Németh Gyöngyi Kocsis László A szőlészeti melléktermékek felhasználási lehetőségei

Németh Gyöngyi – Kocsis László A szőlészeti melléktermékek felhasználási lehetőségei Utilization of the viticultural side products [email protected]

Pannon Egyetem Georgikon Kar Kertészeti Tanszék Absztrakt A szőlőtermesztés fő célja a termés hasznosítása borkészítésre és étkezésre. A mag olajának kinyerése és hasznosítása is régóta ismert. A termesztés során a szőlőnek egyéb szervei is felhasználhatóak lennének gyógyászati célra. A törköly, a mag, a kocsány, a vessző, a levél, a hajtások gyógyszeripari alapanyagokként szolgálhatnának jelentős polifenol-tartalmuk miatt. A szőlészeti melléktermékek hasznosításával gazdasági előnyökhöz juthatnának a termelők, valamint a nagy tömegű növényi anyag nem okozna problémát, mint hulladék. A szőlő különböző szerveiben található polifenolok két nagy csoportba sorolhatók: flavonoidok és nem-flavonoidok. Mindegyik anyagcsoport antioxidáns tulajdonságokkal bír. Az utóbbi két évtizedben előtérbe került a stilbén vegyületeknek a növények életfolyamataiban játszott szerepének és humán farmakológiai hatásainak kutatása. Felderítésre került a fitoalexin és fitoanticipiens szerepük, valamint az antioxidáns tulajdonságból következő és egyéb hatásmechanizmusú számos lehetséges gyógyhatásuk is. Ebből adódóan felértékelődött e másodlagos anyagcsere termékek kinyerésének optimalizálása. A különböző oldószerrendszerek, kivonási módszerek összehasonlításával számos szerző foglalkozik. Kidolgoztak folyadék-szilárd fázisú és szuperkritikus fluid extrakciós kivonási eljárásokat is. Vizsgálták különböző termesztési tényezők hatását is a fitoalexinek termelődésére. Számos kutatást végeztek a különböző szőlőfajták polifenol-, stilbén-tartalmának valamint antioxidáns tulajdonságainak meghatározása céljából. Több munka foglalkozott a kórokozók hatásával, kevesebb eredmény született a környezeti tényezők szerepével, és az alanyhatás vizsgálatával kapcsolatban. Az előadásunk a szőlő egyes polifenoljainak gyógyhatásaival, szervenkénti eloszlásával, kivonási lehetőségeivel foglalkozik. „Polifenolok” Polifenoloknak nevezzük a C, H és O atomokból álló, több fenol-gyűrűt tartalmazó vegyületeket. Ide sorolhatók a fenoloidok közül a flavonoidok és egyes nem-flavonoid vegyületcsoportok. Flavonoidok: flaván-3-olok, tanninok, antocianinok, flavonolok. Nemflavonoid és polifenol vegyületek csoportja a stilbén nevet viseli.

132

A szőlő polifenoljainak humán gyógyászati jelentősége A friss szőlő termésének valamint a bor és szőlőlé emberi egészségre gyakorolt hatását vették észre először, majd a szőlő növény különböző részeiből készítettek egyes anyagcsoportokra, majd egy-egy hatóanyagra tisztított kivonatokat. A szőlőfürt fenoloid tartalmát mutatja be a 1. táblázat. A kivonatok vizsgálatai során számos eredmény született, melyek feltárják a szőlő kivonatainak az ember egészségére gyakorolt pozitív hatásainak élettani okait. Ezek közül néhány eredmény rövid bemutatása olvasható a 2. táblázatban, nagy hangsúlyt fektetve a stilbénekre és szándékosan mellőzve a borral kapcsolatos eredményeket. Összefoglalva elmondható, hogy a szőlő polifenol tartalmú kivonatai antioxidáns tulajdonságúak, ezt a hatásukat emberi szervezetben is ki tudják fejteni, a vérbe felszívódnak a tápcsatornán keresztül. A szív és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések kivédésében, az öregedési folyamatok, az Alzheimer-kór és a gyulladás befolyásolásában, csontritkulás, cukorbetegség megelőzésében szerepet játszathatnak ezek a vegyületek (Tosun és Inkaya, 2010). 1.táblázat: A szőlőfürt részei és azok fenoloid-tartalma (Amerine & Joslyn, (1987). A szerv tömege hány százaléka Víz (%) Fenoloidok Szőlőszerv a fürt tömegének (%) (%) Kocsány 2-6 60-80 1-4 Bogyó

95-97

Bogyóhéj

5-12

70-80

Bogyóhús

85-87

60-85

Mag

0-5

30-40

1-2

5-8

Vörösbor*

0,1-0,3

Fehérbor

0,01-0,03

*Dőlt betűvel a borra vonatkozó adatok az összehasonlíthatóság céljából kerültek feltüntetésre. 2. táblázat: Szőlő polifenolok élettani hatásai. Élettani hatás Termék

Forrás

133

Vérlemezke aktivitás gátlása (véralvadás)* LDL-oxidáció gátlása (érelmeszesedés)

(in

Szőlőlé

vivo) Szőlőmag proantocianidinek

Endotélfüggő érrelaxáció elősegítése (szív-ér rendszeri betegségek) Szemlencse epitélsejtek oxidatív károsodásának gátlása (in vitro) (katarakta) Agysejtek védelme oxidatív stressztől (Alzheimer-kór) β-amiloid aggregáció gátlása (Alzheimerkór) Fito-ösztrogén hatás (egyes rákos betegségek, csontritkulás, szív-ér rendszeri betegségek) COX-1 gátlás (gyulladás, daganat növekedés) Sirtuin aktivitás növelése (apoptózis,transzkripció, öregedés, stresszhez való alkalmazkodás) Na függő glükóztranszporter gátlása sertés vékonybélben (diabétesz)

Szőlőmag proantocianidinek Szőlőmag proantocianidinek t-rezveratrol ε-viniferin-glükozid t-rezveratrol

t-rezveratrol

Demrow és mtsai (1995) Yamakoshi és mtsai (1999) Karim és mtsai (1998) Jia és mtsai (2011)

Mizutani és mtsai (2000), Marambaud és mtsai, 2005 Riviere és mtsai (2010), Richard és mtsai (2011) Mizutani és mtsai (2000), Zou és mtsai, (2003), Mizutani és mtsai (1998) Dixon, (2001)

t-rezveratrol

Howitz és mtsai (2003), Holzenberg és mtsai (2003)

t-rezveratrol ε-viniferin

Guschlbauer és mtsai (2013)

*Az egyes hatások után megjelölésre került, mely élettani, kórélettani folyamatokkal áll összefüggésben az adott hatás. Magas polifenol tartalmú kivonatok Étrend-kiegészítő valamint kozmetikai termékek előállításához és élelmiszeripari adalékok gyártásához közel húsz éve állítanak elő magas polifenol tartalmú kivonatokat. A szőlőmag kivonat (grape seed extract, GSE), a szőlő bogyóhéj kivonat, a magas antocianin tartalmú szőlő kivonat, szőlőtörköly kivonat, szőlővessző és hajtás kivonatai tartoznak ide. A kivonatok összetétele változó, sok tényezőtől függ. Befolyásolja az alapanyag és a kivonási módszer. Az alapanyag polifenol tartalma a feldolgozott nemes szőlő fajtájától (Waterhouse és LamuelaRaventós,1994; Bavaresco és mtsai, 1997, 2007; Anastasidi és mtsai, 2010; Timperio és mtsai, 2012), a feldolgozott szervtől és fenológiai állapotától (Pirie és Mullins, 1980; Jeandet és mtsai, 1991;Calzarano és mtsai, 2008; Anastasidi és mtsai, 2012 ), a termesztésének körülményeitől, az évjárattól és a növény egészségi állapotától függ (Keller és Hrazadina, 1998; Bavaresco,

134

2003; Bavaresco és mtsai, 1999, 2007). A szőlő növény kórokozókkal szembeni rezisztenciáját, tápanyag hasznosítási képességét és környezethez való alkalmazkodó képességét befolyásolják a szőlő alanyok, ezért a növény polifenol és stilbén tartalmát is befolyásolhatják (Bavaresco, 2003; Kocsis és Lehoczky, 2000; Kocsis és mtsai, 2010). A szőlő stilbén szintézisét elősegíti az UV-besugárzás (Langcake és Pryce, 1977), Botrytis fertőzés (Jeandet és mtsai, 1995; Bavaresco és mtsai, 1997), Plasmopara viticola fertőzés (Dereck és Creasy, 1989; Pezet és mtsai, 2004), Esca betegség (Calzarano és mtsai, 2008). A különböző növényi szervek antioxidáns tulajdonságát foglalja össze a 3. táblázat. 2. táblázat: Szőlő borászati melléktermékek fenoloid összetétele és antioxidáns tulajdonságai (Makris és mtsai, 2007) Növényi anyag Teljes Teljes Teljes flaván-3-ol Gyökfogó hatás mM polifenol flavonoid tartalom mg/100g TRE****/g szt tartalom tartalom szt CTE mg/100g szt* mg/100g GAE** szt CTE*** Fehér szőlő 4826 3522 1258 2,22 törköly Vörös szőlő 5402 5289 1509 2,3 törköly Kocsány 5798 5399 1977 3,17 Fehér szőlő 11108 mag Vörös szőlő 10330 mag Fehér szőlő héj 970 Vörös szőlő héj

3625

11090

4605

5,94

10258

5835

5,94

922

197

1,74

3587

626

3,06

*szt: száraz tömeg, **GAE: galluszsav ekvivalens, ***CTE: katechin ekvivalens, ****TRE: trolox ekvivalens

135

Stilbének Ide tartozó vegyületek a t-rezveratrol, piceid (t-rezveratrol-glükozid), pterostilbén, viniferinek. Legjobban vizsgált stilbén vegyületek: t-rezveratrol, piceid és a δ- és ε-viniferin (1. ábra). Az epidermisz sejtjeiben képződnek és feldúsulnak károsító hatás következtében, miközben a flavonoidok szintézise lecsökken, mert közös szubsztrátért versenyzik a két szintézisút (Fisher és mtsai, 1997; Gletz és mtsai, 1991). Kimutatták jelenlétüket a szőlő gyökér, levél, bogyóhéj, mag, vessző, kocsány, virág szerveiben (Mattivi és Reniero, 1992; Langcake és Price,1977; Bavaresco és mtsai, 1997;Ito és Niwa, 1996;Timperio és mtsai., 2012). A 4. táblázat a szőlő stilbéntartalmával kapcsolatos mérési eredményeket mutat be.

1. ábra: transz-rezveratrol és ε-viniferin szerkezeti képlete 4. táblázat: A szőlő különböző szerveiben mért stilbén mennyiségek Szőlőfajta cv. Huxelrebe Botrytis-es cv. Castor Botrytis-es cv. Red Globe cv. Trebbiano d’Abruzzo cv. Mandilaria vörös cv. Asyrtivo fehér

136

Szerv bogyó bogyó bogyó zsendüléskor érett bogyó levél zsendüléskor levél termés érésekor bogyóhéj

bogyóhéj

Vizsgált anyagok ε- viniferin t-rezveratrol 3 µg/g friss 2 µg/g friss tömeg tömeg 6 µg/g friss 5 µg/g friss tömeg tömeg t-rezveratrol 0,93 µg/g száraztömeg

Forrás Bavaresco és mtsai, 1997

Calzarano és mtsai, 2008

t-rezveratrol 1,49 µg/g száraztömeg t-rezveratrol 12,49 µg/g száraztömeg t-rezveratrol 5,56 µg/g száraztömeg t-rezveratrol 9,3 µg/g száraztömeg ε-viniferin 65,3 µg/g száraztömeg t-rezveratrol 11,8 µg/g száraztömeg ε-viniferin 17,1 µg/g száraztömeg

Anastasidi és mtsai, 2010

Észt szőlőfajták

vessző

cv.Pinot vessző noir cv. Pinot vessző noir

t-rezveratrol 0,1-4,7 mg/g száraztömeg ε-viniferin <0,1-1,7 mg/g száraztömeg t-rezveratrol 3,45 mg/g száraztömeg ε-viniferin 1,3 mg/g száraztömeg t-rezveratrol 3,4 mg/ g száraztömeg ε- viniferin 1,65 mg/ g száraztömeg

Görög kék kocsány bogyójú szőlőfajták

t-rezveratrol 92,9-266 µg/g Anastasidi és mtsai, 2012 száraztömeg ε-viniferin 217-476 µg/g száraztömeg

Görög fehér bogyójú szőlőfajták

t-rezveratrol 74-178 µg/g száraztömeg ε-viniferin 174-499 µg/g száraztömeg

kocsány

Aaviksaar 2003

és

mtsai,

Rayne és mtsai., 2008 Karacabey és mtsai., 2012

Magas polifenol tartalmú kivonatok előállítási módszerei A kivonási módszer befolyásolja a kivonat polifenol tartalmát. Ennek az anyagcsoportnak a vegyületei etanolban, metanolban, etilacetátban jól oldódnak, vízben kevéssé. Oxidatív bomlásuk fényen gyorsan végbemegy, melyet a magas hőmérséklet még jobban felgyorsít. A következőekben áttekintünk néhány módszert, mellyel magas polifenol tartalmú kivonatokat állítottak elő különböző kutatócsoportok. Szőlőmag kivonat (GSE) Az élelmiszerekben és étrend-kiegészítőkben felhasználható FDA-által engedélyezett szőlőmag kivonat minőségi jellemzői: flavonoidok komlpex keveréke, 73,3-77,63 % flaván-3-ol oligomer és polimer (proantocianidin) tartalommal, és 5,5 %-nál alacsonyabb flaván-3-ol monomer (katechin) tartalommal a szárazanyagban. Napi ajánlott bevitel élelmiszerrel GSE-ből 291mg/nap vagy 6,09 mg/kg testsúly/nap. Előállítása tisztított, száraz szőlőmag alapanyagból történik. Kivonás magas nyomáson ioncserélt vízzel, melegítéssel, lehetőleg csökkentett oxigéntartalmú atmoszférában. Tisztítás ultraszűréssel, majd kromatográfiás tisztítóoszlopon, etanol eluenssel. Az alkoholos kivonatot bepárolják. A párlási maradékot porlasztva szárítják, a port darálják, szitálják. Tárolás: levegőtől és nedvességtől elzárva. Jó antioxidáns tulajdonságú szőlőtörköly kivonat előállítása

137

Louli és mtasi (2004) vizsgálták, hogy milyen kivonási rendszerrel lehet jó antioxidáns kapacitású kivonatot előállítani vörös szőlő törkölyből. Folyékony-szilárd fázisú kivonásokat (LSE) teszteltek és szuperkritikus fluid extrakció módszereket (SFE). Az LSE extrakció további SFE kivonásával a rozmaringkivonatnál hatékonyabb, tisztított antioxidáns kivonat állítható elő, mely alkalmazható az élelmiszerek, kozmetikumok, gyógyszerek előállítása során. Az előállítás költsége magas, de megtérülhet a magas hozzáadott értéket képviselő fenolos összetevőket tartalmazó kivonatok gyógyászati alkalmazása esetén. Kivonatkészítés paramétereit az alábbiakban foglalhatjuk össze: LSE

SFE

•

kocsány nélküli törköly alapanyag

•

•

frakcionált desztillálás

•

30 °C

• SC CO2 1,1 kg/ óra áramlási sebesség

•

etilacetát oldószer

• LSE hozam 0,81% (m/m frisstömeg) hozam, antioxidáns kapacitás jó

SFE-500 Separex berendezés

•

250 bar nyomás

•

45°C

•

etilacetátos kivonat betáplálásával

• metilalkohol koszolvens alkalmazásával •

41% (m/m betáplált kivonat) hozam

Kíméletes, „tiszta” kivonási módszer Makris és mtsai (2007) szőlő törkölyból kiinduló olcsó, nem-toxikus és az antioxidáns tulajdonságokat nem károsító kivonási módszer kiválasztását tűzték ki célul. A kivonatok antioxidáns kapacitását tesztelték és összes polifenol, flavonoid, flavánol, proantocianidin tartalmakat állapítottak meg. A kocsány kivonására 57% etanol-víz elegy, 0,1% HCl (pH 1,5)-el volt a legalkalmasabb, mag kivonására sósav nélkül. A héjból a metanol/aceton/víz (6/3/1 v/v/v) és 0,1 % sósav tartalmú kivonószerrel lehetett csak megfelelő extraktumot kapni. Őrölt magokból 3 lépcsős (3x15 perc), szobahőmérsékleten 5,5:1 folyadék- szilárd fázis arány mellett 57% etanolos vizes kivonószerrel 13,8 % (m/m száraztömeg) hozamot értek el és jó antioxidáns kapacitással rendelkezett a termék. Módszerek összehasonlítása Spigno és De Faveri által Spigno és De Faveri (2007) 13 kivonási módszert hasonlítottak össze, melyek antioxidáns előállítását célozták meg szőlőből.

138

Alkalmazott kivonószerek: •

100% etanol

•

Metanol-víz (4:1)

•

etanol-víz elegy (9:1)

•

Sósavas metanol

•

etanol-0,5%-os sósavoldat (8:2)

•

víz

•

etilacetát-víz elegy (1:1) (4:1) (9:1) (17:3)

•

víz 4% sósavval

•

Aceton-víz-ecetsav (90:9,5:0,5)

•

70% etanol

•

Etilacetát-metanol-víz (6:3:1)

•

70% metanol

Kivonási hőmérséklet a 25 C°-tól a 130 C°-ig változó. A 28 C°-os kivonás megfelelő polifenol hozamot biztosított és az antioxidáns tulajdonság sem romlott számottevően. Időtartam 4 órától 24 óráig változott. Többlépcsős és egylépcsős kivonásokkal, ultrahangos és normál áztatással is találkoztak. A kivonatot általában bepárlással koncentrálták és a maradék sűrű folyadékot liofilizálták. A magok vagy törköly kivonás előtti zsírtalanítása nem javította a polifenol hozamot, az alapanyag egyéb tulajdonságai nagyban befolyásolták azt. Legeredményesebb kivonások: 100 g friss szőlőmagból 200 ml etilacetát-metanol-víz (6:3:1) 60 C° 8 óra (Baydar és mtsai, 2004), 10,8%-os polifenol hozam. 1 g szőlőmagból 3 ml etanol-0,5%-os sósavoldat (8:2), hőmérséklet és időtartam nincs megadva (Negro és mtsai, 2003) 2,4 %-os polifenol hozam. Magas stilbén tartalmú kivonatok előállítási módszerei Aaviksaar és mtsai (2003) t-rezveratrol és t-ε-viniferin szőlővesszőből történő kivonásához és tisztításához dolgoztak ki módszert, melynek összefoglalását az 5. táblázatban mutatjuk be: 5.táblázat Aaviksaar és mtsai (2003) stilbén kivonási módszere

139

Kivonás módszere

Etanolos tisztítása Bepárlás

nyers

Alapanyag

szőlővessző

Előkezelés

szárítás szobahőmérsékleten, 2 Centrifugálás hónap daráló, por szárítása 45 C°, 24 Bepárlás óra 96,6% (v/v) etanol, áztatás 2 Por tisztítása lépésben, 72 óra, szobahőmérséklet, sötét 5:1 (v/w) kivonószer: minta

Aprítás Kivonás

Tárolás

kivonat

preparatív

rotációs bepárló, 45 C°, maradék 80%(v/v) etanolba 5000rpm, 15 min felülúszó, rotációs bepárló, 45 C°, maradék por 1 rész 96,6% (v/v) etanolban oldás, és 4 rész dietiléter hozzádása. Csapadék elkülönítése, oldat szárazra párlása

+4 C°, sötét

Calzarano és mtsai (2008) t-rezveratrol kivonási módszert fejlesztettek. Alapanyagként friss bogyókat és leveleket használtak egészséges és Esca tüneteket mutató tőkékről. Az optimális kivonási feltételeket az 6. táblázatban összefoglaltuk. A kivonás átlagos hatékonysága 94% volt. 6. táblázat Calzarano és mtsai (2008)stilbén kivonási módszere Bogyó Levél Aprítás folyékony N2 , daráló Kivonás kloroform-etilacetát (1:1), Ultra- etanol-víz (4:1), Ultra-Turrax 5 min, Turrax 5 min, 15000rpm, jégfürdő, 15000rpm, jégfürdő, 2 lépcsőben 2 lépcsőben 5:1 (v/w) kivonószer: minta 5:1 (v/w) kivonószer: minta Centrifugálás 6000 rpm, 3min Bepárlás rotációs vákumbepárló, 35 C°, maradék felvétele 1 ml etanolban Tárolás +4 C°, sötét Rayne és mtsai (2008) t-rezveratrol és ε-viniferin szőlővesszőből történő kivonási módszerét optimalizálta, melynek összefoglalását a 7. táblázat mutatja be. táblázat Rayne és mtsai (2008)stilbénkivonási módszere

140

Alapanyag Előkezelés Aprítás Kivonás Szűrés Bepárlás Tárolás

szőlővessző szárítás 45 C°, 48 óra daráló, <1mm részecskeméret, -20 C°-on tárolás etanol-víz (8:2), turmixgépben 3 lépésben, 30 min, szobahőmérséklet 8:1 (v/w) kivonószer: minta nincs részletezve rotációs vákumbepárló, maradék felvétele etanol-víz (8:2)-ben +4 C°, sötét

Karacabey és mtsai (2012) a Cacace és Mazza (2006) által leírt túlnyomásos kis-polaritású vizes extraktorral (PLPW) végeztek kísérleteket szőlővesszőn t-rezveratrol és ε-viniferin kinyerése céljából. A hőmérséklet, az áramlási sebesség, a kivonószer etanol tartalmának megfelelő beállításaival tökéletesíteni tudták ebben a rendszerben a kivonás hatékonyságát. Fagyasztva szárított és porított Pinot noir vesszőből optimális beállításokkal (nem részletezzük) 4,40 mg/g száraz tömeg t-rezveratrolt és 1,65 mg/g száraz tömeg ε-viniferint tudtak kivonni. Összefoglalás A legértékesebb antioxidáns flaván-3-olok mennyisége a vörös és a fehér szőlő magjában a legmagasabb. A fürtkocsány is ígéretes antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik. A szőlőhéj magas nedvességtartalma a törköly tárolhatósága és feldolgozása szempontjából hátrányos, gyökfogó tulajdonsága nem a legmagasabb, ezért eltávolítása indokolt az antioxidáns tulajdonságú szőlőtörköly kivonatok készítése során (Makris és mtsai, 2007). Legmagasabb stilbén tartalommal a szőlőszervek közül a vessző rendelkezik, melynek eltarthatósága és kezelhetősége is egyszerűbb a többi, magasabb víztartalmú szervekhez képest, ezért rezveratrol és viniferinek kivonásához a legmegfelelőbb alapanyag. Az SFE és PLPW hatékonysága jó, de költséges eljárások . Toxikus szerves oldószerek alkalmazásával nagy hatékonysággal lehet kivonni a polifenolokat, de ezek környezetterhelése és a nyers kivonatok tisztítása további problémákat jelent. Az etanol a legkevésbé mérgező megfelelő kivonószere a polifenoloknak. Irodalom Aaviksaar, A., Haga, M., Pussa, T., Roasto, M., & Tsoupras, G. (2003). Purification of resveratrol from vine stems. Proceedings of the Estonian Academy of Sciences,Chemistry, 52, 155 164. Amerine, A.; Joslyn, M. A. (1987) Composition of grapes and distribution of phenolics from table wines, the technology of their production. Berkeley: University of California Press 234238)

141

Anastasiadi, M.; Pratsinis, H.; Kletsas, D.; Skaltsounis, A.; Haroutounian, S. A. (2010) Bioactive non-coloured polyphenols content of grape, wines and vinification by-products: Evaluation of the antioxidant activities of their extracts. Food Research International 43 805813 Anastasiadi, M.; Pratsinis, H; Kletsas, D.; Skaltsounis, A-L.; Haroutiounian, S., A. (2012) Grape stem extracts: Polyphenolic content and assesment of their in vitro antioxidant properties. LWT-Food Science ad Technology 48: 316-322 Bavaresco, L. (2003) Role of viticultural factors on stilbene concentrations of grapes and wine. Drugs under Experimental and Clinical Research 29 (5-6): 181-187 Bavaresco, L., Fregoni, C., Cantù, E., Trevisan, M. Stilbene compounds: From the grapevine to wine (1999) Drugs under Experimental and Clinical Research 25 (2-3):57-63. Bavaresco, L., Pezzutto, S., Gatti, M., Mattivi, F. (2007) Role of the variety and some environmental factors on grape stilbenes Vitis - Journal of Grapevine Research, 46 (2):57-61. Bavaresco, L.; Petegolli, D.; Cantu, E.; Fregoni, M.; Chiusa, G.; Trevisan, M. (1997) Elicitation and accumulation of stilbene phytoalexins in grapevine infectrd by Botrytis cinerea. Vitis 36(2) 77-83 Bavaresco, L.;Petegolli, D. Cantu, E.; Fregoni M; Chiusa G;Trevisan M. (1997) Elicitation and accumulation of stilbene phytoalexins in grapevine berries infected by Botrytis cinerea, Vitis 36:77–83. Cacace, J.-E. and Mazza, G. (2006) Pressurized low polarity water extraction of lignans from whole flaxseed. Journal of Food Engineering 77:1087-1095 Calzarano, F.; D’Agustino, V.; Del Carlo, M. (2008) Trans-resveratrol extraction from grapevine: application to berries and leaves from vines affected by Esca proper. Analytical Letters, 41: 649-661 Demrow, H. S.; Slane, P. R.; Foltz, J. D. (1995) Administartion of wine and grape juice inhibits in vivo platelet activity and thrombosis in stenosed canine coronary arteries. Circulation 91 1182-1188 Dereck, W.; Creasy L. L. (1989) The significance of stilbene phytoalexins in the Plasmopara viticola-grapevine interaction. Physiol. Mol. Plant Pathol. 34:189-202. Dixon, R. A. (2001) Natural Products and plant disease resistance. Nature 411:843-847

142

Fischer, W.N.; Budde, I.; Hain, R. (1997) Stilbene synthase gene expression causes changes in flower colour and male sterility in tobacco. The Plant Journal, 11:489-498 Guschlbauera, M.; Klingera, S.; Burmestera, M.; Horna J.; Kullingb, S. E.; Breves, G. (2013) trans-Resveratrol and ε-viniferin decrease glucose absorption in porcine jejunum and ileum in vitro. Comparative Biochemistry and Physiology Part A: Molecular & Integrative Physiology 165(3): 313–318

Holzenberger, M.; Dupont, J.; Ducos, B.; Leneuve, P.; Geloen, A., Even, P. C., Cervera, P.; Le Bouc, Y. (2003) IGF-1 receptors regulates lifespan and resistance to oxidative stress in mice. Nature 421 182-187 Howitz, K. T.; Bitterman, K. J.; Cohen, H. Y.; Lamming, D. W., Lavu, S.; Wood, J. G.;Zipkin, R. E., Chung, P.; Kisielewski, A.; Zhang, L. L.; Sherer, B.; Sinclair, D. A. (2003) Small molecule activators of sirtuin extend Saccharomyces cerevisiae lifespan. Nature 425:191-196 Ito, J.; Niwa, M. (1996) Absolute structures of new hydroxystilbenoids, vitisin C and viniferal, from Vitis vinifera 'Kyohou'. Tetrahedron 52:9991-9998. Jeandet, P.; Bessis, R.;Gautheron, B. (1991) The production of resveratrol (3,5,4’trihydroxystilbene) by grape berries in different developmental stages. American Journal of Enology and Viticulture 42:41-46 Jeandet, P.; Bessis, R.; Sbaghi ,M.; Meunier ,P. (1995) Production of the phytoalexin resveratrol by grapes as a response to Botrytis attack under natural conditions, Journal of Phytopathology 143:135–139. Jia, Z.;Song,Z.; Zhao,Y.; Wang,X.; Liu, P. (2011) Grape seed proanthocyanidin extract protects human lens epithelial cells from oxidative stress via reducing NF-кB and MAPK protein expression. Molecular Vision 17:210-217 Karacabey, E.; Mazza, G.; Bayindirli, L; Artik, N. (2012) Extraction of bioactive compounds from milled grape canes (Vitis vinifera) using a pressured low-polarity watwer extractor. Food Bioprocess Technol 5:359-371 Karim, M.; Kappogoda, T.; German, B. (1998) Endothelian dependent vasorelaxation activity of polymeric phenolics (flavonoids) present in grape seed extracts. FASEB Journal 12(I), A3392

143

Keller, M.; Arnink, K. J.; Hrzadina, G. (1998) Interaction of nitrogen availability during bloom and light intensity during verasion. II. Effect on anthocyanin and phenolic developement during grape ripening. American Journal of Enology and Viticulture 49:341-349 Kitanaka, S.;Ikezawa, T.; Yasukawa, K.; Yamanouchi, S.; Takido, M.; Kil Sung, H.; Hyuk Kim, I. (1990) (+)-α-viniferin, an anti-inflammatory compound from Caragana chamlagu root. Chemical and Pharmaceutical Bulletin,38(2): 432-435. Kocsis, L.; Tarczal, E.; Kállay, M. (2010) The effect of rootstocks on the productivity and fruit composition of Vitis vinifera L. Cabernet sauvignon and Kékfrankos. ISHS Acta Horticulturae 931 Kocsis, L; Lehoczky, É (2000) The effect of rootstock-scion interaction on the potassium and calcium content of the leaves in connection with yield production. Commun. Soil Sci. Plant Anal. 31(11-14):2283-2289 Langcake, P; Pryce, R (1977) The production of resveratrol and the viniferins by grapevines in response to ultraviolet irradiation. Phytochemisty 16( 8): 1193–1196 Louli, V.; Ragoussis, N.; Magoulas, K. (2004) Recovery of phenolic antioxidants from wine industry by-products. Bioresource Technology 92 201-208 Makris, D. P.; Boskou, G.; Andrikopoulos N. K. (2007) Recovery of antioxidant phenolics from white vinification solid by-products employing water/ethanol mixtures. Bioresource Technology 98 2963-2967 Marambaud, P.; Zhao,H.; Daveis, P. (2005) Resveratrol promotes clearence of Alzheimer’s desease amyloid-β peptids. J. of Biol. Chem. 280 37377-37382 Mattivi, F. ; Reneiro, F. (1992) Oligostilbenes from the roots ofgenus Vitis. Bull. Liaison Groupe Polyphenols 16, 116-119 Mizutani, K; Ikeda, K.; Kawai, Y.; Yamori, Y. (1998) Resveratrol stimulates the proliferation and differentationof osteoblastic MC3T3-E1 cells. Biochem. Biophy. Res. Commun. 253(3) 859-863 Mizutani, K; Ikeda, K.; Yamori, Y. (2000) Resveratrol inhibits AGEs-induced proliferation and collagen synthesis activity in vascular smooth muscle cells from stroke-prone sponteneous hypertensive rats. Biochem. Biophy. Res. Commun. 274(1) 61-70

144

Pezet, R.; Gindro, K.; Viret, O.; Richter, H. (2004) Effects of resveratrol, viniferins and pterostilbene on Plasmopara viticola zoospore mobility and disease development. Vitis 43:145148. Pirie, A.; Mullins, M. G. (1980) Concentration of phenolics in the skin of grape berries during fruit developement and ripening. American Journal of Enology and Viticulture 31:34-36 Rayne, S.; Karacabey, E.; Mazza, G. (2008) Grape cane waste as a source of trans-resveratrol and trans-viniferin: High-value phytochemicals with medicinal and anti.phytopathogenic applications Industrial Crops and Products, 27(3):335-340 Richard, T.;Poupard, P; Nassra, M.; Papastamoulis, Y.; Iglésias, M.-L.; Krisa, S; Waffo-Teguo, P.; Mérillon, J.- M.; Monti, J.-P. (2011) Protective effect of e-viniferin on b-amyloid peptide aggregation investigated by electrospray ionization mass spectrometry Bioorganic & Medicinal Chemistry 19:3152–3155 Riviere, C.; Papastamoulis, Y.; Fortin, P.-Y.; Delchier, N.; Andriamanarivo, S.; Waffo-Teguo, P.; Kapche, D. W. F. G.; Amira-Guebalia, H., DelaunayJ.-C.; Mérillon, J.-M; Richard, T. ; Monti, J.-P. (2010) New stilbene dimers against amyloid fibril formation. Bioorganic & Medicinal Chemistry Letters 20:3441–3443 Spigno, G. and De Faveri, D. M. (2007) Antioxidants from grape stalks and marc: Influence of extraction procedure on yield, purity and antioxidant power of the extracts. Journal of Food Engineering 78:793-801 Timperio, A. M.; D’Alessandr, A.; Fagioni, M.; Magro , P.; Zolla, L. (2012) Production of the phytoalexins trans-resveratrol and delta-viniferin in two economy-relevant grape cultivars upon infection with Botrytis cinerea in field conditions. Plant Physiology and Biochemistry 50:65-71 Tosun, I. and Inkaya, A. N (2010) Resveratrol as a health and desease benifit agent. Food Reviews International 26:85-101 Waterhouse, A. L.; Lamuela-Raventós, R. M. (1994) The occurrence of piceid, a stilbene glucoside, in grape berries. Phytochemistry 37 (2):571-573 Yamakosi, J.; Kataoka, S.; Koga, T.; Ariga, T. (1999) Procyanidin-rich extract from grape seeds attenuates the developement of aortic atherosclerosis in cholesterol feed rabbits. Atherosclerosis, 142:139-149

145

Zou, J. G.; Wang, Z.; Huang, Y., Cao, K. (2003) Effect of red wine and wine polyphenol resveratrol on endothelial function in hypercholesterolemic rabbits. Int. J. Mol Med. 11:317320 Grape seed extract (GSE) notification Generally Recognized as Safe (GRAS) exemption claim. Prepared for: Office of Food Additive Safety (HFS-200) Center for Food Safety and Applied Nutrition Food and Drug Administration Prepared by: San Joaquin Valley Concentrates (2003)

146