NÉMET NYELV osztály. Helyi tanterv A

Egri Balassi Bálint Általános Iskola 3300 Eger, Malomárok utca 1. Tel/Fax: 06-36-412 464 E-MAIL: [email protected]

NÉMET NYELV 4-8. osztály Helyi tanterv A

EGER, 2015.

A német nyelv tantárgy általános céljai és feladatai Az idegen nyelv műveltségi terület, ezen belül pedig a német nyelv tantárgy céljai és tartalma összhangban állnak a Nemzeti alaptanterv (Nat) (2012) többi műveltségi területének céljaival, tartalmával, és az Európa Tanács ajánlásaival. A nyelvtanulás folyamata a Nat bevezetőjében megfogalmazott kulcskompetenciákra épül. Az idegen nyelv tanulásának és tanításának alapvető célja a kommunikatív idegen nyelvi kompetencia kialakítása és fejlesztése. A fejlesztési feladatok minden nyelvelsajátítási szinten (A1, A2, B1, B2, C1, C2) a következő receptív és produktív készségek fejlesztését foglalják magukba: beszédértés, olvasásértés, beszédkészség, írás. Az általános iskola végére a Nat (2012) minden diák számára előírja legalább egy élő idegen nyelvből az A2-es, azaz az európai alapszint elérését. A nyelvoktatáson belül különbséget kell tennünk a kisgyermekkori, illetve a későbbi nyelvoktatás között: A 4. évfolyamon kezdődő idegennyelv-tanítás elsődleges célja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása, illetve a tanulók érdeklődésének felkeltése a nyelvek tanulása és a más nyelveket beszélő emberek és kultúrájuk megismerése iránt. Gyermekkorban a nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. A gyerekek számukra érdekes, értelmes, önmagukban motiváló és kognitív szintjüknek megfelelő kihívást jelentő tevékenységekben vesznek részt. Ezek során a célnyelvet hallva, a szituációt, kontextust értve haladnak előre a nyelv elsajátításában. Ez a folyamat lassú, az idősebb korosztályra jellemző látványos nyelvi eredményt nem várhatunk. Egyik tipikus jellemzője a csendes szakasz, melynek során egyes diákok akár hónapokig nemigen szólalnak meg, de a játékos tevékenységekbe szívesen bekapcsolódnak. Az idegen nyelvi órákon a gyerekek az ismeretlen nyelven hallottakat a világról kialakult ismereteik alapján értelmezik, ezért elengedhetetlen, hogy a tananyag általuk ismert tartalmakra épüljön. Ez egyrészt a konkrét helyzet kihasználásával, szemléltetéssel, másrészt már ismert tantárgyak anyagának integrálásával érhető el. Így válik az ismeretlen célnyelvi tanári beszéd érthetővé a diákok számára. Az idegen nyelvvel való korai ismerkedés középpontjában, ebben a szakaszban, a hallott szöveg értése és a szóbeli interakció együttes fejlesztése áll. A hallott szöveg értésének fejlődését az órai utasítások és a cselekvésre épülő játékos feladatok teljesítéséből követhetjük nyomon. A beszéd az egyszavas válaszoktól (igen, nem, név, szín, szám stb.), a memorizált, elemezetlen nagyobb egységek használatáig terjed (köszönés, mondóka, körjáték, dal). Természetes része a gyerekek órai beszédének a magyar nyelvű kérdés és válasz, melyet visszajelzésként, megerősítésként használnak a tanár célnyelvhasználatával párhuzamosan. A követelmények a természetes nyelvelsajátítás folyamatát tükrözve a szó és az egyszerű mondat szintjén mozognak. Az olvasás és írás bevezetésével célszerű várni, míg a gyerekekben felmerül erre az igény. A tanulók a kezdő szakasz végére elért nyelvi szintje KER szintben nem adható meg. A készségfejlesztés során a tanulók megismerkednek az alapvető nyelvtanulási stratégiákkal, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a későbbiekben önálló nyelvtanulóvá váljanak. A tanulási folyamat során a tanuló egész személyisége formálódik, így alapvető fontosságú, hogy a kisgyermekkori idegennyelv-tanítást áthassa a holisztikus pedagógiai szemlélet. Az ötödik évfolyam megkezdésekor a tanulók már legalább egy év nyelvtanulási tapasztalattal rendelkeznek, megértik a tanár kéréseit, óravezetését, ismerősek a feladattípusok, órai tevékenységek, motiváltak, bíznak magukban, és néhány alapvető stratégiát már használnak. A négy tanév céljai között első helyen áll a motiváció fenntartása, a gyerekek sikerélményhez juttatása értelmes munkával. A nyelvelsajátítás területén a korábbiakhoz hasonlóan fontos cél a beszédértés és a beszéd-

készség fejlesztése, de ebben az életkorban fokozatosan felzárkózik melléjük az olvasott szöveg értése és az írás is. Az idegen nyelv elsajátítása továbbra is minden esetben kontextusba ágyazva, konkrét beszédhelyzetek során történik, melyekben a verbális és a nem verbális elemek természetes egységet alkotnak. A témakörök felölelik a tanterv egyéb tantárgyi tartalmait, hiszen a nyelvet nem önmagáért használjuk, hanem információszerzésre, illetve információ-feldolgozásra. A kereszttantervi törekvések hozzájárulnak az idegen nyelvi tananyag érthetővé tételéhez, de a tartalmakat más szempontból, másképp csoportosítva dolgozzuk fel, nehogy unalmassá váljanak. A 4. évfolyamon megadott témakörök a tanulók életkorának megfelelően új szempontból, magasabb nyelvi szinten újra feldolgozhatók és bővíthetők, ezért az új témák mellett ezek is szerepelnek az 5-8. évfolyamon. A 10–14 éves korosztály nyelvelsajátítása során jobban támaszkodik memóriájára, mint a célnyelv szabályrendszerére, de egyre inkább képes szabályszerűségeket észrevenni a nyelvben. A szabályok ismerete ugyanakkor csak kismértékben segíti nyelvi fejlődésüket. A nyelvhasználatban a folyamatosság erősségük a nyelvhelyességgel szemben, de emellett szükség van a legfontosabb struktúrák automatizálására is. Cél, hogy esetleges nyelvi hibáikat maguk vegyék észre és javítsák, így segíthetjük őket autonóm nyelvtanulóvá válni. A helyes nyelvhasználat elsajátításában nagy szerepe van a nyelvi input minőségének és mennyiségének, valamint a tanulói megnyilatkozások esetében a pozitív tanári visszajelzésnek. A négy év során a diákoknak el kell jutniuk a nyelvtanulási stratégiák olyan szintű használatához, melyek lehetővé teszik számukra az osztályterem falain kívüli idegen nyelvi hatások (filmek, zene, tévéműsorok, újságok) hasznosítását és az irányított önálló haladást. A nyolcadik osztály végére a tanulók nyelvtudása eléri azt a mérhető szintet (A2), mellyel képesek ismert témakörökben idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakciókban sikerrel részt venni.

A német nyelv tantárgy óraszámai Évfolyam Kötelező tanórai foglalkozás óraszáma

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

3

3

3

3

3

A változat, normál tagozat

KOMPETENCIÁK Az Európai Unió megalakulásával egyre fontosabbá válik, hogy polgárai megértsék egymást, rendelkezzenek azokkal a képességekkel, amelyek szükségesek az egymás közti kommunikációhoz. Alapvető más nyelvek megértésének és a más nyelven való kommunikációnak a képessége. Más nyelvek ismerete arra ösztönzi az embert, hogy nyitottabb legyen más népek kultúrája és szemlélete iránt. Az általános iskolai nyelvtanulás eredményessége alapvető fontosságú, mert itt alakul ki az egyén más nyelvekhez és kultúrákhoz való viszonya és a későbbi nyelvtanulás alapjai is itt rögzülnek. A kisgyermekkori nyelvtanulás hatására a tanulók jobban tudatában lesznek saját kulturális értékeiknek, és nyíltabbá válnak más népek kultúrája iránt. A hangsúlyt az aktív készségekre: a hatékony kommunikáció képességére és nem a passzív tudásra kell helyezni. A cél a megfelelő szintű olvasási, szövegértési írás- és beszédkészség elsajátítása. Az idegen nyelv tanításának alapvető célja a használható nyelvtudás megszerzése. Ez az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet, a sikeres kommunikációt jelenti, melyek mérése és érté-

kelése a négy nyelvi alapkészségen (beszédértés, beszédkészség, olvasásértés és íráskészség) keresztül valósul meg. Az idegen nyelv hatékony használatához nélkülözhetetlen készségek a beszédkészség, az íráskészség, a hallott és olvasott szövegek megértésének készsége. Az idegen nyelven folytatott kommunikáció kompetenciájához tartozó készségeken kívül a nyelvtanítás során a NAT-ban felsorolt többi kompetencia fejlesztése is megtörténik. Kulcskompetencia

Idegen nyelvi kommunikáció

Kompetenciaterület

Szóbeli kifejezőképesség - Beszéd és beszédértés; - Szóbeli feladatok megoldása párban vagy kisebb csoportokban;

Írásbeli kifejezőképesség - Különböző terjedelmű és témájú írott szövegek létrehozása; - Olvasott és hallott szövegek feldolgozása írásban - Projektmunkát lezáró írásbeli prezentáció készítése; Információgyűjtés, információkezelés és információfeldolgozás - Különféle információforrások használata; - Számítógépes információs és kommunikációs technológiák alkalmazása; - Prezentáció készítése a rendelkezésre álló eszközökkel Digitális kompetencia Információs és kommunikációs eszközök alkalmazása a tanórán Az eszközök adott feladathoz, célhoz illeszkedő kiválasztása és alkalmazása.

Természettudományos és műszaki kompetenciák Matematikai kompetencia

Kulturális tudatosság és kifejezőképesség

Szociális és állampolgári kompetenciák

A természettudományos és műszaki ismeretek felhasználása nyelvórán - Az órákon felmerülő témákhoz kapcsolódó, illetve különféle forrásokból szerzett ismeretek alkalmazása, - A természettudományos ismeretek bővítése az Interneten rendelkezésre álló idegen nyelvű dokumentumok alapján. Logikus és kritikai gondolkodás - Mások véleményének és érveinek a kritikus vizsgálata. Kulturális nyitottság, tolerancia - Az idegen nyelvet beszélő népek kultúrájának a megismerése, elfogadása, továbbá kulturális értékeinek a tisztelete. Művészi élmény a nyelvórán - A célnyelvi országok művészeti alkotásainak megismerése (pl. mesék, versek, elbeszélések elolvasása, dalok, meghallgatása stb.); Etikai érzék, társadalmi érzékenység, felelősségérzet - A közösségi munkához való etikus hozzáállás; - Magyarország és az idegen nyelvű országok a megismerése újságcikkeken, tvés rádióműsorokon keresztül; - Felelősség vállalása a cselekedetekért; - Felelősség a közös munkában az egyénre háruló feladatok elvégzéséért; - Kitartás a vállalt munka elvégzése közben; - A mások véleményével kapcsolatos bíráló észrevételek tiszteletteljes, megfogalmazása. Pozitív gondolkodás - Az egészségmegőrzéshez szükséges szemléletmód fejlesztése; - A pozitív, előrevivő érzelmek erősítése.

Kulcskompetencia

Kompetenciaterület Nyitottság és rugalmasság - Kapcsolatkeresés, a társak elfogadása; - Érdeklődés új ismeretek iránt; - Társak véleményének mérlegelése és elfogadása; - Rugalmasság a változásokkal szemben; - Új, szokatlan módszerek mérlegelése, elfogadása. Társas aktivitás és együttműködés - Alkotó részvétel páros, csoport- és projektmunkában; - Véleménykülönbségek és konfliktusok kezelése; - Az eredmények megosztása másokkal. Környezettudatosság - A természeti környezet állapota és az emberi tevékenység közötti kapcsolat felismerése - Aktív szerepvállalás a környezet megóvásában; Szervezőképesség - A csoportos munkamegosztás szervezése az egyéni adottságoknak megfelelően; - A saját tanulás szervezése.

Kezdeményező- és vállalkozóképesség

A tanulni tudás képessége

Döntésképesség - Döntési pontok felismerése a tanulási és az élethelyzetekben; - Döntések meghozatala tájékozódás és a lehetséges alternatívák számbavétele alapján;

- Tervkészítés és végrehajtás a cél elérése érdekében; - Kreatív hozzáállás a feladatmegoldáshoz. Önértékelés és önfejlesztés - A személyiségfejlődés egyre tudatosabb irányítása; - A saját tanulási folyamat értékelése; - A társadalmi beilleszkedést lehetővé tevő értékrend és életmód kialakítása. Tanulásszervezés - A tanulási folyamat megtervezése egyéni és csoportmunkában, projektfeladatban. Tanulástechnikák alkalmazása - Új tudások és képességek megszerzése, feldolgozása - A kooperatív tanulási technikák alkalmazása.

Német 4. évfolyam Heti óraszám: 3 Évi óraszám: 108 Ebből készségfejlesztésre fordított óraszám: 11 óra

Célok és feladatok A negyedik évfolyamon kezdődő kisgyermekkori idegennyelv-oktatás alapvető célja lélektani és nyelvi: egyrészt kedvet ébreszteni a nyelvek tanulása iránt, sikerélményhez juttatni a diákokat, másrészt megalapozni a későbbi nyelvtanulást, főként a receptív készségek fejlesztésével. Ezekhez járul még a nyelvtanulási stratégiák kialakításának megalapozása.

Gyermekkorban a nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. A gyerekek számukra érdekes, értelmes, önmagukban motiváló és kognitív szintjüknek megfelelő kihívást jelentő tevékenységekben vesznek részt. Ezek során a célnyelvet hallva, a szituációt, kontextust értve haladnak előre a nyelv elsajátításában. Ez a folyamat lassú, az idősebb korosztályra jellemző látványos nyelvi eredményt nem várhatunk. Egyik tipikus jellemzője a csendes szakasz, melynek során egyes diákok akár hónapokig nemigen szólalnak meg, de a játékos tevékenységekbe szívesen bekapcsolódnak. Sok szót, kifejezést tanulnak meg a gyerekek dalokon keresztül. Aktív és passzív szókincsük is gyarapodik, könnyedén jön nyelvükre sok életszerű, gyakran használt kifejezés. A mesékben előforduló sok ismétlődés nagyon megkönnyíti a nyelvtanulást. Folyamatos beszédre készteti a gyerekeket. Mondatai az élőbeszédben is felhasználhatók. Az így tanult szavak jól rögzülnek, könnyen felidézhetőek. Ezekhez lehet a későbbiekben további ismereteket kapcsolni. Az idegen nyelvi órákon a gyerekek az ismeretlen nyelven hallottakat a világról kialakult ismereteik alapján értelmezik, ezért elengedhetetlen, hogy a tananyag általuk ismert tartalmakra épüljön. Ez egyrészt a konkrét helyzet kihasználásával, szemléltetéssel, másrészt már ismert tantárgyak anyagának integrálásával érhető el. Így válik az ismeretlen célnyelvi tanári beszéd érthetővé a diákok számára. A kerettanterv az 1–4. évfolyamok anyanyelven megismert témaköreire, beszédszándékaira, fogalomköreire és tevékenységeire épül. Legfontosabb feladatok: - Az idegen nyelv tanulásának megszerettetése. - A nyelv hangzásvilágának megismerése. - Az artikulációs bázis fejlesztése. - Az idegen nyelven való önkifejezés megismerése. - Bepillantás más népek életébe, kultúrájába. - Dalok, versek megismerése. - Aktív és passzív szókincs gyűjtése dalokon, játékokon keresztül. - Utasítások megértése és végrehajtása. - Cselekvéssel összekötött szövegek, szerepjátékok tanulása. - Az együttműködési készség fejlesztése. - Néhány alapvető nyelvtanulási stratégia megismerése. A kisiskolás diákok tanulásának hatékonyságát leginkább a mozgásos, játékos tevékenységek segítik. Az ismeretek mélyebben rögzülnek és biztos alapul szolgálnak a későbbi nyelvtanulás során. Ezért a tanulói tevékenységformák közül a következőket célszerű előnyben részesíteni. - Mozgásos-ritmikus feladatok: ének, körjáték, mondóka - Manipulatív tevékenységek: rajzolás, színezés, kivágás, ragasztás, hajtogatás - Idegen nyelven történő tanári utasítások végrehajtása - Szerepjátékok, játékok, társasjátékok - Mondókák, versek, dalok memorizálása 4. osztályban az érdeklődés felkeltése és ébrentartása a fő cél, ezért előtérbe kerülnek a kooperatív, páros és csoportos munkaformák. A nyelvi nevelés a személyiség fejlesztésének csupán egyetlen szelete. Gondot kell fordítanunk a testi, érzelmi nevelésre is. Fontos az esztétikai-művészeti tudatosság: projektmunka, daltanulás során. A nyelvórákon alkalom nyílik egyéb általános készségek és kompetenciák fejlesztésére is: gondolkodási, szövegértési készségek, a koncentráció fejlesztése, önismeret mélyítése. A készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb, melynek fejlődését az órai utasítások és a cselekvésre épülő játékos feladatok teljesítéséből követhetjük nyomon. A beszéd az egyszavas válaszoktól (igen, nem, név, szín, szám stb.), a memorizált, elemezetlen nagyobb egységek használatáig terjed (köszönés, mondóka, körjáték, dal). A követelmények a természetes nyelvelsajátítás folyamatát tükrözve a szó és az egyszerű mondat szintjén mozognak.

Fejlesztési követelmények Tudatosodjon a tanulóban, hogy anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát. Alakuljon ki a tanulóban pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Fejlődjön együttműködési készsége, tudjon részt

venni pár- és csoportmunkában. Ismerkedjen meg néhány alapvető nyelvtanulási stratégiával. A készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb. A beszéd eleinte az egyszavas válaszok, később az egyszerű mondatok szintjén mozog. Témalista (ajánlás) − Bemutatkozás, köszönések Számok Szabadidő Kiemelt feladat: énkép és önismeret fejlesztése testi és lelki egészség − A család és az otthon Család Ház, szobák Bútorok, tárgyak Kiemelt feladat: környezettudatosságra nevelés felkészülés a felnőttlét szerepeire családi életre nevelés − Állatok a lakásban és a ház körül) Kiemelt feladat: környezettudatosságra nevelés − Országok, városok, nevezetességek Számok 100-ig A telefonnál Az én városom Kiemelt feladat: hon- és népismeret európai azonosságtudat − Az iskola, az iskolában használatos eszközök Színek Tulajdonságok Kirándulás Kiemelt feladat: környezettudatosságra nevelés testi és lelki egészség - Mesék, ünnepek, játékok

Bemutatkozás, köszönések, színek, számok Fejlesztési célok

Tananyag

Ajánlott tevékenységformák

A továbbhaladás feltételei

A tanuló tudjon bemutatkozni, másokat bemutatni. Tudjon köszönni. Ismerje a a számokat és tudja azokat megnevezni.

Bemutatkozás, bemutatás. Köszönések. A számok megnevezése, azokkal kapcsolatos kérdések és válaszok.

Láncjáték, pármunka, csoportmunka, szerepjátékok. Dalok, versek tanulása, eljátszása. Hallás utáni értési gyakorlatok (színezés, számok felismerése).

Tud köszönni és bemutatkozni. Felismeri a számokat. (legalább 1-12-ig). Végrehajtja a témával kapcsolatos egyszerű felszólításokat.

A család és az otthon Fejlesztési célok

Tananyag

A tanuló legyen képes a közvetlen családtagok megnevezésére, bemutatására, az otthon főbb részeinek felismerésére és megnevezésére.

A családtagok nevei, a család bemutatása, érdeklődés a testvérek felől. Néhány szoba, a ház főbb részeinek megismerése.Létezés, birtoklás, mennyiségi és minőségi viszonyok.

Ajánlott tevékenységformák Láncjáték, pármunka, csoportmunka, szerepjátékok. Project: Az én családom. Dalok, versek tanulása, eljátszása. Hallás utáni értési gyakorlatok.

A továbbhaladás feltételei Értse meg és tudja megnevezni a közeli családtagokat, valamint a ház legfontosabb helyiségeit.

Állatok a lakásban és a ház körül Fejlesztési célok

Tananyag

A tanuló ismerje a leggyakrabban lakásban tartott és háziállatokat és tudja őket megnevezni.

Az állatok nevei, érdeklődés egymás háziállata felől. Létezés, birtoklás, mennyiségi és minőségi viszonyok, kérés, felszólítás kifejezése.

Ajánlott tevékenységformák Láncjáték, pármunka, csoportmunka, szerepjátékok. Project: Kedvenc állatom. Dalok, versek tanulása, eljátszása. Hallás utáni értési gyakorlatok.

A továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon megnevezni néhány állatot és értse meg ezek neét.

Országok, városok, nevezetességek Fejlesztési célok

Tananyag

A tanuló tudjon megnevezni országokat, városokat, ahol németül beszélnek. Tudjon információt kérni és azt megköszönni. Tudjon szerepjátékokban részt véve egy városban eligazodni. Tudja kifejezni tetszését, nemtetszését.

Országok, városok, nevezetességek megismerése, megnevezése és egyszerű formában információ kérése. Életszerű helyzetekben való eligazodás. Cselekvés, történés, létezés, birtoklás mennyiségi és minőségi viszonyok, kérés, felszólítás.

Ajánlott tevékenységformák Láncjáték, pármunka, csoportmunka, szerepjátékok. Dalok, versek tanulása, eljátszása. Hallás utáni értési gyakorlatok.

A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerjen néhány várost és országot, ahol németül beszélnek. Tudja néhány mondatban bemutatni azokat. Tudjon egyszerű formában információt kérni és azt megköszönni.

Az iskola, az iskolában használatos eszközök Fejlesztési célok

Tananyag

A tanuló ismerje és tudja megnevezni a színeket és néhány tulajdonságot. Ismerje fel és nevezze meg az iskola és az osztályterem tárgyait. Egyszerű tevékenységi formákat ki tudjon fejezni, szokásos cselekvéseket megnevezni. Tudjon megnevezni eszközöket, melyeket a tanulás során használ.

A színek, tulajdonságok nevének felismerése, megnevezése. A gyermekeket az iskolában körbevevő tárgyak megismerése. Cselekvés, történés, létezés kifejezése, időbeli, mennyiségi és minőségi viszonyok.

Ajánlott tevékenységformák Láncjáték, pármunka, csoportmunka, szerepjátékok. Project: Az én osztályom Dalok, versek tanulása, eljátszása. Hallás utáni értési gyakorlatok.

A továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon megnevezni néhány tárgyat az osztályban. Reagáljon a témával kapcsolatos egyszerű felszólításokra.

Mesék, ünnepek, játékok Fejlesztési célok

Tananyag

A tanuló képes legyen részt venni összehangolt csoportmunkában és egy mese vagy érdekes törénet megismerésében, előadásában. Ismerje meg egy másik ország néhány szokását, kultúráját, nevezetességeit.

A mese vagy történet életszerű mondataival folyamatos, összefüggő szöveg reprodukálása. Az ezekben szereplő kifejezések, nyelvi elemek megismerése, használata. A mesék, történetek eljátszása.

Ajánlott tevékenységA továbbhaladás formák feltételei Összehangolt csoportmun- Tudjon reprodukálni ka, szerepjáték. A meséhez néhány mondatot. vagy történethez kapcsolódó dalok, versek tanulása.

Tartalmak A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó kimeneti követelményeket a kerettanterv kétéves bontásban tartalmazza. Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: − köszönés, elköszönés, − bemutatkozás, − köszönet Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: − tetszés, nem tetszés. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: − dolgok, személyek megnevezése, − információkérés, információadás, − igenlő vagy nemleges válasz, Fogalomkörök − Cselekvés, történés, létezés kifejezése

− − − − − − −

Kérés, felszólítás kifejezése Térbeli viszonyok Időbeli viszonyok Mennyiségi viszonyok Minőségi viszonyok Esetviszonyok Szövegösszetartó eszközök

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló megért − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, rövid kérést, utasítást, arra cselekvéssel válaszol; − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérdést. Beszédkészség A tanuló - egyszerű mondatban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre, - ismert dolgokat megnevez, - néhány mondókát, verset, dalt reprodukál. Olvasott szöveg értése A tanuló − felismeri a tanult szavak írott alakját, Íráskészség A tanuló − felismeri ismert szavak írott alakját, leír ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatot.

A tanulók teljesítményének értékelése A teljesítmény értékelésének célja: -visszajelzést adni a tananyagban elért előrehaladásról, -a nyelvtanulás motivációját fenntartani és erősíteni, -a reális önértékelés kialakulását elősegíteni. Fontos a pozitív megerősítés és az egyéni képességek figyelembe vétele és a folyamatosság. A havonkénti visszajelzés az előrehaladásról segíti a továbbfejlődést. Értékeléskor a gyakorlatok során alkalmazott tevékenységeket használjuk. Az értékelés történhet csoportban, párban vagy egyénileg. Ebben az életkorban már számíthatunk a tanulók önértékelésére. Fontos, hogy tisztában legyenek saját fejlődésük menetével, azzal, hol kell jobban teljesíteniük, mely területeken jó a teljesítményük.

Tartalom a) Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok köszönés, elköszönés Bemutatkozás és arra reagálás köszönet és arra reagálás

Guten Morgen/Tag! Hallo, wie geht’s? Auf Wiedersehen! Tschüs! Ich heiße … Hello. Hi! Mein Name ist … Danke! Bitte!

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok tetszés, nem tetszés

Wie findest du …? Das finde ich gut / blöd!

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok dolgok, személyek megnevezése információkérés, információadás igenlő vagy nemleges válasz

Was/Wer ist das? Das ist … Wie ist …? Wie alt bist du? Prima. Ich bin zehn. Bist du Peter? Ist das die Torte? Ja. Nein. Nicht

b) Fogalomkörök: Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése Jelenidejűség

Fogalomkörök nyelvi kifejezései

Präsens

Imperativ Kérés, felszólítás kifejezése Irányok, helymegTérbeli viszonyok határozás Időbeli viszonyok

Időpont

Mennyiségi viszonyok

Határozott menynyiség

Minőségi viszonyok Esetviszonyok Szövegösszetartó közök

Ich bin zu Hause. Die Sonne scheint schön. Steht auf! Komm her, bitte! hier, dort, links, rechts, oben, unten

um, am, wann?

um 8 Uhr, am Freitag

Wie?

eins, zwei.../1-12/ ein Ball, eine Scülerin Ich bin groß. Meine Freundin ist klein. Die Katze ist schwarz.

Névszók a mon- Nominativ datban esz- kötőszók, névmások

und/oder/aber/ das ich, mein,

Német 5-6. évfolyam Célok és feladatok Az ötödik évfolyam megkezdésekor már minden diák (legalább) egy éve tanulja az idegen nyelvet. Megértik a tanár kéréseit, óravezetését, ismerősek a feladattípusok, órai tevékenységek, a tanulók motiváltak, bíznak magukban, és néhány alapvető stratégiát már használnak. Az elkövetkező két tanév céljai között első helyen áll a motiváció fenntartása, a gyerekek sikerélményhez juttatása, elsősorban az életkornak megfelelő tevékenységi formák révén. A tanulóknak nem elsősorban ismereteket kell szerezniük, hanem tudniuk kell használni a nyelvet. A négy alapkészség (hallás utáni megértés, beszédkészség, olvasásértés, írás) közül elsősorban a szóbeli készségek fejlesztése áll előtérben, de egyre több írásbeli és olvasási feladattal kell megismertetnünk a tanulókat. Nyelvhasználatban a megértés és közlésképesség kap nagy hangsúlyt. Lényeges nevelési cél a diákok olvasási igényének fejlesztése érdekes, könnyített vagy eredeti, illusztrált szövegek olvasásával. Fontos, hogy a kulcskompetenciák (anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai, természettudományos, digitális kompetencia, hatékony önálló tanulás, szociális és állampolgári, vállalkozói kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság) mellett a diákok azon képességeit is kialakítsuk, amelyek a környezettel való harmonikus kapcsolathoz szükségesek és hozzájárulnak ahhoz, hogy becsüljék a környezetükben élő népek értékeit. Az önismeret, együttműködési készség, szolidaritásérzés fejlesztése mellett kiemelt feladat a hagyományok tisztelete és ápolásukra való nevelés. Pedagógiai cél felébreszteni a tanulókban az idegen nyelvek tanulása iránti igényt, érdeklődést más népek élete, kultúrája iránt. El kell érnünk, hogy a tanulási folyamat során, a nyelvet csupán eszközként használva, maguk is aktív részesei legyenek az ismeretszerzésnek. Tudniuk kell egyre gazdagodó szókinccsel információkat kérni és adni. Fontos tudatosítani bennük a társadalmi együttélés szabályait, azt, hogy anyanyelvükön kívül más nyelven is képesek kifejezni magukat. Meg kell tanítani őket a konfliktusok helyes kezelésére, az együttműködésre, figyelemre, rendre, elővigyázatosságra. Növelni kell szociális érzékenységüket, egymás iránti toleranciájukat. Kiemelt fejlesztési terület a tanulás tanítása, melynek célja, hogy a tanulókat egyre nagyobb önállóságra neveljük saját nyelvtanulásuk irányítása révén; továbbá az informatikai eszközök használata iránti igény felkeltése, ezáltal a digitális kompetencia fejlesztésének megalapozása.

Fejlesztési követelmények A tanuló képes idegen nyelvű információt megérteni és adni. Képes a tanárral és társaival a célnyelven együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Kialakul az igény benne, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat (tévéműsorok, újságok stb.) is megpróbálja hasznosítani önálló haladása érdekében.

Készségfejlesztésre szánt órák Ezeken az órákon történik a tanulók képességeinek, készségeinek és a kulcskompetenciáknak a fejlesztése. Cél: - az alapozó funkció hatékonyságának növelése, - a nélkülözhetetlen fontosságú készségek, képességek megerősítése - az eltérő tanulói fejlettségi szint kezelése - a lemaradó tanulók felzárkóztatása. Kiemelt fejlesztési irányok A tanítási tartalom módosítása nélkül az alábbi kompetenciákra kell különös tekintettel lenni a felzárkóztatás során: - az önálló tanulás tanítása, önellenőrzés, önértékelés, - az olvasás és íráskészség fejlesztése, - kommunikációs készség fejlesztése, - az információszerzés és feldolgozás képességeinek fejlesztése, - a szociális kompetenciák fejlesztése (énkép, kapcsolatteremtés, társas kapcsolatok, konfliktuskezelés, tolerancia, empátia)

5. évfolyam Cél: - Adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képesség kialakítása. - A négy nyelvi alapkészség (hallás, beszéd, olvasás, írás) fejlesztése Tevékenységformák Hallás: - Fontosabb adatok: életkor, születésnap, telefonszám, lakcím és foglalkozás hallás utáni lejegyzése. - Fontosabb események, dátumok hallás utáni lejegyzése. - Személy, állat vagy képzeletbeli alak rajzolása hallás után. Egy bizonyos személy, állat, tárgy kiválasztása hallás után. Olvasás: - Gyakori idegen nevek olvasása. - Képek és idegen nyelvi szövegek párosítása. - Képek és idegen nyelvi leírások párosítása. - Ismert személy, állat idegen nyelvi leírás alapján történő kiválasztása. - Az otthon leírásának olvasása idegen nyelven.

Beszéd: - Saját család bemutatása fénykép alapján. - Szituációs játékok. Ismerkedés. - Telefonbeszélgetés, információkérés. - Érdeklődés barátok iránt. - Saját jellemzés idegen nyelven. - Egy ismert személy jellemzése idegen nyelven. - Kép alapján a kép ábrázolásának megfelelő idegen nyelvi bemutatás. - Napirendi beszámolás idegen nyelven. - Egy hétvége elbeszélése idegen nyelven. - Egy személy ruházatának leírása.

Írás: - Családfa készítése. - Kedvenc állatok leírása. - E-mail, sms írása. - Születésnapi meghívó írása - Rövid jellemzés megfogalmazása. - Rövid levél írása a mindennapi tevékenységekről. - Rövid leírás egy személy ruházatáról. Követelmény: A tanuló az ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást értse meg, arra megfelelően reagáljon. A tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket fogalmazzon meg. Az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott egyszerű mondatokból álló szövegben a fontos információkat találja meg, a lényeget értse. Az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid mondatokat írja le.

Fejlesztési követelmények A tanuló képes idegen nyelvű információt megérteni és adni. Képes a tanárral és társaival a célnyelven együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Kialakul az igény benne, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat (tévéműsorok, újságok stb.) is megpróbálja hasznosítani önálló haladása érdekében.

5. évfolyam Heti óraszám: 3 Évi óraszám: 108 óra Ebből készségfejlesztésre fordított óraszám: 11 óra Témalista: Természeti környezetünk Kiemelt feladat: környezettudatosságra nevelés Iskola Kiemelt feladat: a tanulás tanítása Étkezés Kiemelt feladat: testi és lelki egészség Vásárlás Kiemelt feladat: felkészülés a felnőtt lét szerepeire Utazás Kiemelt feladat. testi és lelki egészség énkép és önismeret hon- és népismeret Mindennapjaink Kiemelt feladat: felkészülés a felnőtt lét szerepeire családi életre nevelés énkép és önismeret

Az ajánlott témalistával párhuzamosan a következő fogalomkörök feldolgozására és a következő kommunikációs szándékok alkalmazására kerül sor. − Természeti környezetünk: - modalitás, cselekvés kifejezése, esetviszonyok, térbeli viszonyok - érdeklődés, tetszés, nem tetszés, tudás, nem tudás, igenlő, nemleges válasz, akarat, kívánság − Iskola: - birtoklás kifejezése, minőségi viszonyok, mennyiségi viszonyok, időbeli viszonyok - véleménykérés, információkérés, bocsánatkérés, nem értés − Étkezés: - esetviszonyok, minőségi viszonyok, mennyiségi viszonyok, modalitás - udvarias kérés, köszönet, meghívás, kínálás, visszakérdezés

− Vásárlás: - birtoklás kifejezése, esetviszonyok, mennyiségi viszonyok, modalitás - véleménykérés, tetszés, nem tetszés, köszönet, megszólítás − Utazás: - modalitás, esetviszonyok, szövegösszetartó eszközök - érdeklődés, akarat, kívánság, kérés, javaslat − Mindennapjaink: - szövegösszetartó eszközök, minőségi viszonyok, cselekvés kifejezése - információ kérése és adása, tetszés, nem tetszés, akarat, kívánság

Tartalom A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv hat nyelvre, kétéves bontásban tartalmazza Kommunikációs szándékok (lásd a 6. évfolyam kerettantervénél)

Fogalomkörök (lásd a 6. évfolyam kerettantervénél)

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló − ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol; − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért; − ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr. − értse meg a magnóról hallott szöveget, tudja összefoglalni anyanyelvén a hallottakat. Beszédkészség A tanuló − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatban válaszol; − tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel; − megértési probléma esetén segítséget kér. − ismerje a német nyelv hanglejtését, a magyar nyelvtől eltérő hangok ejtését Olvasott szöveg értése A tanuló − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat elolvas; − ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló szövegben fontos információt megtalál; − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti, saját anyanyelvén tartalmát összefoglalja.

Íráskészség A tanuló − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat helyesen leír; − egyszerű közléseket és kérdéseket, néhány mondatos rövid szöveget, tanult minta alapján írásban megfogalmaz. − ismeri a német ABC magyartól eltérő hangjelöléseit. − Szókincs: 500 szó aktív, 200 szó passzív használata. Értékelés: Az értékelés írásbeli és szóbeli valamint magnóról hallott feladatokkal lehetséges. Az a legfontosabb, hogy a tanuló a megismert lexikai elemeket a beszédhelyzetekben aktualizálni tudja. A nyelvtani szerkezetek használatának helyes tudatosítása érdekében az ellenőrzésnek folyamatosnak kell lennie. A hibákat következetesen javítani kell. Az értékelés lehet összefoglaló jellegű, nem minden esetben jelent érdemjeggyel történő értékelése.

6. évfolyam Heti óraszám: 3 Évi óraszám: 108 óra Ebből készségfejlesztésre fordított óraszám: 11 óra Témalista: Szabadidő Kiemelt feladat: testi és lelki egészség Utazás Kiemelt feladat: környezettudatosságra nevelés Természeti környezetünk Kiemelt feladat: környezettudatosságra nevelés Emberi kapcsolatok Kiemelt feladat: aktív állampolgárságra nevelés Tágabb környezetünk Kiemelt feladat: környezettudatosságra nevelés Egészség, betegség Kiemelt feladat: felkészülés a felnőttlét szerepeire családi életre nevelés Az ajánlott témalistával párhuzamosan a következő fogalomkörök feldolgozására és a következő kommunikációs szándékok alkalmazására kerül sor. − Szabadidő és utazás: - cselekvés kifejezése, modalitás, minőségi viszonyok, mennyiségi viszonyok, esetviszonyok - érdeklődés, információkérés, dolgok megnevezése, leírása, tetszés, nem tetszés − Természeti környezetünk: - esetviszonyok, birtoklás kifejezése, szövegösszetartó eszközök - egyetértés, egyet nem értés, információ kérése és adása, tudás, nem tudás, visszakérdezés − Emberi kapcsolatok: - modalitás, cselekvés kifejezése, minőségi viszonyok, esetviszonyok, szövegösszetartó eszközök - információ kérése és adása, véleménykérés, érdeklődés, egyetértés, javaslat − Tágabb környezetünk: - cselekvés kifejezése, birtoklás kifejezése, térbeli viszonyok, szövegösszetartó eszközök - véleménykérés, információ adás, érdeklődés, kérés − Egészség, betegség: - mennyiségi viszonyok, időbeli viszonyok, szövegösszetartó eszközök, cselekvés kifejezése - információkérés, nem értés, tetszés, nem tetszés, javaslat

Készségfejlesztő órák

6. évfolyam Cél: A diák értse és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat. Legyen képes egyszerű interakciókra, amennyiben a másik személy lassan és tagoltan beszél és segítőkész. Tevékenységformák Hallás:

- Telefonon kapott információk lejegyzése idegen nyelven. - Szövegből különböző tevékenységek felismerése. - Hallott programjavaslatokból a megfelelő kiválasztása. Olvasás: - Személyes szabadidő eltöltések megismerése. - Újsághirdetések olvasása. - TV, rádió, moziműsor olvasása

Beszéd: - Meghívás vendégségbe, bemutatás. - Telefonbeszélgetésben meghívás szabadidős programra. - Telefonon érdeklődni az időjárásról. - Kedvelt időtöltések, hobbik. Írás: - Meghívók készítése, papíron és elektronikusan. - Kedvenc évszakok leírása. - Program összeállítása külföldi vendég számára. - Kedvenc hobbim - Életrajz írása idegen nyelven.

Követelmény: A tanuló az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket értse meg, hallott szövegből a lényeget szűrje ki. A tanult minta alapján egyszerű közléseket fogalmazzon meg. Párbeszédben érdeklődjön, válaszoljon, kérjen segítséget. Az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből a lényeget szűrje ki, a megfogalmazott kérdésekre válaszoljon. Fogalmazzon meg egyszerű közléseket, a mondatokat helyesen írja le. Egyszerű kérdőíveket helyesen töltsön ki.

Tartalom A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv hat nyelvre, kétéves bontásban tartalmazza. Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: − megszólítás, − köszönés, elköszönés, − köszönet és arra reagálás, − bemutatkozás, − érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás, − bocsánatkérés és arra reagálás, − gratuláció, jókívánságok és arra reagálás. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: − véleménykérés és arra reagálás, − valaki igazának az elismerése és el nem ismerése, − egyetértés, egyet nem értés, − tetszés, nem tetszés. − kötelezettség, tiltás − akarat, kívánság − felszólítás valamely cselekvés elvégzésére Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: − dolgok, személyek megnevezése, leírása, − információkérés, információadás, − igenlő vagy nemleges válasz, tagadás − tudás, nem tudás. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: − kérés, figyelmeztetés − javaslat és arra reagálás, − meghívás és arra reagálás, − kínálás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: − visszakérdezés, − nem értés, − betűzés kérése, betűzés. Fogalomkörök − cselekvés, történés, létezés kifejezése, − birtoklás kifejezése, − térbeli viszonyok, − időbeli viszonyok, − mennyiségi viszonyok, − minőségi viszonyok, − modalitás, − esetviszonyok, − logikai viszonyok, − szövegösszetartó eszközök. − fontos információt megtalál; j

− jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megért. −

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló − utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket megért; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti. − az árnyaltabb viszonyokat kifejező információkat megérti − biztosan használja a német nyelv sajátos fonémáit

Beszédkészség A tanuló − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol; − jórészt tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, a tanult modalitást, idő-, hely-, és esetviszonyokat kifejező szerkezeti egységek segítségével árnyaltabban tudja kifejezni mondanivalóját − kérdéseket tesz fel; − megértési probléma esetén segítséget kér; − tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz.

Olvasott szöveg értése A tanuló − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat elolvas; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben − egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz; − egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz. − szókincs: 800 szó aktív, 300 szó passzív használata.

Íráskészség A tanuló − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír; − egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; − egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz; − ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő szöveget ír. − szókincs: 800 szó aktív, 300 szó passzív használata Értékelés: A témakörök lexikai anyagát leginkább használat során tudjuk ellenőrizni. A hangsúly a szóbeliségen van.

A beszédszándékok értékelésénél ritkán használjuk az érdemjegyeket. A nyelvtani ismeretek elsajátítását elsősorban írásban értékeljük. Az értékelés hosszabb gyakorlás után történik, hiszen a nyelvtani szabályok automatikus alkalmazását kívánjuk elérni.

Tartalom a) Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok köszönés, elköszönés köszönet és arra reagálás bemutatkozás megszólítás érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás bocsánatkérés és arra reagálás gratuláció, jókívánságok és arra reagálás

Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! Danke! Bitte! Ich heiße … Entschuldigung, … Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir? Entschuldigung! Kein Problem! Herzlichen Glückwunsch zum…! Danke. Fröhliche Weihnachten.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok véleménykérés és arra reagálás valaki igazának az elismerése és el nem ismerése egyetértés, egyet nem értés tetszés, nem tetszés akarat, kívánság, képesség

Magst du Mathe? Ja. Da hast du (nicht) Recht! Ja, das stimmt! Nein, du hast nicht Recht!

Das finde ich gut / blöd! ich will…, ich möchte…, ich kann…

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok dolgok, személyek megnevezése, leírása információkérés, információadás igenlő vagy nemleges válasz tudás, nem tudás

Das ist… Meine Mutter ist… Wie ist …? Prima. /Wie alt bist du? 12. ja, nein, nicht, kein, doch Ich weiß (nicht).

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok kérés javaslat és arra reagálás meghívás és arra reagálás kínálás és arra reagálás

Gib mir bitte …! Möchtest du…? Ja, gerne! Kommst du mit? Ja. Nein, es tut mir leid. Noch ein Stück Kuchen? Ja, bitte. Nein, danke.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok visszakérdezés nem értés betűzés kérése, betűzés

Wie bitte? Ich verstehe nicht. Buchstabiere bitte.

b) Fogalomkörök: Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése jelenidejűség

múltidejűség,

jövőidejűség

Fogalomkörök nyelvi kifejezései

Präsens Präsens mit Vokalwechsel, trennbare Verben Präteritum (csak: haben, sein)

Ich bin heute zu Hause. Die Sonne scheint schön. Der Zug fährt gleich ab . Er liest das Buch vor. Er hatte ein Fahrrad. Ich war schon in England. Ich habe ein Eis gegessen.

Perfekt Futur (mit Präsens)

Ich bleibe morgen zu Hause.

sich-Verben

Ich freue mich.

haben

Ich habe einen Bruder.

Possessivpronomen

Das ist meine Familie.

in, auf, vor, hinter, neben (A/D)

hier, dort, links, Rechts oben, unten, hinten… Ich lege das Heft auf den Tisch. Er steht neben dem Bett.

Birtoklás kifejezése

Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás

Időbeli viszonyok gyakoriság

időpont

Wie oft? selten, manchmal, oft, immer, nie in, um, am, wann?

Ich spiele oft mit Peter.

im Winter, um 8 Uhr, am Freitag

Mennyiségi viszonyok határozott mennyiség határozatlan mennyiség

eins, zwei eine Portion Pommes alles, viel, wenig, nichts

Ich lerne viel, und ich habe wenig Zeit.

Wie?

Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. Ich möchte ein Eis. Er kann nicht schwimmen. Ich will nach Hause. Komm morgen wieder! Spielt Tennis! Mein Freund zeichnet Bilder.

Minőségi viszonyok

möchte können, wollen

Modalitás

felszólítás Esetviszonyok

névszók a mondatban

Nominativ, Akkusativ

Szövegösszetartó eszközök

kötőszók,

und/oder/aber/denn

névmások

das ich, mich, mein, dieser, man

7. évfolyam Heti óraszám: 3 Évi óraszám: 108 Ebből készségfejlesztésre fordított óraszám: 11 óra Témalista: Szabadidő Kiemelt feladat: testi és lelki egészség Utazás Kiemelt feladat: környezettudatosságra nevelés Iskola, pályaválasztás Kiemelt feladat: felkészülés a felnőttlét szerepeire Tágabb környezetünk Kiemelt feladat: környezettudatosságra nevelés Természeti környezetünk Kiemelt feladat: környezettudatosságra nevelés

Az ajánlott témalistával párhuzamosan a következő fogalomkörök feldolgozására és a következő kommunikációs szándékok alkalmazására kerül sor. − Szabadidő: - cselekvés kifejezése, esetviszonyok, minőségi viszonyok, logikai viszonyok szövegösszetartó eszközök - információ kérése és adása, bemutatás, elégedettség, megszólítás, elbúcsúzás − Utazás: - birtoklás kifejezése, térbeli viszonyok, esetviszonyok, logikai viszonyok - információkérés, akarat, kívánság, érdeklődés, események leírása − Iskola, pályaválasztás: - cselekvés kifejezése, minőségi viszonyok, logikai viszonyok, időbeli viszonyok, szövegösszetartó eszközök - információ kérése és adása, véleménynyilvánítás, remény, kívánság, javaslat, érdeklődés, bizonytalanság − Tágabb környezetünk: - szövegösszetartó eszközök, időbeli viszonyok, logikai viszonyok, cselekvés kifejezése - egyetértés, egyet nem értés, nemleges válasz, dolgok leírása, szándék − Természeti környezetünk: - cselekvés kifejezése, szövegösszetartó eszközök, logikai viszonyok, esetviszonyok - egyetértés, egyet nem értés, tetszés, nem tetszés, információ kérés, események leírása

Tartalom A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv hat nyelvre, kétéves bontásban tartalmazza. Kommunikációs szándékok (lásd a 8. évfolyam kerettantervénél) Fogalomkörök (lásd a 8. évfolyam kerettantervénél)

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló − megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért, egyértelműen felismeri a különböző beszédszándékokat. − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűri; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megért; ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti.

Beszédkészség A tanuló − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol; − egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, − kérdéseket tesz fel, − eseményeket mesél el; − megértési probléma esetén segítséget kér; − részt vesz egyszerű párbeszédben, − beszélgetést kezdeményez, befejez.

Olvasott szöveg értése A tanuló − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget elolvas; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti; − egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért; − ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti. − tudja használni a szótárt

Íráskészség A tanuló − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír; − egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; − egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz; − ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő szöveget ír. − szókincs: 1200 szó aktív, 400 szó passzív használata Értékelés: Írásbeli készségek és beszédszándékok: próbáljon meg a tanuló 8-10 mondatos fogalmazást készíteni egy-egy tevékenységről, ügyelve arra, hogy beépítse munkájába az újonnan tanult elemeket. Szempontok: kommunikációs készség szókincs kiejtés, intonáció, tempó nyelvhelyesség, helyesírás Tevékenységi formák: események elbeszélése tárgyak, helyek leírása emberek jellemzése feladatlapok Nyelvtan: Az értékelés többnyire tesztek, fordítások, rövid fogalmazások segítségével történik.

8. évfolyam Heti óraszám:3 Évi óraszám: 108 Ebből készségfejlesztésre fordított óraszám: 11 óra Fejlesztési követelmények: Kommunikációs szándékok: Reagálás a hallott és látott jelenségekre. Véleménynyilvánítás. Személyek, tárgyak jellemzése külső és belső tulajdonságok alapján Témalista: Természeti környezetünk Évszakok, évszakokkal kapcsolatos jelenségek Tágabb környezetünk Német nyelvű országok, népeik és szokásaik Mindennapjaink Családi, nemzeti és iskolai ünnepek, Emberi kapcsolatok Szókincs: Újabb 200 - 250 lexikai egység ismerete + receptív szókincs

A továbbhaladás feltételei: Beszédértés: • Tanári utasítások követése a tanult nyelvtani fogalomköröket és témaköröket figyelembe véve. • Ismerős szituációban, témakörben feltett kérdések megértése, hallás utáni feladatok megértése. Beszédkészség: Helyes intonáció. Információ kérése és adása. Összefüggő mondatokban hallott, olvasott vagy látott dolgokról beszámolni. személyeket, tárgyakat tulajdonságaik alapján jellemezni, róluk véleményt mondani. Egy-egy hagyományt, szokást ismerni, arról beszámolni. A német nyelvű országokról néhány információt elmondani. Olvasási, olvasásértési készség: • Ismert szöveg hibátlan olvasása helyes hangsúllyal és hanglejtéssel. • Ismeretlen szavakat és kifejezéseket is tartalmazó szöveg tartalmának megértése következtetéssel. Íráskészség: Ismert szavakból álló, többmondatos szöveg diktálás utáni leírása, egyszerű eseménysor leírása, rövid önállóan fogalmazott szöveg leírása.

Fejlesztési célok és követelmények Fogalomkörök

Témakörök 1. Évszakok (a nyár) • Élménybeszámoló (nyári élmények) • Országismeret • időjárás, öltözködés • a szabadidő, vakáció hasznos eltöltése (sport, olvasás, stb.) • levélírás, üdvözlőlap iása (egy jó, vagy rossz élmény leírása) • felkészülés az új tanévre

2. Ünnepek • Családi ünnepek névnap, születésnap ajándékozás (különböző lehetőségek) hogyan ünnepeljünk • iskolai ünnepek évnyitó, évzáró ballagás névadó egyéb ünnepek

3.Népek szokásai • Mikulás • Ádvent

A továbbhaladás feltételei

• az eddig tanult • a módbeli segédigék nyelvtani anyag réimperfekt alakja szletes ismétlése • térkép alapján útvonal meghatározás • variációk a szabadidő hasznos eltöltésére: művelődés, sport, munka • szóbeli - írásbeli élménybeszámoló leírás • hosszabb üdvözlő szöveg néhány mondatos tudósítással (képeslap írása) • szemléltetés: videofilm, prospektusok, képeslapok, fotók) • tankönyvek, füzetek megvásárlása párbeszéd szituációk • indoklás: miért szeretek, miért nem szeretek iskolába járni

• információkérés és adás hosszabb terjedelemben • tanult témakörben 14 - 18 mondatban beszámolni egy - egy eseményről, témáról • reagálás a látott és hallott jelenségekre • véleménynyilvánítás 5-6 mondatban

• további ünnepek: házasságkötés, házassági évforduló, eljegyzés, stb. • szókincsfejlesztő gyakorlatok • ünnepekkel kapcsolatos szokások étteremben - párbeszéd • étkezéssel kapcsolatos közmondások (szemléltetés: étlap, itallap, videofilmek)

• a melléknév erős ragozása • a melléknév ragozása az “einige, manche, viele’’ határozatlan számnevek után

• a legfontosabb családi, nemzeti ünnepek megnevezése • a melléknév, mint jelző használata • iskolai ünnepekről, névadókról néhány mondatban beszámolni • néhány étel, ital megnevezése

• az ünnepekkel kapcsolatos

• a melléknév gyenge ragozása

• mindennapi szituációban egyszerű

• Karácsony, szilveszter • Újév • népi hagyományok az egyes országokban • énekek, versek, újévi köszöntők, karácsonyi, újévi üdvözletek

hagyományok lakóhelyünkön • ádventi koszorú késztése • Am Weihnachtsmarkt: ajándékvásárlás - párbeszéd

• a melléknév ragozása az “alle és beide’’ határozatlan számnevek után

párbeszédet folytatni (vásárlás) • beszámolni legalább egy hagyományról • egy - két karácsonyi dal megtanulása

• személyek jellemzése • önértékelés • helyes időbeosztás, tervezés - napirend készítése • miben, miért vagyok sikeres, ill. sikertelen

• a melléknév vegyes ragozása • a főnévvé vált melléknevek ragozása • a helységnévből képzett melléknevek ragozása • ragozhatatlan melléknevek

• önmagunk jellemzése • ismert személy jellemzése • néhány mondatban önkritikát gyakorolni • napi teendőkről beszélni, párbeszédet folytatni

5. Barátság (makro és mikro csoportok) • emberi kapcsolatok • a melléknév fokozása (egyesületek, oszt• a hasonlítás (‘wie’ és ályközösségek, fa‘als’) luközösségek, személyi kapcsolatok, rokonok, barátok) • jellemzések • barátsággal kapcsolatos közmondások, dalok

• emberi kapcsolatok szerveződése érdeklődési körök szerint • felmérés készítése a témához kapcsolódóan • közmondások kifejtése • barát / barátnő bemutatása

• különböző tulajdonságú dolgokat, személyeket összehasonlítani

6. Országismeret • Német nyelvű országok Németország Ausztria Svájc Luxemburg

• a számnév • a számnév fajtái • dátum • a birtokos esettel álló viszonyszavak • internacionalizmusok

• a német nyelvű országok népeinek kultúrájáról, életéről megfelelő információval rendelkezni • tolerálni a másságot • Magyarország iránti érdeklődést felkelteni

4. Jellemzés, véleményalkotás • jellemzés külső tulajdonságok alapján • jellemzés belső tulajdonságok alapján • jó és rossz tulajdonságok, szokások • hogyan látom önmagam és másokat • helyes időbeosztás

• Magyarország történelmi múlt

• tantárgyi koncentráció (földrajz) • videofilmek az egyes országokról • kiselőadások - tanulói aktivitás • fogalmak: Oktoberfest, Märchenstraße, Leipziger Würstchen,

a mai Magyarország • Budapest a főváros nevezetességei

stb.) • kiselőadás - tanulói aktivitás • szituációk: idegenvezetés információadás stb.

Tartalom a) Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok megszólítás köszönés, elköszönés köszönet és arra reagálás bemutatás, bemutatkozás érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás engedélykérés és arra reagálás bocsánatkérés és arra reagálás gratuláció, jókívánságok és arra reagálás személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás

Entschuldigung, … Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! Danke! Bitte! Das ist Peter. Ich heiße … Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir? / Was fehlt dir? Ich habe Kopfschmerzen. Kann ich das Fenster öffnen? Ja, bitte. Entschuldigung! Kein Problem! Herzlichen Glückwunsch zum…! Danke. Fröhliche Weihnachten. / Gute Besserung!

Liebe(r)… Dein(e)…, Viele Grüße.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok sajnálkozás öröm elégedettség, elégedetlenség csodálkozás remény bánat bosszúság

Es tut mir Leid! Ich freue mich, dass…/ Toll! Es ist prima, dass.. Schade, dass… Oh, das ist aber schön! Ich hoffe, du kannst kommen!

Schade, dass… Das ist aber schlimm!

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás valaki igazának az elismerése és el nem ismerése egyetértés, egyet nem értés tetszés, nem tetszés akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, szükségesség, lehetőség ígéret szándék, terv dicséret, kritika

Magst du Mathe? Ja. Was meinst du dazu? Meiner Meinung nach… Da hast du (nicht) Recht! Ja, das stimmt! Nein, du hast nicht Recht! Das finde ich gut / blöd! / Das gefällt mir (nicht)! ich will, ich möchte, ich kann, ich muss, ich darf, ich soll Ich mache das schon! ich will… Klasse! Blödsinn!

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok dolgok, személyek megnevezése, leírása események leírása információkérés, információadás igenlő vagy nemleges válasz tudás, nem tudás bizonyosság, bizonytalanság

Das ist… Meine Mutter ist… Zuerst…, dann…, zum Schluss. / Es war einmal… Wie ist …? Prima. / Wie alt bist du? 12 / Weißt du…? / Können Sie mir bitte sagen…? ja, nein, nicht, kein, doch Ich weiß (nicht), dass / ob.. Ich weiß es (nicht) genau. / Ich bin mir (nicht) sicher, dass / ob

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok kérés tiltás, felszólítás javaslat és arra reagálás meghívás és arra reagálás kínálás és arra reagálás

Gib mir bitte …! / Kannst du bitte…? Schreib noch nicht. Öffne die Tür. Möchtest du…? Ja, gerne! / Können wir gehen? Kommst du mit? Ja. Nein, es tut mir Leid. Noch ein Stück Kuchen? Ja, bitte. Nein, danke.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok visszakérdezés, ismétléskérés nem értés betűzés kérése, betűzés felkérés lassabb, hangosabb beszédre

Wie bitte? Wiederholen Sie bitte. / Sag es noch einmal! Ich verstehe nicht. / Entschuldigung, ich habe es nicht verstanden. Buchstabiere bitte. Kannst du bitte langsamer /lauter sprechen?

Fogalomkörök: Fogalomkörök

Fogalomkörök nyelvi kifejezései

Cselekvés, történés, létezés kifejezése sein, es gibt Präsens, Präsens mit Vokalwechsel, trennbare Verben Präteritum (csak haben, sein),

Ich bin heute zu Hause. Hier gibt es keinen Hamburger. Die Sonne scheint schön. Der Zug fährt gleich ab. Er liest das Buch vor.

Perfekt

Ich habe ein Eis gegessen.

jövőidejűség

Futur (mit Präsens)

Ich bleibe morgen zu Hause.

személytelenség

sich-Verben es

Ich freue mich. Es ist kalt. Es regnet.

haben, gehören Wessen? von, -s

Ich habe einen Bruder. Die Tasche gehört mir.

jelenidejűség

múltidejűség,

Er hatte ein Fahrrad.

Birtoklás kifejezése

Possessivpronomen

das Buch von Peter, Peters Geschichte Das ist meine Familie.

Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás Präpositionen mit dem A/D: an, auf, hinter, in, neben, über, unter vor, zwischen (A/D) Präpositionen mit dem Akkusativ: durch, um Präpositionen mit dem Dativ: bei, zu, von

hier, dort, links, Rechts oben, unten, hinten… Die Vase steht auf dem Tisch. Ich stelle das zwischen die Betten.

Gehen Sie durch den Park! Die Bücher sind bei Karl. Ich komme von meiner Oma.

Időbeli viszonyok gyakoriság

időtartam

Wie oft? selten, manchmal, immer, nie wie lange?

időpont

in, um, am, wann?

Ich gehe jeden Morgen in die Schule. eine Woche, von … bis, den ganzen Tag im Winter, um 8 Uhr, am Freitag, diesen/letzten/vorigen/ nächsten Monat

Mennyiségi viszonyok eins, zwei erste, zweite határozott mennyiség eine Portion Pommes határozatlan mennyi- alles, viel, wenig, nichts Ich habe viele Bücher, aber wenig ség alle, einige, keine Zeit zum Lesen. Minőségi viszonyok Wie?

Modalitás

Esetviszonyok Logikai viszonyok

Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. Was für ein? Welcher? Das ist eine leichte Aufgabe. (Adjektivdeklination) Ich finde den roten Rock modisch Vergleiche Dieses Buch ist besser, als… Er ist nicht so alt, wie… Dieses Bild ist am schönsten. mögen, können, wollen, Ich möchte ein Eis. müssen, sollen, dürfen Er kann nicht schwimmen. Er will (Präsens) nach Hause. felszólítás Komm morgen wieder! Esst schnell! Nehmen Sie bitte Platz! névszók a mondatban Nominativ, Akkusativ, Ich zeige den Schülern Bilder. Dativ alárendelések Kausalsatz denn, weil,

Szövegösszetartó kötőszók, eszközök névmások

Objektsatz

Ich weiß (nicht), dass (ob)... Ich weiß, wo du wohnst.

Temporalsatz

Als / wenn ..., und/oder/aber/denn weil/dass/ob/ das, ich, mich, mir, mein, dieser, jener man

Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez A tanulói teljesítmények értékelésének - a negyedik osztályhoz hasonlóan - három célja van: visszajelzést nyújtani az előírt tananyagban elért előrehaladásról és a diákok erős és gyenge pontjairól, hozzájárulni a nyelvtanulási motiváció fenntartásához és további erősítéséhez, a tanulók reális önértékelése kialakításának erősítése. Mivel a kerettantervi célok között első helyen a beszédértés és beszédkészség fejlesztése áll, a diákokat elsősorban ezekből az alapkészségből kell értékelni. Alapelv, hogy értékeléskor a gyakorlás során alkalmazott tevékenységi formákat kell alkalmazni, és a gyerekek értékelése folyamatosan történjék. Amikor a nyolcadik tanév vége felé olvasási készségük fejlettségének szintjét értékeljük, az órai feladatokhoz hasonló feladattípusokat használjunk: pl. összefüggő, ismert témakörhöz kapcsolódó szöveg önálló elolvasása után rövid, a lényeg megértését ellenőrző kérdésekre kell írásban válaszolni. Vagy beszédkészségük értékelésekor ismert témakörben, képek segítségével kell néhány mondatos párbeszédet folytatniuk nyelvtanárukkal vagy egy választott társukkal. Minden héten kapjanak visszajelzést az előrehaladásról, és fokozatosan tudatosuljon bennük, miben és hogyan fejlődhetnek tovább. Az értékelésnek pozitívnak kell lennie: azt kell értékelni, amire képesek a diákok, nem hiányosságokat. Ennek a korosztálynak mind a négy alapkészség területén erőssége a folyamatosság szemben a hibátlan nyelvi teljesítménnyel, ezért csak tapintatosan törekedhetünk a hibátlan megoldásokra. Ugyanakkor nyolcadik osztályban már elvárható, hogy a diákok észrevegyék, és képesek legyenek saját hibáik egy részét javítani. A gyakorlás során használt munkaformákhoz hasonlóan a számonkérés történhet csoportban, párban vagy egyénileg. A gyengébben teljesítő diákoknak több alkalmat kell biztosítani arra, hogy fejlődésükről számot adjanak. Feltétlenül kerülni kell a hagyományos „felelés” jellegű számonkérést, mivel ez egyértelműen hozzájárul a gátlások erősödéséhez. A felső tagozaton a gyerekek önértékelése fejlettebb, tisztában vannak saját erős és gyenge pontjaikkal, így egyre inkább felelőssé válnak saját nyelvtudásuk fejlesztéséért. A teljesítmények értékelésekor továbbra is fontos alapelv: a nyelvi készségeket, a használható nyelvtudást fejlesszük és értékeljük, szemben a nyelvről való ismeretekkel. A teljesítmények értékelésének és a folyamatos önfejlesztésnek elengedhetetlen feltétele, hogy a diákokat megtanítsuk nyelvet tanulni. Fokozatosan tudatosuljon bennük, melyik nyelvtanulási stratégiának, illetve nyelvórai tevékenységnek mi a célja, mi a várható kimenete, és az esetleges problémák hogyan orvosolhatóak. Mivel a nyelvtanulás során gyakori az egyéni különbségekből fakadó változatos teljesítmény, a diákoknak egyénre szabott stratégiákat kell alkalmazniuk, és ez külön törődést kíván a nyelvtanár részéről.

Tájékoztatásul megadjuk az Európa Tanács nyelvi szintleírásait:

Nyelvi szintleírások magyarázata az Európa Tanács idegen nyelv oktatásra vonatkozó ajánlásai alapján*

C2

C1

B2

B1

A2

A1

*

Minden hallott vagy olvasott szöveget könnyedén megért. A különböző beszélt vagy írott forrásokból származó információkat össze tudja foglalni, összefüggően tudja felidézni az érveket és a beszámolókat. Spontán módon ki tudja fejezni magát, teljesen összefüggően és pontosan, a jelentések kisebb árnyalatai között is különbséget tud tenni, még a bonyolultabb helyzetekben is. Meg tud érteni különböző fajtájú igényesebb és hosszabb szövegeket, és a rejtett jelentéstartalmakat is érzékeli. Folyamatosan és spontán módon tudja kifejezni magát, anélkül hogy túl sokszor kényszerülne arra, hogy keresse a kifejezéseket. A nyelvet rugalmasan és hatékonyan tudja használni társadalmi, továbbá a tanuláshoz és a munkához kapcsolódó célokra. Világos, jól szerkesztett, részletes szöveget tud alkotni összetettebb témában is, eközben megbízhatóan használja a szövegszerkesztési mintákat, szövegösszekötő elemeket. Meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét, beleértve ebbe a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket is. Olyan szintű normális interakcióra képes anyanyelvű beszélővel, folyamatosan és spontán módon, hogy az egyik félnek sem megterhelő. Világos, részletes szöveget tud alkotni különböző témákról, és képes kifejteni a véleményét valamilyen témáról úgy, hogy részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat. Megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak, és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola és a szabadidő stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, folyamatos szöveget tud alkotni olyan témában, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Le tudja írni a tapasztalatait és különböző eseményeket, álmokat, reményeket és ambíciókat, továbbá vázlatosan meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket. Megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszerű és rutinszerű nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információkat cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Le tudja írni nagyon egyszerű formában a viszonyulását valamihez, a közvetlen környezetében és olyan területeken, amelyek a legalapvetőbb szükségleteket érintik. Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni olyan kérdéseket, amelyek személyes jellegűek (pl. hogy hol lakik), amelyek olyan emberekre vonatkoznak, akiket ismer, vagy olyan dolgokra, amelyekkel rendelkezik. Képes nagyon egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan és világosan beszél és segítőkész.

Modern Languages: Learning, Teaching, Assessment. A Common European Framework of Reference (1996). Strasbourg, Council of Europe, 131. p.