szervek közötti, a brit kormányzat és az állampolgárok/üzleti vállalkozások közötti, valamint a brit kormány és más ország kormányai közötti kommunikációban. Kormányzati portál A „UK on-line” (www.ukonline.gov.uk) az államigazgatás minden vonatkozásához információt és hozzáférést biztosít az állampolgár számára.
Kancellári hivatal
A „Government Gateway” (http://www.gateway.gov.uk) közigazgatási tranzakciók lebonyolítását teszi lehet vé.
A kancellár hivatalában a szövetségi kormányzat valamennyi reszortja ún. „tükör-referatúrákban” van leképezve, ennek megfelel en van ITkoordinátor is. A munkatárs feladata csupán az il10
Nemzeti Programok
letékes szakterületr l (minisztériumból) az információ beszerzése.
BundOnline 2005 - akcióprogram 1999-2005 között, célja a szövetség valamennyi legfontosabb szolgáltatásának és kapcsolatának online elérhet sége. A nagyprogramnak több alprogramja és projektje van, így pl. • A2C: Administration to Citizen (lakossági kapcsolat) • A2B: Administration to Business (gazdasággal való kapcsolat) • A2A: Administration to Administration (a szövetség-tartományok-községek teljes hálózatának= a kormányzati hálónak a megalkotása)
BMWA (Szövetségi Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium) feladatai: • a szövetségi kormányzat telekommunikációs politikájának kialakítása, • gazdasági megvalósíthatósági tanulmány a nagyprojektekhez, • részvétel a nemzetközi szervezetekben, • frekvencia és adójog, • az EU-normatívák német alkalmazása. Itt felügyelik a szövetségi kormányzat számára a Deutsche Telekom által fenntartott kormányzati telefonhálózatot is (01888- el hívó).
Az A2A programban már sok virtuális mintahivatal m ködik az országban. Ezen hivatalok szolgáltatásainak igénybevétele az állami felhasználók részére ingyenes, a magánfelhasználók részére a szolgáltatás jellegét l függ en értelemszer en térítéses.
BMBF (Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium) Felel s az információs társadalom koncepció kidolgozásáért és nagyprogramok alkotásáért, két szakterülettel: új technológiák és az információ és kommunikáció.
MEDIA@Komm 1998-ban meghirdetett verseny, a községek és városok (területi kormányzati szervek és hivatalok) részére. A cél a helyi önkormányzat koordinálásával és minden gazdasági er bevonásával (valamint a BMBF, ill. BMWA pályázati támogatásával) a terület média-ellátottságának javítása, szolgáltatások fejlesztése, mindhárom fenti programban: A2A, A2B, de f leg az A2C vonatkozásában.
Auswärtiges Amt (Külügyminisztérium) Az egyik osztálya foglalkozik a nemzetközi információs és kommunikációs technológiapolitika figyelésével, Németország részvételével a multilaterális szervezetekben és az EU-ban, valamint az Információs Társadalom nemzetközi vonatkozásaival.
Standardok
A kormány több portált is fenntart, különböz célokkal: • www.bund.de = a szövetségi kormány hivatalos honlapja, fenntartója a BMI, megcélzott közönség: német állampolgárok és az NSZK iránt érdekl d k (csak német nyelven); • www.deutschland.de = ugyancsak a szövetség által (idén) kialakítani kezdett, és még nem teljesen befejezett „nemzeti” portál, mely els sorban az ország küls képét igyekszik formálni, célzott közönsége a külföldiek, de igen fontos információkat ad a belföldi érdekl d knek is (nyelvváltozatok: német, angol, francia, spanyol és orosz); • www.findulin.de = a szövetségi kancellária hivatalos homepage-je (www.bundeskanzler.de) mellett vidámabb és oldottabb formában kíván kapcsolatot teremteni els sorban a fiatal szörföz kkel. A honlap friss információkat kínál a kancellár és a szövetségi kormányzat munkájáról. A „findulin” a német sas (pályázaton kitalált) neve, értelme a „találékony” német szó kissé elferdített változata. A kancellár céljai szerint a findulin-sas a fiatalokat kívánja a kormány munkája és a politika iránt érdekl d vé tenni (csak német nyelven).
SAGA = Standards und Architekturen für eGovernment Anwendungen = szabványok és rendszerek az e-kormányzati alkalmazásokhoz. A program kezdeményez je 2001-ben a BMI (BSI), de a SAGA programban több hivatal és vállalat is részt vesz (Szövetségi Pénzügyi Hivatal, Államigazgatási Intézet, Berlin és Bréma városok szenátusa, Baden-Württembergi Belügyminisztérium, IBM-Deutschland, Linux Informations Systems, SAP, Microsoft-Deutschland, Siemens, Deutsche Telekom). A projekteket bármelyik résztvev kezdeményezheti, azok épít kocka-elv szerint épülnek egymásra három f „oszlopban”: szolgáltató – közvetít – kliens. Eddigi legfontosabb projektek: adatbankok, üzemi- és adminisztrációs szoftverek stb. Szövetségi e-mail hálózat Ugyancsak a BMI felügyelete (és BSI gondozása) mellett m ködik a @bund.de, ill. a „@hivatalneve.bund.de” levelez hálózat. Az elnevezések az egész országban egységesek: kereszt11
Az e-kormányzat szervezete
név.vezetéknév valamennyi felhasználónak (pl. [email protected]).
A pénzügyi ágazat fejlettsége és az itt gy jtött tapasztalatok feldolgozása volt az oka annak, hogy az e-kormányzat fejlesztéséért, a lépések összehangolásáért a Pénzügyminisztérium lett a felel s.
Bádonfai Judit TéT attasé (Berlin)
A Public Management Department nev f osztályhoz tartozik a terület felügyelete. Minden minisztériumban és kormányhivatalban külön osztály felel s az adott intézmény által szolgáltatott információk naprakészségéért. A szolgáltatások továbbfejlesztését a hírközlési miniszter által vezetett, az Információs Társadalom Tanácsadó Testülete nev szervezet ajánlásai alapján végzik. Ennek f titkára a Pénzügyminisztérium illetékes f osztályvezet je, honlapja a www.infosoc.fi. A Pénzügyminisztérium m ködtet két – szakemberekb l álló – bizottságot is, amelyek feladata az adatforgalom és az adatbiztonság irányítása.
E-kormányzat Finnországban Az els tervek a nyilvános elektronikus kormányzati információs rendszerek létrehozására és az állampolgárok elektronikus ügyintézésére már a 90-es évek elején elkészültek, amikor az egyes f hatóságok adatbázisait összekapcsolták egymással. A lakossági kapcsolatokban el ször az adóhivatal vezette be a munkavállalók teljes körére kiterjed elektronikus adatgy jtést és -feldolgozást. Szintén pénzügyi területen, a bankoknál történt a következ lépés, amikor a bankautomaták egy részét felszerelték a számlák befizetésére alkalmas berendezésekkel, és a szolgáltatási díjak változtatásával ügyfeleiket rávették a számukra el nyösebb elektronikus tranzakciókra.
A kormányzati informatika szabályozása a 13 minisztériumra és a hozzájuk tartozó 120 intézményre vonatkozik. A 448 helyi önkormányzat részére ajánlásokat fogalmaznak meg, az önkormányzatok ezen a területen is autonóm egységek.
Id közben az internet népszer sége Európában szinte példa nélküli gyorsasággal növekedett, aminek f oka az olcsó távközlési vonalakban és a világhálón elérhet információk számának robbanásszer növekedésében volt kereshet . A fels oktatásban tanuló diákok automatikusan jutottak ingyenes internethasználathoz és elektronikus levelezési címhez. A m szaki egyetemeken az otthoni számítógép a logarléchez hasonló kötelez taneszköz lett. Az ország minden településén megtalálható könyvtárak váltak a „teleház” hálózat végpontjaivá, ahol a környéken lakó – otthoni internet-hozzáféréssel nem rendelkez – emberek megismerkedhettek a világháló használatával, és igénybe vehették a fokozatosan az internetre is kiterjesztett banki és egyéb szolgáltatásokat. A bankok maguk is kivették részüket ügyfeleik képzéséb l, rendszeres tanfolyamokat indítottak az elektronikus banki szolgáltatásokról, amivel els sorban saját munkájukat kívánták egyszer síteni, és a banktisztvisel i kar létszámát csökkenteni. Az internetes szolgáltatások népszer sítése érdekében a bankfiókokban terminálokat állítottak fel, amelyeket bárki használhat.
Az állami hivatalokban a PC ellátottság meghaladja a 100%-ot, azaz sok köztisztvisel nek 2 gépe is van. Az alkalmazottak több mint 90%-a rendelkezik e-mail címmel és internet-hozzáféréssel. Minden minisztériumnak és állami hivatalnak van honlapja, amelyen keresztül a szervezet minden dolgozója (kb. 120 ezer f ) elérhet . A honlapok tartalmazzák az intézmény felépítését, szervezeti rendjét. Ezeket a finn kormány hivatalos honlapjáról lehet elérni www.valtioneuvosto.fi. Ezen túlmen en a teljes közszféra elektronikus „telefonkönyve” hozzáférhet az interneten: www.julha.fi. A hálózatok és a tartalom fejlesztésében három szervezet tevékenységét kell kiemelni: • SITRA (Finn Innovációs Alap – a Parlament által irányított állami kockázatit ke-társaság a csúcstechnológiai iparágak fejlesztésére) www.sitra.fi • TEKES (Finn Technológiafejlesztési Központ) www.tekes.fi • TIEKE (A Finn Információs Társadalom Fejlesztési Központja) www.tieke.fi
1996-ban Martti Ahtisaari akkori köztársasági elnök bejelentette: Finnország információs társadalommá vált. A kormány, amely már az azt megel z években is jelent s támogatást nyújtott kutatás-fejlesztési projekteken keresztül az informatikai ágazatnak, megemelte az el irányzatokat és a Tekesen keresztül új technológiai programokat indított az alkalmazások b vítésére és új tartalmak el állítására.
A hálózatok üzemeltetését, a konkrét számítástechnikai feladatok legnagyobb részét a többségi állami tulajdonban lev cég, a TietoEnator végzi. www.tietoenator.fi
12
Fejlesztési célok
A népszámlálást Finnországban az állami szervek által gy jtött adatok alapján elektronikusan végzik. 1985 óta nincs szükség arra, hogy kérdez biztosok keressék fel az állampolgárokat. Ennek eredményeképpen a népszámlálási adatok összefoglalója néhány hónapon belül elkészülhet, az információ megbízhatóbb, mint a kérdez biztosok által felvett adatoké, és a költség a legutóbbi hagyományos eszközökkel végzett népszámlálással összevetve 6 USD/lakos összegr l 0,17 USD/lakosra csökkent.
A finnországi elektronikus kormányzás fejlesztésénél figyelembe veszik az Európai Unió eEurope 2002 Action Plan-ben megfogalmazott általános célokat, azaz a közigazgatás minden szintjén igyekeznek növelni az információtechnológia használatát és megteremteni az elektronikus hozzáférést a szolgáltatásokhoz. • • • • •
A legközelebbi célok: az állampolgárok további képzése az elektronikus szolgáltatások igénybevételére az elektronikus aláírás szélesebb kör vé tétele a banki azonosítási rendszerek bevonásával az adatforgalom biztonságának növelése a jelenlegi rendszer interaktivitásának növelése a mobil rendszerek fejlesztése, a szolgáltatások elérhet sége a mobil hálózatokon keresztül
A finn munkavállalóknak nem kell kitölteniük adóbevallást, mivel az adóhivatal az adatbázisaiban gy jtött adatok alapján adóbevallási javaslatot juttat el nekik. Ha az adózó ezt elfogadja, nincs további tennivalója. Ha nem ért egyet, akkor módja van további információt adni a hivatalnak, amely ennek alapján új javaslatot készíthet. Az adatbázisok tartalmazzák az adó megállapításához szükséges összes adatot: bérkifizetéseket, a banki tranzakciókat (kölcsönök, nyugdíjak, munkanélküli segélyek stb.), a társadalombiztosítási ki- és befizetéseket, az ingatlan-nyilvántartást és a gépjárm tulajdonnyilvántartást.
Az Információs Társadalom Tanácsadó Testületének állásfoglalása szerint a következ öt év f célkit zése az e-kormányzás területén: „Biztonságos és felhasználóbarát on-line szolgáltatásokkal a közigazgatás • kellemetlenségekt l és költségekt l kíméli meg a felhasználókat, • lehet séget teremt az állampolgároknak a közvetlen ügyintézésre, • hozzájárul a vállalkozások versenyképességének növeléséhez.
Kormányzati portálok A www.suomi.fi portál az élet különféle területei, illetve kormányhivatalok felel sségi területei alapján csoportosítva tartalmazza az állampolgárok számára fontos adatokat, és biztosít hozzáférést több mint 100 kormányhivatalhoz és kb. 200 helyi önkormányzathoz.
A 2002-2003-ra vonatkozó cselekvési terv a következ négy fejezet köré csoportosítható: • a közigazgatási tevékenység és eljárások átalakítása, • az on-line szolgáltatások számának és az irántuk való igénynek a növelése, • a felhasználhatóság, a hozzáférhet ség és a felhasználók hozzáértésének növelése, • koordináció.
A legfrissebb fejlemény, hogy a portálról elérhet ek és letölthet ek az állampolgárok által használatos kitöltend rlapok az ország hivatalos nyelvein, ezen kívül a külföldiek által kitöltend k angolul, németül, franciául, észtül és oroszul is. Az rlapok többsége off-line, de egyre több területen megtalálhatók az interaktívan kitölthet nyomtatványok is. Az on-line kitöltéshez szükség van az elektronikus aláírásra, ami magánszemélyek között még nem nagyon elterjedt. Ennek oka, hogy az elektronikus aláírás gyakorlására bevezetett chipkártya alapú új személyi igazolványt eddig mindössze 15 ezer ember váltotta ki, mivel annak érvényességi ideje rövidebb, mint a többi, személyazonosításra alkalmas igazolványé (útlevél, jogosítvány, személyi kártya, tb-kártya), ezen kívül kiváltása pénzbe kerül, alkalmazásához pedig kiegészít berendezésre és szoftverre is szükség van. Jelenleg folynak a kísérletek a banki azonosítók elektronikus aláírásként való használatával, mivel bankszámlája, és az elektronikus szolgáltatások igénybe vételére szolgáló jelszava csaknem mindenkinek van.
A kormány részér l rendkívül er teljes törekvés van arra, hogy a központi kormányzat és az önkormányzatok tevékenysége mindenki számára megismerhet és átlátható legyen. Ebb l a célból az összes állami és önkormányzati szervezet üzemeltet honlapot. A koncepció lényege, hogy az állampolgárnak ne kelljen személyesen felkeresnie egyetlen hivatalt sem. Minden – az adott szervezettel kapcsolatos – információ megtalálható a honlapon. Minden szervezethez intézhet k kérdések, sok honlapot egészít ki fórum, amelyen az adott szolgáltatást igénybe vev k közkinccsé tehetik saját észrevételeiket. Két területen jelent s el relépés történt az elmúlt évtizedben:
13
A www.finland.fi portálon keresztül angol nyelven is elérhet k a közhivatalok. A Külügyminisztérium üzemeltet egy www.virtual.finland.fi cím portált, amelyen angol nyelven közöl tudnivalókat az országról és ad linkeket a többi finn információszolgáltatóhoz, többek között a kormány és az elektronikus kormányzás honlapjaihoz.
tal koordinált költségvetési rendszer. A lakosság és a kormányzat közötti kommunikációt segít információtechnológiai fejlesztésekre számos példa van, a „polgárkártyától” a kormányzati portálig. A kormányzat és a polgárok közötti információáramlás biztosításánál is érdemes a különböz szinteket szétválasztani, vannak össz-szövetségi, tartományi és település szint szolgáltatások. Szövetségi szinten a legfontosabbak: az osztrák kormányzati portál, amely www.austria.gv.at címen érhet el, a polgárok számára talán még fontosabb oldal a www.help.gv.at, ahol a gépjárm vek bejelentésével kapcsolatos eljárástól kezdve pl. egy gyermek örökbefogadása esetén szükséges tennivalókon át, egy vállalkozás alapításakor szükséges eljárásig minden lényeges hivatalos ügy intézésér l tájékoztatást kaphat az állampolgár. Az oldal nagyon logikus, jól szerkesztett, külön találhatók a csak a vállalkozókat, vállalkozásokat érint kérdések és külön azok, amelyek minden állampolgárt érinthetnek. Gyors és hatékony az oldalon belül m köd keresési lehet ség is. A tartományi szint fejlesztések eltér fejlettség ek, egyik élenjáró példa Salzburg tartomány, ahol 2002 végére az ügyfelek számára szükséges nyomtatványok 80%-a az interneten is elérhet .
Grosschmid Péter TéT-attasé (Helsinki)
E-government fejlesztések Ausztriában Az E-government területen elért eredményei alapján Ausztria az európai középmez nybe sorolható, az élenjáró országok: Nagy-Britannia és Németország. Az osztrák kormány azt a nagyra tör célt t zte maga elé, hogy 2005-ig valamennyi hivatalos ügy intézése az Interneten is lehet vé váljon. A szükséges pénzeszközök és a koordináció hiányára való állandó hivatkozások ellenére ez a projekt jól halad. Eddig csak információ kérés, ill. néhány nyomtatvány elektronikus letölthet sége volt elérhet a polgárok számára, de 2002 végére befejez dött az a pilot-projekt, amelynek eredményeképp lehet vé vált a személyi jövedelemadó bevallások elektronikus elkészítése és benyújtása. A személyi jövedelemadó bevallások elektronikus elkészítésére szolgáló rendszer országos bevezetésre 2003 végéig kerül sor. Már m ködik az FinanzOnline nev rendszer, amellyel ügyvédek, jegyz k („egyszer állampolgárok” nem) továbbíthatnak adódokumentumokat a hatóságoknak. Fejlesztés alatt van a tankönyvelosztást támogató logisztikai rendszer is, két év múlva várhatóan a fizetés is az interneten történhet. Az egész E-government stratégia sarkalatos pontja az ún. „polgárkártya” bevezetése, amely elektronikus aláírást is tartalmaz, és a felhasználó egyértelm azonosítását teszi lehet vé. Csak ennek általános bevezetése és alkalmazása esetén képzelhet el bizonyos díjfizetések elektronikus intézésének (e-Payment) lehet sége, amelyre pl. Salzburg tartományban már konkrét tervek is születtek. A kormány szándéka szerint ezt a megoldást a bevezetend társadalombiztosítási azonosító kártyával együtt kívánják alkalmazni. A kártyás rendszer tesztelésére 2002 közepéig Burgenlandban került sor.
Mányi István TéT attasé (Bécs)
Az államigazgatás versenyképességéért… A kormányzati informatika kiépítése Olaszországban A Berlusconi-kormány 2001 nyarán hozta létre az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, amely általánosnak t n elnevezése dacára kizárólag az informatikai fejlesztésekkel foglalkozik. Az új tárca létrehozásával bizonyítást nyert, hogy az új technológiák meghonosodása és az innováció térnyerése, az informatizáltság elterjesztése együttesen szolgálja az ország gazdaságának modernizálását, az életmin ség javítását a gazdaság, a társadalom, az oktatás és a kultúra területein. Itáliában a kormányzati szint informatikai koordinációt az Innovációs Minisztérium háttérintézménye, az olasz Közigazgatási Informatikai Hivatal (AIPA, www.aipa.it - Autoritá per l' Informatica nella Pubblica Amministrazione) végzi, amely a közigazgatási hivatalok (f ként minisztériumok, adóhatóság, pénzügy rség) informatikai rendszerét, adatnyilvántartását ellen rzi, informatikai eszközbeszerzéseit koordinálja. Az AIPA teljes egészében
Célszer külön kezelni a kormányzaton belüli és a kormányzat és a polgárok közötti információtechnológiai fejlesztéseket. Mindkét területen vannak említésre méltó, s t akár európai szinten is Best practice-nek tekinthet megoldások. El bbire példa a sikeres IDA projekt (Interchange of Data between Administrations), vagy a Pénzügyminisztérium ál14
A római tömegközlekedésben 2001 szén vezették be az elektronikus, többfunkciós kártyákat. Kísérleti stádiumában van Róma B metróvonalán a Smart kártyás jegyrendszer. • Az egészségügyben Lombardiában egy 1996-ban indított projekttel azt a célt t zték ki, hogy a közegészségügy valamennyi szolgáltatását egységesítsék és az ezekhez való hozzáférést Smart Card-okkal biztosítsák. További informatikai alkalmazások az egészségügyben: hálózatos rendszerek, távgyógyászat. Elterjedtek az elektronikus diagnosztikai módszerek, m holdas adattovábbító rendszerek, informatikai szolgáltatások az állampolgárok és az intézmények kapcsolatrendszerében is.
autonóm szervezet, minisztériumoktól függetlenül tevékenykedik, a Miniszterelnöki Hivatal alá tartozik, tevékenységi körét parlamenti határozat rögzíti. Az e-government programot a Miniszterelnöki Hivatal gondozásában a www.pianoegov.it honlapon lehet figyelemmel kísérni. A nemzeti prioritásokat, f bb stratégiai célokat az e-government megvalósításának nemzeti Akcióterve (2000-2002) tartalmazza. Az Akcióterv létrejöttének két jelent s elvi kiindulópontja volt: az egyik az Európai Unió e-Europe programja, másik a nemzeti jelleggel m köd Információs Társadalom Fóruma kezdeményezés. Az Akcióterv kiemelt témakörei: • elektronikus ügyiratáramlás alkalmazása • nemzeti informatikai hálózat kiépítése (nemzeti portál kialakítása, e-Italia) • digitális aláírás bevezetése • elektronikus népességnyilvántartás, vállalati és kataszteri jegyzék (földek nyilvántartásba vétele) • szakképzés az informatikában (e-learning) • e-commerce az államigazgatásban • elektronikus személyi igazolvány
Az informatikai programok nemzetközi vonatkozásai: az Európai Unió strukturális alapjainak bevonásával hét olasz régió részesült informatikai fejlesztésben az elmúlt évben. Pl. Basilicata tartományban valamennyi család kapott egy komputert, amelyet a régió önkormányzata társfinanszírozott (ez a m velet kb. tízezer családot érintett). Olaszország a nemzeti fejlesztések mellett komoly szerepre törekszik a mediterrán térségben is. Stanca szakminiszter az „e-government a fejl désért” cím kezdeményezés keretében felajánlja Olaszország közrem ködését a digitális fejlettség sokkal alacsonyabb szintjén álló országoknak az elektronikus kormányzás kialakítására. A meglátogatott országok Albánia, Tunézia és Jordánia.
Az e-government program tárcaközi koordinációjának felel se a szakminisztérium, végrehajtója az AIPA nev f hatóság. Jelenleg folyik az AIPA szervezeti-szakmai beintegrálódása az Innovációs Minisztériumba. A digitalizált államigazgatás megvalósítási programjában az Innovációs Minisztérium rendszeres konzultációt folytat az államigazgatás szervezeti rendjéért és reformjáért felel s Közigazgatási Minisztériummal.
Kormányzati portál, annak elemei Az olasz államigazgatás legf bb szervezeteit és szerepl it bemutató honlap (www.governo.it) a közigazgatásban történ tájékozódás mellett hozzáférhet vé teszi a legfontosabb belpolitikai vonatkozású híreket is. Err l a honlapról közvetlenül elérhet az olasz Alkotmány és a kormány határozatainak tára, a legfontosabb politikai-államhatalmi szervezetek, a fegyveres er k, a régiók, és szakmai csoportosításban egyéb közintézmények (pl. tudományos intézetek, az Olasz rkutatási Ügynökség, kereskedelmi kamarák).
Specifikus megoldások (best practices) az olasz államigazgatás gyakorlatában: Olaszországban kiemelked nek tekinthet a digitális adózás gyakorlata, az állampolgárok már elektronikusan is beadhatják adóbevallásukat. Emellett az elektronikus kártyák (Smart Card) egyre szélesebb területen történ alkalmazása jól példázza a new economy és az e-government együttes térnyerését. Alkalmazásuk a következ területeken már a gyakorlatban is elterjedt: • A hatóság és az állampolgár mindennapi kapcsolatrendszerében Számos északi tartományban (pl. FriuliVenezia Giulia, Lombardia) széleskör en alkalmazzák az elektronikus plasztik kártyákat, ez lehet vé teszi a polgárok számára bizonyos önkormányzati kedvezmények és szolgáltatások igénybevételét (pl. a kedvezményes benzinvásárlás). • A városi közlekedésben
www.italia.gov.it – Az el z honlapról közvetlenül elérhet portál, amely inkább a mindennapi élethez közeli információkat ad, inkább az állampolgárok számára szolgáltat, mint a szakmai közönségnek. F bb elemei: a nemzeti információs szolgálat, az ANSA hírei, on-line szolgáltatások (pl. távoktatás, szakmai gyakorlatra vonatkozó ajánlatok), munkavállalási lehet ségek, regionális kommunális szolgáltatók elérése. Továbbá ügyintézési praktikus információk állampolgárok számára:
15
hol, mi intézhet , milyen dokumentumok szükségesek, címek, nyitvatartási id k.
aki egyben a pénzügyminisztérium informatikai rendszerének felel se is. Az jogosítványa és felel ssége kezdeményezni mind a parlament, mind a kormány felé a szükséges lépések megtételét.
Er feszítések az egységes kormányzati adatforgalmi hálózat megteremtésére: A G-net (ginette) az a bels , államigazgatási informatikai levelez rendszer, amely az olasz közigazgatási hivatalok rendelkezésére áll. A G-net ötlet még a Prodi-kormány idején fogalmazódott meg, gyakorlatilag az államigazgatás kommunikációs rendszerének high-tech vívmánya lehetett volna. A közigazgatási intranet hálózat (RUPA= Rete Unitaria per la Pubblica Amministrazione) 1999-ben lett m köd képes, összekötve valamennyi minisztériumot, a Miniszterelnöki Hivatalt, a Köztársasági Elnöki Hivatalt, az Állami Ügyvédi Szervezetet, bekapcsolva a Számvev széket, az Államtanácsot, a Pénzügy rséget és természetesen a Közigazgatási Informatikai Hivatalt és annak M szaki Igazgatóságát is. A rendszer igénybevétele ma még nagyrészt e-mail forgalomra korlátozódik, az adatbankok és irattárak a jelenlegi fázisban nincsenek elektronikus összeköttetésben. Sok intézmény esetében a kormányzati hálónál kedveltebbek és gyakrabban látogatottak az alternatív csatornák, mint pl. a Miniszterelnöki Hivatal saját rendszere. Az elektronikus posta államigazgatási igénybevétele ma még korántsem tekinthet kielégít nek, a közhivatalok napjainkban a hagyományos postázás, információáramlás csatornáit részesítik el nyben.
A legfontosabb állomások: 1996 A parlament és a pénzügyminisztérium web-oldalának létrehozása 1998 A védett, kormányzati internet szolgáltatás kiépítésének befejezése Alkalmazás biztos infrastruktúra kiépítésének f célja, a kormányintézmények számára a védett internetes hozzáférés biztosítása. Az alprogram 1997-ben indult, eszközöket és módszereket nyújtva a kormányintézmények számára az internet használathoz ún. védett „szerverfarmok” kiépítésével (GISSP rendszer). Jelenleg a kormányintézmények mintegy 60%-a tagja a rendszernek. A 2001-ben regisztrált adatok szerint míg a rendszeren kívüli intézmények 26%ába behatoltak, s komoly károkat okoztak, addig rendszer tagjainak elektronikus hálózataiba egyetlen sikeres behatolás sem történt. A kormány információs portáljának indulása (Israel Government Gateway) A portál kapuként szolgál a kormány minden intézményéhez és szolgáltatásához az interneten keresztül. Feladatai: • Gyors hozzáférés több mint 1000 szolgáltatáshoz (a szolgáltatások tárgy szerinti és minisztérium szerinti indexek segítségével egyaránt kereshet ek) • Hozzáférés olyan háttér információkhoz, amelyek más, kormányzati web-oldalakon nem elérhet ek • Folyamatosan frissített kormányzati címek, telefonszámok stb. • Kormányzati akciók, új kezdeményezések népszer sítése, állásajánlatok hirdetése • A kormányzati rlapok központi tárolása és elérhet vé tétele
E kedvez tlen gyakorlat, amely az államigazgatás részér l a new economy-korszak és az információs társadalom vívmányainak mell zését bizonyítja korrekciókat igényelt. Ebb l a célból az AIPA M szaki Igazgatósága bizonyos kényszerintézkedéseket alkalmaz pl.: a Miniszterelnöki Hivatal dokumentumait kizárólag elektronikus formában körözteti. Dr. Hagymási Tünde TéT attasé (Róma)
Kormányzati informatika Izraelben Az e-governing program Izraelben 1996-ban indult, els eredménye, hogy még abban az évben elkészült a parlament és a pénzügyminisztérium interakrív web-oldala. A program legfels bb fóruma az izraeli parlament E-governing Bizottsága, amely a stratégiai döntéseket hozza. Összetétele a többi parlamenti bizottság megalakításának gyakorlatát követve alakult ki. A végrehajtás, a gyakorlati döntések meghozataláért az izraeli kormány „Internet Bizottsága” a felel s, amelynek tagjai a minisztériumok és kormányintézmények informatikai vezet i. Izraeli szokásoknak megfelel en az egész programnak van egy egyszemélyi felel se,
A továbbfejlesztés f bb irányai: • Egységesített, standard kormányzati rlapok kifejlesztése • Interaktívabbá tenni a portált; rendszeresen frissített híreket elhelyezni; elektronikus vitatkozásra alkalmas FÓRUMOT teremteni; e-mail és SMS bejelent és riasztó rendszerrel ellátni stb. • A társadalmi rétegz dés szerint is differenciálni a portált (új bevándorlók, egyetemisták stb.) A portál címe: israel.gov.il 2000 Az elektronikus fizetést lehet vé tev szerver m ködésének kezdete 16
• Fejleszteni kell a perifériák lakosságának általános számítógépes ismeretét • Alapítani kell egy nemzeti digitális könyvtárat
A szolgáltatás lehet vé teszi az elektronikus fizetést hitelkártyáról, vagy közvetlenül a bankszámlákról. Fizethet : mindenféle adó, büntetés, vám, illetve a kormányzattól kért, térítéses szolgáltatások – online hozzáférés speciális adatbázisokhoz, speciális kiadványok – ellenértékének átutalása.
Mivel a fenti folyamat meglehet sen id igényes, s várhatóan a jöv ben sem fog minden polgár Internet hozzáféréssel rendelkezni, a kormány kormányzati telefonközpontok létrehozásáról döntött. A központok csatlakoznak az online rendszerhez, s lehet vé teszik a polgárok számára, hogy telefonhívásokon keresztül jussanak hozzá a szolgáltatásokhoz. A központok létrehozása elkezd dött. Els sorban azokba a perifériális régiókba lesznek telepítve, ahol fiatal munkanélküliek számára új, kvalifikált munkalehet séget biztosíthatnak.
2001 decembere és 2002 márciusa között mintegy 1,6 millió USD befizetése történt meg ezeken a portálokon. A forma elterjedését és népszer vé válását mutatja, hogy a befizetések 4/5-e február hónapban történt, s számuk még mindig hónapról hónapra n . Az el zetes számítások szerint évente mintegy 8 milliárd USD befizetés várható a jöv ben a szolgáltatás elterjedésével. 2001 Az átfogó, kormányzati információs rendszer indulása
Izrael viszonylag jól halad az elektronikus kormányzati rendszer létrehozásának megvalósításával. 2001-ben a World Markets Research Center és az amerikai Brown University felmérése szerint – 176 ország elektronikus kormányzati szolgáltatásait vizsgálták, s e szerint rangsorolták az országokat – Izrael az el kel 7. helyre került. A kormányzat terve szerint 2004-re fejez dik be az alaprendszer kiépítése, noha továbbfejlesztésre és tökéletesítésre bizonyára szükség lesz. Például az izraeli törvényhozás 2001. március 26-án törvénybe iktatta a digitális aláírás státuszát. A törvény lehet vé teszi a digitális aláírás használatát a legkülönböz bb, azonosítást igényl folyamatokban. Az okos kártyáknak különböz jogosítványai, felhasználási engedélyei lesznek. A tervek szerint 2006-ra minden izraeli állampolgár személyi azonosítását ilyen kártyával fogják megoldani. 2004-re a lakások 40%-a rendelkezik majd a speciális ID felismeréséhez szükséges rendszerrel, s az egész folyamatot egy küls testület felügyeli és ellen rzi majd. A vállalkozók a kormánnyal kötött üzleteik lebonyolításához különleges ID kártyákat használhatnak majd. A kormány hivatalnokok esetében ez a kártya szolgál azonosításul a különböz számítógépes rendszerekben, biztonsági ellen rzéseknél, ki-be léptetésnél, jelenlét igazolásánál, valamint hivatalos nyomtatványok aláírásánál.
A projekt a legnagyobb szervezetiszámítógépesítési vállalkozás Izrael történetében. A program a megvalósítást követ en meg kell, hogy feleljen a kormányzat humán er forrás nyújtotta lehet ségeinek éppúgy, mint a különböz pénzügyi és logisztikai feladatok ellátásával kapcsolatban felmerült igényeknek, s ki kell szolgálja a legkülönböz bb kormányzati intézmények sokszor egyedi elvárásait. Az infrastruktúra technikai alapjául a „SAP technológiát” választották. • • • • •
Stratégiai célok: Meger síteni a kormányzati szint „perspektívát” Horizontális – minisztériumok közötti – koordinációval és „megvezetéssel” hatékonyabbá, integráltabbá tenni a támogatási rendszereket Képessé tenni a minisztériumokat az egyedi ügyintézés hatékonyságának növelésére A minisztériumok közötti integráció és együttm ködés javítása A korábban a kormányzat által el nem ért csoportokkal, intézményekkel hálózatot és „szövetségesi” rendszert kiépíteni
2001 Az elmaradott régiók bevonását szolgáló intézkedések kezdete
Dvorszki László TéT attasé (Tel-Aviv)
A Parlament E-governing Bizottsága megállapította: nem elég egy hatékony és felhasználóbarát elektronikus kormányzati rendszert létrehozni, hiszen nem minden polgár rendelkezik online hozzáféréssel. A fejlett és a fejletlenebb országrészek közötti „digitális szakadék” csökkentése érdekében a kormány az alábbi döntéseket hozta: • A kevésbé fejlett régiókban mintegy 100 központot kell kiépíteni, központonként 40 internet állomással, amelyek reggel 8-tól 23 óráig nyitva vannak.
„E-Oroszország” szövetségi célprogram Az Orosz Föderáció (OF) kormánya 2002 januárjában kelt rendeletével indította el az „EOroszország (2002-2010)” szövetségi célprogramot.
17
• Elektronikus kereskedelmi rendszer létrehozására 878 millió rubel költhet . • A célprogram társadalmi támogatottságát 724 millió rubelnyi összeg növelheti.
A program célja az információs és kommunikációs technológiák segítségével hozzájárulni az oroszországi demokrácia fejlesztéséhez, meger sítéséhez, el segíteni a gazdaság hatékonyságának növekedését, tökéletesíteni az államigazgatást és a helyi önkormányzatok m ködését, biztosítani az állampolgárok számára az ket érint információkhoz való hozzájutást.
A szövetségi célprogram finanszírozásához összesen tehát 77,2 milliárd rubel szükséges. Az összeg több mint felét, megközelít leg 40 milliárd rubelt a szövetségi költségvetés biztosítja, 22 milliárdot az Orosz Föderációt alkotó tagok - itteni kifejezéssel élve: szubjektumok - helyi költségvetése finanszíroz, a maradékot pedig költségvetésen kívüli forrásokból kívánják fedezni.
A programban a koordinátor OF Hírközlési és Informatikai Minisztériuma mellett több mint harminc más minisztérium és országos hatáskör szerv is részt vesz, olyanok, mint a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium, az Oktatási Minisztérium, az Ipari, Tudományos és Technológiai Minisztérium, az rkutatási Hivatal, a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, valamint az Orosz Tudományos Akadémia.
Dr. Erdélyi Árpád TéT attasé (Moszkva)
Nemzetközi e-kormányzati tapasztalatok az Egyesült Államokban
Az E-Oroszország program az alábbi kilenc f részb l áll: • Az információs-kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásához szükséges törvényi és állami szabályozási rendszerek tökéletesítése. E célokra 117 millió rubelt szánnak. • Az államhatalmi szervek tevékenysége nyitottságának és az állami információk széles kör elérhet ségének biztosítása. Az államhatalmi szervek és az állampolgárok közötti IKT-alapú összeköttetés megvalósítása. E célokra összesen 10,845 milliárd rubel áll rendelkezésre, melyb l internetes kormányzati portál létrehozására 150 millió rubelt terveznek fordítani. • Az államhatalmi szervek és a helyi önkormányzatok m ködésének tökéletesítése IKT alkalmazásával. Itt az alábbi feladatokat kívánják megoldani: egységes állami irányítási és adatátviteli rendszer kifejlesztése, elektronikus adatkezelés, népesség-nyilvántartás alrendszereinek létrehozása, a környezet állapotának ellen rzésére szolgáló szövetségi rendszer kifejlesztése. E célokra összesen 16,642 milliárd rubel áll rendelkezésre. • Az államhatalmi és a helyi önkormányzati szervek, valamint a gazdasági szféra szerepl i közötti együttm ködés tökéletesítése. E célra a kormányzat 1,844 milliárd rubelt szán. • Információs és kommunikációs szakemberek, valamint felhasználók képzésére 21,021 milliárd rubel áll rendelkezésre. • A független tömegtájékoztatási eszközök fejl désének el segítésére 606 millió rubelt kíván fordítani a kormányzat. • Telekommunikációs infrastruktúra fejlesztésére, valamint a nyílt információs rendszerek csatlakozási helyeinek kialakítására 24,515 milliárd rubel áll rendelkezésre.
Az Egyesült Államokban az E-Government törvény 2002. decemberi bevezetése külön jelent séget kölcsönzött a Kormányzati Kiválósági Tanács – a kormány és a társadalom kapcsolatát fejleszteni hivatott civil szervezet - nemzetközi e-kormányzati tapasztalatokat összefoglaló tanulmányának. Az 1983-ban létrehozott Kormányzati Kiválósági Tanács (Council for Excellence in Government) egy sajátosan amerikai, pártoktól független, mégis nagy befolyással rendelkez nonprofit szervezet. A kormányzati munkát szakért i hozzájárulásukkal segítik, céljuk, hogy a magas színvonalú, innovációbarát kormányzás váljék általánossá. A tanács feladatának tekinti, hogy az eredményes kormányzás megvalósítását szolgáló akciókhoz keretet biztosítson. Tagjai jelent s kormányzati tapasztalattal rendelkez vezet szakemberek a gazdaság, az oktatás és egyéb közéleti területekr l. Bush elnök 2002. decemberben írta alá az ekormányzati törvényt. Ennek alkalmazása során az amerikai kormánynak számos kihívással kell szembenéznie. A tavaly végzett felmérések (HartTeeter) kimutatták, hogy az amerikai közvélemény az elektronikus kormányzat bevezetését l és tökéletesítését l jelent s eredményeket vár, els sorban a közegészségügy, a közbiztonság és a közlekedés területén. Úgy t nik, a legtöbb amerikai hajlandó elfogadni a személyiségi jogok némi korlátozását is, ha ezért cserébe a kormány a biztonságát magasabb szinten garantálja. Egyöntet vélemény, hogy az elektronikus kormányzás a kormányszervek néha akadozó együttm ködésére is jó hatással lesz. Jelent s nemzetközi kapcsolataikra alapozva – és els sorban az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada közös tapasztalataira építve - a tanács szakér18
t i megfogalmazták, hogy az amerikai kormány (de általában minden, az elektronikus kormányzást bevezetni kívánó ország) milyen kihívásokkal néz szembe, melyek azok a legfontosabb tényez k, amelyeket az adott nemzeti stratégia kialakításánál figyelembe kell venni, s mely további országok példája, megoldása javasolható tanulmányozásra, átvételre.
hagyományos szolgáltatási formákat is magas színvonalon fenn kell tartani. (Ígéretes megoldások: Írország – Donegal County kormányzati gyakorlata, fogyasztók kapcsolata az új szolgáltatásokkal közvetít k révén.) 6. Prioritások, igények Az üzleti szféra és a fogyasztók elvárásai nincsenek teljes összhangban a kormányzati szándékokkal. Az egységes kezelés helyett a szegmentálás célszer .
Az „International E-Government” sikerének 10 kritikus elemét azonosították: 1. Új kormányzati struktúra
(Ígéretes megoldások: Citizens’ Panel.)
Az elektronikus kormányzás kialakítása során alapvet kérdés, hogy milyen struktúrában végezzék a munkát, az új szolgáltatások milyen csatornán jussanak el az állampolgárokhoz, egy központi portált vagy több kapcsolódási pontot alakítsanak-e ki.
Kanada
–
online
7. Standardok, eljárások A kereskedelmi szoftverek és a legjobb megoldások átvétele, alkalmazása kívánatos, különösen az elektronikus hitelesítés és a digitális aláírás kérdését illet en. Az XML - extensible markup language – új lehet séget kínál, de a horizontális kormányzati adatmegosztásban még jelent s a standardok szerepe.
(Ígéretes megoldások: Ausztrália – Business Entry Point, Írország – Public Services Broker, USA – mintegy 500 program egységesítése, karcsúsítása révén 24 e-kormányzati szolgáltatás kialakítása)
(Ígéretes megoldások: USA – E-Payroll alkalmazása a jelenleg létez 14 kifizetési rendszer helyett, UN/CEFACT üzleti átutalások.)
2. Folyamatok feltérképezése A jelenleg létez folyamatok, döntési mechanizmusok és az információáramlás feltérképezése a szolgáltatás integrációja érdekében.
8. Biztonság és titoktartás A köz bizalma a kormánnyal való online kapcsolatokban továbbra is az egyik legfontosabb kérdés marad. A terrorizmus el retörésével a kormányzat által felhasznált adatok köre szélesedhet a magánszemélyek kárára, de ez egyben biztonságukat szolgálja.
(Ígéretes megoldások: Tanzánia – Human Resources and Payroll System, USA – Federal Enterprise Architecture, az információ gy jtésének, alkalmazásának, kezelésének áttekintése, szolgáltatások egységesítése, egyszer sítése céljából.)
(Ígéretes megoldások: USA – öt biztonságos átutalási módszert tanulmányoznak, bevezetésük a valós üzleti életben hamarosan sorra kerül, Malaysia – MyKard mikrochip kártya a kormányzati és közszolgáltatások igénybevételére.)
3. Többféle szolgáltatási csatorna A hagyományos és az elektronikus rendszerek párhuzamos fenntartása révén a legszélesebb körnek biztosítani a hozzáférést, mindkét területen fontos a szolgáltatási rendszerek fejlesztése.
9. Tudásgazdaság
(Ígéretes megoldások: Brazília – mobil szolgáltató rendszer a távoli országrészek ellátására.)
A közszférában dolgozók alkalmazását és továbbképzését az e-kormányzati törekvések jelent sen befolyásolják. A gyors fejl déssel lépést kell tartania a köztisztvisel k képzésének.
4. E-Beruházás hatásának értékelése A közvetlen és az áttételes haszon értékelése, a költségek és a szolgáltatási színvonal növekedésének összevetése.
(Ígéretes megoldások: Egyiptom – átlátható, újfajta kormány-állampolgár kapcsolat, Szingapúr – a GtoE képzési program a kormányzati stratégia része.)
(Ígéretes megoldások: Ausztrália – Government Online Survey. A kormányzati online tevékenység növekedésér l folyamatosan, a stratégia öt kulcstényez jének vizsgálata révén kapnak képet.)
10. Kormányzati és civilszféra összefogása A magánvállalatok a technológia és a tapasztalatok forrását jelenthetik. A kockázat és eredmény megosztása jellemezze a kormányzati feladatok magáncégekkel való elvégeztetését. A kormányzati
5. Szolgáltatások egységesítése A „digital divides”, a társadalom hozzáférés szerinti megosztottsága gondjának csökkentésére a 19
ellen rzés egyszer sítése el segíti a gazdasági fejl dést.
nyúló e-gov információcsere folytatódik több kulcsszektorban (egészségügy, oktatás, mez gazdaság). Általánossá válik az elektronikus szavazás és a tájékozódás a törvényhozás munkájáról. N ni fog a kormányok elszámoltathatósága, tevékenységük átláthatóbbá válik.
(Ígéretes megoldások: Kanada – Bell Nexxia, USA – új rendszerek bevezetésénél a szerz d magáncéget a haszon arányában, a költségmegtakarításból fizetik.)
A Council of Excellence in Government a nemzetközi e-kormányzatról készült összefoglalóját az elmúlt hónapban az ENSZ-ben is bemutatta.
A jöv ben a vázolt folyamatok felgyorsulhatnak. Fejl dés és nemzetközivé válás jósolható a kereskedelem területén a folyamat integráció, a technológiák átadása, valamint a közös szabványok, eljárások bevezetése révén. A határon át-
Dr. Takács István TéT attasé (Washington)
Tudománypolitika A Raffarin-kormányzat innovációtámogató programja és tervezett intézkedései Franciaországban
külözhetetlenné teszi a sürg s intézkedéseket a K+F tevékenység fokozott ösztönzésére a francia ipari/vállalati szférában. Mindez különösen fontos ahhoz, hogy az EU terveivel megegyez en, 2010-re a franciaországi K+F szféra elérhesse a 3%-os GDP részesedést.
A 2002-ben hivatalba lépett francia kormány nagy ív K+F támogató és innováció-ösztönz politikája már Jean-Pierre Raffarin kormányprogramjában megfogalmazódtak, aki zászlajára t zte, többek között, a K+F szektor GDP részesedésének intenzív növelését, és az innováció feltételeinek olyan szint javítását, ami évente mintegy 200 ezer új innovatív vállalkozás megteremtésével járhat.
A két szaktárca által közösen felügyelt akcióterv a következ fontosabb intézkedéseket célozza meg: • A „business angels” rendszer fejlesztése (megfelel jogszabályi – és adójogszabályi – feltételek biztosítása az innovatív vállalkozások fejlesztését támogató befektet knek); • A fiatal innovatív vállalkozások adó- és egyéb terheinek csökkentése az els 8 évben aktív K+F tevékenység esetén; • A vállalkozások számára új adókedvezmények bevezetése a K+F befektetések ösztönzésére; • Az Országos Kutatás-Fejlesztési és Innovációs Ügynökség (ANVAR) koordinációs szerepének növelésével és a támogatások decentralizálásával az innováció-támogatás adminisztrációjának egyszer sítése; • A K+F tevékenység valorizálásának javítása a vállalatoknál és az állami kutatóhelyeken egyaránt, a szabadalmak benyújtásának és hasznosításának támogatása, serkentése; • Akcióprogramok beindítása a fels oktatási intézmények hallgatóinak orientálása érdekében az innovatív kutatási területek irányába.
A francia innovációs terv 2002. december 11-ei sajtóközleményükben Nicole Fontaine delegált ipari miniszer és Claudie Haigneré delegált kutatási és technológiai miniszter közösen fogalmazták meg, hogy ”az innováció olyan alapvet prioritás, amely a francia gazdaság hosszú távú növekedésének, és a társadalom jólétének alapjait határozza meg”. A témában érintett két miniszter által a 2002 december 11-ei Minisztertanács ülésén ismertetett „Innovációs terv (Plan Innovation)” - alapvet célkit zésként jelöli meg az ipari, vállalkozói szférában a K+F tevékenység fejlesztését. A kutatási és ipari szaktárcák vezet i kifejtették, hogy a tervezett innováció-serkent intézkedések egyaránt érintik a pénzügyi ösztönzés, az üzleti angyal rendszer, ill. a pályázati rendszerek fejlesztésének területeit. A két miniszter megfogalmazása szerint, az elkövetkez évekre várható, fokozott innováció-élénkít állami szerepvállalást messzemen en igazolja az a lemaradás, ami Franciaországot jellemzi ezen a téren a világ több vezet ipari/tudományos hatalmával összehasonlítva. Az a tény, hogy a jelenlegi francia kutatás-fejlesztés GDP részesedése alulmarad Japán, az USA, vagy Németország értékeihez képest, a magasabb francia állami részvétel ellenére nél-
Országos innováció-politikai konzultáció A francia Ifjúsági, Oktatási és Kutatási Minisztérium Kutatási és Új Technológiák Delegált Minisztériuma honlapjának (http://www. recherche.gouv.fr ) nyitóoldalán 2003. év eleje óta egy új ablak hívja fel magára a figyelmet: „Innováció-támogató politika – országos konzultáció (Politique en faveur de l’innovation – consultation 20
nationale)”. Az ablak megnyitásával a Raffarinkormányzat innováció-támogató politikájához kapcsolódó, tájékoztatásra és közvélemény-kutatásra szolgáló akció elemeivel ismerkedhetünk meg.
(ANVAR) és az Európai Szociális Alap (Fonds social européen) vesznek részt. A meghirdetett innovatív vállalkozás-alapítási akciót január 13-a óta folyamatos figyelemfelkelt kampány kíséri, többek között a „France Info” rádiócsatornán, illetve az Új Technológiák Delegált Minisztériuma honlapján (www.recherche.gouv.fr).
A Raffarin-kormányzat K+F-politikájának várhatóan fontos mérföldköve lesz az az innovációtámogató törvényjavaslat, amelyet a tervek szerint a két szakminiszter (az ipari és kutatási területek delegált miniszterei) közösen terjeszt a Parlament elé 2003 tavaszán. A meghirdetett országos innovációpolitikai konzultáció azt a célt szolgálja, hogy a kutatási szféra és a vállalatok kölcsönösen megismerjék egymás véleményét, illetve hogy közelíteni lehessen egymáshoz a két terület álláspontjait. A minisztérium honlapján véleménygy jt -lapok 6 csoportban ismertetik a tervezett intézkedéseket, és gy jtik az azokkal kapcsolatos kritikákat, észrevételeket: 1) az üzleti angyalok státusa, 2) hagyományos pénzügyi ösztönz k, 3) új típusú ösztönz k a K+F területen történ befektetésre, 4) az állami K+F források hatékonyabb elosztása, 5) a kutatási eredmények jobb valorizálása a gazdaságban, 6) az innováció, mint országos és nemzetközi prioritás.
A pályázat szorosan illeszkedik a Raffarinkormányzat célkit zéseihez. A Jean-Pierre Raffarin miniszterelnök „egymillió új vállalkozás 5 éven belül” logóval fémjelzett vállalkozásserkent , innováció-támogató programjához kapcsolódó intézkedések sorában el re várható módon jelent meg a már „jól bevált” országos innovatív vállalkozás-alapítási pályázat, hiszen az 1999-ben indított program az elmúlt években kit n en beváltotta a hozzá f zött reményeket. Az el z négy forduló során 6650 pályázat érkezett be, amib l 1002 projektet támogattak (568 ötletszint , illetve 434 vállalkozás-alapítás szint pályázatot). A rendszer eddigi eredményességét fémjelzi a 4 pályázati fordulóban alapított és ma is prosperáló mintegy 500 vállalkozás, összesen közel 3000 új munkahelyet biztosítva. Jóllehet ezen értékek több nagyságrenddel elmaradnak a Raffarin-kormányzat „milliós” el irányzatától, a pályázati rendszer id tállónak bizonyult, és az innováció-serkent intézkedések egyik hasznos válfajának tekinthet .
A konzultáció eredményei alapján a két minisztérium által elkészített munka-dokumentum vitaanyagul szolgál egy 2003 márciusában megrendezend konferenciára, amelyre meghívást kapnak a franciaországi K+F és innováció legfontosabb szerepl i. A többlépcs s országos konzultáció megszervezése határozott, és konszenzusra törekv kormányzati törekvést jelez az innováció-fejlesztés területén.
Dr. Pálfi Gyögy TéT attasé (Párizs)
Országos innovatív vállalkozásalapítási pályázat
Az izraeli „chief scientist” összegzése a technológiai fejl désért tett er feszítésekr l
Claudie Haigneré miniszter 2003. január 8-án hirdette meg az 5. országos innovatív vállalkozásalapítási pályázatot („cinquième concours national d' aide à la création d' entreprises de technologies innovantes” ). A pályázatokra 2003. március 6-áig jelentkezhetnek Franciaországban él francia és külföldi állampolgárok, illetve külföldön él francia állampolgárok (valamint az EU-tagországok állampolgárai), munkaviszonyuktól függetlenül. Alapkövetelmény, hogy a pályázó innovatív ötletet mutasson be, és a tervezett vállalkozás francia területen kerüljön megvalósításra. A kialakítási szakaszban („ projets en émergence”) lév , illetve a vállalkozás-indítási fázisban („projets créationdéveloppement”) lév projekteket külön-külön kategóriában bírálják el. Az el bbiekre maximum 45 ezer euró (minimum 30% öner mellett), utóbbiakra maximum 450 ezer euró (minimum 50% öner ) adható. A pályázat 2003. évi kerete 30 millió euró. A program támogatásában a francia Ifjúsági, Oktatási és Kutatási Minisztérium Kutatási és Új Technológiák Delegált Minisztériuma mellett az Országos Kutatás-Fejlesztési és Innovációs Ügynökség
Eli Oppert közel egy éve nevezték ki az Izraeli Ipari és Kereskedelmi Minisztérium „chief scientist”-jévé, a „chief scientist” rendszer els számú emberévé, ami gyakorlatilag egyben az ország ipari kutatás-fejlesztésének „egyszemélyi” felel sségét is jelenti. Hivatalba lépése óta Opper nem kavart nagy viharokat. A saját bevallása szerint „örökségének” tekintett ügyekben – ipari K+F támogatási alapok, biotechnológiai inkubátor tenderek kiírása – feszesebbre húzta a gyepl t, szigorította a feltételeket, mindezt a technológiai kutatások fejlesztésének el segítése érdekében. A minisztérium által a „chief scientist” hatáskörébe utalt két program – évek óta tartó vajúdás után – Opper keze alatt öltött testet: az egyik az induló vállalkozások támogatását célzó pénzalap létrehozása, a másik az ipari inkubátorházak privatizációs tervének kidolgozása. 21
A kezd vállalkozásokat segít pénzalap (Government Seed Fund) 2002-ben indult. A mintegy 10 M dolláros (50 M sekel) Alap f célja, hogy a jelenlegi, az új vállalkozások támogatását nem kimondottan segít helyzetben könnyítse az ezen a területen aktív vállalkozói t kealapok helyzetét, s egyben ösztönözze ket, hogy maradjanak Izraelben és maradjanak aktívak. Az alap társfinanszírozást, közös kockázatvállalást kínál a vállalkozói t ke kiválasztott - egyel re 13 – reprezentánsának az induló vállalkozások támogatásában. Az adott vállalkozás finanszírozását közösen kezdik, de 5 év után – a szabályozás szerint – az érintett vállalkozói t kealap kivásárolhatja a kormány részét, méghozzá az induló áron. Opper hangsúlyozta: megválogatták kivel lépnek társfinanszírozói kapcsolatba. A vállalkozói t kealapok krémjét vették célba, azokat, amelyek komoly t kével, tapasztalattal és szakértelemmel rendelkeznek. Már az els közös üzlet is megköttetett: 2003 február elején indult az els vállalkozás közös kockázatú finanszírozása.
ki inkubátor többet tud ajánlani – s így kívánatosabb –, mint egy sivatagi körzetben – pl. Beer Sheva környékén – található. Opper szerint a képlet ennél sokkal bonyolultabb. Az valóban elképzelhet , hogy rövid távon könnyebben tud eredményt felmutatni egy Tel Aviv közeli egység, de az inkubátor-hálózat létrehozásának fontos célkit zése volt Izrael elmaradottabb vidékeinek a felzárkóztatása, fejlesztése. Nem lenne tehát szerencsés, ha - ezt az országos célt feladva - minden egységet egy Tel Aviv-i erny alá telepítenének. A beruházók egyébként is a haszon, befektetett pénzük gyors megtérülésének reményében keresik az inkubátorokat. Ez pedig alapvet en az inkubátorokban m köd projektek min ségét l függ. Az inkubátor hálózat eredményeinek legutóbbi értékelése szerint az eredmények semmivel sem rosszabbak egy periférián m köd egységben, mint egy központiban. Igazi hátrányt nem annyira a földrajzi elhelyezkedés, mint inkább a kutatási vagy félüzemi-üzemi háttér hiánya jelentene, ez azonban minden jelenlegi inkubátornál adott.
Az ipari inkubátorházak privatizációja hosszú ideje vitatott kérdés, s több lépcs ben valósul meg. A privatizáció folyamatában az els lépcs t azok a küls befektet k jelentik, akik mintegy 5-6 évvel ezel tt - inkább partnerként – mint tulajdonosként invesztáltak a különböz inkubátorokba. A jelenleg m köd 24 inkubátorból 17-nek van – kisebbnagyobb arányú – küls befektet tulajdonosa. Eddig 4 inkubátor került teljes privatizálásra, s további 4 eladása várható.
A privatizáció az inkubátorokon belül m köd vállalkozások tulajdonviszonyában is hoz kisebb változásokat. Korábban az állami tulajdonú inkubátorok esetében a vállalkozások – az inkubátornak, sok más országgal ellentétben, Izraelben csak bejegyzett vállalkozások lehetnek tagjai – tulajdonviszonya viszonylag mereven volt rögzítve: 50% illette meg a feltalálót, s a maradék 50%-on osztozott a kormány és a többi küls befektet . Az új helyzetben a rendszer sokkal rugalmasabb: a feltaláló a vállalkozást 30%-tól 70%-ig birtokolhatja, s a maradékon osztozhatnak a befektet k. Ez formailag azt jelenti, hogy a feltaláló, a projekt menedzsmentjéb l csaknem teljesen kivonulva – 30%ot tart meg – más ügyeire koncentrál, s adott százalékok fejében profi menedzsereket bíz meg a projekt kezelésével, vagy épp fordítva, a 70% birtokában nagyrészt maga menedzseli a projektet. A „chief scientist” rendszernek egy enyhe sz r szerepe még így is marad. Az vállalkozásokat támogató alapok azt is vizsgálják, hogy egy feltalálónak egyszerre hány vállalkozása fut, s abban mennyi a részesedése. Egyszerre négy projektre, magas részesedési aránnyal nem lehet támogatást kapni.
Az inkubátorok jövend tulajdonosaivá váló beruházókkal szemben komolyak a követelmények: a legfontosabb, hogy igazi beruházóval állnak csak szóba, nem pedig álmokat kerget , gyakorlati lehet ségekkel nem rendelkez próbálkozókkal. A pénzügyi feltételek is komolyak: a vev nek 3 évig évi 300 000 USD-t kell fizetnie pusztán az inkubátor fenntartásáért, függetlenül attól hány projekt m ködik éppen az intézményben. Továbbá garanciát kell vállalnia arra, hogy 5 évig évi 5 projektet támogat, ami összesen mintegy 2-2,5 millió USD-t jelent. Nem a pénz azonban az egyetlen kritérium, legalább olyan fontos, hogy a m köd képességhez szükséges tapasztalatok is rendelkezésre álljanak. Elutasítottak például egy olyan jelöltet - noha a szükséges t ke birtokában volt –, amely eddig mindössze egyetlen K+F projekt megvalósításában vett részt. Egy másik pedig azért, mert noha az ingatlan üzletben nagy tapasztalatra és komoly haszonra tett szert, az innovációra vonatkozóan semmiféle tapasztalattal nem rendelkezett.
Opper szerint a privatizáció f célja nem az, hogy az állam bevételre tegyen szert. Sokkal inkább az, hogy az arra érett egységek továbbfejl dését el segítsék. Az állami bürokráciából történ kiszakadás, igazi tulajdonosok megjelenése feltétlenül ebbe az irányba hat.
A privatizáció szempontjából fontos jellemez az inkubátorok országon belüli földrajzi elhelyezkedése: több szakért szerint egy Tel Aviv környé-
Dvorszki László TéT attasé (Tel-Aviv) 22
Nemzeti kutatási- és innovációs terv
a legkimagaslóbb teljesítmény várható nemzetközi összehasonlításban is. A kutatási infrastruktúra biztosítása és a tehetségek támogatása mellett fontos szerepet kell kapnia a folyamatos kiértékelésnek is. • Szoros kapcsolat az innovációpolitika és a képzett munkaer között A gazdaság versenyképességének fokozása szempontjából elengedhetetlen a jól képzett és kell en motivált munkaer , ezért az emberi er forrás az innovációs folyamat egyik legfontosabb tényez je. Az innovációpolitikát és a szakemberképzési politikát összehangoltan, az igények folyamatos egyeztetésével kell fejleszteni. • Az ún. interface-probléma megoldása, a K+Fben érintettek közötti jobb együttm ködés Nagyon fontos a K+F egyes szektorai (egyetemi és egyetemen kívüli kutatás, ipari K+F, vállalkozások) közötti együttm ködés er sítése, a megfelel tudás- és technológia transzfer biztosítása. Az RFT legfontosabb céljának tekinti a kutatási eredmények gyorsabb és hatékonyabb gazdasági hasznosításának el segítését. Ennek érdekében az RFT javasolja kommunikációs és koordinációs platformok létrehozását. • A bonyolult intézményi és támogatási szerkezet leegyszer sítése
A Kutatási és Technológiafejlesztési Tanács (Rat für Forschung und Technologieentwicklung, a továbbiakban RFT) a 2000. januári kormánymegállapodás és a Kutatástámogatási törvény 2000. évi módosítása (BGBl Nr. 48/2000) szerint minden kutatást, technológiafejlesztést érint kérdésben tanácsadói funkciót tölt be, és feladata az osztrák kutatási és technológiafejlesztési stratégia kidolgozása. Ennek a feladatának tett eleget az RFT tavaly decemberben, amikor közétette a „Nemzeti kutatási és innovációs terv”-et. Az osztrák kormány célja az, hogy 2005-re a K+F ráfordítást a GDP 2,5%-ára növelje. A 2000es Lisszaboni csúcs megfogalmazása szerint Európának a világ legversenyképesebb, legdinamikusabb tudásalapú gazdasági térségévé kell válnia. Ehhez többek között az is szükséges, hogy er inket az Európai Kutatási Térben egyesítsük, és a K+F ráfordítások európai átlaga 2010-re érje el a 3%-ot (Barcelonai csúcs, 2002.). E célkit zések szellemében készítette el az RFT a „Nemzeti kutatási és innovációs terv”-et, amely egyrészt javaslatokat tartalmaz a nemzeti innovációs rendszer szerkezeti reformjára vonatkozóan, másrészt kijelöli a stratégia egyes elemeinek megvalósításához vezet utat. v •
•
•
•
A kutatás-fejlesztési és innovációs politika jöbeli alapjait az alábbi 10 elv képezi: Növekv figyelmet kell fordítani a felhasznált közpénzek magánráfordításokat ösztönz hatásaira: Az egyetemeken kívüli K+F tevékenység ösztönzése, jobb együttm ködés a gazdasági szférával Új, technológia-intenzív vállalkozások, egyetemi spin-off cégek alapításának segítése Ipari kutatást támogató program kidolgozása, a vállalkozások bátorítása esetlegesen kockázatos kutatások folytatására is A kritikus tömeg elérése A kutatási hálózatok és nagyobb kutatási intézmények támogatása, különös tekintettel az EU 6. Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogramjának új lehet ségeire ( Network of Excellence, Integrated Projects), mivel csak így biztosítható a Keretprogramban való sikeres osztrák részvétel. Piacgazdasági elemek hangsúlyozása Intézkedések szükségesek a t kepiac dinamizálására, a direkt támogatások mellett fontos szerepet kapnak az indirekt támogatási formák (adókedvezmények). A kiválóság támogatása az alapkutatásokban A kutatás szabadsága nem jelent tetsz legességet. Azokat a területeket kell támogatni, ahol
Az osztrák K+F támogatási rendszer jelenleg szétforgácsolt és meglehet sen áttekinthetetlen. Szükség lenne mind stratégiai, mind operatív szinten jobb koordinációra, a párhuzamosságok kiküszöbölésére, a tanácsadói, döntési és végrehajtói szintek világos szétválasztására, a K+F politika áttekinthet bbé tételére. Ezen intézkedések végrehajtásával az adminisztratív költségek is csökkenthet ek lennének. • A Szövetség és a tartományok közötti jobb koordináció Az egyes programok keretében (pl. Kplus Kompetencia Központok) már meglév egyeztetési mechanizmusokat tovább kell fejleszteni, és integrálni kell a tartományok és Szövetség közötti általános egyeztetési rendszerbe. • A programok és kezdeményezések tervezhet ségének biztonsága A tervezhet ség biztosítása a projektek teljes futamidejére mind a finanszírozás, mind az ez ezzel összekapcsolódó folyamatos értékelés vonatkozásában a K+F politika lényeges eleme. • Min ségbiztosítás a K+F-ben, a kiértékelési kultúra javítása A közpénzek K+F célokra való hatékony felhasználása csak folyamatos monitoring és kiértékelés mellett biztosítható. A támogatási programoknál világos min ségi kritériumokat 23
kell megfogalmazni, amelyek a folyamatos min ségbiztosítással együtt integrált értékelési rendszert alkotnak.
kutatói létszám az asszisztensekkel együtt megegyezik a tervezett hallgatói létszámmal (500 f ). A kb. 80 milliárd jen költségvetéssel épül intézményt a legmodernebb technikai eszközökkel látják el, a külföldi kutatók és hallgatók igényeit is kielégít lakó és szolgáltató övezet csatlakozik az intézményhez. A kutatói tevékenység várhatóan 2005-t l kezd dik, posztgraduális hallgatókat csak 2007-t l fogad az egyetem. Jelenleg az egyetem helyszínének kiválasztása folyik, a 2003-as pénzügyi évben elkészülnek az építészeti tervek is. Nagy er kkel keresik a megfelel személyt a szuper egyetem élére, a 40 pályázó közül egy szakért i bizottság választja ki a legmegfelel bb jelöltet.
A 2003-as év dönt jelent ség lesz a hosszú távú célok megvalósítása szempontjából. Ezért az RFT, noha természetesen tudatában van az általános költségvetési nehézségeknek, nyomatékosan kéri a kormányzatot arra, hogy a K+F-nek szenteljen prioritást, valamint a megjelölt és az elengedhetetlenül szükséges változtatásokat hajtsa végre. Mányi István TéT attasé (Bécs)
2003 májusára egy nemzetközi konferencia összehívását tervezik, amelynek célja, hogy a világ tudóstársadalmát megismertesse az új egyetem koncepciójával. A jelenlegi elképzelések szerint a világ minden részér l hívnak meg jeles kutatókat, akik saját laboratóriumot kapnak, szabadon választhatják meg munkatársaikat, illetve kutatási témáikat és módszereiket, azonban az öt év alatt kézzelfogható eredményt nem produkáló projektek támogatását felfüggesztik.
„Szuper” egyetem Okinawán Mi következik abból, ha a K+F ügyekért felel s tárca nélküli miniszter felel s egy személyben Okinawa fejlesztéséért is? A miniszterek személye Japánban gyorsan változik, azonban a két terület (K+F és Okinawa fejlesztése) évek óta közös felügyelet alá tartozik. Ezek után nem meglep , ha Okinawa fejl désének kulcsát a japán kormány egy új, kutató egyetem létrehozásában látja.
Az optimista hangok mellett, ha elvétve is, de el fordulnak kritikus vélemények is, amelyek a projekt lehetséges buktatóira hívják fel a figyelmet: • a tervezett helyszín nehezen megközelíthet (2,5 óra repül út Tokiótól), elszigetelt; • sem egyetemi, sem vállalati K+F hagyományokkal nem rendelkezik; • hiányzik a tudományos és a vállalkozói infrastruktúra; • kulturálisan elszigetelt; • a japán állami egyetemi tanári fizetések nem versenyképesek; • az egyetem fenntartási költségeit nem fedezi a tervezett összeg (évi 20 milliárd jen).
Az amerikai katonai támaszpontként szolgáló szigetcsoport f ként trópusi éghajlatáról és turisztikai látványosságairól ismert. A világ figyelmét 2000-ben vonta magára, amikor a G8-ak oktatási miniszterei itt tartották találkozójukat. Az elmúlt 30 év során (az USA csak 1972-ben adta vissza Japánnak a szigetcsoport felségjogát) Japán 7 billió jent költött Okinawa fejlesztésére, az infrastruktúra megteremtésére. A politikusok és szakért k véleménye szerint eljött az ideje, hogy a szigetcsoport „önfenntartóvá” váljon, az önálló gazdasági fejl dés útjára lépjen, ebben a folyamatban nagy szerepet szánnak az újonnan létrehozandó egyetemnek.
Kanyár Gyöngyi TéT attasé (Tokió)
A természettudományos posztgraduális képzéssel és a biotechnológia köré csoportosítható kutatásokkal foglalkozó egyetem létrehozásának célja: • egy olyan intellektuális klaszter megteremtése, amely világszínvonalú, és amely nagymértékben hozzájárul Okinawa gazdasági fejl déséhez; • egy „mintaegyetem” létrehozása, amely például szolgálhat a nem éppen magas színvonalukról híres japán állami egyetemek reformjához; • az ország K+F potenciáljának növelése.
Az Egyesült Államok nemzetbiztonsági intézkedéseinek tudományos és technológiai vonatkozásai Az új amerikai csúcsminisztérium (Department of Homeland Security - DHS) hatásköre a TéT területen
Az egyetem kormányzati anyagi támogatással, azonban a magánszférában megszokott irányítási módszerekkel fog m ködni. Az egyetem rektorát, a hallgatók, oktatók és a kiegészít személyzet több mint felét külföldr l toborozzák, ennek megfelel en az oktatás nyelve angol lesz. A tervezett oktatói-
A pártok, a Kongresszus és a Szenátus hónapokig elhúzódó vitáját követ en 2002. november végén Bush elnök aláírta az új csúcsminisztérium létrehozásáról szóló törvényt. Ez azt jelenti, hogy 60 24
napon belül, 2003 januárjában megkezdi m ködését az új kormányzati egység, amit els sorban az USA-n belüli terrorista támadások megel zésére hoztak létre. A DHS erny alá kerül a Parti rség (Coast Guard), a Vámhatóság (Customs Service), a Szövetségi Katasztrófavédelmi Ügynökség (Federal Emergency Management Agency) és a Bevándorlási Hivatal (Immigration and Naturalization Service) is. Az 1940 óta legjelent sebb kormányzati átszervezés eredményeként egy 170 ezer alkalmazottat foglalkoztató, 35 milliárd dolláros költségvetéssel gazdálkodó új csúcsminisztérium jön létre.
A törvény nyomán egy új kutatási ügynökséget hoznak létre a DHS-en belül a Védelmi Minisztériumnál már létez védelmi kutatási ügynökség mintájára. A Homeland Security Advanced Research Project Agency (HSARPA) els dleges tevékenysége a biztonsági technológiák kifejlesztését szolgáló alap kezelése, forradalmian új alap- és alkalmazott kutatási tevékenység támogatása, új eszközök, technológiák kipróbálása és bevezetése lesz. Az Alap az alapkutatástól az új termékek prototípusának a kidolgozásáig a teljes innovációs folyamatot felügyeli. (A törvény 500 millió dolláros keretet biztosít az Alap számára, a valós összeg a most kialakítandó 2003. évi költségvetésben jelenik meg.)
Az új minisztérium létrehozása a tudomány és a technológia (TéT) területén is változásokat eredményez, els sorban a biztonsággal összefügg kutatások területén. A DHS saját TéT infrastruktúrát alakít ki, jelent s saját K+F portfólióval. (Ennek egy része a más minisztériumok által végzett programok DHS-hez való átcsoportosítása révén alakul ki, de lesz eredeti, saját K+F szegmens is.)
Az új minisztérium a HSAPRA mellet három egyéb minisztérium K+F programjaiból is átvesz (költségvetési pénzekkel együtt) részeket. A törvény végleges változata a bioterrorizmusra vonatkozó mintegy 2 milliárd dolláros K+F programot meghagyta az NIH (National Institutes of Health) és a CDC (Centers for Disease Control and Prevention) keretében. A DHS K+F költségvetése így is kb. 800 millió dollárt tesz majd ki a javasolt 35 milliárdos összköltségvetésb l.
Az új minisztériumban államtitkár fogja irányítani a tárca TéT programjait. Közvetlenül Tom Ridge miniszternek jelent és a létrehozandó négy igazgatóság egyikét, a Tudományos és Technológiai Igazgatóságot irányítja majd.
Az Energiaügyi Minisztérium Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumából a számítástechnikai kutatási program, más intézetekt l biztonságtechnikai, nonproliferációs és mikrobiológiai programok kerülnek át a DHS-hez.
A TéT államtitkár munkáját egy 20 f b l álló bizottság (Homeland Security Advisory Committee) segíti majd. Valószín leg létrehoznak egy szövetségi pénzekb l finanszírozott kutató és fejleszt központot, a Honi Biztonsági Központot (Homeland Security Institute). Az intézet think tank-ként kockázat elemzéssel, vészhelyzet szimulációval, a lehetséges válaszlépések elemzésével és a terrorizmusellenes technológiai fejlesztés stratégiai terveivel fogja segíteni az államtitkárt. A DHSnek jogában áll majd a más szervezeti formában tevékenyked szövetségi K+F központok felkérése, számukra feladatok meghatározása.
A Mez gazdasági Minisztériumtól a Plum Island Állategészségügyi Központ, a Védelmi Minisztériumtól pedig a most létrehozandó National Bio-Weapons DefenseAnalysis Center kerül át a tervek szerint az új minisztériumba. Az emberi egészséggel kapcsolatos minden kutatás - így a biztonsági vonatkozású is - az Egészségügyi Minisztérium keretében marad. A TéT Igazgatóság mellett további három igazgatóság jön létre az új minisztériumon belül: Információelemz és Infrastruktúra Védelmi Igazgatóság, Határ- és Szállításbiztonsági Igazgatóság, Vészhelyzeti Készültségi és Reagálási Igazgatóság.
A DHS és az Energiaügyi Minisztérium laboratóriumi hálózatának együttm ködését a szintén újonnan létrehozandó Office of National Laboratories fogja koordinálni. Az új szervezet olyan intézményekkel áll majd kapcsolatban, mint Sandia, Lawrence Livermore és Los Alamos. A koordináció közös finanszírozást vagy önálló DHS megbízást jelenthet, s t az új minisztérium részben önálló külön kutatási egységek létrehozását is kezdeményezheti a meglév szövetségi intézeten belül.
Összességében a DHS létrehozása óriási változást jelent a szövetségi kormányon belül. A tudományra, a kutatókra és mérnökökre gyakorolt közvetlen hatás ennél kisebb, csupán a közlekedési, energiaügyi és a mez gazdasági tárca kutatóit érinti érzékenyen. Azzal, hogy a bioterrorizmus elleni kutatás az egészségügyi tárcánál maradt, a törvény az eredeti elképzeléseknél kisebb spektrumú, azonban még így is igen jelent s TéT tevékenységet rendel a Department of Homeland Security hatáskörébe.
A törvény lehet vé teszi egy vagy két egyetemi központ létrehozását. Erre 15 feltételt szabtak, s mivel ezeket csupán egy egyetem tudja könnyedén teljesíteni, feltételezhet , hogy az új Homeland Security Center a Texas A&M University-n lesz. 25
BioShield Projekt - Bush elnök kezdeményezése egy bioterrorista támadás kivédésére
tésre kerül biológiai ágensek (ebola, pestis) esetében is. Mindezen szereknél a hatékony kezelés kidolgozását szorgalmazzák.
Bush elnök az amerikai törvényhozás két háza el tt, felfokozott amerikai és nemzetközi várakozás közepette tartotta meg hagyományos év eleji, az „Unió helyzetét” értékel beszédét. A tudomány és a technológia a beszédben csak áttételesen, a politikai célok mentén, azok szolgálatában jelent meg.
A program második részében a kutatás és a fejlesztés kiszélesítése történik: a legújabb bíztató tudományos eredményekre alapozva az Országos Egészségügyi Kutató Központ (National Institutes of Health) felgyorsítja az egészségügyi ellenintézkedések kifejlesztését.
Bush elnök a legnagyobb veszélyt jelent biológiai terrortámadás kivédésére egy több évre átnyúló elképzelést jelentett be, melynek lényege a feltételezhet biológiai ágensek elleni intézkedések megtervezése, el készítése.
A harmadik fázisban a veszélyes anyagok elleni szerek és kezelésük gyors megvalósítása kerül el térbe: a Food and Drug Administration felhatalmazást kap arra, hogy vészhelyzetben a sikerrel kecsegtet , de még fejlesztési szakaszban lév kezeléseket is rendelkezésre bocsássa.
A Project BioShield (Biológiai Erny Projekt) névre keresztelt kezdeményezés három szakaszból áll, és az újonnan létrehozott Belbiztonsági Minisztérium (Department of Homeland Security) és az Egészségügyi Minisztérium (Department of Health and Human Services) együttm ködésére épül. Az els szakaszban a himl , a lépfene és a botulinum toxin elleni szerek „új generációját” kell az amerikai tudománynak produkálnia és alkalmaznia. Az ellenintézkedésekre a következ tíz évben közel 6 milliárd dollár áll majd rendelkezésre. További hatalmas pénzek felhasználására lehet számítani az egyéb, kisebb valószín séggel beve-
A Project BioShield egy hosszú távú megel zési és reagálási program. Jól mutatja, hogy a kormányzat a bioterrorizmust valós és növekv veszélynek tartja. A kutatási er feszítések más ellenintézkedésekhez társulnak (figyel szolgálat a megbetegedések észlelésére, a közegészségügy és a kórházak felkészítése stb.), s biztosítják az amerikai lakosság védelmét egy biológiai anyagot felhasználó terrortámadás esetén. Dr. Takács István TéT attasé (Washington)
Finanszírozás A német ipar nem hagy fel a kutatástámogatással
többhetes tárgyalássorozata után, most 2,5%-os fejlesztésr l lehet beszélni, amit a DFG elnöksége még mindig nem fogad el véglegesnek.
Sz k esztend (esztend k) elé néz a német állami költségvetés, komoly (10-25%-os) lefaragások, megszorítások jellemzik ezt a költségtervet a Bund (szövetség) részér l. Szinte minden reszort számára fájdalmas fejlesztés-elhalasztások, adóemelések következnek. Eddig csupán a BMBF (Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium) büszkélkedhet azzal, hogy a tavaly beharangozott (és betervezett) költségvetéséhez nem nyúltak hozzá. Az öröm azonban csak látszólagos (és részleges), mert a Szövetségi Kormányzat támogatása két részb l áll: intézményi finanszírozás és közvetett kutatástámogatás (a programok révén). Az utóbbi valóban változatlan maradt, de az intézményi támogatást – súlyozva természetesen – alaposan lefaragták. Így például a legnagyobb kutatóhálózattal rendelkez DFG (Német Kutató Közösség, mely egyúttal a BMBF kutatástámogatását is elosztja) idei, korábban beígért 3,5%-os fejlesztését 0-ra csökkentették. A DFG vezet ségének igen kemény
A legérzékenyebb csökkentést a DLR (Német Légi- és rkutatási Központ) szenvedte el, intézményi támogatását a minisztérium kerek 25%-kal csökkentette. Ez sajnos azt is jelenti, hogy sok programot (így pl. az ESA-ban eddig súlyponti német részvétellel m köd ISS-fejlesztést is) törölni vagy ideiglenesen halasztani kell. A ZEW (Európai Gazdaságkutatási Központ) felmérése szerint azonban a német ipar nem sz nt meg hathatós támogatója lenni a K+F-nek. A kutatás-fejlesztési kiadásoknak eddig is gerincét (mintegy 60-62%-át) jelent ipari költségvállalás most még inkább felértékel dött a kutatóhálózat számára. A felmérés szerint minden egyes állami K+F célú euróhoz az ipar 1,70 eurót tesz hozzá, ez a német ipari innováció nagyfokú mobilizálódását mutatja. Jelent sen n tt az elmúlt egy évben a vállalatoknál bejelentett szabadalmak száma és örvendetesen sok sikeres új termék jelent meg a piacon. 26
A ZEW felmérésb l az is kiderül, hogy egyre nagyobb a jelent sége a vállalatok és a kutatási egységek közötti (igen sokszor már hosszútávra kötött) szerz déses kooperációnak. 1980-ban a közös kutatási projektek még szinte kivételszámba mentek, ma már viszont a projektek több mint kétharmada (67,5%-a) két, vagy több, és különféle szektorok közötti együttm ködésben valósul meg, és ezeknek a fele esik a public-privat-partnership kategóriába. A kutatási súlypontok a közös projekteknél a folyamattechnológia, informatika, mikrosystem-technika és anyagkutatás körébe tartoznak, ezekben a diszciplínákban szinte nincs is másfajta (egyedi) kutatás.
Az NSZK e tekintetben a nemzetközi trendet követi, és a vállalati K+F támogatás terén az OECD átlag körül helyezkedik el. Az iparvállalatoknak mintegy egyhatoda kap (kapott már) állami támogatást kutatáshoz és innovációhoz. Jó egyharmaduk pedig ebb l a BMBFszakprogramjaiban vesz/vett részt. A BMBF jelenleg kereken 2.600 iparvállalatnak nyújt kutatástámogatást, több mint 500 millió euró értékben. A támogatott vállalatok száma az elmúlt évtizedben több mint kétszeresére n tt, kereken 65%-uk (érthet módon) kis- és középvállalat, melyeknek K+F finanszírozása 1998 óta 35%-kal emelkedett. A KKV-k összgazdasági innovációs szerepének növekedése fényében egy sor ország jelent s változtatást hajtott végre finanszírozási politikájában. Így pl. Hollandiában a 90-es években masszív adótámogatást alkalmaztak a K+F területén. NagyBritanniában 2000 óta fokozatosan vezetik be ugyancsak az adótámogatási rendszert. Az a széles körben elterjedt remény ugyanis, hogy ez a módszer kifejezetten a KKV-ket éri el és számukra el nyös.
Az is érdekes adat, hogy az iparvállalatok részvétele esetén minden harmadik kooperáció a tudományos partner (intézet, egyetem) kezdeményezésére történik. A felmérése szerint a vállatok számára – és ez kritika is a K+F támogatást nyújtó két minisztérium a BMBF és a BMWA (Gazdasági és Munkaügyi Min.) felé – a legfontosabb információforrás a K+F programokról a kutatóhálózat: az intézetek a kezdeményez i az iparnak a nemzeti kutatási programokba való bevonására. Érdekes mód a bankok, kamarák, vállalati tanácsadók sem szerepelnek promotorként az innovációra való ösztönzésben. Az egyetlen kivétel: az új német államokban a vállalatoknak jelent sen nagyobb száma keres önállóan (f leg az interneten) kutatási támogatást, mint a régi államokban.
Németország más utat választott és a vállalatok K+F tevékenységét primér módon közvetlen eszközökkel támogatja, mely – mint az elemzésb l kiderül – végül is igen attraktív eredményekre vezetett a német kis- és középiparban. Az indirekt támogatás egyik hátránya e vélemény szerint ugyanis az ún. spillover-effektus (=túlfolyás). A közvetlen finanszírozás viszont esetspecifikusan mérhet hatásokat eredményez. A német vélemény az, hogy a K+F finanszírozás végül is elit-támogatás, a kiemelked ket kell preferálni és a legjobbakat kinevelni.
A magánvállalatok száma – melyek közvetlen állami K+F támogatást vesznek igénybe – egyre csökken, ez annak is köszönhet , hogy a szövetség már nagyon kevés közvetlen projektfinanszírozást végez, és eszközeit a kutatóhálózat és programjai révén nyújtja. Ebben a konstrukcióban viszont – mint fentebb láttuk – megn a kutatóhálózat információs és iniciatív multiplikátor-szerepe.
A ZEW tanulmányának összefoglalója a www.bmbf.de/pub/zew-bericht_fuiaktivitaeten.pdf alatt található, további információk a BMBF K+F finanszírozási tevékenységér l a www.kmuinfo.bmbf.de. honlapon találhatók.
A ZEW-elemzés szerint a vállalatok a BMBF által biztosított eszközöket ma már els sorban csak alapkutatási, ill. magas rizikófaktorú projektekre veszik igénybe.
Bádonfai Judit TéT attasé (Berlin)
Kutatói társadalom N k a kutatásban
Norsk Hydro ASA elnökhelyettesének vezetésével állított össze a mintegy 50 nemzetközi szakért b l álló munkacsoport az Európai Bizottság részére. A jelentés hozzáférhet az Európai Bizottság Kutatási F igazgatóságának honlapján (http://europa.eu.int/ comm/ research/wir/).
A n k kirívóan alul reprezentáltak, és a n i talentum kihasználatlan az európai kutatásban, állapította meg az a jelentés, amelyet Helga Rübsamen-Waigmann professzor, a Bayer AG elnökhelyettesének és dr. Ragnhild Sohlberg, a 27
Az ipari kutatásban dolgozó 500 000 kutató közül mindössze 50 000 a n Európában. A 10%-os arány messze alatta marad a nemek biológiai arányának, és csak er síti a disszonanciát, hogy 2000. évben a fels oktatásban végzettek 55%-a volt n . Csak 10 EU országban vannak statisztikai adatok az ipari kutatásban dolgozók nemenkénti megoszlásáról, ezen országok átlagában 15% volt a n k aránya az ipari kutatásban. A szórás országonként jelent sen változik: míg Ausztriában 9%, és Németországban 9,6%, addig Finnországban 17,8% és Írországban 28,2% az ipari kutatásban dolgozó n k aránya.
gazdálkodási rendszer életre hívására irányuló törekvések. Ezzel összhangban, a 2003. évi francia állami K+F költségvetés („Budget Civil de Recherche et Développement”, BCRD) a 2003-as évre 400 új posztdoktori alkalmazás megteremtését irányozta el . 2003. január 30-án jelent meg a francia Ifjúsági, Oktatási és Kutatási Minisztérium delegált Kutatási és Új Technológiák Minisztériuma honlapján (http://www.recherche.gouv.fr) a 2003. évi posztdoktori álláskampány híre. Az ismertetés kiemeli, hogy az új alkalmazások egyrészt a kutatói állomány megfiatalítását, másrészt a fiatal kutatók mobilitásának fokozását hivatottak el segíteni. A 400 posztdoktori álláshely finanszírozására összesen 11 állami kutatóintézet (IRD, CNRS, INSERM, CEMAGREF, INRETS, INRA, LCPC, INRIA, CIRAD, BRGM, CEA) kap a minisztériumtól a megítélt létszámaránynak megfelel többlettámogatást. Egy posztdoktor havi bruttó illetménye a 2003-as évben 2150 euró, a szerz dések maximális id tartama 18 hónap.
Philippe Busquin f biztos szerint segíteni fogja a nemek arányának javítását az Európai Unió vezet inek Barcelonában hozott határozata, amely szerint az Unióban 2010-ig a K+F ráfordítást a GDP 3%-ra kell emelni a jelenlegi 1,9%-ról. A kutatási kapacitások tervezett jelent s növelésre során figyelembe lehet majd venni a szakért i csoport ajánlásait. Az európai kutatáspolitika támogatni fogja a szemléletváltást az ipari kutatásban, és figyelmet fog szentelni annak, hogy a n k ne szenvedjenek hátrányos megkülönböztetést a privát kutatási szférában sem, mert ennek nagy szerepe lesz a barcelonai határozat megvalósításában.
A francia állami kutatásban hatékonyan funkcionáló, meglehet sen szoros, fels oktatási intézmények–állami kutató intézetek közötti együttm ködési rendszer („közös kutatási egységek”: unités mixtes de recherche, UMR) sajátosságaiból következ en a fels oktatási kutatóhelyek a velük együttm köd kutatóintézeteken keresztül kapják meg az ket megillet álláshelyeket.
A statisztikai módszerek továbbfejlesztésével a jöv ben pontosabb képet szeretnének nyerni az ipari kutatásban foglalkoztatott n k helyzetér l, mert jelenleg jobbára csak az államilag finanszírozott kutatóintézetekben és az egyetemi kutatóhelyeken állnak rendelkezésre adatok. A szemléletváltásnak ki kell terjednie a személyzeti politikára és karrier menedzsmentre, lehet vé téve, hogy a magasan képzett és sikeres n k nagyobb zökken k nélkül térhessenek vissza a kutatásba. A n k helyzetének javítása érdekében indikátorokat fognak kifejleszteni a n k tudományos munkájának és karrierjének min sítésére, felkutatják azokat a tényez ket, amelyek az egyes országokban, illetve egyes kutatóhelyeken jelent sen hozzájárultak a n k sikereihez (benchmarking), és a jó gyakorlatot megpróbálják majd széles körben elterjeszteni az Európai Unió országaiban.
Az Országos Tudományos Kutatóközpont (CNRS) és a hozzá kapcsolódó fels oktatási intézmények együttes súlyát jelzi, hogy a teljes kontingens felénél több, összesen 210 új posztdoktor kezdheti meg a munkát CNRS laboratóriumokban, vagy CNRS UMR-ekben. A „második helyezett” Országos Mez gazdasági Kutatóintézet (INRA) 40 f vel, az Országos Informatikai és Automatizálási Kutatóintézet (INRIA) 37 f vel, az Országos Egészségügyi és Orvostudományi Kutatóintézet (INSERM) 36 f vel fejlesztheti fiatal kutatói állományát a 2003-as esztend ben. Viszonylag jelent s, 25 f s keretettel gazdálkodhatnak az Atomenergia Bizottság (CEA) egységei, illetve a CEAhoz kapcsolódó laboratóriumok.
Szendr di László TéT attasé (Brüsszel)
Az álláspályázatokat az adott országos kutatóintézetek önállóan bonyolítják le a minisztérium által meghatározott normáknak megfelel en. Fontos eleme a pályázatnak, hogy az nem csak francia, hanem külföldi posztdoktorok alkalmazását is lehet vé teszi. A meghirdetett posztdoktori pályázati rendszer újszer eleme, hogy nem teszi lehet vé azon fiatal kutatók befogadását, akik korábban az adott kutatóhelyen már kutatómunkát folytattak. Ez
Új posztdoktori alkalmazások Franciaországban Claudie Haigneré delegált kutatási és technológiai miniszter programjában a legfontosabb prioritások között jelentek meg a kutatói állomány megfiatalítására és a hatékony humáner forrás28
a kissé meglep kitétel a kutatói mobilitás fokozásán túlmen en a Franciaországból korábban eltávozott fiatal kutatók visszatérését hivatott el segíteni.
egyik legfontosabb feladata a tudományos kutatók karrierjének fejlesztése és támogatása. Az er feszítések eredményeképpen Finnországban az 1000 munkavállalóra jutó tudományos kutatók száma magasabb, mint bármely EU országban, az USAban vagy Japánban, azaz majdnem 11, szemben a japán 9 f vel és az EU átlag kb. 5 f vel.
Dr. Pálfi Gyögy TéT attasé (Párizs)
Mit szólnál a tudományos karrierhez?
A www.aka.fi/eng lap menüjéb l a Researcher training menüpontra kattintva juthatunk el a címben említett kérdéshez: How about a career in research? Ezután lehet választani az életpálya különféle szakaszainak megfelel en: • Preparation and studies • Researcher training • Gaining the qualifications • Professional researcher
A Finn Akadémia honlapján új szolgáltatás próbál kedvet csinálni a kutatói karrierhez. A lapot olyan fiataloknak szánják, akik érdekl dnek a tudomány iránt. Az oldal látogatói információt találhatnak az oktatásról általában, a kutatóképzésr l, a min sítések megszerzésének lehet ségér l és a tudományos kutatói hivatásról. Ezeken felül számos hasznos link segítségével lehet további információt gy jteni.
Az egyes pontok alatt részletes tájékoztatás olvasható az adott szinthez szükséges tennivalókról, a vele járó feladatokról és lehet ségekr l, és megszólalnak a szakma adott szinten álló reprezentánsai is, személyes példájukkal buzdítva az olvasót.
A lap sokféle néz pontból világítja meg a természet- és m szaki tudományok terén befutható tudományos életpályát. Tájékoztat arról, hogy a Finn Akadémia hogyan támogatja a kutatóképzésben résztvev fiatalokat, és a tudományos kutatókat pályájuk különféle szakaszaiban. A Finn Akadémia
Grosschmid Péter TéT attasé (Helsinki)
TéT együttm ködés Német-francia kutatási együttm ködés
(Laue-Langvin Institut, Grenoble), a most felbocsátásra készül Mars Express (ESA) vállalkozásban a közös fejlesztéseket (Beagle-2), a közös európai szinkrotron-berendezést Grenoble-ban, vagy a legújabbat: a német-francia f iskola megnyitását (1999, német helyszíne a francia határ melletti Saarbrücken).
Az Elysée-szerz dés (mely a két történelmi ellenség, Franciaország és Németország megbékélését és szövetségkötését tartalmazza) negyvenéves évfordulóját díszes küls ségek között ünnepelték meg mindkét f városban.
A legimponálóbb szám természetesen a rengeteg közös projekt, kutatócsere nagyságát mutatja: 1963 (az Elysée-szerz dés aláírása) és 1986 között a DAAD (Német Akadémiai Csereszolgálat) közvetítésével kb. 42 ezer német fiatal tanulhatott, ill. doktorálhatott Franciaországban és 28 ezer francia ösztöndíjast fogadtak ezen id alatt az NSZK-ban. 1987 (az EU Sokrates/Erasmus programjainak beindulása) óta ez a létszám ugrásszer en n tt: 33 ezer német és 29 ezer francia egyetemi hallgató cseréje valósult meg azóta a partnerországban.
A Németországban tartott fórumon több szocialista szövetségi miniszter is részt vett, így a kutatási és oktatási szakminiszter, Edelgard Bulmahn asszony is, aki felszólalásában azt emelte ki, hogy a két ország kutatási együttm ködése példaérték , és igazi motorja az egész európai uniós fejl désnek. „Ha az EU szövete fesledezik valahol, mintaként a mi országaink összetartását és példáját javaslom el venni” – mondta a miniszter asszony. A két ország között ugyan nem létezik külön kormányközi megállapodás a kooperációra (hiszen azt pótolja az uniós szerz dés), de az évek során s r szövetté vastagodott a kapcsolatok hálója mind a bilaterális, mind a multilaterális viszonylatban.
A Német-Francia Kutatási Együttm ködési Fórum (2002. február) következményeként több mint 100 közös új projekt indult be a két ország között. Kiemelked például a növényi genom kutatásban való együttm ködés és különösen fontos Németország számára a közlekedési nagyprojektben való francia részvétel, hiszen a két ország közlekedési
Ezzel kapcsolatban a miniszter asszony jó néhány sikeres együttm ködési példát sorolt fel: a közös fizikai alapkutatási intézet létrehozását 29
útvonalai gerincét adják az európai közlekedési f útvonalaknak.
barátabb megoldásaira is vonatkozik. A közlekedés emellett az utazásbiztonság és új technikák kutatását is tartalmazza.
Sikeresek a GABI (burgonya-termesztés) és a „Genoplante” elnevezés mez gazdasági programok, mindkett a növénybiológiai rendszerek határát kutatja. Ezekb l a programokból egy sor projekt készült már el, és jelent sen hozzájárult az EU fenntartható mez gazdasági tervének támogatásához.
A két szakminisztérium együttm ködésének súlypontját azonban továbbra is a f iskolai együttm ködés jelenti – hangsúlyozta Bulmahn miniszter asszony. A közös doktorandusz-projektek, az integrált német-francia (kés bb, a tervek szerint európai) évfolyamok és szakok indítása mind ebbe a körbe tartoznak.
A közlekedési nagyprogram nemcsak az útvonalak közös tervezését jelenti Franciaország és Németország között, hanem a zajszint csökkentésére, az áruforgalom szervezettebb és környezet-
Bádonfai Judit TéT attasé (Berlin)
Orvostudomány, biotechnológia A biotechnológia, mint a japán K+F új stratégiai területe
Az általános célok mellett konkrét elképzeléseket is tartalmaz a dokumentum („Bio Cselekvési Terv 2002”). Az ötven elemb l álló akcióterv egyik fontos eleme a terület kormányzati támogatásának jelent s növelése. A nagyra tör terv szerint a biotechnológiai kutatások kormányzati támogatását 2006-ig a 2002-es szint több mint duplájára kell emelni. Jelenleg az állami ráfordítás ezen a területen kb. évi 440 milliárd jen, ami az amerikai kiadások egy hetedének felel meg. A parlamenti el tt lév 2003-as költségvetés a 2002-es pótköltségvetéssel együtt összesen 490 milliárd jent irányoz el biotechnológiai kutatások támogatására, amely jelent s növekedésnek számít (közel 11,4%) az el z évhez képest. A legfontosabb támogatott területek közül a bioinformatika, az egyénre szabott gyógyszerek kifejlesztése, a „postgenome” kutatások, a biomasszával kapcsolatos kutatások említhet k.
A japán kormány felismerte, hogy a biotechnológia milyen nagy lehet ségeket rejt a jöv társadalma számára. A 2. Tudományos és Technológia Alapterv (2001) által nevesített kutatási prioritási területek (élettudományok, információs és kommunikációs technológiák, környezetvédelem, nanotechnológia és anyagtudományok) mellé 2002-t l felzárkózott a biotechnológia is. Egy 2002-es miniszterelnöki határozatnak megfelel en a Kabinet Hivatal égisze alatt megalakult a Biotechnológiai Stratégiai Tanács, amelynek vezet je a miniszterelnök, tagjai a K+F ügyekért felel s tárca nélküli miniszter és az illetékes minisztériumok vezet i (oktatási és tudományos, egészségügyi, mez gazdasági, környezetvédelmi, gazdasági miniszter), továbbá az ipar és tudományos élet jeles képvisel i, akik szakért ként vesznek részt a tanács munkájában. Az új tanácsadó és döntés-el készít szerv legfontosabb feladata, hogy el segítse a biotechnológiai kutatások eredményeinek gyors ipari hasznosulását.
Az akcióterv másik fontos célkit zése, hogy a japán vállalatok nemzetközi versenyképességének növelése érdekében minél el bb történjen meg a túlságosan szigorú japán jogi szabályozás enyhítése. Jelenleg Japánban 5-7 évet vesz igénybe egy új gyógyszer engedélyeztetése, míg Amerikában és Európában átlagban 3 évre van szükség. A vállalatok versenyképességének javítása érdekében új adókedvezmények bevezetése, továbbá regionális, stratégiai együttm ködéseket és gyógyszerfejlesztéseket ösztönz egyéb intézkedések bevezetése várható.
A havi gyakorisággal ülésez tanács az elmúlt év végén fogadta el és terjesztette a kormány elé az ország biotechnológiai stratégiáját felvázoló „Biotechnológiai Stratégiai Irányelvek” elnevezés dokumentumot. A dokumentum három stratégiai célkit zést jelöl meg: • a biotechnológiai kutatások nagy mérték serkentése; • az ipari hasznosulás folyamatának felgyorsítása és meger sítése; • a biotechnológia társadalmi ismertségének és megítélésének javítása.
A harmadik célkit zés megvalósítása érdekében az illetékes minisztériumok széles kör tájékoztatási hadjáratot indítanak. A lakosság részletes tájékoztatást kap többek között a genetikailag módosított élelmiszerekkel, az élelmiszerbiztonsággal 30
kapcsolatos kérdésekr l, a gyógyszerek és gyógyászati eszközök engedélyeztetésének folyamatáról.
a figyelmet a két terület definíció szerinti szigorú elkülönítésére. A kutatási tárca vezet je hangsúlyozta a szabályozott keretek között folyó, nem klónozási céllal folyó embrió-kutatás kiemelked tudományos és terápiás jelent ségét.
A tervezett intézkedésekt l azt várják, hogy a japán vállalatok vezetésével a japán „bio” piac összforgalma 2010-re a jelenlegi éves forgalom húszszorosára (25 billió jen) növekszik, ami egy millió új munkahelyet jelent.
A szigorú szakmai ellen rzés intézményi hátterének biztosítására a bioetikai törvényjavaslat rendelkezik a Biomedicina Ügynökség (Agence de Biomédecine) létrehozásáról is. Az intézmények számának felesleges növelését megakadályozva, az új ügynökség átveszi a korábbi Francia Szenvátültetési Intézet (EFG) funkcióit is, ami mellett az embrionális orvostudomány, a mesterséges megtermékenyítés és a humángenetikai területek felügyeletét is ellátja majd.
Kanyár Gyöngyi TéT attasé (Tokió)
Az emberi klónozás tilalma Franciaországban Az új bioetikai törvényjavaslat vitája során, 2003. január 29-én, a francia szenátus egyhangúan elfogadta Jean-François Mattei egészségügyi és családügyi miniszternek a reproduktív klónozás teljes tilalmát el irányzó módosító javaslatát. A kormányzati javaslat egyértelm tiltást irányoz el minden olyan cselekményre, beavatkozásra vonatkozóan, amely olyan gyermek születésére irányul, aki ma él vagy korábban elhunyt személlyel azonos genetikai állománnyal rendelkezik. A szenátorok egybehangzóan támogatták a miniszter azon javaslatát, hogy a reproduktív klónozás az „emberiség elleni b ncselekménynek” min süljön.
Dr. Pálfi Gyögy TéT attasé (Párizs)
Új gyógyítási eljárások bioanyagok segítségével Új intézet jön létre idén a finnországi Tamperében. A Center for Regenerative Medicine (CRM) a sejt-bionyagok 20 évi kutatási eredményeire épülve kíván létrehozni egy kutatási-gyártási együttm ködést az ipar, valamint a tamperei egyetemek között. A CRM egyfajta interface lesz a sejt-alapú termékeket el állító vállalkozások, a kutatócsoportok és a klinikai gyakorlat között. Az intézet létrehozását az öreged népesség terápiás igényei és a sport- és más eredet sérülések ellátásával kapcsolatos igények is indokolják. A központ f feladatai közé tartozik a sejt-alapú készítmények el állítása, a K+F és az oktatás.
A bioetikai törvény módosítása a francia büntet törvénykönyv módosítását vonja maga után. Jean-François Mattei egészségügyi és családügyi miniszter Dominique Perben igazságügyi miniszterrel egyetértésben a reproduktív célú klónozás rendkívül szigorú büntetését javasolta. A törvénytervezet alapján minden olyan cselekmény, ami más személlyel azonos genommal rendelkez gyermek megszületésére irányul, 30 évig terjed szabadságvesztéssel és 7,5 millió euróig terjed pénzbüntetéssel büntethet , míg az ilyen irányú szervezkedés, csoportosulás vagy intézmény létrehozása esetén a szabadságvesztés akár életfogytiglanig is terjedhet.
A regeneratív gyógyászatban növekszik a sejt alapú gyógyító eljárások jelent sége, és a szakemberek szerint a jöv ben felzárkózik a sebészeti és gyógyszeres terápiák mellé. Az is általános vélemény, hogy a sejt alapú gyógyítás olyan betegségeknél is alkalmazható lesz, mint például az 1-es típusú cukorbetegség, amelynek esetében már az 1930-as évek óta pontosan ismert az inzulin és a hasnyálmirigy szerepe, a terápia egyel re mégis csak az inzulinra van alapozva. Az inzulin-el állító sejteket tartalmazó szövet lesz a Központ kutatásainak egyik célterülete. Olyan biomérnöki úton tervezett anyagokat akarnak bejuttatni a hasnyálmirigybe, amin az inzulintermel sejtek megtapadhatnak, és segítik azok növekedését és szaporodását. Ezért fontos kutatási terület a megfelel en porózus szerkezetek kialakítása, amiken a bejuttatott sejtek meg tudnak tapadni.
Az új francia bioetikai törvényjavaslat – amely többek között a szervátültetés, szervadományozás, mesterséges megtermékenyítés szabályozásának módosítását is tartalmazza – az emberi klónozásnak nem csak a reproduktív, hanem terápiás formáját is tiltja, a klónozás alapelvéb l következ en (miszerint a klónozás új embrió létrehozására irányul). Ezzel szemben nem tiltja, csak szigorúan szabályozza az embrionális eredet emberi sejttenyészetek tudományos kutatás céljára történ felhasználását. Claudie Haigneré delegált kutatási és technológiai miniszter január 29-ei sajtóközleményében üdvözölte az emberi klónozás általános tilalmát, miközben nyomatékosan felhívta
A program eddig is részesült állami támogatásban, áprilistól viszont a TEKES 26 millió eurós 31
Hamarosan átadják a BioTech Helsinki Díjat
költségvetéssel indít egy új technológiai programot biogyógyászati anyagok kutatására. Grosschmid Péter TéT attasé (Helsinki)
Finnországban a biotechnológia a K+F egyik legfontosabb területe. Az elmúlt néhány év folyamatosan növekv beruházásainak eredményeképpen az európai élettudományi cégek 10 százaléka ma Finnországban található. Mind a kutatásfejlesztés finanszírozó és irányító intézményei, mind a kormány illetékesei, s t gyakorta maga a miniszterelnök hangsúlyozza a terület rendkívüli fontosságát a finn gazdaság és társadalom fejl dése szempontjából. A biotechnológia prioritását jelzi az egyik legújabb kezdeményezés, amelynek keretében a BioTech Helsinki 03 esemény alkalmával el ször adják át a BioTech Helsinki Díjat idén márciusban. A díjra esélyes jelölteket az élettudományi szakma jeleseib l álló nemzetközi bizottság választotta ki.
Rákellenes kampány Franciaországban Jacques Chirac köztársasági elnök kezdeményezésére 2002. szeptember 9-én nagyszabású rákmegel z program vette kezdetét Franciaországban. Jean-François Mattei egészségügyi és családügyi miniszter programjában a három f prioritás egyike az aktuális adatok szerint évi mintegy 150 ezer halálesettel és megközelít leg 270 ezer új esettel fémjelzett betegség-csoport elleni küzdelem. A Mattei miniszter támogatásával életre hívott, Lucien Abenhaim professzor által irányított 13 f s Rákbetegségek Tanácsadó Bizottság (Commission d’Orientation sur le Cancer) 2003. január 16-án adta át jelentését az egészségügyi és családügyi miniszternek, illetve Claudie Haigneré delegált kutatási és technológiai miniszternek. A bizottság jelentése, az aktuális helyzet elemzésén túlmen en, 10+1 javaslatot (prioritást) fogalmaz meg: • az epidemiológiai informaikai rendszer javítása; • intenzívebb rákmegel zési programok, harc a dohányzás ellen; • a ráksz rési programok fejlesztése; • a rákos betegeket kezel intézményhálózat fejlesztése; • a rákellenes gyógykezelések könnyebb hozzáférhet ségének biztosítása; • a diagnosztikai és terápiás feltételek javítása; • a betegek jobb tájékoztatásának megszervezése; • intézkedések a betegek társadalmi beilleszkedésének el segítésére; • a rákkutatás intenzív fejlesztése; • intézkedések a rákkutatásban és gyógykezelésben dolgozók személyi állományának megfiatalítására.
A díjat olyan tudós kaphatja meg, akinek az élettudományok területén végzett kutatásai a társadalom számára globális jelent ség eredményt hoztak. Az 50 ezer euró érték díjat idén a SITRA (Nemzeti K+F Kockázati T kelalap) adományozza, és Aatto Prihti, a SITRA elnöke fogja március végén átadni. Grosschmid Péter TéT attasé (Helsinki)
A humán-evolúció kutatás és tudományos ismeretterjesztés közös sikere Franciaországban 2003. január 7-én este, f m sorid ben, 9 millió francia tévénéz tekintette meg a „France 3” tévécsatornán a „Fajunk Odüsszeája” (l’Odyssée de l’espèce) cím filmet. A 90 perces mind szakmai, mind didaktikai szempontból kivételes teljesítményt nyújtó nagyfilmet három rövidebb, egyenként 52 perces epizód követte, melyeket összesen tíznél több alkalommal mutatott be január folyamán egy francia ismeretterjeszt adó, folyamatosan rendkívül magas nézettségi indexek mellett. A 90 perces nagyfilm a szakmai sajtó szerint új m faj, a „paleo-fiction” alapjait teremtette meg: a paleoantropológiából ismert leletek részben számítógépes animáció, részben pedig kit n en maszkírozott emberi szerepl k segítségével kelnek életre, és a tudomány mai ismereteinek megfelel pontossággal tárják elénk az utóbbi 8 millió év emberel deinek életét.
A „10+1”-es számmal megjelölt javaslat az Országos Rákkutató Intézet (Institut National du Cancer) felállítását terjeszti el . Jean-François Mattei egészségügyi és családügyi miniszter szerint a jelentés alkalmas arra, hogy annak alapján, mintegy két hónap múlva a Raffarin-kormányzat el terjeszthesse részletes rákellenes akciótervét. Dr. Pálfi Gyögy TéT attasé (Párizs)
A siker kulcsa minden bizonnyal annak köszönhet , hogy a vállalkozás producerei a kiváló rendez i és technikai háttér mellett szakmai oldalról az 32
egyik leghíresebb francia paleoantropológus, Yves Coppens akadémikus, a Collège de France intézetvezet professzora aktív közrem ködésére támaszkodhattak. Coppens professzor, akit a szakma – többek között – a «Lucy» néven elhíresült australopithecus egyik „atyjaként” ismer, olyan személyiség, aki évtizedek óta munkálkodik az emberi faj eredetével, evolúciójával kapcsolatos ismeretek népszer sítésén.
ra 2002-ben adott hírt a Nature cím folyóiratban a Csádból származó, „Toumaï” névre keresztelt, mai ismereteink szerint eddigi leg sibb (kb. 7 millió éves) hominida-lelet felfedezésér l. Claudie Haigneré delegált kutatási és technológiai miniszter a leletet az emberiség számára felbecsülhetetlen érték felfedezésként értékelte. A „Fajunk Odüsszeája” cím film páratlan sikere jelzi a nagyközönség érdekl dését a színvonalas tudományos ismeretterjesztés produkciói iránt. Mindez szerencsésen esik egybe a francia Kutatási és Új Technológiák Minisztériuma azon törekvésével, hogy a min ségi tudományt az azt megillet társadalmi ismertség és elismertség szintjére emelje. Ezen er feszítések összefogására Haigneré miniszter a közeljöv ben mutatja be a kutatási tárca „Tudomány és társadalom” (Science et société) cím akciótervét.
Az emberiség történetének jobb megismeréséhez a francia paleoantropológia rendkívül sok felfedezéssel járult hozzá, úgy Franciaország területér l (elég, ha a neandervölgyi ember több híres franciaországi leletére, a cro-magnoni emberre, vagy a lascaux-i barlangfestményekre utalunk), mind pedig az emberiség bölcs jének tartott Afrikából. „Lucy” neve mellett számos egyéb, francia kutatók által felfedezett afrikai emberel döt ismer a tudomány és a tudomány-szeret nagyközönség. Michel Brunet, az Univerité de Poitiers professzo-
Dr. Pálfi Gyögy TéT attasé (Párizs)
Környezetvédelem Radioaktív hulladék elhelyezése az Egyesült Államokban
A támogatók kiemelik, hogy a geológiai struktúra és az elhelyezkedés ideális körülményeket teremt egy országos nukleáris hulladéktároló számára. A szakért k szerint a vulkanikus tufa tökéletesen megfelel a sugárzó anyag tárolására.
A legutóbbi hónapok vulkanikus tevékenysége feler sítette az Egyesült Államok szakmai köreiben zajló vitát a sugárzó hulladék elhelyezésér l. Mivel a téma Magyarországon is napirenden van, az amerikai helyzet ismertetése tanulságokkal szolgálhat számunkra is.
Nevada ugyanakkor er teljesen harcol azért, hogy az államot érint projektet töröljék, s a Fehér Ház is legutóbb némi kétséget fogalmazott meg a tervvel kapcsolatban. Ennek ellenére a Yuccahegységben való elhelyezés ügye el rehaladt: a Kongresszus felülbírálta Nevada projekt elhalasztási kérelmét. Bush elnök aláírását követ en a határozat megteremti a lehet ségét annak, hogy a Nuclear Regulatory Commission megkapja az engedélyt. Amint ez megtörténik, a tároló megnyitása is bizonyosra vehet 2010-es dátummal.
Az USA Energiaügyi Minisztériuma (DOE) az elhasznált atomer m vi nukleáris f t anyag és a sugárzó hulladék elhelyezését olyan helyszínen tervezi, ahol az a küls er kt l és a vízt l védetten, a felszínt l kb. 300 m mélységben, ugyanakkor a vízréteg fölött kb. 300 méterrel, megfelel geológiai képz dményben (vulkanikus tufában) lehetséges. Jelenleg szerte az országban 103 lerakóban tárolják a nukleáris hulladékot. 1980 óta törekszik a szövetségi kormány megfelel helyet találni egyetlen nagy tároló kialakítására. A kezdeti elképzelésekben 6 államban 9 helyszín szerepelt. Végül, 1987-ben a Las Vegastól 150 kilométerre található Yucca-hegységet vélték megfelel nek.
Az ellenz k még nem adták fel, az állam a Legfels bb Bíróságra akarja vinni az ügyet (jóllehet Nevada költségvetési gondjai nem teremtenek jó alapot egy drága bírósági eljáráshoz). F érvük az, hogy hosszabb távon szeizmikus aktivitással a sugárzó hulladék vízbázisba való lejutásával lehet számolni.
A DOE az elmúlt években a geológiai feltáró munkával párhuzamosan megkísérelte a környék lakosságát és Nevada állam kormányát meggy zni a javaslat helyességér l. Felemás sikerrel jártak.
A DOE elutasítja ezt az érvelést. Széles kör vizsgálatokkal próbálják igazolni, hogy a helyszínen a következ tízezer évben biztonságosan tárolható a nukleáris hulladék. A kivitelez Bechtel SAIC cég kutatási igazgatója annak a valószín sé33
gét, hogy az elkövetkez tízezer évben vulkánkitörés veszélyeztesse a tárolót, egy tízezredre becsüli.
mogatják a projektet, s közvetlenül a szövetségi hatóságokkal tárgyalnak, igyekeznek a maguk számára a legkedvez bb szerz déses feltételeket kialakítani. (Ez a hozzáállás nem tette a megye lakóit nagyon népszer vé az államon belül.) Nevada a kemény eszközökt l sem riad vissza a befolyásolásban, így pl. megvonta a tervezett helyszínt l a vízhasználati jogot. A látogatók kénytelenek palackozott ivóvizet inni és mobil illemhelyeket használni.
A DOE elveti még annak a lehet ségét is, hogy egy vulkánkitörés károkat okozzon a helyszínen. Er s érvük, hogy az amerikai kormány elmúlt ötven évben végrehajtott kísérleti atomrobbantásai sem okoztak semmi kárt a robbantások közvetlen szomszédságában található bányajáratokban. A sivatagi eróziót kísér geológiai sajátosság (desert varnish) is azt mutatja, hogy a helyi geológiai állapotok korábban sohasem változtak.
Egy dologban minden fél egyetért: az USA területén elszórtan található, sokszor települések közvetlen közelében elhelyezett sugárzó hulladék problémáját sürg sen meg kell oldani. A legrosszabb változat az, ha semmi nem történik. Hogy ebb l az egyetértésb l mikor születik megoldás, az most már Nevada vezet in múlik.
A kormány Las Vegasban egy tájékoztatási központ felállításával kívánja a közvéleményt meggy zni. Évente mintegy 10 ezer látogatónak ismertetik a közelben tervezett projekt részleteit. A DOE szakért i minden vasárnap 200 f számára helyszíni túrát is szerveznek.
Dr. Takács István TéT attasé (Washington)
Nevadában sem mindenki ellenzi a tervet. A helyszínt magába foglaló Yucca Megye lakói tá-
Oktatás „A fels oktatás jöv je” a brit kormány fels oktatási reformtervei
kormány szintén 2002 nyarán közzétett innovációs stratégiájára. A reformelképzelések az oktatási tevékenység hatékonyabbá tétele mellett a kutatás és a tudástranszfer állami támogatási rendszerének javítását célozzák.
Fels oktatásra vonatkozó reformterveit tette közzé a „Fels oktatás jöv je”1 cím dokumentumában a brit kormány 2003. januárjában. A tervek legtöbb vitát kiváltó eleme a fels oktatási intézmények által, azok egyéni döntése alapján kiszabható tandíj bevezetése. A „top-up fee” néven futó tandíjak bevezetését a 2006/07. tanévt l tervezik, amelynek összege nem haladhatná meg az évi 3000 angol fontot. (A jelenlegi rendszer szerint a brit állampolgárok, valamint az Európai Unió tagállamainak állampolgárai az egyetemi alapképzésért (BA) az Egyesült Királyság minden fels oktatási intézményében azonos tandíjat fizetnek, amelynek összege maximálisan évi 1075 angol font lehet.)
A fels oktatási intézményekben folyó kutatási tevékenységgel kapcsolatos tervek f ként az állami támogatások rendszerére és a támogatások szétosztásában érvényesül prioritásokra vonatkoznak. A támogatásokat meghatározó prioritások a nemzetközi viszonylatban kiemelked kutatási tevékenység, illetve a kutatási együttm ködések gyakorisága és min sége.
Az egyetemek saját forrásainak növelését célzó intézkedés annak a reformcsomagnak része, amely a fels oktatási rendszernek a dokumentumban deklarált küldetése, vagyis a kutatás, a tudástranszfer és az oktatás hatékonyabbá tételére irányul. A dokumentum javaslataiban épít a 2002 júliusában közzétett, a következ három év tudományos költségvetésében meghatározott forrásokra, valamint a
Az Egyesült Királyság fels oktatási intézményei részben, mégpedig igen jelent s részben, kutatási tevékenységük alapján kapnak költségvetési támogatást, amelyet a négy-ötévente lefolytatott „Research Assessment Exercise” alapján határoznak meg2. A kormány a költségvetési támogatás hasznosulását úgy próbálja hatékonyabbá tenni, hogy a források kihelyezésében a kiemelked kutatási eredményeket nyújtó intézményeket részesíti el nyben. Ez egyrészt jelenti intézmények támogatását, de olyan kiemelked tanszékek, illetve szakok támogatását is, amelyek kutatás szempontjából nem feltétlenül élvonalbeli egyetemek részét
1
2
A dokumentum teljes szövege elérhet az alábbi internet címen: http://www.dfes.gov.uk/highereducation/hestrategy/pdfs/DfES-HigherEducation.pdf
Az intézmények kutatási tevékenységét értékel projektr l további információ az alábbi címen található: http://www.hero.ac.uk/rae/ 34
képezik. A források kihelyezésével kapcsolatban továbbá el nyt élveznek különösen aktuális, releváns kutatási témák.
gazdaságok élénkítésében betöltött szerepének hangsúlyosabbá tétele. A tudástranszfert és innovációt támogató alapot (Higher Education Innovation Fund) költségvetésének emelkedése mellett3 a fels oktatási intézményeknek juttatott állami támogatás harmadik csatornájának tekintik a jöv ben, amely az egyetemeket a gazdasági növekedés élénkítésében betöltött szerepük alapján támogatja.4 Ezzel párhuzamosan az innováció ösztönzésére létrejött különböz minisztériumok által koordinált projektek racionalizálására is sor kerül.
Ezen prioritások meghatározása mögött az a deklarált cél áll, hogy a fels oktatási intézmények bizonyos tevékenységi körökre specializálódjanak. Az elképzelés szerint a hagyományosan kutatás intenzív egyetemek tovább er sítik ezen tevékenységüket, míg például az oktatási tevékenységben kiemelked , de nem feltétlenül kutatás orientált intézmények az oktatás színvonalának fenntartására, fejlesztésére összpontosítanak. Mindezen elképzelések a fels oktatási rendszer egészének hatékonyabbá tételét szolgálják oly módon, hogy a rendszer egyes elemeinek specializálásával azok hatékonyságát fokozzák.
Különösen fontosnak tartják a kevésbé kutatás orientált egyetemek tudástranszfer jelleg tevékenységének támogatását, amelynek érdekében létrehozzák 20 olyan fels oktatási intézmény hálózatát, amely az üzleti szférával való kiemelked együttm ködést hivatott reprezentálni.
A kutatási projektek finanszírozásával összefüggésben a kormány kiemelten támogatja konzorciumok létrehozását, további összegeket fordít nagyobb méret , hatékonyabban irányított kutatási egységek támogatására, valamint sürgeti az együttm ködés min ségének felmérésére alkalmas kritériumrendszer kidolgozását.
A dokumentumban kiemelt hangsúlyt kap az egyetemek helyi gazdasági életben betöltött szerepének ösztönzése, ezzel összefüggésben az intézmények és a Helyi Regionális Ügynökségek (Regional Development Agencies) együttm ködésének támogatása.
A kutatási tevékenység ösztönzésével összefüggésben kiemelt terület a PhD hallgatók, kutatók kiemelt támogatása. A dokumentum javaslatai részben a korábbi stratégiai dokumentumokban foglaltak meger sítését, illetve már elfogadott kormányzati intézkedések ismétlését jelentik, ilyenek például a Kutatási Tanácsok PhD ösztöndíjainak a minimális 9000 angol fontról 12 000 angol fontra történ emelése a következ két év során, a PhD diákok és posztdoktori kutatók számára biztosított képzési lehet ségek növelése, illetve a kutatói karrier támogatása érdekében 1000, öt éven keresztül folyósított tudományos ösztöndíj alapítása.
A „Fels oktatás jöv je” cím dokumentum a közelmúlt fels oktatással kapcsolatos konkrét intézkedéseit és reformterveit összefoglalva, azokat új elemekkel kiegészítve a brit kormány fels oktatással kapcsolatos reformelképzeléseit tartalmazza. A stratégia egyes elemei, így például az intézmények innovációs tevékenységének vonatkozásában kiegészülnek a közeljöv ben olyan tanulmányok ajánlásaival, mint a 2003 nyarán megjelen , az egyetemek üzleti élettel való kapcsolatait vizsgáló „Lambert-Review”, valamint a szintén nyáron megjelen , a teljes brit innovációs rendszer áttekintését végz tanulmány.
A kormány reformtervei között szerepel a M vészetek és Humántudományok Kutatási Tanács” (Arts and Humanities Research Council) létrehozása 2005-ig. A jelenleg különböz állami csatornákon keresztül finanszírozott terület számára önálló Kutatási Tanács létrejötte az egységesebb és hatékonyabb finanszírozáson kívül jelenti a m vészetek és humántudományok jelent ségének elismerését.
Szalai-Sz cs Ildikó TéT attasé (London)
A fels oktatási intézmények tudástranszferrel kapcsolatos tevékenységének további fejlesztése a brit Oktatási Minisztérium (Department for Education and Skills) és az innovációért felel s Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (Department for Trade and Industry) közti kapcsolatok er södését jelenti. A kérdéskörrel kapcsolatban kiemelt helyen szerepel a tudástranszfert el segít ismeretek oktatása, a konkrét egyetemi – üzleti együttm ködések élénkítése, illetve az egyetemek regionális
3
A „Higher Education Innovation Fund” költségvetése a 2004/05-ben rendelkezésre álló 80 millió angol fontról 2005/06-ra 90 millió angol fontra emelkedik. 4 A fels oktatási intézmények közvetlen állami támogatása kutatási eredményeik, oktatási tevékenységük, valamint - egyre növekv hangsúllyal – az ország gazdasági növekedésének élénkítésében játszott szerepük alapján történik. 35
Energetika Az Egyesült Államok is bekapcsolódik az ITER nemzetközi fúziós energiaprojektbe
nek a nagy nemzetközi tudományos programokban. Az ITER projekt összköltségét - az épület, a berendezések, a szerelés és a személyzet költségeit is figyelembe véve – 5 milliárd dollárra becsülik. Az Egyesült Államokra ebb l mintegy 10% esik. Az építést 2006-ban kezdik, a m ködtetést 2014-re tervezik. A kutatások mintegy 20 évig tartanának.
Az ITER nemzetközi fúziós energiaprojekt célja a tiszta, biztonságos és gyakorlatilag korlátlan forrásokra alapozott fúziós energiatermelés megvalósításához még szükséges kutatás és fejlesztés elvégzése. Az 1987-ben indult projekt 2001-ig terjed els fázisában a tervezés és a prototípus legfontosabb elemeinek megépítése volt soron. Spencer Abraham energiaügyi miniszter február els napjaira es bejelentése alapján az Amerikai Egyesült Államok is csatlakozni kíván a Kanada, az Európai Unió, Japán és Oroszország együttm ködésében formálódó projekthez. (A Kínai Népköztársaság is jelezte hasonló szándékát.
Kanada reményei a színhely elnyerésére az USA bekapcsolódásával meger södtek. Dr. Murray J. Stewart, az Iter Canada elnöke szerint esélyeiket er síti, hogy ajánlatuk minden m szaki követelménynek megfelel, a munkatársak elhelyezésére a legkiválóbb környezetet biztosítják, szállítást nem igényl , biztonságos tríciumforrás áll rendelkezésükre, a többi pályázóval összehasonlítva költségeik alacsonyak, a nemzetközi együttm ködéshez semleges közeget biztosítanak, a kanadai kormány, az ipar és a szakmai körök is egyöntet en támogatják a kezdeményezést.
Az energiaügyi miniszter a Princetoni Plazmafizikai Laboratóriumot választotta az amerikai csatlakozás bejelentésére. A Bush adminisztráció meggy z dése, hogy a fúziós energia az USA hosszú távú energiapolitikájának kulcseleme lehet. Azzal, hogy nem keletkeznek légkört romboló gázok, a források mindenki által hozzáférhet ek, a biztonsági kockázat elenyész (a reakció könnyen leállítható, nincs sugárzó hulladék) és folyamatosan üzemeltethet , a fúziós energiatermelés az USA több jelenlegi problémájára is megoldást kínál.
Dr. Takács István TéT attasé (Washington)
Értékes napenergia a forró leveg b l – a Német Légi- és rkutatási Központ (DLR) új technológiájának tesztelése a spanyolországi Almeriában
A fúziós energia termelésének tudományos és technológiai igazolására szánt ITER minden kísérlet során 500 megawatt energiát fog 500 másodpercig vagy annál hosszabb ideig szolgáltatni. A vizsgálatok során a kulcselemeket a gyakorlati felhasználás céljainak megfelel en vizsgálják majd. A tervek szerint a termelt energia tízszerese lesz a folyamat elindításához és fenntartásához szükséges bevitt energiának.
A DLR új és igen gazdaságosnak t n technológiát próbált ki a spanyol Almeriai kutatóintézetben5: a napsugárzás által felhevített leveg vel egy gázturbinát próbáltak meghajtani. A turbina által termelt áram a próbaüzem alkalmával igen magas hatásfokot mutatott, és ez azt jelenti, hogy a napenergia a jöv ben alacsony áron lesz elektromos árammá átalakítható. Az eddigi naper m vek (mint pl. a kaliforniai sivatagban létrehozott g zturbinák) a begy jtött napenergiának csak mintegy 35%-át tudták árammá alakítani, ezenkívül a napsugárzás koncentrálásához szükséges hatalmas tükörfelületek is igen nagy költségtényez t jelentettek.
A projekt színhelyét a kormányzati egyeztetéseket követ en jelölik ki. Jelenleg több ajánlat is van: Kanada a Torontótól keletre lév Claringtont, az EU a franciaországi Cadarache-t és a spanyolországi Vandellóst javasolta, Japán javaslata Rokkasho-mura (Aomori Kormányzóság).
A költségkímélés egy további lehet sége abban áll, hogy a kollektorok felületének nagyságát csök-
Az Egyesült Államok az ITER projektben való részvétel lehet ségéért számos berendezést ajánlott fel. A részvétel és a hozzájárulás konkrétumairól a soron következ tárgyalások alkalmával szeretnének megállapodni. Az amerikai delegációt az Energiaügyi Minisztérium Tudományos Irodája vezeti, szakembereik komoly tapasztalatokkal rendelkez-
5
Istituto Plataforma Solar de Almeria = az intézet része a Centro de Investigaciones Energéticas, Medioambientalesy Tecnológicas - CIEMAT, a spanyol Tudományos és Kutatási Minisztérium intézethálózatának. A DLR 1986 óta szerz déses kapcsolatban van az intézettel és napenergia kutatásait itt végzi. A fenti projekthez szükséges berendezést is német kutatók építették. 36
kentik, a napenergiát pedig egy modern, úgynevezett kombi-er m be táplálják. Egy ilyen kombinált er m egy gázturbinából áll, melyhez egy generátor csatlakozik, és a gázturbinából kijöv ún. „hulladékh ” még egy g zturbinát is hajt. Ezzel a technológiával a jelenleg legmagasabb er m vi hasznosítási fokot lehet elérni (58%), ami már lehet vé teszi a kollektor-felület jelent s csökkentését és ezzel igen nagy költségmegtakarítást.
DLR-Institut für Technische Thermodynamik Tel.: 0711/6862-602 E-Mail: [email protected] DLR-Außenstelle Plataforma Solar de Almeria (Spanien): http://www.dlr.de/psa Plataforma Solar de Almeria: http://www.psa.es/ Bádonfai Judit TéT attasé (Berlin)
A DLR projektvezetése mellett a Plataforma Solar in Almeria-ban egy olyan mintaer m vet építettek fel, melyben el ször a naph igen magas h mérsékleten egy gázturbinát hajt. A rendszerhez tartozik egy szoláris sugárzás érzékel is (Receiver) és egy gázturbina, melynek másik végéhez a generátor csatlakozik. A s rített leveg hevítése így közvetlenül a napsugárzással történik, ellentétben a hagyományos er m vi technológiákkal, ahol a gázturbinában s rített leveg t valamely tüzel anyag elégetésével nyert h vel hevítik fel a szükséges minimum 100 Celsius fokra.
Folyékony fa – praktikus biof t anyag Finnországban Finnország jelenleg is er sen függ a fosszilis tüzel anyagok importjától, és folyamatosan küzd a globális felmelegedést okozó üvegház-gázok kibocsátásának csökkentéséért, amit a Kiotói Jegyz könyv aláírásával vállalt. A kifejlesztett új folyékony bio-üzemanyag, a fából pirolitikus úton nyert olaj hozzájárulhat az üvegház-kibocsátás csökkentéséhez, amennyiben hagyományos tüzel olajokat váltanak ki vele.
Az Almeriában próbaüzemmel m köd rendszerben jelenleg 3 receiver-modul van, 1 MW összteljesítménnyel és a gázturbina 250 KW elektromos teljesítmény . A napsugárzást egy sor enyhén hajlított tükörrel fogják fel (melyeket a napjárás szerint forgatnak) és egy torony csúcsára fókuszálják a sugárzást. Ebben a gyújtópontban helyezték el a rendkívül porózus felület fém- és kerámia anyagból készült receiver-eket, melyek így a mintegy 500-szorosára koncentrált napsugárzást szívják fel.
A megújuló bio-üzemanyagok, például a fabrikett és a fafeldolgozásnál keletkez hulladék a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából semlegesnek tekinthet k. A finn erd k sokkal több szén-dioxidot használnak fel az atmoszférából, mint amennyi a fából készített bio-üzemanyagok elégetésénél keletkezik (itt azt is meg kell jegyezni, hogy az erd ben hagyott, és ott elpusztuló fák bomlásakor is keletkezik szén-dioxid). A finnországi papíripar már eddig is jelent s mennyiség fa alapú f t anyagot használt, de fontosnak találták a felhasználók körének b vítését.
Ezzel a technológiával a kutatóknak sikerült 800 Celsius fokos receiver-h fokot produkálni, melyet még (a próbaüzem jelenlegi szakaszában) további tüzel anyag elégetésével is fokoznak. A DLR megrendelésére az egyik Max-Planck Intézetben kifejlesztett újabb kerámiaanyag (még ez évi tervezett) beállításával azonban már 1100 Celsius fokot fognak elérni a leveg izzításában.
A Fortum és a Vapo energiatechnológiai vállalatok elkezdték a marketingmunkát a biof t anyagok szélesebb kör használata érdekében. A Tekes támogatásával tavaly beindult a kísérleti üzem a Fortum porvooi technológiai központjában. Az üzem óránként 300 liter folyékony fát állít el az úgynevezett gyors pirolízis technikával – ami tulajdonképpen nem más, mint az si kátrányel állítás csúcstechnológiai változata.
A német Almeria-projektet EU támogatással készítették a kutatók és a cél els sorban új technológia létrehozása volt. A próbaüzem sikere alapján az jósolható, hogy néhány éven belül – els sorban a néhány megawatt teljesítmény er m vek terén áttörés várható. A hulladékh kihasználása (üzemi felhasználás, vízmelegítés stb.) további el nyöket jelent e technológia bevezetése esetén. Az új technológia igazi el nye azonban az, hogy a jelenlegi nap-er m vek teljesítményét sokszorosára emeli, az áramtermelési költségek egyidej , várhatóan 0,1 euró/kilowatt alá való csökkentésével.
Alapanyag gyanánt eddig faforgácsot, f részport és erdei hulladékokat (fadarabok, fakéreg, feny t k) használtak. A végeredmény egy sor különféle pirolitikus olaj, amelyeket Forestera márkanéven hoznak forgalomba. A Fortum szakemberei szerint már csak néhány apró m szaki akadályt kell leküzdeni, hogy a folyékony fa piacképes termék legyen. Versenyképessé akkor válhat az új f t anyag, ha vásárlói ugyanazokat az adókedvezményeket élvezhetik,
A projektr l további információk kaphatók: Reiner Buck 37
amelyek a szilárd bio-f t anyagok (pl. fabrikett) felhasználóit megilletik.
tani szalmából, a cukorgyártás után felhalmozódó nádmaradékból és más termények feldolgozásakor keletkez hulladékból.
A fejleszt k szerint az eljárás módosítható bármilyen szerves alapanyag feldolgozása érdekében. Ilyen típusú folyékony üzemanyagot el lehet állí-
Grosschmid Péter TéT attasé (Helsinki)
Ipar Az Israel Aircraft Industries (IAI) Ltd. részvétele az EU K+F Keretprogramjaiban
technológiák kifejlesztését célzó, vagy a meglév technológiák hatékonyságát növel kutatások. • 12 projekt az Információs Társadalom szakterületére esik, s zömében alkalmazott szoftverek kifejlesztését célozza. • 1 projekt a környezetvédelem területén a nanofilter membránok alkalmazását kutatja. • 1 projekt az rkutatás, annak is térképészeti és meteorológiai alkalmazására szervez nemzetközi tematikus hálózatot.
Az IAI Izrael egyik legnagyobb állami többségi tulajdonú vállalata. Tevékenységének 60%-a katonai jelleg , a maradék 40% polgári jelleg , kereskedelmi célú tevékenységet takar a repüléssel összefügg legkülönböz bb területeken. A vállalat mintegy 14 400 munkásával az elmúlt évben 2,18 milliárd USD forgalmat bonyolított, ebb l 1,65 milliárd volt az export. 16 kereskedelmi iroda árulja a cég termékeit és szolgáltatásait szerte a világban, az amerikai kontinensen, Európában és Távol-Keleten található a legtöbb iroda, mutatható ki a legnagyobb aktivitás. A vállalat évente átlagosan 5% profitot termel (kb.100-120 millió USD) ennek mintegy 50%-át – bels forrásként – azonnal kutatás-fejlesztésre fordítják. 2002-ben ez a K+F-re fordított saját összeg mintegy 67 millió USD-t tett ki.
(A sikeres projektek listája és annak rövid leírása, valamint résztvev inek listája az Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárság Termelési és Közlekedési Technológiai Osztályán megtalálható.) Az 5. Keretprogramon belül az IAI néhány abban a keretprogramban még nem általános, az integrált programok el futárának tekinthet – nagy programnak is résztvev je. Ilyen a TANGO projekt, amely 85 millió euró nagyságrend . A résztvev k ambiciózus terv megvalósítását t zték ki célul: új technológiák és anyagok – els sorban kompozitok – felhasználásával 25%-kal kívánják csökkenteni a repül gépek el állítási költségeit. (A projekt koordinátora a GIE Airbus Industrie) A többi projekt is sok, érdekes kezdeményezést vonultat föl a légellenállás csökkentését l az új helikopter alkatrészek kifejlesztéséig.
Az IAI – igaz, hogy csak néhány projekttel – már az EU 4. KTF Keretprogramjában is szerepelt. Akkor els sorban repüléssel, az aeronautikával összefügg kutatásokban jeleskedtek. Az 5. Keretprogramban a vállalat sokkal nagyobb aktivitást mutatott: 68 pályázatban szerepeltek résztvev ként – sokban koordinátorként is -, s ebb l 33 elfogadtak el. Ez a közel 50%-os elfogadási arány igen jónak számít, hiszen az 5. Keretprogram átlagos „siker rátája” 20% körül mozgott. Az elfogadott projektek összértéke 370 millió euró, ebb l 23 millió euró jut az IAI-nak. A vállalat vezet i azonban a pénznél is többre értékelik azt, hogy a projektek megvalósítása közben 17 ország több mint 200 résztvev jével kerültek kapcsolatba – sok esetben közös technológia kifejlesztését célzó partneri kapcsolatba. Ez a kapcsolatrendszer a vállalat jöv je szempontjából kulcsfontosságú lehet.
Az IAI komolyan készül a 6. Keretprogramban való részvételre is. 95 kutatás-fejlesztési projekttervet juttattak el az Európai Bizottsághoz a legkülönböz bb témákban: sok ötlet alapvet en a repülési technológiákra és az rkutatásra vonatkozik, mint például intelligens anyagok használata a repül gépgyártásban, stb. Persze az IAI igyekszik lehet ségeihez képest minél szélesebb kutatási területet lefedni, ennek megfelel en például az Információs Társadalom témában több projekt is foglalkozik a „GaN technológiákkal”, mint a jöv mikroprocesszorainak alapanyagával.
Az 5. Keretprogramban nyertes IAI projektek megoszlása érdekes képet mutat: • 19 projekt a Fenntartható Növekedés programban kapott zöld utat és támogatást. Ezek f leg az aeronautika területére es , új anyagok, illetve
Az IAI külön részlege dolgozik a pilóta nélküli robotrepül gépekbe telepített laboratóriumok fej38
lesztésén. Ezen gépek legjobbjai 54 órát is képesek egyhuzamban repülni, s a tanulmányozandó témától függ en a legkülönböz bb felszereltség ek lehetnek. Így alkalmassá tehet k az atmoszféra, illetve a tengerek kutatására, vagy éppen geofizikai kutatások elvégzésére. A vállalat jelenlegi problémája, hogy maga a robotrepül gép fejlesztése nem illeszthet a 6. Keretprogram egyetlen programjába sem. A gépek olcsóbbá és megbízhatóbbá tétele jelent sen növelné polgári célú felhasználási lehet ségeiket. Áthidaló megoldásként az IAI valószín leg a gépek fedélzetére telepítend laborok fejlesztését célozza meg, s így akár környezetvédelmi, akár más témákban sikerrel szerepelhet.
történ részvételre, ez azt is jelenti, hogy már most elkülönített forrásaik vannak a sikeres projektek saját részének finanszírozására. Az IAI 6. Keretprogramra vonatkozó projektjavaslatainak listája, és rövid leírása az Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztés Helyettes Államtitkárság Termelési és Közlekedési Technológiai Osztályán hozzáférhet . Mivel az igazán nagy, integrált projekteknél el ny a minél szélesebb kör , érdemi résztvev k felvonultatása várják a további résztvev k – köztük magyar partnerek - csatlakozását az egyes projekt ötletekhez. Dvorszki László TéT attasé (Tel-Aviv)
A vállalat mindenféle szempontból – így anyagi szempontból is – felkészült a 6. Keretprogramban
rkutatás Új európai rpolitika
Nem elhanyagolható szempont, hogy az rkutatás terén (is) jelent sen n tt a távolság az amerikai és az európai kutatási programok között. Az Egyesült Államok katonai és polgári célú rkutatási költségvetése a világ összes ilyen irányú ráfordításának 80%-át teszi ki. Bár az elmúlt néhány évben az rkutatásra fordított összeg úgy az Európai Unióban, mint az Egyesült Államokban stagnált, de amíg Amerika évente mintegy 35 milliárd eurót fordított rkutatásra, addig az Európai Unió csak 5,5-6 milliárd eurót.
Philippe Busquin f biztos 2003. január 21-én ismertette az Európai Bizottság által elfogadott helyzetelemzést és vitairatot (Green Paper: European Space Policy, COM(2003) 17 final), amely az új európai rpolitikát hivatott megalapozni. Ezzel kezdetét vette egy intenzív konzultációs id szak, amely 2003. május 30-ig tart. A konzultációs id szak alatt Berlinben, Brüsszelben, Londonban, Madridban, Párizsban, Prágában és Rómában szerveznek majd munkaértekezleteket és konferenciákat, ahol a résztvev k kifejthetik véleményüket, és megfogalmazhatják egy új európai rpolitika kialakítására vonatkozó javaslataikat. A hivatalos rendezvények résztvev in kívül bárki kaphat információt, és aktívan bekapcsolódhat az rpolitika vitájába a http://europa.eu.int/comm/space/ internet fórumon. A véleményeket a Bizottság és az Európai rkutatási Ügynökség munkatársaiból álló munkacsoport dolgozza fel. A tapasztalatokra támaszkodva a Bizottság fogja megfogalmazni és elfogadni az új európai rpolitika stratégiai elemeit összefoglaló dokumentumot (White Paper: European Space Policy), amelyet terv szerint 2003 végén fognak publikálni.
A világ kereskedelmi célú szolgáltatásainak piacát a telekommunikációs és a szatellit navigációs rendszerekkel együtt 1998 és 2007 között több, mint 400 milliárd euróra becsülik. A vitaanyag hangsúlyozza az rkutatás polgári célú alkalmazásának hasznosságát. Példaként említik a meteorológiai el rejelzés pontosságának növekedését a szatellit megfigyel és adattovábbító rendszerek alkalmazása révén, és hogy közel 1250 televíziós állomás adása fogható mintegy 100 millió lakásban Európában. Jelenleg mintegy 30 000 munkavállaló dolgozik közvetve vagy közvetlenül az rszektorban Európában, és csak a Galileo szatellit helymeghatározó és navigációs rendszer megvalósítása további 145 000 munkahelyet teremthetne.
Az új európai rpolitika megfogalmazása iránti igény szoros összhangban van az Európai Tanács 2000 márciusában Lisszabonban elfogadott ambiciózus határozatával, amely célul t zte ki, hogy Európa a világ legversenyképesebb tudás alapú társadalmává váljon. További mozgatóer az Európai Unió civil lakosságának biztonságát szolgáló korszer védelmi rendszerek kialakítása iránti igény.
A vitaanyag hangsúlyozza, hogy az rkutatás fejlesztésének komoly szerepe van egyéb európai politikai célok – így például a fenntartható fejl dés, környezet- és természetvédelem, a személy- és teherszállítás korszer sítésének, valamint az információs társadalom felépítésének, stb. – megvalósításában, nem is beszélve az állampolgárok biztonságának fokozására irányuló igényekr l. A Galileo 39
és a GMES (Global Monitoring for the Environment and Security) programok megvalósítása késik, pedig ezek révén jelent sen javulhatna Európa pozíciója az rkutatási és alkalmazási versenyben. A Bizottság fontolgatja, hogy a versenyképesség javítása érdekében az rkutatást az Európai Unió kompetenciájába vonná, ezzel megteremtve a lehet ségét a költségvetés növelésének is. Tervezik továbbá, hogy a magán és ipari kutatási források er teljesebb bevonásával jelent sen növelnék a ráfordításokat, ezzel gyorsítanák az intézményi célok és a kutatási programok megvalósítását.
Az el adók szerint az EU és Oroszország között az rkutatásban a legfontosabb együttm ködési területek az alábbiak voltak, illetve lehetnek a jöv ben: • Hidromechanika, hidrodinamika, égési folyamatok • Plazmafizika • Anyagtudományok • Asztrofizika és geofizika • Pszichológia • Mikrobiológia és biotechnológia • Hosszú id tartamú repülésekkel kapcsolatos orvosi vizsgálatok • Környezetvédelmi kutatások
Az rpolitika revíziójának és új kutatási stratégiai célok kialakításának szomorú aktualitást ad a Columbia rsikló 2003. február 1-jei katasztrófája. A tragédia minden bizonnyal hátráltatja majd, de nem állítja meg az egyes kutatási programok megvalósítását, egyúttal felhívja a figyelmet a biztonság javításának szükségességére is az rkutatásban.
A felszólalók többsége hangsúlyozta, hogy kutatásaik eredményei nemcsak az rkutatásban kerülhetnek felhasználásra, hanem a mindennapi életben is. Utaltak például az orvosi távdiagnosztikai kísérletekre, melyek eredményeit nemcsak egy hosszú id tartamú (például marsi) rutazás során lehet alkalmazni, hanem gyakorlati jelent ségük van egy olyan hatalmas állam, mint Oroszország esetében is.
Szendr di László TéT attasé (Brüsszel)
rkutatási workshop Moszkvában
Az el adók hangsúlyozták az oktatás jelent ségét, fiatal, a téma iránt elkötelezett kutatók kinevelését, továbbá a Kiválósági Hálózatok (Networks of Excellence) létrehozásának szükségességét.
2003. január 23-24-én nagysiker , az EU 6-os Keretprogramjához kapcsolódó rkutatási workshop volt Moszkvában. A rendezvényre az Orosz Repülési és rügynökség – itteni nevén a Roszaviakozmosz -, az EU moszkvai képviselete és az Európai rügynökség (ESA) szervezésében került sor, közel 300 résztvev vel.
Az EU és Oroszország közötti eddigi együttm ködés min ségét illet en a felszólalók véleménye megoszlott, egyesek sikeresnek tartották azt, míg mások, a többség – például az Orosz Tudományos Akadémia Kristálytani Kutatóintézetének küldötte, vagy a Csillagászati Intézet felszólalója – úgy vélte, hogy mind az együttm köd intézmények, mind pedig a kutatott témák számának növelése szükséges els sorban a fejlesztés alatt álló nemzetközi rállomás, valamint a tervezett Mars-utazás programjaiban.
A workshop az alábbi hat szekcióban folytatta munkáját: • GMES (Global Monitoring of the Environment and Security) • GALILEO m holdas navigációs rendszer • Hordozórakéták • Mesterséges holdas hírközlés • rállomások • Élet- és fizikai tudományok
Dr. Erdélyi Árpád TéT attasé (Moszkva)
A két nap alatt a legaktívabb munkát az „Életés fizikai tudományok” szekció végezte, itt a 75 résztvev el tt 22 el adás hangzott el.
Események, rendezvények Az AAAS 2003. évi konferenciája
Science, közismert nevén AAAS) éves konferenciáját, az USA TéT közéletének hagyományosan legfontosabb eseményét. Az AAAS, amely többek között a Science hetilapot is jegyzi, a világ legna-
2003. február 13-18. között Denverben rendezték meg az Amerikai Tudományfejlesztési Társaság (American Association for the Advancement of 40
gyobb tudományos társasága, az USA TéT politikai életének nagy befolyással bíró szervezete.
•
Az idei konferenciára rányomta bélyegét a világban tapasztalható politikai feszültség. Ez érzékelhet volt egyrészt a szigorított biztonsági rendszabályokban, másrészt a vezet politikusok távolmaradásában. A szakmai közönséget b ven kárpótolták az egyéb neves, köztük Nobel-díjas el adók. A konferencia különleges, korszakváltó jellegét er sítette a kutatási terület egy új szerepl jének, a Department of Homeland Security-nek a megjelenése. A szimpóziumok témaválasztásánál érzékelhet volt a biztonsági igények nyomán - és a költségvetési támogatás reményében - felértékel dött témák el retörése. A költségvetés elfogadásának elhúzódása miatt Denverben került sor az éves TéT politika néhány f tételének ismertetésére (pl. a NIH költségvetés szenátusi jóváhagyásának bejelentésére). A konferencia plenáris el adói között szerepelt Achilleas Mitsos, az EU Kutatási F igazgatóságának vezet je. Általános tájékoztatást adott az EU K+F tevékenységér l, programjairól, ismertette a 6. Keretprogramot, s azokat a kihívásokat, amelyekkel a közösség a TéT területen szembenéz. Mitsos szerint az Egyesült Államokkal mind a szervezett keretekben folyó kooperáció (pl. fúziós program), mind pedig a projekt szint eseti együttm ködés kívánatos. Az EU-USA TéT megállapodás kínálta lehet ség persze csak akkor fejl dhet intenzív együttm ködéssé, ha az amerikai kutatási központok is hasonló módon felkínálják a lehet séget az európaiak számára.
•
A konferencia az alábbi általános tapasztalatok levonását tette lehet vé: • Az amerikai K+F rendszerében meghatározó a költségvetés szerepe, hiszen az abban kialakított arányok közvetlenül tükrözik a központi kormányszerv által össze nem fogott K+F prioritásait, lehet ségeit. A fentiek miatt kissé zavaró a 2003. évi (2002. okt. – 2003 szept.) költségvetés átmeneti, félbe maradt jellege, akkor, amikor az elnök már a 2004. évi költségvetési elképzelést és igényt is vázolta. Ennek alapján a következ évben kutatásra és fejlesztésre szánt összegek 4%-kal, 782 milliárd dollárra n nek. A növekedés szinte teljes egészében a Védelmi Minisztériumnál (DOD) és az újonnan létrehozott Belbiztonsági Minisztériumnál (DHS) jelentkezik. A többi program, így a korábbi évek favoritjának számító, orvosbiológiai kutatást végz NIH (National Institutes of Health) is szoros gazdálkodásra számíthat. Jóllehet az utóbbi nem panaszkodhat, hiszen öt év alatt a költségvetése
•
•
41
megduplázódott. Hasonló lehet séget kapott az Országos Kutatási Alapítvány - NSF is. Az amerikai tudományos közösség visszatér problémája, hogy az általában csak hosszabb távon sikereket hozó kutatás és a két-, ill. négyévente a választásokon megmérk z politikusok id távja és érdekei nem azonosak. A szakmai körök a meglév (kongresszusi, kormányzati) lehet ségek kihasználását, az aktív lobbizást és tájékoztatást rendkívül fontosnak tartják. Egyöntet vélemény, hogy addig is, amíg a tudomány és a technológia fontosságának döntéseiben is érvényt szerz új politikusi generáció nem lép a helyükbe, a jelenlegieket kell a tudományos szervezeteknek (kérés nélkül is!) kiszolgálnia, tudományos érvekkel támogatnia. Ebben a munkában továbbra is a Kongresszus Tudományos Bizottsága a legfontosabb partner. A fiatal tudománypolitikusok számára a bizottságnál vagy egyéni képvisel mellett eltöltött gyakornoki év kiváló lehet séget kínál a tapasztalatszerzésre. Az AAAS évente 50 fiatal diplomás, postdoc számára biztosít lehet séget (policy fellowship). A korábbi gyakornokok rendszeres összejöveteleiken egy olyan fórumot alakítottak ki, ami összeköttetést jelenthet az amerikai politika és az amerikai tudomány között. Az USA-ban érzékelik a korábban kiapadhatatlannak t n tudós utánpótlás akadozását. A külföldiek csökken számban jönnek az országba, s kutatói ösztöndíjuk lejártával egyre többen térnek haza. A hiányzó szakembereket az amerikai képzés keretében kellene megfelel számban és színvonalon produkálni. (A Ph. D. fokozatot szerzettek több mint fele nem amerikai születés .) A célok eléréséhez a jelenlegi struktúra módosítására lenne szükség. A konferencián kiemelt figyelmet kapott a fels fokú oktatás színvonalának emelése. Több szimpózium is foglalkozott a tudóssá válás kérdésével, a pályakezd fiatal kutatók problémáival. Az amerikaiak számára egyenl érték az eredményes alapkutatást végz tudós és a technológiai újítást hozó mérnök. Munkájuk kiegészíti egymást. (A praktikus amerikai társadalom tulajdonképpen a siker - sokszor a puszta anyagi haszon – alapján rangsorol.) A gyakorlatias tudást megbecsül megítélés az egyik alapja az amerikai sikereknek. Az egészségügy reformjához kívánnak az amerikai orvosegyetemi oktató kórházak összefogásukkal hozzájárulni. A teljes kórházi kapacitásnak csupán 6%-át kitev , de a 42 millió egészségbiztosítás nélküli amerikai felét ellátó kórházak az Egyetemi Kórházi Szövetségbe (Association of Academic Health Centers –
AHC) tömörülve kívánják a politikai döntéshozók figyelmét felhívni az amerikai társadalom ezen alapvet , megoldatlan problémájára.
Szlovénia – tudatában korlátozott kapacitásának – csupán néhány területen tud komoly kutatási tevékenységet kialakítani. A korrekt, mértéktartó el adás 60-70 amerikai projektr l számolt be. Ezekr l kiderült, hogy 3-4 ezer dolláros, az utazási támogatásnál alig többet nyújtó együttm ködések.
Számunkra különösen érdekes rendezvénynek ígérkezett a közép-európai tudomány helyzetét bemutatni szándékozó „Central European Science: Opportunities for European and Global Competitiveness” szinpózium. Az osztrák nemzetközi TéT együttm ködési iroda (BIT) vezet je által szervezett és levezetett program keretében Lengyelország, Szlovénia, Észtország és Románia magas rangú kormányzati képvisel i számoltak be országuk K+F teljesítményér l, a TéT struktúra változásáról, az EU-val való együttm ködésr l.
Észtország képvisel je a három balti állam kutatási tevékenységét, struktúráját bemutató el adásában nem hallgatta el a nehézségeket, a szovjet típusú intézetek átalakításának gondjait. Kapcsolataikat a skandináv országokra fókuszálják, az alacsony kutatói létszám mellett külföldi bíráltatással érik el az igazságos pályázati döntéseket. Románia képvisel je kormányintézkedésekr l, hangzatos jöv beli célokról és kevés konkrétumról számolt be. Gondot jelent számukra a brain drain. A kormány képvisel je jellemzésül az IT végzettség ek esetét említette: a végzést követ öt éven belül az évfolyamok 80%-a külföldre távozik. A K+F kormányzati támogatását 2007-re szeretnék 1%-ra emelni.
Lengyel részr l az ország nagyságából adódó abszolút számokkal kívánták a hallgatóságot befolyásolni. (A számok többsége nem egyezett az EU statisztikára épített BIT összefoglaló számaival.) Az agyelszívást nem tekintik súlyos gondnak, az utóbbi években egy dinamikus egyensúly alakult ki a hazatér k és a külföldön maradottak között. A K+F szférában a 2003-ban felállítandó Kutatási és Információs Technológiai Minisztériumtól várják, hogy a kutatás és fejlesztés finanszírozásában, szervezésében dönt változásokat érjen el.
Dr. Takács István TéT attasé (Washington)
Pályázatok Új pályázati felhívás a 6. Keretprogramban
A NEST által támogatott projektek a következ típusúak lehetnek: ADVENTURE, INSIGHT, PATHFINDER, támogatási akciók. (2003-ban PATHFINDER típusú projektekkel nem lehet pályázni.) Pályázati típus Pályázati eszköz ADVENTURE STREP INSIGHT STREP és CA Támogatási akciók SSA (Support Actions)
Az Új problémák és lehet ségek a tudományban és technológiában (New and Emerging Science and Technology, NEST) terület els pályázati felhívása 2003. február 27-én jelent meg. A pályázat azonosítója: FP6-2003-NEST-A. A közösségi hozzájárulás ez évre tervezett teljes összege 28 millió euró. Az Európai Bizottság NEST-tel foglalkozó weblapjai a címr l, a 6. Keretprogramról szóló összes weblapja a címr l kiindulva érhet k el. A legfontosabb tudnivalók magyarul is megtalálhatók a címen.
(STREP = speciális célú kutatási projekt, angolul specific targeted research project, CA = koordinációs tevékenység, angolul coordination action, SSA = speciális támogatási akció, angolul specific support action).
A NEST a tudományos és m szaki lehet ségek kutatására új területeken és újonnan jelentkez problémák megoldására nyújt támogatást. Olyan kutatásokat támogat, amelyek egyszerre több tematikus prioritási területet is érintenek, vagy e prioritási területeken kívül esnek, vagy valamely váratlan fejlemény miatt hirtelen szükségessé válnak.
A STREP pályázati eszköz esetében a projektjavaslatot két lépcs ben bírálják el. Az els lépcs ben a legfeljebb ötoldalas, anonim projektjavaslatvázlatot kell beadni. A második lépcs ben csak az els lépcs ben sikeresen szerepl kt l várják a (már nem anonim) teljes projektjavaslatot.
42
A CA és az SSA pályázati eszközök esetében a projektjavaslatot teljes (nem anonim) projektjavaslatként kell beadni.
gat, pl. olyan kutatásokat, amelyek egyszerre több tematikus prioritási területet érintenek, vagy e prioritási területeken kívül esnek.
A projektjavaslatok szakszer elbírálása, a megfelel szakért k kiválasztása és felkérése érdekében az Európai Bizottság kérni fogja a pályázási szándék és téma el zetes bejelentését.
A támogatási akciók célja a NEST keretében végzett kutatási tevékenységek fejlesztésének és hasznosításának el segítése. Egy ADVENTURE/STREP projekt id tartama egyt l három évig terjedhet, a támogatás összege tipikusan 800 ezer és 3 millió euró közé eshet.
A STREP pályázati eszköz esetében az anonim projektjavaslat-vázlat értékelésének eredménye a beérkezési határid után három hónap múlva várható. A teljes projektjavaslat elkészítésére és beadására a tervek szerint további két hónap áll majd a pályázók rendelkezésére. A STREP, a CA és az SSA pályázati eszközök esetében a teljes projektjavaslat értékelésének eredménye a beérkezési határid után három hónap múlva várható. Az els szerz déseket a tervek szerint hét hónappal a teljes projektjavaslat beérkezési határideje után kötik meg.
Egy INSIGHT/STREP projekt id tartama egyt l két évig terjedhet, a támogatás összege tipikusan 200 ezer és 800 ezer euró közé eshet. Egy INSIGHT/CA projekt id tartama két évig terjedhet, a támogatás összege legfeljebb 400 ezer euró lehet. A támogatási akciók esetén egy projekt támogatási összege legfeljebb 200 ezer euró lehet.
Pályázati felhívás
A projektjavaslatokat folyamatosan be lehet küldeni. 2003-ban két beérkezési határid lesz. A STREP pályázati eszköz esetében a projektjavaslatvázlatok, a CA és az SSA pályázati eszközök esetében a teljes projektjavaslat beérkezési határideje: 2003. május 14. 17 óra, ill. 2003. október 22. 17 óra (brüsszeli id szerint).
Az Oktatási Minisztérium, Kutatás - Fejlesztési Helyettes Államtitkárság, Kétoldalú TéT Együttm ködési Osztálya pályázatot hirdet tudományos és technológiai együttm ködés keretében kutatási / fejlesztési projektek nemzetközi kutatócseréjének támogatására az alábbi relációkban: magyar–török .............................. 2003. március 31. magyar–szlovén ............................. 2003. május 12. magyar–osztrák.............................. 2003. május 15. magyar–francia .............................. 2003. május 17. magyar–finn ................................... 2003. május 23. magyar–argentin ............................ 2003. május 31. magyar–cseh .................................... 2003. június 5. magyar–indiai .................................. 2003. június 5. magyar–olasz ................................... 2003. június 9. magyar–dél-afrikai......................... 2003. június 11. magyar–lengyel.............................. 2003. június 18. magyar–kínai ................................. 2003. június 24. magyar–portugál ............................ 2003. június 30.
Az egyes pályázati eszközöknél minimálisan el írt részvev k száma: Pályázati eszköz
STREP, CA
SSA
A részvev k minimális száma Három egymástól független jogi személyiség szervezet három különböz tagállamból vagy társult országból, közülük legalább kett nek valamelyik tagállamban vagy társult tagjelölt országban bejegyzett szervezetnek kell lennie. Egyetlen jogi személyiség szervezet valamely tagállamból vagy társult országból.
A pályázatokkal kapcsolatos részletesebb információkért keresse fel az Oktatási Minisztérium honlapját: www.om.hu (Pályázatok – K+F pályázatok – pályázati felhívások – Aktuális pályázati felhívások – Kétoldalú TéT pályázatok-2003).
Az Európai Bizottság ajánlja, de kötelez en nem írja el , hogy a sikeresen pályázó konzorciumok konzorciumi szerz dést kössenek.
OM Nemzetközi K+F Hírlevél Megjelenik havonta Kiadja: Oktatási Minisztérium Felel s kiadó: dr. Siegler András 1052 Budapest, Szervita tér 8. Telefon: 484-2567 Fax: 266-0254 ISSN: 1218-8379 A szerkeszt ség címe: OM Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárság, Attaséi és Információs Osztály
Az ADVENTURE pályázati típus új tudományterületek, újonnan jelentkez problémák és jöv beli technológiák kutatását támogatja. Olyan kutatásokat, amelyek egyszerre több tematikus prioritási területet érintenek, vagy e prioritási területeken kívül esnek, továbbá nagyon innovatívak és emiatt jelent s tudományos kockázattal járnak. Az INSIGHT pályázati típus új felfedezések vagy újonnan megfigyelt jelenségek gyors megértéséhez és értékeléséhez vezet kutatásokat támo43
Ideiglenes magyar nemzeti kapcsolattartók (NCP-k) az EU 6. Keretprogramban Szakprogram NCP koordináció
Ideiglenes NCP Kleinheincz Ferenc
Genomika és biotechnoló- Glasz Tibor gia az egészség szolgálatában Az információs társadalom Bognár Vilmos technológiái Nanotechnológia és nano- Mokry Zsuzsa tudományok, ismeretalapú multifunkcionális anyagok, új gyártási eljárások és berendezések rkutatás Dr. Patkós Enik Légiközlekedés
Helvei Ildikó
Élelmiszermin ség és biztonság
Dr. Somogyi Zoltán
Fenntartható fejl dés, globális változás és ökoszisztémák Polgárok és kormányzás a tudásalapú társadalomban
Szabó Ilona
Újonnan kibontakozó kutatási területek és technológiák Kis-és középvállalatok kutatási tevékenységnek támogatása A nemzetközi együttm ködést támogató specifikus tevékenységek A kutatás és innováció ösztönzése
Cím
Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkársága, 1052 Budapest, Szervita tér 8
Magyar rkutatási Iroda 1054 Budapest, Alkotmány u. 27.
Balogh Balázs Dr. Hanák Péter Barkó József
Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkársága, 1052 Budapest, Szervita tér 8
Gulyás Ágnes Dr. Roboz András
Tel./fax E-mail Tel: +36 1 484 2579 Fax: +36 1 266 2055 E-mail: [email protected] Tel: +36 1 484 2532 Fax: + 36 1 318 7076 E-mail: [email protected] Tel: +36 1 484 2517 Fax: + 36 1 318 4130 E-mail: [email protected] Tel: +36 1 4842533 Fax: + 36 1 318 4064 E-mail: [email protected] Tel: +36 1 301 0969 Fax: +36 1 301 0979 E-mail: [email protected] Tel: +36 1 484 2515 Fax: +36 1 317 8717 E-mail: ildikó[email protected] Tel: +36 1 484 2526 Fax: +36 1 318 7076 E-mail: [email protected] Tel: + 36 1 484 2521 Fax: + 36 1 318 7213 E-mail: [email protected] Tel: +36 1 484 2554 Fax: +36 1 318 4524 E-mail: [email protected] Tel: +36 1 484 2538 Fax: +36 1 318 4113 E-mail: [email protected] Tel: +36 1 484 2547 Fax: +36 1 318 4524 E-mail: [email protected] Tel: +36 1 484 2580 Fax: +36 1 266 2055 E-mail: [email protected] Tel: +36 1 484 2553 Fax: +36 1 266 2055 E-mail: [email protected] Tel: +36 1 484 2578 Fax: +36 1 266 2055 E-mail: [email protected]
Humán kutatói er források Csuzdi Szonja és a kutatói mobilitás el segítése Kutatási infrastruktúrák EURATOM Dr. Lengyel Zoltán Országos Atomenergia Tel: +36 1 436 4850 Hivatal Fax: 36 1 436 4843 1036 Budapest, Fényes A. E-mail: [email protected] u. 4. Postacím: 1539 Bp. 114. Pf. 676
44
