20
Malompataki-völgy
ny˝u turistaösvényeket még könnyebbé tenni. Annyira könny˝unek, hogy még egy kivételesen felkészületlen és fél˝ os turista is képes legyen bejárni. Valóban nélkülözhetetlen a néhány száz m-es lánc a Tengerszemcsúcsra (Rysy, Rysy, Meeraugspitze) vezet˝ o ösvényen avagy a létrák a Sas úton (Orlia cesta, Orla Per´c, Adlerweg)? Szükséges-e, hogy a szép jégár által képezett kilátást a Fátyol-vízesés alól vassal biztosítsunk? Vajon az ösvényeket mozgássérülteknek is járhatóvá tegyük? Az az érv, ˝ szi eljegesedésnél a táblák veszélyesek lehetnek, könnyen hogy az o elutasítható: mindenki a képességei szerint túrázzon – nem kell mindenkinek feljutni az Everestre. A küszöb fölött elhaladunk a Fels˝ o-Fátyol-tó és a HátsóMalompataki-rét mellett, majd a következ˝ o, a Sátán tömbjébe belenöv˝ o, a völgy jobb oldalát elhatároló, küszöb bal oldalán és megérkezünk egy kis laposra, amelyen néhány kis tó található: az ösvényt˝ ol balra az Alsó-Ökör-tavacska, jobbra pedig a Fels˝ o-Ökör-tavacska és a AlsóZerge-tó. A tavak fölött az ösvény alig emelkedve, nagy k˝ otömbök és lesimított táblák között feljut a Csorbai-csúcs d. sziklabegyének legalsóbb részére (a Csorbai-tótól 2 ó.) Innen: vagy (A; 0-; 30 p.): Rézsút jobbra fel a Malompataki-katlanba, ahol megpillanthatjuk a nem mindig létez˝ o Fels˝ o-Zerge-tavat (több tó is lehet). A tavakat elzáró morénagátról vízszintes harántolás balra a Csorbai-csúcs d. bordájának széles homlokfala el˝ ott a Csorbaikatlanba, amelyet a Szentiványi-tó dk. partja fölött érünk el. vagy (B; 0-; 30 p.): A jelzett ösvényen rézsút balra fel a Csorbaikatlanban lév˝ o Szentiványi-tó dk. partja fölé. Az ösvényt további, a Lorenz-hágóba (Bystré sedlo, Bystra Ławka, Lorenz-Joch) vezet˝ o, részét a Szoliszkó-gerincet leíró kötetben ismertetjük.
Nefcer-völgy Nefcerka Niewcyrka Neftzer-Tal A Kapor-völgy k. oldalága. É-on a Triumetal-gerinc választja el a Hincó-völgyt˝ ol. K-en, a Triumetalt a Furkota-csúccsal összeköt˝ o gerinc mögött van a Malompataki-völgy. DK-en, a Furkota-csúcs–Osztra
Nefcer-völgy
21
(Ostrá, Ostra, Scharfes Eck) gerincszakasz mögött van a Furkota-völgy. D-re, az Osztrától a Kriván-vállig (Rameno Kriváˇna, Rami˛e Krywania, Ochsenhorn/Krummhorn Schulter) terjed˝ o gerinc mögött van a Vázsecivölgy (Važecká dolina, Dolina Waz˙ ecka, Waagtal), a Száraz-Vázsecivölgy (Suchá dolina važecká, Dolina Sucha Waz˙ ecka, Dürres Tal) nev˝u oldalvölgyével. Végül a Kriván-váll hosszú ény. gerince mögött van a Kriváni-katlanvölgy (Krivánska kotlina, Koryto Krywa´nskie, Kesseltal). A Nefcer-völgy a Kapor-völgybe egy meredek, erd˝ os, mintegy 200 m magas küszöbbel esik le. A küszöb fölött, a völgy f˝ otengelye mentén, a felt˝un˝ o jégári tevékenység nyomát visel˝ o hat völgyterasz található. Az alulról harmadik völgyterasz – ez a Fels˝ o-Garai-lapály (Vyšná Garajova roveˇn, Wyz˙ nia Garajowa Rówie´n, Obere Garai-Ebene), kb. 1700 m – ebb˝ ol DK-re egy különleges alakzat ágazik el: ez nem egy oldalág, de nem is egy hatalmas k˝ ogörgeteg. Ez az alakzat felér egészen a Spara-hágó (Špára, Przeł˛ecz Szpara, Lochscharte) tövéig. Bal oldalról a Krátka (Krátka, Krótka, Waagtalspitze), más nevén Vág-völgyi-csúcs é., lejjebb az ény., sziklabegye határolja. Az egyes völgyteraszokat a D6-os útvonalnál írjuk le. Az é. völgyszomszédjával ellentétben a Nefcer-völgyben több tó is található. Az eddig ismerteken és gondosan felmért tavakon kívül itt található az eddig sehol sem ismertetett Terianszko-szemek (Terianské oká, Teria´nske Oka, Felsgartenaugen). A völgy összes tavainak jegyzéke (alulról): Alsó-Terianszko-tó (Nižné Terianske pleso, Niz˙ ni Teria´nski Staw, Unterer Felsgartensee): 1941 m; 5,47 ha; 47,2 m; 360x235 m. E tó ny. partján több éven keresztül (2004-ig) m˝uködött egy automatikus meteorológiai állomás rádióadóval. Még egy kis csónak is gondosan a parthoz volt kötve; a tó él˝ ovilágának kutatásához használták. Fels˝ o-Terianszko-tó (Vyšné Terianske pleso, Wyz˙ ni Teria´nski Staw, Oberer Felsgartensee): 2109 m; 0,549 ha; 4,2 m; 190x55 m. Néhány helyen a tömör, függ˝ oleges falak beleérnek a tó vizébe. Kis-Terianszko-tó (Malé Terianske pleso, Mały Teria´nski Staw, Kleiner Felsgartensee): kb. 2100 m; a Fels˝ o-Terianszko-tótól DNy-ra fekszik. Terianszko-szemek: hat apró tó csoportja a Terianszko-lapályon (Terianska roveˇn, Teria´nska Rówie´n, Felsgartenebene). A legnagyobb tavacska adatai: kb. 2205 m; 1 m; 30x10 m. A tavacskák közül
22
Nefcer-völgy
legmagasabban a Terianszko-kád (Terianska vaˇna, Teria´nska Wanna, Felsgartenwanne) fekszik: kb. 2210 m; 0,5 m; 10x1 m. Már látom a felkent nyelv˝ orök felháborodását: a kád nem népi eredet˝u földrajzi köznév! Elnézést kérek: még a legnagyobb nyelv˝ or is, ha egyszer eljutna e helyre, ezt a tavacskát egy kádhoz hasonlítaná ... Megjegyzem még, hogy a közelmúltig a kád nem volt a köznép között kiváltképp népszer˝u dolog. A tavacska tömör, kipolírozott k˝ otömbök között fekszik. Egy állandó vízgy˝ujt˝ onek t˝unik (megfigyelések 2000.09.09-én, 2003.07.1-én, 2006.10.12-én, 2007.08.09-én). Ez a legmagasabban fekv˝ o tátrai tó. Csak a index*Fels˝ o-Batizfalvi-lapályon (Vyšná batizovská roveˇn, Wyz˙ nia Batyz˙ owiecka Rówie´n, Obere Botzdorfer Ebene) fekv˝ o Batizfalvi-szemek (Batizovské oká, Batyz˙ owieckie Oka, Botzdorfer Augen) lehet vetélytársa. A nagyjából hasonló magasságban fekv˝ o Téry-tavacska (Baranie pliesko, Barani Stawek, Téry-Seelein) teljes bizonysággal csak id˝ oszakos. Az Alsó-Terianszko-tóból folyik ki a Nefcer-patak (Nefcerský potok, Niewcyrski Potok, Neftzer-Bach). Már néhány száz m után lezuhan a völgyterasz küszöbén (a vízesés fels˝ o széle kb. 1855 m-en van). Ez a mintegy 30 m magas Fels˝ o-Nefcer-vízesés (Vyšný nefcerský vodopád, Wyz˙ na Niewcyrska Siklawa, Oberer Neftzer-Wasserfall). A vízesés fels˝ o része egy függ˝ oleges, 10 m-es ugrás egy sziklahíd vagy sziklaalagút alatt. Ez a „híd” nem lesodort k˝ otömbökb˝ ol épült, hanem a tömör küszöb elvált részéb˝ ol. A vízesés alatt, mintegy 100 m-en át, a patak számos lépcs˝ os kis vízesést alkot, végül mint egy halk csermely szeli át a Fels˝ o-Garai-lapályt. A Fels˝ o- és az Alsó-Garai-lapály (Nižná Garajova roveˇn, Niz˙ nia Garajowa Rówie´n, Untere Garai-Ebene) között a völgyküszöb nem nagyon meredek, ezért a patak, bár számos lépcs˝ os kis vízeséseket alkot, inkább zajos, mint vízeséssel fenyegetne. A következ˝ o völgyküszöb, a nagyon meredek Medve-lapály (Medvedia rove´n, Nied´zwiedzia Rówie´n, Bärenebene). A Nefcer-patak itt a Középs˝ o-Nefcer-vízesést (Kmet’ov vodopád, Po´srednia Niewcyrska Siklawa, Mittlerer Neftzer-Wasserfall) képezi, amely egy sziklasávval elválasztva két részb˝ ol áll; magassága mintegy 45 m. Fels˝ o, az ösvényhez közeli részének d˝ olése 40 foknál nem több, a helyrajzi bal oldaláról áthajló falak, a helyrajzi jobb oldaláról pedig kisimított táblák határolják. A vízesés fels˝ o széle, és ezzel a magassága is, nagyon egyezményes: itt nincs a Fels˝ o-Nefcer-vízesésnél meglév˝ o éles átmenet
Nefcer-völgy
23
a vízszintesb˝ ol a függ˝ olegesbe, hanem egyre növekv˝ o d˝ olésszögr˝ ol beszélhetünk. A Medve-lapályon a patak csendesen folyik, susog a mély erd˝ oben. Ezután a terep meredekebb lesz és következik az utolsó völgyküszöb, már a Medve-lapály és a Kapor-völgy alja között. A patak egy mélyen bevágott erd˝ os mederben folyik, a medernek falai nagyon meredekek, helyenként valódi, mintegy 40 m magas, sziklafalak. Egy sor kis lépcs˝ os vízesés, kimosott mederlyukak, stb. Kid˝ olt fák, alámosott part ... Valódi vadon! Ha nem lucfeny˝ ok, cirbolyák, törpefeny˝ ok szegélyeznék, akár Borneóra vagy Venezuelára is gondolhatnánk ... Legalul a patak függ˝ oleges falak között zuhan le és itt alkotja az Alsó-Nefcervízesést (Nižný nefcerský vodopád, Niz˙ na Niewcyrska Siklawa, Unterer Neftzer-Wasserfal). És ismét ösvények, padok, es˝ obeállók, kerékpárok és (protekciós) autók között találjuk magunkat. A Nefcer-vízesések közül ez a legmagasabb és leghatalmasabb. Mintegy 60 m magas: fels˝ o széle és alsó vége, amely a jelzett turistaösvény fölött található, centiméter pontosságra megmérhet˝ o. Egy jelzett ösvény ágazik ide, az elágazásnál ül˝ opadok és épített ivókút. A tátrai elnevezések „népies hangzásának” elve gyakran megmosolyogtatott. Azért elismerem, hogy jobb, mint a (szerencsénkre kimúlt) szimpátiáink elve. Tornyot, csúcsot kapott Olga, Wanda, Márta ... A hölgyek után bejött a tollforgatók megörökítése, még olyanoké is, akiknek ez égadta világon semmi közük sem volt a Tátrához. A lengyelek emlékül elneveztek valamit Mickiewiczr˝ ol és Kraszewskiról. A szlovákok sem akartak alávalóbbak lenni: Vajanský, Hviezdoslav, Kmet’. Lehet, hogy most a politikusok, papok vagy pl. a sportolók következnek? Valójában a szlovák névanyagban a Középs˝ o-Nefcer-vízesést nevezik Kmet’ov vodopád-nak (Kmet’-vízesésnek). Az elnevezés megtörtént, de megfeledkeztek a vízesés pontos elhelyezésér˝ ol! Paryski (1956), Puškáš (1988) és Bohuš (1996) és a rendszeresen megjelen˝ o „Vysoké Tátry” turistatérkép az imént ismertetett változatot kínálják. A Szlovák Tátrai Nemzeti Park (TANAP) nézete – legalább is a nemzeti park azon munkatársának nézete szerint, aki a jelz˝ otáblákat kiszögezi – a Kmet’-vízesés az Alsó-Nefcer-vízesés szinonimája (3 percre a Kaporvölgyben vezet˝ o ösvényt˝ ol). A tévedések id˝ onként rendkívül hosszú ˝ ket. Pl. a „Tatry” cím˝u szlovákiai élet˝uek és gyakran klónozzák is o lapban (2006 július) minden hibásan jelent meg. A cikket író hölgy csak a térképen utazott, bizonyította, hogy az életében nem volt a
24
Nefcer-völgy
Nefcer-völgyben, de a legújabb tátrai irodalom és a mérések sem érnek sokat. A nefcer-völgyi vízesések kiváltképp pechesek. Még maga Paryski sem úszta meg hiba nélkül: a Nagy Tátrai Enciklopédiában a Középs˝ o-Nefcer-vízesés magasságát 20 méteresnek adja meg, és egyben azt írja, hogy ez a legnagyobb! Sorrendben a legújabb, a legszebb „Tatry i Podtatrze – Atlas Satelitarny” (Tátra és Tátraalja – m˝uholdas atlasz) a feliratózók teljesen tévesen helyezték el a Fels˝ o-Nefcer-vízesést. Azonkívül, hogy az a völgyküszöb, amelyr˝ ol a vízesés lezuhan nagyon jól látható (talán még a világ˝urb˝ ol is). Valószín˝uleg eltúlozták a TANAP el˝ oírásainak betartását és Nefcer-völgyet a csak m˝uholdas felvételekr˝ ol ismerik. Ezzel az er˝ ovel egy fehér lángnyelvet is rajzolhattak volna a felvételre! A völgy nevét valószín˝uleg a 18. században élt Liptó vármegyei királyi birtokkezel˝ o után kapta. Más változatok is léteznek. A szépség a hegyekben (de nem csak ott) viszonylagos és a skáláját választásokkal kialakítani nem lenne értelmes dolog. Az viszont tény, hogy a tátrai lakosok gyakran helyezték a Nefcer-völgyet a szépség-skála élére. De gustibus ... De mi hiányzik a Rejtett- (ˇTažká dolina, Dolina Ci˛ez˙ ka, Verborgenes Tal), a Kacsa- (Kaˇcacia dolina, Dolina Kacza, Entental) vagy a Batizfalvi-völgynek (Batizovská dolina, Dolina Batyz˙ owiecka, Botzdorfer Tal)? A mérhetetlen szépség fogalmával ellentétben az él˝ o természet állapotát meg lehet ítélni objektív kritériumok szerint. A Nefcer-völgy erdeje, törpefenyvese állapotáról csak szuperlatívuszokban beszélhetünk. De a völgy szépségét csak kevesen élvezhetik: a kiváltságosak és a szabálysért˝ ok. A völgy sok éve szigorúan védett terület, tiltott belépéssel. Talán ezért ennyire csodás? A kör négyszögesítése. Nehezebb és hosszan tartó megfigyelések szükségesek az állatvilág helyzetének felmérésére. Saját megfigyelésem alapján állítom, hogy az összes nagy állat nem szereti a Nefcer-völgyet (és más szigorúan védett területet). Sohasem találkoztam itt medvével, de még nyomával sem; sohasem láttam itt zergéket; egyszer hallottam a mormota füttyét stb. Ha összehasonlítom a Gasienica-széccsel ˛ (Gasienicova ˛ hol’a, Hala Gasienicowa, ˛ Seealm), a Halastóval, a Vörösˇ hegyekkel, (Cervené vrchy, Czerwone Wierchy, Rote Berge) a Felkaivölggyel (Velická dolina, Dolina Wielicka, Felker Tal) avagy a Popráditó környékével – valóban nyomorúság. Az állatokat kipusztították a nagy vadászatokkal? Esetleg az állatok megszerették az embereket és
Nefcer-völgy
25
ráléptek az emberré válás útjára? A kalauzban célpontként a legmagasabban fekv˝ o völgyteraszt, a Terianszko-lapályt adjuk meg. A Kapor-völgyben vezet˝ o ösvényr˝ ol a Terianszko- D7 lapályra; 0-; 2 ó.; 1000 m szintkülönbség; 7., 31., 37. és 38. ábra A Kapor-völgyben vezet˝ o ösvényt (8. kötet D1-es útvonal) 4 p. után a „Kmet’ov vodopád” útjelz˝ o tábla után (kb. 1200 m) 4 perccel hagyjuk el. A nehezen megtalálható ösvény az út jobb oldalán lév˝ o erd˝ oben halad (innen 100 m-re a Kapor-patakban, az úttól nem messze szép lépcs˝ os vízesések). A szlovákok – a józan észre jobban hallgatva, a lengyelekkel ellentétben – nem helyeznek el a tiltott ösvények kezdetén fenyeget˝ o táblákat, amelyek valójában útjelz˝ o táblaként m˝uködnek. Ezért a Nefcer-völgybe, ´ a Poduplaszki-Mormota-völgybe (Svišt’ová dolina, Dolina Swistowa, ˇ Murmeltiertal avagy a Fekete-Jávor-völgybe (Cierna dolina javorová, Dolina Czarna Jaworowa, Schwarzer Uhrngarten) a valóságban elég nehéz megtalálni az utat. A kis ösvényen a fiatalosban néhány percig rézsút balra, majd egy kanyar jobbra, a nagyon meredek völgyküszöb tövébe. Néhány hosszú, enyhén emelked˝ o szerpentinben fel a küszöbre és az alacsony oldalmorénán tízegynéhány m-t le a Medve-lapályra, azaz a völgy legalsó völgyteraszára, a Nefcer-patak közelében. A csodálatos öreg fák között helyenként látjuk a Kriván-tornyok letöréseit. Amennyiben hihetünk az irodalmi feljegyzéseknek, ezen a völgyteraszon volt hajdan a Nefcer-rét (Nefcerská polianka, Niewcyrska Polanka, NeftzerAlm), kb. 1400 m. A réten állt egy vadászkunyhó és egy fészer, a közelben kezd˝ odött a Medve-csapás (Medvedia stopa, Nied´zwiedzia Per´c, Bärenspur). A természet megújhodó er˝ oinek diadalaként a rétnek és kunyhóknak nyoma sincs! Kívánatos lenne ezt a „modellérték˝u gazdálkodást a természettel” máshol is bevezetni ... Csak az említett Medve-csapás maradt meg, de megtalálni nem egyszer˝u feladat. ˝ rtorony o ˝ rzi: a Garai-˝ Az utat a Nefcer-völgy mélyébe két o ortorony és a Kis-Kriván-˝ ortorony (Malá krivánska strážnica, Mała Krywa´nska Straz˙ nica, Kleine Ochsenhorn/Krummhorn Warte). Bal oldalról, ÉK-r˝ ol, a Medve-lapályról emelkedik a Garai-˝ ortorony erd˝ os-törpefenyveses
26
Nefcer-völgy
hegyoldala. A hegyoldalt egy vályú szeli át, ebben vezet a 159es útvonal befejez˝ o része („Tour de Garai-˝ ortorony”). Ezt a legalacsonyabb, buja és pazar növényzettel ben˝ ott völgyteraszt zárja le a következ˝ o küszöb. E küszöb bal oldali részén a törpefenyvesek között meredek falak láthatók, ezek jobb oldali részét a mélyen bevágott patakmeder szeli át; ez a völgy következ˝ o dísze és ebben zuhan le a Középs˝ o-Nefcer-vízesés. A kis ösvény (és ez az ösvény egyetlen megtéveszt˝ o része) a küszöb alsó részén rézsút balról jobbra vezet a vízesés középs˝ o része fölé. Innen már enyhe emelkedésben a Nefcerpatak meredek oldala fölötti dombon. A csapástól balra van a kiterjedt, teljesen vízszintes Alsó-Garai-lapály. Ez egy nagy törpefenyvesmez˝ o, amely felér a Garai-tornyok hegyoldaláig és az Elüls˝ o-Garai-résb˝ ol levezet˝ o vályú torkolatáig. A patak túlsó partján meredeznek a Kis- és Nagy-Kriván-˝ ortorony (Vel’ká krivánska strážnica, Wielka Krywa´nska Straz˙ nica, Grosse Ochsenhorn/Krummhorn Warte) falai. Egy rövid szakasz után a völgy alja teljesen vízszintes lesz, a s˝ur˝u törpefenyves mez˝ ok egyedi törpefeny˝ o példányokká, a Nefcer-patak kanyonja egy mocsaras láppá válik – megérkeztünk a Fels˝ o-Garai-lapályra, kb. 1750 m. É-ról e lapályra esik le a Középs˝ o- és Hátsó-Garai-torony sziklásfüves hegyoldala, valamint ett˝ ol jobbra az Elüls˝ o-Bednarz-résb˝ ol levezet˝ o nagy vályú. E vályú torkolata jobbról határolja az Elüls˝ o-Bednarztorony dny. pillérének homlokfalát. E fal jobb oldali meghosszabbítása egy meredek, sziklás küszöb, amely felett található a következ˝ o völgyterasz: az Alsó-Terianszko-tó katlana található- E küszöbön zuhan le a Fels˝ o-Nefcer-vízesés. Egy kevéssel a Fels˝ o-Garai-lapály alatt DK-re egy nem nagyon meredek törmeléköböl ágazik el – ez a Nefcer-völgy egyetlen oldalága – a Spara-hágó alá. A törmeléköböl fölött emelkednek a Katlanvölgyi-torony (Veža nad Kotlinami, Turnia nad Korytem, Kesseltalturm) és a Kriván-váll nagy falai. A törmeléköbölb˝ ol folyik ki a Kurta-patak (Krátky potok, Krótki Potok, Kurzer Bach), melynek a közelben emelked˝ o Krátka a névadója. Az elnevezés másodlagos, de meglep˝ oen teljesen megfelel˝ o és ill˝ o. Ezzel ellentétben magának a csúcsnak az elnevezése – Krátka – (magyarul rövid) már teljes félreértés és valószín˝uleg átvitt elnevezés. A cseh nyelv okozta hiba a tátrai névanyagban. A Krátka szomszéd csúcsa az Osztra (magyarul éles, hegyes): ez egy lekerekedett (bárhonnan nézzük) csúp, a tetején egy focipálya kiterjedés˝u térséggel. Ennek ellentéte a Krátka csúcsa,
Nefcer-völgy
27
amely teljesen hegyes. A névvándorlás klasszikus példája ez, tökéletes összhangban a Nefcer-vízesések körüli félreértésekkel. A Fels˝ o-Garai-lapálytól a patak helyrajzilag bal oldalára és fel egy füves-táblás sziklabegyen, amely a Krátka ény. vállának meghosszabbítása. Ezután ÉK-re, enyhén emelkedve, az Alsó-Terianszko-tó (1941 m) ny. partjára. A tó önmagában egy jellegzetes gleccservájatban van. Innen: vagy (A): A tó jobb oldalról való megkerülése után DK-re, nagy k˝ otömbök között a Nagy-Terianszko-tó katlanába (szép gleccsersimítások, tömör, leszakadó kis falak). Innen balra fel, táblák és alacsony falacskák között lavírozva a Terianszko-lapályra. vagy (B): A tavat É-ról kerüljük meg. Ezután egy meredek törmeléklejt˝ on a Terianszko-torony és a Wala-tornyok tövében fel a Terianszkolapályra. A Terianszko-lapály (kb. 2200–2250 m) a Nefcer-völgy (bizonyos szinten megegyezéses) hatodik, legmagasabban fekv˝ o, völgyterasza. A Triumetal-gerinc k. része és a Triumetal ny. fala alatt fekszik. E falak alól a lapályra mérsékelten meredek görgeteglejt˝ o vezet le. Egyenesen Ny-ra (az A és B útváltozat között) a lapály peremér˝ ol egy meredek, mintegy 100 m magas sziklafal szakad le.
Triumetal-gerinc
61
lyúban fel (0-ás). Kb. 40 m-rel a gerinc alatt rézsút jobbra fel meredek füvön a Furkota-nyeregbe. A Nefcer-völgyb˝ ol; II-es, helyenként III-as; 30 p.; 7. és 25. 62 ábra A Furkota-nyeregb˝ ol egyenesen Ny-ra levezet˝ o vályú szintkülönbsége kb. 90 m. Beszállás a falba jobbra és kb. 30 m-re e vályú torkolata alatt. Egy tömör, táblás padon rézsút balra fel (I-es) a vályúba, annak alsó kis küszöbe fölött (ide alulról is eljuthatunk mozgó köveken és a vályú legalsó, mállékony k˝ ozet˝u részén). Innen cikcakkban a vályú bal oldalán, eltávolodva a vályú törékeny k˝ ozet˝u, kis küszöbeit˝ ol (két helyen III-as) a gerincre, amelyet kb. 10 m-re feljebb és 20 m-re É-ra a Furkotanyeregt˝ ol érünk el. Els˝ o megmászás: Władysław Cywi´nski 2006. 10. 12-én.
Triumetal-gerinc Hrubé ´ Hrubego Gran Breiter Kamm A Triumetal csúcsából ÉNy-ra elágazó és É-on lév˝ o Hincó-völgyet a D-en lév˝ o Nefcer-völgyt˝ ol elválasztó gerinc. Hossza – a Garai˝ rtoronyig – mintegy 2 km. A Hincó-völgybe a gerincr˝ o ol egy pazar, sziklás-füves falrendszer szakad le, amelyet egészében Triumetalgerincfalnak (Múr Hrubého, Mur Hrubego, Breite Kammwand) neveznek. A Jávor-falra (Javorový múr, Jaworowy Mur, Ahornwand) emlékeztet: hasonló hossz, hasonló falmagasság, váltakozó min˝ oség˝u k˝ ozet, kevés f˝u, hasonló észak-déli irányú aszimmetria (itt Hincó-völgy – Nefcer-völgy, ott Jávor-völgy – Rézs˝u-völgy, más nevén Rovinki-völgy). A Triumetal-gerincfalon a minimális falmagasság, a Nefcer-tornyok környékén, mintegy 300 m, míg a maximális, a Hátsó-Garai-torony környékén, közel 800 m. A Nefcer-völgybe leszakadó falak magassága max. 450 m (az Elüls˝ o-Bednarz-torony pillére inkább kivétel, mint szabály), de a minimum kb. 80 m (a Nefcer-tornyok környékén). A teljes gerincen eddig 16 kiemelkedést illettek a torony köznévvel. A tornyokat el˝ oször részletesen Paryski nevezte el kalauzának 8. kötetében, 1956-ban. Látható, hogy a Mester az ismert orosz köz-
62
Triumetal-gerinc
mondással „Bog troicu ljubit” (Az Isten a Szentháromságot kedveli) élt. Ezért vezetett be három-három Nefcer-, Wala-, Terianszko, Bednarz- és Garai-tornyot. Miért három? Hasonló megfontolásból bevezethetett volna ötöt vagy hetet (hiszen a hetest már az ókorban mágikus számnak tekintették: hét csoda, hét római domb, hét nap, hét f˝ ob˝un, hét hegy és erd˝ o ...). A gerincen meglév˝ o tornyok, tornyocskák és sziklafogak száma elegend˝ o lesz a megnevezni, megszámozni szándékozó következ˝ o földrajztudósok számára is! Emlékszem a szakemberek furcsálló kérdésére: „Minek 16 torony a Triumetalgerincen? Ki tartja ezeket észben?” Hamarosan megmutatkozott, hogy nem a kételked˝ oknek, hanem a Mesternek volt igaza! Ennyit nevezett meg. A „szakembereknek” nem esett jól tanulni. El tudom képzelni a következ˝ o párbeszédet: „Abban a kéményben másztam, amelyhez a Hincói-patakon keresztül ott kell átmenni, ahol a patak 4 m széles, 18 százalékos lejtése van és 80 m-es törpefenyves-sáv húzódik fölötte”. „Én pedig azt a pillért másztam amely a Csubrináról a liptószentmiklósi templom hátter˝u tornyon található”. „Én pedig azt a kéményt szeretném megmászni, amelyet a Zerge-hegyr˝ ol 190 azimut alatt látunk, de nem találtam meg a Hincó-völgyben”. Az ilyen párbeszédek lehet˝ osége csak egy kicsit van eltúlozva. Még ma is id˝ onként arról kell gy˝ ozködni néhány embert, hogy az elnevezések jótétemény, nem pedig lidércálom. Tény, hogy az 1960-as években a Triumetal-gerincfal bejárása a Hindukus hegylánc bejárásához hasonlított. Ennek tanúja az akkoriban kiadott Paryski-kalauz 8. kötete, amely önmagában nem a pontosság jelképe, és amelyet a hegymászók körében nem forgattak gyakran. A hegymászók szép új utakat másztak, elvégezték az els˝ o téli megmászásokat, de gyakran azt sem tudták, hogy melyik csúcson jártak. Tény, hogy a hegymászás lényege a gyakorlat, az utak leírása csak másodlagos. Hadd kínlódjanak a kalauzírók! Ezt én élvezettel teszem. „Túlságosan kevés elnevezés”. Ez számomra azt jelenti, hogy egy elnevezéssel kevesebb van a szükségesnél. A nyilvánvalóan felismerhet˝ o Hátsó-Bednarz-torony és a hasonlón jól felismerhet˝ o Hátsó-Bednarzrés között emelkedik a szintén jól felismerhet˝ o Bednarz-púp, amelyet a tömb legmagasabb pontjáról a Bednarz-kapu választ el. Hogy ne sértse a „hármas szabályt”, Paryski inkább nem nevezte meg e púpot. Csupán említést tett egy „jellegzetes, kétszarvú púpról”. A Triumetalgerinc e részének részletes szerkezetét és azt, hogy miért emeltem meg
Triumetal-gerinc
63
a gerincen lév˝ o tornyok számát 16-ról 17-re, a „Hátsó-Bednarz-torony” fejezetben ismertetem. A Triumetal-gerinc hegymászó feltárásában nagy szerepe volt az 1950-es években a Jozef Psotka – Zdeno Zibrin párosnak. A lengyel hegymászók körét az 1960-as években érte el a Triumetal-gerinc divatja. A tömböt a Halastó szélesebb értelmében vett körzetének tartották. Hasonlóan mint a Ganek-karzatot, a Molnárt és a Kacsa-völgy zárlatát. Ahogy akkoriban, úgy ma is a Triumetal-gerincfalon végzett tevékenység komoly er˝ onléti-logisztikai er˝ ofeszítést igényel. Szerencsére! A minimálisan 300 m magas falak a Hátsó-Terianszko-torony – Elüls˝ o-Wala-torony közötti gerincszakaszról szakadnak le; e falak töve a magasan fekv˝ o Nagy-kertben van. A gerinc többi részér˝ ol a falak egyenesen a Hincó-völgy görgetegére szakadnak le és emiatt 600–800 m magasak. Pillérek, sziklabegyek, bordák és kémények, vályúk keveréke. (Pontos meghatározásuk lehetetlen: ez nem matematika. Mindig marad hely az egyezménynek és a divatnak). A legnagyobb vályúk torkolatában törmelékkúpok találhatók, ezek betüremkednek a falak alsó részébe és törmeléköblöket képeznek. Ezek közül a három legnagyobb az Alsó- és Hátsó-Terianszko-csorba (együtt a Bednarz-kapuval) és a Középs˝ o-Bednarz-rés el˝ ott találhatók. Nevük is van: Terianszko-öböl (Terianská zátoka, Teria´nska Zatoka, Felsgartenbucht), Bednarz-öböl (Bednarzova zátoka, Bednarzowa Zatoka, Bednarz-Bucht) és Garai-öböl (Garajova zátoka, Garajowa Zatoka, Garai-Bucht). A hosszú, keskeny, mozgó köves, törmelékes Bednarztekn˝ o (Bednarzove koryto, Bednarzowe Korycisko, Bednarz-Schlucht) a Bednarz- és a Garai-öböl között van, az Elüls˝ o-Bednarz-rés esésvonalában. A fehér tekn˝ o ott a Hincói-patakig ér le. A tekn˝ o fiatal, él˝ o, még nem alakította ki a jellegzetes törmelékkúpját. Hasonló világos szín˝u, törmelékes tekn˝ o húzódik le a Bednarz-öböl meghosszabbításában, teljesen a patak medréig (alsó részén a helyrajzi bal oldalra hajlik). Még egy másik nagy törmelékkúp a Triumetal-csúp fala alatt van. Ez már régen keletkezhetett, abban az id˝ oben, amikor a csúp kettérepedt és kialakult a függ˝ oleges fala. E törmelékkúp koráról a buja f˝utakarója is vall. Az említett törmeléköblök és -kúpok segítik a tájékozódást, ha csak a falak alsó része látható, míg a tornyok ködben, felh˝ oben burkolóznak. A faltövek 1400–1700 m magasságban vannak, tehát még a tör-
64
Triumetal-gerinc
pefenyvesek szintjén. A törpefenyves-határ lejjebb húzódása a gyakori k˝ oomlás és csúszás eredménye; következménye az, hogy csak a Garai˝ rtorony falai jobb felének megközelítése igényel közeli harcot a Pinus o mugo mughus-val. Az összes többi falhoz a jelzett turistaösvényr˝ ol (D1es útvonal) könnyen és röviden eljuthatunk. A természet elemeinek felosztása és csoportosítása gyakran esetleges és önkényes. Itt maga a természet könnyítette meg a feladatot: mivel a gerincen két jelent˝ os csorba (az Alsó- és Fels˝ o-Terianszkocsorba) van, könnyebb leírni a gerincet – ugyanis a csorbák megléte lehet˝ ové teszi a gerinc szakaszokban való bejárását az itt nem gyakran megjelen˝ o hegymászóknak. Az összes toronynak és csorbának külön-külön fejezetet szántam; csak a teljes gerinc bejárását emeltem ki. A két bejárási irány közül népszer˝ubb a „Triumetaltól a Garai-˝ ortoronyig”. Beszélhetünk a „lemeneti” bejárásról is, de a gerinc csak jelentéktelenül lejt, ezért az irány kiválasztásáról inkább a kiinduló pont könnyebb elérhet˝ osége dönt. A leírás ezt követi. Az útváltozatok sokasága és a leírás hosszának gazdaságossága miatt a gerinc bejárását három részre osztottam. A megadott id˝ oadatok figyelembe veszik a biztosítást is. 63 Lemenet a Triumetaltól a Fels˝ o-Terianszko-csorbába; II-es; 45 p. (A) A csúcsról jelentéktelenül lejt˝ o gerincen ÉNy-ra egy alacsony lépcs˝ ohöz, ezen egy keskeny repedésen le, majd néhány sima lépcs˝ ofok után egy letörés el˝ otti térségre (I-es). A letörés el˝ ott balra le egy sima, 15 m-es kéményben (felmenetben II-es) egy széles, füves padra a Nefcervölgy oldalán. A padon jobbra, a fal alatt, vissza a gerincre, már a letörés alatt. Innen a gerincen a Fels˝ o-Terianszko-csorbába (I-es). Az említett kéményben való lemenetet a legtöbb látogató a 2 km hosszú gerinc legnehezebb helyének tartja. A hegymászók nagy többsége kötélereszkedéssel ereszkedik le, kihasználva a kémény feletti térségen kialakított ereszked˝ ostandot. (B; V-; felmeneti útváltozat): A kémény alatti padról jobbra egy beszögellésbe és ebben 3 m-t egy kis boltozat alá (III-as). Innen 2 m-t jobbra (IV-es) egy kis térségre. A térségr˝ ol egy falon rézsút balra 3 m-t (V-) és még néhány m-t a f˝ oútváltozatra.
Triumetal-gerinc
65
(C; I-es): A csorbából az éles gerincen a Hátsó-Terianszkotoronyra. (D; I-es): A toronyról le, eleinte a gerinc bal oldalán, majd rézsút jobbra a letörésen és a könny˝u gerincen a Fels˝ o-Terianszko-csorbába. (Innen lemehetünk a Nefcer-völgybe a 68-as útvonalon. A HátsóTerianszko-tornyot a Nefcer-völgy oldalán könnyen megkerülhetjük). Triumetal-gerinc a Fels˝ o-Terianszko-csorbából az Alsó- 64 Terianszko-csorbába; II-es; 6 ó.; 31. ábra A Fels˝ o-Terianszko-csorbából: vagy (A; II-es): A gerincen (helyenként a Simon-torony gerincére emlékeztet) minimális kerülésekkel a Hátsó-Nefcer-torony k. ormára. Innen az ormok közötti résen és egy meredek felszökésen keresztül (II-es) a valamivel magasabb ny. oromra. Err˝ ol több m-es kötélereszkedés a Hátsó-Nefcer-csorbába. vagy (B; II-es): Az A útváltozaton a résbe, amelyb˝ ol néhány m-t le egy párkányon a Nefcer-völgy oldalán és harántolás (I-es) a Hátsó-Nefcercsorbából levezet˝ o vályú legfels˝ obb részébe. A vályúban fel a csorbába. (C; I-es) A csorbából az éles gerincen, majd egy ferde tábla jobb szélér˝ ol felhúzódás egy k˝ okockára, s fel a Középs˝ o-Nefcer-torony tágas tetejére. (D; II-es) A toronyról egy kis csorbán egy éles sziklafogra, majd annak túlsó oldalán le egy kis térségre. Az eresszer˝uen áthajló fal alatt néhány lépét balra, majd a Nefcer-völgy oldalára kinyúló bordát átlépve egy meredek falon le és jobbra a Középs˝ o-Nefcer-csorbába (innen könnyen lemehetünk a Nefcer-völgybe a 76-os útvonalon). A csorbából: vagy (E; II-es): Táblás falacskán balról a gerincre, majd egy alacsony, függ˝ oleges lépcs˝ o alatt, jobbra egy kis padra a Hincó-völgy oldalán. Ezután a falacskán a gerinc peremére és ezen fel az Elüls˝ o-Nefcertoronyra. vagy (F; II-es): Harántolás a Nefcer-völgy oldalán, majd egyenesen fel az Elüls˝ o-Nefcer-toronyra. (G; II-es) A toronyról a gerinc bal oldalán lév˝ o táblákon a Elüls˝ oNefcer-csorbába (innen könnyen lemehetünk a Nefcer-völgybe a 79-es útvonalon).
66
Triumetal-gerinc
(H; I-es): A csorbából rövid harántolás balra egy áthajló fal alatt a perem mögé. Ezután egy törmelékes vájatban könnyen a Hátsó-Walatorony gerincének élére, amelyet egy sereg sziklafog alkot (a HátsóWala-torony gerincét könnyen megkerülhetjük balról, a dny. oldalon lév˝ o füves-táblás tepepen). (J; II-es): Az utolsó sziklafogról egy meredek falacskán le, majd néhány lépés balra és aztán jobbra a gerinchez. A gerinc kis áthajló letörése a Hincó-völgy oldalán, ahol lépcs˝ os sziklákon le a széles, füves Hátsó-Wala-résbe (innen lemehetünk a Nagy-kertbe a 84-es vagy a Nefcer-völgybe a 86-os útvonalon). (K; 0-ás) A rés fölötti karcsú tornyocska ormán keresztül (II-es) avagy a tornyocskát balról megkerülve (0-ás), a füves sziklán fel a Középs˝ o-Wala-toronyra. (L; 0-ás) A toronyról 5 m-es lemenet a Középs˝ o-Wala-résbe. (M; 0+) A résb˝ ol füves sziklákon fel, s gomba alakú sziklafogon át az Elüls˝ o-Wala-toronyra, amely a túlsó oldalon egy függ˝ oleges, 40 m-es letöréssel esik le. (N; II-es) A toronyról jó k˝ ozeten 75 m-t le a Nefcer-völgy oldalán egy üll˝ o alakú tornyocska melletti résbe (a tornyocska falai minden oldalról függ˝ olegesek vagy áthajlók; a rés fölötti falacska kb. 8 m magas). Innen egy vájatban egy keskeny, törmelékes vályú aljába (ebben vezet a 92-es útvonal). A vályúban fel a Elüls˝ o-Wala-résbe. (O) Az Elüls˝ o-Wala-résbe eljuthatunk a Középs˝ o-Wala-résb˝ ol megkerülve az Elüls˝ o-Wala-torony ormát a Nefcer-völgy oldalán. (P; 0+) Az Elüls˝ o-Wala-résb˝ ol a gerincen néhány sziklafogon keresztül a Terianszko-toronyra. (R) A toronyról néhány lépés le a gerincen a gerincet kettéhasító repedésbe (a repedés mögötti sziklaablak látható a Nagy-kertb˝ ol). Innen tömör, jó rétegezett, meredek táblán (II-es) balra le egy sziklat˝u alá, és ett˝ ol balra egy kis kéményben le egy f˝upadra, amelyen jobbra ki a gerincen lév˝ o erkélyre. Az erkélyr˝ ol az é. oldalon (II-es, törékeny k˝ ozet) vagy a d. oldalon (II-es; tömör k˝ ozet) egy széles csorbába (a Terianszko-résb˝ ol ide vezet a 103B útváltozat). (S; I-es) A csorbából, jobb oldalról megkerülve egy gerincfog áthajló letörését, rézsút le az Elüls˝ o-Terianszko-csorbába. [(T) Ide eljuthatunk (0+), ha a Terianszko-torony csúcstömbjét megkerüljük a d. oldalon. Az Elüls˝ o-Wala-résb˝ ol abban a vályúban,
Triumetal-gerinc
67
amelyben a 92-es útvonal vezet, tízegynéhány m-t le, majd egy széles, füves-táblás padon rézsút fel, az R útváltozattal egy széles csorbában futunk össze.] (A Nagy-kertb˝ ol a csorbába a 103A útváltozat vezet). A Paryski-kalauz használóinak: Lemenet a Terianszko-toronyról, és ez az egyedüli a teljes 2 km-es gerincen, egy apró javítást igényel. A 683R és a 683S útváltozatok „elhallgatták” egy rés (erkély) létezését. (U; 0+) Az Elüls˝ o-Terianszko-csorbából törékeny sziklákon fel egy sziklafog jobb oldalán a mögötte lév˝ o résbe, ahonnan a gerinc bal oldalán egy f˝upadra és err˝ ol az Elüls˝ o-Terianszko-toronyra. (V; I-es) A toronyról a gerincen Ny-ra kb. 30 m-t és nem érve el a gerincletörést (esetleg egy 12 m-es kötélereszkedés), kb. 20 m-t le Éra, majd vízszintes harántolás a széles Alsó-Terianszko-csorbába (innen lemehetünk a Nefcer-völgybe a 104-es vagy 106-os útvonalon). Triumetal-gerinc az Alsó-Terianszko-csorbából a Garai- 65 ˝ rtoronyig; I-es; 2 ó. o Az Alsó-Terianszko-csorbából füves-sziklás hegyháton a HátsóBednarz-toronyra (0-). A toronyról a Bednarz-kapun és a Bednarzpúpon keresztül a Hátsó-Bednarz-résbe (0-). Ezután az éles gerincen a Középs˝ o-Bednarz-tornyon át a Középs˝ o-Bednarz-résbe (0+). A résb˝ ol eleinte a füves lejt˝ on, majd az éles gerincen az Elüls˝ o-Bednarz-toronyra (0+). A toronyról a gerincen tízegynéhány m-t egy letörés fölé. Innen: vagy (A; I-es): Egy kis bordán és a borda jobb, a Nefcer-völgy, oldalán lév˝ o vájatban kb. 30 m-ti lefelé, majd egy kitett harántolás jobbra az Elüls˝ o-Bednarz-résbe (a harántolás 5 m-rel a rés alatt végz˝ odik). vagy (B; II-es): A kis bordától balra lév˝ o bemélyedésben az A útváltozat szerint lefelé (0-ás) tízegynéhány m-t egy 4 m-es, nem meredek, sima táblára (fölötte egy régi szög egy kötélgy˝ur˝uvel). A táblán keresztül rézsút jobbra le egy vályúba (II-es), amelyet 20 m-rel a rés alatt érünk el. Az Elüls˝ o-Bednarz-rés alacsonyabban fekv˝ o, f˝ onyílásából tetsz˝ oleges oldalon a feljebb fekv˝ o nyílásba (0-ás). Innen a gerincen egy kiterjedt teraszra, amely fölött nagy, fekete táblák emelkednek. A táblákat balról kerülve fel a Hátsó-Garai-torony két orma közötti résbe, ahonnan jobbra a magasabb oromra (0-ás). Lemenet után harántolás a gerinc alatt a Nefcer-völgy oldalán, majd vissza az itt széles, füves gerincre (0-ás), amelyen a Hátsó-Garai-résbe (0-); innen könny˝u lemenet
68
Triumetal-gerinc
a Nefcer-völgybe a 134-es vagy a 135-ös útvonalon. A további gerincszakasz els˝ o felszökését [néhány m-es függ˝ oleges felszökés] bal oldalról kerüljük, majd a gerinc éles peremén a Középs˝ o-Garai-toronyra (Ies). A toronyról röviden le a gerincen, majd egy áthajlás alatt balra és harántolás vissza a gerincre. Néhány lépcs˝ on le, majd egy sziklaszegélyen harántolás a gerincen keresztbe fekv˝ o tábla közepére. A táblán lev˝ o repedésben k˝ otömbök és f˝ufoltok között le a Középs˝ o-Garai-résbe, ezt egy tornyocska két nyílásra osztja (könny˝u lemenet a Nefcer-völgybe a 139-es útvonalon). A résben lév˝ o tornyocskát balról megkerülve, a gerincen fel az Elüls˝ o-Garai-toronyra. A toronyról részben a gerinc bal oldalán az Elüls˝ o-Garai-résbe (könny˝u lemenet a Nefcer-völgybe a 144-es vagy a 146-os útvonalon). Az Elüls˝ o-Garai-résb˝ ol, balról megkerülve egy gerincfelszökést, fel a Garai-˝ ortoronyra (a lemenetek leírását lásd az alakzatnak szánt fejezetben). A teljes gerinc els˝ o bejárása: Komarnicki Roman, Roman Kordys és Jerzy Ma´slanka 1910. 17. 29-én (egyben a 64D és a 64R útváltozatok els˝ o megmászása is). A teljes gerinc els˝ o téli bejárása: Pavol Rajrát és Štefan Závacký 1959 márciusában. A bejárás egyben a Hátsó-Nefcer-toronytól a Garai-˝ ortoronyig (kivéve a Hátsó-Garai-rést) az összes alakzat els˝ o téli megmászását is jelentette. A 63-as útvonal els˝ o téli megmászása: Maria Zierhoffer, Henryk Dembi´nski, Jan Strzyczy´nski és Stanisław Zierhoffer 1958. 03. 19-én. A felsorolt els˝ o megmászások a leírás irányát követték. Az egyes gerincszakaszokat már korábban bejárták: 65-ös útvonal: Józef Bajer, Stanisław Konarski és Ignacy Król 1906. 08. 4-én. 63-as útvonal (kötélereszkedéssel): Ignacy Król és Eugeniusz Panek 1906. 09. 1-én. 64V útváltozat: Władysława Panek-Jankowska, Kazimierz Firganek, Józef Jankowski és Ignacy Król 1907. 07. 22én. 64U és 64S útváltozat: Ignacy Król 1907. 07. 22-én. 64M, 64O, 64P, 64T útváltozatok: Władysława Panek-Jankowska, Józef Jankowski, Kazimierz Panek – id. J˛edrzej Marusarz hegyivezet˝ ovel 1907. 09. 4-én. 63A útváltozat felmenetben és a 64A, 64B, 64C, 64D, 64E, 64F útváltozatok: Paweł Bester, Ferdynand és Walery Goetel, ´ Mieczysław Swierz 1908. 07. 28-án. Ez els˝ o megmászáson kívül e túra következménye volt Ferdynand Goetel irodalmi f˝ om˝uve: „Wycieczka – jak si˛e o niej nie pisze” (Kirándulás – ahogy nem írnak róla). Egy
Lemenet a Triumetal-gerincr˝ ol
69
másik érdekesség ezen túrával kapcsolatban, hogy a Paryski-kalauz 8. kötete (kiadva 1956-ban) nem említi Ferdynand Goetel nevét. Ez a cenzúra m˝uve volt: Ferdynand Goetel akkoriban politikailag nem említend˝ o személynek számított. Paryski mesternek, a cenzúrával való civakodás után, leereszked˝ oen megengedték, hogy használja az „... és társa” kiegészítést. 63B útváltozat: Władysław Cywi´nski 2006. 09. 11-én. 64N útváltozat: Józef Jankowski és Ignacy Król 1908. 07. 29-én. 64G, 64 H, 64J, 64K, 64L útváltozatok: Włodzimierz Jodkowski, Ignacy Król és Mariusz Zaruski 1909. 07. 27-én A gerinc leggyorsabb (?) bejárása (2 ó. 10 p.; 15 p. + 1. ó. + 55 p.): Władysław Cywi´nski 1980. 07. 18-án. Az irodalomban mindeddig nem jelent meg adat a gerinc bejárásáról szigorúan a gerinc vonalát követve. Ezt most kiegészítem: Piotr Konopka 1991. 07. 20-án. Els˝ o volt-e? Ahogy a világot ismerem, miután közöltem ezt az adatot, legalább tíz csapat jelentkezik az els˝ obbségért. Csak emlékeztetni tudok: „Ami nincs leírva, az nem létezik”. A jelen kalauzban kihagytam a kötélereszkedéses útváltozatokat. Ezeknek csak történelmi értékük van, kötéllel ereszkedni mindenhol lehet.
Lemenet a Triumetal-gerincr˝ ol Zostup z Hrubého Zej´scia z Grani Hrubego Abstieg vom Breiter Kamm A Nefcer-völgybe könnyen lemehetünk a Fels˝ o-Terianszkocsorbából, a Hátsó, Középs˝ o és Elüls˝ o-Nefcer-csorbából, a HátsóWala-toronyról, a Hátsó-Wala-résb˝ ol, az Alsó-Terianszko-csorbából – valójában azonban – a Hátsó-Bednarz-toronytól kezdve bárhol. A „lehetséges” azonban nem jelenti a „az egyenesen lefelét”. A Paryski-kalauz 8- kötetében az 57. oldalon az áll, hogy „A Hincó-völgy oldalára a Triumetal-gerincr˝ ol nincs könny˝u lemenet és valójában csak egy út alkalmas a lemenetre: a 693-as (a Hátsó-Walarésb˝ ol).” Még ha csak a Paryski-kalauzt forgatjuk, más lehet˝ oséget is találunk: létezik a Schein-fivérek titokzatos útja (689-es), részletek a „Fels˝ o-Terianszko-csorba” fejezetben, amely I-es nehézség˝u. E két
70
Lemenet a Triumetal-gerincr˝ ol
útvonalon kívül nyáron É-ra lemehetünk a Terianszko-toronyról (Ies, 100-as útvonal) és az Elüls˝ o-Terianszko-csorbából (I-es; 103-as útvonal). Téli viszonyok között könnyen lemehetünk (a felsoroltakon kívül) az Elüls˝ o-Bednarz-résb˝ ol (128-as útvonal) és az Elüls˝ o-Garairésb˝ ol (148-as útvonal). A felsorolt utak közül kett˝ ot már le is síeltek (részletek a vonatkozó fejezetekben).
Hátsó-Terianszko-csorba (kb. 2370 m) Zadná terianska štrbina ´ Zadnia Terianska Szczerbina Hintere Felsgartenscharte Széles nyereg DK-r˝ ol a Triumetal és ÉNy-ról a Hátsó-Terianszkotorony között. A Nefcer-völgy legfels˝ obb völgyteraszára a csorbából egy füves-sziklás bemélyedés vezet le, amely az alsó részén több küszöbös kéményszer˝u vályúvá alakul át. É-ra, a Nagy-kertbe, egy bemélyedés vezet le, amely a Triumetal é. falának jobb oldali határa. E bemélyedés fels˝ o része mérsékelten meredek és részben törmelékes. Többé-kevésbé a felében e bemélyedés egy függ˝ oleges, keskeny vájattá változik. Ezen a szakaszon jobbról határolja a Triumetal é. falának jobb alsó részén lév˝ o nagy, világos szín˝u táblákat. E vájatban vezet a Zaremba út (69-es útvonal) a Fels˝ o-Terianszko-csorbába és a Jurkowski út (67-es útvonal) a Hátsó-Terianszko-toronyra. Nincs adatunk a bemélyedés fels˝ o, könnyebb, részének átmászásáról. A Jurkowski-csapat a bemélyedésb˝ ol átment a Hátsó-Terianszko-torony pillérén lév˝ o résbe; Zaremba könnyen átharántolt e pilléren a Fels˝ o-Terianszko-csorbába. A gerincbejárás és egyéb történelmi adatok: lásd a 63-as útvonalat. 66 A dny. bemélyedésben; II-es, egy helyen III-as; 30 p.; 7., 25. és 26. ábra A csorbából mintegy 100 m-es szintkülönbség˝u bemélyedés vezet le; alsó része egy mélyen bevágott kémény, míg a fels˝ o sekély és füves. A görgetegr˝ ol a kéményben 30 m-t az elágazásig (II-es). Ezután a jobb oldali ágban (III-as, törékeny k˝ ozet) a f˝ufoltokig, amelyeken fel a csorbába (I-es). Els˝ o megmászás: Władysław Cywi´nski 2006. 09. 11-én.
149
176
179
185
186
193
205
