NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
TÁJÉKOZTATÓ* az államháztartás központi alrendszerének 2010. november havi helyzetéről
2010. december
*
Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes adatai megtalálhatók a Magyar Államkincstár honlapján (http://www.allamkincstar.gov.hu).
ÖSSZEFOGLALÁS Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – egyenlege november végén 1304,8 milliárd forintos deficitet mutatott, mely az éves törvényi előirányzat 151%-át teszi ki. A tavalyi év azonos időszakában az államháztartás hiánya az egész éves tény 121,6%-át tette ki. Ezen belül a központi költségvetés hiánya a 2009. november végi 124,0%-os arányhoz képest most az egész évre tervezett költségvetési hiány 154,5%-át teszi ki. Az államháztartás központi alrendszerének november végi helyzetét részletesen a 1. számú melléklet vezeti le. Az első tizenegy hónap egyenlege még nem tartalmazza a „bankadó” második részletéből decemberre várt közel 90 milliárd forintos bevételt, a távközlési, kiskereskedelmi és energetikai szektort érintő válságadók decemberi esedékességű bevételeit (161 milliárd forint), továbbá a decemberben időszerű társasági adó feltöltéseket. Ezen felül – a hiánycél kockázatmentes elérésének fokozott szem előtt tartásával – a Kormány a 1268/2010. (XII. 3.) számú határozatában döntött a 2010. évi költségvetési egyenleg teljesítéséhez szükséges intézkedésekről a központi költségvetési alrendszerben. Az intézkedés eredményeként a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek költségvetési szerveinek, a fejezeti kezelésű előirányzatoknak, a társadalombiztosítási igazgatási szerveknek és az elkülönített állami pénzalapoknak a kiadási lehetősége 2010. évben 100 milliárd forintot meghaladó mértékben csökkent. Ezekkel az intézkedésekkel Magyarország 2010-ben biztonságosan tartja a 3,8%-os költségvetési hiányt. Az államháztartás központi alrendszerének november végi főbb pénzforgalmi adatai a következők: milliárd forintban 2009. évi tény (1) Központi költségvetés egyenlege bevétel: kiadás: Elkülönített állami pénzalapok egyenlege
2009. I-XI. hó tény (2)
Index (%) tény=100
(2/1)
milliárd forintban 2010. évi törvényi előirányzat (1)
Index (%)
2010. előirányzat= I-XI. hó tény 100 (2)
(2/1)
-737,2 8 321,1 9 058,3
-914,0 7 254,8 8 168,8
124,0 87,2 90,2
-830,0 7 970,2 8 800,2
-1 282,8 7 263,0 8 545,8
154,5 91,1 97,1
-30,4 466,2 496,6
-22,3 417,8 440,1
73,4 89,6 88,6
35,1 423,0 387,9
79,3 384,4 305,1
225,9 90,9 78,7
bevétel: kiadás:
-157,3 4 128,8 4 286,1
-188,1 3 750,9 3 939,0
119,6 90,8 91,9
-69,4 4 310,5 4 379,9
-101,3 3 900,6 4 001,9
146,0 90,5 91,4
bevétel:
-924,9 12 916,1
-1 124,4 11 423,5
121,6 88,4
-864,3 12 703,7
-1 304,8 11 548,0
151,0 90,9
kiadás:
13 841,0
12 547,9
90,7
13 568,0
12 852,8
94,7
bevétel: kiadás: Társadalombiztosítási alapok egyenlege
EGYENLEG ÖSSZESEN
2
Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – november havi hiánya 172,0 milliárd forintra teljesült. Ezen belül a központi költségvetés 140,6 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 31,7 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok pedig 0,3 milliárd forintos szufficittel zártak. A tavalyi évben az államháztartás központi alrendszerének hiánya 76,6 milliárd forintot tett ki. A november havi hiány alakulását az 2. számú melléklet részletesen bemutatja. Központi költségvetés A központi költségvetés bevételei a várakozásoktól elmaradóan, a tavalyi év azonos hónapjához képest közel azonos, mindössze 4 milliárd forinttal eltérő összegben alakultak. A főbb adóbevételek különböző módon teljesültek: az egyszerűsített vállalkozói adó, az általános forgalmi adó, valamint a jövedéki és a regisztrációs adóbevételek meghaladták a tavalyi összeget, míg a társasági adó és a személyi jövedelemadó bevételek elmaradtak az előző évitől. Emellett csökkentette a bevételeket az, hogy a megszűnt társas vállalkozások különadójából még 5,4 milliárd forint visszautalására került sor. A kiadási oldalon a mintegy 25 milliárd forinttal több kifizetést egyrészt a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak – részben a bevételi többleteikkel összhangban történő - túllépése okozza. Másrészt magasabb összegben teljesültek az egyedi és normatív támogatások is, tekintettel arra, hogy a Kormány döntése értelmében ebben a hónapban került sor a MÁV Zrt. részére kormányhatározattal megállapított 23 milliárd forintos többlettámogatás kiutalására. Ezen felül magasabb összegben alakultak az EU költségvetéséhez történő hozzájárulások és az állam által vállat kezességek is. Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál a tavalyi év azonos hónapjához viszonyítva a bevételek esetében az eltérést a Nyugdíjbiztosítási Alapnál egyrészt a két év közti eltérő központi költségvetési finanszírozási ütemezése okozza. A központi költségvetési támogatások átutalási rendjének változása következtében 2010-től havonta kerül sor a központi költségvetési támogatások folyósítására, míg 2009-ben évente három alkalommal, március, november és december hónapokban került sor a támogatás átutalására. Másrészt idén november hónapban már nem került átutalásra a magánnyugdíj-pénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlása, amit ellensúlyoz a magánnyugdíj-pénztári tagdíj átirányítása. A kiadások esetében a többlet főként a magasabb nyugdíjkiadások következménye. Elkülönített állami pénzalapok Az elkülönített állami pénzalapok egyenlegjavulását a kiadási oldalon elsősorban a Munkaerőpiaci Alap alacsonyabb központi költségvetési befizetései okozzák. Emellett elmaradtak a tavalyi évtől a passzív kiadások és a működési kiadások is.
3
I. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS PÉNZÜGYI FOLYAMATAINAK FŐBB JELLEMZŐI A. A BEVÉTELEK RÉSZLETES ÁTTEKINTÉSE 1.
November hónapban a központi költségvetésnek 15,1 milliárd forint bevétele származott a társasági adóból, amely a 24,8 milliárd forintos bruttó befizetés és a 9,7 milliárd forintnyi kiutalás különbsége. Ez az összeg 4,8 milliárd forinttal, 24,1%-kal kevesebb a 2009. év novemberi bevételénél: a befizetések 2,1 milliárd forinttal (8%-kal) csökkentek, míg a kiutalások 2,7 milliárd forinttal (37,9%-kal) nőttek. A 2010. január 1-jétől megszűnt társas vállalkozások különadója címén az év tizenegyedik hónapjában 5,4 milliárd forint kiutalás (negatív bevétel) keletkezett, ami az elmúlt évi bevallással összefüggő adóelszámolás következménye. A hitelintézeti járadék jogcímen 200,3 millió forint bevétel realizálódott. Az adózók 176,6 millió forinttal több hitelintézeti járadékot fizettek, mint a 2009. év november hónapjában. A központi költségvetésben a pénzügyi szervezetek különadója címen – melyet az adózóknak először szeptemberben kellett fizetniük – az év tizenegyedik hónapjában 1,8 milliárd forint bevétel keletkezett. (November végéig a pénzügyi szervezetek különadója keretében befolyt 92,9 milliárd forintos bevétel a 187 milliárd forintos éves terv 49,7%-a.) A cégautóadóból a novemberi hónap során 0,8 milliárd forint bevétel teljesült, ami hasonló az egy évvel korábbihoz. Az egyszerűsített vállalkozói adóból novemberben 2,7 milliárd forint bevétel keletkezett. Az adózók 19,2%-kal több egyszerűsített vállalkozói adót fizettek, mint egy évvel előbb. Az energia adó bevétele 1,6 milliárd forint lett, ami mintegy 15%-kal több az előző év azonos hónapjának értékétől. A környezetterhelési díj mérlegsoron – a jóváírások és terhelések egyenlegeként – 66,8 millió forint bevétel keletkezett, mely az előző év azonos hónapi bevételnek több mint másfélszerese. Bányajáradék címén az év tizenegyedik hónapjában –27,5 milliárd forint negatív bevétele származott a költségvetésnek. Ez annak következménye, hogy a szeptember havi 35,2 milliárd forint MOL Nyrt. - az EU Bizottságának elmarasztaló döntése miatti - rendkívüli befizetése a költségvetési törvény módosítása alapján átvezetésre került az egyéb bevételek számlára. Játékadóból a központi költségvetésben 4,4 milliárd forint bevétel realizálódott november hónap folyamán. Az egyéb befizetések jogcímen novemberben 1,8 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek.
4
Az egyéb központosított bevételek mérlegsoron jelennek meg a költségvetési törvény 17. § (1) bekezdésében meghatározott központosított bevételek. A novemberi teljesítés 1,3 milliárd forint volt. Az energiaellátók jövedelemadója címén az év tizenegyedik hónapjában a központi költségvetésben -155,4 millió forint negatív bevétel teljesült, ami az előző időszakok befizetéseivel összefüggő visszautalások következménye. 2.
Novemberben általános forgalmi adóból 223,5 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, amely hasonló az elmúlt év azonos hónapjához képest, attól 2,8 milliárd forinttal, 1,2%-kal magasabb. A nettó általános forgalmi adó egyenleg a 332,2 milliárd forintos bruttó befizetés (ebből 306,1 milliárd forint a belföldi, 26,1 milliárd forint a VPOP által beszedett áfa), valamint a 108,7 milliárd forintot kitevő visszautalások eredője. Jövedéki adóból a november hónapban realizált bevétel 83,4 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel előbbi bevételt 6,6 milliárd forinttal, 8,5%-kal haladta meg. Az üzemanyagok esetében 50 milliárd forint jövedéki adóbevétel keletkezett, ami a bázistól 5,4%-kal magasabb. A dohánytermékek esetében az egy évvel korábbitól 16,2%-kal több, 27 milliárd forint összegű jövedéki adó folyt be a költségvetésbe. A szeszesitaloknál és egyéb termékeknél 6,4 milliárd forint összegű teljesítés történt, amely az év eleji adóemelés és a forgalomcsökkenés eredőjeként 3,7%-kal magasabb a bázisidőszakitól. A regisztrációs adóból november hónapban 2,5 milliárd forint bevétel teljesült, amely a tavalyi év azonos havi értékétől 23,5%-kal magasabb.
3.
A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele novemberben 141,9 milliárd forint volt, amely a 143,5 milliárd forintos bruttó befizetés és a 1,6 milliárd forintnyi kiutalás egyenlegeként képződött. Ez a bevétel 4,2 milliárd forinttal, 2,9%-kal kevesebb a 2009. év novemberi bevételénél, amelyben kiemelt szerepet játszott a 2010. évre megvalósított adócsökkentés hatására felmerülő bevételkiesés. A 2010. év novemberében az előző év azonos hónapjához képest a befizetések 4,7 milliárd forinttal (3,2%-kal), míg a kiutalások 0,5 milliárd forinttal (23,7%-kal) csökkentek. A magánszemélyek 2010. január 1-jétől megszűnt különadójából a központi költségvetésnek novemberben -20,1 millió forint negatív bevétele keletkezett, ami az elmúlt évi bevallással összefüggő adóelszámolás következménye. A magánszemélyek jogviszonyának megszűnéséhez kapcsolódó egyes jövedelmekre 2010. október 1-jétől bevezetett 98%-os különadóból a központi költségvetésnek novemberben mindössze 0,1 millió forint bevétele keletkezett. Ebben szerepet játszott, hogy az Alkotmánybíróság eredeti jogszabályt megsemmisítő döntése miatt az új jogszabály csak később, december 30-án lép hatályba. A háztartási alkalmazottak utáni regisztrációs díjból – az új törvényi rendelkezéseknek megfelelően először októbertől fizetendő közteherből – az év tizenegyedik hónapjában 0,3 millió forintos bevétele származott a központi költségvetésnek.
5
Az illeték befizetések november havi összege 5,8 milliárd forintot tett ki, amely 53,8%-a az egy évvel előbbi bevételnek. 4.
A központi költségvetési szervek bevételei novemberben közel 72,0 milliárd forintot tettek ki, ez az előző évi novemberi bevétel 114,7%-a. E hónapban a különféle működési és felhalmozási célú pénzeszközátvételek és támogatásértékű bevételek összesen 40,1 milliárd forintot tettek ki, lényegesen meghaladva az előző év azonos időszakának ilyen jellegű bevételeit. A működési bevételek 30,6 milliárd forint körül alakultak, előző évi előirányzat-maradvány átvételére pedig 1,5 milliárd forintnyi összegben került sor. A nem azonosított, függő, átfutó és kiegyenlítő bevételek halmozott forgalma novemberben csökkent.
5.
A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevételei címén novemberben 18,8 milliárd forint folyt be, amely az előző évi novemberi bevétel 145,0%-a. Az idei novemberi bevételből az Útpénztár közel 3,0 milliárd forintos összege emelhető ki, a tűzvédelmi bírságból és a biztosítók tűzvédelmi hozzájárulásából származó bevétel pedig 1,2 milliárd forintot tett ki. E hónapban a havi bevételeket növelte az agrártámogatások visszatérüléséből származó mintegy 1,5 milliárd forintnyi összeg a Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetében.
6.
A fejezeti kezelésű előirányzatok EU támogatása novemberben 79,8 milliárd forintot tett ki. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében mintegy 65,3 milliárd forint, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program és a Halászati Operatív Program keretében összesen 12,1 milliárd forint, a Kohéziós Alapból megvalósuló projektekre, illetve a területi együttműködést elősegítő strukturális támogatásokra összesen több mint 1,0 milliárd forint uniós forrás került felhasználásra. Az egyéb uniós támogatások jogcímről 1,4 milliárd forint uniós forrás került kifizetésre.
7.
A költségvetési szervektől származó befizetések novemberben 4,3 milliárd forintot tettek ki, ez az előző évi novemberi befizetés majdnem háromszorosa. A novemberi befizetésből kiemelhető a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság önmagában közel 3,4 milliárd forintos befizetése.
8.
Az elkülönített állami pénzalapok befizetése címen a Munkaerőpiaci Alap befizetési kötelezettsége – a 2010. évi költségvetésről szóló törvény 18. § (2) bekezdése alapján – 8 milliárd forint. November hónapban az Alap teljesítette a 0,7 milliárd forint befizetést.
9.
A helyi önkormányzatok befizetései címen 2010. november hónapjában a teljesítés 348,3 millió forint volt.
10. A november havi közel 6,3 milliárd forint összegű állami vagyonnal kapcsolatos bevétel alapvetően osztalékbevételekből, és vagyonkezelői díjakból származott. 11. Az adósságszolgálattal kapcsolatos és egyéb bevételeken belül a költségvetés kamatbevételei novemberben 10,2 milliárd forintot tettek ki. Ebből 1,6 milliárd forintot fizetett az MNB a Kincstári Egységes Számla (KESZ) után. A forintállamkötvények és diszkont kincstárjegyek ún. felhalmozott kamataként közel 5,7 milliárd forint összegű bevétel jelenik meg a költségvetésben. A devizában
6
fennálló követelések után közel 2,9 milliárd forint bevétel származott novemberben, főként a bankoknak nyújtott devizahitelek utáni kamatbevételből. Az egyéb bevételek szokásoshoz képest kiugróan magas – 36 milliárd forintos teljesülését az magyarázza, hogy az Európai Bizottság döntése alapján a MOL Nyrt. által idén szeptemberben befizetett 35,2 milliárd forint bányajáradék – a 2010. évi költségvetési törvény módosításával összhangban – a bányajáradék sorról az egyéb bevételekhez került átvezetésre. 12. Az egyéb uniós bevételek címen belül a vámbevételek Magyarországot illető 25%-aként 846 millió forint folyt be a központi költségvetésbe, míg az uniós támogatások utólagos megtérítéseként, a Közlekedés Operatív Programba bevont, korábban hazai finanszírozású projektek utólagos uniós elszámolása, illetve a TEN-T projekttel kapcsolatos, Európai Bizottság által teljesített végső egyenleg kifizetés kapcsán, 1,1 milliárd forint került elszámolásra. B. A KIADÁSOK JOGCÍMENKÉNT 1.
Az egyedi és normatív támogatásokra fordított kiadások novemberben 35,5 milliárd forintot tettek ki. Az összegből a helyközi személyszállítási közszolgáltatások és a vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítésére 34,8 milliárd forint, az Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítésére 668 millió forint, míg a mecseki uránbányászok baleseti járadékainak és egyéb kártérítési kötelezettségeinek átvállalására 40 millió forint kifizetés történt.
2.
A közszolgálati műsorszolgáltatás támogatásának éves összege magában foglalja a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Duna Televízió, a Magyar Távirati Iroda Zrt., valamint a Média közalapítványok támogatását, illetve az üzemben tartási díj pótlását. Erről az előirányzatról 2010. november hónapban 3,6 milliárd forint kifizetés történt.
3.
A fogyasztói árkiegészítésre fordított kiadások összege novemberben 9 milliárd forintot tett ki, amely megegyezik az előző év azonos időszakában történt teljesítéssel.
4.
A lakásépítési támogatásokra fordított kiadások összege novemberben 12,5 milliárd forintot tett ki, amely mintegy 30%-kal elmaradt az előző év azonos időszakában történt kifizetéshez képest.
5.
A családi támogatások és szociális juttatások novemberi folyósítása részben az OEP és a MÁK igazgatóságai által beküldött finanszírozási terveken alapult, az ONYF közreműködésével folyósított ellátások folyósító szerv részére történő megtérítése pedig havi elszámolás alapján történik. Így a családi támogatásokra novemberben 37,4 milliárd forint került átutalásra a folyósítást végző szervek részére. Ebből családi pótlékra 30,0 milliárd forintot, gyermekgondozási segélyre 5,4 milliárd forintot, gyermeknevelési támogatásra pedig 1,1 milliárd forintot folyósítottak. A jövedelempótló és jövedelem-kiegészítő szociális támogatásokra (rokkantsági járadék, megváltozott munkaképességűek járadékai, egészségkárosodási járadék, mezőgazdasági járadék, fogyatékossági támogatás, politikai rehabilitációs nyugdíjkiegészítések stb.) fordított összegek
7
novemberben 11,6 milliárd forintot tettek ki, ebből a legnagyobb összeget (5,1 milliárd forintot) a megváltozott munkaképességűek járadékai tették ki, fogyatékossági támogatás és vakok személyi járadéka címen pedig 2,6 milliárd forint került folyósításra. A politikai rehabilitációs és más nyugdíjkiegészítésekre e hónapban 1,4 milliárd forintot fordítottak. A különféle jogcímen adott térítések (közgyógyellátás, terhesgondozás, terhesség-megszakítás) esetében a novemberi folyósítás 1,9 milliárd forint volt, melyből közgyógyellátásra közel 1,3 milliárd forintot költöttek. E hónapban a családi támogatásokra és szociális juttatásokra fordított összegek mintegy 7,3%-kal maradtak el az előző évi novemberi kiadásoktól. Az eltérés döntően a családi támogatásoknál, ezen belül a pénzbeli gyermekvédelmi támogatásoknál volt megfigyelhető, melynek pénzügyi elszámolása december hónapra húzódott át. 6.
A költségvetési szervek kiadása novemberben közel 189,8 milliárd forintot tett ki. Ez az előző évi november havi kiadásokat 15,7%-kal haladta meg. Az összes kiadásból e hónapban is a legtöbbet, mintegy 101,5 milliárd forintot személyi juttatásokra és járulékaikra fordították. Az előző év azonos időszakát meghaladóan dologi kiadásokra 61,1 milliárd forintot költöttek az intézmények. Az egyéb működési célú támogatások, kiadások (működési célú pénzeszközátadások államháztartáson kívülre, támogatásértékű működési kiadások, ellátottak pénzbeli juttatásai) közel 19,0 milliárd forint körül alakultak, amely szintén magasabb az előző év azonos időszakának kiadásainál. E hónapban intézményi beruházásokra 11,8 milliárd forintos összegben került sor. A fennmaradó részt döntően egyéb felhalmozási kiadásokra, felújításra, valamint előző évi maradvány átadására fordították. A függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások halmozott forgalma e hónapban jelentősen csökkent.
7.
A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok novemberi teljesítése 199,2 milliárd forint volt, amely az előző évi novemberi kiadást 22,3%-kal haladta meg. Az előző év azonos hónapjához képest az uniós programok kiadásai 34,6%-kal, hazai forrásokból finanszírozott kiadások pedig ennél szerényebben, 6,0%-kal növekedtek. Idén novemberben az uniós előirányzatokból mintegy 124,7 milliárd forintot használtak fel, melyből strukturális támogatásokra 102,8 milliárd forintot fordítottak. Ez utóbbiból az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjai terhére 86,4 milliárd forintot költöttek, míg a korábban indult programok közül az I. Nemzeti Fejlesztési Terv kiadásai mindössze 0,3 milliárd forintot tettek ki. A Kohéziós Alapból e hónapban 15,2 milliárd forintnyi kifizetésre került sor, az Európai Területi Együttműködés keretében pedig több, mint 0,9 milliárd forintot fizettek ki. A vidékfejlesztési támogatásokra novemberben összesen 20,3 milliárd forintot költöttek, amelynek döntő részét (20,0 milliárd forint) az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program kifizetései tették ki. A fennmaradó rész Halászati Operatív Programból került finanszírozásra. Egyéb uniós támogatásokra a hónap folyamán közel 1,6 milliárd forintot fizettek ki. E hónapban a nem uniós források terhére az alábbi jelentősebb kifizetések voltak például: autópálya rendelkezésre állási díjra 8,7 milliárd forint, közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézményeket fenntartók normatív állami támogatására (kiegészítő támogatásokkal együtt) 7,7 milliárd forint, Útpénztárból közel 4,7 milliárd forint, szociális célú humánszolgáltatások normatív
8
támogatására (kiegészítő támogatásokkal) összesen 3,5 milliárd forint, agrártámogatásokra (folyó kiadások és jövedelem támogatások ) 2,4 milliárd forint, a lakossági energiaköltségekhez történő hozzájárulásra 1,5 milliárd forint, Klímabarát Otthon Panel Alprogramra 1,3 milliárd forint, a NATO költségvetéséhez történő hozzájárulásra 1,2 milliárd forint. 8.
Az elkülönített állami pénzalapok támogatása címen november hónapban 2,1 millió forint került átutalásra a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap részére.
9.
A garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási alapok kiadásaihoz előirányzat 2010. évben – a költségvetési törvény szerint - a Nyugdíjbiztosítási Alap részére többféle címen juttatott támogatásokra, valamint az Egészségbiztosítási Alapnak a „nemzeti kockázatközösség megteremtése” címen fizetett járulékra előirányzott összegekből tevődik össze. A november havi ilyen célú kifizetés 69,6 milliárd forintot tett ki, amely az előző évi novemberi kifizetés 48,0%-a. A tavalyi évhez képest változott a „Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatása” előirányzat ütemezése. A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 38. § (2) bekezdésének b) pontja alapján idén havi ütemezéssel kerül átadásra a fenti támogatás, míg az előző évben három részletben, márciusban, novemberben és decemberben került kifizetésre. Így a tavalyi novemberi ütem több, mint ötszöröse volt az idei november havi kifizetésnek. A 2010. évi CII. törvény módosította a 2010. évi költségvetési törvényt, mely alapján a magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására szolgáló támogatás átutalására november hónapban (és decemberben is) nem került sor. Fentiekkel összhangban az idei novemberi összegből a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatására 16,5 milliárd forint került átutalásra, a GYES-en, GYET-en lévők, a rehabilitációs járadékban részesülők után a központi költségvetés pedig mintegy 1,7 milliárd forint összegű nyugdíjbiztosítási járulékot fizetett. A korkedvezmény-biztosítási járulék címen a Nyugdíjbiztosítási Alapnak juttatott pénzeszköz összege e hónapban mintegy 0,3 milliárd forintot tett ki. Az Egészségbiztosítási Alap részére járulék címen átadott pénzeszköz novemberben is megközelítette az 51,0 milliárd forintot. E hónapban további, kis összegű támogatás került jóváhagyásra a költségvetés céltartalékából (Különféle kifizetések) az OEP és az ONYF részére Prémium évek programmal kapcsolatos kiadásaik fedezetére.
10. A helyi önkormányzatok támogatása (állami támogatások, hozzájárulások az átengedett személyi jövedelemadóval együtt számolva) jogcímen 2010. november hónapban a felhasználás összesen 105,2 milliárd forint volt. Ebből: Az éves szinten az egyik meghatározó részt kitevő központosított előirányzatok e havi pénzforgalma 8,5 milliárd forint volt. A helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások címen (ÖNHIKI) a havi tényadat 2,2 millió forint. A negatív érték az időarányosan kiutalt támogatás és (a települési önkormányzatok által jelzett jogosultság megszűnés miatt) a nettó finanszírozás keretében visszavonásra került összegek egyenlegeként jelentkezik.
9
A Fejlesztések között a címzett és céltámogatások jogcímen ebben a hónapban nem történt kifizetés. A helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása címen 563,1 millió forint volt a felhasználás, a vis maior tartalék soron november hónapban 143,4 millió forint kifizetés történt. A másik meghatározó összetevő a normatív, kötött felhasználású támogatások jogcím. Ezen az előirányzaton a központi költségvetés kiadása a tárgyhónapban 21,4 milliárd forintos teljesítéssel zárt. A Budapest 4-es metróvonal építésének támogatása esetében a tárgyhónap előirányzat felhasználása 478,7 millió forint volt. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása (LEKI) soron november hónapban 312,3 millió forint kifizetés történt. 11. A társadalmi önszerveződések támogatása mérlegsor 2010. november hónapban 79,9 millió forintban teljesült. A kiadási tétel magában foglalja a pártok, a pártalapítványok, az országos kisebbségi önkormányzatok, valamint ez utóbbiak által fenntartott intézmények működésének támogatására átcsoportosítandó összegeket. 12. Kamatkiadásokra 2010. novemberben 109,5 milliárd forintot fordított a költségvetés. A kamatkiadások nagyobb része (82,3 milliárd forint) a forintban fennálló adósságot terhelte. Az államkötvények utáni közel 74,8 milliárd forint összegű kamatkiadást szinte teljes mértékben a hiányt finanszírozó és adósság megújító államkötvények tették ki (74,0 milliárd forint), míg a nem piaci értékesítésű államkötvények terhei 0,8 milliárd forintot jelentettek a költségvetésnek. A kincstárjegyek utáni 7,2 milliárd forintos kiadások a diszkont kincstárjegyek (3,8 milliárd forint), valamint a lakossági kincstárjegyek (3,4 milliárd forint) kamatai között oszlottak meg. A devizaadósságot 27,2 milliárd forint kamatköltség terhelte novemberben. Ebből 0,1 milliárd forint a devizakötvények, 27,1 milliárd forint pedig a devizahitelek kamatterheként jelentkezett. 13. Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadásokra 5,4 milliárd forintot számolt el novemberben a költségvetés. A kiadások egyik meghatározó tétele a hasznosítással kapcsolatos 3,1 milliárd forint összegű kifizetés. Ide tartoznak a termőföldért járó életjáradékok 2,7 milliárd forint összegű kifizetései, az ingatlanok fenntartásával járó (üzemeltetési és őrzési) 0,1 milliárd forint összegű költségek, valamint az állami tulajdonú társaságok támogatása 0,2 milliárd forint összegben. További kiadással járt az értékesítéssel kapcsolatos 1,0 milliárd forint, a vagyongazdálkodás 0,8 milliárd forint összegű kiadása, melyből 0,7 milliárd forint a vagyonkezelő társaságnak járó időarányos összegű működési támogatás, valamint a felhalmozási jellegű kiadások (0,4 milliárd forint). 14. A kormányzati rendkívüli kiadások mérlegsoron november hónapban 574 millió forint kiadás teljesült, amely elmaradt az előző év hasonló időszakától. Ezen belül pénzbeli kárpótlásra 228 millió forintot, az 1949-es Párizsi Békeszerződésből eredő kárpótlásra 153 millió forintot, mindezek folyósítási költségeire 8 millió forintot, a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésére pedig 185 millió forintot fizettek ki.
10
15. Az állam által vállalt kezesség érvényesítése novemberben 4,3 milliárd forint kiadást jelentett, alapvetően a Mehib Zrt., kezességbeváltása, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. viszontgarancia beváltása, valamint a lakáskezességek beváltásaiból adódóan. 16. Az egyéb kiadások összege november hónapban mindössze 292 millió forintot tett ki. Ezen belül az adósság- és követelés-kezelés egyéb kiadásai címén novemberben 0,5 milliárd forint kifizetés történt. Ezzel ellentétesen az. Áht. 63. §-ának (6) bekezdése alapján az önkormányzatok által a nettó finanszírozás keretében előleg módján korábban igénybevett támogatás rendezése kiadáscsökkentő tételként került elszámolásra az egyéb kiadások között. 17. Adósság-átvállalás és tartozás-elengedés címén novemberben nem volt kiadása a költségvetésnek. 18. Az EU költségvetését megillető hozzájárulási kötelezettség novemberben teljesített összege mintegy 30,2 milliárd forint volt.
II. ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK 1. Az egyenleg alakulása Az elkülönített állami pénzalapok november havi 0,3 milliárd forintos többlete a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2,2 milliárd forintos, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap 0,8 milliárd forintos, a Nemzeti Kulturális Alap 0,3 milliárd forintos többletéből, valamint a Munkaerőpiaci Alap 3 milliárd forintos hiányából alakult ki. Az elkülönített állami pénzalapok november havi egyenlege az előző év azonos hónapjához képest kedvezőbb lett. 2. A bevételek alakulása Az alapok bevételei 0,5 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek az előző év azonos hónapjának értékénél. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap e havi bevételét 2 milliárd forinttal növelte a támogatásból visszafizetett összeg. 3. A kiadások alakulása Az alapok kiadásai 10,3 milliárd forinttal alacsonyabb összegben teljesültek az előző év azonos hónapjának értékénél. A kiadások közül a Munkaerőpiaci Alap költségvetési befizetési kötelezettsége jelentősen csökkent, ezen felül a passzív kiadások 2,8 milliárd forinttal alacsonyabb összegben teljesültek a tavalyi év azonos hónapjához viszonyítva.
11
III. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK GAZDÁLKODÁSA 1. Az egyenleg alakulása November hónapban a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak együttes hiánya 31,7 milliárd forint, ebből a Nyugdíjbiztosítási Alap hiánya 23,4 milliárd forint, az Egészségbiztosítási Alap esetében a deficit 8,3 milliárd forint. A első tizenegy hónap halmozott hiánya 101,3 milliárd forint, ennek mintegy négyötöde 82,2 milliárd forint az Egészségbiztosítási Alapban, a maradék rész,ami 19,1 milliárd forint a Nyugdíjbiztosítási Alapban képződött. 2. A bevételek alakulása A két pénzügyi alap összes bevétele 342,7 milliárd forint, az előző év azonos időszakától való elmaradás 50,9 milliárd forint. A bevételek összehasonlításánál figyelembe kell venni a járulékok szabályozásában 2009. július 1-jétől és 2010. január 1-jétől bekövetkezett változásokat, a tételes egészségügyi hozzájárulás utóbbi időponttól történő megszüntetését, a központi költségvetés hozzájárulások évközi utalási rendjében végrehajtott módosításokat, és a magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetés és az ezzel összefüggő költségvetési térítés szabályozásában 2010. november 1-jétől bekövetkezett változást. (2010. évi CI. v.)
A bevételek közel háromnegyed része (73,4%) munkáltatói és biztosítotti befizetés, ennek összege 251,6 milliárd forint, ami tartalmazza a magánnyugdíjpénztárak átutalásait és az egészségügyi szolgáltatási járulékot is. Az előző év azonos időszakához viszonyított növekedés 27,9 milliárd forint. A bevételek másik nagy csoportja központi költségvetési hozzájárulás, az ebből származó 70,0 milliárd forint, az összes bevétel 20,4%-a. Ez az összeg az egy évvel korábbi érték 48,2%-a. 3. A kiadások alakulása Novemberben az Alapok kiadásai 374,4 milliárd forintot tettek ki, a 2009. novemberhez viszonyított növekedés 34,8 milliárd forint. A jelentős növekedés nagyobb része a nyugellátási kiadások körében képződött, mivel 2010 novemberében a törvényi előírásoknak megfelelően 0,6%-os mértékű egyösszegű emelés történt, egy évvel korábban viszont nem volt évközi emelés és ezen túl a növekményben a 2010. január 1-jén történt emelés hatása is megjelenik.
A nyugellátásokra kifizetett összeg 255,6 milliárd forint, a 2009 novemberéhez képest a növekedés 26,2 milliárd forint. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira (táppénz, GYED, terhességi gyermekágyi segély) kifizetett összeg 18,0 milliárd forint, ez 1,8 milliárd forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban. A természetbeni ellátásokra (gyógyító-megelőző ellátások, gyógyszertámogatás stb.) felhasznált összeg 94,7 milliárd forint, 2009 novemberében ennél 11,6 milliárd forinttal volt kevesebb a kiadás.
12
Az alapkezelők működési kiadásai 3,6 milliárd forintot tettek ki, az egy évvel korábbi értékhez viszonyított csökkenés 0,7 milliárd forint.
NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP 1. Az egyenleg alakulása Novemberben az Alap költségvetési hiánya 23,4 milliárd forint, egy esztendővel korábban 66,8 milliárd forint többlet képződött. A jelentősen különböző költségvetési pozíciót alapvetően két tényező magyarázza. Megváltozott a központi költségvetési hozzájárulások évközi átutalási rendje és 2010 novemberében ellentétben az egy évvel korábbival - egyösszegű kiegészítő nyugdíjemelés történt.
2. A bevételek alakulása A tárgyalt hónapban az Alap összes bevétele 234,9 milliárd forint, 2009. novemberben a bevételek összege 299,4 milliárd forint volt. A bevételek mintegy 86,4%-a munkáltatói és biztosítotti járulék. A 202,9 milliárd forintot kitevő befizetés 32,9 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban. A jelentős különbséget döntően a 2010. CI. törvény értelmében a magánnyugdíjpénztári tagdíjbefizetés helyett megvalósuló járulékfizetés okozta. A központi költségvetési támogatások adták az Alap bevételeinek 9,2%-át. A 18,6 milliárd forint nagyságú összeg az előző év novemberi értékénél 100,1 milliárd forinttal kevesebb. Erre vonatkozóan lásd az Alap egyenlegéről írottakat. 3. A kiadások alakulása Az Alap kiadásainak összege 258,3 milliárd forint, az összehasonlítást képező időszakhoz viszonyított növekmény 25,6 milliárd forint. A nyugellátási kiadások nagysága 255,6 milliárd forint, az előző év novemberéhez képest a növekedés 26,2 milliárd forint volt. 2010 novemberében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (3)-(5) bekezdései értelmében 0,6% mértékű egyösszegű kiegészítő nyugdíjemelés történt. A hatályos szabályok értelmében akkor kell novemberben kiegészítő és egyösszegű emelést végrehajtani, ha a költségvetésben rögzített általános fogyasztói árindexet (4,1%) a KSH adatai alapján az év egészére becsült árnövekedés (4,7%) 1 százalékpontnál kisebb mértékben haladja meg. A két érték közötti különbség 0,6 százalékpont.
A novemberi egyösszegű kiegészítő nyugdíjemelés az előzetes adatok szerint mintegy 2660,0 ezer főt érintett és mintegy 17,0 milliárd forinttal növelte a nyugellátási kiadásokat Az alapkezelő és igazgatási szervezetének működési kiadásai 2,2 milliárd forintot tettek ki, ez 0,6 milliárd forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban.
13
EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP 1. Az egyenleg alakulása Novemberben az Alap költségvetési hiánya 8,3 milliárd forint, ez mintegy 4,5 milliárd forinttal kevesebb az előző év azonos időszakában regisztrált deficitnél. 2. A bevételek alakulása Az Alap bevételeinek összege 107,9 milliárd forint, 2009. novemberhez képest a többlet 13,7 milliárd forint. A járulékbefizetések (munkáltatói és biztosítotti együtt) 48,7 milliárd forintot tettek ki, ez 4,9 milliárd forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban. A bevételeknek ez a csoportja az összes bevétel 45,1%-a. A másik meghatározó súlyú bevételi csoportot képező központi költségvetési támogatások és térítések összege 51,4 milliárd forint, ami az összes bevétel 47,6%-a. A megelőző év ugyanezen hónapjában ennek az összegnek közel fele (48,2%-a) volt a támogatás. 3. A kiadások alakulása Az Alap kiadásainak összege 116,2 milliárd forint, ez 9,3 milliárd forinttal haladja meg a 2009. novemberi felhasználást. A növekmény jelentős része a gyógyítómegelőző ellátás körében képződött. Erre a célra fordított kiadások összege 59,2 milliárd forint, a 2009. év azonos időszakához képest a többlet 8,1 milliárd forint. A gyógyszerek fogyasztói árának támogatására kifizetett összeg 29,8 milliárd forint az egy évvel korábbi értékhez viszonyított növekedés 2,5 milliárd forint. A táppénzkiadások összege 6,4 milliárd forint, ez 1,6 milliárd forinttal kevesebb, mint 2009 novemberében. Gyermekgondozási díjra kifizetett összeg 7,7 milliárd forint, ez minimális nagysággal, 0,2 milliárd forinttal haladja meg az egy évvel korábbi értéket. Az alapkezelő és igazgatási szervei működésére felhasznált összeg 1,4 milliárd forint, ami csekély nagysággal 0,1 milliárd forinttal kevesebb az összehasonlított időszak felhasználásával.
IV. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖZPONTI ALRENDSZERÉNEK FINANSZÍROZÁSA A. Állományi adatok Az előzetes adatok szerint november végén a központi költségvetés forint- és devizaadóssága a következő alábbi táblázat szerint alakult:
14 2009
Deviza Állampapír Hitel Forint Állampapír Hitel Összesen Egyéb kötelezettségek Mindösszesen Nemzetközi hitelcsomagból devizabetétként és hitelként kihelyezett összeg
2010
Változás
mrd Ft
%
mrd Ft
%
mrd Ft
%
8 468,5 4 354,0 4 114,5 10 476,2 10 037,5 438,7
44,7% 23,0% 21,7% 55,2% 52,9% 2,3%
9 041,2 4 644,5 4 396,7 11 235,3 10 694,5 540,8
44,2% 22,7% 21,5% 54,9% 52,3% 2,6%
572,7 290,5 282,2 759,1 657,0 102,1
6,8% 6,7% 6,9% 7,2% 6,5% 23,3%
18 944,8
99,9%
20 276,6
99,1%
1 331,8
7,0%
20,1
0,1%
188,3
0,9%
168,2
836,8%
18 964,9
100,0%
20 464,8
100,0%
1 500,0
7,9%
1 124,8
1 006,6
-118,2
A központi költségvetés devizaadóssága november végéig 572,7 milliárd forinttal 9041,2 milliárd forintra növekedett. A devizaadósság devizakötvény kibocsátás következtében 387,3 milliárd forinttal nőtt, egyéb deviza (swap) műveletek miatt 1,0 milliárd forinttal szintén nőtt, ugyanakkor a devizaadósság törlesztése 364,5 milliárd forinttal csökkentette a devizaadósságot. A devizaadósság az árfolyamváltozás következtében 548,9 milliárd forinttal növekedett. Ezen hatások következményeként bruttó módon számítva a teljes adósság 44,2%-át tette ki a devizaadósság november végén. Az árfolyamkockázatot pontosabban mutató nettó (a devizabetétekkel – beleértve az IMF/EB csomagból elhelyezett betéteket is - korrigált) devizaadósság az adósság 41,8%-a volt. A teljes adósság 22,7%-át kitevő devizakötvények esetében januárban egy 2 milliárd dollár értékű, 10 éves lejáratú, fix kamatozású kötvénykibocsátásra került sor 387,3 milliárd forint értékben. A devizakötvény kibocsátás következtében teljesült az éves deviza kibocsátási terv. A devizakötvények törlesztésének értéke, amely egy 30 milliárd japán jen kötvény 64,3 milliárd forintos lejáratát és egy eredetileg 1 milliárd eurós kötvény 266,2 milliárd forintos lejáratát, valamint egyéb swap műveletek hatását jelenti, mindez összesen 331,6 milliárd forintot tett ki november végéig. A teljes állomány forintértéke – 234,9 milliárd forintos árfolyamveszteséget is figyelembe véve – 4644,5 milliárd forintot tett ki november végén, amely 2009. év végéhez képest 290,5 milliárd forint növekedést jelent. A közvetlen külföldi devizahitelek – amelyek a nemzetközi szervezetektől, illetve külföldi bankoktól felvett hitelek állományából adódnak össze – a teljes adósság 21,5%-át tették ki november végén. A vizsgált időszak alatt e külföldi hitelek együttes állománya 32,8 milliárd forint törlesztés, 1 milliárd forintot kitevő egyéb devizaműveletek (swapok) és 314,0 milliárd forint árfolyamváltozás következtében 282,2 milliárd forinttal nőtt és 4396,7 milliárd forintot tett ki a hónap végén. Az IMF/EB hitelcsomagból elhelyezett betétek és kihelyezett hitelek állománya forintban számolva 1006,6 milliárd forintot tett ki november végén, amely 118,2 milliárd forint csökkenést jelent a december végi állományhoz képest, mely csökkenés devizabetétek finanszírozásra történő felhasználása miatt keletkezett. A költségvetés forintadóssága november végéig 759,1 milliárd forinttal nőtt és 11235,3 milliárd forintot ért el.
15
A forinthitelek állománya a vizsgált időszakban a nemzetközi fejlesztési intézményektől felvett 102,1 milliárd forint értékű hitelfelvétel miatt növekedett. Így a központi költségvetés forinthitel állománya november végén 540,8 milliárd forint értékű nemzetközi fejlesztési intézet felé fennálló projekt finanszírozó hiteltartozásból állt. Az összes adósság 52,3%-át kitevő, forintban kibocsátott állampapírok állománya 657,0 milliárd forinttal, 10694,5 milliárd forintra növekedett. A piaci értékesítésű állampapírokon belül november végéig az államkötvények állománya 323,6 milliárd forinttal, a diszkont kincstárjegyek állománya 349,9 milliárd forinttal emelkedett, ugyanakkor a lakossági állampapírok állománya 12,3 milliárd forinttal csökkent. A nem piaci értékesítésű államkötvények állománya 4,2 milliárd forint értékű törlesztés következtében 420,1 milliárd forintot tett ki a hónap végén. A lakossági állampapírokon1 belül a kamatozó kincstárjegyek állománya a vizsgált időszakban 66,6 milliárd forinttal csökkent, így a november végi állomány 87,3 milliárd forint volt. Az 1 és 2 éves Kincstári Takarékjegyek együttes állománya összesen 44,2 milliárd forinttal 216,0 milliárd forintra csökkent a vizsgált időszakban. Az inflációhoz kötött Prémium Magyar Államkötvény harmadik sorozatának értékesítése augusztus 26-án indult el. 2010. november végén a kizárólag lakossági ügyfelek által vásárolható államkötvények állománya 98,5 milliárd forintos növekedés hatására 131,0 milliárd forintot tett ki. November végén a lakossági állampapírok állománya 434,3 milliárd forintot tett ki, ami 12,3 milliárd forinttal alacsonyabb a 2009. december végi állománynál. A külföldi befektetők állampapír-állománya novemberben 78,1 milliárd forinttal emelkedett. A hó végi 2532,0 milliárd forintos állampapír-állomány 376,5 milliárd forinttal volt magasabb a 2009. december végi állománynál. A külföldi állomány 8,1%-a, 205,3 milliárd forint diszkontkincstárjegy, 91,9%-a, 2326,7 milliárd forint államkötvény. A külföldi állomány átlagos hátralévő futamideje november végén 4,5 év volt. 2004 végétől az ÁKK Zrt. közvetlenül a piacon végez swapműveleteket. A nemzetközi piaci szokványok alapján a swap műveletek miatt fennálló partnerkockázatok csökkentése érdekében a felek a swapok nettó értékének megfelelő fedezetet (betétet) helyeznek el egymásnál, amiből az adósságállomány részét képezik az ezen ügyletek után az ÁKK Zrt-nél elhelyezésre került fedezeti összegek (az ún. mark-to-market betétek) az egyéb kötelezettségek soron. A vizsgált időszakban az egyéb kötelezettségek állománya – az euró árfolyamának a többi devizához képest 2010 első tizenegy hónapjában összességében bekövetkezett gyengülése következtében - összesen 168,2 milliárd forinttal növekedett, azaz a külföldi hitelintézetek által elhelyezett rövid lejáratú betétállomány ennyivel növekedett. Az egyéb kötelezettségek állománya november végén 188,3 milliárd forintot tett ki.
1
2010. január 1-jétől a lakossági állampapírok közé kerültek besorolásra a Prémium Magyar Államkötvények is.
16
B. Kamatok, hozamok alakulása B/1.
Elsődleges piac
A diszkontkincstárjegyek novemberi aukcióin a havi átlagos fedezettség az előző havi 2,5-es szintről 2,2-re csökkent. A kötvényaukciókon a fedezettség az előző havi 2,5-es szintről 2,9-re emelkedett. A 3 hónapos diszkontkincstárjegy utolsó novemberi aukcióján az átlaghozam az egy hónappal korábbi aukcióhoz viszonyítva 53 bázisponttal nőtt, és 5,78%-ot tett ki. A 12 hónapos kincstárjegy utolsó novemberi aukcióján a kialakult átlaghozam 6,05% lett, amely az utolsó októberi aukción kialakult átlaghozamhoz képest 23 bázisponttal magasabb. A 3 éves kötvényaukción a hozam 43 bázisponttal, 6,96%-ra emelkedett az utolsó, októberi aukción kialakult átlaghozamhoz képest, az 5 éves kötvény novemberi aukcióján az átlaghozam 7,17%-ot ért el, ami 36 bázispontos emelkedést jelent az októberi aukcióhoz képest, a 10 éves kötvény 7,29%-os átlaghozama 26 bázisponttal haladja meg az októberi aukción kialakult átlaghozamot. A 15 éves kötvény 7,03%-os átlaghozama 6 bázisponttal alacsonyabb a legutóbbi, júliusi aukción kialakult átlaghozamhoz képest. B/2.
Másodlagos piac
A másodlagos piacon az időszak egészét tekintve a 3, 6 és 12 hónapos lejáratokon 34-49 bázisponttal, az éven túli lejáratokon 141-153 bázisponttal nőttek a benchmark hozamok. Az éven belüli hozamok a hónap folyamán eleinte stagnáltak, ám a hónap végén a jegybank kamatemelését követően megemelkedtek. A jegybank Monetáris Tanácsa a romló inflációs kilátásokkal indokolta a 25 bázispontos kamatemelést. A rövid hozamok emelkedésében a további kamatemelésekre irányuló piaci várakozások is szerepet játszottak. Az éven túli referenciahozamok jelentős emelkedéséhez a külső befektetői környezet romlása, a nyugat-európai adósságválság tovagyűrűzésével kapcsolatos félelmek erősödése is hozzájárult. Az éven belüli hozamoknál a 3 hónapos hozam 34 bázisponttal 5,69%-ra, a 6 hónapos 45 bázisponttal 5,90%-ra, a 12 hónapos hozam 49 bázisponttal 6,26%-ra emelkedett. Az éven túli hozamoknál a 3 éves hozam 148 bázisponttal 8,08%-ra, az 5 éves hozam 153 bázisponttal 8,34%-ra, a 10 éves hozam 141 bázisponttal 8,44%-ra, a 15 éves szintén 141 bázisponttal 8,43%-ra nőtt. Zéro-kupon hozamgörbe 9,5%
Referencia hozamgörbe 9,5%
9,0%
9,0%
8,5%
8,5%
8,0%
8,0%
7,5%
7,5%
7,0%
7,0%
6,5%
2009. dec. 31.
6,5%
6,0%
2010. okt. 29.
6,0%
2010. nov. 30.
5,5%
5,5% 5,0%
2009. dec. 31. 2010. okt. 29. 2010. nov. 30.
4
5
6
7
8
9
10 11 12 13 14 15 16
Budapest, 2010. december
15 év
3
10 év
2
5 év
1
3 év
0
3 hó 6 hó 1 év
5,0%
