Németh Lajos meteorológus – TV2
Miért mérünk? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának feltérképezése (információ a felhasználóknak) 2. Az időjárási előrejelzések, veszélyjelzések alapja
(numerikus előrejelző modellek kiindulási adatai) 3. Kutatás (éghajlat, éghajlatváltozás)
I. rész Meteorológiai mérő és megfigyelő rendszerek
Hogyan nyerünk információt a légkörről? Mérési és megfigyelési módszerek: 1. Vizuális megfigyelések Műszerek nélkül, meghatározott szempontok alapján végzett észlelések (pl. felhőzet fajtája) 2. Közvetlen (in situ) műszeres mérések A műszer közvetlenül érintkezik a mérendő közeggel, a légkörrel ( meteorológiai műszerkert) 3. Közvetett műszeres mérések Aktív, vagy passzív távérzékelés ( műhold, radar)
A mérőrendszerek osztályozása Földbázisú szegmens Földfelszíni megfigyelések Magaslégköri mérések Radarmérések Villámlokalizálás Windprofiler, sodar Űrbázisú szegmens Meteorológiai műholdak
Földfelszíni meteorológiai állomás vázlatos műszerezettsége
Földfelszíni mérések Az OMSZ mérőhálózata 2012. 01.01.
Az adatok begyűjtése:
106 automata állomás 15 helyen vizuális észlelés 530 csapadékmérő állomás
Magaslégköri mérések •Budapest, Szeged napi egy szonda (00 UTC)
Radarmérések 3 Doppler radar, 15 percenként Egyedi és kompozit képek Nemzetközi adatcsere is
Villámlokalizációs rendszer ( 5 detektor)
Műholdak EUMETSAT: MET-8 látható, infra, vízgőz + sok feldolgozás 5 perces un. „rapid scan” képek NOAA: látható, infra
A meteorológiai adatforgalom informatikai háttere az OMSZ-nál
140 GB adat naponta 11 GB
3100 külföldi SYNOP állomás 680 SHIP adat 105 hazai állomás Radar 3 GB Műhold 6 GB ECMWF 60 GB ALADIN 20 GB Nowcasting adatok 40 GB
II. rész A mérések felhasználása a veszélyes időjárási jelenségek megfigyelésénél, előrejelzésénél
Hogyan hasznosulnak a mérések az előrejelzések készítésének folyamatában? Közvetlenül Az időjárási
helyzet folyamatos nyomon követése Analízisek készítése
Közvetve Kiindulási adat a
numerikus előrejelzési modellek futtatásánál
A mérések közvetlen felhasználása az előrejelzésben Folyamatos monitorozás a HAWK munkaállomáson
műhold radar
villám
földfelszíni mérések
Példa zivatarrendszer radaros nyomon követésére 2006. augusztus 20.
Műholdas monitoring - 2010. május 15.-18. Zsófia ciklon
A mérések közvetett felhasználása az előrejelzésben Az időjárási modellezés alapja
V. Bjerknes (1911): Elméletileg lehetséges az időjárás előrejelzése a légköri folyamatokat leíró fizikai törvények szigorú alkalmazása alapján •Newton-féle mozgásegyenletek •Energiamegmaradás törvénye •Tömegmegmaradás törvénye •Ideális gázok állapotegyenlete
A mérési adatok a modellek kiindulási értékei Globális modellek: kb. 10 napra előre globális skálán (ECMWF) (16x16 km) Korlátos tartományú modellek:1-3 napra részletesebben (ALADIN) (8x8 km) Lokális modellek: 24 órára nagy pontossággal (WRF, AROME) (2x2 km)
Az időjárási riasztások alapja
Feladat: 1.Az input adatokból ( mérések, megfigyelések + ECMWF előrejelzés) a rendelkezésre álló eszközök (szuperszámítógép, nagyfelbontású lokális modell /WRF/, analízis /MEANDER/) segítségével automatikus riasztások készítése 2.A felajánlott automatikus riasztások szükség szerinti módosítása, jóváhagyása
Az automatikus riasztások előállításának 4 lépcsője 1. lépcső: WRF-ALFA
Időjárási paraméter
A nagytérségű, szinoptikus skálájú folyamatok leskálázása mezo skálára a WRF modell segítségével a folyamatok „finomabb” leírása Input adatok: ECMWF modell analízis és előrejelzés + magyar felszíni és rádiószondás mérések a kezdeti értékek javítására Eredmény: 36 órás előrejelzés naponta 4-szer
2. lépcső: WRF –BETA Nagyobb felbontású WRF futtatással a lokális jelenségek leírása (konvekció zivatar!) Input adat: WRF –Alfa + magyar felszíni és rádiószondás mérések, műhold adatok, radar adatok Eredmény: 8 órás előrejelzés naponta 12-szer
3. lépcső: MEANDER analízis +lineáris szegmens 15 percenként objektív analízis + 3 órás előrejelzés Input adatok: WRF-BETA + földfelszíni mérések, műhold adatok, radar adatok windprofiler adatok A kezdeti érték a valós idő, a + 3 órás érték a modell eredmény, közte lineáris extrapoláció
4. lépcső: A riasztások automatikus előállítása a MEANDER outputokból
Az automatikus riasztások jóváhagyása, szükség szerinti módosítása A riasztási rendszerben automatikus riasztás kiadás nem történik. A veszélyjelző az egyes időtávokon ( riasztás :1-3 óra, figyelmeztetés : ma , holnap) a veszélyes időjárási jelenségek mindegyikére külön egy-egy térképen megszerkeszti a kiadni kívánt riasztási, figyelmeztetési szinteket az erre a célra kifejlesztett interaktív grafikus felületen.
A végeredmény: kistérségi riasztási rendszer publikus felülete az OMSZ honlapján
