Néhány információ az egyszülıs családokról (Adatgyőjtés, elemzés)
Magyarországon mintegy 210 ezer, 18 évesnél fiatalabb gyereket nevelı egyszülıs család van. Szegénységi kockázatuk nem csak a teljes népességéhez, de a gyerekes családokhoz viszonyítva is magas. Egy keresı, jövedelemszerzı szülı kiesése jelentısen megnöveli a szegénységi kockázatot: az egyszülıs családok között évek óta az egyik legmagasabb a szegénységi arány. Részletes adat és információ azonban kevés van, a kormányzati intézkedések felemásak; egyszer adnak, máskor elvesznek. Miközben a családi pótlék 2008-as differenciált emelésénél figyelembe vették magasabb szegénységi kockázatukat, addig bizonyos természetbeni juttatásoktól elestek, és megoldatlan probléma a meg nem fizetett, be nem hajtható tartásdíjak kérdése is.
1. Az egyszülıs családok és a gyerekek száma
2001-ben a 18 évnél alatti gyereket nevelı egyszülıs családok száma 224 ezer, 2005-ben 211 ezer1, ez összes ilyen korú gyereket nevelı család közel egyötödét (18,5%) jelenti. Utóbbi évben a 18 évnél fiatalabb gyerekek mintegy 15 százaléka, 317 ezer gyerek élt ilyen családban. A családok kilenc tizedében az anya neveli a gyereket. Hasonlóan a kétszülıs családokhoz, az egyszülısök esetében is az egy gyerek a leggyakoribb: a családok 70 százalékában egy, 22,6 százalékukban két gyerek él. Alig több mint öt százalékuk (5,2%) nevel három és 1,4 százalékuk négy vagy több gyereket. 1. sz. ábra. Egyszülıs családok száma gyerekszám szerint, 2005.
1
Népszámlálás (2001) és Mikrocenzus adatok (2005).
Egyszülıs családok száma, gyerekszám szerint, 2005. 250 000
családok száma
211 568 200 000 149 035 150 000 100 000 47 851 50 000 11 011
3 671
0 1 gyerek
2 gyerek
3 gyerek
4-x gyerek
összesen
Forrás: Mikrocenzus, 2005.
Spéder Zsolt (2005) korábbi adatokkal, de részletesebben, korcsoportonként elemzi az egyszülıs és kétszülıs családban élı gyerekek megoszlását Európa országaiban. A 14 évnél fiatalabb gyerekeket három korcsoportban (0-4, 5-9 és 10-14 évesek) vizsgálja. Minden vizsgált országban jellemzı, hogy a 10-14 éves korcsoportban a legmagasabb az egyszülıs családokban élı gyerekek aránya. Magyarországon a 0-4 éves gyerekek 12,3 százaléka, az 5-9 évesek 14,5 százaléka, míg a 10-14 év közöttiek 17 százaléka él egyszülıs családban. Ezekkel az arányokkal Európa középmezınyébe tartozunk.
1. sz. tábla. A 0-14 éves gyermekek megoszlása a szülıi helyzet szerint (2000-2001)
0-4 évesek 5-9 évesek 10-14 évesek Kétszülıs egyszülıs Kétszülıs egyszülıs Kétszülıs egyszülıs Dánia Németország Franciaország Litvánia Magyarország Hollandia Lengyelország Szlovákia Egyesült Királyság Forrás: Spéder Zsolt, 2005.
89 89,4 89,6 81,9 87,7 92,1 81,2 82,3 79
11 10,6 10,4 18,1 12,3 7,8 18,9 17,8 21
83,9 86,3 86 81,4 85,5 88,8 85 86,6 76,2
16,1 13,7 14 18,6 14,5 11,2 15 13,4 23,8
81,7 84,4 84,2 80,5 83 86,5 85,7 86,9 75,1
18,3 15,6 15,8 19,5 17 13,5 14,3 13,1 24,8
2. Társadalmi-gazdasági helyzet
2.1. Szegénység – magas szegénységi kockázat
2
Spéder - Kapitány (2004) 2001-es kutatásukban2 írnak az egyszülıs családok társadalmigazdasági helyzetérık. A reprezentatív felmérés a 18-47 évesek mintáján készült körében (16 400 fıs minta). A tanulmányban írnak a családtípus szerinti szegénységrıl, ezen belül az egyszülıs családok helyzetérıl is. Öt szegénység-megközelítést alkalmaznak:
1. Jövedelmi szegénység (a határ az ekivivalens jövedelem átlagának fele; a szegénységi küszöb 23 884 Ft.), 2. Lakásszegénység (zsúfoltság, felszerelés, bizonytalan jogcím vizsgálata) 3. Depriváció (18 mutató alapján), 4. Abszolút vagyoni depriváltság (9 mutató alapján), 5. Szociálpolitikai szegénység (a segélyezésnek milyen szerepe van a szegénység csökkentésében).
Adataik szerint a kiskorú gyereket nevelı egyszülıs családok szegénységi aránya szinte minden megközelítésben a legmagasabb más családtípusokhoz viszonyítva. Igaz, a lakáshelyzetük „csak” a második legrosszabb a háromgenerációs családoké után, akiknek zsúfolt lakáskörülményeik nyilvánvalóak. Az egyszülıs családok majdnem egyharmada jövedelmi szegény, miközben a teljes minta 12 százaléka szegény. Közel egyötödüknek nem megfelelı a lakáshelyzete, 26,6 százalékuk vagyoni szempontból abszolút deprivált, 33 százalékuk életkörülményeit tekintve is deprivált, valamint
szintén
egyharmaduknál
tapasztalható
un.
szociálpolitikai
szegénység.
Összességében: szegénységi arányuk három kategóriában (jövedelmi szegénység, abszolút vagyoni depriváltság, szociálpolitikai szegénység) kétszerese a teljes minta szegénységi rátáinak, és a másik két szegénység-definícióban is 5-10 százalékkal magasabb. A szerzık összegzése szerint „Meglepı, hogy két szegénységkoncepció szerint a fiatal egyedül élık között átlag feletti a hátrányos helyzetőek aránya: a jövedelmi szegénység alapján annak közel kétszerese (21,6%), és deprivációs rátájuk is a legrosszabbak között van (23,7%, illetve 28,4%). Ugyanakkor a segélyezésben nem kapnak megkülönböztetett figyelmet, és érthetı módón a lakáshelyzet tekintetében sincsenek elmaradva. E csoport összetételét megvizsgálva megtudjuk, hogy közöttük az elváltak, a férfiak, a negyvenes éveikben járók és a községekben lakók fordulnak elı a leggyakrabban. (Ez magyarázhatja azt is, hogy miért nem tapasztaltunk Magyarországon lényeges nemek szerinti különbségeket: míg
2
Spéder-Kapitány (2004.) Szegénység és depriváció. Társadalmi összefüggések nyomában.
3
a szegény nık egy jelentıs hányada gyermekével/gyermekeivel egyszülıs családot alkot, addig a szegény férfiak átlag felett élnek egyedül, illetve bonyolultabb háztartástípusokban.)”3
2. sz. ábra. Szegénység és depriváltság aránya, 2001. Szegénység és depriváltság 33,3
15,5
15,7
Egyszülıs, kiskorúval
szegénység
Depriváltság,
Teljes minta
életkörülmények
Rossz lakás
16,8
depriváltság
17,7 12,1
Abszolút vagyoni
12,4
Jövedelmi
28,4
26,6
Szociálpolitikai
28,7
szegénység
35 30 25 20 15 10 5 0
Forrás: Kapitány, Spéder (2004)
A TÁRKI 2008-as monitorjából4 az látszik, hogy nem csak a teljes népességen belül, de a gyerekes családok között is az egyszülısök szegénységi kockázata a legmagasabb. A három vagy több gyereket nevelı családok szegénységi aránya magas (24 százalék), ugyanakkor a gyereküket egyedül nevelık ennél is nagyobb mértékben (25,4 százalék) voltak szegények 2007-ben. Ezzel az aránnyal a legmagasabb szegénységi rátával rendelkezı csoportot, családtípust jelentik.
3. sz. ábra: Relatív jövedelmi szegénység, 2000-2007.
3 4
Spéder-Kapitány (2004.) Szegénység és depriváció. Társadalmi összefüggések nyomában. 42.o. TÁRKI Köz, Teher, Elosztás, 2008.
4
Relatív jövedelmi szegénység, 2000-2007 37,4
40 35
32,1
30
32,7
30,4
25,4
23,3 24
25 20
10
2003
16,7
14,6
15
2000
12,913,5 12 12,6
12 11,4 8,5 5,4
12,9 10,39,7
Pár 1 gyerekkel
Pár 2 gyerekkel
2005 2007
5 0 Egyedülálló szülı
Pár 3+ gyerekkel
Teljes népesség
Forrás: TÁRKI Monitor, 2008. (OECD 2 skála, medián 60 %-a alatt)
2.2. Foglalkoztatás, munkanélküliség
A mikrocenzus alapján 2005-ben a 0-17 közötti gyereket nevelı egyedülálló szülık 59,7 százaléka foglalkoztatott, amely érdekes módon 10 százalékkal magasabb, mint a teljes népesség foglalkoztatási rátája.5 A gyerekek életkorának emelkedésével az egyszülısök foglalkoztatási aránya - hasonlóan más családtípusokhoz – emelkedik, és a 15-17 éves gyereket egyedül nevelı szülıknek már 72 százaléka foglalkoztatott.
4. Ábra: A szülı gazdasági aktivitása az egyszülıs családokban, a gyerekek kora szerint, 2005. Egyszülıs család, a szülı gazdasági aktivitása, 2005 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
30,5
11,1 84,1
18,4
16,4
8,6
6,5
27,1 8,3
11,8
Inaktív keresı Munkanélküli
52
59,5
68,3
72
59,7
Foglalkoztatott
1,6 11,2 0-2 éves gyerek
5
23,7
3-5 éves gyerek
6-9 éves gyerek
10-14 éves 15-17 éves 0-17 éves gyerek gyerek gyerek
A 15-74 évesek foglalkoztatási aránya 2005-ben 50,7 százalék. (KSH)
5
Forrás: Mikrocenzus, 2005.
A TÁRKI Európai Társadalmi Jelentésében (2008) szintén 2005-ös adatok szerepelnek6, amelyek egészen eltérı képet adnak az egyszülısök foglalkoztatási helyzetérıl. Ezek szerint Magyarországon a „munka nélkül maradt háztartásokban élık aránya” az egyszülıs családok esetében (egy szülı legalább egy gyerekkel) 13 százalék. Ezzel az aránnyal az európai átlaga alatt
5. sz. ábra. A munka nélkül maradt háztartásban élık aránya, gyereküket egyedül nevelı szülık, 2005.
Forrás: TÁRKI Európai Társadalmi Jelentés, 2008.
Magyarországon
a
gyermekszegénységi
ráta
20
százalék,
amellyel
az
európai
középmezınyben vagyunk (az EU 25 átlaga 19 százalék). Ugyanez mondható el akkor is, ha a
6
EU-SILC alapján, 2005.
6
gyerekes családok közül csak az egyszülısöket vizsgáljuk. Az ilyen családban élı gyerekek 33 százaléka szegény, amely megfelel az EU 25 átlagának (32 százalék).
Az arányok nagymértékben változnak a szülı foglalkoztatási helyzete szerint. Ha az egyszülıs családban nincs foglalkoztatott, a gyerekek szegénységi aránya 61 százalék (EU 25 átlaga 65 százalék). Ha a szülı teljes munkaidıben dolgozik, akkor 29 százalék. Itt viszont jelentıs az eltérés az EU 25 átlagától (15 százalék), amely a munkabérek alacsony szintjét jelzi nálunk. Fontos, hogy a kétszülıs családokban, ha egyik szülınek sincs munkahelye, a szegénységi arány magasabb (73 százalék), mint az egyszülıs munkanélküli családok esetében. (Megegyezik az EU 25 átlagával.) A szegénységi arány még akkor is nagyon magas, ha az egyik szülınek van állása (47 százalék), viszont abban az esetben, ha mindkét szülı dolgozik, a gyerekek szegénységi aránya 12 százalékra csökken. Ez azonban még mindig jóval magasabb, mint az EU átlag (7 százalék).
5. sz. ábra: Gyerekek szegénységi aránya az egyszülıs családokban a szülı foglalkoztatottsága szerint, 2005. Gyerekek szegénységi aránya az egyszülıs családokban, a szülı foglalkoztatottsága szerint, 2005.
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
Munkanélküli Teljes munkaidıs
lys
ág
o.
Eg
ye sü l
tK i rá
éd
k ia
Sv
.
vá
lo lo
ye
Sz
ng
sz t
Le
nd
ria
ia Au
lla Ho
ya
ro
.
ia M
ag
.
.
tto
tv án Li
Le
.
cia o
Í ro
an Fr
m et o
a ni
Né
Dá
EU
25
Összesen
Forrás: European Commission, Social Protection Committee: Child Poverty and Well-Being int he EU, 2008.
6. Ábra: Gyerekek szegénységi aránya a kétszülıs családokban a szülı foglalkoztatottsága szerint, 2005.
7
Gyerekek szegénységi aránya a kétszülıs családokban, a szülık foglalkoztatottsága szerint, 2005.
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Fr Íro an cia o Le Li tto tv á M nia ag y H aro ol la n A u di a sz Le tria ng Sz yel lo o vá Eg ki ye a sü Sv lt éd Ki rá o ly sá g
et o
a N
ém
án i
D
EU
25
Munkanélküli 1 teljes munkaidıs 2 teljes munkaidıs összesen
Forrás: European Commission, Social Protection Committee: Child Poverty and Well-Being int he EU, 2008.
Szintén EU-s összehasonlításban látszik az egyszülıs családokban élı gyerekek megoszlása aszerint, hogy a szülı munkanélküli vagy foglalkoztatott. Az EU 25 átlaga szerint a gyerekek 46 százaléka olyan egyszülıs családban él, ahol a szülı teljes munkaidıben dolgozik, és 24 százalékuk olyanban, ahol a szülınek nincs munkája. Magyarországon ennél kedvezıbbnek tőnik a helyzet: a gyerekek 13 százaléka él munkával nem rendelkezı szülıvel, míg 78 százalék esetében a szülı dolgozik.
10. Ábra: Az egyszülıs családban élı gyerekek megoszlása a szülı foglalkoztatottsága szerint Az egyszülıs csa ládokba n élı gyere kek megoszlása a szülı foglalkoztatottsá ga szerint, 2005
Egyes ült Királys ág
43
8
Svédo
60
17
Szlovákia
73
20
Lengyelo
54
37
Aus ztria
45
23
Hollandia
13
Magyaro
13
52 78
Litvánia
27
Letto
55
25 21
Íro
Munkanélküli 79
16
Franciao
Teljes m unkaidıs
63
50 31 27
Ném eto Dánia
57
28
EU 25
46
24 0
20
40
60
80
100
Forrás: European Commission, Social Protection Committee: Child Poverty and Well-Being int he EU, 2008.
8
3. Kormányzati intézkedések összefoglalása
Az egyszülıs családok szegényégi kockázata jóval nagyobb tehát, mint más családtípusoké. A 2007-es adatok szerint szegénységi rátájuk magasabb, mint a 3 vagy több gyereket nevelı családoké. Igaz, a gyereküket egyedül nevelı szülık foglalkoztatási rátája hazai viszonylatban nem alacsony, de csak egyetlen jövedelem folyik be a családi kasszába. Az is gyakran hallott tapasztalat, hogy a munkaerıpiacon a gyerek elhelyezésének „bizonytalansága” miatt hátrányos megkülönböztetés éri – elsısorban – az anyákat.
A kormányzat egyrészrıl, ha csak szimbolikusan is, de a családi pótlék differenciált emelésénél tekintettel volt az egyszülıs családok magas szegénységi arányára. Másrészrıl azonban a korábban alanyi jogon járó természetbeni juttatásokat, amelyek több tízezer forintot jelentettek egy-egy családnak, megvonta tılük. A válságkezelés szociális intézkedései közül a családi pótlék befagyasztása az egyszülısöket talán még kedvezıtlenebbül érinti, mint másokat, hiszen az egy munkapiaci jövedelem (ha egyáltalán van) mellett a családi pótlék meghatározó része a családi költségvetésnek. Egyszülıs családokat érintı fıbb kormányzati intézkedések: -
2008. január 1-tıl a családi pótlék az infláció mértékén felül, differenciáltan emelkedett. Valamivel nagyobb mértékben emelkedett az ellátás összege az egyszülıs családok és más magas szegénységi kockázatú csoportoknál (három vagy többgyerekesek,
fogyatékos
gyereket
nevelık).
Az
intézkedés
azonban
szimbolikusnak tekinthetı, mivel az 1000-1100 forinttal megemelkedett összeg nem jelent könnyebb megélhetést a családoknak. -
2007 szeptemberétıl kiestek azoknak a körébıl, akik alanyi jogon ingyenesen kapták a tankönyvet. (2007. évi XCVIII. törvény a tankönyvpiac rendjérıl szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról)
-
A kedvezményes (50 százalékos) bölcsıdei, óvodai, iskolai étkezésre sem jogosultak már. (A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény)
-
A START Plusz program nem kizárólag az egyszülısöket célozza, de nekik is segítségükre lehet. A kisgyereket nevelı szülık foglalkoztatását támogatja azzal, hogy a munkáltatónak az elsı évben csak 15, a második évben 25 százalék járulékot kell fizetnie, ha ilyen kártyával rendelkezı szülıt alkalmaz. (2004. évi CXXIII. törvény a 9
pályakezdı fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követıen munkát keresık foglakoztatásának elısegítésérıl, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról.)
2. sz. táblázat: A családi pótlék 2008. évi differenciált emelése Családtípus
Családi póték összege 2007ben (Ft/hó/gyermek ) 11 700 12 700 12 700 13 800 14 900 15 900 22 300 24 400
Családi póték összege 2008. január 1-jétıl (Ft/hó/gyermek ) 12 200 13 700 13 300 14 800 16 000 17 000 23 300 25 900
Emelés mértéke (százalék)
Emelés mértéke Ft/hó
Egygyermekes család 4,3* 500 Egygyermekes egyedülálló 7,9 1000 Kétgyermekes család 4,7* 600 Kétgyermekes egyedülálló 7,2 1000 Három és többgyermekes család 7,4 1100 Három és többgyermekes egyedülálló 6,9 1100 Fogyatékos gyermeket nevelı család 4,5* 1000 Fogyatékos gyermeket nevelı 6,1 1500 egyedülálló Nagykorú fogyatékos személy 19 400 20 300 4,6* 900 Nevelıszülınél élı, intézményben 13 800 14 800 7,2 1000 elhelyezett * Megjegyzés: a kiemelt célcsoportot nem képezı családtípusoknál az emelés átlagos mértéke 4,5 százalék, a konkrét emelésmértékek a 100 Ft-ra való kerekítés eredményei.
Felhasznált források European Commission, Social Protection Committee: Child Poverty and Well-Being in the EU, 2008. KSH Mikrocenzus, 2005. KSH Népszámlálás, 2001. Spéder - Kapitány (2004.) Szegénység és depriváció. Társadalmi összefüggések nyomában. Sépéder Zsolt (2005) Az európai családformák változatossága. Párkapcsolatok, szülıi és gyermeki szerepek az európai országokban az ezredfordulón. Spéder Zsolt (2001.) Életünk fordulópontjai. Az NKI társadalmi-demográfiai panelfelvételének kutatási koncepciója és a kérdıívének vázlatos ismertetése. Demográfia, XLIV. évfolyam 3-4. szám 305–320, www.dpa.demografia.hu. TÁRKI Monitor. Köz, Teher, Elosztás, 2008. TÁRKI Európai Társadalmi Jelentés, 2008. Vukovich Gabriella (1999): Egyedülálló szülık és gyermeküket egyedül nevelı szülık.
10
