Nemes Anikó. Hajózás

Nemes Anikó

Hajózás

Budapest, 2007

Nemes Anikó

A Nemzeti Közlekedési Hatóság által NKH 74/20/1/2007 számon jóváhagyott tansegédlet belvízi kedvtelési célú kishajó-vezetői vizsgára való felkészüléshez

A kiadványt szerkesztette: Nemes Anikó

Hajóvezetés

A kiadvány megrendelhető: Nemes Anikó Telefon: 06-30-261-09-51 E-mail: [email protected] ADECOM Kft. Telefon: 239-7005 Tel./Fax: 06-24/537-365 E-mail: [email protected]

A Nemzeti Közlekedési Hatóság által NKH 74/20/1/2007 számon jóváhagyott tansegédlet belvízi kedvtelési célú kishajó-vezetői vizsgára való felkészüléshez

© ADECOM Kommunikációs Szolgáltató Kft., 2007. Minden jog fenntartva. Tilos ezen kiadvány bármely részét sokszorosítani, információs rendszerben tárolni!

Megjelent: 2007. júniusában Printed in Hungary Nyomdai előkészítés: ADECOM Kommunikációs Szolgáltató Kft. 2330 Dunaharaszti, Pázmány Péter u. 14. www.adecom.hu Felelős vezető: Ács Jenő ügyvezető igazgató A kiadásért felelős: Ács Roland igazgató

ISBN 978-963-622-174-4

2007.

Tartalomjegyzék Tájékoztató kedvtelési célú kishajó-vezetői vizsgáról _____________________________ 15

HAJÓVEZETÉS 1. Hajóvezetéstan ________________________________________________________ 1.1 Általános ismeretek _________________________________________________ 1.1.1. A hajózási ügyekben eljáró hatóságok és feladataik __________________ 1.1.2. A hajózás személyi és tárgyi feltételei _____________________________ 1.1.3. A lobogóviselés szabályai ______________________________________ 1.2. Navigációs eszközök ________________________________________________ 1.2.1. A mélységmérő és a vízmérőléc __________________________________ 1.2.1.1. A mélységmérő és a vízmérőléc használata _________________ 1.2.2. A GPS ______________________________________________________ 1.2.2.1. A GPS használata _____________________________________ 1.2.3. A belvízi hajózási térképek tartalma és használata ___________________ 1.2.4. A VHF rádiótelefon alkalmazási lehetőségei ________________________ 1.2.5. A radar ______________________________________________________ 1.2.5.1. Fontosabb szabályok radar használata esetén, a radarkép információi __________________________________________ 1.2.6. Sebességmérők _______________________________________________ 1.2.7. Tájoló_______________________________________________________ 1.2.8. Navigációs fények ____________________________________________ 1.2.8.1. Motoros hajó _________________________________________ 1.2.8.2. Vitorlás hajó _________________________________________ 1.2.8.3. Kikötő ______________________________________________ 1.3. Horgonyzás _______________________________________________________ 1.3.1. A horgonyzóhely ______________________________________________ 1.3.2. A horgonyzás_________________________________________________ 1.3.3. Horgonytípusok _______________________________________________ 1.3.4. A horgonyfelszedés művelete ____________________________________ 1.3.5. Horgon alkalmazása szűk helyen történő forduláskor__________________ 1.3.6. Leszakadt horgony megkeresése __________________________________ 1.3.7. A kikötőhasználat általános szabályai ______________________________ 1.4. Kihajózás, kikötés __________________________________________________ 1.4.1. Kihajózás medencés kikötőből folyóvízre___________________________ 1.4.2. Kihajózás medencés kikötőből hullámzó tóra ________________________ 1.4.3. Behajózás medencés kikötőbe hullámos tóról________________________ 1.4.4. Behajózás medencés kikötőbe folyóvízről __________________________ 1.4.5. A magányos kishajóval gépi erővel végzett indulási művelet____________ 1.4.5.1. Parttal párhuzamos helyzetből ____________________________ 1.4.5.2. Partra merőleges helyzetből ______________________________ 1.4.6. Fordulási műveletek technikája gépi meghajtás esetén_________________ 1.4.7. Kikötési műveletek motoros kishajóval ____________________________ 1.4.7.1. Parttal párhuzamosan ___________________________________ 1.4.7.2. Partra merőlegesen _____________________________________ 1.4.8. Kikötés rézsűs parthoz, pontonhoz és partfalhoz _____________________

5

35 35 35 37 42 44 44 45 45 47 50 51 52 54 55 56 57 57 58 59 60 60 60 61 64 64 65 65 66 66 67 67 68 68 68 69 69 69 69 70 70

2. Kormányberendezések és a kormányképesség ______________________________ 71 2.1. Kormányberendezések _______________________________________________ 71 2.1.1. Passzív kormány ______________________________________________ 71 2.1.1.1. Egylapátos kormányberendezések _________________________ 71 2.1.1.2. Többlapátos kormányberendezések ________________________ 72 2.1.2. Aktív kormányberendezések _____________________________________ 74 2.1.2.1. Kort gyűrű ___________________________________________ 74 2.1.2.2. Kort kormány _________________________________________ 74 2.1.2.3. Voith-Schneider propeller _______________________________ 74 2.2. Kishajók kormányzása _______________________________________________ 75 2.3. Napjaink külmotorjai ________________________________________________ 80 2.3.1. Korszerű Tohatsu motorok és jellemzőik ___________________________ 80 2.3.2. A legújabb Yamaha motorok és jellemzőik _________________________ 82 2.4. Hajó műveleti tulajdonságai___________________________________________ 84 2.4.1. Kormányképesség fogalma és jellemzői ____________________________ 84 2.4.2. A kormányképesség jellemzőinek megállapítása, összefüggés a hajótest alakjával ______________________________________________ 85 2.4.3. A sodoráramlás és hatása a kormány – és műveletképességre ___________ 85 2.4.4. A kormányképesség és a menetsebesség összefüggése_________________ 86 2.4.5. A kormányképességet befolyásoló tényezők_________________________ 86 2.5. Általános vezetési ismeretek __________________________________________ 87 2.5.1. Az utiterv ____________________________________________________ 87 2.5.2. Az összeütközés veszélyének megállapítása _________________________ 87 2.5.3. Az iránylat fogalma és felvételének módja, a parttávolság jelentősége és alkalmazása ______________________________________ 88 2.6. Hajóműveletek _____________________________________________________ 89 2.6.1. Gép nélküli hajóműveletek álló és folyóvízen _______________________ 89 2.6.1.1. Eresztés______________________________________________ 90 2.6.1.2. Ereszkedés ___________________________________________ 90 2.6.1.3. Vágatás_______________________________________________ 90 2.6.2. Magányosan haladó géphajó sebességének megválasztási szempontjai __________________________________________________ 91 2.6.3. Csatornahatás jelentése, következményei ___________________________ 91 2.6.4. A géperő hirtelen csökkentésének veszélyei és megelőzése _____________ 92 2.6.5. Nagy sebességgel közlekedő kisgéphajó kedvezőtlen hatásai és megelőzésük _________________________________________________ 92 2.6.6. A keresztezés és előzés szabályai és gyakorlati végrehajtása ____________ 92 2.6.6.1. A keresztezés _________________________________________ 92 2.6.6.2. Az előzés ____________________________________________ 95 2.6.6.3. Találkozás____________________________________________ 95 2.7. Hangjelzések ______________________________________________________ 96 2.7.1. Általános jelzések _____________________________________________ 96 2.7.2. A előzés jelzései ______________________________________________ 98 2.7.3. A fordulás jelzései ____________________________________________ 100 2.7.4. A találkozás jelzései __________________________________________ 100 2.7.5. Kikötők és mellékágak (be- és kihajózás a hajóút keresztezésével) ______ 102 2.7.6. Korlátozott látási viszonyok között adott jelzések ___________________ 103 2.7.7. Veszteglőhely elhagyását jelző hangjelzések _______________________ 104 2.8. Egymólós, kétmólós, úszóműves kikötők, kikötők kialakítási módjai _________ 105

6

3. Különleges helyzetek kezelése___________________________________________ 3.1. Különleges helyzetek _______________________________________________ 3.1.1. A vízlépcsők és a jég __________________________________________ 3.1.2. A vízfolyások jégjárásának jellemzői _____________________________ 3.1.3. A szél hatása a hajóvezetésre____________________________________ 3.1.4. A hajótest és a hajócsavarok által keltett áramlások és azok hatása a kishajók vezetésére és környezetére _____________________________ 3.1.5. Hajózás hullámos vízen ________________________________________ 3.1.6. Várható a magatartásforma erősen hullámzó tavon, erős szélben felborult vitorlás hajó, csónak személyzete részéről __________________ 3.1.7. Teendők a hajtógép üzemképtelenné válása esetén erős szélben hullámzásban _______________________________________________ 3.2. A zsilipelés szabályai, valamint gyakorlati végrehajtása____________________ 3.2.1 Áthaladás a zsilipen ___________________________________________ 3.2.2. A zsilipen való áthaladás sorrendje _______________________________ 3.2.3. A zsilipelés különleges szabályai ________________________________ 3.3. Hajóműveletek a hajóutat keresztező hidak, átfeszítések (köteles komp) környezetében ____________________________________________________ 3.4. Kompok _________________________________________________________ 4. Hajózásbiztonság ___________________________________________________ 4.1. Kikötő berendezések _______________________________________________ 4.1.1. Kikötőbak __________________________________________________ 4.1.2. Kikötőkaró __________________________________________________ 4.1.3. Ütközők ____________________________________________________ 4.1.4. A kötélszorító berendezés és a vonóhorog _________________________ 4.2. Kötelek __________________________________________________________ 4.2.1. A kishajókon alkalmazott kötélfajták és felhasználási módjaik _________ 4.3. A hajótest mentésére szolgáló eszközök, anyagok eljárások_________________ 4.4. A csónak alapfelszerelése, a szabadoldal jelentősége ______________________ 4.5. A zátonyra futás következményei különböző típusú mederalakulatoknál és mederanyagoknál __________________________________________________ 4.5.1. Sziklás kavicsos mederfenék okozta sérülések, a hajó elsüllyedésének megakadályozása _____________________________________________ 4.5.2. A lékesedett hajó vízmentessé tételének eszközei, módszerei __________ 4.5.3. Fenékvizsgálat célja hajózási balesetkor ___________________________ 4.5.4. Léktömítési módszerek, léktömítés végrehajtása ____________________ 4.6. Hajó kiemelésének fontosabb szabályai és módjai ________________________ 4.7. Zátonyra futást követő teendők _______________________________________ 4.7.1. Zátonyra futott hajó leszabadításának megtervezése, előkészítése és végrehajtása _________________________________________________ 4.7.2. A kötéllel történő leszabadítás veszélyei___________________________ 4.7.3. A lékponyva használata ________________________________________ 4.7.4. Köves, sziklás mederfenéken fennakadt hajótest leszabadítása _________ 4.7.5. A kishajó vezetőjének feladatai havaria ( hajózási káreset ) bekövetkezésénél _____________________________________________ 4.8. Vészjelzések______________________________________________________ 4.9. Mentőeszközök ___________________________________________________ 4.9.1. Kollektív mentőeszközök ______________________________________

7

105 105 106 107 107 108 109 110 111 111 111 115 116 116 117 121 121 121 123 124 124 124 127 128 128 129 129 130 130 130 131 132 132 133 133 133 134 134 135 135

4.9.1.1. Mentőcsónakok_______________________________________ 4.9.1.2. Mentősziget vagy mentőtutaj ____________________________ 4.9.2. Egyéni mentőeszközök ________________________________________ 4.9.2.1. Mentőmellény________________________________________ 4.9.2.2. Mentőgyűrű _________________________________________ 4.9.3. Egyéb mentőeszközök _________________________________________

135 136 136 136 137 138

HAJÓZÁSI FÖDLRAJZ, VÍZRAJZ, METEOROLÓGIA 1. A Duna és vízrendszerének jellemzői_____________________________________ 1.1. A víziutak fő jellemzői______________________________________________ 1.1.1. A Duna_____________________________________________________ 1.1.1.1. A Duna mellékfolyói __________________________________ 1.1.1.2. Hajózási szabályok a Dunán_____________________________ 1.1.1.3. A Duna mellékfolyói __________________________________ 1.1.1.3.1. A Mosoni Duna-ág ___________________________ 1.1.1.3.2. A Szentendrei Duna-ág ________________________ 1.1.1.3.3. A Ráckevei Duna-ág __________________________ 1.1.1.3.4. A Sió csatorna _______________________________ 1.1.1.3.5. Dráva ______________________________________ 1.1.2. A Tisza ____________________________________________________ 1.1.2.1. A Tisza vízgyűjtőjének felépítése ________________________ 1.1.2.2. A Tisza magyarországi szakaszai_________________________ 1.1.3. A Tisza mellékfolyói __________________________________________ 1.1.3.1. A Bodrog ___________________________________________ 1.1.3.2. Kőrösök ____________________________________________ 1.1.3.3. Keleti-főcsatorna _____________________________________ 1.1.3.4. A Maros ____________________________________________ 1.2. A viziutak jelzései , jelei, hajóútkitűzés_________________________________ 1.2.1. Viziutakon alkalmazott jelzések _________________________________ 1.2.2. Hajóútkitűzés fogalma _________________________________________ 1.2.3. Hajóútkitűzés jelentése folyókon, rendszer, elvek, jelek értelmezése sajátosságai _______________________________________ 1.2.4. Hajóútkitűzés tavakon, rendszer, elvek, jelek értelmezése sajátosságai _________________________________________________ 1.2.4.1. Fényjelzések _________________________________________ 1.2.4.2. Kiegészítő jelzések ____________________________________ 1.2.4.3. Tiltott vagy korlátozott zónák jelzése______________________ 1.2.5. A hajó vezetőjének kötelezettsége a kitűző és a hajózást irányító jelekkel kapcsolatban__________________________________________

141 141 141 142 143 146 146 146 148 149 151 153 154 154 163 163 166 173 173 174 174 174

2. Tavaink hajózási jellemzői _____________________________________________ 2.1. Balaton __________________________________________________________ 2.2. A Fertő-tó________________________________________________________ 2.3. A Velencei-tó _____________________________________________________ 2.4. A Tisza-tó________________________________________________________

194 194 197 198 200

3. Folyók tavak hidrológiai jellemzői_______________________________________ 3.1. A vízfolyások vízjárásnak jellemzői ___________________________________ 3.2. Jellemző vízállások ________________________________________________ 3.3. Jégjelenségek _____________________________________________________

201 203 205 208

8

174 185 186 187 190 193

3.4. 3.5. 3.6. 3.7.

Folyószabályozás Magyarországon ____________________________________ Folyószabályozás általánosságban_____________________________________ Kotrás ___________________________________________________________ Hullámzás kialakulása, típusai, hatása a hajózásra ________________________ 3.7.1. Hullám fajták _______________________________________________ 3.7.2. Nagy hullámzás hatása a hajózásra _______________________________

210 211 214 215 215 216

HAJÓGÉPTAN

4. Meteorológia_________________________________________________________ 4.1. A szél jellemzői ___________________________________________________ 4.2. A szél fajtái ______________________________________________________ 4.3. A vihar __________________________________________________________ 4.4. Viharjelzési fokozatok _____________________________________________ 4.5. Időjárási frontok___________________________________________________ 4.6. Légköri képződmények _____________________________________________ 4.6.1. Felhők osztályozása, bemutatása _________________________________ 4.6.2. A felhőfajok_________________________________________________ 4.7. A köd ___________________________________________________________ 4.8. A csapadék _______________________________________________________

219 219 222 225 227 229 232 232 233 236 237

2. Kishajók üzemanyag ellátó rendszere ____________________________________ 276

HAJÓELMÉLET, A HAJÓK SZERKEZETE ÉS ÉPÍTÉSE, HAJÓGÉPTAN 1. Hajóelmélet__________________________________________________________ 1.1. A Hajók fő méretei_________________________________________________ 1.2. A hajótest kialakítása _______________________________________________ 1.3. Jellemző kisgéphajó formák__________________________________________

7.3. A légpárnás hajó___________________________________________________ 264

1. Hajók felépítése ______________________________________________________ 1.1. Belsőégésű motorok történelmi áttekintése ______________________________ 1.2. Az Otto-motorok működése__________________________________________ 1.2.1. Négyütemű Otto-motorok működése _____________________________ 1.3. Négyütemű diesel motor működése____________________________________ 1.4. Kétütemű diesel motor működése _____________________________________ 1.5. Motorok hűtőrendszerei _____________________________________________ 1.6. Motorok kenése ___________________________________________________

265 266 270 270 272 273 273 275

3. Elektromos berendezések ______________________________________________ 280 4. Külmotor indításra előkészítése _________________________________________ 281 4.1. Távvezérelt motor indítása___________________________________________ 281 5. Motorok üzem közbeni ellenőrzése, üzemzavarai és azok elhárítása ___________ 282

243 243 247 248

2. Kormányzást segítő berendezések _______________________________________ 249 2.1. Automata kormány_________________________________________________ 249 2.2. Orr vagy far-sugárkormány __________________________________________ 250

6. Csónakmotorok indítása _______________________________________________ 6.1. A csónakmotorok indításra való felkészítése_____________________________ 6.2. Minden hajóút előtt és után elvégzendő ellenőrzések ______________________ 6.3. Ellenőrzési feladatok _______________________________________________ 6.4. Egyéb feladatok ___________________________________________________

283 283 284 284 284 285 285 285 285 286 286 287

3. Hajók stabilitása _____________________________________________________ 3.1. Az uszonyos és a tőkesúlyos vitorlás kishajók stabilitása ___________________ 3.1.1. Alakstabilitás ________________________________________________ 3.1.2. Súlystabilitás ________________________________________________

252 253 253 254

7. Kishajók gépészeti berendezései_________________________________________ 7.1. Fenékvíz szivattyú _________________________________________________ 7.2. A vízszivattyú ____________________________________________________ 7.3. A zagyszivattyú ___________________________________________________ 7.4. A csörlő _________________________________________________________ 7.5. Orrsugár propeller _________________________________________________ 7.6. Aggregátor _______________________________________________________

4. A kavitáció __________________________________________________________ 4.1. A kavitáció klasszikus értelmezése ____________________________________ 4.2. A kavitációja folyamata _____________________________________________ 4.3. A hajócsavar kavitációja ____________________________________________

255 255 255 257

8. Kishajók motorjainak üzembe helyezése, időszakos karbantartási munkák, téli leállítás __________________________________________________________ 287 8.1. A motor üzembe helyezése __________________________________________ 287 8.2. Téli leállítás ______________________________________________________ 288

5. A hajócsavar_________________________________________________________ 5.1. A hajócsavar működése _____________________________________________ 5.2. A hajócsavar kiválasztása ___________________________________________ 5.3. A hajócsavar szerkezete és felépítése __________________________________

258 258 259 261

HAJÓK SZERKEZETE

6. Hajók hajtása külső erőforrással ________________________________________ 261 7. Különleges hajótípusok ________________________________________________ 262 7.1. A szárnyashajó ____________________________________________________ 262 7.2. A siklóhajó _______________________________________________________ 263 9

1. Hajótest rései ________________________________________________________ 289 1.1. A váz részei ______________________________________________________ 289 1.2. Fenékszerkezetek __________________________________________________ 292 2. Palánkozási módok ___________________________________________________ 2.1. Klinker palánkozás_________________________________________________ 2.2. Karwell-palánkozás ________________________________________________ 2.3. Diagonál palánkozás _______________________________________________ 2.4. Lécezett palánkozás ________________________________________________ 10

294 295 295 295 295

3. A hajótest merevítése__________________________________________________ 296 4. Hajótest szerkezetek __________________________________________________ 4.1. Szerkezeti épség és szerkezeti követelmények ___________________________ 4.2. Stabilitás és szabad oldalmagasság ____________________________________ 4.3. Felhajtóerő és úszóképesség _________________________________________ 4.4. Nyílászárók a hajótesten a fedélzeten és a felépítményen ___________________ 4.5. Elárasztás ________________________________________________________ 4.6. A gyártó által előírt maximális terhelés _________________________________

296 296 297 298 298 298 299

5. Fémhajók építése _____________________________________________________ 299 6. Műanyag hajók építése ________________________________________________ 300 7. Hajók karbantartása __________________________________________________ 7.1. A fahajó karbantartás _______________________________________________ 7.2. Üvegszálas hajó karbantartása ________________________________________ 7.3. Fémhajó karbantartása ______________________________________________ 7.4. Gumi hajók karbantartása ___________________________________________

301 301 302 302 302

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS 1. Általános ismeretek ___________________________________________________ 1.1. Az elsősegélynyújtó feladata _________________________________________ 1.2. A mentők értesítése során szükséges tennivalók __________________________ 1.3. A fájdalom jelentősége, a fájdalomcsillapítás lehetősége ___________________ 1.4. Az újraélesztés ÁBC-je _____________________________________________ 1.5. Az eszméletlen sérült ellátása ________________________________________

305 305 306 306 307 308

2. Hőhatások___________________________________________________________ 310 2.1. A hőártalmak és kezelésük___________________________________________ 310 2.2. Az égés és fokozatai________________________________________________ 312

5. A vérzés ___________________________________________________________ 5.1. A hajszáleres vérzés ________________________________________________ 5.2. A vénás vérzés ____________________________________________________ 5.3. Az artériás vérzés __________________________________________________

319 319 320 320

6. Az elsősegélynyújtás egyéb esetei ________________________________________ 321 6.1. A szívinfarktus ____________________________________________________ 321

VÍZBŐL MENTÉS 1. Bevezetés ___________________________________________________________ 325 2. Általános ismeretek ___________________________________________________ 325 2.1. A vízben eltűnt személyek keresésének szempontjai ______________________ 325 2.2. Az elsősegélynyújtás megszervezése a vízből kimentetteknél _______________ 328 3. A vízből mentés ______________________________________________________ 3.1. A vízből mentés művelete ___________________________________________ 3.2. A vízből mentés folyamata __________________________________________ 3.3. A mentendő személy megközelítése ___________________________________ 3.4. A vízből történő kiemelés folyamata, a kiemelés helye_____________________ 3.5. Az eszköz nélküli mentés végrehajtása _________________________________ 3.6. Az önmentés _____________________________________________________

328 328 329 330 331 332 333

4. A kishajó borulás utáni teendők_________________________________________ 334 4.1. A borulás utáni teendő, elhárításának módjai ____________________________ 334 4.2. A kishajó elhagyása ________________________________________________ 335 5. Fulladás ____________________________________________________________ 335 5.1. A fulladás okai ____________________________________________________ 335 5.2. A fulladás szakaszai ________________________________________________ 335 6. Túlélés a hideg vízben _________________________________________________ 336

3. Törésfajták, a ficam és a rándulás _______________________________________ 3.1. A törésfajták és szabályos ellátásuk____________________________________ 3.2. A koponyalapi törés ________________________________________________ 3.3. A nyakcsigolyatörés________________________________________________ 3.4. A kulcscsonttörés __________________________________________________ 3.5. A medencecsont és combnyaktörés ____________________________________ 3.6. A gerincsérülés____________________________________________________ 3.7. A ficam és a rándulás _______________________________________________

313 313 314 314 315 315 316 317

4. Kötözési módok ______________________________________________________ 4.1. A nyomókötés ____________________________________________________ 4.2. A szorítókötés ____________________________________________________ 4.3. A rögzítőkötés ____________________________________________________

317 317 318 319

11

KÖRNYEZET ÉS TŰZVÉDELMI ISMERETEK 1. Környezetvédelem ____________________________________________________ 1.1. Feladatok a hajó üzemeltetése során ___________________________________ 1.2. A hajózás közben keletkező szennyező anyagok és kezelési módjuk __________ 1.3. A környezetvédelmi napló és alkalmazása ______________________________

339 339 339 339

2. Tűzvédelem__________________________________________________________ 2.1. A tűz keletkezésének fontosabb okai ___________________________________ 2.2. A propán-bután gázpalack és a tűzhely használata, kezelése és veszélyei ______ 2.3. Kismennyiségű tűzveszélyes folyadék, szennyezett, olajos rongy tárolása______

340 340 340 341

3. Tűzoltó berendezések típusai, tűzoltás technikája __________________________ 3.1. Kézi tűzoltó készülékek üzemképességi, karbantartási és tárolási 341 előírásai _________________________________________________________ 3.2. Tűzoltó készülékek időszakos ellenőrzési szabályai _______________________ 3.3. Tűzvédelmi felszerelések típusai, elhelyezésük, tárolásuk, kezelésük _________ 3.4. Tűzoltás megszervezése saját, illetve idegen hajón ________________________

341

12

341 341 342 342

3.5. 3.6. 3.7. 3.8. 3.9.

Tűz elfojtásának alapelve____________________________________________ Kézi habbal-oltó készülék által oltható tüzek ____________________________ Széndioxid-gázzal oltható tüzek ______________________________________ Lakótéri tűz oltásának megszervezése __________________________________ Égő hajó kezelése, lekötési lehetőségei _________________________________

343 343 344 344 344

4. Életvédelmi ismeretek a tűzoltás során ___________________________________ 4.1. Széndioxid gázzal oltó készülék veszélyessége zárt helyen _________________ 4.2. Az elektromos tüzek keletkezése, oltás lehetőségei, biztonsági szempontjai ______________________________________________________ 4.3. Oltás ___________________________________________________________

345 345 345 345

5. Tűzoltóhajó a Dunán __________________________________________________ 346 6. Tűzveszélyességi osztályok és az oltóanyagok alkalmazhatóságai _____________ 347

VITORLÁZÁS ELMÉLET 1. Vitorlás hajó indulásra felkészítése ______________________________________ 1.1. Vitorlázat kezelése, felszerelések, veretek_______________________________ 1.2. Vitorlák csoportosítása______________________________________________ 1.2.1. A nagyvitorla legfontosabb részei _______________________________ 1.3. Vitorlás kishajók álló és mozgókötélzete________________________________ 1.4. A spinnaker használata _____________________________________________ 1.5. Kötélfajták _______________________________________________________ 1.6. Vitorlás kishajók fajtái _____________________________________________

353 354 355 356 356 357 358 363

2. Műveletek vitorlás hajóval _____________________________________________ 2.1. Elindulás, kikötés __________________________________________________ 2.2. Vitorlázás ________________________________________________________ 2.2.1. Útjogok ____________________________________________________ 2.2.2. Vitorlás kishajó találkozása más vízi járművel _____________________ 2.2.3. Vitorlás kishajók találkozása ___________________________________ 2.2.4. Hajózási útvonal _____________________________________________ 2.2.5. Szelek és szakaszok __________________________________________ 2.2.6. Haladási irányok _____________________________________________ 2.2.7. A cirkáló szakasz ____________________________________________ 2.3. A hajótesten keletkező hidrodinamikai erők _____________________________ 2.3.1. Úszó sebesseg és sikló sebesség _________________________________ 2.3.2. Úszó hajó fogalma, jellemzői ___________________________________ 2.3.3. Siklóhajó, siklósebesség fogalma, jellemzői _______________________ 2.3.4. Aerodinamika _______________________________________________ 2.3.5. Vitorlákon keletkező aerodinamikai erő ___________________________

366 366 370 370 370 371 372 373 374 376 378 378 379 380 380 382

3. Különleges helyzetek __________________________________________________ 3.1. Vontatás ________________________________________________________ 3.2. Vízből mentés ____________________________________________________ 3.3. Tennivalók a viharban ______________________________________________ 3.4. Vitorlás vízi járművek találkozásának nautikai-biztonsági szempontjai _______ 3.5. A vitorlás hajó borulása ____________________________________________ 3.6. Zátonyra futás és a leszabadítás módszerei ______________________________

382 382 383 383 384 385 386

13

HAJÓZÁSI SZABÁLYZAT 1. rész: Általános belvízi hajózási szabályok _________________________________ 1. fejezet: Általános rendelkezések____________________________________ 2. fejezet: Merülési jelek és mércék, a hajók köbözése ____________________ 3. fejezet: A hajó látható jelzései _____________________________________ 4. fejezet: A hajó hangjelzései, rádiótelefon, radar _______________________ 5. fejezet: A vízi út jelei és célkitűzése ________________________________ 6. fejezet: Hajózási szabályok _______________________________________ 7. fejezet: A veszteglés szabályai _____________________________________ 8. fejezet: Veszélyes áruk szállítása ___________________________________ 9. fejezet: A vízi környezet védelme és a hajón keletkezett hulladék eltávolítása _____________________________________________ Mellékletek ______________________________________________________ Kiegészítő jelzések ________________________________________________

389 389 396 398 409 411 411 425 427 429 432 487

2. rész: A Magyar Köztársaság területén levő belvízekre vonatkozó Kiegészítő rendelkezések __________________________________________ 500 1. fejezet: Általános rendelkezések____________________________________ 500 2. fejezet: Az úszó létesítmény jelei, látható jelzések, hangjelzések, rádiótelefon, A vízi út jelei ____________________________________________ 506 3. fejezet: Hajozási szabályok _______________________________________ 508 4. fejezet: Különleges szabályok _____________________________________ 509 5. fejezet: A veszteglés szabályai _____________________________________ 513 6. fejezet: Folyókra és csatornákra vonatkozó általános szabályok ___________ 514 7. fejezet: Egyes vízi utakra vonatkozó részletes szabályok ________________ 515 8. fejezet: Tavakra vonatkozó általános szabályok _______________________ 523 9. fejezet: Egyes tavakra vonatkozó részletes szabályok ___________________ 527 Mellékletek ______________________________________________________ 529 Kiegészítő jelzések ________________________________________________ 537 HAJÓZÁSI SZÓTÁR ____________________________________________________ 549 LÉGLEXIKON _________________________________________________________ 591 Felhasznált irodalom jegyzéke _____________________________________________ 613 MUNKAFÜZET ________________________________________________________ 615

14

Tájékoztató a kedvtelési célú kishajó-vezetői vizsgákról

A jóváhagyott tanfolyamok listája a Nemzeti Közlekedési Hatóság honlapján a www.nkh.hu oldalon megtalálható. Jelentkezés a vizsgára

A tájékoztató a „hajózási képesítésekről” szóló 76/2003(XI.24.) GKM rendelettel módosított 15/2001-(IV.27.) KöViM rendelete a „hajózási és hajózási üzemeltetési vezetői képesítő” vizsgákra való felkészítő képzések engedélyezéséről és a képesítő vizsgák rendjéről szóló, a Közlekedési Főfelügyelet 18/2001 szabályzata alapján készült.

A kedvtelési célú kishajó-vezetői vizsga megosztva is teljesíthető: elméleti és gyakorlati részre bontva, azaz a két vizsgarész más-más hajózási hatósági hatáskörrel rendelkező felügyeletnél is letehető. A sikeres vizsgát követően a képesítő okmányt azonban az a felügyelet állítja ki, ahol az elméleti vizsgára a jelentkezési lapot leadták.

Általános tudnivalók

A kishajó-vezetői vizsgára a személyi igazolvány alapján kitöltött jelentkezési lap leadásával lehet jelentkezni. A jelentkezés elfogadásának feltétele:

A kedvtelési célú kisgéphajó-vezetői képesítés Európa vizein közlekedő kisgéphajó és motoros vízi sporteszköz, a kedvtelési célú vitorlás kishajó-vezetői képesítés, pedig Európa belvizein közlekedő vitorlás kishajó vezetésére, és gépi berendezéseinek kezelésére jogosult.

-

betöltött 18. életév orvosi alkalmasság, melyet a házi orvos a jelentkezési lap megfelelő rovatának kitöltésével igazol úszni tudásról szóló nyilatkozat, (a jelentkezési lap megfelelő rovatnak kitöltése) legalább az alapfokú iskolai végzettséget igazoló okmány bemutatása az előírt vizsgadíj befizetését igazoló feladóvevény eredeti példányának becsatolása

A jelentkezési lapot a mellékletekkel együtt a tervezett vizsga időpontja előtt 5 munkanappal kell a hivatalhoz eljuttatni. Az adategyeztetés érdekében személyi igazolványt a jelentkezési lap leadásakor vagy legkésőbb a vizsga, megkezdésekor be kell mutatni. Amennyiben az adategyeztetés a jelentkezési lap leadáskor megtörtént, a vizsgára elegendő a személyazonosság igazolására alkalmas egyéb arcképes igazolványt vinni. A hivatal ellenőrzi, hogy a vizsgázó megfelelt –e a vizsgára bocsátás feltételeinek, ha az ellenőrzés hiányosságot állapít meg, erről egyéni jelentkezés esetén a jelentkezőt, jóváhagyott tanfolyam esetén a szervezőt értesíti. Amennyiben a hiány pótlása a vizsga időpontja előtt három munkanappal nem történik meg, vizsgázó nem kerül fel a vizsgázók névsorára.

Elméleti vizsga Kishajó az, melynek a hajótesten mért hossza a 20 m-t nem éri el, kivéve: - a kishajónak nem tekinthető hajók vontatására, tolására vagy mellé vett alakzat továbbítására épített vagy felszerelt hajót, - azt a hajót, amelyen 12 főnél több utas szállítását engedélyezték - a kompot

Az elméleti vizsgán segédeszköz nem használható. A hajózási elméleti vizsga a hajózás szabályzat tesztvizsgából, a többi tantárgyból szóbeli vizsgából, a kihúzott tételeken szereplő kérdések szóban történő megválaszolásából áll. A tesztlap kitöltéséhez az alábbi tudnivalók ismerete fontos:

A kedvtelési célú kishajó-vezető képesítés vizsga letételével szerezhető meg.

-

A kedvtelési célú kishajó-vezetői vizsgák csak a hajózási hatósági jogkörrel rendelkező felügyeletek által kivezényelt vizsgabizottságok előtt tehetők.

-

A vizsgára történő felkészülés történhet: - Jóváhagyott, szervezett tanfolyam, vagy - Egyéni tanulás (ide értve a nem jóváhagyott csoportos felkészítést is) keretén belül

15

-

a tesztlap kitöltéséhez csak kéken vagy feketén fogó golyós- vagy töltőtollat szabad használni. a helyes válasz megjelölésére a válaszlehetőségek előtt található négyzet alakú rubrika szolgál a tesztlap kérdéseire a válaszadást a szükséges adatok kitöltése után, a vizsgabizottság vezetőjének felszólítására szabad megkezdeni hibás válasznak minősül: - az adott kérdésre nem jelölt be helyes választ - több választ is bejelölt - utólagos javítás 16

-

a tesztlap értékelhetetlen, amennyiben a vizsgázó a megfelelő négyzet alakú rublikában tett x jelen kívül más jelölést (pontozást, aláhúzást, karikázást, pipálást stb) alkalmaz. tesztlapot lemásolni, ki és elvinni nem szabad

A tesztlap kitöltésére kérdésenként 1-1 perc áll rendelkezésre. Amennyiben a tesztlap kitöltésével a vizsgázó előbb végzett, azt jelzi a vizsgabiztosoknak, akik a tesztlapot átveszik, és a vizsgázó a vizsgatermet elhagyja.

vizsgázók, a vizsgabiztos, a kishajó esetleges személyzete, valamint a vizsgáztatást végző szakfelügyelő személyek tartózkodhatnak. A gyakorlati vizsgához az alábbi paraméterű kishajók szükségesek: - kisgéphajó-vezetői vizsga esetén legalább 20 KW teljesítményű, és minimum 3 fő befogadóképességű kisgéphajó, - vitorlás kishajó-vezetői vizsga esetén 15 m² névleges vitorlafelületet meghaladó, legalább 3 fő befogadóképességű 2-es zónában hajózára alkalmas vitorlás kishajó.

A jelentkező megfelelt a teszt-vizsgán, ha a kérdések 75%-ra helyes választ adott. A szóbeli vizsgán felelet megkezdése előtt a vizsgázóknak maximum 30 perc felkészülési idő áll rendelkezésre. A szóbeli felelet időtartama kérdésenként 3-5 perc. A vizsgázó megfelelt a vizsgán, ha a tételen szereplő kérdések mindegyikére önállóan, vagy rávezető kérdések segítségével válaszolt. A vizsgázó nem felelt meg az adott tantárgyból, ha a kérdések bármelyikét még rávezetéssel sem tudja kielégítően megválaszolni.

A vizsgázó nem felelt meg a kishajó-vezetői gyakorlati vizsgán, ha: - Érvényes hajóvezetői okmánnyal rendelkező személy, vagy a vizsgabiztos kénytelen beavatkozni a kishajó vezetésébe -

Az I. feladatcsoportban (vízijártassági alapismeretek) a hibapontjainak aránya a 20%-ot meghaladta. Aki az első feladatcsoportban nem felelt meg, az a II. feladatcsoportot nem kezdheti meg.

Az elméleti tárgyak sikeres vizsgájáról a hivatal igazolást ad ki: a „Gyakorlati vizsgalap”-ot.

-

A II. (kishajó gyakorlati vezetése) feladatcsoportban a hibapontjainak aránya a 305-ot meghaladta.

A vizsgateremben csak a beszólított vizsgázók, a vizsgabizottság tagjai, tolmács, a hivatal vezetőjének engedélyével kérdezőtanár, valamint a vizsgáztatást szakfelügyelő személyek tartózkodhatnak.

-

Aki a gyakorlati vizsgalap vastagon szedett feladatait (kitérési szabályok, vízből mentés, stb.) nem megfelelően hajtja végre.

Felfüggesztés, eltiltás a vizsgáról

Gyakorlati vizsga A gyakorlati vizsga a sikeres elméleti vizsgát követő 18 hónapon belül tehető. Ezt meghaladóan csak újabb sikeres elméleti vizsga után lehet jelentkezni a gyakorlati vizsgára. A gyakorlati vizsgákat a Nemzeti Közlekedési Hatóság egyedi beosztás szerint végzi, melyre jelentkezni személyesen vagy telefonon lehet a gyakorlati vizsgalap iktatószámának megadásával. A gyakorlati vizsga két feladatcsoportja nem osztható meg. A gyakorlati vizsgán a vizsgázó köteles a személyazonosság igazolására alkalmas arcképes igazolványt bemutatni, és a gyakorlati vizsgalapot a vizsgabiztosnak átadni. Amennyiben a vizsgázó neve nem szerepel a vizsgajegyzőkönyvön, a vizsgázót a vizsgabizotttság nem tudja fogadni. Abban az esetben, ha a vizsgázó nem tudja személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni, vagy a gyakorlati vizsgalapot nem tudja átadni a vizsgabizottságnak, a gyakorlati vizsgán nem vehet részt, a jegyzőkönyvben „ nem jelent meg „ beírást kell tenni. A gyakorlati vizsgára a vízi járművet egyéni vizsgázó esetén a vizsgázónak, jóváhagyott tanfolyam esetén a képző szervnek kell biztosítani. A gyakorlati vizsgát érvényes hajóokmánnyal rendelkező, üzemképes, tiszta, a Hajózási Szabályzatban előírt feltételeknek megfelelő kishajóval lehet megtartani, amelyben csak a

17

Annak a vizsgázónak a vizsgáját, aki a feladatok megoldás során meg nem engedett eszközöket használ, a vizsga rendjét megzavarja, szabályos lebonyolítását akadályozza, illetve a vizsgabizottság megtévesztésére, befolyásolására kísérletet tesz, vagy a vizsgán szeszes italt, illetve más hasonlóan ható szer hatása alatt jelenik meg, a vizsgabizottság elnöke felfüggeszti. A felfüggesztett vizsgázó valamennyi eredményét érvényteleníteni kell. Az eset súlyától függően a vizsgázót a Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes vezetője 1-6 hónapig terjedő időtartamra eltilthatja. Az eltiltás ideje alatt a vizsgázó más felügyeletnél sem tehet hajózási képesítő vizsgát, melynek tényéről a vizsgáztatásra jogosult felügyeletek egymást értesítik. Javító- és megismételt vizsga, távolmaradás a vizsgáról Javító vagy ismételt vizsga csak annál az igazgatóságnál tehető, amelynél a vizsgázó sikertelen vizsgát tett. Amennyiben más igazgatóságnál kívánja a vizsgázó a vizsgáját folytatni, úgy új jelentkezőként kezelik. A vizsgabizottság azt a vizsgázót, akiknek vizsgáját – legfeljebb két tantárgyból – nem megfelelőnek minősíti, e tárgyakból javítóvizsgára, azt a vizsgázót pedig akinek vizsgáját kettőnél több tárgyból minősíti nem megfelelőnek ismétlő vizsgára utasítja. Javítóvizsgát abból a tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó nem felelt meg egy hét elteltével, de legfeljebb egy éven belül. Javítóvizsgát csak két alkalommal lehet tenni. Ezt követően a vizsgabizottsága vizsgázót ismétlő vizsgára utasítja. Ismétlő vizsga egy hónap elteltével, de legfeljebb egy éven belül tehető.

18

HAJÓVEZETÉSTAN Kérdéscsoport

Aki a vizsgán igazolatlanul nem jelent meg, illetőleg akadályoztatását legalább három munkanappal a vizsga előtt nem jelzi, csak megismételt vizsgát tehet. A távolmaradásról szóló igazolás elfogadásáról a hatóság vezetője dönt. Az igazolás elfogadása esetén a vizsgázó újabb vizsgadíj befizetése nélkül tehet vizsgát.

1.

TEMATIKA KÉRDÉSKÖRE / KÉRDÉSEK

Általános ismeretek 1. 2. 3. 4.

Mikor alkalmas egy hajó hajózásra? (személyi-, tárgyi feltételek) Ismertesse a kishajó indulásra való felkészítését! Ismertesse a hajó vezetőjének felelősségi körét! Ismertesse a hajózási ügyekben eljáró hatóságokat és fontosabb (a kishajóval és vezetőjével kapcsolatos) hatásköreiket! navigációs eszközök 5. Ismertesse a mélységmérő és a vízmérőléc használatát! 6. Ismertesse a GPS használatát (alapszolgáltatások)! 7. Ismertesse a belvízi hajózási térképeket (tartalmát, használatát)! 8. Ismertesse a jelző és navigációs felszereléseket, a navigációs fényekre vonatkozó fontosabb szabályokat! 9. Milyen alkalmazási lehetőségekkel élhet URH rádiótelefonnal? Milyen feltételei vannak a használatnak, hol találja meg ennek szabályait? 10. Milyen fontosabb szabályokat kell betartania radar használata esetén? Milyen főbb információkat tartalmaz a radarkép? horgonyzás, kikötés 11. Ismertesse a két és négykapás horgonyok alkalmazását és veszélyeit! 12. Hogyan alkalmazható a horgony szűk helyen forduláskor? 13. Hogyan állapítja meg a horgonylánc, illetve kötél hosszát vesztegléskor? 14. Ismertesse a jó horgonyzóhely követelményeit! 15. Ismertesse a horgonyraállás műveletét! 16. Ismertesse a horgony felszedés műveletét! 17. Hogyan keresi meg a leszakadt horgonyt? 18. Ismertesse a kikötőhasználat általános szabályait! 19. Ismertesse a kikötött úszóműről, hajóról történő elindulás folyamatát! 20. Ismertesse az elindulási műveleteket magányos kishajóval gépi meghajtás esetén partfaltól, rézsüs parttól, horgonyról! 21. Hajózzon ki egy medencés kikötőből folyóvízre! Ismertesse az előkészítést és a folyamatot (veszélyeket)! 22. Hajózzon ki egy medencés kikötőből hullámzó tóra! Ismertesse az előkészítést és a folyamatot (veszélyeket)! 23. Hajózzon be egy medencés kikötőbe hullámzó tóról! Ismertesse az előkészítést és a folyamatot (veszélyeket)! 24. Hajózzon be egy medencés kikötőbe folyóvízről! Ismertesse az előkészítést és a folyamatot (veszélyeket)! 25. Ismertesse a kikötési műveleteket magányos kishajóval gépi meghajtás esetén parttal párhuzamosan, partra merőlegesen! 26. Ismertesse a kikötés menetét, partfalhoz, rézsüs parthoz, pontonhoz!

Okmánypótlás, honosítás A kishajó-vezetői képesítő okmány elvesztése, sérülése, megrongálódása esetén a hivatal az általa kiállított okmányokról másolatokat állít ki. A másolat kiállításához be kell nyújtani: - a személyi igazolvány alapján kiállított kérelmet (formanyomtatvány) - az eljárási díj befizetését igazoló feladóvevény eredeti példányát - kishajó vezetésére szóló orvosi alkalmasság igazolását amennyiben a nyilvántartás szerint érvénytelen - az eredeti képesítő okmányt, kivéve az okmány pótlásakor Külföldön szerzett kishajó-vezetői képesítő okmány – kérelemre – honosítható. A honosításhoz be kell nyújtani az eredeti okmányt, a kishajó- vezetői vizsga tantárgyainak felsorolását és a tematikáját az adott ország hatósága ellenjegyzésével, valamint az okmányok hivatalos magyar nyelvű fordítását. A Hajózási Hivatal a benyújtott okmányok alapján - honosítja a külföldön szerzett okmányt - különbözeti vizsga letételét írhatja elő - nem honosítja a külföldön szerzett okmányt.

Vizsgatantárgyak kérdései Hajózási Szabályzat A vizsgatárgy kérdéseit a Közlekedési Főfelügyelet „Hajózási Szabályzat” – Tesztkönyv című kiadványa tartalmazza

2.

Kormányzás, kormányképesség, hajóvezetés kormányzás 27. Ismertesse a kormányzás elméletét! (kormányerő keletkezése, a kormányzást befolyásoló tényezők) 28. Ismertesse a passzív kormányberendezések működési elvét, nautikai jellemzőit! 29. Ismertesse az aktív kormányberendezések működési elvét, nautikai jellemzőiket! 30. Ismertesse a kormányberendezések meghajtását és a vezérlési módokat!

19

20

31. 32.

Ismertesse a hátramenetben haladó hajó kormányzását! Ismertesse a kormányon és a hajótesten fellépő felhajtó erő elvét és működését! 33. Ismertesse a vízsugárhajtás alkalmazási lehetőségeit és működési rendszerét! 34. Ismertesse a vízsugárhajtással történő kormányzást! a hajó műveleti tulajdonságai 35. Ismertesse a kormányképesség fogalmát és jellemzőit! 36. Hogyan állapíthatók meg a hajó kormányképességének jellemzői és melyek azok? Hogyan függ össze a hajótest alakjával? 37. Ismertesse a fordulási műveletek technikáját gépi meghajtás esetén! 38. Mi okozza sodoráramlást és hogyan befolyásolja az a kormány- és műveletképességet? 39. Ismertesse, hogyan befolyásolja a kormányképességet a menetsebesség! általános vezetési ismeretek 40. Ismertesse az útiterv összeállításának szempontjait! Határozza meg a hely(vonal)ismeret helyét a hajóvezetésben! 41. Milyen szempontok alapján tervezi meg útját (úti cél, pályajellemzők, körülmények, akadályok, hajózásjogi feltételek, milyen információkat használ fel, honnan szerzi be, mivel gazdálkodik)? 42. Ismertesse a szabad űrszelvény fogalmát (híd, hajóhíd, átfeszítés esetében) és használatát! Hogyan befolyásolja a dinamikus vízjárás a magasságszámítások pontosságát hidaknál? 43. Ismertesse az iránylat fogalmát és felvételének módját – a parttávolság jelentőségét és alkalmazását! 44. Hogyan választja ki a találkozás helyét és módját? Hogyan dönt a korlátozott térméretű helyen történő találkozásról, illetve előzésről? 45. Hogyan állapítja meg az összeütközés veszélyét? Milyen módszerrel szűrhető ki kellő időben ez a veszély? 46. Ismertesse a tavon a nappali és éjszakai navigáció módszerét! hajóműveletek 47. Ismertesse a gépnélküli hajóműveletek végrehajtását álló- és folyóvízen: helyváltoztatás a szél segítségével; fordítás géperő nélkül! 48. Ismertesse a magányosan haladó géphajó sebességének megválasztási szempontjait (alacsony, közepes, magas vízállásoknál – egyes jellegzetes vízterületeken)! 49. Ismertesse a hajó műveletezését a hajóutat keresztező hídak, átfeszítések (köteles komp környezetében – módszer, veszélyek)! 50. Mit értünk csatornahatáson, milyen következményei vannak a hajózásban, milyen intézkedéseket követel meg? 51. Milyen veszélyhelyzetet okozhat a géperő hirtelen csökkentése a hajóvezetésében? 52. Milyen kedvezőtlen hatásokat okozhat a nagy sebességgel közlekedő kisgéphajó? Milyen magatartással előzhetők meg ezek? 53. Ismertesse a vontatás végrehajtását (eszközök, végrehajtás, veszélyek)! 54. Ismertesse a kishajók egymás közti és nagyhajóval való találkozásának elveit, a találkozások nautikai és biztonsági szempontjait! 55. Hogyan állapítja meg, hogy a keresztezés vagy találkozás szabályait kell alkalmaznia? Melyek a keresztezés fő biztonsági szabályai? Melyik hajót tekinti keresztezőnek? 56. Ismertesse az előzés folyamatát és veszélyeit!

3.

Különleges helyzetek kezelése, hajózásbiztonság

58. 59.

Ismertesse a kisvízi és nagyvízi hajózás sajátosságait! Hol és hogyan kell alkalmazni biztonsági távolságot a hajóvezetés során (hajótest alatt, felett, mellett)? 60. Ismertesse a szél hatását a hajóvezetésre! 61. Ismertesse a hullámos vízen való hajózást folyón! 62. Ismertesse a hullámos vízen való hajózást tavon! 63. Ismertesse a szabályozási művek (keresztgát, párhuzammű), illetve hídpillérek közelében történő hajózás veszélyeit és a lehetséges megoldásokat! 64. Ön – mint a közelben tartózkodó hajó vezetője - milyen magatartásra számít az erősen hullámzó tavon, erős szélben felborult vitorlás hajó, vagy csónak személyzetének részéről! 65. Mit tesz, ha erős szél és hullámzás közben hajtógépe üzemképtelenné válik? zsilipelés, áthajózás hajóemelőn, hajósurrantón 66. Ismertesse a hajózsilipek térségének veszélyeit, a mederben és a műtárgyak környezetében kialakuló áramlásokat, és a műveletézést ezek közelében! 67. Ismertesse a hajózsilip és a hajóemelő működését, műszaki megoldásait (medencék kialakítása, kapuk, medencék megosztása, jelzőrendszer)! Mi a hajósurrantó? 68. Ismertesse a zsilipelés biztonsági szabályait, veszélyeit! Milyen kikötési lehetőségek, menekülési utak vannak a zsilipekben? 69. Folytasson le egy zsilipelést nagyhajókkal együtt (szabályok, műveletezés, kikötés, veszélyek a zsilipelés során)? felszerelés, biztonsági szabályok, eljárások 70. Ismertesse a bak, a bika, a kötélvilla, és a terelőelemek használatát, veszélyforrásait! 71. Ismertesse a kötélszorító berendezés és a vonóhorog használatát, veszélyforrásait! 72. Ismertesse a hajózásban alkalmazott kötelek főbb jellemzőit, alkalmazási területeiket, megbízhatóságuk ellenőrzési módját! 73. Ismertesse a kötelek használatának nautikai-biztonsági szempontjait! 74. Ismertesse a horgonyzáshoz szükséges berendezéseket és felszereléseket! 75. Ismertesse a kikötésnél használt eszközöket, használatuk módját! 76. Ismertesse a hajótest mentésére szolgáló eszközöket, anyagokat és eljárásokat! 77. Ismertesse a csónak alapfelszerelését, a szabadoldal jelentőségét! 78. Ismertesse a zátonyra futás következményeit különböző típusú mederalakulatoknál és mederanyagoknál! 79. Milyen sérüléstípusokat okozhat a sziklás mederfenék, a kavicsos meder? Hogyan akadályozható meg a hajó elsüllyedése? 80. Ismertesse a lékesedett hajó vízmentessé tételének eszközeit és módszereit ! 81. Mikor alkalmazunk fenékvizsgálatot hajózási balesetkor? Mi a célja és mit lehet ez alapján eldönteni? 82. Milyen léktömítő módszereket ismer? Hajtson végre egy léktömítést! 83. Milyen fontosabb szabályok betartása szükséges a hajó kiemelésekor? Milyen módszerekkel emelhető ki egy elsüllyedt hajó? 84. Ismertesse a leszabadítás megtervezését, előkészítését és végrehajtását! 85. Milyen veszélyei vannak a kötéllel történő leszabadításnak? 86. Ismertesse a lékponyva használatát! 87. Hogyan szabadítható le a köves, sziklás mederfenéken fennakadt hajótest?

különleges helyzetek 57. Ismertesse a folyók és tavak jégjelenségeit, hatásukat a hajó vezetésére!

21

22

Kérdéscsoport

HAJÓELMÉLET, A HAJÓK SZERKEZETE ÉS ÉPÍTÉSE, HAJÓGÉPTAN

1.

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Hajógéptan 24.

Hajóelmélet, meghajtások 1.

2

3.

TEMATIKA KÉRDÉSKÖRE / KÉRDÉSEK

26.

Mi a jelentősége a belsőégésű motorok esetében: hengerszámnak, fordulatszámnak, tüzelőanyag-fogyasztásnak, kompresszió-viszonynak? Ismertesse a belsőégésű motorok általános szerkezeti felépítését! (hengerek száma és elrendezése, hengerfej) Ismertesse röviden a dízel-motorok működését!

27.

Ismertesse röviden az Otto-motorok működését!

28.

Ismertesse a motorok hűtését és meghibásodásának veszélyeit!

Jellemezze a hajótestet! (hajók fő részei, hajótest-, fenék-, orr-, far-, fedélzeti formák) Ismertesse a hajók fő méreteit! (vízvonal fogalma és fajtái, főbb hosszúsági, szélességi-, és magassági méretek) Ismertesse a hajóstabilitás alapfogalmait! (egyensúlyi állapotok /stabilis-, labilis és közömbös egyensúlyi helyzet/a hajóstabilitás alapesetei, kezdeti stabilitás, stabilitás nagy dőlésszögeknél) Ismertesse a hajók hajtását külső erőforrással! (vontatás, tolás)

25.

29.

Ismertesse a motorok kenését és meghibásodásának veszélyeit!

30.

Ismertesse a motorok indítási rendszereit!

Ismertesse a kormányzásnál lejátszódó jelenségeket! (kormánylapátra ható erők, kormány-nyomaték) Ismertesse a vízsugárhajtás kialakítását! (elve, technikai problémák)

31.

Ismertesse a hajócsavar működésének elvét! (a felhajtóerő keletkezése, a csavarvonal és a csavarfelület származtatása) Ismertesse a hajócsavarok üzemi és geometriai adatait! Mi a jelentősége a helyes hajócsavar-méretezésnek? (szárnyak száma, átmérő, agyátmérő, emelkedés, emelkedési viszony) Ismertesse a kavitáció jelenségét, keletkezését és megelőzését!

32.

Ismertesse a motorok üzemelésének legfontosabb jellemzőit (mi a jelentőségük): motorok indítása, leállítása, üzemközbeni ellenőrzésének szempontjai; üzemi fordulatszám! Ismertesse a motorok üzemelésének legfontosabb jellemzőit (mi a jelentőségük): hűtővíz-, kenőolaj-, olajnyomás. Jelölje meg az időszakos karbantartási munkákat meghajtó-motoroknál!

Ismertesse a kormányberendezésekkel követelményeket! Ismertesse a kormányberendezések fő típusait!

szemben

33.

támasztott

Ismertesse a kormányzást segítő berendezések működését (automata kormány)! Ismertesse a következő különleges hajótípusok jellemzőit (működési elvük, előnyeik, hátrányaik, ellenállásuk): siklóhajók, szárnyashajók, légpárnás hajók, katamaránok!

Hajóépítés 14.

Ismertesse a főbb palánkozási módokat!

15.

Ismertesse a hajóépítés elemeit és funkciójukat: gerinc, orr- és fartőke!

16.

Ismertesse a hajóépítés elemeit és funkciójukat: fenéklemez, medersor, oldallemez, mestersor (kettős fenék, dupla oldalfal)! Ismertesse a hajóépítő anyagokat, azokkal szemben támasztott követelményeket! (pl. szakítószilárdság, nyúlás)! Ismertesse a hajóépítő anyagok jellemzőit: alumínium, színesfémek tulajdonságai, alkalmazási területei a hajóépítésben! Ismertesse a hajóépítő anyagok jellemzőit: faanyagok tulajdonságai, alkalmazási területei a hajóépítésben! Ismertesse a hajóépítő anyagok jellemzőit: műanyagok tulajdonságai, alkalmazási területei a hajóépítésben! Ismertesse a hajótest merevítésének módjait: hossz- és keresztmerevítési rendszerek (beépített bútorok szerepe)! Ismertesse a hajóépítésben használt bordatípusokat: főborda, keretborda, jégborda! Milyen fontosabb biztonsági szabályai vannak a hajó vízből történő kiemelésének a hajótest épsége szempontjából?

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.

23

24

Kérdéscsoport

Elsősegélynyújtás, környezet- és tűzvédelmi ismeretek, vízből mentés

1.

tűzvédelmi feladatok, eljárások 30. Ismertesse a tűz keletkezésének fontosabb okait és forrásait!

TEMATIKA KÉRDÉSKÖRE / KÉRDÉSEK

31. Ismertesse a propán-bután gázpalack és tűzhely használatát, kezelését, veszélyeit! 32. Hogyan kell tárolni a kismennyiségű tűzveszélyes folyadékot, szennyezett, olajos rongyot? tűzoltó berendezések típusai, tűzoltás technikája 33. Ismertesse a kézi tűzoltó készülékek üzemképességi, karbantartási, tárolási előirásait! 34. Ismertesse a tűzoltó készülékek időszakos ellenőrzének szabályait!

Elsősegélynyújtás alapelemei 1.

Ismertesse elsősegélynyújtó feladatát!

2.

Melyek az elsősegélynyújtás általános szabályai?

3.

Milyen adatokat kell közölni mentőhívás alkalmával?

egyes gyakori sérülések felismerése és gyors ellátása 4.

Melyek az égés lefolyásának szakaszai és az elsősegélynyújtó feladatai?

5.

Ismertesse a sebellátást, általában!

6.

Mit jelent a ficam, a rándulás?

7.

Milyen fokú égéseket ismer? Ismertesse az égett sérült ellátását!

8.

Ismertesse az orrvérzés ellátását!

9.

Mi a jellemzője a hajszáleres, a vivőeres és az ütőeres vérzésnek?

35. Ismertesse a tűzvédelmi felszereléseket, azok elhelyezését, tárolását, kezelését! 36. Ismertesse a tűzoltás megszervezését és végrehajtását a saját, illetve idegen hajókon! 37. Ismertesse a tűz elfojtásának alapelvét! 38. Milyen tüzek olthatók kézi habbal-oltó berendezésekkel?

10. Ismertesse a nyomókötés készítését!

39. Milyen típusú tüzek oltása esetén célszerű a széndioxid gázzal oltó készülékek használata? 40. Hogyan szervezi meg egy lakótéri tűz eloltását?

különleges kezelést igénylő sérülések és állapotok felismerése, kezelése 11. Milyen tünetei vannak a gerinctörésnek, és melyek a teendők? 12. Mi a szívinfarktus, melyek a tünetei?

41. Ismertesse az égő hajó kezelését, lekötési lehetőségeit!

13. Mit kell tenni lábszártörés esetén?

életvédelmi ismeretek tűzoltás során 42. Ismertesse a zárt helyen, széndioxidos (CO2) tűzoltó készülékkel végrehajtott tűzoltási tevékenységnek az emberi szervezetre gyakorolt hatását! Hogyan kerüli el a veszélyt? 43. Ismertesse az elektromos tüzek keletkezési, oltási lehetőségeit, biztonsági szempontjait!

14. Ismertesse az újraélesztés végrehajtását egy és két elsősegélynyújtóval! 15. Mi a szorítókötés, és mit kell tudni róla? 16. Melyek a koponyasérülés tünetei? 17. Ismertesse a szívmasszás végrehajtását! 18. Milyen tünetei lehetnek a hasi sérülésnek, belső vérzésnek? 19. Mikor alkalmazzuk a stabil oldalfekvést, hogyan hajtjuk végre? 20. Hogyan fektet eszméletlen sérültet? élesztés, újraélesztés feladatai 21. Ismertesse az ájulás tüneteit! 22. Mi az újraélesztés ABC-je? 23. Mi okozhatja eszméletlen betegnél a légút-elzáródást? Hogyan észlelhető? Hogyan szünteti meg? 24. Hogyan történik az eszméletlen sérült fektetése? 25. Hogyan állapítja meg, hogy van-e légzése a betegnek?

2

Környezet- és tűzvédelmi feladatok környezetvédelem 26. Mit értünk környezetvédelem alatt? Hol jelentkeznek e feladatok a hajó üzemeltetése során? 27. Ismertesse a hajózás közben keletkező szennyező anyagokat és azok kezelési módját! 28. Mi célt szolgál a környezetvédelmi napló és kinek kell alkalmaznia? 29. Ismertesse a hajózás okozta vízszennyezés keletkezési lehetőségeit, környezetbe jutás megelőzését!

3.

Vízbőlmentés 44. Milyen módon végezhető a vízbőlmentés művelete? (Eszköz felhasználásával, eszköz nélkül) 45. Ismertesse a személyek mentésére szolgáló mentő felszereléseket és eszközöket! 46. Ismertesse, hogyan közelíti meg a mentendő személyt! (folyóvízen, tavon) 47. Ismertesse miként történik a vízből kiemelés! (kiemelés iránya, fogások ismertetése, eszközök felhasználása) 48. A csónakok és a kishajók mely részén történik a mentett vízből történő kiemelése? 49. Ismertesse a vízbőlmentés folyamatát, ha a mentendő eszméleténél van! 50. Ismertesse a vízbőlmentés folyamatát, ha a mentendő eszméletlen! 51. Hogyan kell végrehajtani az eszköz nélküli mentést? (mire kell ügyelni, kötelező-e, fogásai) 52. Meddig terjed a mentési kötelezettség? (saját utasok, vízbe került idegen személy, eszköz nélküli mentés esetén) 53. Mit jelent az önmentés? (hullámzás, örvény, hínár, görcs, kifáradás, felborulás, jégbeszakadás stb.) 54. Ismertesse teendőit a hajó borulása esetén! 55. Mikor szabad elhagyni a felborult hajót? 56. Hogyan szervezi meg az elsősegélynyújtást a vízből kimentettnél? 57. Melyek a fulladás okai, a vízbe fulladás szakaszai?

25

26

vízi balesetek gyakorlati feladatai 60. Ismertesse az elsősegélynyújtást vízi baleseteknél!

HAJÓZÁSI FÖLDRAJZ, VÍZRAJZ, METEOROLÓGIA Kérdéscsoport

58. Ismertesse a mentőmellény, a mentőgyűrű, a mentőpatkó és a csáklya alkalmazását! 59. Ismertesse a vízben eltűnt személy keresésének szempontjait!

1.

61. Ismertesse a vízből mentett ellátását!

TEMATIKA KÉRDÉSKÖRE / KÉRDÉSEK

• a Duna és vízrendszerének legfőbb jellemzői • tavak legfőbb jellemzői (Balaton, Fertő-tó, Velencei-tó, Tisza-tó) víziutak főbb jellemzői

62. Milyen lélegeztetési módszerek alkalmazhatók? Ismertesse végrehajtásukat!

1. Ismertesse Magyarország víziútjainak rendszerét és kapcsolatait más vízrendszerekkel! 2. Ismertesse a Duna főbb hajózási jellemzőit (hajóútméretek, a kishajót érintő hajózási szabályok)! 3. Ismertesse a Szentendrei Duna-ág, a Ráckevei Duna-ág, a Dráva, és a Sió főbb hajózási jellemzőit (hajóútméretek, a kishajót érintő hajózási szabályok, fontosabb műtárgyak)! 4. Ismertesse a Tisza (kivéve Tisza-tó), a Bodrog, és a Körösök főbb hajózási jellemzőit (hajóútméretek, a kishajót érintő hajózási szabályok, fontosabb műtárgyak)! 5. Ismertesse a Balaton hajózási jellemzőit! (mederjellemzők, meteorológiai jellemzők, hullámjelenségek) 6. Ismertesse a Velencei-tó és a Fertő-tó hajózási jellemzőit! (mederjellemzők, meteorológiai jellemzők, hullámjelenségek) 7. Ismertesse a Tisza-tó hajózási jellemzőit! (mederjellemzők, meteorológiai jellemzők, hullámjelenségek) a víziutak jelzései, jelei, hajóútkitűzés (folyami, tavi) 8. Milyen jelek, jelzések kerülnek alkalmazásra a víziközlekedésben a víziutakon (jelcsoportok, funkciójuk, kötelezettségek)? 9. Mit értünk hajóútkitűzésen (célja, módszerei, eszközei)? 10. Ismertesse a hajóútkitűzést folyókon: rendszer, elvek, jelek értelmezése, sajátosságai! 11. Ismertesse a hajóútkitűzést tavakon: rendszer, elvek, jelek értelmezése (közlekedési magatartás térségükben), sajátosságai! 12. Milyen kötelezettsége van a hajó vezetőjének a kitűző és a hajózást irányító jelekkel kapcsolatban ? Mi a célja ennek és hogyan hajtja végre?

63. Milyen esetben kell befúvásos belélegeztetést alkalmazni?

2.

Folyók, tavak, csatornák általános jellemzői 13. Ismertesse a szabadfolyású vizek vízjárását és hatásait a gyakorlati hajózásra! (kis-, és nagy vízhozam, vízmélység, vízsebesség, uszadék, kitűzés) 14. Ismertesse a mesterséges folyószabályozás módszereit és hatásait a hajózásra! (szabályozási művek beépítése, kotrás) 15. Ismertesse a duzzasztással történő (mesterséges) folyószabályozás módszerét és hatásait a hajózásra! 16. Ismertesse a vízállással kapcsolatos információk hasznosítását a gyakorlatban! 17. Ismertesse a folyók és tavak víz- és jégjárását és ennek hatásait a hajózásra! 18. Ismertesse a folyómeder jellemzőit, a víz mozgását a mederben, a meder jellemző keresztmetszeteit (kanyarulatok, átmenetek)! 19. Ismertesse a kikötők, hidak, zátonyok, szabályozási művek áramlási viszonyait és hatásukat a hajózásra! 20. Ismertesse a hajóút mesterséges létesítményeinek kialakítását, a hajózás által igénybe vett területeket és tevékenységeket, térségük áramlási rendellenességeit! (hajózsilip, hajóemelő) 21. Ismertesse a hajóút geometriai jellemzőit!

27

28

23. Ismertesse a folyók és tavak hullámjelenségeit és hatásukat a hajózásra!

3.

Meteorológia 24. Ismertesse a szél jellemzőit! (keletkezése, irány, sebesség, erősség, nyomás)

VITORLÁZÁS ELMÉLTE Kérdéscsoport

22. Ismertesse a vízlépcsők áramlási viszonyait és hatását a hajózásra!

1.

TEMATIKA KÉRDÉSKÖRE / KÉRDÉSEK

Vitorlás hajó indulásra felkészítése 1. Milyen feltételei vannak egy vitorlás hajó elindulásának? 2. Ismertesse a vitorlás hajó elinduláshoz történő felkészítését! 3. Mit ellenőriz a különböző típusú vitorlás hajókon elindulás előtt? vitorlázat, kezelése, felszerelések, veretek 4. Ismertesse a vitorla felhelyezését, a vitorlafelhúzás műveletét, végrehajtását! (orrvitorla, nagyvitorla, sorrend) 5. Ismertesse a vitorlabevonás (leengedés) művelet végrehajtását! 6. Ismertesse a hátszélvitorla (spinnaker) használatát! 7. Nevezze meg a nagyvitorla részeit! 8. Mi a következménye, ha a vitorlákat hosszabb időn keresztül lobogtatja a szél és miért kell a vitorla kis sérüléseit is kijavítani? 9. Ismertesse a vitorlás hajók álló és mozgó kötélzetét, a különböző csigasorokat! 10. Ismertesse a vitorla részeit, anyagát, a vitorlafajtákat, az alap és kiegészítő vitorlákat! 11. Ismertesse a vitorlás hajókon alkalmazott kötélfajtákat és kötélmunkákat! 12. Milyen követelményeket támasztunk a felhúzókötél (ejtőkötél, fall) céljára szolgáló kötélzettel szemben?

25. Ismertesse a Beaufort skála rendszerét, használatát! (általánosságban, becslési lehetőségek, szélerősség észlelése a vízfelszínen és a felszerelésen) 26. Ismertesse a parti szél és a vízi szél keletkezését, jellemzőit, hatását a hajózásra! 27. A szélirány gyors egymást követő változásaiból milyen időjárás-változásra számíthatunk? 28. Ismertesse a hullámzás kialakulását, a hullámzás-típusokat, hatását a hajózásra! 29. Ismertesse a vihart: előjelei, kialakulása, lefolyása, viharjelzés! 30. Ismertesse az időjárási frontokat! (hideg, meleg, veszteglő) 31. Ismertesse a köd jellemzőit (hatás, láthatóság, jellegzetes megjelenési pontok és időszakok)!

2.

Műveletek vitorlás hajóval: elindulás, kikötés, vitorlázás 13.

Ismertesse az elindulás a mólótól hátrafelé művelet, a beggelés végrehajtását! 14. Ismertesse a bójáról elindulás művelet végrehajtását! 15. Ismertesse a szélbeállás végrehajtását! 16. Ismertesse a kikötés bójára művelet végrehajtását! 17. Ismertesse a hátszélben történő kikötés végrehajtását! 18. Milyen módon lehet a vitorlás hajót kikötni? vitorlázás 19. Ismertesse a vitorlával haladó hajóra ható erőket! Mit ért látszólagos szél alatt? 20. Ismertesse a negyed, a fél, a háromnegyed és hátszél fogalmát! 21. Milyen a műveletképessége a negyed, a fél, a háromnegyed és hátszéllel haladó vitorlás hajónak? 22. Ismertesse a legfontosabb műveletek végrehajtását vitorlás hajóval (elindulás, fordulások, oldalváltás, segédműveletek) 23. Ismertesse a szél ellen történő vitorlázást, a vitorlák, az uszony (svert) helyes beállítását! 24. Ismertesse a fél- és háromnegyed szélben történő vitorlázást, a vitorlák helyes beállítását, és svertes kishajón az uszony (svert) használatát! 25. Ismertesse a fordulás különböző módszerekkel történő végrehajtását! 26. Ismertesse a cirkálással történő vitorlázást! vitorlás hajók tulajdonságai, szél 27. Ismertesse az uszonyos és tőkesúlyos vitorlás hajók stabilitását! 28. Hogyan változik egy jolle visszabillentő nyomatéka a megdőlés egyes szakaszaiban? 29. Hogyan változik tőkesúlyos hajó visszabillentő nyomatéka a megdőlés egyes szakaszaiban?

29

30

30. 31. 32. 33.

3.

Mikor lesz a valódi szél és a látszólagos szél azonos irányú egy vitorlával haladó hajónál? Mit ért Ön a látszólagos szél fogalma alatt? Miről állapíthatja meg irányát? Hogyan viszonyul a szél sebessége és nyomása egymáshoz, miért fontos ez egy hajós számára? Ismertesse a vitorlás hajó kormányzásakor a kormánylapáton, a vitorlán és a hajótesten keletkező erőket!

Különleges helyzetek kezelése 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44.

• helyi szabályok és hajózási viszonyok ismertetése, • szűk helyre be/kihajózás (pl. kikötőbejárat, öblözet, lekötött hajók), • váratlan művelet elvégzése (pl. összeütközés veszélye, ember vízbe esése, sodródó hajó vagy uszadék észlelése, vízben úszó ember vagy vízi sporteszköz megjelenése a hajó előtt, váratlan pöff), • vízbőlmentés végrehajtása, • vitorlás műveletek szűk vízterületen (fordulás, perdülés, hátra vitorlázás, vitorlázás különböző irányú szélben, reffelés).

Ismertesse a vitorlás hajóval történő vontatás módját, a magatartási szabályokat a vontató és a vontatott hajón! Ismertesse a vitorlás vízijárművek találkozásának nautikai – biztonsági szempontjait! Mit kell tennie, ha elszakad a szél feletti (luvoldali) árboc oldalmerevítő kötele (vantni)? Mivel lehet ideiglenesen helyettesíteni az elszakadt kötelet? Erős szélben csak nagyvitorlával halad szél felé. Hirtelen elszakad az árboc előremerevítő kötele (vorstag). Mit kell tennie és hogyan helyettesíti az elszakadt kötelet? Mi a követendő magatartás akkor, ha hátszélben vitorlázva az árbocmerevítő elszakad? Ismertesse a vitorlás hajó borulásának főbb okait és a felborulás utáni teendőket! Ismertesse a zátonyra futott vitorlás kishajó leszabadításának módszereit! Ismertesse a viharban történő vitorlázás legfontosabb szabályait, taktikáját! Mi a helyes magatartás felborulást követően erős viharban? Hogyan és miért változtatja a vitorla felületét és beállítását a szélerősség függvényében? Ismertesse a reffelést, a reffelő szerkezeteket, azok működtetését!

HAJÓVEZETÉSTAN GYAKORLATI VIZSGA (KISGÉPHAJÓ VEZETÉSE) • víziközlekedési alapismeretek, evezés csónakkal, kötélmunkák, • hajóval történő elindulás kikötőhelyről, fordulás, megállás horgonyzással/kikötéssel, • helyi szabályok és hajózási viszonyok ismertetése, • szűk helyre be/kihajózás (pl. kikötőbejárat, öblözet, lekötött hajók), • megfordulás szűk helyen (pl. kikötő, lekötő, kijelölt pálya), • váratlan művelet elvégzése (pl. összeütközés veszélye, üzemanyag elfogyott, motor leállt, ember vízbe esése, nem jelzett kompkötél észlelése a víz felett, sodródó hajó vagy uszadék észlelése), • vízbőlmentés végrehajtása.

HAJÓVEZETÉSTAN GYAKORLATI VIZSGA (VITORLÁS KISHAJÓ VEZETÉSE) • víziközlekedési alapismeretek, evezés csónakkal, kötélmunkák, • hajóval történő elindulás kikötőhelyről (felszerelés), megállás horgonyzással/kikötéssel (leszerelés),

31

32

1. Hajóvezetéstan

1.1. Általános ismeretek 1.1.1. A hajózási ügyekben eljáró hatóságok és feladataik

A viziközlekedés államigazgatási ügyeiben 2007. január 1-étől a

A magyar hajózási hatóságok 2007. január 1-étől a következő illetékességi területeken járhatnak el azokban az ügyekben, amelyekben hatáskörrel rendelkeznek

•

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az ország egész területén;

•

Nemzeti Közlekedési Hatóság Elnöke az ország egész területén;

•

Nemzeti Közlekedési Hatóság Hajózási Főosztály az ország egész területén;

•

Közlekedési Főigazgató az ország egész területén;

•

Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága Kiemelt Ügyek Központja az ország egész területén (kivéve: Regionális Hajózási Hatósági Osztály);

Nemzeti Közlekedési Hatóságon

Regionális Igazgatóságok (a továbbiakban: NKH) belül működő hajózási hatóságok járnak el. Általános feladatunk a viziközlekedésben részt vevők, annak létesítményei (hajók és azok kiszolgáló eszközei, építményei), a viziközlekedésre szolgáló vízterületek (pálya), az ott tevékenykedő szervezetek, vállalkozások víziközlekedésben való részvétele jog- és szakszerűségének, továbbá biztonságának hatósági eszközökkel történő biztosítása, röviden a hajózás biztonsági garanciáinak megteremtése, illetve megőrzése. A NKH Elsőfokú Területi Főigazgatóságának öt regionális igazgatóságán belül működő hajózási hivatalok (Hajózási Hatósági Osztály) látják el a többségében belvízi kedvtelési célú hajózáshoz kapcsolódó hajózási hatósági feladatokat, de eljárnak a nagyhajózás egyes fontos területein és a vízen üzemelő egyes létesítmények első fokú ügyeiben is. A Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság Hajózási hivatala – eltérően a többi hajózási hivataltól – a Kiemelt Ügyek Központjának Hajózási Hatósági Főosztályának (a továbbiakban: HF) szervezetében működik (Regionális Hajózási Hatósági Osztály). Országos hatáskörrel végzi feladatait a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság szervezetén belül a Kiemelt Ügyek Központja, amelyen belül a hajózási hatósági feladatokat a HF látja el. A HF döntően a nagyhajózással kapcsolatos hatósági eljárásokat végzi, de itt folytatják le a nagyobb létesítmények, a hajózási tevékenyég engedélyezési eljárásait, a viziközlekedés korlátozását, és valamennyi úszólétesítmény nyilvántartásba vételét (hajólajstrom), első üzembe helyezését (okmány kiadása), valamint a nagyhajók, munkagépek műszaki szemléit. A hajózási hivatalok és a HF tevékenységének szakmai irányítását, az eljárásaik kapcsán benyújtott fellebbezések elbírálását (másodfok), továbbá a hivatásos és szolgálati célú hajózási és tengerész, valamint tengeri kedvtelési célú vizsgáztatást és a közérdekű kérdésekben az érdekeltek tájékoztatását a NKH Központi Hivatala végzi. A szakmai irányítás, ellenőrzés, vizsgáztatás, tájékoztatás feladatait a Stratégiai és Módszertani Igazgatóság Hajózási Főosztálya végzi, a II. fokú eljárásokban a NKH Elnöke dönt.

Regionális igazgatóságok és illetékességi területük: Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága (Budapest)

Nemzeti Közlekedési Hatóság Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága (Győr)

Nemzeti Közlekedési Hatóság

Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága

Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye, Vas megye, Veszprém megye, Zala megye, kivéve a Balatont továbbá a Duna Rajka-Szob közötti szakasza és annak mellékvizei

Baranya megye, Tolna megye, Somogy megye, kivéve a Balatont, Bács-Kiskun megyének a Budapest-Kelebia vasútvonaltól nyugatra eső területe, valamint a Duna Dunaföldvár híd és a hídtól délre eső szakasza a déli országhatárig és annak mellékvizei, a Dráva és a Mura, valamint a Sió

(Szekszárd) Nemzeti Közlekedési Hatóság

35

Budapest főváros, Pest megye, Nógrád megye, Fejér megye, továbbá a Duna Szobtól a Dunaföldvári hídig tartó szakasza és annak mellékvizei, valamint a Balaton

Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg 36

Észak-alföldi Regionális Igazgatóság

megye, Hajdú-Bihar megye, Heves megye valamint a Tisza Tiszabecs-Tiszafüred közötti szakasza, a Bodrog és a Keleti-főcsatorna

4. számú felszerelési jegyzék kedvtelési célú kishajók részére

(Nyíregyháza)

(2/2000. (VII.26.) KöViM rendelet alapján)

Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatósága (Kecskemét)

Csongrád megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Békés megye, Bács-Kiskun megyének a Budapest-Kelebia vasútvonaltól keletre eső területe, valamint a Tisza Tiszafüredtől a déli országhatárig terjedő szakasza, Tisza tó, a Körösök és a Maros, valamint azok mellékvizei

A hajótest hossza (m)

2

Négykapás horgonyok Danforth, Bass és egyéb lemezhorgonyok CQR, Bruce és ekehorgonyok

Főhorgony (kg)

3

Megfelelő számú képesített személyzet Érvényes képesítés A hajó vezetéséhez az előírt szakképzett személyzetet a hajón biztosítani kell. A hajó személyzetének nem lehet alkohol és kábítószer befolyása alatt állni. A kishajót csak olyan személy vezetheti aki rendelkezik a megfelelő kishajó vezetői képesítéssel. A hajó vezetőjének a hajózás ideje alatt a kishajón kell tartózkodnia. A kishajó vezetője felelős a Hajózási szabályzatban foglaltak és az egyéb hatóságok rendelkezéseinek betartásáért minden hajózási eseménykor.

4 5 6 7

Tárgyi feltételek Megfelelő műszaki állapot. Indulás előtt ellenőrizni kell a navigációs lámpák, műszerek működését, az üzemanyag mennyiségét, a motort, a mentőfelszerelést, a kormányszerkezetet, a horgonyt, valamint a kötélzetet. Vitorlás hajó esetén ellenőrizni kell a vitorlákat, az árbocrudat, álló és futókötélzetet.

8 9 10 11

Érvényes hajólevél Hajó felszerelési jegyzék szerinti felszerelések hiánytalan megléte

12

13

0-5

5-7

7-9

9-11

11-13

13-15

15-17

17-20

8

11

15

18

25

35

40

50

5

7

10

15

18

20

25

35

5

7

10

15

18

20

25

35

A választott főhorgony súlyának min 80 %-a, de max. 25 kg súlyú legyen 4 4 6 6 8 8 10 10 12 14 16 18 20 22 24 26

Tartalékhorgony (kg)

átmérő (mm) hossz (m) Tengeri üzemeltetésnél a 18 21 24 27 30 33 36 39 hossza (m) átmérő (mm) 8 12 14 16 18 20 22 24 Horgonykötél hossz (m) 5 7 9 11 13 15 17 20 Tengeri üzemeltetésnél 10 m hosszú előtétláncot 22,5 30 30 32,5 32,5 45 45 60 kell alkalmazni! átmérője (mm) 8 12 14 16 18 20 22 24 Kikötőkötél hossza (m) 5 7 9 11 13 15 17 20 száma (db) 2 2 2 2 2 2 3 3 1m merüléstől a nyelét dm-es Csáklya 1 1 1 1 1 1 2 2 (vízmérőléc) beosztással kell ellátni! mentőgyűrű, vagy mentőpatkó 8 12 méter hosszúságig 1 db, e fölött 2 db Mentőeszköz m hosszú felúszó kötéllel mentőmellény a befogadóképességnek megfelelő számú Vegyi A tűzveszély mértékének megfelelő tűzoltó berendezés, de minimum 1 kg-os kézi porral oltó – vagy 2 tűzoltó kg-os habbal oltó készülék! készülék „I” számú egészségügyi 12 méter testhosszig mentődoboz /MSZ 13553 szerint/ Elsősegély felszerelés „II” számú egészségügyi 12 m testhossztól mentődoboz /MSZ 13553 szerint/ Tartalék izzóval és 2 db tartalék Független áramforrásról működő tartalék lámpa, 1 db, min. 2,5 W Tartalék elemmel teljesítményű lámpa A Hajózási Szabályzat szerint, fix szerelésű kivitelben Belvízi navigációs fények Egyszólamú, 350 Hz frekvenciát meghaladó tartományban működő Hangjelző készülék kürt Felhúzható fekete kúp motorral is Kúpátmérő, kúpmagasság minimum: 0,4 x 0,4 m rendelkező vitorlás hajón Nappali jelzések és Sárga kettős kúp (12 fő befogadó Kúpátmérő min: 0,5 m; kettős kúp magasság min. 0,8 m azonosító képesség felett) jelek „A” jelű kódlobogó (vitorlás A lobogó mérete min: 0,4 x 0,4 m kishajón) Fürdőlétra (vagy 0,5 m-t meghaladó A hajón legalább 1 db. Megfelelő eszközt kell biztosítani! szabadoldal esetén lépcső, hágcsó) Horgonylánc

Személyi feltételek:

H-1066 Budapest, Teréz krt. 62. Levélcím: 1387 Budapest, 62. Pf. 30. Tel.: 36 1 474 1755 Fax: 36 1 311 1412 Internet: www.nkh.gov.hu

Általános rész

1

1.1.2. A hajózás személyi és tárgyi feltételei

Kiemelt Ügyek Központja – Hajózási Hatósági Főosztály Hajóüzembiztonsági és Regiszteri Osztály

Vízbe esés elleni védelem Védelem, védőfelszerelés Védőkötél/

37

M

A kategória M T V V

M

B kategória M V V

450 mm

38

T

C kategória M T V V >8 >8 x >8 M

M

D kategória M T V V >8 >8

1. A Duna és vízrendszerének jellemzői

Ugyancsak jelentős a bősi vízlépcső, melynek következtében az üzemvízcsatorna bejárata alatt változékony meder alakult ki. A hordalékmozgás következtében gyorsan változik a mederviszony. Földrajzi adottságok Magyarország nagyhajózásra alkalmas vízi útjainak hossza 1638 km (egyes irodalmak szerint 1567 km). Ennek 85%-a állandóan, 15%-a időszakosan hajózható. A vízi úthálózat hosszának 53%-a a Duna vízgyűjtő területéhez, 47%- a pedig a Tiszáéhoz tartozik. A Duna és a Tisza nagyjából párhuzamosak egymással és az ország területén nincsenek összeköttetésben. Az ország területén kívül is csak jelentős időveszteséggel lehet az egyik folyórendszerből a másikba átjutni. Ezt a problémát hívatott megoldani a Duna-Tisza-csatorna tervezése. A csatorna ügye több száz éve vajúdik. Három nyomvonalváltozatra készültek tervek, azonban pénzhiány miatt nem került kivitelezésre a létesítmény. Bár végérvényesen egyik kormány sem mondott le róla, belátható időn belül megépítésére nem fog sor kerülni. További hátrányt jelent a hajózás szempontjából, hogy a Duna és a Tisza vízrendszerén belül a vízi út méretei nem egységesek, valamint az, hogy a két folyó vonala nem követi az áruáramlás K-Ny-i (az Északi- és a Dunántúli középhegység iparvidékeit Budapesttel összekötő) főirányait, hanem arra merőleges közlekedést tesznek lehetővé. Előnyösek azonban a természeti tényezők vízi utak létesítéséhez, mivel vízfolyásainkon nincsenek nagyesésű szakaszok, közöttük nem jellemzőek nagy orográfiai akadályok.

1.1. A viziutak fő jellemzői

1.1.1.1. A Duna magyarországi szakaszai

1.1.1. A Duna A Duna Közép-Európa legnagyobb folyója, Magyarország valamennyi vízfolyásának befogadója. Mohácsi határszelvényében a vízgyűjtő terület nagysága 209 400 km2, melyből 39.000 km2 a magyar terület. teljes hossza 2880 km, melyből 417 km található magyar területen. A vízszint esése a Felső-Dunán Pozsonytól Bősig igen nagy: 30-40 cm/km, Gönyű és az Ipoly-torok között 8-12 cm/km, innen Paksig 7-10 cm/km, Paks alatt kb. 5 cm/km. A folyó vizének sebessége a vízfolyás mentén lefelé csökken, és így ugyancsak csökken a szállított hordalék szemnagysága is. Kisvíz idején a folyó sodorvonalában 3-6 méter vízmélység alakul ki, árvíz idején a legnagyobb vízmélység a 15-20 métert is megközelíti. A Duna árvizei viszonylag gyors lefolyásúak. A forrásvidéken kialakuló árhullámok 2-9 nap alatt érik el az országot, 7-10 nap alatt hagyják el a déli határt, és legfeljebb három hét alatt elérik a tengert. A Duna osztrák területi szakaszán az Inn és az Alpok egyéb folyói jelentékenyebb szerepet játszanak a vízjárásban, mint maga a fő Duna-ág. Rajka fölött a Dunán kétféle árvíz jelentkezik. Az egyik a tavaszi, amelyben a bal oldali vízgyűjtő területen elolvadt hó talál lefolyást, és itt folyik le a jobb oldali vízgyűjtő alacsonyabb hegyeinek elolvadt hava is. A kettő közül ez az árvíz a kisebb magasságú, bár ha erős tavaszi esők is esnek a tavaszi árvíz is jelentékeny lehet. Egy-egy tavaszi árhullám akkor ér el kivételes magasságot, ha helyenként feltorlódik a jég és ez okoz visszaduzzasztást. A Duna második és méretére nézve nagyobb árvize nyáron, rendszerint júliusban vagy augusztusban szokott jelentkezni. A Duna vízsebessége átlagosan: 6-8 km/h. Közlekedési szempontból jellegzetes szakaszokra osztható. A Duna Rajka és Gönyű közötti részen felső, ez alatt középszakasz jelleg érvényesül. Az 1842 fkm-nél épített fenékgát Dunakilitinél jelentős befolyást gyakorol a szakasz mederviszonyaira. 141

Rajka–Gönyü szakasz: a Felső-Duna egyik legnehezebben hajózható része. A már lépcsőzéssel optimálisra javított strudeni sziklás meder és a vaskapui zuhatag után ezen a szakaszon képződtek (és képződnek ma is) jelentős hajózási akadályok. A főmeder számos mellékágra oszlik, közöttük hordalékból képződött szigetek, zátonyok helyezkednek el. A Duna itt építette az Alpokból lehordott üledékekből hordalékkúpját, vagyis itt változik a folyó szakaszjellege feltöltővé (alsószakasz-jellegűvé). A hordalékban gazdag víz lelassul, a kritikus sebességet elérve hordalékát lerakja, aminek jelentős része a főmederben halmozódik fel, csökkentve ezzel a hajóút keresztmetszetét. A meder állékonysága kicsi, így a hajóútra a folyamatos változás és a gázlók kialakulása jellemző. Gönyü–Ipoly-torkolat közötti szakasz: a Duna Bizottság Ajánlásában (DBA) leírt mederméretek egy-két gázlós hely időszakos feltöltődésétől és hajóútszűkületeitől eltekintve biztosítottak. Ipoly-torkola–Dunaföldvár közötti szakasz: a dömösi és budafoki sziklagázlók szűk keresztmetszetet alkotnak, ezért ezeken a helyeken folyamatos szabályozási munkák folynak. A végleges rendezést az adonyi vízlépcső megvalósulása jelenthetné Dunaföldvár–déli országhatár közötti szakasz: a meder egyes szűkületektől eltekintve a hajózás (DBA) követelményeinek megfelel.

142

1.1.2.2. Hajózási szabályok a Dunán

6. A veszteglőhelyen várakozó személyzet nélküli hajó őrzéséről a hajó üzemeltetője köteles gondoskodni. Az őrzés hiányáért a személyzet nélküli hajót lekötő hajó vezetője felel.

A Duna nemzetközi víziútjának magyarországi szakasza a 3. hajózási zónába tartozik, a zónába sorolásnál alapul szolgáló hullámmagasság 0,6 m. A legkisebb űrszelvénymagassága híd, illetve egyéb térszín feletti létesítmény alatt minimálisan 7 m, a legkisebb hajóút szélessége egy nyílásos hídnyílásban 60 m.

7. Az egyes vízterületekre meghatározottat meghaladó vízállásnál kettőnél több, egymás mellett soronként veszteglő hajó esetén azokat együttesen legalább egy parti kötéllel is ki kell kötni, vagy más azonos biztonságot nyújtó megoldást alkalmazni.

Rádióhasználat és radarhajózás 1. A Duna fő ágán a rádióhasználat kötelező. 2. Az minősül radarhajózásban jártasnak, aki radarhajós képesítéssel vagy nem magyar lobogójú hajó esetében ennek – a Duna Bizottság ajánlása szerint – megfelelő képesítéssel rendelkezik, illetve rendelkezik olyan képesítéssel, amelynek részeként eredményes hajóradar ismeretek vizsgát tett. Ha a hajót a hajóokmány szerint egyszemélyes radarhajózásra alakították ki, akkor a radarhajózásban jártas második személy esetében biztosítani kell, hogy haladéktalanul a kormányállásba hívható legyen. 3. A Duna fő ágán - hajó korlátozott látási viszonyok között és - kötelék völgymenetben éjszaka radar alkalmazása nélkül nem közlekedhet. A hajó vezetése elinduláskor Az 1652-1642 fkm közötti Duna-szakaszon elinduláskor csak szükséghelyzetben adható hangjelzés. I. Közlekedési rend A Duna egyes forgalmas szakaszain – a kedvtelési célú hajó és csónak kivételével – a következő kiegészítő közlekedési szabályokat kell betartani: 1. A közlekedési rend hatálya alá tartozó területen, amelyet a II-9. mellékletben az 1. ábrával jelöltek, úszó létesítménnyel vesztegelni csak a hajózási hatóság által kijelölt, valamint az egyes kikötők kikötő-rendjében megállapított helyeken szabad. 2. A hajót a veszteglőhely területén a parthoz a lehető legközelebb kell lehorgonyozni, hogy a később érkezők számára is megfelelő hely álljon rendelkezésre úgy, hogy azok a hajóúton közlekedők biztonságát ne veszélyeztessék. 3. Üzemképtelen horgonyberendezéssel érkezett hajó a veszteglőhelyen (nyílt vízen) nem köthető le kivéve, ha ez géphajó folyamatos felügyelete mellett ideiglenesen (pl. kötelékátrendezés) történik. 4. A veszteglőhelyen lekötött személyzet nélküli tolt hajót orral hegymeneti irányba kell lehorgonyozni, kivéve ha a hajó egy kötelék része és a kötelékben géphajó is vesztegel, illetve a kötelékrendezés tartamát (géphajó jelenlétében vagy személyzetes gép nélküli hajó vezetőjének felügyelete mellett). 5. A veszteglőhelyen várakozó több vontatott sorból álló vontatott kötelék minden sorát soronként külön (is) biztonságosan le kell horgonyozni.

143

8. Veszteglés a téli időszakban a) a hajó vezetője és üzemeltetője köteles figyelemmel kísérni az időjárásra, jégviszonyokra vonatkozó adatokat, jelentéseket és köteles gondoskodni arról, hogy a hajóra, úszóműre veszélyt jelentő jégzajlásnál – a jégtörő hajó kivételével – nyílt vízen ne maradjon hajó/úszómű; b) a jégzajlás kezdetéig kikötőbe kell állítani azt az úszó létesítményt, amelyet a jégzajlás veszélyeztet, illetve a forgalom számára nélkülözhető, pl. csónakház, kikötőponton, javításra váró hajó; c) az úszó létesítmények üzemben tartói – a kikötők üzemben tartóival egyetértésben kötelesek a jégzajlás megindulásától a folyó teljes befagyásáig, illetőleg a megszűntéig a közlekedési rend hatálya alá tartozó vízterületen üzemképes géphajót biztosítani a saját gép nélküli úszó létesítményeik telelőbe állításához és a telelés közben szükségessé váló munkálatok, hajóműveletek elvégzéséhez, vagy annak elvégzésére más hajózási társasággal, vállalkozóval szerződést kötni; d) a telelés megkezdésekor a telelő hajók vezetőinek azt haladéktalanul be kell jelenteni a területileg illetékes területi hajózási hatóságnak (megyei közlekedési felügyelet hajózási hivatala), illetve kikötő területén történő telelés esetén a kikötő üzemeltetőjének, majd a telelő úszó létesítmények vezetői közül a kikötő üzemeltetője (nem kikötő területén telelő úszó létesítmények esetében a hajózási hivatal vezetője) – az arra alkalmas képesítésű személyek közül – kijelöli a telelő parancsnokát, aki köteles „Telelési tervet” készíteni és azt a helyszínen (magánál) tartani; e) annak az úszó létesítménynek az üzemben tartójával szemben, aki a jegesedés kezdete előtt nem gondoskodik létesítménye biztonságos elhelyezéséről és ezzel a vízi közlekedésben részt vevők vagy a hajózás vagy a hajóút biztonságát, szabadon tartását veszélyeztetik, az illetékes hatóság a jogszabályban biztosított szankciók kiszabását kezdeményezi. A szükségessé váló kényszerintézkedések során keletkezett költségeket a hajó tulajdonosa viselni köteles, annak kiegyenlítéséig az úszó létesítmény bizonyítványa/hajólevele ideiglenesen bevonható. 9. Az úszóműves kikötőhely, veszteglőhely térségében az áthaladó hajó és kötelék ezektől a lehető legnagyobb távolságra és olyan sebességgel haladhat – a Szabályzat erre vonatkozó rendelkezéseinek érintetlenül hagyása mellett –, amellyel a veszteglő hajót és az úszóművet nem veszélyezteti. Komárom térségének közlekedési rendje 1. A Duna komáromi 1770-1758 fkm közötti szakaszának vízterületén (az országhatár vonaláig) az I pontban leírt kiegészítő szabályokat kell alkalmazni. 2. Ha a vízállás meghaladja a hajózási nagyvízszintet, akkor az előző rész 7 bekezdése szerint kell eljárni. 3. A Duna 1769-1766 fkm közötti területén tolt kötelékkel vagy hajókkal leforgatást végezni tilos. A beléptetett kötelék rendezését a kijelölt veszteglőhelyeken kell elvégezni. 4. Az 1768,9-1764,45 fkm közötti vízterületen csak határátlépés céljából és a hajózási hatóság által (hajósoknak szóló hirdetményben) megállapított ideig szabad vesztegelni.

144

5. A határvizsgálatra várakozó veszteglő hajó, kötelék nem akadályozhatja a szakaszon áthaladó és a határvizsgálat előtt a parthoz közelítő vagy az után a parttól eltávolodó hajó, kötelék szabad közlekedését. 6. A robbanóanyagot szállító hajó határ- és vámvizsgálata a számukra kijelölt veszteglőhelyen történik. Budapest térségének közlekedési rendje 1. A Duna Budapest területére eső - 1660-1629 fkm közti – szakaszán az I. pontban leírt kiegészítő szabályokat kell alkalmazni. 2. Ha a vízállás meghaladja a hajózási nagyvízszintet, akkor az I pont 7. bekezdése szerint kell eljárni. 3. A jegesedés miatt kialakult szükséghelyzetben a Hárosi-Duna-ágba, valamint az Újpesti öbölbe nem magyar lobogó alatt közlekedő hajó is behajózhat, amelyet a hajók biztonságba helyezése után haladéktalanul be kell jelentenie a vízi rendészet rendőri szervének. 4. A budapesti szakaszon található medencés kikötők bejárati csatornáinak teljes hosszában, valamint a Hárosi-, Ráckevei- és Óbudai-Duna-ág bejárataiban és a főmedertől számított 200 m hosszú szakaszon a főmeder felé haladó hajót/köteléket áthaladási elsőbbség illeti meg a főmeder felől érkező hajóval/kötelékkel szemben. Mohács térségének közlekedési rendje 1. A Duna Mohács térségéhez tartozó – 1466-1443,9 fkm közti – szakaszán az I pontban leírt kiegészítő szabályokat kell alkalmazni. 2. Ha a vízállás meghaladja a hajózási nagyvízszintet, akkor az I pont 7. bekezdése szerint kell eljárni. 3. Az 1446,8-1445,0 fkm közötti vízterületen lévő veszteglőhelyeken csak határátlépés céljából és legfeljebb 4 óra hosszan szabad vesztegelni, azonban a határvizsgálat befejezése után azt haladéktalanul el kell hagyni. 4. A 3. bekezdésben megállapított 4 órás veszteglési idő az érkezési jelentés leadásakor kezdődik és legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb 4 órával hosszabbítható meg a hajózási hatóság engedélyével. 5. A határvizsgálatra várakozó veszteglő hajó, kötelék nem akadályozhatja a szakaszon áthaladó és a határvizsgálat előtt a parthoz közelítő vagy az után a parttól eltávolodó hajó, kötelék szabad közlekedését. 6. Ha a határátlépésre kijelölt veszteglőhelyen ideiglenesen nincs hely további hajó, illetve kötelék fogadására, akkor a hajózási hatóság vagy a vízi rendészet megállásra szólítják fel a völgymenetben érkező hajókat a veszteglőhely kijelölésével. 7. A 6. bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében minden völgymenő nagyhajó, illetve kötelék köteles az 1466. és az 1460. fkm-nél történő áthaladáskor a 16. rádiócsatornán helyzetét és úti célját közölni. 8. Az ideiglenesen megállított hajó/kötelék továbbhaladására a hajózási hatóság vagy a vízi rendészet rendőri szerve ad engedélyt a 16. rádiócsatornán. 9. A robbanóanyagot szállító hajó határ- és vámvizsgálata a számára kijelölt veszteglőhelyen történik. Veszélyes anyagot szállító hajó közlekedése A veszélyes anyagot szállító hajók részére bejelentési kötelezettséget ír elő a HSZ a Dunán - az ország területére lépéskor; - a kikötőből, veszteglőhelyről történő elinduláskor és oda érkezéskor; továbbá az alábbi ellenőrző pontokon történő áthaladásnál kell teljesíteni:

145

= 1790. fkm = 1736. fkm = 1708. fkm = 1687. fkm = 1657. fkm = 1620. fkm = 1596. fkm = 1565. fkm = 1485. fkm = 1460. fkm.

1.1.1.3. A Duna mellékfolyói 1.1.1.3.1. Mosoni- (Győri-) Duna-ág a 125 km hosszú ág szinte teljes hosszában Magyarország területén húzódik. Medre kanyarogva bevágódó (középszakasz-jellegű). A Duna-ág az 1854,3 fkm-nél szlovák területen Csunynál ágazik ki, és Vének alatt az 1794,0 fkm-nél ágazik be a főmederbe A kiágazástól Győrig ( 14,5 fkm-ig ) kishajóút. Hajóútméretek: (LKHV-nél: szélessége 30-35 m, mélysége 1,4-1,7 m, kanyarulati sugara: 350 m . A gabcsikovói Erőmű csúcsüzemének hatására a Duna-ág Győrig terjedő szakaszán napi hatórás periódusban az LKHV-nél kb. 33,5 m vízszintemelkedés, majd süllyedés lép fel, amely az emelkedés időszakában a vízfolyás irányát is megváltoztathatja.

1.1.1.3.2. Szentendrei Duna-ág 32 km hosszú, kanyarogva bevágódó medrű "Kis-Duna" a Dunakanyar-Budapest viszonylatú sétahajózás fő útvonala. A Duna-ág az 1692 folyamkilométernél ágazik ki a Dunából és az 1657,7 folyamkilométernél ágazik be. Hajóútméretek: hajóútszélessége 60 m, mélysége 1,8 m, kanyarulati sugara 450 m. A Duna-ág a 3. hajózási zónába tartozik, a zónába sorolásnál alapul szolgáló hullámmagasság 0,6 m. A hidaknál a legkisebb magasság 6,4 m, a legkisebb hajóút szélessége egy nyílásos

146

HAJÓELMÉLET 1. Hajók fő méretei 1.1. Fogalom meghatározások Csónak: emberi erővel hajtott olyan kedvtelési célú vízi jármű, amelynek a hajótesten mért hossza a 20 métert nem éri el, továbbá a szélerővel vagy gépi berendezéssel hajtott olyan kedvtelési célú vízi jármű, amelynek hajótesten mért hossza a 6,2 métert, névleges vitorlafelülete a 10 m²-t, illetve motorteljesítménye 4 kW-t nem éri el. Kishajó: olyan kedvtelési célú vízi jármű, amelynek hajótesten mért hossza a 6,2 métert meghaladja, de a 20 métert nem éri el. Nagyhajó: olyan kedvtelési célú vízi jármű, amelynek a hajótesten mért hossza a 20 métert eléri.

Vízvonal: A hajótest héjazatának és a vízszintes metszősíknak a metszésvonala. A hajó vízvonalán mért hosszúság, a hajó vízvonal hosszúsága. Névleges vitorlafelület: a vitorlarögzítésre szolgáló szerelvények által bezárt olyan területek összege, amely vitorlával borítható. Biztonsági távolság: teljes terhelésnél a merülési síktól addig a legalacsonyabb pontig mért függőleges távolság, amely felett a vízi jármű már nem tekinthető vízmentesnek. A biztonsági távolság megállapításánál figyelmen kívül hagyhatók a motorteknő oldalfalánál a távvezérlés átvezetésére szolgáló, gumiharanggal vagy más egyéb módon vízmentesen lezárt nyílások, azonban ezek összfelülete a 45 cm² értéket nem haladhatja meg. Beépített motor: a hajótesten belül, külön erre a célra kiképzett térben elhelyezett motor, amely a hajótesten átvezetett erőátviteli rendszeren (irányváltó, tengelyvezeték) keresztül hajtja a hajócsavart vagy egyéb propulziós művet (vízsugárhajtás, cikloidális propeller stb.). Külmotor: a hajótesten kívül felfüggesztett hajtóegység, amelynél a motor, az erőátviteli és irányváltó szerkezet, valamint a hajócsavar egy egységet képez, és egyik alkotórésze sem halad át a hajótesten, és amely rendszerint egyúttal a vízi jármű kormányberendezéseként is szolgál.

Hajótesten mért hossz (L): a hajótest legkülső pontjai között a hajóközép (HK) síkjában, a hajótesten túlnyúló tartozékok nélkül mért távolság.

Fő kormányzási hely: az a hely, ahonnan a vízjárművet rendszerint irányítják. Amennyiben a kormányállás fedélzetére is kivezetik a kormányvezérlést, a fő kormányzási hely az időjárási viszonyok ellen védett alsó szint.

Hajótesten mért szélesség (B): a hajótest legkülső pontjai között a hajóközép síkjában mért távolság.

Munkafedélzet: az a külső fedélzet, amelyen normális üzemeltetési viszonyok között a vízi járművön lévő személyek állhatnak, járhatnak, vagy tartózkodhatnak.

Oldalmagasság (D): a hajótestnek a gerinc vagy a tőkesúly legalsó pontjától a hajóoldal felső pereméig, illetve a fedélzet széléig az L hossz felezőjén mért magassága. Merülés: Ezt a hajógerinc alsó szélén képzelt vízszintes síktól merőlegesen felfelé, a vízvonalig mérik. A hajó merülése elől, hátul felfestett mércén olvasható le. Sekély vízen való hajózásnál a legnagyobb merülést kell figyelembe venni. Az üzemben lévő, de rakomány és utas nélküli hajó merülési vízvonala az üres merülés. Legnagyobb merülés: határa az a vízvonal, amelynél a hajót bizonyos évszakokban meghatározott zónaterületeken biztonsági szempontból mélyebbre rakni nem szabad. Szabadoldal: A hajóközépen a hajó oldalán a fedélzeti vonaltól a merülési vonal felső éléig függőlegesen lefelé mért távolság. Tetőpont vagy fixpont: A hajó felső részének az a legmagasabb pontja, amely hajózás közben nem szerelhető le. A hajótest legmélyebben fekvő pontja s a tetőpont közötti függőleges távolság a tetőmagasság. Ismerete főleg hidak és átfeszítések alatti áthajózásnál fontos. A vízszinttől számított legmagasabb pont a merülés szerint változik. A vízszinttől számított hídmagasságot a mindenkori vízállás szerint számítják.

243

244

Hajótesten mért hossz és egyéb főméretek

Névleges vitorlafelület

245

246

1.2. Hajótest kialakítása A hajó fő méreteit a teherbíró-képesség, a szükséges stabilitás és a sebesség szabja meg. A hajó merülését adott hajóhossz és szélesség esetén a vízkiszorítás és a hajó teltségi foka határozza meg. A hajófar alakját a hajó sebessége, sebességi foka határozza meg. A hajófar formája lehet kerek, hegyesfar, továbbá tükörfar. A hajó hátulja hármas feladatot teljesít: zárja a vízszálakat, nagyobb sebességnél a hajónak jó felfekvést biztosit, motoros hajóknál a hajócsavar hoz megfelelő víz hozzáfolyást tesz lehetővé.

Trimarán

Katamarán

Különbség van az orr-, és a farkialakításánál is a motoros és vitorlás hajóknak, melyeket az alábbi ábrákon ismertetünk:

A sarkos bordametszet, nagy kezdőstabilitást, de kis stabilitásterjedelmet nyújt. Minél nagyobb egy hajó sebessége a hosszához viszonyítva, annál élesebbnek kell lennie a hajó előrészének. Minél élesebb a hajó eleje, annál messzebb keletkezik a hajó elejétől az orrhullám, és a farhullám is. Csak a hajótest víz alatti részei, pl. tőkesúly képezhető ki áramvonalasan, azaz elől tompán, hátul élesen. Lekerekített forma

Mérsékelt V-forma

1.3. Jellemző kisgéphajó formák

Klipper orr

Kenu far

Yacht orr

Yacht far

Egyenes orr

Hegyes far

A kishajók építési módjuk szerint lehetnek egytörzsűek és többtörzsűek. A kéttörzsű hajótest a katamarán, mely lehet úgy motoros hajó mint vitorlás, a trimaránok azaz a háromtörzsű hajók kizárólag vitorlások lehetnek.

247

248

Mély V-forma

1. Általános ismeretek

1.2. A mentők értesítése során szükséges tennivalók A mentők segélykérő telefonjának hívószáma az egész ország területén a 104-es telefonszám.

1.1. Az elsősegélynyújtó feladata

Fontos tudni, hogy minden telefonnal rendelkező magánszemély vagy közület köteles a készülékét rendelkezésre bocsátani mentőhívás céljából!

Az elsősegélynyújtó feladata a közvetlen életveszély elhárítása. Miközben az elsősegélynyújtó a beteg állapotával és az állapot stabilizálásával foglalkozik, arról is gondoskodnia kell, hogy szakszerű segítség lássa el a sérültet: vagy ő maga, vagy egy másik személyt küldjön el mentőt, illetve orvost hívni.

A bejelentkezéskor közölni kell a bejelentő nevét és pontos lakcímét, valamint a telefonkészülék pontos helyét (számát, amennyiben az ismert: rádiótelefon, csónakház, bolt, intézmény, lakás stb. telefonja), amelyről a bejelentést tesszük.

Az elsősegélynyújtó a mentés után győződjön meg, hogy a sérült: • • • •

Él-e vagy meghalt; Ha meghalt, ez az állapot visszafordítható-e vagy sem; Amennyiben a sebesült él, eszméleténél van-e; Eszméleténél lévő sérültnek milyen életet veszélyeztető vagy súlyos sérülései vannak.

A balesettel kapcsolatban az alábbi adatokat kell megadni: • •

Élő sérültnél meg kell győződni arról, hogy lélegzik-e: mellé térdelve észlelnünk kell a légzőmozgásokat, a mellkas fel-, leemelkedését. Ennek hiánya szükségessé teszi a mesterséges lélegeztetést. A vérkeringést a nyaki verőér tapintásával ellenőrizhetjük: a fej kis hátrahajtása mellett a pajzsporc és a fejbiccentő izom közötti árokban az összezárt II-III-IV. ujjunkkal tapintva a III. ujjbegyével érezhető a lüktetés. Eszméletlen állapotban levő sérültnél az elsősegélynyújtás sorrendje a következő: • • • •

A felső légutak megtekintése és kitisztítása; A légző mozgás ellenőrzése; A nem lélegző sérült lélegeztetése; A lélegező sérültnél a légutak szabados tartása.

A kisebb sérüléseknél és töréseknél a későbbiekben tárgyalt fogásokat, rögzítéseket, kötéseket kell alkalmazni. Általános szabály, hogy a sérült személyt ültessük vagy fektessük le az elsősegélynyújtás megkezdésekor. A vérző testrészt a szív síkjából felemelve már mérséklődhet a vérzés, hiszen nagyobb ellenállást kell legyőznie a keringésnek ebben az esetben. A vérző testrész környékén lazítsuk meg a szorító ruházatot, távolítsunk el minden szorító eszközt (karóra, gyűrű, karperec, nyakkendő stb.), amely a vérző sérülés felett és alatt található.

• •

Milyen baleset történt: hajók összeütközése és elsüllyedése, hajók felborulása, ember vízbeesése, robbanás, áramütés stb. A baleset helyszíne: o Lakott településen: kerület, utca, házszám vagy egyéb tájékozódási lehetőség (intézmény, üzlet, csónakház stb.). o Épületben: kerület, utca, házszám, az intézmény neve, megközelítési lehetőség. o Folyón: folyamkilométer, közúti csomópont vagy lakott települések neve, amely közelében történt a baleset. o Nehezen megközelíthető helyszín esetén azt a találkozási pontot kell közölni, ahol egy kiállított személy várja a mentőket. Hány sérült van és milyen súlyos az állapotuk, milyen sérülésekkel rendelkeznek. Műszaki mentés szükséges-e, nem szorult-e valaki a roncsok közé, nem maradt-e valaki az elsüllyedt hajóban.

•

Amennyiben a rendőrséget nem értesítették, a mentők riasztják a rendőrséget is. A rendőrség területi illetékességét, tehát azt, hogy melyik vízterületen mely rendőri szervet kell értesíteni, a „Hajóvezetéstan” című fejezet keretén belül ismertetjük.

1.3. A fájdalom jelentősége, a fájdalomcsillapítás lehetősége A fájdalom – hasonlóan a lázhoz – jelzőrendszere a szervezetnek Arról tudósít, hogy azon a területen, ahol jelentkezik, valami baj van. Így az elsősegélynyújtó számára információt szolgáltat a sérülés helyéről, valamint a fájdalom jellegéből következtethetünk a sérülés jellegéről. (Például belégzéskor a mellkasban értett szúró fájdalom a bordatörésre utal.) Vannak olyan fájdalmak, amelyeknél nyilvánvaló a fájdalmat kiváltó ok (sérülések helyi fájdalmai, törések, égések stb.). Vannak minden ismert előzmény nélkül fellépő (spontán) fájdalmak. A sérült fájdalmát csillapítani minden orvosnak és elsősegélynyújtónak kötelessége, ugyanakkor az egyik leghálásabb tevékenysége is. Vannak azonban olyan esetek is, amelyeknél a fájdalom csillapítása a későbbi diagnózist akadályozza, ezért a fájdalomcsillapítást a körülmények figyelembevételével kell végrehajtani. A fájdalomcsillapítást sok esetben eszköz nélkül is megtörténhet. Csuklótörött sérült fájdalma jelentősen csökkenthető azzal is, ha a sérült alkarját a másik karjára fekteti és óvakodik annak mozgatásától. Migrén esetében jelentősen csökkenti a panaszokat, ha a beteget felszólítjuk a szem becsukására.

305

306

Eszközös fájdalomcsillapítás alatt általában a sérült és/vagy tört testrészek rögzítését értjük. Ez történhet alkalmi, vagy szükségeszközökkel, illetve speciális, az erre a célra kialakított eszközök alkalmazásával. Gyógyszeres fájdalomcsillapítás nem alkalmazható hasi sérülés esetén, illetve ha a sérült nem tud nyelni. Gyógyszeres fájdalomcsillapítás alkalmazása előtt minden esetben kérdezzük ki a beteget az esetleges gyógyszerérzékenysége felől. Amennyiben a sérült valamely gyógyszerre érzékeny, tilos a gyógyszer alkalmazása. Gyógyszer alkalmazása esetén célszerű egyszerű fájdalomcsillapító tablettát alkalmazni.

1.4. Az újraélesztés „ABC”-je A klinikai halál állapotából történő újraélesztés (reanimáció) komplex eljárás. Ezt szokás „A”, „B” és „C” betűvel is jelölni: • „A”: átjárható légutak biztosítása, • „B”: befúvásos lélegeztetés, • „C”: a keringés fenntartása, a szívműködés újraindítása.

Az „A” és „B”lépcsőfokokat az alkalmi elsősegélynyújtó is végre tudja hajtani. A „C”lépcsőfok, vagyis a leállt szívműködés pótlására alkalmazandó mellkas-kompresszió (szívmasszázs) a keringés fenntartására csakis középfokú vagy külön erre a célra szervezett tanfolyam keretei között sajátítható el. Az „A” alkalmazásával megmenthető az eszméletlen, de lélegző sérült és megelőzhető a fulladás miatti klinikai halál. A nem lélegző sérült esetén szükséges „B” eljárás csakis az „A”t követően alkalmazható. Ezzel is megmenthető a sérült, hiszen nem ritka, hogy a még meglevő szívműködés mellett a légzés leállása indítja el a klinikai halál folyamatát (vízbefúlás, idegen anyag okozta légúti akadály stb.). A kellő indok és alapos elméleti, illetve gyakorlati felkészültség nélkül végzett szívmasszázs önmagában is a sérült halálát okozhatja.

I. Az átjárható légutak biztosítása „A”: 1. A sérültet fektessük hátára, majd a ruházatát oldjuk meg a nyakon és a mellkason. Száját nyissuk ki. Egyik kezünk mutató vagy középső ujjára tekerjünk valamilyen textíliát (pólyát, zsebkendőt, kötszert, esetleg a sérült ingét, stb.) és a száj-, garatüregbe nyúlva távolítsuk el az ott található nyálat, vért, hányadékot vagy más, esetleg odajutott szennyeződést. Győződjünk meg arról, hogy a sérültnek nincs-e kivehető műfogsora, kitört foga. Ezeket is távolítsuk el, majd a száj- és az orrnyílás környékét tisztítsuk meg. 2. Az eszméletlen sérült csökkent reflexei miatt állandóan fenyegeti a fulladás veszélye, a váladékokat képtelen lenyelni vagy kiköpni. Ezért folyamatosan gondoskodni kell a szabad légutak biztosításáról, ami a leggyakrabban a stabil oldalfektetéssel érhető el. Az oldalfektetés után a sérült spontán légzését figyelemmel kell kísérni! Az oldalfektetés nem alkalmazható: • •

•

Nyílt hasi sérülés - hasi szervek szabadba kerülése esetén.

II. A befúvásos lélegeztetés menete „B”: 1. A légzőmozgások teljes hiánya azonnal szükségessé teszi a légzés mesterséges pótlását. Körülbelül 5 perc áll rendelkezésünkre, hogy a klinikai halál állapotában levő sérültet újraéleszteni kezdjük. 2. Textil zsebkendőt vagy 3-4 rétegben összehajtott gézlapot készítünk elő. 3. A sérültet hátára fektetjük és a kitisztított légúttal rendelkező sérült bal oldala mellé térdelünk. Bal tenyerünkkel átfogjuk a sérült állát, jobb tenyerünket a homlokra helyezzük. Két kezünkkel a sérült fejét hátraszegjük és ebben a helyzetben rögzítjük. Ezzel a mozdulattal zártuk a beteg száját és az orrüreg – garat – gégemenet irányában szabad útja lesz a befújt levegőnek. A textíliát a sérült orrára helyezve mély belégzés után befújuk a levegőt a sérült tüdejébe. A befúvás után ellenőrizzük, hogy emelkedett-e a mellkas a befújt levegőtől. Ezekkel a mozdulatokkal és ellenőrzésekkel percenként 14-16 alkalommal végezzük a levegő befúvását mindaddig: o A sérült légzése vissza nem tért, o A szakszerű segítség meg nem érkezett és a sérült ellátását át nem veszi.

III. Circulatio (keringés) helyreállítása „C”

1.5. Az eszméletlen sérült ellátása Eszméletlen az a sérült, aki mozdulatlan, légzése észlelhető, de a külvilág ingereire nem reagál. Alváshoz hasonlítható ez az állapot, az alvót azonban megfelelő erősségű hang- és fájdalomingerrel éber állapotba hozhatjuk Ez az eszméletlen személynél nem tehető meg. Előfordul, hogy valaki eszméletlenséget színlel. Úgy győződhetünk meg róla, hogy felhúzzuk a sérült szemhéját. Amennyiben ez ellenállásba ütközik színlelt az eszméletlenség. Nyitott szemű „eszméletlen” szeméhez közelítő kezünk hatására a sérült reflexszerűen pislog. Az eszméletlenség reflexcsökkenéssel, illetve kieséssel jár. Ez okozza az életveszélyt, hiszen a sérült szájában összegyűlt váladékot (vért, hányadékot, nyálat stb.) képtelen lenyelni vagy kiköpni. A kivehető műfogsor, valamint izomtónusát és reflexeit elvesztve hátracsúszásos fulladásveszély következhet be. Az eszméletlen állapotot észlelve az elsősegély sorrendje a következő: • • • •

A felső légút (száj-, garatüreg) megtekintése és kitisztítása. A légzőmozgások ellenőrzése. A nem légző sérült lélegeztetése. A légző sérültnél a légutak szabadon tartása

Combcsont-, medence-, gerinctörés gyanúja esetén, Sorozat-bordatörés gyanúja esetén,

307

308

1. Bevezetés Minden hajós embernek erkölcsi kötelessége a vízen bajbajutott személyek segítségére sietni. A segítségnyújtás érdekében minden rendelkezésre állóeszközt fel kell használni. A vízi közlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet mellékleteként kiadott „Hajózási Szabályzat” rendelkezései alapján a hajónk, magunk és utasaink veszélyeztetése nélkül olyan intézkedéseket is megtehetünk, amelyeket nem engedélyez, vagy éppen tilt a „Hajózási Szabályzat”. A mentési kötelezettség szabályaival a Hajózási Szabályzat több pontja is foglalkozik Ezek alapján a hajó vezetője, a kishajó vezetői képesítéssel rendelkező személy a közvetlen életveszély elhárítása érdekében minden ama rendelkezésre állóeszközt köteles igénybe venni és a körülmények által megkövetelt intézkedést meg kell tennie, amelyek egyébként nem felelnek meg a Hajózási Szabályzat előírásainak. A mentés során azonban a kishajó vagy csónak vezetője nem veszélyeztetheti saját vízi járművének és a rajta tartózkodó személyek (utasok, személyzet) biztonságát.

1. A növekvő négyszögek módszere A kiindulási pontból elindulva két egymásra merőleges irányban (0° és 90°) azonos távolságot hajózunk, majd a két követkenő két egymásra merőleges irányban (180° és 270°) ennek kétszeresét. Ezt követően ismét a 0° és 90°-os, illetve 180° és 270°-os útirányokban folytatjuk a kutatást és a kiindulási távolság három, illetve négyszeresét teszzük meg. Így a kiindulási pont körül egyre növekvő négyszögekben folyatjuk a kutatást.

A fentiek alapján, ha egy hat személyt befogadó képességű kishajó vezetője egy felborult másik kishajó vagy csónak utasait felveszi és ezzel nyolc személy lesz a kishajón, köteles ezt megtenni. A mentésben résztvevő kishajó veretője a mentés megkezdése előtt köteles saját személyzetének világos utasítást adni a feladatukra nézve. A mentés szempontjából felesleges személyeket úgy elhelyezni, hogy a mentést ne akadályozza. Az eszközök nélküli mentésre nem kötelezhető senki sem. Ez minden hajós ember számára lelkiismereti kérdés. A későbbiekben azonban részletesen foglalkozunk ezzel a problémával.

2. Szektoronkénti keresés módszere

2. Általános ismeretek 2.1. A vízben eltűnt személyek keresésének szempontjai A vízben eltűnt személy keresése feltételezi azt, hogy a vízbeesésnek nem volt szemtanúja. Ilyen esetben ki kell kérdezni a kishajón levő, illetve a parton tartózkodó személyeket. Ezzel a módszerrel próbálunk meg támpontot találni a vízbeesés feltételezett helyéről. A vízbeesés fettételezett helyének megállapításakor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: • A szemtanúk által megadott helyzetpontot és a vízbeesés vélelmezett idejét. • A helyszínre érkezéshez szükséges időt. • A vízbeesett személy ezen idő alatti elsodródását (szél erőssége és iránya, a sodrás és áramlások ereje, illetve iránya). • Bármely más kiegészítő tájékoztatás és információ.

A szektoronkénti keresést akkor célszerű használni, amikor a kutatási cél ismert és az átkutatandó terület valószínűleg kicsi. Ilyen eset például, ha ember esik a vízbe és a hajó azonnal visszatér a vízbeesés helyére. Ilyen eset lehet továbbá az, is, ha a keresés célját egyszer megpillantottuk, majd szem elől levesztettük. A kiindulási ponton áthaladva az első útvonalon egy meghatározott távolságot teszünk meg. Ezt követően 120°-os útirányváltoztatás után ismét ugyanennyit, majd újabb 120°-os útirányváltoztatás és az adott távolság megtétele után – miáltal egy szektort átkutattunk – áthajózhatunk a kiindulási ponton. Hasonló elvet folytatva két további szektort kutatunk át, miáltal visszatérünk az eredeti megközelítési útirányunkra és a kiindulási pontra. Ezt követően az első útvonaltól 30°-kal eltérő útirányt veszünk fel és az előzőkkel félig átfedésben újabb három szektort kutatunk át. Minden útirányváltoztatás 120°-kal jobbra történik. Ezzel a programmal nagy valószínűséggel megtalálható a kutatás tárgya a kiindulási pont környezetében és a kutatás gyorsan kiterjeszthető a legvalószínűbb területre.

Fontos elv, hogy inkább egy kisebb területet kell alaposan átkutatni, semmint egy nagyobbat kevésbé hatékonyan. Egy kishajóval végzett keresés esetén a következő módszerek egyikét alkalmazhatjuk.

325

326

Amennyiben a vízbeesés a saját kishajónkról történt, úgy az eset szemtanúja hangos „ember a vízben!” felkiáltással köteles felhívni a hajó vezetőjének és a személyzetének a figyelmét az eseményre. Ekkor a hajó vezetője kijelöl egy embert a vízbeesett folyamatos figyelésére és ki kell dobni a vízben levő személy felé egy mentőövet. A figyelőt más feladattal megbízni nem szabad. Haladéktalanul meg kell kezdeni a mentési manőver végrehajtását. Ne feledjük, a rossz látási viszonyok között különösen hullámzó vízen nagyon gyorsan szem elől lehet téveszteni egy vízben úszó embert. Ennek bekövetkezése esetén a kishajó vezetője a parti azonosító pontok alapján próbálja meg meghatározni a kishajó helyzetét és az ismertetett módszerek valamelyikét alkalmazva keresést megkezdeni.

2.2. Az elsősegélynyújtás megszervezése a vízből kimentetteknél Az elsősegélynyújtó feladata a kimentett személyeknél a közvetlen életveszély elhárítása. A kimentett, parton egy helyre összegyűjtött sérülteket állapotuk súlyosságának megfelelően kell az elsősegélynyújtást megszerveznie. Elsőnek az eszméletlen sérültek ellátását kell megszervezni, majd a sérülések súlyosságának megfelelően a többi sérültét.

3. Pásztázó keresési módszer Folyóvizeken az említett két módszer a jelentős áramlási sebesség miatt nem alkalmazható. Folyókon az áramlási sebesség és a vízbeesés feltételezett helyét figyelembe a folyásirányban megfelelő távolságot teszünk meg, majd a folyás iránnyal szembe kezdjük meg a keresést. A keresés közben a két part között hajózva közelítjük meg a vízbeesés feltételezett pontját.

A vízből kimentett személyeket egyéb, esetleg nem látható sérülés mellett két veszély fenyegeti: a kihűlés és a másodlagos fulladás veszélye. A kihűlés ellen a sérülteket a nedves ruházat szárazra cserélésével, pokróccal való betakarással lehet megvédeni. Ha módunkban áll meleg ital itatásával is segíthetünk a kihűlés ellen. (A szeszes ital itatása nem ajánlott módszer a kihűlés ellen, mivel az erek kitágulnak és növekszik a test hőleadása.) A légutakba jutott víz izgatja a légúti nyálkahártyát, ami gyulladásba jöhet és megduzzad. Ez a duzzanat még órákkal később is másodlagos fulladást idézhet elő. Orvos hiányában, aki az elsősegélynyújtás irányítását átveszi tőlünk, igyekezzünk a sérülteket korházba, szakellátóhelyre jutatni. Az elsősegélynyújtásba be kell vonni az arra alkalmas személyeket is, meg kell szenezni a mentők vagy orvos értesítését is.

3. A vízből mentés 3.1. A vízből mentés művelete A vízből mentés műveletét végrehajtásuk módja alapján két nagy csoportra oszthatjuk: • •

327

Eszközök felhasználásával végrehajtott mentés. Eszközök felhasználása nélkül végrehajtott mentés (az ún. „úszva történő mentés”).

328

I. Eszközök végrehajtásával végrehajtott mentés A kishajó vagy csónak a leghatékonyabb eszköz a mentés végrehajtásához. A mentéshez olyan vízi járművet kell igénybe venni, amely indulásra történő előkészítése nem idézi elő a mentés megkezdésének jelentékeny késését. A mentés során felhasználható további eszközök: • • • • • •

Mentőgyűrű, mentőlap, mentőpatkó. Kötél, csigasor. Fürdőlétra. Heveder. Vitorla. Bármilyen úszóképes, a mentéshez felhasználható tárgy (gumimatrac, szörf stb.).

A mennyiben a vízbe esett eszméleténél van a legelső és legfontosabb tenni való, hogy mentőgyűrűt (mentőpatkót, mentőlapot stb.) dobjunk a vízben levőnek.

II. Eszközök nélkül végrehajtott mentés Az eszközök nélkül végrehajtott mentés (úszva mentés) során szem előtt kell tartani, hogy erre a mentési módra nem kötelezhető senki sem. Az eszköz nélküli mentésre csak az alábbi szempontok figyelembevétele mellett vállalkozzunk: • • • •

Biztos úszástudás. Megfelelő állóképesség és teljesítőképesség. Szabadító műfogások ismerete. Mentőúszás ismerete.

Tartsuk szem előtt, hogy a szabadvizeken való úszás (fürdőzés) komoly veszélyt jelent még a jól tudó úszók számára is. Ne felejtsük: nem az áldozatok szaporítása a cél.

3.2. A vízből mentés folyamata A vízből mentés folyamatában meghatározó jelentőségű az, hogy a mentendő személy eszméletlen vagy eszméletét nem vesztette el. A mentési folyamat és a felhasználható eszközök eltérőek a két esetben. A vízből mentés folyamata a következő szakaszokra bonthatók: Eszméleténél levő bajbajutott esetében: • • • • • •

A bajbajutott személy keresése, felfedezése. Megközelítés. Utasítás, tájékoztatás kiadása. Az egyéni mentőeszköz kidobása. Nyugtatás szóban. A kishajóba, csónakba történő beemelés. 329

• • •

Elsősegélyben való részesítése. Nyugalomba helyezés. Szükség szerint orvos, szakellátás biztosítása.

Eszméletlen bajbajutott esetében: • • • • • •

A bajbajutott személy keresése, felfedezése. Megközelítés. A kishajóba, csónakba történő beemelés. Elsősegélyben való részesítése: gyomor kiürítése, átjár ható, szabad légutak biztosítása. Nyugalomba helyezés. Orvosi vagy szakellátás biztosítása.

3.3. A mentendő személy megközelítése A mentendő személy megközelítése függ a mentési módtól, a mentéshez használt vízi jármű típusától, valamint attól, hogy a mentést álló- vagy folyóvízen hajtjuk végre. A mentést minden körülmények között kapkodás nélkül, de gyorsan kell elvégezni. Folyóvízen kisgéphajóval végrehajtott mentés során a mentendő személyt a sodrással szemben közelítjük meg úgy, hogy a kishajó orrát a mentendő személy közelébe érve „leejtjük”. A mentendő a sodrás iránya felől érjen a kishajóhoz. Minél magasabb építésű kishajóval végezzük el e mentést, annál nagyobba szélerő hatása a kishajóra (lásd szélfogó felület nagyságának hatása a kishajó vezetésére). Erős szélben gyorsabban sodródik a kishajó, ezért fokozottabb figyelmet fordítsunk arra, hogy a mentendő személy a szél és a sodrás iránya felöli oldalon maradjon. A kishajó a parthoz viszonyított álló helyzetben várja be a mentendő személyt. Abban az eset, amikor a mentendő személy elsodródna, dobjunk ki az eszméleténél levő bajbajutottnak egy mentőgyűrűt (mentőpatkót, mentőlapot stb.). Egy újabb kör megtételével álljunk ismételten a mentendő személy mellé. A mentendő személy biztonságos elérése után tegyük üresbe a motor irányváltóját. A mentés biztonsága és a sérülések elkerülése végett a motort csak a vízbe esett személy közvetlen kiemelésének megkezdése előtt állítsuk le. Vitorlás kishajóval történő mentés során a szél irányát kell figyelemmel kísérni. A mentési folyamat végén a kishajóval a szélbeállástól kb. 15°-ra kell állni úgy, hogy a mentendő személy a kishajó szélfelőli oldalán legyen. (A teljes szélbeállás esetén szélirány kis változás is azt eredményezheti, hogy a mentendő személy a szélalatti oldalra kerül, ami a mentendő személyre történő rásodródás veszélyét növeli.) A vitorlás kishajóval történt vízből mentést akkor hajtottuk végre megfelelően, a korábban említett pozícióban megállítottuk a vitorlás kishajót úgy, hogy a mentendő személy a szél feletti oldalon található a kishajó mellett kézzel elérhető közelségben. A csónakkal történő mentések döntő többségénél a csónak faránál történik a mentendő személy beemelése a csónakba. A csónakkal a mentendő személy megközelítése után úgy kell manőverezni, hogy a mentendő személy a szél és az áramlás iránya felöl sodródjon a csónakhoz. Ezt megfelelő evezéssel biztosíthatjuk A beemelés folyamán az evezőket a csónak két oldalán a vízbe merítve hajuk a csónak stabilitásának növelés érdekében.

330

338

1. Környezetvédelem 1.1. Feladatok a hajó üzemeltetése során A környezet tágabb értelemben magában foglalja a természetes erőforrásokat, legyenek azok élők vagy élettelenek, mint amilyen a levegő, a víz, a talaj, a flóra és a fauna és mindezek közötti kölcsönhatások. Ugyancsak idetartoznak mindazon vagyontárgyak, amelyek a kulturális örökség részeit alkotják, illetve a tájkép meghatározó jellemzői. E szerint a hajózás környezete a vízterületen kívül kiterjed a part vízről látható területére is. A hajózás során elsősorban jelentkező feladat a víz minőségének védelme, a vízi és a vízparti élővilág védelme, a kikötésre igénybevett parti területek védelme, valamint a zajvédelem. Különösen fontos a környezetvédelem a védett területeken, a nemzeti parkokban, a tájvédelmi körzetekben, a természetvédelmi területeken. A környezetvédelem fontosságát a kishajó személyzetével ismertetni kell, a hajózás során keletkező szennyező anyagok tárolási lehetőségének megmutatásával.

1.2. A hajózás közben keletkező szennyező anyagok és kezelési módjuk A motor kipufogó gázai által okozott szennyezést a motor gondos karbantartásával, rendszeres szervízelésével, pontos beállításával, valamint az előírt minőségű üzem- és kenőanyagok használatával lehet minimalizálni. A hajtó- és segédgépek üzemanyagának töltésekor, a mellétöltésre fokozottan ügyelni kell, ajánlatos tölcsért használni. Egy, a még kikötőben is mozgó hajón, nehezebb a pontos mozgást megkövetelő feladatokat végrehajtani. A lecserélt kenőanyagokat edényekben össze kell gyűjteni, a legrövidebb időn belül a kishajóról eltávolítani, és a megfelelő helyre leadni. A motortérben keletkező olajos vízzel is ugyanígy kell eljárni. A kishajó festésére, tisztítására használt anyagok vízbe jutását meg kell akadályozni, fokozott gondossággal kell kezelni őket. A kommunális és egyéb hulladékokat hulladékgyűjtő zsákban kell tárolni, és a parton hulladékgyűjtőbe kidobni. A régi, íratlan hajós szabály szerint még elbomló hulladékot is a hulladékgyűjtő zsákba kell tenni. Mosogatóval, WC-vel és zuhannyal felszerelt kishajókon a szennyvíz tárolása úgynevezett zagytartályban történik. Ennek kikötőkben történő kiszivattyúzása a kikötők többségében még nem megoldott. A kémia WC-ék ürítését és tisztítását a kikötői vizes blokkban kell elvégezni.

1.3. A környezetvédelmi napló, és alkalmazása A hajókon keletkező, a környezetet szennyező hulladék kijelölt helyeken történt leadásának igazolására, későbbi ellenőrizhetőségére, végső soron a természetes vizek védelmére. Kishajókat nem kell környezetvédelmi naplóval ellátni.

339 339

2. Tűzvédelmi feladatok 2.1. Tűz keletkezésének fontosabb okai Egy kishajón a tűz keletkezésének a hajó típusától és felszereltségétől függően számos oka lehet. A leggyakoribb okokat az alábbiakban részletezzük. Üzemanyag tüzek: - beépített Otto-(benzin)motoros hajóknál a motortér indítás előtti nem megfelelő kiszellőztetése, - üzemanyag tartály tűző napon történő tárolása, majd nyitása, - üzemanyag vezeték repedése, - üzemanyag tankoláskor a betöltő nyílásnál sztatikus kisüléssel keletkező szikra miatt. Elektromos tüzek: lásd 43. válasz. Konyhai tüzek keletkezhetnek: - gázfőző helytelen, felügyelet nélküli használata, és - gázszivárgás miatt. Tűz keletkezhet továbbá: - villámcsapás, - dohányzás és nyílt láng használata, - tűző napon hagyott olajos rongyok, tűzveszélyes anyagok és dioptriás szemüveg miatt.

2.2. A propán-bután gázpalack és tűzhely használata, kezelése és veszélyei A propán-bután gáz használatának a két veszélye van. - A gáz robbanásveszélyes elegyet alkothat a levegővel. - A propán-bután gáz a levegőnél nehezebb, így ha a hajótérbe kerül, alulról kezdi megtölteni a teret, időzített bombaként várva az első szikrára. Ha olyankor kerül gáz a hajótérbe, amikor bent alszanak, fulladásos halált okozhat, mivel az ágyak alacsonyabban vannak a kabinbejáró vagy az ablakok szintjénél. Kishajókon általában 2 kg-os propán-bután gázpalackot használnak. A palack tároló helyét úgy kell kiépíteni, hogy szivárgás esetén a gáz a hajóból kifelé távozzon. A gázpalackhoz csatlakozó nyomáscsökkentőnél elzáró csap található. A gázvezetéken a gáztűzhely előtt egy másik elzáró csapot kell elhelyezni. A gáztűzhelynek olyan megoldásúnak kell lennie, hogy a gázkimaradás esetén a gáz útját automatikusan lezárja. A gázpalacknál és a tűzhely előtt található csapokat a tűzhely használatán kívül zárva kell tartani. A gáz elzárását a gázpalacknál kell kezdeni és megvárni, amíg a tűzhely kialszik. Így a gázcső nem marad nyomás alatt. Gázpalack cseréjénél a csatlakozó tömítését cserélni, a szivárgás mentes zárást pedig ellenőrizni kell.

340 340

2.3. Kismennyiségű tűzveszélyes folyadék, szennyezett, olajos rongy tárolása

A teljes körű ellenőrzés és javítás esetén az előzőeken kívül a készüléket teljesen szétszerelik, nyomáspróbának vetik alá a tartályt és a nyomás alatt levő szerelvényeket. Összeszerelés az előírt oltóanyaggal történik.

Csak a feltétlenül szükséges ideig legyenek a címben jelzett anyagok hajón, a tartalék üzemanyag kivételével. Tűzveszélyes folyadékot csak erre a célra készült, antisztatikus és törhetetlen tároló eszközben szabad tartani, amelyet elmozdulás ellen rögzíteni kell. Olajos rongyoknál hő hatására öngyulladás következhet be, ezért ezeket nem éghető csomagolásban, árnyékban kell tartani. Kabinos kishajók lakótérében, motortérében és akkumulátorral együtt nem tárolhatók a fenti anyagok. Lehetőleg külön rekeszben, viszonylag hűvös helyen, a vízvonal alatt kell elhelyezni őket. Tilos ezeket az anyagokat, illetve tároló eszközüket közvetlen napsütésnek kitenni.

Selejtezni kell a készüléket abban az esetben, ha: - a készülék kora meghaladja a maximális 20 évet, - a készülék az időszakos nyomáspróbán nem felet meg, - a készülék menetei vagy záró szerelvényei rongáltak, - a készülék gyártási éve nem azonosítható, - a készülék hamisított, - a készülék javítása nem gazdaságos, - a készüléktest nem javíthatóan sérült.

3.Tűzoltó berendezések típusai, tűzoltás technikája 3.1. Kézi tűzoltó készülékek üzemképességi, karbantartási és tárolási előírásai A félévenként esedékes időszakos ellenőrzések között a készülékeket üzemképességi szempontból csak akkor kell ellenőriztetni, ha megsérültek. Ilyen esetben a javításukról gondoskodni kell. Kishajón a tároló helyüket a kishajó felépítése szerint kell kialakítani, de minden esetben könnyen hozzáférhető helyen. Kabinos kishajóknál egy-egy készüléket szoktak elhelyezni a kabin bejáratánál, vészkijáratánál (tetőablak) és a kokpitban. A tűzoltó készüléket a saját tartójában kell tárolni, a tartó keretet stabilan, a kishajó valamely nem mozduló, fix részéhez kell rögzíteni.

3.2. Tűzoltó készülékek időszakos ellenőrzésének szabályai Félévente a tűzoltó készülékeket időszakos ellenőrzésnek kell alávetni. Ellenőrzést csak a tűzvédelmi hatóságok által felhatalmazott szervezetek végezhetnek. A készülék kibocsátásának időpontja, majd a későbbi ellenőrzés(eke)t igazoló címke a készüléken található. Az alapellenőrzés és javítás kiterjed a készülék - külső állapotára, tisztaságára, - biztonsági és jelzőszerelvényeire, - nyomásmérőjére, - üzemi nyomására, - ürítő tömlőjére és a lövőkéjére, - oltóanyag töltetére a gyártó előírásai szerint, - a működtető- és elsütőfej-szerelvényére. A középellenőrzés és javítás a fentieken kívül kiterjed a készülék kiürítésére, az oltóanyag vizsgálatára, a tartály sérüléseinek és korróziójának, a záróelemek és menetek vizsgálatára. 341 341

A készüléket selejtezésekor szét kell szerelni, ki kell üríteni és használatra alkalmatlanná tenni. A töltetet a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően kell elhelyezni.

3.3. Tűzvédelmi felszerelések típusai, elhelyezésük, tárolásuk, kezelésük Halonos oltókészüléket 2004. május 1.-től tilos használni. Tűzoltó pokrócot a külmotor és a konyha közelében kell elhelyezni. A kézi tűzoltó készülékeket a kabinos hajóknál a kijárat és vészkijárat közelében, valamint a kokpit tároló rekeszében, könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni. A kézi tűzoltó készülékek használati utasítása a készüléken található. Az időszakos ellenőrzések között külön kezelést nem igényelnek.

3.4. Tűzoltás megszervezése saját, illetve idegen hajón Minél előbb fognak a tűz oltásához, annál nagyobb remény van a sikerre. Mégis az első feladat annak megállapítása, hogy a lakótérbe tartózkodik-e valaki, mert a kimentése a legfontosabb feladat. Tűz esetén fontos a pánik, a cselekvésképtelenség megelőzése, a hatékony, szervezett oltás megszervezése, és a kikötő riasztása. A kikötői tűzoltó eszközök hathatósan segíthetik az oltást, és a kikötőben lévő személyek gondoskodhatnak a szomszédos, tűz által veszélyeztetett hajók, esetleg a kikötői eszközök biztonságba helyezéséről. Fontos a tűzoltóság minél hamarabb történő értesítése. A tűzoltási tevékenység megkezdése mellett fontos feladat a hajó feszültségmentesítése, a kishajóról a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes eszközök (pl. gázpalack, tartalék üzemanyag tartály) eltávolítása, majd az egyéb, éghető és mozdítható anyagokat is el kell távolítani a tűz terjedésének útjából. A hajó tűzoltó készülékei mellett elő kell készíteni vödröt, és ha van vízcsap a kikötőben, akkor víztömlőt kell rá szerelni. A víz hűtő hatásával a tűz tovaterjedése is megakadályozható. A legtöbb kishajó, különösen az üvegszálas műgyanta anyagú, sűrű, fekete füsttel ég, ez a látást megnehezíti, ezért a tűz oltásában résztvevő személyeket fokozottan kell figyelni. A keletkezett égési gázoknak égett bakelithoz hasonlító szaguk van. Idegen hajó oltására vállalkozni a kishajó típusának és a tűz kiterjedésének függvényében

342 342

1. Vitorlás hajó indulásra felkészítése A hajó felszerelésére és indulásra előkészítésére sok elfogadható sorrend létezik, jegyzetünkben gyakorlati tapasztalataink alapján az alábbiakat javasoljuk: Elsőként meg kell nézni, hogy van-e víz a hajófenékben. Nagyobb mennyiségű vizet szivattyúval, vagy vízmerő szapollyal lehet eltávolítani, kisebb mennyiséget szivaccsal is ki lehet törölni. A fenékvíz kimerése után a legegyszerűbb a partról beadogatni a szükséges tárgyakat. Ha a kormánylapát is le volt szerelve, célszerű ezt beadni először, és rögtön felszerelni. A következő művelet a horgony beadása és elhelyezése akkor, ha nem saját horgonyán áll a hajó. Ezek után helyezzük el az előírt kötelező felszerelést és a személyes tárgyakat. Ezeket lehetőleg vízmentes csomagolásban helyezzük el, ha nincs a hajón olyan tároló amely biztosítja ezt. Ezután következhet a groszsott és a bum beadása majd a nagyvitorla letekerése következhet a bumról. Miután a nagyvitorlát letekertük a bumról a bum végét rögzíteni kell az árbóchoz. A nagyvitorla halfejét célszerű becsúsztatni a bum csatlakozó helye felett az árbóc nútjába. A grósz halfejéhez rögzíteni kell a nagyvitorla felhúzó kötelét, majd a kötelelet vissza kell kötni az árbócon a bikára azért, hogy a grósz halfeje ne csúszhasson ki az árbóc nútjából. A nagyvitorla első élének előkészítése után meg kell nézni, hogy a latnik bent vannak-e a latnizsákokban. Ezután következik a fokkvitorla felszerelése. Előszőr az első sarkát rögzítjük az orrverethez, majd le kell ellenőrizni a fokksott rögzítését a fokk hátsó sarkánál. A fokksott két szárát átvezetjük a két oldalon lévő behúzó pontokon majd a fokksott két végére egy-egy nyolcas csomót teszünk ezért, hogy a szél ne tudja visszarántani a kötélvéget a behúzó ponton keresztül, és ezzel olyan helyzet álljon elő hogy a mancsaft a kokpitból ne érje el. A vitorlák felhúzásának megkezdése előtt a hajóval szélbe kell állni. Ez történhet horgonyon, bóján, vagy ha segédmotoros kishajó motorral áll ki a kikötőből, akkor széllel szemben vezetve a hajót felhúzhatja a nagyvitorlát. A szélbeállás a nagyvitorla felhúzásakor szükséges, mert ha nem áll szélbe a hajó, akkor felhúzás közben már kis szélben is a vitorla hátsó élét elnyomja a szél, és beakad a vatnik alá. Nagy szélben viszont már olyan erő hat a vitorlára, hogy ha nem állunk szélbe, akkor nem tudjuk felhúzni. A nagyvitorla felhúzása után rögzíteni kell a felhúzó kötelet. Ezek után kell a fokvitorlát felhúzni, és a gallkötelét szintén rögzíteni kell. Ahogy a vitorlák felhúzásának, úgy a leengedésének is meghatározott a sorrendje, de a sorrendet számos tényező is befolyásolhatja. 1.) Elsőként a fokvitorlát vonjuk be: Egy segédmotorral és dokkrollerrel ellátott hajón motorral történő kikötés esetén a motoros beindítása után de még a szélbeállás előtt a dokkot be kell tekerni, majd a hajót széllel szemben vezetve le kell húzni a grósz, így egyik vitorlának sem marad ideje a lobogásra. 2.) Elsőként a grósz került bevonásra: Bóján vagy horgonyon történő leszerelésnél a hajót szélbe kell állítani. Előszőr a grószt kell leengedni és utána a dokkot, mert a grósz lobogása a veszélyesebb a latnik miatt.

4.) A vitorlák tetszőleges bevonási sorrendje. Szélcsendben teljesen mindegy hogy melyik vitorlát vonjuk be előbb.

1.1. Vitorlázat kezelése, felszerelések, veretek A vitorlás hajó meghatározó része a vitorlázat. Állapottól és minőségtől függően gyorsabbá vagy lassúbbá teheti a hajót. A mai vitorlákat kizárólag szintetikus anyagokból készítik, poliészterszálból. A vászon alapja a nagyon szorosra font sodrott cérna: a láncfonatok hosszanti irányba futnak, a vetülékfonalak a hosszanti irányra merőlegesen, mind a váltakozó láncfonatok közé fonva. Minden vitorlának kell, hogy legyen profilja. Ebben fontos szerepet játszik a vitorlaszeletek elrendezése. A leggyakoribb szabás a vízszintes szeletekből álló, ilyenkor a szeleteket a vitorla hátsó élére merőlegesen helyezik el. Orrvitorlák esetében gyakori a diagonál szabás. Ekkor a szeletek az alsó és hátsó élre merőlegesen indulnak és a vásznat átlósan keresztező varratban, futnak össze. A múlt számára jellemző, hogy a vitorlák anyagát illetően is gyökeres változás következett be. A XX. század első feléig pamut vitorlákat használtak, amit körülményes volt formailag állandóan alakítani, trímelni. Robbanásszerű változást a műanyag megjelenése jelentett a vitorlázatban. A 60-as évek végéig poliészter alapanyagú dacron vitorlákat szabtak, amik hajlamosak voltak a nyúlásra, de a pamutnál jobb tulajdonságokkal rendelkezett. A 70-es években a viszonylag gyenge dacron anyagra egy poliészter fóliát tettek. Ez volt a mylar vitorla, ami erősebbé tette ugyan a vitorlát, de rendkívül magas ára miatt nem terjedt el használata, csak néhány versenyzésre használt hajón lehetett látni. A fejlődésben gyorsan követte az aramidszálból készített kevlar, melynek szakítószilárdsága hasonló az acélhoz. A nap UV sugárzása viszonylag hamar rongálta az anyagot, így a versenyzésre tette csak alkalmassá, hiszen rövid élettartalma miatt az ára rendkívül magas. Maradt tehát a terilén vitorlaanyag, mely kedvező tulajdonságait főleg a szálak szövésével és felületkezelésével érik el. A vitorla szabása, a szálirányok megfelelő szabása határozza meg a kedvező profilt és a kedvező nyúlási tulajdonságokat. Ebben rajlik a vitorlavarrás művészete. Az állókötélzet nélküli hajók egy nagyvitorlával rendelkeznek. Az állókötélzet lehetővé teszi orrvitorla, nagyvitorla, hátszélvitorla használatát is. Az orrvitorlák között is teszünk különbséget a hajó méretének növekedése esetén. A jollék esetén általában egy orrvitorláról beszélünk, de a nagyobb tőkesúlyos hajóknál megkülönböztethetünk viharfock, fock és génuát, melyek használatát a szél erőssége és iránya határoz meg. Az orrvitorla és nagyvitorla közös használata éles menet, félszél esetén fejti ki pozitív hatását. Ezekben a szélirányokban érvényesül a szél felhajtó ereje. A grósz szabása A hagyományosan szabott grósznál a vitorlaszeleteket párhuzamosan egymás alá varrják, az íveltséget pedig az íveltre vágott alsó és első éllel érik el. Újabb technológia: az első és hátsó éleknél haladó egyes vitorlaszeleteknél szűkítő varrásokat tettek be, aminek köszönhetően megjelenik a vitorla profilja.

3.) Mindkét vitorlát egyszerre vonjuk be: Megfelelő számú személyzet esetén tudjuk ezt a műveletet biztonságosan megoldani.

353

354

A spinnaker szabása Napjainkban legelterjedtebbek a nyújtott és lapos szabásúak. A legfontosabb alkalmazott szabástípusok: a hagyományos szabás keresztirányba haladó szeletekkel a radiál, alul kereszt, felül sugárszerű szeletekkel, ti-radiál közepén keresztszeletekkel, a sarkokból induló sugárszerű szeletekkel

1.2.1. A nagyvitorla legfontosabb részei Halfej Latnizsák Hátsó él Hátsó szem Első él Első sarok Első él

1.3. Vitorlás kishajók álló és mozgókötélzete ÁLLÓKÖTÉLZET: Az állókötélzet előre merevít: orrmerevítő, vorstag, oldalra merevít: vantni, hátra merevít: backstag, achsterstag.

1.2. Vitorlák csoportosítása Fővitorlák: nagyvitorla (grósz) és orrvitorla (fock)

VITORLÁZAT: Nagyvitorla, orrvitorla, hátszélvitorla. Ezeknek a vitorláknak felhúzására és állítására hivatott MOZGÓKÖTÉLZET: Elnevezésük: orrvitorla felhúzó, nagyvitorla felhúzó hátszélvitorla felhúzó Orrvitorla állító kötele nagyvitorla behúzó kötele spinnaker shott. vitorlák élállító kötelei.

Orrvitorlák: az árbóc elé szerelt stágra húzható vitorlák, ilyen a fock, viharfock, génua Mellékvitorlák: a fővitorlák mellé vagy helyett felhúzott vitorlák, ilyenek a különféle spinnakerfajták

355

KÖTÉLFAJTÁK: Az állókötelek merev, bowdenek, amik nyúlás nélkül tartják az árbocot, mindkét végük rögzített. Backstag csak a felső végén rögzített, alsó vége csigával oldható. Mozgókötelek körszövött és pászmás kötelek, melyek anyaga puha műanyag (poliamid) vagy pászmás drótkötél. 356

SZERELVÉNYEK: Állókötélzeti szerelvények: Sodronyok; 1x19-es, 7x19-es. Spannerek, terminálok, szívek, niplik Seklik MOZGÓKÖTÉLZETI SZERELVÉNYEK: Kötelek; (körszövött, sodrott, gumis, kevlar, ólmos, stb. Csigák, őznik, blokkok.. Bikák, klemmek, excenterek, racsnik. Csörlők. Spinnakerek

A RUDAZAT VERETEI: Árboctalp, topveret, szálingok, baumvégek, spi-veretek. DECKSZERELVÉNYEK: Nyílászárók, sínek, traveller, ventil, lekötőpontok. Kormányveretek, hosszabbítók. Horgonyok, láncok.

1.4. A spinnaker használata Először is be kell kötni a helyes sorrendben. Még cirkálószakaszban el lehet kezdeni előkészíteni a felhúzást, amely részben a spibumm kirakásából és a luvszár kihúzásából áll. Ezután következik a leejtés és maga a felhúzás. A művelet végén érdemes felnézni, hogy valóban sikerült teljes mértékben felhúzni, avagy sem. Az esetek kis részében nem jön csak össze, de ha félszélben lóg a teteje, az biztos, hogy komoly hátrányt jelent, – mivel inkább oldalra fog húzni – és ha a szél is erősen fúj, akkor azt a tíz-húsz centit is nehéz utánahúzni, tehát erre érdemes a kellő időben kellő figyelmet szánni. Bőszelekben a térnyerés az elsődleges szempont, ezért erősödésben megejtjük a hajót és a spinnakert ezzel egyidőben kifele fordítjuk. A spinnakernek úgy kell állnia, hogy az a lehető legjobban fogja fel a szelet – és ehhez sok esetben rá kell kormányozni a hajót a szél irányának megfelelően. Ez igaz hullámtaktika esetében is. Vagyis, amikor a gyorsítás érdekében hullámon felfele élesen vitorlázunk – hogy hajónk felgyorsuljon a kellő mértékben, – akkor a spinnaker is egészen félszeles állást vesz fel, viszont amikor hullámon lefele megindul a hajó, akkor egészen luvba kell húzni A spibummot úgy állítjuk, hogy ha élesebben szeretnénk haladni, akkor felfele húzzuk, és ha tompábban, akkor leeresztjük. Ezeknek a mértéke a szélerőtől is függ. Ha nagyon élesen vitorlázunk, vagyis felemelt spibummal, akkor radikálisan fog csökkenni sebességünk, ezért egy ilyen taktikai döntést nagyon meg kell fontolni meghozatala előtt. Hátszélben ajánlott, hogy a spinnaker luv és lee halfeje egy magasságban álljon. Vagyis a spibumm ennek megfelelően állítandó. Ez természetesen változik a szélerővel is. Gyenge szélben egészen lent van a hátszélvitorla rúdja és ahogyan erősödik, úgy kell emelni azt. De erős szélben ismét elindul kissé lefelé a bumm, melynek célja leginkább a hajó stabilizálása és a vitorla súlypontjának hátrébb-lejjebb helyezése. Ezzel egyidőben a vitorlát lehet kissé szétfeszíteni is – luv és lee szár behúzása, – ezzel is növelve a stabilitást, mely csak kis veszteséget jelenet sebességben a biztonság javára.

357

1.5. Kötélfajták A vitorlássport manapság egyre inkább műanyag köteleket használ. Anyaguk lehet poliamid, poliészter, polipropilén. A perlon kötelek nyúlékonyak, szakítószilárdságuk a Kevlar után a legjobb, vizet nem vesznek fel, nem korhadnak, de érzékenyek a nap sugárzására, az oldószerekre. Hidegebb időben kevésbé képlékenyek. A poliamid kötelek ver kötelek. Tulajdonságaik következtében elsősorban horgonykötélként, vontatókötélként, kikötőkötélként használatosak. Visszafonásra alkalmasak. Az elemi szál koptató dörzsölésre érzékeny. A terilén kötelek kevésbé nyúlékonyak, szakítószilárdságuk kisebb, a koptatásra a napsugárzásra és az oldószerekre kevésbé érzékenyek. A piliészter köteleket verik, illetve szövik, felsúzó és behúzókötélnek ideális. A polipropilén kötelek előnye, hogy a víz felszínén maradnak. Felhasználási területük dobókötél, pilotkötél. Műanyag kötelek végét célszerű összeolvasztani, ezzel fixáljuk . A kevlar a legnagyobb szilárdságú, a legkisebb nyúlású kötél. Készítésekor nem vert kötelet gyártanak, hanem belőle, hanem az elemi szálakat kötegekbe fogva szőtt poliészter huzattal védik. Felhúzó és behúzóköteleknek alkalmas, különböző kötélfogókkal kell megfogását biztosítani.

KÖTELEK TÁROLÁSA A köteleket mindig jobb kézzel tekerjük ("szedjük") fel, az óramutató járásával megegyező irányba. Ugyanakkor a jobb kezünkkel tegyünk rázó és csavaró mozdulatokat, annak elkerülése érdekében, hogy (pl. a kemény kötél) 8-as alakba csavarodjon. Ha bal kezesek vagyunk, akkor az óramutató járásának ellentétesen tekerjük fel a kötelet. A kötelek rendezésének több módja is van, melyek közül néhányat az alábbiakban bemutatunk

358

HAJÓZÁSI SZABÁLYZAT A Szabályzat alkalmazási köre a belföldön, valamint a Duna teljes szakaszán és – amennyiben erről nemzetközi szerződés rendelkezik – a Duna és a Tisza mellékfolyóinak külföldi szakaszain magyar lobogó alatt közlekedő, illetve üzemeltetett úszó létesítményekre, továbbá a Magyar Köztársaság területén idegen lobogó alatt közlekedő, illetve üzemeltetett úszó létesítményekre terjed ki.

I. RÉSZ ÁLTALÁNOS BELVÍZI HAJÓZÁSI SZABÁLYOK 1. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Fogalom-meghatározások hajó – belvízi hajó, beleértve a kishajót és kompot, továbbá az úszó munkagépet és a tengeri hajót; géphajó – saját gépi berendezéssel hajtott hajó; vitorlás hajó – vitorlával haladó hajó (a vitorlával haladó és egyidejűleg saját gépi hajtóberendezését is használó hajót géphajónak kell tekinteni); kishajó – az a hajó, amelynek hajótesten mért hossza 20 m-t nem éri el, kivéve – a kishajónak nem tekinthető hajók vontatására, tolására vagy mellévett alakzatban továbbítására épített vagy felszerelt hajót, – azt a hajót, amelyen 12 főnél több utas szállítását engedélyezték, továbbá – a kompot; úszó munkagép – gépi berendezéssel ellátott, vízi úton és egyéb vízen, illetve kikötőben való munkavégzésre szolgáló úszó létesítmény (pl. szívókotró, vedersoros kotró, elevátor, cölöpverő, úszódaru); úszómű – helyváltoztatásra általában nem szolgáló úszó létesítmény (pl. fürdőhajó, úszódokk, kikötőponton, csónakház); úszóanyagok köteléke – tutaj, továbbá helyváltoztatásra szolgáló és hajónak, illetve úszóműnek nem tekinthető egyéb létesítmény, kötelék vagy eszköz; komp – vízi úton való átkelésre szolgáló olyan hajó, amelyet az illetékes hatóság kompnak minősített; tolt bárka – tolva történő továbbításra tervezett vagy erre külön felszerelt hajó; hajón szállítható bárka – a tengeri hajó fedélzetén való szállításra és belvízi hajózásra szolgáló tolt bárka; kötelék – a vontatott vagy tolt kötelék, továbbá mellévett alakzat; vontatott kötelék – az egy vagy több hajóból, úszóműből vagy úszóanyagok kötelékéből összeállított, egy vagy több géphajó által vontatott kötelék. Az utóbbiak a kötelék részét képezik;

389

tolt kötelék – olyan merev kötelék, amelyben található hajók közül legalább egy a köteléket továbbító géphajó (tolóhajó) előtt helyezkedik el; mellévett alakzat – olyan egymáshoz oldalukkal csatolt hajókból álló merev kötelék, amelyek közül egyik sem helyezkedik el az alakzatot továbbító géphajó előtt; veszteglő – az a hajó, úszóanyagok köteléke vagy úszómű, amely közvetlenül vagy közvetve horgonyon vagy a parthoz kikötve áll; menetben levő – az a hajó, úszóanyagok köteléke vagy úszómű, amely nem áll közvetlenül vagy közvetve horgonyon vagy a parthoz kikötve, illetve nincs zátonyon fennakadva. A menetben levő hajó, úszóanyagok köteléke vagy az úszómű tekintetében a „megáll” kifejezés, a parthoz viszonyított megállást jelenti; halászattal foglalkozó hajó – bármely műveletképességét korlátozó - kerítőhálóval, horogsorral, vonóhálóval vagy egyéb - halászeszközzel halászó hajó; kivéve az olyan hajót, amelyet a vontatott horogsor vagy egyéb halászeszköz műveletképességében nem akadályoz; fehér fény, vörös fény, zöld fény, sárga fény, kék fény – olyan fény, amelynek színe megfelel az e Szabályzat I-4. mellékletében foglalt előírásoknak; erős fény, közepesen erős fény, szokásos fény – az olyan fény, amelynek fényerőssége megfelel a Szabályzat I-5. mellékletében foglalt előírásoknak; villogó fény – percenként 50-60-szor ritmikusan felvillanó fény; rövid hang – kb. 1 másodperc időtartamú hang, hosszú hang – kb. 4 másodperc időtartamú hang, a két egymást követő hang közötti időtartam kb. 1 másodperc; nagyon rövid hangok sorozata – a legalább hat, egyenként 1/4 másodperc időtartamú, kb. 1/4 másodperc időtartamú szünettel elválasztott hangból álló sorozat harangkongatás – egy kettős harangütés; háromtónusú hangjelzés – három, egymást követő, különböző magasságú, összesen kb. 2 másodperc időtartamú, háromszor ismétlődő jelzés. A hangok frekvenciájának 165-297 Hz tartományban kell lennie, a legmagasabb és a legalacsonyabb hang közötti különbségnek pedig legalább két egész hangközt kell kitennie. Minden három hangból álló sorozatnak a legmélyebb hangon kell kezdődnie és a legmagasabb hangon kell befejeződnie; éjszaka – a napnyugta és a napkelte közötti időszak; nappal – a napkelte és a napnyugta közötti időszak; biztonságos sebesség – olyan sebesség, amelynél a hajó, kötelék vagy mellévett alakzat vezetője az adott körülmények és viszonyok között kellően és hatékonyan intézkedhet, a szükséges távolságon belüli megállással az összeütközést elkerülheti; korlátozott látási viszonyok – a köd, homály, hóesés, zápor vagy egyéb ok által korlátozott láthatóság; hajóút – a vízi útnak az adott vízállásnál hajózásra használt és jelzésekkel kitűzött része; kimerült állapot – nem kielégítő pihenés vagy betegség miatt fellépő, a magatartási normától való eltérésben és a reakcióidő növekedésében megnyilvánuló állapot; bódult állapot – alkohol, kábítószer, illetve gyógyszer vagy más hasonló anyag fogyasztásának következtében fellépő és laboratóriumi vizsgálatokkal vagy a klinikai tünetek alapján külön jogszabályban meghatározottak szerint megállapítandó állapot; motoros vízi sporteszköz – olyan kishajó, amely saját gépi hajtással rendelkezik, alkalmas egy vagy több személlyel közlekedni és vízen siklásra, sportolásra szolgál (pl. waterbob, waterscooter, jetbike, jetski stb.).

390

A hajó vezetője 1. A hajót, illetve úszóanyagok kötelékét, – A hajó és az úszóanyagok kötelékét. – A hajónak és az úszóanyagok kötelékének – kivéve a tolt kötelékben levő hajót, de beleértve a tolt köteléket továbbító tolóhajót Az ehhez szükséges képesítéssel rendelkező személynek kell vezetnie. Ez a személy a továbbiakban: a hajó vezetője. 2. A köteléket az ehhez szükséges képesítéssel rendelkező vezetőnek kell vezetnie. A vezető személyének meghatározása az alábbiak szerint történik: a) ha a kötelékben csak egy géphajó van, a kötelék vezetője a géphajó vezetője; b) ha a vontatott kötelék élén két vagy több géphajó nyomdokvonalban halad, a kötelék vezetője az elöl haladó géphajó vezetője; c) ha a vontatott kötelék élén két vagy több géphajó nem nyomdokvonalban halad és közülük az egyik biztosítja az egész kötelék kormányzását, a kötelék vezetője az egész kötelék kormányzását biztosító géphajónak a vezetője; d) egyéb esetekben a kötelék vagy a mellévett alakzat vezetőjét kellő időben kell meghatározni. 3. A hajó vezetőjének a hajózás ideje alatt a hajón, továbbá az úszó munkagép vezetőjének a munkavégzés ideje alatt is az úszó munkagépen kell tartózkodnia. 4. A hajón, a kötelékben vagy az úszóanyagok kötelékén az e Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartásáért a vezető felel. A kötelékben levő vontatott hajók vezetői kötelesek a kötelék vezetőjének utasításait végrehajtani, azonban ilyen utasítások nélkül is meg kell tenniük hajóik biztonságos vezetése érdekében a körülmények által megkívánt valamennyi szükséges intézkedést. Ugyanezek az előírások vonatkoznak a mellévett alakzat hajóinak azokra a vezetőire, akik a mellévett alakzatnak nem vezetői. 5. Minden úszóművet erre kiképzett személy felügyelete alatt kell tartani. Ez a személy felel a Szabályzat rendelkezéseinek az adott úszóművön történő megtartásáért. 6. A hajó vezetése közben a vezető kimerült vagy bódult állapotban nem lehet. A személyzet és a hajón tartózkodó más személyek kötelezettségei 1. A személyzet tagjai kötelesek végrehajtani a hajó vezetőjének - hatáskörében adott utasításait, elő kell segíteniük a Szabályzat és más vonatkozó rendelkezések megtartását. 2. A hajón tartózkodó minden más személy is köteles végrehajtani a hajó vezetőjének a hajózás biztonsága vagy a hajó rendjének fenntartása érdekében adott utasításait. 3. A személyzet tagjai és a hajón tartózkodó más olyan személyek, akik ideiglenesen maguk határozzák meg a hajó menetirányát és sebességét, az e Szabályzat előírásainak megtartásáért ugyancsak felelősséget viselnek. 4. A személyzet szolgálatban lévő tagjai, továbbá a hajón tartózkodó más, a hajó vezetésében ideiglenesen részt vevő személyek, kimerült vagy bódult állapotban nem lehetnek. Kötelező gondosság 1. A hajó vezetőjének a Szabályzat külön rendelkezése hiányában is meg kell tenniük a kötelező gondosságból és a bevált szakmai gyakorlatból fakadó valamennyi óvó intézkedést, hogy elkerülje különösen: – az emberéletet fenyegető veszélyt, – a hajókban vagy úszóanyagok kötelékeiben, partban és a hajóútban vagy annak közvetlen közelében levő bármilyen műtárgyban, illetve berendezésben okozott kárt, – a hajózási akadályok előidézését; – lehetőség szerint a környezet szennyezését.

391

2. A fenti rendelkezések arra a személyre is vonatkoznak, akire az úszómű felügyeletét bízták. A hajó vezetése rendkívüli körülmények között A hajó vezetője a közvetlenül fenyegető veszély elhárítása érdekében köteles minden – a körülmények által megkövetelt – intézkedést megtenni még akkor is, ha emiatt az e Szabályzatban foglaltaktól el kell térnie. A vízi út használata A hajó, kötelék és úszóanyagok köteléke hosszának, szélességének, tetőpont (fixpont) magasságának, merülésének és sebességének meg kell felelnie a vízi út és a műtárgyak műszaki jellemzőinek. Legnagyobb terhelés, megengedett utaslétszám 1. A hajót nem szabad úgy terhelni, hogy a merülésvonal a merülési jel alsó éle felett legyen. 2. A rakomány elhelyezése nem veszélyeztetheti a hajó stabilitását és nem zavarhatja a kilátást a kormányállásból. A menetben lévő hajó, illetve kötelék rakománya a hajó, illetve a kötelék előtt a közvetlen vagy közvetett kilátást 350 méternél kisebbre nem korlátozhatja. 3. A személyhajón az utasok száma nem haladhatja meg az illetékes hatóság által engedélyezett létszámot. 4. Ezen túlmenően a konténereket szállító hajó stabilitását indulás előtt ellenőrizni kell, ha: a) a hajó szélessége 9,5 m-t nem éri el és a konténereket egynél több szintben rakták; b) a hajó szélessége 9,5 m vagy azt meghaladja, és a konténereket kettőnél több szintben rakták; c) a hajó szélessége 11 m vagy azt meghaladja, és a konténereket háromnál több szintben vagy keresztirányban több mint hármasával rakták; d) a hajó szélessége 15 m vagy azt meghaladja és a konténereket háromnál több szintben rakták A hajó szerkezete, felszerelése és személyzete 1. A hajó és az úszóanyagok köteléke szerkezetének és felszerelésének biztosítania kell a rajtuk tartózkodó személyek és a hajózás biztonságát, továbbá a Szabályzatban foglalt követelmények megtartását. 2. A hajónak és az úszóanyagok kötelékének - kivéve a tolt kötelékben levő hajót, de beleértve a tolt köteléket továbbító tolóhajót - a hajón tartózkodó személyek, valamint a hajózás biztonságához elegendő számú és képesített személyzettel kell rendelkeznie. A gép nélküli, egymás mellé csatolt hajókon és a merev csatolásban vontatott hajókon a személyzettől el lehet tekinteni, ha az egymás mellé csatolt vagy mereven csatolt kötelék elegendő számú és képesített személyzettel rendelkezik a hajón tartózkodó személyek, továbbá a hajózás biztonságához. A hajó vezetése 1. Menetben lévő hajón a kormányrudat, illetve kormánykereket legalább egy 16 éves kort betöltött képesített személynek kell kezelnie. 2. A hajó vezetéséhez a kormányos részére biztosítani kell, hogy a kormányállásba érkező vagy onnan kiinduló minden információt és parancsot megkaphasson, illetve továbbadhasson. Ehhez elegendően széles sávban közvetlen kilátással kell rendelkeznie valamennyi irányba, és számára a hangjelzéseknek hallhatóaknak kell lenniük. Ha a

392

megfelelő közvetlen kilátás nem valósítható meg, a kormányos számára biztosítani kell éles és torzításmentes, kellő látómezejű optikai berendezés használatának lehetőségét. 3. Rendkívüli körülmények esetén a hajó vezetőjének tájékoztatására a hajón külön figyelőállást vagy hangjelzés vételére szolgáló állást kell létesíteni. Hajóokmányok 1. A hajónak – a tengeri hajó kivételével – a következő okmányokkal kell rendelkeznie: a) hajóbizonyítvány; b) köbözési bizonyítvány (csak az áruszállításra szolgáló hajó részére); c) személyzeti jegyzék (kivéve azt a hajót, amelyiken nincs személyzet); d) hajónapló (csak a géphajók részére), továbbá a nemzetközi szerződések, illetve megállapodások alapján megkövetelt, hajózásra vonatkozó egyéb okmányok. 2. A kishajónak a fenti bekezdéstől eltérően nem kötelező a b) és d) pontokban foglalt okmányokkal rendelkeznie, továbbá nem szükséges a kedvtelési célú kishajón a c) pontban foglalt okmány, az a) pont szerinti okmányt pedig a hajózásra jogosító nemzeti okmány helyettesítheti. 3. Az úszóanyagok kötelékének hajózásra jogosító nemzeti okmánnyal kell rendelkeznie. 4. A Szabályzat, illetve más vonatkozó előírások alapján a hajón tartandó okmányokat az illetékes hatóságok képviselőinek felszólítására be kell mutatni. 5. Azon a tolt bárkán, amelyet az alábbi adatokat tartalmazó fémtáblával láttak el, nem kötelező a hajón tartani a hajóbizonyítványt és a köbözési bizonyítványt: Lajstromozási szám: ……………………………………………………………………..... Hajóbizonyítvány száma: ……………………………………………………………..…... Illetékes hatóság: ………………………………………………………………………...... Érvényes: .........................................................................................................................-ig Ezeket az adatokat jól olvashatóan kell begravírozni vagy beütni a táblába úgy, hogy a betűk és a számok magassága legalább 6 mm legyen. A fémtábla szélessége legalább 60 mm, hosszúsága legalább 120 mm legyen, azt a bárka jobb oldalán a far közelében, jól látható helyen, szilárdan kell rögzíteni. A fémtáblán feltüntetett és a bárka hajóbizonyítványában levő adatok azonosságát az illetékes hatóság a táblába beütött bélyegével igazolja. A hajóbizonyítványt és a köbözési bizonyítványt a bárka tulajdonosánál kell őrizni. Hajózási szabályzatok A Szabályzat, továbbá a vízi út adott szakaszán hatályos helyi szabályzat és a Különleges átmeneti rendelkezések egy-egy példányának – a kishajó és a személyzet nélküli hajó kivételével – valamennyi hajón rendelkezésre kell állnia. Veszélyt jelentő tárgy a hajón, tárgy elvesztése, akadály 1. Tilos a hajó és az úszóanyagok köteléke oldalán túlnyúló olyan tárgy elhelyezése, amely más hajó, úszóanyagok köteléke, úszómű és a vízi úton vagy annak közvetlen közelében lévő létesítmény számára veszélyt jelenthet. 2. A horgony felhúzott állapotban nem nyúlhat a hajó fenéksíkja, gerincvonala vagy az úszóanyagok kötelékének alsó síkja alá. 3. Ha a hajó vagy úszóanyagok köteléke olyan tárgyat veszít el, amely a hajózás számára akadályt vagy veszélyt jelenthet, a hajó vezetőjének haladéktalanul értesítenie kell a legközelebbi illetékes hatóságot, a lehető legpontosabban megjelölve a tárgy elvesztésének helyét, köteles továbbá lehetőség szerint ezt a helyet megjelölni.

393

4. Ha a hajó a vízi utat elzáró ismeretlen akadályt észlel, vezetőjének ezt haladéktalanul be kell jelentenie a legközelebbi illetékes hatóságnál, a lehető legpontosabban megjelölve az akadály észlelésének helyét. A vízi út jeleinek védelme 1. Tilos a vízi út jeleit (pl. táblát, úszótalpat, úszót, bóját) hajó vagy úszóanyagok köteléke kikötésére, illetve műveletezésre igénybe venni, e jeleket megrongálni, vagy rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná tenni. 2. Ha a hajó vagy úszóanyagok köteléke a vízi út jelzőrendszerének részét képező tárgyat, illetve berendezést elmozdított vagy megrongált, a hajó vezetője köteles erről a legközelebbi illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni. 3. A hajó vezetője köteles haladéktalanul bejelenteni a legközelebbi illetékes hatóságnál a jelzőberendezéseket érintő minden eseményt vagy rendellenességet (pl. nem világító fényjelzés, úszójel elmozdulása, jel sérülése). Műtárgy megrongálása Ha a hajó vagy úszóanyagok köteléke műtárgyat (pl. zsilip, híd) rongál meg, vezetője köteles erről a legközelebbi illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni. A vízi útba dobás tilalma 1. Tilos a vízi útba dobni, ejteni, önteni vagy folyatni olyan tárgyat, illetve anyagot, amely a hajózás, illetőleg a vízi út egyéb használói számára akadályt vagy veszélyt jelenthet. 2. Különösen tilos bármely formában a vízi útba dobni, önteni vagy folyatni olajat és olajhulladékot, illetve ezek vízzel képzett elegyét. 3. Az 1. vagy a 2. pontban említett anyag véletlen kidobásakor vagy kidobásának veszélye esetén a hajó vezetője köteles haladéktalanul értesíteni a legközelebbi illetékes hatóságot és a lehető legpontosabban megjelölni a kidobás jellegét és helyét. Mentés és segítségnyújtás 1. A hajón tartózkodó személyek biztonságát fenyegető balesetnél a hajó vezetőjének minden rendelkezésére álló eszközt fel kell használnia e személyek mentése érdekében. 2. Az emberéletet veszélyeztető vagy a hajóút elzárásának veszélyével fenyegető balesetet szenvedett hajó vagy úszóanyagok köteléke közelében tartózkodó minden hajó vezetője köteles a saját hajójának biztonsága által megengedett mértékben haladéktalanul segítséget nyújtani. Fennakadt vagy elsüllyedt hajó 1. A fennakadt vagy elsüllyedt hajó, illetve a fennakadt vagy szétszakadt úszóanyagok köteléke vezetőjének az eseményről a legrövidebb időn belül értesítenie kell a legközelebbi illetékes hatóságot. A fennakadt vagy elsüllyedt hajó vezetője vagy a személyzetének egy tagja köteles mindaddig a hajón vagy a káreset helyének közelében maradni, amíg az illetékes hatóságok engedélyt nem adnak a helyszín elhagyására. 2. Ha a hajó, illetve az úszóanyagok köteléke a hajóútban vagy annak közelében akadt fenn zátonyon vagy süllyedt el, a fennakadt hajó vagy úszóanyagok kötelékének vezetője köteles – kivéve, ha erre nyilvánvalóan nincs szükség – a legrövidebb időn belül a 3.27 és 3.41 cikkben foglalt jelzések elhelyezésének kötelezettsége mellett, a legmegfelelőbb helyeken és a baleset helyétől kellő távolságban figyelmeztetni a közeledő hajókat és az úszóanyagok kötelékeit, hogy azok a szükséges intézkedéseket kellő időben megtehessék.

394

ezért az orrvitorlát csak fordulás után engedjük el, s így az a másik oldalról szelet kaphat, ami a könnyed fordulást elősegíti.

Hajózási szótár Beiboot Az azonos nevű angol admirálisról (1774-1857) nevezték el azt a tapasztalati skálát, melyet a hajósok ma is használnak. 0-12 egységig terjedő szélerősségre készült.

Nagyobb hajókhoz tartozó egypárevezős csónak, befogadó képessége 1-3 személy.

Bika

Fából, műanyagból, acélból, színesfém-ötvözetből készített alkatrész, amelyre a különböző feladatokat ellátó köteleket nyolcas alakban kötik.

Cunninghamfeszítő

A vitorlák első élének feszítésével a vitorla öblösségének helyét szabályozó szerkezet (nevét feltalálójáról Briggs Cunninghamról kapta).

Bilge

A hajópadló és a tőkesúly közötti tér.

Achterliek

A nagyvitorlás hátsó éle.

Borda

A hajótest keresztirányú eleme. Anyaga lehet: fa, fém, műanyag.

Achterstag

Hátramerevítő, az árboccsúcsot a hajó végén rögzítő állókötél. Hossza az árboc helyzetének és görbületének változtatása érdekében különféle feszítőszerkezettel állítható. Az árbocot előredöntő erőket veszi fel.

Brise

Könnyűszél, jellemzője a vízfelület könnyű hullámzása.

Bugspriet

Orrfa, a régi hajókon a hajó orrán előrenyúló rúd.

Cirkálás

Akadály

Minden tárgy, beleértve a mozgásban levő vízi járművet is (lásd versenyszabályok).

Alba

A nagyvitorlarúd (bum) helyzetét függőleges irányban állító szerkezet, amely egyben a nagyvitorla alakjának (felületének) szabályozására is szolgál.

A modern vitorlás hajók is legfeljebb 30°-ig képesek szél ellen haladni, így ha a cél felől fúj a szél, a cél közvetlenül nem érhető el, csak cirkálással, mégpedig jobbra-balra, fűrészfogszerű irányváltoztatásokkal. A hajó akkor cirkál, ha a szél felé halad, és a szél a menetiránnyal hozzávetőlegesen legfeljebb 40°-os szöget zár be.

Clamcleat

Szorító kötélfogó.

A kötélvégek használat közbeni szétrojtosodását akadályozza meg. Néhány cm hosszúságban vékony zsineget csavarunk egymás mellé, majd átkötjük. Az így biztosított kötélvég tartósabb, különösen akkor, ha lelakkozzuk.

Cocpit

A hajónak az a nyitott része, amelyben a személyzet tartózkodik. Uszonyos hajókon nyitottabb, tőkesúlyos vitorlásokon zártabb.

Code

Nemzetközi tengeri hírközlési mód. Minden betűnek és számnak külön színes lobogója van.

Backbord

A hajó menetirány szerinti bal oldala. Backbordon vitorlázva a hajó jobb oldalról kap szelet (jobbcsapás).

Csapás

A hajók haladási iránya. Megkülönböztetünk jobbcsapást és balcsapást.

Backstag

Nagyobb hajókon használják; az árbocot a hajó két oldalán hátrafeszítő állókötélzet. A hajó szél felőli (luv) oldalán elhelyezkedő backstag megfeszített állapotban, a szél alatti (lee) oldalon levő pedig laza, elengedett állapotban használatos. Az árbocmerevítés mellett a vorstag feszítését is szolgálja.

Csiga

Kötélfordítóként, vagy többedmagával áttételi szerelvényként használt, tengelyre szerelt, körbe forgó, kötélterelő burkolattal vagy gyűrűvel ellátott fa, fém, újabban műanyag kerék.

Csomó

A hajó sebességét csomóval mérik. Egy csomó óránként 1 tengeri mérföld, vagyis 1852 méter.

Csákja

Hosszú farúdra szerelt kampós végű öntvény, mentés, kikötés közben használják.

Csörlő

A hajóra vagy tartozékaira szerelt kilincsműves, áttételes szerkezet. A kötelek könnyebb kezelését teszi lehetővé. Méretét a vitorla nagyságához igazodva, gyári táblázatokból lehet kiválasztani.

Deck

A hajótestet borító lemez vagy léc, amelyet natúr állapotban, vászon, vagy újabban műanyag borítással készítenek, festéssel tömítik.

Deckbalken

Fedélzeti borda.

Denevér

A vitorlák hátsó élét íveltre szabják, a vitorlacsúcstól a hátsó sarokig húzódó egyenesen kívül eső vitorlafelületet nevezzük denevérnek. Megfelelő alakját vitorlalécekkel biztosítják.

Dingi

Az uszonyos hajó angol neve. A balatoni dingi teljesen nyitott klinker építésű vitorlafelülete 8 négyzetméter. Csak néhány egység van már belőle Magyarországon.

Beaufort-skála

Babázás

Balcsapás

A hajó menetirány szerinti jobb oldala. Steuerbordon vitorlázva a vitorlák bal oldalról kapnak szelet (balcsapás).

Ballaszt

Fenéksúly, tőkesúlyos hajókon a hajó alsó részén elhelyezett ólom, vas, vasbeton nehezék. Előírás, hogy csak rögzített súlyt szabad használni.

Ballon

A nagyobb orrvitorlák: raum, kreutz, spinnaker neve.

Barberhauler

Az orrvitorla behúzókötelén futó csigához kötött kötél, amelynek segítségével a dűznit szabályozzák.

Baum

Az árbocra szerelt rudazat, anyaga fa, vagy ötvözött fém, általában alumínium. A nagyvitorla alsó élét vezeti az erre kiképzett résben.

Baumgabel

Ágas, a nagyobb hajók nagyvitorlafájának (bum) alátámasztására szolgáló összecsukható favilla.

Beggelés

Irányba fordítás. Beggeléskor az orrvitorla hátsó sarkát kézbe fogjuk és a felveendő menetiránnyal ellentétes irányban kinyomjuk úgy, hogy az szelet fogjon. Az orrvitorlára eső szélnyomás következtében a hajó lassan a kívánt irányba fordul. Nagyobb hajó erős szélben nehezen fordul meg, 551

552

Dirck

Kötél, amellyel a vitorlarudat (bum) az árboc csúcsa felé lehet húzni. A vitorlával felszerelt hajókon felhúzott állapotban megakadályozza, hogy a vitorla szelet fogjon.

Dobókörte

Gömbölyű fa vagy kötélből készült kolonc, melynek végére kötelet erősítenek. A dobókörte súlyával a kötelet elrepíthetjük.

Drifter

A legnagyobb méretű orrvitorla, melyet a könnyű kötéllel kezelnek. Szuperkönnyű (35-65 g/m2) anyagból készül. Elsősorban versenycélokra, 0-2 szélerősségben használják.

Dörzsléc

A fedélzet és a hajóoldal találkozásánál, szélre csavarozott, legömbölyített peremléc.

Génua

A szélerősségtől függően több méretben, többféle öblösséggel varrt orrvitorla. A legnagyobbak 130-220 g/m2-es anyagból készülnek, 3--4 Beaufort szélerősségig használják. Alakjuk az első és hátsó élbe varrt trimmzsinórokkal menet közben szabályozható.

Habléc

10-15 mm magas léc, amely a fedélzetre feljutó vizet felfogja, és a munkatér előtt elvezeti.

Hajótest

Több változata van, a nyitott típusokat jolléknak, a zártakat tőkesúlyos hajóknak nevezzük.

Hajótükör

A vitorlás farrészén a hajótestet lezáró felület.

Halfej

A nagyvitorla felső csúcsán jobbról, balról felvarrt fém vagy műanyag lemez, amely egyrészt védi a vitorlát, másrészt a nagyvitorla felhúzó kötelét az erre kiképzett nyílásába szereljük egy félszem (sekli) segítségével. A halfejhez van rögzítve a nagyvitorla élkötelének felső vége is. A hajó kikötésekor, rögzítésekor használt szerkezet. Formája, nagysága, tömege a legkülönbözőbb lehet. Anyaga : kovácsolt- vagy öntöttacél. Méreteit hatósági előírások határozzák meg.

Dűzni

Az orr- és nagyvitorla közötti rés, melyben a levegő áramlása felgyorsul, elősegíti a nagyvitorla "húzását".

Ejtés

A hajó menetirányának megváltoztatása, ha a széltől lefelé (szél alá, leebe) kormányozzuk.

Fall

A megfelelő elnevezésű vitorla felszerelésére és leeresztésére szolgáló drót-, vagy műanyag kötél, amely az árbocra(-ba) szerelt fordító csigákra vezetve és lekötve, a vitorlákat a helyükön is tartja.

Horgony

Felmenetel

A hajó irányának szél felé (luvba) fordítása.

Hosszbordás palánkozás

Fenékmerevítő

A hajótest része.

Fenékventill

Olyan szerkezet, amely a hajóban felgyülemlett vizet az áramlástani törvényszerűségek alapján a hajóból eltávolítja. Lobogódísz, csak ünnepélyes alkalmakkor használatos. Speciális orrvitorla, csak régebbi vitorlázatú hajókon használják. A vorstag és az árboccsúcs közé felhúzott vitorla, amely a normál orrvitorla felett van.

Fock

Fockroller

Freibord

Gyűjtőnév. Minden két vitorlával felszerelt hajón megtalálható. Különböző nagyságú lehet (I, II, III, amelyek közül a III. a legkisebb méretű). Ilyenek a drifter, flieger, génua, reacher és a viharfock. Orrvitorla besodró, általában a kokpitból kezelhető beforgató szerkezet, amely az előmerevítőhöz alul-felül csapágyazottan csatlakozik és az orrvitorla vorstagra történő feltekerését végzi. Kikötéskor, illetve hátszélszakaszban használják, amikor is az orrvitorla gyorsan üzemen kívül helyezhető. Szabad oldalmagasság. A hajó vízvonala és a fedélzet legmagasabb pontja közötti távolság.

Fuchsloch (hsz.) A nagyhajók első részében a kajüttől elválasztott tér neve. Fuxolás

Összefonás, két kötél erős és tartós összekötése.

Félszél

Ha a látszólagos szél a menetiránnyal kb. 45°-os szöget zár be.

Gross

Nagyvitorla, az árboc és a bum (vitorlarúd) hornyába vezetett, általában háromszög alakú vitorla. Rendeltetésétől és a hajó tömegétől függően 160450 g/m2-es maximálisan 90 cm-es széles anyagból szabják és speciális varrógéppel varrják.

553

Palánkozási eljárás. A palánkokat az illesztések felett végigfutó hosszbordák kötik egymáshoz. A keresztirányú szilárdságot a nagyobb távolságra beépített keretbordák biztosítják. Háromnegyedszél (raum) Ha a látszólagos szél iránya 45°-nál nagyobb. Hátszél

A hajó hossztengelyével párhuzamosan futó szél.

Jobbcsapás

Backbordon vitorlázva a hajó a menetirány szerinti jobb oldaláról kap szelet.

Jolle

A vitorlások legegyszerűbb, különféle méretű nyitott változatai. Jellegzetessége, hogy az árboc és a hajó hossztengelyének síkjában uszony (svert) engedhető a vízbe.

Jumpstag

Magasabb árbocú hajókon az árboccsúcsot külön merevítik. Általában az első szálingig lefutó drótkötelet a csúcsmerevítő támasztja.

Kajüt

A nagyobb vitorlások hajófülkéjét nevezik kajütnek. Nagysága a hajók méreteitől függ, amelyet egyes versenyosztályokban előírnak.

Karabiner

Kötelek, alkatrészek összerősítésére használják. Ovális alakú, egyik oldala nyitható és rugó segítségével önműködően zárul. Könnyen kezelhető.

Karweel-palánkozás Palánkozási eljárás, ahol az egyes palánkelemek egymás vonalát követve haladnak, ragasztott kivitelben is készítik. A rétegelt és formára ragasztott lemezhajók a diagonál karweel eljárás szerint készülnek, ebben az esetben a héj egyes rétegeit egymásra ragasztott szeletekből készítik. Katamarán

Kéttestű hajó, általában két azonos hosszúságú hajótesttel készül. Előnye a nagyobb stabilitás.

554

Az Europai Meteorológai Szolgálat tulajdonosai hozzájárulásával jelentjük meg a „Léglexikon”-t melyet ezúton is köszönünk Pártai Luciának és Aigner Szilárdnak. Honlapjuk ahol még sok érdekességet találhatnak a következő: www.eumet.hu

Léglexikon

Az EWS

A felhő: parányi vízcseppeknek vagy jégrészecskéknek, vagy ezek együttesének látható

Cégünk -különböző neveken- 15 éve működik, 1990-óta dolgozik a meteorológiai szakmában, kizárólag magántőkével. Kezdetben családi mikro-vállalkozás volt. Ma már 15-20 családnak ad megélhetést, a legkülönfélébb korosztályban. Munkánk döntően nagy részben rövid- és középtávú (0-12 napos) folyamatosan frissülő időjárás-előrejelzések készítéséből áll, kiemelt figyelmet fordítva az élet- és vagyonbiztonságra. Emellett többek között légkörfizikai szakértői, oktatói, tanácsadói feladatokat, tudományos ismeretterjesztést is folytatunk. Kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerünk segítségével napjainkban már Európa számos más országán kívül tengerentúli együttműködéseink is gyarapodnak. Hazai rendszeres megrendelőink száma jelenleg 50-60.

A felhők osztályozása (I.): magasságuk, alakjuk, anyaguk szerint is osztályozhatók a

A tulajdonosok: Pártai Lucia: Meteorológus és matematikus diplomás. Az Országos Meteorológiai Szolgálat volt tudományos főmunkatársa, a Fejlesztési Osztály munkatársa, a Magyar Rádió műsorvezetője, az MTV tudományos műsorainak műsorvezetője. Jelenleg az ORFK meteorológus szakértője, a Nap TV meteorológusa és a European Weather Service igazgatója.

Aigner Szilárd: Meteorológus és fizikus diplomás. Korábban az Országos Meteorológiai Szolgálat tudományos főmunkatársa, az Előrejelző Főosztály vezetője, a Világ Meteorológiai Szolgálata, Numerikus Előrejelzési Módszerfejlesztő Tagozat magyar képviselője, a BRFK meteorológus szakértője, az MTV meteorológus nívódíjasa, másfél évig az MTV műsorvezetője. Jelenleg a European Weather Service előrejelző részlegének irányítója. A televíziós meteorológusok közötti népszerűségi verseny ARANYSZARVAS-díjjal kitüntetett győztese.

593

halmaza.

felhők. Magasságuk szerint 4 csoportba sorolhatjuk őket, a magas, a középmagas, az alacsony szintű, valamint a függőlegesen magas felépítésű felhők csoportjába. Ez utóbbiak felhőalapja átlag 500 m magasan található, a tetejük pedig kupolaszerűen tornyosulva átlag 6000 m-ig is felér.

A felhők osztályozása (II.): a felhők magassága és anyaga között szoros a kapcsolat. A magas szintű felhők jégkristályokból állnak, a középszinten megjelenők jégkristályokból és túlhűlt vízcseppekből vegyesen, az alacsonyszintűek – melyek legközelebb vannak a talajfelszínhez – pedig túlnyomóan vízcseppekből. A felhők alakjában három fő forma jellemző: az egyik a réteges jellegű felhő, melynek vízszintes kiterjedése a függőlegeshez képest nagy, a másik a gomolyos jellegű felhő, melynek függőleges kiterjedése a vízszinteshez képest nagy, és a vastag rétegű, amelynek mindkét kiterjedése nagy. A felhő alakja azoktól a fizikai folyamatoktól függ, amelyek létrehozzák.

A felhők osztályozása (III.): a lassú lehűlés rétegfelhőket hoz létre. A hirtelen, gyors lehűlés viszont, – amit a talajtól felhevült levegő gyors feláramlása, vagy erős vízszintes áramlásnak meredek hegyoldalon való felemelkedése, más esetben a hideg levegő betörése vált ki –, gomolyfelhőket hoz létre. A kétféle folyamatnak nem csak látható külső jelei, a felhők mutatnak eltérést, belső tulajdonságaik is eltérőek. Lassú lehűlésnél a relatív nedvesség, illetve a túltelítettség foka kicsi, ezért a cseppek nagyok, de kis számúak. Gyors lehűlésnél a relatív nedvesség nagy, a cseppek kicsik, de számuk nagy.

A felhők osztályozása (IV.): a felhőfajták közül a legmagasabb légrétegben az ún. Cirrusok találhatók. Ezek a felhők mindig jégkristályokból állnak, áttetszők, ha a Napot takarják, azt alig gyengítik. Ha sűrűbb szerkezetűek, a napfényt, holdfényt szétszórják. Magasságuk erősen változik, a mérsékelt szélességeken kb. 10-12 km, a sarkok közelében jóval alacsonyabb, a trópusokon nagyobb. Magas szintű felhő a fonalas szerkezetű cirrus, a Cirrus filosus, a kampóvégű cirrus, a Cirrus uncinus, a sűrű cirrus, vagyis a Cirrus densus, valamint az üllő alakú cirrus, a Cirrus nothus. Mindezek finom, rostos, fonalas szerkezetű, különálló felhők, nincs saját árnyékuk, általában fehérek, gyakran selymes fényűek.

A Hold mozgása: a Hold egy-egy hónap alatt különböző fényváltozatokat mutat, ezek a Naphoz való állása szerint alakulnak. A négy főváltozat, újhold, első negyed, holdtölte (most volt) és utolsó negyed. Ezen fényváltozások pontos szemlélése egyetlen holdkeringés folyamán is világossá teszik, hogy a Hold olyan, mint egy golyó alakú sötét test, amely fényét a Naptól kapja. Míg a Föld a Nap körül egy év alatt, addig a Hold a Föld körül 27,5 nap alatt jár körbe.

A köd: lényegében olyan felhő, mely a talaj közelében képződik és éppen úgy, mint a felhők esetében, a vízgőz kicsapódása okozza. A levegő ugyanis csak bizonyos mennyiségű vízgőzt 594

képes tartalmazni. Minél hidegebb, annál több vízgőz válik láthatóvá. A köd tehát a felszín közelében lebegőparányi vízcseppek látható sokasága, benne a látótávolság mindenképpen kisebb 1 kilométernél.

A légkör szerkezete: a felszín közeli légréteg, ahol az emberi élet fizikai, kémiai feltételei még adottak, a troposzféra. Ez a legalsó réteg nem azonos vastagságú a Földön. Míg a sarkvidéken 9-10 km, addig az Egyenlítő fölött átlagosan 15-18 km. Ebben a légrétegben a hőmérséklet a magassággal csaknem szabályosan - átlagosan 0,65 fokkal -100 méterenként csökken. Tehát amikor síkvidéken, a tengerszint magasságában +10 fokot mérünk, ugyanakkor a Kékestető felé haladva a hőmérséklet 100m-enként 0,65 fokkal csökken. A csúcshoz érkezve mindössze legfeljebb 3,5 fok lesz, és itt a levegő is ritkább.

A légkör: a Földet körülvevő levegőburok. A hatalmas gázburok nem egységes felépítésű. A magasból a felszín felé közeledve a nehézségi erő és a gázok összenyomhatósága miatt egyre sűrűbb, és a különböző szintekben anyagi összetétele sem egyenletes. Ezért a felszínt körülvevő légkörben több egymás felett lévő és különböző tulajdonságú réteget különböztetünk meg. A talajfelszíntől átlagosan 10-15 km magasságig terjedő "életteret", a troposzférát, felette a kb. 80-85 km-ig terjedő középső réteget – ez a sztratoszférát és mezoszférát jelenti – végül a külső légköri réteget. Abszorpciós higrométer: a levegő nedvességének mérésére szolgáló műszer, amely a különböző anyagok nedvszívó képességén alapszik. Több más típusú között léteznek hajszálas nedvességmérők is, amelyek az emberi hajszálnak azon képessége alapján működnek, hogy nedvességváltozás közben megváltoztatják hosszúságukat. Állandó éjszaka, állandó nappal: a téli napforduló idején az északi félteke a lehető legjobban elfordul a Naptól, az Északi Sarkkörön belül fekvő területeken állandó éjszaka van. Ebben az időszakban a déli féltekén a Ráktérítőn álló ember látja a feje fölött a zeniten delelni a Napot. Ezentúl aztán mind szűkebb térre szorul az állandó éjszaka területe, majd március 21-én megint az egész Földön fölkel és lenyugszik a Nap, s mindenütt egyenlő hosszú a nappal az éjszakával. Ezután a nyári napforduló idején a Föld északi féltekéje "fordul" legjobban keringése során a Nap felé, az északi félteke nyarán az Északi Sarkvidéket mindig süti a Nap, akkor ott hónapokig nincs éjszaka.

Aquaplaning: eső, illetve olvadt hó áztatta utakon tapasztalható jelenség. Egy bizonyos sebesség felett a gumiabroncs mintázata már nem képes elvezetni a kerekek alá kerülő vizet. Ilyen helyzetben a vezető úgy érezheti, mintha jégen haladna. Igen balesetveszélyes helyzeteket okozhat.

Assmann-féle aspirált pszichrométer: nedvességmérő. Ennél a mesterségesen keltett légáramlás mind a nedves, mind a száraz hőmérőt szellőzteti. A légáramlást a műszeren egy fémsapkába elhelyezett aspirátor idézi elő, melynek szélkerekeit erős rugójú óramű hajtja. Teljes felhúzás esetén az óramű kb. 12 percig jár, a szélkerekek kb. 14000 forgást végeznek és ezzel kb. 2-3 m/sec sebességű légáramlás jön létre. August-féle pszichrométer: nedvességmérő műszer, mely közös állványon elhelyezett két hőmérőből áll. Közülük az egyiknek a higanygömbjét muszlinburok veszi körül. A muszlinszövedék egy kis víztartó csészébe nyúlik, onnan vizet szív fel, benedvesíti a hőmérő

595

higanygömbjét. Hátránya, hogy a nedves hőmérő párolgása idővel többé-kevésbé telíti a körülötte lévő levegőt, ezáltal a nedves borítás nem tud párologni. Ekkor a nedves hőmérő a kelleténél magasabban áll, azaz a pszichrométeres különbség hibás. A hiba lehetőségét megszünteti egy – a nedves hőmérő környezetében mesterséges légáramlást keltő – ú.n. aspirátor, mely biztosítja a párolgást.

Az állomáshálózat létrejötte: 1854. november 14-én a krími háború során egy hatalmas erejű vihar tombolt. Következménye: megsemmisült a teljes egyesült angol-francia hajóhad. Ebben az időben az akkori hírközlő eszközök már lehetővé tették volna az orkán erejű szél útjáról való tájékoztatást, természetesen, ha akkor lett volna már megfigyelő állomások sorozata. Ennek felismerésekor, a flotta megsemmisülése okán, Le Verrie francia csillagász javaslatot tett III. Napóleon császárnak egy nemzetközi időjárás-megfigyelő hálózat megszervezésére.

Az égbolt színei: a napsugárzás egyenes vonalú, láthatatlan hullámok formájában terjed. Ez a "fehér" fény az elektromágneses spektrum látható részének színeiből létrejövő keverék, melyben ott a vörös, a narancssárga, a sárga, a zöld, a kék, az indigókék, valamint az ibolyaszín. A látható spektrum mindegyik színe különálló hullámhosszon terjed. Az ibolyaszínnek van a legrövidebb, a vörösnek, és a narancssárgának a leghosszabb hullámhossza. Amikor a napsugár eléri a légkört, mindegyik hullámhossz más-más irányba szóródik a porrészecskék, a levegőmolekulák következtében. A legrövidebb hullámok hatékonyabban szóródnak, mint a hosszabbak. Az ibolyaszín, az indigókék, a kék az egész égbolton szóródik. Ennek eredménye: az égbolt kékje.

Az égitestek és a naptár: az égi mozgások vizsgálatának már a legrégebbi időkben is az volt a célja, hogy kényelmes és biztos időmértéket találjanak. A természeti ember az évszakok visszatértével mérte az évet. Közbülső mértékként a Hold mozgásait, fényváltozásait vette alapul. A holdhónap, vagyis a két újhold között eltelő idő közel 29 és fél nap. Ezen régen úgy igyekeztek segíteni, hogy a hónapokat felváltva, 29 és 30 naposnak vették. De a 29 és fél napos periódus a valóságnál háromnegyed órával rövidebb. Ez 3 év alatt 1 napra szaporodik, s akkor az egyik hónapot még 1 nappal hosszabbnak kell venni. Ha holdhónapok szerint számolnánk, akkor a 12 hónapból álló évben csak 354 nap volna, tehát 11 nappal kevesebb. A holdhónapokkal való számítással a kényelmetlenség okán hagytak föl.

Azt már mindenki tudja, hogy a nappalok hossza milyen erősen változik térben is és időben is. Arra viszont gondoltak-e már, hogy vajon mindig északon hosszabb-e a nappal? Bizony nem. Hiszen például február 20-án az ország déli peremén 10 óra 40, az északi peremén pedig csak 10 óra 30 perc a nappal hossza. A tél közepén pedig a különbség 25 perc a dél javára. És az év két napján (a nyári-, illetve a tél napforduló idején) nemcsak Magyarországon belül, hanem elméletileg szerte a Földön egyenlő hosszú (12 óra) a nappal.

Baguio és társai: a helyi szelek egyike a baguio mely a Fülöp-szigeteken a tájfun elnevezése. Ugyancsak helyi szél a belat, mely Arábia délkeleti partjainál a magas fennsíkról a tenger felé fújó szél. Iránya leginkább északnyugati, sebessége nagy, a tengeren a kisebb hajókra veszélyes lehet. Általában december közepétől március közepéig alakul ki és az ilyenkor uralkodó téli monszunnal áll kapcsolatban, mivel ez a partok közelében igen alacsony légnyomást idéz elő. Régről ismert leírások szerint is a napokig tartó viharos szél különösen a Kuria-Muria-szigetek táján veszedelmes.

596

Munkafüzet 1. Hangjelzések 1.1. Mi a jelentése a következő ábráknak:

Második eset 2 hosszú hang és ezt követően 1 rövid hang az előzést végrehajtó hajóról Jelentése: ............................................................................................................................ 2 rövid hang az előzött hajóról Jelentése: ............................................................................................................................ 1 rövid hang az előzött hajóról Jelentése: ............................................................................................................................ 2 rövid hang az előzést végrehajtó hajóról Jelentése: ............................................................................................................................ Az előzés nem lehetséges 5 rövid hang az előzött hajóról Jelentése: ............................................................................................................................ 1 hosszú hang és ezt követően 1 rövid hang Jelentése: ............................................................................................................................

Két rövid hang: .................................................................................................................. Egy rövid hang: .................................................................................................................. Három rövid hang: .............................................................................................................

1 hosszú hang és ezt követően „2 rövid hang Jelentése: ............................................................................................................................ Mit jelez A jelű hajó B jelű hajónak:

Négy rövid hang: ................................................................................................................ Rövid hangok sorozata: ...................................................................................................... Mit jelentenek az alábbi hangjelzések: ..............................................................................

A: ........................................................................................................................................

1.2. Az előzés esetei Első eset 2 hosszú hang és ezt követően 2 rövid hang az előzést végrehajtó hajóról Jelentése: ............................................................................................................................ 1 rövid hang az előzött hajóról Jelentése: ............................................................................................................................ 2 rövid hang az előzött hajóról Jelentése: ............................................................................................................................

A: ........................................................................................................................................ A: ........................................................................................................................................

1 rövid hang az előzést végrehajtó hajóról: Jelentése: ............................................................................................................................

617

618

1.3. A fordulás jelzései

A: ........................................................................................................................................ B: ........................................................................................................................................ A: ........................................................................................................................................

1. ábra jelentése: ................................................................................................................. 2. ábra jelentése: ................................................................................................................. 1.4. A találkozás jelzései Első eset 1 rövid hang a hegymenetben haladó hajóról Jelentése: ............................................................................................................................ 1 rövid hang a völgymenetben haladó hajóról Jelentése: ............................................................................................................................ 2 rövid hang a völgymenetben haladó hajóról Jelentése: ............................................................................................................................

A: ........................................................................................................................................

2 rövid hang a hegymenetben haladó hajóról Jelentése: ............................................................................................................................

B: ........................................................................................................................................ A: ........................................................................................................................................

Második eset 2 rövid hang a hegymenetben haladó hajóról Jelentése: ............................................................................................................................ 2 rövid hang a völgymenetben haladó hajóról Jelentése: ............................................................................................................................ A: ........................................................................................................................................ B: ........................................................................................................................................ A: ........................................................................................................................................

1 rövid hang a völgymenetben haladó hajóról Jelentése: ............................................................................................................................ 1 rövid hang a hegymenetben haladó hajóról Jelentése: ............................................................................................................................ a hajója jobb oldala felől fogok elhaladni A kikötőbe és mellékágakba való behajózás előtti és kihajózás alatti jelzések 3 hosszú hang és ezt követően 1 rövid hang Jelentése: ............................................................................................................................

619

620

www.hajovezetes.hu Tanfolyamaink: Kedvtelési célú vitorlás és motoros hajóvezetõi tanfolyam Hivatásos és szolgálati célú hajóvezetõi tanfolyam Hajózási üzemeltetési vezetõ tanfolyam Vízimentõ tanfolyam Hajóvezetõ B tanfolyam

Telefon: 06-30-261-09-51 e-mail: [email protected] Hajózási ügyek intézése Hajóvizsgáztatás Hajózási üzemeltetõi feladatok ellátása Hajós esküvõk szervezése Hajós városnézések

www.hajovezetes.hu