Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Nemzetközi Együttműködési Programok Főosztálya
Ikerintézményi Stratégia
Készítette: NFÜ – Nemzetközi Együttműködési Programok Főosztálya Jóváhagyva: Az EKTB szeptember 25-i ülésén
2007. szeptember
Tartalomjegyzék: Ikerintézményi stratégia...............................................................................................................................3 1. Az Ikerintézményi program általános bemutatása ..............................................................................3 2. Az Ikerintézményi program jelentősége ...............................................................................................4 3. A jelenlegi helyzet, a stratégia szerepe...................................................................................................4 4. Szereplők ...................................................................................................................................................5 5. Célországok:..............................................................................................................................................5 6. Stratégiai célok..........................................................................................................................................6 7. Kiemelt területek ......................................................................................................................................6 8. Az Ikerintézményi program hazai koordinációjában részt vevő intézmények feladatai ................7 9. Konkrét feladatok ....................................................................................................................................8 9.1. NFÜ/KPSZE ...................................................................................................................................8 9.2. Külügyminisztérium.........................................................................................................................9 9.3. Érintett tárcák ...................................................................................................................................9
2
Ikerintézményi stratégia
1. Az Ikerintézményi program általános bemutatása Az ikerintézményi (Twinning) program olyan európai uniós kezdeményezés, melynek célja a közösségi vívmányok átvételének, alkalmazásának és érvényesítésének elősegítése a kedvezményezett államok közigazgatási rendszerében. Mindezt olyan projektek révén kívánja elérni, melyek során a pályázásra jogosult intézmény szakértői a kedvezményezett országba
kiutazva, az ottani szakemberekkel együttműködve fejlesztik a kedvezményezett állam intézményrendszerét. E projektek előnye − a partner intézmények közvetlen együttműködése
révén kialakuló − kétirányú tanulási folyamat. A küldő fél ugyanúgy tanulmányozni tudja a kedvezményezett állam közigazgatási struktúráját, működési mechanizmusait, mint ahogy a kedvezményezett intézmény is megismerkedhet a küldő szervek felépítésével, eljárásrendjeivel. Amellett tehát, hogy lehetőségük nyílik az adott ország közigazgatási szervezetrendszerének és gyakorlatának alakítására, a szakértőket delegáló országok a demokratikus intézményrendszer kialakításához, erősítéséhez is hozzájárulhatnak tagállamként szerzett uniós tapasztalataik átadásával. A programban donorként (szakértőt küldő intézményként) az uniós tagállamok következő intézményei vehetnek részt: − közigazgatási szervek és az igazságszolgáltatás szervei, melyek automatikusan jogosultak a projektfelhívásokra pályázatot benyújtani; − akkreditált szervek (Mandated Body) olyan intézmények, amelyek nem minősülnek közigazgatási szervnek, sem igazságszolgáltatási szervnek, tevékenységük révén azonban a közigazgatáshoz közvetlenül kapcsolódnak. Az akkreditált szervek automatikusan nem jogosultak az ikerintézményi programban való részvételre. Jogosultságukról az Európai Bizottság Ikerintézményi Koordináló Egysége dönt. Akkreditált szerv-státuszt a nemzeti megbízotton keresztül kell kérvényezni. A kérelem benyújtásához − az intézményre vonatkozóan − az alábbi feltételeknek kell teljesülnie: • alkalmazottai révén rendelkezik a közösségi vívmányok egy bizonyos területével kapcsolatos, megfelelő szintű szaktudással; • non-profit szervezet; • többségi állami tulajdonlásban áll; • kormányzati szerv felügyelete alá tartozik, valamint • a projekt-kivitelezéshez elegendő létszámú, a szervvel munkavégzésre irányuló, tartós jogviszonnyal rendelkező alkalmazott-állománnyal bír. A donor oldali Ikerintézményi program hazai koordinációját a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség látja el a nemzeti ikerintézményi megbízotton (NCP – National Contact Point for Twinning) keresztül. Az NCP felel a beérkező projektkiírások megköröztetéséért az érintett hazai intézmények között, valamint tartja a kapcsolatot a pályázókkal, illetve a Európai Bizottság Ikerintézményi Koordináló Egységével, vezeti a statisztikákat, és folyamatos tájékoztatást nyújt az érintetteknek. Magyar pályázó érvényes pályázatot kizárólag a nemzeti megbízotton keresztül nyújthat be. A kedvezményezett állam közigazgatási rendszerébe tartozó adminisztratív iroda felel az egyes ikerintézményi, illetve rövid távú ikerintézményi projektek pénzügyi, adminisztratív
3
lebonyolításáért. Magyarországon az adminisztratív iroda szerepét a Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység (továbbiakban KPSZE) tölti be. A Kiterjesztett Decentralizált Megvalósítási Rendszer (Extended Decentralised Implementation System, EDIS) létrehozásával az Európai Bizottság az ikerintézményi, rövid távú ikerintézményi projektek megvalósításának irányítási feladatait átruházta a KPSZE-re és utólagos (ex post) ellenőrzést végez. Az ikerintézményi programban kedvezményezettként jelenleg a következő országok vehetnek részt: Átmeneti Támogatásra jogosult országok: Bulgária, Románia IPA országok: • Tagjelölt országok: Horvátország, Macedónia, Törökország • Nyugat-balkáni országok: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Koszovó, Montenegró ENPI országok: Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Moldávia, Ukrajna, Oroszország, Fehéroroszország, Tunézia, Jordánia, Libanon, Marokkó, Egyiptom, Algéria, Izrael, Palesztina, Szíria
2. Az Ikerintézményi program jelentősége Az Ikerintézményi program jelentősége a következőkben foglalható össze: − Lehetőséget biztosít a kedvezményezett országokkal való tapasztalatcserére, személyes kapcsolatok kiépítésére; részvételi lehetőséget jelent az adott ország közigazgatási gyakorlatának alakításában, közvetlen információkkal szolgál annak működéséről. − Már idáig is jól működő rendszer, amely több területen máris igen aktív magyar részvétellel jár, így többek közt a − Bel-, és Igazságügyi Együttműködés, − Mezőgazdaság és Élelmiszerbiztonság, − Pénzügyek, Audit, − Drogmegelőzés, − Strukturális Alapok, − Parlamentek közti együttműködés területén jellemzőek már sikeresen működő, vagy megvalósított magyar pályázatok. − Közösségi költségvetésből futó program, amely a szakértői díjak és Twinning menedzsment költség kompenzáció révén bevételeket generál.
3. A jelenlegi helyzet, a stratégia szerepe Hazánk számára a bejövő oldali Ikerintézményi programban való (kedvezményezettként történő) részvétel lehetősége az Európai Unióhoz való csatlakozás után folyamatosan szűkült, illetve az utolsó (2006-os) allokáció felhasználása után gyakorlatilag meg is szűnik. Egyre nagyobb hangsúlyt kap tehát a donori ikerintézményi tevékenység, illetve az abban rejlő lehetőségek minél szélesebb körű kihasználása, a kormányzati és külpolitikai célkitűzésekkel összhangban, a határon túl élő magyarság érdekeit is szem előtt tartva. Magyarország -és a vele együtt csatlakozott kilenc másik tagállam- a Tizenötöknél frissebb tapasztalatokkal rendelkezik az acquis átvételének gyakorlati kérdéseiről, illetve az intézményi struktúrák kialakításáról, valamint geopolitikai szempontból is helyzeti előnyben van, hiszen a fejleszteni kívánt országokhoz nagyon hasonló utat járt be, így jó esélyekkel pályázhatunk az ikerintézményi projektek megvalósítására. Indokolt tehát, hogy hazánk donor államként vállaljon
4
minél aktívabb szerepet az integrációs tapasztalatok átadásában, jogharmonizációs és intézményfejlesztési feladatok megvalósításában. A stabilizációs és társulási megállapodást aláírt országok esetén az SAA megállapodás végrehajtása tekintetében szintén jelentős segítséget tudunk nyújtani. A magyar projektek gyenge pontjaként általában a szükséges irányítási gyakorlat hiányát emelik ki a kedvezményezettek, mely téren valóban a „régi” tagállamok rendelkeznek jelentősebb tapasztalattal. A menedzsment terén szükséges gyakorlat csak úgy sajátítható el, ha aktív szerepet vállalunk az Ikerintézményi programban, és minél több projektet igyekszünk sikeresen lebonyolítani. Ehhez elengedhetetlen, hogy az érintett magyar intézmények megismerjék a programot, tisztában legyenek a pályázás menetével, és rendelkezzenek a megfelelő kapacitásokkal. Mivel ez önálló pályázás esetén nem minden esetben biztosítható, a jellemző gyakorlat a tagállamok közti konzorciumok kialakítsa, közös pályázatok benyújtása. A konzorciumi formában vezető, vagy junior tagállamként benyújtott pályázatok jó alkalmat nyújtanak egyrészt szorosabb munkakapcsolatot kialakítani a partnerintézménnyel, másrészt az önálló pályázáshoz szükséges gyakorlat megszerzését is szolgálják. A nyugat-balkáni régió számos országában veszünk részt különböző projektek megvalósításában nemzetközi konzorciumok tagjaként; kívánatos volna a jövőben jelenlétünket tovább erősíteni, növelni az önállóan, vagy konzorcium vezető tagállamaként elnyert projektek arányát. A fentiek eredményes megvalósításához szükségesnek tartjuk egy stratégiai dokumentum lefektetését, amelyben kijelöljük a főbb prioritások, azokat a területeket és országokat, amelyek fejlesztésében Magyarország sikeresen tud szerepet vállalni. Országos szinten átfogó, az érintett tárcák bevonásával elkészített stratégia megalkotását indokolják tehát a következő szempontok: − kormányzaton belüli koordináció és információáramlás hatékonyabbá tétele, − a magyar ikerintézményi projektek sikerességének elősegítése, − a programok és célterületek igazítása a Kormány és a magyar külpolitika prioritásaihoz.
4. Szereplők NFÜ: Nemzeti megbízott, koordinátor KPSZE: A pályázat előkészítésébe, illetve a projektmegvalósításba a pályázásra jogosult
intézmény kérése esetén a KPSZE a donori oldalon bevonható; konkrét feladatait külön megkötött írásbeli megállapodás szabályozza. KÜM: Az NFÜ, és az érintett intézmények, tárcák tájékoztatása a kiemelt célországok belső struktúráiról, a célterületeket érintő fontosabb eseményekről, változásokról; országháttéranyagok összeállítása, kapcsolattartás a kedvezményezett országokban működő magyar nagykövetségekkel. Minisztériumok, közigazgatási szervek, akkreditált szervek: Pályázatok elkészítése, szakértők delegálása együttműködés az esetleges konzorciumi partnerekkel.
5. Célországok: Hazánk számára jelenleg az alábbi országcsoportok bírnak kiemelt jelentőséggel: 1. Átmeneti Támogatásra jogosult országok: Románia, Bulgária 5
2. IPA-országok: a. Tagjelölti státusszal rendelkező országok: Horvátország, Törökország, Macedónia. Ezek közül kiemelt jelentőséggel bír a szomszédos Horvátország, amely – az IPA-országok közül valószínűleg egyedüliként – a jövő évtized elejére EU-taggá válhat. b. Tagjelölti státusszal még nem rendelkező országok: Szerbia (és Koszovó, egyelőre az ENSZ BT 1244-es határozata alapján, ez a státuszrendezés függvényében fog változni), BoszniaHercegovina, Montenegró és Albánia. Magyarország számára a térség kulcsországa Szerbia, de emellett a nyugat-balkáni térség egészének felzárkóztatása kiemelt érdekünk. 3. Az Európai Szomszédságpolitikai Eszköz (ENPI) hatálya alá eső országok: Ukrajna, Moldova
6. Stratégiai célok − Magyarország donor államként való részvételének növelése az ikerintézményi programokban a kedvezményezett országokkal való kétoldalú kapcsolatok erősítésére illetve új partnerekkel való bővítésére − A hazai intézmények közigazgatási rendszerfejlesztésben szerzett uniós integrációs tapasztalatainak átadásán keresztül ezen intézmények – és így Magyarország – szakmai presztízsének növelése − A projektekben való részvétellel (referenciák) további „piacszerzés” az ikerintézményi projektek megvalósításában, különös tekintettel a stratégiában definiált célországokra. Magyarország középtávú gazdasági, külgazdasági külpolitikai céljainak elősegítése az európai térségben. − A nyugat-balkáni országok integrációs felkészülésének elősegítése − A kelet-európai államok európai felzárkóztatása, Unióhoz való közeledésének elősegítése − A fenti országcsoportok stabilitásának és biztonságának növelése, összhangban az Európai Szomszédságpolitika (ENP) célkitűzéseivel, − Az országhatárokon túl élő magyar kisebbségek – az intézményfejlesztés eszközével való – segítése, életszínvonaluk emelkedésének előmozdítása.
7. Kiemelt területek A kiemelt stratégiai célok megvalósítása érdekében Magyarország aktív szerepvállalása a következő területeken különösen indokolt: − bel- és igazságügyi együttműködés az IPA-országokban, különösen Szerbiában. Hazánk a Regionális Partnerségen (V4+Szlovénia, Ausztria) és az arra épülő Budapest Fórumon belül a nyugat-balkáni országok e területen való integrációs felkészítésért vállalt kötelezettséget. Biztonsági, biztonságpolitikai szempontból jelentős változást jelent Románia 2012-re kitűzött Schengen-tagsága. A délkeleti határainkon a belső határellenőrzés megszűnése a biztonsági érdekek és az azzal kapcsolatos felelősség meghatározásának új kérdéseit vetik fel. Kiemelten fontos volna, hogy Magyarország akár önálló pályázóként vagy konzorcium vezetőjeként, akár junior partnerként részt tudjon vállalni Románia Schengen-tagságra történő felkészülésében.
6
− önkormányzatiság támogatása, közigazgatás reformja – különösen Szerbia, Románia, Ukrajna, Albánia, Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Törökország esetében. − esélyegyenlőség – különösen Románia, Szerbia, Horvátország, Ukrajna, Törökország esetében − oktatás – különösen Románia, Szerbia, Ukrajna, Horvátország esetében − környezetvédelem – különösen Románia és Ukrajna, valamint Horvátország, Szerbia, Macedónia, Bosznia-Hercegovina, és Törökország esetében − elmaradott mezőgazdasági területek felzárkóztatása, élelmiszerbiztonság, és állategészségügy – különösen Szerbia, Románia, Ukrajna, Horvátország esetében − migráns kormányzati politika – különösen a Magyarországgal szomszédos és a nyugatbalkáni térség országai esetében − gazdaságfejlesztés – minden kedvezményezett ország esetében − integrációs felkészüléssel és az SAA megállapodás végrehajtásával kapcsolatos koordinációs tapasztalatok átadása – minden kedvezményezett ország esetében.
8. Az Ikerintézményi program hazai koordinációjában részt vevő intézmények feladatai Különösen fontos volna, hogy a kiemelt területeken várható projektkiírásokról az érintett intézmények időben értesüljenek, és fel tudjanak készülni a pályázatok kidolgozására. A nemzeti megbízott minden esetben továbbítja a felhívásokat és a várható felhívásokra vonatkozó előrejelzéseket az érintett tárcáknak, valamint gondoskodik azok elektronikus közzétételéről az NFÜ honlapján. A Külügyminisztérium nagykövetségei útján igyekszik feltérképezni a kiemelt célországok belső struktúráját, fejlesztési igényeit, valamint országháttéranyagokkal segíti a magyar pályázókat. A szóbeli meghallgatásokról az NFÜ minden esetben értesíti a Külügyminisztériumot, illetve az adott ország nagykövetségét, akik –lehetőségeikhez mérten- logisztikai segítséget nyújtanak a kiutazóknak, illetve a meghallgatáson is részt vesznek. A hazai intézmények ikerintézményi összekötőik révén tartják a kapcsolatot az NFÜ-vel, akiknek elérhetőségeit megküldik az ikerintézményi megbízottnak. Személyi vagy hatásköri változások esetén szintén haladéktalanul értesítik az NCP-t. A minisztériumok a hozzájuk beérkezett pályázati felhívásokat a lehető leggyorsabban továbbítják az illetékes szervezeti egységnek, vagy háttérintézménynek. A programot még nem ismerő pályázók számára az ikerintézményi megbízott személyes konzultációk során nyújt segítséget a pályázati anyag elkészítéséhez, igény esetén pedig akár több egységnek, vagy alárendelt szervnek is prezentációt tart. Az NFÜ, a KPSZE, valamint az illetékes tárcák munkatársai konzultációk, fórumok és workshop-ok rendezésével is igyekeznek megkönnyíteni a pályázást, illetve segítenek egyes vitás gyakorlati kérdések tisztázásában. A legfontosabb feladatok tehát a következőkben foglalhatók össze: − A már jól működő területek további erősítése, maximális támogatás a pályázó intézményeknek. Rendszeres lehetőség biztosítása a tapasztalatcserére. − Proaktívabb fellépés: rendszeres és folyamatos információcsere a kedvezményezett országokban működő magyar nagykövetségekkel, előzetes tájékozódás a lehetséges új kiírásokról, a kedvezményezett országok igényeiről. A magyar szervek és tagországi partnerintézményeik közti közvetítés, már működő bilaterális kapcsolatok erősítése, lehetséges új konzorciumi partnerekkel való kapcsolatok kiépítése.
7
− Együttműködés a Bizottsággal, KÜM-mel és a brüsszeli Állandó Képviselettel, a nyugatbalkáni országok fejlesztési dokumentumainak előzetes tanulmányozása, magyar kapacitások felmérése. − A kormányzati érdekeket és prioritásokat leginkább szolgáló kulcsterületek azonosítása, a beérkező fiche-ek ennek alapján történő súlyozása, hierarchia felállítása. (Ennek kapcsán az Ikerintézményi stratégia rendszeres felülvizsgálata, és szükség szerinti módosítása az érintett tárcák bevonásával). − Határozottabb szerepvállalás a meghatározott kulcsterületeken: a tárcák tájékoztatása, illetékes alárendelt-, vagy háttérintézményeik segítségükkel történő azonosítása, bevonása a programba. − Együttműködési lehetőségek keresése a régiek mellett az új tagállamokkal is, konzorciumok felállítása, közös pályázás. − Az IPA keretében megvalósuló projektek integrációs tapasztalataink átadása kapcsán a kimenő ikerintézményi tevékenység korábbihoz hasonló intenzitásának fenntartása. (A legutóbbi bővítés után megváltozott helyzetben az egykor a programban érdekelt, jelentős közigazgatási kultúrával rendelkező régebbi tagállamoknak – a friss felkészülési tapasztalatokkal rendelkező, a térséggel szomszédos új tagállamok által támasztott versenyhelyzetben – kevesebb érdeke fűződik ezen együttműködési forma fenntartásához.)
9. Konkrét feladatok Az alábbiakban felsorolt feladatok a Stratégia következő felülvizsgálatáig terjedő időszakra vonatkoznak. Mivel az Ikerintézményi Program finanszírozását biztosító eszközök programozása éves alapon (illetve a hosszabb távra szóló dokumentumok évenkénti, gördülő tervezésben történő felülvizsgálatával) zajlik, jelen Stratégia felülvizsgálata is évenként válik időszerűvé, így legközelebb 2008. szeptemberében.
9.1. NFÜ/KPSZE a, Stratégia első változatának elkészítése, egyeztetés a Külügyminisztériummal, és az illetékes szervezeti egységekkel. A KÜM-mel egyeztetett verzió felterjesztése az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság ülésére. A Stratégia első változatának jóváhagyása után annak folyamatos felülvizsgálata, szükség esetén módosítása. b, A hazai Ikerintézményi koordinációra vonatkozó Kormányrendelet/TNM rendelet módosítása, egyeztetése az érintettekkel, felterjesztése a Kormány elé. c, A szakértői díjak és napidíjakkal kapcsolatos adószabályozás kérdéseinek áttekintése, egyeztetés az érintett tárcákkal. d, Érintett tárcákkal, intézményekkel való folyamatos kapcsolattartás, bizonyos gyakorlati kérdések megvitatására vonatkozó találkozók, workshopok lebonyolítása. Igény esetén előadások megtartása, program részletesebb bemutatása.
8
9.2. Külügyminisztérium A kormányzati érdekeket és prioritásokat leginkább szolgáló kulcsterületek azonosításában való részvétel, ország-háttéranyagok készítése, kapcsolattartás a kedvezményezett országokban működő nagykövetségekkel az igények felmérése, a pályázatok sikeressége érdekében, továbbá kapcsolattartás a partner tagállamokkal és a brüsszeli Állandó Képviselettel. A magyar Ikerintézményi céloknak megfelelő külpolitikai érdekérvényesítés.
9.3. Érintett tárcák a, Ikerintézményi kapcsolattartók kijelölése, személyi változások esetén az NFÜ tájékoztatása. b, Rövid összefoglaló anyag elkészítése az NFÜ részére az Ikerintézményi programban való szerepvállalás lehetséges területeiről, a tárca felügyelete alatt álló alárendelt-, és háttérintézmények tevékenységi köréről, prioritásairól, az Ikerintézményi programhoz való lehetséges kapcsolódási pontokról. c, Alapos, és rendszeresen frissített adatok rendelkezésre bocsátása az ikerintézményi projektek lehetséges területeiről, illetve a mozgósítható szakértők köréről, mely adatok a későbbiekben egy – a hazai intézményeket átfogó - szakértői adatbázis (szakértői „pool”) létrehozását szolgálják majd.
9
