K Ö Z L É S A K O L O Z S V Á R I M A G Y . KIR. P E R B N C Z J Ó Z S E F T U D O M Á N Y EGYETEM GYÓGYSZERTANI Igazgató :
LÖTB
INTÉZETÉBŐL.
dr. n y . r. tanár, m i n t l i c l y e t t e s .
JÓZSEF
Néhány anyag lélekzésre való hatásának össze hasonlító vizsgálata.* (Első írta :
ISSEKÜTZ
BÉLA
lídzlemény.) dr. i n t é z e t i
tanársegéd.
V
Bevezetés. A mult század utolsó évtizedében D R E S E R jeles német pharinacologus sok kísérleti berendezést szerkesztett, a melyek czélja az volt, hogy minél pontosabban és minél több tekin tetben lehessen megfigyelni valamely anyag hálását a lélekzésre. Némelyek közűlök nem váltak be, de mások annál kedvelteb bekké lettek, sokan használták őket s mindnyájan igen pontos és egybevágó eredményre jutottak. A z t hiszem, nem végeztem felesleges munkát, mikor azon sok a n y a g közül, melyeket így még nem vizsgáltak meg, nehánynyal kísérleteztem. Kísérleti berendezés. A DuESER-féle, a kilélekzett levegő mennyiségét mérő esz köznek azon alakját használtam, melyet J A K A B H Á Z Y ' részletesen leírt. H a a készülék szelepjeinek ellenállását a legkisebbre csök kentjük, legfeljebb 1—2 mm. vízoszlopra, akkor elég pontos * E l ő a d a t o t t az E . M. E . 26.-án tartott szakülésén.
orvostndományi
szakosztályának
1910 n o v .
132
ISSEKUTZ
BÉLA
DR.
adatokat nyerhetünk. A nyúl igen érzékeny a lélekzés akadá lyaival szemben: már a legkisebb akadály is a lélekzés számát, mint kísérleteim bizonyítják, 5—8Vo-al csökkenti; azt, hogy a lélekzés volumenét mennyire kisebbíti, nem tudhatjuk, mert a Ü R E S E K - f é l e eszköznél kisebb ellenállással működő eszközzel nem rendelkezünk. De tekintve, hogy az összes kísérleteimnél gon dosan ügyeltem arra, hogy ez a minimális ellenállás ne vál tozzék, felvehetjük, hogy mindaddig, míg az állat érzékenysége a lélekzés akadályával szemben nem változott, ez a kísérleti hiba állandó érték m a r a d t ; ellenkező esetben természetesen ez az érték is változott, de ezt — az ellenállás okozta lélekzésszám csökkenésének megváltozása — megmutatta. Ez tehát a Ü R K S E R - f é l e készülék olyan hibája, melyet tel jesen ki nem küszöbölhetünk, csak a legkisebbre szállíthatunk le. Hibája még az is, hogy a ki- és belélekzés tartamát, a lélek zés typusát nem mutatja meg s nem gátolja meg azt, hogy csak egy kissé is elfogult vizsgáló olyan eredményt számítson ki, a milyen előzetes feltevésének a legjobban megfelel. Hogy ezen utóbbi hibákat kiküszöböljem, kísérletközben időnként a légcsőcanulét MAREv-dobbal kötöttem össze s ennek segítségével lélekzésgörbéket vettem fel. így a lélekzés olyan változásait is meg figyelhettem, melyek, ha csak a DRESER-fcle készüléket alkal maztam volna, figyelmemet kikerülhették volna. Nagyfontosságú a lélekzés erejének és az egy lélekzéssel végzett munkának ismerése is. Erre a czélra D R B S B R négyféle eszközt szerkesztett; kettő közülök a kilélekzés erejét és munkáját,2 kettő pedig a belélekzés erejét és munkáját ^ méri. A kilélekzés erejét mérő eszközt kipróbáltam, de nem tudtam használni. Mert D K E S E R előírása szerint egy mérést 4—5 lélekzés alatt, vagyis 3 - 4 másodpercz alatt kell végrehajtani, mert különben a kezdődő dyspnoe a lélekző izmok beidegzését növeli; négy másodpercz alatt pedig olyan sokféle műveletet végezni, a mennyit egy mérés kivan — csaknem lehetetlenség; legalább nekem, bár sokáig igyekeztem m a g a m a t begyakorolni, nem sikerült eléggé egybevágó eredményeket kapnom. A ki lélekzés munkáját mérő eszköznek is ugyanez a hibája, ezért ezt meg sem próbáltam.
LÉLEKZÉSRE
HATÓ
ANYAGOK
VIZSGÁLATA.
133
Annál jobb eredményt kaptam a belélekzés erejét és mun káját mérő eszközökkel; az igaz, hogy ezeket is egy kissé egy szerűsítenem kellett. D R E S E R előírása a következő: T-alakú légesőcanule egyik ága csak a kilélekzést megengedő, szelepben végződik; a belélekzés a másik ágon keresztül történik. Ez utóbbi T-alakú cső segítségével két ágra oszlik: az egyik sza badon végződik, a másik az erő mérésére vízmanométerrel — a m u n k a mérésére különböző átmérőjű, pontosan calibrált függő legesen álló üvegcsövekkel, melyek alsó vége vízbe merül, köthető össze. Méréskor: a kilélekzés végén a szabadon vég ződő á g a t hirtelen elzárjuk, a kilélekzés a szelepen keresztül fejeződik b e ; a következő belélekzés pedig a bekapcsolt mérő csőben a belélekzés erejének megfelelő magasságra szívja fel a csőbon a vizet. Ebből az egy belélekzéssel végzett munka értéke úgy számítható ki, hogy a cső keresztmetszetét (Q) meg szorozzuk a vízoszlop magasságának (H) négyzetének felével.* E z e n eljárás hibája, hogy a szelep bárraennyire könnyen mozgó, mégis bizonyos ellenállást fejt ki a kilélekzéssel szem ben. E n n e k az lesz a következménye, hogy mikor a kilélekzés vége felé a szabadon végződő csövet elzárjuk, az állat megérzi a szelep ellenállását és nem fejezi be a kilélekzést, hanem rögtön megkezdi a belélekzést. Minthogy a kilélekzés nem volt teljes, a belélekzés sem végez akkora munkát mint rendesen; még pedig minél kisebb volt a kilélekzés, annál kisebb lesz a belélekzéssel végzett munka. T e h á t a szerint, hogy a kísérletezőnek milyen pontosan sikerül eltalálnia a kilélekzés végét, lesz kisebb vagy nagyobb a m u n k a . Természetesen, ha az állat nagyon szaporán lélekzik, * Gondoljult a Q X H térfogatú
vizoszlopot
számos
dH vastag és Q
k e r e s z t m e t s z e t ű l e m e z k é k b ő l ö s s z e t é v e . H o g y az e g é s z m u n k á t
megkapjuk,
a d j u k ö s s z e e z e n k i s l e m e z k ó k felemelésével járó munkákat. A z e l s ő l e m e z f e l e m e l é s é n é l ez
Q X dH-val
m a d i k n á l Q X 3 d H - v a l az M =
Q
[dH-i-2 dH-}-3 dH-t-... +
QHOi+l) ^ egy
egyenlő,
utolsónál
QJÍ> ^^^^
l e m e z k e vastagsága
^^^^^
a másodiknál
Q X 2 d H - v a l , a har
pedig Q X H dH-val; tehát a (H-2)
d H I- ( H - D
vízoszlop
magasságához
elenyésző csekély. (DBESEB.)
munlta
d H - f H dH]
-
viszonyítva, ,^
134
ISSEKÜTZ
BÉLA
DR.
akkor a kilélekzés végét pontosan eltalálni nehezebb s így ekkor a valóságnál kisebbnek fog látszani a belélekzés mun kája, mint mikor az állat nagyon gyéren lélekzik s így a kilé lekzés vége könnyen eltalálható. Ekkor a valódi értéket meg közelítő, tehát az előbbi értéknél nagyobbat fogunk találni. (Erre a körülményre a morphium-csoport tárgyalásánál még vissza kell térnem.) 1570 grm. sulyű nyúl 0'63 cm^ keresztmetszetű csőben a vizet a következő magasságokra szívta fel: 6 cm., 11 cm., 5 cm., 12 cm., 10 cm., 15 cm.; tehát az egy belélekzéssel végzett munka ) ^'^'^^ grm-cm. és 68 grm-cm. között ingadozott. U g y a n ezen nyúl r 0 9 cm"- keresztmetszetű csőben a vizet 5 cm.-re, 7"5 em.-re, 10 cm.-re, 12 cm.-re szívta fel, tehát a munka értéke 27-5 és 78-47 grm-cm. között változott. Ezen hibán könnyen segítettem úgy, hogy a hiba okozóját, a szelepet,elhagytam. A következőleg egyszerűsült a berendezés: A T-alakú légesőcanule egyik ágát összekötöttem a mérőcsö vekkel, de vigyáztam, hogy ezek vége csak 1 - 2 mm.-nyire merüljön a vízbe; a canule másik vége szabadon végződött; ha ezt elzártam, akkor a kilélekzés ellen csak az az 1—2 mm. magas vízoszlop állott akadályul, a mennyire a csövek a vízbe merültek, tehát az elég szabadon t ö r t é n h e t e t t ; de még ez a kis akadály is elég volt arra, hogy az első belélekzés kicsi munkát végezzen; a második kilélekzés után — mely, mivel a canule szabad végét általánosan zárva tartottam, teljesen a mérőcsövön keresztül történt — a következő belélekzés m á r nagyobb munkát végzett, a harmadik még nagyobbat, a negyedik-ötödik ren desen ugyanekkorát, a következő belélekzéseknél újból emel kedett a munka értéke, a kezdődő dyspnoe következtében. Pl. Az előbbi kísérleti nyúl 063 cra-^-ú csőben az első
bolélekzésro
8 cm-ro s z í v t a fel a v i z e t , t e h á t
40-32
a
második
13
a
53-2
a
harmadik
15
a
68
a
4-ik-6-ik
15
a
68
a
hetedik
18
a
102
a
nyolczadik
26
a
213
a
kilenczedik
30
a
283-5
g-rm-cni. >
muulíát végzett.
LÉLEKZÉSRE
HATÓ
ANYAGOK
VIZSGALATA.
135
Ezen kísérlelbő], melyet, sokszor megismételtem hasonló eredménynyel, okulva, mindig a harmadik belélekzéssel végzett m u n k á t jegyeztem fel. Az I. cső keresztmetszete 0'63 cmS a II. csőé 1-09 cm'^ a Ill-diké 1-66 cm^ a IV-diké 3-8 cm^ volt. A lélekzés erejének mérésére 4 mm. átmérőjű vízmanometert használtam. . Kísérleteimet sokszor több órán keresztül folytattam, gon doskodnom kellett, azért az állat olyan rögzítéséről, a mely a lélekző mozgásokat ne akadályozza, az állatot szokott testállás ban tartsa és meggátolja a lehűlését. E végből megfelelő n a g y ságú fadoboz fenekén lyukakat fúrtam; azokon keresztül zsi neget h ú z l a m által s így rögzítettem az állat lábát. A két oldal deszkába széles szalagokat erősítettem keresztül az állaton, hogy a felemelkedést meggátoljam ; elűl nyílást vágtam a fej számára. Az egészet meleg kendőkkel letakartam, így sikerült elérnem, hogy a nyulak több óráig is egészen nyugodtan maradtak, hőmérséjdetük legfeljebb egy pár tized fokkal csök kent, lólekzésük is annyira egyenletes és nyugodt volt, hogy altatók használatát elkerülhettem. Az I. kísérletem táblája (1. 136 oldal) mutatja, hogy a lég csőmetszés után, melyet coeain-adronalin helyi érzéstelenítéssel végeztem, 1 5 - 2 0 perczig még a lélekzés igen szapora, azután gyérül s így marad 3—4 órán keresztül, mikor megint gyérül, ha nem is sokkal. A lélekzés volumene is csak kevéssel csökken az öt órás kísérlet alatt. Ezért minden kísérletemben az állatot a légcsőmetszés után, a fadobozba rögzítettem és meleg ken dőkkel lefedtem s így hagytam nyugodni legalább V2 óráig s csak azután állapítottam meg a rendes lélekzést. I. A lélekző központot izgatók. a) Oxycamphor. Az orvoslásban oxaphor néven őOVo-os alkoholos oldatát használják. Kísérleteimben én is ezen alakban alkalmaztam, s hogy az alkohol hatását kizárhassam, a befecskendés után mindig v á r t a m 25—30 perczig, mert tapasztalásom szerint
136
iSSEKUTZ
BÉLA.
DK.
ennyi idő alatt az alkohol hatása elmúlik. V4 grm oxycamphor (XXIII. kis.) a nyúl lélekzését llVo-kal gyéríti, de a lélekzések volumenét 15" „-kai növeli és így a perczenként kilehelt levegő mennyisége kb. rendes marad. A lélekzés ereje 15"6",o-kíil a munkája pedig 38%-kal emelkedik. 1 grm oxycamphor még erélyesebben h a t : a lélekzést (6"6»/o-kal) gyéríti, de a volumenét (43%) annyira növeli, hogy a perczenként kilehelt levegő mennyisége 33°/o-kal nagyobbodik. Nagyon növekedik a lélekzés ereje (41'6<'/'o) és munkája (lOOVo) isTehát az oxycamphor a lélekzést gyérebbé, de egyúttal mélyebbé és erélyesebbé teszi. I. 1450 g r m . súlyú nyúl.
E5 S: T- ;
m
2^ 3 10
Lég-osömetszést 90
13
1620
2ü
88
18-5
1628
30
81
18
1458
40
81
18-2
1464
82
18
1476
80
18-3
1466i-4
81
18
1458
78
17-5
1365
20
78
18
1404
40
75
18
1350
20 40
75 20 40 10 10-20 10-40 11- —
M e g j e g y z é s
ül
76 70 70 66 68 68
17-8
1335
17-5
1380
18
1260
17-8
1246
17-5
1155
17-5
1190
17-6
1197
befejeztem,
dobozba k ö t ö m ki.
az
állatot
a
I.ISLEKZÉSRE
HATÓ
ANYAGOK
137
VIZSGÁLATA.
XXIII. 1300
g r m . s ú l y ú nyúl.
C-a) M e g j e g y z é s
•A C
6-20 7-201
2^ Légcsőmetszés.
72
20-5
1480 I. c s ő b e n IL
,.
III.
,,
IV.
,
91 85-16 67-23 38-47
17
12-5 9 4-5
/
i fi ÜD 1 3 <1
i6 >
M a n o m e t e r b e n 19 c m - r e s z í v j a f e l a v i z e t .
7-30 7-34; 8'—i
8-5
72
20-8
72 64
21-7 1560 23-5^ 1520
1500 0-25 g r m . O x y c a m p h o r bőr alá.
I. c s ő b e n 20 IL
,.
m. IV.
, „
14 10 5-5
| -^t
126
l ll|
106-8 83 57-47
is
M a n o m e t e r b e n 2 2 c m - r e s z í v j a fel a v i z e t
8-13 8-40
1 g r m . O x y c a m p h o r bőr a l á .
76
25-2
1920
1 -H 166-6 16 [ SVS 139-5 11-5 [ 2 " ^ 109-7 ' is 68-4 6
I. c s ő b e n 23
n. ni.
„
IV. M a n o m e t e r b e n 25 c m - r e s z í v j a f e l a v i z e t .
8-50 9- — 9-10 9-15
70 68
27 28-8
68
29-1
68
29-4
1890 1960 1980 2000
24 181 4 176 5 13 g t3 o 140 2 IIL „ 13 93 1 IV. „ 7 is M a n o m e t e r b e n 26—27 c m - r e s z í v j a I. c s ő b e n
,
IL
9-25
vizet.
68
29-1
1980 Kísérletet
abbahagyom.
fel
138
ÍSSEKUTZ
BÉLA
DR.
b) Cocáin. Cocáin hatását nyúlra A N R E P * vizsgálta behatóan. Meg állapította, hogy kis és közép adagok, a lélekző központ izga tásával nagyon szaporává teszik a lélekzést, de a lélekzések volumene — M A R E Y dobbal vizsgálva — nem növekedik, sőt inkább csökken. Halálos adag (006—O'l grm. pro kigr.) kez detben izgalja a lélekző központot, később bénítja. Kutyán W o o D és C É R N A ' * tettek kísérleteket, melyekben megállapították, hogy a cocáin (003—O'Oö pro klgr.) úgy a lélekzés számát, mint a perczenként kiürített levegő mennyiségét tetemesen növeli. (200—300",0-kai.) Érdemes megemlítenem Á D a c c o kísér letét is, melyben a negyedik agy gyomrocs fenekére fecsken dezett cocáin oldatot: a lélekzés rögtön megállt a lélekző köz pont bénulása következtében, de mesterséges lélekzéssel az állat megvolt menthető. Végűi M o s s o ' embernél is tapasztalta, hogy a cocáin (O'l grm.) úgy a lélekzés számát, mint a per ezenként kilehelt levegő mennyiségét növeli. Az én kísérleteim eredménye a következő: 5 mgrm. cocáin (XXIV. kis.) a lélekzés számát 14Vo-kal, a volumenét 5°/o-kal növeli s így a perczenként kilehelt levegő mennyisége ITVo-kal emelkedik; a lélekzés ereje 3—SVo-kal, a munkája 2—lO'/o-kal nő. O'Ol grm. befecskendezése után a lélekzés száma még jobban növekedik, de a volumenéé a nor málisra csökken s így a perczenként kilehelt levegő mennyi sége nem változik ; a lélekzés ereje és munkaképessége azonban egy kevéssel még nő. Ha 0 0 2 grm-ot ( X X V I I I . kis.) fecskendezek be, akkor a lélekzések volumene kezdetben 1 2 7 o - k a l nő, de csakhamar a normálisra, sőt még az alá 10°/o-kal száll. Ezzel arányosan nő azután a lélekzések száma (2ő»/(,) ú g y , hogy a perczenként kilehelt levegő mennyisége 12-15V>.-kal nagyobb a rendesnél. A lélekzések ereje 1 0 — 1 2 V o - k a l , m u n k á j a 1 5 - 2 0 ' ' / o - k a l foko zódik. E g y második 0 0 2 grm-os adag a lélekzések volumenét kezdetben növeli úgy, hogy a rendes értéket eléri, de csak hamar csökkenti oly nagy mértékben, hogy ámbár a lélekzés nagyon szapora marad, mégis a perczenként kilehelt levegő
LÉLEKZtóSRE
HATÓ
ANYAGOK
VIZSGÁLATA.
139
mennyisége fokozatosan kisebbedik. Ebben a stádiumban görcs rohamok jelentkeznek, a melyek alatt a lélekzés szaporább és mélyebb. L a s s a n k é n t a lélekzés egyre gyérül és sekélyebbé válik, ereje és munkája fokozatosan csökken, végűi megszűnik a lélekzés a nélkül, hogy a legcsekélyebb dyspnoe jelentkezett volna. A szívműködés még jó s mesterséges lélekzés 3—5 perczig való alkalmazása után, megint megindul a lélekzés; de azért m é g többször kell a mesterséges lélekzést segítségül hívni, hogy az állat életben maradjon. A X X I V - d i k kísérlethez használt nyúl másnap súlyos beteg v o l t : hőmérséklete 32°C, lélekzés száma 48, volumene 12'5 c m ' . Ezt a nyulat yXO'Ol^ grm. cocainnal sikerült felele veníteni ; lélekzése szaporábbá, mélyebbé és erősebbé válott ( X X V . kis.). A X X V I . kísérletem pedig azt bizonyítja, hogy a ehloralhydrattal olaltatMt állat lélekzését a cocáin annyival szaporábbá (50"A,), mélyebbé ( 1 0 — l ö 7 o ) és erőteljesebbé (30''/o) teszi, hogy csak kevéssel marad a rendes alatt. De egyúttal a lélekző köz pont ingerlékenységét is emeli: chloralhydrat bódulatban a lélekzés szám csökkenése a DaESKK-féle készülékkel való meghatározáskor 0 7 o volt, cocáin befecskendés* után ellenben felemelkedett 57o-ra, tehát majdnem a rendesre. A cocáin kis adagban a lélekző központ izgatásával, a lélek zést szaporábbá és erőteljesebbé teszi, volumenét kezűéiben növeli, de később csökkenti. Nagy adagban a lélekző központot előbb izgatja, később bénítja, mesterséges lélekzéssel azonban az állat megmenthető. c) Tropacocain. A X X I X . kísérlet mutatja, hogy hatása megegyezik a coeainnal, csak jóval kisebb fokban képes a lélekző központot izgatni.
140
ISSEKUTZ
BÉLA
DR.
XXIV. 1300
grm
súlyú
nyúl.
E-5 2
M e g j e g y z é s
•O N
2a 6-30 7-05
Légcsőmetszés. 68
212
1440
68
20-6
1400 (S ^
I. c s ő b e n 2 0 II. IIL IV.
„
126
•? S
14
100-8
10
83 é-3
4 5
„
li
S
38 • 4
M a n o m e t e r b e n 2 1 c m - r e s z í v j a fel a v i z e t . 68
21
1428
•80
76
221
1680
•32
78
21 5
1680
35
78
21-5
1680
•20 •25
0 0 0 5 g r m . c o c á i n bőr alá.
IIL IV.
1
128-2
1
14 5
114•6
1
11
100 4
I. c s ő b e n 2 0 - 2 11. ,
Manometerben
5
í)
ti.
21 •5—22
é S 1=11 bilS "
47-5 cm-re
szívja
fel
a vizet. 72
20 5
1480
7^48
76
20
1520
7-52
72
20
1448
7--57
80
205
1640
8- —
78
21^6
1640
7-40 7-42
0^01 g r m . c o c á i n b ő r alá.
21
f%
II.
.
15
•g-gS
IIL
„
11
100-4
5
47-5
I. c s ő b e n
IV.
138-9 122'6 6§
M a n o m e t e r b e n 2 3 c m - r e s z í v j a fel a v i z e t . Kísérletet a b b a h a g y o m , a légcsövet össze varrom.
LÉLEKZÉSRE
HATÓ
ANYAÖOK
141
VIZSGÁLATA.
XXV. A X X I V . k í s é r l e t nyula.
Ifi
M e g j e g y z é s
3A z állat
súlyos
igen 610 6-40
Légcsőcanüle-t 48
12'í
beteg
benyomását
teszi,
gyenge. bevezetem.
600 M a n o m e t e r b e n 1 6 5 om-re s z í v j a fel a v i z e t . I. c s ő b e n 15 70-8 11.
„
m. IV. •48 58
10 7 33-- 5i
„
1:11
.54-5
[
S«3
40 •67
I
g£
23 •27 >
SS ,
f
O'Ol g r m . c o c á i n bőr alá. 52
12 5-
650
64
13 6
820
72
12-5
900
0 01 g r m . c o c á i n bőr alá.
I. c s ő b e n 16 II. III.
» ,
11 7-5
IV.
,
4^5
806 65-9 46 69
1
M a n o m e t e r b e n 18 c m - r e s z í v j a f e l a 7-15
76
h5>
38-47 vizet.
13
XXVI. 1320
6-4 7-20
g r m . s ú l y ú nyúl.
Légcsőmetszés. 70
23
1610
Légzésszám csökkenése a DRESER-féle
ké
s z ü l é k k e l v a l ó v i z s g á l a t k o r 9»/o. I. c s ő b e n II.
21
]
n
138-4
130-9 15-5 [ 104-1 III. , 10404-1 í 57-47 IV. 55-5 IS Manometerben 2 3 — 2 4 cm-re s z í v j a
fel a
vizet. írteslta Corv.osi szak) 1910.
10
142
ISSEKUTZ
e5
BÉLA
DR.
Ifi M e g j e g y z é s
3a i 0^5 g r m .
7-36
Chloralliydrat-ot
fiilvénába
fecs
kendezek. Narcosis, c o r n e a l i s retlex n e m váltható ki.
7'38 7-45
66
17
1122
Légzésszám
csökkenése
szülékkel 7-50Í
60
18
a DsESHR-félo
ké
v a l ó v i z s g á l a t k o r 0"/^.
1080 16
80-64
11.
„
11
65^94
III.
,
8
IV.
.
4-
1. c s ő b e n
Manometerben
53-12
IS
17—18
43 78 cm-ro
szívja
fel a
vizet. 0-02 g r m . C o c á i n b ő r a l á . 8 08
(0
20
1500
85-7
20
1614
809
88
19
1672
8 15
88^5
8-28
1548^7 17-5
8'20
0-02 g r m . C o c á i n b ő r alá. 1681
88^2 18^5
Cornealis reflex I. c s ő b e n
91
20
1820
113-7 02-1
II.
,,
13
ni.
,
9
IV.
„
5
Manometerben vizet. 8-35 i
kiváltható.
19
Légzésszám
ÉS
22—23
47'5
cm-re
csökkenése
szülékkel A z állat
67-23
J
szívja
fel a
a DRESEK-fólo
vizsgálatkor
egyszer-egyszer
nagjron f e l ü l e t e s e n
ké
J'2'>l„.
felemeli a fejét, alszik.
0 0 2 g r m . C o c á i n bőr alá.
•40
A z állat f e l é b r e d t , e r ő s e n
•431: •45:
104
16
1664
•47
105
15 • 5
16305
•50
100
19
1900 I. c s ő b e n II.
,.
III. IV.
,
Mannmeterben vizet.
nyugtalankodik.
20
1
\
92-1
9-5
[ 5=^°
74-9
55 - 5
'
57-47 .
13
is
23—24
eni-ro
13 g 3-?
s z í v j a fel a
LÉLEKZÉSRE
—
c
.
HATÓ
ANYAGOK
143
VIZSGÁLATA.
C
- «Xl >C N O
>5-^ c
•51 i
l g
•^ « ~ «c
2 S
> ;=
III
M e g j e g y z é s
M
w > 8 55
96-7
14
1837
9- —
0-02 g-rm. C o c á i n b ő r a l á .
9-08
96-7
14
1353
A z állat a l s z i k , c o r n e a l i s r e f l e x de végtagjainak nem
9 09
92
10
kiváltható,
csipésére,
szúrására
reagál.
920 L é g z é s i g e n l'elületes fecskendezek semmi
0-005 g r m .
a fülvénába,
atropint
de
nincs
hatással.
9 12
L é g z é s m e g s z ű n t ; m e s t e r s é g e s l é g z é s t al
9-15
Légzés
megindult.
Légzés
megszűnt,
kalmazok 2 perczig.
9-17
100
9
900
9 20
mesterséges
légzés
3
perczig. 9-23
91
5
455
9-26
56
5-7
320 L é g z é s e g é s z e n felületes, m e s t e r s é g e s lég
9-27
zést 9-28
j
88
6-3
alkalmazok.
320 M é g háromszor kellett m e s t e r s é g e s l é g z é s t
9-30-től 10-30-jg
alkalmazzak
10-40 10-50
88
13 1
1160
72
15
4080 A z állat é l e t b e n
!
minden esetben
2—3'-ig.
maradt.
XXVIII. 1100
6-20
g r m . súlyú
nyúl.
Légcsőm etszés.
7-05
17-5
1312^5
75
18
1350-0
76-;)
18
1384-2 L csőben 16-5
i
II.
,
11-8
III.
,
8
IV.
,
4
85-75 75-88 53-1 30-4
[ '
M a n o m e t e r b e n 18 c m - r e s z í v j a fel a
gif vizet. 10*
144
ISSfeKüTZ
s5 2
N C
1--?d
^
s =
O N
2 °-
IP
M
e
G
18
1368
79
20
1580
7-21
81
17-5
1487-5
7-23
81
17-5
1487-5
7-28
91
17
96-7
16
1547 1547-2
91
17
1547
7-32
92
17
1564 I. c s ő b e n
7-40
100
17
7-42
93-7
16
1500
7-45
93-7
17
1593
s
17-8
•S|
99-8
„
12-4
11S
83 • 8
III.
„
8-5
60-0
IV.
„
4-6
" £=^2 12
8-3
96-7
18
1740-6
8-5
96-5
18
1740
8-8
100
18
1800
8'14
96-7
17
1644
815
10,'
It
1499
8-17
107 109
14
1499
13
1417
83-3
14
1166-6
63-8 75
10 10
750
83-3
12
1000
2 0 --21
cm-re
1 m
39-3 szívja
fel a
vizet.
1700
7-55
'8-2Ö
É
II.
Manometerben
8-24
y z
G
0-02 g r m . C o c á i n b ö r alá.
7-30
8-20
j e
ííi-=*
7-14 7-20
DR.
= i |
76
712
BÉLA
0 - 0 2 g r m . C o c á i n b ő r alá.
Görcsrohamok.
638 Görcsrohamok. Cornealis r e f l e x n e m váltható ki. M a n o m e t e r b e n 1 2 , 10, 8, 5, 3 cm.-re s z í v j a fel a v i z e t .
8-26
Légzés
megszűnt.
Mesterséges
légzés
3
perczig. 8-30*
108
11
1188 L csőben 1 2 - 5 1 f t IL
„
8 5 1
III.
„
6
IV.
„
3-5
1
íf%
49-2
]
S.'^S
40-3 29-88 f a
is
23-27 •
0
"
M a n o m e t e r b e n 1 4 — 1 5 c m - r e s z í v j a fel a v i z e t .
LÉLEKZÉSRE
V
•O •• A >0 A S C »-»
8-34
ll 11
HATÓ
ANYAGOK
145
VIZSGÁLATA.
Sí « BT CJ S — T-»O
M e g j e g y z é s
•J
6
40
240
8-30
Légzés
megszűnt,
mesterséges
légzés
4
mesterséges
légzés
4
perozig. 8-39 8-40
70
9
630
8-42
54
7
378
8-45
30
6
180
8-46
Légzés
megindult.
Légzés
megszűnt,
perczig. 8-50 8-53
60
10
600
8-58
50
8
400
8-59
26
7
208
!-59V.,
Légzés megindult.
Élénk cornealis
Légzés
mesterséges
megszűnt,
reflex.
légzés
jserczig. 9-1
Légzés 70
10
megindult.
700 A z állat é l e t b e n m a r a d t .
XXIX. 1000
6'30
g r m . s ú l y ú nyúl.
Légcsőmetszés.
710
83
17
1411 I. c s ő b o n 15
75-55
II.
,,
11
65-9
III.
,
8
r3-i
IV.
,
4
i 12
^ CD
s§.g>
30-4
M a n o m e t e r b e n 16-5 c m - r e s z í v j a f e l a v i z e t 7-18[ 7-28
i:
0 0 1 g r m . T r o p o c o c a i n bőr alá. 85-7
17
1466-9
91
18
1638
7-30
0'02 g r m . T r o p o c o c a i n bőr alá.
7-45
í
1
146
ISSEKUTZ
'2J *0
N
^
— " >o >.•=
3^
BÉLA
Ili o~
M
DR.
e g
j
e
g
y
z
é
s
te
^2? \ 12-2 [
I. c s ő b e n 17 17 IL IIL
,
ftf -g-ps
91 8 1 '- 1
\
1 II8
64-2
8-8
IV. , 4-5 Manomotei'ben 18—19
9 -
S a-i' t, ^ t-
38-47 cm-re
szívja
fel
a
vizet. 100
18
1800
94
18
1694
91
17-5
1592
8-15
91
15
1365
8-20
86
16
1376
8- — 8-05
0-02 g r m . T r o p o c o c a i n bőr alá.
8-Ü8
I. c s ő b e n II.
„
III.
• „
80-64
16
65-94
11
46 69
7-5
3
3«
30-4 IV. , 4 M a n o m e t e r b e n 18 c m - r e s z í v j a fel a v i z e t . 15
1320
83
15
1255
81
18-5
1578
?-25 ? 35 ?-43
0-02 g r m . T r o p o c o c a i n bőr alá.
5-54
79
14
1096
5-59
81
11
891 I. e s ő b e n 1 4 - 5 ^ -^ti II.
10
\
64-6 54-5
2-g
N
CJ AÍ ©
40-67
IIL „ 7 [ 23-27 IV. „ 3-5 SS M a n o m e t e r b e n 1 6 c m - r e s z í v j a fel a v i z e t .
'
d) Apomorphin. vizsgálta igen behatóan a nyúl lélekzésére való hatását. Kísérleteit a légcsőcaniile-el összekötött M A R E Y - d o b segítségével végezte. Megállapította, h o g y az apomorphinnak úgy bőr alá, mint vérbe fecskendezése után a lélekzés erősen szaporává lesz; de csakhamar gyérül, ilyenkor egy második befecskendezés megint emeli a lélekzés számát, ha nem is olyan HARNÍACK^
r,ÉLEKZÉSRE
HATÓ
ANYAGOK
VIZSGÁLATA.
147
ei'ösen, mint az első s a hatása is rövidebb ideig tart. Ezt így lehet ismételni több.ször, csak az adagot kell emelni; m í g végűi az apomorphin befecskendezésére a lélekzés nem lesz szapora, hanem ellenkezőleg folytonosan gyérül, végül teljesen meg szűnik. Mesterséges lélekzés ilyenkor nem segít. Természetesen, ha az állat nincsen elaltatva, akkor az apomoi'phin okozta heves izgatottság és görcsök a lélekzés görbét igen szabálytalanná teszik. Vagns átmetszésnek nincs befolyása az apomorphin hatá sára, tehát ez direkt a lélekző központot izgatja, nagy adagban pedig előzetes izgatás után bénítja. H A R N A C K azonban nem terjesztette ki vizsgálatait a lélekzés volumenének, erejének és munkájának megváltozására, ezért végeztem ebben az irányban néhány kísérletet: U r e t h a n bódulatban 5 mgrm. apomorphin ( X X X Í . kis.) bőr alá fecskendezve a lélekzést szaporábbá teszi (17'5%) s mivel volumenét kezdetben csak kevéssel Oy5"/o) csökkenti, az egy perez alatt •Jsiürített levegő mennyisége nagyobb a ren desnél (llVo)- De csakhamar erösebben kisebbedik a lélekzés volumene (SSVo) s így az egy perez alatt kiürített levegő menynyisége is kisebb (23-8''/o)- A lélekzés ereje és munkája is jóval a rendes alatt marad (30"/o). A második adag eleinte kevéssel növeli a lélekzés volumenét, később csökkenti (36Vo); a per ezenként kilehelt levegő menn}ásége 28%-ka], a lélekzés ereje és munkaképessége 427o-kal kisebb a rendesnél. V4 mgrm. apomorphin vérbefecskendezve öOVo-kal sza porábbá, de felületesebbé teszi a lélekzést. Hatása csak 1 perczig tart, ezután a lélekzés csaknem teljesen rendes. Ekkor V4 mgrm. befecskendezése megint emeli u lélekzés számát, de csak kisebb mértékben és hatása még hamarább elmúlik. IVs m g r m - m a l még egyszer előidézhető ez a hatás, de a negyedik vérbefecskendés (2'/a mgrm.) után a lélekzés igen felületes s csak néhanéha v a n egy- egy mélyebb lélekzés. A perczenként kilehelt levegő mennyisége, valamint a lélekzés ereje is folytonosan csökken, végül a lélekzés megszűnik a nélkül, hogy a legcse kélyebb dyspnoe jelentkezett volna. Mesterséges lélekzés nem segít. H a az állatot nem altattam el (XXXII. kis.), akkor a vér-
148
ISSEKUTZ
BÉLA
DR.
befecskendezés után közvetlenül a lélekzés igen szapora, de az egyes lélekzések volumene és munkája igen kicsi. Azonban csakhamar jelentkezik az állat erős izgatottsága, mikor n e m csak szaporán, hanem mélyen és erősen is lélek.'.ik, a munkája is eléri a rendes értéket, sőt egyszer-egyszer jóval a fölé emel kedik. Ez az izgatottsági stádium 2V2 óra alatt megszűnik s ezután a lélekzés teljesen normális. Tehát elaltatott állatnál apomorphin a lélekzést szaporává teszi, de volumenét és munkaképességét csökkenti. Ha, az állat nincs elaltatva, akkor a kifejlődő izgatottsági szakban nemcsak szaporább a lélekzés, hanem volumene és munkája is nagyobb a rendesnél. e) Nicotin. Vérbe fecskendezve az apomorphinhoz hasonlóan h a t : a lélekzés számát az első Vj perczben 50—lOOVo-kal emeli, de a volumenét (SőVo) s a mi talán még fontosabb, erejét (287o) csökkenti. A következő perczekben a lélekzés gyérül, volumene és ereje nő, de azért a rendes értéket egyik sem éri el. Itt is, mint az apomorphinnál egy második s harmadik befecskende zéssel újból elő lehet idézni ezen tüneteket. ( X X X . kis.) XXX. 1300
grm
súlyú nyúl.
c
Ili Pt
>0 I
M e g j e g y z é s
6-50
Légcsőmetszés.
7-40
100
18
1800
7-45
96-7
18
1740 I. c s ő b e n 2 2 152-5 IL , 15-8 131 IIL „ 10-8 í 96-8 a> IV. „ 6 68-4 ) is M a n o m e t e r b e n 2 5 - 5 — 2 6 c m - r e s z í v j a fel a vizet.
•0 Ilii
LÉLEKZÉSRE
HATÓ
ANYAGOK
149
VIZSGÁLATA.
c
á -0
t<
c
N
.. u
2
S=
i
HA
«
M
-•E>o
e g
j e g y z é s
3=-
C.
7-51
0"2 m g r m N i c o t i n t f ü l v e n á b a f e c s k e n d e z e k . Légzésszám :
a
befecskendezés
előtt
10
m á s o d p o r c z e n k é n t 18, a b e f e c s k e n d e zés
után
első 10 m á s o d p e r c z b e n
az
3 1 , a m á s o d i k b a n 27, h a r m a d i k b a n 2 6 . 7-55
113
15
1695 I. c s ő b e n 11.
,,
20
f-t
14
•0-£|
III.
„
95
IV.
„
5-5
g*l
126 106-8 74-9
1 &a>
is .57-47 M a n o m e t e r b e n 2 3 c m - r e sziv.ja fel a v i z e t .
í 8-5
111
15-5
1720-5
8-15
100
Ifi
1600
8-24
96 7
17
1643
8-25
4-r
138-4
II.
„
15
. Í?|
III.
„
10
£•^2
122-6 83
I. c s ő b e n 2 1
is
g
IV. „ 6 is 68-4 0-2 m g r m N i c o t i n t f ü l v e n á b a f e c s k e n d e z e k .
8-30
Légzésszám:
a
befecskendezés
m á s o d p e r o z b e n 18,
a
előtt
10
befecskendezés
u t á n a z e l s ő 10 m á s o d p e r o z b e n 3 0 , a másodikban 22, a h a r m a d i k b a n 8'33
120
12
1304
8 38
109
14
1526 0'2 m g r m . N i c o t i n t v é r b e
8-40
Légzésszám:
a
22.
fecskendezek.
befecskendezés
előtt
10
m á s o d p e r c z e n k é n t 19, a b e f e c s k e n d e zés után
az
első
10 m á s o d p e r c z b e n
24, a m á s o d i k b a n 20, h a r m a d i k b a n 19. 8-42
107
14
1498 19
•^3
II.
I. c s ő b e n ,
13
i?!
HL
„
9
£*2
92-1 67-4
IV.
,
ő
is
47-5
1
113-7
•
fii J
M a n o m e t e r b e n í:2 c m - r e s z i v j a fel a v i z e t .
150
ISSEKUTZ
BÉLA
D R .
£ *3
I s i •O
M
N
e g y z e s
'SS
13 O.
8-46
e g j
107
15
1605 0 4 mg-rm. N i c o t i n t
8-50
Légzésszám :
a
vérbefecskendezek.
befecskendezés
előtt
10
m á s o d p e r c z e n k é n t 18'/a, a b e f e c s k e n dezés
után
az első
10 másodpercz-
b e n 3 5 , a m á s o d i k b a n 27, a h a r m a dikban 25. p-51
133
11
1463
8-52
A z I. c s ő b e n a v i z e t
17 c m - r e
teliát 9 1 g r m - c i n . m u n k á t
szivja fel, végez.
M a n o m e t e r b e n 1 9 c m - r e s z i v j a fel a v i z e t .
8-54 8-55
107
13-5
1441 Manometerben 2 0 cm-re szivja fel a vizet. Az I . csőben a vizet
18 cm-re
s z i v j a fel,
teliát 1 0 2 ' 0 g r m - c m . m u n k á t v é g e z .
8-57 9-2
104
14
1456
101
15
1515 •5,4"
I. c s ő b e n 1 9 II.
„
III.
,
14
IV.
915
100
16
113-6 106-8
9 5
74-9
5-5
57-47
1600 Kísérletet
abbahagyom.
XXXI. 1300
g r m . súlyú fehér
nyúl.
6-20
1-5 g r m . U r e t h a n b ő r alá.
6-40
Légosőmetszés.
7-5
75
18
1350 I. c s ő b e n 1 8 5 IL
„
IIL
„
IV.
„
1 2 - 8 \ SS 8 5 •S 4
107-8 89-3 600 30-4
9 .a:
Q
0)9 ^
Manometerben 2 2 cm-re szivja fel a vizet.
I-ELEKZÉSRE
^ C C <J N
HATÓ
ANYAGOK
151
VIZSGALATA.
l - f
C
M < ÜK-
7'15
e g J e g
y z
0 ' 0 0 5 g r m . A ] ) o m o r p h i n bőr alá.
7-19
81
7-20 7-22 7-24
18
1458
85 • 7
17-5
1500
88'2
17
1500
85-7
16
1372
7-25
I. c s ő b e n 1 5 - 5 ^ 11.
.,
10
III.
,
7
75 • (!
\
l l s
54-5
l'f^í
40-6
P 3
SS 23-7 IV. , 3-5 M a n o m e t e r b e n 2 0 c m - r e s z i v j a fel a v i z e t .
7-29
B5-7
12
1028
83
15
1250
0 ' 0 0 5 g r m . A p o m o r p h i n bőr alá.
7'82 7 •35
1028
13-5 7-36 ! 83
14
7-38
12
1028
7-40
12-5
1071
'
1166
I. c s ő b e n
n.
14'5
„
66-38
9
S s-g
III.
,
6-2
IV.
„
8
44
. -1
I £ -iá
S
401 É-3
17-1
M a n o m e t e r b e n 17 c m - r e s z i v j a fel a v i z e t . 7-58 8-2
85-7
115
985
84-5
11-5
971 000075 grm. Apomorphint a fülvénába fecskendezek. Befecskendezés
előtt
légzés
szám 10 má
sod p e r c z b e n 14, b e f e c s k e n d e z é s
után
l é g z é s s z á m az e l s ő 10 m á s o d p e r c z b e n 24, a m á s o d i k b a n 2 1 , a h a r m a d i k b a n 20, a n e g j ' e d i k b e n 19, a z ö t ö d i k b e n 16 8-3
0-00075 g r . A p o m o r p h i n A légzésszám
az
első
fülvénába. 10
másodperczben
19, a m á s o d i k b a n 18, a h a r m a d i k b a n 18 8-3'
0-0015 g r m . A p o m o r p h i n v é n á b a . A légzésszám
az
első
10
másodperczben
19, a m á s o d i k b a n 18, a h a r m a d i k b a n 17,
negyedikben
h a t o d i k b a n 14.
16,
ötödikben
15,
152
ISSUKUTZ
BliLA
= 50
DR.
M e g j e g y z é s
ás 0'0025 g r m . A p o m o r p h i n
8-4';.
A légzésszám 15,
a
az
első
fülvénába. 10
jnásodikban
másodperczben
15,
harmadikban
15. S z a b á l y t a l a n l é g z é s . 8-6
62-5
Ö62-5
8-7
60
420 I. c s ő b e n 1 1 \
II. III.
g-ps
3834-8
I?
20-7
„
Í2 17-1 IV. M a n o m e t e r b e n 1 1 c m re s z i v j a fel a v i z e t , de
egyszer-egyszer
olyan
m é l y lég
z é s t v é g e z , h o g y 3 0 c m - r e is a 8-15
50
11
550
8-25
41
11
455
8-30
42
10
425
8-40
felszívja
vizet.
Bxitus, m e s t e r s é g e s légzés n e m használ.
XXXII. 1200
g r m . s ú l y ú s z ü r k e h í m nyúl.
6-20 6-50
Légcsőmetszés. 60
15
900 T. c s ő b e n n. „ IIL
,
7-5
IV.
,
4
Manometerben 7' — 7-4
60
15-3
03
16 11-5
80-6 72
SS
N
46'69
J
30-4
18 c m - r e s z i v j a fel a v i z e t .
920 O'OOl
grm. ext.-ba
Apomorphint
vena
jngularis
fecskendezek.
L é g z é s . s z á m : b e f e c s k e n d é s előtt 10 m á s o d p e r c z b e n 1 1 , b e f e c s k e n d é s után az e l s ő 10 m á s o d p e r c z b e n 17, a m á s o d i k b a n 17, a h a r m a d i k b a n 16, a n e g y e dikben 15.
LÉLEKZÉSRE
HATÓ
ANYAGOK
163
VIZSGÁLATA.
M e g j e g y z é s
7 5
80
14
1120 I. c s ő b e n 11 c m - r e s z i v j a fel a v i z e t , t e h á t 38 g r m - c m . m u n k á t v é g e z . M a n o m e t e r b e n 14 c m - r e s z i v j a f e l a v i z e t .
7-7
80
15
1200
7-8
72
16
1152
7-10
7-11 7-lő
0 0 0 1 g r m . Apomorjíhin vénába. L é g z é s s z á m : b e f e c s k e n d é s előtt 1 0 m á s o d perczben 12, befecskendés után az o l s ö 10 m á s o d p e r c z b e n 18, m á s o d i k b a n 17. 80
13
1040 I. c s ő b e n 1 4 ' 5 TI.
„
10
cm-re s z i v j a 6 6 ' 3 8 ) g r m - c m . fel a v i z e t . l munkílt tehAt 54'5 ) végez.
M a n o m e t e r b e n 17 c m - r e s z i v j a f e l a v i z e t . 7'17
84
15-7
1320
7-19
80
16-5
1320
A z állat e r ő s e n i z g a t o t t . I. c s ő b e n a v i z e t r e n d e s e n 16 c m - r e s z i v j a fel,
de néha
26 cm-re,
tehát
80-6
grm-cm., illetőleg 213 grm-cm. m u n k á t végez. M a n o m e t e r b e n 17'5, 19, 2 2 , 26 c m - r e s z i v j a fel a v i z e t . 7-25 84
17 16-6
1540 1400 8 0 6,
126,152
i r . | l l , 1 6 , 2 3 i l s 65-9, I[II. I I . I 7-5, 99 , 11 44 f - i i 46-69,
1.
16,20,22
f|
1.39,288
'
67-23,162-511|?
I V . 3-5, 5, 6 ' 23-27, 47-5, 6 8 - 4 M a n o m e t e r b e n 27, 18, 1 9 , 2 5 , 2 0 - 5 , 1 8 , 1 8 , 19, 2 8 , 26, 18 c m - r e s z i v j a f e l a v i z e t . 7 40
80
17-5
1400
7 45
A z állatot l e o l d o m a p a d r ó l , izgatott.
8 30 9 35
Az izgatottság csökkent e g y keveset. A z állat c s a k n e m t e l j e s e n n y u g o d t . Ú j b ó l kikötöm.
10
56 64
16-4 16-2
920 1040
igen
erősen
154
ISSEKUTZ
Bl5r-A
DR.
£•3 M
1. c s ő b e n
g j e g
e
y
1 4 •- 56 1 p í f 1 0 •5 I l l |
11.
,
m.
,
l - h
IV.
,
4
ÉS
z
e
s
66-38 1 60 - 8 l
Í % i
46-69
[•
| | f
30 4
'
M a n o m e t e r b e n 1 6 - 5 — 1 6 - 8 , 17 c m - r e s z i v j a fel a v i z e t .
f) Picrotoxin. V2 mgrm. pro klgrm. ( X X X I I I . kis.) picrotoxin bőr alá fecskendezve, csak gyengén hat a lélekzésre: volumene 7—9Vokal, az egy perez alatt kilehelt levegő mennyisége 1 1 — 1 2 7 o - k a l , a lélekzés munkája pedig 20 - 30'7o-kal növekedik. l'/a mgrm. pro klgi'm. kezdetben a lélekzést igen sza porává (407o), nagy volumenűvé (24° „) és nagy erejűvé (lOOVo) teszi. Csakhogy mikor már ilyen erősen izgatja a lélekző köz pontot, akkor ez az izgalom már átterjed a nyúltvolő többi központjaira is, nevezetesen a görcsokozóra s így igen súlyos görcsrohamok táraadnak. Rendesen ezek alatt a lélekzés meg szűnik, de legtöbbször a görcs multával megint magától meg indul. Végűi egy igen hosszú görcsroham után a lélekzés sem önként, sem mesterséges lélekzésre nem indul meg, ezzel egy idejűleg a szív is megáll. M á r T s c H U D i " ajánlotta 1847-ben a picrotoxin mérgezés ellen bódítók alkalmazását. A picrotoxin és az altatók, neveze tesen'morphium, chloralhydrat, paraldehyd, amylenhydrat, közti antagonismussal C H R I C H T O N B R O W N ' " , A M A G A T ^ ' , B Ó K A Y ' % K G E P P E N ' ^ KossA és GoTTLiEB foglalkoztak ; mindnyájan megállapították, hogy az elaltatott állatok a picrotoxin halálcs adagának még hétszeresét is elbírják. K O E P P E N azt találta, hogy a ehloralhydrattal elaltatott állat gyér, felületes lélekzését a picrotoxin a rendes szaporaságúvá és mélységűvé teszi. G O T T M B B , ki D R E S E R féle készülékkel végezte kísérleteit, úgy tapasztalta, hogy az
LÉLEKZÉSRE
HATÓ
ANYAGOK
155
VIZSGÁLATA.
elaltatott állat lélekzését a pierotoxin csak kevéssel képes emelni. A X X X I V . kísérletem azonban bizonyítja, hogy a chloralhydrattól alvó nyúl felületes és gyér lélegzését 3 mgrm. piero toxin a rendes szaporaságúvá és volumenűvé teszi: XXXIII. 1200 —
g r m . s ú l y ú nyúl.
C
^i i f i i
M e g j e g y z é s
ÍM)
2^^ Légosőmetszés.
10-20 11-12
64
16-2
1116
56
16-4''
1040 920 I. c s ő b e n 1 4 - 5 II.
„
IIL
„
IV.
> N
66-38 60-8
10-5 7-5
(
S-l
46-69
4
'
is
30-4
1
S^
N
M a n o m e t e r b e n 16-6 c m - r e s z i v j a f e l a v i z e t . 11 19
0 66 m g r m . P i e r o t o x i n b ő r alá.
11-24
60
16-3
980 1040
11-30
64
16-2
11-35
64
17-4
1120
11-40
64
18
iii;o I. c s ő b e n 17 IL
„
Il
in.
„
8
1
t|
91 72 53-1
is 47-5 IV. „ 5 M a n o m e t e r b e n 18-4 c m - r e s z i v j a fel a v i z e t . 11-46
64
18
1160
11-51
68
18-8
1280
11-53
76
19-2
1460
11-55
80
18-5
1480
11-47
0 88 m g r m . P i e r o t o x i n bőr alá.
I. c s ő b e n IL
„
IIL
„
IV.
„
Manometerben a vizet.
18-5 12-8
21-21-5
cm-re
szivja
fel
156
ISSEKUTZ
BÚLA
DR.
M
e g
Ili
j
e g
y z e
s
£5: 11-59
84
19-5
1640
12--
84
19
1600
82
19
1540
12 05
84
19
1600
12 08
96
15-8
1520
12-09
88
19 3
1700
Görcsrohamok. I. c s ő b e n 2 1 TT -.4 11. „ 14
) c m - r e szivja 1^^^^ vizot, ) tehát
Manometerben a vizet. 12-16
92
20-4
1880
92
19 9
1820
1218
Görcsrohaniok.
24 5—25
Az
állat
nagy dj'SJMOE,
138-9 ^„„ „ 106-8
cm-re
) ffrm-om. > munkát ) V goz.
szivja
erősen
fel
izg-atott,
igen szapora és m é l y
légzés. 12-25
A légzés felületes és gyér.
12-27
A
légzés
megszűnt,
mesterséges
légzést
alkalmazok. 12-29'/>
Légzés
12-30
56
16-4
920
12-31
30
10
300
12-32
megindult.
M a n o m e t e r b e n 1 9 c m - r e s z i v j a fel a v i z e t .
»
13
R
V
légzés állandóan csökken,
y> !
71
majd
g ö r e s r o h a m alatt m e g s z ű n i k ,
ERŐS
mester
séges légzés. 12-33 12-34
60
13-3
800
Jól légzik. L é g z é s állandóan c s ö k k e n , erős görcsroham mely
12-35
légzés
alatt
megszűnt,
a
roham után a légzés
megindul. 12.-37
60
16
960
12 4 2
56
16-4
920
M a n o m e t e r b e n 2 0 c m - r e s z i v j a fel a v i z e t . 12-45
Vi p e r c z i g tartó e r ő s g ö r e s r o h a m , o p i s t h o tonus
flbrillaris
r á n g á s o k , az állat c s a k
igen g y é r e n , erőltetetten légzik.
erős
c y a n o s i s . R o h a m után n y u g o d t l é g z é s . 12-47
'.•4 p e r c z i g tartó r o h a m .
LÉLEKZÉSRE
•O
ANYAGOK
157
VIZSGÁLATA.
^ . s
- c
c ^
HATÓ
^
M e g j e g y z é s
N
2=12-48 12-49 12-50 12-55
40
15
600
38
16
608
Igen erős és h o s s z ú roham. 2
perczig
tartó
igen
után a légzés terséges
légzést
szívműködés
heves
nem
görcsroham
indul m e g ,
hiába
mes
alkalmazok,
megszűnt.
XXXIV. 1600
2-10 3-3-10 315 -25 3-26
g r m . s ú l y ú fehér
nyúl.
Légcsőmetszés.
85
22
1870
70 56
20 16
1400 896
1-25 g r m . C h l o r a l h y d r a t bőr alá. Narcosis. 3 mgrm.
Picrotoxin
subcutan
(2
mgrm.
pro klgr.).
3-35 3 45 3-55 4-5 4-15
66-6 80 82 85 85
20 24 22 21 21
1330 1920 1804 1785 1785
A z állat f e l é b r e d t .
g) Alkohol é s Bor. B i N z 1 " és tanítványai állapították meg először, hogy az alkohol kis adagban a lélekző központot igen erélyesen izgatja. Azóta számosan foglalkoztak ezzel a kérdéssel s különösen WiLMANNs " - n a k sikerült ezt kellőleg bebizonyítania. W E N D E L STADT18 pedig emberen tett vizsgálatokat, melyekkel szintén megállapította az alkohol lélekzést izgató hatását, de emellett azt is tapasztalta, hogy a zamatos borok erősebben izgatják a lélekző központot, mint a mennyire az alkohol tartalmuknak É r t e s í t ő ( o r v o a i szak; 1910.
11
lo8
ISSEKÜTZ
BÉLA D R .
megfelelne. V O O B L k i m u t a t t a , hogy a borban előforduló a e t h e ricus anyagok igen erélyesen izgatják a lélekző központot. Kísérleteim czélja az volt, hogy megállapítsam, vájjon nyúlnál a bor vérbefecskendezésekor az alkohol hatás mellett a borban levő kivonati anyagoknak és aethericus anyagoknak hatása kimutatható-e? Ebből a czélból úgy jártara el, h o g y zamatos tokaji, szo morodni borból 1 0 0 cm^-t átpárolásnak vetettem alá. A mara dékot Na-a COg-al közömbösítettem és azután nyúlnak vérébe fecskendeztem ( X X X V I . kis.); azt tapasztaltam, hogy a kivonati anyagok a lélekző központot nem izqatják, sőt ellenkezőleg a lélek zést gyérebbé és felületesebbé teszik. A párlat alkohol tartalmával egyenlő százalékú tiszta alkohol oldatot csináltam és vizsgáltam, vájjon a kettő hatása között mutatható-e különbség ? Ezen kísérleteimben (6 drb) oly nagy egyéni különbségeket tapasztaltam a nyulak alkohol iránti érzékenységében, hogy a felvetett kérdést egész határo zottan eldönteni nem tudtam. Igen valószínű azonban, hogy valami nagy különbség a horpdrlat és a tiszta alkohol hatása között nem lehet. A X L I . tábla mutatja, hogy az alkohol nemcsak a lélekzés számát (19'17o), volumenét (ll'TVo) és a perczenként kiürített levegő mennyiségét (29°/o) növeli, hanem a lélekzés erejét (24'6%) és mun káját (40''/'o) is tekintélyesen fokozza, csakhogy hatása rövid ideig tart. XXXVI. 1300
_
grm.
súlyú
nyúl.
c
EFL_w J2 ^ —
^ TI
íil
M e g j e g y z é s
•c a ,
1
7-30:
Légcsőmetszés.
8-20
80
8-26
15
1200 12 3 cm'' b o r n a k , a z a l k o l i o l t a r t a l m á n a k át-
ii
p á r o l o g t a t á s a u t á n i m a r a d é k á t Na^ CO^-al közömbösítve (8 c m ' j .
fülvenába
fecskendezem
LÉLEKZÉSRE
HATÓ
ANYAGOK
159
VIZSGÁLATA.
-S-a M e g j e g y z é s
3 a. •29
68
15
1020
•30
66-6
14
933
•35
68
145
•40
70
15
986 1050
XLI. 1 5 5 0 g r m . s ú l y ú nyúl.
Légcsőmetszés.
6^50
Jobboldali
vena jugularis
externába canule bevezetés. 7^40
68
26
1768 152
I. c s ő b e n 22 IL
,
III.
,
16 2 12
(
1 is
IV. , 7 > M a n o m e t e r b e n 23 - 2 4
139 119 9 3 •1
cm-re
1
szivja
fel a
vizet. 7
10 cm." l ö ' / o - o s
7-55
alkoholt
fecskendezek
be
a vena jugularisba.
50-D2
81
28
2268
79
28
2212 213
I. c s ő b e n 26 11.
„
18
IIL
,
13
IV.
„
8
Manometerben vizet. 7^59
28
£ -ÍL N*
176 140-2
I is 29 — 3 0
121 6 cm-re
fiit
s z i v j a fel a
2100
8-2
71
27
1917
8-10
69
27
1863
8-20
69
25
1750 152
L c s ő b e n 22 II.
„
15
V. A: ^ -
III.
„
11 •4
í g"1
122-6 89-74
fel'
68 4 IV. , 6 ) iS M a n o m e t e r b e n 2 3 c m - r e s z i v j a föl a v i z e t .
160
ISSEKUTZ BÉLA
DR.
li) Aconitin. Egy pár perczezel a halálos adag (0'35—0'40 pro klgr.) bőr alá feoskendése után a lélekzésszám a rendes érték felére s még az alá száll, a lélekzések azonban igen mélyek lesznek, volumenük (60—SOVo) nő, de a perczenként kilehelt levegő mennyisége mégis (507o) csökken. A lélekzések ereje (40Vo) és munkaképessége (lOOVo) nagyobb a rendesnél. Megváltozik a lélekzések typusa i s : a ki- és belélekzés szakadozott lesz, még pedig úgy, hogy a mély kilélekzésből visszatérő mellkas a közép állásban, Vio —Vs másodperczig nyugalomban marad s csak azután folytatja tovább a belélekzést; mikor ezt befejezte, megint a közép állásba tér vissza, itt megint megpihen s csak azután folytatja a kilélekzést s így tovább. Szépen látszik ez a MAREY-dobbal írt görbén : a be- és kilélekzést jelző vonalak alsó és felső félre szakadtak s a két felet egy kis vízszintes vonalka köti össze. Az ilyen lélekzés görbe igen jellegzetes az aconitin mérgezésre. Lassanként a lélekzés mindjobban gyérül, mind hosszabb lesz az az idő, mit a mellkas a közép állásban tölt, de a lélekzés ereje é s volumene a n n á l jobban nő. Végűi ezek i s fokozatosan csökkennek s a lélekzés görcsök között megszűnik. BöHM és E w E P s ^0 kísérleteikben az aeonitum napellusból előállított úgynevezett német aconitint használták, mely azon ban nem egységes anyag, hanem aconitinen kivűl még picroaconitint, aconint, stb. tartalmaz. Használták még pseudo-aconítin néven az aeonitum ferox-ból előállított kristályos alka loidot. Mindkettővel azt tapasztalták, hog\' ha a mérgezés súlyos dyspnoe szakában az egyik vagy mindkét vagust átmetszették, a dyspnoe megszűnt s az állat még több óráig életben maradt. Az atropin vérbe fecskendezésének hasonló hatása volt. ScHELi.oNG^' kísérleteiben nem tapasztalta a vagus átmet szés ezen befolyását, sem akkor, ha a dyspnoe kezdetén, sem akkor, ha a mérgezés előtt alkalmazta. Ellenben az atropin jótékony hatását ő i s megerősíti: „Meglepő látni, hogy súlyos aconitin dyspnoeban lévő kísérleti állat, melynek halálát minden pillanatban várjuk,
L É L E K Z É S R E HATÓ ANYAGOK'
161
VIZSGÁLATA.
atropin befecslíendezése után lassanlíént teljesen feléled, végűi a lélekzés olyan egyenletes nyugodt lesz, mintha az állat tel jesen intakt volna". W a g n e r 22 viszont B o e h m tapasztalatát a vagus átmetszés jó hatásáról megerősíti, de az atropin befecskendezésnek semmi hatását sem tapasztalja. Fájdalom, az utóbbi két szerző eredeti dolgozatát nem tudtam m e g k a p n i : a referátumokban pedig, hogy milyen aconitinnel dolgoztak, nincs felemlítve. Kísérleteimhez MERCK-féle „aeonitum cryst. p u r u m ex Aconito Napello" használtam; sem a vagus átmetszésnek ( X L I I . X L V . ) , sem az atropinnak (XLVI.), sem a kettőnek e g y ü t t való alkalmazásának semmi hatását kimutatni nem tudtam. (XLV.). Az atropin még a nem halálos ( 0 2 mgrm. pro klgr.) adag hatását sem tudta megakadályozni. Az ilyen adag is a lélek zést gyéríti, volumenét, erejét és munkáját növeli. Valószínű, liogy az annyira különböző eredményeket, a kísérlethez használt különböző aconitin okozza. Fájdalom, nem volt módomban a különböző aeonitum fajoktól származó aconitineket megvizsgálni s így ezt a kérdést el nem dönthettem. XLII. 1400 C I (D
^
2
i 1
S
C
i~i —
IC
g r m . súlyú nyúl.
t,»C
M
SS"
e g j e g y z é s
o
2
S °-
6-50 7-20
Légosőmetszés, 83-3
18
1500
85
18
1530
vagusok
I. c s ő b e n 18 11.
„
fő"
13
IIL
,
9-5
IV.
,
5
)
kipraeparálva.
102
l l |
92-1
e«S
74-9
iá
47-5
1 C .:í S
;• á e í» -
M a n o m e t e r b e n 21 c m - r e s z i v j a fel a
vizet.
162
ISSEKUTZ
BÉLA
DR.
• • • c l
s5 ca"
?|
Is
7-25
83-3
M e g j e g y z é s
18
1500
7-29
0 5 m g r m . a c o n i t i a b ő r alá (tehát 0 3 5 m g r m . pro k l g r m )
7-32
Typious légzés görbe.
Jobb
oldali v a g u s t
átmetszem. 7-34
35-5
29
1029-5 c m - r e szivja fel a vizet, tehát
I. c s ő b e n 26 II.
„
19
Manometerben
213 196
29 — 30 cm-re
grm-cm. munkát végez.
s z í v j a fel a
vizet. 7-37
41-5
26
1079
7-38
36'5
28
1022
7-40
22
34
748 \
.a-
II.
,
20
[
g>
218
III.
,
15
í
v"
186-75 f
IV.
,
8
I. c s ő b e n 3 0
Manometerben
283-5
1 il
121-6 32 - 3 3
cm-re
^3'
)
s z i v j a fel a
vizet. 7-42
19
24
456
7-45
20
24
480
7'50
14
13
182
Baloldali vagust is
átmetszem.
I. e s ő b e n 20, 17, 1 2 c m - r e s z i v j a fel a v i z e t , t e h á t 126, 9 1 - 4 , 45-3 g r m - c m
munkát
végez. 7-52
Légzés megszűnt, szívműködés igen gyenge,
8-20
Szívműködés is teljesen
m e s t e r s é g e s l é g z é s t alkalmazok.
XLIII. 1 5 2 0 g r m . s ú l y ú nyúl.
6-30 7- —
Légcsőmetszés. 79
17-5
1392-5
77
17-5
1357-5
megszűnt.
LÉLEKZÉSRE
Sí!
HATÓ
ANYAGOK
IP
163
VIZSGÁLATA.
M e g j e g y z é s
2^ I. c s ő b e n 2 0 ' 5 "j 4 | -
132 3
íis
106-8
I
11.
,
14
III.
„
10-5 j S-sf
IV.
„
' is
6
S S N-
83 68-4
M a n o m e t e r b e n 22 c m - r e s z i v j a fel a v i z e t . 7-6
0-55 m g r m . a c o n i t i n bőr a l á (tehát 0-35 m g r m pro klgr.)
7-10
75
7-15
54-5
21
1144-5
7'17
53
21
1115
7-20
54-5
21
1144-5
79
20
1500
18-5
1471
Typicus légzés görbe. I. c s ő b e n 26 II.
„
18
III.
„
12
IV.
,
7
Manometerben
211 176-6
[ £«l I is
27 — 28
9 jí o
119-6
í
9 33 -11
/
cm-re
szivja
fel a
vizet. 7'25
37
24
7-28
34-5
25
862-5
7-30
30
26
780
888
I . c s ő b e n 2 7 - - 3 1 j •S=s 19
2 0 ' 1-^1
229—293 1
IL
„
IIL
,
196-218
IV.
,
8 / g«
Manometerben
31 — 3 3
cm-re
34,
29,
{
Í|g
l^öflil
IS'l^J
121 ) s z i v j a fel a
vizet 7-33
24
27
648
22
28
626 Manometerben
30,
26,
22
cm-re
s z i v j a fel a v i z e t . 7-34
I. c s ő b e n 16, 12, 8, 6, 4 c m - r e s z i v j a fel a vizet,
tehát
80-6, 45-3, 19-8, l l " ) , 4-9
grm-cm munkát 7-35
végez.
L é g z é s megszűnt, mesterséges l é g z é s hiába 20 perczig, s z í v megállt.
164
ISSEKÜTZ
BÉLA DK.
XLV. 800
g r m . s ú l y ú hím
nyúl.
3 ".a M e g j e g y z é s
55'a
11--
Lég-csSmetszés.
11-30
91
16
1456
11-35
91
16
1456 I. c s ő b e n 1 5 II.
,
10-5
] é- -
] f i
60-8 \ iSp III. •67 ( 7 40 IV. •27 > 5 c)m - r e s z í v 23 M a n o m e t e r b e n 31- 8 ja fel a vizet. [ g?3 [
is
11-44 11-48
0 ' 1 2 mgrm. aconítin bőr alá. 85-7
16
1371-4
11-50
84
16
1344
11-55
83-3
16
1333 806
I . c s ő b e n 16 II.
„
11-5
III.
„
7
IV.
„
4 -5 I
72
1
SSK-
46-69
is
33-47
M a n o m e t e r b e n 18-5—19 cm-re szivja fel a vizet.
11-58
0-22 m g r m . a o o n i t i n b ő r a l á ( ö s s z e s e n 0-4 mgrm. pro klgrm.).
12-2
71-4
12-3
61-2
17
1040
58-8
17
1000
15-2
885-2
II.
„
III.
„
8-5
91-4 78-5 60
IV.
„
5
47-5
I. c s ő b e n 17 12
.a
Manometerben 2 0 - -21
N ^
om-re
í
a be a
szivja
>
fel a
vizot. 12-5
54
18
972
Minden belégzés é s minden kilégzés egy-egy kis időre állásban m e g á l l .
a mellkas
után
közép
LÉLEKZÉSRE
—
ANYAGOK
165
VIZS.OÁLATA.
c
0
•g-s
HATÓ
3
=i
M e g j e g y z é s
7:1'a S 12-7
Jobboldali nerviis vagust átmetszem, a lég
12-8
zésre nincs befolyással. Baloldali nervus vagust átmetszem, 5 m g r m . atropin
12-10
27-5
10
fülvénába.
275
12-12
Légzés megszűnt. Mesterséges légzés nem jár
eredménnyel.
XLVI. 850
11-11-35
g r m . súlyú nyúl.
Légcs6motsz6s. 85-7
16
1371 I. c s ő b e n IL
,
17
91
11-5
82
j
III.
„
8
IV.
,,
4 - 8 I is.
V
-
S
53-1 44-4
-3 N
fl
M a n o m e t e r b e n 1 9 - -19-5 c m - r e s z i v j a
fel a
vizet. 11-43
0-17 m g r m . a c o n i t i n bőr alá (tehát 0-2 m g r m . pro k l g r m . )
11-48
75
17
1275 1990
11-52
75
17-2
11-57
73
18-5
1352
12--
66 6
19
1266 L c s ő b e n 1 8 - 6 "j 4 | II.
,
III. IV.
13-5 9-5
,
Manometerben
6
108-95
' f-?!
(• ?«S / is
2 4 — 26
98 74-9
[ l al
68-4
.'
cm-re
f
szivja fel a
vizet. 12-03 12-04 12-06
62-5
17
1062-5
61-2
16
979
50
16
800
5 m g r m atropint f ü l v e n á b a
fecskendezek.
166
ISSEKUTZ
„
BÉLADR.
c
S-S fi
c
I P III
M e g j e g y z é s
§r-.2[- «o CL I. c s ő b e n n.
18
102 78-4
„ 1 2
III.
„
8-7
IV.
„
5
Manometerben
63-6 47-5 ' cm-re szivja lel a
22—23
vizet. 800
12 10
50
16
12-15
49
16
784
12-20
46
16
690 I. c s ő b e n
17
91 65-9
II.
„
11
III.
„
8
IV.
„
4-5 J
(
53-1 Í2
f
||f
.38-47 )
Manometerben 20 cm-re szivja lel a vizet. 12-30
50
15
750
12-35
50
15
750
12-40
50
15
750 I. c s ő b e n 1 6 - 5 \ 4 . ^ II.
„
11
III. IV.
(
86
\
ífs
65-9
'
£=^1
46-9
í
30-4
>
7-5
4
,
) is
M a n o m e t e r b e n 18 c m - r e s z i v j a fel a v i z e t . 12-42
0-26 m g r m . a c o n i t i n bőr alá (tehát 0-3 m g r m
pro klgrm.). 12-45
52-7
15
12-46
44
13
572
12-47
43-5
14
609
790
I. c s ő b e n II. ni.
„
IV.
„
13 10 7 3-5
1 (
;
53-2
t l
49-1
Z^S
40-67
is
23-3 M a n o m e t e r b e n 1 6 c m - r e s z i v j a fel a v i z e t . 12-51
42-25
13
549
12-55
L é g z é s fokozatosan gyérül és felületes lesz
12-57
l é g z é s m e g s z ű n t , s z í v m ű k ö d é s e l é g j ó , jjulsus szapora,
mesterséges
l é g z é s t al
kalmazok, 1-10 1-12 1-40
légzés lassan, fokozatosan 60
10
600 A z állat e l p u s z t u l t .
megindul.
LÉLEKZÉSRE
HATO
ANYAOOK
VIZSGÁLATA.
167
Irodalom. 1. J A K A B H Á Z Y ,
Erdélyi
Múzeum-Eg-yesület
Értesítője.
Orvosi
szak
XXII.
évf. 1 fűzet. 2. D B E S E R , A r c h í v f. e x p . P a t h o l o g í e u . P h a r m a c o l o g i e . 2 6 . K . 2 3 7 . l a p . 3.
DRESEE,
4.
ANEEP,
Pflüger's Pflügers
Archív Archív
7 2 . K. 4 9 4 .
2 1 . K.
58.
lap.
lap.
5. W o o D é s C E K N A , J o u r n a l o f P h y s i o l o g i e 1 3 . Kötet. 6. A D Ü C C O , A r c h . ital. d e Hiolog. 1 3 . K ö t e t . 7. M o s s o , P f l ü g e r s A r c h í v 4 7 . K. ö 8 9 . l a p . 8. H A R N A C K , A r c h í v f. e x p . P a t h o l o g i e u. P h a r m a c o l o g i e 2. K. 2 5 4 . l a p . 9. TscHUDi, D i e K o k k e l s k ö r n e r u n d P i c r o t o x i n . 1 8 4 7 . S t . G a l l e n . 10.
CRIOHTON
BROWN,
Med. Journ. 1875. 409—540. lap.
11. A M A G A T , J a h r e s b e r . ű b e r d. F o r s c h r í t t e d e r P h a r m a c o g n . 1876, 6 1 9 . l a p . 12. B ó K A Y , D o l g o z a t o k a K o l o z s \ ' á r í F . J . T u d . - E g y e t e m
Gyógyszertani
Á l t a l á n o s k ó r t a n i i n t é z e t é b ő l . 1888. 8 5 . l a p . 13. K o E i ' P E N ,
A r c h í v f. e x p . P a t h . u. P h a r m a o . 2 9 . K, 327. l a p .
14. K o s s A , M a g y a r o r v o s i a r c h í v u m 1 8 9 2 . é v . 15. GoTTLiEB, A r c h í v f. e x p . P a t h . u . P h a r i n a c . 3 0 . K. 2 1 . l a p . 16. B i N z . Z e n t r a l b l a t t f. i n n . M e d . 1 8 9 1 . 1. l a p . 17. W i L M A N N S , P f l ü g e r s A r c h í v 6 6 . K . 18.
WENDELSTADT,
19.
VOGBL,
20.
BöHM
Pflügers
Archív
P f l ü g e r s A r c h í v 67. u.
EwERS,
Archív
f.
76. K .
K.
exp.
Path.
u.
Pliarmac.
21. ScHELLONG, I n B u g . — D í s s e r t . M ü n c h e n , 1 8 8 4 . 22. W A G N E R , I n a u g . — D i s s e r t . D o r p a t , 1887.
1. K .
és
