NEFELEJCS NAPKÖZIOTHONOS ÓVODA
Szervezeti és Működési Szabályzata
Hatályos: 2013.április 1. től.
Készítette: Benedekné Sajti Julianna 2013. március 24.
Tartalom
I. rész Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb – az óvoda költségvetési szervként való működéséből fakadó – szabályozások
1. A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja 2 Az intézmény adatai 3. Az óvoda (költségvetési szerv) neve 4. Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata 5. A működési területe 6. Ellátandó alaptevékenységek 7. Az intézmény, vállalkozási tevékenysége 8. Az intézmény gazdálkodás jogkör szerint besorolása 9. Az irányító szerv neve és székhelye 10. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje 11. Az intézmény nevelési funkciójával kapcsolatos előírások 12. Az intézményi feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság 13. Az intézmény megszüntetése 14. Az intézmény szervezeti felépítési és működési rendszere 15. Iratkezelés
II. rész A nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó szabályok 1. Működés rendje, ezen belül a gyermekek fogadásának (nyitva tartás) rendje, az alkalmazottak és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje 2. Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje 4. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje 5. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje 6. A vezetők valamint az óvodai szülői szervezetet (közösség) közötti kapcsolattartás formája 7. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, gyermekjóléti szolgálattal, valamint az óvodaegészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást 8. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 9. Lobogózás 10. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 11. Az intézményi védő, óvó előírások 12. Védőruha juttatás szabályai 13. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 14. A költségvetési szervben történő dohányzás szabályozása 15. Vagyonnyilatkozat tétele 16. Közalkalmazotti tanács 17. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzatvéleményezési joggal ruházza fel
18. Intézményi dokumentumok nyilvánossága, a szülők tájékoztatása 19. A házirenddel összefüggő tájékoztatás szabályai
20. A dolgozók szabadságának kiadása 21. A jelen SZMSZ nyilvánossága 22. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 23. Az intézményben folytatható reklámtevékenységre vonatkozó előírások 24. Az intézményben alkalmazandó munkakörök munkaköri leírás mintái 25.Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok melyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek 26.Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei 27. A pedagógusok számára biztosított informatikai eszközök
Bevezető
A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja: A köznevelésről szóló 2011 évi CXC. törvény 25. § (1) bekezdése alapján e szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. A szabályzat elfogadására vonatkozó döntés meghozatalára a Nevelőtestület jogosult. A jelen szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatban véleménynyilvánítási jog gyakorlása biztosított volt: - mivel óvodaszék nem működik, az óvodai szülői szervezetnek, közösségnek.
I. rész Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb – az óvoda költségvetési szervként való működéséből fakadó – Szabályozások
1.A szervezeti és működési szabályzat célja
Célja, hogy meghatározza a Nefelejcs Napköziotthonos Óvoda, mint közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe, továbbá az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és az intézmény dolgozói közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. Az SZMSZ helyi dokumentum, előírásai a helyi nevelési programunkban megfogalmazott célok elérését, illetve a nevelőmunkánk eredményes magvalósulását segítő óvodai szervezet, valamint működési rend kialakítását szolgálja.
2. A szervezeti és működési szabályzat feladata A Szervezeti és Működési Szabályzat feladata, hogy megállapítsa a Nefelejcs Napköziotthonos Óvoda működésének szabályait a jogszabályok által biztosított keretek között, illetve azokban a kérdésekben, melyeket a jogszabályok nem rendeznek. 3. A szervezeti és működési szabályzat kodifikációs eljárása Az SZMSZ-t az óvoda vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A nevelőtestületi döntés meghozatala előtt az intézményi Közalkalmazotti Tanács, véleményezési jogot gyakorol. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint az óvoda Szülői Szervezete véleményezési, javaslattételi és egyetértési jogot gyakorol. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a kihirdetés napján lép hatályba .
1. Az intézmény adatai Törzskönyvi azonosító száma: 638748 Az alapító okirat kelte: 2012.december 11. Az óvoda alapításának időpontja: 1962
2. Az óvoda (költségvetési szerv) neve: Nefelejcs Napköziotthonos Óvoda 3. Az óvoda székhelye 2421 Nagyvenyim Ady Endre u. 2.
4. Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata /Az alapító okirat szerint/ A gyermekek három éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda a Nemzeti Köznevelésről szóló Törvény az Óvodai Nevelés országos Alapprogramja és a helyi Óvodai Nevelés programja alapján végzi feladatát.
5. A működési területe /Az alapító okirat szerint/ Nagyvenyim Község teljes közigazgatási területe
6. Ellátandó alaptevékenységek 5629121 Óvodai intézményi étkezés 5629172 Munkahelyi étkezés 6800022 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 8510111 Óvodai nevelés, ellátás 8510121 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása 8622311 Foglalkozás egészségügy
8904411 Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása 8904431 Egyéb közfoglalkoztatás 6.1. Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, - a közoktatási törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet, - a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet. - nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet.
7. Az intézmény, vállalkozási tevékenységet nem végez. 8. Az intézmény gazdálkodási jogkör szerinti besorolása, egyéb gazdálkodási adatok /az alapító okirat szerint/ 1. A költségvetési szerv a feladat ellátáshoz gyakorolt gazdálkodási besorolása szerint önállóan működő költségvetési szerv. 2. A költségvetési szerv költségvetési tervezési-, végrehajtási és beszámolási, pénzügyi, gazdálkodási, működtetési, tárgyi eszköz felújítási, beruházási, vagyonkezelési feladatait Nagyvenyim Község Polgármesteri Hivatala, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el az irányító szerv által jóváhagyott együttműködési megállapodás alapján. 3. Költségvetési előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság tekintetében részjogkörrel, önálló bankszámlával rendelkező költségvetési szerv
9. Az irányító szerv neve és székhelye /alapító okirat szerint/ Nagyvenyim Község Önkormányzata 2421 Nagyvenyim Fő u. 43.
10. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje 10.1.Az óvoda vezetőjének kinevezési (megbízási) rendje Az óvoda vezetőjének kinevezési, megbízási rendje az alábbiak szerint alakul: a) A pályáztatás Az intézményvezetői állást nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a jegyző végzi. A pályázati felhívást: - az Oktatásügyért felelős minisztérium hivatalos lapjában egy alkalommal kell, megjelentetni. . b) Az intézményvezetői megbízás
Az intézményvezetői megbízást az alapító helyi önkormányzat képviselő-testülete adja. (A megbízással kapcsolatban, döntés előtt ki kell kérni az intézmény alkalmazotti közösségének a véleményét.) A megbízás 5 évre, illetve tanévre szól. 10.2. Foglalkozási jogviszonyok Az intézményben foglalkoztatottak a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8). Korm. rendelet hatálya alá tartoznak.
10.3. A munkáltatói jogok Az intézményvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat, mely jogok egy részét jelen SZMSZben, valamint az érintett vezető munkaköri leírásában meghatározottak szerint átruházhatja. A munkáltatói jog gyakorlására vonatkozó szabályok: - az intézményvezető gyakorolja valamennyi intézményi foglalkoztatott esetében a következő jogokat: kinevezés, átsorolás, jogviszony módosítás, jogviszony megszüntetése, - a vezetői szinthez tartozó munkakört betöltő személyek vagy személyek véleményének előzetes kikérését követően dönt: a tanulmányi szerződéskötésről, túlmunka elrendeléséről, jutalmazásról, egyes rendszeres és nem rendszeres személyi juttatásokról, - az intézményvezető a vezetői szinthez tartozó munkakört betöltő személyekkel vagy személyekkel egyeztetve készíti el a b vezetők munkaköri leírását,
11. Az intézmény nevelési funkciójával kapcsolatos előírások: 11.1. Az intézmény, nevelési funkciót tölt be. 11.2. Az óvodai csoportok száma: 4 11.3. Az intézménybe maximálisan felvehető legmagasabb gyermeklétszám: 120 fő.
12. Az intézményi feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság /alapító okirat szerint/ 1. Az intézmény köteles a rábízott vagyonnal, az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás rendjét szabályozó önkormányzati rendeletben foglaltak szerint eljárni. 2. Az intézmény nem jogosult a működéséhez biztosított ingatlant elidegeníteni, azt biztosítékként felhasználni. 3. Az intézmény székhelyét képező telek és épület tulajdonjoga az önkormányzatot illeti meg, míg ezek használati joga az óvodát illeti meg.
13. Az intézmény megszüntetése Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben az alapító jogosult megszüntetni. A megszüntetésről az alapító határozattal dönt.
14. Az intézmény szervezeti felépítési és működési rendszere 14.1. Szervezeti felépítés: A intézmény szervezeti ábrája.
14.2. Az egyes vezetői szintekhez tartozó munkakörök és a munkakörökben foglalkoztatható létszám Vezetői szinthez tartozó beosztások
Vezetőknek közvetlenül alárendelt munkakörök
A munkakörökben foglalkoztatható létszám (munkakörönként)
Intézményvezető
Intézményvezető helyettes Óvodapedagógusok Technikai dolgozók
1 fő 8 fő 9 fő
Technikai dolgozók
9 fő
Intézményvezető helyettes
14.3. Az óvoda működési rendszere Az óvodát az intézményvezető irányítja, ő a legfelsőbb vezető. Az óvodán belül megtalálható:
- az alá- és fölérendeltség, - illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség. Az óvodán belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó: - vezetők, - illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak. A szakmai együttműködést a vezetést segítő munka, a középvezetői, valamint az egyéb nevelői értekezletek is segítik. A dolgozók, középvezető, és magasabb vezető közötti szakmai együttműködésre vonatkozó előírásokat a munkaköri leírásnak kell tartalmaznia. A kapcsolattartás részletes szabályozását jelen SZMSZ 2. része tartalmazza. 14.4. Az egyes munkakörökhöz tartozó feladatok és hatáskörök Az egyes munkaköri feladatok 1. Intézményvezető Általános vezetési feladatok: o Intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok o Az intézmény közoktatási feladataihoz kapcsolódó vezetési feladatok o Az intézmény költségvetési szervként való működéséből fakadó vezetési feladatok Általános szakmai feladatok: o Együttműködés a szülőkkel o Az egyes jogok biztosítása o A fenntartóval való kapcsolattartás Részletes szakmai feladatok: o A gyermek nevelésével kapcsolatos feladatok o A pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok o Munkához szükséges ismeret megszerzése o A pluszdíjazás nélkül, a rendes munkaidőben ellátandó feladatok 2. Intézményvezető helyettes Általános szakmai feladatok: o Együttműködés a szülőkkel o Az egyes jogok biztosítása o A fenntartóval való kapcsolattartás Részletes szakmai feladatok: o A gyermek nevelésével kapcsolatos feladatok o A pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok
o A gyermekek értékelése o Munkához szükséges ismeret megszerzése o A pluszdíjazás nélkül, a rendes munkaidőben ellátandó feladatok
3. Óvodapedagógus Általános szakmai feladatok: o Együttműködés a szülőkkel o Az egyes jogok biztosítása Részletes szakmai feladatok: o A gyermek nevelésével kapcsolatos feladatok o Az óvodapedagógus feladata az óvodai élet tevékenységi formáival kapcsolatos feladatok megszervezése o A pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok o A gyermekek értékelése o Ünnepek megszervezése o Adminisztrációs és tájékoztatási feladatok o Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer o Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok o Egészséges és biztonságos intézményi működtetéssel kapcsolatos feladatok o Munkához szükséges ismeret megszerzése
Kötelezettséget szeg, aki belső óvodai információt kiad! 14.5. Az intézményi helyettesítés rendje Az intézményvezető köteles a munkaköri leírások rendszerét úgy kialakítani, hogy abban szerepeljen az, hogy mely munkakör milyen munkakört helyettesíthet. A helyettesítés elrendeléséről, figyelemmel kíséréséről az adott dolgozó közvetlen felettesének, vezetői szinten lévő dolgozó esetében az intézményvezetőnek, illetve helyettesének kell gondoskodnia. Az intézmény folyamatos, zavartalan működése érdekében a szabadságok, betegségek idején gondoskodni kell a megfelelő helyettesítésről. A helyettes felelősséggel tartozik a munkaköri leírásnak megfelelő helyettesítés keretében végzett tevékenységéért. Felelőssége a helyettesített személy felelősségével megegyező. A helyettesítés rendjét a jelen SZMSZ II. részének 5. pontja tartalmazza a vezető munkakörökre, míg más munkakörök esetében a részletes helyettesítés rendjét a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkáltatói jogok gyakorlása: - Az intézményvezető felett a munkáltatói jogokat az irányító szerv, míg az egyéb munkáltatói jogokat az irányító szerv vezetője, képviselője gyakorolja.
- Az intézményben a munkáltatói jogokat elsődlegesen az intézményvezető gyakorolja. Az intézményvezető belső szabályzatban, munkaköri leírásokban rendelkezhet egyes munkáltatói jogainak más személy részére történő átruházásáról.
15. Iratkezelés /335/2005. (XII. 29.) Kormányrendelet 3. § (3) bekezdés/ Az iratkezelés rendjének helyi szabályai – a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése, 27. § c) pontja, 52. § (1) bekezdése, valamint a 63. § (1) bekezdés alapján – az alábbiak szerint kerülnek megállapításra: 15.1.Az iratkezelés rendje Az óvodában az iratkezelés az óvodában történik. Az iktatást: az óvoda vezetője vagy helyettese végzi. Az iktatás papír alapon történik. 15.2.Az iratkezelés, és az iratkezeléssel összefüggő tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatáskörök Az iratkezeléssel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatáskörök: Megnevezés Iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtása Összhang biztosítása folyamatosan a belső szabályzatok között Az iratok szakszerű és biztonságos megőrzésére alkalmas irattár kialakítása és működtetése Az iratkezeléshez szükséges tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosítása, felügyelete Az iratkezelés – jogszabályban, illetve az intézmény iratkezelési szabályzatában meghatározott követelmények szerinti - megszervezése Iratkezelés felügyelete - az iratkezelési szabályzat végrehajtásának rendszeres ellenőrzése, - intézkedés az iratkezelés
Jogszabályi hivatkozás 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 5. §
Feladatellátó/jogosult
335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 5. §
Intézményvezető
335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 5. §
Intézményvezető
335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 5. §
Intézményvezető
335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 6. §
Intézményvezető
335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 7. §
Az intézményvezető, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető
Intézményvezető
során tapasztalt szabálytalanságok megszüntetéséről, - iratkezelési segédeszközök biztosítása (pl.: iktatókönyv,) Iratok és adatok védelmével kapcsolatos feladatok
335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 8. § (2) bek.
Az intézményvezető, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető
Iratmegsemmisítés
335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 64. § (4) bek.
Intézményvezető
15.3.Az iratkezelés felügyeletét ellátó vezető Az iratkezelési felügyeletét az intézményvezető látja el. Az intézményvezető tartós – 14 napot meghaladó – távolléte esetén az iratkezelés felügyeletének a 16.2. pontban meghatározott jogköreit az intézményvezető-helyettes gyakorolja. 15.4.Az Intézményhez érkezett küldemény felbontására jogosult személyek Az intézményhez érkezett küldeményeket - az iktatást végző személy, (vezető és a helyettes) - névre érkező küldemény esetében a címzett bonthatja fel. 15.5.Kiadmányozás Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként a kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. Az intézményben a következők szerint kerül szabályozásra a kiadmányozás rendje. Kiadmányozási joga az Intézményvezetőnek van, aki e jogát a következő területre és esetekre vonatkozóan adja át az intézmény további dolgozóinak: A kiadmányozás területe, esetei Intézményvezető teljes feladat-és hatáskörében eljárhat. Az intézményvezető tartós akadályoztatása, illetve egyéb távolléte esetében, ha a feladat ellátása nem tűr halasztást a vezető helyettes járhat el.
A kiadmányozással érintett személy Intézményvezető Intézményvezető-helyettes
II. rész A nevelési-oktatási intézményre vonatkozó szabályok 1. Működés rendje, ezen belül a gyermekek fogadásának (nyitva tartás) rendje, az alkalmazottak és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés a) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a gyermekek az alkalmazottak és a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendjét. 1.1 Általános szabályok Az óvodai nevelési év helyi rendjét az óvodai munkaterv határozza meg. Az óvodai nevelési év helyi rendjében meg kell határozni: - az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - a szünetek időtartamát, - az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját, - az előre tervezhető nevelőtestületi, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját. Az óvoda: - nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig, - a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. A tájékoztatás módját a házirend szabályozza. 1.2. A gyermekek felvétele Az óvodai felvétel Az óvodába felvétel, vagy átvétel útján lehet bejutni. A felvételt minden évben beiratkozás előz meg, amelynek időpontját egy hónappal előtte nyilvánosságra kell hozni. A felvétel szabályai ¨
A gyermek 3. életévének betöltése (szabad kapacitás esetén 2,5 év)
¨
Ha a gyermek betöltötte 5. évét kötelező felvenni
¨
A Gyvt. előírásai alapján (hátrányos helyzetűek) kötelező felvétele
¨
Túljelentkezés esetén, a helyi körzet területéről érkező gyermekek élveznek elsőbbséget
14
¨
A csoportbeosztásról a vezető óvónő dönt, figyelembe véve a szülők igényeit, az óvónők véleményét. (Megközelítőleg egyforma csoportlétszámokat kell kialakítani, ügyelve a lányok - fiúk megközelítőleg azonos számára.)
1.3.Az iskolai élet megkezdésére vonatkozó szabályok Nkt.45. § -a szerint (1) Magyarországon –az e törvényben meghatározottak szerint – minden gyermek köteles az intézményes nevelés - oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a Nevelési Tanácsadó vagy Szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. (3) A tankötelezettség kezdetéről a) az óvoda vezetője, b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a Nevelési Tanácsadó c) az óvoda, vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a Nevelési Tanácsadó vagy Szakértői bizottság dönt. A tanköteles életkort elérő gyermekek esetében: o az óvoda igazolja, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, o ha szükséges, javasolja a gyermek óvodai nevelésben való további részvételét, o javasolja, hogy a gyermek –annak megállapítása céljából, hogy szükséges-e a gyermek sajátos iskolai nevelésben és oktatásban való részvétele, illetve elérte az iskolába lépéshez szüksége fejlettséget –szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálaton vegyen részt. 1.4 Az óvodás gyermek fejlődésének nyomon követése Az óvodába felvett gyermek fejlődését a „Fejlődésem lépése” dokumentumban rögzítjük. A fejlődés nyomon követése az alábbi területekre terjed ki: értelmi, beszéd, hallás, látás, mozgásfejlődés. Rögzítésre kerülnek: a gyermek fejlesztési feladatai: intézkedések, megállapítások, javaslatok. A fejlesztési javaslatokat, illetve a Fejlődési napló bejegyzéseit ismertetjük a szülővel, aki azt aláírásával igazolja. 1.5. A gyermekek fogadásának rendje (az intézmény nyitva tartása) Az intézmény szorgalmi időben – nevelési napokon reggel 6 órától a foglalkozások és egyéb szervezett programok befejezéséig, az óvoda nyitva tartásáig legkésőbb 5 óráig van nyitva. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására - előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője adhat engedélyt.
15
Nyitástól zárásig óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Az óvoda nyitvatartási ideje: hétfőtől péntekig 6 00 órától 17 00 óráig. Reggel a gyülekezés 6 00-7 00 óra között összevontan történik, 7 00 órától négy csoportra bontva folyik a nevelőoktató munka. Ebéd után a gyermekek hazavihetők, a délutáni összevonás 15 30-tól, vagy akkor lehetséges, ha a gyermekek létszáma csoportonként 6 főt nem haladja meg. Az óvodában 16 00-16 30 óráig egy óvónő foglalkozik a gyermekekkel. Az összevonás alatt a gyermekek a csoportban vagy az udvaron tartózkodhatnak, számukra játéktevékenységet kell biztosítani. Az óvónő köteles a gyermekekkel játszani, más (pl.: adminisztrációs) tevékenységet nem végezhet. A gyermeklétszám jelentős csökkenése esetén (nyári, téli, tavaszi szünet) a hagyományok szerinti összevonást kell alkalmazni. Összevonás esetén a csoportlétszám nem haladhatja meg a mindenkori átlagos csoportlétszámot. Ha az óvodából a csoport eltávozik, azt a vezetőnek be kell jelenteni. Távolabbi útra csak három felnőtt kíséretével mehet a csoport. Az óvónők a gyermeket csak a szülőnek, vagy a szülő által kijelölt személynek adhatja ki (szülői nyilatkozat alapján). A gyermek egyedül csak a szülő írásos kérelmére jöhet óvodába, és engedhető el az óvodából. Válás esetén a gyámhatóság utasítására tagadhatjuk meg a gyermek kiadását az elvált szülő részére. 1.6.Az óvoda nyitásának, zárásának szabályai Reggel az óvodát 2 dolgozó nyitja: Az óvodába csak két dolgozó léphet be. Betörésre utaló jelek esetén értesítik a rendőrséget, és az óvodavezetőt, vagy a helyettest. Gondoskodnak arról, hogy a gyanús területre senki ne menjen. Biztosítják, hogy a gyermekek nyugodt helyen, megfelelő felügyelettel legyenek elhelyezve. A dolgozó munkaideje alatt csak vezetői engedéllyel hagyhatja el az óvodát. Esti zárás A munkaidő végén a dajkák ellenőrzik az ablakok, ajtók zárását, meggyőződnek a villany és vízcsapok biztonságos elzárásáról.
2. Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje Az alkalmazottak az intézményben: - a munkaszerződésükben meghatározott munkarend szerint, illetve - az elrendelt túlmunka, valamint - az alkalmazottak számára is nyitva álló intézményi rendezvények időtartamára tartózkodhatnak benn az intézményben. 2.1.A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje
16
Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje a következő: Az intézményben való tartózkodásának rendje napi 8 óra
Vezetői beosztás megnevezése óvodavezető
8-16 Óvodavezető helyettes
Napi kötelező órájának megfelelő időtartam, a vezető távolléte esetén napi 8 óra
3.A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés b) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét. 3.1.A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése az intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja: - az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése, - a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. 3.2.A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények Belső ellenőrzés: - fogja át a pedagógiai munka egészét, - segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, - a foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását, - a szülői közösség észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse a megfelelő pedagógiai módszer megtalálását,
17
- biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, - hatékonyan működjön a megelőző szerepe.
3.3.A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak
A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: a) az óvodavezető, b) az óvodavezető helyettese, c) külső szakértő A pedagógiai munka belső, valamely témájú területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet.
3.4.A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - értekezlet, - foglalkozás látogatása, - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok, - az óvodás gyermekek iskolaérettségi teszt eredményeinek elemzése, - a gyermekeket átvevő iskoláktól érkező visszajelzések vizsgálata.
4.A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési intézménnyel Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés c) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési intézménnyel. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: - külön engedély és felügyelet nélkül, illetve - külön engedély és felügyelet mellett. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely:
18
- a gyermek érkezéskor: a gyermek átöltöztetésére és óvónőnek felügyeletre átadására, valamint a kísérő távozására, - a gyermek távozásakor: a gyermek óvónőtől való átvételére, átöltöztetésére, valamint a távozásra szükséges. Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: - a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve - a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor, - az intézményben működő szervezetek (szülői szervezet, stb.) tagjainak a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: - a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint, - minden más személy. A külön engedélyt az óvoda valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni.
5.Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés f) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 131.) Kormányrendelet 13. § (5) bekezdés figyelembevételével a szervezeti és működési szabályzatában szabályozni köteles az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjére, valamint az ehhez kapcsolódó felelőségi szabályokra vonatkozó rendelkezéseket. Az óvodavezető az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: - vezetői, - vezető-helyettesi feladatokat ellássák.
Ha egyértelművé válik, hogy
19
a) az óvoda vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia; b) az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető-helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat a vezetői megbízás alapján megjelölt személynek kell ellátnia. A vezető, illetve a vezető-helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető és a vezető-helyettes helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha fenntartó másként intézkedik. Tartós távollétnek minősül a 2 hetet meghaladó távollét. - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben, nem dönthet. -az óvodavezető és helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által adott egyedi megbízás alapján történik. Ilyen megbízás hiányában az óvodavezetőt a közalkalmazotti képviselő, távolléte esetén a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező határozatlan időre alkalmazott óvodapedagógus helyettesíti. -. Nyitástól reggel 7 óráig, illetve a zárás előtt egy órával terjedő időben a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok. Intézkedésre a magasabb fizetési fokozatban tartozó óvodapedagógus jogosult. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával öszszefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.
5.1.A helyettesítéshez kapcsolódó felelősségi szabályok A helyettesek a helyettesített személlyel megegyező felelősséggel tartoznak a helyettesítés keretében végzett feladatukért, tevékenységükért. A konkrét felelősségi szabályokat, illetve az esetleges eltéréseket a munkaköri leírásoknak, vagy a helyettesítésre vonatkozó belső utasításnak kell tartalmaznia.
6.A vezetők valamint az óvodai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés g) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a vezetők és az óvodai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendjét.
20
Az intézményben az alábbi szervezet működik: Óvodai szülői szervezet, közösség. 6.1. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje
Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet hozhatnak létre. Az együttműködés és kapcsolattartás során kötelezettség terheli - az intézményvezetőt, valamint - a szülői szervezet vezetőjét. Az intézményvezető felelőssége, feladata Az intézményvezető felel a szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért. Az intézményvezető feladata, hogy: - amennyiben a szülői szervezet kezdeményezi, összehívja a nevelőtestületet, - tájékoztassa a szülői szervezetet arról, hogy mikor lesz nevelő-testületi értekezlet, és a szülői szervezet véleményezési, javaslattevő jogával érintett ügyek tárgyalása esetén meghívja a szülői szervezet képviselőjét, hogy tanácskozási joggal vegyen részt az értekezleten, - a szülői szervezet számára jogszabályban, illetve más belső intézményi dokumentumban meghatározott jogköreinek gyakorlásához szükséges, az intézményvezető számára rendelkezésre álló, vagy általa elkészítendő dokumentum rendelkezésre bocsátása, illetve tájékoztatás megadása, - a szülői szervezet működésének segítése (jogi segítségnyújtás, szervezési feladatok), - a szülői szervezet működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása (helyiség, eszközök). Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy a szülői szervezet számára biztosítsa azokat a dokumentumokat, információkat, hogy a szülői szervezet élhessen: a) a vélemény nyilvánítási jogával, b) a javaslattételi jogával. c) az egyéb jogával. A szülői szervezet vezetőjének feladata A szülői szervezet vezetőjének feladata, hogy: - a hatáskörébe utalt jogköreit – amennyiben van előírt határidő - a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja, - megadja a hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek.
21
A kapcsolattartás formái A szülői szervezet és az intézményvezető közötti kapcsolattartási formái jellemzően a következők: - szóbeli személyes megbeszélés, jogi tanácsadás, szervezési tevékenység a szülői szervezet vezetőjével, - közreműködés az előterjesztések, illetve jogkör gyakorláshoz szükséges tájékoztatók elkészítése - munkatervek egymás részére történő megküldése, - értekezletek, ülések, - szülői szervezet képviselőjének meghívása a nevelőtestületi értekezletre, - a nevelőtestület képviselőjének meghívása a szülői szervezet ülésére, - írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkörgyakorlásokhoz, - azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok), - a szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, - a szülői szervezet által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása. A szülői szervezet tisztségviselői A szülői szervezet aktuális tisztségviselőit, illetve elérhetőségüket a szülői szervezet működési szabályzata tartalmazza, melyet a szülői szervezet nyilvánosságra hoz. A Szülők Közösségének Jogai Az óvodai szülői közösség döntési jogot gyakorol: a saját működési rendjében, munkatervének megválasztásában, tisztségviselőinek megválasztásában Az óvodai szülői közösség egyetértési, véleményezési jogot gyakorol az alábbi területeken: az óvodai SZMSZ kialakításában, a házirend kialakításában, az éves munkaterv és beszámoló elkészítésekor, a vezetők és a szülői szervezetek közötti kapcsolattartás módjában, az ünnepélyek, megemlékezések rendjét szabályozó részeiben, a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában, az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában a gyermekvédelmi feladatok meghatározásában, a munkatervnek a szülőket is érintő részében a fakultatív foglalkozások meghatározásában
a kirándulások szervezésében
22
Az óvoda vezetője a szülők közösségét évente legalább 2 alkalommal tájékoztatja az óvodában folyó munkáról. Az SZMSZ vezető közvetlen az óvodavezetővel tart kapcsolatot, a tagok az óvodapedagógusokkal.
7.A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, gyermekjóléti szolgálattal, valamint az óvoda-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés i) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve - a pedagógiai szakszolgálatokkal, - a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, - a gyermekjóléti szolgálattal, valamint - a gyermekek egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: a) egyes kiemelt intézményekkel, - a fenntartóval, - más oktatási intézményekkel, b) a pedagógiai szakszolgálatokkal, c) a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, d) a gyermekjóléti szolgálattal; e) az egészségügyi szolgáltatóval; f) egyéb közösségekkel: - a település egyéb lakosaival. 7.1. Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás 1. A fenntartóval, működtetővel való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: - az intézmény szakmai működtetése, - az intézmény működéséhez szükséges eszközök, feltételek megteremtése, - az intézmény nevének megállapítására, - az intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, beleértve a gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseket, valamint - az intézményben folyó szakmai munka értékelésére, - a pedagógiai program, a házirend és az SZMSZ ellenőrzése. A fenntartóval, való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatásadás,
23
- írásbeli beszámoló adása, - dokumentum átadás jóváhagyás céljából, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, - speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. 7.2. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás
Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakítanak ki. A kapcsolatok lehetnek: - szakmai, - kulturális, - sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: - egymás kölcsönös tájékoztatása az oktatás színvonaláról, valamint az elvárásokról, - rendezvények, - versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. 7.3. A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény a nevelési feladatainak ellátása érdekében kapcsolatot tart a pedagógiai szakszolgálattal. A pedagógiai szakszolgálat és az intézmény a következő területen működik együtt: - a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, - a fejlesztő nevelés, - szakértői bizottsági tevékenység, - a nevelési tanácsadás, - a logopédiai ellátás, - a konduktív pedagógiai ellátás, - a gyógytestnevelés, - a kiemelten tehetséges gyermekek gondozása. A kapcsolattartás formáit, lehetséges módjait a szakszolgálat működését meghatározó jogszabályok tartalmazzák. 7.4. A gyermekjóléti szolgálattal Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek súlyos veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében: - a gyermekjóléti szolgálattal, illetve - a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más:- személyekkel,
24
Az intézmény segítséget kér, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a gyermekjóléti szolgálat közreműködésének kérése a gyermek igazolatlan mulasztása miatt, - esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, - a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, - előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. 7.5. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a gyermekek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét az óvodás gyermekek egészségügyi feladatait ellátó egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltatatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek. . 7.6. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek felsorolását a következő melléklet tartalmazza.
25
Melléklet
Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek Az intézményi kapcsolat típusa 1. Fenntartó:
Az érintett szervezet neve és címe, valamint a kapcsolattartás módja 1.1.Nagyvenyim Község Önkormányzata 1.2. - szóbeli tájékoztatásadás, - írásbeli beszámoló adása, - dokumentum átadás jóváhagyás céljából, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, - speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan.
2. Más oktatási intézmény:
2.1. Kossuth Lajos Általános Iskola - Kulturális és sport rendezvényeken való részvétel - Kölcsönös intézménylátogatás gyerekekkel
3. Gyermekjóléti szolgálat
Nagyvenyim Község Gyermekjóléti szolgálata - esetmegbeszélések -közös családlátogatások
5. Egészségügyi szolgáltató
Védőnői szolgálat Az óvoda gyermekorvosa - rendszeres tisztasági szűrések - váratlan betegségek és balesetek kezelése Búgó-Csiga Családi Napközi - intézménylátogatásra hívjuk a kicsiket - bábelőadást mutatunk be nekik
6. Egyéb:
26
8.Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés j) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat. 8.1. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét az ünnepély, megemlékezés nevének és az irányadó, hozzávetőleges időpontjának megjelölésével a melléklet tartalmazza. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. 8.2. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének: - megőrzése, illetve - növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei: - ünnepségek, rendezvények, - egyéb kulturális versenyek, - egyéb sport versenyek, - egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.). Az intézmény hagyományai érintik: - az intézmény gyermekeket - a felnőtt dolgozókat, - a szülőket, - a szélesebb nyilvánosságot. Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó konkrét rendezvények nevét, a rendezvénynyel érintettek körét, valamint a rendezvény várható időpontját a melléklet tartalmazza.
27
A hagyományápolás érvényesülhet az intézmény: - jelkép használatával (embléma stb.), - gyermekek ünnepi viseletével, - az intézmény belső dekorációjával. Az ünnepek, megemlékezések valamint a hagyományápolás körébe tartozó rendezvények felsorolását a melléklet tartalmazza. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is.
Melléklet Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az ünnepély, megemlékezés (irányadó) időpontja
Az ünnepély, megemlékezés neve Október 23.
Október 22 December 6
Mikulás December 3. hete Karácsonyi ráhangolódás Február hónapban Farsang Március 15
Március 14. Naptári húsvéti időszak előtt
Húsvét Gyermeknap
Május utolsó hetében
Anyák napja
Április utolsó vagy május első hetében
A gyermekek születés és névnapjának megünneplése
28
Aktualitásnak megfelelően
Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó rendezvények A rendezvény (hozzávetőleges) időpontja
A rendezvény neve Szüreti mulatság
Szeptember utolsó hete
Állatok világnapja
Október 4
Víz világnapja
Március 22
Föld napja
Április 22.
Madarak és fák napja
Május 10.
9.Lobogózás ▪ A 2000. évi XXXVIII.tv. módosított l995. évi LXXVIII .tv., valamint a végrehajtása tárgyában 2000. VII. 20- án hatályba lépett 132/2000. (VII.14.) kormányrendelet értelmében „A nemzeti lobogót állandóan kitűzve kell tartani.” A kormányrendelet a középületek fel lobogózásának egyes kérdéseiről előírja a középületek számára a megfelelő méretű zászló kitűzését, illetve a fel lobogózás szabályait. ▪ A zászló állandó minőségének megtartásáról az óvoda-vezető gondoskodik
10.A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A 26/1997. (IX.3.) NM és a 19/2009. (VI.18.) EÜM rendeletek alapján: Az óvodában a rendszeres orvosi vizsgálat és a szűrővizsgálat megszűnik. Az óvodás korú gyermekek vizsgálata szükség szerint történik az alábbi esetekben: teljes fizikális vizsgálat, kórelőzmény és családi anamnézis ismételt felvétele, az anamnézis alapján veszélyeztetett gyerekek kiszűrése, szakorvosi ellátásra irányítása. A védőnő havonta ellenőrzést tart, feladata kizárólag tisztasági vizsgálat (óvoda-gyermek), ezen belül: környezethigiénia egészségnevelés gyermektisztasági vizsgálat (hajtetű) A dolgozók egészségügyi felügyeletét évente az üzemorvos látja el.
Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés l) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét.
29
A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles, ennek keretében gondoskodnia kell arról, hogy az óvodába járó gyermekek (legalább a nagycsoportosok) évenként legalább egyszer fogászati, vizsgálaton vegyenek részt. A gyermekek belgyógyászati vizsgálat megszervezése a szülő feladata. Az egészségügyi ellátás: - az óvoda orvos és - a védőnő együttes szolgáltatásából áll.
Az egészségügyi ellátás rendje a) óvoda orvosi szolgáltatatás b) védőnői szolgáltatás c) fogászati ellátás
11.Az intézményi védő, óvó előírások Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet: - 4. § (1) bekezdés m) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni kell az intézményi védő, óvó előírásokat. - a 168. § (1) bekezdés alapján az SZMSZ-ben kell rögzíteni a tanuló- és gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatokat. 11.1. Általános előírások A gyermekekkel, illetve a szülőkkel - az óvodai nevelési év, valamint - szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb.előtt ismertetni kell a következő védőóvó előírásokat. Védő-óvó előírás: - a gyermekek egészsége és testi épsége védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. 30
A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az óvoda, védő óvó előírásai, amelyeket a gyermekek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. - Az óvoda a nevelési év megkezdésekor a kiskorú gyermek szülőjét tájékoztatja az óvodában betartandó védő és óvó előírásokról, ennek keretében ismertetik a tűzvédelmi szabályzatot, beleértve a tűzriadó tervet, valamint a balesetvédelmi előírásokat. A gyermek szülője a tájékoztatás tudomásulvételét a tájékoztatás megtörténtéről szóló dokumentumon aláírással köteles elismerni. - Az óvoda gondoskodik a pedagógusok és más óvodai dolgozók tűz- és munkavédelmi szabályzatban meghatározott oktatásainak lebonyolításáról, adminisztrálásáról. - Az óvoda egyes helyiségeire vonatkozó speciális védő, óvó előírások az adott helyiségben kifüggesztésre kerülnek. - Testnevelés foglalkozásra nem vihető be semmilyen, a testneveléshez nem szükséges dolog, eszköz, valamint a balesetvédelmi, ill. a védő-óvó intézkedések szempontjából tiltott eszköz: pl.: nyaklánc, óra, gyűrű, mobiltelefon stb. 11.2. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy: - olyan környezetet teremtsen, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására, - az egyéb foglalkozások során a nevelési-oktatási intézmény sajátosságaira figyelemmel kialakuljon a gyermekekben a biztonságos intézményi környezet megteremtésének készsége, - átadásra kerüljenek a baleset-megelőzési ismeretek legalább az alábbi témakörökben: - közúti közlekedési balesetek, - mérgezés, - fulladás, - égés, - áramütés, - esés. A gyermekeket veszélyeztető tényező még: az elhízás éhezés ha nem kerül időben orvoshoz, kóros szövődmény alakulhat ki Az intézmény vezetőjének feladata, hogy - ellenőrizze azt, hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett legyen; - biztosítsa azt, hogy az óvodában keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése (az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével) ne legyen.
31
- gondoskodjon arról, hogy a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – az ajzatok, illetve a hálózat megfelelő védelmével; - biztosítsa azt, hogy a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe nem juthatnak-e be. - gondoskodjon arról, hogy az intézményben a gyermekek az egészségükre, testi épségükre veszélyes elektronikus és mechanikus eszközöket, szerszámokat ne használhassanak. A pedagógusok feladata, hogy: - haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésében az intézményvezetők felelősek; - a mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá; - javaslatot tegyenek az óvoda épületének és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére. Az óvoda nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy - a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, - a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb. Az intézményvezető felelős azért, hogy az intézmény területe, - beleértve a belső termeket, szobákat, valamint az udvart – felmérésre kerüljön a védő, óvó intézkedések szükségessége szempontjából. Az intézményvezető felelős, hogy az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékot vásároljon. A játékot használó óvoda pedagógus köteles a játékon feltüntetett, vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni és a játékszert az alapján alkalmazni. A pedagógus az intézménybe ezen szabályzatban meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével hozhat be a foglalkozásra, az ő általa készített, használt pedagógiai eszközöket. A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel. 11.3. A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok Az intézményvezető feladatai: - megszervezi azt, hogy az intézmény nyitvatartási idejében biztosítva legyen a gyermekek felügyelete, védelme, - a gyermekbaleseteket nyilvántartja; - nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, - a kivizsgálás során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat,
32
- a balesetekről jegyzőkönyvet vetet, illetve fesz fel ( papír alapon), - a jegyzőkönyvet továbbítani kell, Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - intézkedik arról, hogy a baleset az intézmény fenntartója felé azonnal jelentésre kerüljön, - gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. - lehetővé teszi az óvodai szülői szervezet részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásában; - intézkedik minden gyermekbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. A pedagógusok feladata: - az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése, - nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok esetében az intézményvezető utasítására: - közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, - e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, - jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, - súlyos balesetekkel kapcsolatban: - a balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről, - közreműködik a baleset kivizsgálásában, - közreműködés az óvodai szülői szervezet tájékoztatásában, és a gyermekbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában, - intézkedési javaslat kidolgozása minden gyermekbalesetet követően a megelőzésre; az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításainak végrehajtása. Nem pedagógus alkalmazott az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a gyermekbaleseteket követő feladatokban.
12.Védőruha juttatás szabályai A munkáltató a munkavállaló munkakörén kívül hordott ruházatának megóvása céljából védőruhát ad. A munka végzés körülményeinek azt kell alátámasztania, hogy a védőruha használata nélkül a munkavállaló ruházatának nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következik be. A gyermekek között töltött napi teendők indokolttá teszik, hogy a velük foglalkozókat védőruha illesse meg. A védőruha juttatás: - konyhai dolgozók: védőcipő, fehér köpeny és nadrág - dajka: pasztellszínű köpeny, védőcipő - óvodapedagógus : fehér köpeny, vagy tunika Kihordási idő egy év.
33
13.Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés n) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni a bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket. A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően a) haladéktalanul értesíti: - az érintett hatóságokat, - a fenntartót, - a szülőket; b) megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, védelmét, biztonságát szolgálják. Rendkívüli eseménynek számít különösen: - a tűz, - az árvíz, - a földrengés, - bombariadó, - egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény: - egész napos gázszünet, - az épület biztonságos használhatóságát veszélyeztető körülmény, - az ellátottak és a dolgozók közlekedését nehezítő helyzet (hó). - járvány, melynek során az ellátottak. jelentős része nem tud megjelenni. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. A rendkívüli esemény során az intézményvezetőnek gondoskodnia kell: - amennyiben a gyermekek intézményben történő elhelyezését meg kell szüntetni, a szülők mielőbbi értesítése, a gyermekek elvitelének megszervezése, - a következő napot, esetleg napokat érintő nevelési szünet elrendeléséről, s a szülők tájékoztatásáról, - olyan intézkedések meghozataláról, melyek biztosítják a gyermekek maximális védelmét. Az intézményvezető az egyes rendkívüli eseményekkel kapcsolatos teendőkre vonatkozóan előre intézkedési terveket készíthet, melyet a jelen szabályzat, következő melléklete.
34
Melléklet A rendkívüli események esetén teendő alapvető intézkedések Rendkívüli esemény megnevezése Tűz
Árvíz
Földrengés
Bombariadó
Egyéb veszélyes helyzet
Intézkedések A helyi tűzvédelmi szabályzat utasítása alapján: 1.1. Az épület kiürítése a tűzriadóterv szerint 1.2. A tűzoltóság értesítése 1.3. A tűzoltás megkezdése 1.4. Az egyes értékek mentése 1.5. A gyermekek elhelyezése, illetve hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.6. A fenntartó értesítése 1.1. A gyermekek biztonságba helyezése, hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Érték mentés 1.1. A gyermekek biztonságba helyezése, hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Érték mentés 1.1. Az épület kiürítése a tűzriadóterv szerint 1.2. Az illetékes hatóságok értesítése 1.3. A gyermekek elhelyezése, illetve hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.4. A fenntartó értesítése 1.1. A gyermekek biztonságba helyezése, hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Indokolt esetben tanítási szünet elrendelése
14.A költségvetési szervben történő dohányzás szabályozása [1999. évi XLII. törvény 2. § (1) bekezdés b) pont] mindezek alapján: Az intézmény egész területén tilos a dohányzás!
15.Vagyonnyilatkozat tétele Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli azt a közalkalmazottat, aki munkaköri feladatival összefüggésben: - javaslattételi, - döntési, vagy ellenőrzési jogosultsággal rendelkezik a költségvetési vagy átvett pénzeszközök felett,
35
Illetőleg önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás terén, vagy a felhasználással való elszámolás során, - felelősséggel tartozik az intézményi vagyon nyilvántartásáért.
16.Közalkalmazotti tanács Az óvodai közalkalmazottak közössége Az alkalmazotti közösséget az óvoda nevelőtestülete és az óvodában, közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az óvodán belüli érdekképviseleti lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szól törvény, a Közoktatási törvény, illetve az ehhez kapcsolórendeletek) valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzíti. A teljes alkalmazotti közösséget az óvodavezető hívja össze minden esetben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az óvoda egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az éves munkatervben rögzítettek alapján alkalmazotti értekezletet a nevelési év folyamán rendszeresen két alkalommal az óvodavezető hív össze. Az értekezleteken az óvodavezető tájékoztatja az óvoda dolgozóit az óvodai munkáról és ismerteti a soron következőfeladatokat. Az értekezletről jegyzőkönyv készül.
Közalkalmazotti Tanács véleményezése kiterjed: a gazdálkodásból befolyó bevételek felhasználására, a közalkalmazotti képzéssel összefüggő tervekre, a munkarend kialakítására, az éves szabadságolási tervre, a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetére, a munkáltató belső szabályzatának tervezetére, a korkedvezményes nyugdíjazásra, a megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzelésekre
17.Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési joggal ruházza fel Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés p) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni azokat az ügyeket, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) e szabályzat véleményezési joggal ruházza fel.
36
18. Intézményi dokumentumok nyilvánossága, a szülők tájékoztatása 18.1. A pedagógiai programról való tájékoztatás szabályai Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés o) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni. Az óvoda figyelembe véve a hivatkozott EMMI rendelet 82. § -át az alábbiak szerint szabályozza a tájékoztatás szabályait:
18.2.A pedagógiai program nyilvánossága A pedagógiai program nyilvános. Annak érdekében, hogy a szülők a pedagógiai programot szabadon megtekinthessék, az intézmény vezetője gondoskodik arról, hogy pedagógiai program: a) papír alapú példányai közül: - egy példánya a hirdetőtáblán kifüggesztésre kerüljön, - egy példánya a nevelők részére átadásra kerüljön, akik a szülők részére a szülői értekezletek alkalmával biztosítja a pedagógiai programba való betekintést, b) elektronikus úton is elérhető legyen az intézmény honlapján. A pedagógia program helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatali módjai: - hirdetőtáblán történő elhelyezés, - intézményi honlapon történő publikáció. A nyilvánosságra hozatalért a pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatás megadására kijelölt dolgozó felelős. 18.3. A pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatás Az óvodavezető a csoportvezető pedagógusukat kötelezi arra, hogy a szülők részére tájékoztatást adjanak a pedagógiai programról. A tájékoztatás kérhető szóban és írásban. A tájékoztatást: - lehetőség szerint azonnal meg kell adni akkor, ha a kérdés jellege megengedi, - legkésőbb a feltett kérdéstől számított 14 napon belül meg kell adni akkor, ha a kérdés összetett. (Minél előbb tájékoztatást kell adni akkor, ha a kérdés valamely jogvesztő határidővel kapcsolatban érkezik, s a késedelmes tájékoztatás a szülő jogát, jogos érdekét sértené.) A tájékoztatást írásba kell adni akkor, ha az érintett ragaszkodik az írásbeliséghez. A tájékoztatásra jelen szabályzaton kívül alkalmazni kell a közérdekű adatok szabályzatát.
37
19.A házirenddel összefüggő tájékoztatás szabályai Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 82 § (6) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozza a házirenddel kapcsolatos tájékoztatás rendjét. 19.1. A házirend nyilvánossága A házirend nyilvános. A házirend: a) papír alapú példányai közül: - egy példányát az óvodába történő beiratkozáskor át kell adni a szülőnek, - egy példánya a központi hirdetőtáblán ki kell függeszteni, b) elektronikus úton elérhető az intézmény honlapján. A házirend helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatali módjai: - hirdetőtáblán történő elhelyezés, - intézményi honlapon történő publikáció. A nyilvánosságra hozatalért a pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatás megadására kijelölt dolgozó felelős. 19.2. A házirenddel összefüggő tájékoztatás Az óvodapedagógusok a nevelési év elején ismertetik a házirendet: - szülői értekezleten a szülőkkel. A házirend érdemi változásáról a változást követő 30 napon belül a szülőt tájékoztatni kell azzal, hogy meghatározásra kerül az, hogy a házirend hatályos változata milyen módon érhető el (hol, hogyan került nyilvánosságra hozásra).
20.A dolgozók szabadságának kiadása (Mt. 130. § - 140. § és a Kjt. 56. § - 58. §) -A szabadságok ütemezésekor a dolgozót előzetesen meg kell hallgatni, kéréseit a lehetőségekhez mérten figyelembe kell venni. -A szabadság kettőnél több részletben csak a dolgozó kérésére adható ki. -138/1992. (X.8.). Korm. r. 11. § (2) A pedagógus szabadságát – a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével - elsősorban a nyári szünetben, óvodában a június 1-jétől augusztus 31-ig tartó időszakban kell kiadni. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni. - Az óvoda működési feltételeit a szabadságolások idején is biztosítani kell.
38
-A munkáltató kivételesen fontos érdekből a dolgozó már megkezdett szabadságát félbeszakíthatja. Az így felmerült utazási és egyéb költségtöbbletet a munkáltató köteles megtéríteni. [Mt. 134. § (6)]
21.A jelen SZMSZ nyilvánossága Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 82 § (6) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozza a jelen SZMSZ-el összefüggő nyilvánosságra hozatali szabályokat A jelen SZMSZ nyilvánossága Az SZMSZ nyilvános. Az SZMSZ: a) papír alapú példánya a központi hirdetőtáblán ki kell függeszteni, b) elektronikus úton elérhető az intézmény honlapján. Az SZMSZ helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatali módjai: - hirdetőtáblán történő elhelyezés, - intézményi honlapon történő publikáció. A nyilvánosságra hozatalért a pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatás megadására kijelölt dolgozó felelős.
22.Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés s) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje. 22.1. Az elektronikus dokumentum Az intézmény használhat elektronikus iratokat, dokumentumokat. Elektronikus dokumentumnak minősül: az elektronikus eszköz útján értelmezhető adat együttes. Az elektronikus dokumentumokon belül külön szabályok érvényesek: - az elektronikus okiratnak minősülő dokumentumokra, valamint - az egyéb elektronikus dokumentumokra. Az elektronikus okirat kezelési rendje 39
Elektronikus okiratnak minősül az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított irat. Az ilyen iratot: - elektronikus aláírással kell ellátni, és - elektronikusan kell tárolni. Az egyéb elektronikus dokumentumok kezelési rendje Egyéb dokumentumnak minősül minden elektronikus úton létrehozott dokumentum, amely nem az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszerben keletkezett. Az ilyen iratokat: - amennyiben az intézményvezető elrendeli, elektronikus aláírással kell ellátni, - elektronikusan kell tárolni.
22.2 Az elektronikus aláírás Az elektronikus aláírásra jogosult az aláíró. Az aláíró az, - aki intézmény nevében az aláírás létrehozó eszközt birtokolja, és - az intézmény nevében, mint az intézményt képviselő természetes személy jár el, - aki jogosult az elektronikus aláírás elhelyezésére. Elektronikus aláírásra csak megfelelő elektronikus aláírási terméket (szoftver, hardver, más elektronikus aláírás alkalmazáshoz kapcsolódó összetevőt) lehet használni. Az elektronikus aláíró köteles az elektronikus aláírást létrehozó eszközzel kapcsolatban minden adatvédelmi és biztonsági előírást megtartani. Az elektronikus aláírási joggal felruházott személyeket az informatikai szabályzat tartalmazza. Az intézményvezető az elektronikus dokumentumok jellegéhez kapcsolódóan dönt arról, hogy milyen szintű elektronikus aláírási rendszert kell működtetni (fokozott biztonságú elektronikus aláírás, minősített elektronikus aláírás). 22.3. Az elektronikus dokumentumok tárolása Az elektronikusan tárolt adatok, iratok utólagos olvashatóságát, használhatóságát a selejtezési idő lejártáig, vagy levéltárba adásáig biztosítani kell. Ennek megfelelően olyan tároló rendszert kell alkalmazni, amely biztosítja a megőrzéshez szükséges feltételeket. Az elektronikus dokumentumok számítógépen kívüli elektronikus tárolásához szükséges tárgyi, technikai feltételeket az intézményvezető biztosítja. Ennek érdekében az elektronikus dokumentum kezelője számára rendelkezésre bocsátja a szükséges:
40
- adathordozókat, - az adathordozók biztonságos elhelyezéséhez szükséges páncélszekrényt, illetve tűzbiztos lemezszekrényt. Adathordozók külső felületén, vagy az adathordozó külső borítóján egyértelműen meg kell jelölni az adathordozón tárolt adatokat. Az adatok tárolásakor be kell tartani az általános adatvédelmi szabályokat. 22.4. Az elektronikus dokumentumok selejtezése, megsemmisítése Az elektronikus rendszerből való selejtezés, megsemmisítés Amennyiben az elektronikus adathordozón levő iratok iktatott iratok, selejtezésükre az iratkezelési szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha az elektronikus dokumentumok nem iktatott iratok, a dokumentumot előállító rendszerben az érintett, megsemmisítendő iratot fizikailag nem szabad törölni, de a felhasználó számára a törölt dokumentum vonatkozásában csak a törlés ténye lehessen hozzáférhető. Az elektronikus adathordozón lévő adatok megsemmisítése Az elektronikus adathordozón lévő adatok megsemmisítése az adathordozótól függően történhet: - törléssel, - az adathordozó fizikai megsemmisítésével.
23.Az intézményben folytatható reklámtevékenységre vonatkozó előírások A tiltott és megengedett reklámtevékenység a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény122.§ (12) bekezdése értelmében a következő: ▪ Az intézményben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze ~ A reklámtevékenység engedélyeztetése ~ A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az óvoda-vezető engedélyével lehetséges ~ Az óvoda-vezető az engedély visszavonására bármikor jogosult ~ Az óvoda-vezető köteles- a pedagógusoktól- a szülőktől- a gyermekektől érkező az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni. ▪ Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái ~ Újságok terjesztése ~ Szórólapok ~ Plakátok ~ Szóbeli tájékoztatás Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az óvoda-vezető által kiadott engedély határozza meg.
41
24.Az intézményben alkalmazandó munkakörök munkaköri leírás mintái Az intézményben alkalmazandó munkakörök munkaköri leírás mintái - terjedelmi okokból a jelen SZMSZ-hez mellékletként kerülnek csatolásra. A munkaköri leírás minták - a nemzeti köznevelési törvény 62. § (1) bekezdés m) pontja alapján - tartalmazzák a dolgozók pedagógiai és adminisztratív feladatait is.
25.Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok melyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (4) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározhatja az intézmény biztonságos működését garantáló szabályokat, melyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók kötelesek betartani és elfogadni az intézmény következő szabályzatait: - a nemdohányzók védelmének helyi szabályai, - tűzvédelmi szabályzat, - munkavédelmi szabályzat, Az intézménnyel jogviszonyban nem állók kötelesek az intézményben az intézményhez méltó ruházatban, öltözetben, valamint állapotban tartozódni, illetve megjelenni. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók nem zavarhatják magatartásukkal, viselkedésükkel az intézményben folyó pedagógiai munkát, szabadidős foglalkozást, tanórán kívüli foglalkozást, valamint rendezvényét.
26.Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeit: o mivel nincs kollektív szerződés, ezért a közoktatásról szóló törvény 118. § (12) bekezdése alapján a SZMSZ-ben kell szabályozni. A szabályozást az SZMSZ következő melléklete tartalmazza.
42
Melléklet Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés megállapítható bármely közalkalmazott számára. A kereset kiegészítés járhat: - egy alkalomra, illetve - meghatározott időtartamra, melyet havonta kell kifizetni. Naptári évenként az összeg nem haladhatja meg a közoktatásról szóló törvény által megállapított és az intézmény rendelkezésére bocsátott összeget. A kereset-kiegészítés feltételei A kereset-kiegészítésben való részesítés feltételei az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra: A közoktatási intézmény vezetője A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 118. § (12) bekezdése alapján - a jelen SZMSZ-ben meghatározott feltételek mellett - keresetkiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve - a helyettesítést kivéve - az átmeneti többlet feladatok ellátását, így különösen: - a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, - a nevelés célját szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható bármely közalkalmazott számára. A kereset-kiegészítés járhat: - egy alkalomra, illetve - meghatározott időtartamra, melyet havonta kell kifizetni. (A havi rendszerességgel fizetett kereset kiegészítés egy nevelési évnél, tanítási évnél hoszszabb időre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható.) A kereset-kiegészítés megállapításánál figyelembe kell venni a vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének eredményeit.
27. A pedagógusok számára biztosított informatikai eszközök A nemzeti köznevelésről szóló törvény 63. § (1) bekezdése alapján meg kell határozni a pedagógusok részére biztosított informatikai eszközöket. A pedagógusok részére a következő informatikai eszközök kerülnek biztosításra: - számítógép o több pedagógus által közös használattal,
43
Záró rendelkezések Az SZMSZ-t az óvoda nevelőtestülete fogadja el. A hatálybalépés napja a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának napja. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az intézmény 2012. szeptember 10.-ei módosított szervezeti és működési szabályzata. A hatályba lépett SZMSZ-t meg kell ismertetni az óvoda azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával. Az SZMSZ-ben foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell. A nyilvánossá tétel: az óvoda nevelői irodája, ahol mindenki számára hozzáférhető elolvasásra. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára nézve kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. Az intézmény pedagógiai programjáról, a csoportvezető óvónőktől lehet tájékoztatást kérni előre megbeszélt időpont alapján. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását kezdeményezheti: - Fenntartó - nevelőtestület - Óvodavezető - A szülői közösség, valamint előírhatja - Jogszabályi kötelezettség. Nagyvenyim 2013. március 26.
Készítette: Benedekné Sajti Julianna Óvodavezető
44
45
