Nemzetközi K+F Hírlevél december

Nemzetközi K+F Hírlevél 2002. december Orvostudomány ...................................17. old. Élelmiszeripar......................................18. old. Oktatás, képzés....................................18. old. Energetika, közlekedés........................25. old. Gazdaság .............................................25. old. Rendezvények, események..................26. old.

E számunk rovatai: Tudomány- és technológiapolitika ....... 3. old. Anyagtudomány.................................... 9. old. Finanszírozás ...................................... 11. old. Információs társadalom ...................... 12. old. Környezetvédelem .............................. 15. old.

Az EU 6. Keretprogram varsói nyitóértekezlete – Közép- és Kelet-Európa az Európai Kutatási Térségben A 6. Keretprogram nyitóértekezletei között a varsói rendezvény a Bizottság és a rendezők szándékainak megfelelően kiemelt szerepet játszott: az egész közép- és kelet-európai (KKE) térség demonstratív keretprogram-nyitórendezvényének szánták, a térségbeli és bizottsági felső vezetők jelenlétével és számukra tartott külön ülésnappal (miniszteri ülés). Ennek megfelelően a konferencián majdnem 2000-en vettek részt – érzékelhetően jóval többen, mint amennyire a rendezők számítottak. A Bizottság jelentős létszámú küldöttségét Hugh Richardson, a DG-Research főigazgató-helyettese vezette (Busquin főbiztos nem várt lemondását személyes problémákkal magyarázták). A lengyel, szlovén és bolgár tudományos miniszter és a cseh miniszterhelyettes mellett a KKE-országok általában államtitkári, illetve nagyköveti szintén képviseltették magukat; a konferencián felszólalt Alexander Kwasniewski, Lengyelország államelnöke is. Michal Kleiber lengyel tudományos miniszter plenáris megnyitóján ismertette a miniszteri ülésen elfogadandó deklarációt, amelynek fő témái az EU-bővítésnek nehézség helyett ígéretes lehetőségként való felfogása, az újonnan belépő országok által az EU-ba vitt értékek hangsúlyozása volt. Kleiber szerint mindez fokozottan érvényes az Európai Kutatási Térségre, illetve a K+F terén az EU-tagságot már megvalósító 6. Keretprogramra is, ugyanakkor viszont nyomatékosan hangot kell adni a KKE országok „aggodalmának és félelmének” is a keretprogram új eszközeivel kapcsolatban. A kis méretű, gyenge vállalati K+F háttérrel és hálózatépítő képességekkel rendelkező új tagok számára különösen nehéz lesz az Integrált Projektek és Kiválósági Hálózatok projektméreteihez igazodó, európai léptékű konzorciumok létrehozása, így mindenképp számítanak a Bizottság segítségére és a keretprogram munkaprogramjainak az ő igényeiket is figyelembe vevő elkészítésére, illetve módosítására. Hugh Richardson konferencia-köszöntőjében figyelemreméltó volt annak hangsúlyozása, hogy a TéT a történelemben első alkalommal kiemelt prioritást élvez az európai politikai (nagypolitikai) térképen. A KKE-térségnek szánt üzenetekben kiemelte az új eszközök elsődlegességét, valamint a „nem csak Európában, hanem Európáért”, és „a tudomány és társadalom közötti új szerződés” fogalmi rendszerében való gondolkodásmód szükségességét. Ewa Freyberg lengyel gazdasági miniszterhelyettes mindehhez elsősorban a Gazdasági és Tudományos Minisztériumok együttműködésének, valamint a kutatói szféra vállalkozói készségének fontosságát tette hozzá. A plenáris üléssel párhuzamosan, felső vezetők, vezető szakértők és miniszteri képviselők részvételével tartott miniszteri ülésen Manfred Horvat, az osztrák BIT igazgatója elsősorban a 6KP újdonságát, a múlttal való teljes szakítását emelte ki. A tagjelölt országok számára kiemelt üzenete volt az elmúlt évben tapasztalható lendület megtartása, valamint a 6KP-ben valószínűsíthető alacsonyabb részvételi számokra való felkészülés, a kiegészítő programok szükségessége. Ugyanakkor nem szabad feladni az új eszközökért való versengést, igenis a teljes 6. keretprogram-portfóliót kell megcélozni, konzorcium-vezetői szinten is. Kiemelt esélyt kínál a Marie Curie mobilitási rendszer stratégiai (tudatos TéT politikai céloknak megfelelő) használata. Horvat hangsúlyozta a jelenlegi tagországok felelősségét az új tagok promóciója, valamint a KKE-beli lehetőségek aktív, motivált felderítése, a valóban egyenlő esélyek teremtése terén: ezt nem lehet csak a Bizottságra hagyni, döntő szerepük van maguknak a tagállamoknak. A maga részéről 1

bejelentette, hogy a jövőben a BIT prioritásává teszik az osztrák-KKE K+F-együttműködések fejlesztését. (Hasonlóan nyilatkozott a német Helmholtz-intézetrendszer képviselője is.) Az újonnan belépők számára viszont kiemelten fontos a szükséges kutatási infrastruktúra megteremtése: enélkül eleve minden esély elvész. Martin Grabert, a német KoWi vezetője hozzátette, hogy a KKE-országok elsődleges problémája, a kommunikációs és networking-tapasztalatok elégtelensége a tagországok kutatási rendszereit is sújtja, és általában, a nemzeti rendszerek hagyományai túlságosan eltérőek ahhoz, hogy a hosszú távú, stratégiai tervezés és együttműködés lehetséges legyen. Ezért az ERA kihívása, amelynek része a 6KP kihívása, egyként érint mindenkit. A Bizottság részéről Hugh Richardson előadásában ismertette a KKE-országok kutatási minisztereinek Busquin főbiztossal lezajlott 2002. október 29-i találkozóján elfogadott akciótervet a kifejezetten a tagjelölt országoknak szóló 6. Keretprogrambeli egyedi támogatási akciókkal kapcsolatban. Ezek, a munkaprogramokba beépítendő tevékenységek elsősorban információ-terjesztéssel a 6. Keretprogrammenedzserek képzésével, az új és régi tagok együttműködéseinek ösztönzésével, KKV-támogatással kapcsolatosak. Frans de Bruine, az Információs Társadalom Főigazgatóság igazgatója elspősorban azt hangsúlyozta, hogy az eEurope 2002-t jellemző információs infrastrukturális fejlesztési szakaszon a KKE országoknak is túl kell jutniuk, hogy a tagállamokat követni tudják a hálózatok felhasználását, termelékenységnövelésre való szolgálatba állítását célul tűző eEurope 2005 programban. George Bingen, a Kutatási Főigazgatóság igazgatója a Marie Curie-rendszer egyirányúságának megszüntetésére koncentrált: a Marie Curie-rendszer újdonságait (pl. a reintegrációs eszközt, a KKE-országok megkülönböztetésének megszüntetését stb.) stratégiai módon felhasználva nemcsak a KKE-országokból kiáramló, hanem az ide érkező kutatók száma is növelhető, ami döntő jelentőségű eszközzé válhat a kommunikációs-networking deficit felszámolásában. A Nemzeti Fejlesztési Tervek K+F-tartalmát, illetve a Strukturális Alapok felhasználására vonatkozó terveket ismertető lengyel és magyar előadások után a miniszteri értekezlet elfogadta a KKE-országok 6. Keretprogrammal kapcsolatos várakozásait és aggodalmait rögzítő Nyilatkozatot (fő pontjait l. fent, Kleiber kutatási miniszter beszédében). Alexander Kwasniewski lengyel államelnök mintegy húsz percet töltött a miniszteri értekezleten, amelynek során arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy az „Új Európa”, amelynek működését és mindennapjait a Keretprogram jól illusztrálja, kommunikációja elégtelen, azt a közép-európai átlagpolgár nem ismeri. A miniszteri ülést követő plenáris államelnöki beszéd TéT szempontból legfontosabb eleme a lengyel Tudományos Minisztérium létrehozásáról intézkedő törvényjavaslat ismertetése volt. A konferencia második napján a 6. Keretprogram egyes prioritásaival foglalkozó szekcióüléseket tartottak. Ezeken lényegében a munkaprogramok bemutatása történt meg, majd lengyel és más KKEországok előadói ismertették 5. keretprogrambeli tapasztalataikat és 6. Keretprogram- felkészülésüket, elsősorban a sikertörténetekre koncentrálva. Néhány érdekesebb felvetés: • A sikeresek sem lazíthatnak, gyökeresen át kell szervezni az eddigi konzorciumokat! A 6. Keretprogram más struktúrája nem kedvez csupán a régi együttműködések folytatásának. • A Bizottság anyagi támogatást nyújt a konzorciumépítéshez-partnerkereséshez, elsősorban az egyes, európai szakmai szervezetek (pl. Európai Egyetemi Szövetség) által szervezett konferenciákra, networkingeseményekre való kiutazás támogatásával (ezek a rendezvények a www.cordis.lu/fp6 alatt lesznek felsorolva). A támogatásért nem a Bizottsághoz, hanem a konferencia-szervezőkhöz kell fordulni: ők adnak információt arról, hogy a Bizottság milyen feltételekkel támogatja a résztvevők kiutazását. • A konzorciumépítéshez egyéb kapcsolat híján a legjobb segítséget a www.cordis.lu „Expression of Interest”-adatbázisa adja: itt lehet kitapintani, hogy kik lesznek a főbb játékosok, és mik az igények, elvárások. • Fel kell készülni, hogy az első év konkrét tematikus Integrált Projekt és Kiválósági Hálózatpályázatainak csak nagyon kevés, egyes területeken (pl. 7. prioritás) csak egy nyertese lesz: így a sikeres pályázatnak a felhívás tematikus definíciójának jelentős részét, vagy teljes vertikumát le kell fednie. • A nemzetközi együttműködésekkel kapcsolatos szekcióülésen David Schindel (NSF) a dinamikusan fejlődő EU-USA együttműködések ismertetése után rámutatott, hogy a közép-kelet európai országok teljes jogú keretprogram-részvétével az USA-val való együttműködéseknek is új távlatai nyíltak, hisz nincs szükség egy nyugat-európai partner sokszor mesterséges bevonására. Roboz András OM K+F Stratégiai Főosztály

2

Tudomány- és technológiapolitika kiemelte, hogy a K+F területén gyakorlatilag már megtörtént a tagjelölt országok integrációja az Európai Unióba – a kutatás az integráció húzóereje és egyben előképe. Tekintettel a keretprogramban való részvétel betanulási folyamatára, az EU továbbra is kedvezményt nyújt a részvétel költségeiből. Továbbra is lehetőség van a PHARE alap felhasználására a nemzeti befizetés egy részének fedezésére. Hangsúlyozta, hogy Európa jövője a tudástól függ, amelynek alapelemei az oktatás, a képzés és a kutatás. A 2010-es barcelonai célok elérése érdekében még jelentősebb mértékben kell invesztálni ezekbe az ágazatokba. Növelni kell a kutatás súlyát az EU politikáiban és pénzügyi tervezésében is. Jelezte, hogy a 2007 utáni költségvetési időszakra a Bizottság a kutatásra fordítandó összegek jelentős növelését javasolja, egyben célként jelölte meg a közösségi politikák jelenlegi finanszírozási arányainak megváltoztatását az innováció ösztönzésének javára.

Magyarország csatlakozott az EU 6. Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogramjához 2002. október 29-én Brüsszelben a 13 tagjelölt ország kutatási miniszterének meghívásával konferenciát szervezett az Európai Bizottság a tagjelölt országok részvételének erősítéséről a 6. Keretprogramban. A 6. Keretprogramhoz (FP6) történő csatlakozási dokumentum (Egyetértési Megállapodás) aláírásával összekapcsolt rendezvényen 10 ország képviseletében a kutatási miniszter jelent meg. Magyarországot Siegler András, az Oktatási Minisztérium kutatás-fejlesztésért felelős helyettes államtitkára képviselte. A konferencia nyitó előadását Philippe Busquin, az Európai Bizottság kutatási biztosa tartotta. Busquin úr kiemelte, hogy mind az európai kutatási térség (ERA) megvalósítása, mind az FP6 szempontjából kiemelkedő jelentőségű a tagjelölt országok társulása a 6. Keretprogramhoz. Az EU csatlakozásra váró országok kutatói ugyanis pontosan ugyanazokkal a jogokkal vesznek részt az FP6-ban, mint a tagállamok kutatói. A tagjelölt országok bekapcsolódtak az ERA megvalósításába, és ki fogják venni részüket a Barcelonában elfogadott célkitűzés (az EU K+F ráfordításainak a GDP 3%-ára történő felemelése 2010-re) megvalósításában. Az Európai Bizottság (EB) minden támogatást megad a tagjelölt országok minél sikeresebb részvételéhez az FP6-ban. Ennek érdekében összeállításra került egy akcióprogram, amelynek elemeit beépítik a szakterületi munkaprogramokba, külön támogatást nyújtva pl. az információterítéshez, az NCP rendszer üzemeltetéséhez, az FP6-ot kezelő szakértők képzéséhez, a nemzetközi együttműködéshez és a kutatási partnerek kereséséhez.

Az EB Kutatási Főigazgatóságának igazgatója, R. Escritt ismertette részletesebben az EB javaslatát a tagjelölt országok részvételének támogatására az FP6-ban. Ő is kiemelte a tagjelölt országok kutatóinak teljesen egyenlő kezelését. Hangsúlyozta a tagjelölt országok lehetőségeit pl. a 8. prioritásban és a „Tudomány és társadalom” programban. Az egyenlő kezelés mellett szükség van külön támogató intézkedésekre is. Ennek fő elemei: az információáramlás erősítése, az NCP-k és más szakemberek képzése. Támogatni kell a tagjelölt országok részvételét az ERA-NET-ben (nemzeti K+F programok koordinációja). Kiemelten kell kezelni a regionális innováció kérdését. Támogatni kell a tagjelölt országok kutatási mobilitását, beleértve a külföldi kutatók fogadását is. Támaszkodni kell a JRC és a GEANT nyújtotta újabb lehetőségekre is. Hangsúlyozta, hogy a tagjelölt országok ma is komoly értékekkel járulnak hozzá az európai kutatási tevékenységhez. A Keretprogramok legfontosabb „hozadékának” a kutatók és vállalkozások között európai szinten kialakuló és tartósan fennmaradó kapcsolatokat tartotta.

K. Larsen államtitkár a dán EU elnökség nevében köszöntötte a konferencia résztvevőit. Hangsúlyozta, hogy Dánia számára az EU bővítés az elsődleges prioritás. Dánia is mindent megtesz a tagjelölt országok minél intenzívebb bevonására az FP6-ba. Az FP5 programbizottságaiban való részvétel és a CREST munkájába történt bekapcsolódás fontos eredmények ezen az úton, amelyen tovább kell haladni.

A bevezető előadásokat követően került sor a tagjelölt országok minisztereinek rövid előadásaira az FP6-ban való részvétel erősítésével kapcsolatban. Minden előadó egyöntetűen támogatta az EB javaslatait. Több előadó felvetette az innováció támogatására is felhasználható, a taggá válást követően megnyíló strukturális alapokból származó támogatások összehangolásának célszerűségét. Több

Az európai kutatás jövője szempontjából kiemelkedő fontosságú előadást tartott Günter Verheugen, az EB bővítési biztosa. A csatlakozási tárgyalások állásának rövid áttekintését követően 3

tően Busquin főbiztos és a miniszterek sajtótájékoztatón számoltak be arról, hogy a 13 tagjelölt ország csatlakozott elsőként az EU új Keretprogramjához. A 13 tagjelölt ország közül 7 (Bulgária, Csehország, Lettország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) részt vesz a 6. Euratom Keretprogramban is.

miniszter érintette a tagjelölt országokban a kutatási infrastruktúrák elmaradott és alulfinanszírozott voltát, támogatást kérve az EB-től a kérdés megoldásában. Siegler András helyettes államtitkár előadásában kiemelte, hogy Magyarország tudományos kapcsolatai a jelenlegi EU-tagállamokkal hosszabb időre nyúlnak vissza. Gazdasági integráltságunk az EU-ba erős. Az FP6-tól az várjuk, hogy tovább támogassa tartós kutatási együttműködések kialakulását az ERA-n belül, erősítse az együttműködési hálózatokat, az ipari kapcsolatokat, a KKV-k bevonását és a kutatói mobilitást. Üdvözölte az EB kezdeményezését a tagjelölt országok FP6-ban történő részvételének erősítésére (specifikus támogatási akciók). Kiemelte a strukturális alapok jelentőségét a közeljövőben taggá váló országok innovációs tevékenységének megvalósításában és modernizálásában. Elmondta, hogy nemzeti fejlesztési tervünkben kiemelt figyelmet fordítunk a regionális innováció kérdésére. A nagy volumenű külföldi befektetések kapcsán az országba importált technológiák mellett hangsúlyt kell helyeznünk a nemzeti innováció súlyának növelésére és eredményeinek hasznosítására. Támogatta a barcelonai 3%-os célkitűzés elérése érdekében teendő európai szintű erőfeszítéseket.

Dr. Mezei István TéT attasé (Brüsszel, EU Misszió)

Az 5. Keretprogramhoz társult tagjelölt országok kutatási miniszterei képviselőinek megbeszélése 2002. október 17-én Brüsszelben az Európai Bizottság Kutatási Főigazgatóságán tartották meg az FP5-höz társult tagjelölt országok, valamint Törökország kutatási minisztere személyes képviselőinek soros ülését. A megbeszélésen az állandó magyar képviselőt, dr. Siegler András helyettes államtitkárt dr. Mezei István tanácsos (EU Misszió, Brüsszel) helyettesítette. Az ülésen Hugh Richardson főigazgató-helyettes elnökölt. H. Richardson tájékoztatást adott a 6. Keretprogram (FP6) jóváhagyási folyamatának állásáról. A Tanács szeptember 30-án jóváhagyta a specifikus programokat. Komoly vita folyt a kutatásetikai kérdésekről, különös tekintettel a humán őssejteken végzett kutatásokra. A munkaprogamok (WP-k) kidolgozása informális (PC) ülések formájában megkezdődött. Az EB továbbra is decemberben tervezi az első pályázati felhívások megjelentetését (az eredetileg tervezett időpontnál kissé később).

A konferenciát lezáró összefoglalójában Busquin főbiztos örömmel nyugtázta a tagjelölt országok miniszterei által az FP6-nak és az új akcióprogramnak nyújtott egyöntetű politikai és szakmai támogatást. Kiemelte az információáramlás javításának és az NCP rendszer erősítésének jelentőségét. A kutatási infrastruktúrák támogatásával kapcsolatban utalt a strukturális alapok felhasználhatóságára. Javasolta regionális ERA hálózatok kialakítását, amelyekbe bevonásra kerülnének a kibővülő EU határán lévő nem EU tagállamok is. Hangsúlyozta, hogy a kutatásnak kiemelt szerepe van a tudás generálásában Európában. E szerep erősítéséhez javítani kell a tudomány társadalmi ismertségét, növelni kell a fiatalok érdeklődését a kutatás iránt, a társadalom bizalmát a tudományban. Az akcióprogramban javasolt témakörök néhány héten belül beépítésre kerülnek a szakterületi munkaprogramokba és megkezdődhet megvalósításuk. Felvetette, hogy egy év múlva célszerű lenne a minisztereknek egy konferencia keretében kiértékelniük a közben elért eredményeket a tagjelölt országok keretprogramban történő részvételének erősítésében.

Clara de la Torre rövid ismertetést adott a 6. Keretprogramról. Louis Bellemin hozzáfűzte, hogy az FP6-nak új eleme egy olyan akcióprogram (AP), amely kimondottan a tagjelölt országok részvételének erősítését célozza meg. Az AP kidolgozásában és a WP-kbe történő beillesztésében számítanak a tagjelölt országok aktív együttműködésére. Több képviselő felvetette, hogy nagyon rövid határidővel érkeznek a meghívások a WP-t előkészítő informális PC ülésekre. Ez nem teszi lehetővé a WP tervezetek alapos tanulmányozását, nemzeti álláspont kialakítását, sőt egyes esetekben még a részvételt sem. Bejelentették, hogy a tagjelölt országok javaslatai alapján az EB összeállítja az AP tervezetét, amelyet rövidesen megküldenek a képviselőknek. Két országtól (Ciprus és Szlovénia) nem érkeztek be időre javaslatok. Szlovénia időközben megküldte javaslatait. Ezeket az EB beépíti a kezdeményezéseket összefoglaló táblázatba és a dokumentum tervezetbe.

A konferenciát követően Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke és a nemzetközi sajtó jelenlétében írta alá P. Busquin a tagjelölt országok képviselőivel a 6. Keretprogramhoz történő társulást rögzítő Egyetértési Nyilatkozatokat. Ezt köve4

nem előnyös a december közepén történő pályázatkiírás.

M. Bauer kiosztotta a javaslatokat tartalmazó táblázatot, amely az alábbi fő témákat tartalmazza: • Az információáramlás javítása • Tréning programok • A partnerkeresés javítása • A kutatói mobilitás támogatása • A KKV-k kiemelt támogatása • A nemzeti KTF tevékenységek értékelése

Az EB nevében Saragosi úr mutatta be az EU tagországok átlagos K+F kiadásainak 2010-re a GDP 3%-ra emelésének megvalósítását támogató dokumentumot. A rövid ismertetőben hangsúlyozta, hogy a tudományosnál jóval szélesebb megközelítést alkalmaztak a javaslatok előkészítésénél. Figyelembe vették, hogy a K+F bekerült a közösségi politikák közé, és meghatározó szerepe van a gazdasági folyamatokban. Ezért a 3%-os GDP ráfordítás érdekében az eszközök széles körének alkalmazását javasolják, megtámogatva azokat a nemzeti tevékenységek szorosabb koordinációjával. Az EB széles körű vitát követően 2003 elején tervezi konkrét intézkedési programot tartalmazó javaslatának kiadását.

L. Bellemin elmondta, hogy a javaslatok alapján az EB akkor indíthat pénzügyi támogatással is járó akciókat, ha a javaslatok bekerülnek az egyes prioritások WP-jeibe. Ebben az esetben a tagjelölt országok jobb részvételét célzó akciókat a “specific support activity” tevékenységen belül lehet majd támogatni, egy jóváhagyott költségvetési kereten belül. Ahhoz, hogy az AP javaslatai beépüljenek a WP-kbe, szükség lesz a tagjelölt országok képviselőinek aktív kezdeményezésére a WP-k kidolgozásánál.

A hozzászólók egyöntetűen kiemelték az anyag alaposságát és a megközelítés átfogó jellegét. A magyar képviselő hangsúlyozta, hogy nemcsak az a kérdés vetődik fel a K+F ráfordítások körüli politikai vitákban, hogy mennyit, hanem az is, hogy miért. Ezekre a dokumentum jó válaszokat ad. A ráfordítások mellett célszerű az ipar innovációs felvevőképességének erősítése is. Kezelni kell a csúcstechnológiai külföldi befektetések kérdését is, mivel itt jelentős a technológiák behozatala, viszont nem jellemző a nemzeti innovációs rendszerre támaszkodás.

Az ülés végén kiosztották a tagjelölt országok FP5-ben való részvételét bemutató legújabb statisztikákat. Dr. Mezei István TéT attasé (Brüsszel, EU Misszió)

Ülést tartott az Európai Bizottság és a Tanács tudományos tanácsadó testülete

Elhangzott, hogy a befektetések növelése mellett vizsgálni kell azok hatásának (throughput) és eredményességének (output) kérdését is. Kiemelt hangsúlyt kell fordítani a KKV-k innovációs tevékenységének támogatására és általában differenciáltan kell kezelni az ipart is. A dokumentum átfogó megközelítésének megfelelően meg kell vitatni az EB Kutatási Főigazgatóságának javaslatait az ipari, valamint a gazdasági és pénzügyminiszterekkel is. Döntés született arról, hogy a november 14-i Versenyjogi Tanács ülését tájékoztatják az EB javaslatáról és a CREST kiegészítő észrevételeiről. A dokumentumot a holland CREST képviselő készíti elő és hangolja össze a CREST tagok időközben beküldött észrevételeivel.

2002. október 18-án Brüsszelben tartotta 286. ülését az Európai Bizottság és a Tanács tudományos tanácsadó testülete, a CREST. A rendezvényen Magyarország képviseletében dr. Siegler András helyettes államtitkár (Oktatási Minisztérium) és dr. Mezei István tanácsos (EU Misszió, Brüsszel) vett részt. A dán EU elnökség röviden ismertette a legutóbbi CREST ülés óta a 6. Keretprogram (FP6) jóváhagyásával kapcsolatban történt fejleményeket. Clara de la Torre az Európai Bizottság (EB) nevében mutatta be az FP6 előkészítésével kapcsolatban zajló folyamatokat. Tájékoztatott a munkaprogramok előkészítésével foglalkozó informális programbizottsági (PC) ülésekről.

A “Mobility Action Plan” megvitatása a végleges EB dokumentum elkészülte előtt történt meg. Az EB szakértője ismertette a mobilitás területén felállított HLG felmérésének eredményeit a mobilitással szembeni akadályokról, amelyeket négy csoportba soroltak (információk hiánya, tartózkodási körülmények, jogi és adminisztratív akadályok, pénzügyi kérdések). A felmérések alapján jelenleg készül az akadályok felszámolását szolgáló megvalósítási javaslat. Tanácsi határozat is kötelezi

A munkaprogramokat a PC-k formálisan megvitatták október vége és november közepe közötti üléseiken. Véleményt mondanak a Tanácsadó Testületek is. A munkaprogramok jóváhagyását követően a pályázatok kiírására legkésőbb december 17-ig kerül sor. Néhány tagállam jelezte, hogy az egyetemek számára a téli vizsgaidőszak miatt

5

• Kerüljön sor egy formális koordinációs mechanizmus definiálására, amely a gazdasági és foglalkoztatási területhez hasonlóan éves nemzeti jelentések alapján működne. • Kerüljön kialakításra egy olyan struktúra, amely képes a koordináció megvalósítására, a nemzeti K+F adminisztrációk magas szintű képviselőinek részvételével. • Komplexebb formában kerüljön megvalósításra a nyitott koordináció módszere, túllépve a közös célkitűzések maghatározásán és nemzeti szintre történő lefordításán.

az EB-t, hogy 2003-ban beszámoljon a területen történt előrelépésről. P. Kind ismertette az EB dokumentumát az ERA új perspektíváiról. Hangsúlyozta, hogy az EB a dokumentumban a 2000-ben meghatározott célkitűzések megvalósulását kívánta elemezni és az ERA céljait áttekinteni és felfrissíteni a lisszaboni célkitűzések megvalósíthatósága érdekében. A dokumentum kritikusan értékeli az eddigi fejleményeket, elégedetlenséget fejezve ki az eddig elért eredményeket illetően. Elégtelennek minősíti a tagállamok bevonását az ERA céljainak megvalósításába. Következtetései között hangsúlyozza, hogy erősíteni kell az európai kutatás koordinációját mind a nemzeti K+F politikák, mind a nemzeti K+F programok, mind pedig az egyéb európai együttműködési keretek tekintetében. Javítani kell a nyílt módszerű koordinációs tevékenységen, a benchmarking tevékenységen és annak hasznosításán.

Külön intézkedéseket javasol az EB a tagjelölt országok ERA-ba történő integrálásának erősítésére. A javasolt intézkedések kiterjednek azokra a tevékenységekre is – pl. harmadik országok kutatóinak bevonása az európai kutatásba és abban tevékenységük megkönnyítése, az európai szintű kutatási karrier megteremtése –, amelyek már megvalósítás alatt állnak.

A CREST tagok hozzászólásukban túl kritikusnak, esetenként a realitástól elrugaszkodónak ítélték meg a dokumentumot, amelyet túl későn kaptak meg ahhoz, hogy alaposan elemezni tudták volna. Hiányolták az elért eredmények elismerését. Jobban megfogalmazott és kevesebb területre koncentráló célok kidolgozását javasolták. Hangsúlyozták a nemzeti és regionális megvalósítás és a koordináció jelentőségét. P. Kind zárszavában hangot adott annak, hogy az ERA megvalósításának jelenlegi üteme mellett nem látszik biztosítottnak a lisszaboni célkitűzések elérése 2010-re. Fontos, hogy a célok újragondolását követően jobban fókuszálják az ERA tevékenységeket.

P. Busquin, az EB kutatási biztosa a dokumentummal kapcsolatban kiemelte, hogy az ERA indítása óta eltelt 30 hónapban jelentősen átalakult Európa tudományos arculata. A nemzeti tudományos adminisztrációk megkezdték az ERA célkitűzések integrálását saját politikáikba és programjaikba. Az első eredmények már kézzelfoghatóak, szükség van azonban a tagállamok ERA iránti elkötelezettségének további erősítésére. Erősíteni kell a nemzeti K+F adminisztrációk ERA-ba történő bevonását, és olyan mechanizmust kell létrehozni, amely támogatja a nemzeti kutatáspolitikák koordináltságának javítását.

A dán elnökség bejelentette, hogy több CREST ülést nem terveznek ebben az évben. A 2003. első félévi görög EU elnökség nevében ismertették a tervezett CREST ülések időpontjait (2003. jan. 1314. Brüsszel, 2003. márc. 26-29. Kréta, 2003. jún. 03. Brüsszel).

Dr. Mezei István TéT attasé (Brüsszel, EU Misszió)

A brit tudomány stratégiája a tudomány és az innováció támogatására

Dr. Mezei István TéT attasé (Brüsszel, EU Misszió)

A brit Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, Oktatási és Képzési Minisztérium, valamint Pénzügyminisztérium 2002 júliusában tette közzé a brit tudomány versenyképességének biztosítására vonatkozó stratégiáját. A stratégia a 2002 júliusában megjelent hároméves költségvetési tervre épít, amely a tudomány és technológia fejlesztésére 11,25 milliárd GBP-t fordít.

Az Európai Bizottság erősíteni kívánja a nemzeti kutatáspolitikák koordinálását 2002. október 17-én fogadta el az Európai Bizottság “Új hajtóerő biztosítása az európai kutatási térségnek” című dokumentumát, amelynek fő üzenete a nemzeti kutatáspolitikák koordinációs mechanizmusa erősítésének és hatásfoka növelésének szükségessége.

A tervek szerint a tudományos költségvetés 2002/03 és 2005/06 közötti évi átlagos 10%-os reálnövekedést mutat majd, ami a brit tudománypolitikáért elsősorban felelős Tudomány és Technológia Hivatala (Office of Science and Technology,

A dokumentum javasolja, hogy: 6

mereteknek az oktatási rendszer további szintjein való hasznosulása szempontjából. • Emelik a Kutatási Tanácsok ösztöndíjait, kutatói fizetéseit. • Továbbképzési lehetőséget biztosítanak PhD hallgatók és kutatók számára a munkaerőpiac igényeinek megfelelően. • Erősítik a vállalati szektorral való együttműködést kutatási témák megvalósításában alkalmazott kutatási eredmények hatékonyabb piaci hasznosíthatósága érdekében.

OST) költségvetésében a 2002/03-ra tervezett 2 milliárd GBP-ről 2005/06-ra 2,9 milliárd GBP-re való emelkedést jelent. A 1,25 milliárd GBP a Tudomány és Technológia Hivatala tudományos költségvetésének szánt 890 millió GBP mellett magába foglalja az Oktatási és Képzési Minisztériumnak (Department for Education and Skills, DfES) juttatandó 100 millió GBP-t képzésre vonatkozó javaslatok megvalósítására, valamint 50 millió GBP-t kutatási infrastruktúra fejlesztésére. Az említett három minisztérium által közösen kiadott stratégia összekapcsolja a tudományos és kutatási intézmények kapacitásainak növelését a kormány széles körű, az innováció fellendítésére irányuló gazdasági reformtörekvéseivel. A stratégiában foglaltak szerint: • A kutatási szféra hosszú távú fejlődésének biztosítása érdekében az egyetemek kutatási infrastruktúrájának fejlesztésére fordítható összeg 2004/05-re 500 millió GBP-re emelkedik, valamint kutatási tevékenység finanszírozására a Kutatási Tanácsok 2005/06-tól évi 120 millió plusz forrással rendelkeznek majd. • A tudományos és mérnöki kutatási programokra fordítható összegek 2005/06-ra 400 millióval emelkednek, ami éves szinten 5 százalék reálnövekedést jelent. • A tudástranszferre fordítható összegek 2005/06ra évi 90 millióval emelkednek, valamint további 50 milliót fordítanak az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium innovációt támogató programjaira. • A Tudomány és Technológia Hivatalán (OST) keresztül 2005/06-ra évi 100 millió többletforrást bocsátanak rendelkezésre a megfelelő természettudományos és mérnöki utánpótlás biztosítására. Ezen összeg kiegészítése annak a 100 millió GBP-nek, amellyel ugyanerre a célra az Oktatási és Képzési Minisztérium rendelkezik. • Kiválósági központot hoznak létre a természettudományos oktatás színvonalának biztosítása, a továbbképzés lehetőségeinek megteremtése érdekében. A létrejövő kiválósági központ a tervek szerint a ’The Wellcome Trust’ támogatásával valósul meg, amely a kormányzati forrásokat kiegészítendő 280 millió GBP-t költ a következő öt évben a stratégia megvalósítására.

Szalai-Szűcs Ildikó TéT attasé (London)

Tudományos központ fejlesztése Koroljov városában Oroszországban napjainkban mindenki tisztában van a hazai tudományos kutatások finanszírozásának helyzetével és a lehetőségekkel. Az is közismert, hogy a tudományos potenciál egyrészt a felsőoktatási intézményekben, másrészt a kívülállók számára nehezen megközelíthető, úgynevezett zárt városokban található. Az első ilyen kutatási központokat a múlt évszázad harmincas éveiben hozták létre, mindenek előtt a védelmi ipar igényeinek kielégítésére. Napjainkban e tudományos központokról mind a közvélemény, mind pedig a szakemberek kétféleképp vélekednek. Az egyik nézőpont szerint ezek olyan feneketlen hordók, amelyek csak nyelik az állam pénzét, viszont gyakorlatilag semmilyen hasznosítható produktumot nem állítanak elő. A másik vélemény szerint viszont az ország innovációs központjai és a válságból lassan kilábaló orosz gazdaság egyik motorjának kell tekinteni őket. Hogy végül is melyik nézet győzedelmeskedik, azt majd az idő eldönti. Mindenesetre a hivatalos orosz álláspont az, hogy e tudományos központokat a kor igényeinek megfelelően fejleszteni kell. Ebbe illik bele az a rendelet, amelyet Putyin elnök szeptember végén írt alá az űrközpontjáról híres Koroljov város tudományos központjának - orosz nevén „naukograd” - létesítéséről. A moszkvai területen fekvő Koroljovnak jelenleg 160 ezer lakosa van. A városban olyan nagynevű vállalatok működnek, mint az „Energia” Egyesülés, amely az orosz űrhajózás számára állít elő gépeket és berendezéseket, az Iszajev Gépgyár, vagy a „Csillag és Nyíl” Tudományos-Termelési Egyesülés, amelyek az egykor híres szovjet űrhajózás zászlóshajói voltak valamikor.

A stratégiában a kutatási kapacitások fejlesztése mellett hangsúlyt kap az oktatás minőségének javítása, az oktatói pálya versenyképességének biztosítása, valamint a tudomány piacorientáltságának javítása. Ennek megfelelően: • Áttekintik a természettudományos és matematikai tananyagot a munkaerőpiac, valamint az is-

7

egyetlen példányának előállítására szakosodtak. A terv szerint most innovációs projektek keretében piacképes termékek előállítását fogják megszervezni. E célból közel 20 ezer négyzetméternyi összterületű gyártócsarnokot kell korszerűsíteni. • A beruházások elősegítése: A városban a tervek szerint egy businessközpontot létesítenek, amely a hazai és külföldi befektetők igényeit lesz hivatott kielégíteni. • Nemzetközi együttműködés: Külföldi befektetőket kívánnak bevonni az úgynevezett „konverziós programba”, amelynek célja a védelmi célú gyárak és üzemek polgári termelésre történő átállítása. 2006-ig 12 vegyes vállalat létrehozását tervezik, elsősorban az importot kiváltó szférákban. • A „naukograd” egységes információs rendszerének létrehozása, az itt lakók és dolgozók igényeit kielégíteni hivatott szociális szféra és az emberi erőforrások fejlesztése is része a programnak. A program végrehajtására különböző állami források és befektetők az öt év alatt megközelítőleg 5 milliárd rubelt biztosítanak. (Mai árfolyamon ez körülbelül 160 millió dollárt jelent.)

Az elnöki rendelet értelmében a 2002-2006 közötti fejlesztési program legfőbb területe is az űrkutatás lesz, azon belül is elsősorban alap- és alkalmazott kutatások olyan témakörökben, mint az összetett rendszerek tervezése és irányítása, nagysebességű gázok dinamikája, termofizika, hőátadás és a szilárdságtani kutatások. További tervezési, kísérleti és technológiai kutatásokat, illetve munkálatokat az alábbi területeken végeznek majd: űrhajók és űrállomások létesítése és üzemeltetése, kozmikus hajtóművek, irányítási rendszerek és telemetria, különleges minőségű nemfémes és kompozit anyagok kifejlesztése, fedélzeti energiaellátás, alacsony hőmérsékletek technikája, kozmikus kutatásokra alkalmas műszerek kifejlesztése, számítógépek fejlesztése, rakétatechnika. A fejlesztések során kidolgozott módszereket és gépeket, berendezéseket a polgári élet alábbi területein szándékoznak felhasználni: energetika, orvostudomány, számítógépes telekommunikációs és információs technológiák, építőipari és lakossági felhasználású energiatakarékos berendezések és technológiák, szilárd ipari és háztartási hulladékok semlegesítése, környezetvédelmi és ökológiai monitoring célú műszerek, berendezések és technológiák fejlesztése és üzemeltetése.

Dr. Erdélyi Árpád TéT attasé (Moszkva)

A koroljovi „naukograd” fejlesztése az elnöki rendelet szerint az alábbi lépéseket foglalja magában: • A meglévő tudományos és termelő potenciál átalakítása: E célból egyes nagyvállalatokat összevonnak és olyan innovációs projekteket indítanak be, amelyek célja fejlett technológiájú, versenyképes termékek előállítása. A tervek szerint 80-100 ilyen innovációs projekt indul a közeljövőben, melyek közül hetvenet 2006-ig le kell zárni. • Az innovációs infrastruktúra kialakítása: A rakéta- és űrhajózási termékeket előállító ipar kivételével gyakorlatilag az összes itteni tevékenység innovációs jellegűnek tekinthető. Így a program keretein belül egy sor olyan üzem, gyár és kutatóintézet számára biztosítani kell a fejlett infrastruktúrát, amelyek jelenleg azzal nem rendelkeznek. Ez konkrétan olyan feladatokat jelent, mint az innovációs projektek bírálatának biztosítása, pénzügyi, anyagi és emberi erőforrás feltételek megteremtése, kockázati tőke bevonása, marketing, reklám, információs és jogi szolgáltatások megszervezése. • A termelőszféra fejlesztése: A város üzemei és gyárai eddig jellemzően nagy munka- és tudásigényű, kisszériájú termékek gyártására, sokszor egy-egy termék kizárólag

Technológiai „Nobel-díj” Finnországban a Nobel-díjjal azonos értékű technológiai díj alapítását tervezik. A díj ötlete még az előző köztársasági elnökben, Martti Ahtisaariban fogalmazódott meg, aki személyes ügyének is tekintette a finn technológia-fejlesztési sikereket. Mind a jelenlegi kormány, mind Paavo Lipponen miniszterelnök előző kormánya technológiabarát kormány volt, ezért magáévá tette az ötletet, és határozatot hozott a díj megteremtését illetően. A SITRA technológia-fejlesztési alap megvalósíthatósági tanulmányt készített, és bár ennek végkövetkeztetése szkeptikus volt az üggyel kapcsolatban, a kormány úgy határozott, folytatja a projektet. A Finn Technológiai Akadémia (FACTE) kapott megbízást a szervezésre, és létrehoztak egy alapítványt, amelynek mintegy tíz résztvevője az állami és nem-kormányzati technológiafejlesztésben érdekelt szervezetek közül került ki. Az 1 millió euró nagyságú díj odaítéléséről kétévenként nemzetközi zsűri határoz majd, a jelölők nemzeti mérnök- és technológiai akadémiák lehetnek. A díjat a tervek szerint először 2004-ben adják át. Grosschmid Péter TéT attasé (Helsinki) 8

információs társadalom által megkívánt szaktudás e téren hiányzik a legjobban. Az igen ambiciózus program szerint a vállalkozásokban 2005-ig 40%os női arányt vár a minisztérium.

Új német centrum az ifjú vállalkozó nőknek A BMBF (Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium) a miniszter asszony konzekvens törekvései szerint kiemelten támogatja a női egyenjogúság elérését mind az oktatásban, mind kutatásban. A legújabb támogatási eszköz: szolgáltatóközpont létrehozása azon fiatal nőknek, akik kisvállalkozást kívánnak alapítani. A centrum felkarolja az új innovatív ötleteket, és tanácsokkal, valamint összeköttetéssel látja el a gazdaság, politika és társadalmi kapcsolatok felé. A miniszter asszony alapító beszéde szerint a nők kimagasló szerepet játszanak a vállalkozási ötletek adásában, és jobb munkaadók, mint férfikollégáik – ennek dacára a hagyományos szereposztás szerint a férfi jelenik meg általában a vállalkozói piacon. Az új centrum szeretné mobilizálni a nőkben rejlő vállalkozói hajlamot másrészt az őket jobban sújtó munkanélküliségen is segíthetne. A BMBF kifejezetten a technológiaérzékeny területek felé orientálná a nőket, mivel az

A célkitűzés valóban igen merész, mivel a jelenlegi statisztikák szerint az NSzK 22 fejlett ország közül a 11. helyet foglalja el a fenti mutató szerint. Mialatt minden nyolcadik német férfi önálló (nem alkalmazott: szabadfoglalkozású, vagy vállalkozó), a nők közül ma csak minden huszadik mondhatja el ezt magáról. Ez az arány bizony nem kirívó abban az országban, ahol 1975-ig (a nyugati tartományokban) érvényben volt az a rendelet, hogy egy férjes asszony csupán a házastárs írásbeli hozzájárulásával vállalhatott munkát. Így a női egyenjogúság terén valóban sok még a tennivaló. Az új centrum a BMBF “Nők a K+F-ben” c. nagyprogramjának részeként valósult meg. Bádonfai Judit TéT attasé (Brüsszel, EU Misszió)

Anyagtechnológia nyek nem maradtak el, 2000-ben kémiai Nobeldíjat kapott Shirakawa professzor a vezető polimerek felfedezéséért, 2001-ben szintén japán kutató, Noyori professzor érdemelte ki a megtisztelő címet a királis molekulák szintézise terén elért eredményeiért.

Nanotechnológia és anyagtudományok Japánban A nanotechnológiai kutatások területén Japán a világ élvonalába tartozik. A nanotechnológiai témában 1991 és 2000 között világszerte benyújtott szabadalmi kérelmek számát illetően japán vállalatok uralják a mezőnyt (NEC, HITACHI, SONY, CANON, MATSUSHITA, TOSHIBA). A listán előkelő helyet foglal el a METI (Ministry of Economy, Trade and Industry) felügyelete alá tartozó AIST (National Institute of Advanced Industrial Science and Technology), amely 2001 áprilisától önálló adminisztratív egységként működik. A fentiekből is kitűnik, hogy Japánban az ipari szektor különösen aktív ezen a területen, emellett a kormányzati támogatás is jelentős.

A 2. Tudományos és Technológiai Alapterv (2001-2006.) négy kiemelt kutatási területet jelölt meg, amelyek várhatóan a legnagyobb hatást gyakorolják majd a japán gazdaság és társadalom fejlődésére az elkövetkező években. Az egyik ilyen terület a nanotechnológiai és anyagtudományi kutatások. A Kabinet Hivatalon belül működő CSTP (Council for Science and Technology Policy) 2001ben öt fő területet jelölt ki a nanotechnológiai és anyagtudományi kutatásokon belül, amelyek kiemelt támogatást élveznek az elkövetkező években: • Nanoeszközök és anyagok a következő generációs kommunikációs rendszerekhez; • Környezetvédelmi és energiatakarékossági célokat szolgáló új anyagok; • Új gyógyítási eljárásokat lehetővé tevő nanobiológiai eljárások, bioanyagok; • Alapvető/általános gyártási technológiák, analízis, szimuláció; • Innovációs lehetőséget rejtő újszerű anyagok.

Japán már a 90-es évek elején felismerte a nanotechnológiai és anyagtudományi kutatások fontosságát, pozitív hatását a többi kiemelt kutatási területre (élettudományok, IT, környezetvédelem). A terület fejlődésének nagy lökést adott Iijima (NEC) japán kutató felfedezése, a karbon nanocső. 19912001 között a METI és NEDO (New Energy and Industrial Technology Organisation) 25 milliárd jent fordított a JRCAT (Joint Research Center for Atomic Energy) elnevezésű kutatási programra, jelentősen megelőzve ezzel Amerikát. Az eredmé-

A nanotechnológiai kutatásokra fordítható állami finanszírozás összege a 2001-es pénzügyi évben 9

zést kapta. A projekt célja, hogy átfogó támogatást nyújtson az egyetemeken, állami kutatóintézetekben és vállalati kutatóhelyeken nanotechnológiai kutatásokat folytatók számára. A támogatás egyik területe az információáramlás elősegítése: az információk begyűjtése és szórása, kutatói network kiépítése. Ezen cél érdekében a minisztérium létrehozott egy honlapot (www.nanonet.go.jp), ahol japánul és angolul találhatók meg a legújabb információk. A projekt keretében lehetőség van szimpóziumok és workshopok rendezésére, tanulmányok készítésére a hazai és nemzetközi nanotechnológiai trendekről, technológiatranszfer elősegítésére. A projekt másik célja, hogy elősegítse a nagy értékű berendezések jobb kihasználását lehetővé téve más intézményekben kutatók számára a hozzáférést. Négy területen történik a berendezések használatának koordinálása: • ultranagy feszültségű transzmissziós elektronmikroszkópok (Oszaka Egyetem 3000kV-TEM, Tohoku Egyetem 1250kV-TEM, Kyushu Egyetem 1250kV-TEM, stb.); • nanokemencék (Oszaka Egyetem, Waseda Egyetem, Hiroshima Egyetem, AIST, stb.); • szinkrotronsugárzás (SPring-8, Ritsumeikan Egyetem); • molekuláris szintézis és analízis (Okazaki Állami Kutató Intézet, Kyoto Egyetem, Kyushu Egyetem).

52 millárd jen volt, ugyanez az adat 2002-ben várhatóan kb. 75 milliárd jenre emelkedik. Ezen pénzösszeg majdnem teljes egésze felett két minisztérium rendelkezik (MEXT 41,6 milliárd jen, METI 32,4 milliárd jen). A MEXT (Ministry of Education, Culture, Sports, Science and Technology) háttérintézményein keresztül (JST: Japan Science and Technology Corporation, JSPS: Japan Society for the Promotion of Science), nagyrészt pályázati úton juttatja el a támogatásokat az egyetemeknek és kutatóintézeteknek, míg a METI közvetlenül, illetve a NEDO-n keresztül finanszírozza a kutatásokat. A MEXT által kidolgozott fejlesztési stratégia a következő területek támogatására helyezi a hangsúlyt: • Általános technológiák kidolgozása, amelyek a nanotechnológiai kutatások számos területén alkalmazhatók. • Gyakorlati, illetve ipari célokat szolgáló kutatási és fejlesztési projektek finanszírozása: ⇒ az ún.”challenge-type” projektek célja olyan eredeti, forradalmian új technológiák kidolgozása, amelyek az elkövetkező 10-20 évben hozzájárulnak az ipar fejlődéséhez; ⇒ az ún. „flagship-type” projektek célja, hogy támogassa az egyetemeken és állami kutatóintézetekben született kutatási eredmények gazdasági hasznosulását. • Alapkutatások, a kutatók által kezdeményezett, ún. „bottom-up” projektek támogatása.

A fenti erőfeszítések is jelzik, hogy a nanotechnológiai kutatások támogatásával kapcsolatban konszenzus alakult ki a kormányzat, a vállalati kutatások irányítói és a kutatói szféra között. A kormányzat elfogadta, hogy szükség van állami támogatásra a nanotechnológia területén ahhoz, hogy a japán vállalatok megőrizhessék versenyképességüket. A nanotechnológia multidiszciplináris tudomány, nagy kihívást jelent az egyes tudományágak képviselői számára, együttműködésük nélkül nehezen születhetnének új eredmények ezen a területen.

A „challenge-type” projektek közül találhatunk információs technológiai, biotechnológiai, illetve környezetvédelmi felhasználást célzó projekteket, mint pl. szuper gyors sebességű, szuper energiatakarékos, nagy teljesítményű nanoeszközök kifejlesztése, az orvoslás területén felhasználható bioanyagok és technológiák kidolgozása a nanotechnológiai és a biotechnológiai kutatások eredményeinek felhasználásával, stb. A „flagship-type” projektek közül kiemelkedik az ún. MIRAI program (Millennium Research for Advanced Information Technology, maga a MIRAI szó japánul jövőt jelent), amelyet a METI finanszíroz a NEDO-n keresztül. A projekt 2001-ben indult és 2007-ig folytatódik, legfontosabb célja új félvezető technológiák kidolgozása. A virtuális kutatóintézet munkájában részt vesz számos egyetemi kutatóhely, állami kutatóintézet és magánvállalat is.

Japán az utóbbi években nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy az együttműködést országhatárokon kívülre is kiterjessze. Az újjáalakult AIST-on belül külön osztály foglalkozik a nemzetközi együttműködések fejlesztésével, a tehetséges külföldi kutatók Japánba csábításával. 2003. február végén a NEDO és AIST szervezésében nagyszabású nemzetközi konferencia és kiállítás megrendezésére kerül sor Chibában „nano tech 2003 + Future” címmel. További info: (www.ics-inc.co.jp/nanotech/index_e.html ).

A MEXT 2002 júliusában indította el legújabb nanotechnológiai kutatásokat támogató programját, amely a „Nanotechnology Support Project” elneve-

Kanyár Gyöngyi TéT attasé (Tokió)

10

Finanszírozás rubelnyit szánnak az országos jelentőségű innovációs projektek támogatására. Igen jelentős mértekben, a 2002. évi 159,8 millió rubelről 599,8 millió rubelre emelkedett a vezető tudósok és tudományos iskolák pályázati alapja.

A K+F 2003. évi finanszírozása Oroszországban Az orosz törvényhozásban a jövő évi költségvetési törvény tervezetét megvitatta az orosz parlament alsóházának – az Állami Dumának – Oktatási és Tudományos Bizottsága, és az Orosz Tudományos Akadémia illetékesei is véleményt mondtak róla. A Duma Oktatási és Tudományos Bizottságának véleménye:

Oroszországban három alap foglalkozik a tudományos ösztöndíjak pályázati úton történő elosztásával, mégpedig az Oroszországi Alapkutatási Alap (RFFI), az Oroszországi Humán Tudományos Alap és a Tudományos - Műszaki Kisvállalkozások Fejlesztésének Alapja. Ezek egyike sem kapja meg a törvénytervezet szerint azt a pénzt, amelyet “A tudomány és a technológia fejlesztése Oroszországban 2010-ig és az utána következő években” c. dokumentum irányoz elő.

Oroszország költségvetésében az alapkutatásra, valamint az alkalmazott kutatásra és fejlesztésre szánt pénzek a 6. fejezetben szerepelnek. A jövő évi teljes orosz költségvetés kiadási oldala a tervezetben az ideihez képest 398 milliárd rubellel emelkedett, ez 20,5%-os növekedést jelent.

Nem változik jövőre a 6. fejezeten belül a “Tudomány és a felsőoktatás integrációja 20022006 között” című szövetségi célprogramra szánt összeg sem, marad 170 millió rubel. A tudományos kutatóintézetek és felsőoktatási intézmények műszerparkjának modernizálására szánt összegeket a tervhez képest jelentősen megnyirbálják. Teljesen megszüntetik az alapkutatás és az oktatás számítógépes hálózatának és adatbázisának létrehozására szánt pénzek folyósítását.

A 6. fejezet 2003. évi kiadási oldala az ideinél 9,887 milliárd rubellel több, ami 32,6%-os növekedést takar. Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy jövőre a Szövetségi Kozmikus Program költségvetését is a 6. fejezet keretéből finanszírozzák, ez eddig egy másik fejezetet terhelt. Ha a 6. fejezet 2003-ra előirányzott kiadásaiból levonjuk a kozmikus programra szánt összeget, akkor a 2003. évi növekmény csak 25,3%-os, ez viszont még így is magasabb a teljes költségvetés kiadási oldalának 20,5%-os növekedésénél.

A Duma Tudományos és Oktatási Bizottsága szerint a 2003-ra előirányzott 40,223 milliárd rubelnél 2,5 milliárddal többre lenne szükség. 900 millió rubel többlettámogatást igényelnének a pályázati alapok, 300 millióval többet az állami tudományos akadémiák (ezekből jelenleg öt van: Orosz Tudományos Akadémia, Orosz Orvostudományi Akadémia, Orosz Mezőgazdasági Akadémia, Orosz Oktatási Akadémia, Orosz Művészeti Akadémia és Orosz Építészeti és Építőművészeti Akadémia). “A tudomány és a felsőoktatás integrációja 2002-2006 között” c. szövetségi célprogram igénye 165 millióval lenne több, míg a tudományos és felsőoktatási intézmények műszerparkjának fejlesztésére 400 millióval többre lenne szükség. Az alapkutatások és az oktatás számítógépes hálózatának fejlesztésére is szükség lenne még körülbelül 200 millió rubelre. Az orosz Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozó intézményekben folyó tudományos kutatás finanszírozására pedig további 500 millió rubel kellene.

A konkrét számok: a tervezet szerint 2003-ban a 6. fejezeten belül az alapkutatásra 19,597 Mrd rubelt irányoznak elő, ez 4,156 Mrd-dal több, mint 2002-ben volt, vagyis a növekedés 26,9%-os. Alkalmazott kutatásra és fejlesztésre jövőre a tervezet szerint az ideinél 5,749 Mrd-dal több, összesen 20,626 Mrd rubel jut, ami 38,6%-kal több az ideinél. Összességében tehát 40,223 Mrd rubel használható fel jövőre alapkutatásra, alkalmazott kutatásra és fejlesztésre. Ugyanakkor jövőre a 2001-2005 közötti Szövetségi Kozmikus Program megközelítőleg 2,3 milliárd rubelnyi kiadása is a 6. fejezetet terheli; eddig e pénzek az orosz költségvetés 24. fejezetében (A Világűr kutatása és hasznosítása) jelentek meg. A Duma Tudományos és Oktatási Bizottsága ugyanakkor azt is megállapította, hogy a finanszírozás növekedése nem egyenlő mértékben érinti az egyes tudományterületeket, vagy ahogy ők fogalmaztak, a finanszírozás pontszerű. Az Orosz Tudományos Akadémia finanszírozása például jóval 30% feletti mértékben nőtt. Az alkalmazott kutatásra és fejlesztésre szánt pénzekből közel 2,2 milliárd

A törvénytervezetet a közelmúltban megvitatta az Orosz Tudományos Akadémia illetékes fóruma is, keményen megbírálva azt.

11

A 40,2 milliárd rubel mai árfolyamon számolva körülbelül 1,3 milliárd dollár. A Cambridge-i Egyetem éves költségvetése például 2 milliárd dollár. Az akadémikusok véleménye szerint mindez azt bizonyítja, hogy a szavakon túl gyakorlatilag nem sok történik a tudomány finanszírozása terén. A hazai tudomány fejlesztésére 2003-ban a tervezettnek több mint a dupláját, 81,5 milliárd rubelt kellene fordítani, ami megegyezne a költségvetés kiadási oldalának 3,47%-ával.

“Szociális eredetű betegségek elleni küzdelem”, az “E-Oroszország”, vagy “Oroszország nukleáris biztonsága” a tavalyinál kevesebb pénzt kapnak. A tudományos intézetek műszerparkjának fejlesztésére 2003-ban a tervezet mindössze 2,85 Mrd rubelt irányoz elő, holott az akadémia képviselői szerint ilyen célra legalább 20 Mrd-ra lenne szükség. Az akadémia fóruma már nem először kongatta meg a vészharangot az egyre magasabb életkorú kutatóállomány fiatalításának ügyében. A tudományos kutatók átlagéletkora jelenleg 55 év, ez a közeljövőben csak emelkedni fog. Az előrejelzések szerint 2010-re Oroszország az ezer főre számított tudományos kutatók száma alapján egy szintre kerül az elmaradott országokkal.

Az orosz elnök közvetlen felügyelete alá tartozó “Tudományos és Fejlett Technológiák Tanácsa”, valamint az orosz Állambiztonsági Tanács együttes ülésén 2003-ra a 6. fejezetre minimálisan 39,9 milliárd rubelt irányoztak elő, illetve meghatározták azt a költségvetés kiadási oldalának százalékában is. Az így előirányzott 2,18% abszolút értékben kifejezve viszont 50,12 milliárd rubel lenne, amitől a 40,2 milliárd jelentősen elmarad.

A 2002. évi költségvetésben a munkabérekre szánt kiadások összege 10,9 milliárd rubel volt, a jövő évi tervezetben ez 12,1 milliárddal szerepel. Az akadémia véleménye szerint ugyanakkor a fenyegető szakemberhiány leküzdésére – egyrészt fiatal kutatók megnyerése, másrészt pedig a külföldön kutatóoktató tudósok visszacsábítása révén- évente minimum 43,2 milliárd rubelre lenne szükség.

Az akadémikusok azért is kifejezték elégedetlenségüket, mert mind a mai napig nem készült el az innovációs projektek listája, holott azok támogatására a törvény tervezete 2 milliárd rubelt irányoz elő. Az ajánlások szerint a 2 milliárd rubel legnagyobb részét a már privatizált cégek támogatására fogják elkölteni.

2003-ban megkezdődik a tudományos kutatóintézetek átszervezése is, ami többek között az állami intézetek számának 11-13%-os csökkenését is magával hozza. Az akadémia fórumának véleménye szerint a tervezett reformnak nem sok értelme van, mert egy ország gazdaságának az innováció útjára történő átállításához nem szavakra és intézkedések imitálására van szükség, hanem jelentős befektetésekre.

Ezen kívül körülbelül 0,5 milliárd rubelt olyan célokra szánnak, amelyek szorosan nem függenek össze sem az alapkutatásokkal, sem pedig az alkalmazott kutatással és fejlesztéssel. (Például a tudományos intézmények kommunális üzemeinek támogatása) Az előbbiekben említett két tételt és a kozmikus kutatásra szánt 2,3 milliárd rubelt is levonva, jövőre a 6. fejezet K+F-re szánt összege 35,5 milliárd rubelt tesz csak ki, ami a jövő évi költségvetés kiadási oldalának mindössze 1,52%-a. Ez a szám nemcsak az ideinél (1,54%) kevesebb, de jóval alatta van az elérni kívánt 4%-nak is.

A fejlett országok gyakorlata azt mutatja, hogy a gazdaság innovatív fejlődéséhez a GDP legalább 1,5%-át elérő K+F célú finanszírozásra van szükség. A jövő évi orosz költségvetési törvény tervezetében ez a mutató mindössze 0,3%.

Olyan fontos szövetségi célprogramok, mint a “Biotechnológia és a biológiai biztonság”, a

Dr. Erdélyi Árpád TéT attasé (Moszkva)

Információs társadalom vívmányainak terjedését az oktatásban, képzésben és a foglalkoztatásban.

Az információs társadalom eredményeinek terjedése Európában

Anna Diamantopoulou, az Európai Bizottság foglakoztatási kérdésékért felelős biztosa a rendezvény megnyitó előadásán elmondta, hogy a lisszaboni csúcstalálkozó óta látványosan fejlődik Euró

2002. október 17-18-án Koppenhágában rendezték meg az “e-Skills Summit 2002” konferenciát, amely áttekintette az információs társadalom 12

pában az internet használata. 2000 márciusában az internet elterjedtsége 18%-os volt a vállalkozásokban, az iskolákban és a háztartásokban, ez napjainkra megközelítette a 40%-ot. Az iskolák és a vállalkozások 90%-a rendelkezik internet kapcsolattal. A kormányzatok és az önkormányzatok kissé lassabban, de egyre szélesebb körben alkalmazzák az információs társadalom eredményeit.

Az Európai Parlament támogatta az információs rendszerek ellen elkövetett támadásokkal kapcsolatos jelentést és javaslatokat is, amelyek a hálózatvédelmi feladat mellett tekintettel vannak az alapvető személyi jogokra és a személyes adatok védelmére is. Dr. Mezei István TéT attasé (Brüsszel, EU Misszió)

Diamantopoulou asszony felhívta a figyelmet arra, hogy erősödik viszont a “digitális szakadék” Európában. Nagyon jelentős az internet elterjedtségben a különbség a kontinensen észak és dél között. Komoly a szakadék a magas bevételű családok és a szerényebb körülmények között élők internet hozzáférésében (3:1). Az iskolák nagy részében jelen van az internet, de kevés az egy diákra jutó számítógép és az internetet nem használják aktívan az osztálytermi oktatási tevékenységben. A munkahelyeken csak minden harmadik alkalmazott rendelkezik valamilyen számítástechnikai képzettséggel.

Fékeződő ICT-piac Európában, tendenciák Olaszországban A SMAU-n az „Infrastruktúráktól az innovatív szolgáltatásokig” c. konferencia keretében mutatták be az EITO-jelentés1 frissített változatát. A szakmai értékelés negatív tendenciákat körvonalaz az európai információs és telekommunikációs piacon. A valóságos helyzet a 2002. évi előrejelzéseknél jóval kedvezőtlenebbül alakult: az európai informatikai piac növekedése a nullához közelít. A jelentés másik alapvető megállapítása, hogy Olaszországban bár mérsékelten, de ellentendenciák hatnak: az információ-technológiai piacon az év folyamán 1,2%-os fellendülés volt tapasztalható, a telekommunikációs szolgáltatások terén 5%.

Dr. Mezei István TéT attasé (Brüsszel, EU Misszió)

Az Európai Parlament európai szintű megközelítést támogat a hálózati és elektronikus kommunikációs biztonság területén

Az európai informatikai piacon a visszaesés okai az általános európai és világszintű gazdasági dekonjunktúra, és a nemzetközi politikai helyzet bizonytalansági tényezői2. Mindezek következményeként a gazdasági szektor szereplőinek beruházásai elhalasztásra kerültek, illetve lecsökkentek, a fogyasztás is lassult. A tendenciák megfordításához. Mindehhez koordinált, egységes európai fellépés szükségszerű.

2002. október 25-i ülésén az Európai Parlament plenáris ülése kiállt az elektronikus kommunikációs hálózatok biztonságának európai szintű szabályozása mellett. Támogatva az Európai Bizottság javaslatát, a képviselők egyetértettek abban, hogy a kérdésben nem elegendő csupán az érintett szolgáltatók önkéntes vállalásaira hagyatkozni tekintettel a tevékenységek szerteágazóságára, az egységes szabványok és szabályozás hiányára, valamint a technológiák nagyon gyors változásaira.

A 2002-ben regisztrált nulla növekedést két tényező együttes hatása eredményezte: a hardware termékek érzékelhető visszaesése (pl. a személyi számítógépek eladása 6%-kal csökkent), továbbá a lassuló növekedés a software termékek és informatikai szolgáltatások terén (+3-4%). Az európai telekommunikációs piacon jelentős keresleti visszaesés tapasztalható az informatikai gépek, berendezések és infrastruktúrák tekintetében (-6% és –9%). A telekommunikációs piac szereplői mindezek ellenére realizáltak, köszönhetően a mobiltelefonok eladásai növekedésének és a hálózatos Internet dinamikus terjedésének.

Ezért az Európai Parlament felkérte az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy akcióprogramot az elektronikus aláírás mielőbbi elterjesztésére egy európai szabvány elfogadásával, amelyet azonnal alkalmaznának az Európai Unió intézményeinél. A képviselők javasolták egy hálózatbiztonsági kutatócsoport felállítását, amelynek fő feladata a hálózatok menedzsmentjéért és koordinációjáért válságok és krízishelyzetek esetén felelős nemzeti hatóságok feltérképezése lesz. A csoport koordinálná a legjobb gyakorlatok és információk cseréjét az érintett hatóságok között, megelőző módszereket dolgozna ki, kockázat és adatelemzést végezne, és létrehozna egy európai vitafórumot a hálózatbiztonságról.

A 2003. évi előrejelzések szerint mérsékelt növekedés tapasztalható majd az európai IT piacon, a 1

European Information Technology Observatory – october 2002. 2 A 2001. évi EITO jelentés a következőképpen summázta a nemzetközi politikai-biztonsági helyzet tendenciáit: „From new economy to war economy). 13

növekedés mértéke becslések szerint 1,9% lesz, míg a telekommunikációs szolgáltatások ezt felülmúlják majd, a jelentés 5,4%-os növekedési ütemet jelez. Olaszország a jelenlegi tendenciáknak megfelelően az európai átlag felett fog bővülni, az IT szegmens várhatóan 2,1%-kal, a telekommunikációs szolgáltatások 5,5%-kal növekednek.

A jelentés 2002-2003-ra Európában országonként a következő növekedési ütemet jelzi: Az információtechnológiai piac alakulása Európában 2002-2003 (az előző év%-ában) 2002/2001

2003/2002

Németország

–3,4

–1,7

A korábbi vágtató növekedési ütem átstrukturálódott: a hosszantartó két számjegyű növekedést követően 2000-2002. között komoly visszaesés következett be, hasonlóan az 1991-93-as időszakhoz.

Franciaország

2,1

2,8

Egyesült Királyság

1,5

2,7

Olaszország

1,2

2,1

Az európai információ-technológiai (IT) és telekommunikációs (TLC) piac tendenciái

Spanyolország

1,9

3,0

Benelux Államok

0,2

3,6

Skandinávia

1,4

3,8

Év

A növekedés mértéke az előző év%-ában IT

TLC

1992

2,5

7,1

1993

2,0

5,1

1995

7,9

9,3

1999

10,8

13,4

2000

12,1

14,5

2001

2,2

6,0

2002

0,1

2,0

Forrás: EITO jelentés, IDC számításokkal

A gazdaságpolitika alkotói felfedezték, hogy a GDP növekedés és az ICT-szektor növekedése szoros korrelációban van. E tényt támasztja alá, hogy szinte valamennyi európai államban minisztériumi szintre emelték az informatikát és a telekommunikációs szektort, a gazdaságtervezés stratégiai elemévé vált a terület szakmai célkitűzéseinek kialakítása. Olaszországban jövőre a gazdasági növekedést 2,3%-ra becsülik, ehhez arányosan 8%-os ICT növekedés elérése az optimális. Alapvető fontosságú a telekommunikáció és az informatizáltság szintjének ilyen szintű növekedése, különösen egy olyan országban, ahol a kis- és középvállalkozások versenyképessége kerülhet veszélybe – ezzel együtt az ország általános versenyképessége is, amennyiben a beruházások nem áramlanak kellő mértékben a szektorba. Olaszországban a technológiai naprakészség alapvető követelmény, az ICT befektetések egyben a versenyképességbe történő befektetést is jelentik

Forrás: EITO jelentés, IDC számításokkal

Mindkettő az általános gazdasági válság, és a nemzetközi biztonsági helyzet kiszámíthatatlanságának következménye. Az első időszakot követően e fellendülés jelei olyan tényezőkből adódtak, mint az internet elterjedése okozta dinamizáló hatás, a mobiltelefonok tömeges elterjedése, és a telekommunikációs piac liberalizálása. Most a növekedés új tényezőit szükséges megtalálni. Ide tartoznak a nagy sávszélességű eszközök alkalmazása mellett a kábeles és kábel nélküli internet csatlakozás lehetőségei, a wi-fi alkalmazások, és az újfajta web-szolgáltatások elterjesztése. Olaszországban különleges súllyal szerepelnek a kitörési pontok között • az e-business elterjesztése a kis- és középvállalkozások körében (az ország gazdasága 97%-ban a kisvállalkozásokra épül), • az e-government programok, • az e-learning kezdeményezések (a rugalmasabb és gyorsabb szakmai képzés bevezetésére, a munkaerőpiac átstrukturálására a modern kor követelményeinek megfelelően).

Dr. Hagymási Tünde TéT attasé (Róma)

IP Datacast teszthálózat Helsinkiben Az RTT Oy nevű rádió- és televíziótechnológiával foglalkozó finn kutató-fejlesztő vállalkozás IP Datacast szolgáltatást indított Helsinkiben. A tesztelési eljárásban vezető médiacégek, távközlési szolgáltatók és hálózattechnológiai cégek vesznek részt. A kísérleti hálózaton keresztül a mobil terminálokra nagy, akár 12 megabit/sec sebességgel lehet internet alapú adatokat küldeni televíziós műsorszórási technikák segítségével. Az IPDC hálózat lehetővé teszi a nagysebességű adattovábbítást egyidejűleg sok célpontra mozgó terminálok esetén is. A mobil adatküldést egyidőben néhány vagy az összes felhasználó számára a digitális

Továbbra sem megoldottak az információs és telekommunikációs biztonság problémái, mindez kockázatokat gerjeszt és behatárolja a háló alkalmazásának elterjedését.

14

televíziós technika fejlődése tette lehetővé. A mobil adatszolgáltatás lehetőségét a hatóságoknak a szabályozásnál és a frekvenciák szétosztásánál figyelembe kell venniük.

Fémbevonattal meggátolható a mobiltelefonok belsejében az interferencia

A kísérlet során az IPDC technológiát és szolgáltatásokat különféle végfelhasználói egységekkel próbálták ki, először személyi számítógépekkel és hozzájuk kapcsolt berendezésekkel. Az IPDC technológiát alkalmazó mobil egységek még nincsenek kereskedelmi forgalomban. Mivel a hálózaton küldött adatok IP alapúak, a szolgáltatást nem lehet közvetlenül digitális televízióval igénybe venni, szükség van egy külön átalakító berendezésre, amely képes venni az IP Datacast jeleket.

A mobiltelefonok műanyag házának fémbevonata meggátolja az elektromágneses sugárzás által keltett interferenciát. A Finnországban alkalmazott módszer a fejlesztők szerint egyedülálló a világon. A telefonban levő aktív komponensek által keltett elektromágneses interferenciák a fémbevonat nélkül lehetetlenné tennék a telefon működését. A Savcor Coatings Oy nevű finn cég gazdaságos módszert dolgozott ki a korrózióálló belső bevonatok készítésére. Ezek a bevonatok ellenállnak a párás, erősen korrozív környezetnek, ami komoly problémákat okoz a trópusi országokban. A korábbi módszerekkel (festékszórás, gőzölögtetés, elektrolízis) felvitt bevonatok gyakran nem feleltek meg a gyártók igényeinek, amelyek homogén és egyenletes vastagságú réteget kívánnak.

A kísérleti hálózat egyelőre Helsinki belvárosában működik, de felszereltek néhány kiegészítő adót a város körül is. Vezetékes berendezéssel körülbelül a jelenlegi digitális televíziós hatósugarat lehet elérni – ez kb. 50 kilométer –, míg a mobil eszközök az adótól néhány kilométeres távolságig képesek fogni a jeleket. Az RTT a Digita Oy hálózatát használja a kísérlethez, a sugárzást biztosító szervereket pedig a Nokiától szerezte be.

A Savcor szakemberei szerint az általuk felvitt bevonat egyenletesebb, és szilárdabb, mint a versenytársaik által használt módszerekkel felvihető rétegek.

Grosschmid Péter TéT attasé (Helsinki)

Az 1996-ban alapított cég fejlesztési projektjeit az első időktől kezdve támogatja a Tekes (finn technológiafejlesztési központ). Grosschmid Péter TéT attasé (Helsinki)

Környezetvédelem fabrik GmbH (NSZK), Bofferding Brasserie Nationale S.A. (Luxemburg). A termékek kategóriában elismerést kapott az Achmea Schadeservice BV (Hollandia), a Gea-sol D.O.O. (Szlovénia) és a TTS A/S (Dánia). A nemzetközi együttműködésért a Fraunhofer Faipari Kutató Intézetet (WKI) jutalmazták.

Budapesten adták át az EU vállalkozási környezetvédelmi díjait Az Európai Bizottság környezetvédelmért felelős biztosa 2002. október 6-án Budapesten adta át 10 EU tagállam és tagjelölt ország vállalkozásának az Európai Unió Vállalkozási Környezetvédelmi Díját. A díjazottak a következő négy területen bizonyították be, hogy képesek üzletei tevékenységüket harmonikusan egyeztetni a fenntartható fejlődés célkitűzéseivel: menedzsment, termelési folyamatok, termékek és nemzetközi együttműködés.

Dr. Mezei István TéT attasé (Brüsszel, EU Misszió)

Új módszerek a klímaváltozás megelőzésére

A vállalkozási menedzsment területén a B&O brit, a Coato spanyol és az ST Mocroelectronic Ltd. máltai vállalkozás részesült elismerésben. A gyártási folyamtok kategóriában díjazott vállalakozások: British Petroleum (UK), Integral Umwelt und Anlagentechnik (Ausztria), Steinecker Maschinen-

A VTT finn állami technológiai kutatóközpont kutatói az üvegház-gázok csökkentésének új technológiáján dolgoznak. a Tekes által finanszírozott program résztvevői olyan módszert fejlesztenek ki, 15

amelynek segítségével Finnországban és máshol is csökkenteni lehet az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.

A merész német vállalás a jegyzőkönyvben – a hat legfontosabb, az üvegházhatásért felelős gáz kibocsátásának 21%-os csökkentése 2012-ig az 1990-es állapothoz képest – akkor tűnik elérhetőnek, ha a csökkentés eddigi erőteljes ütemét tartani tudják. A kormány jelenlegi intézkedési tervei között szerepel egy, a teherautókra kivetett különdíj, európai emissziós-kereskedelmi rendelet és magasabb energiaadók bevezetése. A szövetségi környezetvédelmi miniszter, J. Trittin mindenesetre azt nyilatkozta, hogy a német kormány képes nemcsak tartani, de a maga részéről (legalábbis a széndioxid kibocsátás vonatkozásában) túl is teljesíteni a kiotói jegyzőkönyv előírásait.

A klímaváltozással kapcsolatos kutatások a VTT tevékenységében jelentős részt képviselnek, mivel a finn energiatermelés jövője szempontjából rendkívül fontosak. A Climtech program keretében a VTT és partnerei egy 2030-ig terjedő kutatási terv alapján vizsgálják azokat a módszereket, amelyekkel a jelenlegi technológiák üvegházgáz-kibocsátását csökkenteni lehet, illetve új, lényegesen kevesebb gázkibocsátással járó technológiákat fejlesztenek ki. Az általános kép elemzésével fel lehet mérni, hogy milyen területeken szükséges és lehetséges a korlátozás vagy csökkentés, össze lehet hasonlítani az egyes lehetőségek gazdasági vonzatait, és meghatározni a fejlesztés és kutatás legfontosabb irányait.

Ha a jövőben azonos gazdasági növekedési ütemmel és energiahatékonysági rátával számolunk, akkor ezekkel a rendelkezésekkel a nyersanyag-kitermelésre és üvegház-gázokra vonatkozó célok betarthatók. További feltételek azonban: • az energia-produktivitásnak erőteljesebben kell nőnie és a széndioxid-kibocsátásnak erősebben csökkennie, • a települési és közlekedési területek arányában trendváltozást kell végrehajtani.

A kifejlesztett technológiákat Finnországon kívüli piacokra is szánják. A VTT előrejelzései szerint a környezetvédelmi technológiák iránti igény növekvőben van világszerte, és a most eszközölt befektetések konkrét gazdasági hasznot hozhatnak a következő években. A programsorozat most induló első hároméves részének teljes költsége kb. 3 millió euró.

Az eddigi teljes széndioxid-kibocsátás csökkentés mintegy felét (118,7 millió tonna 1991 és 2001 között) az első két évben érték el, és ez a volt keletnémet területek erőműveinek és elavult ipari üzemeinek bezárásából származik (61,7 millió tonna). A további években (1993 és 2001 között) az ipari kibocsátás már csak 31 millió tonna csökkentést tudott elérni. A magánháztartások ehhez 17 millió tonnával járultak hozzá, a közlekedésben pedig 9 millió tonnával tudták leszorítani a CO2 kibocsátást. A lakásépítés növekedését (a fűtésigény növekedését) és a nagyobb közlekedési igényből következő többletkibocsátást pedig az olcsóbb és tisztább gázra (fűtésben), ill. dízelre (közlekedésben) való tömeges átállással sikerült kompenzálni.

A finn kormány különleges fontosságot tulajdonít a Kiotói Egyezmény betartásának. Ennek érdekében fogadta el, és terjesztette a Parlament elé az újabb atomerőmű engedélyezéséről szóló tervezetet, amit a képviselők jóvá is hagytak. A kormány legújabb tervei között szerepel a gépkocsiadók emelése és a szén-dioxid emisszióval járó tevékenységek fokozott adóztatása. A finn kormány ellenzi a szén-dioxid kibocsátási kvóták adásvételét. Grosschmid Péter TéT attasé (Helsinki)

A gazdasági növekedés dacára csökken Németországban a környezetszennyezés

Bádonfai Judit TéT attasé (Berlin)

Részletes képek Finnországról az ENVISAT környezetvédelmi műholdról

A környezet szennyezése 1991 és 2001 között jelentősen csökkent Németországban, annak ellenére, hogy a gazdasági teljesítmény évente kereken 1,5%-kal emelkedett. A gazdasági növekedés és a természeti erők felélésének elválasztása azonban még nem igazán teljes, és a Kioto-jegyzőkönyv vállalásai, sőt a német kormány fenntartható fejlődési stratégiája is veszélybe kerülhetnek még – állapították meg a szakemberek a Szövetségi Statisztikai Hivatal legújabb kiadványának („Környezetvédelmi Számadás”) bemutatásakor.

Az ESA ENVISAT nevű műholdjáról megérkeztek az első Finnországot ábrázoló képek. A jelenleg zajló kalibrálási folyamat után januártól a műhold rendszeresen továbbítja a képeket a felhasználóknak. Az ENVISAT lényegesen többre képes, mint a többi hasonló mesterséges hold, és technológiai szempontból a legfejlettebb – a kör 16

lítani a távérzékelésnek ezt a formáját. A GMES program integrálja a műhold adatait a meglevő földi észlelőrendszerek méréseivel.

nyezet állapotát felmérni képes – műszerekkel van felszerelve. A berendezés párhuzamosan képes mikrohullámú, infravörös és a látható fény kibocsátására a mérésekhez. A műszerek naponta képesek adatokat szolgáltatni az atmoszféráról, a tengerről, a növényzetről, a hótakaróról, a jégképződésről és a földfelszín állapotát befolyásoló jelenségekről. A berendezések tesztelése után pl. az eddiginél sokkal precízebb adatokat lehet majd kapni a Finnöböl és a finnországi tavak algavirágzásáról.

Finnország számára a legfontosabb gyakorlati alkalmazások az időjárás-előrejelzés, az ózonréteg vastagságának jelzése, az erdők állapotának felmérése, a tenger jegesedésének és a jég vastagságának mérése, a vízminőséggel és a hóolvadással kapcsolatos mérések. Az ehhez szükséges sokéves előkészítő munkát és méréssorozatokat a Tekes és a Finn Akadémia mellett a ESA és az EU finanszírozta.

Az új műhold által szolgáltatott adatok jól illeszkednek az EU “Global Monitoring for Environment and Security” programjába, amely a kutatás mellett a mindennapi élet szolgálatába kívánja ál-

Grosschmid Péter TéT attasé (Helsinki)

Orvostudomány Egy izraeli felfedezés áttörést eredményezhet a skizofrénia mélyebb megismerésében

“A COMT gén egyike a legjelentősebb genetikai faktoroknak, noha természetesen nem okolható minden skizofréniás eset kialakulásáért” – nyilatkozta a cég igazgatója.

A Jeruzsálem székhelyű “IDgene Pharmaceuticals” kutatói bejelentették: áttörést értek el a skizofrénia megismerésében, felfedeztek egy olyan gént, amely meghatározó szerepet játszik a betegség kialakulásában.

A gén és a betegség közötti kapcsolatot egészséges és skizofréniás askenázi eredetű zsidó embercsoportokon vizsgálták. A cég kutatói – számos tudóssal egyetértésben – az askenázi zsidóságot genetikailag homogén embercsoportnak tekintik, amely lényegesen megkönnyíti a betegségekért felelős gének megtalálását. A cég képviselői bejelentették, hogy hamarosan további, betegségekért felelőssé tehető géneket „lepleznek le”, s beszámolnak majd olyan génekről is, amelyek a gyógyszerekre adott válaszreakciók variációjáért felelősek.

A cég tudósai szerint az “American Journal of Human Genetics” folyóirat 2002. decemberi számában részletesen bizonyítják, hogy a catechol-Omethyltransferase (COMT) enzimet kódoló gén és a betegség kifejlődése között összefüggés van. A tudósok szerint ez azért jelent áttörést, mert az emberiség nagyon keveset tud a skizofrénia, a Föld lakosságának mintegy 1%-át érintő, illetve más, poligénes (több génhez köthető) betegség genetikai hátteréről. A tudomány jelenlegi állása szerint a skizofrénia kifejlődésében genetikai faktorok és környezeti hatások egyaránt szerepet játszanak. A betegségért felelős gének kutatásának nehézsége éppen abban rejlik, hogy nagyszámú gén játszik szerepet a betegség kifejlődésében. Az IDgene kutatói szerint a COMT gén a skizofréniás betegek több mint 20%-ban kapcsolatba hozható a betegséggel, felelőssé tehető a betegség kialakulásáért.

Az IDgene-t 1999-ben alapították abból a célból, hogy a gének és különböző betegségek közötti kapcsolatot vizsgálja. Alapítása óta a cég alaptőkéje 7,7 millió USD-re növekedett, alapvetően vállalkozói tőke bevonásával. A cég jelenleg 30 kutatót alkalmaz, de a skizofrénia és a COMT gén vizsgálata széles körű, nemzeti összefogáson alapult: a Jeruzsálemi Héber Egyetem , illetve szinte az összes pszichiátriai klinika részt vett a kutatásban. Dvorszki László TéT attasé (Tel-Aviv)

17

Élelmiszeripar 23-án hallgatta meg a jelöltet. A meghallgatás sikeres volt, a képviselők szerint Podger úr megfelelően felkészült és kielégítő válaszokat adott a feltett kérdésekre. A Bizottság támogató javaslatáról írásban értesítette Pat Coxot az Európai Parlament elnökét. Cox úr az alelnökökkel folytatott konzultációt követően fogja jelezni az EFSA irányító testülete elnökének a Parlament végső álláspontját. Az ügyvezető igazgató kinevezése a Parlamenttel folytatott konzultációt követően a Management Board jogkörébe tartozik.

Javaslat az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság vezetőjének személyére 2002. október 1-jén az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) irányító testülete Geoffrey Podger urat javasolta az EFSA ügyvezető igazgatójának. Podger úr jelenleg az Egyesült Királyság Élelmiszer Szabványosítási Ügynökségének vezetője. Az EFSA javaslata alapján az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Fogyasztóvédelem-politikai Bizottsága 2002. október

Dr. Mezei István TéT attasé (Brüsszel, EU Misszió)

Oktatás, képzés Az Európai Bizottság jóváhagyta a 2002-es Leonardo szakképzési projekteket

Az előpályázatok benyújtási határideje: 2002. november 4. volt. További információk a pályázás feltételeiről az alábbi internet címen találhatóak: http://europa.eu.int/comm/education/leonardo/loen ardo2_en.html.

Az Európai Bizottság 2002. október 7-én döntött arról, hogy a Leonardo da Vinci szakképzési program keretében 279 szakképzési projektnek nyújt támogatást 2002-ben. A támogatás teljes összege 89,7 millió euró. 2001-ben a projektek 82,3 millió euró támogatást kaptak, míg 2000-ben 80,9 millió eurót.

Az EB döntése kapcsán Viviane Reding oktatási biztos bejelentette, hogy céljuk az integrált európai szakképzési térség megteremtése, amelynek keretében pontosan definiálják a szakmák képzési szabványait, és hálózatba kapcsolják az európai szakképzési intézményeket.

A 2002-es projektek támogatása az alábbi témakörökben történt: • Minőségi képzés és képzési eszközök, a különböző szakmák eltérő képzési módszerei. • A szakmai képzések átláthatósága, tanúsítása és kölcsönös elismerése a nemzetközi szabványosítás és elismerés érdekében. • A szakképzés szorosabb kapcsolata a munkaerőpiaccal, az akadályok azonosítása és legyőzése, ezzel új munkaalkalmak teremtése. • Az e-learning, az információs és kommunikációs technológiák szerepe a szakképzésben.

Dr. Mezei István TéT attasé (Brüsszel, EU Misszió)

Az Eurydice felmérést készített a tanári pályáról Az Európai Bizottság támogatásával az Eurydice európai oktatási információs hálózat felmérést készített “Az oktatási szakma Európában: Profilok, trendek és gondok” címmel. A felmérés alapján négy tanulmányt ad közzé az Eurydice, amelyből kettő október folyamán jelent meg, egy 2002 decemberében, egy pedig 2003 márciusban lát majd napvilágot.

A 2003-2004-es időszakra kiírt Leonardo pályázatok három új prioritást tartalmaznak majd: • A szakképzés értékelése • Új tanulási és képzési formák, alapismeretek oktatása • A diákok segítése és szaktanácsadás.

A felmérés alapján készített első jelentés kiemeli, hogy a pedagógusok státuszának javításához szükség van a tanárok képzési szintjének emelésére és a képzés hosszának növelésére. Négy ország kivételével a pedagógusok túlságosan szűk szakterü 18

leten kapnak képzést. Dániában, Észtországban, Izlandon és Svédországban a középfokú oktatás első éveiben tanító pedagógusok csak félig specializáltak, vagy majdnem teljesen általános képzést kapnak. A középfokú oktatás alsó éveire képzést kapott pedagógusok Ausztria, Belgium és Hollandia kivételével oktathatnak az oktatási rendszer más szintjein is.

A brit felsőoktatás reformja – intézményi integráció Az oktatás, a tudomány és az innováció a jelenlegi brit kormány programjában prioritást élvez, amit a kormány tudományt támogató kommunikációs stratégiája mellett az elmúlt évek során végrehajtott szerkezeti reformok illetve igen jelentős költségvetési ráfordítások mutatnak.

A második jelentés azt elemzi, hogy a 30 Eurydice ország (az EU tagállamok, 12 tagjelölt ország, 3 EFTA ország) milyen válaszokat ad a pedagógushiány (esetleg többlet) kérdésére és első ízben ad közre számszerű adatokat a témakörben. A két jelentés az alábbi internet címen található meg: http://www.eurydice.org.

Az átfogó reformok végrehajtása érdekében az Oktatási és Tudományos Minisztériumból, valamint a Foglalkoztatási Minisztériumból a 2001. évi általános választásokat követően létrehozták az Oktatási és Képzési Minisztériumot, amely nevével is jelzi azt a felfogást, amely az oktatásnak a gazdasági teljesítménnyel való közvetlen kapcsolatát valló felfogást.

Dr. Mezei István TéT attasé (Brüsszel, EU Misszió)

A felsőoktatás vonatkozásában a brit kormány elsődleges célja az intézmények kutatási teljesítményének fejlesztése, amelyet egyrészt intézményi integrációval, másrészt igen jelentős költségvetési ráfordításokkal kíván elérni. A felsőoktatási intézmények állami finanszírozása az Oktatási és Képzési Minisztériumon keresztül történik, amely a kormány 2002 júliusában megjelent hároméves költségvetése alapján 150 millió GBP-t fordít majd az intézmények kutatási kapacitásainak és infrastruktúrájának fejlesztésére. A rendelkezésre álló összegeket a minisztérium hagyományosan egy kutatási teljesítményt értékelő program (Research Assessment Exercise) alapján egy független tanácson keresztül osztja szét. A kutatási teljesítmény értékelő program 16-17, különböző szakterületekkel foglalkozó bizottsága hoz döntést a felsőoktatási intézmény, illetve egyes szakjainak besorolását illetően. Az ilyen módon kihelyezésre kerülő évi 900 millió GBP 25%-a négy felsőoktatási intézményhez, míg a további 75%-a 25 felsőoktatási intézményhez kerül majd. (Egy közelmúltban közzétett értékelés szerint a cambridge-i egyetem 30, az oxfordi egyetem 25, az ’Imperial College’ 13, a ’University College of London’ 16 maximális ún. öt-csillagos besorolású szakkal rendelkezik.)

Erasmus hét Brüsszelben 2002. október 18-25. között az Európai Bizottság oktatási és kulturális biztosa, Viviane Reding meghívására 30 jelenlegi és volt Erasmus diák vett részt a Brüsszelben megrendezett Erasmus Hét eseményein. A programban résztvevő 30 országot (15 tagállam, 12 tagjelölt ország, 3 EFTA ország) egy-egy hallgató képviselte. A diákok október 24én találkoztak Romano Prodival, az Európai Bizottság elnökével és Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnökkel. Október 25-én látogatást tettek az Európai Parlamentben. Bemutatták az “Erasmus Student Charter”-t. Az új dokumentum az Erasmus programban résztvevők ülföldi tartózkodását könnyíti meg. V. Reding bejelentette, hogy 2007-ig el kívánják érni a 2 millió hallgatót, 2010-ig pedig a három milliós Erasmus cserediák számot. Ennek érdekében támogatni fogják az egyetemek nyitását a nemzetközi együttműködés felé, és létre kívánnak hozni egy egyetemközi hálózatot. V. Reding felhívta az egyetemek figyelmét arra, hogy alkalmazzanak több külföldi oktatót és fejlesszék Internet alapú távoktatási rendszereiket. Bejelentette, hogy 2002 végén az Európai Bizottság “e-learning” programot indít. Ennek keretében támogatni fogják egyetemek elektronikus partnerkapcsolat-építő tevékenységét (twinning) és virtuális campusok létrehozását. Felhívta az egyetemek figyelmét a hallgatók nyelvi képzési szintjének javítására, mivel az Erasmus program fejlődésének egyik legjelentősebb akadálya jelenleg a hallgatók nem megfelelő nyelvi felkészültsége.

A felsőoktatás reformja kapcsán meg kell említeni az intézményi integrációt, amely során a közeljövőben megvalósul két manchesteri egyetem egyesítése. A legújabb, intézményi integrációra vonatkozó tervet 2002. október közepén jelentették be, amely az „Imperial College of Science, Technology and Medicine „ és a „University College London” összevonását tartalmazza. Az intézményi integráció elsődleges célja az igen jelentős emberi és anyagi erőforrásokkal rendelkező más országbeli egyetemekkel, elsősorban az Egyesült Államok egyetemeivel szembeni versenyképesség

Dr. Mezei István TéT attasé (Brüsszel, EU Misszió) 19

biztosítása. Az „Imperial College” és a „UCL” integrációja várhatóan már a jövő év során megkezdődik, ennek eredményeként egy 245 millió GBP kutatási bevételű, 25 000 diákot számláló egyetem jön létre. Az új intézmény 29 öt-csillagos, vagyis maximális besorolású szakkal rendelkezik majd.

Az alap- és középfokú oktatásban résztvevők száma szerint az NSzK az első három ország egyike (a különböző oktatási kategóriák szerint): a fiatalok 91%-a érettségit tesz vagy a duális szisztéma szerint szakképzésben részesül valamelyik szakintézményben. A szakoktatás attraktivitása indokolja elsősorban azt, hogy sok érettségiző nem főiskolán folytatja tanulmányait, hanem szakmai képzésben vesz részt. Ezzel magyarázható, hogy a felsőfokú oktatást kezdők aránya (korcsoportarány) relatíve alacsony a fejlett ipari országstátuszhoz képest: a két évvel korábbi hasonló OECD tanulmány által mért 28% helyett 2000-ben már ugyan 30%, de még mindig jelentősen elmarad az OECD átlagtól (44%).

*** A tudomány és innováció támogatása egyrészt a felsőoktatási intézmények kutatási kapacitásainak és infrastruktúrájának fejlesztésén, az Oktatási és Képzési Minisztériumon keresztül történik. A költségvetési források másik jelentős része a tudományos eredmények gazdasági és társadalmi hasznosításáért elsősorban felelős Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (Department of Trade and Industry), Tudományos és Technológiai Hivatalán (Office of Science and Technology) keresztül kerül kihelyezésre. A brit kormány 2002 júliusában kibocsátott költségvetése alapján a Tudományos és Technológiai Hivatal költségvetése a 2002/03-as 2 milliárd GBP-ről 2005/06ra 2,9 milliárdra emelkedik. A rendelkezésre álló összegek felhasználására a brit Oktatási és Képzési Minisztérium, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, valamint a Pénzügyminisztérium által közösen készített és 2002 júliusában megjelentetett stratégia összekapcsolja a tudomány támogatását a kormány széles körű, az innováció fellendítésére irányuló gazdasági reformtörekvéseivel. Szalai-Szűcs Ildikó TéT attasé (London)

A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint a felsőfokú tanulmányaikat kezdők száma 2001-ben már 32,4%-ra emelkedett (a kormány ezt a BaföG =Szövetségi Képzési Törvény módosításának és sikerének tudja be), de ez az eredmény még mindig nem kielégítő. A szövetségi oktatási minisztériumban az arány legalább 40%-ra történő emelését tűzték ki célul, nem annyira a statisztika javítása, inkább az országban a képzett munkaerőhiány pótlása céljából. Jelentős hiányosságok mutatkoznak azonban – mint azt a PISA-felmérés eredménye mutatta – az alapfokú képzés rendszerében. A jelenlegi OECDtanulmányból kiderült, hogy Németország erre a területre relatíve jóval kevesebbet fordított, mint az OECD országok többsége. Jóllehet az NSzK oktatási költségvetése elég magas (a GDP 5,6%-a, az OECD átlag: 5,5%), a kiadások nagy részét azonban a felsőoktatásba és a duális szakképzésbe pumpálják, a mostohaterületek pedig: az általános iskola, ill. a gimnázium.

Elemzések a német oktatási helyzetről Két, a német oktatási helyzetre vonatkozó tanulmány eredményeivel foglalkozott a szaksajtó az elmúlt hetekben. Az egyik, az “Oktatás az első pillantásra 2002” címet viseli és az OECD készítette: évenként összehasonlító elemzés készül ugyanis a tagországok oktatási rendszere és célkitűzései alapján. Az idén publikált (és a 2000-es év adatait alapul vevő) elemzés elsősorban az oktatásban résztvevők, tanulmányaikat befejezettek számát és az oktatásra fordított kiadásokat vizsgálta.

Az OECD országok átlagosan az állami költségvetés 12,7%-át fordítják oktatási intézményekre, ez az arány Németországban 9,7%. Az oktatási kiadások növekedési dinamikája 1995-1999 között az OECD-átlaga szerint 5%, az NSzK-ban ugyanezen időszakban 2%. Még nagyobb a különbség, ha az egyes oktatási kategóriákat vizsgáljuk: az alapfokú képzésben minden német tanulóra 3818 USD-t költöttek évente, az átlag pedig 4148 dollár. A középfokú oktatás alsó részében (tehát az 5-10. osztályig) a német adat: 4918 dollár az átlag 5210 dollárral szemben. A felső osztályokban (11-13. osztályok) ugrásszerűen emelkedik a ráfordítás (10170 dollár/év) és Németország ezzel a második helyet foglalja el a rangsorban (az átlag: 5929 dollár). Az OECD értékelése szerint tehát a hiba német rendszerben van, ugyanis a PISA-tanulmány alapján jó helyezést elért országok éppen fordítva indítják a beruházást: az alapozás erősebb, és a kivá

Az elemzések alapján – némi vigaszként a német kormánynak a PISA-tanulmány okozta sokk után – az ország előkelő helyet foglal el a “rendszer sokszínűsége” témában, bár az alapképzés (alapfokú oktatás) terén ismét jelentős elmaradást regisztrált a tanulmány. Itt még a kiadások sem érik el az átlagot (jóllehet a teljes nemzeti költségvetés igen magas), a felsőoktatásban kiemelkedő a ráfordítás, viszont a résztvevők száma alapján a sor végén áll az ország, az átlagos tanulási idő pedig itt a leghosszabb. 20

országban a fenntartási és tanulási költségek nagy részét a szülők vállalták át, ezen országokban a szülői hozzájárulás mértéke 59% (Belgium) és 41% (NSzK) között mozgott. A többi államban a szülői hozzájárulás mértéke alacsonyabb, ill. a fenntartási költségek nagyobb részét a saját munka, mellékfoglalkozásból származó jövedelem teszi ki.

lasztódás így demokratikusabb, viszont a felsőfokú képzés már elitnek számít. A szövetségi kormány – a finn példán okulva az új kormányprogram részét alkotó “Oktatás és gondozás” programmal a 2003-2007-es időszakban megkezdi az egész napos általános iskolák kiépítését, összesen mintegy 4 Mrd eurót fordítva erre a területre. Tekintettel az oktatás tartományi kompetencia jellegére, a szövetségi támogatás tiszta külön forrásnak minősül a tartományi költségvetések számára. A szövetségi minisztérium mindössze annyit köt ki, hogy az egész napos iskola kialakításánál ne csak a gyermekmegőrzés (a családok tehermentesítése) legyen a cél, hanem valóban oktatási program és főleg szakmai tartalom töltse ki az iskolai délutánokat.

A legkevesebbet a francia és finn diákok dolgoztak: alig 50%-uk járul hozzá saját keresettel a tanulási költségekhez. A legtöbbet viszont az osztrák és holland diákok áldoztak a magán keresetükből ezen országokban 74%, ill. 77% a mellékfoglalkozásban dolgozók aránya. Németország itt a maga 66%-ával az átlagot képviseli. Szinte azonos – a megélhetési költségek eléggé eltérő volta mellett – a kiadások legnagyobb tételét jelentő szállás: a bevételek egységesen egyharmadát kell szinte mindenhol a vizsgált országokban diákszállásra fordítani.

Az egész napos iskolarendszer lehetőséget nyújt továbbá a tanulókkal való személyes foglalkozásra, a nevelésre (néha a család helyett is). A PISAtanulmány ugyanis arra is rámutatott, hogy a fejlett ipari (és jóléti) államok között sehol sem olyan nagy a társadalmi háttér szerepe a tanulásban, mint Németországban. A lemorzsolódás veszélye, ill. az alacsony teljesítmény a hátrányos helyzetből indulókat itt jobban sújtja, és ezen csak az állami beavatkozás (azaz a megfelelő iskolarendszer) segíthet.

Egészen rossz viszont a nemzetközi összehasonlítás Németország számára, ha a kiadásokeredmény összefüggést vizsgáljuk - mint a tanulmány elején idéztük - az ország kimagaslóan sokat fordít az oktatásra, igen csekély eredménnyel és talán a legrosszabb megtérülési rátával. Az élen itt Finnország áll: egy-egy korcsoport több mint kétharmada folytat felsőfokú tanulmányokat, míg Németországban a fiatalok 31%-a. A sereghajtó (a felmérés idején legtöbbet költő) Ausztria: 29%-kal ill. Belgium 30%-kal. Még egy adat, az előbb idézett szociális különbségek bemutatására: Finnországban és Írországban az egyetemen tanulók egyharmada munkáscsaládból származik, Németországban ez az arány alig éri el a 20%-ot.

A másik tanulmány, a “Euro Student 2000” a HIS (Hochschul-Informations-System GmbH = Főiskolai Információs Rendszer Rt) néhány európai állam adatai alapján az oktatási kiadásokat és azok eredményeit vizsgálta. A felmérésben résztvevő országok: Belgium, Finnország, Franciaország, Írország, Hollandia, Olaszország, Ausztria és Németország. A felmérés ideje (ill. a figyelembe vett adatok) itt is 2000. év volt.

Mindkét tanulmány összegzése – és tanulsága Németország számára – azonos: a relatíve (és abszolút értékben is) nagy oktatási költségvetés nem oldja meg a rendszer és koncepció hiányosságait.

Az elemzés alapján az NSzK vezető helyet foglal el – már ami a felsőoktatásban résztvevőkre fordított kiadásokat illeti: a 326 euró/diák/év összeget csak Ausztria szárnyalja túl (355 euró/diák/év). Ehhez a megállapításhoz tartozik, hogy a 2001-ben életbeléptetett BaföG módosítással (az egyetemi tanulmányok direkt finanszírozása a családok részére) Németország egészen biztosan az első helyre került a pénzügyi összehasonlításban. Abszolút a német első hely a nők támogatása terén is, és előkelő a helyezése az országnak a felsőoktatási nemzetközi kapcsolatokban.

Bádonfai Judit TéT attasé (Berlin)

K+F pályázat oroszországi felsőoktatási intézmények számára Az Oroszországi Föderáció Oktatási Minisztériuma 2002. október 21-én hirdette meg a felügyelete alá tartozó felsőoktatási intézmények számára a „Tudományos kutatások a felsőoktatási intézményekben a tudomány és a technika prioritásterületein” című kutatás-fejlesztési és technológiai programját a 2003-2004 évekre. A program fő céljai és feladatai: • a hazai felsőoktatási intézményekben összpontosuló tudományos-technológiai potenciál hatékony kihasználása,

A felmérésben résztvevő országok jelentős társadalmi, kulturális és gazdasági különbözősége dacára néhány általános trend is kimutatható: nőttek ennek megfelelően minden országban a diákok bevételei, egyrészt a szülői támogatásból, másrészt az állami támogatásból, ill. mellékfoglalkozásokból adódóan. Belgiumban, Olaszországban és Német21

• az oktatási intézményekben tanuló hallgatók és az ott dolgozó oktatók tudásszintjének emelése; • a tudományos kutatás és fejlesztés koncentrálása a prioritási területeken.

• nagy hatékonyságú élelmiszeripari technológiák és azok berendezései, • biológiai anyagok előállítása. 5. alprogram: új repülési, űrhajózási és szállítási technológiák • repülési technológiák, • űrhajózási technológiák, • környezetbarát nagysebességű felszíni szállítás, • tengeri szállítási módszerek, • progresszív szállítási technológiák és biztonság, • interdiszciplináris technológiák, berendezések és szállítóeszközök fejlesztése.

A program 11 alprogramból áll, melyek mindegyike egy-egy fontos prioritásterületet ölel fel. A program által biztosított pénzekre csak az oroszországi felsőoktatási intézmények pályázhatnak. Az alprogramok és az abban foglalt témák listája: 1. alprogram: ipari- és gyártástechnológiák • gép- és műszergyártás, mikrorendszer-technika, • lézertechnológia és -berendezések, • mechatronikai technológiák és robottechnikai rendszerek, • elektron-, ion- és plazmatechnológiák, • precíziós- és nanotechnológiák, illetve azok berendezései, • integrált gépgyártási rendszerek (CAE-, CAD-, CAM - technológiák), • radioaktív technológiák alkalmazása a gépgyártásban, • kohászati technológiák, technológiai modulok, • speciális interdiszciplináris technológiák alkalmazása a gép- és műszergyártásban.

6. alprogram: energiahordozók és energetika • elektromos- és hőenergia fejlesztése szerves energiahordozókból, • biztonságos atomenergia-termelés, • szénhidrogének kutatása, termelése, feldolgozása és csővezetékes szállítása, • szénbányászat és –feldolgozás, • környezetbarát, nem hagyományos, megújuló energiaforrások tárolásának és felhasználásának módszerei. 7. alprogram: ökológia és a természeti javak racionális felhasználása • az ásványi nyersanyagok kitermelésével és felhasználásával kapcsolatos államigazgatási rendszerek tökéletesítése, • ásványi nyersanyaglelőhelyek értékelése, azok komplex kiaknázása, stratégiailag fontos nyersanyagok feldolgozása, • környezetbarát nyersanyag-feldolgozási és ipari hulladék-ártalmatlanítási technológiák, • környezet-monitoring, • szeizmikus biztonság, természeti és technogén katasztrófák kockázatának és következményeinek csökkentése, • radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek biztonságos kezelése, • földtani kutatás prognosztizálása az ásványvagyon-gazdálkodás szempontjainak figyelembe vételével, • az ember környezetbarát életfeltételeinek kialakítása, • elsődleges és másodlagos nyersanyagok feldolgozásának korszerű módszerei, • környezetbarát fafeldolgozási és erdőtelepítési eljárások.

2. alprogram: új anyagok • új anyagok előállítása nanotechnológiai módszerekkel, • műszaki kerámiák, • különleges tulajdonságú fémek és ötvözetek, • funkcionális porok, • nagyszilárdságú szintetikus anyagok és többfunkciós bevonatok, • mágneses és szupravezető anyagok, • speciális polimerek, • könnyűiparban használatos új anyagok. 3. alprogram: kémiai technológiák • a kémiai technológiák elméleti alapjai és a folyamatirányítás új elvei, • általános és műszaki kémia, • petrolkémia és szénhidrogén-feldolgozás, • termikus folyamatok vegyületei és azok alkalmazása, • vegyületek bioszintézisének technológiái, • a nanotechnológia kémiai alkalmazása. 4. alprogram: élő rendszerek technológiái • az emberi szervezet életfolyamatainak kialakulása, azok fejlődése és működése az egyén élete folyamán, • bio-orvosi módszerek az egészséges élethez,

8. alprogram: elektronika • mikro- és nanoelektronikai anyagok, • a mikroelektronika alapjai, • nanotechnológia az elektronikában, 22

• mikro- és nanotechnika, • optikai- és akusztikus elektronika, • mikroprocesszor-technika és számítástechnikai rendszerek.

Új doktori kollégiumok A DFG (Deutsche Forschungsgemeinschaft = Német Kutatóközösség) 2003-tól tizenkét új doktori kollégiumot támogat, határozta el a DFG elnöksége. Október végi ülésén az elnökség 37 pályázatból választotta ki az új projekteket, ezzel a kollégiumok (Graduierten-Kollegs) száma 277-re emelkedett, melyekből 26 a nemzetközi (bilaterális és multilaterális). A DFG teljes költségvetése 2003ban a kollégiumokra 72 millió euró.

9. alprogram: információs és telekommunikációs technológiák • ábrák elemzése, mintadarabok felismerése, • kozmikus hírközlési technológiák, • információs-telekommunikációs rádiótechnikai rendszerek, • alkalmazott elektrodinamika és nagyfrekvenciájú technika, • rádiótechnikai jelek képzésének és feldolgozásának technikája és elmélete, • többfunkciós távmonitoring, rádiótechnikai rendszerek.

Az új kollégiumok: Kollégium témája Elemi részecskék fizikája a gyorsítókban és a világűrben

Résztvevők Dortmundi Egyetem és Bochumi Egyetem Globális rendszerminta: funk- Bielefeldi Egyecionális diverzifikáció a világ tem társadalmában Molecular Modeling Heidelbergi Egyetem “A harmadik figura” az iroKonstanzi Egyedalomban tem Mérnöki alkalmazások moDarmstadti Műdellezése szaki Egyetem Rabszolgaság és kényszerTrieri Egyetem munka története Vaszkuláris regulációs mecBerlin, Freie hanizmusok Universität Változó hatások a kórokozó és Greifswaldi bacilusgazda között bakteriá- Egyetem lis fertőzés esetén Idegsejtek jelző-átviteli rend- Freiburgi Egyeszere a protein és az idegháló tem között Functional Insect Science Potsdami Egyetem, Freie Universität Berlin, Műszaki és Humboldt Egyetem Berlin Sejtmembrán-transzport fizi- Saarlandi Egyeológiai elemzése tem Molekuláris sejtbiológia és Műszaki Egyebioengineering tem, Drezda

10. alprogram: termékek és szolgáltatások minősége • termékek életciklusának végigkövetésére használható informatikai módszerek és eszközök, • korszerű minőségvizsgálati módszerek, • minőségmenedzsment informatikai módszerei és berendezései, • az oktatási intézmények irányítására használható informatikai és telekommunikációs technológiák. 11. alprogram: építészet és építőipar • korszerű városok tervezése és létesítése, • építőanyagok előállításának környezetbarát és energiatakarékos módszerei, • építőelemek, azok korszerű számítási módszerei, • építőipari automatizálási és gépesítési módszerek, • informatikai technológiák az építőiparban, matematikai modellek és azok számítási módszerei, • energiatakarékossági célú épület-felújítási módszerek, • településekkel, lakóépületekkel és közintézményekkel, ipari objektumokkal kapcsolatos mérnöki tevékenység, • alkalmazott építőipari és oktatási célú kutatások.

A DFG 1990 óta támogatja a doktoranduszok számára kis létszámú (20-25 fős) kollégiumok létrehozását, ahol magas szintű kutatómunka folyik. A kollégiumok fontos műhelyeivé váltak nemcsak a képzésnek, hanem későbbi kutatócsoportok kialakulásának is. Ma már minden második doktorandusz ilyen kollégiumban dolgozik, illetve vesz részt legalább külső munkával (főleg az interdiszciplináris területeken) a kollégiumok munkájában. A tapasztalat szerint az innen kikerülő fiatal

A minisztérium minden alprogramra kijelölt egy felelős oktatási intézményt, amelyek fogadják a pályázatokat, megalakítják a bírálóbizottságokat és elvégzik a projektek bírálatát is. Dr. Erdélyi Árpád TéT attasé (Moszkva)

23

innovatív ötletekkel rendelkező fiatalok és az őket támogató egyesületek, egyetemi intézetek, vállalkozások, vagy akár magánszemélyek is. A partnerség keretében a fiatalok bőséges lehetőségekhez juthatnak eredményeik bemutatására és hasznosítására. Az ilyen partnerségek feltételeit három évre szóló szerződések rögzítik, amelyeknek tartalmazniuk kell az anyagi támogatás mértékét is. Az új munkajogi szabályozás az egyetemeken gondoskodik arról, hogy ne legyenek „bebetonozott” kutatói státuszok, nagyobb esélyt biztosítva ezzel a fiatal kutatók számára tudományos karrier befutásához. A fiatal kutatókat ösztöndíjakkal is támogatják, mint pl. az APART-, vagy a Schrödinger-ösztöndíj, és tudományos teljesítményüket nagy összegű díjakkal (Start- és Wittgenstein díj) honorálják.

tudósok képzettebbek (és átlagosan két évvel fiatalabbak) mint az egyetemi tanszékeken felkészülő kollégáik. A külföldi doktorandusz fiatalok részvétele viszont kétszer akkora, mint a szövetségi átlag, és ezzel a kormányzat egyik fontos célja teljesül: a német oktatás nemzetközi kapcsolatainak erősítése. Bádonfai Judit TéT attasé (Berlin)

Fiatal kutatók támogatása Ausztriában A jövőbe mutató oktatáspolitika a gazdasági fejlődés alapja, további munkahelyek létrehozásának egyik alapfeltétele, és egyben az innováció motorja, a versenyképesség növelésének legfontosabb eszköze. Ezt természetesen az osztrák kormányzat is felismerte, és ezért indította el az ún. „Bildungsoffensive-t”, amelynek keretében minden 7. adó-eurót az oktatásra, képzésre fordítanak. Nem maradtak el az eredmények sem, a PISA-tanulmány szerint Ausztria európai összehasonlításban a természettudományok területén az elsők között van. A jelenlegi osztrák kormány a kormányzati ciklus első három évében 7 Mrd ATS pluszforrást különített el kutatási célokra. A következő évre további 508 millió euró addicionális forrást irányoztak elő. Nagyon fontos, hogy ez az oktatási- kutatási offenzíva folytatódjon. Különösen nagy súlyt helyeznek Ausztriában a tudományos utánpótlás támogatására. Akár már a szakmát is adó középiskolai képzés keretében is részt vehetnek a tanulók kutatási vonatkozású projektekben, 2000 óta van arra lehetőség, hogy a műszaki középiskolák, (HTL) tanulói kutatási projekteket nyújtsanak be érettségi dolgozatként. Bebizonyosodott, hogy a középiskolás korú fiatalok is képesek komoly kutatási projektek végrehajtására. Az idén az Osztrák Szabadalmi Hivatal 9 ilyen munkát ítélt szabadalomképesnek. Sikeresen szerepelnek az osztrák fiatalok az ifjú európai tudósok évente megrendezésre kerülő nemzetközi versenyében is, 1998-ban és 2001-ben is első díjat hoztak el. Egy másik megmérettetési lehetőség a találékony fiatalok számára a „Jugend Innovativ” országos verseny, amelyet a gazdasági és az oktatási minisztérium közösen finanszíroz több mint 100.000 euróval évente. Ehhez 2003-ban és 2004-ben a Tudományos- és Technológia Fejlesztési Tanács jóvoltából további évi 150.000 euró járul. A születő eredményeket jövőre kiállítás keretében mutatják be, és klubszerűen folyamatosan üzemel az ifjú tudósok és kutatók interaktív honlapja. Fontos újdonság, hogy 2003-tól kezdődően ún. „partnerségi projekteket” hozhatnak létre az

A gazdasági fellendülést elősegítő intézkedéscsomag fontos része a fiatalok foglalkoztatását és képzését segítő program. A vállalkozások által adómentesen kutatás-fejlesztésre fordítható összeg 10%-ról 15%-ra nőtt, ezzel segítve és ösztönözve különösen a KKV-k kutatási tevékenységét. A Tudományos- és Technológia Fejlesztési Tanács felhatalmazást kapott arra, hogy a 2004-re előirányzott 100 millió euró addicionális, kutatásra fordítható forrás felhasználását 2003-ra előrehozza. Ausztria joggal lehet büszke a tudományos utánpótlás támogatása területén megtett intézkedéseire és az elért eredményekre. A megkezdett munkát minden bizonnyal a következő kormány is folytatni fogja, hiszen mind a négy parlamenti párt választási programjában hangsúlyos szerepet kaptak az oktatáspolitikai elképzelések. Mányi István TéT attasé (Bécs)

Szabadalmi verseny középiskolásoknak és egyetemistáknak Japánban A MEXT (Ministry of Education, Culture, Sports, Science and Technology) és a Japán Szabadalmi Hivatal szabadalmi versenyt hirdet jövő év áprilisától felső középiskolások és egyetemisták számára. A diákok lehetőséget kapnak arra, hogy bemutathassák találmányaikat, továbbá a minisztérium szakmai és anyagi támogatást nyújt a kiemelkedő találmányok feltalálóinak szabadalmi kérelmük benyújtásához. A szellemi tulajdonjogok törvényi szabályozása és a szabadalmi eljárások területén Japán elmarad a többi fejlett országtól. Jelenleg a Japán Szabadalmi Hivatal egy ügyintézőjére évente 175,7 ügy jut, míg amerikai kollégájára 75,9. A japán szabadalmi kérelmeket átlag 21 hónap alatt bírálják el, míg 24

előadásokra kerül sor a program iránt érdeklődő iskolákban, amely keretében szakértők tájékoztatják a fiatalokat a szabadalmi eljárások lényegéről, a szellemi tulajdonjog védelmének jelentőségéről. A versenyen díjazott eredeti találmányok feltalálói a minisztérium által biztosított, szabadalmi jogra szakosodott jogászok segítségével nyújthatják be szabadalmi kérelmüket találmányukra, a szabadalmi eljárás díját is a minisztérium állja. A győztesek emellett pénzjutalomban is részesülnek. A minisztérium és a szabadalmi hivatal anyagi és szakmai segítséget nyújt az arra érdemes szabadalmak feltalálóinak nemzetközi szabadalmi kérelem benyújtásához, továbbá nemzetközi innovációs versenyeken való részvételhez.

Amerikában ez átlag 13 hónapot vesz igénybe. Japánban jelenleg 271 szabadalmi jogra szakosodott jogász tevékenykedik, ami a hasonló amerikai adat 2 százalékát sem éri el. A japán egyetemek által elnyert szabadalmak száma nem éri el az amerikai egyetemek szabadalmainak 8%-át sem. Az ország versenyképességének javítása, az innováció megkönnyítése érdekében a szellemi tulajdonjogok szabályozását szolgáló új törvényjavaslatot nyújtott be a Parlamentnek idén a kormány. A Szabadalmi Hivatal 2000 óta kb. 100 felső középiskolában kezdte el a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos ismeretek oktatását. A program célja, hogy felkeltse az érdeklődést a fiatalokban az innováció iránt. Hasonló célzattal indul ez az új program is. A minisztérium finanszírozásában még a verseny hivatalos meghirdetése előtt tájékoztató

Kanyár Gyöngyi TéT attasé (Tokió)

Energetika, közlekedés • Részvétel az EU energia- és közlekedéspolitikájának kidolgozásában. • Follow-up akciók kezdeményezése a “Zöld könyv az EU jövőbeni energia ellátásának biztosítására” és a “Fehér könyv az EU közlekedéspolitikájáról 2010-ig” javaslatainak megvalósítására.

Megtartotta első ülését az Európai Energetikai és Közlekedési Fórum 2002. október közepén Brüsszelben tartotta meg első ülését az Európai Energetikai és Közlekedési Fórum. Az ülésen részt vett az Európai Bizottság közlekedésért felelős biztosa, Loyola de Palacio, valamint az Európai Bizottság Energetikai és Közlekedési Főigazgatóságának vezetője, François Lamoureux.

A Fórum fő napirendi pontja az EU 6. Kutatási és Technológia-fejlesztési Keretprogramja energetikai és közlekedési kutatási munkaprogramjának elemzése volt.

A Fórum fő feladatkörei a következők: • Az Európai Bizottság szakterületre vonatkozó kezdeményezéseinek véleményezése.

Dr. Mezei István TéT attasé (Brüsszel, EU Misszió)

Gazdaság tétben az amúgy is kisebb USA irányú deficit – az import csökkenése és az export növekedése miatt tovább csökkent. Izrael exportja ez év januárja és szeptembere között mintegy 13, 8 milliárd USD-t tett ki. Ennek 30%-a Európába, 31%-a az USA-ba, 14%-a Ázsiába irányult. Az import ugyanebben az időszakban 19,3 milliárd USD-ra tehető. Ennek 40%-a Európából, 22%-a az USA-ból, 14%-a Ázsiából származik. A tendencia azért figyelmeztető mert Izrael teljes külkereskedelmi deficitjének 2/3-a egyébként is Európa irányában halmozódott föl. Mintegy 15% származik az ázsiai kontinenssel

Figyelmeztető jelek az izraeli gazdaságban Az izraeli sajtó több olyan gazdasági fejleményre irányítja rá a figyelmet, amely nemkívánatos irányba mozdíthatja el az ország gazdaságát. Az izraeli Központi Statisztikai Hivatal adataira támaszkodva megállapítható, hogy Izrael Európába irányuló exportja jelentősen csökkent az elmúlt hónapokban, míg az import mennyisége emelkedett. Ennek megfelelően az ország külkereskedelmi deficitje Európa irányában tovább nőtt. Ezzel ellen25

szerint a negatív rekordban az is közrejátszik, hogy szeptemberben az egymást érő ünnepek miatt, nemhogy új alkalmazottakat nem vesznek föl, de a meglévőket is általában kényszerszabadságra küldik. A vállalkozásokra – a meglehetősen rossz általános gazdasági mutatók miatt – egyébként is jellemző a kivárás. Ezt alátámasztja az a tény is, hogy legdrasztikusabban – 32,6%-kal - a projektvezetők és csoportvezetők iránti igény csökkent. Mivel egyébként is általában a harmadik negyedév a leggyengébb az ország gazdasági teljesítményének tekintetében, az elemzők reménykednek abban, hogy ez egy egyszeri esemény volt, s a tendencia a következő negyedévben megfordul. A felmérésekből az is kiderül, hogy az izraeli kormány gazdaság fellendítő, munkahely teremtő ígéreteit a lakosság nagy többsége nem tudja komolyan venni, mivel az ígéretekhez nem társulnak megvalósítható programok.

folytatott kereskedelemből, s az USA-val szembeni deficit mindössze 1%. Gazdasági elemzők rámutatnak, hogy tovább csökkent a gazdaság teljesítménye, s év végére mindössze 0,6-09% GDP növekedést jósolnak mindössze, s 2003-ban pedig negatív gazdasági növekedéssel számolnak. Ez azért aggasztó, mert az elmúlt 20 évben nem volt két olyan egymást követő év, amelynek gazdasági teljesítménye csökkent volna. A további adatok sem biztatóak: a kormány által ígért 1-3%-os infláció várhatóan eléri a 8-9%-ot, s a foglalkoztatásban is zavarok észlelhetőek. A munkanélküliségi ráta ugyan nem emelkedett tovább, stabilizálódott az országban szokatlanul magas 10,3% értéken, de hosszú évek óta először a high-tech ágazatokban is problémák mutatkoznak. A 2002. év harmadik negyedévében 12,5%-kal kevesebb igény jelentkezett high-tech alkalmazottakra, mint az előző negyedévben, s 45,7%-kal kevesebb, mint 2001. harmadik negyedévében. Elemzők

Dvorszki László TéT attasé (Tel-Aviv)

Rendezvények, események • közlekedés, és a határokon átnyúló infrastruktúrák, • bel- és igazságügy, • beruházási és gazdasági együttműködés, • távközlés és informatika, • emberi erőforrások, • az északi régió őslakossága hagyományos életmódjának megőrzése.

Northern eDimension konferencia Poriban 2002. november 11-12-én rendezték meg Poriban, a jazzfesztiváljairól híres finn városban a Northern eDimension című konferenciát. A Northern Dimension a skandináv országok és a Balti-tenger térsége országainak laza stratégiai és információcsere-szövetsége, amelyet az Európai Unió hozott létre. A kezdeményezés célja a régió EU-n belüli és kívüli országai együttműködésének erősítése, a biztonság és stabilitás növelése csakúgy, mint hozzájárulás a tiszta és biztonságos környezet megteremtéséhez. Az együttműködés célul tűzte ki a térség egyenlőtlen regionális fejlődéséből származó problémák kezelését különös tekintettel az Unió bővítésére.

Az egyes területek szakértői rendszeres időközönként találkoznak az elvégzett munka áttekintése, tapasztalatcsere és a további feladatok kitűzése céljából. A Northern Dimension fórumai által kijelölt feladatok költségvetését az Európai Unió különféle alapjaiból (Phare, TACIS, Interreg, ISPA, SAPARD stb.) fedezik. Számos regionális szervezet és nemzetközi pénzügyi intézmény is segíti a Northern Dimension keretében megvalósuló projekteket.

1999-ben az EU finn elnöksége idején elfogadott tevékenységi terv a 2000-2003-ig terjedő időszakra kijelölte azokat a fő területeket, amelyeken a résztvevő országok politikusai, szakemberei az együttműködés keretében előre kívánnak lépni. Ezek a következők: • környezetvédelem, • nukleáris biztonság és a radioaktív hulladékok kezelése, • energia,

A Northern e-Dimension fórumon az északi régión kívüli országokkal együtt 18 ország közel 400 szakértője és politikusa találkozott, és plenáris üléseken, illetve 4 szekcióban vitatta meg az információs társadalom kérdéseit. Külön szekció foglalkozott az eSkills, az eCommerce, az eGovernment és az IKT biztonsága kérdéskörével. A fórum megnyitó előadását Paavo Lipponen finn miniszterelnök tartotta, aki hangsúlyozta az 26

zök mellett az állampolgárok képzésének fontosságát, azt, hogy valamilyen módon mindenkit képessé kell tenni a kormányzattal, a hatóságokkal, a kereskedelemmel való mindennapos elektronikus kommunikációra.

együttműködés fontosságát, különösen ezen a dinamikusan fejlődő területen. Elmondta, hogy a hálózatépítéssel és a nemzetközi finanszírozás megteremtésével nagyméretű nemzetközi projekteket lehet létrehozni, és többször is megemlítette, hogy bár Finnország már évekkel ezelőtt túlhaladta az EU által kitűzött 3%-os GERD-et, a finn kormány milyen nagy fontosságot tulajdonít a K+F és az oktatás fejlesztésének.

Érdekes előadások foglalkoztak az eLearning terület egyik dinamikusan fejlődő ágával, a virtuális egyetemmel. Ennek egyik már működő példája a Lübecki Műszaki Főiskola koordinálásával, a NeDAP támogatásával és keretében létrejött intézmény, a Balti-tengeri Virtuális Egyetem (Baltic Sea Virtual Campus), amely az Interneten keresztül igénybe vehető modulrendszerben kínál különféle szakokon BA, BSc, MA és MSc diplomát adó képzést a balti-tengeri térség több mint tucatnyi egyetemének és főiskolájának részvételével.

Erkki Liikanen, az EU informatikai főbiztosa a Northern e-Dimension cselekvési tervéről tartott előadást, értékelte az eddig megtett lépéseket, és felhívta a figyelmet az Oroszországgal való együttműködésben rejlő lehetőségekre. Kimmo Sasi finn közlekedési és hírközlési miniszter az északi régió IKT fejlesztéseiről és a Northern Dimension cselekvési tervével való egyeztetésről és együttműködésről beszélt. Ezen belül elmondta, hogy Finnországban a felmérések szerint 2,9 millió ember használja legalább hetente az internetet, és a mobiltelefon-előfizetések száma meghaladja a 4 milliót, ami 80%-os telítettséget jelez az ország összlakosságára vetítve.

Az IKT biztonságával foglalkozó szekcióban kommunikációs feladatokra is felhívták a figyelmet, miszerint népszerűsíteni is kell az elektronikus szolgáltatások biztonsága érdekében tett lépéseket, ezzel is bátorítva a minél szélesebb körű alkalmazásokat. Az információs és kommunikációs technológiák gazdasági fontosságát taglaló előadásban hangzott el az adat, hogy az elmúlt évtized teljes gazdasági növekedésének egyharmadát az IKT szektor adta, és a többi iparág versenyképességének növelését is legalább 2/3 részben az új infokommunikációs technológiáknak köszönheti.

A tanácskozáson rendkívüli hangsúlyt kapott az Oroszországgal való együttműködés, épp ezért kitüntetett figyelemben részesítették az orosz előadókat, és az oroszországi helyzetet. Antonyuk orosz hírközlési miniszterhelyettes tájékoztatójában elmondta, hogy Oroszországban az e-Russia program a több tízezer postahivatalon keresztül kívánja bekapcsolni a lakosság legszélesebb rétegeit az információs társadalomba, és kiemelte az oktatás, illetve az oktatásba történő beruházás rendkívüli fontosságát. Elmondta, hogy Oroszországban a szükséges törvényi háttér megteremtése után már működik az elektronikus aláírás lehetősége.

A Northern eDimensionról részletek a http://www.riso.ee/en/nordic/ honlapról kiindulva találhatók. Grosschmid Péter TéT attasé (Helsinki)

Nagyon nagy érdeklődés mellett számoltak be az észtországi illetékesek az elektronikus személyi igazolvány bevezetésével kapcsolatos észtországi tapasztalatokról és a elektronikus kormányzás megvalósítása irányába tett lépésekről. Az előadás során bemutatták az észt kormány elektronikus irodává alakított tanácstermét, ahol a kormány tagjai notebook számítógépek segítségével követik a dokumentumok változását, és elektronikus aláírásukkal hitelesítik azokat.

Nagy sikerű FP6 információs nap Izraelben

A hatóság elektronikus működésének különösen érdekes példáját mutatta be a svéd vámhivatal, ahol megvalósították az egyablakos elektronikus ügyintézést és a teljesen elektronizált dokumentumkezelést és -feldolgozást.

2002. október 27-én, egy Tel Aviv környéki üdülőtelepen rendezték meg az EU 6. Keretprogramját beharangozó, nagyszabású információs napot. Az eseményen a több mint 400 résztvevő, az izraeli tudományos közösség teljes spektrumát képviselte. A szeminárium információs részében az “Integrált Projektek”-ről és a “Kiválósági Hálózatokról” az EU képviseletében Dirtlind Jering tartott ismertetőt, majd az Israel Aircraft Industry K+F igazgatója egy előkészületben lévő integrált projekt részleteit tárta a hallgatóság elé. Nicolas Sabatier az FP6 részvételi szabályairól beszélt.

A képzéssel, a számítógépes „írástudás” fejlesztésével kapcsolatban többen kiemelték az internetes penetráció és olcsón hozzáférhető eszkö-

Az érdeklődés igen nagy volt, rengeteg kérdés és hozzászólás hangzott el. A legtöbb kérdés és kritika az – 5. Keretprogramban egyébként igen 27

nagy számban, és sikeresen részt vevő – kis és középvállalkozás K+F képviselőitől hangzott el: még mindig nem látják tisztán, hogyan tudnak majd akár az integrált, nagy projektekhez, akár a kiválósági hálózatokhoz csatlakozni. Az 5. Keretprogram izraeli tapasztalatai azt mutatják, hogy az ország sikeres szereplése – különösen az Információs Társadalom és a Fenntartható Növekedés programokban, ahol a sikeres pályázatok több mint 60%-a a kis és középvállalkozói szektorból került ki – elképzelhetetlen a KKV-k nagyszámú, aktív részvétele nélkül.

az előző években is megtörtént –, ahol hazai kutatóintézetek, kis- és középvállalkozások kaptak bemutatkozási lehetőséget. Így a magyar standon megjelent az MTA-SZTAKI, a pécsi MiniComp Kft. és a Szegedi Egyetemi Könyvtár és Informatika Tanszéke szakembergárdája és szoftwerei. A vásárra ellátogatott egy államtitkárokból álló hazai delegáció is, amelynek tagjai: Horn Gábor, a MEH politikai államtitkára, Petrus László az államtitkár kabinetfőnöke, Sári Lajos az OM szakképzési államtitkára, Wágner András az OM Alapkezelő Igazgatóság főigazgatója. A delegáció tárgyalt a Fiera di Miláno igazgatójával is, és őszre meghívták egy budapesti látogatásra.

Az eseményen az Israel Science Foundation, az Ipari és Kereskedelmi, valamint a Tudományos Minisztérium a legmagasabb szinten képviseltette magát, mindannyian a következő keretprogramban történő izraeli részvétel fontosságát hangsúlyozták. Az esemény záró akkordjaként az EU Misszió vezetője fogadást adott, ahol az izraeli Chief Scientist rendszer vezetője – a kormányzat nevében – kitüntette az 5. Keretprogramban legsikeresebb izraeli résztvevőket.

A kiállítók az informatika és computer piac valamennyi szegmentumát megjelentették, a vásár sokoldalú lehetőséget kínált a kereslet és kínálat szereplőinek koncentrált találkozására. A SMAU 2002 gazdag konferencia és workshop programjai valamennyi vásári napon a kiállítással egyidejűleg zajlottak. A szakmai konzultációk a következő négy nagy témakört ölelték fel: • Vállalkozások és üzlet • Kommunikáció és Internet • Állampolgár és a hivatalok • Technológia a mindennapi életben.

Izrael képviselője a társulás igényét a legutóbbi Társulási Tanács ülésén hivatalosan is bejelentette. Sőt Simon Peres – az azóta lemondott külügyminiszter – október végén személyesen sürgette a társulási tárgyalások mielőbbi lezárását. Mint az köztudott Izrael – egyetlen nem európai országként – mind a 4. Keretprogramhoz, mind az 5. Keretprogramhoz társult. Okulva a 4. Keretprogram negatív tapasztalataiból – amikor Izrael a program félidejében csatlakozott csak – az izraeli fél mindent megtesz a tárgyalások lezárása, a csatlakozás mielőbbi hivatalossá tétele érdekében. Véleményük szerint minden késedelem rossz “rajtot” eredményez, s így az izraeli pályázók esélyeit, sikerességét csökkenti.

Olyan kiemelt témakörök is napirendre kerültek, mint innovatív alkalmazások az „intelligens” otthonban, a digitális házimozi vonzereje, innovatív technológiák a mozgás- és értelmi sérültek életvitelének megkönnyítésére, környezetvédelem az információ-technológia szemszögéből, adatbizonságadatvédelem, informatikai titoktartás. Önálló pavilonban jelentek meg az olasz politika és az államigazgatás főszereplői, mint a Szenátus, számos minisztérium, mint pl. a belügy-, külügy, környezetvédelmi, oktatási és tudományos minisztérium.

Dvorszki László TéT attasé (Tel-Aviv)

A közoktatást és tudományos kutatásokat reprezentáló szakminisztérium a MIUR standján folyamatosan zajlottak az előadások a minisztérium és az olasz oktatási rendszer informatikai megújulásáról, a nemzeti oktatási-informatikai stratégiáról. A SMAU-n zajlott annak a nagyszabású nemzeti projektnek a bemutatása (scriviamociinrete = iratkozzunk fel a hálóra), amely azt célozza, hogy valamennyi oktató az országban önálló elektronikus postaládához jusson az istruzione.it rendszeren belül. Ez utóbbi a minisztérium honlapjának rövidítése is. A terv lényege, hogy az összes oktató bekapcsolásával létrejöjjön a közoktatás nemzeti webközössége. Az említett fő irány mellett a következő témakörökben hangzottak el előadások, mint

SMAU - Telekommunikációs és informatikai kiállítás Milánóban Milánóban 2002. október 24-28. között rendezték meg azt a nagyszabású seregszemlét, amely Európa egyik legnagyobb és legismertebb telekommunikációs és informatikai szakkiállítása. A SMAU komoly hagyományokra tekint vissza, jó nevet szerzett a szektor szereplői és a szakmai közönség körében. Az előző évben 450 ezer látogató jött el a vásárra. A SMAU – a világpiacon tapasztalható informatikai krízis ellenére – az idén is tömeges szakmai képviselő és kiállító volt jelen. A magyar Oktatási Minisztérium önálló standdal jelentkezett a rendezvényen – ahogyan ez már 28

• e-government és oktatás, • az e-learning lehetőségei, • az új technológiák didaktikus alkalmazásai és a tanárok képzése.

használni. Az Internethasználat elterjedésével rohamosan növekszik az igény az optikai kábelek iránt. Az ezekbe épített erősítőkre a hosszan utazó jelek gyengülése miatt van szükség. A Liekki Oy módszere a versenytárs termékeknél olcsóbb, jobb minőségű és nagyobb hatásfokú.

Dr. Hagymási Tünde TéT attasé (Róma)

Az AURINKOLEHTO OY a nyírfanedvek nagymennyiségű termelését és tartósítását lehetővé tevő eljárásért. A céget vezető házaspár (Arto és Susanna Maranen) egy korszerű technológiát magában foglaló eljárással megteremtette a nyírfa nedveinek nagyüzemi gyűjtésére a lehetőséget. Felállítottak egy palackozó üzemet, ahol a friss fanedvet konzerválják, és hosszabb tárolásra is alkalmassá teszik. Finnországban és más országokban is pl. Koreában évszázadok óta fogyasztják a nyírfából nyerhető nagy cukor- és vitamintartalmú nedvet frissítőként.

Átadták az INNOFINLAND 2002 díjakat Tarja Halonen köztársasági elnök átadta az idei INNOFINLAND díjakat. A díjátadásra a Finn Nemzeti Szabadalmi és Regisztrációs Hivatal székházában, az úgynevezett INNOHÁZ-ban került sor, november 19-én. Az évente kiosztott Innofinland díjat 1994-ben alapították a köztársasági elnök védnökségével. A díjat innovatív szervezetek, vállalkozások és magánszemélyek kaphatják, amelyeknek, illetve akiknek ötletei, találmányai vagy újításai jelentős kreativitást mutattak, és hozzájárultak a vállalkozói szellem, az együttműködés és az álláshelyek számának növeléséhez.

A STICK TECH OY a fogászatban használható erősítő szálért. A szálszerű anyag beépíthető koronákba, hidakba és műfogsorokba. A szállal történő rögzítés esetén a fogpótlásnál beépített híd felszereléséhez nem szükséges lecsiszolni vagy megfúrni a pillérként szolgáló egészséges fogakat. Grosschmid Péter TéT attasé (Helsinki)

A szervezők között vannak a következő jelentős szervezetek: a Finn Központi Kereskedelmi Kamara. a Finn Ipar és Munkaadók Szövetsége, a Finn Vállalkozások Szövetsége, a SITRA nemzeti innovációs alap, a Találmányi Alapítvány, a Kereskedelmi és Ipari Minisztérium, a Nemzeti Szabadalmi és Regisztrációs Hivatal és a Tekes technológiafejlesztési központ.

Nagy az európai érdeklődés a pilóta nélküli repülőgépek fejlesztéséről tartott konferencián Izraelben 2002. október 30-31-én – nagy európai érdeklődés mellett – 45 európai szakember és több mint 80 izraeli szakember közös részvételével került sor arra a nemzetközi konferenciára Eilaton, amely a pilóta nélküli repülőgépek jövőjét, polgári célú hasznosítását vizsgálta. A tanácskozáson, vendég előadókkal, az USA is képviseltette magát. Az esemény házigazdája az “Israel Aircraft Industry”, a világ egyik legtöbb pilóta nélküli repülőgépét előállító izraeli nagyvállalat volt.

Az idei díjazottak: Az ARVO-TEC OY haltenyésztő rendszeréért. A Huutokoskiban levő vállalkozás megoldotta a haltenyésztést recirkulált vízben. Ehhez kifejlesztett egy levegőztető, oxidáló, nitrifikáló rendszerrel, mechanikai és biológiai szűrőkkel felszerelt zárt recirkulációs rendszert. A rendszer megnöveli a haltenyésztés hatásfokát, miközben csökkenti az élővizek szerves szennyezését. A CODETOYS OY a WIPEX szervizplatformért. A platform lehetővé teszi a mobil játékok hálózatoktól és termináloktól független letöltését bárhol a világon. A platform kombinálható televíziós játékokkal is, amelyekhez a távirányító helyett lehetővé teszi a mobil telefonok használatát. Ugyancsak új lehetőségeket nyit a közvéleménykutatások és telefonos szavazások lebonyolításához.

A tanácskozás egyik fontos témája volt a pilóta nélküli repülőgépek használata biztonsági kérdéseinek vizsgálata. “A legtöbb ember nem nagyon merné az életét, pusztán gépekre, műszerekre bízni, félve attól, hogy a gép a végén valamely nem kívánt területen, háztetőn, vagy stadionban landol. Meggyőzésük érdekében még tovább kell fejlesztenünk a technológiát” - nyilatkozta az egyik európai szakember. Egy amerikai előadó szerint 2001. szeptember 11. óta, az emberek a repülőgépeltérítéssel és annak fegyver célú felhasználásával mint állandó lehetőséggel számolnak. A pilóta nélküli gépeknek előnyei és hátrányai lehetnek. Hátrá

A LIEKKI OY egy direkt egyfázisú nanorészecske-beépítési módszerért. Az új módszert az optikai erősítő kábelek gyártásában lehet 29

kezdődő 6. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogram1 2002-től 2006-ig tart és 17,5 milliárd euró költségvetéssel rendelkezik. Ennek része az EURATOM program 1,23 milliárd eurós költségvetése is.

nya – nem elég fejlett és biztonságos technológia esetében –, hogy az irányítás esetleg megzavarható. Előnye - amennyiben a vezérlési és biztonsági technológiák megbízhatóak -, hogy hiába foglalják el terroristák a gépet, az a földi vezérlésnek köszönhetően egy biztonságos helyre irányítható. Így nem lenne értelme elrabolni azt.

A 6. Keretprogram az Európai Kutatási Térség (European Research Area, ERA, magyar rövidítéssel EKT) megvalósításának egyik fontos eszköze. Fő célja az európai kutatás integrálásának és koncentrálásának elősegítése, ami azt jelenti, hogy össze kívánja hozni azokat a kutatókat, akik hasonló, stratégiai fontosságú témákon dolgoznak Európa különböző városaiban és országaiban. Olyan együttműködéseket támogat, melyek világméretekben is kiemelkedő, egyedülálló, földrészünk számára hasznos és anyagilag hasznosítható eredményekhez vezetnek, lehetőleg a közeli jövőben. Ugyanakkor a Keretprogram hozzájárul az összeurópai innovációs rendszer fejlesztéséhez is, az élenjáró technológiák transzferének gyorsítása és a különböző országokban élő és különböző iparágakhoz tartozó partnerek jobb hálózati együttműködése révén.

A konferencia konklúziójaként az európai és az izraeli szakértők egyhangúan megállapították: van jövője a pilóta nélküli repülőgépeknek, s azok polgári célú felhasználása kívánatos. A jelenleg rendelkezésre álló technológiák továbbfejlesztésére nagy szükség van. A 6. Keretprogram társult tagjaként kiváló lehetőség adódna az együttműködésre, például egy integrált projekt keretében. Az európai tagállamok vállalkozóiból alakult konzorcium kifejezte azon szándékát, hogy izraeli résztvevőkkel együttműködve fejlesszék a pilóta nélküli repülőgépek technológiai hátterét. Képviselőik szerint szorgalmazni és támogatni kell már ma ezen repülőgépek légikutatásokkal, atmoszféra kutatásokkal összefüggő sűrűbb és rendszeresebb felhasználását. Véleményük szerint a pilóta nélküli repülőgépek polgári célú felhasználásának technológiai és jogi feltételei az évtized végére adottak lesznek egy rendszeres, napi használatú szolgáltatás megvalósításához.

A 6. Keretprogram szerkezete elsősorban nem tudományterületek szerint tagolódik, hanem néhány innovatív, jövőbe mutató kutatási területet és társadalmi-gazdasági célt nevez meg: • az európai kutatás integrálása és koncentrálása • az Európai Kutatási Térség strukturálása • az Európai Kutatási Térség alapjainak megerősítése

Dvorszki László TéT attasé (Tel-Aviv)

Az OM KFHÁT új információs anyagai a weblapján

A 6. Keretprogram öt ún. specifikus programból (SP) áll, melyek közül az SP1 az integrálási és EKT megerősítési célokat foglalja magában (beleértve a tematikus prioritásokat, a specifikus kutatási aktivitásokat és az EKT alapjainak megerősítését), az SP2 az EKT strukturálásával foglalkozik, az SP3 a Közös Kutatási Központtal kapcsolatos aktivitásokra irányul, míg az SP4 és SP5 az EURATOM programra vonatkozik (kutatási elemek, illetve Közös Kutatási Központ). Ezen programokat, az Európa Tanács 2002. augusztusában elfogadta, majd a Miniszterek Tanácsa 2002. 09. 30-án jóváhagyta.

Az Európai Közösség 6. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramja c. információs anyag a teljesség igénye nélkül foglalja össze azokat a 6. Keretprogrammal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, melyek 2002. október 25-ig ismertté váltak. Az anyagot a TéT Alapítvány munkatársai állították össze. Az Európai Unió célkitűzése, hogy 2010-ig a világ vezető gazdasági térségévé váljon. A kutatás és technológia területén ezt segítik az Európai Közösség megfelelő programjai.

Az Európai Bizottság a könnyebb áttekinthetőség kedvéért a specifikus programok tartalmát ún. aktivitási blokkokba rendezte. Az 1. blokkon belül az integrálási célt kétféle tevékenység, tematikus kutatások, illetve a kutatások szélesebb körét lefedő, horizontális jellegű aktivitások révén kívánják megvalósítani. Hét, úgynevezett tematikus prioritás jelöli ki a 6. Keretprogram tartalmi súlypontjait. Ezek azok a szakterületek, ahol az EU középtávon át akarja venni a vezetést a kutatás-fejlesztés terén, hogy általuk a legfontosabb globális gazdasági térséggé váljon:

Az EU teljes költségvetésének csaknem négy százalékát fordítja a tagországok közös kutatási és technológiafejlesztési tevékenységének támogatására. Ez a szakterület a harmadik helyen áll az EU költségvetésében, a strukturális alapok és a regionális támogatási alap mögött. Az EU a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységek támogatását több évig tartó, úgynevezett keretprogramokon keresztül valósítja meg. A most 30

• az élettudományok, genomika és biotechnológia az egészség szolgálatában • az információs társadalom technológiái • nanotechnológia és nanotudományok, tudásalapú többfunkciós anyagok, új termelési eljárások és eszközök • aeronautika és űrkutatás • élelmiszerminőség és biztonság • fenntartható fejlődés, globális változás és ökoszisztémák • állampolgárok és kormányzás a tudásalapú társadalomban

ösztönző rendszer eddigi működésével kapcsolatos tapasztalatokat, és részben erre, részben a KP6 követelményeire alapozva döntéseket hozzon, többek között az NCP-rendszerrel kapcsolatos fejlesztésekről. Az elemzést Nyiri Lajos készítette. A teljes anyag letölthető az alábbi címről: http://www.om.hu/kutatas

Megjelentek az első felhívások a 6. Keretprogram projekt-javaslatait elbíráló szakértők jelentkezésére

A specifikus akciók között különleges intézkedések gondoskodnak a tudományos és műszaki szükségletek előrejelzéséről, az újonnan felmerülő problémák és lehetőségek vizsgálatáról (beleértve ebbe az interdiszciplináris jellegű, a tematikus prioritásokba nem illeszkedő témákat is), a kis- és középvállalkozások támogatásáról, valamint a harmadik országokkal (tehát a Keretprogramhoz nem társult országokkal) történő nemzetközi együttműködések előmozdításáról.

A korábbiaktól eltérően a szakértők jelölése nem csupán egyéni jelentkezés alapján történhet, hanem testületektől, szervezetektől is kérnek jelölést. A bírálatban ténylegesen közreműködő szakértők kiválasztásánál e két adatbázis mellett az Európai Bizottságnak jogában fog állni a listákon nem szereplő szakértőket külön is felkérni (korábban erre nem volt mód). A felhívás nemcsak a pályázatok elbírálására vonatkozik, hanem az összes olyan egyéb tevékenységre is (pl. a programok, projektek értékelése, monitorozása stb.), amelyekre eddig külön szakértői felhívások kiadására került sor. Amennyiben a jelölést testületek, szervezetek végzik, kérik, hogy csak olyan szakértőket jelöljenek, akik valóban vállalják a jelölést. (Aki vállalja, annak megerősítést kell adnia, aki nem vállalja, annak adatait törlik.) A szervezetek által beterjesztett jelölteknél az ajánló szervezet nevét is fel fogják tüntetni az adatbázisban. A szervezetek által beterjesztett összesítő listákat a jelölés után három hónappal megsemmisítik. Mind egyének, mind szervezetek bejelentkezésére az alábbi internetes címen lehet sort keríteni:http://emmfp6.cordis.lu/.

A teljes anyag letölthető az alábbi címről: http://www.om.hu/kutatas National Contact Point rendszer fejlesztése Aktuális feladatok és lehetőségek Magyarországon Magyarország az Európai Unió jelenleg futó 5. Kutatási, Technológia Fejlesztési és Demonstrációs keretprogramjában (a továbbiakban KPS-ben) vesz részt első ízben társult tagként. Ezt megelőzően csak specifikus programokhoz, vagy egyes, EU által támogatott projektekhez csatlakozhatott. A keretprogram indulásakor, azaz 1998/99-ben szerveződött meg a hazai KPS rendszer, amelynek lényeges elemeként a kormányzat létrehozta a nemzeti kapcsolati pontok (National Contact Point - a továbbiakban NCP) hálózatát. Ezzel párhuzamosan létrejöttek regionális és tematikus kapcsolati irodák, Brüsszelben pedig egy magyar kapcsolatközvetítő és lobbizó iroda (HunOR). A KPS specifikus programjainak programbizottságaiban is folyamatosan részt vettek a magyar képviselők és viszonylag nagy számban kerültek be a pályázati döntéseket megalapozó értékelő zsűrikbe, valamint a futó projekteket monitorozó testületekbe magyar szakemberek. Vagyis egy, a tagállamokhoz hasonló hazai struktúra szolgálta a magyar kutatók és mérnökök KPS pályázási és projekt-részvételét.

Az egyének és szervezetek részére külön-külön adják meg a továbbhaladás irányát. Az adatokat módosítani ugyanerre az oldalra való belépés után lehet, a korábbi jelszó birtokában. Azok, akik az 5. Keretprogram során már bekerültek az értékelők listájára, és az adatbázisban való tagságukat meg szeretnék újítani, az alábbi címen jelentkezzenek be: http://candidature.cordis.lu/expert-evaluators/. A bejelentkezéshez a korábbi login név és jelszó használata szükséges, a bejelentkezés után az adatoknak az új adatbázisba való átvitelét, ill. módosítását, új kulcsszó felvételét lehet kezdeményezni). Az adatbázisban tárolt adatokhoz az Európai Bizottság kutatási programokkal foglalkozó munkatársain kívül más, valamely területen szakértőket kereső európai bizottsági tisztviselők számára is biztosítják a hozzáférést. Tag-és társult országok számára csak közpénzből kutatási programokat fi

2003. január 1-jén indul az EU újabb keretprogramja, a KP6. Ez indokolta, hogy a magyar kormány összegyűjtse a vonatkozó hazai támogató és 31

nanszírozó testületek név szerint megjelölt tisztviselői számára biztosíthatják a hozzáférést, külön kormányzati kérés esetén. A szakértői adatbázisba egyébként a keretprogram teljes időtartama alatt lehet majd ugyanígy jelentkezni. A végső határidőt 2006. december 31-ben szabták meg, de külön kiemelik, hogy fontosnak tartják a korai jelentkezéseket, hogy már az első pályázati felhívások elbírálásánál is kellőmerítési alappal rendelkezzenek. A korábbiakhoz hasonlóan továbbra is politikai prioritás a női szakértők és bírálók részvételének fokozása, a 6. Keretprogram során a szakértői panelekben 40 % női arányt tűztek ki célul. Dr. Zsigmond Attila irodavezető (HunOR)

OM Nemzetközi K+F Hírlevél Megjelenik havonta Felelős kiadó: dr. Siegler András 1052 Budapest, Szervita tér 8.

32

Telefon: 266-0346 Fax: 266-0254 ISSN: 1218-8379 A szerkesztőség címe: OM KFHÁT, Attaséi és Információs Osztály Kiadja: Oktatási Minisztérium