Nemzetközi K+F Hírlevél 2003. december Technológiai hírek.............................. 19. old. Oktatás, képzés ................................... 21. old. Környezetvédelem .............................. 21. old. Energetika........................................... 22. old. Gazdaság............................................. 26. old. Űrkutatás............................................. 27. old.
E számunk rovatai: Tudomány- és technológiapolitika........ 1. old. Információs társadalom......................... 5. old. TéT együttműködés .............................. 6. old. Finanszírozás ...................................... 13. old. Elemzés, értékelés............................... 15. old.
Tudomány- és technológiapolitika Az amerikai külügyminisztérium Jefferson Programja
A Jefferson Tudományos Munkatársi Program fontos szerepet tölt be azáltal, hogy az amerikai külügyminisztérium döntéshozói számára a legkorszerűbb tudományos és technikai ismereteket közvetlenül szolgáltatja. Ezek a munkatársak segítenek hidat képezni a tudomány és a politika világa között, s egyben felhívják a politikusok figyelmét a hosszabb távú, a nemzetközi fejlődésből származó lehetőségekre és kihívásokra.
2003 októberében Colin Powell külügyminiszter jóváhagyta a Jefferson Tudományos Munkatársi Program (Jefferson Science Fellows Program) első három éves szakaszának beindítását az amerikai külügyminisztériumban. Az új kezdeményezés célja a minisztérium tudományos és technológiai kapacitásának erősítése, kidolgozója a külügyminiszter új tudományos tanácsadója, dr. George Atkinson.
A Jefferson Tudományos Munkatársi Programot a John D. and Catherine T. MacArthur Alapítvány és a Carnegie Társaság finanszírozza, de intézményi és pénzügyi támogatást kap a programban résztvevő amerikai egyetemektől is. A programot számos tudományos társaság és szervezet (pl. a Nemzeti Tudományos Akadémia) is támogatásáról biztosította.
A hároméves első szakasz keretében az amerikai egyetemi körökből minden évben öt tapasztalt kutatót, mérnököt vesznek fel egyéves megbízással a washingtoni külügyminisztériumba vagy egy külföldi USA képviseletre. A tervek szerint a szakemberek egy év után visszatérnek az egyetemi kereteik közé, de további öt évig az amerikai kormány rendelkezésére állnak rövid távú projektekben, mint egy adott szakterület szakértői. A Jefferson Tudományos Munkatársi Program keretében a sikeres jelölteket tudományos teljesítményük, kommunikációs képességük, tudománypolitikai érdeklődésük és azon sajátos képesség alapján választják ki, hogy a tudományos témákat jól el tudják-e magyarázni a nem tudományos hallgatóság számára is.
Dr. Takács István TéT-attasé (Washington)
Vagyonadóval sújtják az orosz tudományt? Orosz tudományos körökben meglehetős felháborodást és értetlenséget keltett az a törvénytervezet, amelynek elfogadása esetén 2004. januártól a tudományos intézetek is kötelesek lennének vagyonadót fizetni. Sokak véleménye szerint ez katasztrofális helyzetbe hozná a honi tudományt.
A globalizáció előrehaladtával megnőtt az igény a lényegi tudományos és technológiai folyamatok megértése és alkalmazása iránt a hatékony külpolitikában. Kritikus területeknek tekinthetők az olyan szerteágazó kérdések, mint a biztonság, az egészség, a környezet és a kereskedelem.
Az orosz parlament alsóháza, az Állami Duma október 8-án tárgyalta harmadik olvasatban a törvénytervezetet. Az ülésen annak elfogadása ellen emelt szót a Duma Oktatási és Tudományos Bi1
A levél írói a továbbiakban kifejtik, hogy bár különböző politikai nézetek hívei, abban mégis egyetértenek, hogy „nem figyelhetik némán az oroszországi tudomány, és ezzel együtt Oroszország, mint nagyhatalom halálát.” A szerzők végül kérik az elnököt, hogy akadályozza meg a törvény jelenlegi formájában történő elfogadását.
zottságának elnöke, Alekszandr Sislov és Zsoresz Alfjorov Nobel-díjas akadémikus is, aki nem kevesebbet állított, mint azt, hogy e törvénytől függ majd az oroszországi alapkutatások léte, vagy halála. A Duma kormányhoz közelálló parlamenti frakciói végül is elérték azt, hogy ismételt szavazás után a törvénytervezet elfogadásra került.
A levél megszületése után két nappal látogatott el a szentpétervári tudományos központba Alekszej Kudrin orosz miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter, aki kijelentette, hogy 2004-ben az oroszországi tudomány finanszírozása jelentősen javulni fog.
Alekszandr Silov a szavazás után kijelentette, hogy a Duma által elfogadott törvénytervezet súlyosan veszélyezteti az oroszországi alaptudományok fejlődését. A képviselő véleménye szerint a törvény az eddigieknél is rosszabb helyzetbe hozhatja a tudományos intézeteket és szervezeteket, mert az abban javasolt kompenzációs rendszer nem alapul számításokon, éppen ezért nincs semmi garancia arra, hogy megfelelően fog működni.
A jövő évi 46 milliárd rubeles „tudományos költségvetésből” mintegy 11 milliárd rubel jut az Orosz Tudományos Akadémia intézeteinek. Kudrin szerint a tervezett vagyonadó-törvény nem csökkenti majd a tudományos kutatásokra fordítható pénzeket: „Az Orosz Tudományos Akadémia intézetei ebből a törvényből egy kopejkát sem fognak megérezni”- ígérte a pénzügyminiszter.
A kormány által irányított honatyák döntése Alekszandr Silov véleménye szerint azért is „szégyenteljes”, mert éppen a napokban ítéltek oda két orosz fizikusnak Nobel-díjat.
Alfjorov akadémikus viszont kijelentette, hogy véleménye a pénzügyminiszteri látogatás után sem változott. Nem érti ugyanis, miért kell a törvényt alkalmazni az akadémiai intézetekre, ha utána azokat támogatásban részesítik. Az intézetektől elvont pénzek a helyi szervek által kezelt költségvetést gazdagítják, így a lehetséges kedvezményekről is velük kell majd egyezkedniük. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az adókedvezmény olyan alku tárgya lesz, amelyben a tudomány függő helyzetbe kerül.
Ennél is drámaiabban kommentálta a helyzetet Oleg Szmolin, a Parlament alsóháza Oktatási és Tudományos Bizottságának helyettes elnöke, aki szerint „a Duma szeget vert az oroszországi tudomány koporsójába.” A szavazás utáni napon rendkívüli ülést tartott az Orosz Tudományos Akadémia Szentpétervári Tudományos Központjának elnöksége. A tudósok az ülésen levelet fogalmaztak meg Putyin elnöknek, amelyben felhívták az ország első emberének figyelmét azokra a lehetséges súlyos veszélyekre, amelyek az Orosz Tudományos Akadémiát fenyegetik a törvény elfogadása esetén.
A felsőházi szavazás előtt mind Sislov, mind pedig Alfjorov akadémikus igen aktívan lobbizott a honatyáknál és magánál a Szövetségi Tanács elnökénél is a törvénytervezet elutasítása és felülvizsgálata mellett. Sikerült is elérniük, hogy az elfogadáshoz szükséges 90 szavazat helyett mindössze csak 67 gyűlt össze. Ennek eredményeképp megalakult egy parlamenti bizottság, amely a törvénytervezet módosításával foglalkozik majd.
„Az ilyen politika abszurd és rövidlátó, hiszen a Tudományos Akadémia intézetei állami feladatokat hajtanak végre és finanszírozásuk alapvetően az állami költségvetésből történik. Úgy tűnik, a kormánynak az álláspontja az, hogy a GDP növelése nem a tudományos-műszaki haladás révén érhető el, hanem a tudományos intézetek céltudatos tönkretétele és privatizálása útján. Úgy tűnik, a kormányt nem zavarja, hogy tevékenysége ellentétes az Oroszországi Föderáció tudományos életét szabályozó törvényekkel, valamint az orosz Biztonsági Tanács, az Államtanács elnöksége és az Oroszországi Föderáció Elnöke mellett működő Tudományos és Fejlett Technológiák Tanácsa által Oroszország tudományos-műszaki fejlesztéséről hozott közös rendeletével, nincs tudatában annak, hogy a saját tudományától megfosztott Oroszországnak mi lesz a sorsa a modern világban.” – írják levelükben a szentpétervári tudósok.
A tudományos intézetek egyelőre tehát megmenekültek a vagyonadó veszélyétől, a kérdés csak az, hogy meddig? Dr. Erdélyi Árpád TéT-attasé (Moszkva)
2
Az új központokkal együtt az NSF összesen 24 ERC-t támogat a bioengineering, a földrengéskutatás, a formatervezés, a termelő és gyártórendszerek, valamint a microelektronikai rendszerek és az információs technológia területén.
Az NSF négy új mérnöki kutatási központ létrehozását támogatja Az USA Országos Tudományos Alapítványa (NSF) négy új mérnöki kutatási központ felállítását jelentette be október elején.
Dr. Takács István TéT-attasé (Washington)
Extrém ibolyántúli fény, gyógyíthatatlan betegségek kezelésére szolgáló beültethető elektronika, vihar előrejelzés, környezetkímélő vegyipari termelés – mindezen célok az újonnan létrehozott egységek munkája révén realizálódhatnak a Mérnöki Kutatási Központok (Engineering Research Centers – ERC) hálózatának keretében. Az NSF a következő öt évben 68 M USD-t biztosít az öt új központ számára.
A nemek egyenjogúsításával foglalkozó központ: új kutatóközpont Németországban A szövetségi női-családügyi-ifjúsági miniszter asszony nyitotta meg október 27-én Berlinben az ún. Gender kompetencia központot, mely a Humboldt Egyetem egyik intézetében kapott helyet. Az új kutatóintézet alkalmazott kutatásokat folytat majd a Gender-Mainstraiming folyamatok támogatásához, azaz a nemek egyenjogúsításának megvalósításához. A helyszín kiválasztása nem véletlen: a Humboldt Egyetemen már évek óta működik egy kutatócsoport, mely inter- és transzdiszciplináris kutatómunkát folytat a nemek helyzetéről Németországban.
Mind a négy új központot egy-egy egyetem mellett hozták létre, azokkal együttműködő partnerként. A mérnöki központok legfeljebb 10 évig élvezhetik az NSF támogatását, ezt követően önállóvá válnak. A négy központ a következő öt évben kb. egyenlő arányú (17-17 M USD) támogatást kap. Az ERC-hálózat új elemeinek profilja: • Az extrém ibolyántúli fénnyel kapcsolatos tudományos kutatást és műszaki fejlesztést végző központot (Engineering Research Centre for Extrem Ultraviolet Science and Technology – EUV ERC) Fort Collinsban a Colorado Állami Egyetemen hozták létre. A nanotechnológiai kutatás számára fog rövidhullámhosszú, optikai mérések számára berendezéseket kifejleszteni. • A vegyi anyagok előállításakor keletkezett környezetszennyeződés csökkentése érdekében a környezet számára előnyös katalitikus folyamatok kifejlesztését végzi a Kansas Egyetemen, Lawrence-ben létrehozott Engineering Research Center for Environmentally Beneficial Catalysis (CEBC) • Az Engineering Research Center for Collaborative Adaptive Sensing of the Atmosphere (CASA) Amherstben, a Massachusetts Egyetemen található. Érzékelő hálózat és információs rendszer kifejlesztését fogják végezni a komoly viharok és más atmoszférikus kockázatok tanulmányozása és előrejelzése érdekében azzal a végső céllal, hogy emberek életét mentsék meg és jelentősen csökkentsék az anyagi veszteségeket. • Az Engineering Research Center for Biomimetic Systems (BMES) központja Los Angeles-ben a Dél-Kaliforniai Egyetemen lesz, ahol fejlett mikroelektronikai rendszerek kifejlesztésével lehetővé teszik majd a beültethető eszközök alkalmazását olyan betegségek esetében, mint vakság, bénulás vagy az érzékelési funkciók elvesztése.
A gender mainstreaming elméleti témának tűnik, de igencsak praktikus haszna van a mindennapi életben, különösen abban a fejlett ipari államban, ahol (az NSZK-ban) egészen 1975-ig érvényben volt az a norma, mely szerint férjezett nő férje írásbeli engedélye nélkül nem vállalhatott munkát. A gender angol szó a nemek társadalmi/szociális és kulturális szerepét jelöli, a gender mainstreaming pedig ma már nemzetközileg elfogadott megjelölése annak a stratégiának, mely szisztematikusan figyelembe veszi a nők és férfiak egyenlő megítélését, annak megtervezésétől a teljes végrehajtásig. A német Gender Kompetencia Központ fő feladatai a következők: • a közigazgatási kutatások erősítése, • a magán és állami kutatócsoportok e szakterületen történő munkájának összefogása, • oktatás és tudástranszfer A kompetencia központ az alábbi szolgáltatásokat kínálja: • információk a gender mainstreaming területéről, • szakterületek és cselekvési területek ismertetése, • tanácsadás, elsősorban szövetségi szinten, • rendezvények a kutatási eredmények népszerűsítésére, • oktatás, csatlakozva a berlini Humboldt Egyetem már korábban megkezdett tanfolyamaihoz, • szakértők összefogása és országos szakértői lista gondozása. 3
Az új kutatóintézet Moszkvában, és talán nem véletlenül a legnagyobb orosz olajgeológusról elnevezett Gubkin utcában épült fel, azon a környéken, ahol a fővárosi tudományos intézmények egész sora található.
Az új kutatóközpont első projektjei: • férfi/női adatok figyelembevételével súlyozott gazdasági és oktatási statisztikák készítése, kvantitatív és kvalitatív elemzésekkel, • multimédia program kidolgozása, • best-practice lista készítése, a tartományi tapasztalatok alapján • saját internetfórum készítése
A 18 millió dollárba került épület létesítését teljes egészében a JUKOSZ finanszírozta. Ez Oroszországban az első eset, hogy az üzleti szféra ekkora összeget áldoz a tudomány fejlesztésére. A tervek szerint – mint azt Mihail Rogacsov, az intézet igazgatója elmondta – a jövőben évente 10 millió dollárt biztosít a JUKOSZ az itt folyó kutatásokra.
A Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium örömmel üdvözölte az új kutatóintézet létrejöttét. A BMBF ugyanis már évek óta szorgalmazza a maga területein a nők egyenjogúsítását: „Nők az oktatásban és a kutatásban” elnevezésű programja e két szakterületen igencsak elhanyagolt helyzetben lévő nőkön kíván segíteni.
Az új moszkvai kutatóintézet a négy éve ugyancsak a JUKOSZ tulajdonában lévő stocktoni (Nagy-Britannia) Davy Process Technologies mintegy tökéletesített változata.
A november 5-én „Esélyek a nőknek” címmel rendezett hannoveri konferencián a szövetségi miniszter asszony további 92 millió eurót ígért a programhoz. A cél az, hogy az eddigi (átlagosan) 11%os női arányt a felsőoktatási intézményekben 40%ra emeljék. A 11% is már nagy eredmény: 1998ban ugyanis még csak 9,8% volt a női professzorok aránya a német egyetemeken. A folyamatos támogatásnak köszönhető, hogy – idén először – több leány iratkozott be a felsőoktatási intézményekbe, mint fiú. Az eddigi eredmények igen örvendetesek, de még messze nem kielégítőek: a hiányszakmának számító természettudományos és mérnöki szakokon ugyanis még csak elvétve találni női hallgatókat, nem beszélve az oktatói és kutatói gárdáról. Az új kompetencia központ statisztikái majd abban is segítenek, hogy mely területekre kell a BMBF-nek fokozott figyelmet fordítani.
Természetes, hogy itt Moszkvában nemcsak a kutatásban használatos berendezésekre és műszerparkra, hanem a tudósokra is sok pénzt költ a tulajdonos. Igyekeztek tudományterületük legjobbjait megnyerni az itt folyó kutatásokhoz. Azt, hogy a kutatók között mennyi az orosz és mennyi a külföldi, az intézet tudományos igazgatója nem árulta el. Annak ellenére, hogy a kutatóintézet hivatalos megnyitójára még nem került sor, a tudósok már birtokba vették az épületet, a projektekben megkezdődött a munka. Érdekesség, hogy az intézet tudományos vezetése a kutatócsoportokba olyan orosz tudósokat is szép számmal meghívott, akik évekkel ezelőtt nyugaton vállaltak munkát és volt hazai intézetükbe nem törekedtek visszatérni. Rogacsov igazgató szerint nehéz megmondani, hogy e tudósok hazatérésében mekkora szerepe volt az „orosz nyírfák iránti nosztalgiának” és mekkora a modern műszerparknak. Ő maga – mielőtt ide szerződött – kémikusként egy oroszországi kutatóintézetben dolgozott, amelyet nem hagyott volna ott, ha laboratóriumában csak fele annyi modern műszer lett volna, mint az új kutatóintézetben.
Bádonfai Judit TéT-attasé (Berlin)
Új moszkvai olajipari kutatóintézet A JUKOSZ a cég vezetőivel kapcsolatos problémák ellenére sem adta fel azt a tervét, hogy Oroszország legnagyobb olajipari vállalata legyen, illetve ezzel párhuzamosan helyet foglaljon magának a transznacionális szénhidrogén-ipari óriások sorában is.
Bár konkrét számokról nem esett szó, az intézet igazgatója elmondta, hogy kutatóiknak a nyugatiakkal összemérhető jövedelmet biztosítanak. Az új kutatóintézet létrehozása egy keserű igazságra is ráirányította a figyelmet: az orosz olajipari óriás nem jótékonyságból támogatja a tudományt, hanem tisztán üzleti megfontolások vezérlik. Ráadásul az oroszországi tudományos élet finomságaiban nem igazán járatos üzletemberek egyszerűen és logikusan cselekedtek: a kutatógárda kiválasztásánál az oroszországi tudósokkal szemben előnyben részesítették külföldön dolgozó honfitársaikat.
E célokat követve alapította meg a cég saját olajipari kutatóintézetét, amelynek elsődleges feladata, hogy fejlett technológiák alkalmazásával olyan új kőolajkutatási, kitermelési, szállítási és feldolgozási eljárásokat honosítson meg a vállalat tevékenységi területein, amelyek jelentős mértékben csökkentik a termelési költségeket és javítják a késztermékek minőségét, növelve egyúttal a vállalatcsoport profitját.
4
rán a hallgatók a szaktárgyakat oroszul és angolul hallgatják, majd disszertációjuk megvédése után orosz diplomájuk mellé megkapják a francia kőolajintézet bizonyítványát is.
Mindezzel párhuzamosan a JUKOSZ sokat tesz a hazai friss diplomások tudományos pályán történő elindításáért is. Kétéves posztgraduális képzésre hívja meg az ország azon körzeteinek legjobb pályakezdőit, ahol a cég kőolaj-kutatási, kitermelési és feldolgozási tevékenységet folytat. A képzés so-
Dr. Erdélyi Árpád TéT-attasé (Moszkva)
Információs társadalom időn belül az optikai processzorok a mindennapi kereskedelemben is kapható, szuperteljesítményű termékek központi egységeként kerüljenek forgalmazásra. A fejlesztők szerint termékük árban is versenyképes a hagyományos DSP-eszközökkel, s véleményük szerint 5 éven belül az eszköz „csip méretűre” csökkenthető, további néhány év múlva pedig csipek részeként a csipek részei közötti rendkívül gyors kommunikáció eszközeként szerepelhet.
Fénysebességgel működő új izraeli elektrooptikai processzor Egy kis izraeli K+F vállalkozás forradalmian új elektrooptikai processzort (optical digital signal processor – ODSP) fejlesztett ki, amely másodpercenként 8000 milliárd művelet elvégzésére alkalmas, s így ezerszer gyorsabb a ma ismert leggyorsabb digitális processzoroknál. Az új, „EnLight” névre keresztelt processzor elsősorban azokon a területek ígér forradalmi áttörést, ahol rövid idő alatt nagy mennyiségű adatot kell feldolgozni: a katonai területeken, a meteorológiában, a repülőterek biztonsági technikáiban, illetve a multimédia és speciális kommunikációs technológiák területén alkalmazhatják sikerrel az újdonságot. Egyes szakértők szerint a katonai, titkosszolgálati és biztonsági ipar arculatának teljes átformálását hozhatja az új eszköz alkalmazása. Elképesztő gyorsasága ellenére az új eszköz nem nagyobb mint egy hagyományos elektronikus kártya (15 cm x 15 cm és mindössze 1,7 cm vastag), de kapacitása szuperkomputerek hálózatának teljesítményével egyenlő.
Dvorszki László TéT-attasé (Tel-Aviv)
India az új célpont az izraeli telekomunikációs cégek számára Az „Israel Export Institute” kezdeményezésére és anyagi támogatásával 10 izraeli telekommunikációs cég képviselői utazott Indiába október végén. Az izraeli export szakértők elemzése szerint India hatalmas és eddig szinte feltáratlan lehetőséget jelent az izraeli telekommunikációs cégek számára. Az általuk mintegy 5 milliárd dollárosra becsült piacon szerintük jelenleg lényegesen kevesebb csatorna működik, mint amennyit az ország mérete és lakossága megkívánna. Az izraeli cégek képviselői indiai kollégáikkal találkoznak, s üzleti együttműködésekkel, közös fejlesztésekkel igyekeznek jobban kiszolgálni a piacot.
Ezt az új optikai processzort a MILCOLM katonai technológiai kiállításon mutatták be Bosztonban október közepén. Az eszközt a cég három évi kutató-fejlesztő munkával állította elő, a fizika, az optika és a jelfeldolgozás területén kiváló profeszszorok egy csoportjának a segítségével. Szerintük a siker az eredeti, szokatlan sőt időnként kalandorságig merész típusú együttgondolkodás eredménye. Az eredeti gondolkodást külső szakértők is megerősítik hozzátéve: a legtöbb cég fejlesztéseiben az optikai jelek elektronikus jellé alakítására koncentrált, nem az optikai jelfeldolgozásra. Így már az indító gondolat is igen merésznek számít.
Az izraeli telekommunikációs ipar nem újdonság az indiai piac számára: 2002-ben mintegy 52 M USD értékű izraeli exportcikk jelent meg Indiában, ami 60%-os növekedést jelentett az előző évihez képest. 2003 első félévében mintegy 206 M USD értékű telekommunikációs eszközt exportáltak Indiába, de reményeik szerint év végéig sikerül elérniük a 70 M USD értéket. Jelenleg mintegy 100 izraeli telekommunikációs cég aktív a hatalmas indiai piacon.
Az eszközt előállító céget 1999-ben alapították Izraelben. Mindössze 32 alkalmazottja van, igaz csaknem mindegyikük tudományos fokozattal rendelkező tudós vagy mérnök. A cég az első perctől az optikai processzor technológiára koncentrált, s azt a nem kis célt tűzte maga elé, hogy belátható
Dvorszki László TéT-attasé (Tel-Aviv)
5
TéT-együttműködés egy végső audit elvégzésével ellenőrzik, majd az esetlegesen fennmaradó pénzről levelezés útján történik megállapodás. Amerikai részről bejelentették, hogy kezdeményezni fogják az intézményközi kapcsolatokat előtérbe helyező TéT együttműködési modellnek megfelelő, korszerűsített új TéTegyezmény létrehozását. A magyar delegáció egyúttal jelezte a kutatói mobilitás az amerikai vízumgyakorlatból fakadó nehézségeit: az amerikai fél általánosan megoldandó problémaként kezeli az ügyet, törekednek a jelenlegi helyzet javítására.
A magyar–amerikai TéT vegyes bizottság washingtoni ülése és a kapcsolódó intézményközi megbeszélések A magyar és az amerikai kormány 2000-ben megújított TéT együttműködési megállapodása alapján, 2003. november 20-án Washingtonban tartotta ülését a magyar-amerikai tudományos és technológiai együttműködési vegyes bizottság soron következő, 13. ülése. Az eseményre kiutazó magyar delegáció – TéT kapcsolataink intézményközi együttműködések felé fordulásának megfelelően – az alkalmat felhasználta a vezető amerikai TéT-intézményekkel folytatott megbeszélések lebonyolítására, illetve a magyar származású kutatókkal való találkozókra is. A küldöttségben, amelynek vezetője dr. Siegler András, az Oktatási Minisztérium kutatás-fejlesztési helyettes államtitkára volt, a Külügyminisztérium és Oktatási Minisztérium K+F HÁT mellett az Egészségügyi és Családügyi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, valamint a Magyar Tudományos Akadémia is képviseltette magát
Látogatás az NSF-nél Az elsősorban alapkutatásokat finanszírozó amerikai kormányügynökség munkatársaival folytatott megbeszélés első részének célja az intézményközi kapcsolatok fejlődési lehetőségeinek áttekintése volt. Dr. Siegler András a magyar intézményi, törvényi, finanszírozási reformok, illetve az EU-tagságból következő változások ismertetése során hangsúlyozta, hogy a barcelonai célokkal összhangban elsősorban a saját magyar szükségletek indokolják a változtatásokat, amelyek elsődleges célja a kutatási eredmények gazdasági hasznosításának elősegítése az állam és a magánszféra újszerű partnerkapcsolatának révén. A beszámoló nyomán kibontakozó élénk beszélgetés számos témát érintett (adó jellegű ösztönzők, ipari-akadémiai kapcsolatok ösztönzése, szellemi tulajdonjogok stb.). Az intézményközi kapcsolatok jövőjével kapcsolatban dr. Siegler András bejelentette, hogy a 2004. január 1-jével létrejövő NKTH várhatóan csatlakozni szándékozik az NSF-OTKA-MTA megállapodáshoz, amitől a magyar oldalon rendelkezésre álló anyagi források jelentős növekedése remélhető. A jövőbeli projektegyüttműködések lehetséges témáinak azonosítása érdekében átadta a 2001-2002-es győztes NKFP pályázatok rövid ismertetését és kapcsolati információit. Dr. Szegő Károly az MTA képviseletében elmondta, hogy magyar szempontból nem tartja optimálisnak azt, hogy nemzetközi együttműködéseiben az NSF elsősorban mobilitást támogat. Kathryn Sullivan, az NSF nemzetközi együttműködési irodájának nemzetközi vezetője válaszában jelezte, hogy jelenleg folyik az NSF támogatási gyakorlatának újraértékelése, amelynek egyik szempontja a „travel grant” helyett a tényleges tevékenység támogatása felé fordulás, ugyanakkor a nemzetközi együttműködések támogatásánál továbbra is a bottom-up megközelítést kívánják alkalmazni.
A TéT VB ülése Az ülésnek különös jelentőséget kölcsönzött, hogy a Magyar–Amerikai Közös Alap forrásainak kimerültével a két ország kutatási intézményeinek közvetlen együttműködésén alapuló új szakasz előkészítése került napirendre. A felek igen pozitívan értékelték a MAKA szerepét a két ország TéT kapcsolataiban: a Közös Alap támogatásával 1990 óta több mint 5 millió USD és 600 millió Ft ráfordítással összesen 253 kutatási projekt, 55 workshop és több mint 120 kapcsolatépítő utazás valósult meg, a két ország legjelentősebb kutatási intézményei és több mint kétezer kutató, köztük Nobel-díjasok, illetve igen sok kapcsolatot kereső fiatal részvételével. Ezután dr. Siegler András tájékoztatást adott a magyar kormányzati TéT intézményrendszer változásairól, a K+F és innovációs projektek új finanszírozási rendjéről, az EU-tagság kínálta lehetőségekről. Az eddigi együttműködések számbavétele érdekében a MAKA titkárság vezetője összegezte az alap teljes tevékenységéről készült statisztikákat, illetve bemutatta a 2000-2003. közötti utolsó szakaszt ismertető jelentést. A pénzügyi jelentést és az összefoglalót a VB (dr. Groó Dóra titkárságvezető tevékenységét nagyra értékelve és megköszönve) elfogadta, és úgy határozott, hogy az alap számláit 6
International Centerben másnap, nov. 21-én tartott megbeszélésen az Egészségügyi Minisztérium, illetve MTA NIH-hel való intézményközi együttműködése, illetve a Közös Alap megszűnése után a meglévő kapcsolatok fenntartásának lehetőségei voltak napirenden.
A megbeszélés második részében az egyes szakterületek együttműködési lehetőségeiről esett szó. Az NSF informatikai tevékenységének ismertetése során (ld. http://www.cise.nsf.gov/). Peter Freeman igazgatóhelyettes (a budapesti World Science Forum plenáris előadója, aki meleg szavakkal emlékezett meg a rendezvényről) elsősorban a számítógépes infrastruktúrával kapcsolatos elemeket, valamint azt emelte ki, hogy a számítógéprendszerek fejlesztése során elsősorban a különböző innovatív alkalmazások specifikus igényeit kívánják figyelembe venni (systems in context) – ez utóbbira példaként ismertette a „virtuális obszervatórium” projektet, amelyben Szalay Sándor akadémikus is vezető szerepet játszik. A magyar Informatikai Minisztérium képviselőivel való 2003. májusi megbeszélések folyományaként 2004 májusában közös ICT-workshopra kerül sor Budapesten, amely többek között a megnyíló világbanki, illetve EU együttműködési lehetőségeket is meg kívánják vitatni. Dr. Siegler András válaszában utalt a K+Finfrastruktúrafejlesztés lehetőségére a Strukturális Alapok forrásaiból. A kutatást, oktatást és alkalmazásokat integráló központok tapasztalataival, fejlesztési lehetőségeivel kapcsolatban a magyar fél röviden ismertette az NSF Engineering Research Center programjának ihletésére létrehozott magyar Kooperatív Kutatási Központokat (kiemelve sikertörténet jellegüket), illetve a továbbfejlesztési elképzeléseket. Az amerikai fél az anyagtudományi, illetve nanotechnológiai területen működő NSFtámogatású központok bemutatása kapcsán hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a tevékenységből ne csak a magánszféra, hanem az oktatási tevékenység, a diákok is profitáljanak, ne csak posztgraduális, hanem középiskolai szinten is.
Homecoming Forum A washingtoni Kossuth-házban tartott beszélgetés a 2003. március 9-i, a Homecoming Forum szervezetet (l. http://www.hungarianamerica. com/ homecoming/) elindító nagykövetségi találkozó folytatásaként arra kereste a választ, miként kamatoztathatná az USA-ban élő fiatal emigrációs nemzedék Magyarország javára ismereteit, tapasztalatait, versenyszemléletét és vállalkozó kedvét, akár hazájába visszatérve akár – kapcsolatai révén – az USA-ban (hangsúlyozva a kétirányú, de az USA – Magyarország irányban felerősödő mozgást). Az önszerveződő, bottom-up módon jelentős kezdeményezéssé terebélyesedett Homecoming Forum vezetőivel tartott találkozón dr. Siegler András tájékoztatott a magyarországi reformokról, kiemelve a hallgatóság számára legfontosabb szempontokat, a K+F hazai felértékelődését, a gazdasági célok szolgálatának előtérbe kerülését, illetve ismertette a hazatéréssel és mobilitással kapcsolatos hazai és európai lehetőségeket és kezdeményezéseket. A Homecoming Forum jelenlegi tevékenységének középpontjában egy internet alapú, ún. Hunexportál létrehozása áll, amely hármas funkciót látna el: egyrészt a kinti dolgozók adatait és felajánlásait tartalmazó strukturált adatbázis, másrészt transzkontinentális állásközvetítő (elsősorban a hazai lehetőségek hatékony ismertetése), harmadrészt a kétirányú mobilitás összetett problémakörével „egy ablakos” struktúrában foglalkozó információs és networking szolgáltatás. Ennek működtetéséhez keresnek anyagi támogatást: a résztvevők számos ingyenes felajánlása után mintegy 7-8000 USD összeg hiányzik a rendszer beindításához.
Látogatás a Nemzeti Egészségügyi Intézetekben (NIH) A program első pontjaként Simonyi András washingtoni magyar nagykövet részvételével rövid megbeszélésre került sor Michael Gottesmannal, az NIH kutatási igazgatóhelyettesével. Ezután Kunos György, az NIH Alkohol- és Drogfogyasztási Kutató Intézet vezetője szervezésében, Simonyi András, valamint dr. Siegler András előadást tartott az NIH-ben dolgozó magyarok, illetve érdeklődő NIH-munkatársak számára a magyar–amerikai kapcsolatok, a magyar K+F-szféra reformjai, illetve az USA-ban dolgozó magyar kutatók anyaországi együttműködései és esetleges hazatérési lehetőségei tárgyában. Az előadásokat fórum, illetve fogadás követte, amelynek során a mintegy 50 (túlnyomórészt magyar származású) jelenlevő elsősorban az együttműködés-hazatérés témával kapcsolatban mutatott jelentős érdeklődést. Az NIH külkapcsolatokkal foglalkozó hivatalában, a Fogarty
A delegáció tagjai a kezdeményezés üdvözlése mellett számos, a Hunex Portál számára jól használható hazai és európai erőforrásra hívták fel a figyelmet, illetve hangsúlyozták, hogy a két célt – kutatási kapcsolatok építése az óhazával és a hazatérés feltételeinek tisztázása, illetve javítása – jól el kell különíteni egymástól, miután más-más kommunikációt igényelnek, és Magyarországon is részben másokat kell a két témában megszólítani. A kétféle célt a Hunex portálon is érdemes jól felismerhetően megjeleníteni.
7
erős az alkalmazott K+F és innovációs szükségletek saját vezetésű kielégítésére, ezért ezek finanszírozásához a köz- és magánszféra speciális partnerségét kellett létrehozni, egy önszabályzó és számos garanciális elemet tartalmazó rendszer segítségével. Az EU-taggá válással kapcsolatban kiemelte, hogy az új tagok hosszú távon is külön jellegzetességeket mutatnak majd, többek között az USA-hoz való pozitívabb viszony szempontjából is. A tudósok nálunk fontos társadalmi véleményformálók, ezért is igen fontos megtartani jelenlegi, többnyire USAbarát hozzáállásukat – a bővítés ilyen módon jelentős pozitív hatással lehet az egész EU-USA kapcsolatrendszerre. Kathie Olsen üdvözölte és sok sikert kívánt az innovatív magyar kísérlethez, felhívva a figyelmet a részben hasonló jellegzetességeket mutató amerikai EPSCOR-programra, amelynek célja a gyengébb tagállamok felhozása a magánszféra és a közszféra együttműködésével, többek között olyan eszközökkel, mint a szabadalmak állami felvásárlása. A különböző érdekeket magas kormányzati szinten megjelenítő és koordináló TTTTvel az amerikai PCAST-et (ld. http://www.ostp.gov/PCAST/pcast.html) vetette egybe, amelyben a különböző szereplők részvétele, a többcsatornás döntéselőkészítés teremtheti meg az innovációs rendszer egyenetlenségei (pl. az orvosi kutatások túlsúlya a finanszírozásban) kiigazításának feltételeit.
Látogatás az Amerikai Tudományfejlesztési Társaságnál (AAAS) Az USA vezető nemkormányzati tudományszervező intézménye, a Science hetilapot is kiadó Amerikai Tudományfejlesztési Társaság (AAAS) vezérigazgatója, Al Leshner a kötetlen, informális beszélgetés során elsősorban a tudomány kommunikációjával kapcsolatos témák kerültek terítékre. Az AAAS nagy hangsúlyt fektet a tudományos újságíró képzésre, illetve a velük fenntartott kapcsolatokra, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a kutatókat is tudatosan képezzék tevékenységük kommunikációjára a társadalom irányába. A magyar fél ismertette a Mindentudás Egyeteme, illetve az ehhez kapcsolódó website sikertörténetét. A World Science Forummal kapcsolatban Al Leshner szerint Budapest ideális pozícióban van ahhoz, hogy a tudománynak jelentős politikai és társadalmi publicitást nyújtó rendszeres világtalálkozó állandó helyszíne lehessen. Ezután röviden ismertette a „AAAS fellows” programot, amelynek mára mintegy 1600 végzettje van, akik a gazdaság, kormányzat és politika befolyásos helyein viszik közelebb a tudomány szempontjait a döntéshozatalhoz. A volt AAAS-fellow-k máig tartják egymással és az anyaintézménnyel a kapcsolatot, és fellépésükkel nem elhanyagolható mértékben képesek befolyásolni a kormányzati közhangulatot a tudománynyal összefüggő kérdésekben.
A megbeszélésen dr. Siegler András felvetette a NATO nem-katonai tudományos programjai eróziójának kérdését is. Szeptember 11. után különösen fontos a biztonsággal kapcsolatos civil K+F, amely a Tudományos Programnak nem tradicionális öszszetevője, ugyanakkor a NATO számára jelentős többletpotenciált hordoz, annál is inkább, mert a tapasztalatok igazolták, hogy a NATO-programok jelentős, más módon nem elérhető tudományos potenciált képesek megmozgatni. A Science Programme-nak a Division of Public Diplomacy alá helyezése viszont ezzel ellentétes üzenetet hordoz. Az amerikai fél láthatóan értékelte a kérdés jelentőségét, és közölte, hogy a közeljövőben belső értekezletet hív össze annak megvitatására. (A témában Siegler András konzultált az USA oldalon illetékes NSF képviselőivel, valamint Vigdor Teplitz-cel, a NATO Tudományos Tanács USAképviselőjével is.)
Tárgyalás az OSTP-ben A Fehér Ház Tudomány és Technológiapolitikai Hivatalában Kathie Olsen tudományos igazgatóhelyettessel tartott megbeszélésen először az USA-ba történő beutazás problémáiról esett szó. A magyar fél elmondta, nem az érthetően megszigorodott biztonsági eljárásokat kérdőjelezzük meg, hiszen szeptember 11. után azok érthetőek, hanem azt a módot, ahogy ezeket az eljárásokat a gyakorlatban a kutatókkal szemben alkalmazzák. A válasz szerint az OSTP ismeri a problémát, a helyzetet maguk is igen aggasztónak tartják, és bár a közeljövőben a biometrikus azonosítás kötelezővé válásával a helyzet még tovább romolhat, az új Belbiztonsági Minisztériummal közösen aktívan dolgoznak a mainál minden szempontból kielégítőbb megoldás megtalálásán. A rendelkezések végrehajtásánál jobban kell ügyelni a járulékos üzenetekre és a kommunikációra.
Látogatás a NIST-ben
Ezt követően dr. Siegler András ismertette a magyar K+F intézményi reformok lényegét, résztelesebben kitérve az OSTP szempontjából különösen érdekes TTPK és TTTT struktúrájára és működésére. Hangsúlyozta, hogy nálunk (az USA-val szemben) a magánszféra nem elég fejlett és tőke-
A Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Hivatalban tett látogatáson dr. Arden Brement, a NIST igazgatója elmondta, hogy az intézmény továbbra is elsősorban az alkalmazott fizikai, illetve mérnöki tudományokra koncentrál, olyan friss prioritásokkal, mint nanotechnológia (több, mint 30 éves ta8
gatást nyújt a következő 3 évben. A beérkezet 46 projekt közül tudományos szakértői bírálatok alapján 31 került elfogadásra. Ezek szakterületi megoszlása: 12 orvostudományi, 5-5-5 informatikai, környezetvédelmi, ill. agrártudományi, 2 biotechnológiai és 1-1 anyagtudományi, ill. a kulturális javak megőrzésével kapcsolatos projekt. Az ülésen sor került még két úgynevezett kiemelt jelentőségű projekt elfogadására is, amelyeket az olasz fél az előbbieknél jelentősebb mértékben egyoldalúan támogat. Az egyik a milánói és a veszprémi egyetem kooperációja az orvosi informatika és a távgyógyítás területén, a másik a sienai egyetem és a szegedi egyetem közös gyógyszerfejlesztése. Örvendetes tény, hogy összesen 20 olasz város egyeteme, ill. kutatóintézete vesz majd részt a projektekben.
pasztalatokra építve), biotechnológia és biztonsági K+F. A NIST elmúlt évének fontos fejleménye az új Advanced Measurements Laboratory megnyitása. A NIST intézeteiben jelenleg 5 magyar dolgozik – a külföldi kutatók (ezen belül a NIST által finanszírozottak) kiválasztása szigorúan bottom-up módon történik, ebbe bilaterális intézményközi tárgyalásokkal nem lehet beleszólni. A magyar reformokhoz, illetve a vállalati K+F erősítését célzó magyar innovációpolitikai prioritásokhoz kapcsolódva a NIST munkatársai ismertették a nagy kockázatú vállalati (ipari vezetésű) K+F-projektekhez társfinanszírozást nyújtó Advance Technology Program (ATP) működését. Figyelemreméltó volt annak erőteljes hangsúlyozása, hogy a támogatás elnyeréséhez a vállalatnak igen alaposan szigorúan demonstrálnia kell, hogy a szükséges finanszírozást más forrásból nem tudja megszerezni. A külföldi intézmények alvállalkozói szerepben juthatnak ATP-támogatásokhoz, de minden esetben demonstrálni kell a projekt gazdasági hasznát az USA számára.
A TéT-munkaterv aláírásán részt vett Szabados Tamás, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára és Kovács István nagykövet is. Az aláírt munkaterv, benne a nyertes projektek jegyzékével megtalálható az olasz Külügyminisztérium honlapján (www.esteri.it).
Roboz András stratégiai referens Kutatás-fejlesztési Stratégiai Főosztály, OM
A kétoldalú tudományos kapcsolatok jelentősége a számos multilaterális együttműködés és különösen az EU 6. kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramja mellett sem csökken. Olaszország Magyarország egyik legfontosabb partnere e tekintetben, és az eddig támogatott bilaterális projektek sikeresen készítették elő a közös részvételt a COST, EUREKA, NATO és EU-s K+F pályázatokon.
Magyar–olasz TéT vegyes bizottsági ülés 2003. november 6-7-én került sor a magyarolasz tudományos és technológiai (TéT) kormányközi vegyes bizottság XVI. ülésére Rómában. A vegyes bizottság az 1965-ben megkötött tudományos-műszaki egyezménynek megfelelően értékelte a két ország elmúlt 4 éves együttműködését és elfogadta a következő 4 évre vonatkozó közös TéTmunkatervet. A hagyományosan jó magyar-olasz tudományos kapcsolatok keretében az elmúlt időszakban különösen sikeres volt a kooperáció a részecskefizika, a lézertechnológiák, az orvostudományok, a környezetvédelem, az agrártudományok és az informatika területén. A további együttműködés anyagi kereteit fogja bővíteni – életbelépése után – az idén májusban, a Magyar Kutatásfejlesztési Napok keretében Rómában aláírt új, korszerű, kétoldalú kormányközi TéT-megállapodás.
A magyar–olasz vegyes bizottsági ülés súlyát tovább növelte az a vendéglátóink által is ismert tény, hogy éppen megelőzte a Budapesten november 8. és 10. között megrendezett World Science Forumot, amelynek témája a tudomány és társadalom kapcsolata volt. A konferenciára 11 fő érkezett Budapestre Olaszországból is. Közülük Sergio Barabaschi professzor, az Euro CASE alelnöke a tudásalapú gazdaság szekció egyik vezető előadója volt. A magyar TéT-delegáció további TéT politikai konzultációkra is felhasználta római tartózkodását. Látogatást tettek az olasz Gyáriparosok Szövetsége (Confindustria) Kutatási, Innovációs és e-Gazdasági Főigazgatóságán, ahol Paul Annunziato főigazgató tájékoztatta őket az olasz ipari kutatás és ezen belül a kis- és közepes vállalatok helyzetéről. Számos kezdeményezésük közül az ún. országos kompetencia térkép elkészítése nemzetközi partnerkeresésüket is segíti, ennek alapján a Magyar– Olasz Üzleti Tanács első ülésén, 2003. december 1jén Budapesten a K+F együttműködési lehetőségeket is meg fogják vizsgálni. Fogadta a delegációt az Európai Kutatásról Tájékoztató Országos Ügynökség (APRE) igazgatója Diassina Di Maggio asz-
A vegyes bizottsági ülésen résztvevő magyar delegáció élén Kleinheincz Ferenc, az Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési Nemzetközi Főosztályának vezetője állt, az olasz delegáció vezetője Lucio Alberto Savoia, a Külügyminisztérium Kulturális Együttműködési Főigazgatóságának helyettes vezetője volt. A vegyes bizottság kiválasztotta a nyáron közösen meghirdetett pályázatra beérkezett kutatási projektek közül azokat, amelyek megvalósításához a két kormány mobilitási támogatást nyújt a 9
A kínai partner kiemelte dr. Ma Songde úrnak, a MOST miniszterhelyettesének 2003. júliusi, magyarországi látogatása során szerzett pozitív tapasztalatait, és örömmel vennék, ha a 2004-ben megalakuló Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal vezetője hivatalos látogatást tenne Kínában.
szony, akivel áttekintették a két ország eddigi részvételének tapasztalatait a 6. Keretprogramban, valamint PC, NCP és IRC rendszerük jellemzőit. A Gazdasági és Pénzügyminisztériumban Paola De Cesare főigazgató asszonnyal került sor egy konzultációra az EU strukturális alapjainak felhasználásáról a regionális innováció támogatására.
A felek a TéT-együttműködés területén továbbra is kiemelten fontosnak tartják a biotechnológia mezőgazdasági és élettudományi, a környezetvédelem és megújuló természeti erőforrások, a kommunikációs technológiák és az új anyagok alkalmazása területén megvalósítandó projekteket, továbbá előnyben részesítik a pályájuk kezdetén álló fiatal kutatók bekapcsolódását a közös projektek megvalósításába.
Dr. Pánczél Mária TéT-attasé (Róma)
Élénkülnek a magyar–kínai TéT-kapcsolatok A 2002-ben megújított magyar–kínai tudományos és technológiai együttműködés eredményeinek értékelésével, új együttműködési projektek elfogadásával 2003. szeptember 21-én, Pekingben került sor a magyar–kínai TéT vegyes bizottság ülésére. A magyar delegációt Kleinheincz Ferenc, az OM Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárság Kutatás-fejlesztési Nemzetközi Főosztályának vezetője vezette. Kínai partnere Zhang Zhiqin, a Tudományos és Technológiai Minisztérium (Ministry of Science and Technology /MOST/) főosztályvezető-helyettese volt.
A magyar–kínai kétoldalú kormányközi TéTegyüttműködés második pályázati felhívásának eredményeként beadott pályázatok száma 26 volt. A felek ennek alapján megállapították, hogy a kölcsönös érdeklődésre számot tartó projektek közül legtöbb a biotechnológiai alkalmazások területéről került ki (mezőgazdaság, élelmiszertudományok és élettudományok). A jelen kétoldalú TéT vegyes bizottsági ülésen 22 pályázat támogatásáról döntöttek, és megállapították, hogy ez a szám megfelel az első pályázati felhívás előtti várakozásoknak, ezáltal a közös projektek száma 35-re emelkedett. A kínai fél tájékoztatása szerint partnereink részt kívánnak venni az EU 6. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjában, ahol örömmel vennék magyar kutatócsoportokkal történő konzorciumok megalakítását. Ehhez kiindulásként jó eszköznek tekintik a kétoldalú kormányközi TéT-együttműködés keretében megvalósítandó projekteket.
Magyar részről a kínai fél tájékoztatást kapott a magyar K+F irányítási rendszer átfogó reformjáról, az új innovációs törvényről, a K+F-szektor kormányzati szintű intézményes megerősödéséről, ami magában foglalja egy új, Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal megalapítását, a K+F finanszírozásának stabil rendszerét megalapozó Kutatási és Technológiai Innovációs Alap létrehozását. A magyar delegáció javasolta a közös projektekben való részvételt az EU 6. Keretprogramjában is. A magyar delegáció vezetője kiemelte, hogy a magyar fél nagy fontosságot tulajdonít a tudásalapú gazdaság kiépülésének időszakában a magyar-kínai TéT-kapcsolatok erősítésének, ezért a magyar fél TéT-attaséi poszt létrehozását mérlegeli Pekingben.
A magyar–kínai TéT vegyes bizottság előkészítéseképpen intézménylátogatásokra is sor került. A Shanghai Halászati Egyetemen dr. Cai Shengli professzor és munkatársai adtak tájékoztatást a magyar partnerekkel történő együttműködésről, melynek célja az édesvízi halak szaporításával és tenyésztésével kapcsolatos kutatási eredmények gyakorlatba való átültetése. Ebben a munkában fontos szerepet játszanak a különféle pontyfajták, melyek Magyarországon és Kínában egyaránt közkedveltek a fogyasztók körében.
A kínai delegáció vezetője pozitívan igazolta vissza a magyar fél kezdeményezését és különösen nagyra értékelte a TéT-attaséi poszt létrehozásának szándékát. A kínai fél kiemelte az EU-val és a az ázsiai térségben történő kapcsolatfejlesztés következő elemeit: részvétel a Galileo programban, Kína érdekelt az ITER-programban való részvételben, észak-keleti ázsiai régió kialakítása (Kína-JapánDél-Korea), 6 ország együttműködése (kínai-oroszüzbég-kazah-kirgiz-tadzsik részvétellel). Az anyagtudomány területén amerikai, japán és német partnerekkel működnek együtt. Ezen a területen Magyarország is érdekli a kínai felet.
A Shanghai Anyagtudományi Kutató Központban Cai Anding igazgató – aki korábban Kína magyarországi nagykövetségén volt TéT-kérdésekkel megbízott attasé – adott tájékoztatást az intézet szervezeti átalakításáról és az ott folyó kutatási tevékenységről. Elmondása szerint a bevételes munkák aránya folyamatosan nő. Jelenleg ők gyártják a repülőteret a városközponttal összekötő gyorsvasút 10
lesítését, háromoldalúvá tételét célozza. A magyarosztrák-francia együttműködés keretében harmonizálnák a pályázati kiírások időpontját és feltételeit. Ez az új típusú együttműködés jelentősen megkönnyítené az uniós programokban való összehangolt részvételt. Mivel a háromoldalú projektek mind a három résztvevő országtól kapnának támogatást, így pótlólagos forrásbevonás nélkül is növekedne az egy projektre jutó támogatás mértéke. Az új kezdeményezés természetesen nem helyettesítené az eddigi kétoldalú TéT-együttműködést, hanem csak kibővítené azt.
mágnes párnás alkotórészeinek egy részét, ami számukra jelentős bevételt jelent. Magyarországon a Bay Zoltán Alapítvány Anyagtudományi Intézetével van közös projektjük. A Yangling High Tech Parkban (Xian, Shanxxi tartomány fővárosa mellett) a magyar küldöttséget Hou Xi professzor, a Yangling Egyetem rektorhelyettese fogadta. Elmondta, hogy a közelmúltban épült új kutatóközpont szoros együttműködésben a helyi egyetemmel elsősorban a mezőgazdasági jellegű kutatásokra összpontosít. Ezen belül a növénytermesztés és az állattenyésztés korszerűsítése, új öntözési technológiák megvalósítása (az öntözőberendezések alkatrészeit helyben állítják elő) a fő cél. Hangsúlyt fektetnek a kutatási eredmények azonnali hasznosítására. A régióban lévő gazdaságokat vetőmaggal, tenyészállatokkal és szaktanáccsal látják el. Az egyetemen egyre inkább teret nyer a komplex oktatási szemlélet (egyre több tudományágat oktatnak), a nyelvi képzés és a PhD-rendszer kiterjesztése szintén fontos eleme az oktatási rendszer fejlesztésének. Nagyon fontosnak tartják, hogy az oktatási munka egészüljön ki kutatási tevékenységgel és a kutatási eredmények üzleti célú hasznosításával. Szeretnének közvetlen kapcsolatot kiépíteni a magyar egyetemekkel és kutatóintézetekkel.
A Magyarországon benyújtott 31 kétoldalú magyar–osztrák pályázat közül 27 felelt meg a formai követelményeknek, ezek közül a két fél végül 19-et fogadott el. Így a 20 db 2003–2004-es pályázattal együtt 2004-ben 39 kétoldalú projekt kerülhet megvalósításra. A pályázatok kiválasztásán túl megállapodás született az egyes projektekhez tartozó utazások számáról, a támogatás rendjéről és pénzügyi kérdéseiről. A következő pályázati kiírásra – kedvező döntés esetén a francia kiírással azonos időpontban – 2004 februárjában, a vegyes bizottság 16. ülésére 2004. negyedik negyedévében, Bécsben kerül majd sor. Dávid Ágota, nemzetközi referens Kutatás-fejlesztési Nemzetközi Főosztály, OM
A vegyes bizottsághoz kapcsolódóan a Magyar Köztársaság Pekingi Nagykövetségén pekingi ügyvivőnk fogadta a magyar küldöttséget, és kiemelték, hogy a miniszterelnök pekingi látogatást követően komoly lehetőségek nyíltak a magyar-kínai kapcsolatok fejlesztésére. Magyarország jó eséllyel pályázhat a kínai kelet-közép-európai központ szerepre. A kínai fél elégedett a magyar kapcsolattal, Magyarországot a legfontosabb kelet-közép-európai partnernek tekintik. Célszerűnek tűnik a miniszterelnöki látogatással kapcsolatos kedvező légkört kihasználva a TéT-kapcsolatok erősítése. Kleinheincz Ferenc főosztályvezető Kutatás-fejlesztési Nemzetközi Főosztály, OM
17 új támogatott finn–magyar projekt 2003. október 14-én tartotta soros ülését a finn– magyar kétoldalú K+F vegyes bizottság. Az ülésen a finn–magyar kutatási mobilitási pályázatokról született döntés. A 2004–2005-ös időszakban 17 projekt résztvevői utazhatnak az Oktatási Minisztérium, illetve a CIMO finn mobilitási központ támogatásával egymás országába, és tölthetnek ott egy héttől egy hónapig terjedő időt. A pályázatok elbírálása során a felek figyelemmel voltak arra, hogy mindkét ország számára hasznos témák képviselői juthassanak elsősorban támogatáshoz. A finn fél néhány pályázatot sajnálattal utasított el, mivel a finn szabályok nem teszik lehetővé, hogy az itteni partner nyereségérdekelt vállalkozás legyen.
A magyar–osztrák tudományos és technológiai vegyes bizottság projektkiválasztó ülése
A felek megállapodtak abban is, hogy előkészítik az eddigi pályázatok értékelését, amelynek kimenetele alapján döntenek a jövőbeli együttműködés módjáról. Grosschmid Péter TéT-attasé (Helsinki)
A magyar–osztrák tudományos és technológiai (TéT) vegyes bizottság idei projektkiválasztó ülésére 2003. november 5-én Bécsben került sor. A két delegáció bemutatkozását követően a delegációvezetők kölcsönösen tájékoztatták egymást az elmúlt év tudománypolitikai történéseiről. A felek részletekbe menően megvitatták Franciaország azon kezdeményezést, amely a jelenlegi hagyományos kétoldalú TéT-együttműködés kiszé11
• Az oktatási miniszterek arról írtak alá megállapodást, hogy a nyelvoktatási irányokat egységesítik a két országban: intenzívvé teszik egyrészt egymás nyelvének tanítását (tehát német-francia és francia-német osztályok alakulnak), másrészt a 2. idegen nyelv kiválasztásában is azonos elveket követnek. Az eredmény: a két ország ifjú állampolgárai szinte azonos (nyelvi) szintre kerülnek tanulmányaik befejezésekor, • Külön régiós alapból támogatják addig is az iskolai partnerségek kialakítását, • Ugyancsak a két szakminiszter határozta el, hogy a szakoktatásban – ahol ezt a nyelvi akadályok nem gátolják – csereképzést valósítanak meg, • Ugyanez a meggondolás vezette a mezőgazdasági egyesületek vezetőt is arra, hogy gazdacserét határozzanak el (mezőgazdasági kisüzemi vezetők több hónapos munka-cseréjét).
A német–francia kapcsolatok erősödése a központi mag a közös oktatási és kutatási térség kialakításához Az EU két nagy alapító tagállama szinte évről évre szorosabbra fonja kapcsolatait minden téren. Mindennapossá váltak a két kormányfő közti egyeztetések, azonos külpolitikai hangot képviselnek az unión kívül is, és a lapok ma már – tréfásan – Gerhard Chiracról és Jacques Schröderről, az ikrekről beszélnek. Az új forma, melyhez idén október végén tették meg az első lépéseket: a két ország régióinak együttműködése. Eddig is voltak természetesen testvérvárosok, határos megyék, melyek szorosabban dolgoztak együtt, intézményesített formára azonban eddig nem került sor. Október 28-án Poitiers-ben a német szövetségi tartományok és a francia megyék képviselői viszont azért gyűltek össze, hogy regionális konferencián próbálják egyeztetni érdekeiket. A kétnapos tanácskozás eredménye: egy regionális ernyő megállapodás, a gazdasági, oktatási, kulturális együttműködésről. A konferenciát Schröder német kancellár és Raffarin francia miniszterelnök közösen elnökölték, német részről a tartományi miniszterelnökök nagy része személyesen képviseltette magát. Gazdasági/kulturális téren szinte nem volt ellenvetés az előkészített javaslatokkal szemben az egyetlen igazi problémát az a különbség okozta, hogy míg az egyik állam föderális szerkezetű, a másik nem. Ezért azonnal létrehoztak egy német különbizottságot a föderális szerkezet megreformálására, Franciaországban a kormány pedig a régiók (mint önálló egységek) erősítésén fáradozik.
A legfontosabb, kiemelten kezelt területnek az oktatás és kutatás számít: ezek szinte minden szintjére születtek megállapodások és programelképzelések. Néhány projekt az oktatási megállapodásból: • a partnernyelv bevezetése minden szinten, • oktatási tanfolyamok olyan tanerők számára, akiknek szakértelme közvetlenül hasznosítható a partnerországban (ilyen kétoldalú projekt már eddig is létezett néhány régió között, a tanfolyam centruma a Német–Francia Főiskola, • külön támogatási alap létrehozása azon oktatók, nevelők, tanárok számára, akik diplomájukat a partnerországban fejezik be, • a partnernyelv reklámozására ezentúl (először 2004. január 22-én) az év egy napját Német– Francia Nappá nyilvánítják, • az ARD (első német állami TV-csatorna) és a France-3 csatorna közös programokat indít, súlypontban az audiovizuális oktató anyagokkal, • az ARD és France Télévisions/France-3 által elindított „ReportEur” programjában kétnyelvű riportereket keresnek és jutalmaznak, • a német ARTE TV-csatorna különleges eszközeit felhasználva francia és német régiók kulturális/tudományos és gazdasági adottságainak bemutatását célzó programokat kell támogatni, ill. – új vonás – közös, a 10 új belépő országok régióiról készített hasonló filmeket, • végre be kell fejezni egy közös német-francia történelemkönyv kiadását, mely a két ország nemzeti alaptanterveinek része lesz.
Az első kooperációs régiós keretszerződés egyrészt tematikus (oktatási, tudományos, gazdasági), másrészt bilaterális programokat is tartalmaz. Néhány példa a kétoldalú megállapodásokra partnerrégiók/tartományok között: • Mecklenburg-Előpomeránia tartomány + Poitou-Charente megye közös környezetvédelmi projekteket készítenek (mindkét terület a tenger mellett, az egyik a Keleti-tenger, a másik az Atlanti-óceán partján terül el, így azonos problémákkal küzdenek), • A francia régiós alapból német művészeti központokat és múzeumokat támogatnak, • Ugyancsak a régiós alapból közös német– francia történelemkönyvet készítenek a két ország középiskolái számára, • Brandenburg tartomány és Ile-de-France megye közigazgatási reform végrehajtására partnermegállapodást kötnek,
Néhány projekt a kutatási megállapodásból: • a kompetencia és innovációs hálózatok központi szerepet kapnak a német tartományok és francia régiók együttműködésében, az eddig már kialakult kétoldalú kapcsolatok felmérése után evaluáció és összehasonlító tanulmányok alapján 12
•
•
•
•
ló kutatóinak együttműködését, valamint közös szemináriumokat és workshopokat szervezzenek.
együttműködési (partnerségi) megállapodások előkészítése, az északnémet légi és űrkutatási központok (Berlin-Adlershof, Braunschweig, Göttingen) Aquitaine és Midi-Pyrénées megyékkel kötött igen sikeres megállapodása mintájára partnerstruktúra kialakítása a „Bio-Valley Oberrhein” (Németország) és Association Biovalley Alsace (Franciaország) között, tanulmány készítése a mindkét országban kiemelkedőnek számító kompetenciaclusterek feltérképezésére és partnerszerződések megkötésére (német javaslatok: megújuló energiák, nanotechnológia, logisztika), a két szakmai szervezet (Verein Deutscher Ingenieure és Délégation á l'aménagement du territoire et á l'action régionale = DATAR) eddigi kiváló együttműködését további eszközökkel kell megerősíteni (mint pl. közös virtuális kontaktbörze, melyhez további európai régiók is csatlakozhatnak), a mezőgazdasági együttműködést határokon átívelő állategészségügyi és növény-egészségügyi kutatásokkal kell kiegészíteni.
A DFG az egyik legnagyobb nemzeti alapkutatási alap, míg az Izraeli Akadémia mintegy 50 millió USD költségvetést mondhat magáénak. Az aláírási ceremónián a DFG teljes vezérkara – az elnök vezetésével – részt vett, izraeli részről az akadémia vezetésén kívül számos neves professzor is csatlakozott az ünneplő tudósokhoz. Dvorszki László TéT-attasé (Tel-Aviv)
Japán TéT-delegációk Kínában A MEXT (Ministry of Education, Culture, Sports, Science and Technology) a napokban arról határozott, hogy TéT szakemberekből és kutatókból álló bizottságot küld Kínába. Az első delegáció vezetője a Hitachi cég volt főmérnöke lesz. A tanulmányút során a delegáció találkozik a kínai tudomány- és technológiapolitika irányítóival, eszmét cserél a két ország TéT politikájáról, különös tekintettel a környezetvédelemre, amely területnek Kína is egyre nagyobb figyelmet szentel. A második delegáció decemberben a Kínai Tudományos Akadémia intézményeit látogatja meg, konkrét feladata információk gyűjtése lesz Kína kutatási stratégiájáról.
A kancellár és a német miniszterelnök záróbeszédében – és a kiadott közös nyilatkozatban – hangsúlyozták: a két nagy rivális „összenövése” alapot kíván adni a tervezett közös oktatási és kutatási térségeknek, csatlakozási lehetőséget kínálva a kétoldalú alapon – bármelyik partnerrel – már meglévő kapcsolatok alapján Európa többi régióinak is.
A két delegáció kínai tanulmányútjáról szóló minisztériumi döntéshez nem kis mértékben járult hozzá a sikeres kínai űrutazás. Japánnak szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy Kína TéT területen is egyre inkább vetélytárssá válik. A delegációk tapasztalatai alapján a japán szakértőknek el kell dönteniük, hogy a tudomány és technológia mely területén vállalja fel Japán az egyre élesedő versenyt Kínával, illetve mely területen tartja elképzelhetőnek és hasznosnak az együttműködést. Az eredményeket a japán TéT-irányítás a 2006-ban induló 3. Tudományos és Technológiai Alapterv előkészítésénél is figyelembe kívánja venni.
Bádonfai Judit TéT-attasé (Berlin)
Új német–izraeli alapkutatási megállapodás Az első, mindezidáig soha nem létező alapkutatási megállapodást írták alá az Izraeli Akadémia és a német Nemzeti Kutatási Alap (DFG) képviselői október végén Jeruzsálemben. Az együttműködés célja, hogy kölcsönösen közös kutatási projekteket támogassanak ezzel is elősegítve a két ország kivá-
Kanyár Gyöngyi TéT-attasé (Tokió)
Finanszírozás GBP elkülönítése a gazdaságilag kevésbé fejlett térségek, illetve azok vállalkozóinak támogatására. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium kis- és középvállalkozásokért felelős vezetőjének bejelentése alapján a minisztérium felügyelete alá tartozó Kisvállalkozási Szolgálat költségvetéséből a Közös-
Gazdasági vállalkozások támogatása az Egyesült Királyságban Az elmaradott térségek kiemelt támogatására vonatkozó brit politika újabb intézkedése a kis- és középvállalkozásokra szánt összegekből 11,3 millió 13
térium 11 új kiválósági központnak nyújt támogatást. Ennek összege összesen 17,4 millió euró, amelyhez további 20%-kal (4,1 millió euróval) járulnak hozzá maguk az egyetemek.
ségfejlesztési Pénzügyi Intézmények nevű hálózaton keresztül kíván pénzügyi támogatást és üzleti szaktanácsadást nyújtani olyan potenciális vállalkozóknak és kisvállalatoknak, amelyek sok esetben nem képesek hagyományos forrásokból hozzájutni ezekhez.
A kiválasztott központok a következők: • Torinói Egyetem: bioszenzorok, nanostruktúrák (felületek és interfészek), • Genovai Egyetem: integrált logisztika, • Milánói Műegyetem: anyagtudományok, nanostruktúrák előállítása, • Trieszti Egyetem: nanostruktúrájú anyagok és felületek, • Pisai Egyetem: számítógéppel támogatott sebészet, • Perugiai Egyetem: nanostruktúrák (kémiai, fizikai és orvosi alkalmazás) • „La Sapienza” Egyetem, Róma: szállítás és logisztika, • „Federico II” Egyetem, Nápoly: szerkezeti kompozitok, sebészeti technológiák, • Calabriai Egyetem: nanostruktúrák (fotonika, optoelektronika, elválasztástechnika).
A minisztériumhoz tartozó Kisvállalkozási Szolgálat „Phőnix Alapjából” elkülönített 11,3 M GBP az említett Közösségfejlesztési Pénzügyi Szervezetek hálózatának nyújtott támogatások harmadik szakasza. Az összeg, amely az elmúlt 18 hónap alatti ráfordítások csaknem harmada, annak a kis- és középvállalkozások támogatásában létező hiánynak a pótlására szolgál, amely a vállalkozói szférában kifejezetten alulreprezentált csoportokat támogatna. Az elmaradott térségek és közösségek kis- és középvállalkozásainak kiemelt támogatására vonatkozó törekvésekkel párhuzamosan zajlik a gazdasági vállalkozásokkal általában foglalkozó Ipari és Kereskedelmi Minisztérium pályázati rendszerének áttekintése. Egy októberi bejelentés alapján az évi 500 millióval gazdálkodó 183 pályázat számát áprilisra 10-re kívánják csökkenteni. A magas fenntartási költségekkel és csekély gazdasági haszonnal járó támogatási rendszert évek óta jelentős támadások érik, amely helyzetet tovább súlyosbították az utóbbi két évben helyi és az EU-szinten megjelenő támogatási rendszerek, illetve az azokkal való párhuzamosságok. A vita valószínűleg újabb lendületet kap a brit innovációs rendszerről készülő kormányzati tanulmány publikálásával. Az Egyesült Királyság innovációs rendszerének áttekintését, értékelését célzó projektet részben az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, részben nem kormányzati szervek hajtották végre. A felmérés egyik része az Egyesült Királyságban folyó innovációs tevékenység felmérésére, az üzleti életben zajló innováció erősségeinek és gyengeségeinek feltárására, valamint az innovációt akadályozó piaci és intézményi tényezők azonosítására koncentrált. A projekt másik része az üzleti élet számára az egyetemekkel, kutatási intézményekkel való intenzívebb együttműködésből várható eredmények azonosításával, valamint annak kormányzati intézkedésekkel történő ösztönzési lehetőségeivel foglalkozik. A tanulmány publikálására várhatóan 2003 novemberében kerül sor.
A dél-olaszországi központok előtt álló legnagyobb kihívás a modernizáció és a megfelelő emberi erőforrás biztosítása. Ezt Romano Prodi, az EU Bizottság elnöke hangsúlyozta a calabriai központ avatóünnepségén. Dr. Pánczél Mária TéT-attasé (Róma)
A rákkutatás napja Itáliában 2003. november 9-én rendezték meg az olasz rákellenes küzdelem napját. Carlo Azeglio Ciampi köztársasági elnök díjakat adott át a legkiválóbb olasz rákkutatóknak. Ünnepi beszédében az elnök szót emelt a kutatás nagyobb anyagi támogatása és konkrétan annak az 1700 fiatalnak az érdekében, akik megnyerték ugyan a felvételi vizsgapályázatokat az egyetemi kutatóhelyekre, de források híján az egyetemek hosszú hónapok óta nem tudják alkalmazni őket. Az elnök szerint addig kell lépnie a kormánynak, amíg ezek a tehetséges fiatalok nem mennek el külföldre dolgozni. Ciampi emlékeztetett rá, hogy bár nehéz a költségvetési egyensúly és a kutatástámogatás követelményeit összehangolni, meg kell találni hozzá a forrásokat. Az elnöki figyelmeztetés még éppen idejében érkezett, mert a Szenátus a november 10-i héten kezdte meg a szavazást a 2004-es olasz költségvetési törvény tervezetéhez benyújtott 1900 módosító javaslatról.
Szalai-Szűcs Ildikó TéT-attasé (London)
Új olasz kiválósági központok A közelmúltban írta alá Moratti kutatási miniszter asszony azt a rendeletet, amely szerint a minisz14
technológiai fejlesztés ösztönzésére a kutatási, innovációs, formatervezési és exportnövelő kiadások, valamint a kutatók foglalkoztatása adókedvezményt élveznek. Létrehoznak egy visszatelepülési alapot az agyelszívás csökkentésére, megalapítják a Massachussetts Institute of Technology mintájára az Olasz Technológiai Intézetet és a legkiválóbb egyetemi hallgatók számára különleges támogatásokat adnak.
A jövő évi költségvetésnek már van egyébként egy, Tremonti gazdasági és pénzügyminiszterről „Tecno-Tremonti”-nak nevezett része. A miniszter szerint sikerült adóemelés nélkül egy kiegyensúlyozott fejlesztést szolgáló költségvetést kialakítani, amely 1,9%-os gazdasági növekedéssel és a GDP 2,2%-át kitevő deficittel számol. A kormányon belüli egyeztetések végső szakaszában plusz 5 Mrd eurót különítettek el gazdaság-fejlesztési szempontból fontos célokra, így a kutatásfejlesztésre a versenyképesség fokozása, a családtámogatásra a születésszám növelése érdekében. A
Dr. Pánczél Mária TéT-attasé (Róma)
Elemzés, értékelés lői azt kifogásolták, hogy a pályázati pénzek mindössze 20-25%-a jut a hagyományos, „klasszikus” K+F-projektekre, a lényegesen nagyobb részt az integrált projektek, a hálózatok, illetve a speciális támogatások viszik el. Ez az aránytalanság különösen a kis- és középvállalkozások részvételét, sikerét veszélyezteti.
Jól sikerült izraeli rajt az EU 6. keretprogramjában Az ISERD-től – az EU KTF-Keretprogram izraeli részvételéért felelős iroda –, valamint az izraeli EU Misszió TéT-attasé irodájától kapott tájékoztatás szerint az első pályázati felhívások kiértékelését követően megállapítható, hogy Izrael jól rajtolt az új keretprogramban.
Dvorszki László TéT-attasé (Tel-Aviv)
A konkrét számok tanúsága szerint izraeli pályázók 627 pályázatot adtak be, ebből 140 lett nyertes összesen 182 izraeli résztvevővel. A sikeres projektek aránya 22,3%, ami az átlag fölött van. Ha ehhez hozzátesszük, hogy 33 további projekt szerepel a „tartalék listán”, akkor a 27,8%-os sikerarány egyenesen kiemelkedőnek tekinthető. Rendkívül sikeresen szerepeltek az izraeliek az Információs Társadalom (IST) programban: a beadott 200 pályázat közül 49 nyert, ami 24,5%-os sikerarányt jelent. A tartalék listán itt is viszonylag sok – további 11 – projekt szerepel, ami a sikerarányt 30%osra, szintén kiemelkedően jóra növeli.
A 2004-es költségvetési támogatású japán TéT-projektek minősítése, tanulságok A japán minisztériumok és központi hivatalok által benyújtott TéT költségvetési igények a pénzügyminisztériumi elbírálás előtt egy szakmaipolitikai szűrön mennek keresztül: a CSTP1 az idén második alkalommal osztályozza a központi költségvetési intézmények által benyújtott projekteket. Ebben az évben az összes olyan projekt minősítésére sor került, amelynek a költségvetési igénye meghaladja az egymilliárd jent (az elmúlt évben az összeghatár még kétmilliárd jen volt). A rangsorolás célja, hogy a 2004-re igényelt kb. 3996,8 milliárd jenes TéT költségvetés (ez 11,3%-kal haladja
Az izraeli értékelők elégedettek ugyan az eredménnyel, de semmiképp sem kívánnak a babérjaikon ülni: „Kérdés, hogy a félig lévő pohár félig tele van, vagy félig üres?” – nyilatkozta az ISERD képviselője. Ők hajlamosak félig üresnek tekinteni azt, azaz van mit tenni bőven, hogy a pohár tele legyen. Ünnepélyesebbé téve a Keretprogram tényleges indulását ünnepséget rendeztek a sikeres résztvevők tiszteletére, ahol minden sikeres pályázót emlékplakettel jutalmaztak. Az ünnepségen minden, a K+F-szférához kapcsolódó intézmény képviseltette magát: a tudományos miniszter és az Ipari Minisztérium „chief scientist”-je mellett a Felsőoktatási Tanács és az Akadémia képviselője is szólt a résztvevőkhöz. Az ünneplés mellett a problémák is megfogalmazódtak. A high tech iparágak képvise-
1 A 2001-ben létrehozott Tudomány- és Technológiapolitikai Tanács (Council for Science and Technology Policy) méretében, szervezetében, hatáskörében és felelősségét tekintve lényegesen erősebb, mint a korábbi Tudományos és Technológiai Tanács. TéT területen végső javaslattételi hatáskörrel van felruházva az alapvető politikák, a stratégiai források allokálása és a tevékenység értékelése tekintetében. A tanács elnöke továbbra is a miniszterelnök, de tagjainak száma a korábbi 10ről 14-re nőtt. Hat miniszter kapott benne helyet: a Kabinet Hivatalt vezető, a pénzügy-, a MEXT, a METI, az adminisztratív, belügyi, posta és telekommunikációs miniszter, valamint a tudomány- és technológiapolitikai államminiszter. Tagja még a Japán Tudományos Tanács elnöke és további hét szakember.
15
Regulatory Affairs – OIRA) egy javaslattervezetet dolgozott ki a szövetségi intézmények számára a kormányzati szabályozáshoz, intézkedésekhez felhasznált tudományos információ értékelését (peer review) illetően.
meg a 2003-as hasonló adatot) a stratégiai területekre összpontosuljon. Az elmúlt évhez hasonlóan a CSTP négyféle kategóriába sorolta a projekteket: „S” Kiemelten fontos projekt „A” Fontos projekt „B” Néhány problémás pont kiküszöbölése esetén hatékonyan megvalósítható projekt „C” Újra átgondolandó projekt.
A javaslat felemás reakciót váltott ki. Az OIRA vezetője a tervezet bejelentésekor hatékony eszközként utalt a peer review folyamatra, amelyen keresztül a tudományos közösség bevonható a kormányzati szabályozás folyamatába. Az egységes peer review eljárás az intézkedések hatékonyságát és elfogadottságát növeli. Céljuk a minél kevesebb bírósági eljárás, és a konzisztensebb szabályozási környezet.
Az értékelés eredményeképpen 32 projekt (16%) „S” értékelést, 91 projekt (46%) „A” értékelést, 59 projekt (30%) „B” értékelést, 16 projekt (8%) pedig „C” értékelést kapott. Az értékelés eredményének nyilvánosságra hozásával együtt a CSTP nyilvánosságra hozta a projektek rövid ismertetőjét, az értékelés indoklását, továbbá a megoldásra váró problémás pontokat is.
A tervezet olyan eljárást ír elő, ami meghatározná a kormányhivatalok számára az értékelők kiválasztását, a bírálati folyamatot és biztosítaná a hozzáférést az előírás vagy szabályozás során felhasznált tudományos információhoz. Így például az Igazgatási és Költségvetési Hivatal azt ajánlja az intézményeknek, hogy a kutatókat „valós vagy vélt érdekeltségük” alapján vizsgálja annak érdekében, hogy eldönthessék, az egyén az adott témát tárgyilagosan, előítélet mentesen képes-e kezelni. A szövetségi hivataloknak figyelembe kell vennie, hogy az egyén • pénzügyileg érdekelt-e az adott ügyben, • nyilvánított-e véleményt az elmúlt években az adott ügyben, • kap-e jelenleg támogatást, esetleg folyamodott-e támogatásért az adott intézménytől szerződés vagy kutatási grant formájában (közvetlenül, esetleg más szervezeten, pl. egyetemen keresztül), • végzett-e több értékelést ugyanazon intézmény számára az elmúlt években, illetve szolgáltatotte peer review-t ugyanannak az intézménynek ugyanabban a témakörben az elmúlt években.
Figyelemre méltó jelenség, hogy az alapkutatási projektek közül egyik sem kapott „S” minősítést. Nagy port vert fel a 2002-ben fizikai Nobel-díjat elnyert Kosiba professzor esete, aki személyes tekintélyét is bevetette, hogy meggyőzze a CSTP tagjait az általuk „C” minősítést kapott neutrinókutatási projekt fontosságáról. Általános vélemény szerint azok a projektek kaptak magasabb értékelést, amelyekhez komoly vállalati érdekek fűződnek. A természettudományi karral rendelkező állami egyetemek dékáni tanácsának javaslata szerint az alapkutatások esetében a költségvetési támogatások allokálásánál nem a minisztériumok döntésének, hanem a kutatói társadalom javaslatainak kellene érvényesülnie. Az érintettek egy az amerikai NSF mintájára létrehozott finanszírozási rendszerben gondolkodnak, ehhez azonban arra lenne szükség, hogy a japán kutatók szükségét érezzék annak, hogy bekapcsolódjanak a kutatástervezésbe, a projektek értékelésébe. A nemzetközi projektekben való japán részvétel költségvetési támogatása biztosítottnak látszik. „S” minősítést kapott a Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor (ITER) projekt, a 2004-re igényelt költségvetési támogatás megközelíti a 8,6 milliárd jent. A Nemzetközi Űrállomás program (ISS) „A” minősítést kapott, az igényelt összeg megegyezik az erre az évre jóváhagyott költségvetési támogatással (közel 34 milliárd jen).
A Szabályozási Hatékonyság Központja (CDE) javasolta, hogy a megnyílt lehetőséget használják ki a környezeti és étkezési szabályozások áttekintésére. A tervezet szerint a kormányzati intézményeknek nem kellene abban az esetben peer review folyamatot előírni, ahol ez az értékelés adekvát módon már megtörtént. Az előírás szerint amikor lényeges szabályozási információról van szó, akkor egy tudományos folyóirat által végzett peer review általában elfogadható.
Kanyár Gyöngyi TéT-attasé (Tokió)
Az amerikai javaslat a tudományos értékelési folyamat egységesítésére
Az OMB Watch, az Igazgatási és Költségvetési Hivatal tevékenységét szemmel tartó, közvéleményt képviselő nem kormányzati szerv szerint a javaslat egy olyan központosított rendszert hozna létre, ami igen kiszolgáltatottá válna a politikai
A Fehér Ház Igazgatási és Költségvetési Hivatalának kormányzati információval és szabályozással foglalkozó egysége (Office of Information and 16
és szolgáltatások jó színvonalát, a fiatal és a vezető kutatók közötti jobb viszonyt említették. A maradás fő oka pedig többnyire a szakmai perspektíva és a jó állásajánlat.
manipulációknak. Így például idézik azt az előírást, ami a szövetségi intézmény számára lehetővé tenné külsős megbízását a peer review elvégzésére. Az OMB Watch szerint az értékelési folyamat fölötti ilyen mértékű közvetlen ellenőrzés egy nem kormányzati szerv által az ipari csoportok nem kívánatos befolyását eredményezné a szabályozások terén.
Az amerikai szakmai karriert az Egyesült Államokban a kutatás támogatására fordított jelentős összegek teszik lehetővé. Az USA 2000-ben a GDP 2,80%-át fordította kutatásra, míg az EU csak 1,94%-ot. A kilencvenes évek kezdetétől az USA és az EU közötti különbség egyre nőtt.
A javaslatot még nem hozták nyilvánosságra a Szövetségi Közlönyben, de az OMB Bulletinben megjelentek alapján várják a közvélemény észrevételeit.
Európa lemaradt az 1000 foglalkoztatottra jutó kutatók számában is. Míg ez az érték az EU-ban 5,4%, az Egyesült Államokban 8,7%, Japánban pedig 9,7%.
Dr. Takács István TéT-attasé (Washington)
Az Egyesült Államokban szoros a kapcsolat a kutatóközpontok, az egyetemek és az ipari fejlesztés között. Ez vonzó mind a külföldi diák, mind pedig a végzett szakember számára.
Európai kutatók migrációja az Egyesült Államokba A washingtoni EC Képviselet vendégkutatójának tanulmánya érdekes adatokkal szolgál az európai kutatók mozgását, egyesült államokbeli szerepét illetően.
Sokat jelent az amerikai intézmények tekintélye és „erős jelenléte” a kutatás világában. A fentebb vázolt tendencia az Egyesült Államok számára azt jelenti, hogy jelentős, elsősorban gazdasági előnyre tesz szert a magasan képzett szakemberek beáramlása révén, míg Európa a veszteségek folytán nehezebben áll helyt a nemzetközi versenyben, az ötletdús fiatal szakemberek hiányát az innovációs folyamat sínyli meg.
Az USA foglalkoztatja a világ kutatóinak ötödét, s a nem amerikai állampolgárságúak mintegy 10%-a az EU tagországaiból érkezett. Mintegy 85 ezer munkavállalóról van szó, akik legtöbbje NagyBritanniából, Németországból, Olaszországból és Franciaországból került Amerikába.
Dr. Takács István TéT-attasé (Washington)
Jelenleg az EU több TéT-diplomást képez, mint az Egyesült Államok vagy Japán (EU 2,14 millió diplomás és PhD-vel rendelkező, USA 2,07 millió, Japán 1,1 millió), egyre nehezebb azonban ezeket a képzett fiatalokat Európában tartani. Az Európában kiképzett TéT szakemberek 4%-a él, dolgozik az Egyesült Államokban. Legtöbbjük tanulni érkezett , de azután itt helyezkedett el. A kiáramlás egyre inkább a doktori fokozattal rendelkezőkre jellemző, s ezek nagy részénél a folyamat visszafordíthatatlan.
A finn kutatás a világ legjobbjai között – a Finn Akadémia jelentése A Finn Akadémia nyilvánosságra hozta a finnországi tudományos kutatás helyzetéről és színvonaláról szóló jelentését. Az anyag megállapítja, hogy a finn kutatási és innovációs környezet magas színvonalú és versenyképes. Finnország jelentős összegeket fordít a kutatás-fejlesztés támogatására, ezen kívül rendelkezik a megfelelő kutatógárdával és magas színvonalú kutatóképzéssel.
A külföldi diákok USA-beli tanulmányai hozzávetőlegesen 12 milliárd dollár bevételt jelentenek az amerikai gazdaság számára. PhD szinten és afölött az európaiak már 36%-ot képviselnek.
A tanulmány kiemelten foglalkozik a 21. század első éveinek fejleményeivel. A jelentés áttekinti az általános tudománypolitikát és négy fejezetben tárgyalja az egyes tudományterületeket az akadémia kutatási tanácsainak illetékességi területein.
1999-ben az USA Országos Tudományos Alapítványa (NSF) által finanszírozott tanulmány vizsgálta a TéT területén PhD-vel rendelkező külföldi születésű amerikai állampolgárok számát. A tanulmány megállapítása szerint 192 ezer személyről van szó, akik legtöbbje német, brit, indiai, kínai és Fülöp-szigeti.
A finn tudománypolitika legfontosabb céljai a kutatás minőségének folyamatos javítása, a nemzetközi ismertség fokozása, valamint a tudomány hatásának erősítése. A jelentés szerint ezeket a célokat jól szolgálja a finn K+F 1990 óta a nemzetközi folyóiratokban megjelenő finn publikációk
A kutató munka Amerikában való folytatásának fő okait vizsgálva az érintettek a megszerezhető nagyobb tudást, a rendelkezésre álló infrastruktúra 17
különböző területein különböző módszerekkel lehet vizsgálni a társadalmi hatásokat és ezek mechanizmusait. Mindezeken túlmenően a legtöbb tudományterület a társadalomra és a gazdaságra egyaránt gyakorol hatást.
száma gyorsan emelkedett. A finn szerzők idézettsége is folyamatosan nő. Erre példaként említik, hogy míg az 1980-as években és a 90-es évek elején a finn szerzők idézettségi indexe az OECDországok átlaga alatt maradt, 1998 és 2002 között ez a szám 7 százalékkal haladta meg az OECDországok átlagát.
A Finn Akadémia háromévente készíti el az ország tudományos kutatásának helyzetéről és minőségéről szóló értékelését. Az előző két tanulmányt 1997-ben és 2000-ben tették közzé. Az eredményeket nemzeti és nemzetközi szervezeteknek, valamint a tudomány- és technológiapolitika alakításában résztvevő döntéshozóknak szánják. Természetesen a kutatók és kutatóintézetek számára is tanulságos következtetéseket tartalmaz az anyag.
Finnország és Svédország az EU két legaktívabb országa a kutatástámogatás és a K+F-ben foglalkoztatottak számaránya tekintetében. Finnországban az aktív munkavállalók kb. 2 százaléka, azaz több mint 70 ezer ember dolgozik a kutatásfejlesztés területén, ami a legmagasabb érték az OECD-ben. 1997 és 2001 között 26 százalékkal nőtt a létszám.
Grosschmid Péter TéT-attasé (Helsinki)
A 90-es évek eleje óta a tudományos fokozattal és magasabb egyetemi végzettséggel rendelkezők számára nem volt nehéz az elhelyezkedés. 2000ben a PhD-k közötti munkanélküliség 1,5% volt, az egyetemi diplomával rendelkezők között 3,6%, miközben az országos átlag meghaladta a 10%-ot.
1000 kérdés a bioetikáról Március közepe óta futnak a szövetségi kormány „párbeszéd a társadalommal” akciójában a különféle projektek, ezek közül a legnagyobb szabású és talán legnagyobb hatású a bioetikával kapcsolatos (www.1000fragen.de). A lényeg: a német társadalmat igencsak foglalkoztató, a biotechnológia fejlődésével kapcsolatos etikai kérdések minél szélesebb konszenzussal történő megválaszolása.
A kutatóképzésből kikerülő végzettek száma a 25-34 éves korcsoportban Finnországban és Svédországban a legmagasabb az EU-ban. Az OECD által készített összehasonlítás szerint Finnország legfőbb erőssége a magas színvonalú oktatás, az erős oktatási rendszer és a tanulással kapcsolatos pozitív társadalmi megítélés.
Mint ismeretes, a német biotechnológiai fejlesztésnek jelenleg gátat szab a társadalomban még ma is mélyen gyökerező félelem a múlttal kapcsolatos vádak („Mengele doktor”) feléledése miatt. Ennek a high-tech iparágnak nem fejlesztése azonban jelentős lemaradást eredményezne, ezért a kormányzat már rengeteg lépést tett: létrehozta az igen aktív Etikai Bizottságot, nemzetközi konferenciát hívott össze Berlinben (idén májusban), folyamatos dialógust tart fenn a társadalom különféle rétegeivel és élénk figyelemmel kísérik a nemzetközi visszajelzéseket.
A 90-es évek eleje óta jelentősen nőtt a nemzetközi együttműködésben részt vevő finn kutatók száma. Jó példa erre az élettudományok és orvostudományok terén megjelent finn és külföldi kutatók által közösen jegyzett publikációk száma, amely 50, illetve 25 százalékkal növekedett az európai, illetve az USA-beli tudósokkal az 1997-2001 közötti időszakban. A tudomány és a társadalom közötti változó kölcsönhatás is az oka, hogy egyre nagyobb az igény a közpénzekből finanszírozott kutatás hatásának és hasznának vizsgálatára. A kutatás és az innovációs rendszer többi elemének kiegyensúlyozott fejlődése érdekében is szükség van a kutatás hatásainak jobb megértésére. Mindazonáltal a jelentés leszögezi azt is, hogy ezeknek a hatásoknak a mérése nem egyszerű.
A mostani „1000 kérdés, amit mindig is tudni szerettél volna a bioetikával kapcsolatban” projekt tulajdonképpen példa nélkül álló: egyetlen fejlett ország sem foglalkozik ennyit ezzel a kérdéssel, ill. igyekszik ilyen módon teljes társadalmi támogatottságot szerezni a tudományos kutatásnak/fejlesztésnek.
Az alapkutatásnak sok és különböző hatása lehet a társadalom egészére. Gyakorta a hatások közvetettek, és változó ideig tart, amíg érezhetőek lesznek. A tudomány társadalomra gyakorolt hatása nem mechanikus úton érvényesül, hanem számos különböző alkalmazáson és hatásmechanizmuson keresztül. Fontos tényező az egyes területek és résztvevők együttműködése, egymástól való kölcsönös függése és együttes tanulása. A tudomány
A projekt célja az volt, hogy minden (előre megfogalmazott) kérdéssel beszédtémát vessenek fel az embereknek, politikai akciót formáljanak ennek a témának. Ez a fajta akció valóban a tudományos kutatással kapcsolatos társadalmi álláspont jövőbeli formája lehet: a kérdések és válaszok nemcsak bizonytalanságot, informálatlanságot és tudatlanságot tükrözhetnek, de igen differenciált 18
Második helyen álltak a génkutatásokkal kapcsolatos kérdések, az embrionális őssejtektől a genetikai adatok kezeléséig.
véleményeket is, melyek elgondolkozásra késztetik a kutatásban résztvevő tudósokat. A projekt legfontosabb üzenete éppen a nyíltsága és le nem zártsága: végleges pozíciófoglalás, szabályok rögzítése helyett az etikai problémák kezelésének talán egyetlen helyes módját igyekszik megtalálni: a konszenzusos, a legkisebb közös nevezőhöz tendáló válaszkeresést.
Harmadik súlypont a „tökéletes gyermek” témakör, a PID- és PND-technikák, genetikai szűrés, örökletes betegségek, terhességek stb. Most már a kutatókon a sor, hogy a rengeteg válaszból kiszűrjék a tisztán emocionális tartalmat és csak a racionális válaszokat, ill. argumentációt vegyék figyelembe. A következő lépés: az 1000 kérdés projektből könyvet szerkesztenek, és valamennyi érdekeltnek (politikai döntéshozónak) átadják azzal a megjegyzéssel: ez a könyv tartalmazza a társadalom véleményét, ennek figyelembevételével szükséges eljárni ezekben a kérdésekben. Bádonfai Judit TéT-attasé (Berlin)
A szervezők hármas célt tűztek ki maguk elé: • széles véleményplatform kialakítását, annak egyidejű jelzésével, hogy a kormány igen fontosnak tartja az egész társadalom bevonását, • különösen az eddig egyik leghallgatagabb réteg, a hátrányos helyzetű emberek, szervezeteik számára lehetőség adását, az ő sajátos szemszögükből a kérdések megválaszolását, • a projekttel még egyszer elgondolkoztatásra késztetni mindenkit az eddig is már eléggé polarizált vitában: biztos, hogy a helyes kérdéseket tesszük fel? Mielőtt a közös emberi jövőt jelentősen befolyásoló döntések megszületnének, indokolt a kérdést minden oldalról körüljárni.
A World Economic Forum statisztikái szerint Finnország a világ legversenyképesebb országa
A szervezőket is meglepte a heves reakció, mely nyilvánvalóvá tette, ezek a kérdések a társadalomban igazi ideggócot találtak el. Sokan a válaszadók közül egész élettörténetüket írták le, családi tragédiák kerültek napvilágra, a kutatók számára is váratlan módon felszínre kerültek régen nem érintett kérdések, melyekkel érdemes újból foglalkozni. A tudományba vetett abszolút hittől egészen a teljes elutasításig terjedt a válaszok és kommentárok skálája. A válaszokhoz néhány – statisztikához szükséges – apró adatot is kértek: a válaszadó nemére, foglalkozására és korára vonatkozóan. Ebből kiderült, hogy – pozitív módon – főleg a fiatalok látogatták az internetoldalt. (A válaszadók átlagos életkora 26 év volt!)
A WEF versenyképességi rangsorában Finnország átvette a vezetést az USA-tól. Az idei jelentés szerint a vizsgált országok közül Finnországban a legjobbak a gazdasági növekedés feltételei. A változás nem utolsósorban az új statisztikai rendszernek köszönhető. Idén Finnország mindkét versenyképességi lista élén áll, azaz vezeti a növekedési versenyképesség listáját (Growth Competitiveness Index) és az üzleti versenyképességét is (Business Competitiveness Index). Az első tíz ország között öt észak-európai ország található, míg Ázsiából csak Tajvan és Szingapúr. A 102 országot magában foglaló rangsort a multinacionális nagyvállalatok körében végzett véleménykutatás alapján állították fel.
A leginkább preferált kérdések a „tökéletes ember” címszó alatt foglalhatók össze: mi a célja az életnek, a földi kutatásoknak? Lehetünk-e halhatatlanok? Melyek életminőségi kilátásaink?
Grosschmid Péter TéT-attasé (Helsinki)
Technológiai hírek támogatását – ezt jelentette be W-M. Catenhusen államtitkár Frankfurtban, a Max-Planck Biofizikai Intézet új épületkomplexumának megnyitóján. Az egykor high-tech ágazatnak számító és jelentős húzóerejű gyógyszergyártás Németországban mára kissé elvesztette korábbi fényét, elsősorban az erős
A gyógyszerkutatás kiemelt támogatása A BMBF (Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium) folytatja a kulcstechnológiák támogatása elnevezésű keretprogramban a gyógyszerkutatás 19
lődésnek megfelelők, biológiailag elviselhetők. Néhány példa: napfényre sötétedő autóüvegek, az emberi szervezettel teljesen harmonizáló implantátumok, termokróm műanyagok az élelmiszercsomagolásban (melyek a színváltozás révén mutatják a bennük tárolt élelmiszer szavatosságát) stb. A WING kifejezetten a kis- és középvállalatok közreműködésére épít, az anyagkutatás egy jelentős része ugyanis ezen vállalatoknál oldható meg optimálisan.
nemzetközi konkurencia miatt. A BMBF most az MPI új kutatóépületeinek felállításával járul hozzá a kutatások folytatásához. A frankfurti Biofizikai Kutatóintézet a membránproteinek funkció analízisében jeleskedik, ill. szerzett nemzetközi hírnevet magának. Ezek a fehérjék döntő jelentőséggel bírnak a legtöbb gyógyszer-alapanyag fejlesztésében. A legtöbb gyógyszer ugyanis primer membránproteinből áll vagy annak bázisán épül fel. Az intézet neves kutatógárdával rendelkezik és vezetője az 1988-ban kémiai Nobeldíjjal kitüntetett Hartmut Michel professzor.
Bádonfai Judit TéT-attasé (Berlin)
Az új intézetkomplexum erősíteni kívánja az eddigi munkát, de elsősorban a frankfurti JohannWolfgang von Goethe egyetemmel való együttműködést és a nemzetközi kapcsolatok szélesítését teszi majd lehetővé. Az intézetben jelenleg is 18 külföldi doktorandusz tanul és évente mintegy 45 cserekutató (jelentős számban az USA-ból) dolgozik a közös projekteken.
A vízzel kapcsolatos német kutatások nemzetközi sikere A Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium (BMBF) sikeres programjának bizonyult az IPSWaT (International Postgraduate Studies in Water Technologies = nemzetközi víztechnológiai posztgraduális tanulmányok). A 2001-ben indított program révén 70 ösztöndíjas érkezett összesen 29 országból, hogy a vízzel kapcsolatos kutatásokban részt vegyen. A víz elemi téma, mutatott rá az értékelés, hiszen a 2002-es johannesburgi konferencián is elmondták: a föld lakóinak több mint fele nem jut higiénikus tiszta ivóvízhez, ezért a konferencia határozatai között szerepelt 2015-ig ezek számának a felére csökkentése.
A Biofizikai MPI költségvetésének felét a szövetségi állam fizeti, másik felét a tartomány (Hessen). Ezen kívül jelentős bevételek származnak az ipari megrendelésből is (mely nem általános egy alapkutatást végző intézménynél), így az intézet állandó ügyfele pl. az Aventis gyógyszercég, évi mintegy 2-3 M EUR értékű megrendeléseivel. Bádonfai Judit TéT-attasé (Berlin)
Az ivóvíz ugyan magában Németországban nem általános probléma, mégis a fejlett országoknak (ahol a technológia rendelkezésre áll) kötelessége a harmadik világ alapvető igényeiről gondoskodni, véli a BMBF jelentése. Az IPSWaT egyrészt kutatási eredményeiben fontos, másrészt kifejezetten politikai (gazdaságpolitikai) célokat is szolgál: a fejlődő és elmaradott országokban a programba bevont helybeli kutatók kontaktust teremtenek a hazai politikai és gazdasági vezetőkhöz, hozzájárulva a német ipar növekvő piacigényének kielégítéséhez.
A BMBF új programot készített az anyagkutatások számára A BMBF (Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium) évi 250 millió eurót fog a jövőben fordítani az új anyagok kutatására, az ehhez kapcsolódó programot a Weimarban tartott nemzetközi anyagkutatási napokon mutatták be október közepén. Az új program (WING = Werkstoffinnovation für Industrie und Gesellschaft) fogja erősíteni a német ipar innovációs erejét a jövőben – mondta a miniszter asszony a bemutatón.
Az IPSWaT témái felölelik a hidrológiát, hidrogeológiát, tartalékmenedzselést, ivóvíz-tárolást, csatornázást, szennyvízelvezetést is. Az IPSWaT programra az abban résztvevő hét német egyetem honlapján, vagy a szövetségi gazdasági fejlesztési minisztériumban lehet jelentkezni.
Az új anyagok igen fontos eleme a kutatási programoknak: gyakorlatilag minden új termék új anyagból is épül fel, ezért bármilyen kutatási eredmény sikeréhez hozzátartozik a megfelelő anyag kutatása, ill. kiválasztása is. A WING alapstratégiája a klasszikus anyagkutatás ötvözése a kémiával és a nanotechnológiával. A miniszter külön aláhúzta a 'wing' szóban a G, azaz a társadalom jelentőségét: csak a társadalom új igényeinek megfelelő új termékek lehetnek „intelligensek”, azaz a lakosság minden szükségletét kielégítők, a fenntartható fej-
További információk a www.internationalesbuero.de honlapon az IPSWaT címszó alatt találhatók. Bádonfai Judit TéT-attasé (Berlin)
20
Oktatás, képzés Németországban a szakmai képzést beszámítják a felsőoktatási képzés idejébe
A főiskolák számára az ajánlás az European Credit Transfer System (ECTS) igénybevételét javasolja, a szakmai végzettségek, ill. ismeretek „azonos”, „közeli” vagy „megközelítő” elnevezésű értékelésének súlyozásával. A kreditrendszer átjárhatóságot biztosítana a különféle szakmák között is, mely megfelel az élethosszig tartó tanulás stratégiájának, ill. a munkanélküliek gyors átképzési programjának is.
Fontos lépés történt a Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium részéről: kezdeményezésükre a HRK (rektori konferencia) és a KMK (tartományi oktatási miniszterek konferenciája) és a minisztérium megállapodást írt alá arról, hogy a felsőoktatáson kívül szerzett szakmai ismeretek (szakmunkáslevél, szaktanfolyam) ezentúl beszámítható legyen a felsőoktatási stúdiumok idejébe. A közös nyilatkozat felhívja a felsőoktatási intézményeket (egyrészt az intézmények önállóságára, másrészt az oktatás tartományi kompetenciájára való tekintettel számukra csupán felhívás vagy ajánlás adható ki), hogy a jövőben a máshol, alacsonyabb szinten megszerzett szakmai végzettséget, ill. szakképesítést számítsák be az akadémiai képzés idejébe és teljesítményébe.
Az iniciatíva alapja nemcsak a szakmai utánpótlás tragikus hiánya Németországban, hanem az a felismerés is, hogy az egyes szakmák oktatási színvonala (különösen az ipari képzésben) egyáltalán nem marad el a felsőfokú színvonaltól. A KMK résztvevői és elnöke (a berlini Freie Universität korábbi rektora) nyilatkozataikban azt hangsúlyozták, hogy az ajánlás végre a tényleges szakmai tudást javasolja értékelni (mely igazából majd a munkaerőpiacon érvényesül) és nem a papírformát, azt, hogy mely intézmény bocsátotta ki az igazolást erről.
A döntés igen fontos, mivel nagyon sok – az egyetemet különféle okok miatt eddig elvégezni nem tudó – számára biztosít könnyebb bejutást, ill. diplomaszerzést, különösen a természettudományos és technológiaigényes szakokon.
Bádonfai Judit TéT-attasé (Berlin)
Környezetvédelem tama lejár, hacsak a biztonságos további működtetésre teljes garanciát nem vállalnak.
A finn parlament környezetvédelmi bizottsága aggódik a Szosznovij Bor-i atomreaktor miatt
A bizottság hivatkozik a finn Nukleáris és Sugárbiztonsági Hatóság szakértőjének véleményére. A bizottsági vélemény egyhangú, azt mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők támogatták.
Miközben Finnország új atomerőmű építésére készül, a finn parlament környezetvédelmi bizottsága aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a finn határ közelében levő Szentpétervár melletti Szosznovij Bor atomerőmű élettartamát meghosszabbították. A bizottság állásfoglalása szerint: „a Finn-öböl déli partján, Kotka finn kikötővárostól mindössze száz kilométerre levő erőműben esetleg bekövetkező súlyos baleset hatásai elérhetnék Finnországot.” Az állásfoglalást a bizottság átadta a finn külügyminisztériumnak azzal a kívánsággal, hogy a finn kormány fejezze ki aggodalmát az erőmű élettartamának meghosszabbítása miatt.
A kérdéses atomerőmű ugyanolyan – csernobili – típusú, mint a litvániai Ignalinában levő, amelyet biztonsági kockázatai miatt, az ország közelgő EUcsatlakozása egyik feltételeként a közeljövőben állítanak le végleg. A bizottság a „sohasem lehet az ember eléggé óvatos ezekkel a dolgokkal” elv alapján döntött, és emlékeztetett arra is, hogy amikor a parlament tavaly az új finn atomerőmű építése mellett döntött, az egyik érv éppen az volt, hogy csökkenteni kívánják az elöregedett és elavult atomerőművek által termelt áram importját, miközben alapvetően
A legfontosabb célkitűzés az, hogy az erőművet zárják be, amikor annak eredetileg tervezett élettar21
azoknak az intézkedéseknek és projekteknek a megvitatása is, amelyek közelebb visznek a középés hosszú távú globális emisszió csökkentés megvalósításához. Mindez szerinte a kutatás és az innovatív technológiák elterjesztésében való nemzetközi együttműködés megerősítése révén érhető el.
nem kérdőjelezik meg a Szosznovij Bor-i reaktor jelenlegi biztonsági szintjét. A kérdés felvetését az tette aktuálissá, hogy az LNPP üzemeltetője kérelmezte az 1973-ban üzembe állított első 1000 megawattos reaktor élettartamának és működési engedélyének 15 évre való meghosszabbítását. A többi reaktort a következő nyolc év alatt állították be az áramtermelésbe.
A tanácskozás záróakkordjaként Persányi Miklós miniszter fogadást adott a tanácskozás 32 delegációja tiszteltére a Római Magyar Akadémián. A fogadáson megjelent olasz partnere, Matteoli környezetvédelmi miniszter is.
A Szosznovij Bor-i reaktorok biztonsági szintje jelentősen megnőtt, amikor a berendezések egy részét korszerűsítették, és új biztonsági intézkedéseket vezettek be, de továbbra is szembe kell nézni bizonyos kockázatokkal, amit az üzem még nem korszerűsített részei jelentenek.
Dr. Pánczél Mária TéT-attasé (Róma)
Finnország 1992-ben kezdett együttműködést az orosz féllel a környező atomerőművek biztonságának fokozása érdekében. A finnek pénzt és technológiai segítséget adtak, de a bizottság ennek ellenére úgy érzi, hogy ez a fajta segítség nem nyújt megnyugtató garanciát a jövőre nézve.
Finnország széndioxid-kibocsátási kvótát vesz Észtországtól A finn és az észt kormány megállapodást írt alá arról, hogy az Észtországban finn segítséggel és finn technológiával épült új erőmű üzembeállítása révén a széndioxid-kibocsátás terén elért csökkenést a finn kvóta emelésére fordítják. A Wärtsilä Biopower által szállított új erőművet fahulladékkal tüzelik, és egy régi, olajtüzelésű erőművet vált fel. Az új és a régi erőmű emissziója közötti különbséget lehet Finnországban felhasználni.
Grosschmid Péter TéT-attasé (Helsinki)
Éghajlatváltozási találkozó Rómában 2003. október 5-6-án Rómában került sor arra a miniszteri tanácskozásra, amely előkészíti az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben Részes Felek Konferenciájának következő, 2003. december 1. és 12. között Milánóban megrendezésre kerülő ülésszakát, a COP9-et.
A kvótákkal kapcsolatban kötött másik egyezmény szerint Finnország az észt OÜ Pogi cégtől – amely az új erőművet is üzemelteti – 100 ezer tonnányi CO2-emisszió lehetőségét vásárolja meg a 2003-2012 időszakra tonnánként 5,34 eurós áron.
Az esemény magyar szempontból különösen nagy jelentőségű volt, mert a decemberi ülésszakon várhatóan a magyar környezetvédelmi minisztert, Persányi Miklóst választja majd soros elnökévé a konferencia. Ennek kapcsán a magyar miniszter tárgyalt és közös sajtótájékoztatót is tartott a házigazda olasz környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel, Altero Matteolival.
A projektet a finn Kiotó-akcióterv keretében valósítják meg. A program részeként hasonló megállapodásokat kötnek fejlődő országokkal, ahol az elavult, nagy károsanyag-kibocsátású erőműveket cserélik le környezetkímélő új telepekre széndioxid-kibocsátási kvótáért cserébe. A program a Kiotói Jegyzőkönyvben szereplő Joint Implementation által adott lehetőséget használja ki.
Matteoli a sajtótájékoztatón a COP9 előkészítésére utalva jelezte, hogy a tanácskozás feladata lesz
Grosschmid Péter TéT-attasé (Helsinki)
Energetika kai stratégiáját, amely Oroszország hosszú távú, adott iparági politikájának alapját képezi.
Oroszország energetikai stratégiája Hosszas tárgyalások és egyeztetések után az orosz parlament felsőházának jóváhagyása után Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnök augusztus végén írta alá az ország 2020-ig érvényes energeti-
Az új energetikai stratégia alapvető célja az, hogy az ország jelenleg rendelkezésre álló, valamint perspektivikus energiahordozóinak hatékony felhasználásával biztosítsa az ország gazdaságának 22
giákat alkalmazó vállalatoknak. Csak ilyen feltételek biztosítása esetén valósítható meg az idén májusban született elnöki elképzelés, amely szerint 10 év alatt meg kell duplázni az ország GDP-jét.
megfelelő fejlődését, járuljon hozzá Oroszország energetikai és környezeti biztonságához, valamint az energetikai szektor hatékony működéséhez. A most elfogadott állami energetikai politika az alábbi témákat foglalja magában: • az energiahordozók kitermelésének állami irányítása; • az ország belső energiapiacának fejlesztése; • észszerű energiagazdálkodás; • szociálpolitika az energiagazdálkodásban; • regionális energetikai politika; • energiahordozók exportjának kérdései; • tudományos-műszaki és innovációs politika az energiaiparban.
A szerkezeti reformokkal párhuzamosan lépéseket kell tenni a fűtőanyagok és az energia hatékony felhasználása és az azokkal történő takarékos gazdálkodás megvalósítása érdekében. Ennek egyrészt olyan adminisztratív eszközökkel és intézményekkel, mint az energia-felügyelet és az energia-auditálás (különösen a költségvetési szférában), másrészt pedig a gazdaság egészének műszaki reformjával kell eleget tenni. A hatékony energiagazdálkodás további fontos feltétele a megfelelő ár- és adópolitika. Feltétele, és nem kizárólagos eszköze. Sajnos Oroszországban elterjedt az a nézet, hogy az energiahordozók árának emelésével azonnal elérhető a kívánatos eredmény. Ez ilyen egyszerűen és azonnal nem oldható meg: az áremelés csak feltétel és nem automatikusan működő törvényszerűség.
Az állam célja, hogy az energiaiparban jól működő piaci viszonyok jöjjenek létre, ennek érdekében szabályozza az iparággal kapcsolatos intézményi-, ár-, adó- és vámpolitikát, valamint irányítja az állami tulajdonban lévő energetikai vállalatokat. Az energetikai szektorban tevékenykedő vállalatok nemcsak közvetlenül, vagyis az előállított új értékek révén járulnak hozzá az ország fejlődéséhez, hanem közvetett úton is, például a biztonságos energiaellátás megteremtése, vagy a kiszámítható energiahordozó-árak biztosítása útján.
Oroszországban széles körben elterjedt a központi fűtés és melegvíz-szolgáltatás, jelenleg a városlakók 92%-a, a falusiaknak pedig közel 20%-a élvezi annak előnyeit. Az energiastratégia hangsúlyozza, hogy a hatékony energiagazdálkodás tekintetében óriási tartalékok rejlenek ebben a világon egyedülálló nagyságú rendszerben, és célul tűzi ki a közműszféra e fontos elemének műszaki reformját. A külföldön alkalmazottaknál jóval bonyolultabb rendszer mára fizikailag és morálisan szinte mindenhol elöregedett. Ebből ered rossz hatékonysága, és ez az oka a fűtési időszakban tömegével előforduló leállásoknak is.
Az energiastratégia megalkotói hangsúlyozzák, hogy olyan nagy állam, mint Oroszország esetében különösen nagy jelentőségű az energiahordozókkal való ésszerű gazdálkodás, mivel attól, valamint az alkalmazott árpolitikától nagyban függ az ország jövőbeni beruházásainak szerkezete. Ezért az energetikai szektor fejlődése a gazdasági életnek nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi oldalára is nagy hatással van.
Az ország fűtőanyag-felhasználásában tekintélyes részt foglal el a földgáz, amelynek kitermelése egyre nagyobb költségekkel jár. Mivel a földgáz a világpiacon jó áron eladható, továbbá értékes vegyipari nyersanyag, a stratégia az elsődleges energiahordozóként felhasználandó gázmennyiség csökkentését írja elő. 2020-ig az országban fűtésre és áramtermelésre felhasznált földgáz arányát a mai 50%-ról 45%-ra kell csökkenteni. A prognózisidőszak végére el kell érni, hogy az elsődleges energiahordozók 20-22%-a kőolaj és kőolajtermék, 1920%-a pedig szilárd tüzelőanyag legyen.
Az energetikai stratégia kiemelt feladatként jelöli meg az orosz nemzetgazdaság fajlagos energiafelhasználásának csökkentését. Amennyiben az ország 20 év alatt GDP-jét a jelenleginek 3,3szorosára kívánja növelni, úgy ezzel egyenes arányban kell növelnie az energiahordozók belső felhasználását is, ha a gazdaság jelenlegi szerkezete változatlan marad. 2002-ben Oroszország 915 millió tonna egyezményes fűtőanyagot használt fel. Az előbbieket feltételezve a felhasználásnak 20 év alatt a 3 milliárd tonnás szintre kellene emelkednie, ami irreális és megvalósíthatatlan feladat.
A stratégia prognózisa szerint 2020-ig a maihoz képest 25-39%-kal emelkedik az elektromos energia felhasználása, ugyanakkor az egységnyi termék előállításához szükséges villanyáram felhasználása csökkenni fog.
Ezért a stratégia abból indul ki, hogy a GDP tervezett növelését csak a maitól gyökeresen különböző gazdaság képes megvalósítani. Mindenek előtt a gazdaság szerkezetének átalakítása szükséges. A növekedést elsősorban nem a nyersanyag- és energiaigényes iparágaknak kell biztosítaniuk, hanem a feldolgozóiparnak, illetve a fejlett technoló-
A stratégia szerint hosszú távon is megmarad a kőolaj-kitermelés exportorientált szerepe: az iparág 23
Az 1986-os csernobili katasztrófa után jelentősen megerősödött az atomenergia felhasználását ellenzők tábora. Az EU 15-ök nagy többsége vagy már ma sem használ nukleáris energiát, vagy politikai döntést hozott az atomenergia felhasználás beszüntetéséről. Az atomenergiát nem használó országok: Ausztria, Görögország, Írország, Dánia, Portugália és Luxemburg. Olaszország 1990-ben határozott az atomenergia-felhasználás beszüntetéséről. Svédországban 1980-ban népszavazás, 1997ben törvény rendelkezett erről. Spanyolországban 1994-ben törvény született az atomerőművek építésének végleges leállításáról. Hollandiában ilyen értelmű parlamenti határozat született 1997-ben, és ugyanígy döntött a belga parlament 1999-ben és a német parlament 2001-ben. Jelenleg csak Franciaország, Nagy-Britannia és Finnország ragaszkodik az atomenergiához. A csatlakozó országokban 10 atomerőmű működik.
alapvetően már ma is a külpiacra dolgozik, hiszen például 2002-ben az országban kitermelt kőolaj, valamint előállított kőolajtermék 72%-a exportra került. Ez az arány a tervek szerint 2020-ig gyakorlatilag változatlan marad. A dokumentum kidolgozóinak szándéka szerint az orosz energiastratégia három kört céloz meg: • Az államhatalmi és végrehajtó szerveket, amelyek számára ez a dokumentum alapvető „iránytű” a különféle törvények és rendeletek megalkotásában, valamint azok végrehajtásában és végrehajtatásában, továbbá mindezek ellenőrzésében. A stratégia tehát lehetőséget nyújt az állami szerveknek abban, hogy helyesen értékeljék a helyzetet és annak ismeretében megalapozott döntéseket hozzanak. • Az energiaszektorban tevékenykedő cégeket, amelyek számára jövőbeli tevékenységük végzéséhez mutat utat a dokumentum. A cégek – beleértve a legnagyobbakat is – természetesen jól tudják, mit akarnak, de fontos azzal is tisztában lenniük, hogy tevékenységüket milyen „környezetben” kell folytatniuk. Annak ellenére, hogy egy program, egy stratégia sem nyújt tökéletes előrejelzést, az iparág és a piac minden szereplőjének fontos áttekintenie és értékelnie működési környezetének általános törvényszerűségeit és hosszú távú tendenciáit. Mindezek ismeretében a vállalatok pontosabban megfogalmazhatják céljaikat, pontosíthatják az azok eléréséhez szükséges utakat. • A fogyasztókat elsősorban egy nagyon prózai, de számukra annál fontosabb kérdés érdekli, mégpedig az, hogyan változnak hosszabb távon az energiahordozók árai. Mi várható ezen a téren és az egyes fogyasztó hogyan alkalmazkodjon a változásokhoz?
Az EURATOM 1977 óta ad hitelgaranciákat nukleáris létesítmények számára. A keretösszeg kezdetben 500 millió euró volt, mely szép lassan 4 milliárdra nőtt, és 1994 óta az EU-n kívüli országok létesítményei is részesedhetnek ebből. 2000ben kelet-európai erőművek építésére, ill. korszerűsítésére 893 millió eurót hagytak jóvá. További hitelkihelyezésekről is folynak tárgyalások, pl. egy új erőmű (Cernavoda 2) megépítésére Romániában, és a 4 oroszországi mellé további 6 erőmű megépítését tervezik. Tárgyalások folynak 14 ukrajnai erőmű korszerűsítéséről, hatékonyságuk növeléséről. Az EU Bizottsága az EURATOM kreditvolumenét 2 milliárd euróval , összességében 6 millárd euróra kívánja növelni. Az erre vonatkozó döntés néhány hónapon belül várható. Az osztrák energiatermelés szerkezetét tekintve, megállapítható, hogy 1997-ben 40% származott kőolajból, 22% földgázból, 12% szénből, 14% vízierőművekből és 12% megújuló energia forrásokból. Ha a nagy vízierőművek energiatermelését is figyelembe vesszük, akkor a teljes osztrák energiatermelés több mint 70%-a származik ma már megújuló energia forrásokból. Ausztria az üzemelő napkollektorok összfelületének tekintetében a világ élvonalában van. 600 helyen biomassza felhasználásával működik a távhőszolgáltatás. Csak 2003ban 270 MW összkapacitással rendelkező új szélerőművet helyeztek üzembe. Számos sikertörténet említhető az osztrák cégek tevékenységével kapcsolatban a megújuló energiák hasznosítása területén, pl. a karintiai Green-one-Tech cég Európa legnagyobb napkollektor gyártója, amely évente 200 000 m2 napkollektort helyez üzembe, és a cég forgalmának növekedési üteme évi 30%!
A stratégiában foglaltak végrehajtása folyamatos és az ország energiaiparának minden szereplőjétől aktív közreműködést igényel. Az abban megfogalmazott célok elérése csak hosszú évek kitartó munkájával lehetséges. Dr. Erdélyi Árpád TéT attasé, Moszkva
25 éve született a zwettendorfi döntés Éppen 25 éve, 1978. november 5-én az osztrák választópolgárok népszavazáson utasították el a zwettendorfi atomerőmű megépítését. Tették ezt akkor, amikor a Európa nagy részén az atomenergia felhasználása még egyáltalán nem volt vitatott kérdés.
24
A TVO elnök-vezérigazgatója, Mauno Paavola tájékoztatása szerint a helyszín és a gyártó kiválasztásában a pénzügyi szempontok játszották a legfontosabb szerepet. Az ajánlatok elemzése során a villamos áram termelésének költségeit a beruházás árával vetették össze.
Ausztriában is megfigyelhetők azonban negatív tendenciák. A teljes áramfogyasztás éves növekménye kétszer akkora, mint az ökoáram felhasználásé. Ha feltételezzük, hogy az elkövetkezendő években az áramfelhasználás továbbra is évi 2%kal nő, akkor 2010-re a növekménynek csak egyharmada fog ökoáramforrásokból származni. A szövetségi és tartományi középületeknek mindöszsze 2%-a használ megújuló energiaforrásból származó energiát. Az éves CO2-kibocsátás folyamatosan nő, jelenleg Ausztria 16%-kal marad el a kyotói jegyzőkönyvben rögzített vállalástól.
A műszaki szempontokról szólva Mauno Paavola azt mondta, hogy a TVO az ajánlott alternatívák közül a legnagyobb reaktort választotta. Az új reaktor nyomottvizes technológiával működik majd, és leadott teljesítménye a finn parlament által engedélyezett maximum, azaz 1600 megawatt lesz.
E negatív tendenciák megfordítására, a környezetbarát energiaellátás biztosítására az osztrák zöldek akcióprogramot dolgoztak ki, amelynek legfontosabb elemei a következők: • Az építés területen az alacsony energiafelhasználású és az ún. passzív házak építésének kiemelt támogatása • A fosszilis energiák felhasználási támogatásának leállítása • A középületek energiaellátásának átállítás megújuló energia forrásokra • 50%-os megtakarítás hatékonyabb világítási rendszerekkel és egyéb elektromos fogyasztókkal • A kiotói célok elérésének költségvetési finanszírozása 2004-től (90 millió euró/év) • Az ökoáram törvényhez hasonlóan a biogáz felhasználás támogatása • Több pénz biztosítása a területen folyó kutatásfejlesztési tevékenység támogatására.
A TVO körülbelül 3 milliárd euróra becsüli a beruházás teljes költségét – beleértve a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos beruházásokat is –, amelyből 1,7-2,5 milliárd lesz a reaktor. A General Electric ajánlatát túl drágának találták, az orosz reaktor teljesítménye viszont alatta maradt a finn igénynek. Paavola megjegyezte, hogy a műszaki és biztonsági színvonal tekintetében az ajánlatok egyenrangúak voltak. A finn cég tájékoztatása szerint a legfontosabb kérdésekben már megegyeztek a Framatome-mal, de elméletileg lehetséges, hogy mégis más gyártót választanak, ha jelentős vita támadna a megrendelő és a szállító között. A tárgyalásokat közelebbről követő megfigyelők szerint az üzlet gyakorlatilag megköttetett. A vásárlás fedezetéül fix kamatozású nemzetközi kötvények szolgálnak. A helyszín kiválasztását Eurajoki lakossága örömmel üdvözölte. Az építkezés a következő 4 évre 2000 új munkahelyet létesít, és 200 állandó helyet 2009 után, akkortól, amikor a reaktort üzembe helyezik.
Az anti-atom politika szellemében az osztrák Zöldek szorgalmazzák, hogy a kormány mondjon határozott nemet az EURATOM-kreditekre, sőt általában bontsák fel az EURATOM-szerződéseket, a több milliárdot felemésztő európai fúziós reaktor kutatási programot állítsák le, és a felszabaduló forrásokat fordítsák energiahatékonysági, ill. a megújuló energiák felhasználását célzó kutatásokra.
A beruházás a finn történelemben a magántőke legnagyobb beruházása. Grosschmid Péter TéT-attasé (Helsinki)
Mányi István TéT attasé (Bécs)
Súlyos áramszünet Olaszországban
Német–francia cég szállítja az új finn atomreaktort
A 2003 szeptemberében Olaszországban bekövetkezett közel egy napos áramkimaradás a legsúlyosabb esemény volt, amely az Európai Áramátvitelt Koordináló Szövetség (Union for the Coordination of Transmission of Electricity, UCTE) 1951-es megalakulása óta előfordult. Az egész Itáliát több-kevesebb időre megbénító áramszünet okainak kivizsgálására az olasz kormány 8 tagú szakértői bizottságot hozott létre, de külön vizsgáló bizottságot alakítottak az UCTE-n belül az áramkimaradásban érintett 5 ország (Olaszország, Svájc, Franciaor-
Az ötödik finnországi atomerőművi blokkot az Eurajoki területén levő Olkiluoto erőmű területén fogják felépíteni. A reaktort minden valószínűség szerint a francia-német Framatome cég szállíthatja. A megrendelést még nem írták alá, azonban a finn építtető, a Teollisuuden Voima (TVO) bejelentette, hogy befejezte a tárgyalásokat a másik két ajánlattevővel, a General Electric-kel és az orosz Atomsztrojexporttal. 25
méterenként 3 millió amper szállítására. Ez a jelenlegi vezetők teljesítményének ezerszerese. A 3 éve tartó kutatási együttműködés résztvevői az Europa Metalli cég (az Smi csoport tagja), az Edison cég és az olasz nemzeti kutatóközpont (Cnr) pármai intézete. A technológia alapja egy fémszalag, amelyet egy szupravezető kerámia-oxid vékonyrétegével vonnak be (ittrium-, bárium-, rézoxid). Az egészet folyékony nitrogénnel kell hűteni (-196°C). Ezen vezetők felhasználása ígéretes az áramszállítási kábelek, áramkorlátozók, motorok, transzformátorok és turbógenerátorok terén. A kutatás eddigi költségei 1,5 millió eurót tesznek ki, további 4-5 éves kísérleti fejlesztési fázis után számítanak konkrét termékekre. A szupravezetők felhasználása a teljesítménynövelésen túl az áramveszteség, a helyszükséglet, a környezetre gyakorolt hatás és a súly csökkenését is eredményezheti majd. A kutatás a Cnr pármai Imem-intézetében zajlik, ahol szupravezető anyagok előállítására külön laboratóriumot hoztak létre, amelyben együtt dolgoznak az intézet és a két cég kutatói. A téma időszerűségét külön kiemeli, hogy éppen a szupravezetés és a szuperfluiditás területén végzett kutatásokért ítélték oda idén a fizikai Nobel-díjat két orosz és egy angol tudósnak.
szág, Ausztria és Szlovénia) átviteli rendszer operátorai is. A részletes jelentés teljes szövege olvasható a szövetség honlapján: www.ucte.org. Az áramkimaradás reflektorfénybe helyezte az olasz energetikai helyzetet. Ciampi államelnök Franciaországban Chirac elnöknek szorosabb energetikai együttműködést javasolt és olasz részről kilátásba helyezte a hagyományostól eltérő energiaforrások: nap-, szél,- sőt atomenergia fokozottabb felhasználását energiatermelésre. Az Enel által nemrég publikált, de még júniusban készíttetett felmérés szerint az olaszok keveset tudnak az országban működő elektromos erőművekről. Legtöbben tisztában vannak vele, hogy az ország nem önellátó és közel háromnegyedük szükségesnek tartja új erőművek építését. Az Enel erőművek közelében lakók több mint fele nem ismeri, hogy milyen típusú üzem működik a szomszédságukban. Az új erőművek építését főként munkahelyteremtésként értékelik, ugyanakkor 16%-uk szerint ezek károsítják a környezetet, 6,5%-uk szerint pedig levegőszennyeződést okoznak. A megkérdezettek 81%-át mindemellett nem zavarja az erőművel való szomszédság. A jelentős black-out nemcsak az alternatív energiaforrásokra, hanem az áramszállítás hatékonyabb módjaira is ráirányította a figyelmet. Olasz kutatók bejelentették, hogy előállítottak egy olyan szupravezető anyagot, amely képes négyzetcenti-
Dr. Pánczél Mária TéT-attasé (Róma)
Gazdaság A K+F teremt új munkahelyeket Finnországban
Martti Mäenpää és az általa képviselt szervezet szerint a kiutat a technológiafejlesztés finnországi erősítése, a szellemi potenciál hatékonyabb kiaknázása jelentheti, ami növelheti a kutatás-fejlesztés területén dolgozók számát és további új munkahelyeket hozhat létre a kifejlesztett új termékek gyártásba vételével .
A TEKES volt főigazgatója, Martti Mäenpää, aki jelenleg a Finn Technológiai Vállalkozások Szervezetének igazgatója kifejtette, hogy a finn cégeknek nagyobb kockázatot kell vállalniuk az innováció fejlesztésében, ellenkező esetben a munkahelyek külföldre kerülnek. Ez azt jelenti, hogy a cégeknek több pénzt kell szánniuk a technológiai és stratégiai fejlesztésre és a nemzetközi együttműködésre. Ugyancsak szükség van arra, hogy a finn gazdasági feltételek olyanok legyenek, hogy a külföldeknek megérje Finnországban beruházni.
Az ipar ezirányú erőfeszítéseit a 2004-ben induló, TRIO nevű nemzeti program segíti majd. A vállalatok és hálózataik nemzetközi együttműködését és technológiafejlesztési törekvéseit támogató, hatéves program körülbelül 100 millió euróval segíti a fenti célokat. Grosschmid Péter TéT-attasé (Helsinki)
Az elmúlt néhány évben a finn cégek számos munkahelyet hoztak létre külföldön, többek között Indiában, Kínában és Oroszországban. A finn vállalkozások több mint 100 ezer munkavállalót foglalkoztatnak külföldön, ami ezen cégek összes alkalmazottjának mintegy harmada.
26
lógiákat vagy termékeket legalább részben Izraelben kellett gyártani is.)
Új fejezet a Samsung izraeli K+F tevékenységében
Míg Izrael külföldi K+F befektetőket keres, az izraeli tőke egy nem jelentéktelen része az országhatárokon kívül igyekszik megsokszorozni önmagát. 1999 óta mintegy 6,4 milliárd USD izraeli tőke került külföldre, ennek mintegy 70%-a tőkeerős high-tech és kereskedelmi cégek tőkekihelyezési akciójaként. Az összeg több mint 40%-a az USAba és Kanadába, 26%-a Európába, mintegy 4%-a pedig a Távol-Keletre került.
A Samsung cég igen aktív Izrael területén: több mint 50 izraeli céggel van kutatás-fejlesztési megállapodása különböző termékek és alkatrészek kifejlesztésére. 2003 elején a Samsung K+F központot hozott létre – kizárólag izraeli mérnököket alkalmazva – azzal a céllal, hogy egy új, mobiltelefon-készüléket fejlesszenek ki a cég számára. Az első, Izraelben kifejlesztett készülék 2003 Karácsonyára várható.
Ugyanakkor jelentős külföldi beruházásokat mondhat magáénak az ország. 1997-től napjainkig mintegy 63 milliárd USD érkezett Izraelbe. Ebből mintegy 31 milliárd ipari és ingatlan beruházás, 22 milliárd a biztonsági cégeket, vállalkozásokat gazdagította s mintegy 10 milliárd jutott az egyéb kategóriákra.
Az izraeli miniszterelnöki hivatal magas rangú képviselői és a Samsung vezérkara Genfben találkozva megállapodtak abban, hogy továbbszélesítik eddigi K+F együttműködésüket. Az izraeli fél partnere kedvéért átalakítja az 1984 óta működő, az ipari K+F-támogatásról szóló törvényt, azaz a törvény eredeti előírásaival szemben a közös K+F aktivitást nem köti semmiféle izraeli gyártáshoz. (Az elmúlt évig a törvényt szigorúan alkalmazták, a nemzetközi együttműködéssel kifejlesztett techno-
Dvorszki László TéT-attasé (Tel-Aviv)
Űrkutatás A katonai kötődésű program egyes vélemények szerint legalább kétmilliárd dollárt emésztett fel, de a lakosság nagy része nem kérdőjelezi meg a kiadások szükségességét. Kína máris jelezte, hogy két éven belül újabb űrhajósok repülését tervezi a Sencsou típusú űrhajóval. Távlati tervei között szerepel egy űrszonda Hold körüli pályára állítása, amely robotjármű segítségével talajmintákat gyűjtene az égitestről, újabb hordozórakéták kifejlesztése, illetve a jövőben egy űrállomás létrehozása.
Kína – új űrhatalom született Japán – merre tovább? Október közepén Kína első ízben küldött embert az űrbe, s ezzel a harmadik olyan hatalommá vált, amely képes saját erőből űrhajót megépíteni és vele saját űrhajóst juttatni az űrbe. Bár a kínai kormányzat nyilatkozataiban az űr békés felhasználása mellett kötelezte el magát, félő, hogy ezzel a világraszóló eseménnyel újabb versenyfutás indul az űrben, és nem csak a békés felhasználás területén. Amerika a kínai előretörés mögött katonai célokat sejt, emellett a kínai sikeres űrutazás valószínűleg nagymértékben befolyásolja majd az indiai űrprogramot is. Japán, miközben a kínai siker jelentőségét próbálja kisebbíteni, űrkutatással foglalkozó szervezeteinek összevonásával van elfoglalva, illetve a közelmúlt sikertelen űrkísérleteinek okait és felelőseit kutatja.
Kína nem zárkózik el attól, hogy együttműködjön a többi űrhatalommal. Oroszország űrkutatás területén felhalmozott tapasztalata nélkül elképzelhetetlen lett volna a kínai űrhajó megépítése. Az oroszok arra is vállalkoztak, hogy két kínai űrhajóst kiképezzenek Csillagvárosban. Kína az Egyesült Államokkal való együttműködést sem zárja ki, az USA azonban továbbra is fenntartja az űrtechnológiai embargót az ázsiai ország irányában. Washington attól tart, hogy Kína űrkutatási programja elsősorban katonai célokat szolgál. Amerikai vélemények szerint a Szencsou-5 tesztrepülése során az űrhajóra kémkedésre alkalmas kamerákat szereltek, továbbá a mostani repülés során az űrhajó egy űrmodult bocsátott az űrbe, amely nagy felbontóképességű kamerákkal és jelérzékelő eszközökkel van felszerelve. Az amerikaiak másik
Kína az 50-es és a 70-es évekbeli kezdeményezések után 1992-ben indította újra a kísérleteket, amiben nagy szerepet játszott a kínai politikai vezetés azon szándéka, hogy mind a külföld, mind saját állampolgárai számára demonstrálja politikai, gazdasági és technológiai súlyát a világban. Az első kínai űrhajóst nemzeti hősként ünneplik hazájában, a kínaiak jogosan érezhetik úgy, hogy ez a siker bebizonyította a világnak, hogy országuk fejlődő országból technológiai nagyhatalommá lépett elő. 27
fontosabb projektje a H2-A típusú hordozórakétát felváltó, kétszer olyan megbízható, de fele annyi költségvetéssel készülő hordozórakéta 10 éven belüli felépítése. Egy másik fontos projekt új környezetvédelmi megfigyelő műholdak kifejlesztését tűzte ki célul.
félelme, hogy a kínaiak által kifejlesztett rakétatechnológia nem csak ember űrbe juttatására alkalmas, hanem lehetővé teszi nukleáris robbanófejek eljuttatását amerikai célpontokra is. Amerikai szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy az amerikai vállalatok már nem csak termelésüket, hanem egyre nagyobb mértékben kutatás-fejlesztési tevékenységüket is Kínába telepítik, amely bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent az ország számára.
Az új szervezet indulása nem volt éppen felhőtlen. Idén ősszel három alkalommal kellett elhalasztani két kémműhold fellövését a H-2A hordozórakéta műszaki hibája miatt, jelenleg a halászati szezon beállta miatt januárig nincs lehetőség a fellövésre. A közelmúltban lezajlott napkitörések következtében a Midori-II japán műholddal megszakadt a kapcsolat, a helyreállításra nem sok remény maradt. A műholdat 2002 decemberében állították pályára fedélzetén japán, francia és amerikai műszerekkel, amelyek fő feladata az ózonréteg változásának vizsgálata volt. A Környezetvédelmi Minisztérium 3,5 milliárd jenes költségvetéssel épített érzékelője is áldozatul esett, a minisztérium kilátásba helyezte, hogy a jövőben megbízhatóbb, külföldi műholdakat vesznek igénybe. Jelenleg is csak évi 2-3 megrendeléshez jutnak a műholdak gyártásával foglalkozó japán vállalatok, a tapasztalatok hiánya miatti balesetek a bizalom és a megrendelések további elvesztéséhez vezethetnek.
Az EU éppen október végén írt alá egyezményt Kínával arról, hogy Kína csatlakozik a Galileo programhoz, amely az amerikai GPS-rendszer riválisának számító műholdas helymeghatározó rendszer létrehozását tűzte ki célul. Kiszivárgott hírek szerint Kína 236 millió dollárral járul hozzá a program megvalósításához. Az 1989-es pekingi diáklázadások leverése óta mind az USA, mind az EU tiltja olyan eszközök és technológiák exportját Kínába, amelyek katonai téren is hasznosíthatók, de a jelenlegi megállapodás kívül esik ezen a területen. A japán közvélemény vegyes érzelmekkel veszi tudomásul, hogy egy újabb területen szorult a második helyre Ázsiában Kína mögött. A presztízsveszteséget nem szépítik azok a japán nyilatkozatok sem, melyek szerint Kína egy már régen túlhaladott orosz technológiát másolt le az űrhajó építésénél, továbbá, hogy technológiai téren a japán űrkutatás jóval előrébb tart. A japán űrkutatási program vezetői azt hangsúlyozzák, hogyha Japán akarta volna, már régen küldhetett volna embert az űrbe saját űrhajóján, azonban a nagy költségek és alacsony megtérülési mutatók miatt egyelőre lemondtak az önálló űrprogramról, és csatlakoztak a Nemzetközi Űrállomás építéséhez. Mindeközben azonban továbbra is vita folyik országon belül arról, hogy szükséges-e Japánnak saját űrjárművet kifejlesztenie.
A JAXA költségvetési szempontból is rossz helyzetből indul: költségvetése várhatóan 10 milliárd jennel lesz kevesebb (összesen kb. 170 milliárd jen), mint a három intézeté összesen az összevonás előtt, emellett jelentős létszámcsökkentést is végre kell hajtania. Az űrkutatás költségvetése Japánban az elmúlt évtized gazdasági recessziója ellenére 1999-ig emelkedő tendenciát mutatott (1999-ben 220 milliárd jen), azonban az elmúlt években folyamatos csökkenés tapasztalható. A kiutat a magánszektor bevonása jelenthetné, ehhez azonban az ipar számára is vonzó kutatási projektek indítására lenne szükség.
2003. október 1-jével egyesült a MEXT felügyelete alatt működő három űrkutatási intézet JAXA (Japan Aerospace Exploration Agency) néven. A NASDA, amely a nagy méretű hordozórakétákkal, műholdakkal és az űrállomással kapcsolatos fejlesztésekért volt felelős, az ISAS, amely az űr- és bolygókutatásokért, továbbá a NAL (National Aerospace Laboratory of Japan), amely a következő generációs repüléssel és űrkutatással kapcsolatos fejlesztésekért felelt, októbertől egy kutatóintézet keretében, remélhetőleg az eddigieknél jóval hatékonyabban próbálja felvenni a versenyt a NASA-val és az ESA-val, illetve Oroszországgal, Indiával és Kínával. A három kutatóintézet összevonásával létrejött intézet egy kézben fogja össze az űrkutatással kapcsolatos alapkutatásokat, fejlesztéseket és a tudományos eredmények hasznosításával kapcsolatos feladatokat. A JAXA leg-
Kanyár Gyöngyi TéT-attasé (Tokió)
OM Nemzetközi K+F Hírlevél Megjelenik havonta Kiadja: Oktatási Minisztérium Felelős kiadó: dr. Siegler András 1052 Budapest, Szervita tér 8. Telefon: 484-2567 Fax: 266-0254 ISSN: 1218-8379 A szerkesztőség címe: OM Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárság, Attaséi és Információs Osztály
28
