26
BABILON-AIIszht 'KULTÍJRA
iiÉMITA KULTiJRA
Sémita kultúra.
A Kelet kultúrkörei közül, amelyek a nyugati fejlodésre mély hatást gyakoroltak, kiemelkedik a sémi népek muveltsége. A régi nagy sémita né.: pek, a birodalom~ és muveltségalkotó babilon~ asszírok, föníciaiak ma már eltuntek a régmult év~ ezredek homályába és a z'sidók új egyistenhitet alkotó népe is csak az idegen muveltségekbe be~ olvadva él tovább. A sémiták közül csak a sokkal késobbi idoben a történet színterére lépo arabok O.
185.1.)orizték meg bizonyos'fokig nemzeti létü~
ket. A Kelet kultúráinak tárgyalásánál külön kell foglalkoznunk a babilon~asszír, a föníciai és a zsiaó muveltséggel.
.
Babilon-asszir kultúra. A Kelet nagy kultúrái folyam völgyekben ala~ kultak meg. A Tigris és Eufrates völgye, az úgy~
nevezett Mezopotámia, szülohazája az egyik leg~ régibb
és legérdekesebb
asszírnak.
kultúrának,
'
a babilon~ '
A Mezopotámiát. környezo sivatagokban ta.: nyázó nomád sémita törzsek egy csoportja az, amely megtelepedve és egymásután több város.: államot alkotva, az ekkor (Kr. e. 3. évezred) már fejlett szumír kultúrát megdönti és ezzel össze.. olvadva, új muveltséget teremt. A Mezopotámiából származó legrégibb emlé<' kek egy a sémitától fajilag eltéro nép, a szumírok muveltségét orizte meg. Ez a nép itt talán már a Kr. e. !t., de a Kr. e. 3. évezredben biztosan, .m~ gasan fejlett életviszonyok közt élt. Földmívelés<'
nek, sot kereskedelemnek nyomait orzik a régi irott szumír emlékek, sot újabban már próbálják
L
27
összeállitani ezekbol a feljegyzésekbol vallásuk~ nak, mely a babilon.:asszír vallásnak alap)át ké~ pezte volna, teljes képét. Igen nehéz azonban különválasztani a szumír emlékeket a sémita em~ lékektol, hiszen Mezopotámia' már a 3. évezred . legvégén, de a 2. évezred i~gelején teljesen sémita . fennhatóság alatt állt, és hogy vajjon a szumírok sémitizálódtak<'e. vagy a sémiek szumirizálódtak, az olyan kérdés, amelyet a magasan fejlett törté~ nettudomány is igen nehezen tud megoldani. En<' nek a könyvnek a lapjai nem turnek el tudomá<' nyos vitákat, és így fogadjuk el azt, hogya szu<' míro;k által megalapozott kulturális területen a Kr. e. 3. évezred végén és a 2. évezred elején az Úgynevezett sémita kultúra élte virágkorát a ha<' talmas városállamokban, amelyek közül csakhamar Babilon és Assur emelkedtek vezetoszerepre. A muveltség irányitója Babilon volt, az asszi<' rok harcos népe inkább területi hódításokra töre<' kedett. A Kr. e. 1. évezred elején kiélezodtek ezek a harcok Babilon és Assur között, míg Kr. e. 720~ban az asszírok le is igázzák Babilont. A kö<' vetkezo száz esztendo az asszír birodalom fény~ kora, mikor a Kelet másik nagy kultúrközéppont.: ját, Egyiptomot O. 36. 1.) is meghódítják. Kr. e. 606<'banazonban az új erokkel felfrissült Babilon ismét felváltja Asszíriát az uralomban, míg azután ez az új babilon' birodalom a perzsák áldozatául esik O. 54. 1.).
A babilono:asszír kultúrát a leginkább agyag<' táblácskákon fennmaradt írásos émlékek tömege orizte meg számunkra. A legrégibb emlék Hamu<' rabbi babilon uralkodó törvénykönyve a Kr. e. 2. évezred legelejérol. Ezeken a táblácskákon ék<' írással (szótagírás, szemben a kínai fogalomírás<'
28
BABILON-AssziR
KULTt'JftA
sal) a magánéletbe, társadalmi és gazdasági fejlo" désbe, vallásba mélyen bevilágítÓ számtalan fel.. jegyzés maradt ránk. Ezekbol kaphat juk meg a babilon"asszír kultúra teljes képét, amely furcsa kettosséget mutat. Az ékírásos emlékek egy- része gazdag és szá" mító kalmárnéprol tanuskodik, amely hatalmas üzleteket bonyolított le, nagy cégekrol, amelyek komoly személyzettel dolgoztak, kereskedelmi hi" telrol, fejlett pénztendszerrol. A babiloniak persze nem igen vernek aranypénzt. Babilonban alig van arany; egyiptomi uralkodókhoz írt könyörgo leve" lekkel találkozunk, amelyekben aranyért esedez" 'nek. A pénz kezdetben réz.=,majd ezüstpénz volt, a bibliából is ismert sekel. A fennmaradt adás.. vételi szerzodések, üzleti feljegyzések kiterjedt kereskedelem formáit orizték meg, nagy vagyo" nok emlékét, amelyeket kamatra is kihelyeztek. Ismerték a zálogjogot és a váltónak egy primitív
formáját.
.
Téglából épült nagy házakban laktak - ko Babilonban alig van, ezért muvészetükben is in.. kább az égetett tégla szerepel, mint kobe vésett szobrok, vagy egyéb emlékek - és ezek a házak, úgy látszik, gyakran bérházak. Fejlett jogrend" szerük van, amelyben azonban leginkább a pol" gári jog emelkedett magas színvonalra. A bünteto" jog a primitív talio"jog (szemet szemért, fogat fo.. gért) alapján állt. A polgári jogban pontos intéz" kedések foglalkoznak a gazdasági életben nagy szerepet játszó rabszolgákkal, akiknek vásárlását (a rabszolgának nem"babiloninak kellett lennÍe) és esetleges szabadonbocsátását szabályozzák. Itt, a babiloni jogban a rabszolgákkal szemben némi emberiességgel találkozunk. Vannak jógszabályok
BABILON-AssziR
29
KULTORA
a házasságra vonatkozólag is. Félig vásárlott há" zasság, amennyiben a férfi fizet a no szüleinek vételdíjat, viszont a no hozományt. kap. Házas" sági szerzodések egész tömege maradt ránk. Válás 'többnyire csak a férj rész.érol kezdeményezheto, deha a no nem hibás, vissza kell kapnia hozomá" nyát. Ha azonban a no volt a hibás, akkor a férj" nek jogában van elkergetni, sot vízbe is fojtják a házasságtöro not. Altalában azonban azt látjuk, hogy Babilonban aránylag kedvezo a no helyzete. Hallunk üzletasszonyokról; a Samas"papnök nagy tiszteletben állottak, söt állami szolgálatban is ta. lálkozunk nokkel. Ez a magasan fejlett materiális kultúra azon.. ban csak egyik oldala a babiloni muveltségnek. A józannak látszó, számító és gyakorlatias nép, ha vallását vesszük szemügyre, a legsötétebb misz" tikum felé hajlott. Hogya vallás alakulásában szumír elemek mennyire hatottak közre, azt nem t.udjuk és szá" munkra közömbös is. Tény, hogy amikor a ba:. bilon..asszir vallás kialakult formáival találkozunk, az istenek alakja már a természettöl elvonatkozva, elérhetetlen magasságban trónol az emberek felett és az ember csak rettegéssel, összeomló alázattal fordulhat az istenekhez. Számtalan istenség népesíti be a világot, démo.. nok, akik gyakran rosszindulattal nézik az embe. reket, és akik az ember életébe minden lépésekor beavatkoznak. A rengeteg isten közül kiemelkedik a két isten"triász, a nagy istenek: Anu, El (Bel), Ea és Sin, Samas és Adad. Noi alak csak mint a termékenység és az érzéki szerelem szerepel a babilon vallásban: Istar, Astaroth, Astarte, Meo: HUa, Annat stb. alakJában. ,
30
BABILON-AsszíR
KULTÚRA
Az istenek a nagy kaoszból születtek, eloször Anu, El, Ea, és ok azok, akik a semminek alakot adnak. ElOször fantasztikus lényeket, szellemeket, démonokat teremtettek, csak azután az embert. A Teremtésrol a nagy babiloni éposz,a Gilga~ mesrol szÓló hosköltemény egy része, az úgyneve~ zett Teremtésdal szól. (Lehet, hogy Gilgames már. a szumírok elott is ismert hos, hérosz v,olt.) Itt hallunk Adapáról, az elso emberrol, akire meg~ haragudott El. Ea, az emberek barátja. óvja Ada~ pát, hogy ne fogadja el az El által felajánlott ke~ nyeret és vizet, mert a halált eszi és issza meg. Oe El közben meggondolta a dolgot és az élet vizével és kenyerével kínálja meg Adapit, aki ezt nem fogadja el, és így eljátszotta az örök életet. A Gilgame~époszban hallunk arról is, hogy El egyszer megharagudott az emberekre és özönvizet bocsátott rájuk. Oe megkímélte Ziuzistrát, aki egy nagy hajón megmenekül és megmenti az állatfajo:: . kat is. Ziuzistra azután. a vizek apadtával ki:: bocsátja elobb' kétszer egymásután agalamhot, majd il hollót és csak akkor hagyja el hajóját, . mikor ez utóbbi nem tér vissza. Az özönvíz után, mondja a babiloni mítosz, kezdodött az emberiség igazi története. Az istenek tehát minden igaz ok nélkül is meg:: haragudhatnak az emberekre és ezért az embe:: reknekéletcélja kell hogy legyen, hogy megengesz:: telje oket. Ezt i~ával teszi: a babiloni engesztelo himnuszok a maguk mély alázatával, amelyek alól a különben istenhez hasonló deszpotikus. uralkodó sem vonhatja ki magát (1. Katili babilon király himnuszát), az elso igazi imák. (Vallásos líra.) Oe áldoz is a babiloni isteneinek, válogatás nél:: kül, állatot, növényt, sot bizon.yára embert is.
BABII.ON-A>.sziR KULTÚRA
31
Istarnak a riok szüzességüket áldozz~k fel. (Szent prostitúció' Istar ligeteiben.) És tartózkodni kell a bünöktol. A babiloni bünlajstromok mutatják, hogy milyen külso és belso bünöktol kellett az embernek' tartózkodnia, milyen sok rituális sza", bályt kellett betartania. Ahol sem az áldozat, sem az ima nem se:: git, segít a babona; A babiloni papságnak, a chal", daeusoknak volt birtokában a varázsigék gyüj:: teménye, amelybol minden alkalomra jut, ha adé:: monokat ki kell engesztelni. Szám:: és ábra~ babona az, amely a babiloni vallásban .szerepet játszik és amely innen hatolt át a keleti és nyu:: gati vallásokba. A hármas szent szám; kombiná" ciói mind jót jelentenek. Oe ha ehhez egyet hozzá", adunk, az már rossz. (7 és 13 szerencsétlen szá" mok.) A babiloniak számtantudása igen fejlett volt. A babiloni vallásban a sok isten tulajdonképen mint egy, a világegyetem felett trónoló hatalmas egység uralkodik az emberek életén, de ahhoz, hogy ezt az emberfeletti magasságban álló sok is~ tent tényleg egységgé alkossa, ahhoz a babiloni népnek nem volt ereje. Egy sokkal jelentékteIe nebb, a müveltségnek sokkal alacsonyabb fokán álló népnek, a héberekriek sikerült ez az egysé. gesítés. 1
Zsidó kultúra. A mai Palesztina területén a babiloni kultúra virágkorában egy, a babilonitói és egyiptomitói függo, eléggé fejlett müveltség alakult ki, amely" nek hordozói az úgynevezett kanaanita népek vol:: tak. Ezekrol a Kr. e. 14. századból származó, úgy" nevezett Tel::ekA.marna"levelekbol (Egyiptomban 1. 45. 1.) szereztünk tudomást. Hogy ezek a népek,
~
32
a philisteusok, edomiták, stb. a sémitákkal rokon, vagy azoktól eltéro fajú népek voltak~e, nem tu~ juk. Ezt a kanaanita kultúrát döntik meg a Kr. e. 12. század körül a Jordánon túlról jövo (habiru) nomád sémitatörzsek, amelyek, itt megtelepedve, új államot alkotnak. A héberek 10 vagy 12 törzse közül Izrael törzse jutott ekkor vezeto szerepre, és az állami egység'esítés után o adja meg a nép~ nek nevét is (izraeliták). A törzsek eleinte ideig.. lenesen választott fejedelem (bírák) alatt egyesül~ tek, majd Kr. e. 1000 körül Saul. személyében tényleges királyt választanak. Saul és kiváló utó~ dai, David ben Isai (t 972) és Salamon alatt állott Izrael népe a hatalom és a müv~ltség tetofokán. Ez természetesen kultúra és terület tekintetében elenyészo pont az asszír~babilon és egyiptomi kul" túrák mellett. Tudjuk, hogy Salamon Egyiptom adófizeto vazallusa volt. Materiális kultúra tekintetében pedig. ez a nagyrészben földmívelo~ és pásztornép teljesen a babiloni müveltség hatása alatt állott. Salamon fiai, Jerobeám ér. Rehabeám alatt az ország ketté~ oszlott, az északi Izraelre. és a déli Judára. (Juda, judaeus~zsidó.) 722~benaz asszírok támadása alatt megdol Izrael és asszír provincia 1esz; Juda to~ vább áll, míg az új babilon birodalom hatalmas uralkodójának, Nabukadnezárnak, ez sem tud ellentállni. 586~ban összeomlik Juda és a zsidóság egy jelentos része babiloni fogságba jut. A babi~ loni számkivetés (exilium) alatt alakulnak ki a zsi~ dóság sajátosságai és lesz teljessé ekkor már meg~ alakuló vallása. A tényleges zsidó történetet a biblia könyvei elég híven orizték meg, de nem igy az ostörténe..
33
ZSIDÓ KULTÚRA
ZSIDÓ KULTÚRA
tét. Ennek a rekonstruálására a zsidó vallás át.. alakulása miatt volt szükség. Annak a primitív pásztornépnek, amely a fej~ lett kanaanita kultúra helyére lépett, még távolról sem volt egyistenhite. A nomád pásztortörzsek mindegyikének bizonyára külön istene volt és a biblia szárnos helye arra muta~, hogy ezeken a törzsi istenségeken kívül még természeti jelen~ ségeket, élettelen tárgyakat (fetisizmus) is tisztel~ tek. Hogy ezek között az istenek között mikor tett szert vezeto szerepre Jahwe, azt nem tudjuk és azt sem, hogy ennek a vezeto istennek kialaku~ lásában mennyiben muködött közre Mózes, aki~ nek történeti alakja teljesen homályba vész. Tény az, hogy Izrael állammá alakulásával egy~ idoben már mint a nagy Isten szerepel Jahwe, a magasságban lakó, hatalmas istenalak. Ebben az idoben azonban Jahwe még nem vonatkozott el teljesen az emberektol. Még megmutatkozik elot~ tük emberi formájában, még küzd velük és a ba~ biloni istenekhez hasonlatosan indok nélkül harag~ szik meg az emberekre és kíván tolük áldozato~ kat. (Abrahámtól fiát, Izsákot.) Ebbol a sötét és haragvó sémita istenalakból a prófétizmus hatása alatt alakult meg az a hatalmas, elvont Egyisten~ ség, aki mindenütt és mindenben jelen van és aki szeretettel fogadja magához az embereket, fokép azonban kiválasztott népét: Izraelt. A prófétizmus maga is lassú fejlodési. fo~ lyamat következménye. A sémita népeknél gya~ kori az extázisba eso, pénzért jósoló ember (ara~ boknál: táncoló dervis). Ilyen volt kezdetben a nahi, a próféta is. Az elso próféta, aki magát Is:: tentol megszállottnak tartja, Amos, aki hangoz~ tatja, hogy o egyszerü marhapásztor, nem nabi, L~derer:
~lryeteme9 Mtivelödé8történet.
3
34
PHÖNIIUAI KULT(IRA
ZSIDÓ KULTÚRA
akinek azonban kötelessége népét visszavezetni Istenhez. Az Amost követo próféták tanaiban az Isten már nem a Jahwe, 'hanem a kimondhatatlan nevu, akit ezért Adonájnak (úrnak) szólítanak, aki már nem a bosszúálló Isten (" ... mert Isten vagyok és nem ember, a Szent te közötted, és nem haragaal jövök én". Hoseas, 11, 6.), aki nem áldozatot kí~ ván, hanem szeretetet (Hoseas, 6, 6.), akit a lélek keres (Szívem utánad vágyott éjszaka, az én lel~
maikban (Tyros, Sidon, Arados, Byblos, stb.) majdnem kizárólag kereskedelemmel, mégpedig tengeri keresked~lemmel fogialkoztak. Merész ha~ jósnépvolt ez, mely 'hajóival a szabad tengerre is kimerészkedett és eljutott Eur6pa nyugati ré~ szeibe (Britanniába, ahonnan borostyánt hoztak). és talán Afrika déli csúcsát is körülhajÓzta. ,Egyiptom é8 Babilon iparcikkelt á barbár vidékek nyersterményeiért' cserélve, hatalmas gazdagságra tesz szert. Ahol kereskedelmi érdekei megkíván~ ják, telepeket (faktóriákat) létesít, amelyek csak egészen ritkán emelkedtek gyarmati jellegre. Ilyen gyarmatuk volt Afrika északi csúcsán, Itáliával szemben, Karta' hadascha, az új város, Karthago. Ezek a gazdag kereskedok kulturális tekintet~ ben teljesen babilon hatások alatt állnak. vallásuk azonos, csak talán még túlzóbb a sötét misztikum~ ban. Az emberáldozatok (foképen Moloch:p.ak) a phönikiaiknál bizonyíthatóan gyakoriak voltak. A phönikiaiaknál alakult ki a késobb egész Kis~ Ázsiában elterjedt Adoni~kultusz. Adonis (a szó töve azonos a héber Adonáj, úr, tövével) csoda~ szép ifjú, Astarte szerelmese, akit vadászaton vadkan öl meg. Astarte gyászolja és vele gyászol
'
kem bensomben is Téged keresett. Esaiás, 26, 9.), aki az egész világ istene (Izraelnek Szentje, az egész föld Istenének hivattatik. Esaiás, 54, 5.), aki "bovelkedik megbocsátásban" (Esaiás, 55, 7.), aki "együtt lakozik" "a megrontottal és alázatos szívu~ vel" (Esaiás, 57, 15.). A prófétizmusban alakult ki a' tiszta egyistenhit: Halljad, Izrael, az ÖrökkévalÓ Úr, az Örökkévaló egyetlenegy. (A zsidók hires imája, a Sema jiszroel.) Az Otestamentum a babiloni fogság ideje alatt született meg, amikor a zsidók politikai élete szü~ .
netelt. Elobb a Mózes öt könyve, amelyek közül a második, az egyiptomi kivonulásról' szóló, talán' már a 8. vagy 9. században készen állott. A zsidó kultúra és a zsidó vallás további ala~ kulásár61 könyvünk l11ás helyén. még lesz szó. (L. 142. 1.)
Phiinikiaikultúra. Ez a nyugatázsiai sémita nép, keskeny kis part~ szegélyén (mindössze kb. 200 km hosszú és 30 km széles), a ~aga külön kis városállamaiban, a babi;o Ion és egyiptomi kultúrák közé ékelve kUlönös je~ lentoségce \ .,emelkedett. A phönikiaiak ,városálla;o
35
,
az egész nép. Összel kivonulnak Adonis ligetébe, a nok hajukat megtépik, ruhájukat megszaggatják, így temetik Adonist, helyesebben az ot ábrázoló szobrot. Tavasszal azután kicsapongó ünnepek közepette örvendeznek Adonis feltámadásának. A vallásokban mindig visszatéro gondolat: a ter;o mészet osszel meghal és tavasszal új életre ébred. jut ebben a kultuszban kifejezésre, mely a kis" ázsiai Astarte~Aphrodite"kultusz átvételével Gö;o rögországba is eljutott. 3*
,
36
PHÖNIKIAI KULTÚRA
Iparuk az egyiptomi ipar mellett eltörpül, de ok találták fel a bíborkészítést és ok váltak bizo~ nyos fokig a görögök tanítómestereivé. írásuk a görög írás ose. Egyiptomi kultúra.
"
A keleti kultúrák kozül az utókorok embere a legbovebb tájékozást az egyiptomi müveltségrol kapja. Afrika északi részén, a Nílus völgyében élt osrégi idok. óta" az egyiptomi nép, amelynek írott és egyéb emlékei, vallásuk egy még késobb tár" gyalandó különleges berendezésénél fogva, óriási tömegekben maradtak ránk. Ezekbol az emlékek" bol az egyiptomi müveltség képérol sokkal tisz" tább fogalmaink vannak, mint a többi keleti né" pekérol. Az írás korai megismerése (kezdetben képírás, az Ú. n. hieroglífák) az egyiptomiakat már igen régi idoben kiemeli a történetelotti korukat élo népek sorából és az írott emlékek nagy sokasága lehetové teszi az egyiptomi politikai történet re" konstruálását is. Megismerhetjük mindazokat az uralkodóházakat (dinas:l,tiákat), amelyek Egyiptom felett uralkodtak és annak a hosszú idoszaknak a tagolását, amely alatt Egyiptom története lezaj" lott, épen az köimyíti I)1eg, hogya különbözo korszakoka t ezeknek a dinasztiáknak a sorszámá" val jelölik. Egyiptom kulturális fejlodésének kezdete, ami" kor ez a nép, amelynek faji hovatartozóságát meg" állapítani nem tudjuk, a Nílus termékeny deltájá" ban már állami életet fejlesztett, igen régi idobe, a Kr. e. 5. vagy 4. évezredbe nyúlik vissza. Az elso, félig mondai, félig történeti uralkodónak. Menes~
.
l
37
EGYIPTOMI KULTÚRA
nek alakját az egyik felfogás kb. Kr. e. 4200"ra, a másik 3200 körüli idore teszi. A Menest követo elso dinasztiák uralkodó székhelye Memphis volt
!
I I 9 \ I
"
(a Deltában) és ezt a kort a régi vagy memphisi
birodalom korának nevezik. A régi birodalomnak a kb. Kr. e. 2000. évig uralkpdó tíz dinasztiája kö" zül kerülnek ki az elso nagy" piramisépítök (1. 41. 1.), Snofru,Chefre (Cheops), Pepi stb. A Kr. e. 2000. év körül kezdodik az Ú. n. középso biroda" lom kora, amelynek székhelyét az e~yik felfogás már a Felso"Egyiptomban levo Thebába teszi, a másik felfogás pedig a Faijum környékére. Ennek kb. 7 évszázados fennállása alatt a legnevezetesebb esemény, hogya. hyksosok (egy talán sémita pásztornép) a 17. század közepétol a 16. század közepéig megszállva tartotta Egyiptomot. A hyksosok alóli felszabadulás adja meg a nagy lendületet az egyiptomi állam fejlödésének. Az új vagy thebai birodalom kora a nagy hódítÓ dinasztiáké. A 18. és 19. dinasztia II legtöbbet emlegetettek Egyiptom dinasztiái között, különösen a 19., a Ramseseké (kb. 1350-1200). E~yiptom ek" kor nagy harcokban legyozi összes szomszédait; sikertelen harcokat csak a cheták (hettiták, 1. 58.
1.) birodalmával folytat. Mikor azonban ez
á
biro"
dalom az Ú. n. tengeri népek népvándorlásának következményeképen megdolt, Egyiptom évszázadokig óriási területek felett uralkodik. Bels() társadalmi bajok, a papság erejének túlságos emelkedése a központi" uralom megdöntés éhez vezet (Kr. e. 1060., papi királyság)" és ez a meg" gyöngült Egyiptom már nem tud ellenállni az asszírok támadásának (1. 27. 1.)."Assarhaddon, a harcos asszír uralkodó, "kb. 700 körül meghódítja Egyiptomot.
