NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG ÉLELMISZER ÉS VEGYIPARI LABORATÓRIUM
Iktatószám: NFH-EVL-568/2016. Témafelelős: Mészárosné Rusznák Anna
JELENTÉS
Cigaretták kátrány-, nikotin- és szén-monoxid hozamának vizsgálata
2016. június
Vezetői összefoglaló A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság feladatát képezi a dohánytermékek nyilvántartásba vétele, valamint a cigaretták kátrány-, nikotin- és szén-monoxid hozamának vizsgálata, továbbá az értékesítésére, a forgalmazás módjára vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásának ellenőrzése. A dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 39/2013. (II.14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján a dohányterméket előállítónak (a továbbiakban: gyártó) a dohánytermék gyártásának megkezdése előtt, az importálónak, a bejegyzett kereskedőnek, valamint a tároló adóraktár engedélyesének a dohánytermék szabad forgalomba bocsátása előtt a dohánytermékről regisztrációs lapot kell kiállítania és a termék szabad forgalomba bocsátása előtt a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak megküldenie. A regisztrációs lap tartalmi elemei között szerepel – cigaretta termékek esetében – a kátrány-, nikotin- és szén-monoxid hozam értékének feltüntetése, valamint a termék fogyasztói csomagolási tervének csatolása. A fogyasztóvédelmi hatóság akkreditált Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriumában évről évre ellenőrzés alá kerülnek a mintavételezett cigaretták főfüstjéből származó kátrány-, nikotin- és szén-monoxid tartalom értékei, hogy azok tekintetében a Korm. rendelet szerinti felső határértékek betartásra kerülnek-e, valamint hogy a mért értékek a regisztrációs lapon – illetve a termék csomagolásán – feltüntetett értékeknek megfelelnek-e. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a 2016. évben 18-féle cigaretta termék vizsgálatát végezte el a kátrány-, nikotin- és szén-monoxid hozam vonatkozásában, melynek eredményeként megállapítást nyert, hogy valamennyi termék megfelelt a vonatkozó jogszabályban rögzített felső határértékeknek, illetve a regisztrációs lapon (és csomagoláson) feltüntetett értékeknek.
2
Bevezetés A Korm. rendelet fogalommeghatározása szerint a cigaretta: „dohányrúd, amely meglévő állapotában dohányzásra alkalmas, dohányvágatból vagy dohányvágatból és dohányfóliából készült töltetét hosszanti részén ragasztott cigarettapapír vagy dohányfólia borítja, és nem minősül szivarnak vagy szivarkának, továbbá az a dohányrúd, amelyet egy egyszerű, nem ipari eljárással cigarettapapír hüvelybe tolnak vagy cigarettapapír-lappal körbevesznek”. A cigaretta tehát a különböző fajú, apróra vágott dohánylevélből és adalékanyagokból álló, papírhengerbe töltött termék. A cigarettákban lévő dohányok többsége blend, azaz Virginia, Burley és Keleti típusú dohányok különböző arányú keverékéből áll, míg az adalékanyagok különböző céllal kerülnek felhasználásra a termékben (például: ízesítés, sűrítés, égéselősegítés, tartósítás, kötőanyag, stb.). Tekintettel arra, hogy a dohány (Nikotiana) fő hatóanyaga a stimuláns hatású drogok közé tartozó nikotin, a cigaretta, illetve az egyéb dohánytermékek az egyik legkárosabb hatású élvezeti cikknek tekinthetőek. A cigaretta főfüstje – mely több ezer anyagot tartalmaz (például szén-monoxidot, kátrányt, nikotint, aromás szénhidrogéneket, formaldehidet, benzpirént, stb.) a szájon keresztül a szervezetbe kerül a káros hatású vegyületekkel. Ezek közül a nikotin idegrendszerre ható méreg, a szén-monoxid az oxigénszállító hemoglobinhoz kötődő anyag, a kátrány pedig rákkeltő anyagokat tartalmazó összetett keverék. Összességében elmondható, hogy a felsorolt vegyületek magas egészségügyi kockázatot jelentenek, így kiemelten fontos ezen terület esetén a fogyasztók védelme. A kereskedelmi forgalomban kapható dohánytermékekről a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság hatósági nyilvántartást vezet, mellyel összefüggésben folyamatosan végzi az év során a dohánytermékek nyilvántartásba vételét a beküldött regisztrációs lapok alapján. Mindemellett évről évre vizsgálat alá vonja a cigaretták termékcsoportját, melynek keretében laboratóriumi vizsgálattal igazolja a termékek kátrány-, nikotin- és szén-monoxid hozamának vonatkozásában a Korm. rendeletben rögzített egészségügyi határértékek betartását, továbbá a regisztrációs lapokon rögzített (illetve a termék csomagolásán feltüntetett) értékek megfelelőségét. 1. A vizsgálat célja A Korm. rendelet 5. §-a szerint: a szabadforgalomba bocsátott cigaretta hozama nem tartalmazhat cigarettánként többet, mint 10 mg kátrányt, 1 mg nikotint és 10 mg szénmonoxidot, továbbá a termék jelölésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazó 6. § szerint a fogyasztói csomagolási egységen jelölni kell cigaretta esetében a kátrány-, nikotin- és szén-monoxid tartalom, illetve hozam számszerű értékét a következő módon: „Kátrány X mg/cigaretta” (ahol X egészre kerekített szám), „Nikotin Y mg/cigaretta” (ahol Y egészre kerekített szám), „Szén-monoxid Z mg/cigaretta” (ahol Z egészre kerekített szám). Jelen vizsgálat célja tehát – a bevezetésben is kifejtettek alapján – a kereskedelmi forgalomban előforduló, szúrópróbaszerűen mintavételezett cigaretta termékek kátrány-, nikotin- és szén-monoxid hozamának vizsgálata volt annak vonatkozásában, hogy azok nem lépik-e túl a Korm. rendeletben rögzített felső határértéket, valamint megfelelnek-e a termék regisztrációs lapján, illetve a fogyasztói csomagolási egységen jelölt értékeknek. 2. A vizsgálat időtartama A vizsgálatra 2016. április 04 – május 31. között került sor, a mintavételezés április 04 – április 25. közötti időszakban valósult meg.
3
3. A vizsgálat résztvevői Az ellenőrzésben rzésben Budapest Fő Főváros Kormányhivatala, valamint 17 megyei kormányhivatal vett részt. nikotin és szén-monoxid monoxid hozamának vizsgálata, valamint az A cigaretta kátrány-,, nikotineredmények értékelése a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság akkreditált Élelmis Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriumában történt. 4. A vizsgált minták A témavizsgálat vizsgálat keretében 18-féle 18 termék szúrópróbaszerű mintavételezésére került sor sor. A mintavételezett termékek dohányboltokból, Dohányforgalmazó K ft. raktárából, nagykereskedelmi raktárakból, illetve nagykereskedésekből nagykereskedésekb l kerültek levételre. A vizsgálat során különböző hozamértékű termékek kerültek kiválasztásra. A vizsgált termékek nikotintartalom szerinti megoszlása az 1. ábrán feltüntetettek szerint alakult, alakult a kátránytartalom szerinti megoszlást a 2. ábra tartalmazza, míg a szén-monoxid szén tartalom megoszlás a 3. ábrán került feltüntetésre. feltüntetésre 1. ábra A mintavételezett termékek nikotintartalom szerinti megoszlása A mintavételezett cigaretták nikotintartalom szerinti megoszlása 5,56%
5,56%
0,3 mg/cigaretta
11,11%
11,11%
0,4 mg/cigaretta 16,67% 0,5 mg/cigaretta 0,6 mg/cigaretta 0,7 mg/cigaretta 33,33%
0,8 mg/cigaretta 0,9 mg/cigaretta
16,67%
4
2. ábra A mintavételezett termékek kátránytartalom szerinti megoszlása A mintavételezett cigaretták kátránytartalom szerinti megoszlása 5,56% 22,22%
11,11% 3 mg/cigaretta 4 mg/cigaretta 6 mg/cigaretta
11,11%
22,22%
7 mg/cigaretta 8 mg/cigaretta 10 mg/cigaretta
27,78%
3. ábra A mintavételezett termékek szén-monoxid tartalom szerinti megoszlása A mintavételezett cigaretták szén-monoxid szén monoxid tartalom szerinti megoszlása 11,11% 22,22% 11,11%
4 mg/cigaretta 5 mg/cigaretta 6 mg/cigaretta 7 mg/cigaretta
11,11% 16,67%
8 mg/cigaretta 9 mg/cigaretta 10 mg/cigaretta
5,56%
22,22%
5. Laboratóriumi vizsgálatok A hatályos szabvány a kereskedelmi forgalomból származó termékellenőrzés termékellen esetében legalább 800 szál cigaretta kiválasztását és vizsgálatát írja elő, el , biztosítva ezzel a minta reprezentativitását, illetve a termék jellegéből jellegéb l fakadó inhomogenitás kiküszöbölését. A 800 szál cigarettából rettából szükséges képezni a vizsgálati mintát, amely az egyes eladási egységekből egységekb történő további, egyenlő arányú, véletlenszerű véletlenszer mintakiválasztással képezhet képezhető, minimum 60 szál cigarettából álló mintarészt jelent.
5
A vizsgálati minta megfelelő körülmények között történő kondícionálását követően cigarettaelszívató gép segítségével elszívatásra kerülnek a cigarettaszálak, melynek során az égéstermék összegyűjtése történik meg egy alkalmas szűrőre. A szűrőn felfogott égéstermékből kerül meghatározásra a kátrány- és nikotintartalom gravimetriás és gázkromatográfiás módszerrel, míg a szén-monoxid tartalom meghatározása a felfogott főfüstből közeli infravörös technika alkalmazásával történik. Tekintettel arra, hogy egy-egy szál cigaretta füstje igen alacsony koncentrációban tartalmazza a vizsgálandó anyagokat, a vonatkozó szabvány egyszerre 20 szál cigaretta elégetését írja elő, melynek során a főfüstből képződő és felfogott anyagmaradék már olyan mennyiségben dúsul fel a szűrőn, amely pontos mérést tesz lehetővé. A vizsgálatokkal kapott eredmények kerülnek összevetésre a termék csomagolásán, illetve regisztrációs lapján jelölt értékekkel, valamint a Korm. rendeletben szabályozott, maximálisan megengedhető határértékekkel. Az adott termékkör jellege miatt azonban igen nagy inhomogenitás tapasztalható már az alapanyag (dohánylevél) összetételében is, melyet számos tényező befolyásolhat (évszak, stb.), így a kátrány-, nikotin- és szén-monoxid hozam értékek megfelelőségének értékeléséhez – a statisztikai eltérés összetevőinek figyelembevételével – megfelelő konfidencia intervallumok kialakítása szükséges. Mindezek alapján, a mintavételi szabványban rögzített, tehát kötelezően alkalmazandó tűréshatárok a főfüst kátrány- és nikotintartalma tekintetében ± 20%-os eltérést engedélyeznek, míg szén-monoxid hozam tekintetében ± 25%-os eltérés megengedhető. 6. A vizsgálatok eredményei A mintavételezett 18-féle cigaretta esetén valamennyi termék kielégítette a jogszabályban előírt maximálisan megengedett kátrány-, nikotin- és szén-monoxid hozam értékeket, továbbá a termék csomagolásán (illetve regisztrációs lapon) feltüntetett értékeknek is megfeleltek a mért értékek a három vizsgált paraméter vonatkozásában, figyelembe véve a konfidencia intervallumban előírt határokat is. A nikotintartalom vonatkozásában 11-féle termék esetén (61,11%) megegyeztek a mért adatok a feltüntetett értékekkel. Továbbá 6-féle cigaretta esetén (33,33%) nagyobb, 1-féle cigarettánál (5,56%) kisebb volt a mért érték, mint a deklarált nikotin érték. A kátránytartalom vonatkozásában 9-féle termék esetén (50%) egyeztek meg a mért és feltüntetett adatok, míg 7-féle cigarettánál (38,89%) kisebb, 2-féle cigarettánál (11,11%) pedig nagyobb kátránytartalmat igazoltak a laboratóriumi vizsgálatok, a feltüntetett értékhez képest. A szén-monoxid-tartalom vonatkozásában 7-féle termék (38,89%) esetén egyeztek meg a mért adatok a csomagoláson jelölt értékkel, mindemellett 3-féle cigarettánál (16,67%) a deklarált értéknél nagyobb, 8-féle cigarettánál (44,44%) pedig kisebb értékek voltak mérhetőek a termékekből. A termék csomagolásán jelölt érték és a laboratóriumi vizsgálatokkal igazolt értékek eltérésének tendenciáit a 4. ábra foglalja össze.
6
4. ábra A terméken jelölt értékek és a laboratóriumi vizsgálatokkal igazolt értékek eltérésének tendenciája a vizsgált minták tekintetében a 2010-2016. években: Eltérések nikotintartalom tekintetében: Nikotintartalom mérési eredmények alakulása a feltüntetett értékekhez viszonyítva
[%] 100 90 80
5
13,3
15
10
26,3
30 10
17,7
70
40
10,5
5
60
33,33
5,56
10
50 85
40 30
68,8
75 63,2
65
61,11
2015
2016
50
20 10 0 2010
2011
2012 egyező
2013 alacsonyabb
2014 magasabb
Eltérések kátránytartalom tekintetében: Kátránytartalom mérési eredmények alakulása a feltüntetett értékekhez viszonyítva
[%] 100
0
5,2
0
5
0
5
90 80
46,7
31,6
35
11,11
30
70
50
55
38,89
60 50 40 30
53,3
63,2
65
65 45
45
2013
2014
20
50
10 0 2010
2011
2012 egyező
alacsonyabb
7
magasabb
2015
2016
Jogszabályi függelék
– a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 39/2013. (II. 14.) Korm. rendelet;
– a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény; – a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény; – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény;
– a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet; – a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet;
– a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény.
