Havi elemzés az infláció alakulásáról 2017. november
1
A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3.§ (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges céljaként. Az inflációs folyamatok értékelése alapvető jelentőséggel bír a monetáris politikai döntéshozatalban. A MNB kiemelt feladatként kezeli a közvélemény folyamatos tájékoztatását és ezzel döntései átláthatóságának és kiszámíthatóságának javítását. Ezen elvvel összhangban az inflációs folyamatok értékeléséről, és a középtávú inflációs hatások mértékéről havi rendszerességgel nyilvános elemzést készít. Az elemzés a Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóságon készült, amit Virág Barnabás, a Monetáris politikáért és közgazdasági elemzésekért felelős ügyvezető igazgató hagyott jóvá. További kérdésekkel kérjük, forduljon Várhegyi Judithoz (email:
[email protected]) A nyilvános elemzések, valamint a hozzákapcsolódó statisztikai adatbázisok elérhetőek az MNB honlapján: http://www.mnb.hu/Statisztika/statisztikai-adatok-informaciok/adatok-idosorok/vi-arak/inflacios_alapmutatok_(MNB)
2
A 2017. NOVEMBER HAVI INFLÁCIÓS ADAT ÉRTÉKELÉSE 2017 novemberében az éves összevetésben számított infláció 2,5 százalék volt. A maginfláció 2,7, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 2,2 százalékos értéket mutatott (1. ábra). Az előző hónaphoz képest az infláció 0,3 százalékponttal emelkedett, míg a maginfláció nem változott. Az infláció emelkedését az üzemanyagok árának emelkedése okozta (1. ábra és 2. ábra). Inflációs alapfolyamatokat megragadó mutatóink (a keresletérzékeny és ritkán változó árú termékek és szolgáltatások éves inflációja) összességében nem változtak októberhez képest (3. ábra). A mutatók továbbra is 2 százalék körül alakulnak és elmaradnak a maginflációtól. 2017 novemberében főként a volatilisebb, költségváltozásokra érzékenyebb élelmiszer- és energiaárak hatottak az áremelkedés irányába, a keresletérzékeny termékek hozzájárulása lényegében nem változott előző hónaphoz képest (1. ábra). Az alábbiakban az inflációs főcsoportok árváltozásait elemezzük röviden. Az iparcikkek szezonálisan igazított árai enyhén emelkedtek az előző hónaphoz képest (4. ábra). A termékkörön belül a tartós iparcikkek ára csökkent, míg a nem tartós iparcikkeké emelkedett. A termékkör árazását a mérsékelt importárak árleszorító hatása, valamint a folyamatosan élénkülő belföldi kereslet kettős hatása alakítja. Novemberben a piaci szolgáltatások árai az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal csökkentek, mely az adóváltozások hatásaitól eltekintve historikus összevetésben is jelentős mérséklődésnek tekinthető (5. ábra). A korábbi évektől eltérő árdinamikát főként a kábeltévé-, valamint a mobiltelefon- és internet előfizetések árainak alakulása magyarázza. A vállalatokat jellemző árazási gyakorlat alapján a következő év eleje lehet meghatározó a piaci szolgáltatások inflációjának alakulása szempontjából. A feldolgozott élelmiszerek – szezonálisan igazított és adószűrt – árai októberhez képest enyhén emelkedtek. Az elmúlt hónapokban érdemben emelkedő tej és tejtermékek árdinamikája novemberben lassult. A feldolgozatlan élelmiszerek – szezonálisan igazított és adószűrt – árai is emelkedést mutattak, melyet elsősorban a tojás árának számottevő mértékű növekedése okozott. A tojásárak emelkedését a nemzetközi piacon tapasztalható általános kínálatcsökkenés okozza. A szabályozott termékek árai nem változtak októberhez képest. A lakosság inflációs várakozásai továbbra is visszafogott szinten alakulnak (6. ábra).
Készítette: Várhegyi Judit Budapest, 2017. december 8.
3
1. ábra: Az infláció felbontása (éves változás, 2007. jan. – 2017. nov.)
10
százalék
8 6 4 2 0 -2 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Élelmiszer és energia Kormányzati intézkedések elsődleges hatásai Keresletérzékeny termékek inflációja Infláció
2. ábra: A fogyasztóiár-index és az adószűrt maginfláció (éves változás, 2007. jan. – 2017. nov.)
10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 -1 -2
százalék
százalék
10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 -1 -2
2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Fogyasztóiár-index
Indirekt adóktól szűrt maginfláció
4
3. ábra: Az inflációs alapfolyamatokat megragadó mutatók (indirekt adóktól szűrt éves változás, 2007. jan. – 2017. nov.)
százalék
5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0
százalék
5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0
2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Keresletérzékeny infláció
Ritkán változó árú termékek inflációja
Megjegyzés: A keresletérzékeny infláció a maginflációból a feldolgozott élelmiszerek elhagyásával áll elő. A ritkán változó árú termékek inflációja azon fogyasztóiár-index tételekből áll össze, amelyek elemi árainak legfeljebb 15 százaléka változik havonta, átlagosan. MNB-számítás a KSH adatai alapján.
4. ábra: Iparcikkek inflációja (adószűrt éves változás, 2007. jan. – 2017. nov.)
3,0
százalék
2,5
2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 -0,5 -1,0 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
5
5. ábra: A piaci szolgáltatások inflációja (szezonálisan nem igazított, adószűrt egyhavi változás, 2013. jan. – 2017. nov.)
százalék
2014
2015
2016
2017
december
november
október
szeptember
augusztus
július
június
május
április
február
2013
március
Aktuális
január
0,8 0,6 0,4 0,2 0,0 -0,2 -0,4 -0,6
2009-2012 átlaga
6. ábra: Lakossági inflációs várakozások alakulása (2005. jan. – 2017. nov.)
12
százalék
10
tolerancia sáv
8 6 4 2 inflációs cél 0 -2 2005
2007
2009
2011
2013
Inflációs várakozások sávja
2015
2017
Tény infláció
Forrás: MNB-számítás Európai Bizottság adatai alapján, illetve KSH
6
1. táblázat: A fogyasztóiár-index éves változása, illetve az alapmutatók inflációs hozzájárulása Fogyasztóiár-index, 2017. november (KSH) 2,5% (éves változás) MNB inflációs alapmutatók (MNB-számítás) Ritkán változó árú termékek inflációjának hozzájárulása (százalékpont), súlya 32,9%
0,7
Keresletérzékeny infláció hozzájárulása (százalékpont), súlya 55,8%
0,9
Adószűrt maginfláció hozzájárulása (százalékpont), súlya 68,9%
1,5
Egyéb tételek hozzájárulása (százalékpont), súlya 67,1%
1,8
Egyéb tételek hozzájárulása (százalékpont), súlya 44,2%
1,6
Egyéb tételek hozzájárulása (százalékpont), súlya 31,1%
1,0
Forrás: KSH, illetve MNB-számítás A részadatok összegei – a kerekítés miatt – eltérhetnek a hivatalos értéktől.
7
