Negatív életesemények, megküzdési módok, reménytelenség és öngyilkosság... 1

Negatív életesemények, megküzdési módok, reménytelenség és öngyilkosság...

1

ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM (2005) 106–121.

Kiss Paszkál

ELTE PPK Társadalom- és Neveléspszichológiai Tanszék 1064 Budapest, Izabella u. 46 E-mail: [email protected]

HOGYAN SZERETNÉNEK ÉLNI A FIATALOK? CÉLOK, VÁGYAK, VESZÉLYEK Jelen elemzésünk a fiatalok életcéljait, kockázatait, az élettel való elégedettségük meghatározóit vizsgálja. Egy nagymintás reprezentatív ifjúságkutatás adatai alapján igyekszünk kimutatni, miként függ a fiatalok élettel való általános, illetve egyes speciális aspektusokból megfogalmazott elégedettsége különböző szubjektív és objektív tényezőktől. Eredményeink azt mutatják, hogy a szubjektív tényezők szerepe jelentős az elégedettség meghatározásában. Az elégedettség és az aktuális célok összefüggései azt mutatják, hogy a magyar fiatalok életében jelentős szerepe van a „hiánycéloknak”, melyek az elégedetlenségből fakadnak.

BEVEZETŐ A fiatalok életmódjáról számos közhely él és virul. Egyesek szerint a fiatalok az „örök elégedetlenek”, környezetük elvárásait nem veszik figyelembe, „álmodoznak” csupán. Mások szerint „édes élet”a fiataloké, lubickolnak mindazon lehetőségekben, melyekért az előző korosztálynak kemény küzdelmet kellett vívnia. Amikor a fiatalok életmódjának néhány elemét igyekszünk felvillantani ebben a tanulmányban, arra koncentrálunk, miként alakul e sajátos társadalmi réteg élettel való elégedettsége, mi jelent számukra vonzó célt, milyen veszélyeket tartanak fontosnak. Ez az elemzés az első lépés annak érdekében, hogy a fiatalok életmód-ideáljait vizsgáljuk, és felmérjük az egészséges életmód szerepét. A tömegkommunikációban és a közgondolkodásban általában is pozitív az egészség és az egészséges életmód jelentése. Kapcsolódnak más ideálokhoz, így például a szabad, aktív élethez, illetve ellentéteként jelennek meg a különbözőképpen megfogalmazott veszélyeknek és az ezekhez kapcsolódó kockázatoknak. Azonban tartalmuk nem pontosan meghatározott. Mindenki „boldogan” szeretne élni, ám nagyon eltérően értelmezhetjük a boldogság, elégedettség fogalmát. Nemcsak e szavak (és az általuk kijelölt célok jelentéstartalmai) változnak, de az a viszonyítási keret is, amelyben kialakítjuk a velük kapcsolatos ítéleteinket. Általánosan elfogadott két, egymást kiegészítő stratégia, melyek az élettel való elégedettség vagy szubjektív jólét hátterének vizsgálatában a (mikroszintű) szubjektív okok, illetve a (makroszintű) társas-társadalmi kontextus hatásait igyekeznek kimutatni. A jelen vizsgálat, bár inkább a szubjektív tényezőkre összpontosít, igyekszik egységes modellben kezelni az élettel való elégedettség mindkét szóba jöhető okát. Élettel való elégedettség Az élettel való elégedettség mérése széles körben elterjedt a különböző közvélemény-kutatásokban. A téma egyes kutatói (Ryff–Keyes, 1995) azonban arra hívják

Hogyan szeretnének élni a fiatalok? Célok, vágyak, veszélyek

107

fel a figyelmet, hogy ez a népszerűség általában ateoretikus kutatási stratégiával párosul, tehát az adatok elemzésének hátteréből gyakran hiányoznak az elméleti modellek, melyek alapján bejósolhatnánk a különböző tényezők kapcsolatát. Újabban a személyiség- és szociálpszichológiai kutatások éppen az ilyen típusú összefüggéseket igyekeznek feltárni, melyek az élettel való elégedettség átfogó kérdései mögött meghúzódnak. Ezekben a modellekben az elégedettség összekapcsolódhat a mentális egészséggel (Compton et al., 1996), illetve a megélt fizikai egészséggel (Staudinger et al., 1999). Ez az együttjárás jogosít fel bennünket arra, hogy a fiatalok egészséggel kapcsolatos reprezentációit az élettel való elégedettség oldaláról közelítsük meg. A szubjektív jólétet a pszichológiai szakirodalomban többnyire emocionális komponensre (boldogság), azaz a szelffel kapcsolatos pozitív és negatív érzésekre, illetve kognitív komponensre, magára az elégedettségi ítéletre bontják fel (pl. Bradburn, 1969; Argyle, 1987; Deiner et al., 1985). Ez utóbbi, kognitívértékelő aspektus (élettel való elégedettség) meghatározói között általában három faktort azonosítanak (lásd Compton et al., 1996). Az elégedettséget befolyásolják egyrészt szocioökonómiai (SES, végzettség, életkor stb.), másrészt személyiségtényezők (átfogó személyiségjellemzők, értékek stb.), harmadrészt a stresszel való megküzdés képessége. Az egyes meghatározók egymáshoz mért súlyát az ún. „topdown”, illetve „bottom-up” elképzelések eltérően látják (lásd Staudinger et al., 1999). A fentiekhez hasonlóan ez a megkülönböztetés is a személyiséget, a személy objektív helyzetének interpretációját, illetve a társadalmi kontextust meghatározó „kemény” változókat különíti el (Lengyel, 2002; Lengyel–Hegedűs, 2002). Az élettel való elégedettség paradoxona – a „top-down” megközelítésekkel összhangban – azt sugallja, hogy: az „elégedettség kevésbé származik abból, ha megkapjuk, amire vágyunk, mint abból, ha arra vágyunk, amit elérhetünk” (Myers–Diener, 1995. 13). Számos empirikus eredmény támasztja alá ezt a megállapítást. A szocioökonómiai helyzet a legkülönbözőbb vizsgálatokban is csak mérsékelt hatással volt az élettel való elégedettségre, míg a személyiségtényezőknek, illetve más szubjektív tényezőknek nagy szerep jutott. Egy újabb magyarországi kutatás a személyiségtényezőkön belül a másokba vetett bizalmat hozta kapcsolatba a szubjektív jóléttel (Lengyel–Janky, 2002). Ezzel együtt Magyarországon a különböző kutatások az objektív társadalmi helyzet erőteljesebb hatását mutatták ki, mint a nyugateurópai fejlett államokban (Lengyel–Hegedűs, 2002). Itt sem a vagyon számított azonban elsősorban, hanem az iskolai végzettség, az alkalmazotti–vállakozói státusz, valamint az, hogy középosztálybelinek tartotta-e magát a személy. Egészségmegőrzés, egészségi kockázatok Az elégedettség vizsgálatai elsősorban az egészséges életmóddal kapcsolatos vélekedések pozitív oldalát mutatják, azt, hogy milyen tényezőktől függ a megélt mentális vagy testi egészség. Az egészségmagatartás gyakran vizsgált aspektusa azonban negatív, az egészséget kockáztató viselkedés, az egészségkárosítás. A fiatalok körében végzett vizsgálatok rendszerint a különböző addikciókat (dohányzást, alko-

108

KISS PASZKÁL

hol-, drogfogyasztást), a szexuális viselkedést, illetve például a biztonsági öv használatát (biztonságos vezetést) vizsgálják. Ezekben a vizsgálatokban a rizikótényezők (és protektív tényezők) között – az élettel való elégedettségéhez hasonlóan – a szocioökonómiai státuszt, a személyes vonásokat is vizsgálhatjuk. Kiemelkedő jelentősége van a viselkedéssel kapcsolatos attitűdnek, a viselkedést irányító normáknak (Jessor et al., 1998). E klasszikus tényezők mellett megjelenik továbbá az egészségét így vagy úgy kockáztató személyről kialakult kép vizsgálatának szempontja is (Gibbons–Gerrard, 1995). Ez a kép (mely természetesen az ifjúsági szubkultúra által is alakított) önmagában is befolyásolhatja azt, hogy egy fiatal hajlik-e az egészséget károsító, kockáztató viselkedésre. Érdemes tehát a boldogság keresésének pozitív oldalát és az egészségkárosító viselkedés negatív oldalát egységben kezelni. A következőkben erre teszünk kísérletet.

KÉRDÉSFELVETÉS Jelen vizsgálatunknak nem célja valamely specifikus hipotézis tesztelése. Ebben a tanulmányban fő törekvésünk az, hogy egy reprezentatív magyar ifjúsági mintán párhuzamosan vizsgáljuk az életmód néhány pozitív (élettel való elégedettség, életcélok) és negatív (egészségkárosító viselkedés, észlelt korosztályi problémák) aspektusát, a nemzetközi szakirodalomban felmerült szempontok figyelembevételével. Igyekszünk azokat a tényezőket azonosítani, amelyek az élettel való elégedettség hátterében állnak, illetve az elégedettségnek a személyes célokkal, valamint a korosztály egészét érintő legfontosabb problémák percepciójával való összefüggéseit vizsgáljuk. Feltételezzük, hogy mindezen tényezők összefüggenek egymással, és együtt alakítják ki az egyénre jellemző életmódot, életirányt.

VIZSGÁLAT Többéves kutatási programunk során a szociális reprezentáció elméleti keretein belül igyekszünk megragadni az egészség- és környezettudatosság szerepét az életmód-ideálokban. Ennek megfelelően hangsúlyozzuk a jelenség társas konstruáltságát, mely alapvetően a fiatalok egymás közötti kommunikációjában, illetve a tömegkommunikáció őket érintő (elérő) szegmensein keresztül valósul meg. Ebben a kommunikációs közösségben a szakértők (egészségügyben dolgozók, felvilágosítást végzők, pedagógusok) és a döntéshozók speciális transzmissziós szerepet töltenek be, mivel közvetítik és a fiatalság életvilágához illesztik a tudományos eredményeket, s ehhez igazítják a fiatalokat is fogadó intézmények működését, társadalmi kapcsolatait. A későbbiekben valamennyi tényező elemzésére törekszünk, e helyütt azonban a háttér megrajzolásához pusztán a közgondolkodásban megfigyelhető néhány számszerűsíthető összefüggést elemzünk.


109

Módszer Kutatásunk első empirikus szakaszának eredményeiről számolunk most be, mely az Ifjúság2004,1 a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet nagymintás reprezentatív ifjúságkutatásának az adatain alapul. Az immár második alkalommal elvégzett szociológiai vizsgálat erénye, hogy a 15 és 29 év közötti fiataloknak különösen nagy, régiókra bontva is reprezentatív mintáján végezték el. Az hazai ifjúságkutatásban úttörő vállalkozás alapvető célja, hogy segítsen átfogó képet alkotni a fiatalok helyzetéről, világképéről. A kérdőíves adatfelvétel számos témakörre kiterjedt, így lehetővé tette, hogy viszonylag távoli (egyéni és társadalmi) változók hatását is figyelembe lehessen venni egy-egy adott kérdés vizsgálatában. Ez ugyanakkor azzal a hátránnyal járt, hogy az egyes témaköröket mélységükben nem lehetett kutatni; jórészt másodelemzésre nyílt csupán módunk, s nem mi magunk terveztük a kérdéseket. Minta Az Ifjúság2004 kérdőívet 8000 fős (két 4000 fős), országos, a 15–29 éves korosztályt reprezentáló mintán vették fel. A mintának területileg, településtípusonként, korcsoportok és nemek szerint kellett tükröznie a vizsgált népességet. A minta kiválasztására a BM Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal 2004. január 1-jén érvényes adatállománya és a KSH statisztikai kistérségek, megyék és régiók népességét leíró adatai alapján került sor. Az eredeti 8000-es mintát két független 4000-es almintára bontották, hogy az egymástól függetlenül is kérdezhető témakörökről minél több információt gyűjthessenek. Ezt a szétbontást a területi és településtípus szerinti arányok megtartása mellett véletlenszerű kiválasztással végezték el. Az általunk vizsgált témakörökről az egyik 4000-es mintát kérdezték, amely így is reprezentatív (és a szokásosnál nagyobb) mintája a 15–29 éves fiataloknak. A kérdőív felvétele 2004 augusztusábanszeptemberében zajlott. Bejósló tényezők A bejósló változók között igyekeztünk elkülöníteni a szociodemográfiai, illetve a személyes-szubjektív tényezők szerepét. Ez utóbbiakra vonatkozóan nem állt rendelkezésünkre a pszichológiában szokásos, személyiségvonásokkal kapcsolatos mutató (pl. Big Five), de személyek által elfogadott értékeket be tudtunk vonni a magyarázó modellbe. Értékek. Az értékkérdések során 19 különböző érték (lásd 1. melléklet) fontosságát ítélték meg a személyek a saját életükben. Az előzetes főkomponenselemzés során ezen értékek legtöbbje jól illeszkedett négy értékdimenzióra: Tradicionalizmus (nemzet, tradíciók tisztelete, vallásos hit), Hatalomcentrizmus (gazdagság, hatalom), Ingerkeresés (érdekes, változatos élet), Harmónia (szerelem, boldogság, igaz 1

A kutatásról és az első eredményekről bővebben lásd Ifjúság2004 gyorsjelentés (megjelenés alatt).

110

KISS PASZKÁL

barátság, belső harmónia). A regressziós modellbe már ezen értékfaktorok mentén képzett mutatók kerültek be (a megfelelő válaszok súlyozatlan átlagolásával). Szubjektív társadalmi helyzet. Szintén a személyes bejósló tényezők közé soroltunk (lásd 2. melléklet) a személyes helyzet megítélését két szempontból: mennyire áll jól a családja anyagilag (1 – gondok nélkül élnek, 5 – nélkülözések között élnek; N=3953), illetve milyen társadalmi csoportba sorolná magát (1 – alsó társadalmi csoport, 5 – felső társadalmi csoport; N=3855). Egészségi állapot megítélése. Személyes változónak vettük, hogy miként jellemzi saját egészségi állapotát a válaszadó (1 – alapvetően jó, 5 – inkább rossz; N=3997, M=1,28, szórás=0,56). Társadalmi helyzet objektív mutatói. A szocioökonómiai státuszt jelző változók a modellben (lásd 3. melléklet) az apa és az anya iskolai végzettsége (1– legfeljebb 8 általános, 4 – diploma; Napa=3755, Nanya=3896), a kérdezett neme (49,1% nő), életkora, a háztartás nettó jövedelme a múlt hónapban (N=2846). Célváltozók Élettel való elégedettség. Az Ifjúság2004 kérdőív tartalmazott egy átfogó, az élettel való elégedettségre vonatkozó kérdést („Mindent számításba véve Ön mennyire elégedett azzal, ahogyan most él?”). Ezt az átfogó kérdést azonban megelőzte 7 részletes, az élet egyes területeire irányuló elégedettségkérdés (lásd 4. melléklet), melyeket egy előzetes főkomponens-elemzés alapján három faktorba rendeztünk. Az első faktor az Egzisztenciális elégedettség (életszínvonal, jövőbeli kilátások, tervei megvalósulása), második a Társas kapcsolati elégedettség (partnerkapcsolatok, baráti kapcsolatok), harmadik a Tevékenységekkel kapcsolatos elégedettség (munkavállalási, tanulási lehetőségek). Egészségkockáztató viselkedés. Az egészségkárosító viselkedés két esetét vizsgáltuk, a dohányzást és az alkoholfogyasztást. Az előbbi esetben dichotóm változóval mértük, hogy valaki dohányzik-e vagy sem (N=2627, 58,3% igen). A második esetben hétfokú skálán mértük az elmúlt évi alkoholfogyasztás gyakoriságát (1 – minden nap, 7 – egyáltalán nem). Egyéni célok, ifjúsági problémák. Két kérdés alapján vizsgáltuk, milyen célok vonzzák a fiatalokat, és milyen veszélyeket látnak a korosztályukra fenyegetőnek. A társadalmi közérzet, közéleti attitűdök blokk részeként megkérdezték a válaszadókat az elkövetkező öt évben megvalósítandó terveikről. A megadott 18 cél közül a két legfontosabbat választották ki a személyek. Egy másik kérdésben az ifjúság három legégetőbb problémáját választották ki a felkínált 19 lehetőség közül. Úgy tekintettük, hogy a válaszok ugyan eltérő szinten (egyéni célok, társadalmi problémák), de érzékeltetik azokat a vonzásokat és taszításokat, melyek a fiatalok jövőbeli terveit, sőt jelen életmódját is alakítják.


111

EREDMÉNYEK Élettel való elégedettség Többváltozós regressziós modellek segítségével vizsgáltuk az általános elégedettség, illetve a részletes elégedettségfaktorok hátterét. Igyekeztünk a fent említett bejósló változóknak az elégedettségre gyakorolt hatását kimutatni. Elsőként az élettel való általános elégedettséget vizsgáltuk, melynek varianciáját a bejósló változókkal alakított regressziós modell elég jelentős mértékben magyarázta (R2=0,30). Az egyes változók közül szignifikáns (p<0,05) hatása volt a szubjektív anyagi helyzetnek (Beta=–0,32), a szubjektív társadalmi csoportba sorolásnak (Beta=0,18), az életkornak (Beta=–0,14), az egészségérzetnek (Beta= =–0,05), a hatalomcentrizmusnak (Beta=–0,05) és a tradicionalizmusnak (Beta= =–0,05). Érdekes eredmény, hogy a szociodemográfiai tényezőknek, köztük a szülők iskolai végzettségének és a háztartás havi bevételének, nincs szignifikáns hatása a modellben. Az utóbbi annál is figyelemreméltóbb, mert a jövedelmi helyzet és a társadalmi pozíció megítélésének van a legnagyobb súlya a magyarázó változók között. Úgy tűnik tehát, hogy – a szakirodalomban található eredményekkel egybecsengően – végső soron szubjektívnek tekinthető tényezők dominálják az élettel való elégedettséget. Negatív kapcsolat van a hatalomcentrizmus értékdimenziója és az elégedettség között. Egy ennél sokkal meglepőbb eredmény, hogy a szakirodalmi adatokkal szemben (vö. Staudinger et al., 1999) a mi fiatal mintánkon tapasztalható volt az élettel való elégedettség csökkenése az életkor előrehaladtával. Más vizsgálatokban általában a nálunk vizsgált legfiatalabb korosztályok nem szerepelnek. Ha kapott eredményünk általános tendenciának bizonyul, akkor elképzelhető, hogy a közepes életkori tartományban stagnáló élettel való elégedettség előtt és után is mutatkozik hanyatlás. Az egészséges életmóddal kapcsolatos az a fontos tény, hogy aki nem tartja magát egészségesnek, annak már fiatal korban is alacsonyabb az élettel való elégedettsége. Másodszor, az egzisztenciális elégedettség varianciájának is jelentős hányadát 2 (R =0,35) magyarázta a fenti bejósló változókkal létrehozott modell. Az egyes változók közül szignifikáns (p<0,05) hatása volt a szubjektív anyagi helyzetnek (Beta=–0,39), a szubjektív társadalmi csoportba sorolásnak (Beta=0,15), az életkornak (Beta=–0,15), az egészségérzetnek (Beta=–0,11), valamint az ingerkeresésnek (Beta=0,09), a tradicionalizmusnak (Beta=–0,06) és az anya iskolai végzettségének (Beta=–0,05) is. Összességében a szubjektív anyagi helyzet korábbinál is nagyobb dominanciája jellemző az egzisztenciális elégedettség magyarázatában (az objektív kereseti viszonyok itt is kimaradnak). Az életkor előrehaladtával megfigyelhető a jövőbeli elvárásokkal szembeni optimizmus csökkenése, ami jelenthet reálisabb jövőképet vagy a kiúttalanság érzésének növekedését annak megfelelően, hogy a kezdeti, serdülőkori várakozásokat milyenek értékeljük. Figyelemre méltó, hogy az általános elégedettséghez képest az egészségérzetnek nagyobb szerepe van az egzisztenciális és jövőbeli kilátásokat érintő elégedettségi válaszok alakulásában.

112

KISS PASZKÁL

Harmadszor, a társas kapcsolati elégedettség varianciájának az előbbieknél sokkal szerényebb hányadát (R2=0,07) magyarázta a fenti bejósló változókból álló modell. Az egyes változók közül szignifikáns (p<0,05) és viszonylag erős hatása volt a harmóniaértékeknek (Beta=0,19), az életkornak (Beta=0,12) és egészségérzetnek (Beta=–0,11); emellett a szubjektív anyagi helyzetnek (Beta=–0,09) és a kérdezett nemének (Beta=0,5) is szignifikáns hatása volt. Az eredmények azt mutatják, hogy a társas kapcsolati elégedettség lényegileg eltér az egzisztenciális elégedettségtől. Itt sokkal kisebb hatása van a szubjektív anyagi helyzetnek, és a kapcsolatokkal való elégedettség pozitív kapcsolatban áll az életkorral. Figyelemre méltó azonban, hogy az egészségérzettel való pozitív kapcsolat változatlan mértékben fennmarad. Végül, a tevékenységekkel kapcsolatos elégedettség varianciájának az előbbinél nagyobb hányadát (R2=0,19) magyarázta a fenti bejósló változókat tartalmazó modell. Az egyes változók közül szignifikáns (p<0,05) hatása volt a szubjektív anyagi helyzetnek (Beta=–0,19), az egészségérzetnek (Beta=-0,17), valamint a szubjektív társadalmi csoportba sorolásnak (Beta=0,15), az életkornak (Beta=–0,09), az anya iskolai végzettségének (Beta=–0,08), az apa iskolai végzettségének (Beta=0,07), a tradicionalizmusnak (Beta=–0,06) és a kérdezett nemének (Beta=–0,05). Fontos tény, hogy a tanulással-munkával való elégedettséget viszonylag kevéssé befolyásolja a szubjektív anyagi helyzet, bár így is a legnagyobb hatású tényező a modellben. A társadalmi pozíciót jelző szülői iskolai végzettség azonban megjelenik az elégedettséget befolyásoló tényezők között. Az egészségérzet szerepe a korábbiakhoz képest növekszik. Az életkor hatása megint negatívba fordul, részben talán azért, mert a fiatalabb korosztályoknál inkább a tanulás, míg az idősebbeknél inkább a munka a domináns tevékenység. Egészségkockáztató viselkedést bejósló tényezők Dohányzás. Ezen a ponton logisztikus regresszióelemzést végeztünk, ahol a fenti modell a dohányzásra adott válaszokat nem elhanyagolható mértékben (R2=0,14) képes volt bejósolni. A modellben szignifikáns egyedi hatása az életkornak volt (p<0,001). Más tényezők, így az ingerkeresés és a hatalomcentrizmus értékeinek, valamint a sportolásnak is szignifikáns önálló hatása volt a dohányzásra (az utóbbinak negatív a kapcsolata vele). Egy másik elemzés során a dohányzás és az elégedettségmutatók közötti összefüggést vizsgáltuk (1. táblázat). Az eredmények meglehetősen egybehangzóan mutatják, hogy a dohányzó fiatalok kevésbé elégedettek, mint nem dohányzó társaik. Csupán egyetlen összehasonlításban, a kapcsolatokkal való elégedettség esetében nem szignifikáns ez a különbség.

113


1. táblázat. Elégedettségmutatók átlaga a dohányzás függvényében

Elégedettségfaktor

Szokott-e – akárcsak alkalmanként – dohányozni? nem

igen

Általános elégedettség**

3,61

3,33

Egzisztencia, jövő**

3,58

3,23

Kapcsolatok

4,26

4,20

Tevékenységek**

3,48

3,16

** A különbség szignifikáns p<0,01.

Alkoholfogyasztás. Az alkoholfogyasztás volt a másik egészséget kockáztató viselkedés, melynek elemzésére a rendelkezésre álló adatokból vállalkozhattunk. Az alkoholfogyasztás gyakoriságát mérő változó bejóslására lineáris regressziós modellt alakítottunk ki, mely megegyezett az elégedettségekre alkalmazottakkal. A modell nem elhanyagolható mértékben (R2=0,16) képes volt bejósolni az alkoholfogyasztás gyakoriságát. Az egyes változók közül szignifikáns (p<0,05) hatása volt a kérdezett nemének (Beta=0,29), életkorának (Beta=0,16), az a ingerkeresésnek (Beta=–0,13), az apa iskolai végzettségének (Beta=–0,10), a tradicionalizmusnak (Beta=–0,10), valamint a háztartás havi bevételeinek (Beta=–0,06) és az anya iskolai végzettségének (Beta=–0,06) is. Összességében a szocioökonómiai változók szignifikáns hatást gyakorolnak az alkoholfogyasztásra mint rizikótényezőre. Úgy tűnik, ennek az egészségkockázatnak a nehezebb helyzetben levők inkább ki vannak téve. Még akkor is, ha feltételezünk némi válaszadói torzítást a magasabb státuszúak között, mely csökkenti az elismert alkoholfogyasztást. Hiszen ez arról árulkodik, hogy a magasabb társadalmi csoportokban az ivás kevésbé normatív viselkedés. Zavarba ejtő az életkor negatív kapcsolata az alkoholfogyasztással, mely arra mutat, hogy a fiatalabbak a veszélyeztetettebbek. Figyelemre méltó körülmény mindazonáltal, hogy mind az aktív, ingerkereső élet, mind a hagyományok tisztelete negatív kapcsolatban áll az alkoholfogyasztással. A dohányzáshoz hasonlóan az alkoholfogyasztásnak is vizsgáltuk a különböző elégedettségmutatókhoz fűződő kapcsolatát (2. táblázat). Itt lehetőség nyílt a lineáris kapcsolat vizsgálatára, hiszen a változók legalább ordinális szintűek voltak. Az eredmények alapján nincs szoros kapcsolat az elégedettség és az alkoholfogyasztás gyakorisága között, legalábbis ebben a nyers formában. Csupán a kapcsolatokkal való elégedettséggel van gyenge, ám szignifikáns kapcsolata, ami azt mutatja, hogy a társkapcsolataikkal kevésbé elégedettek némiképp gyakrabban isznak alkoholt.

114

KISS PASZKÁL

2. táblázat. Az alkoholfogyasztás gyakorisága és az élettel való elégedettség különböző mutatói közötti korrelációk Elégedettségfaktor Általános elégedettség

Egzisztencia, jövő

Kapcsolatok

Tevékenységek

0,03

0,00

–0,05**

–0,03

Milyen gyakran fogyasztott Ön alkoholt az elmúlt évben? ** p<0,01

Egyéni célok, ifjúsági problémák Tervek. A megkérdezettek szinte kivétel nélkül megneveztek olyan célokat, melyeket az elkövetkező öt évben meg szeretnének valósítani. A felkínált lehetőségek közül a leggyakrabban az önálló lakás megszerzését nevezték meg, melyet az ezzel talán összefüggő családalapítási célok követtek. Ezek után következtek a munkával, majd a tanulmányokkal kapcsolatos célok. Az anyagi jólét indikátoraiként megjelenő törekvések (pl. autóvásárlás, több pénz) a választások gyakorisága alapján a középmezőnyben helyezkedtek el. A nemzetközi migráció az Európai Unióhoz való csatlakozás ellenére is kevesek terveiben szerepel (1. ábra). új lakás

24,4

családalapítás

19,1

elhelyezkedés, munka

15,7

iskola elvégzése

15,4

továbbtanulás

14,2

diploma

13,9

autóvásárlás

12,7

több pénz

11,8

önálló élet(vitel)

11,5

gyerekvállalás, -nevelés

10,6

megfelelő munkahely

10

lakásfelújítás

8,1

szakmai sikerek

6,4

külföldi munkavállalás

5,2

szakmaszerzés

4,9

vállalkozás indítása

3,3

utazás

3,2

egyéb

2,4

külföldi tanulás

2,3

0

5

10

15

20

25

1. ábra. Személyes tervek az elkövetkező öt évre (a válaszadók százalékában)

30


115

Regresszióelemzéseket végeztünk annak vizsgálatára, milyen kapcsolat van az aktuális életcélok és az elégedettség különböző mutatói között. Oksági magyarázatra nem törekedtünk, egyszerűen statisztikai okokból választottuk az elégedettséget a lineáris elemzés célváltozójának (intervallumszintű változó), míg a 19 célt dichotóm (dummy) változóvá alakítottuk úgy, hogy a kiválasztott kettő kapott 1, az öszszes többi 0 értéket minden személynél. Tekintsük elsőként az általános elégedettség és a választott célok kapcsolatát. A modell nem elhanyagolható mértékben (R2=0,11) képes volt bejósolni az általános elégedettséget. A legtöbb cél negatívan korrelált (p<0,05) az általános elégedettséggel, így az önálló lakás megszerzése (Beta=–0,2), a lakásfelújítás (Beta=–0,12), a több pénz (Beta=–0,18), a megfelelő munkahely (Beta=–0,12) és a munka(hely)szerzés (Beta=–0,11) céljai, valamint az önálló élet (Beta=–0,09) és a külföldi munkavállalás (Beta=–0,06) terve is. Az utazás, utazgatás (Beta=0,05) volt az egyetlen cél, amely az általános elégedettséggel pozitív kapcsolatban állt. Összességben ezek az eredmények azt jelzik, hogy a legtöbb cél a fiatalok esetében „hiánycélnak” tekinthető, tehát a jelen negatívan megítélt körülményeit, az aktuális frusztrációkat igyekezne kiküszöbölni általuk. Az önálló életvitel, egzisztencia köré szerveződő célok, illetve az anyagi gyarapodás igénye függ össze tehát legszorosabban a fiatalok aktuális elégedettségével. A fentiekhez hasonlóan kialakított lineáris regressziós modellben vizsgáltuk az egzisztenciával, jövőbeli kilátásokkal kapcsolatos elégedettségfaktor és az aktuális tervek kapcsolatát. A modell kissé alacsonyabb szinten, de hasonló mértékben (R2=0,10) képes volt bejósolni az egzisztenciális elégedettséget. A legtöbb cél szintén negatívan (és a fentiekhez hasonló mértékben) korrelált a (p<0,05) az egzisztenciális elégedettséggel is, így az önálló lakás megszerzése (Beta=–0,2), a lakásfelújítás (Beta=–0,12), a több pénz (Beta=–0,18), a megfelelő munkahely (Beta=–0,12), és a munka(hely)szerzés (Beta=–0,11) céljai, valamint az önálló élet (Beta=–0,09) és a külföldi munkavállalás (Beta=–0,06) terve is. Az egyéni célok összefüggése lényegében az általános elégedettséggel megegyezően alakult a speciális, az egzisztenciára és a jövőbeli kilátásokra vonatkozó elégedettségfaktor esetében. Ami azt jelzi, hogy az általános frusztráció hátterében valószínűleg a jelenlegi egzisztenciális helyzettel és a jövőbeli várakozásokkal kapcsolatos hiányérzet jelentkezik. Harmadrészt, a kapcsolatokkal való elégedettséget bejósló lineáris regressziós modell maga is elég gyenge (R2=0,03) volt. Szignifikánsan (p<0,05) összefüggtek a kapcsolati elégedettséggel a gyermekvállalásra (Beta=0,13), az új lakás megszerzésére (Beta=0,11), a lakásfelújításra (Beta=0,7) vonatkozó tervek, valamint némiképp az utazásra (Beta=0,06) és a vállakozásra (Beta=0,05) irányuló elképzelések is. Az egzisztenciális és a kapcsolati elégedettség között tehát az új lakás megszerzésére vonatkozó törekvés teremt a célokban kifejezett kapcsolatot. Az előző öszszefüggésekkel összehasonlítva azt is fontos megjegyezni, hogy a kapcsolatokkal való elégedettséget valószínűleg nem a frusztrációból származó „hiánycélok” jellemzik. A tervekkel együtt jár a növekvő elégedettség.

116

KISS PASZKÁL

Negyedrészt, a tevékenységekkel (tanulás, munka) kapcsolatos elégedettség szintén viszonylag szerény, ám kiterjedtebb összefüggést mutat az aktuális célokkal (R2=0,08). A tervek közül szignifikáns (p<0,05) hatása van erre az elégedettségre a megfelelő munkahelyre (Beta=–0,11) és a munkahelyszerzésre (Beta=–0,11), illetve az iskola befejezésére (Beta=0,97) és a diploma megszerzésére (Beta=0,91) vonatkozó céloknak. Emellett megjelent a több pénz megszerzésének (Beta=–0,88), valamint – bár kisebb mértékben – a szakmai sikerek (Beta=0,52) igénye is. Ezeken a tényezőkön felül szerepet játszottak még a külföldi tanulásra (Beta=0,05), az utazásra (Beta=0,05) és a vállalkozás indítására (Beta=0,04) vonatkozó tervek is. Öszszességében megállapíthatjuk, hogy lényegében a munkahellyel, beosztással kapcsolatos frusztráció és a megkezdett tanulmányok befejezésére való törekvés határozza meg a tevékenységgel kapcsolatos elégedettséget, s csak kisebb szerepet kapnak a szakmai sikerekkel kapcsolatos elképzelések. Ifjúsági problémák. A megkérdezettek az egész korosztályukat érintő problémák közül leggyakrabban a kábítószer elterjedését választották. A probléma hátteréhez tartozik, hogy az önkitöltős, külön borítékban gyűjtött kérdésre, mely a droggal kapcsolatos saját élményeikre és ismerőseik tapasztalataira irányult, ötödük (21%) válaszolta, hogy ő maga kipróbált már valamilyen kábítószert, majdnem felük (43%) pedig arról számolt be, hogy ismerősei között van, aki próbált már ki drogot. A drog tehát a fiatalok életében valóban jelen lévő probléma, melyben a társas nyomás is megfigyelhető, hiszen azok is közvetlen ismerősi körükben szembesülnek a problémával, akik maguk (még) nem próbáltak ki semmilyen szert.2 Ennél némiképp kevesebben, de még mindig a fiatalok ötöde említette meg a fontos problémák között az egzisztenciateremtéssel és -fenntartással (munkanélküliség, bizonytalan jövő, céltalanság, lakásproblémák) kapcsolatos nehézségeket. Ezek mellett a devianciák egyéb formái is megjelennek (bűnözés, alkohol) az észlelt legfontosabb veszélyek között (2. ábra) A személyes célokhoz hasonlóan a fiatalokat érintő problémák és az élettel való elégedettség kapcsolatát is regressziós modellek segítségével mértük. Itt sem volt célunk ok-okozati viszony keresése (ezt az adatok is kevéssé tették volna lehetővé), s ismét statisztikai okok indokolták, hogy a változócsoportok közötti összefüggéseket ezen a módon mutassuk be. Az általános elégedettség és a fiatalok észlelt problémái közötti kapcsolatokat elemző lineáris regressziós modell egészének magyarázó ereje kicsi (R2=0,05). Ez nem is meglepő, hiszen a 19 felkínált probléma közül csupán hármat választott ki egy-egy válaszadó, ám mi az ellenőrizhetőség kedvéért mindegyiket bevontuk ezekben az elemzésekbe. Az észlelt problémák közül az általános elégedettséggel szignifikáns (p<0,05) kapcsolatban van a bizonytalan jövő (Beta=–0,12), a pénztelenség (Beta=–0,12), a lakásproblémák (Beta=–0,09) és a lét2 Ez a társas nyomás még akkor kimutatható, ha figyelembe vesszük, hogy saját fogyasztásuk tekintetében – az önkitöltős adatok elkülönült kezelése dacára – nagyobb mértékű a rejtőzködés, mint a barátokkal kapcsolatos válaszban.

117

Hogyan szeretnének élni a fiatalok? Célok, vágyak, veszélyek drog

49,1

munkanélküliség

29,4

bizonytalan jövő

25,1

bűnözés

23,3

céltalanság

22,7

alkohol

22,1

lakásproblémák

21,5

pénztelenség

19,0

létbizonytalanság

17,8

erkölcsi romlás

13,1

rossz családi körülmények

11,1

család válsága

10,2

kulturálatlanság

9,3

önálló egzisztencia megteremtése

7,5

iskolai problémák

6,1

függés a szülőktől

3,5

megfelelő iskola hiánya

3,0

szórakozásra nincs mód

2,1

kevés a kortársközösség

1,4

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

2. ábra. Az ifjúság három legfontosabbnak ítélt problémája (a válaszadók százalékában) bizonytalanság (Beta=–0,9), illetve a függés a szülőktől (Beta=–0,05). Összességében ezek az együttjárások azt mutatják, hogy az élettel való általános elégedettség elsősorban azzal van összefüggésben, súlyosnak látja-e valaki az önálló egzisztencia megteremtésének korosztályos problémáit. Kevésbé elégedettek saját életükkel, akik ezeket a problémákat említik. Az ifjúsági problémák érzékelése szempontjából két lényeges közvetítő tényezőt minden bizonnyal érdemes megkülönböztetnünk. Egyfelől a személyes tapasztalatra és a közvetlen környezetből származó információkra, másfelől a médiára és a társadalmi úton közvetített tapasztalatokra hagyatkozhatnak a fiatalok a korosztály legfontosabb problémáinak azonosításakor. Az általános elégedetlenséggel együtt járó változók valószínűleg alapvetően a személyes és közvetlen tapasztalatokon nyugodhatnak, melyeket többé vagy kevésbé természetesen megerősítenek a társadalmi-intézményi források is (pl. lakásproblémák). Másodsorban az egzisztenciális elégedettséget vizsgáltuk. A regressziós modell itt is viszonylag gyenge kapcsolatot mutat ezen elégedettség és az észlelt problémák között (R2=0,04). Az észlelt problémák közül szignifikáns (p<0,05) kapcsolatban van az egzisztenciális elégedettséggel a bizonytalan jövő (Beta=–0,16), a pénztelenség (Beta=–0,15), a létbizonytalanság (Beta=–0,12), a munkanélküliség (Beta=–0,11), a lakásproblémák (Beta=–0,10) és a bűnözés (Beta=–0,07), illetve a függés a szülőktől (Beta=-0,05), a szórakozási, ismerkedési lehetőségek hiánya (Beta=–0,04). Az egzisztenciális elégedetlenség együtt jár a nehezebbnek észlelt egzisztenciális kilátásokkal, amely kapcsolat természetesnek tekinthető. Érdekes,

118

KISS PASZKÁL

hogy ehhez társul a bűnözéstől való félelem is. Ez esetben is elsősorban személyes és közvetlen társas tapasztalatok kapcsolhatták össze a két választ. Harmadrészt, a kapcsolatokkal való elégedettség összefüggéseit is megvizsgáltuk az észlelt korosztályos problémákkal, ami azonban a modell szintjén alig kimutatható (R2=0,01). Mindössze két változó áll a tucatnyi észlelt probléma közül szignifikáns (p<0,05) összefüggésben a kapcsolati elégedettséggel, a lakásproblémák (Beta=0,07) és a kortárs közösségi kapcsolatok visszaszorulása (Beta=0,05) felett érzett aggodalom. Érdemes megjegyezni, hogy azok tartják ezen problémákat fenyegetőbbnek, akik elégedettebbek a kapcsolataikkal. Végül, a tevékenységekkel kapcsolatos elégedettséget vizsgáltuk az észlelt ifjúsági problémákkal összefüggésben, mely kapcsolat szintén meglehetősen szerénynek (R2=0,03) bizonyult. Itt az előzőektől némileg eltérő képet mutat az egyedi változók összefüggése. A drog (Beta=0,10), az önálló egzisztencia megteremtése (Beta=0,09), a céltalanság (Beta=0,08), a kulturálatlanság (Beta=0,07), valamint az erkölcsi romlás (Beta=0,06) állt szignifikáns (p<0,05) kapcsolatban a tevékenységekkel kapcsolatos elégedettséggel.

KÖVETKEZTETÉSEK A fenti elemzések szükségképpen csak részleteit mutatják meg a fiatalok egészséggel, egészséges életmóddal kapcsolatos elképzeléseinek, hiszen egy széles merítésű kérdőív néhány kérdésének első elemzésén alapulnak. Az eddigi eredmények két irányba is továbbvihetők. Egyrészt érdemes tovább elemezni a társadalmi-regionális hatásokat, melyek nyomon követésére különösen alkalmas ez a nagy reprezentatív minta. Ugyanakkor a egészség-reprezentáció mélyebb rétegei vizsgálatának irányát is kijelölheti az élettel való elégedettség (boldogság) és az egyes rizikóviselkedésekkel kapcsolatos elképzelések elemzése. Már az eddigi eredmények is alátámasztják, hogy ennek a két területnek a vizsgálata szerencsésen kiegészíti egymást. Így sikerülhet elkerülni azt a csapdát, hogy kizárólag az egészség hiányával (a kockázati tényezőkkel) kapcsolatos eredményekből vonjuk meg az egészséggel összefüggő elképzelések hatásainak mérlegét. Ugyanakkor arra is mód kínálkozik, hogy az egészség kérdését az életmód és a jövőbeni kilátások egészének kontextusában vizsgáljuk. Már ezek az első eredmények is számos érdekes, továbbgondolásra érdemes tényt és következtetést hoztak. Az egyik ilyen szempont, hogy az általános elégedettség értelmezését megkönnyítik, a jelentéstartományát bővítik a részletes elégedettségfaktorok. Ezek köre mindenképpen kibővítendő az egészséggel kapcsolatos területekkel a későbbi kutatásokban, a szubjektív jólétet mérő más eszközökkel együtt (negatív-pozitív érzelmek, boldogság). További tapasztalat, hogy az elégedettség pozitív és negatív oldalai egybecsengenek, sőt a célok tekintetében megfigyelhetőek kifejezetten hiánycélok, melyek megfogalmazódása, úgy tűnik, elége-


119

detlenségből fakad. Mind a cél-, mind a magyarázó változók körében előtérben állnak az egzisztenciateremtés kérdései. Ez egyrészt korosztályi sajátosság is lehet, azonban az e válaszok mögött tapintható létbizonytalanság azonban az jelen magyar társadalom állapotaiból is fakadhat. Az elkövetkező empirikus kutatásaink a 2003-ban megfogalmazott helyzetképre és a fentiekben összefoglalt első elemzésekre épülnek. Tovább kívánjuk vinni a kutatásokat az élettel való elégedettséget befolyásoló tényezők, illetve az egészséget kockáztató bizonyos viselkedési formák (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, drogozás) behatóbb vizsgálatának irányába. A következőkben a társas-társadalmi konstrukciós folyamatok feltárására koncentrálunk, a két jelenségkör részleteit is egyre inkább feltárva.

IRODALOM ARGYLE, M. (1987): The psychology of happiness. Methuen, London. BRADBURN, N. M. (1969): The structure of subjective well-being. Aldine, Chicago. COMPTON, W. C., SMITH, M. L., CORNISH, K. A., QUALLS, D. L. (1996): Factor Structure of Mental Health Measures. Journal of Personality and Social Psychology, 71 (2). 406–413. DIENER, E., EMMONS, R., LARSEN, R., GRIFFIN, S. (1985): The Satisfaction With Life Scale. Journal of Personality Assessment, 49. 71–75. GIBBONS, F. X., GERRARD, M. (1995): Predicting Young Adults’ Health Risk Behavior. Journal of Personality and Social Psychology, 69 (3). 505–517. JESSOR, R., TURBIN, M. S., COSTA, F. M. (1998): Protective factors in Adolescent Health Behavor. Journal of Personality and Social Psychology, 75 (3). 788–800. LENGYEL GY. (2002): Bevezetés: társadalmi indikátorok, akciópotenciál, szubjektív jólét. In: Lengyel Gy. (szerk.): Indikátorok és elemzések. BKÁE, Budapest. 5–22. http://www.bke.hu/szoc/doc/kutatas/lengyel_indikatorok.pdf LENGYEL GY., HEGEDŰS R. (2002): A szubjektív jólét objektív tényezői nemzetközi összehasonlításban. In: Lengyel Gy. (szerk.): Indikátorok és elemzések. BKÁE, Budapest. 87–104. http://www.bke.hu/szoc/doc/kutatas/lengyel_indikatorok.pdf LENGYEL GY., JANKY B. (2002): A szubjektív jólét társadalmi feltételei. In: Lengyel Gy. (szerk.): Indikátorok és elemzések. BKÁE, Budapest. 105–126. http:// www.bke.hu/szoc/doc/kutatas/lengyel_indikatorok.pdf MYERS, D. G., DIENER, E. (1995): Who is happy? Psychological Science, 6. 10–19. RYFF, C. D., KEYES, L. M. (1995): The Structure of Psychological Well-Being Revisited. Journal of Personality and Social Psychology, 69 (4). 719–727. STAUDINGER, U. M., FLEESON, W., BALTES, P. B. (1999): Predictors of Subjective Physical Health and Global Well-Being: Similarities and Differences Between the United States and Germany. Journal of Personality and Social Psychology, 76 (2). 305–319.

120

KISS PASZKÁL

MELLÉKLETEK 1. MELLÉKLET. ÉRTÉKEK Mennyire fontosak az egyes értékek az Ön életében (1–5)? N

Átlag

Szórás

belső harmónia

3968

4,65

0,654

hatalom

3968

2,67

1,210

szabadság

3980

4,50

0,742

társadalmi rend

3911

3,71

1,087

érdekes élet

3972

3,88

0,986

udvariasság

3979

4,37

0,779

gazdagság

3983

3,72

1,024

nemzet szerepe

3901

3,57

1,088

kreativitás

3906

4,09

0,896

békés világ

3981

4,67

0,660

a tradíciók tisztelete

3913

3,91

0,981

vallásos hit

3964

2,98

1,314

családi biztonság

3988

4,82

0,481

egység a természettel

3926

4,10

0,904

változatos élet

3976

3,88

0,948

vezetésre és döntésre való jog

3944

3,75

1,065

igaz barátság

3984

4,69

0,619

a szépség világa

3941

3,84

1,006

Hatalomcentrizmus

3988

3,2

0,94

Harmónia

3990

4,70

0,43

Ingerkeresés

3982

3,88

0,85

Tradicionalizmus

3979

3,48

0,88

121


2. MELLÉKLET. SZUBJEKTÍV TÁRSADALMI HELYZET Összességében hogy érzi, Önök anyagilag:

Érvényes válaszok

Gyakoriság

Érvényes válaszok %

381

9,6

beosztással jól kijönnek

1769

44,8

éppen hogy kijönnek a jövedelmükből

1324

33,5

401

10,1

78

2,0

3953

100,0

gondok nélkül élnek

hónapról hónapra anyagi gondjaik vannak nélkülözések között élnek? Összesen Hiányzó adatok

Nincs válasz

4

Nem tudja

29

Válaszmegtagadás

14

Összesen

47

Összesen

4000

Melyik társadalmi csoportba sorolná magát? Gyakoriság Érvényes válaszok

alsó társadalmi csoport

327

8,5

alsó közép társadalmi csoport

1225

31,8

középső társadalmi csoport

2136

55,4

155

4,0

11

0,3

3855

100,0

felső közép társadalmi csoport felső társadalmi csoport Összesen Hiányzó adatok

Nincs válasz Nem tudja Válaszmegtagadás Összesen

Összesen

Érvényes válaszok %

6 122 17 145 4000

122

KISS PASZKÁL

3. MELLÉKLET. SZOCIOÖKONÓMIAI STÁTUSZ Anya legmagasabb befejezett iskolai végzettsége Gyakoriság Érvényes válaszok

legfeljebb 8 általános szakmunkás érettségizett diploma Összesen

Hiányzó adat Összesen

1053 991 1320 531 3896 104 4000

Érvényes válaszok % 27,0 25,4 33,9 13,6 100,0

Apa legmagasabb befejezett iskolai végzettsége Gyakoriság Érvényes válaszok

legfeljebb 8 általános szakmunkás érettségizett diploma Összesen


629 1672 964 490 3755 245 4000

Érvényes válaszok % 16,7 44,5 25,7 13,0 100,0

Mennyi volt a háztartás nettó bevétele a múlt hónapban? Gyakoriság Érvényes válaszok


60 ezer ft vagy kevesebb 61–70 ezer ft 71–80 ezer ft 81–90 ezer ft 91–120 ezer ft 121–150 ezer ft 151–200 ezer ft 201–300 ezer ft 301–500 ezer ft 501 ezer ft és 1 millió ft között Összesen

250 119 158 128 575 523 616 364 97 17 2846 1154 4000

Érvényes válaszok % 8,8 4,2 5,6 4,5 20,2 18,4 21,6 12,8 3,4 0,6 100,0


123

4. MELLÉKLET. ÉLETTEL VALÓ ELÉGEDETTSÉG Elégedettségkérdések és összevont mutatók leíró statisztikája N

Átlag

Szórás

Mennyire elégedett partnerkapcsolataival?

3683

4,05

1,238

Mennyire elégedett baráti kapcsolataival?

3969

4,34

0,889

Mennyire elégedett munkavállalási lehetőségeivel?

3523

2,95

1,252

Mennyire elégedett tanulási, önképzési lehetőségeivel?

3862

3,62

1,111

Mennyire elégedett jelenlegi életszínvonalával?

3976

3,49

1,087

Mennyire elégedett személyes élettervei megvalósításának esélyeivel?

3920

3,41

0,991

Mennyire elégedett jövőbeli kilátásaival?

3899

3,40

0,986

Mindent számításba véve, ön mennyire elégedett azzal, ahogyan most él?

3992

3,51

0,921

Egzisztenciális elégedettség

3981

3,43

0,89

Társas, kapcsolati elégedettség

3981

4,21

0,84

Tevékenységekkel való elégedettség

3957

3,35

1,05

124

LISZNYAI

Negatív életesemények, megküzdési módok, reménytelenség és öngyilkosság... 1

Recommend Documents