Négy szolgáltatásfejlesztés (Sárvízi Többcélú Kistérségi Társulásnak) 2.0

Négy szolgáltatásfejlesztés (Sárvízi Többcélú Kistérségi Társulásnak) 2.0.

SÁRVÍZ Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ (SÁSZOK) SÁRVÍZ Kistérségi Központi Orvosi Ügyelet (SÁKORVÜ) SÁRVÍZ Oktatási Szolgáltató Iroda (SOSZI) SÁRVÍZ Közlekedés Fejlesztési Koncepció (SÁKÖF)

Megrendelő: Közép-Pannon Fejlesztési RT. Készítette: Stratégiakutató Intézet Kht. 2005. május 31.

Tartalom SÁRVÍZ Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ (SÁSZOK) SÁRVÍZ Kistérségi Központi Orvosi Ügyelet (SÁKORVÜ) 1. Bevezetés 2. A Sárvíz Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ (SÁSZOK) és a SÁRVÍZ Kistérségi Központi Orvosi ügyelet (SÁKORV) általános céljai 2.1. Egészségügyi feladatok 2.2.. Szociális feladatok 2.3. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok 3. Az integrált szolgáltatás helyzete a kistérségben 3.1. Az egészségügyi ellátás 3.2. A szociális és gyermekjóléti ellátás 4. A Sárvíz Kistérségi Szolgáltató Központ (SÁSZOK) és a Sárvíz Kistérségi Központi Orvosi Ügyelet (SÁKORVÜ) integrált koncepciója 4.1. Koncepció 4.2. Projektek és programok 4.2.1. A SÁSZOK létrehozása 4.2.2. A SÁKORVÜ bővítése 4.2.3. Ellátási felelősség, prioritások 4.2.4. Adatbank, információs szolgáltatás 5. A fejlesztés feltételei és költségei 6. A megvalósítás menetrendje és az STKT feladatai SÁRVÍZ Oktatási Szolgáltató Iroda (SOSZI) 1. Bevezetés 2. Az Oktatási Szolgáltató Iroda általános céljai 3. Az integrált szolgáltatás helyzete a kistérségben 4. A Sárvíz Oktatási Szolgáltató Iroda koncepciója 4.1. Koncepció 4.2. Projektek és programok 5. A fejlesztés feltételei és költségei 6. A megvalósítás menetrendje és az STKT feladatai SÁRVÍZ Közlekedés-fejlesztési koncepció (SÁKÖF) 1. Bevezetés 2. Az adott szolgáltatásfejlesztés általános céljai 3. A tömegközlekedési szolgáltatás jelene a sárvízi kistérségben 4. A közúti tömegközlekedés szolgáltatásfejlesztés lehetőségei 2005-től 5. Mi a teendője a Sárvíz Többcélú Kistérségi Társulásnak? 6. A kistérségi közlekedés beindításának várható költségei: 7. Összefoglalás helyett 1. 2.

Pénzügyi tervek, finanszírozási modellek A négy szolgáltatásfejlesztés közös üzleti terve A szolgáltatások finanszírozhatósága, forrástérkép

Melléklet 1.: 1. számú séma 2. számú séma 3. számú séma Melléklet 2. Az Országos Fejlesztési Koncepció (2005. május) Melléklet 3. A GKM levele (2005 május) Irodalomjegyzék

SÁRVÍZ Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ (SÁSZOK) SÁRVÍZ Kistérségi Központi Orvosi Ügyelet (SÁKORVÜ) 1. Bevezetés A magyar lakosság egészségi állapota, szociális biztonsága és életkörülményei az elmúlt évtizedek során egyre inkább romlottak és folyamatosan súlyos társadalmi problémák forrásává váltak. Ehhez társul a szegénység, a társadalmi kirekesztődés, a társadalmi tőke és az esélyegyenlőség riasztó csökkenése. Ma már egyértelműen látható, hogy a válságot csupán az egészségügy vagy a szociális ellátás önmagában nem képes megoldani. A diagnózis, terápia és kezelés megköveteli a jóléti rendszerünk gyökeres átalakítását, és ezzel párhuzamosan egy olyan szemléletváltást, amely újra értelmezi és újjászervezi a teljes szociális ellátó rendszert. E paradigmaváltásnak az a lényege, hogy szélesebb értelemben és összefüggéseiben kell vizsgálni változó világunk társadalmi kihívásait, az emberek megváltozott szükségleteit. Az átalakulás megköveteli, hogy a jóléti rendszereket a holisztikus és rendszerelvű gondolkodás és szemlélet hassa át. Ennek egyik fontos feltétele, hogy megszüntesse a társadalmi alrendszerek hierarchikus kapcsolati rendszerét. Helyette a kölcsönösségen, a partneri együttműködésen alapuló, több alrendszert magában foglaló, interaktív kapcsolatrendszerek hálózatát kell kialakítani, amelyek középpontjában az ember áll. Az ilyen szemléletű megközelítés manapság az Integrált Helyi Jóléti Rendszerek (IHJR) koncepciójában jelenik meg, amely a komplex, humánökológiai gondolatrendszert kívánja a gyakorlatban megvalósítani. Amikor a jóléti rendszer átalakításáról beszélünk, nem csupán a szociális vagy egészségügyi ellátást értelmezzük. Ide tartozik a lakásügy, az idősgondozás, az oktatás, a család és ifjúság védelem, a felnőttképzés, a munkanélküli ellátás, a hajléktalan-ellátás, a fogyatékos-fejlesztés, a mentálhigiéné és a területfejlesztés is. Vagyis a társadalmi lét újratermelésének minden olyan területe, amely valamilyen mértékben közvetlenül befolyásolja az életminőség alakulását, az emberek életmódját. Aba nagyközség, majd megalakulásától (2004. június 24-től) a Sárvíz Többcélú Kistérségi Társulás (STKT) kilenc, majd tizenegy községének elöljárói és lakosai az elmúlt években sokat tettek azért, hogy a térség perspektivikus, fenntartható, az IHJR szempontjait is felhasználó, komplex fejlesztését megalapozzák. A 2000-2005 között készült számos fejlesztési koncepció, dokumentum, pályázati anyag közös eleme: a szellemi erők arra törekszenek, hogy a kistérség hagyományai, társadalmi tőkéje, erőforrásai az információs kor lehetőségeit felhasználva összehangoltan szolgálják a fenntartható fejlődést, a népesség méltó boldogulását. A korábbi fejlesztési elgondolásokat, a társulási megállapodást, a későbbi pályázatokat készítők elfogadták a következő idézettel jellemezhető felismerést: „Az új korszak megérkezése független attól, hogy Magyarországon a politikai, a gazdasági vagy a területfejlesztési gondolkodás még mélyen beágyazott nemcsak a posztszocialista (szocializmus utáni) hanem a szocializmus kereteiben is (többnyire nem magas színvonalon) megvalósuló ipari korszak tervezési és fejlesztési szemléletébe. Kivétel nélkül minden

kistérségben a közeljövő és a jövő kétszeresen is fejben dől el. Először azért, mert egy-egy kistérségi elit csak akkor képes felmérni helyzetét és megterveztetni stratégiáit, ha képes az ipari kor gondolkodásán és jövőképén túllépni. Másrészt ha a tudásalapú kor mindenek előtt a tudástól függ, akkor egy-egy kistérség helyzete és várható fejlődése szintén elsősorban a tudástól függ, vagyis nem elsősorban a kistérség aktuális állapotától vagy pénzügyi forrásaitól.”[1] Nem valamiféle új valuntarizmusról, mindent lehet csak akarni kell túlfűtöttségről, hanem a tudástársadalom által kínált, mérlegelt lehetőségek és a racionálisan számba vett adottságok találkoztatásáról van szó. Az elmúlt években több dokumentum is foglalkozott azzal, hogy szükséges létrehozni a Sárvíz Kistérségi Szociális Szolgáltató Központot (SÁSZOK). Erről a szándékról az STKT tételesen is rendelkezett. Az előzmények elemzett megvalósíthatósági tanulmánya a jelen összefoglaló.

2. A Sárvíz Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ (SÁSZOK) és a SÁRVÍZ Kistérségi Központi Orvosi ügyelet (SÁKORV) általános céljai Sárvíz kistérség települései szövetkeztek abból a célból, hogy az összefogás révén a lakossága életminősége javuljon. A kistérség tizenegy kistelepülésből áll, központja Aba, amely készül arra, hogy a városi rang eléréséhez szükséges feltételeket megteremtse. A kistérség települései egyre inkább ráébredtek az összefogás és a közös pályázás előnyeire, amely mindannyiuk számára előnyösebb helyzetet, nagyobb lehetőségeket teremt. A kistérség települési egyet értenek a humán erőforrás fejlesztés fontosságában. A térség nagyvárosa (Megyei Jogú Városa) Székesfehérvár, amely nem tagja a kistérségi társulásnak; oktatási, kulturális, jóléti és munkahely kínálatával részben kedvező hátteret jelent a kistérségeknek, ugyanakkor nagyvárosi szolgáltatásaival is vonzza a falusi lakosokat. A Sárvíz kistérség arra törekszik, hogy megteremtse a saját feltételeinek megfelelő és problémái megoldását szolgáló humán erőforrás rendszert, gazdasági infrastruktúrát és szolgáltatásokat, így a nagyvárossal szembeni függő helyzetét mellérendeltségi viszonnyá formálja. A SÁSZOK célja a Sárvíz Kistérség szociális-, egészségügyi-, jóléti intézményei közötti együttműködés fejlesztése oly módon, hogy a kialakuló szisztéma modellként is szolgáljon arra, hogy a nagyvárosok árnyékában elhelyezkedő, ám a maguk erejében bízó települések egy közös célrendszer érdekében össze tudjanak fogni, meg tudják fogalmazni a saját, a szomszédos nagyvárostól szükségszerűen eltérő érdekeiket, s a nagyváros által kínált lehetőségeket is figyelembe véve, önálló mozgástérre törekedve alapozzák meg jövőjüket. E fő cél érdekében a Sárvíz Kistérség települései szociális szolgáltató központot kívánnak létrehozni, amely szakmai segítséget nyújt a kistérség szociális és egészségügyi intézményei által külön-külön nem kezelhető, megoldatlan problémákra, különös tekintettel a szociálisan, egészségügyileg hátrányos helyzetű emberek integrálására. A SÁSZOK közvetlenül láthat el, szervezhet meg minden olyan feladatot, amelyet az egyes települések jóléti intézményei önállóan nem vagy nem megfelelő hatékonysággal tudnak ellátni. Segíti olyan szakmai kapcsolatok, együttműködések kialakítását, amelyek az egész kistérség fejlődését szolgálják és lehetőséget adnak a szociális és egészségügyi dolgozók szakmai előrehaladására is. A SÁSZOK segíti az információ csere fórumainak megteremtését, működtetését, tanácsadói rendszer működtetését, ezáltal hozzájárul a jóléti színvonal emeléséhez. Az intézmények szakmai felmérésével biztosítja a rendszer

működésének monitoringját. A központ segítő szolgáltatásai különösen fontosak a hátrányos helyzetű kistelepülések és a beteg ill. hátrányos helyzetű rétegek számára, akiknek a felzárkóztatása speciális módszereket igényel. A Központ működéséhez nélkülözhetetlen a kommunikációs kapcsolatok fejlesztése, a térség jóléti intézményei számára a modern információs szolgáltatások elérésének biztosítása. A kistérségi integrált jóléti együttműködési modell megvalósítása, a szolgáltató központ működése, programjainak fokozatos fejlesztése és egyre szélesebb témákban való igénybe vétele révén a kistérség számára számos pozitív hatás valószínűsíthető. - A kistérségben megvalósul az egészségügyi-, a szociális- és a gyermekvédelmi törvényekben a települési önkormányzatok számára, kötelező feladatként előírtak teljesítésére. - A koordináció és integráció nyomán bővül az ellátottak köre, tartalmában kiszélesedik és minőségében javul az ellátás. - Javul a népesség közérzete, erősödik a társadalmi kohézió, az általánosan jellemző magyar rosszkedvűség fokozatosan az életes, optimista, jobb kedvű szemlélet irányában változik. Kibővül a generációk közötti párbeszéd és erősödik a kapcsolat. Mindez a gyermekvállalási kedv és a mortalitási tendenciák javulását is eredményezheti. - A kistérség népességmegtartó képessége nő, az elvándorlás csökken. Kialakul a kistérségi identitástudat. - A kistérség pozíciója a megyében javul, az elmaradottabb déli területek felzárkóznak a megye fejlettebb térségeihez. - Az együttműködés hatása tovagyűrűzik és fejlődik a partnerség a térségben. - A kistérség pozíciói javulnak a megye nagyvárosával szemben; az alárendeltségi viszonyt együttműködő, partneri modell váltja fel. Ezeket az általános célokat az SKTK Megállapodás I/10. és részletesen a IV/2., 3. és 4. pontjai taglalják, az alábbiak szerint, kivonatok a Megállapodásból:

2.1. Egészségügyi feladatok 2.1.1. A Társulás megfigyelő rendszert tart fenn, illetve működtet, amelynek célja a kistérség egészségügyi helyzetének a figyelemmel kísérése, a lakosság egészségügyi helyzetének romlása esetén felvilágosítás szervezése, tanácsadó rendszer működtetése az egészségre ártalmas rizikófaktorok csökkentése érdekében. 2.1.2. A Társulás olyan figyelő-rendszert működtet, amely figyelemmel kíséri a szakellátási kapacitás kihasználtságát, összehangolja a kistérségi szakellátás kapacitás igényeket. 2.1.3. A Társulás dolgozza ki a kistérségre kiterjedő szolgáltatás-szervezési koncepciót, alapul véve a települési szolgáltatás-szervezési koncepciókat, illetve összehangolja a települési szolgáltatás-szervezési koncepciókat. 2.1.4. Az egészségügyi alapellátás körzeti kialakításának összehangolása. 2.1.5. Háziorvosi, házi gyermekorvosi szolgálat térségben történő közös, vagy egyeztetett fenntartása, működtetése.

2.1.6. A térségben összehangolt hétközi illetve hétvégi központi orvosi ügyelet létrehozása, működtetése. 2.1.7. Közös gyermek, ifjúsági, iskolai és felnőtt fogászati ellátás létrehozása, fenntartása. 2.1.88. Térségre kiterjedő illetékességgel rendelkező rehabilitációs bizottság működtetése. 2.1.9. A térségben egészségügyi szűrővizsgálatok szervezése. 2.1.10. A Társulás gondoskodik a térségben a foglalkoztatás- egészségügyi vizsgálatok megszervezéséről, biztosítja a feladat ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételeket. 2.1.11. A Társulás gondoskodik a térségben az iskola- egészségügyi ellátás biztosításáról, illetve szervezéséről. 2.1.12. A Társulás gondoskodik a térségben a gyógyvizek, gyógyforrások nyilvántartásáról, a gyógyiszap-lelőhelyek nyilvántartásáról, térségi nyilvántartási rendszer vezetéséről, koordinálja a térségben található gyógyvizek , gyógyforrások illetve gyógyiszaplelőhelyek hasznosítását, alternatívát dolgoz ki a hasznosítására. 2.1.13. Információs hálózatot működtet, mellyel a helyben szokásos módon információt nyújt a társult önkormányzatoknak azok által fenntartott intézményeknek, illetve a kistérség területén működő intézményeknek (fenntartótól függetlenül), a feladat ellátás folyamatáról és eredményéről. 2.1.14. Pályázatot nyújthat be és figyeli az esetleges pályázati lehetőségeket és segíti a társulásban részt vevő önkormányzatokat a pályázat elkészítésében. 2.1.15. Kihelyezett szakmai konferenciákat szervez az egészségügyi ellátásban résztvevő dolgozók számára. 2.1.16. Vizsgálja a közös intézménylétrehozás és működtetés lehetőségeit. 2.1.17. A Társulás látja el közös ellenőrzési terv alapján a társulásba belépett társult önkormányzatok esetén a fenntartói törvényességi ellenőrzési feladatokat. 2.1.18. A Társulás szervezi a társulás tagjai intézményei szakmai tevékenységének mérését és értékelését. 2.1.19. Egyezető fórum szerepét tölti be az egészségügyi alapellátás biztosításra kötött megállapodások során a kistérség önkormányzatai között esetlegesen felmerülő viták elintézésében. 2.1.20. Kistérségi egészségügyi adatbázist hoz létre.

2.2.. Szociális feladatok 2.2.1. A Társulás összehangolja a kistérség területén a szociális tevékenységet és szolgáltatásokat végző intézmények fejlesztését, szolgáltatásainak biztosítását, működtetését és működését. 2.2.2. A Társulás vizsgálja a közös intézménylétrehozás és működtetés lehetőségeit. 2.2.3. A Kistérségben a Társulás gondoskodik a szociális foglalkoztató közös működtetéséről. 2.2.4. A Társulás gondoskodik a térségre kiterjedő feladat ellátási körzettel rendelkező időskorúak otthonának létrehozásának előkészítéséről, a tárgyi, személyi feltételek biztosításáról, az előkészítést követően dönt annak létrehozásáról és fenntartásáról. 2.2.5. A Társulás a kistérség területén megszervezi a házi gondozást, a szükséges tárgyi, személyi feltételeket koordinálja. 2.2.6. A Társulás kistérségi szinten működteti a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást. 2.2.7. A Társulás koordinálja a kistérségben a családsegítő központok létrehozását. 2.2.8. A Társulás megszervezi a térségben a fogyatékosok nappali ellátását. 2.2.9. A Társulás segíti és koordinálja a térségben az etnikai programok kidolgozását. 2.2.10. A Társulás megszervezi és koordinálja a házi betegápolást a kistérségben. 2.2.11. A Társulás megszervezi és koordinálja a szociális étkeztetést azokon a településeken, amelyeken ezt önállóan nem tudják biztosítani. 2.2.12. A Társulás a szociális intézmények támogatására pályázatot nyújthat be. 2.2.13. A Társulás látja el a társult önkormányzatok esetén a fenntartói törvényességi ellenőrzési feladatokat. 2.2.14. A Társulás szervezi a társulás tagjai intézményei szakmai tevékenységének mérését, értékelését, és ellenőrzését. 2.2.15. A Társulás egyezető fórum szerepét tölti be a kistérség önkormányzatai között a szociális ellátás biztosítására kötött megállapodások végrehajtása során esetlegesen felmerülő viták elintézésében. 2.2.16. A Társulás kistérségi adatbázist hoz létre.

2.3. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok 2.3.1. A Társulás összehangolja a kistérségben a gyermek- és ifjúságvédelem munkát és a fejlesztéseket.

2.3.2. A Társulás közösen biztosítja egyes gyermekjóléti alapellátásokat: - gyermekjóléti szolgálat, - gyermek napközbeni ellátása, - helyettes szülői hálózat. 2.3.3. A Társulás szervezi a máshol igénybe vehető szolgáltatásokhoz való hozzájutást. 2.3.4. A Társulás gyermekvédelmi pályázatokat nyújthat be. 2.3.5. A Társulás szakmai tanácskozásokat szervez kistérség gyermek- és ifjúságvédelmi szakemberei számára. 2.3.6. A Társulás kistérségi adatbázist hoz létre.”

3. Az integrált szolgáltatás helyzete a kistérségben A Stratégiakutató Intézet által készített intelligens kistérségi stratégia helyzetet elemző fejezete foglalkozott a térség jóléti jellemzőinek társadalmi hátterével is. Annak ellenére, hogy a Sárvíz kistérség jövedelmi adatairól nincs pontos képünk, az a megyei adatok tükrében is világosan látszik, hogy a megyeszékhely iparvállalatainál dolgozó lakosság és a helyben foglalkoztatott, főként mezőgazdaságból élő népesség jövedelmi helyzete között jelentős különbség áll fenn. A jövedelmi viszonyok alakulása alapján is kitűnik, hogy a mezőgazdaság eltartó képessége alacsony, s az uniós csatlakozás tükrében várhatóan tovább fog csökkenni. A csupán ágazati alapon történő fejlesztési tervezés tehát a Sárvíz kistérségben sem vezethet eredményhez. A jövedelmi különbségeket növeli a térség magas, 19 százalékot meghaladó nyugdíjas lakossága; a kistérség népessége egyre inkább öregszik, s ez fokozott terheket jelent a helyi szociális ellátórendszerre. A településeken csaknem mindenütt működik családsegítő és szociális gondozó szolgálat; az idősek számára Kálózon van 20 fő befogadására alkalmas szociális intézmény. A hiány pótlására Abán tervezik (a jelenlegi református parókia helyén) egy új, korszerű ellátást biztosító otthon építését. A bentlakásos otthonok iránti igény várhatóan növekedni fog az elkövetkező években is. Tekintettel arra, hogy a kistérségben az egyedül álló, gondozásra szoruló emberek száma a jövőben várhatóan növekedni fog, megfelelő mennyiségű szociális otthoni férőhelyre pedig nem lehet számítani, szükséges egy hatékony, egységesen megszervezett kistérségi gondozó hálózat kialakítása. Az új szolgáltató rendszer a hagyományos tevékenységen túl a helyi igényekhez igazított egyéb szolgáltatásokat is nyújthatna, mint például a kórházból hazakerült lábadozó betegek utógondozása. A háziorvosokkal és a helyi védőnői szolgálatokkal karöltve ez a szolgáltató rendszer alapját képezheti egy későbbi kistérségi eegészségügyi hálózatnak. A kistérség településein az orvosi ellátás mindenütt biztosított, de az egy háziorvosra jutó lakosok (gyerekekkel együtt) száma a megyei és a statisztikai kistérség átlagát jóval meghaladják.

Az önkormányzatok a rászoruló családokat ún. „természetbeni”, csak a gyermekek számára igénybe vehető juttatásokkal, családi pótlék kiegészítéssel támogatják. Ez a legtöbb esetben az iskolai és óvodai étkeztetésen keresztül történő támogatásokban jelenik meg. A támogatásra szoruló gyermekek száma minden településen magas, de arányuk kiemelkedően nagy Sárszentágotán, Kálózon és Sárkeresztúron. A települések többségében komoly gondot jelent az enyhén fogyatékos tanulók, felzárkóztatást igénylők, illetve a beilleszkedési zavarokkal küzdők ellátása. A differenciált megoldás teljes egészében települési szinten nem képzelhető el, ehhez a települések kicsik, hiányoznak a szükséges erőforrások. A települések közel felében jelen lévő roma lakosság egy részének gyermekei speciális problémákkal küzdenek. A szülők iskolázottsága alacsony, a családok rossz anyagi helyzete, a többségi társadalomtól eltérő kulturális háttér megnehezíti a tanulók beilleszkedését. Az ebből adódó gondok kezelése megoldatlan. A logopédiai ellátás, a gyógytorna, a pszichológiai ellátás, a gyermeknevelési tanácsadás megléte, színvonala, az igények kielégítésének mértéke egyenetlen. Kevés szakember dolgozik a térségben, az intézmények külső segítségre szorulnak. Az egyes települések szociális, egészségügyi és oktatási intézményei közötti kapcsolat gyenge volt. A koordináció, a közös szervezés igénye – látva bizonyos problémák megoldásának egyedi nehézségét – kezd kibontakozni.

3.1. Az egészségügyi ellátás 2003. aug.01.-én a Sárvíz Önkormányzati Társulás és az ABA-MED Háziorvosi és Szolgáltató Bt. Egészségügyi ellátási szerződést kötött, amelyet 2005. február 10.-én a szerződő felek kibővítettek úgy, hogy az ellátás szervezése az STKT valamennyi településére kiterjedt. A megállapodások annak érdekében születtek, hogy a háziorvosi ügyeleti rendszer elavult formáját (napi készenlét, hétvégi, helyi ügyelet) korszerű esélyegyenlőséget teremtő központi ügyeleti formává fejlesszék, s ennek tárgyi és személyi feltételeit a községek adottságait, az elmúlt évek egészségügyi fejlesztéseit összehangolva, korszerű, működőképes rendszerré alakítsák át. A 2003.évi XLIII. Törvény 14§-a alapján, a szerződő felek az alábbiakban állapodtak meg (rövidített kivonat): Az Egészségügyi Ellátási Szerződés hétvégi és ünnepnapi, munkaidőn kívüli alapellátási központi orvosi ügyeleti tevékenységre vonatkozik, nevezetesen az 4/2000. (II.25.) EüM Rendelet 10.§ 1. és 2. bekezdésben meghatározott feladatok elvégzésére. Az Aba-Med Bt mint egészségügyi szolgáltató, a központi orvosi ügyeleti tevékenységét területi ellátási kötelezettséggel végzi. Területi ellátási kötelezettsége kiterjed a Központi Orvosi Ügyelethez csatlakozó községek közigazgatási területére, ezen a területen állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó népesség munkaidőn kívüli egészségügyi ellátására. A szolgáltatások ellátásának színvonalát mérő mutatók (morbiditási, mortalitási adatok, stb.) előzően nem álltak rendelkezésre, mert központi orvosi ügyelet ezen a területen

addig még nem működött. A hasonló területi és népességi adottságokkal rendelkező, más területen működő központi orvosi ügyeletek adataival való összehasonlítás, illetve a működés során összehasonlító adatelemzés szükséges. Központi orvosi ügyelet működése esetén, miután elsősorban akut esetek kerülnek ellátásra, a színvonal minőségmutatója a befejezett ellátások számában, az indokolatlan kórházba és szakellátásra utalások számának csökkenésében illetve az ellátott területen működő háziorvosokkal való magasszintű és korszerű egészségügyi adattovábbítás színvonalában mérhető. Fontos minőségbiztosítási tényező az ellátandó terület népességével való magas szintű kommunikációs kapcsolattartás is. A Központi Orvosi Ügyelet kialakítása miatt munkahely nem szűnik meg. Az ellátást egészségügyi szakdolgozók és gépjárművezetők alkalmazotti minőségben végzik, a résztvevő orvosok vállalkozók. Az egészségügyi szolgáltatás teljesítéséhez szükséges egészségügyi adatok átadására vonatkozó rendelkezések betartását és folyamatosságát a szerződő Aba-Med Bt garantálja, ennek gyakorlati megvalósítása a Viktória-Háziorvosi rendszer ügyeleti programjával magasszintű számítástechnikai módszerekkel biztosított, mivel a Viktória ügyeleti software az alapellátási software-rel kompatíbilis, és az adatátvitel területre és háziorvosra bontva floppyn, CD-n, faxon, modemen keresztül megvalósítható; az ügyeletet követő első munkanapokon az érintett háziorvosok rendelkezésére áll. Az induláshoz szükséges egészségügyi alapadatok és betegazonosítók átadását a csatlakozó önkormányzatok területén praxisjoggal rendelkező háziorvosok biztosítják. Az ügyelet székhelye: ZÖLD HÁZ Egészségügyi Szolgáltató Központ 8127, Aba, Béke tér 2. sz. alatt. Tel.:22/593-010., Fax: 22/593-011. Az ABA-MED Bt. Biztosítja a ZÖLD HÁZ Egészségügyi Szolgáltató Központban az ügyeleti időben a nyitva tartást, fűtést, világítást, melegvíz ellátást, takarítást, telefonügyeletet. Az ABA-MED Bt. Biztosítja az orvos, gépkocsivezető, egészségügyi szakdolgozó folyamatos jelenlétét az ügyelet időtartama alatt és a személyzet részére szükséges szociális helyiségeket. Az ABA-MED Bt biztosítja a 24/2000. (IX.I.) EüM (többször módosított) rendelet által a központi ügyeletre vonatkozó szakmai minimum feltételekben deklarált infrastrukturális, tárgyi és személyi feltételeket. Az ABA-MED Bt az orvosok ügyeletbe való bevonását megszervezi, részükre az ügyelet ellátásáért járó díjat megfizeti. A Sárvíz Kistérségi Központi Orvosi Ügyelet ellátását a társult és az ügyelethez csatlakozó önkormányzatok háziorvosai látják el, melyről még a Központi Ügyelet szervezése idején írásban nyilatkoztak. Tekintettel arra, hogy a Központi Orvosi Ügyelethez társult községekben több háziorvosi állás is betöltetlen, az ügyeletben részt vehet olyan orvos is, aki jogszabályban előírt szakképesítéssel rendelkezik, szakmai felelősségbiztosítással rendelkezik, és az illetékes ÁNTSZ számára a Központi Orvosi Ügyeletben való részvételt engedélyezi.

Az STKT keretében a Központi Orvosi Ügyelethez csatlakozó önkormányzatok feltétlen beleegyezésüket adták ahhoz, hogy a Fejér Megyei Egészségbiztosítási Pénztár /MEP/ közvetlenül az ABA-MED Háziorvosi és Szolgáltató Betéti Társasággal kössön szerződést ügyeleti ellátásra, s a kapcsolódó finanszírozási összeget közvetlenül az BABMED Bt. Által működtetett Sárvíz Kistérségi Központi Orvosi ügyelet betegellátást végezzen ügyeleti időben. Az ABA-MED Bt által üzemeltetett Sárvíz Kistérségi Központi Orvosi ügyelet a mindenkori orvos-szakmai szabályoknak megfelelően végzi tevékenységét, felettes szerve az engedélyező székesfehérvári városi ÁNTSZ hivatala, egyben minőségbiztosítási ellenőrző hatósága is. A finanszírozási és a támogatási összeg terhére az ABA-MED Bt jogosult a Központi Ügyelettel kapcsolatos működési költségeket elszámolni és az ügyeletben résztvevő orvos és egészségügyi szakdolgozók, valamint gépkocsivezetők részére a személyi béreket és annak közterheit elszámolni. Ugyancsak jogosult a működéshez szükséges orvos-szakmai anyagok, nyomtatványok, takarítószerek, gépjármű üzemeltetés költségeinek elszámolására, illetve bármely, a Központi Orvosi Ügyelet működéséhez szükséges felmerülő költségek elszámolására. Az ügyeleti idő munkanapokon 16 órakor kezdődik, és másnap reggel 8 óráig tart. Hétvégén az utolsó munkanap 16 órájától az első munkanap reggel 8 órájáig tart. Munkaszüneti napokon szintén az utolsó munkanap 16 órájától az első munkanap 8 órájáig tart az ügyeleti idő. A Központi Orvosi Ügyelethez való önkormányzati csatlakozások 2005. első negyedévében megtörténtek és dokumentáltak.

3.2. A szociális és gyermekjóléti ellátás Ezen a téren az STKT mint megbízó és a „Jobb Otthon” Szociális és Egészségügyi Ellátásért Alapítvány, mint szolgáltatást végző, 2005. február 01.-én ellátási szerződést kötött. Ennek keretében a megbízott az STKT területén ellátja a következő szociális és gyermekjóléti alapellátási feladatokat: szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, szociális információs szolgáltatás, nappali ellátás, családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás. A szolgáltatást végző vállalta a felsorolt szolgáltatások megszervezését, részben saját intézményei, a Szociális Szolgáltató Központ és a Gondozási Központ által foglalkoztatott személyzettel történő közvetlen feladatellátással illetve külön megállapodás alapján külső szolgáltatók bevonásával. A feladatellátáshoz szükséges működési engedélyek megszerzéséért és folyamatos meglétéért a szolgáltató felel. A feladat ellátását szolgáló épületek használatának feltételeit, valamint a társulásban résztvevő önkormányzatok alkalmazásában álló közalkalmazottak további foglalkoztatásának kérdéseit a szerződő felek külön megállapodásban rendezik. A működéshez előírt tárgyi feltételek folyamatos biztosításáért a Szolgáltató felel; továbbá önállóan dönt a feladatot ellátó szakemberek számáról, foglalkoztatásuk módjáról, feltételeiről és díjazásának mértékéről. A szolgáltató vállalja, hogy a jogszabályokban előírt nyilvántartásokat pontosan, naprakészen vezeti.

A szerződésben meghatározott szolgáltatások ellenértéke az igénylők által fizetett térítési díj, a költségvetési normatíva, a többcélú kistérségi társulások normatív működési támogatása, valamint az esetleges kedvezmények után a szolgáltató által elszámolt különbözet együttes összege. A feladatellátással összefüggő hatósági adatszolgáltatásokat a megbízó teljesíti. A szükséges adatokat a szolgáltató a megbízó felhívására, 3 napon belül rendelkezésre bocsátja. A szolgáltatást végző az STKT munkatervének megfelelően évente egyszer beszámol szakmai tevékenységéről és vagyongazdálkodásáról.

4. A Sárvíz Kistérségi Szolgáltató Központ (SÁSZOK) és a Sárvíz Kistérségi Központi Orvosi Ügyelet (SÁKORVÜ) integrált koncepciója A SÁSZOK létrehozása és működtetése (illetve a SÁKORVÜ további integrált fejlesztése) a koncepció, a projectek és a programok összefüggő rendszerére épül. A koncepció a központ létrehozásának és működtetésének, feladatkörének elvi kereteit, irányultságát, szemléletét határozza meg. A projektek fél évnél hosszabb időtartamú, esetenként több éves, szakaszolható, tematikailag elkülöníthető stratégiai irányok. A programok rövid időtartamú eseményekben, akciókban konkretizálják a projekteket. Az előkészítés, létrehozás, beindítás folyamata is a koncepció része; annak egyik, meghatározóan fontos projektje, amely önmagában is programokra tagolódik.

4.1. Koncepció A SÁSZOK nem hatóság és nem közvetlen szociális ill. gyermekjóléti feladatokat ellátó intézmény, hanem koordináló szervezet. Vezetője nem főnöke vagy ellenőre a jóléti intézmények vezetőinek és munkatársainak, hanem konzultáló, segítő, tanácsadó és szervező partnere. A projektek és programok kitalálása, tartalmi feltöltése nem a vezető egyszemélyes lehetősége és feladata; ő a generáló, összehangoló személy; aki az intézmények munkatársainak (és a lakosság aktív részének) kéréseit, innovációit összehangolja és összegzi; külső, esetenként külön megfizetett szakértők közreműködésével. Az intézmények vezetőit és munkatársait nem utasíthatja, hanem kér, javasol és sajátos szervezési eszközökkel ösztönöz. A SÁSZOK jogállása az STKT Megállapodás alapján értelmezhető; tehát az STKT (mint költségvetési gazdálkodású szervezet) nem önállú jogi személyiségű intézménye. A SÁSZOK és a jóléti illetve más önkormányzati intézmények kapcsolatrendszerét az STKT szabályozza, külön keret megállapodásokra általában nincs szükség. Egyes projektek és programok esetében, a felelősség és a kötelezettségvállalás illetve megosztás pontosításának érdekében viszont - értelemszerű mérlegeléssel - szükséges az írásbeli megállapodás, a párhuzamosságok elkerülése, a koncepciók egyeztetése, a feladatmegosztás, tehát a társadalmi hatékonyság növelése érdekében. A SÁKORVÜ esetében egyelőre sem önálló jogi személy, sem elkülönült szervezeti egység nem jön létre, hanem polgári jogi szerződés keretében az STKT és a megbízott Bt.

közötti kapcsolat tartalmi bővítéséről illetve a tevékenység információs rendszere és a SÁSZOK (továbbá a SOSZI) adatbankja közötti szerves kapcsolat megteremtéséről lehet szó. A SÁSZOK küldetése az, hogy az érdekelt intézményekkel megértesse és elfogadtassa, hogy a szociális tevékenység magasabb szintre emelése, a hiányok pótlása, a szolgáltatók és a társadalmi környezet kapcsolatának alakítása nem csupán a költségvetési szektorhoz tartozó intézmények lehetősége és feladata, hanem a négy szektoros gazdaság koordinátáiban célszerű gondolkodni. Az 1. számú sémában (Melléklet 1.) vázolt profit orientált, költségvetési, nonprofit és háztartási szektorok kistérségi konkrét szerveződésének, súlyarányainak, érdekviszonyainak, összefüggéseinek és főleg kapcsolódási lehetőségeinek szociális szempontú, az előzőekben vázolt célok függvényében történő feltárása és elemzése az iroda egyik alapvető feladata. Ezzel szoros összefüggésben, kistérségi szinten szükséges tudatosítani, hogy a SÁSZOK által generálandó fejlesztési folyamatok esetében nem csupán a pénz a szükséges és lehetséges erőforrás, hanem a 2. számú sémát (Melléklet 1.) figyelembe véve: a föld, a munka, a tőke és a vállalkozás portfóliójában célszerű gondolkodni. Tehát egy-egy projekt adott (tervezett) programjának megvalósításához lehet, hogy a pénzt megelőző fontosságú pl. a szervezeti tudás vagy a kapcsolati tőke; a pályázati lehetőségek feltárása és aktivizálása. Ez a SÁSZOK ugyancsak kiemelt, általános feladata. A négy szektoros gazdaság kapcsolati lehetőségei, az erőforrások komplex elemzése vezet el a koordináció 3. számú séma szerinti (Melléklet 1.) lehetőségének esetenkénti konkrét (kistérségi és projekt ill. program szinten megvalósítható) kidolgozásához. A SÁSZOK-nak csak az egyik feladata az, hogy a törvényekből, jogszabályokból fakadó, helyi szintű szociális ellátási kötelezettség teljesítését a fenti elvek aktualizálásával elősegítse és feltárja, illetve elemezze a hiányosságokat. A másik - és a jövendő térségi fejlődés miatt hangsúlyosabb - feladata az ellátási felelősség tudatosítása: a mennyiségi, minéműségi és minőségi fejlesztési folyamatok beindítása; tehát a kötelező szint ötletes meghaladására való törekvés. A szociális rendszernek ugyanis elő kell segítenie, meg kell alapoznia az alábbiak fejlődését: ⇒ a népesség munkavállaló és társadalmi beilleszkedési képessége; ⇒ a települések népesség megtartó képessége; valamennyi generáció és réteg esetében; ⇒ „a képesség megtartó népesség”; tehát a folyamatos tanulás, képzés, továbbképzés, művelődés, mentális és fizikai egészség ill. gyógyulás képessége. A SÁSZOK működése a szinergizmus (1+1>2) elvére épül; tehát javaslatokat, ötleteket kér és generál, s projektjeivel és programjaival az újabb javaslatok, ötletek és programok kialakítását, a társadalmi aktivitást segíti elő. Ennek során a multiplikátor hatás beindítását tartja szem előtt, tehát a lehetőségek közül azokra helyezi a hangsúlyt, azokban szervezi meg az erőforrásokat, amelyek az intézményeken belül, az intézmények között tovagyűrűző, újabb fejlődési lehetőségeket megnyitó hatásúak. A SÁSZOK társadalmi kommunikációja, PR rendszere a két szakaszos kommunikáció elvére és gyakorlatára épül. Először tehát sohasem a társadalmat, az intézményeket akarja úgy általában orientálni, meggyőzni, lehetőségekkel és feladatokkal ellátni, hanem mindig azt a releváns szűkebb csapatot, amelynek ötletei, javaslatai és aktivitása bázisán a szinergizmus és a multiplikatív hatás érvényesíthető.

A SÁSZOK és a SÁKORVÜ munkájának kifejlesztése és összehangolása az integrált helyi jóléti rendszer (IHJR) koncepciója keretében történik. A társadalmi fejlődés és a jólét mércéje az emberek életesélyének, életminőségének és életvitelének alakulásától függ. Fel kell ismerni, hogy a társadalmi és a gazdasági jólétet az emberi életkörülmények és az életminőség javításával, valamint a közösség sokoldalú partneri együttműködésével lehet elérni. A mai társadalomban a közösség kulturális öröksége, a társadalmi önazonosság tudata és a társadalmi kohézió vált a legjelentősebb jóléti védőfaktorrá. A modern társadalom a polgári együttműködésre, a civil szervezeteken keresztüli részvételre épül. Ennek lényeges eleme a lakosság és a helyi hatalom között kialakuló partneri kapcsolatok, az együttműködés megteremtése. Abán ezt szolgálja az országosan is kiemelkedő jelentőségű helyi társadalmi szerződés. Az új szemlélet legfőbb eleme a közösségben élő ember szükségleteinek sokoldalú kielégítése, amely azonban tértől, időtől és a helyi körülményektől függően településről településre változik. Nem létezik egységes, minden településre egyaránt vonatkozó, központilag tervezhető, érték és szükségletrendszer. A valós igényekből kiindulva a különböző településeken más-más szempontok, prioritások válnak fontossá. Ezért sem lehet a helyi kultúrától, történelmi, gazdasági és szociális adottságoktól idegen társadalmi értékrendet követő szociális tervezést (gondozást) és fejlesztést megvalósítani. A világméretű gazdasági-piaci tendenciák messze elkerülik a szociális jólét kérdéseit. Ennek következménye a szegénység és a társadalmi kirekesztődés világszerte tapasztalható felgyorsulása. Növekszik a létbizonytalanság, a lakosság elöregedése, a szegénység, a jóléti szolgáltatásokat és támogatásokat igénybe vevő, a perifériára szoruló személyek és családok száma. Mindezek egyértelműen hívják fel a figyelmet a helyi közösségek jelentőségére és szerepére; a szociális biztonságot megteremtő integrált jóléti rendszer kialakítását szorgalmazó program megvalósítására. A cél tehát a lakosság életkörülményeinek és az emberek életminőségének javítása, a szociális biztonság és az esélyegyenlőség megteremtése. Az IHJR program együtt, sokoldalúan kezeli a családok és egyének anyagi, egészségügyi, szociális, lakásügyi, munkaerő-piaci szükségleteit és problémáit. Szem előtt tartja, hogy ezek a szükségletek (beleértve az épített és természetes környezet állapotát és változásait, valamint a településfejlesztési irányzatokat), együttesen jelennek meg, és hatásukat egyszerre fejtik ki az emberekre. AZ IHJR közvetlen célja a helyi közösségekre és régiókra alapozott komplex (integrált) jóléti rendszer, több alrendszert magába foglaló, közös érdekeltségű, partneri együttműködésének megvalósítása; az Európa Uniós normák és elvárások szem előtt tartásával. Különös hangsúlyt kell helyezni az állami és magán szektor kapcsolatainak kialakítására, a civil ill. önkéntes szervezetek bevonására. A megvalósítás elősegíti és ösztönzi az emberi képességek kibontakozódását, az esélyegyenlőség megvalósulását és az életminőség javítását, egy biztonságot nyújtó szociális és egészségügyi környezetben. Célja továbbá az önmagában bízó és önerőre támaszkodó helyi közösségek kialakítása, a partneri együttműködés kiterjesztése, egy sokoldalú szociális jóléti rendszer megteremtése, amely összehangolja a kistérség gazdasági, szociális, területfejlesztési stratégiáinak célkitűzéseit. Az elérendő cél tehát egy humán ökológiai rendszer kialakítása, amelynek alapegységei az egyén, a család, és a helyi civil társadalom. Feladata a közösséget érintő hátrányos hatások és folyamatok következményeinek helyi szinten történő kivédése, illetve megelőzése. Az IHJR megteremti a feltételeit annak, hogy egy közösség vagy térség maga tervezze meg, dolgozza ki és valósítsa meg az egészségügyi, szociális, lakásügyi ellátás összehangolt

működését, szolgáltatásait. Fontos szempont, hogy egy település vagy kistérség szociális ellátó és gazdasági rendszerének fejlődése, a szolgáltatások szakmai sokszínűsége és minősége ne csupán központi elhatározástól függjön, hanem helyi kezdeményezésekre támaszkodva valósuljon meg (szubszidiaritás elve). Az IHJR további törekvése, hogy a négy szektoros gazdaság egészségügyi és szociális szolgáltatói, oktatási, gazdasági és közigazgatási intézményei valamint a háztartások között kialakuljon a hálózati, szélessávú és gyors interaktív infokommunikációs kapcsolat; megteremtve az e-közigazgatás, az alapellátás távegészségügyi és távoktatási rendszerének feltételeit. A rendszer bevonja a helyi vállalkozókat és gazdasági szervezeteket a regionális gazdasági és kulturális vérkeringésbe. A helyi jóléti rendszer átalakításához mentálisan egészséges, egymással együttműködő, kreatív közösségekre van szükség. Újra kell szőni a család és a közösség kapcsolati hálóját. Egyik társadalmi rétegben sem vált annyira kirívóvá a piacgazdaság térnyerésével párhuzamosan kialakult szociális és gazdasági problémák nyomasztó hatása, mint a vidéken élő emberek esetében. Komoly gondot okoz, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek, az elszegényedés és a marginalizálódás, a munkanélküliség kiemelten érintik a falusi, illetve vidéki lakosságot. Ehhez járulnak még a falun élők földrajzi izolációjából, a folyamatosan csökkenő lakosságszámból és az elvándorlásból adódó hátrányos következmények is. Az IHJR fontos törekvései közé tartozik a ma még túlnyomóan intézményorientált, merev és elavult egészségügyi és szociális ellátó rendszer átalakítása a helyi közösségekre alapozott rugalmas, több alrendszert magába foglaló szociális jóléti rendszer kialakítására. Ennek egyik feltétele a ma még különválasztott egészségügyi és szociális ellátó rendszer működésének összehangolása; koherens igazgatási rendszerré való átalakítása. Az IHJR lehetőséget nyújt arra, hogy a civil szervezetekkel közösen lehessen tervezni és megvalósítani egy adott település, vagy kistérség szociális, egészségügyi, lakásügyi, területfejlesztési és foglalkoztatási politikáját, törekvéseit. Ez többletforrásokat von be a szociális ellátó rendszer működésébe, olyan hosszú távú szociálpolitikai perspektívát nyújtva, amely a valós szükségletek kielégítéséhez megfelelő alternatívákat biztosít a lakosság számára. A program különös hangsúlyt helyez az állami és magánszektor partneri együttműködésére, a szolgáltatások vegyes gazdasági formáinak kialakítására; amelyre jó példa a kistérségben beindult Központi Orvosi Ügyelet. A helyi kezdeményezésen alapuló szociális jóléti program megvalósítása nem csupán a döntéshozatal decentralizációjában különbözik a felülről vezérelt és túlcentralizált szociálpolitikától, hanem egy teljesen új szemlélet áll mögötte. Úgy működik, mint a civil szervezetek és a szociális jóléti hálózat intézményeinek gyűjtőtere, összekötve a közösség tagjait, a közösségi képviseleteket és szolgáltatókat az állami és magánszektor hivatalos szervezeteivel. A hangsúlyt a közösségben élő ember komplex ellátására, és a szükségleteik helyi szinten történő kielégítésére helyezi; közelebb viszi a felelősségi és érdekeltségi szinteket az ellátást igénylőkhöz és a gondozást végzőkhöz. Azok az emberek ill. embercsoportok, akik valamilyen okból hátrányos helyzetbe kerültek, akik az öregedéssel együtt járó problémákkal küzdenek, akik elhúzódó fizikai vagy mentális betegségekben szenvednek, szellemi fogyatékosak ill. rokkantak, képessé válnak a közösség által nyújtott szolgáltatások és támogatások segítségével (amennyire és ameddig csak lehetséges, függőség nélkül) otthonaikban vagy egy otthon jellegű hajlékban élni.

A program olyan jövőképet nyújt a lakosság részére, amelynek segítségével alapvetően megváltoztathatja életkörülményeit, javíthatja életminőségét és elősegíti egy jóléti társadalom emberközpontú rendszerének kiépítését. Folyamatait tekintve sem nem felülről lefelé, sem nem alulról felfelé irányul, hanem horizontálisan, az egész közösséget vonja be a helyi problémák megoldásába. Megvalósításához mindenek előtt egy közösen kidolgozott stratégia terv elkészítésére, valamint az adott település lakosságának és erőforrásainak komplex szükséglet-felmérésére és menedzselt szemléletű irányítására, kommunikációs rendszerének megteremtésére van szükség. Az európai normáknak is ez a decentralizált modell megteremtése felel meg, amely az önkormányzat és a civil szféra együttműködéséből adódó partneri társulások (együttműködések) kialakítását szorgalmazza. A múlthoz viszonyítva ugyanis megnőtt egyegy település vagy régió életében a helyben hozott döntések szerepe és jelentősége. A cél tehát, hogy egy-egy település vagy térség fejlődése ne csupán központi elhatározás alapján, hanem alulról felfelé építkezve, helyi kezdeményezésekre támaszkodva valósuljon meg. A rendelkezésre álló források hatékony felhasználását azonban az egyes szolgáltatókat elválasztó igazgatási, jogi, finanszírozási, szakmai, szektorbeli és tradicionális határvonalak ma még nagyban hátráltatják. A közösségi gondozás együttműködési programjának alapvető feladata, hogy egy olyan új, a partnerségen nyugvó együttműködési kapcsolat rendszer jöjjön létre, amely a szolgáltatók közötti elválasztó falakat, valamint a szolgáltatások átfedéseit szünteti meg.

4.2. Projektek és programok Egyelőre négy projekt indításában és az ezekből következő több program illetve esemény szervezésében gondolkodunk. A projektek: 1. A SÁSZOK létrehozása. 2. A SÁKORVÜ bővítése. 3. Ellátási felelősség és prioritások. 4. Adatbank, információs szolgáltatás.

4.2.1. A SÁSZOK létrehozása Nyilvános, ám ugyanakkor meghívásos pályázattal olyan felsőfokú végzettségű, nyitott gondolkodású, innovatív személyt kell megnyerni a vezetői (koordinátori) feladatok ellátására, aki adaptíven viszonyul az előzőekben vázoltakhoz és innovatív módon vállalja az ezekből fakadó feladatokat. A kiválasztás (és az STKT-ban meghatározottak szerinti kinevezés) a fejlesztési folyamat része. A szóba jöhető, a Társulási Tanács által elvileg elfogadható jelöltek ismerkedjenek meg a hivatkozott, korábban kidolgozott térségi tanulmányokkal; az IHJ koncepciójával és az eddigi kísérletekkel; elemezzék a jelen tanulmányt, tájékozódjanak az intézményekben. Ezt követően külső szakértők jelenlétében, egymást is meghallgatva adjanak számot tapasztalataikról és szándékaikról a Társulási Tanácsnak. A kinevezésre kerülő koordinátor majd lehetőleg vonja be egy-egy projektbe vagy programba a többi aspiránst; ne alakuljon ki vesztes szindróma, sőt: elő kell segíteni már ezen a szinten az együttműködést. Programok

⇒ A kinevezett koordinátor (a Társulási Tanács javaslatait is mérlegelve) hasonló eljárással kiválasztja a következő projektekhez leginkább megfelelő, szakirányú végzettséggel bíró szakmai munkatársat; a koordinációs asszisztenst (nem feltétlenül titkárnőt; titkársági feladatokat ellátó, jó kommunikációs készségű, számítógépes felhasználói ismeretekkel bíró férfi titkár is lehet) és az adatbázist (beleértve az eszközparkot) szervező és kezelő munkatársat. ⇒ A kistérséggel kapcsolatban elkészült tanulmányok, koncepciók, dokumentumok elemzése; az intézmények fizikai megismerése; az elmúlt évi beszámolók és aktuális munkatervek tanulmányozása; beszélgetés (nem felmérés!) az intézmények vezetőivel és munkatársaival; a Központi Orvosi Ügyeletet szolgáltató Bt. vezetőjével és munkatársaival. ⇒ Hogyan csinálják mások? Főbb országos kutatási eredmények, irányelvek megismerése; tájékozódás hasonló kistérségeknél. A szociális szervezés, az animátori munka, a felnőttképzés, a rendezvényszervezés módszertanának tanulmányozása. ⇒ EQ tréningen való részvétel; kiemelkedő teljesítményű családsegítő szolgálatok (pl. Budakeszi) meglátogatása. ⇒ Projektek indítása, programok kezdeményezése, egyes programok konkrét vezetése.

4.2.2. A SÁKORVÜ bővítése A SÁSZOK, az imént vázolt IHJR koncepciót figyelembe véve, dokumentumok elemzése és személyes beszélgetések alapján áttekinti, hogy az STKT Megállapodás IV/2. pontjában (lásd a jelen tanulmány elején) a Központi Orvosi Ügyeletet vállaló Bt. ténylegesen mely feladatokat végzi illetve a szerződés esetleges bővítésével melyeket végezheti: Programok ⇒ A 2003 november 1-től működő Sárvíz Kistérségi Központi Orvosi Ügyelet az Abai kistérség központjában kialakított bázisállomással az elmúlt időszakban azt bizonyította, hogy életképes, a lakosság elfogadta, az ellátott lakosságszám folyamatosan bővül. ⇒ A továbbiakban a befejezett korrekt ellátások száma növelhető, a mentőszállítás, szakellátásra utalás, vagy kórházba utalás száma csökkenthető és ez lényeges kihatással lesz a lakosság elégedettségére, egyben költségcsökkentő hatású is. (Mentőszállítás költsége, szakellátás költsége, sürgősségi osztályok, ambulanciák terhelésének a csökkenése a nem magasabb ellátási szintet igénylő esetek befejezett ellátásával.) A felszerelés terén megvalósult fejlesztések haszna a beruházási költségeket lényegesen meghaladja. A mentőszolgálattal kialakítandó közös diszpécserszolgálat előnye önmagáért beszél. A „mobil ambulancia” az elmaradott településeken (higienes körülmények, infrastrukturális elmaradottság, víz, villany hiány „putrisor” stb.) és a közterületi ellátásnál kiemelten fontos. Ügyeleti időtartamon kívül a kistérség területén szűrőambulanciaként vagy mozgó szakorvosi szolgálat feladataira is igénybe vehetők, illetve mobil elsősegélynyújtó helyként is használhatóak a kistéréség rendezvényein.

⇒ A Kistérségi Központban működő ügyeleti bázison kialakítandó fektető-megfigyelő részleg a törvényben előírt feladat; ezzel a befejezett ellátások számát növelhetnénk, valamint a rászoruló betegek fektetését, megfigyelési-őrzési lehetőséget biztosítaná a továbbszállításig illetve hazatérésig. ⇒ Közös diszpécserszolgálat az Országos Mentőszolgálat Fejér Megyei Irányító Központjával; telekommunikációs fejlesztés. További terv Abán a Béke tér 4. szám alatti lakatlan ingatlan megvásárlása, átalakítása mentőállomássá. Önkormányzati forrásból és állami támogatásból; a központi ügyelettel szomszédságban, azzal együttműködve üzemelne. E fejlesztéssel a Kistérség valamennyi települése elérhető 15 percen belül. Üzemelését, tárgyi és személyi feltételeinek biztosítását az Országos Mentőszolgálat biztosítaná az épület használata fejében. Az alapfeltételek önkormányzati biztosításával (bázisállomás épülete) a megvalósulást kb. 10 évvel előrehozná (1-2 éven belül működne). ⇒ „Mobil ambulancia” FIAT, PEUGEOT vagy MERCEDES típusú zárt szekrényes autó; belső tere betegvizsgálatra kialakítva megkülönböztető jelzéssel, URH-val felszerelve, és azzal a szakmai felszereléssel, amit a törvény a központi ügyeletes gépjárműre előír (EKG, defibrillátor, oxigén, szívókészülék stb.).

4.2.3. Ellátási felelősség, prioritások A SÁSZOK (a vázolt koncepció szerint) áttekinti és elemzi azt, hogy a törvények és jogszabályok szerinti ellátási kötelezettség milyen mértékben és színvonalon valósul meg; rámutat a hiányosságokra, azok okaira és programokat dolgoz ki az előírtak teljesítése érdekében. Ezzel párhuzamosan különös hangsúlyt helyez a betegség megelőző, felvilágosító munkára és az IHJR-ből fakadó új megoldások feltárására. Az STKT Megállapodás IV./3.1, -3.11 és 4.1 – 4.3. pontjainak megfelelően összehangolja az intézményi terveket és közös programokat készít, az alábbi módszert követve: ⇒ Megállapodik az egészségügyi és szociális intézményekkel, hogy a következő évre készülő, intézményenkénti munkatervek első változatát mely határidőre készítsék el; ezeket a tervezeteket (külső szakértő bevonásával) elemzi, az összehangolás érdekében módosító javaslatokat készít s ezekkel együtt a tervezeteket az érintett vezetők értekezletén megvitatják. ⇒ Az elkészült végleges intézményi tervek alapján, a közös részekből, közös feladatokból integrált tervet és ebből következően integrált programokat készít; végzi ezek szervezését, a terv szükséges korrigálását és a hatáselemzését. A programok esetében rugalmas alkalmazkodás célszerű az országos, regionális eseményekhez; pályázati kiírásokhoz. Figyelembe kell venni a kistérségben év közben, spontán felmerülő ötleteket, javaslatokat, lehetőségeket. A SÁSZOK továbbá olyan elemzéseket, akciókat, programokat szervez, amelyekkel közreműködik a térség-fejlesztés kritikus elágazási pontjainak, szakaszainak, fordulópontjainak megtalálásában és a konkrét feladatok kimunkálásában. Olyan fordulópontok kereséséről van szó, amelyekre építve hosszabb távon és lényegesen javíthatók a koncepcióban vázolt térségi képességek, tehát amelyek tovagyűrűző, multiplikatív hatása előrejelezhető és valószínűsíthet.

Programok ⇒ A szociális alapellátási rendszer szervezésének fő célja, hogy a település lélekszámától és a földrajzi elhelyezkedésétől függetlenül, valamennyi, a szociális és gyermekvédelmi törvényben meghatározott alapszolgáltatás elérhető és igénybe vehető legyen az ott élők számára. A hangsúlyt a komplex ellátásra és a helyi szinten történő szükséglet kielégítésre kell helyezni. A program megvalósítása érdekében feltétlenül szükséges a négy szektoros gazdaság kapcsolatainak kihasználása. ⇒ Az alapellátási formák szervezésének fő szempontja, hogy azok az embertársaink, akik valamilyen oknál fogva hátrányos helyzetbe kerültek, az öregedéssel együtt járó problémákkal küzdenek, fizikai vagy mentális betegségben szenvednek, szellemi vagy fizikai fogyatékkal élnek, képesek legyenek a közösség által nyújtott szolgáltatások és támogatások segítségével, ameddig csak lehetséges, saját otthonaikban élni. ⇒ A kistérség lakóinak a különböző szociális szolgáltatásokhoz azonos feltételekkel való hozzájutását biztosító ellátórendszer a már kialakult ellátásokra, intézményekre építve, három alapszolgáltatási központ létrehozásával alakítható ki. A központok: Aba, Seregélyes és Káloz. Az alapszolgáltatási központok a minden település számára kötelező feladatok (étkeztetés, házi segítségnyújtás, információs szolgáltatás, gyermekjóléti szolgáltatás) ellátásán túl a humán erőforrás és a tárgyi feltételek szükséges mértékű átcsoportosításával, önálló szakmai egységekként működtetnék az egyéb alapellátási formákat, úgymint fogyatékosok támogató szolgálata, nappali ellátás speciális csoportok számára is, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások. ⇒ A szociális étkeztetés színvonalának javítása érdekében 3 db ételszállításra alkalmas gépkocsi beszerzését tervezzük. A járműveket fel kell szerelni a HACCP rendszer követelményeinek megfelelő, duplafalú, melegen tartást biztosító ételszállító edényekkel. Az Abai Idősek Otthona folyamatosan üzemelő konyhájáról elszállítható a napi egyszeri, vagy igény szerint akár többszöri étkezés is. A szociális étkeztetés ily módon hétvégén és ünnepnapokon is hozzáférhetően, az intézmény dietetikusának segítségével, akár diétás menüvel is biztosítható. Az ÁNTSZ-szel történt egyeztetés alapján azokra a településekre szállítható így étel, amelyek a főzőkonyhától 20 perc alatt elérhetőek. Aba, Káloz és Seregélyes helyzetét figyelembe véve, ez szinte minden település esetében tartható. ⇒ A házi segítségnyújtás biztosítását a több településen már bevált rendszer szerint fogjuk kiterjeszteni. A meglévő házi gondozó szolgálatok (szükség szerint szakápolókkal) történő bővítésével ápolási tevékenységek is felvállalhatók. Bevezetésre kerül valamennyi terlepülésen a hétvégi és munkaszüneti napokon működő ügyeleti rendszer, az egész napos ellátás. A települések területét és a közöttük lévő távolságokat figyelembe véve, szükséges a házi gondozó szolgálat robogókkal történő ellátása. Ha több települést lát el egy központ, célszerű, hogy a gondozó helyi lakos legyen. A szociális törvény meghatározza a térítési díjat; a kívánatos több dolgozó esetén jelentősebb a költség, így felmerül a veszély, hogy kevesebb rászoruló jelentkezik. Fontos, hogy az önkormányzat támogassa, egészítse ki ezt a szolgáltatás, különösen a nagyon idős személyek, pszichiátriai betegek, fogyatékosok, szenvedélybetegek, rehabilitációt követően támogatást igénylők esetében.

⇒ A családsegítő tevékenység valamennyi településre történő kiterjesztéséhez szükséges az irodahelyiségek épületgépészeti felújítása, akadálymentesítése. Az így kialakított és a már rendelkezésre álló irodák berendezése, irodatechnikával való ellátása jelenleg megfelelő. A központokban az érdekeltek azonos feltételekkel vehetik igénybe a jogi és pszichológusi tanácsadást. A jogszabályban előírtakon túl az ügyfelek számára biztosítandó a mediátori tevékenység, a kapcsolat-ügyelet, a telefonos lelki segélyszolgálat. A nappali ellátást nyújtó intézmények közösségi terei adjanak lehetőséget a különböző klubbok, önszerveződő csoportok számára. ⇒ A szociális törvényben részletezett családsegítési feladatok közül kiemelendők a családterápiás, a konfliktuskezelő, a mediációs programok és szolgáltatások; különösen a nehéz élethelyzetben lévők számára. Ez a szolgáltatás általában hiányzik, szakmai hátterére nincs fedezet. Célszerű, hogy a gesztorok épületében legyen megfelelő különálló helyiség, amelyhez telefon, számítógép és fénymásoló is rendelkezésre áll. Az információs háttéren kívül szükséges a szakmai konzultáció, az eset-megbeszélés és a szupervízió. Az egyén és a közösség érdekében fontos terápiás csoportokat működtetni. ⇒ A nappali ellátás felmérése során kiderült, hogy jelentősen azon teleülések lakosai kívánják igénybe venni ezt a szolgáltatást, amelyek területén eddig nem működött napközi otthon. A 19+1 személyes jármű beszerzésével a jelenleg még szabad kapacitással rendelkező napközi otthonokba (Aba, Káloz, Seregélyes) beszállíthatók a környező települések rászorultjai is. Az épületek akadálymentesítésével megoldott a mozgáskorlátozottak nappali szolgáltatása is. Szükséges az összefogás a településes civil szervezeteivel, az oktatási, intézményekkel, a művelődési otthonokkal és könyvtárakkal, továbbá a kábel tv-vel annak érdekében, hogy az ellátottak élete színesebbé, „élhetőbbé” váljon. ⇒ A támogató szolgálat munkája az információs szolgáltatás, a személyi segítés valamint a szállítás kiterjesztése a kistérség egészére. A személyi segítő szolgálat – az időskorúak ellátásában – a már működő gondozó hálózat keretein belül végezheti a feladatait. Nagyon fontos, hogy a szolgálatot a térség ez évben kialakítsa, a működési engedélyt év végéig beszerezze, a normatív támogatás lehívhatósága érdekében. ⇒ A pszichiátriai és szenvedélybetegek közösségi ellátása esetében a fő cél: folyamatosan, partnerként jelen lenni az érintett életében. Hiszen az adott élethelyzetre szükséges trenírozni és a problémákon átsegíteni őket. Az egészségügyi intézményekkel való szoros kapcsolat és az elérhető pszichiáter alapvetően szükséges. ⇒ A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást célszerű olyan helyre telepíteni, ahol bentlakásos idősek otthona működik, mert itt éjjel-nappal van ügyelet. Fontos a távolság kalkulálása, tehát annak felmérése, hogy mennyi idő alatt ér ki a szolgálat a segítségre várókhoz. Szükséges, hogy a gondozó(nő) felkészült legyen a mentális segítségnyújtásra is. ⇒ A gyermekjóléti ellátást a családsegítőhöz történő integrálással lehet megvalósítani. A három központ családsegítő és gyermekjóléti szolgálata (a kistérségi módszertani feladatokat felvállaló központ irányításával) ellátja a prevenciós foglalkozások, szabadidős programok szervezését (önismeretei, kézműves csoportfoglalkozások, klubok). Nagy szükség van a nyári napközis táborok megszervezésére is, a SOSZI-val közösen. Különös súlyt kell helyezni a prevencióra, amely szorosan illeszkedik a bűnmegelőzési programhoz. Fontos a kapcsolattartási ügyelet; például a válófélben lévő családok gyermekeinek láthatása problémakörben vagy más konfliktus kezelés miatt.

⇒ A SOSZI-val közösen felnőttképzési programok (ide értve a „harmadik kor”, tehát az időskorúak képzési programjait is) szakmai és pályázati motiválása. ⇒ Szakmai továbbképzések szervezése; a nemzetközi és országos kurrens témákat figyelembe véve (ide értve a romológiai kutatásokról szóló tájékoztatókat is), ám alapvetően a potenciális résztvevők tényleges igényei szerint; tapasztalatcsere utazásokkal kiegészítve. ⇒ Fontos a generációk távolodásának ellensúlyozása. A SOSZI-val közösen az egyik lehetőség a nyugdíjasok bevonása az óvodai foglakozásokba és a művészeti iskolák bemutatóinak előkészítésébe, szervezésébe. A másik, többnyire kihasználatlan lehetőség a közoktatási intézmények ünnepségeinek (évnyitó, évzáró, Magyar Kultúra Napja, Költészet Napja, Anyák Napja, nemzeti ünnepek) nyitottá tétele és a megszokottól eltérő tartalmú felépítése. Ennek keretében a sematikus, formális „letudás” helyett: az intézmények helyzetének, terveinek alapos bemutatása, szemléltetéssel; minta órák szervezése; valamint a pedagógusok, szülők és a gyermekek közös aktivizálása az ünnepség lényegének megjelenítésében. ⇒ Módszertanilag alaposan előkészített, térségtől független, külső szakember vezetésével, brain stormingok szervezése, előre meghatározott témakörökben; keresve a helyben felmerülő új ötleteket. A résztvevők családsegítők, egészségügyi dolgozók és az érdekelt civil szervezetek önkéntesei együtt.

4.2.4. Adatbank, információs szolgáltatás Az STKT Megállapodás IV./2.12., 2.13., 2.20., 3.16.és 4.6. pontjai szerint az információs hálózat és adatbázis működtetése a SOSZI-val összehangoltan történik. Az egészségügyi és szociális adatbank a kistérségi adatbank része, amely nem csupán statisztikai adatokat és indikátorokat, hanem dokumentumokat, verbális és audió-vizuális információkat is tartalmaz. Létrehozása igen körültekintően, szakértő igénybe vételével történjen, az alábbiakra különös tekintettel: ⇒ Tanulmányozni szükséges a WHO ajánlásait, tanácsot kell kérni a KSH-tól annak érdekében, hogy a statisztikai adatok és indikátorok rendszere az országossal regionálisan összevethető legyen. ⇒ A rendszer részévé kell tenni a kistérség intézményeinek, könyvtárainak, kábel tvjének közérdekű információs rendszerét. ⇒ Szabályozni szükséges a hozzáférés kistérségi és azon kívüli módját, szabadságfokát, költségtérítési vonatkozásait. ⇒ Az adatbank része a (mindenképpen csak korlátozottan hozzáférhető) kistérségi címtár, kapcsolati címtár, az elszármazottak és naggyá lettek adattára; az egészségügyi és szociális adattár; továbbá (teljes nyilvánossággal) a kistérséggel kapcsolatos szakdolgozatok, tanulmányok, elemzések, helytörténeti és más sajtópublikációk, beszédek, meghívók, szórólapok, képeslapok, fényképek, vizuális anyagok nyilvántartási rendszere; az elektronikus illetve fizikai megtalálásra való utalások.

Programok ⇒ Az adatbank folyamatos karbantartását és bővítését feltételezve, mint háttér információs bázison, meghatározott időközönként megszervezhető az ellátási szint felmérése; a hátrányos helyzetű települések és rétegek elemzése; a brain stormingok információs előkészítése; az értékelések folyamata. ⇒ Félévente célszerű áttekinteni és elemezni a térségről készült szakdolgozatokat, tanulmányokat, cikkeket, valamint hivatalos jelentéseket, beszámolókat. Ezek alapján szükséges és lehetséges orientálni, ösztönözni a térségben lakó, innen származó egyetemi és főiskolai hallgatók szakdolgozati témaválasztását. A dolgozatok nyilvános ismertetésére, hasznosításának mérlegelésére mindenképpen figyelmet kell fordítani. ⇒ Meg kell szervezni, hogy az érdekeltek egymás között ingyenesen, mobiltelefonon elérhetőek legyenek, s vezetékes telefonon csak a kifelé menő forgalom és az internet kapcsolat történjen. Ajánlatot kell kérni a kistérségi vezeték nélküli kommunikációs rendszerek telepítésének lehetőségéről. ⇒ Pályázat figyelő és készíttető rendszer kialakítása és működtetése. ⇒ Jogszabály figyelő és szakirodalmi orientáló rendszer kialakítása és működtetése, a Kistérség összes könyvtárának koordinatív közreműködésével. ⇒ Tájékoztató programok szervezése az alábbi szempontok szerint: az egészségügyi, szociális és közoktatási intézmények kölcsönös tájékoztatása; az intézmények társadalmi kapcsolatainak élővé tétele; a négyszektoros gazdaság főbb szereplőinek informálása. ⇒ Az STKT Megállapodás IV/ 5.4. pontja szerinti és a SOSZI-nál tárgyalt eszköztár működtetése ezekre az intézményekre is kiterjedhet.

5. A fejlesztés feltételei és költségei Optimális és igényes megvalósítást feltételezve becsülhetők a költségek; ezen belül a pályázati és más források függvényében szűkített és szakaszos megoldások valószínűsíthetők. ⇒ A beindítás szervezésének finanszírozása, tekintettel a 4.2.1. pontban vázolt szakértői munkákra, képzésekre, tapasztalatcsere utazásokra (itt és a továbbiakban ÁFA nélkül) = 2,5 m ft. ⇒ A SÁSZOK eszközökkel való felszerelése, bútorok nélkül, a következőket figyelembe véve: 3 db mobil telefon; telefax; fénymásoló; 2 db számítógépes rendszer; tv; video-és DVD lejátszó; magnós-CD-s rádió; projektor kisebb és nagyobb vászonnal; laptop; diktafon; digitális fényképezőgép és kamera; eszközök szállítására is alkalmas személygépkocsi utánfutóval = 30 m ft.

⇒ A tárgyalt szociális programokhoz továbbá:

Megnevezés: Ételszállító jármű – 3db (Aba – Seregélyes – Kálóz) Ételszállító edények – HACCP (Aba – Seregélyes – Kálóz) 19+1 személyes személyszállító jármű (Aba) Személyszállító jármű akadálymentessé alakítása (Aba) Iroda helyiségek, épületfelújítás, akadálymentesítés, (Aba-S-K) Technikai eszközök (TV, DVD, projektor, írásvetítő, stb.) (Aba) Sporteszközök (Aba) Telekommunikációs eszközök (Aba – Seregélyes – Kálóz) 3 db robogó (Aba – Seregélyes – Kálóz) Összesen

Ár (Ft) 10.500 m ft 500 m ft 12.000 m ft 800 m ft 10.000 m ft 600 m ft 400 m ft 500 m ft 1.500 ft 36.800 m ft

⇒ A Központi Orvosi Ügyelet fejlesztése terén: Közös diszpécserszolgálat 1 m ft Mobil ambulancia 18 m ft Fektető kialakítása 5 m ft Éves működési költségek a SÁSZOK esetében: a vezető havi bére: 180 e ft; szakalkalmazott: 140 e ft; két fő asszisztens: 2∗100 e ft; összesen 520 e ft/hó x 13 hó = 6,8 m forint. ⇒ A fentiek közterhei, pénzügyi lebonyolítási és adminisztratív költségei (40%) = 2,7 m forint. ⇒ Feltételezve, hogy a helyiségek közterheit a helyiség tulajdonosa ill. az STKT fedezi, itt csak a telefon, az utazási és adminisztrációs közvetlen költségeket becsüljük, évi = 2 m forint. ⇒ A projektek és programok esetében mindenkor külön költségvetések készülnek, ám az első év indító programjaira célszerű eleve elkülöníteni = 5 m forint.

6. A megvalósítás menetrendje és az STKT feladatai ⇒ A Többcélú Kistérségi Társulás megvitatja, és módosításokkal elfogadja a jelen előterjesztést. ⇒ A 4.2.1. pontban vázoltak szerint megtörténik a SÁSZOK vezetőjének kinevezése, és ő elvégzi az ott vázolt létrehozási feladatokat. ⇒ A Társulás dönt az 5. pontban vázolt beruházási és működtetési költségekről és ezzel együtt a SÁSZOK és a SÁKORVÜ által a következő naptári év végéig beindítandó projektjeiről és programjairól.

⇒ A SÁSZOK együttműködési megállapodást köt a SÁKORVÜ-vel és megkezdi a jóváhagyott projektek és programok szervezését. ⇒ A vezető szükség szerint, de legalább évente egyszer írásban és szóban beszámol a társulási tanácsnak.

SÁRVÍZ Oktatási Szolgáltató Iroda (SOSZI) 1. Bevezetés Aba nagyközség, majd megalakulásától (2004. június 24-től) a Sárvíz Többcélú Kistérségi Társulás (STKT) kilenc, majd tizenegy községének elöljárói és lakosai az elmúlt években sokat tettek azért, hogy a térség perspektivikus, fenntartható, integrált fejlesztését megalapozzák. A 2000-2005 között készült számos fejlesztési koncepció, dokumentum, pályázati anyag közös eleme: a szellemi erők arra törekszenek, hogy a kistérség hagyományai, társadalmi tőkéje, erőforrásai az információs kor lehetőségeit felhasználva összehangoltan szolgálják a fenntartható fejlődést, a népesség méltó boldogulását. A korábbi fejlesztési elgondolásokat, a társulási megállapodást, a későbbi pályázatokat készítők elfogadták a következő idézettel jellemezhető felismerést: „Az új korszak megérkezése független attól, hogy Magyarországon a politikai, a gazdasági vagy a területfejlesztési gondolkodás még mélyen beágyazott nemcsak a posztszocialista (szocializmus utáni) hanem a szocializmus kereteiben is (többnyire nem magas színvonalon) megvalósuló ipari korszak tervezési és fejlesztési szemléletébe. Kivétel nélkül minden kistérségben a közeljövő és a jövő kétszeresen is fejben dől el. Először azért, mert egy-egy kistérségi elit csak akkor képes felmérni helyzetét és megterveztetni stratégiáit, ha képes az ipari kor gondolkodásán és jövőképén túllépni. Másrészt ha a tudásalapú kor mindenek előtt a tudástól függ, akkor egy-egy kistérség helyzete és várható fejlődése szintén elsősorban a tudástól függ, vagyis nem elsősorban a kistérség aktuális állapotától vagy pénzügyi forrásaitól.”[2] Nem valamiféle új valuntarizmusról, mindent lehet csak akarni kell túlfűtöttségről, hanem a tudástársadalom által kínált, mérlegelt lehetőségek és a racionálisan számba vett adottságok találkoztatásáról van szó. Az elmúlt években több dokumentum is foglalkozott azzal, hogy szükséges létrehozni a Sárvíz Oktatási Szolgáltatói Irodát; erről a szándékról az STKT tételesen is rendelkezett, majd pályázati anyagok születtek. Az előzmények elemzett, kiegészített megvalósíthatósági tanulmánya a jelen összefoglaló.

2. Az Oktatási Szolgáltató Iroda általános céljai Sárvíz kistérség települései szövetkeztek abból a célból, hogy az összefogás révén a kistérség lakosságának életminősége javuljon. A kistérség tizenegy kistelepülésből áll, központja Aba, amely készül arra, hogy a városi rang eléréséhez szükséges feltételeket megteremtse. A kistérség települései egyre inkább ráébredtek az összefogás és a közös pályázás előnyeire, amely mindannyiuk számára előnyösebb

helyzetet, nagyobb lehetőségeket teremt. A kistérség települési egyet értenek a humán erőforrás fejlesztés fontosságában. A térség nagyvárosa Székesfehérvár, amely nem tagja a kistérségi társulásnak; oktatási és munkahely kínálatával részben kedvező hátteret jelent a kistérségeknek, ugyanakkor nagyvárosi szolgáltatásaival is vonzza a falusi lakosokat. A Sárvíz kistérség arra törekszik, hogy megteremtse a saját feltételeinek megfelelő és problémái megoldását szolgáló humán erőforrás rendszert, gazdasági infrastruktúrát és szolgáltatásokat, így a nagyvárossal szembeni függő helyzetét mellérendeltségi viszonnyá formálja. A SOSZI célja a Sárvíz Kistérség oktatási intézményei közötti együttműködés fejlesztése oly módon, hogy a kialakuló szisztéma modellként is szolgáljon arra, hogy a nagyvárosok árnyékában elhelyezkedő, ám a maguk erejében bízó települések egy közös célrendszer érdekében össze tudjanak fogni, meg tudják fogalmazni a saját, a szomszédos nagyvárostól szükségszerűen eltérő érdekeiket, s a nagyváros által kínált lehetőségeket is figyelembe véve, önálló mozgástérre törekedve alapozzák meg jövőjüket. E fő cél érdekében a Sárvíz Kistérség települései oktatási szolgáltató irodát kívánnak létrehozni, amely szakmai segítséget nyújt a kistérség iskolái különböző, megoldatlan oktatási problémáira, különös tekintettel a hátrányos helyzetű, a problémákkal küzdő tanulók integrálására, az iskolarendszerből való kihullásuk megakadályozására, továbbtanulásuk elősegítésére. A SOSZI közvetlenül láthat el, szervezhet meg minden olyan feladatot, amelyet az egyes települések iskolái önállóan nem vagy nem megfelelő hatékonysággal tudnak ellátni. Segíti olyan szakmai műhelyek kialakítását, amelyek az egész kistérség oktatásügyét szolgálják és lehetőséget adnak a pedagógusok szakmai előrehaladására is. A SOSZI segíti az információ csere fórumainak megteremtését, működtetését, tanácsadói rendszer működtetését, ezáltal hozzájárul az oktatás színvonalának emeléséhez. A tanulók tudásszintjének felmérésével biztosítja a rendszer működésének monitoringját. Az iroda segítő szolgáltatása különösen fontosak a hátrányos helyzetű kistelepülések és a hátrányos helyzetű tanulók számára, akiknek a felzárkóztatása speciális pedagógiai módszereket igényel. Az iroda működéséhez nélkülözhetetlen a kommunikációs kapcsolatok fejlesztése, a térség iskolái számára modern információs szolgáltatások elérésének biztosítása, beleértve a távórák tartásának informatikai feltételeit és a távórák rendszerének kialakítását a pedagógusok továbbképzése, az oktatás színvonalának emelése, a speciális igények kielégítésének támogatása és a tanulók motiválása érdekében. A kistérségi oktatási együttműködési modell megvalósítása, a szolgáltató iroda működése, programjainak fokozatos fejlesztése és egyre szélesebb témákban való igénybe vétele révén a kistérség számára számos, pozitív hatás valószínűsíthető.

- A kistérségben nő a befejezett általános iskolával rendelkező fiatalok száma, várható arányuk eléri a 95 %-ot. (Jelenleg a hátrányos helyzetű, főleg roma gyerekek között viszonylag sokan a tankötelezettségi kor végéig sem fejezik be az általános iskolát). - Csökken a gyógypedagógia oktatásban résztvevő tanulók száma, arányuk az országos szintnek lesz megfelelő (Ma a Sárkeresztúri Általános Iskolában a 15 tanuló csoport közül 5-ben gyógypedagógiai oktatás folyik, azaz a tanulók 30%-a érintett). - Kistérségi szinten nő az általános iskolából továbbtanulók száma, a végzettek 70-90%-a szakmunkás bizonyítványt vagy más középfokú végzettséget tud elérni. - A kistérség lakói a magasabb iskolai végzettség következtében könnyebben jutnak munkához. - A kistérség lakói közül egyre többen magasabban kvalifikált munkát tudnak végezni, ezáltal életszínvonaluk javul. - A kistérség népességmegtartó képessége nő, az elvándorlás csökken. Kialakul a kistérségi identitástudat. - A kistérség pozíciója a megyében javul, az elmaradottabb déli területek felzárkóznak a megye fejlettebb térségeihez. - Az oktatási együttműködés hatása tovagyűrűzik és fejlődik a partnerség a térségben. - A kistérség pozíciói javulnak a megye nagyvárosával szemben; az alárendeltségi viszonyt együttműködő, partneri modell váltja fel. Ezeket az általános célokat az STKT Megállapodás I/10. és különösen a IV/5. pontja taglalja, az alábbiak szerint: „5. Közoktatási feladatok: 5.1. A Társult önkormányzatok közoktatási intézmény-fenntartási és fenntartói – irányítási feladataival összefüggésben: 5.1.1 összehangolja a közoktatási terveket, 5.1.2. előkészíti a közoktatási megállapodásokat, 5.1.3. az óvodai nevelésben a gyermek ellátási kötelezettségeit is figyelembe vevő megoldásokat dolgoz ki, 5.1.4. a kistérségi oktatási kapacitások hatékonyabb működése érdekében közös alapfokú oktatási, pedagógiai és nevelés terveket készít a kistérségre vonatkozóan, meghatározva a kistérség oktatási, fejlesztési irányait térségi tervezéssel, a térségi tervek alapján szervezi a térségben a hatékony és a kor követelményeinek megfelelő oktatást. 5.2. Közösen biztosítja a Kotv. 20. § (1) bekezdése a.), b.) pontjában foglalt általános iskolai és óvodai nevelési feladatok megvalósítását a II/2. pontban foglalt

fokozatosság elve alapján akként, hogy az intézmények mindenkor megfeleljenek a Kotv. 3. sz. melléklete szerinti létszám követelményeknek. 5.3. Információs hálózatot működtet, mellyel a helyben szokásos módon információt nyújt a társult önkormányzatok által fenntartott intézményeknek, illetve a kistérség területén működő intézményeknek (fenntartótól függetlenül) a feladat ellátás folyamatáról és eredményéről. 5.4. A szakmai oktatási feladatok hatékony ellátása érdekében központi eszköztárat hoz létre, és működteti az eszköztári szolgáltatást. Az eszköztár is elősegíti a hatékony gazdálkodást és működtetést. Ennek érdekében összehangolja a térség intézményeinek heti /kétheti óraterveit. 5.5. A társult önkormányzatok intézményei számára a Közoktatási tv. 36. § ában megjelölt feladatkörben pályázatot írhat ki. 5.6. Működteti a kistérségben az óvoda-vezetői, igazgatói, óvoda-iskolaközi szakmai munkaközösségeket. Szakmai napokat szervez. 5.7. Közösen biztosítja a nevelési tanácsadói, a fejlesztéspedagógiai, logopédiai, fejlesztő felkészítői, pályaválasztási tanácsadói, pszichológia és gyógytestnevelési feladatokat. 5.8. Kistérségi tanulmányi és sport versenyeket szervez. 5.9. Kihelyezett szakmai konferenciákat szervez. 5.10. Kistérségi mérési és értékelési rendszert dolgoz ki és működtet. 5.11. Speciális igényekre (tánc, kézművesség, zene, stb.) szakmai munkaközösségeket alapíthat. 5.12. Ellátja a társult önkormányzatok esetén a fenntartói törvényességi ellenőrzési feladatokat. 5.13. Szervezi a Társulás tagjai intézményei szakmai tevékenységének mérését, értékelését és ellenőrzését. Szakmai tevékenység értékelésére, mérésére közös pályázatokat készít elő és bonyolít le. 5.14. Közreműködik a kisebbségi nevelés és oktatás iránti igény felmérésében, összehangolja a kisebbségi nevelés és oktatás szervezését és feltételeinek biztosítását. 5.15. Egyezető fórum szerepét tölti be az iskola – fenntartási megállapodások végrehajtása során a kistérség önkormányzatai közötti esetleges viták elintézésében. 5.16. Kistérségi közoktatási – nevelési adatbázist hoz létre.

3. Az integrált szolgáltatás helyzete a kistérségben A „Sárvíz kistérség oktatásfejlesztési stratégiája” című, 2003-ban készült tanulmány átfogóan elemezte a kistérség közoktatási helyzetét és lehetőségeit. A későbbi elemzések is megállapították, hogy a kistérség minden települése rendelkezik általános iskolával, ám színvonaluk, lehetőségeik igen különbözőek. A térségben vannak hátrányos helyzetű települések, hátrányos helyzetű rétegek és számos, az iskolai beilleszkedésben illetve a sikeres iskoláztatásban gátolt tanuló. A települések többségében komoly gondot jelent az enyhén fogyatékos tanulók, felzárkóztatást igénylők, illetve a beilleszkedési zavarokkal küzdők ellátása. A differenciált megoldás teljes egészében települési szinten nem képzelhető el, ehhez a települések kicsik, hiányoznak a szükséges erőforrások.

A települések közel felében jelen lévő roma lakosság egy részének gyermekei speciális problémákkal küzdenek. A szülők iskolázottsága alacsony, a családok rossz anyagi helyzete, a többségi társadalomtól eltérő kulturális háttér megnehezíti a tanulók beilleszkedését. Az ebből adódó gondok kezelésére a pedagógusok egy része felkészületlen. Az oktatást kiegészítő szolgáltatások iránti igények kielégítésére a térségben nincs szisztematikus megoldás. A logopédiai ellátás, a gyógytorna, a pszichológiai ellátás, a gyermeknevelési tanácsadás megléte, színvonala, az igények kielégítésének mértéke egyenetlen. Kevés szakember dolgozik a térségben, az intézmények külső segítségre szorulnak. A térség középiskolás tanulóinak egy része számára a székesfehérvári kínálat nem megfelelő, részben mert nem a helyi, kistérségi igényekre készítik fel őket az iskolák, részben mert nem tudják integrálni őket, különösen a hátrányos helyzetű roma lakosság gyermekeit, akik közül többen tizenhat éves korban kiszorulnak az általános iskolákból, ugyanakkor a tankötelezettség tizennyolc éves korra emelésével a jövőben meg kell oldani további képzésüket is. A megyei oktatás irányítás erőtlen ahhoz, hogy támogassa a helyi önkormányzati intézményeket. A Megyei Pedagógiai Intézet szolgáltatásai drágák és nem igazán felelnek meg a térségi speciális igényeknek. A helyi önkormányzatok, az iskolák fenntartói csak elvétve rendelkeznek a szakterületet behatóan ismerő szakemberekkel. Az egyes települések intézményei közötti kapcsolat gyenge volt. Korábban együttműködés csak a térségi tantárgyi versenyek szervezésében alakult ki. A koordináció, a közös szervezés igénye – látva bizonyos problémák megoldásának egyedi nehézségét – kezd kibontakozni. Közös igény a tanárok hosszabb-rövidebb időre való helyettesítése, kiegészítő szolgáltatások megszervezése, a pedagógiai fejlesztő, illetve pszichológiai tanácsadói munka támogatása; a tanulók, illetve a pedagógusok értékelése. Ezeken a területeken az iskolavezetők nem, vagy alig támaszkodhatnak számukra elérhető, megfelelő intézményes segítségre. Az STKT-nél korábban, 2003. szept.22-én létrejött Sárvíz Iskolaszövetség tanévekre vonatkozó tervekben és beszámolókban dokumentálta az összehangolt, koordinált, integrációra törekvő munka lépéseit és eredményeit. 2005. január 11-ei dátummal összefoglaló készült a valamennyi közoktatási intézményre kiterjedt kérdőíves felmérésről. Az említett tanulmányok és az összegzés is megállapítják az integráló intézmény hiányából fakadó nehézségeket és az iránta való tényleges társadalmi igényt.

Kiemelten kezelendő, megoldandó problémák a következők: - A kistérségben a sajátos nevelési igényű tanulók aránya 9,5 % körüli, (a mintegy 3000 tanulóból közel 300 fő), amely majdnem kétszerese az országos átlagnak; szoros összefüggésben a roma tanulók magas (11%) arányával. - A kistérségben hiányzik a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatását támogató, megfelelően képzett fejlesztő pedagógiai szolgálat és ennek infrastrukturális háttere. - A Sárvíz Iskolaszövetség létrehozása (2003) előtt nem alakult ki kapcsolat a térség iskolái között; az együttműködés különösen aktuális a gyermekszám csökkenés időszakában. - Az intézmények koordinatív működését indokolja a gyermekeken keresztüli tovagyűrűző társadalmi hatás ill. a generációk közötti olyannyira kívánatos társadalmi kommunikáció megteremtésének szükséglete. - Az integrációs törekvések elősegítik a pedagógusok munkamegosztását, az intézményekben rejlő komparatív előnyök (ideértve az eszközök kölcsönzését is) felhasználását, a képzési, továbbképzési motiváció szerkesztését és a külső tanácsadók bevonását is.

4. A Sárvíz Oktatási Szolgáltató Iroda koncepciója Az SOSZI létrehozása és működtetése a koncepció, a projectek és a programok összefüggő rendszerére épül. A koncepció az iroda létrehozásának és működtetésének, feladatkörének elvi kereteit, irányultságát, szemléletét határozza meg. A projektek fél évnél hosszabb időtartamú, esetenként több éves, szakaszolható, tematikailag elkülöníthető stratégiai irányok. A programok rövid időtartamú eseményekben, akciókban konkretizálják a projekteket. Az előkészítés, létrehozás, beindítás folyamata is a koncepció része, annak egyik, meghatározóan fontos projektje, amely önmagában is programokra tagolódik. 4.1. Koncepció A SOSZI nem hatóság és nem közvetlen oktatási – nevelési feladatokat ellátó intézmény, hanem koordináló szervezet. Vezetője nem főnöke vagy ellenőre az oktatási intézmények vezetőinek és munkatársainak, hanem konzultáló, segítő, tanácsadó és szervező partnere. A projektek és programok kitalálása, tartalmi feltöltése nem a vezető egyszemélyes lehetősége és feladata; ő a generáló, összehangoló személy; aki a közoktatási intézmények munkatársainak (és a lakosság aktív részének) kéréseit, innovációit összehangolja és összegzi, külső, esetenként külön megfizetett

szakértők közreműködésével. Az intézmények vezetőit és munkatársait nem utasíthatja, hanem kér, javasol és sajátos szervezési eszközökkel ösztönöz. A SOSZI jogállása az STKT Megállapodás alapján értelmezhető; tehát az STKT (mint költségvetési gazdálkodású szervezet) nem önállú jogi személyiségű intézménye. A SOSZI és a közoktatási illetve más önkormányzati intézmények kapcsolatrendszerét az STKT szabályozza, külön keret megállapodásokra általában nincs szükség. Egyes projektek és programok esetében, a felelősség és a kötelezettségvállalás illetve megosztás pontosításának érdekében viszont értelemszerű mérlegeléssel - szükséges az írásbeli megállapodás. Célszerű, hogy a SOSZI és a Sárviz Iskolaszövetség együttműködési megállapodást kössön, a párhuzamosságok elkerülése, a koncepciók egyeztetése, a feladatmegosztás, tehát a társadalmi hatékonyság növelése érdekében. A SOSZI küldetése az, hogy az érdekelt oktatási intézményekkel megértesse és elfogadtassa, hogy az oktatási – nevelési tevékenység magasabb szintre emelése, a hiányok pótlása, az iskola és a társadalmi környezet kapcsolatának alakítása nem csupán a költségvetési szektorhoz tartozó oktatási intézmények lehetősége és feladata, hanem a négy szektoros gazdaság koordinátáiban célszerű gondolkodni. Az 1. számú sémában vázolt profit orientált, költségvetési, nonprofit és háztartási szektorok kistérségi konkrét szerveződésének, súlyarányainak, érdekviszonyainak, összefüggéseinek és főleg kapcsolódási lehetőségeinek oktatási – nevelési szempontú, az előzőekben vázolt célok függvényében történő feltárása és elemzése az iroda egyik alapvető feladata. Ezzel szoros összefüggésben, kistérségi szinten szükséges tudatosítani, hogy a SOSZI által generálandó fejlesztési folyamatok esetében nem csupán a pénz a szükséges és lehetséges erőforrás, hanem a 2. számú sémát figyelembe véve: a föld, a munka, a tőke és a vállalkozás portfóliójában célszerű gondolkodni. Tehát egy-egy projekt adott (tervezett) programjának megvalósításához lehet, hogy a pénzt megelőző fontosságú pl. a szervezeti tudás vagy a kapcsolati tőke; a pályázati lehetőségek feltárása és aktivizálása. Ez a SOSZI ugyancsak kiemelt, általános feladata. A négy szektoros gazdaság kapcsolati lehetőségei, az erőforrások komplex elemzése vezet el a koordináció 3. számú séma szerinti lehetőségének esetenkénti konkrét (kistérségi és projekt ill. program szinten megvalósítható) kidolgozásához. A SOSZI-nak csak az egyik feladata az, hogy a törvényekből, jogszabályokból fakadó, helyi szintű közoktatási ellátási kötelezettség teljesítését a fenti elvek aktualizálásával elősegítse és feltárja, illetve elemezze a hiányosságokat. A másik - és a jövendő térségi fejlődés miatt hangsúlyosabb - feladata az ellátási felelősség tudatosítása: a mennyiségi, minéműségi és minőségi fejlesztési folyamatok beindítása; tehát a kötelező szint ötletes meghaladására való törekvés. A közoktatási rendszernek ugyanis elő kell segítenie, meg kell alapoznia az alábbiak fejlődését: ⇒ a népesség munkavállaló és társadalmi beilleszkedési képessége;

⇒ a települések népesség megtartó képessége; valamennyi generáció és iskolázottsági réteg esetében; ám különösen a tanuló korú népesség helyben tartási képessége; ⇒ „a képesség megtartó népesség”; tehát a folyamatos tanulás, képzés, továbbképzés, művelődés képessége. A SOSZI működése a szinergizmus (1+1>2) elvére épül, tehát javaslatokat, ötleteket kér és generál, s projektjeivel és programjaival az újabb javaslatok, ötletek és programok kialakítását, a társadalmi aktivitást segíti elő. Ennek során a multiplikátor hatás beindítását tartja szem előtt, tehát a lehetőségek közül azokra helyezi a hangsúlyt, azokban szervezi meg az erőforrásokat, amelyek az intézményeken belül, az intézmények között ill. a társadalmi output-ban (a kibocsátott volt tanulók körében) tovagyűrűző, újabb fejlődési lehetőségeket megnyitó hatásúak A SOSZI társadalmi kommunikációja, PR rendszere a két szakaszos kommunikáció elvére és gyakorlatára épül. Először tehát sohasem a társadalmat, a tanulókat, a pedagógusokat, az intézményeket akarja úgy általában orientálni, meggyőzni, lehetőségekkel és feladatokkal ellátni, hanem mindig azt a releváns szűkebb csapatot, amelynek ötletei, javaslatai és aktivitása bázisán a szinergizmus és a multiplikatív hatás érvényesíthető. 4.2. Projektek és programok Egyelőre négy projekt indításában, és az ezekből következő több program illetve esemény szervezésében gondolkodunk. A projektek: 1. A SOSZI létrehozása. 2. Ellátási felelősség és pólusok. 3. Fordulópontok. 4. Adatbank, eszközpark, információs szolgáltatás. 4.2.1. A SOSZI létrehozása Nyilvános, ám ugyanakkor meghívásos pályázattal olyan felsőfokú végzettségű, nyitott gondolkodású, innovatív személyt kell megnyerni a vezetői (koordinátori) feladatok ellátására, aki adaptíven viszonyul az előzőekben vázoltakhoz és innovatív módon vállalja az ezekből fakadó feladatokat. A kiválasztás (és az STKT-ban meghatározottak szerinti kinevezés) a fejlesztési folyamat része. A szóbajöhető, a Társulási Tanács által elvileg elfogadható jelöltek ismerkedjenek meg a hivatkozott, korábban kidolgozott térségi tanulmányokkal, elemezzék a jelen tanulmányt, tájékozódjanak az intézményekben. Ezt követően külső szakértők jelenlétében, egymást is meghallgatva adjanak számot tapasztalataikról és szándékaikról a Társulási Tanácsnak. A kinevezésre kerülő koordinátor majd lehetőleg vonja be egyegy projektbe vagy programba a többi aspiránst; ne alakuljon ki vesztes szindróma, sőt: elő kell segíteni már ezen a szinten az együttműködést. Programok

⇒ A kinevezett koordinátor (a Társulási Tanács javaslatait is mérlegelve) hasonló eljárással kiválasztja a következő projektekhez leginkább megfelelő, lehetőleg pedagógiai végzettséggel bíró szakmai munkatársat; a koordinációs asszisztenst (nem feltétlenül titkárnőt; titkársági feladatokat ellátó, jó kommunikációs készségű, számítógépes felhasználói ismeretekkel bíró férfi titkár is lehet) és az adatbázist (beleértve az eszközparkot) szervező és kezelő munkatársat. ⇒ A kistérséggel kapcsolatban elkészült tanulmányok, koncepciók, dokumentumok elemzése; az intézmények fizikai megismerése; az elmúlt évi beszámolók és aktuális munkatervek tanulmányozása; beszélgetés (nem felmérés!) az intézmények vezetőivel és munkatársaival; az iskolaszövetség munkájának és elvárásainak elemzése. ⇒ Hogyan csinálják mások? Főbb országos kutatási eredmények, irányelvek megismerése; tájékozódás hasonló kistérségek iskolaszövetségeinél. Az animátori munka, a felnőttképzés, a rendezvényszervezés módszertanának tanulmányozása. ⇒ EQ meglátogatása.

tréningen

való

részvétel;

kiemelkedő

teljesítményű

iskolák

⇒ Projektek indítása, programok kezdeményezése, egyes programok konkrét vezetése. 4.2.2. Ellátási felelősség és pólusok A SOSZI (a vázolt koncepció szerint) áttekinti és elemzi azt, hogy a törvények és jogszabályok szerinti ellátási kötelezettség milyen mértékben és színvonalon valósul meg; rámutat a hiányosságokra, azok okaira és programokat dolgoz ki az előírtak teljesítése érdekében. Ezzel párhuzamosan különös hangsúlyt helyez a szélső pólusok vizsgálatára, tehát egyrészt a tehetség-feltárásra, tehetség mentésre, tehetség gondozásra; másrészt a többoldalúan hátrányos és különösen a roma illetve a tanulásban akadályozott gyermekek ellátásának megszervezésére; ezen belül a logopédiai, gyógytestnevelési ellátásra. Az STKT Megállapodás IV./5.1, 5.2.,5.5.,5.6.,5.7. és 5.11. pontjainak megfelelően a SOSZI összehangolja a közoktatási terveket és közös alapfokú oktatási, pedagógiai és nevelési terveket készít, az alábbi módszert követve: ⇒ Megállapodást köt a közoktatási intézményekkel, hogy a következő tanévre készülő, intézményenkénti munkatervek első változatát mely határidőre készítsék el; ezeket a tervezeteket (külső szakértő bevonásával) elemzi, az összehangolás érdekében módosító javaslatokat készít s ezekkel együtt a tervezeteket az érintett vezetők értekezletén megvitatják.

⇒ Az elkészült végleges intézményi tervek alapján, a közös részekből, közös feladatokból integrált tervet és ebből következően integrált programokat készít; végzi ezek szervezését, a terv szükséges korrigálását és a hatáselemzését. Az 5.8 és 5.9 pontokban előirányzott események tematikai és szervezési terve egyrészt az összehangolt és integrált tervből következően történik, másrészt viszont az alábbiakat kell szem előtt tartani: ⇒ Rugalmas alkalmazkodás célszerű az országos, regionális eseményekhez; pályázati kiírásokhoz. ⇒ Figyelembe kell venni a kistérségben év közben, spontán felmerülő ötleteket, javaslatokat, lehetőségeket. Programok ⇒ A tehetségfelismerés, tehetségmentés, tehetséggondozás módszertanának tanulmányozása alapján, külső szakértők bevonásával a tehetségesek kiválasztása, segítésük megszervezése. ⇒ A romológiai műhelyek tanácsait kikérve, ilyen témájú szakdolgozatokat áttekintve, a roma gyermekek felzárkóztatását segítő programok szervezése. Különös tekintettel arra a felismerésre, hogy a vizuális kultúrába, a számítógépes világba való bevezetésükkel kulturális szakadékokat léphetnek át. ⇒ A fejlesztő pedagógiai, logopédiai, gyógytestnevelési, pályaválasztási tanácsadási, pszichológiai tanácsadási, gyermeknevelési tanácsadási szolgáltatások megszervezése. ⇒ Valamennyi esetben szoros módszertani együttműködés a művészeti iskolákkal, a művészeti nevelés tapasztalatainak, multiplikatív hatásának felhasználása érdekében. 4.2.3. Fordulópontok E projekt keretében a SOSZI olyan elemzéseket, akciókat, programokat szervez, amelyekkel közreműködik a térség-fejlesztés kritikus elágazási pontjainak, szakaszainak, fordulópontjainak megtalálásában és a konkrét feladatok kimunkálásában. Olyan fordulópontok kereséséről van szó, amelyekre építve hosszabb távon és lényegesen javíthatók a koncepcióban vázolt térségi képességek, tehát amelyek tovagyűrűző, multiplikatív hatása előrejelezhető és valószínűsíthet. Programok ⇒ A középiskola lehetséges új funkciójának kidolgozása. Egyrészt hangsúlyt kell helyezni az alapos PC felhasználói ismeretek és az idegen nyelvek oktatása.

Másrészt a mezőgazdasági oktatási tapasztalatokat és a térség új, EU konform mezőgazdasági hasznosítását valamint a fürdő fejlesztést, a kerékpáros és a lovas turizmust együtt célszerű figyelembe venni. Ebből következhet az ilyen témákra fókuszáló menedzserasszisztensi, turisztikai szervezési asszisztensi, túravezetői szakirányú képzés lehetőségének vizsgálata. A középiskolát be kell kapcsolni a nagytérségi, országos vérkeringésbe: rendszeressé téve a kölcsönös tanári-és diák látogatásokat; nevezetes helyek (előzetes felkészülés utáni) felkeresését. ⇒ A Művészeti Iskola és általában a művészeti oktatás tovagyűrűző hatásának elemzése és tudatosítása a tanárok és szülők körében; az ilyen kutatások áttekintése, a helyi tapasztalatokkal való összevetés. Fontos, hogy a szülők, a családtagok, a környezet megismerje a tanulók törekvéseit, produktumait és produkcióit; ne a versenyeken, hanem a bemutatásokon, az önértéken legyen a hangsúly. ⇒ Felnőttképzési programok (ide értve a „harmadik kor”, tehát az időskorúak képzési programjait is) szakmai és pályázati motiválása. ⇒ Pedagógiai szakmai továbbképzések szervezése; a nemzetközi és országos kurrens témákat figyelembe véve (ide értve a romológiai kutatásokról szóló tájékoztatókat is), ám alapvetően a potenciális résztvevők tényleges igényei szerint; tapasztalatcsere utazásokkal kiegészítve. ⇒ Fontos a generációk távolodásának ellensúlyozása. Az egyik lehetőség a nyugdíjasok bevonása az óvodai foglakozásokba és a művészeti iskolák bemutatóinak előkészítésébe, szervezésébe. A másik, többnyire kihasználatlan lehetőség a közoktatási intézmények ünnepségeinek (évnyitó, évzáró, Magyar Kultúra Napja, Költészet Napja, Anyák Napja, nemzeti ünnepek) nyitottá tétele és a megszokottól eltérő tartalmú felépítése. Ennek keretében a sematikus, formális „letudás” helyett: az intézmények helyzetének, terveinek alapos bemutatása, szemléltetéssel; minta órák szervezése; valamint a pedagógusok, szülők és a gyermekek közös aktivizálása az ünnepség lényegének megjelenítésében. ⇒ Módszertanilag alaposan előkészített, térségtől független, külső szakember vezetésével, brain stormingok szervezése, előre meghatározott témakörökben; keresve a helyben felmerülő új ötleteket. A résztvevők pedagógusok, szülők és felső tagozatos tanulók együtt. 4.2.4 Adatbank, eszközpark, információs szolgáltatás Az STKT Megállapodás IV./5.3. és 5.16. pontjai szerint az információs hálózat és adatbázis működtetése az alábbiak szerint történik. A közoktatási adatbank a kistérségi adatbank része, amely nem csupán statisztikai adatokat és indikátorokat, hanem dokumentumokat, verbális és audióvizuális információkat is tartalmaz. Létrehozása igen körültekintően, szakértő igénybe vételével történjen, az alábbiakra különös tekintettel:

⇒ Tanulmányozni szükséges az UNESCO személyesen is) az IRMO tapasztalatait. http://www.culturelnik.org, Tel: +385-1-4877490)

és különösen (fizikailag (Ez utóbbi: Zágráb;

⇒ Tanácsot kell kérni a KSH-tól annak érdekében, hogy a statisztikai adatok és indikátorok rendszere az országossal regionálisan összevethető legyen. ⇒ A rendszer részévé kell tenni a kistérség intézményeinek, könyvtárainak, kábel tv-jének közérdekű információs rendszerét. ⇒ Szabályozni szükséges a hozzáférés kistérségi és azon kívüli módját, szabadságfokát, költségtérítési vonatkozásait. ⇒ Az adatbank része a (mindenképpen csak korlátozottan hozzáférhető) kistérségi címtár, kapcsolati címtár, az elszármazottak és naggyá lettek adattára; továbbá (teljes nyilvánossággal) a kistérséggel kapcsolatos szakdolgozatok, tanulmányok, elemzések, helytörténeti és más sajtópublikációk, beszédek, meghívók, szórólapok, képeslapok, fényképek, vizuális anyagok nyilvántartási rendszere; az elektronikus illetve fizikai megtalálásra való utalások. Programok ⇒ Az adatbank folyamatos karbantartását és bővítését feltételezve, mint háttér információs bázison, meghatározott időközönként megszervezhető a tanulók tudásszint felmérése; a hátrányos helyzetű települések és tanulói rétegek elemzése; a tanári és más helyettesítések lehetősége; a brain stormingok információs előkészítése; a pedagógiai értékelések folyamata. ⇒ Félévente célszerű áttekinteni és elemezni a térségről készült szakdolgozatokat, tanulmányokat, cikkeket. Ezek alapján szükséges és lehetséges orientálni, ösztönözni a térségben lakó, innen származó egyetemi és felső iskolai hallgatók szakdolgozati témaválasztását. A dolgozatok nyilvános ismertetésére, hasznosításának mérlegelésére mindenképpen figyelmet kell fordítani. ⇒ Meg kell szervezni, hogy az érdekeltek egymás között ingyenesen, mobiltelefonon elérhetőek legyenek, s vezetékes telefonon csak a kifelé menő forgalom és az internet kapcsolat történjen. Ajánlatot kell kérni a kistérségi vezeték nélküli kommunikációs rendszerek telepítésének lehetőségéről. ⇒ Pályázat figyelő és készíttető rendszer kialakítása és működtetése. ⇒ Jogszabály figyelő és szakirodalmi orientáló rendszer kialakítása és működtetése, a Kistérség összes könyvtárának koordinatív közreműködésével. ⇒ Tájékoztató programok szervezése az alábbi szempontok szerint: a közoktatási intézmények kölcsönös tájékoztatása;

a közoktatási intézmények társadalmi kapcsolatainak élővé tétele: a szülők tájékoztatása ill. a négyszektoros gazdaság főbb szereplőinek informálása. Az STKT Megállapodás IV/ 5.4. pontja szerinti eszköztár működtetésének módszere: ⇒ Az eszköztár nyilvántartásában szereplő tárgyak a Társulás közoktatási intézményei (illetve szabad kapacitás esetén más cégei és nonprofit szervezetei) által, a SOSZI-ban kidolgozott és honlapján nyilvánosságra hozott rend szerint, térítésmentesen kölcsönözhetők; a kölcsönzés tényét a központi adatbank rögzíti; a cél-helyre való szállítás és az eredeti helyre való visszaszállítás a kölcsön vevő feladata; kivéve azt az esetet, ha tőle harmadik fél viszi el használatra. ⇒ Az eszközök karbantartására és javítására a SOSZI keretében elkülönített alapot kell létrehozni; a javítás, felújítás, karbantartás, selejtezés, értékesítés az eredeti tulajdonos feladata, az említett alap terhére. ⇒ A nem rendeltetésszerű használat, gondatlanság vagy más, a kölcsön vevőnek felróható ok miatti javítás költsége a kölcsön vevőt terheli. ⇒ A bonyolultabb eszközök használati utasítása az eszközzel együtt utazik, illetve a SOSZI honlapján az eszköztárnál elérhető.

5. A fejlesztés feltételei és költségei Optimális és igényes megvalósítást feltételezve becsülhetők a költségek; ezen belül a pályázati és más források függvényében szűkített és szakaszos megoldások valószínűsíthetők. ⇒ A beindítás szervezésének finanszírozása, tekintettel a 4.2.1. pontban vázolt szakértői munkákra, képzésekre, tapasztalatcsere utazásokra (itt és a továbbiakban ÁFA nélkül) = 2,5 m ft. ⇒ Az Iroda eszközökkel való felszerelése, bútorok nélkül, a következőket figyelembe véve: 3 db mobil telefon; telefax; fénymásoló; 2 db számítógépes rendszer; tv; video-és DVD lejátszó; magnós-CD-s rádió; projektor kisebb és nagyobb vászonnal; laptop; diktafon; digitális fényképezőgép és kamera; eszközök szállítására is alkalmas személygépkocsi utánfutóval = 30 m forint. Éves működési költségek: a vezető havi bére: 180 e ft; szakalkalmazott: 140 e ft; két fő asszisztens: 2∗100 e ft; összesen 520 e ft/hó x 13 hó = 6,8 m ft ⇒ A fentiek közterhei, pénzügyi lebonyolítási és adminisztratív költségei (40%) = 2,7 m ft

⇒ Feltételezve, hogy a helyiségek közterheit a helyiség tulajdonosa ill. az STKT fedezi, itt csak a telefon, az utazási és adminisztrációs közvetlen költségeket becsüljük, évi = 2 m ft ⇒ A projektek és programok esetében mindenkor külön költségvetések készülnek, ám az első év indító programjaira célszerű eleve elkülöníteni = 5 m ft

6. A megvalósítás menetrendje és az STKT feladatai ⇒ A Társulási Tanács megvitatja és módosításokkal elfogadja a jelen előterjesztést. ⇒ A 4.2.1. pontban vázoltak szerint megtörténik a vezető kinevezése és ő elvégzi az ott vázolt SOSZI létrehozási feladatokat. ⇒ A Társulási Tanács dönt az 5. pontban vázolt beruházási és működtetési költségekről és ezzel együtt a SOSZI által a következő naptári év végéig beindítandó projektjeiről és programjairól. ⇒ A SOSZI együttműködési megállapodást köt a Sárvíz Iskolaszövetséggel és megkezdi a jóváhagyott projektek és programok szervezését. ⇒ A SOSZI vezetője szükség szerint, de legalább évente egyszer írásban és szóban beszámol a társulási tanácsnak.

SÁRVÍZ Közlekedés-fejlesztési koncepció (SÁKÖF) 1. Bevezetés A Sárvízi kistérségi társulás szerződését 1994. január 28.–án írták alá Aba, Káloz, Sárkeresztúr és Soponya polgármesterei. A következő években közös programok, fejlesztések következtek, megalapították a Sárvíz Művészeti Alapiskolát, amely szintén az együvé tartozás érzését erősíti. Az iskola abai központtal több településen működik. Az oktatás, a kultúra, a sport és a civil szféra területén kialakult kapcsolatok természetes folytatása volt 1995.–ben a szerződés kibővítése kommunális, infrastrukturális és gazdasági együttműködéssel. A kistérség társulás jelentőségét mutatja, hogy 1997. három település Csősz, Kisláng, Sárszentágota csatlakozott, majd a következő évben Tác is a kistérség tagjává vált. Az 1998. évben aláírt megállapodásban az együttműködés területeit tovább bővítették a közbiztonsággal, közigazgatással, egészségüggyel és a szociális ellátással. 2000. év második felében kezdődőtt meg az együttműködés kiterjesztése és a korábbi szövetség átalakítása területfejlesztési tanáccsá. A közlekedés fejlődésének elősegítése, támogatása érdekében szükséges a Sárvízi kistérség településeinek összekapcsolása a megfelelő minőségű és mennyiségű úthálózattal, és ki kell alakítani a kistérségi tömegközlekedést.

2. Az adott szolgáltatásfejlesztés általános céljai A kistérségi közlekedéssel a települések még szorosabb együttműködést tudnának kialakítani, és további lehetőségek nyílnának meg az összekötött települések között. A szolgáltatásfejlesztés elsődleges célja a településeken élők életminőségének javítása. A kistérségben a szociális ellátottság javítását leszi lehetővé úgy, hogy az egységes orvosi ellátás kialakítását segíti elő egy kistérségi központtal, ahová a térség összes településéről beérkeznének a járatok, autóbuszok, vonat és itt lenne lehetőségük a térség lakóinak egy helyen igénybe venni a kialakított új szolgáltatásokat. A térség gazdasági versenyképességének javítását adja oly módon, hogy a közigazgatási, gazdasági és civil szolgáltatások gyorsabban elérhetővé válnak mind a lakosság, mind a vállalkozói, mind a civil szféra számára. A szolgáltatások térségi szinten történő magas színvonalú kialakítása nagyban elősegítené a települések további fejlődését és újabb infrastruktúrák kialakítását, valamint munkalehetőséget teremtene a térség lakóinak. Ezzel megteremtve az esélyegyenlőség feltételeit a nők, a megváltozott munkaképességű és a kisebbségi munkavállalók felé. További célja a tömegközlekedésnek a környezetszennyezés visszaszorítása, a közlekedési dugók megszüntetése, illetve a biztonságos iskolába illetve munkahelyre jutás elősegítése.

3. A tömegközlekedési szolgáltatás jelene a sárvízi kistérségben Aba nagyközség a 63 sz. főútvonal mentén, Székesfehérvár és Sárbogárd között terül el, a Sárvíz völgyében. A térség főbb úthálózata jó, de a településeket összekötő útvonalak felújítása egy esetleges kistérségi autóbusz közlekedés kialakítása érdekében elengedhetetlen. A főútvonaltól távolabb fekvő települések közötti keresztirányú kapcsolódások korábbi hiánya ma már nem jellemző. A Sárkeresztúr és Kálóz között megépült mintegy 7 km-es átvezető úttal megoldódott Kisláng, Soponya és Tác gyors elérése is. Azonban a Kálózt és Sárkeresztúrt összekötő út jelenlegi állapotában nem alkalmas közúti tömegközlekedésre. Ugyan ez vonatkozik a Sárkeresztúrt és Sárosdot összekötő útra is. A térség vasúti úton a Székesfehérvárt Sárbogárddal összekötő vonalon is megközelíthető. S bár a jelenlegi tömegközlekedés elsősorban a rendszeres autóbusz járatokra terelődött át, a vasútvonal jelenléte értékes adottság Aba és a térség gazdasági fejlesztése szempontjából. Különös tekintettel a börgöndi repülőtérre és a későbbiekben kialakításra kerülő ipari parkra. A kistérségen belüli települések közötti keresztirányú közlekedési utak fejlesztését az utóbbi években kezdték el. Az egyik legjelentősebb beruházás az Abát Soponyával és Kislánggal összekötő szilárdburkolatú út és a Sárvízen áthaladó híd megépítése, mely szélességénél fogva nem alkalmas egy kistérségi buszközlekedés forgalmának fogadására. A kistérség két települése (Nagylók és Sárosd) csak vasútvonallal közelíthető meg közvetlenül, közúton csak Hantos település érintésével lehet átjutni. Amennyiben megépülne a Nagylókot Sárkeresztúrral összekötő közút, vagy esetlegesen Sártszentágotával, akkor gyorsabban elérhető lenne a 63. főút és a Székesfehérvár és Sárbogárd.

Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállítást a 2004. évi XXXIII. törvény szabályozza, mely teljes egészében megfelel az EU hatályos előírásainak. Ugyancsak EUkonformnak tekinthető az autóbusszal végzett belföldi és nemzetközi személyszállítás szakmai feltételeiről és engedélyezési eljárásáról szóló, módosított 49/2001. (XII.22.) KÖVIM rendelet. Ezen törvényi szabályozásoknak megfelelően a kistérségben közlekedést végző Alba Volán Rt., és a GKM között nyolc éves közszolgáltatási szerződés került aláírásra a térségben végzett helyközi menetrend szerinti közlekedésre. A szerződés illetve a törvény értelmében a helyközi menetrend szerinti személyszállítást jelenleg ellátó Volán társaság járatain akár jelentős, a gazdaságos üzemeltetést veszélyeztető utas-szám csökkenése esetén, a vonatkozó hazai és közösségi jogszabályok értelmében veszteségkiegyenlítés iránti igényt keletkeztethet. A törvény alapján létrejött közszolgáltatási szerződés, melyben a GKM biztosítja, hogy jelentős utas-szám változás esetén nem látja akadályát a menetrendmódosításnak. A társadalom teherbíró képessége által determinált szűkös költségvetési forrásokra tekintettel az állam nem tudja felvállalni, hogy az utas nélküli, vagy alacsony kihasználtságú járatokon változatlan menetrend melletti tömegközlekedési szolgáltatást biztosítson. Következésképpen számolni kell szűkítő jellegű menetrendi módosításokkal, egyes veszteséges járatok leállításával. Illetve nem támogat nem állami üzemeltetésű és fenntartású vonalakat (cégeket), hiszen az állam csak a Volán társaságokkal szerződött e céllal. Így a helyi és az esetleges kistérségi tömegközlekedéssel járó költségeket teljes egészében kizárólag a szolgáltatást megrendelő település/települések vagy a kistérség kell, hogy állja. A jelenlegi közlekedési infrastruktúra a kistérségben az alábbiak szerint épül fel. A térségben az ALBA VOLÁN RT. végez távolsági autóbusz közlekedést, és a MÁV RT. vasúti személyszállítást. A Volán és a MÁV a települések lakóit Székesfehérvár, Sárbogárd, Dunaújváros irányába szállítja a városokba, az ottani munkahelyekre, iskolákba, okmányirodákba, és a rendelőintézetekbe. Káloz, Soponya, Csősz, Tác útvonalon csak a Volán Rt autóbuszaival tudnak közlekedni a települések lakói. Ezen az útvonalon Sárbogárd-Káloz, és Káloz-Soponya-Csősz-TácSzabadbattyán-Székesfehérvár vonalon nyílik utazási lehetőség az itt élők számára, akik a tömegközlekedést kívánják igénybe venni. A térség másik szegmensében a 63–as számú főúton nagyobb a közlekedési lehetőség mind közúton, mind kötött pályás vasútvonalon. Sárbogárd-Sárszentágota-Sárkeresztúr-Aba-Belsőbáránd-Székesfehérvár összekötő úton az autóbusz közlekedés mellett szintén igénybe vehető a MÁV közlekedési szolgáltatása Székesfehérvár, és Sárbogárd irányába. A vasúti közlekedés hátránya egyes településeken, hogy a vasúti megálló távol esik a település központjától, így az oda való eljutás több időt vesz igénybe, és emiatt a könnyebben elérhető buszközlekedést veszik inkább igénybe. Sárbogárd-Nagylók-Sárosd-Seregélyes-Székesfehérvár-(Dunaújváros) útvonal harmadik szegmense a kistérség jelenlegi közlekedésének. Itt szintén a volán és a vasút áll az utazóközönség rendelkezésre, hogy a lakóhelyükről eljussanak a kívánt célállomás felé. A jelenlegi közlekedés felépítése Székesfehérvárra történő közlekedést célozza meg, és a kistérségen belüli közlekedés csak az egy útvonalon lévő települések esetében valósul meg. Ennek következtében egyes településekre való eljutás tömegközlekedési eszközzel a közvetlenül nem lehetséges. Ezt azonban a közúti úthálózat nem teszi lehetővé, a már említett okok miatt (útminőség, útszélesség). A kistérségben három településen (Seregélyes, Kálóz,

Aba) működik önálló helyi közlekedést társaság, amely ellátja az adott település közigazgatási határain belül a helyi menetrendszerinti autóbusz közlekedés feladatait. Fontos megemlíteni azt a tényt, hogy a térségben jelenleg szolgáltatást végző társaságok saját menetrendjük alapján kialakított időben és útvonalon közlekednek, nem igazodnak egymás közlekedési rendjéhez. Nehezíti, illetve állandó mérlegelés elé állítja az utazókat még az is, hogy minden szolgáltatónál külön tarifa szerint kell megvásárolni az utazási jogosultságot. Állandóan megfontolás tárgyát kell, hogy képezze számukra mikor, hová és mivel és mennyiért juthatnak el.

4. A közúti tömegközlekedés szolgáltatásfejlesztés lehetőségei 2005-től A kistérség vezetése ezért 2005-ben úgy döntött, hogy megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a települések között, illetve a nagyvárosok elérésére érdekében milyen utas-barát korszerű közlekedés kialakítására lenne szükség az elkövetkezendő néhány évben. A térség több településén működik már helyi buszjárat, így kézenfekvőnek találták azon elképzelést, hogy az üzemeltető kisebb társaságokkal közösen lenne célszerű e fejlesztést elindítani. Jelen koncepció ezt az alternatívát is felvázolja, de kínál több más lehetőséget is. Ez azért szükséges, mert a jogszabályi és pénzügyi feltételek minden esetben más-más konstrukciót eredményeznek, így több lehetséges negatív és pozitív megoldások léteznek. A kistérség további fejlődésének egyik alapja a tömegközlekedés fejlődése, hogy a települések össze legyenek kötve egymással. Jelenleg a kistérséget észak-déli irányban köti össze közúton az ALBA Volán három útvonalon, illetve a MÁV Székesfehérvár-AbaSárkeresztúr és Székesfehérvár-Seregélyes vasútvonalakon. Kelet-nyugati irány azonban csak és kizárólag személyautóval megközelíthetők a települések. E hiányosságot és az utas-barát tömegközlekedés kialakítását egy jól megalapozott és átgondolt fejlesztés segítheti, mely a kistérség esetében több megoldást kínál. Az egyszerűbb áttekinthetőség érdekében az egyes alternatívákat táblázatban foglaltuk össze az alábbiakban.

A tömegközlekedési szolgáltatás tartalma A megfelelő úthálózat kiépítésével, és felújításával a jelenleg összeköttetés hiányos településeket is fel lehet fűzni a már meg lévő vagy később kialakítandó járati útvonalakra. A térségi közlekedés központja Aba nagyközség lenne, és innen indulnának, illetve ide érkeznének a járatok. A közlekedés történhetne vasúton, és közúton egyaránt. A jelenlegi helyi járati szolgáltatást nyújtó busztársaságok és a MÁV összehangolt menetrenddel alakítaná ki a legoptimálisabb mely járatsűrűséget, szükséges a kistérség településeinek összeköttetéséhez a napi feladatok végrehajtásához. Természetesen a kistérségen belüli közlekedés megoldásán kívül a Székesfehérvár irányába történő közlekedés továbbra is a megfelelő szinten fennmaradna az utazási igényeknek megfelelően.

A fejlesztés feltételrendszere

A várható költségek

1. Alternatíva – A helyi autóbusz társaságok összefogása A meglévő úthálózatot a közösségi A kistérség településeit ez közlekedés lebonyolítására alkalmassá kell esetben nem túl jelentős költségek terhelnék, hiszen a tenni. El kell dönteni, hogy mely útvonalakon és járműállomány, az infrastruktúra a járatsűrűséggel közlekedjenek a térségi cégek terhei maradnának. Kérdés közlekedést üzemeltető és végző járművek. azonban, hogy a kis- közép A helyi járati táraságok szerezzék meg a vállalatok elég tőkeerősek-e ehhez távolsági autóbusz közlekedéshez törvényi (pl. egy új autóbusz 30-60 millió előírás szerint szükséges jogosultságot. forint közötti összegért A helyi autóbusz társaságok összefogása esetén beszerezhető). E költséget terheli a szolgáltatást végző cégek együttesen egyezzenek meg a MÁV-val és alakítsanak ki folyamatos működés biztosítása, egységes közlekedési rendszert, melynek mely irányszámai: következtében egységes bérleteket 1 fő autóbuszvezető alkalmaznak, mely mindkét közlekedési havi bér 104.050 Ft/nettó eszközre érvényes, ez jelentős (203.700 Ft/bruttó költségmegtakarítást jelentene a lakosságnak. bér+közterhek); A helyi kistársaságok fejlesztésével történő 1 autóbusz költségei: megvalósítás esetén szükséges autóbuszok Kötelező biztosítás: 150.000 Ft/év beszerzése, telephely kialakítása. Épület Casco: kb. 300.000 Ft/év kijelölése átalakítása, építése adminisztratív Üzemanyag fogyasztás: tevékenységek végzéséhez. A dolgozói létszám 30-40 liter/100 km bővítése mind gépkocsivezető, mint Kötelező szervizek: adminisztratív dolgozók vonatkozásában. futásteljesítménytől függően gumicsere: 60.000 Ft/1 db gumi olajcsere és egyéb alkatrészcserék: negyedévente 250.000-300.000 Ft. Ez esetben a veszteséges járatok miatti többletköltséget is az üzemeltetőnek kell előteremtenie.

2. Alternatíva: Volán Társaság és MÁV együttes tömegközlekedési szolgáltatása A Volán társaság a meglévő járatai Ez esetben az önkormányzatokat, vagy a A közlekedés megtartása mellet plusz autóbuszok kistérséget csak a Volánnal kötött történhetne beállításával a kistérségen belül végez szerződésben foglalt esetleges költségek vasúton, és közúton egyaránt. személyszállítást, a jóváhagyott menetrend terhelik, melyben a szerződő felek szerint. A közlekedés igazodik a MÁV által kölcsönös megállapodása a mérvadó. Természetesen egységes bérletek közlekedtetett vonatokhoz, és minden esetben érinti a vasútállomást. alkalmazásával, Ez a megoldás a Volánnak nem mely mindkét eredményez jelentős többletköltséget, hiszen a

közlekedési eszközre érvényes. Ennek érdekében létre kell hozni közlekedési társulást, mely szintén olcsóbb megoldást teremtene a lakosságnak. A Volán és a MÁV összehangolt menetrenddel alakítaná ki a legoptimálisabb járatsűrűséget, mely szükséges a kistérség településeinek összeköttetéséhez a napi feladatok végrehajtásában. Természetesen a kistérségen belüli közlekedés megoldásán kívül a Székesfehérvár irányába történő közlekedés továbbra is a megfelelő szinten maradna fenn az utazási igényeknek megfelelően.

már meglévő járműparkjának kapacitás növelését és meglévő infrastruktúráját használná. Az ez irányú kistérségi tömegközlekedés fejlesztésének így minden feltétele adott. A jelenleg is szolgáltatást végző Volán járat bővítésekkel távolsági autóbusz közlekedés formájában kiterjeszti a közlekedést a kistérség települései között a kialakított útvonalon menetrend szerint. Itt a VOLÁN és a GKM közötti szerződés szerint történne a közlekedés.

3. Alternatíva: A helyi autóbusz társaságok, a VOLÁN és a MÁV összefogása A Volán a már meglévő Ez esetben a már a Az önkormányzatokat és járataira csatlakoznak rá a településeken szolgáltatást a kistérséget abban az térségben lévő helyi végző kisebb cégek a meglévő esetben terheli költség, ha közlekedést végző kis járművekkel (esetleg 1 netán tulajdonosi társaságok. A Káloz- autóbusz vásárlásával) részaránnyal rendelkezik e Sárkeresztúr-Sárosd végezné a szolgáltatást. cégekben és hozzájárul saját útvonalon az út Ehhez számukra a költségvetéséből a közlekedési felügyelettől a fejlesztéshez. tömegközlekedésre alkalmassá tételét követően a szükséges engedélyeket be már korábban említett három kell szerezniük. szegmens összeköttetése Az önkormányzatoknak, megoldódna. A lakosság így illetve a kistérségnek gyorsabban, átjuthatna egyik kötelezettsége ez esetben településről a másikba. A annyi, hogy fel kell mérniük, MÁV közlekedés itt hogy a kis cégek milyen látnak a ugyanolyan szerephez jutna, lehetőségeket mint a fent leírtaknál. fejlesztésben, illetve A helyi járati autóbusz forrásigény kielégítésük közlekedést végző társaságok milyen módon történik majd. a meglévő közlekedésük mellett a települések közötti járatokat alakítanák ki úgy, hogy a jelenleg tömegközlekedés által nem lefedett területeket kötnék össze.

A fenti táblázatban feltüntetett költség adatok csak tájékoztató jellegűek azok nagysága függ az adott biztosító társaságtól, autóbusz típusától, az szolgáltatással lefedni kívánt útvonalak hosszától, alkalmazni kívánt autóbuszsofőrök és adminisztratív dolgozók létszámától, az útminőség okozta esetleges műszaki állagmegőrző javítások sűrűségétől. Az üzemanyag fogyasztás az útvonaltól és a jármű típustól. Az autóbusz ára használt, illetve új autóbusz vásárlásától. Ezen belül nagy eltérések lehetnek.. A viteldíjak megállapításánál és megváltoztatásánál az alábbi elemeket kell figyelembe venni: Költségelemek: a. bérleti díjak, lizing díjak b. üzemanyag c. javítás

d. munkabér, közterhek e. egyéb díjak ( pl. könyvelés) f. egyéb kiadások (telefon, posta, stb)

Bevételi elemek: g. vonaljegy h. teljes árú bérletjegy

i. kedvezményes bérletjegy j. fogyasztói árkiegészítés

A. Valószínűsíthető gazdasági eredmény A díjak kalkulálásának alapjául szolgáló képlet: A= (g→j)-(a→f) A fent leírt alternatívák esetében figyelembe kell venni azt, hogy a kistérségen belül olyan fejlesztéseket és beruházásokat kell létrehozni, melyek minden esetben utazási igényeket generálnak. Hiszen a kistérségi közlekedés csak akkor képes hosszú távon utas-barát, korszerű járműveket fenntartani, illetve új járművekbe beruházni és új munkahelyeket teremteni, amennyiben a bevételi oldal jóval meghaladja a kiadási oldalt. Tehát csak azt az alternatívát javasoljuk elfogadásra, mely képes önmagát fenntartani. A mai hazai jogszabályi háttérrel és finanszírozási feltételek mellett a lehetséges megoldást nagy biztonsággal egyik felvázolt alternatíva sem nyújtja. Így talán a leghatékonyabb megoldásnak a kistérségi tömegközlekedés magas színvonalon való ellátása érdekében javasoljuk, hogy a törvény által előírt feltételekkel élve a kistérség pályázati úton válassza ki a legmegfelelőbb szolgáltatót.

5. Mi a teendője a Sárvíz Többcélú Kistérségi Társulásnak? Első lépésben a felvázolt alternatívák további összevetése szükséges a kistérségi társulás részéről. A jelenleg a kistérségben szolgáltatást végző társaságokkal a jövőkép kialakítása érdekében további egyeztető tárgyalások folytatása szükséges. Ezt követően a felvázolt alternatívák közül a legmegfelelőbb kiválasztása és a szolgáltatást végző társasággal együttesen kidolgozni a lehetséges jövőképet. Második lépésben javasoljuk, mintegy legfontosabb javaslatként mondjuk, hogy a 2004. évi XXXIII. évi. az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló, törvény alapján írja ki a társulás a pályázatot a kistérségi tömegközlekedés ellátására. Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a törvény nem sorolja közbeszerzési eljárás alá e témakörben a

pályáztatást, tehát a kistérségi társulás az egyszerű pályázat kiírásával gyorsabban juthat hozzá a kellő információhoz és a döntéshez.

6. A kistérségi közlekedés beindításának várható költségei: Az autóbuszok telephelyének, tároló helyének kialakítása, irodahelyiségek, sofőrpihenők kialakítása, autóbuszok vásárlása, webhely üzemeltetése azon belül menetrend, minimális munkabérek, és egyéb közlekedési szolgáltatások elérésének kialakítása és folyamatos karbantartása. Az elinduláshoz szükséges költségek alakulása Webhely, portál 0.500.000 MFt Számítógép+nyomtató, stb 0.243.000 MFt Fax, Telefon 0.100.000 MFt Irodahelység 16.000.000 Ft Munkabérek 12.500.000 Ft Telephely 4.000.000 Ft 12 db autóbusz ára (á: 4.000.000 480.000.000 Ft Ft-40.000.000 Ft) A várható költségek alakulásánál figyelembe kell venni, hogy a kistérség központjában, Abán ki kell alakítani egy telephelyet és egy irodahelyiséget. A többi településen elegendő a tárolóhely, és egy irodahelyiség (ez lehet bérlemény formájában). A megállók kijelölésénél, lehetőség szerint a már meglévő Volán-megállókat kell használni, így csak menetrendtartó táblák kihelyezésére lesz szükség. A további autóbusz tárolóhelyek a kialakított útvonal, és menetrend függvényében kerülnének kialakításra. Az autóbuszok darabszámát is ez határozza meg. A legoptimálisabb megoldás Tác, Csősz, Soponya, Káloz, Sárkeresztúr útvonal, Nagylók, Sárosd, Seregélyes, Belsőbáránd, Aba útvonal, illetve Sárszentágota, Sárkeresztúr, Aba útvonal lenne. A Tác, Csősz, Soponya, Káloz, Sárkeresztúr útvonal autóbusszal, itt a Sárszentágota, Sárkeresztúr, Aba útvonalon vasúti közlekedéssel mehetne tovább az utas Aba térségközpontba. A Nagylók, Sárosd, Seregélyes, Belsőbáránd, Aba autóbusz közlekedéssel, vagy Nagylók-Sárosd, illetve Nagylók-Sárbogárd útvonalon vasúti közlekedéssel lehetne a térségi közlekedést igénybe venni. A fent leírt esetben minden vonalon két darab autóbusszal kell közlekedni, de az utaslétszám emelkedése esetén járatsűrítések és további buszok beállításával lehet számolni. A már meglévő helyi járati vonalak megtartása, s kiváltása további autóbuszok üzembe helyezését vonja maga után. Amennyiben Sárszentágota, Sárkeresztúr, Aba útvonalon szintén autóbusz közlekedést kívánnak üzemeltetni, itt is további autóbuszok vásárlásával kell számolni. Továbbá tartalék autóbuszokra is szükség van az esetleges meghibásodások esetére.

Ez a vasúti közlekedés igénybe vétele nélkül 12 db autóbusz vásárlását jelentené. Az induláshoz az összköltség a autobuszokkal egy irodaépülettel, telephellyel két tárolóhellyel, webhellyel, számítógép, nyomtató 3 db, fax (stb.) 512 millió forint. A viteldíjak megállapításánál és megváltoztatásánál az alábbi elemeket kell figyelembe venni: Költségelemek: d. bérleti díjak, lízing díjak e. üzemanyag f. kötelező szerviz, javítás

d. munkabér, közterhek e. egyéb díjak ( pl. könyvelés) f. egyéb kiadások (telefon, posta, stb) g. kötelező biztosítás, stb.

Bevételi elemek: h. vonaljegy i. kedvezményes bérletjegy h. teljes árú bérletjegy j. fogyasztói árkiegészítés k. különjáratok B. valószínűsíthető gazdasági eredmény A díjak kalkulálásának alapjául szolgáló képlet: A= (g-j)-(a-f)

7. Összefoglalás helyett Mind ezeken túl figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az ALBA Volán 2012-ig közszolgáltatási szerződést kötött a magyar állammal, melynek következtében a kistérség jelentős részét lefedi helyközi menetrendszerinti személyszállítással. Továbbá a három településen, ahol a helyi menetrendszerinti személyszállítást végző társaságok szintén rendelkeznek nyolc évre kötött érvényes közszolgáltatási szerződéssel az adott településekkel. Tehát a helyi szolgáltatást végző vállalkozások csak engedélymódosítással és jelentős többletköltséggel tudják megoldani a fejlesztést, mely hosszú távon nem finanszírozható, hiszen a Volán oldja meg a munkahelyekre való jutást Székesfehérvár és Sárbogárd irányába. Fenn áll a veszélye annak, hogy a kistérségi közlekedés beindításával a Volán társaság várhatóan jelentős utas vesztése miatt járatcsökkentésre kényszerül. Ez viszont azt eredményezheti, hogy a kistérségnek kell megteremtenie a közlekedést a nagyvárosok irányába. Ennek egy lehetséges megoldása van, ha a kistérségi közlekedés igazodik a MÁV menetrendjéhez, illetve egységes jegy – és bérletrendszert alkalmaznak, így a kistérségi és a nagyvárosi közlekedési szolgáltatás ugyanolyan tarifarendszerrel és hatékonysággal oldható meg. Természetesen, amennyiben a kistérségen belül olyan nagyobb munkahelyteremtő beruházás valósulna meg, mely jelentős utazási igényt generálna, úgy nagyobb prioritása lenne a fejlesztésnek. A helyközi szolgáltatást nyújtó fél pedig, csak akkor bővíti járatainak számát és sűrűségét, amennyiben ez megfelelő bevételeket eredményez, vagy is a gazdasági szempontokat tartja elsődlegesnek az igény kialakításakor. Természetesen a Volán minden új igény felé nyitott, hajlandó együttműködni új járatok indításában, de ez esetben kérdés, hogy tarifáit helyi vagy helyközi járati díjszabással alkalmazza. A döntés eredményes meghozatala érdekében mellékeljük a GKM által küldött e kérdés tárgyában írt levelét, illetve érdemes tanulmányozni a 2004. évi XXXIII. Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló törvényt és az autóbusszal

végzett belföldi és nemzetközi személyszállítás szakmai feltételeiről és engedélyezési eljárásáról szóló, módosított 49/2001. (XII.22.) KÖVIM rendeletet.

Pénzügyi tervek, finanszírozási modellek 1. A négy szolgáltatásfejlesztés közös üzleti terve A négy sárvízi kistérségi szolgáltatásfejlesztés várható előzetes (2005-ös árakon számított) költségeit összeadva a teljes összeg közel 700 millió forint. Ebben az összesítésben messze legnagyobb tétel a tizenkét autóbusz vásárlásának ára, ami 480 millió forint. Szolgáltatás neve

Várható költségek

SÁRVÍZ Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ (SÁSZOK) SÁRVÍZ Kistérségi Központi Orvosi Ügyelet (SÁKORVÜ)

109.800.000 Ft

SÁRVÍZ Oktatási Szolgáltató Iroda (SOSZI)

49.000.000 Ft SÁRVÍZ Közlekedés Fejlesztési Koncepció (SÁKÖF)

Összesen:

512.840.000 Ft 671.640.000 Ft

2. A szolgáltatások finanszírozhatósága, forrástérkép A négy szolgáltatásfejlesztést támogató programok: Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT I) Országos Fejlesztési Koncepció (OFK) Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Program (RFP) Nemzeti Fejlesztési Referenciakeret (NFT2) Közép-Dunántúl RITS Finanszírozási modellek: A sárvízi kistérség igényelt négy szolgáltatásfejlesztése a következő finanszírozási modellek szerint valósítható meg: • • • •

Egy összegben a második Nemzeti Fejlesztési Terv keretében Egy összegben, de a sárvízi intelligens kistérség megvalósításának keretében (KözépDunántúl RITS) Szolgáltatásokként külön-külön európai és hazai pályázatok jóvoltából Egy-egy szolgáltatás több pályázatból finanszírozható, beleértve a Közép-Dunántúli regionális és a Fejér megyei pályázatokat.

A finanszírozhatóság időben is két ütemre bontható: a) 2005-2007 – előkészítő feladatok, részfelejtések; b) 2007-2013 – a négy szolgáltatásfejlesztés megvalósítása, várhatóan 2007 és 2010 között Forrástérkép Fontosabb forrás-lehetőségek a következő években:
Az Európai Unió Strukturális Alapjából (és más alapokból és forrásokból) pályázati keretekben lehívható támogatások
Hazai központi pályázatok útján elnyerhető támogatások (NFT I-II, EUKF, IHM, OM, GKM, NKTH, stb.)
Regionális és megyei pályázatok
Magántőke bevonása (ez mindegyik szolgáltatásfejlesztésnél elképzelhető, de különösen a közlekedésfejlesztésnél javasolt)
Vállalkozások beindulását, önfenntartóvá válását követően a profit meghatározott százalékának visszaforgatása Várható fontosabb pályázati források Pénzügyi forrástérkép (Források pontos megnevezése)

• • • • • • • • • •

Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatai: Kohéziós Alap Strukturális alapok Magyar kormányzati források (GKM, IHM, OM, EUKF, stb.) Európai Tudásrégió pályázat Interreg VII. Keretprogram KD Regionális források Kiemelt regionális forrás: KD RITS Megyei források

Felelősök a lebonyolításért és a végrehajtásért • • •

Sárvíz Többcélú Kistérségi Társulás (STKT) Sárvízi kistérség településeinek önkormányzatai Négy szolgáltatásfejlesztés intézményei

Figyelembe véve a várható forrásokat, pályázati lehetőségeket, s tekintetbe véve a sárvízi kistérség pályázati gyakorlatát, a négy szolgáltatásfejlesztés az évtized végére megvalósítható.

Melléklet 1.: 1. számú séma A négy szektoros gazdaság főbb jellemzői

Szektor Jellemzők Cél

Profitorientált Háztartás Gazdálkodás profit

legyen profit Érdek

növekvő legyen szabadon felhasználható legyen

Tulajdon Szabályozás

magán láthatatlan kéz

Koordináció

Változási irány

piaci

2. számú séma Az erőforrások portfóliója Föld

Munkaerő Makro Mikro 1.) Aranykorona gazdasági szempont érték 2.) Természeti 1.) Népesedés 1.) Életkor, nem kincs

Tőke

Vállalkozás 1.) Vállalkozási készség 2.) Vállalkozási hajlandóság

3.) Táji vonzerő

2.) Oktatás

1.) Kincs, pénz, követelés, értékpapír 2.) Ingatlan, épület, építmény, gép, berendezés, felszerelés 3.) Készlet, anyag

4.) Épített környezet

3.) Egészség 4.) Kultúra

2.) Egészség, közérzet 3.) Megjelenés, gender

4.) Szervezeti tudás, szellemi termék, üzleti érték 4.) Szakképzettség 5.) Kapcsolati tőke 5.) Tapasztalat 6.) Képesség 7.) Személyiség 8.) Magatartás 9.) Szokásrendszer, kultúra 10.) Eredmények, referenciák

3. számú séma

A sémák forrása: Dr. Koncz Gábor [2005]: Rendezvénytan (Bába Szilvia, Kandikó József és Dr. Seres Zsuzsa közreműködésével) Megjelenés alatt, kézirat 180 old.

Melléklet 2. Az Országos Fejlesztési Koncepció (2005. május) tervezetében ez szerepel: „A közforgalmú közlekedés térvesztésének megállításához, a tömegközlekedéssel történő utazási idők csökkentéséhez és a jobb szolgáltatási színvonal eléréséhez elengedhetetlenné válik a közlekedési ágazatok (közút, vasút, egyéb) kínálatának összehangolása regionális, térségi és agglomerációs szinten, ami a gazdaságos üzemeltetést és fenntarthatóságot is elősegíti. Ennek eszköze a közlekedési szövetségek létrehozása lehet a helyi és helyközi (elővárosi) személyszállítási feladatok összehangolására (menetrendek illesztése, egységes

tarifarendszer kialakítása). Ezt szolgálja még a régiók közötti összehangolt közösségi szolgáltatások megszervezése, ezek feltételeinek – ideértve a finanszírozási feltételeket is – biztosítása (közút, vasút), illetve regionális közforgalmú hatósági rendszer kialakítása.”

Melléklet 3. A GKM levele (2005 május) „Elektronikus úton érkezett megkeresését áttanulmányoztuk és az alábbiakban közljük álláspontunkat: Elöljáróban hangsúlyozzuk, hogy az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításra vonatkozó, Ön által is említett 2004. évi XXXIII. törvény teljes egészében megfelel az EU hatályos előírásainak, sőt szakmai előrelátás okán igyekeztünk a szabályozásba már a várható és ismert módosításokat is beépíteni. Ennek értelmében jelenleg nem tűnik szükségesnek és időszerűnek a szabályozás módosításának kérdése. Ugyancsak EU-konformnak tekinthető az autóbusszal végzett belföldi és nemzetközi személyszállítás szakmai feltételeiről és engedélyezési eljárásáról szóló, módosított 49/2001. (XII.22.) KÖVIM rendelet. Megerősít bennünket az is, hogy a működés feltételeiben semmiféle változás nem következett be, az EU-szabályozás minden szolgáltatást végzőre – így a kistérségi társulás tevékenységére is – egyformán kell, hogy vonatkozzék. Ahhoz, hogy a helyzetet érdemben értékelni lehessen, szükséges lenne tájékoztatást kapnunk a kistérségi társulások által beszerzett autóbuszok műszaki állapotáról, befogadóképességéről, felhasználási céljáról. Amennyiben iskolabuszokat kívánnak vásárolni tisztázandó, hogy azokkal a diákszállításon kívül más személyszállítási feladatokat is el kívánnak-e látni. A hatályos szabályozás alapján ugyanis ehhez szolgáltatónak a hivatkozott KÖVIM rendelet szerinti megfelelő hatósági engedélyeket be kell szereznie. Arról nem szólva, hogy az önkormányzati társulások autóbuszaival végzett tömegközlekedési szolgáltatás a helyközi menetrend szerinti személyszállítást jelenleg ellátó Volán társaságok járatain akár jelentős, a gazdaságos üzemeltetést veszélyeztető utasszám csökkentéssel is járhat, s így a vonatkozó hazai és közösségi jogszabályok értelmében veszteségkiegyenlítés iránti igényt keletkeztethet. A törvény alapján ugyanis tárcánk közszolgáltatási szerződést kötött a Volán társaságokkal, melyben biztosítja, hogy jelentős utasszám változás esetén nem látja akadályát a menetrend-módosításnak. A társadalom teherbíró képessége által determinált szűkös költségvetési forrásokra tekintettel az állam nem tudja felvállalni, hogy az utas nélküli, vagy alacsony kihasználtságú járatokon változatlan menetrend melletti tömegközlekedési szolgáltatást biztosítson. Következésképpen számolni kell szűkítő jellegű menetrendi módosításokkal, egyes veszteséges járatok leállításával. Kérdéses, hogyan fogadnák, tudomásul vennék-e ezt az önkormányzatok. Nem tisztázott kérdés és az egész rendszer működőképessége szempontjából igen nagy a jelentősége annak, hogy milyen módon kerül kialakításra a kistérségi közlekedési hálózat, s mi a feladata ezen belül a kistérségi társulásnak. Valóban probléma, hogy mikor, milyen formában decentralizálható az ellátási felelősség. A kérdést felvetettük a Belügyminisztériumnak, miután nem tartjuk szakmailag megalapozott elképzelésnek egy keresztfinanszírozáson alapuló rendszer önkéntes társulások útján történő működtetését, különös tekintettel arra, hogy fennáll a veszélye a jövedelmező vonalak „kimazsolázásának”, ami annyit jelentene, hogy a veszteséges járatok fenntartását az

államnak kellene finanszíroznia. Nézetünk szerint itt csak komplex felelősségi alakzat képzelhető el. Ahhoz tehát, hogy az ellátási felelősség decentralizálható legyen, annak feltételeit meg kell teremteni. Dilemma forrása az is, hogy mi jelentene fedezetet az üzemeltetés költségeire (a társult önkormányzatok által befizetett tagdíj?) Fentiekre tekintettel a BM-től kértük, hogy a pályázati feltételek kialakításában biztosítsa tárcánk részvételét. A fentiekben felvetett, szakmai szempontból igen jelentős témaköröket azért mutattuk be, mert ezzel is érzékeltetni kívánjuk, hogy e kérdések megválaszolása nélkül a megkeresésre megalapozott teljes körű szakmai válasz nem adható. Budapest, 2005. május 11.”

Irodalomjegyzék Intelligens Sárvízi Kistérség Stratégia (Aba, 2004) Kistérségek Kézikönyve, szerkesztette Ágh Attila és Németh Jenő (BM IDEA és MKI, 2004) Dr. Koncz Gábor [2005]: Rendezvénytan (Bába Szilvia, Kandikó József és Dr. Seres Zsuzsa közreműködésével) Megjelenés alatt, kézirat 180 old. Neumark Tamás: Helyi jóléti rendszerek közös érdekeltségű partneri együttműködése (MEH EUKF, Budapest, 2005) Varga Csaba: Új elmélethorizontok előtt (Tertia, 2004)

[1]

[2]

Varga Csaba: A kistérségi információs társadalom fejlesztése. In: e-Világ, 2004. november, 6. old.

Varga Csaba: A kistérségi információs társadalom fejlesztése. In: e-Világ, 2004. november, 6. old.