NÉBIH Halászati őri ismeretek

NÉBIH VM

Halászati őri ismeretek Felkészülést elısegítı tananyag a halászati ıri vizsgára

1

NÉBIH VM

Tartalomjegyzék

TARTALOMJEGYZÉK 1. JOGI- ÉS KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK ............................................................... 6 1.1. JOGI ALAPFOGALMAK ........................................................................................................... 6 1.2. A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS RENDSZERE ................................................................................ 9 1.2.1. ALKOTMÁNYOSSÁG ÉS HATALOM ................................................................................................. 9 1.2.2. A HATALOM GYAKORLÁSÁRA JOGOSULT SZERVEK ....................................................................... 9 1.2.2.1. Az Országgyűlés .......................................................................................................................... 9 1.2.2.2. A Köztársasági elnök ................................................................................................................. 10 1.2.2.3. A Kormány ................................................................................................................................ 10 1.2.2.4. Jogvédelmi szervek ................................................................................................................... 10 1.2.2.4.1. Alkotmányvédelem ................................................................................................................ 10 1.2.2.4.2. Igazságszolgáltatás ............................................................................................................... 11 1.2.2.5. Jogalkotói hatáskör................................................................................................................... 11 1.3. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK JOGÁLLÁSA, SZEREPE, ÉS FELADATA ...................................... 12 1.3.1. AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZERVEZETE .......................................................................................... 12 1.3.2. AZ ÖNKORMÁNYZATOK ALKOTMÁNYOS ALAPJOGAI .................................................................. 13 1.3.3. ÖNKORMÁNYZATOK ÖNKÉNT VÁLLALHATÓ, ÉS KÖTELEZİ FELADATAI ..................................... 14 2. JOGELLENES MAGATARTÁSOK ..................................................................................... 15 2.1. A SZABÁLYSÉRTÉS............................................................................................................... 15 2.1.1. A SZABÁLYSÉRTÉS FOGALMA ...................................................................................................... 15 2.1.2. SZABÁLYSÉRTÉSI HATÓSÁGOK .................................................................................................... 15 2.1.3. A HELYSZÍNI BÍRSÁG KISZABÁSÁRA JOGOSULTAK KÖRE............................................................. 15 2.1.4. A HELYSZÍNEN KISZABHATÓ BÍRSÁG MÉRTÉKE ........................................................................... 16 2.1.5. SZABÁLYSÉRTÉSEK FORMÁI ........................................................................................................ 16 2.2. A BŐNCSELEKMÉNY ............................................................................................................. 16 2.2.1. A BŐNCSELEKMÉNY FOGALMA.................................................................................................... 16 2.2.2. BÜNTETÉSI NEMEK ....................................................................................................................... 17 2.2.3. BÜNTETHETİSÉG AKADÁLYAI ..................................................................................................... 18 2.2.4. A BÜNTETHETİSÉGET MEGSZÜNTETİ OKOK ............................................................................... 20 3. A HALÁSZATI İR, TÁRSADALMI HALİR JOGÁLLÁSA, KÖTELEZETTSÉGEI ÉS JOGAI....................................................................................................................................... 22 3.1. A HALÁSZATI İRÖK FELADATA ............................................................................................ 22 3.2. A HALÁSZATI İR JOGÁLLÁSA, A HALÁSZATI İRREL SZEMBEN TÁMASZTOTT SZEMÉLYI KÖVETELMÉNYEK ...................................................................................................................... 22 3.2.1. A HALÁSZATI İR JOGÁLLÁSA ...................................................................................................... 22 3.2.2. A HALÁSZATI İR SZEMÉLYI FELTÉTELEI, ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI................................. 22 3.2.3. A HALÁSZATI İR VIZSGAKÖVETELMÉNYEI .................................................................................. 23 3.2.4. A HALÁSZATI İR FELSZERELÉSE .................................................................................................. 24 3.3. A HALÁSZATI İR SZOLGÁLATTELJESÍTÉSE .......................................................................... 25 3.3.1. A HALÁSZATI İR KÖTELEZETTSÉGEI A MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN................................................... 26 3.3.2. A HALÁSZATI İR ÁLTAL ALKALMAZHATÓ INTÉZKEDÉSEK ......................................................... 26 3.3.3. A SZOLGÁLATI NAPLÓ VEZETÉSÉNEK SZABÁLYAI ....................................................................... 28 3.4. TÁRSADALMI HALİR FOGALMA, JOGÁLLÁSA ...................................................................... 28

2

NÉBIH VM

Tartalomjegyzék

3.4.1. TÁRSADALMI HALİR JOGÁLLÁSA ................................................................................................ 28 3.4.2. TÁRSADALMI HALİR VIZSGAKÖVETELMÉNYEI ........................................................................... 29 3.4.3. TÁRSADALMI HALİR SZOLGÁLATTELJESÍTÉSE............................................................................ 29 3.5. TÁRSADALMI HALİR INTÉZKEDÉSI JOGOSULTSÁGAI ........................................................... 29 3.6 . HALGAZDÁLKODÁSI VÍZTERÜLETEK İRZÉSE ...................................................................... 30 4. A GYAKORLATI VÉGREHAJTÁST SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK ISMERTETÉSE ............ 31 4.1. ILLETÉKESSÉG, ÉS HALÁSZATI İRI KÖTELEZETTSÉG ........................................................... 31 4.1.1. ILLETÉKESSÉG .............................................................................................................................. 31 4.1.2. A HALÁSZATI İR INTÉZKEDÉSI KÖTELEZETTSÉGE ....................................................................... 31 4.2. AZ INTÉZKEDÉS FOLYAMATA ............................................................................................... 31 4.2.1. A HALÁSZATI İR INTÉZKEDÉSEI .................................................................................................. 31 4.2.1.1. Személyek igazoltatása............................................................................................................. 32 4.2.1.2. Csomag- és jármű átvizsgálásának szabályai ........................................................................... 33 4.2.1.3. Kikérdezés ................................................................................................................................. 33 4.2.1.4. Előállítás.................................................................................................................................... 34 4.2.1.5. Tárgyi bizonyítékok elvétele...................................................................................................... 34 4.2.1.6. Írásos jelentés készítése az intézkedésről ................................................................................. 35 4.2.1.7. Kényszerítő eszközök alkalmazásának feltételei, és szabályai ................................................. 35 4.2.1.7.1. A testi kényszer alkalmazásának szabályai ........................................................................... 36 4.2.1.7.2. Könnygázszóró palack alkalmazása ...................................................................................... 36 4.2.1.7.3. Az eljárás alól mentességet élvező személyek ....................................................................... 37 4.2.1.8. Az idegenek működési területen való tartózkodása ................................................................. 37 4.2.1.9. Intézkedés bűncselekmény észlelésekor, a helyszín biztosítása ............................................... 37 4.2.1.10. Intézkedés rendkívüli esemény, és talált tárgyak esetén........................................................ 38 5. TÁRSADALMI KÖRNYEZET, PSZICHOLÓGIAI ISMERETEK ...................................... 40 5.1. PSZICHOLÓGIA FOGALMA.................................................................................................... 40 5.1.1. CÍMKÉZÉS..................................................................................................................................... 40 5.1.2. VISELKEDÉS ................................................................................................................................. 40 5.1.2.1. Kapcsolatba lépés ..................................................................................................................... 41 5.1.2.2. Visszajelzés................................................................................................................................ 41 5.1.2.3. Viselkedési stílusok ................................................................................................................... 41 5.2. MAGATARTÁS AZ INTÉZKEDÉS SORÁN ................................................................................. 42 5.2.1. CÉL ÉS FELELİSSÉG ..................................................................................................................... 42 5.2.2. SZEREP ......................................................................................................................................... 43 5.2.3. VISELKEDÉSKÉSZLET ................................................................................................................... 43 5.2.4. KÉSZSÉGEK, NEHÉZSÉGEK ........................................................................................................... 43 5.2.5. NYELV ÉS BESZÉD ........................................................................................................................ 43 5.2.6. HELYZETI KONCEPCIÓ .................................................................................................................. 44 6. AZ ÁGAZATI JOGSZABÁLYOK ISMERTETÉSE ............................................................. 45 6.1. HALGAZDÁLKODÁSI IGAZGATÁS JOGI HÁTTERE .................................................................. 47 6.1.1. AZ EGYES JOGSZABÁLYOK RÉSZLETES BEMUTATÁSA ................................................................. 47 6.1.1.1. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény, és a halgazdálkodás és a halvédelem egyes feladatainak végrehajtásáról szóló 133/2013. (XII. 29) VM rendelet ...................... 48 6.1.1.1.1. A törvény tárgya és hatálya:.................................................................................................. 48

3

NÉBIH VM

Tartalomjegyzék

6.1.1.1.2. Értelmező rendelkezések: ...................................................................................................... 48 6.1.1.1.3. Alapvető rendelkezések ......................................................................................................... 51 6.1.1.1.4. A hal és élőhelyének védelme ................................................................................................ 51 6.1.1.1.5. A halak és halállományok védelme........................................................................................ 53 6.1.1.1.6. A halászati jog gyakorlásával érintett ingatlanra vagy tevékenységre vonatkozó rendelkezések......................................................................................................................................... 54 6.1.1.1.7. A halfogásra jogosító okmányok ........................................................................................... 54 6.1.1.1.8. Halászati engedély ................................................................................................................. 55 6.1.1.1.9. Állami halászjegy ................................................................................................................... 56 6.1.1.1.10. Állami horgászjegy ............................................................................................................... 56 6.1.1.1.11. Turista állami horgászjegy ................................................................................................... 57 6.1.1.1.12. A területi engedély ............................................................................................................... 58 6.1.1.1.13. A fogási napló ...................................................................................................................... 59 6.1.1.1.14. Halászat és horgászat rendje ............................................................................................... 60 6.1.1.1.15. Tiltott eszközök és módok .................................................................................................... 61 6.1.1.1.16. Tilalmak és korlátozások...................................................................................................... 62 6.1.1.1.17. Halak és haltermékek kereskedelme ................................................................................... 65 6.1.1.1.18. A halászati igazgatás ........................................................................................................... 65 6.1.1.1.19. A halgazdálkodási hatóság által alkalmazható jogkövetkezmények .................................. 66 7. TERMÉSZETVÉDELMI ALAPISMERETEK ..................................................................... 69 7.1. A TERMÉSZETVÉDELEM FOGALMA ...................................................................................... 69 7.2. A TERMÉSZETVÉDELEM ALAPELVEI .................................................................................... 69 7.3. A TERMÉSZETVÉDELEM FORMÁI ......................................................................................... 69 7.3.1. MEGİRZİ (HAGYOMÁNYOS, PASSZÍV) TERMÉSZETVÉDELEM ..................................................... 69 7.3.2. CSELEKVİ (AKTÍV) TERMÉSZETVÉDELEM ................................................................................... 69 7.4. A TERMÉSZETVÉDELEM TÁRGYAI ........................................................................................ 70 7.4.1. FÖLDTANI ÉRTÉKEK ..................................................................................................................... 70 7.4.2. VÍZTANI ÉRTÉKEK ........................................................................................................................ 70 7.4.3. NÖVÉNYTANI ÉRTÉKEK ................................................................................................................ 70 7.4.4. ÁLLATTANI ÉRTÉKEK ................................................................................................................... 71 7.4.5. TÁJKÉPI ÉRTÉKEK ........................................................................................................................ 71 7.4.6. KULTÚRTÖRTÉNETI EMLÉKEK ..................................................................................................... 72 7.5. A TERMÉSZETVÉDELEM CÉLJA ............................................................................................ 72 7.6. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK BESOROLÁSA .................................................................. 72 7.6.1. HAZÁNK NEMZETI PARKJAI .......................................................................................................... 73 7.7. TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉS ............................................................................................ 73 7.7.1. TERMÉSZETVÉDELMI KEZELİK, A TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSBEN RÉSZTVEVİK.................. 73 7.8. A TERMÉSZETVÉDELEM ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM KAPCSOLATA ....................................... 74 7.9. A TERMÉSZETI TERÜLETEK İRZÉSE .................................................................................... 74 7.10. A TERMÉSZETVÉDELMI BÍRSÁG.......................................................................................... 74 8. MUNKAVÉDELMI, EGÉSZSÉGVÉDELMI ISMERETEK ................................................. 75 8.1. MUNKAVÉDELMI ISMERETEK .............................................................................................. 75 8.1.1. MUNKAVÉDELEM FOGALMA, CÉLJA ............................................................................................ 75 8.1.2. A MUNKÁLTATÓK ÉS A MUNKAVÁLLALÓK KÖTELESSÉGEI ÉS JOGAI .......................................... 75 8.1.2.1. A munkáltató kötelességei, és jogai ......................................................................................... 75 8.1.2.2. A munkavállaló kötelességei, és jogai: ..................................................................................... 76

4

NÉBIH VM

Tartalomjegyzék

8.1.2.2.1. Munkavállalók kötelességei................................................................................................... 76 8.1.2.2.2. Munkavállalók jogai .............................................................................................................. 76 8.1.3. A MUNKAVÉGZÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI .................................................................................... 76 8.1.4. MUNKABALESETEK ...................................................................................................................... 77 8.1.4.1. Baleset, munkabaleset, munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező baleset fogalma ....... 77 8.1.5. A LEGJELENTİSEBB BALESETI VESZÉLYFORRÁSOK A HALÁSZATI İR SZOLGÁLATTELJESÍTÉSE SORÁN .................................................................................................................................................... 77 8.1.5.1. Veszélyforrások típusai ............................................................................................................. 77 8.1.5.2. Legjelentősebb veszélyforrások ................................................................................................ 77 8.1.6. A MUNKABALESET BEJELENTÉSE KIVIZSGÁLÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA ..................................... 78 8.1.6.1. A munkabaleset bejelentése ..................................................................................................... 78 8.1.6.2. Munkabaleset nyilvántartásba vételének szabálya.................................................................. 78 8.1.6.3. A munkabaleset kivizsgálása, jegyzőkönyv felvétele ................................................................ 78 8.1.7. KÁRTÉRÍTÉS MUNKABALESET ESETÉN......................................................................................... 79 8.2. EGÉSZSÉGVÉDELEM, ELSİSEGÉLYNYÚJTÁS ......................................................................... 79 8.2.1. AZ ELSİSEGÉLYNYÚJTÁS FOGALMA ............................................................................................ 79 8.2.2. AZ ELSİSEGÉLYNYÚJTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI ..................................................................... 79 8.2.2.1. Tennivalók elsősegélynyújtáskor .............................................................................................. 79 8.2.2.2. Az újraélesztés .......................................................................................................................... 80 8.2.2.3. Elsősegélynyújtás egyéb esetekben .......................................................................................... 82 8.2.2.3.1. Teendők rosszullét esetén ...................................................................................................... 82 8.2.2.3.2. Teendők sérülés esetén .......................................................................................................... 82 8.2.2.3.3. Teendők különleges sérülések esetén .................................................................................... 84 8.2.2.3.4. Teendők egyéb sérülések esetén ........................................................................................... 84 8.2.2.4. Foglalkozási megbetegedések .................................................................................................. 85 9. A HALÁSZATI İRI MUNKÁHOZ KAPCSOLÓDÓ HATÓSÁGOK JEGYZÉKE ............. 86 9.1. MEGYEI KORMÁNYHIVATALOK HALGAZDÁLKODÁSI FELÜGYELİSÉGEI ÉS A HALGAZDÁLKODÁSI FELÜGYELİK ELÉRHETİSÉGEI .................................................................. 86 9.2. A VÍZIRENDÉSZETEK ELÉRHETİSÉGEI ................................................................................. 88 9.2.1. DUNAI VIZIRENDÉSZETI RENDİRKAPITÁNYSÁG ......................................................................... 88 9.2.2. TISZAI VÍZIRENDÉSZETI RENDİRKAPITÁNYSÁG ......................................................................... 89 9.2.3. BALATONI VÍZIRENDÉSZETI RENDİRKAPITÁNYSÁG ................................................................... 89 9.3. KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELİSÉGEK ELÉRHETİSÉGEI ........................................................................................................................ 90 9.4. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁGOK ELÉRHETİSÉGEI ................................ 91 9.5. NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁGOK ELÉRHETİSÉGEI............................................................. 92 10. IRODALOMJEGYZÉK ...................................................................................................... 93 MELLÉKLETEK...................................................................................................................... 94

5

NÉBIH VM

1. Jogi és közigazgatási alapismeretek

1. JOGI- ÉS KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK A halászati ırnek, és a társadalmi halırnek munkája során jogszabályokat kell betartani és betartatni. Ezért szüksége van a jogi alapfogalmak megismerésére. Ezzel párhuzamosan meg kell ismernie Magyarország közigazgatási rendszerének alapjait, valamint a helyi önkormányzati feladatokat.

1.1. Jogi Alapfogalmak A jog fogalma A jog legáltalánosabb megközelítésben emberek közötti viszony, társadalmi viszony. A jog norma, magatartásszabály, az emberi magatartásokat, vagy magatartásokat befolyásoló körülményeket szabályozza. A jogot a többi magatartásszabálytól az különbözteti meg, hogy a jog esetében az államszervezeti rendszerén keresztül rendelkezésre bocsátja a kényszereszközöket annak érdekében, hogy a társadalom tagjai a jogi normáknak megfelelı magatartást tanúsíthassanak. A jog tehát állami kényszereszközökkel kikényszeríthetı általános magatartásszabály. A jog keletkezése A jogtörténetileg is jelentıs forrása a társadalmi gyakorlat, a szokások kialakulása, elfogadása, alkalmazása, azonban a szokásjog nem alapja a jogi normáknak. A jog másik jelentıs forrása az állami szervek jogalkotó tevékenysége során keletkezı jogszabályok. (A szokás a társadalom tagjai közötti érintkezések, kapcsolatok, viszonyok révén kialakuló rendszeresen ismétlıdı magatartás.) Jogforrások • materiális jogforrás azon jelenségek összessége, amelyek a jog tartalmának eredetére utalnak. Ideális körülmények között pl. a törvényekben a legszélesebb társadalmi akarat jelenik meg. • formális jogforrás mindazt jelenti, amitıl a jogszabály ereje és érvényessége származik. (A jog külsıdleges jegyei azt jelentik, hogy meghatározott állami szerv van felhatalmazva jogalkotói tevékenység végzésére, valamint ki vannak dolgozva a jogalkotói folyamat eljárási szabályai, meghatározott az állami akarat joggá válásának teljes folyamata; hatályosság, érvényesség, határidık, stb.) • külsı jogforrás az az érzékelhetı megnyilvánulási forma, amelyben a jog megjelenik (pl. törvény, rendelet). • a belsı jogforrás azt a tényezıt jelenti, amelybıl a jog származik, azaz magát a jogalkotó szervet. Speciális jogforrások A nemzetközi egyezmények az azt aláíró államokat kötik. A nemzetközi egyezményt aláíró állam kötelezettsége arra szól, tegyen meg minden intézkedést annak érdekében, hogy az állam fennhatósága alá tartozó jogalanyok az egyezménynek megfelelıen cselekedjenek. A Legfelsıbb Bíróság jogegységi határozatai (irányelvei és elvi döntései) a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében születnek. A szokásjog a társadalom tagjai

6

NÉBIH VM


között kialakult és az ismétlıdések folytán meggyökeresedett olyan magatartásszabály, amelyet az állam elismer, és kikényszerítését állami eszközökkel biztosít(hat)ja. Jogforrási hierarchia A jogforrási hierarchia csúcsán az Alkotmány áll (alaptörvény). A következı az Országgyőlés által alkotott törvény, majd ezt követi a kormányrendelet. A kormánynak önálló jogalkotói hatásköre van, de jogforrása nem lehet ellentétes a hatályos törvényekkel. A miniszteri rendelet csak olyan tárgyban jelenhet meg, amely a miniszter (minisztérium) hatáskörébe, feladatkörébe tartozik, illetve amire törvény, (korábbról: törvényerejő rendelet) vagy kormányrendelet adott felhatalmazást. Az önkormányzati rendelet a jogi hierarchia legalsó szintjén helyezkedik el. Az önkormányzat helyi képviseleti szerv, ennek megfelelıen jogosult arra, hogy eredeti módon szabályozzon életviszonyokat, de csak a saját mőködési területén. (pl. állattartás rendje, nyitvatartási idı stb.) A jogág A jogrendszeren - mint hatályos joganyagon - belül a jogszabályok csoportosítása, megfelelı tagozódása jelentkezik. A különbözı jogszabályok összefüggnek egymással, szorosan kapcsolódnak egymáshoz, s a modern jogrendszerekben jogágakra (jogszabálycsoportokra) tagozódnak: Az anyagi jog Azoknak a jogi normáknak az összessége, amelyek meghatározzák a jogalanyok követendı magatartásának tartalmát (az alanyi jogokat és az alanyi kötelezettségeket). Alapvetıen törvénykönyvekbe foglalva találhatóak pl. Büntetıtörvénykönyv (Btk.) Az alaki (eljárási) jog Az anyagi jog érvényesülését szolgálva - eljárási rendet állapít meg az eljáró állami szervek és az állampolgárok számára, valamint meghatározza az anyagi jogszabályok kikényszerítésének módját. Rendszerint jogszabályok pl. Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) Amikor a jogszabály hatályáról beszélünk, akkor azt határozzuk meg, hogy a jogszabály milyen esetekre vonatkozik, milyen esetekben alkalmazandó, milyen esetekben fejti ki kötelezı erejét. A hatály tekintetében négy aspektust: a) tárgyi, b) területi, c) személyi és d) idıbeli hatályt szokás megkülönböztetni. a) tegyük fel, hogy valamely jogszabály szerint adót kell fizetni a személygépkocsik forgalomba helyezése után, de ez a jogszabály nem rendelkezik a motorkerékpárokról. Ez a jogszabály tehát a személygépkocsik forgalomba helyezésére vonatkozik, de nem vonatkozik a motorkerékpárok forgalomba helyezésére. Ebben az esetben azt mondjuk, hogy a jogszabály tárgyi hatálya a személygépkocsikra, illetve azok forgalomba helyezésére kiterjed, míg a motorkerékpárokra, illetve azok forgalomba helyezésére nem. Másképpen: a személygépkocsik a jogszabály tárgyi hatálya alá tartoznak, míg a motorkerékpárok nem.

7

NÉBIH VM


b) a közúti közlekedés szabályait megállapító magyar jogszabály a Magyar Köztársaság területén levı közutakon és közforgalom elıl el nem zárt magánutakon folyó közlekedést szabályozza, például a franciaországi közutakon nem kell alkalmazni (magyar jogszabály területi hatálya Magyarországra terjed ki, míg Franciaországra nem). c) a közalkalmazottakról szóló jogszabályban (a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben) meghatározott szabályok a közalkalmazottakra vonatkoznak, míg a magánszférában dolgozókról a közalkalmazotti törvény nem tartalmaz rendelkezést. Azaz a közalkalmazotti törvény személyi hatálya alá a közalkalmazottak tartoznak, a magánalkalmazottakra a közalkalmazotti törvény személyi hatálya nem terjed ki. d) egy jogszabályt meghatározott idıponttól kezdve (pl. 2007. október 1-jétıl) és meghatározott idıpontig (pl. 2011. január 15-ig) kell alkalmazni. Ez a két idıpont egyrészt a jogszabály hatályba lépésének idıpontja, másrészt a jogszabály hatályvesztésének, vagy hatályon kívül helyezésének idıpontja. Minthogy az idıbeli hatály a hatályosság leggyakrabban felmerülı aspektusa, ha egy jogszabályról általánosságban azt mondják, hogy "hatályban van", "hatályos", akkor általában az idıbeli hatályára gondolnak, és azt értik ez alatt a kifejezés alatt, hogy a jogszabály hatályba lépésének idıpontja már elmúlt, de hatályvesztésének idıpontja még nem következett be. Hatáskör, illetékesség A jogszabályok tartalma, szabályozási jogköre igazodik az állami szervek hatásköréhez. A hatáskör kettıs értelmő, egyrészt jelenti az állami szervek közötti tevékenységi kör szerinti munkamegosztást, másrészt pedig egy vertikális, ügyek szerinti munkamegosztást. Az illetékesség azt határozza meg, hogy az azonos hatáskörrel rendelkezı szervek közül melyiknek van adott ügyben eljárási jogosultsága. Addig, amíg a hatáskör az állami szervek között szőkebb értelemben vertikális munkamegosztást jelenti, addig az illetékesség az azonos hatáskörő állami szervek közötti horizontális munkamegosztást jelenti. A jogviszony alanya Lehet az ember (természetes személy), jogi személy, az állam, a jogképességgel felruházott nem jogi személyiségő szervezet. A jogalany tulajdonképpen győjtıfogalom, magában foglalja mindazok körét, akik jogokkal, kötelezettségekkel rendelkezhetnek. A jogviszony tárgya Az, amire a jogviszony irányul. A jogviszony tárgya gazdaságilag az az érdek, amelynek kielégítését a jogviszony megcélozza. A vagyoni viszonyokban a jogviszonyok leggyakoribb tárgyai dolgok, amikre a jogosultság irányul, illetve a szolgáltatás, amely magatartást a felek egymástól megkövetelnek. A jogviszony tartalma Mindazon jogok és kötelezettségek, amelyek a jogviszony alanyait az adott jogviszonyból folyóan megilletik (pl. ha valakinek van egy lakóingatlana, akkor a tulajdonjogi jogviszony tartalma azon jogok és kötelezettségek összessége, amelyek a tulajdonjog gyakorlásából adódnak, azaz a tulajdonos jogosult a dolog használatára, birtoklására és a dolog feletti

8

NÉBIH VM


rendelkezésre stb., és köteles viselni azokat a terheket, amelyek együtt járnak a tulajdonjog gyakorlásával; (közös költség, adó…) Jogképesség Az ember (természetes személy) jogképessége a vagyonjogi viszonyokban általános, az emberek jogképessége a vagyonjogi viszonyokban egyenlı. A vagyonjogi jogviszonyokban a természetes személy (ember) jogképessége az élve születésétıl haláláig tart. Ez azt jelenti, hogy az ügyei vitelére képtelen csecsemı vagy cselekvıképtelen felnıtt is vagyonjogi jogalany, jogai és kötelességei lehetnek, örökölhet vagyont és hagyatéki terheket, kaphat ajándékot stb. A cselekvıképesség A vagyonjogi jogképességtıl független az a kérdés, hogy az ember saját nevében önállóan dönthet a saját jogviszonyairól, vagy nem. A cselekvıképesség azt jelenti, hogy az ember rendelkezik olyan szintő belátási képességgel, tudatállapottal, ami alkalmassá teszi ıt arra, hogy vagyonjogi jogviszonyokban a saját nevében tegyen jogi nyilatkozatokat. A cselekvıképesség a jogügyletekhez (szerzıdésekhez) kapcsolódó jogi kategória. A magyar jog cselekvıképesnek tekinti a 18. életévét betöltött (vagy házasságkötés révén „nagykorúvá vált”) személyt, aki nem áll cselekvıképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt. A 14 alatti gyermekek cselekvıképtelenek, míg 14-18 év között korlátozott cselekvıképességrıl beszélünk, de ugyanígy lehet különbözı betegségek miatt cselekvıképtelen egy 18 év feletti személy is.

1.2. A magyar közigazgatás rendszere 1.2.1. Alkotmányosság és hatalom Az Alkotmány jogszabályok és szokások összessége, amely az állami szervek létrehozására, mőködtetésére, az állami szervek és magánszemélyek kapcsolatára vonatkozó legfontosabb szabályokat tartalmazza. Alaptörvény, minden más jogszabály alapjául szolgál. Az Alkotmányt minden szervnek és állampolgárnak be kell tartania (a törvény alkotót is köti). 1.2.2. A hatalom gyakorlására jogosult szervek 1.2.2.1. Az Országgyőlés Magyarországon a törvényhozói hatalmat az Országgyőlés gyakorolja. Az Országgyőlés az Alkotmány rendelkezése szerint a Magyar Köztársaság legfelsıbb államhatalmi és népképviseleti szerve, amely a népszuverenitásból eredı jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. Az Országgyőlés két legfontosabb funkciója: • a törvényhozó hatalom gyakorlása és • a végrehajtó hatalom ellenırzése.

9

NÉBIH VM


1.2.2.2. A Köztársasági elnök Az Alkotmány rendelkezése szerint „Magyarország államfıje a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és ırködik az államszervezet demokratikus mőködése felett.” A Magyar Köztársaság elnökét az Országgyőlés öt évre választja, és legfeljebb egy alkalommal újraválasztható. Köztársasági elnökké megválasztható bármely választójogosult magyar állampolgár, aki a választás napjáig betöltötte 35. életévét. A köztársasági elnök választása az Országgyőlés feladata. 1.2.2.3. A Kormány A végrehajtó hatalom a közigazgatási szervezetrendszer mőködésében valósul meg, melynek csúcsán a kormány áll. A kormány általános hatáskörő testületi szerv, amely a miniszterelnökbıl és a miniszterekbıl áll. A kormánynak kettıs funkciója van. Egyrészt kormányzati feladatokat lát el, másrészt irányítja, illetve felügyeli a közigazgatást. A miniszterek részt vesznek a kormány ülésein, a kormány általános politikájának keretei között vezetik az irányításuk alatt lévı minisztériumot, illetve irányítást vagy felügyeletet gyakorolnak a Kormánynak alárendelt egyéb államigazgatási szervek felett. (Pl. a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium irányítása alatt mőködik az MgSzH (Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal) 1.2.2.4. Jogvédelmi szervek Jogvédelem alatt az alkotmányvédelmet és az igazságszolgáltatási tevékenységet értjük. Az elıbbit Magyarországon az Alkotmánybíróság és a különbözı országgyőlési biztosok, míg az utóbbit a bírói szervezet és az ügyészségek látják el. Az alkotmány védelme, illetve szabályainak betartása valamennyi állami szerv feladata és kötelessége. Egyes állami szervek azonban kifejezetten ezzel a céllal jönnek létre és gyakorolják hatáskörüket. 1.2.2.4.1. Alkotmányvédelem Alkotmánybíróság Az Alkotmánybíróság legfontosabb feladata a jogszabályok, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközei alkotmányellenességének vizsgálata. Az Alkotmánybíróság feladatkörébe tartozik az is, hogy megállapítsa a jogalkotó szerv mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes tevékenységét. Országgyőlési biztosok (Ombudsman) Az Országgyőlés egyes alkotmányos jogok védelmére külön biztost is választhat, aki a szakterületén önálló intézkedési joggal rendelkezik. Ez idı szerint hazánkban az állampolgári jogok országgyőlési biztosa és általános helyettese, nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa, valamint adatvédelmi biztos, és a jövı nemzetékének biztosa mőködik.

10

NÉBIH VM

1. Jogi és közigazgatási alapismeretek 1.2.2.4.2. Igazságszolgáltatás Bíróság

Hazánkban az igazságszolgáltatás a bíróságok feladata. Az igazságszolgáltatás – általában bíróság által végzett – jogalkalmazó tevékenység. Az eljárás során a jogszerő állapot helyreállítása, illetıleg a jogsérelem által okozott joghátrány kiegyenlítése a cél. A bíróság dönt a büntetı ügyekben, a polgári jogi ügyekben, a munkaügyi vitákban, és felülvizsgálja a közigazgatási határozatok törvényességét is. Magyarországon az igazságszolgáltatást: • • • • •

a Kúria, az ítélıtáblák, a Fıvárosi Törvényszék és a megyei törvényszékek, a fıvárosi és megyei közigazgatási és munkaügyi bíróságok, valamint a járásbíróságok és kerületi bíróságok gyakorolják.

Ügyészség Az ügyészség az állampolgárok jogainak, valamint az alkotmányos rendnek a védelmérıl gondoskodik. Ennek érdekében védi az állam, minden állami szerv és az állampolgárok jogszabályban biztosított jogait, fellép az Alkotmány, a törvények megtartása érdekében, üldözi a tudomására jutott bőncselekményeket. 1.2.2.5. Jogalkotói hatáskör Magyarországon a következı állami szervek rendelkeznek jogalkotási hatáskörrel: • • • • •

az Országgyőlés, a Kormány, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a miniszterelnök és a Kormány más tagjai (miniszterek), a helyi (települési és megyei) önkormányzatok.

A jogszabályok nem azonos rangúak, köztük hierarchikus rend épült ki. Az állami szervek rendszerében felsıbb szinten elhelyezkedı szerv által kibocsátott jogszabály erısebb, ami azt jelenti, hogy az alacsonyabb szinten elhelyezkedı szerv által kibocsátott jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szinten elhelyezkedı szerv által kibocsátott jogszabály rendelkezésével. A törvény (tv.) A törvény a legmagasabb rendő jogforrás, amelynek megalkotására az Országgyőlés jogosult. A törvényeket a megalkotás évével, az adott évben alkotott törvény római számmal jelölt sorszámával és a törvény címével kell megjelölni, pl.: 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról (Ötv.).

11

NÉBIH VM


A rendelet A rendelet alkotására – fıszabály szerint – a végrehajtó hatalom (és a helyi önkormányzat) jogosult. Ennek megfelelıen rendeletet a Kormány (kormányrendelet), a miniszterelnök (miniszterelnöki rendelet), a miniszterek (miniszteri rendelet) és a helyi önkormányzatok (helyi önkormányzati rendelet) alkotnak, valamint az MNB elnöke törvényben meghatározott feladatkörében. A rendeletet évenként újrakezdıdı sorszámmal, a kibocsátás évével, hónapjával és napjával, a kibocsátó megjelölésével és a rendelet címével kell megjelölni, pl.: „199/1998. (XII. 4.) kormányrendelet a köztisztviselık továbbképzésérıl és a közigazgatási vezetıképzésrıl”. A jogszabályok kihirdetése a Magyar Közlönyben történik.

1.3. A helyi önkormányzatok jogállása, szerepe, és feladata Az Alkotmány értelmében a Magyar Köztársaság területe fıvárosra, megyékre, városokra és községekre, a Fıváros pedig kerületekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók. (Ez utóbbi lehetıséget az Ötv. a megyei jogú városokra korlátozza, azonban meg kell jegyezni, hogy jelenleg egyetlen megyei jogú város sem alakított ki kerületeket.) A fent felsorolt területi tagozódásnak megfelelıen jöttek létre az önkormányzatok típusai, melyek közül az alaptípust a városi és községi települési önkormányzatok jelentik. Sajátos önkormányzati típust képviselnek a kisebbségi önkormányzatok. Az önkormányzatok jogai egyenlık, az egyes önkormányzatok közötti kapcsolatokat a mellérendeltség jellemzi. 1.3.1. Az önkormányzatok szervezete Az önkormányzati feladat- és hatáskörök címzettje – fıszabályként – az önkormányzat képviselı-testülete. Önkormányzati feladatot elláthatnak azonban a képviselı-testület szervei is: • • • •

a polgármester, a bizottságok, a polgármesteri hivatal és a részönkormányzat testülete.

A képviselı testület Az önkormányzat legfontosabb szerve a képviselı-testület. A választópolgárok önkormányzáshoz való joga a képviselı-testületi munkában, az általuk választott települési képviselık, illetve polgármester tevékenységén keresztül valósul meg. A legfontosabb döntések meghozatala a képviselı-testület hatáskörébe tartozik, egyedül ı jogosulta helyi közügyek körébe tartozó társadalmi viszonyokat helyi jogszabályban (önkormányzati rendelet) szabályozni. Mőködését testületi ülés formájában fejti ki.

12

NÉBIH VM

1. Jogi és közigazgatási alapismeretek Polgármester

A polgármestert (fıvárosban fıpolgármestert) a település lakossága közvetlenül – az önkormányzati képviselıkkel egyidejőleg – választja meg. A polgármester javaslatára, a polgármester munkájának segítésére, helyettesítésére, a képviselı-testület tagjai sorából egy vagy több alpolgármestert választ. Polgármesteri Hivatal A mindennapos igazgatási feladatok ellátására, a képviselı-testület, a bizottságok, a polgármester mőködésének biztosítására, döntéseinek elıkészítésére és a meghozott döntések végrehajtására a képviselı-testület által létrehozott hivatal. Jegyzı A jegyzı a képviselı-testület által kinevezett, a törvényben meghatározott képesítéssel rendelkezı köztisztviselı, aki vezeti a polgármesteri hivatalt. Feladata kettıs: egyrészt a képviselıtestületi munka kiszolgálása, másrészt elsıfokú államigazgatási hatósági feladatok ellátása. A Jegyzı irányítja többek között a mezei ırszolgálat munkáját. Bizottságok A képviselı-testület – munkájának segítésére – bizottságokat alakíthat. A bizottságok részben a képviselıkbıl, részben külsı szakértıkbıl állnak, a bizottság tagjainak többsége, illetve a bizottság elnöke azonban csak települési képviselı lehet. Részönkormányzat testülete Ez a szervezet kínál lehetıséget arra, hogy a korábbi évtizedekben egyesített – s így önállóságukat vesztett – települések újra kialakíthassák saját arculatukat, de lehetıvé teszi azt is, hogy amennyiben egy településen belül elkülönült érdekstruktúrával rendelkezı település-, illetve városrészek alakulnak ki (pl. üdülıterület), teret nyújtson a viszonylag önálló helyi politika kialakításához. Jogállása nagyban hasonló az önkormányzati bizottsághoz, de összetétele ettıl eltérhet. 1.3.2. Az önkormányzatok alkotmányos alapjogai Az önkormányzatiság tartalma az önkormányzatok alkotmányos alapjogaiból ismerhetı meg. Az önkormányzatok jogállását az Alkotmány 44/A. §-a alapján a következık jellemzik. A helyi képviselıtestület: • önkormányzati ügyekben (helyi közügy) önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül. Ez az alapjog magában foglalja az önkormányzat rendeletalkotási jogát a helyi társadalmi viszonyok szabályozására (pl. helyi költségvetés megállapítása, helyi köztisztasági szabályok megállapítása), illetıleg az önkormányzati hatósági ügyek igazgatását (igazgatási, döntési autonómia), • gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megilletı jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelısségére vállalkozhat (vagyoni autonómia),

13

NÉBIH VM


• az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelı saját bevételre jogosult, továbbá e feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül (pénzügyi autonómia), • törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét (adókivetés joga), • törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és mőködési rendjét, önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerı címeket alapíthat (szervezeti, mőködési autonómia), • a helyi közösséget érintı közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult állami szervhez (felterjesztési jog), • szabadon társulhat más helyi képviselı-testülettel, érdekeinek képviseletére önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre, feladatkörében együttmőködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek (partnerkapcsolatok autonómiája). 1.3.3. Önkormányzatok önként vállalható, és kötelezı feladatai Önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe (önként vállalt feladatok). Az önként vállalt közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. Az önként vállalt feladatok megoldása azonban nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezıen elıírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását. Annak érdekében azonban, hogy a minimális szintő közszolgáltatások valamennyi település lakói számára hozzáférhetıek legyenek, az Ötv. ezek közül kiemel egyes közszolgáltatásokat azzal, hogy azokat minden települési önkormányzat köteles biztosítani (kötelezı feladatok). Ezek a következık: • • • • • • • •

egészséges ivóvízellátás, óvodai nevelés, általános iskolai oktatás és nevelés, egészségügyi és szociális alapellátás, közvilágítás, helyi közutak és köztemetı fenntartása, nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesülésének biztosítása.

14

NÉBIH VM

2. Jogellenes magatartások

2. JOGELLENES MAGATARTÁSOK A halászati ır gyakran találkozik olyan helyzetekkel, melyek során rövid idı alatt kell döntéseket hozni. Ilyen szituációk lehetnek a mőködési területen a szabálysértések és a bőncselekmények. Ezért szükséges az alapfogalmak, és az eljárásjogi szabályok ismerete.

2.1. A Szabálysértés 2.1.1. A szabálysértés fogalma Szabálysértés az a törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra [a szabálysértésekrıl, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerrıl szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. Tv.) 1. § (1)] Szabálysértés miatt az vonható felelısségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti. [(Szabs Tv. 2. § (1) ] A szabálysértést elköveti az is, aki mást a szabálysértés elkövetésére szándékosan rábír (felbujtás), és aki másnak a szabálysértés elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt (bőnsegély). 2.1.2. Szabálysértési hatóságok • általános hatáskörő szabálysértési hatóság a fıvárosi, megyei kormányhivatal járási (fıvárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) • a Szabs Tv. által a hatáskörébe utalt szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság jogkörében a rendırkapitányság vagy az egyes feladatok ellátására létrehozott rendıri szerv, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve jár el. • szabálysértési elzárással is büntethetı szabálysértés miatt elsı fokon a járásbíróság jár el. 2.1.3. A helyszíni bírság kiszabására jogosultak köre A Szabs Tv. a korábbiaknál lényegesen több ellenırzést végzı személyhez telepít helyszíni bírságolási jogkört. A helyszínen az alábbi személyek szabhatnak ki helyszíni bírságot: • • • • • • • • • •

rendırség járási hivatal arra felhatalmazott ügyintézıje, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv arra felhatalmazott ügyintézıje, a közlekedési hatóság ellenıre, a közterület-felügyelı, a természetvédelmi ır, az önkormányzati természetvédelmi ır, az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézıje, a halászati ır, a mezıır.

15

NÉBIH VM


Szükséges megjegyezni, hogy a halászati ır csak abban az esetben jogosult helyszíni bírság kiszabására, ha közigazgatási szerv alkalmazottja vagy önkormányzati köztisztviselı, közalkalmazott vagy kormánytisztviselı. 2.1.4. A helyszínen kiszabható bírság mértéke A Szabs Tv..-ben meghatározott esetekben a kiszabható pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege százötvenezer forint, szabálysértési elzárással is büntethetı szabálysértések esetén háromszázezer forint. 2.1.5. Szabálysértések formái A halászati ır munkája során több olyan esettel is találkozhat, amelynek során – amennyiben közigazgatási szerv alkalmazottja vagy önkormányzati köztisztviselı, közalkalmazott vagy kormánytisztviselı – helyszíni bírság kiszabását kezdeményezheti. Ezek az esetek: • ötvenezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot megvalósítóval (elzárással is büntethetı!), • a szabad vizek jegén való tartózkodás szabályait megszegıvel, • tiltott helyen fürdızıvel, • számszeríjat, szigonypuskát a jogszabályban meghatározott rendelkezésektıl eltérıen vagy jogszabályi tiltás ellenére használóval, • a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggésben elrendelt általános vadászati, halászati, legeltetési tilalmat megszegıvel szemben. • azzal szemben, aki vízilétesítménybe, illetve felszíni vagy felszín alatti vízbe közvetlenül vagy közvetve szennyezı anyagot juttat és ezáltal a vízkészletet felhasználásra alkalmatlanná teszi, vagy a felhasználást veszélyezteti, ha környezetkárosítás egyébként nem állapítható meg, • a szennyvíz vagy a szennyezıanyag ártalommentes elhelyezését, illetve a felszíni vagy felszín alatti vízbe történı bevezetését nem a jogszabályban, a jogszabály alapján kiadott hatósági elıírásban meghatározott módon valósítja meg, vagy olyan létesítményt üzemeltet, amely a vizek fertızését vagy szennyezését okozhatja, • az ivóvízellátást, ásvány- vagy gyógyvízhasznosítást szolgáló, vagy ilyen célra kijelölt vizek, vízilétesítmények védıterületére, védıidomára, védısávjára a jogszabályban, a hatósági elıírásokban meghatározott rendelkezéseket megszegi, vagy a védıterületet, védıidomot, védısávot érintı korlátozásokkal ellentétes tevékenységet folytat vagy ingatlan-használatot gyakorol, • a természeti területek a védett természeti területek és értékek, az erdı, valamint a vadállomány ırzésével, védelmével kapcsolatban a halászati ır jogszabályban elıírt felhívásának nem tesz eleget, vagy intézkedését akadályozza.

2.2. A bőncselekmény 2.2.1. A Bőncselekmény fogalma Bőncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. [a büntetıtörvénykönyvrıl szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 10. § (1) bekezdés]

16

NÉBIH VM

2. Jogellenes magatartások A fentiek alapján bőncselekménynek minısül:

• amit a törvényalkotó annak minısít • gondatlanságból elkövetett bőncselekmény csak akkor büntethetı, ha a törvény ezt külön elrendeli • a büntetendı magatartásnak minden esetben veszélyt kell jelenteni a társadalomra. Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti. [Btk. 10. § (2)] Itt érdemes tisztázni a bőntett és vétség, továbbá a szándékosság és gondatlanság fogalmát. • bőntett az a szándékosan elkövetett bőncselekmény, amelyre a törvény két évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. Minden más bőncselekmény vétség. [Btk. 11. § (2)] • szándékosan követi el a bőncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. (Btk. 13. §) • gondatlanságból követi el a bőncselekményt, aki elıre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelmően bízik azok elmaradásában; úgyszintén az is, aki e következmények lehetıségét azért nem látja elıre, mert a tıle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. (Btk. 14.§) Mindezek alapján bőncselekmény tehát „cselekmény” lehet, amely magában foglalja mind a tevés, mind a mulasztás fogalmát. Vannak olyan bőncselekmények, melyek mind tevékenységgel, mind mulasztással elkövethetıek (például a gondatlanságból elkövetett, illetve a szándékos emberölés). Vannak olyan cselekmények, amelyek csak tevéssel valósíthatóak meg (például a lopás csak elvétellel valósítható meg), míg olyanok is, melyek csak mulasztással (például segítségnyújtás elmulasztása). 2.2.2. Büntetési nemek A Btk. az alábbi büntetési alakzatokat ismeri: • • • • • • • • •

a szabadságvesztés, a közérdekő munka, a pénzbüntetés, a foglalkozástól eltiltás, a jármővezetéstıl eltiltás, a kiutasítás, valamint mellékbüntetésként a közügyektıl eltiltás, a kitiltás.

17

NÉBIH VM


2.2.3. Büntethetıség akadályai Gyermekkor A Büntetı törvénykönyv (Btk.) - hasonlóan más országokhoz - kizárja a gyermekkorú személyek büntethetıségét. A törvény egy megdönthetetlen vélelmet állít fel, amennyiben a 14. életév alatt a vétıképesség hiányát mondja ki. Ennek alapján nem büntethetı az, aki a cselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét nem töltötte be. Kóros elmeállapot Nem büntethetı, aki a cselekményt az elmemőködés olyan kóros állapotában - így különösen elmebetegségben, gyengeelméjőségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban vagy személyiségzavarban - követi el, amely képtelenné teszi e cselekmény következményeinek felismerésére vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelıen cselekedjék. Ha azonban a józan ítélıképesség elvesztése saját hibából történik (Gyógyszer, kábítószer, vagy alkoholfogyasztás), akkor az illetı a tetteiért úgy felel, mintha teljes belátási képességgel rendelkezett volna. Kényszer, fenyegetés A kényszer minden olyan külsı, fizikai ráhatás, melynek eredményeként az adott személy nem képes akaratának megfelelı cselekvésre. Ez lehet a test támadó jellegő érintése - erıszak - vagy olyan külsı objektív hatás, amely a személy ellenállását megtörni. (pl. valakit megvernek azért, hogy adja át értéktárgyait) A fenyegetés során pszichikai ráhatásról van szó, olyan súlyos hátrány kilátásba helyezésérıl, mely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. (pl. zsarolás) Tévedés Ha a rendelkezésre álló nem megfelelı ismeretek eredményeként nem, vagy nem a valóságnak megfelelı képzet alakul ki benne, noha ı azt valóságosnak véli, és ez motiválja cselekedeteit. (pl. valakit megkérnek arra, hogy hozzon el egy bizonyos tárgyat valahonnan, és az illetı ezt meg is teszi, de késıbb kiderül, hogy az a bizonyos tárgy a más tulajdonát képezte) Magánindítvány hiánya Tulajdonképpen a sértett dönti el, hogy kezdeményez eljárást az ügyben. Abban az esetben, ha például megverték, de könnyő testi sértés miatt nem tesz feljelentést, az elkövetı nem büntethetı. Jogos védelem Olyan büntethetıséget kizáró ok, amely a halászati ır szolgálata során elıfordulhat. Munkája során adódhat olyan szituáció, amikor meg kell védenie saját maga vagy más ember biztonságát.

18

NÉBIH VM


Nem büntethetı, akinek a cselekménye a saját, illetıleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetıleg ezeket közvetlenül fenyegetı jogtalan támadás elhárításához szükséges. (Btk. 29. § (1)) Jogosan védekezni csak jogtalan támadás esetén lehet. A támadásnak mindig jogtalannak kell lenni, tehát önmagában is bőncselekménynek vagy szabálysértésnek kell lennie. Attól kezdve beszélhetünk „támadásról”, ha már sérelmet okozott vagy ilyen sérelem azonnali bekövetkezésével fenyeget. Fontos, hogy a jogosan védekezı nem csak magát mentheti. Jogosan védekezni a másokat ért jogtalan támadás esetén is lehet, ezért nevezik a jogászok jogos védelemnek, és nem úgy, ahogy a köznapi beszédben általában használják jogos „önvédelem”-nek. Ez azt az elemi etikai igényt fogalmazza meg, hogy aki teheti lépjen fel mások (különösen a gyengébbek védelmében). A jogosan védekezınek vagy védelmezınek általában nincs kitérési kötelezettsége, még akkor sem, ha erre a lehetısége simán meglenne (mondjuk, elfuthatna, vagy egyszerően ott hagyhatná a másikat). Néhány személlyel szemben azonban elvárt a konfliktuskerülés. Aki nyilvánvalóan nincs cselekedetei józan megítélésének a birtokában - az elıl, ha a lehetıség meg van, ki kell térni. Ugyan ez a helyzet a felmenıktıl vagy láthatóan terhes nıtıl ért jogtalan támadás esetén. Jogosan védekezni csak a támadás ideje alatt lehet. Ez addig tart, amíg a jogtalan támadás fennáll. Például, ha a támadó elmenekül, vagy azt sikerül ártalmatlanná tenni a jogos védelmi helyzet megszőnik. A legnehezebben tartható követelmény, hogy a védekezésednek arányosnak kell lenni. Legfeljebb akkora sérelmet lehet okozni, mint amekkora fenyeget. Itt a bántalmazások esetén általában az erıviszonyokat, az alkalmazott eszközöket, a támadás intenzitását, az elhangzott fenyegetéseket vizsgálják. Sérüléssel nem fenyegetı támadásra általában nem lehet sérülésokozással válaszolni. (zsebtolvaj leleplezésekor, nem lehet azt megverni) Nem vizsgálják az arányosságot, ha a fenyegetı érdeksérelem igen nagy: élet elleni támadás, közveszély, itt az arányok ugyanis nem, vagy szinte csak alig lennének felállíthatók. A jog tisztában van azzal, hogy, ha valakit jogtalan támadás ér, az ijedtségtıl, vagy a felháborodás miatt elvesztheti a józan ítélıképességét. Ha az arányosság követelménye ilyen okok miatt sérül a jogos védekezés körét túllépı nem büntethetı. A Btk. ezt a következıképpen fogalmazza meg: Nem büntethetı az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét azért lépi túl, mert azt ijedtségbıl vagy menthetı felindulásból képtelen felismerni. (Btk. 29. § (2)) A büntetés korlátlanul enyhíthetı, ha az ijedtség vagy a menthetı felindulás az elkövetıt korlátozza az elhárítás szükséges mértékének felismerésében. (Btk. 29. § (3)) Végszükség A végszükség olyan rendkívüli helyzetet takar, amikor az adott – egyébként jogellenes – cselekmény vagy nem veszélyes a társadalomra, hiszen alanya egy objektív vészhelyzet következményeinek elhárítása vagy enyhítése érdekében jár el, vagy pedig egy ilyen vészhelyzet korlátozza a beszámítási képességét.

19

NÉBIH VM


Nem büntethetı, aki saját, illetıleg a mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélybıl menti vagy a közérdek védelmében így jár el, feltéve, hogy a veszély elıidézése nem róható a terhére és a cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására törekedett. (Btk. 30. § (1)) Nem büntethetı, aki a saját, illetıleg a mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélybıl menti, vagy a közérdek védelmében így jár el. A veszély elıidézése nem róható a terhére, és a cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek az elhárítására törekedett. A szükségesség ismérvével összefüggésben azt kell megjegyezni, hogy amennyiben van büntetıjogi szempontból közömbös elhárításra mód, akkor azt kell alkalmazni. Az arányossággal kapcsolatban az emelendı ki, hogy végszükség esetén csak a fenyegetı veszélynél kisebb sérelem okozása alapozza meg a jogellenességet kizáró végszükséget. Az arányazonosság, azaz a fenyegetı veszéllyel azonos sérelmet okozó elhárítás túllépésnek minısül. Ezzel kapcsolatban merül fel problémaként az emberi élet emberi élet árán való mentése. Az arányosság szabályával összhangban az egy ember életének mentése egy ember életének feláldozásával nem tekinthetı arányosnak. Sajnos vannak olyan esetek is, melyek során a veszélyt elhárítani igyekvı tévesen ítéli meg a helyzetet, és nagyobb kárt okoz, mint amennyit el kíván hárítani. Ilyen esetekre az alábbi rendelkezések vonatkoznak: Nem büntethetı az sem, aki azért okoz akkora vagy nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségbıl vagy menthetı felindulásból képtelen felismerni a sérelem nagyságát. (Btk. 30. § (2)) A büntetés korlátlanul enyhíthetı, ha az ijedtség vagy a menthetı felindulás az elkövetıt korlátozza a sérelem nagyságának felismerésében. (Btk. 30. § (3)) 2.2.4. A büntethetıséget megszüntetı okok Az elkövetı halála Elévülés Az elévülés valamely jog állami érvényesíthetıségének idımúlás következtében történı megszőnése. Az idı elırehaladásával a büntetés egyre kevésbé tudja betölteni a célját. Kegyelem A kegyelem egy olyan gesztus, amely az elkövetı büntethetıségét (eljárási kegyelem) vagy a jogerıs büntetésének végrehajthatóságát (végrehajtási kegyelem) szünteti meg. A büntethetıségi akadályok közé azonban csak az eljárási kegyelem tartozik. Az eljárási kegyelem lehet egyéni vagy közkegyelem. Az egyéni kegyelmet a köztársasági elnök gyakorolja

20

NÉBIH VM

2. Jogellenes magatartások Tevékeny megbánás

Nem büntethetı, aki a személy elleni közlekedési vagy vagyon elleni vétség vagy három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendı bőntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítıi eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bőncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette.

21

NÉBIH VM

3. A halászati ır, társadalmi halır jogállása, kötelezettségei és jogai

3. A HALÁSZATI İR, TÁRSADALMI KÖTELEZETTSÉGEI ÉS JOGAI

HALİR

JOGÁLLÁSA,

A halırzés szabályait, a halászati ırrel és a társadalmi halırrel szemben támasztott követelményeket a halgazdálkodásról és a hal védelmérıl szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.), a halgazdálkodás és a halvédelem egyes feladatainak végrehajtásáról szóló 133/2013. (XII. 29) VM rendelet (a továbbiakban: Vhr.), valamint az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységérıl, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (rendészeti törvény) rendelkezései tartalmazzák.

3.1. A halászati ırök feladata A halászati ırök feladata a halászatra jogosult halgazdálkodási terv alapján hasznosított halgazdálkodási vízterületének ırzése, a benne található halállomány, és élıhelyének a védelme.

3.2. A halászati ır jogállása, a halászati ırrel szemben támasztott személyi követelmények 3.2.1. A halászati ır jogállása A rendészeti törvény rendelkezései alapján a halászati ır rendészeti feladatokat ellátó személynek minısül, és a halgazdálkodásra jogosult alkalmazza. A megbízás típusa többféle lehet (megbízási- vagy munkaszerzıdés), illetıleg önkormányzat által haszonbérelt vízterületek esetén közalkalmazotti jogviszony is létesíthetı. Fontos tudni, hogy a halászati ır egyéb vízterületeken is, és halastavon is igénybe vehetı. Halászati ırt több jogosult közösen is foglalkoztathat, illetıleg a halászati ır feladataival mezei ırszolgálat is megbízható. 3.2.2. A halászati ır személyi feltételei, alkalmazásának szabályai A halászati ırnek, mint rendészeti feladatokat ellátó személynek alkalmazási feltételeit a rendészeti törvény szabályozza. A rendészeti törvényben foglaltak szerint halászati ır az lehet, aki: • • • •

magyar állampolgár, a tizennyolcadik életévét betöltötte, cselekvıképes, és a feladata ellátásához a rendészeti törvényben és jogszabályban elıírt képesítési feltételekkel rendelkezik.

A fentieken kívül akad azonban számos kizáró ok, amelyeket a halászati ır jelöltnek tudnia kell magáról. Ezért az alábbiakban ez teljes részletezésre kerül. Nem lehet halászati ır az, aki: • büntetett elıélető • a Büntetı Törvénykönyvrıl szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti állam elleni bőncselekmény (Btk. X. fejezet), emberiség elleni bőncselekmény (Btk. XI. fejezet), személy elleni bőncselekmény [Btk. 166–168. §, 170. § (2)–(6) bek., 171. §, 174. §, 174/A. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §, 176. § (2) bek. b) pont és (3)–(4)

22

NÉBIH VM


bek.], nemi erkölcs elleni erıszakos bőncselekmény [Btk. 197. és 198. §, 207. § (3) bek. b) pont], hivatali bőncselekmény (Btk. XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bőncselekmény (Btk. XV. fejezet V. cím), embercsempészés (Btk. 218. §), közveszélyokozás [Btk. 259. § (1)–(3) bek.], közérdekő üzem mőködésének megzavarása (Btk. 260. §), terrorcselekmény (Btk. 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §), légi jármő, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármő hatalomba kerítése (Btk. 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), visszaélés lıfegyverrel vagy lıszerrel (Btk. 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetıleg kettıs felhasználású termékkel (Btk. 263/B. §), bőnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. §), visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. §), visszaélés nemzetközi szerzıdés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), tiltott állatviadal szervezése (266/A. §), állatkínzás (Btk. 266/B. §), garázdaság (Btk. 271. §), önbíráskodás (Btk. 273. §), környezetkárosítás (Btk. 280. §), természetkárosítás (Btk. 281. §), visszaélés kábítószerrel (Btk. 282–282/C. §), visszaélés kábítószerprekurzorral (Btk. 283/A. §), vagyon elleni szándékos bőncselekmény (Btk. 316-324. §, 326. §, 327. §, 330/A. §), szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erıszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 343. § (2) bek. a) pont és (4)–(5) bek., valamint Btk. 355. § (2) bek. a) pont] alapján, vagy olyan bőntett miatt, amelyet bőnszervezet keretében követett el. Továbbá az sem láthat el halászati ıri feladatokat, akivel szemben a fentiekben meghatározott • szándékos bőncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki, • öt évet el nem érı szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, • ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, • szándékos bőncselekmény miatt közérdekő munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltáig, • szándékos bőncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett • szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított négy évig, • pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított egy évig. A Vhr. kizárja egy adott halgazdálkodási vízterületen olyan személy halászati ırként történı alkalmazását, aki az adott halgazdálkodási vízterületre érvényes halászati engedéllyel, illetve érvényes halászati területi engedéllyel rendelkezik. 3.2.3. A halászati ır vizsgakövetelményei A halászati ırnek ahhoz, hogy munkát tudjon vállalni a személyi feltételeken túlmenıen két típusú vizsgát kell letennie. A rendészeti törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott, a szabálysértésekrıl, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerrıl szóló törvényben meghatározott, a Büntetı Törvénykönyvrıl szóló törvényben meghatározott, a büntetıeljárásról szóló törvényben meghatározott rendelkezések ismeretébıl. Valamint a a halgazdálkodásról és a hal védelmérıl szóló 2013. évi CII. törvényben foglaltak szerint a halászattal és a horgászattal kapcsolatos ismeretekrıl, a halgazdálkodás és a halvédelem, a halászati ırzés, a mezei ırszolgálat, valamint a vagyonırökkel kapcsolatos jogszabályok ismeretérıl köteles vizsgát tenni. Mindezeken túlmenıen a halászati ır jelölt a rendészeti vizsga elméleti anyagának gyakorlati alkalmazásából is számot ad tudásáról.

23

NÉBIH VM


A rendészeti vizsgát egy bizottság elıtt teszi le a halászati ır jelölt, melynek tagjai a rendırség által kijelölt személy, és az ágazati miniszter által kijelölt személyek. Sikeres vizsga esetén a rendırség a munkáltató kérelmére kiadja a halászati ır számára a szolgálati jelvényt és igazolványt. A halászati ıri vizsgát a megyei kormányhivatal földmővelésügyi igazgatósága szervezi. Az eredményes vizsgát tett halászati ır a földmővelésügyi igazgató elıtt esküt tesz, amelyrıl az igazgatóság esküokmányt állít ki. Az eskü letételét követıen az igazgatóság biztosítja részére a szolgálati naplót. A halászati ırnek, mint rendészeti feladatot ellátó személynek a rendészeti törvényben foglaltak szerint ötévente a rendészeti feladatokat ellátó személy, valamint a személy- és vagyonır kiegészítı képzésen és vizsgán köteles részt venni, amely során a bekövetkezett jogszabályi változások és azok gyakorlati alkalmazhatóságából, valamint a kényszerítı eszközök alkalmazásával kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretekbıl tesz vizsgát. A fentieken kívül kétévente köteles a megyei kormányhivatalok földmővelésügyi igazgatóságai által szervezett, a halászattal és a horgászattal, a halvédelemmel, valamint a halászati ırzéssel összefüggı jogszabályokkal kapcsolatos továbbképzésen részt venni. 3.2.4. A halászati ır felszerelése A halászati ırnek a rendészeti feladatokat ellátó személyek, valamint a fegyveres biztonsági ırök ruházati ellátására vonatkozó részletes szabályokról szóló 70/2012. (XII. 14.) BM rendeletben meghatározott formaruhát köteles viselni, a formaruha felsıruházatának bal ujján a halászati ıri tevékenység megnevezését tartalmazó jelzést felvarrással, hímzéssel vagy tépızárral kell rögzítenie. A halászati ıri jelvényt a formaruházat felsı ruházati viseletelemeinek mellzsebén, bal oldalt a zsebfedı alatt, a rögzítı gombjára gombolva, vagy az annak megfelelı helyre tőzve kell viselnie. A halászati ır formaruházatát csak feladatai ellátása során, illetve munkába utazás vagy a munkából történı hazautazás céljából a lakóhelye és a feladat ellátási helye közötti legrövidebb útvonalon viselheti, egyéb esetekben viselése tilos. Felszerelési tárgyai: Sorszám

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Felszerelési eszközök megnevezés

Mennyiség/ Mennyiségi egység

Névkitőzı Jelvény Taktikai öv Fegyvertok (övtok) Tártok Bilincstok Gázspray tok Rendırbot tartó karika

Tervezett viselési idı (hónap)

1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

A halászati ıri formaruha, és annak kihordási ideje Sorszám

1. 2.

24

Ruházati cikk megnevezés

Téli kabát (dzseki) Átmeneti kabát

Mennyiség/ Mennyiségi egység

Tervezett viselési idı (hónap)

1 db 1 db

12 12

NÉBIH VM

3. A halászati ır, társadalmi halır jogállása, kötelezettségei és jogai 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Esıkabát (széldzseki) Nyári nadrág Téli nadrág Rövid ujjú ing Hosszú ujjú ing Pulóver Pamut póló Félcipı Bakancs Téli kesztyő (bır, ötujjas) Derékszíj (nadrágszíj) Gumicsizma Téli szolgálati sapka Láthatósági mellény

1 db 2 db 2 db 2 db 2 db 3 db 3 db 1 db 1 db 2 db 3 db 1 pár 2 db

24 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 24 12

A rendészeti feladatokat ellátó személy egyen- vagy formaruhával történı ellátásáról a munkáltató gondoskodik. A munkáltató határozza meg, hogy az ellátás pénzben vagy természetben történik.

3.3. A halászati ır szolgálatteljesítése A halászati ır feladatát az ıt foglalkoztató munkáltató (halgazdálkodásra jogosult, önkormányzat) utasításai szerint a közérdek kizárólagos figyelembe vételével látja el. Tevékenységének szakmai felügyeletét a halgazdálkodási hatóság, és a rendırség látja el. A rendészeti feladatokat ellátó személy részére – igazgatási szolgáltatási díj ellenében – a szolgálati igazolványt, valamint a szolgálati jelvényt a rendırség a munkáltató kezdeményezésére állítja ki. Ha a rendészeti feladatokat ellátó személynek a jogviszonya megszőnik, a munkáltató a rendészeti feladatokat ellátó személy szolgálati igazolványát és szolgálati jelvényét bevonja és a rendırség tájékoztatásával egyidejőleg a szolgálati igazolványt és a szolgálati jelvényt megküldi. A halászati ırnek a feladatai ellátása során mindig köteles szolgálati igazolványát magánál tartani. A halászati ır a szolgálati igazolvány, jelvény, illetve szolgálati napló elvesztését haladéktalanul bejelenti a halgazdálkodásra jogosultnál, és a kormányhivatal földmővelésügyi igazgatóságánál is, aki kezdeményezi az a szolgálati igazolvány körözését a rendvédelmi hatóságnál. A halászati ır a megbízatása vagy foglalkoztatása megszőnése esetén 5 napon belül köteles a szolgálati igazolványt és a szolgálati jelvényt a halgazdálkodásra jogosultnak átadni, amely az átvételrıl igazolást állít ki és a szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény számát, valamint az átadás-átvétel idıpontját illetıen tájékoztatja a kormányhivatal földmővelésügyi igazgatóságát. Ha a kormányhivatal földmővelésügyi igazgatósága bejelentés kivizsgálása után vagy szakmai felügyeleti ellenırzés keretében megállapítja, hogy a halászati ır nem a vonatkozó jogszabályok szerint látja el feladatát, akkor a halászati ır szolgálati igazolványának, szolgálati jelvényének visszavonását kezdeményezheti a rendvédelmi hatóságnál.

25

NÉBIH VM


3.3.1. A halászati ır kötelezettségei a mőködési területén A halászati ır kötelezettségeit részletesen a rendészeti törvény tartalmazza. A halászati ır munkavégzése közben köteles: • intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha illetékességi területén, a törvényben meghatározott feladatai ellátása során jogszabálysértı tényt, tevékenységet, mulasztást észlel vagy olyan tényt, tevékenységet, mulasztást hoznak tudomására, amely törvényben meghatározott feladatai ellátásával összefüggı ügyben beavatkozást tesz szükségessé, • törvényben meghatározott feladataival összefüggésben – hozzáfordulóknak a tıle elvárható segítséget, illetve felvilágosítást megadni, • ha az intézkedést követıen nem indul eljárás, akkor – az intézkedés során megszerzett – a személyes adatokat haladéktalanul törölni, • az intézkedés megkezdése elıtt – ha az intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor – köteles nevét, rendészeti feladatokat ellátó szervhez tartozását, valamint az intézkedés tényét és célját szóban közölni, • az intézkedések és kényszerítı eszközök alkalmazását követıen az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni a panasz lehetıségérıl és az elıterjesztésére nyitva álló határidırıl, • intézkedése megkezdése elıtt szolgálati igazolványát felmutatni. Ha a szolgálati igazolványának felmutatása az intézkedés megkezdése elıtt veszélyeztetné az intézkedés eredményességét, úgy azt az intézkedés befejezésekor köteles felmutatni, • A halászati ır által alkalmazott intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. Több lehetséges és alkalmas intézkedés, valamint kényszerítı eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár. A halászati ır a kényszerítı eszköz alkalmazása elıtt – ha az intézkedés célját nem veszélyezteti – elızetesen figyelmezteti az intézkedés alá vont személyt, hogy kényszerítı eszköz alkalmazására kerül sor. Az intézkedés folytán megsérült személy részére – amint ez lehetséges – segítséget kell nyújtani, szükség esetén a halászati ır gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló errıl értesüljön. A vegyi eszköz (gázspray stb.) alkalmazására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az intézkedés alá vont személy ellenállása testi kényszer alkalmazásával nem törhetı meg. 3.3.2. A halászati ır által alkalmazható intézkedések A halászati ır az illetékességi területén jogosult: • azt a személyt, aki a halgazdálkodási vízterületen, annak partján halászik, horgászik, hal kifogására irányuló tevékenységet végez vagy ahhoz elıkészül, a halfogásra jogosító okmányok bemutatására felszólítani, • a halászó, horgászó személyt a birtokában lévı hal kifogására való jogosultságának igazolására felszólítani, a kifogott halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében visszatartani, • a kifogható mérettartományon kívüli, a területi jegyen meghatározott mennyiségen felüli, a tilalmi idıben kifogott, valamint a védett halat és más hasznos víziállatot a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységérıl, valamint egyes törvényeknek az

26

NÉBIH VM


iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint ideiglenesen elvenni, • a horgászati vagy halászati jogsértı cselekményt elkövetı, helyi horgászrendet megsértı személytıl a területi jegyet elvenni és azt a kibocsátónak haladéktalanul megküldeni, • a horgászati vagy halászati jogsértı cselekmények alábbi minısített eseteiben az állami horgászjegyet, turista állami horgászjegyet, állami halászjegyet elvenni attól a személytıl, aki - tiltott eszközzel vagy tiltott módon horgászik vagy halászik, - nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen területi jegy nélkül horgászik vagy halászik, - kíméleti területen horgászik vagy halászik, - tilalmi idıszakban a tilalom alá esı hal egyedét kifogja, - védett hal egyedét kifogja, - általános tilalmi idıben horgászik vagy halászik, vagy - a méret-, illetve mennyiségi korlátozásokat megszegi. • a törvényben meghatározott feladataival összefüggı jogellenes cselekmény, szabálysértés, bőncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, valamint a cselekmény folytatásában megakadályozni, • azt a dolgot, amely a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény, a szabálysértésekrıl, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerrıl szóló törvény, vagy a büntetıeljárásáról szóló törvény alapján lefoglalható, bizonyítékként felhasználható, a rendırségnek, a jogosultnak, vagy az eljáró hatóságnak történı átadásig átvételi elismervény ellenében ideiglenesen elveheti, • a törvényben meghatározott feladatával összefüggı jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért személyt, ha nem igazolja személyazonosságát, dolog kiadását megtagadó személyt, valamint ha a tetten ért személy az elıállításnak ellenszegül vagy az elıállítás egyéb okból nem hajtható végre a rendırség megérkezéséig - de legfeljebb két óra idıtartamra – visszatartani, • a törvényben meghatározott feladataival összefüggı jogellenes cselekmény elkövetésével gyanúsítható személyt, valamint azon szabálysértés esetén, amely tekintetében helyszíni bírság kiszabására jogosult annak elkövetésével gyanúsítható személyt, a személyazonosságának megállapítása érdekében igazoltatni, • a törvényben meghatározott feladatkörébe tartozó jogellenes cselekmény, valamint azon szabálysértések esetén, amellyel kapcsolatban helyszíni bírság kiszabására jogosult, a szabálysértés vagy bőncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy ruházatát kizárólag az érintett személy beleegyezésével - bizonyítékként felhasználható dolog elvétele érdekében – átvizsgálni (ha elıállításra is jogosult nem szükséges az érintett beleegyezése), • a törvényben meghatározott feladatkörébe tartozó jogellenes cselekmény, valamint azon szabálysértések esetén, amellyel kapcsolatban helyszíni bírság kiszabására jogosult a szabálysértés vagy bőncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy csomagját és az elkövetéshez használt jármővet – a bizonyítékként felhasználható dolgok felkutatása vagy biztosítása érdekében – átvizsgálni. • abban az esetben, ha a halászati ır közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló személy, - és a munkáltató a rendırséggel együttmőködési megállapodást kötött - akkor jogosult a tetten ért személyt bőncselekmény vagy azon szabálysértési elzárással is büntethetı szabálysértés esetén, amely tekintetében helyszíni bírságot szabhat ki az eljárás lefolytatása érdekében haladéktalanul elıállítania helyi rendıri szervhez, vagy a rendırséggel egyeztetett helyszínen a rendırség részére átadni. Ellenszegülés esetén az elıállításhoz a Rendırségrıl szóló törvény szerint a rendırség segítségét kell kérnie. Az 27

NÉBIH VM

3. A halászati ır, társadalmi halır jogállása, kötelezettségei és jogai elıállítás során az ellenszegülés megtörése, a szökés megakadályozása érdekében testi kényszert, valamint bilincset alkalmazhat. az elıállítással a személyi szabadságot csak a szükséges ideig, de a rendırséghez történı elıállítás során legfeljebb 4 órán át korlátozhatja.

3.3.3. A szolgálati napló vezetésének szabályai A halgazdálkodási hatóság az esküt tett halászati ır részére szolgálati naplót ad át a halászati ırnek. A naplóba naponta a bal felsı sorban dátummal kezdve kell az eseményeket feljegyezni. Ha szolgálattal kapcsolatos esemény nem történt, a dátummal egy sorban "esemény nem történt" szöveget kell írni, és ugyanazon sor jobb szélén aláírni. A halászati ıri szolgálati eseményt a napi dátum után következı szempontok megnevezésével kell leírni: • az esemény megnevezése, helye (a vízterület neve, folyamkilométer), idıpontja (év, hónap, nap, óra, perc), • az esemény elkövetıjének adatai: név, szül. hely, év, szem. ig. szám, lakóhely, • tanúk adatai, • az esemény és a tett intézkedések leírása, a visszatartott eszközök, kifogott halak és a kár megnevezése, mértékének becslése, • aláírás, • kényszerítı eszközök alkalmazásának esetén - amennyiben a halászati ır jogosult ezekre – az alkalmazott kényszerítı eszköz körülményeinek részletes leírása Az esetleges téves bejegyzéseket úgy kell javítani, hogy azt egy vonallal át kell húzni, majd mellette „Javítva” bejelölést kell feltüntetni dátum megjelöléssel, és a halászati ır aláírásával. Ha egy nap több esemény történt, a dátum után az eseményeket sorszámmal kell ellátni. Az eseményekrıl a legrövidebb úton az ırzési utasítás szerint a halászati ır köteles tájékoztatni a munkáltatóját.

3.4. Társadalmi halır fogalma, jogállása A Hhvtv. annak érdekében, hogy a halászati ırzés szélesebb körben megvalósulhasson bevezette a társadalmi halır intézményét. A társadalmi halıröket a halgazdálkodásra jogosult kérelmére a halgazdálkodási hatóság bízza meg az illetékességi területén, ha a halászati ırzés és a halállomány védelem biztosítása érdekében indokolt. 3.4.1. Társadalmi halır jogállása Társadalmi halır az a büntetlen elıélető személy lehet, aki • a mőködési helye szerinti halgazdálkodási hatóságnál díj ellenében halászati ıri vizsgát és az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szövegő esküt tett, és • a halgazdálkodási hatóság által kiadott szolgálati igazolvánnyal és az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati naplóval rendelkezik.

28

NÉBIH VM

3. A halászati ır, társadalmi halır jogállása, kötelezettségei és jogai 3.4.2. Társadalmi halır vizsgakövetelményei

A társadalmi halır jelölt a megyei kormányhivatal földmővelésügyi igazgatósága által szervezett vizsgán a halgazdálkodásról és a hal védelmérıl szóló 2013. évi CII. törvényben foglaltak szerint a halászattal és a horgászattal kapcsolatos ismeretekrıl, a halgazdálkodás és a halvédelem, a halászati ırzés, a mezei ırszolgálat, valamint a vagyonırökkel kapcsolatos jogszabályok ismeretérıl köteles vizsgát tenni. A társadalmi halırnek a halászati ırrel ellentétben a jogszabályban foglalt feladatai ellátásához nem kell a rendészeti vizsgát letennie. Azonban a halászati ırhöz hasonlóan két évenként a megyei kormányhivatalok földmővelésügyi igazgatóságai által szervezett, a halászattal és a horgászattal, a halvédelemmel, valamint a halászati ırzéssel összefüggı jogszabályokkal kapcsolatos továbbképzésen részt kell venniük. 3.4.3. Társadalmi halır szolgálatteljesítése A társadalmi halır jelölt a sikeres vizsga után a Vhr. szerinti esküt tesz. Az esküt tett társadalmi halır részére kormányhivatal földmővelésügyi igazgatósága társadalmi halır szolgálati igazolványt állít ki, és a szolgálati naplót ad át. A társadalmi halır a társadalmi ıri szolgálati igazolvány, illetve szolgálati napló elvesztését haladéktalanul bejelenti a halgazdálkodási jogosultnál és a kormányhivatal földmővelésügyi igazgatóságánál is, aki kezdeményezi az a szolgálati igazolvány körözését a rendvédelmi hatóságnál. A társadalmi halır megbízatása vagy foglalkoztatása megszőnése esetén 5 napon belül köteles a társadalmi halır igazolványt a kormányhivatal földmővelésügyi igazgatóságának leadni. Ha a kormányhivatal földmővelésügyi igazgatósága bejelentés kivizsgálása után vagy szakmai felügyeleti ellenırzés keretében megállapítja, hogy a társadalmi halır nem a vonatkozó jogszabályok szerint látja el feladatát, akkor a társadalmi halır igazolványát és szolgálati naplóját visszavonja.

3.5. Társadalmi halır intézkedési jogosultságai A társadalmi halır a halászati ırnél szőkebb körő intézkedési jogosultságokkal bír, azonban azokat az alapvetı ellenırzési feladatokat elláthatja, amelyek elégségesek jogsértés esetén a feljelentés elkészítéséhez, így halgazdálkodási hatósági eljárás kezdeményezéséhez. A társadalmi halır jogosult tehát: • a halfogásra jogosító okmányok ellenırzésére és azok átvételére, • halászati, horgászati jogsértés gyanúja esetén a halfogásra jogosító okmányok visszatartására a halászati ırnek történı átadásáig, illetve bőncselekmény vagy szabálysértés gyanúja esetén a halfogásra jogosító okmányok visszatartására a halászati ır vagy a rendırség megérkezéséig, • a kifogott hal fajának, méretének, tömegének ellenırzésére, valamint halászati, horgászati jogsértés gyanúja esetén - a hal visszatartására a halászati ır megérkezéséig, vagy - a hal visszaengedésére.

29

NÉBIH VM


• A társadalmi halır jogosult a fentiekben felsorolt intézkedések keretében a halfogásra jogosító okmányokban foglalt személyes adatok kezelésére az intézkedése alapján indult eljárás megindításáig. A társadalmi halır a 3.3.3. fejezetben ismertetettek szerint köteles a szolgálati naplóját vezetni.

3.6 . Halgazdálkodási vízterületek ırzése A halgazdálkodási vízterületek ırzése a halászati ırök mellett társadalmi halırökkel is megvalósítható az alábbiak szerint. Minden 10 hektárnál nagyobb, de 50 hektárnál kisebb nyilvántartott vízfelülető halgazdálkodási vízterületen a jogosult köteles legalább 5 fı társadalmi halır megbízásával vagy 1 fı halászati ır foglalkoztatásával vagy megbízásával eleget tenni a Hhvtv. szerinti kötelezettségeinek. Ha az ugyanazon jogosult által hasznosított halgazdálkodási vízterület mérete az 50 hektárt meghaladja, a halgazdálkodásra jogosult csak halászati ırökkel valósíthatja meg a halırzést. Halászati ır több jogosult általi közös foglalkoztatására illetve megbízásával a kormányhivatal földmővelésügyi igazgatósága engedélyével lehetséges. A halászati ırök foglalkoztatása 50 hektár feletti vízterületen a következıképpen alakul: • • • • •

50–100 hektár területő halgazdálkodási vízterületen legalább 2 fı, 100–2000 hektár területő halgazdálkodási vízterületen legalább 4 fı, 2000–4000 hektár területő halgazdálkodási vízterületen legalább 6 fı, 4000–6000 hektár területő halgazdálkodási vízterületen legalább 8 fı, minden 6000 hektár feletti halgazdálkodási vízterületen legalább 10 fı.

30

NÉBIH VM

4. A gyakorlati végrehajtást szolgáló eszközök ismertetése

4. A GYAKORLATI ISMERTETÉSE

VÉGREHAJTÁST

SZOLGÁLÓ

ESZKÖZÖK

A halászati ır szolgálata során bizonyos helyzetekben például, ha jogellenes cselekményt tapasztal intézkedési kötelezettsége van. Az intézkedés folyamatának általános szabályai vannak, amelyeket a halászati ırnek be kell tartania.

4.1. Illetékesség, és halászati ıri kötelezettség 4.1.1. Illetékesség A halászati ır illetékessége az ıt foglalkoztató halgazdálkodásra jogosult, megyei Kormányhivatal Földmővelésügyi Igazgatósága által nyilvántartásba vett halgazdálkodási vízterületre terjed ki. A halászati ır egyéb vízterületeken is, és halastavon is igénybe vehetı. Halászati ırt több jogosult közösen is foglalkoztathat, illetıleg a halászati ır feladataival mezei ırszolgálat is megbízható. Elıfordul olyan eset, amikor a halászati ır intézkedését eredményesen csak egy másik mőködési területen tudja befejezni (pl. abban az esetben, ha az elkövetıt az adott folyó olyan szakaszán sikerül elkapni egy üldözés során, amelyet már másik halgazdálkodásra jogosult haszonbérel). Erre a halászati ırnek jelvénye felmutatásával lehetısége van, de ilyenkor értesíteni illik az adott vízszakaszon illetékes halgazdálkodásra jogosultat. 4.1.2. A halászati ır intézkedési kötelezettsége A halászati ır illetékességi területén jogsértı cselekmény tapasztalásakor köteles a jogszabályokban biztosított és meghatározott eljárást lefolytatni. Jogsértés észlelésekor nem mérlegelheti az intézkedés megkezdését csak azt, hogy azt milyen módon hajtsa végre. Abban az esetben, ha a halászati ır rosszul lesz célszerőbb az intézkedés megkezdésének felfüggesztése. Ha azonban a halászati ır önhibájából került olyan állapotba, ami képtelenné teszi az intézkedésre, akkor vállalnia kell az intézkedés elmulasztásának jogi következményeit.

4.2. Az intézkedés folyamata 4.2.1. A halászati ır intézkedései Feladatteljesítésébıl következıen a halászati ır a 3.3.2. fejezetben már tárgyalt intézkedések megtételére jogosult. Mivel az intézkedések sok esetben konfliktus helyzetet teremtenek, ezért a halászati ırnek az intézkedés problémamentes végrehajtása végett az alábbiakra kell különösen tekintettel lennie: • szabályszerő, tiszta, rendezett ruházat, • a vonatkozó jogszabályok, és az idevonatkozó szakmai elıírások kitőnı ismerete és betartása,

31

NÉBIH VM


• magatartása, viselkedése legyen határozott, és udvarias, mellızni kell az agresszív fellépést, • kerülje az olyan szituációkat, amelyek veszekedéssé, vitatkozássá, dulakodássá vezethetnek, • ne üljön fel provokációnak, nyugalmát minden esetben ırizze meg, • az esetlegesen ıt ért sérelmekért ne az intézkedés során vegyen elégtételt, • az intézkedés alá vont személy esetleges kérdéseire határozottan válaszoljon a tényekre szorítkozva, • a használt kifejezések nem lehetnek sértıek az intézkedés alá vont számára, az intézkedés jogszerőségét nem a hangerı biztosítja. A fentiekben felsorolt íratlan viselkedési szabályok betartásának ellenére azonban a halászati ırnek fel kell készülnie jogtalan támadásra, és annak elhárítására. 4.2.1.1. Személyek igazoltatása A halászati ır illetékességi területén végzett ellenırzése során az eljárás alá vont személyt felszólíthatja: • • • •

személyazonosságának igazolására, halfogásra jogosító okmányainak, és a fogási naplónak átadására jogellenes cselekmény abbahagyására, terület elhagyására.

Az igazoltatás végrehajtásának mozzanatai: • fel kell mérni az intézkedés helyszínét, az esetleges menekülési útvonalakat, terepviszonyokat. • fel kell mérni az intézkedés alá vonni kívánt személy: − megjelenését (ruházat, kinézet stb.), − fizikai erınlétét, − a nála lévı támadásra alkalmas eszközöket, • a napszaknak megfelelı köszönés után közölni az igazoltatás konkrét okát, • személyazonosság igazolására való felszólítás, ekkor érdemes a megfelelı távolság tartása az esetleges jogtalan támadás mielıbbi felismerése végett, • az okmányokat kinyújtott karral kell átvenni, majd utána biztonságos távolságra vissza kell lépni, ha véletlenül az okmány leesik, azt az igazoltatottal kell felvetetni, • ha az igazoltatás alá vont közelít, fel kell szólítani az eredeti helyén való maradásra, • az adatok rögzítése során az igazoltatottat figyelemmel kell kísérni, majd utána az átvételekor ismertetett mozdulattal az okmányt vissza kell adni, • jogsértı cselekmény esetén az eljárás alá vontat fel kell szólítani jogsértı cselekményének abbahagyására, és a terület elhagyására. Közölni kell vele, hogy ellenkezı esetben milyen intézkedéseket fog foganatosítani, • közölni kell a cselekmény milyen egyéb intézkedéseket von maga után (pl. feljelentés), • ha az igazoltatás után intézkedésre nem kerül sor, abban az esetben meg kell köszönni a türelmet, és el kell köszönni, • az eljárás alá vont kérésére meg kell adni az intézkedı halászati ır nevét, munkáltatójának elérhetıségét.

32

NÉBIH VM

4. A gyakorlati végrehajtást szolgáló eszközök ismertetése 4.2.1.2. Csomag- és jármő átvizsgálásának szabályai

A halászati ır minden olyan jármővet, amelyrıl alaposan feltételezhetı, hogy azon a mőködési területrıl származó jogellenesen szerzett zsákmány, illegálisan használt halászati eszköz van köteles feltartóztatni, és annak utasait igazoltatni. Feltartóztatás során, ha az nem a jogszabályban elıírtak szerint történt, akkor a feltartóztatást végzı követ el jogellenes cselekményt. A feltartóztatás során az alábbiakra kell figyelemmel lenni: • • • •

csak a törvényben meghatározott esetekben jogszerő, csak addig tarthat, amíg az intézkedés szükségessé teszi, mindig az igazoltatásnak kell megelıznie, valós vagy sérelmek megtorlására nem alkalmazható.

A csomagátvizsgálás során az alábbiakat kell betartani: • közölni kell a csomag átvizsgálás okát, • fel kell hívni az ellenırzöttet az esetleges jogkövetkezményekre, • fel kell kérni az ellenırzés alá vontat a csomagjának (táska, hátizsák) tartalmának kipakolására, mert a halászati ır a csomagba nem nyúlhat bele, abból semmit nem vehet ki, • kedvezıtlen idıjárás esetén az ellenırzést olyan helyen kell végrehajtani, ami biztosítja a csomag tartalmának sértetlenségét. A gépjármő átvizsgálásának feltételei: • a megállítás helyét körültekintıen kell megválasztani (útkeresztezıdésben, beláthatatlan kanyarban NE!), • a megállítást egyértelmő karmozdulatokkal, ha a látási viszonyok indokolják, akkor lámpával kell jelezni, • megállítás elıtt amennyiben lehetıség van rá a rendszámot megállapítani szükséges, és fel kell azt jegyezni, • megállítás után a gépjármő vezetıjét fel kell kérni a motor leállítására, és fel kell szólítani a kiszállásra, • az igazoltatás során alkalmazottak szerint el kell kérni a szükséges okmányokat, • személygépkocsi esetén a csomagtartót ki kell nyittatni, és a csomagellenırzéskor eljártak szerint át kell azt vizsgálni, 4.2.1.3. Kikérdezés A halászati ır intézkedése során azért, hogy a jogsértı cselekményeket kiszőrje kérdéseket tesz fel igazoltatás során. A kikérdezésre nagy gondot kell fordítani, hiszen jó kérdésekkel fontos információk kerülhetnek elı. A kérdések feltevésekor a halászati ırnek figyelembe kell vennie az alábbiakat: • nem tanúsíthat, sértı, durva hangnemet, • a kérdéseknek egyértelmőeknek, és határozottaknak kell lennie, • szükség esetén a kérdéseket meg kell erısíteni,

33

NÉBIH VM


• a kérdéseket úgy érdemes feltenni, hogy abból a lehetı legtöbb információt lehessen nyerni (nyílt kérdések-melyekre kifejtıs válaszokat lehet csak adni), • az érthetetlen válaszokat tisztázni kell, de figyelemmel kell lenni az igazoltatott lelki állapotára, és pillanatnyi zavarára. Ha kérdések során a halászati ır arra az álláspontra jut, hogy az ellenırzés alá vont személy jogsértı cselekményt elkövette, úgy köteles az eljárás alá vont személy ellen a feljelentést megtenni. 4.2.1.4. Elıállítás Az elıállításra a halászati ırnek akkor van lehetısége, ha közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban áll, a munkáltató a rendırséggel együttmőködési megállapodást kötött, és az igazoltatás során bizonyosságot nyert a jogellenes cselekmény. Az elıállítás során az alábbiakra kell figyelemmel lenni: • csak a törvényben meghatározott esetekben, és bizonyos feltételek fennállása esetén lehetséges, • az elıállítandó személlyel közölni kell az elıállítás okát, és fel kell szólítani, hogy önként tegyen eleget az elıállításnak, • fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ellenállás esetén kényszerítı eszköz alkalmazására kerül sor, • az elıállítást a lehetı legrövidebb úton, és idın belül, a lehetı legbiztonságosabb úton kell végrehajtani, • fokozottan kell figyelni az esetleges ellenállásra, számítani kell szökésre, támadásra, ezért a halászati ırnek megfelelı távolságban kell kísérni az illetı személyt, • elıállításkor segítség kérhetı más személytıl, de ennek polgári személy nem köteles eleget tenni, • gépjármő használata nem célszerő, ha azt a halászati ırnek kell vezetnie, • az elıállítást az emberi méltóság megsértése nélkül kell végrehajtani. 4.2.1.5. Tárgyi bizonyítékok elvétele A jogellenes cselekményt elkövetı tettenérése esetén a halászati ır jogosult a jogellenesen megszerzett halat, egyéb hasznos víziállatot stb., az elkövetéshez használt eszközt átvételi elismervény ellenében elvenni, és azt a halgazdálkodási- vagy rendırhatóságnak átadni. Tárgyi bizonyíték elvételének tehát elsıdleges feltétele a tettenérés. Tárgyi bizonyítékoknak minısülnek azok az eszközök, amelyek jogellenes cselekménnyel kapcsolatba hozhatóak vagy az elkövetés nyomait hordozzák. Ilyenek lehetnek orvhorgászat, orvhalászat esetén az elkövetıtıl elvett horgászbot, hálók elektromos halászgépek stb. Ezek az eszközök felhasználhatók a bizonyítási eljárás során. A tárgyi bizonyítékok, ha azok méretüknél, és jellegüknél fogva nem adhatóak le közvetlenül a hatóságoknál, akkor gondoskodni kell annak ırzésérıl, és a helyszín biztosításáról, és egyidejőleg értesíteni a rendıri szervet.

34

NÉBIH VM

4. A gyakorlati végrehajtást szolgáló eszközök ismertetése 4.2.1.6. Írásos jelentés készítése az intézkedésrıl

A halászati ır hatáskörébe tartozó jogellenes cselekmény felderítésekor írásos feljelentést köteles készíteni. Az írásos jelentésnek tartalmaznia kell: • halászati neve, beosztása • a jogsértést elkövetı személy: − neve, − személyi adatai: − születési hely, idı, − anyja neve (leánykori neve), − lakcíme, • a jogsértés elkövetésének: − idıpontja (év, hónap, nap, óra, perc), − helye (amilyen részletességgel csak lehet), • a jogsértés elkövetésének pontos leírása, a gyanúsított magatartása, • a lefoglalt eszközök, és azok részletes (gyártmány, típus stb.) leírása, • tanúk neve, és azok személyi adatai, • feljelentés elkészítésének helye ideje, • az intézkedı halászati ır aláírása. 4.2.1.7. Kényszerítı eszközök alkalmazásának feltételei, és szabályai A halászati ır jogszerő intézkedése során az ellenszegülı személlyel szemben intézkedés kikényszerítése céljából könnygázszóró palackot és testi kényszert, kizárólag önvédelembıl rendırbotot, szolgálati kutyát, illetıleg az elıállításnak ellenszegülı személlyel szemben bilincset alkalmazhat. A halászati ır a testi kényszer alkalmazásán kívül a fentebb felsorolt kényszerítı és önvédelmi eszközöket csak akkor alkalmazhatja, ha közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban áll, és a munkáltató a rendırséggel együttmőködési megállapodást kötött. A kényszerítı eszköz alkalmazására az érintettet - ha az eset körülményei lehetıvé teszik elızetesen figyelmeztetni kell. A kényszerítı eszköz alkalmazása esetén • kerülni kell az emberi élet kioltását, a sérülés okozását, • az intézkedés során megsérült személy részére - amint ez lehetséges - segítséget kell nyújtani, • szükség esetén gondoskodni kell arról, hogy a sérültet orvos elláthassa. A kényszerítı eszköz alkalmazásának okát, idejét és helyét a szolgálati naplójába be kell jegyezni. A kényszerítı eszköz használatáról és a személyes szabadságot korlátozó intézkedésérıl az illetékes rendırkapitányságnak, valamint a munkáltatónak haladéktalanul részletes írásbeli jelentést kell tenni.

35

NÉBIH VM


A halászati ır kényszerítı eszköz használatának és a személyes szabadságot korlátozó intézkedésének jogszerőségét a munkáltató mőködési helye szerint illetékes rendırkapitányság vizsgálja ki a közigazgatási eljárás általános szabályai szerint. E vizsgálatnak a jelentés lesz az alapirata és egyben egyik bizonyíték annak eldöntéséhez, hogy a halászati ır jogszerően intézkedett-e. 4.2.1.7.1. A testi kényszer alkalmazásának szabályai • alkalmazása nem lehet öncélú, • az intézkedés alá vont személyt figyelmeztetni kell a testi kényszer alkalmazásának lehetıségére, • a testi kényszernek hatásosnak kell lennie, • csak addig alkalmazható, amíg az ellenszegülés tart, • csak olyan mértékő lehet, amely alkalmas az ellenszegülés megtörésére, • kerülni kell a sérülés okozását, • sérülés esetén segítséget kell nyújtani. 4.2.1.7.2. Könnygázszóró palack alkalmazása A halászati ır feladatának ellátása során a könnygázszóró palackot az erre rendszeresített tokban viseli. A palackot nyilvános helyen ırizetlenül hagyni vagy idegen személy ırizetére bízni tilos. Használata csak akkor jogszerő, amikor a testi kényszer alkalmazásának feltételei fennállnak, de annak alkalmazása nem jogszerő, mert pl. sérülést okozhat, vagy nem vezet eredményre. A könnygázpalack alkalmazását meg kell elıznie az erre vonatkozó figyelmeztetésnek. Elızetes figyelmeztetés nélkül a könnygázszóró palack csak akkor alkalmazható, ha a késedelem a halászati ır életét, testi épségét veszélyeztetné. Ezt követıen is a lehetı legkisebb sérelmet okozó módon kell alkalmazni, és ha az a célját elérte, további alkalmazásának nincs helye. Könnygázszóró palack nem alkalmazható szemmel láthatóan kiskorú, súlyos beteg vagy fogyatékos személlyel, illetve terhes nıvel szemben. A kényszerítı eszközök, és a személyes szabadságot korlátozó intézkedések megtétele utáni részletes jelentésnek tartalmaznia kell: • a kényszerítı eszköz alkalmazásának: − idıpontját, helyét és, hogy − kivel szemben került alkalmazásra (itt személyazonosság híján, akár egy közismert becenevet is lehet rögzíteni), • a leírásnak tartalmaznia kell, hogy figyelmeztetés történt-e a kényszerítı eszköz alkalmazása elıtt, ha nem az miért maradt el, • történt-e sérülés, ha igen milyen fokú, • a sérülés esetén sor került-e orvosi ellátásra, ha igen hol és ki látta el, • tanúk adatai, • egyéb észrevételek, megjegyzések. Itt szükséges megjegyezni, hogy a halászati ır – jogszabályban meghatározott közegészségügyi okból, a légiközlekedés biztonsága, valamint az okszerő mezıgazdasági termelés biztosítása érdekében meghatározott állatok riasztása, elejtése, gyérítése, és állományának szabályozása érdekében – sörétes lıfegyvert tarthat magánál, abban az esetben ha az erre feljogosító okmányokkal rendelkezik.

36

NÉBIH VM

4. A gyakorlati végrehajtást szolgáló eszközök ismertetése 4.2.1.7.3. Az eljárás alól mentességet élvezı személyek

Vannak olyan személyek melyekkel szemben meghatározott intézkedések nem foganatosíthatók, csak abban az esetben, ha bőncselekmény elkövetésén lettek tetten érve. Ilyen személyek: • • • • •

bírók, ügyészek, országgyőlési képviselık, fegyveres erık és rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai, külföldi diplomaták.

A menetességet élvezı személynek természetesen megfelelı okmányokkal igazolnia kell mentességét. A fent felsorolt személyekkel szemben kényszerítı eszközt alkalmazni nem lehet, azonban jogellenes cselekmény esetén fel kell ıket szólítani tevékenységük abbahagyására. A mentesség megállapítása után a halászati ırnek haladéktalanul jelentést kell készítenie, és azt felettesének vagy a munkáltatójának továbbítania. 4.2.1.8. Az idegenek mőködési területen való tartózkodása Idegen személyek nem csak jogsértési céllal, vagy bőncselekmény elkövetésének szándékával tartózkodhatnak a mőködési területen. A halászati ırnek szolgálata teljesítésekor, ha mőködési területe pl. idegenforgalmi szempontból jelentıs területen helyezkedik el tájékozódni szükséges a kirándulókról, illetve a táborozni kívánókról. A fenti esetekben a halászati ırnek az alábbi feladatai vannak: • tőzgyújtási tilalomra, illetve a tőzgyújtás szabályaira való felhívás • útbaigazítás, tájékoztatás a területrıl (veszélyes helyek, tiltott területek stb.) • ha a területen tilos táborozni, úgy fel kell hívni erre a táborozni kívánók figyelmét, és ha szükséges felszólítani ıket a terület elhagyására • ha azonban a táborozás nem tiltott, akkor a következı információkat kell a halászati ırnek megszerezni: − táborozók létszáma, − táborozás várható idıtartama, − tartózkodás célja (horgászat, természetjárás stb.), − a táborozók által használt gépjármővekrıl (rendszám, típus stb.) feljegyzést készíthet • ha a táborverés engedélyhez kötött, ellenırizni kell az engedély meglétét, illetıleg felvilágosítást kell adni az engedély beszerzésének lehetıségérıl. A halászati ırnek törekedni kell a táborozókkal, kirándulókkal a jó kapcsolat kialakítására, de kötelessége betartatni a vonatkozó szabályokat is. 4.2.1.9. Intézkedés bőncselekmény észlelésekor, a helyszín biztosítása Abban az esetben, ha a halászati ır bőncselekmény (állatkínzás, nagyértékő lopás) elkövetésén tetten ér valakit, akkor az illetıt lehetıség szerint el kell fognia, amennyiben ez valami oknál fogva nem lehetséges, úgy értesíteni kell a területileg illetékes rendıri szervet.

37

NÉBIH VM


A bejelentésnek tartalmaznia kell: bejelentı halászati ır nevét, cselekmény rövid leírását, elkövetés színhelyének lehetı legpontosabb leírását, elérési lehetıségeit, az elkövetı menekülési irányát, módját (személygépkocsi kerékpár stb.), elkövetık számát, elkövetık lehetı legpontosabb személyleírását, − neme, − ruházata, − külsı megjelenése, − nála lévı tárgyak stb. • helyszínen hátrahagyott nyomokat, tárgyi eszközöket.

• • • • • •

A rendırhatóságok kiérkezéséig a halászati ırnek biztosítani kell az elkövetés helyszínét, mely során a legfontosabb teendık: • rendırhatóságok értesítése, ha ez technikailag kivitelezhetetlen (nincs térerı, nincs kéznél telefon stb.) akkor meg kell kérni valakit erre (pl. halırtárs), • az illetéktelen személyek távoltartása, • a bőncselekmény helyszínének változatlanul hagyása, állapotának fenntartása. Amennyiben emberélet forog veszélyben, vagy az életveszély elhárítása a cél, abban az esetben a halászati ırnek kötelessége megtenni a szükséges lépéseket, de ügyelni kell arra, hogy ez a helyszín lehetı legkisebb változtatásával járjon. Ha haláleset történt, és a forgalom elterelése nem megoldható, úgy gondoskodni szükséges a holttest letakarásáról. Abban az esetben, ha a halászati ır rendelkezik a helyszínen fényképezıgéppel az esemény pontosabb bizonyítása érdekében fényképfelvételeket is készíthet. Ilyenkor figyelni kell arra, hogy a készített kép a lehetı legtöbb információt tartalmazza (az elkövetı pontosan felismerhetı legyen, lehetıleg jól azonosítható tereptárgyakat is tartalmazzon stb.). 4.2.1.10. Intézkedés rendkívüli esemény, és talált tárgyak esetén Rendkívüli események Rendkívüli események közé azokat az eseményeket soroljuk, amelyek a szokásoktól eltérıek pl. közmővek rongálása, természeti csapások, tőz stb. Ezekben az esetekben az alábbi kötelezettségekkel bír a halászati ır: • elsısorban az élet és vagyonmentés a legfıbb cél, szükség esetén orvosi segítség kérése • további károsodás veszélyének megszüntetése, • ha lehetıség van rá a rendkívüli eseményt meg kell szüntetni, szükség esetén segítséget hívni, • illetékes hatóságok értesítése (ÁNTSZ, rendırség, tőzoltóság stb.), • jelentés készítése.

38

NÉBIH VM

4. A gyakorlati végrehajtást szolgáló eszközök ismertetése Talált tárgyak

A halászati ır köteles a talált dolgot a találástól számított 8 nap alatt a dolog elvesztıjének, tulajdonosának átadni, vagy a rendırségre eljuttani. A talált tárgyak átadásáról jegyzıkönyv készül, mely tartalmazza a találó adatait, a talált tárgy pontos leírását, esetleg gyártási számát, valamint a találás körülményeit. Vannak olyan esetek, amikor a talált tárgyak jellegüknél fogva, illetve biztonságtechnikai okokból más intézkedést igényelnek, ilyenek a robbanó testek, sugárzó, és mérgezı anyagok, illetve a bőncselekménnyel összefüggésbe hozható tárgyak (fegyverek, egyéb eszközök). Robbanó test Ha a halászati ır bármely robbanóanyagot, robbanószerkezetet, mint például lıszer, bomba, akna, gránát (továbbiakban robbanótest) talál, vagy ilyennek hollétérıl tudomást szerez, haladéktalanul köteles azt bejelenteni a legközelebbi igazgatási vagy rendıri szervnek. Különösen sürgıs esetben közvetlenül a Magyar Honvédségnek. A talált robbanótest hatástalanítása, elszállítása és megsemmisítése a tőzszerész járır feladata. Más személynek a robbanótesthez hozzányúlni, vagy azt helyérıl elmozdítani tilos. A robbanótestet találó személy a bejelentés megtétele elıtt köteles a helyszínen rendelkezésre álló eszközzel szembetőnıen megjelölni a robbanótest helyét, ha lehetséges úgy, hogy ezzel a robbanásveszélyre is felhívja a figyelmet. A bejelentésnek tartalmaznia kell: • bejelentı neve, címe, • megtalálás pontos helye, különös tekintettel arra, hogy a robbanó test lakott területen vagy azon kívül van. • helyszín leírása, megközelíthetıségének lehetıségei, • van-e emberélet vagy vagyontárgy veszélyben, • az esetleges intézkedések rövid leírása (bejelentés, ırzés szükségessége stb.). Sugárzó vagy mérgezı anyag Sugárzó vagy mérgezı anyag találásakor a halászati ırnek ugyanazokat az intézkedéseket kell megtennie, mint a robbanóanyag esetében azzal a különbséggel, hogy a polgári védelem, katasztrófa védelem illetıleg az ÁNTSZ illetékes szerveit is értesíteni kell. Bőncselekménnyel összefüggésbe hozható tárgyak Nehéz megítélni, hogy az adott tárgy milyen összefüggésben van egy esetleges bőncselekménnyel, de a talált fegyvert mindenképpen így kell kezelni. A talált lıfegyvert minden esetben be kell szolgáltatni a rendırhatóságnak. A megtalált fegyver megközelítésénél ügyelni kell a körülötte található nyomok ( pl. lábnyomok) ne sérüljenek, így hasonló képen kell ügyelni az ujjlenyomatokra is. A talált lıfegyvert ezért úgy kell megfogni, hogy az ujjlenyomatok ne sérüljenek, ezért kesztyőt vagy szövet darabot kell használni megfogásukkor.

39

NÉBIH VM

5. Társadalmi környezet, pszichológiai ismeretek

5. TÁRSADALMI KÖRNYEZET, PSZICHOLÓGIAI ISMERETEK Az intézkedések során alkalmazott szabályokat, törvényi elıírásokat meg lehet és meg is kell tanulni, de azokat csak akkor tudja megfelelıen alkalmazni, ha tudja, hogy a másik emberben az idı alatt éppen mi zajlik le.

5.1. Pszichológia fogalma A „pszichológia” elnevezés a görög psyche (lélek) és logos (tudomány) szavakból származik. Tárgyát pedig úgy tudnánk meghatározni, hogy a pszichológia a lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány. A viselkedés leírásával, megértésével, befolyásolásával foglakozik. Ahhoz, hogy a pszichológiai ismereteket tudjuk alkalmazni meg kell ismerkedni néhány alapfogalommal. • a viselkedés azoknak a benyomásoknak az összessége, amelyeket az ember tesz, vagy mond. Az ember elıször észleli a másik személyt, majd megfigyeli hogyan cselekszik, és mit mond. Ebbıl le tudja szőrni, hogy a másik illetınek mik a szándékai, milyennek szeretné beállítani magát. Például, ha a halászati ır tetten ér egy orvhorgászt, akkor a halászati ır viselkedésével (határozott lépésekkel, kihúzott háttal közeledik) igyekszik láthatóvá tenni magát, míg a rapsic, összehúzza magát és keresi a menekülési útvonalakat. • az észlelés során, már egy kifinomultabb képet alkotunk az észlelt személyrıl, valamilyen kategóriába helyezzük, és kialakul bennünk egy benyomás az illetırıl. Ez befolyásolja a késıbbiek során a személlyel szemben tanúsított viselkedést is. Az észlelés módja személyre szabott. A halászati ır a gyanús jelek észlelésére van beállítva, míg a jogsértı ember a hatóság embereinek kiszúrására. Egy másik személy észlelésekor az elsı információ az illetı neme, majd utána fizikai megjelenése, öltözködése. 5.1.1. Címkézés Hibás érvelés a gondolatmenetben, a meglévı elıítéletek megerısítése történik. Ahelyett, hogy érdemben cáfolnánk az ellenfél állítását, érveit, a hallgatóság ítéletalkotását valamilyen elıítélettel akarjuk befolyásolni. A címkézés során kategorizálunk, mely gyakran nem ad objektív képet az adott személyrıl, pl. egy jól öltözött emberrıl nehezebben tudjuk elképzelni, hogy lopott, mint egy ágrólszakadt személyrıl, holott sokszor olyan valaki követ el jogsértést, akirıl nem is gondolnánk. A halászati ırt munkája során sohasem szabad, hogy az elıítéletei vezéreljék, hanem a tények, és a körülmények objektív mérlegelése alapján kell cselekednie. 5.1.2. Viselkedés A viselkedés az ember pillanatnyi fizikai és érzelmi állapotának a szándékban való megjelenése. Két szinten jelenik meg. Az egyik szint az, amit az ember mond és tesz. A másik szint pedig a testbeszédben (testtartás, gesztikuláció) jelenik meg.

40

NÉBIH VM

5. Társadalmi környezet, pszichológiai ismeretek 5.1.2.1. Kapcsolatba lépés

Kapcsolatba lépéskor egy adott személy a másik reakciója alapján módosíthatja a viselkedését, és tudni akarja, hogy sikerült-e a szándékainak megfelelıen viselkedni. Ahhoz, hogy ez kiderüljön a másik személy visszajelzésére van szükség. Ha például a mondandónk közben a másik személy bólogat, és elégedetten mosolyog, akkor az az érzésünk, hogy tetszik neki, amit mondunk. Fordított esetben, közömbös arckifejezésnél viszont az a benyomásunk támad, hogy a hallgató fél számára érdektelen amit mondunk, és nem kívánjuk tovább a kommunikáció folytatását. A halászati ır szolgálata során találkozhat olyan esettel, amikor a tetten ért személy megpróbál úgy viselkedni, mintha mi sem történt volna, mosolyog, szívélyesen kezd el diskurálni, azonban amikor a halászati ır erre komoran reagál, és felveszi a hivatalos stílust, ilyenkor a jogsértı személy reakciója is megváltozik, és elkomolyodik. 5.1.2.2. Visszajelzés Két ember között a kapcsolat akkor kétoldalú, ha a visszajelzések folyamatosak. A visszajelzések történhetnek szóban (a másik mondandójára adott válaszok), megjelenhetnek cselekvésben (testbeszéd), illetve metakommunikatív eszközökben (bólogatás, mosolygás). Például, ha a halászati ır olyas valakit igazoltat, aki nyilvánvalóan jogsértést követett el, akkor annak visszajelzései árulkodóak lehetnek. Ilyen jelek a zavart beszéd, a szemkontaktus kerülése, vagy árulkodó kézmozdulatok (orrvakarás, fejvakarás). 5.1.2.3. Viselkedési stílusok Domináns (D) stílus: Alapvetıen feladatközpontú, extravertált. Viselkedése közvetlen és független. Az ilyen ember célratörı, eredményorientált, domináns, versengı, gyorsan dönt, kezdeményezı, merész, határozott és tetterıs. Befolyásoló (I) stílus: Emberközpontú és extravertált, az emberekhez bizalommal közeledik. Viselkedése nyílt és közvetlen. Az ilyen típusú ember önbizalommal teli, meggyızı, lelkes, derőlátó, népszerő, társaságkedvelı, elfogulatlan, optimista. Kitartó (S) stílus: Emberközpontú és introvertált, igazi csapatjátékos. Viselkedésére a lassú tempó és a megnyugtató stílus jellemzı. Az ilyen ember kedves, türelmes, jó hallgatóság, higgadt, ıszinte, megértı. Számára a szoros emberi kapcsolatok az igazán fontosak. Szabálykövetı (C) stílus: Feladatközpontú és introvertált. Viselkedése önálló és módszeres. Számára a feladat az, ami igazán fontos. Az ilyen ember pontos, elemzı, lelkiismeretes, magas normákkal rendelkezı, óvatos, precíz, tényfeltáró, diplomatikus.

41

NÉBIH VM


1. ábra A személy viselkedési stílusa a fenti grafikus ábrázolással is szemléltethetı (1. ábra). Az ábrázolásban megjelenik a személy természetes stílusa (•), tehát az, amely szerint természeténél fogva viselkedik, másrészt pedig a felvett stílusa (*), az a mód, ahogyan az egyén a környezetre reagál, amilyen viselkedést szükségesnek érez ahhoz, az adott munkakörében sikeres legyen (stressz-profil). A stílus erısen hat az emberi kapcsolatok jellegére, ezért például az alapvetıen domináns beállítottságú embernek felvett stílusában más jegyeket is kell hordoznia, mert különben állandóan konfliktusokba fog keveredni, és így szolgálatát nem tudja majd megfelelıen ellátni, de egy alapvetıen emberközpontú halászati ırnek, pedig fel kell vennie munkája során a domináns stílusra jellemzı tulajdonságokat is, hogy a jogsértıkkel szemben határozottabban tudjon fellépni.

5.2. Magatartás az intézkedés során Az intézkedés kapcsolatba lépést jelent az intézkedés alá vont személlyel. Az intézkedés során vannak írott és íratlan szabályok, melyeket be kell tartani. Ezek áthágása indulatokat, nem várt reakciókat válthat ki. 5.2.1. Cél és felelısség A halászati ırnek tisztában kell lennie azzal, hogy az intézkedést milyen célból fogja kezdeményezni. Más a cél, ha egy kiránduló csoportnak kell információt adnia a turistautakról, és más a cél, ha figyelmeztetni kell ıket, hogy az általuk választott úton vagy árvízvédelmi töltésen magánszemélyek nem közlekedhetnek. Az elsı esetben nem muszáj a halászati ır által adott információt elfogadni, de a második esetben kötelezı engedelmeskedniük a halászati ır felszólításának.

42

NÉBIH VM

5. Társadalmi környezet, pszichológiai ismeretek 5.2.2. Szerep

Meghatározott helyzetekben, meghatározott módon kell viselkedni, a halászati ır úgymond a kialakult helyzethez alakítja a szerepét. Hiteles embernek az tőnik mások szemében, aki pontosan tudja, hogy adott szituációban hogyan kell viselkedni. A halászati ırnek intézkedés során a személyes véleménynyilvánítást mellızni kell, hiszen ı a törvényt képviseli. Hangnemének hivatalosnak kell lennie, de nem lehet sértı, vagy fölényes, esetleg megalázó. Ismeretleneket nem tegezhet le, még akkor sem, ha fiatalok, mert ezzel ellenállást válthat ki. A halászati ırnek ügyelnie kell arra, hogy hivatalos szerepébıl ne tudják kizökkenteni, mert konfliktushelyzetben a tetten ért személy könnyen a halászati ır fölé kerekedhet. A nyugalom megırzése érdekében mindig fontos a határozott, tárgyilagos stílus. Ha azt látja a számonkért, hogy a halászati ırt nem lehet kibillenteni, valószínő más taktikához fog folyamodni, ekkor elıfordulhat, hogy tagadja tettét, vagy annak megtörténtét máshogy próbálja beállítani. A halászati ırnek ilyenkor feladata felhívni az érintett figyelmét az együttmőködés megtagadásának következményeire. Sok esetben azonban a jogsértést elkövetı személy újabb alkudozásba kezd. Ekkor megint fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az ismételt együttmőködés megtagadás súlyosbító tényezı. Végsı esetben fel kell készülni a megvesztegetésre illetve, ha ez sem jár eredménnyel a könyörgésre. A leghelyesebb ilyenkor mindig az, hogy a halászati ır a pozíciójára hivatkozik, és kifejezheti sajnálatát is, de ennél többet nem tanácsos mondani, mert az más mederbe terelheti az intézkedés folyamatát. A halászati ırnek tartózkodnia kell ilyenkor a személyes jellegő tanácsadástól, de felvilágosítást adhat például a szükséges engedélyek beszerzésérıl. Törekedni kell arra, hogy a saját szerepét következetesen alakítsa, és rá tudja kényszeríteni azt – együttmőködést kialakítva – a másik félre. Ha a másik fél minden akarata ellenére a halászati ır eltántoríthatatlanul képviseli a saját szerepét, akkor az az érintettben tiszteletet fog kiváltani, és ellenállása gyengül. 5.2.3. Viselkedéskészlet A halászati ırnek a szituációtól függıen kell megválasztania a viselkedését. Másképp kell viselkedni egy többszörösen visszaesı rapsiccal, és másképpen egy megtévedt fiatalkorúval szemben. 5.2.4. Készségek, nehézségek A halászati ırnek munkája során sokszor nagyon nehéz helyzetekkel is meg kell birkóznia. Szükséges számára a helyzet gyors felmérése, és a döntéseinek gyors meghozatala. Tisztában kell lennie hatásköri korlátaival, személyes lehetıségeivel. Ezért bizonyos esetekben például, ha egy feltételezett bőnbandával találkozik, célszerőbb a rendırségnek az értesítése, hogy az a saját eszközeivel lépjen fel. 5.2.5. Nyelv és beszéd Ügyelni kell a mondandó megfogalmazására. Törekedni kell a hivatalos stílusra, a beszédbıl nem tükrözıdhet személyes érzelem. Pontosan, és tényszerően kell fogalmazni. Kerülni kell „az úgy érzem”, „azt gondolom”, „azt szeretném” megfogalmazásokat.

43

NÉBIH VM


A beszédet kísérı jelzések erısíthetik, vagy gyengíthetik a mondanivalót. A bizonytalan fellépés veszélyeztetheti az igazoltatás komolyágát, de a túl agresszív viselkedés pedig kötözködésnek tőnhet. 5.2.6. Helyzeti koncepció A halászati ırnek pontosan ismernie kell azt, hogy mi minısül a Hhvtv. megsértésének, szabálysértésnek, és mi bőncselekménynek. Tudnia kell mikor milyen intézkedési formát kell alkalmazni. Az emberek szeretik önbecsülésüket megırizni magukat rendes, becsületes embernek beállítani. A halászati ırnek ezzel tisztában kell lennie és intézkedése során törekednie kell arra, hogy senkit ne alázzon meg.

44

NÉBIH VM

6. Az ágazati jogszabályok ismertetése

6. AZ ÁGAZATI JOGSZABÁLYOK ISMERTETÉSE Hazánkban a halászatnak évezredes hagyománya van, napjainkra azonban a halászati tevékenység egyre inkább háttérbe szorul, a horgászat az egyik legnagyobb hobbivá nıtte ki magát. Magyarországon több mint 300.000 ember vesz a kezébe horgászbotot, hogy pár órát, egy hétvégét, vagy akár hosszabb idıt is a vízparton töltsön. A mezıgazdaság halgazdálkodási ágazatának (természetes és mesterséges vizek horgászata és halászata) éves bevétele 35-40 milliárd forint, de jelentısége ezen jóval túlmutat, hiszen az egyéb járulékos hasznok, mint például a foglalkoztatottság növelése, a különbözı horgászcikkek forgalmazása, a kapcsolódó turisztikai bevételek, a szabadban töltött idı, valamint maga a halfogyasztás, mint az egészséges életmód, étrend része növelik a fontosságát. Mindezek ellenére, meglehetısen kevesen vannak tisztában a halászat jogi szabályozásával, a halászati igazgatási szerepet betöltı szervekkel, és azok tevékenységével. Ahhoz, hogy ezt megértsük, elengedhetetlenül szükséges a halászattal összefüggı jogszabályok történelmi változásnak rövid bemutatása. A magyar halászat múltja népünk eredetéig, az ıshazáig nyúlik vissza. A vogulokkal és osztjákokkal való együttélés idején a magyarság ismerte a rekesztı-halászatot, valamint a hálók, a horgok kezdetleges formáit. A török, kaukázusi népek, az óoroszok és a Fekete-tenger melléki görög telepesek révén a magyarság halászeszköz készlete varsákkal, szigonyokkal, különbözı hálókkal gyarapodott. Így török népek révén ismerte meg a kétágú szigonyt, a húzóhálók egyik formáját, amelynek használata már szervezett munkát igényelt. Évezredeken keresztül a nomadizáló pásztorok, szezonális élelemszerzı tevékenysége volt a halászat a magyarság körében. A honfoglalás után a halászat fejlıdéséhez hozzájárult hazánk halbısége, amelyet a középkori Európában az egyik leggazdagabbnak tartottak. A 900-as évek végétıl, az államalapítás idejére azonban már tartósan letelepedett személyek voltak a halászok. Jelentıs halászközösségek alakultak ki nagy folyóink mellett. Az Árpád-házi királyok uralkodása idején jelentıs vízterületek halászati joga összpontosult földbirtokosok, várispánok, fınemesek kezében is. Korai történelmünkbıl adataink vannak arról, hogy Szent István (997-1038) és az ıt követı királyaink a kereszténység meghonosodásának idején és késıbb is, halban gazdag vizeket és halászati jogokat adományoztak az apátságoknak és a püspökségeknek. A XI-XII. századtól már királyi rendeletek szabályozták ezt a tevékenységet, Könyves Kálmán (1095-1116) a halászati jogot, mint királyi privilégiumot (regálé) próbálta kezelni. Döntı változás II. András (1205-1235) uralkodása idején következett be; amikor a személyes – hőbéres – függésen alapuló földbirtoklás lassan magántulajdonná szilárdult. Ezt követıen a halászat királyi jog volt évszázadokon át. Ezt a jogot az uralkodó átruházta az apátságokra, a földesurakra. A középkori oklevelek gyakran említik az egyház, a királyi udvar szolgálatában álló halászokat, a mesterséges halastavakat. Az Árpád-korban jelentısek voltak halászközösségek. A jobbágyok gyakran csak meghatározott halfogó eszközzel dolgozhattak. A XV. században Mátyás király (1458-1490) olasz mintára már haltároló medencéket építtetett a visegrádi királyi vár környékén. A XV. és XVI. században a halászati tevékenységhez szervesen kapcsolódó halkereskedelem mővelıi hazánkban a halárusok

45

NÉBIH VM


voltak. A halárusok közül egyesek csak keszegféléket, mások egyéb friss halat árusíthattak. Vizát és tokféléket - királyi pátens alapján - csak a mészárosok, és hentesek céhe árusíthatott. Önálló érdekvédelmi szervezeteket, halászcéheket a fıhivatású halászok a XVI. sz. elején hozhattak elıször létre. A céhet artikulusai szabályozták - a mesterségbeli magatartás, a tudás szintje, a halászat, a bérlet, a halárusítás és halkereskedelem kérdésében. A céhek köztük a halászoké is - 1872-ben megszőntek. A XVII. század feudális viszonyai közepette, és a polgári társadalom kialakulásának kezdetén, amikor a halászat jogát a vizekkel, sıt magukkal a halászokkal együtt adományozta, vagy elvette a királyi hatalom, sok ellentmondás és rendezetlenség jellemezte a magyar halászatot. Az egyházi és világi birtokosok a legértékesebb vizeiket tilalmasnak nyilvánították. A másodrendő, de még jövedelmezıen hasznosítható vizeket zsákmányrész ellenében jobbágyfalvak vagy jobbágyok vállalkozó közösségei halászták. Az értéktelen, külön jövedelmet nem ígérı kisvizeken szabad volt a halászat a jobbágyok számára. A valóságos bérlıi jogviszony a XVIII. századtól lett igazán jellemzı A XIX. század második felében hatalmas méreteket öltı folyamszabályozási munkák hatására következett be a magyar halászat hanyatlása. A szabályozások kétségtelenül óriási fejlıdést jelentettek a nemzetgazdaság számára, azonban természetes vizeink halgazdagságának lassú pusztulását is eredményezték. A halászat ügyeit akkoriban a Földmővelésügyi Minisztérium Földmővelésügyi Osztálya intézte. Elsı halászati törvényünk, az 1888. XIX. t. c. 1889. május elsején lépett hatályba , ez a jogszabály a porosz halászati törvény rendelkezéseit adaptálta, halászati szempontból nyílt és zárt vizeket különböztetett meg. A törvény végrehajtása során felmerülı szakértıi feladatokat az Országos Halászati Felügyelıség látta el, Az elsı világháborút követıen a tóépítkezések erıteljesen folytatódtak, nagy lendületet kapott a szikes területek halászati hasznosítása (a hatalmas hortobágyi halgazdaság tóegységeinek építése). A második világháború pusztításai után mindent újra kellett kezdeni. A második világháború után a Földmővelésügyi Minisztérium az 1960-as évek elején hozott rendeleteinek értelmében a természetes vizek halászati joga az Államot illette meg, és annak gyakorlását a halászati bérlı-, majd termelıszövetkezeteknek adta bérbe. A halászati szakigazgatás feladatát néhány évvel késıbb 1967-ben a Földmővelésügyi és az Élelmezésügyi Minisztérium fúziójából létrejött Mezıgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) vette át. Eleinte a MÉM-tıl független szervként mőködött az úgynevezett Országos Halászati Felügyelıség (OHF), amely a késıbbiek során beolvadt a MÉM-be. Ezután a halászati feladatokat a MÉM halászati osztálya látta el. A halászati szakigazgatást merıben új alapokra helyezte a halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény. A jogszabály megjelenését követıen a Földmővelésügyi Minisztérium Földmővelésügyi Hivatalainak halászati felügyelıi végezték a halászati szakigazgatás teendıit. A halászati hatóság 2007. január elsejétıl 2010. december 31-ig a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal keretei között látta el tevékenységét. 2012-ben elkezdıdött az 1997.évi XLI. törvény és a végrehajtására kiadott 78/1997. (XI. 4.) FM rendelet felülvizsgálata, melynek eredményeként 2013. szeptember 1-jei dátummal

46

NÉBIH VM


hatályba lépett a halgazdálkodásról és a hal védelmérıl szóló 2013. évi CII. törvény, majd 2014. január 2-án a halgazdálkodás és a halvédelem egyes feladatainak végrehajtásáról szóló 133/2013. (XII. 29) VM rendelet. Jelenleg a halászati hatósági feladatok megoszlanak a 2011-ben létrejött kormányhivatalok és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal között.

6.1. Halgazdálkodási igazgatás jogi háttere A halászati ırnek tisztában kell lennie azokkal az ágazati jogszabályokkal, melyeket a munkája során igyekszik betartatni. Mielıtt rátérnénk az egyes jogszabályok ismertetésére, elıször a halgazdálkodás szakigazgatásának jelenlegi felépítését kell megismerni. A megyei kormányhivatalok földmővelésügyi igazgatósága látja el az elsı fokú halgazdálkodási hatósági feladatokat. (Pl: halgazdálkodási – halvédelmi bírság kiszabása, jogszabályban elıírt méretkorlátozás alól való eltérés engedélyezése, stb.) A megyei kormányhivatalok földmővelésügyi igazgatóságának munkáját szakmailag a Nemzeti élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Földmővelésügyi Igazgatósága irányítja, egyúttal ellátja a másodfokú hatósági feladatokat is, (elsıfokú határozatok ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek vizsgálata). Néhány speciális esetben a NÉBIH országos hatáskörő szervként elsı fokú hatósági feladatokat is ellát. (Idegen, nem ıshonos halfajok behozatalának, telepítésének engedélyezése, Jogellenes, nem bejelentet és szabályozatlan halászati gyakorlattal kapcsolatos feladatok, hallépcsı létesítésre történı kötelezés stb.) A NÉBIH felügyeleti szerve pedig a Vidékfejlesztési Miniszter. A Vidékfejlesztési Minisztériumban, jogszabályalkotói és egyéb kiemelt feladatok az Erdészeti, Halászati és Vadászati Fıosztály feladatkörébe tartoznak. (például a Magyar Államot megilletı halgazdálkodási jog). A hivatalok hatáskörét megállapító jogszabályok a következık: • a fıvárosi és megyei kormányhivatalok mezıgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelölésérıl szóló 328/2010. (XII. 27.) Kormányrendelet • a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012. (II. 29.) Kormányrendelet A fenti hivatalok a következı fıbb jogszabályok alapján látják el tevékenységüket: • a halgazdálkodásról és a hal védelmérıl szóló 2013. évi CII. törvény (Hhvtv.), • a halgazdálkodás és a halvédelem egyes feladatainak végrehajtásáról szóló 133/2013. (XII. 29) VM rendelet (Vhr.), illetıleg kapcsolódó jogszabályokként • a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.). 6.1.1. Az egyes jogszabályok részletes bemutatása A halgazdálkodási igazgatás alapjait a Hhvtv., illetve a Vhr. határozza meg. A következı fejezetben részletesen bemutatjuk a két jogszabály fontosabb rendelkezéseit, annak értelmezését és alkalmazását. Célunk, hogy a jogszabályt egységesen alkalmazzák az ágazat egyes területen dolgozók, valamint az, hogy a közigazgatási gyakorlattal nem rendelkezık is megérthessék a közigazgatási döntések jogi hátterét, illetve, az hogy a hatóság megoszthassa

47

NÉBIH VM


tapasztalatait a halászati ágazat egyéb területein dolgozó szakemberekkel. Továbbá kitérünk a kapcsolódó jogszabályok leglényegesebb pontjaira is. Nem célunk ugyanakkor a törvény szóról-szóra való értelmezése, ez nem is szükségszerő, hiszen a jogalkotó a törvény végrehajtására kiadott rendeletben részletesen szabályozta a felmerülı kérdéseket. Vizsgáljuk meg tehát a halászati igazgatás „alapkövének” tekinthetı 2013. évi XLI. törvényt illetve a végrehajtásáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendeletet. 6.1.1.1. A halgazdálkodásról és a hal védelmérıl szóló 2013. évi CII. törvény, és a halgazdálkodás és a halvédelem egyes feladatainak végrehajtásáról szóló 133/2013. (XII. 29) VM rendelet Ennél a résznél azok a jogszabályi rendelkezések (mind a Hhvtv.-t, mind a Vhr.-t illetıen) kerülnek bemutatásra, amelyeket a halászati ırnek ismernie szükséges. 6.1.1.1.1. A törvény tárgya és hatálya: A Hhvtv. 1. § (1) bekezdése értelmében „E törvény a halgazdálkodási jog gyakorlásának feltételeit, a Magyarország területén levı halgazdálkodási vízterületeken és azok partján folyó, a halgazdálkodással, a hal és élıhelyének védelmével összefüggı tevékenységeket, valamint az ezeket végzı vagy befolyásoló személyek – különösen a halgazdálkodásra alkalmas vizek és vízilétesítmények üzemeltetıi, valamint a halgazdálkodási vízterületet és partját egyéb jogcímen használók, a vízhasználók – jogait és kötelezettségeit, a halgazdálkodási igazgatással összefüggı feladat- és hatásköröket, továbbá a halak és haltermékek kereskedelmének feltételeit szabályozza” A jogalkotó az elsı paragrafusban kimondja, hogy mi a törvény pontos célja, milyen tevékenységet kíván vele szabályozni, illetve tárgyi és területi hatályait is kiköti. A Hhvtv. 1. § (2) bekezdése szerint „E törvény hatálya a horgászat, a haltermelés, a tiltott eszközök és módok, a halászati ırzés, a halkereskedelem, a halállományt veszélyeztetı állatfajok állományának felmérése, riasztása, gyérítése, a Pannon biogeográfiai régión kívülrıl behozott egyedek telepítése vonatkozásában a haltermelı létesítményre is kiterjed” Mindezt azért lényeges kiemelni, mert a korábbi szabályozástól eltérıen a törvény hatálya már kiterjed a hazánk területén található összes vízterületre. Régebben probléma volt az, hogy a jogszabályok megsértése során alkalmazandó szankciókat csak azokra az elkövetıkre lehetett alkalmazni, akik az úgynevezett halászati vízterületen kerültek tetten érésre. Azonban Magyarországon jelenleg nem csak olyan vizek vannak melyek halászati, horgászati hasznosításban vannak, ezért a jogalkotó megteremtette a halgazdálkodási vízterület megnevezést, amely mint az a 6.1.1.1.2. részben láthatjuk tulajdonképpen az ország területén található összes állandó vagy idıszakos vízfolyást és állóvizet jelenti. 6.1.1.1.2. Értelmezı rendelkezések: A törvény e része definiálja a különbözı fogalmakat, melyekkel a halászati ırnek tisztában kell lennie. • bányató: olyan, a bányamővelés befejezését követıen fennmaradt állóvíz, amely külszíni és földalatti bányászati tevékenység során az ásványi nyersanyagok feltárása és kitermelése

48

NÉBIH VM


•

•

• • • •

• •

•

•

•

•

•

• •

• •

következtében a felszín alatti vízkészletbıl alakult ki, és amelynek medrét a bányászat során kialakított terepmélyedés képezi; csatorna: egy vagy egyidejőleg több vízgazdálkodási feladat (vízátvezetés, vízpótlás, belvízelvezetés, mezıgazdasági és egyéb vízszolgáltatás) ellátására alkalmas vízilétesítmény; fogási napló: a horgászat vagy halászat során kifogott halak – nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenkénti, halfajonkénti, naponta kifogott mennyiségenkénti – kötelezı bejegyzésére rendszeresített nyomtatvány; gereblyézés: a halnak nem a táplálkozási viselkedésére alapozottan, és a szájnyílásán kívüli más testrészébe akasztott horoggal történı zsákmányul ejtésére irányuló módszer; hal: a halak, illetve a körszájúak csoportjába tartozó állatfaj, valamint ezek egyedfejlıdési alakjai; hal kifogása: a halnak és más hasznos víziállatnak a halászat vagy a horgászat során történı megfogása és a vízbe vissza nem engedése; halastó: olyan haltermelési létesítmény, amely vízfeltöltést és lecsapolást biztosító mőtárgyakkal rendelkezik, ideértve a teleltetı és ivadéknevelı tavakat, valamint a táp- és lecsapoló csatornákat; halállomány: a halak és a más hasznos víziállatok összessége; halászat: a halnak vagy más hasznos víziállatnak megengedett módon és eszközzel halgazdálkodási vízterületen történı rekreációs vagy kereskedelmi célú, illetve ökológiai célú, szelektív fogása, továbbá győjtése, ide nem értve a horgászatot; halgazdálkodás: a természetes vizek halállományának védelmével, megújításával és hasznosításával összefüggı tevékenységek, valamint az akvakultúra és az egyéb haltermelési tevékenységek győjtıfogalma; halgazdálkodási vízterület: az a vízfolyás vagy állóvíz, amely jellegének megváltoztatása nélkül idıszakosan vagy állandóan alkalmas a hal életfeltételeinek biztosítására, ide nem értve a haltermelési létesítményt; halgazdálkodási vízterület partja: védmővekkel ellátott vízterület esetén a védmő mentetlen oldalának alapjától kifelé számított 100 méteres, védmő nélküli vízterületeknél az aktuális partvonaltól számított 200 méteres sáv területe, továbbá a halgazdálkodási vízterület felé benyúló vagy afelett átívelı híd, átjáró, egyéb építmény, természetes képzıdmény; haltermelés: az Európai Halászati Alapról szóló 2006. július 27-i 1198/2006/EK rendelet szerinti akvakultúra győjtıfogalmon belül valamely halfaj állományának mesterséges módon történı termelése; haltermelési létesítmény: olyan mesterséges létesítmény, amelyet haltermelésre használnak, ilyen célra terveztek és engedélyeztek, továbbá a települések belterületén vagy tanya földterületén fekvı, legnagyobb vízállás esetén 0,5 hektár kiterjedésnél kisebb vízfelülető állóvizek; holtág: a folyóvíz azon mederrésze, amelyet a folyóvíz természetes úton, irányának megváltoztatásával elhagyott, vagy amelyet szabályozási célból leválasztottak róla; horgászat: rekreációs célból a halgazdálkodási vízterületen a halnak megengedett módon és horgászkészséggel vagy a csalihalnak 1 négyzetméternél nem nagyobb emelıhálóval való fogása; horgászkészség: horgászati célú, halfogásra alkalmas eszköz, amely legalább horgászbotból, horgászzsinórból áll, és legfeljebb három horoggal van felszerelve; ívóhely: az ivarérett halak csoportosan vagy párosan felkeresett szaporodási helye, ahol az ívási felület és az ívási feltételek rendelkezésre állnak az eredményes szaporodáshoz;

49

NÉBIH VM


• más hasznos víziállat: a rák, a béka, a kagyló, a pióca, a csıvájó féreg, az árvaszúnyog, egyéb haltáplálék-szervezet, valamint ezek egyedfejlıdési alakjai; • meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló természetes mélyedés vagy kiépített terepalakulat, amelyet meghatározott partvonalig a víz rendszeresen elborít; • nyakzó háló: olyan állított halászeszköz, amelynek fogási elve a hal megakadásán alapul és a megfogott egyed rövid idın belül történı elpusztulásához vezet; • nyilvántartott halgazdálkodási vízterület: olyan halgazdálkodási vízterület, amelyet a halgazdálkodási hatóság nyilvántartásba vett, és amelyre halgazdálkodásra jogosult nyilvántartásba vehetı vagy a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultját már rögzítette; • telepítés: a hal vagy más hasznos víziállat egyedének vagy állományának hasznosítási céllal történı kihelyezése halgazdálkodási vízterületre; • turista állami horgászjegy: olyan, magyar és külföldi állampolgárok számára, meghatározott díj ellenében, meghatározott idıszakra, meghatározott szabályok szerinti horgászatra feljogosító állami horgászjegy, amely a törvény hatálya alá tartozó vízterületeken lehetıvé teszi a horgászatot; • vermelıhely: a vizek azon mederrésze, általában mélyebb mederalakulata, amelyet a halak a téli, hideg vízhımérséklető idıszakban csoportosan vagy tömegesen felkeresnek, és ahol viszonylagos nyugalmi állapotban töltik a téli idıszakot; • visszatelepítés: a halgazdálkodási vízterületre jellemzı ıshonos – de a halgazdálkodásra jogosult által el nem hárítható ok miatt állományában megfogyatkozott vagy eltőnt – halfaj halgazdálkodási vízterületre történı kihelyezése önfenntartó populáció kialakítása céljából; • vízfolyás: minden olyan természetes vagy mesterséges terepalakulat, amelyben állandóan vagy idıszakosan víz áramlik; • vízhasználat: az a tevékenység, amelynek következménye a víz lefolyási, áramlási viszonyainak, mennyiségének, minıségének, továbbá a medrének, partjának a víz hasznosítása érdekében való befolyásolása; • vízhasználó: aki vizet szolgáltatás teljesítésére vagy saját céljaira vesz igénybe; • vízilétesítmény: az a mő, mőtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minıségét, medrének vagy partjának állapotát a vizek kártételeinek elhárítása, a vizek hasznosítása, megfigyelése céljából befolyásolja; • víztározó: a felszíni vizek idıszakonkénti feleslegének összegyőjtésére és tározására épített létesítmény, amely alkalmas az állandó víztartásra. A Vhr. a fenti fogalmakat még kiegésziti az alábbi fogalmakkal: • aktív halászeszköz: minden olyan hagyományos, nem tiltott halászeszköz, a különbözı emelı, dobó és egyéb hálókat is beleértve, ahol a hal megfogásához az eszköz mozgatása és folyamatos felügyelete szükséges; • fogási méret: a halak oldalán, az orrcsúcstól a farokúszó tövéig mért testhosszúság; • passzív halászeszköz: olyan állított, hagyományos, nem tiltott, nem mozgó halászeszköz, amelynek fogási elve a hal csapdába ejtésén alapul és emberi beavatkozást csak a rendszeres ellenırzéskor igényel; • ökológiai célú halászat: az ıshonos halállományt veszélyeztetı, tájidegen, invazív halfajok állományának felmérése és gyérítése, illetve ıshonos halfajok ökológiai szempontból indokolt faj-, illetve méretszelektív halászata.

50

NÉBIH VM


Az elıbbiekben megismert fogalmak, mint láthatjuk igen pontosan, és széles körben adnak magyarázatot arra, hogy a jogalkotó mit ért az ebben a fejezetben megemlített jogszabályokban elıforduló kifejezéseken. Az 1997. évi XLI. törvény sajnos ilyen tekintetben hiányosságokkal küzdött, így sokszor adott vitára lehetıséget, hogy bizonyos fogalmak, kifejezések hogyan értendıek a jogszabály értelmezése során (pl. nem volt kellıen definiálva a halászat és a horgászat), illetve nem voltak pontosan meghatározva (pl. horgászkészség). 6.1.1.1.3. Alapvetı rendelkezések Magyarország halgazdálkodási vízterületeinek halállománya nemzeti kincs, természeti érték és gazdasági erıforrás, amelyet a társadalomnak védenie és természetes megújulását elısegítenie kell, hasznosítását pedig a fenntarthatóság szempontjai szerint kell tervezni és megvalósítani. A halgazdálkodás a halgazdálkodási vízterületeken történı horgászati és halászati célú halgazdálkodási hasznosítást, valamint a haltermelési létesítményekben megvalósuló akvakultúra-gazdálkodást foglalja magába. A halgazdálkodási vízterületek halgazdálkodási hasznosítása során a horgászat és a horgászturizmus fejlesztése elsıbbséget élvez más hasznosítási módokkal szemben. A halgazdálkodási jog a halgazdálkodási vízterületen elsısorban horgászati célú halgazdálkodásra jogosít. Halászat vagy haltermelés a horgászat mellett, vagy önállóan akkor végezhetı, ha a horgászati célú halgazdálkodás megvalósítására nincs mód. Ha a Hhvtv. másként nem rendelkezik, a Magyarország halgazdálkodási vízterületein élı halállomány az állam tulajdonát képezi. Az e törvény alapján az állam tulajdonát képzı halak és más hasznos víziállatok a jogszerő kifogásukkal vagy elhullásukkal kerülnek a halgazdálkodásra jogosult tulajdonába. A hal kifogására az adott halgazdálkodási vízterületen halgazdálkodásra jogosult, vagy az általa feljogosított, halfogásra jogosító okmányokkal rendelkezı személy (a továbbiakban: feljogosított személy) jogosult. A feljogosított személy a jogszerő kifogással és a fogási naplóban való rögzítéssel szerzi meg a hal tulajdonjogát. A jogosulatlanul kifogott hal, valamint más hasznos víziállat a halgazdálkodásra jogosult tulajdonába kerül, ha a vízbe élve már nem helyezhetı vissza. 6.1.1.1.4. A hal és élıhelyének védelme A Hhvtv. rendelkezései ide vonatkozóan számos alapelvet említ ezek közül a legfontosabbak, amelyeket a halászati ırnek is ismerni, és szem elıtt tartani szükséges alább olvasható. • A halgazdálkodási vízterületen minden tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a halállományok fennmaradását és természetes módon történı megújulását lehetıvé tegye, illetve ne akadályozza. • A halgazdálkodásra jogosult köteles a hasznosított vízterület halállományát, életközösségét, valamint a hal élıhelyét védeni, a hal természetes táplálékszerzését és szaporodását elısegíteni, továbbá áradás vagy a víztest kiszáradásának veszélye esetén az ıshonos halfajok mentését elvégezni. • A veszélyeztetett ıshonos halállományok mentése a halgazdálkodásra jogosult kötelezettsége. Ha az adott vízterületen nincs halgazdálkodásra jogosult, a halállomány mentését – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – a halgazdálkodási hatóság végezteti el.

51

NÉBIH VM


• A halállományok telelı és szaporodó helyein, különösen halgazdálkodási kíméleti területen, a halgazdálkodási hatóság a halállomány védelme érdekében az egyéb vízhasználati módok hatósági korlátozását kezdeményezheti. A fentiekben említett halmentési tevékenység a kormányhivatal földmővelésügyi igazgatósága által kiadott engedély alapján végezhetı. A halmentésre vonatkozó engedély meghatározott halgazdálkodási vízterületre vonatkozóan, határozott idıtartamra, de legfeljebb 2 évre adható ki. Ha a kérelmezı nem a halgazdálkodásra jogosult, a kérelemhez csatolni kell a jogosult hozzájárulását. Az engedélyes a halmentésre engedélyezett eszközöket és módszereket csak az elızetesen bejelentett halmentési tevékenységhez használhatja. A halmentésre vonatkozó engedély alapján végzett egyedi halmentések a kormányhivatal földmővelésügyi igazgatóságához megtett elızetes bejelentés alapján végezhetık. A bejelentésnek a következıket kell tartalmaznia: • a mentésre jogosult személy neve; • az ivadék-, illetve halmentés okai; • a mentés helye, idıpontja; • az alkalmazott eszközök és módszerek; • a mentendı halak becsült tömege, faj és korosztály-összetétele; • az áttelepítés helye és ideje. A tervezett halmentés akkor kezdhetı meg, ha a kormányhivatal földmővelésügyi igazgatósága a bejelentést követı 8 napon belül a halmentés megtiltása tárgyában nem hoz döntést. Ha a halállomány vagy élıhelyének védelme indokolja, a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási vízterületen vagy annak meghatározott részén a következı élıhely- és állományvédelmi intézkedéseket rendeli el. • a hal élıhelyén kialakult természeti egyensúly megbontására alkalmas szervezet, táplálékanyag, etetıanyag vízbe helyezésének korlátozása vagy tiltása, • a halállományban észlelt elhullás esetén a haltetem eltávolítása, megsemmisítése, • a gépi meghajtású vízi jármő használatának korlátozása vagy tiltása, • erıs vízszint-ingadozás miatt kialakult helyzetekben a halállomány, különösen a halivadék a kijelölt nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre való visszajuttatása, • kíméleti területek kijelölése, • halállományt veszélyeztetı gerinces állatfajok riasztására vagy gyérítésére való kötelezés. • ıshonos halállományt veszélyezetetı tájidegen, invazív halfajok elleni védekezésre, ökológiai célú szelektív halászat elvégégzésére vagy elvégeztetésére történı kötelezés A halgazdálkodásra jogosult a területi jegyen, vagy a területi jeggyel együtt átadott nyomtatott tájékoztatóban gondoskodik a kíméleti terület határai részletes leírásának, valamint a kíméleti területre vonatkozó halfogási tilalom idıbeli hatályának megismertetésérıl. A halállományok telelı és szaporodó helyeinek védelme érdekében kijelölt kíméleti területen helyen legalább november 15-tıl február 28-ig, szaporodó helyen legalább március 1-jétıl június 15-ig tartó halászati és horgászati tilalmat kell elrendelni. A tilalom nem érinti az ıshonos halállományt veszélyeztetı, tájidegen, invazív halfajok gyérítése érdekében a halgazdálkodásra jogosult által végzett tevékenységeket. Tehát a horgásznak nem lehet kifogása az, hogy nem hallott a halgazdálkodási vízterület halászati, horgászati tilalmáról.

52

NÉBIH VM


A halállományt veszélyeztetı gerinces állatfajok riasztását vagy gyérítését a halászati ırök, illetve a halgazdálkodási vízterületet magába foglaló vagy ennek hiányában a kormányhivatal földmővelésügyi igazgatósága által kijelölt szomszédos vadászterület vadászatra jogosultjának hivatásos vadászai, sportvadászai végezhetik el. 6.1.1.1.5. A halak és halállományok védelme A halászati ır esküt tesz arra, hogy a halak és halállományok védelmére kiemelt figyelmet fordít, ennek tükrében a Hhvtv. ide vonatkozó rendelkezései közül ismertetésre kerülnek azok, melyekkel a halászati ırnek, és a társadalmi halırnek tisztában kell lennie. A természetvédelmi oltalom alatt álló hal, valamint más hasznos víziállat kifogása, illetve győjtése – ha jogszabály eltérıen nem rendelkezik – tilos. Halgazdálkodási vízterületrıl kifogott ıshonos halak – az állománymentés és a mesterséges körülmények közötti szaporítási célból fogott halak halgazdálkodási hatóság engedélyével végzett telepítésének kivételével – másik halgazdálkodási vízterületre, illetve haltermelési létesítménybe nem telepíthetık. Halgazdálkodási vízterületrıl kifogott nem ıshonos halak másik halgazdálkodási vízterületre nem telepíthetık. Halgazdálkodási vízterületrıl kifogott nem ıshonos halak haltermelési létesítménybe halhústermelési vagy takarmányozási célból – a halgazdálkodási hatóság engedélyével – helyezhetık ki. Halgazdálkodási vízterületre és haltermelı létesítménybe hal csak a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekrıl és a víziállatokban elıforduló egyes betegségek megelızésérıl és az azok elleni védekezésrıl szóló miniszteri rendeletben meghatározott forgalmazási és mentességi igazolásoknak való megfelelés esetén telepíthetı. A halgazdálkodási vízterületen vagy annak meghatározott részén a halgazdálkodási hatóság hivatalból vagy a halgazdálkodásra jogosult kérelmére az ıshonos halfajokra jogszabályban meghatározott tilalmi idıt meghosszabbíthatja, az ıshonos halfajokra további méret-, illetve mennyiségi korlátozást írhat elı vagy általános halászati, illetve horgászati tilalmat rendelhet el, ha • az adott halgazdálkodási vízterületen veszélyeztetett állományú halfaj védelme, • valamely védett vagy veszélyeztetett halfaj védelme, • mentett, visszatelepített vagy telepített egyedek védelme, • állategészségügyi vagy ökológiai veszélyhelyzet hatásának mérséklése, • túlhasznosítás megakadályozása vagy illegális halászati és horgászati tevékenység felszámolása, vagy • kiemelkedıen fontos közérdek biztosítása érdekében indokolt. A halgazdálkodási hatóság hivatalból vagy a halgazdálkodásra jogosult kérelmére a jogszabályban meghatározott tilalmi idıt megrövidítheti, az alól vagy a halászati és horgászati méret- vagy mennyiségi korlátozás alól a halgazdálkodási vízterületre vagy annak egy részére meghatározott idıtartamra felmentést engedélyezhet • közegészségügyi, illetve közbiztonsági okból, • a halállományok és a vizek súlyos károsodásának megelızése érdekében, • kutatás és oktatás, állományfeljavítás, visszatelepítés és az ezekhez szükséges tenyésztés céljából, • az érintett halállomány nagyságához mérten kis egyedszámú szelektív kifogás, tartás, illetve hasznosítás érdekében, 53

NÉBIH VM


• más hasznos víziállatok, valamint a természetes vízi élıhelyek védelme érdekében, vagy • más kiemelkedıen fontos társadalmi, gazdasági közérdek, valamint a köz- és magántulajdon súlyos károsodástól való megóvása érdekében. Általános vagy fajlagos fogási tilalom alá tartozó vagy jogszabályban, illetve hatósági határozatban megjelölt mérettartományon kívüli hal vagy más hasznos víziállat fogása esetén a halat vagy más hasznos víziállatot a fogást követıen, haladéktalanul és kíméletesen vissza kell helyezni a vízbe, ilyen egyed kereskedelmi forgalomba nem hozható. Fenti jogszabályi rendelkezés elsı olvasatra akár „feleslegesnek” is tőnhet, hiszen a fogási tilalom alatt álló, vagy méreten aluli halak fogása egyébként is tilos. A jogalkotó szándéka itt arra irányult, hogy egyértelmősítse: ha valaki fogási tilalom alatt álló, vagy éppen méreten aluli halat fog, akkor azonnal vissza kell helyezni, még csak ideiglenesen sem lehet megtartani. Látható, hogy a halászati ırökre, társadalmi halırökre nagy feladat hárul, hogy a vonatkozó jogszabályokat betartassák. Azonban nagyon fontos dolog az is, hogy tisztában legyenek az általuk ırzött halgazdálkodási vízterületeken érvényben lévı, halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott egyéb korlátozásokkal és szigorításokkal, hiszen azokat is a jogszabályi rendelkezésekhez hasonlóan be kell tartatni. A halgazdálkodási vízterületen bekövetkezett halpusztulást a halgazdálkodásra jogosult köteles a tudomására jutását követıen haladéktalanul bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak. A halászati ırök és társadalmi halırök az általuk ırzött vízterületeken értékes információkkal szolgálhatnak a halpusztulás okának kiderítése érdekében, ezért halpusztulás észlelésekor megfigyeléseiket a lehetı legpontosabban rögzíteni szükséges a szolgálati naplóba. 6.1.1.1.6. A halászati jog gyakorlásával érintett ingatlanra vagy tevékenységre vonatkozó rendelkezések A Hhvtv. a halászati jog gyakorlásával érintett ingatlanra vagy tevékenységre vonatkozóan a halászati szolgalmi joggal szabályozza a kérdést. E szerint a halgazdálkodási jog gyakorlásával érintett ingatlan tulajdonosa, használója köteles a halgazdálkodási jog jogosultja által gyakorolt jogokkal és kötelezettségekkel összefüggı halgazdálkodási tevékenységeket – ha e tevékenységek más módon csak aránytalanul nehezebben vagy nagyobb költséggel végezhetıek – tőrni, illetve lehetıvé tenni, különösen a halgazdálkodásra jogosultnak az ingatlanon keresztül a vízhez a Polgári Törvénykönyvben meghatározott korlátozások betartásával történı eljutását, az ingatlanon a halgazdálkodási tervben meghatározott tevékenységek végzését. Fenti kötelezettségnek az illetékesek sajnos nem minden esetben ismerik, vagy ezen kötelezettségeknek nem tesznek eleget. Ebbıl kellemetlen helyzet adódhat, valamint súlyos anyagi kár érheti a halászati hasznosítókat. Nem egyszer látható vizeink mellett az is, hogy a parti rész tulajdonosa a vízpartig lekeríti a földterületét. 6.1.1.1.7. A halfogásra jogosító okmányok Rendkívül fontos a halászati ırnek, és társadalmi halırnek ismerni, hogy pontosan hogyan, milyen módon és körülmények fennállása esetén, milyen okmányok birtokában lehet horgászati és halászati tevékenységet folytatni. Az alábbiakban ismertetésre kerülnek a

54

NÉBIH VM


halfogásra jogosító okmányok ismérvei és részletezésre kerülnek váltásuk legfontosabb körülményei. A halgazdálkodási vízterületeken a hal fogása és a halfogásra irányuló tevékenység • kereskedelmi, és ökológiai célú, szelektív halászat esetén halászati engedéllyel, • rekreációs célú halászat esetén állami halászjeggyel, vagy • horgászat esetén állami horgászjeggyel vagy turista állami horgászjeggyel a Hhvtv. rendelkezéseinek betartásával folytatható. A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halfogási tevékenység végzéséhez fogási napló, valamint, ha azt nem a halgazdálkodásra jogosult vagy a halászati engedéllyel rendelkezı személy végzi, a halgazdálkodásra jogosult területi jegye is szükséges. A halászati engedély, az állami halászjegy, az állami horgászjegy, valamint a turista állami horgászjegy nem ruházható át. Egy személynek – az adott típusból – egy naptári évben csak egy adható, kivéve a halászati engedélyt, illetve kivéve ha az okmány megsemmisülése, vagy elvesztése során pótolni kell azokat. 6.1.1.1.8. Halászati engedély A halászati engedély azon nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen jogosít kereskedelmi, és ökológiai célú, szelektív halászat végzésére, amelyre kiadásra kerül. A halászati engedélyt a halgazdálkodási hatóság adja ki (határozat formájában) – a halgazdálkodásra jogosulttal írásban kötött szerzıdés alapján – az a Vhr.-ben meghatározott képzettséggel és vizsgával rendelkezı kérelmezı (jogi és természetes személy) részére. A halászati engedélynek tartalmaznia kell • halászható nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezését, • alkalmazható halászeszközöket • darabszámát, • szembıségét, és • egyedi jelölését, valamint • kifogható egyes halfajok éves mennyiségét. Halászati engedély annak a személynek adható, aki az alábbi halászati, halgazdálkodási képesítéssel rendelkezik. • halász szakmunkás végzettség, • 5 éves természetesvízi halászati gyakorlat, • a Hhvtv. hatálybalépése elıtt tett, állami halászjegy kiváltására jogosító halászvizsga, valamint felsıfokú agrárvégzettség, vagy • a Hhvtv.-ben meghatározott felsıfokú halászati, halgazdálkodási szakirányú végzettség. A Halászati engedély • kereskedelmi célú halászat, • ökológiai célú, szelektív halászat, illetve • más hasznos víziállat kereskedelmi célú győjtése • céljából 1 naptári évre adható ki. A halászati engedélyben meg kell jelölni a kiadás célját.

55

NÉBIH VM


Kereskedelmi célú halászati engedéllyel csak az abban foglalt mérető és darabszámú eszköz használható, amelynek meghatározásakor a következı elıírásokat kell betartani: • egyedileg használatos aktív eszköz esetében a hálóterület dobó- és emelıhálók esetében nem lehet több, mint 16 m2, egyéb hálók esetében 150 m2, • csoportosan használatos aktív eszköz esetében az egy idıben halfogásra használt hálóterület nem lehet több, mint 300 m2, • passzív eszközbıl adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen hektáronként legfeljebb 1 db engedélyezhetı, ami - varsa esetén legfeljebb 2 m elsı karika-átmérıjő, - egyéb eszköz esetén pedig legfeljebb 21 m2 hálóterülető halászeszköz lehet. Passzív halászeszközök csak úgy helyezhetık ki, hogy az eszközök között mért távolság sehol nem lehet kevesebb az alkalmazott varsa és terelı elemei teljes hosszának tízszeresénél, de minimum 50 méternél. A kereskedelmi célú halászati engedéllyel rendelkezı az általa használt valamennyi passzív halászeszközt úgy köteles jól látható módon megjelölni, hogy abból egyértelmően azonosítható legyen az eszközt használó halászati engedélyes. Az azonosításhoz fel kell tüntetni a halász nevét, a halászati engedély számát. A halászati engedélyes az általa használt jelölést a kormányhivatal földmővelésügyi igazgatósága felé köteles bejelenteni. Ez fontos a halászati ır, és a társadalmi halır számára is, hiszen a jogosulatlanul használt eszközöket könnyebben ki tudja szőrni, illetve a jelzések alapján meg tudja állapítani, hogy az egyébként engedéllyel rendelkezı személy nem sért-e más módon jogszabályt. Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként legfeljebb 10 db vagy 2000 hektárnál nagyobb nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén legfeljebb 200 hektáronként 1 db kereskedelmi célú halászatra jogosító halászati engedély adható ki. 6.1.1.1.9. Állami halászjegy Az állami halászjegyet a halgazdálkodási hatóság adja ki és kizárólag rekreációs célú halászatra jogosít. A halászjegyet kizárólag a halász lakóhelye szerint illetékes halászati hatóság adhat ki Állami halászjegyet az a személy kaphat, akinek korábban már volt halászjegye vagy – ha e törvény másképp nem rendelkezik – halászvizsgával rendelkezik. Nem kell halászvizsgát tennie annak, aki halász szakmunkás-képesítéssel, valamint felsıfokú halgazdálkodási, halászati szakirányú végzettséggel rendelkezik. Az állami halászjegy 1 db legfeljebb 16 m2 háló területő aktív halászeszköz, és 3 db legfeljebb 2 méter karika átmérıjő varsa egyidejő alkalmazására jogosít fel. A varsákat úgy lehet alkalmazni, hogy az eszközök között mért távolság sehol nem lehet kevesebb az alkalmazott varsa és terelı elemei teljes hosszának tízszeresénél, de minimum 50 méternél. 6.1.1.1.10. Állami horgászjegy Állami horgászjegyet a halgazdálkodási hatóság, valamint az általa írásban forgalmazásra feljogosított szervezet adhat ki. Az állami horgászjegy horgászatra jogosít, amelynek országos rendjét az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.

56

NÉBIH VM


Állami horgászjegyet az a személy kaphat, aki rendelkezik horgászvizsgával vagy korábbi érvényes állami horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja és fogási naplóját leadta. Az állami horgászvizsgát a halgazdálkodási hatóság által kiadott vizsgabizonyítvánnyal, más országban tett vizsgát pedig az errıl kiállított okirattal vagy horgászati okmánnyal lehet igazolni. Hároméves kortól az adott év december 31. napjáig a 15. életévét be nem töltött személy részére állami horgászjegy kiadása esetén a horgászjegy kiadására vonatkozó jogszabályi elıírásokat nem kell alkalmazni. A horgászvizsga letétele alól a halgazdálkodási hatóság felmentést ad azon értelmi fogyatékos személy részére, akinek a törvényes képviselıje az állapotát igazoló okmányokat benyújtja. A horgászvizsga letétele alól mentesített, halfogásra jogosító okmányokkal rendelkezı értelmi fogyatékos személy kizárólag 18. életévét betöltött, állami horgászvizsgával rendelkezı személy folyamatos jelenlétében horgászhat. Az állami horgászjegy díj ellenében váltható, és kiadásának vagy hosszabbításának napjától kezdve a következı év január 31. napjáig érvényes. A horgászjegy érvényessége díj ellenében legfeljebb négy alkalommal meghosszabbítható. Fentiek szerint tehát nem szükséges minden évben új és új horgászjegyet vásárolni, lehetséges az érvényesség meghosszabbítása. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a megbízott egy, az arra az évre a halászati hatóság által kiadott kismérető érvényesítı bélyeget ragaszt az állami horgászjegy 2. oldalára az „Érvényesség meghosszabbítva” cím alá. Mentesül az állami horgászjegy díjának megfizetése alól • a 70. életévét betöltött, • a 15. életévét be nem töltött, • az értelmi fogyatékos, és • az állapotát igazoló okmányokat benyújtó mozgásszervi vagy hallási fogyatékos személy. A turisztikai érdekek figyelembe vételével a halászati hatóság kiad angol, illetve német nyelvő állami horgászjegyet is. Amelyek formailag és tartalmilag mindenben egyeznek a magyar nyelvő változattal. Állami horgászjeggyel rendelkezı személy legfeljebb kettı – egyenként legfeljebb három, darabonként legfeljebb háromágú, horoggal felszerelt – horgászkészséget, valamint egyidejőleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelıhálót használhat. Az állami horgászjegy birtokában a 15. életévét be nem töltött, és az értelmi fogyatékos személy esetében egy darab, egy – legfeljebb háromágú – horoggal felszerelt horgászkészség használható. A 15. életévét be nem töltött személynek kiadott állami horgászjeggyel és az ahhoz kiadott területi jeggyel rendelkezı gyermek horgász kizárólag nagykorú személy felügyelete mellett horgászhat. 6.1.1.1.11. Turista állami horgászjegy A turista állami horgászjegy az alapvetı szabály- és fajismeret igazolását is lehetıvé tévı online értékesítési rendszerben értékesíthetı.

57

NÉBIH VM


A turista állami horgászjegy a váltás idıpontjától számítva a 90. nap végéig érvényes, mely nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az érvényességi idıtartamán belül szintén érvényes területi jeggyel jogosít horgászatra. A turista állami horgászjeggyel rendelkezı személy egy – legfeljebb három, darabonként legfeljebb háromágú, horoggal felszerelt – horgászkészséget, valamint egyidejőleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelıhálót használhat. 6.1.1.1.12. A területi engedély A halgazdálkodásra jogosult területi jegy adásával a feljogosított személy részére horgászati vagy halászati lehetıséget biztosíthat. Területi jegyet két vagy több halgazdálkodásra jogosult együttesen is kiadhat. Területi jegy csak nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre adható ki. Amely csak • állami halászjeggyel és fogási naplóval, • állami horgászjeggyel és fogási naplóval, vagy • turista állami horgászjeggyel és fogási naplóval együtt jogosít halászatra vagy horgászatra. A területi jegyen a halgazdálkodásra jogosultnak fel kell tüntetnie a halgazdálkodási tervében a hatóság által jóváhagyott korlátozásokat, amelyek betartása a feljogosított személy számára kötelezı. A területi jegyen a halgazdálkodásra jogosult köteles feltüntetni • a jegyet kiadó nevét (cégnevét), címét (székhelyét), • az engedélyes nevét, • a halgazdálkodási vízterületet, amelyre a területi jegy érvényessége vonatkozik, • a területi jegy érvényességének idıtartamát, • a területi jegy kizárólag csak horgászatra jogosít, vagy a rekreációs célú halászat esetében e rendelet szerint alkalmazható halász eszközt vagy eszközöket, • a halgazdálkodásra jogosult által megállapított, jogszabályoktól eltérı bármilyen fogási korlátozást, • az egyes halfajok kifogható mérettartományától, illetve fajlagos tilalmi idejétıl való eltéréseket, melyeket a kormányhivatal földmővelésügyi igazgatósága állapított meg, • a kíméleti terület vagy területek határainak részletes leírását és idıbeli hatályát, • az engedély váltásának idıpontját (év, hónap, nap, óra, perc), • az állami horgászjegy, állami halászjegy vagy turista állami horgászjegy számát, • a területi jegy érvényességével érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület (vagy vízterületek) víztérkódját (vagy víztérkódjait), valamint • az adózás rendjérıl szóló törvény azon adattartalmi elıírásait, amely a nyugtaadási feltételek szerinti megfelelıségét biztosítják. Többször elıfordult már a hatósági munka során, hogy a halászatra jogosult a törvényben foglaltaknál szigorúbb szabályozást vezetett be. Ebben az esetben ezt szerepeltetnie kell a halgazdasági tervében, melyet a halászati hatóság hagy jóvá. Amennyiben ezt a szigorítást a halászati hatóság egy közigazgatási döntéssel nem erısíti meg, a halászatra jogosultnak joga van a helyi horgászrendjébe bevenni, azonban ebben az esetben, ha valaki megszegi ezt a fajta tilalmat, a halászati hatóság nem tudja szankcionálni. A halászatra jogosult viszont, ha a tilalmat megfelelıképp feltüntette a területi engedélyen, a tilalom megszegıjétıl a helyi horgászrend megsértése miatt visszavonhatja a területi engedélyt.

58

NÉBIH VM


A halgazdálkodásra jogosult a feljogosított személytıl a halászati ır intézkedésével összefüggésben átadott területi jegyet a halvédelmi bírság kiszabása iránt kezdeményezett hatósági, a halászattal, horgászattal, továbbá hal fogásával összefüggésben lefolytatott szabálysértési vagy büntetıeljárás jogerıs befejezéséig visszatarthatja, és azt az eljárás eredményétıl függıen visszaadja vagy visszavonja. A területi jegynek a nyomon követhetıség érdekében sorszámozottnak és tıpéldányosnak kell lennie. 6.1.1.1.13. A fogási napló A halgazdálkodási hatóság, illetve az általa feljogosított szervezet a halászati engedéllyel, az állami halászjeggyel, az állami horgászjeggyel, valamint a turista állami horgászjeggyel rendelkezık számára az engedéllyel vagy jeggyel azonos sorszámú fogási naplót ad ki. A halászati engedéllyel, az állami halászjeggyel, az állami horgászjeggyel, a turista állami horgászjeggyel rendelkezı személy a kifogott halmennyiségrıl fogási naplót köteles vezetni és évente egyszer leadni. A leadott fogási naplók összesítı rovatában szereplı zsákmányadatokat halgazdálkodási vízterületenként összesítik a leadási helyen. A halgazdálkodási hatóság látja el fogási naplóval a halászati engedélyt és az állami halászjegyet váltókat, akiknek a fogási naplójukat a halgazdálkodási hatóságnál kell leadniuk. Az állami horgászjegyet és a turista állami horgászjegyet kibocsátók, illetve forgalmazók látják el az állami horgászjeggyel rendelkezıket fogási naplóval, amelyet az állami horgászjegy kiváltásának helyén kell leadni. A horgászat vagy a halászat megkezdésekor a horgász vagy a halász köteles megjelölni a fogási naplóban szereplı éves naptárban a horgászati vagy a halászati tevékenység megkezdésének napját. Vízi jármőbıl végzett horgászat esetén a vízi jármő indulása számít a horgászat megkezdésének. A horgászat vagy a halászat megkezdése elıtt a fogási napló fogás összesítı táblázatában fel kell tüntetni a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezését, valamint a területi jegyen szereplı víztérkódját. A horgász az állami horgászjegyhez kiadott, fogási naplót legkésıbb a fogási naplón feltüntetett tárgyévet követı év február 28. napjáig köteles leadni annak a szervezetnek, amelynél az állami horgászjegyét kiváltotta vagy a következı évi állami horgászjegyét kiváltani szándékozik. A fogási napló tulajdonosa köteles úgy átadni a fogási naplóját, hogy éves fogási adatait nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként és halfajonként összesíti, valamint összegzi a horgászattal eltöltött napok számát. Az engedélyes a kifogott és megtartani kívánt, darabszám-korlátozás alá esı halat horgászat esetén a horogtól való megszabadítás után, illetve rekreációs célú halászat esetén a halászeszközbıl történı kivétel után azonnal köteles a fogási naplóba bejegyezni. A megtartani nem kívánt, a fogást követıen haladéktalanul elengedett halat a fogási naplóba nem kell bejegyezni. A darabszám-korlátozással nem védett halfajok mennyiségét azok össztömegében kifejezve a horgászat vagy a rekreációs célú halászat befejezését követıen, a vízpart elhagyása elıtt köteles a fogási naplóba bejegyezni. A bejegyzést naponta akár többször is el kell elvégezni, ha a horgász vagy a rekreációs halász a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületet napközben elhagyja, azaz ismét el kell végezni, ha ugyanazon a napon horgászva vagy halászva ismét darabszám-korlátozással nem védett halfajokat fog ki. A halászati engedélyesnek a halászat befejezése után, a fogás kirakodása elıtt, halászatonként kell a kifogott mennyiségeket a fogási naplóban rögzíteni. A bejegyzést naponta többször is

59

NÉBIH VM


meg kell tennie, ha a vízpartot bármely idıpontban elhagyja, majd ugyanazon a napon ismét halászik és halat fog ki. A turista állami horgászjegyhez kiadott fogási naplót a turista állami horgászjegy érvényességének lejártát követı 30 napon belül kell megküldeni a NÉBIH-nek. A turista állami horgászjeggyel rendelkezı személy e kötelezettségét az online értékesítési rendszeren keresztül is teljesítheti. Ha fogási napló leadási kötelezettségét nem teljesíti, akkor a következı évben nem válthat turista állami horgászjegyet. Az állami halászjegyhez vagy halászati engedélyhez kiadott fogási naplót legkésıbb a fogási naplón feltüntetett tárgyévet követı év január 31. napjáig köteles leadni a legnagyobb fogott halmennyiséget adó halgazdálkodási vízterület halgazdálkodásra jogosultjának. A fogási napló tulajdonosa köteles úgy átadni a fogási naplóját, hogy éves fogási adatait nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként és halfajonként összesíti, valamint összegzi a halászattal eltöltött napok számát. 6.1.1.1.14. Halászat és horgászat rendje A halfogási tevékenységet végzı személy köteles magánál tartani • a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen folytatott - kereskedelmi célú halászat esetén a halászati engedélyt, a fogási tanúsítvány nyomtatványtömböt és a halász fogási naplót, - rekreációs célú halászat esetén az állami halászjegyet, a területi jegyet és a halász fogási naplót, - horgászat esetén az állami horgászjegyet, a területi jegyet és a horgász fogási naplót. • a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az állami horgászjegyet, A fenti halfogásra jogosító okmányokat a horgásznak kötelessége a halgazdálkodási hatóság, a halgazdálkodásra jogosult, a halászati ır, a mezıır, a természetvédelmi ır, a társadalmi halır és a rendvédelmi hatóság ellenırzésre felhatalmazott képviselıjének felhívására bemutatni és átadni. A halfogásra jogosító okmányokat a halfogásra irányuló tevékenység végzése közben a jogosult köteles magánál tartani, amelyek csak a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolvány birtokában jogosítják az okmányok birtokosát a halfogásra. Halgazdálkodási vízterületen az érvényes halászati engedély, állami halászjegy, vagy állami horgászjegy birtoklása nélkül történı halfogás, az arra irányuló vagy arra alkalmas tevékenység jogosulatlan halászatnak vagy jogosulatlan horgászatnak minısül. Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a halgazdálkodásra jogosult által kiadott érvényes horgászatra vagy halászatra jogosító területi jegy birtoklása nélkül történı halfogás, vagy az arra irányuló tevékenység jogosulatlan horgászatnak, illetve halászatnak minısül. A halászati ırnek, és a társadalmi ırnek a halászat, illetve a horgászat gyakorlása során be kell tartatni • a halászat és a horgászat rendeletben meghatározott általános rendjére vonatkozóan; • az ıshonos halfajokra vonatkozóan - az egyes halfajok kifogását tiltó naptári idıszakra (fajlagos tilalmi idı), - a halfajonként a kifogható mérettartományra (halászati és horgászati méretkorlátozás), - a halfajonként naponta és évente kifogható összes mennyiségre (halászati és horgászati mennyiségi korlátozás) a Vhr.-ben meghatározott rendelkezéseket. A halgazdálkodásra jogosult a fent meghatározottaktól eltérı korlátozásokat is meghatározhat a hasznosításában lévı halgazdálkodási vízterületre vonatkozóan, amennyiben ezeket a

60

NÉBIH VM


halgazdálkodási terv részeként a halgazdálkodási hatóság jóváhagyta. E korlátozásokat a területi jegyen fel kell tüntetni. Tilos a megfogott halak kínzása. A megfogott és kifogott halakkal úgy kell bánni, hogy az azok számára okozott fizikai sérülés ne haladja meg a horgászmódszerbıl adódó szükséges minimumot. A megtartani nem kívánt halat – a 30. § (1) bekezdés alá esı horgászverseny kivételével – azonnal vissza kell helyezni a vízbe. A kifogott halakat azok elpusztításáig maradandó sérülést nem okozó módon élve kell tartani, vagy azonnal le kell ölni. Horogra kívülrıl akadt halat megtartani tilos. A szabályosan kifogott és elvinni kívánt halat a vízpartról elszállítani gyorsan és kíméletesen leölve szabad. A 30 cm-nél kisebb testhosszúságú hal elszállítható élve is, kizárólag olyan tárolóedényben, amely biztosítja a számára a szükséges oxigéntartalmú vizet, és minimalizálja az állatot érı stressz hatásokat. Az ıshonos halállomány védelme érdekében idegenhonos halakat a vízbe engedni, és az inváziós idegenhonos halakat visszaengedni tilos. Idegenhonos hallal csalizni kizárólag azon a halgazdálkodási vízterületen szabad, ahol a nem ıshonos hal kifogásra került. Tilos a szemetelés, vízi és vízparti növényzet csonkítása, kiirtása, a partvédelmet szolgáló építmények megbontása, károsítása. November 1. és március 15. közötti idıszakban a vermelı halállományok védelme érdekében szonár használata a halfogási tevékenységhez tilos. A horgászatra jogosító okmányok birtokában a horgász más hasznos víziállatot saját használatra csalizás céljából győjthet. 6.1.1.1.15. Tiltott eszközök és módok Tilos a hal fogásához minden olyan fogási eszköz, illetve fogási mód alkalmazása, amely a halállományt vagy annak élıhelyét károsíthatja, veszélyeztetheti. Halgazdálkodási vízterületen az adott élıhelyen elıforduló halfajok fajlagos tilalmi idejével egyezı naptári idıszakban tilos minden olyan halászeszköz alkalmazása, amelynél nem biztosítható a fajlagos tilalommal érintett egyedek kíméletes visszaengedése. Halgazdálkodási vízterületen tilos olyan halfogó eszköz vagy készülék, továbbá olyan fogási mód alkalmazása, amely az aktuális vízállás esetén a vízfolyás, az állóvíz, valamint ezek idıszakos kapcsolódásaiban létrejövı halátjárók mederszelvényének felénél többet hosszvagy keresztirányban elzár. A fent említetteken kívül halgazdálkodási vízterületen tiltott halfogási eszköznek és módnak minısül • a hal fogásához olyan eszköz használata, valamint halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján történı birtoklása, amelynek mőködése az elektromos áram halakra kifejtett élettani hatásán alapul, • mérgezı vagy kábító hatású anyag alkalmazása, • robbanóanyag alkalmazása, • szúrószerszám alkalmazása, • búvárszigony vagy más, halfogásra alkalmas búváreszköz használata, • gereblyézés alkalmazása, • hurokvetı halászati módszer alkalmazása; sorhoroggal, csapóhoroggal történı halfogási módszer alkalmazása, • a nyakzó háló alkalmazása, 61

NÉBIH VM


• a fenti tevékenységek alkalmazásának megkísérlése Egyenáramú elektromos halászeszköz alkalmazását a miniszter engedélyezheti. Az engedély kizárólag elektromos halászgépkezelı képesítéssel rendelkezı személynek adható meg • kutatási célból, • keltetıházi szaporításhoz szükséges anyahalak begyőjtése, • ártéren végzett halállomány- és halivadékmentés, • rendkívüli kár elhárítása miatt szükséges lehalászás, • tudományos célt szolgáló vizsgálati anyag begyőjtése, vagy • természetvédelmi célú beavatkozás szükségessége esetén. A nyakzóháló nem minısül tiltott halfogási eszköznek és módnak, ha a halgazdálkodási hatóság állományfelmérés, ökológiai vagy szelektáló halászat elvégzésére az eszköz használatával engedélyt adott. 6.1.1.1.16. Tilalmak és korlátozások Itt kap felhatalmazást a miniszter arra, hogy külön rendeletben szabályozza a legkisebb kifogható halak méretét, a természetvédelmi oltalom alatt álló halak fogásának tilalmát, illetve a fogási tilalmi idıket és darabszám korlátozásokat is. A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok körérıl, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentıs növény- és állatfajok közzétételérıl szóló miniszteri rendeletben szereplı halfajok, körszájúak és más hasznos víziállatok nem foghatóak. A természetvédelmi oltalom alatt álló halfajok fogása tehát ez alapján válik büntethetıvé. A természetvédelmi oltalom alatt álló halfajok és körszájúak teljes listáját alább látható. Halfaj Állas küsz Botos kölönte Cifra kölönte Dunai galóca Dunai nagyhering Felpillantó küllõ Fenékjáró küllõ Fürge cselle Gyöngyös koncér Halványfoltú küllõ Homoki küllõ Kecsege Kövicsík Kurta baing Lápi póc Leánykoncér Nyúldomolykó

62

Tudományos név Chalcalburnus chalcoides Cottus gobio Cottus poecilopus Hucho hucho Caspialosa kessleri Gobio uranoscopus Gobio gibio Phoxinus phoxinus Rutilus frisii Gobio albipinnatus Gobio kessleri Acipenser ruthenus Noemacheilus barbatulus Leucaspius delineatus Umbra krameri Rutilis pigus Leuciscus leuciscus

Megjegyzés

Fokozottan védett! Fokozottan védett!

Fokozottan védett!

Fokozottan védett!

NÉBIH VM

6. Az ágazati jogszabályok ismertetése Magyar bucó Zingel zingel Fokozottan védett! Német bucó Zingel streber Fokozottan védett! Barbus meridionalis (peloponnesius) Fokozottan védett! Petényi (magyar) márna Pénzes pér Thymallus thymallus Réti csík Misgurnus fossilis Selymes durbincs Gymnocephalus schraetze Sima tok Acipenser nudiventris Sõregtok Acipenser stellatus Sujtásos küsz Albunoides bipunctatus Széles durbincs Gymnocephalus balon Szivárványos ökle Rhodeus sericeus Széles kárász Carassius carassius Tarka géb Proterorhinus marmoratus Törpecsík Sabanajewia aurata Vágó durbincs Gymnocephalus cernuus Vágócsík Cobitis teania Vágótok Acipenser gueldenstaedti Vaskos csabak Leuciscus souffia Viza Huso huso Dunai ingola Eudontomyzon mariae Fokozottan védett! Fokozottan védett! Tiszai ingola (erdélyi ingola) Eudontomyzon danfordi

Érthetı okokból szükség van úgynevezett tilalmi idık megállapítására is, amikor – az egyébként fogható halfajok – fogása a szaporodási idıszak miatt tilos. Halfaj csuka balin sügér fogassüllı kısüllı garda domolykó jászkeszeg szilvaorrú keszeg paduc márna ponty compó harcsa sebes pisztráng

Fajlagos tilalmi idıszak 02. 01 – 03. 31. 03. 01 – 04. 30. 03. 01 – 04. 30. 03. 01 – 04. 30. 03. 01 – 06. 30. 04. 15 – 05. 31. 04. 15 – 05. 31. 04. 15 – 05. 31. 04. 15 – 05. 31. 04. 15 – 05. 31. 04. 15 – 05. 31. 05.02. – 05. 31. 05. 02 – 06. 15. 05. 02 – 06. 15. 10. 01 – 03. 31.

63

NÉBIH VM


A megállapított fajlagos tilalmi idık az elsı nap nulla órakor kezdıdnek és az utolsó nap huszonnegyedik órájában végzıdnek. Ha az elsı nap szombatra vagy pihenınapra esik, a tilalom az azt követı munkanapon lép érvénybe. Ha a tilalmi idı utolsó napja esik szombatra vagy pihenınapra, a tilalom a közvetlenül megelızı munkanapon végzıdik. Léteznek azonban olyan egyedi, speciális esetek, amikor a kapcsolódó jogszabályokban lefektetett tilalmi idıpontoktól el lehet térni, vagy éppen azok alól felmentést lehet adni. (6.1.1.1.5. fejezetben e kérdést láthattuk részleteiben). A Magyarországon méretkorlátozással védett halfajok legkisebb kifogható mérete Halfaj csuka balin sügér fogassüllı kısüllı garda domolykó jászkeszeg szilvaorrú keszeg paduc márna ponty compó harcsa sebes pisztráng menyhal

kifogható halak mérettartománya legalább 40 cm legalább 40 cm minden legalább 30 cm legalább 25 cm legalább 20 cm legalább 25 cm legalább 20 cm legalább 20 cm legalább 20 cm legalább 40 cm legalább 30 cm legalább 25 cm legalább 60 cm, fajlagos tilalmi idıszakban legalább 100 cm legalább 22 cm legalább 25 cm

Valamely fogási tilalom alá esı faj véletlenül megfogott egyedét vagy a méret- és mennyiségi korlátozások által tiltott halat – a halászeszközbıl kíméletesen eltávolítva vagy a horogtól óvatosan és gyorsan megszabadítva, vagy ha ez sérülésmentesen nem lehetséges, akkor a zsinórt a szájnyílás elıtt elvágva – haladéktalanul vissza kell helyezni élıhelyére, akkor is, ha sérült, beteg vagy elpusztult. A tilalmi idın és a méretkorlátozáson kívül a Vhr. szabályozza azt is, hogy a méretkorlátozással védett halfajok közül melyek esetében lehet meghatásozott számú egyedet kifogni. Ez darabszám korlátozásnak nevezzük, és a lenti táblázat tájékoztat ennek részleteirıl. Halfaj csuka balin sügér fogassüllı kısüllı garda domolykó 64

naponta kifogható darabszám 3 db 3 db 3 db 3 db -

NÉBIH VM

6. Az ágazati jogszabályok ismertetése jászkeszeg szilvaorrú keszeg paduc márna ponty compó harcsa sebes pisztráng menyhal

3 db 3 db 3 db 3 db 3 db 3 db

Állami halászjeggyel vagy állami horgászjeggyel rendelkezı személy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a napi darabszám-korlátozás alá tartozó ıshonos halfajokból naponta fajonként 3 darabot, összesen legfeljebb 5 darabot foghat ki. A kifogott halat a korábban kifogottal kicserélni tilos. Állami halászjeggyel vagy állami horgászjeggyel rendelkezı személy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a napi darabszám-korlátozással nem érintett ıshonos halfajokból naponta összesen 10 kg-ot foghat ki. A 15. életévét be nem töltött és a szellemi fogyatékos horgász a napi darabszám-korlátozás alá tartozó halfajokból naponta összesen 1 darabot, a napi darabszám-korlátozás alá nem esı ıshonos halfajokból naponta összesen 5 kg-ot foghat ki. Ha a horgász vagy a rekreációs halász olyan ıshonos, napi darabszám-korlátozással nem érintett halat fog, amellyel a súlyhatárt átlépi, a halat megtarthatja, de aznap további napi darabszám-korlátozással nem érintett ıshonos halat nem foghat ki. 6.1.1.1.17. Halak és haltermékek kereskedelme Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületrıl származó hal vagy haltermék kereskedelmi forgalomba csak fogási tanúsítvánnyal kerülhet. A fogási tanúsítvány haltétel jelölési dokumentációnak minısül. Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületrıl kereskedelmi forgalomba kerülı hal vagy haltermék fogási tanúsítványán a forgalmazás minden szakaszában fel kell tüntetni a fogási vízterület nevét. 6.1.1.1.18. A halászati igazgatás Az eddig taglalt szabályok és elıírások csak akkor tarthatóak be hatásosan, ha mindezen elıírásokat egy hatóság felügyeli. A jogszabály ezeket a feladatokat a halgazdálkodási hatóság hatáskörébe utalta. A bevezetıben már kitértünk arra, hogy pontosan milyen hiearchia alapján épül fel a halászati hatóság, milyen szervezet tekintendı elsı -, vagy másodfokú halászati hatóságnak, és mely intézmények a felügyeleti szerveik. A halgazdálkodási szabályok és a halgazdálkodással összefüggı állami feladatok végrehajtását a halgazdálkodási hatóság végzi. A halgazdálkodási hatóság hatósági feladatainak ellátása során • külön térítés fizetése nélkül a halgazdálkodási vízterületre és az azzal érintett ingatlanra bejárhat; • a kerítéssel elzárt magánterületre is beléphet, az ingatlanon, illetve a vízparton szemlét, vizsgálatot tarthat;

65

NÉBIH VM


• a halgazdálkodásra jogosulttól, a halásztól, a horgásztól a halgazdálkodási tevékenységgel összefüggésben felvilágosítást, adatot, igazolást kérhet; • a halgazdálkodásra jogosultnak a halgazdálkodási joggal kapcsolatos iratait, dokumentumait, – az adatvédelemre, valamint a titoktartásra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével – megismerheti és azokról másolatot, illetve kivonatot készíthet, valamint a nyilvántartásaiba betekinthet; • a halgazdálkodási vízterületen a halászat állapotáról megfigyelést végez; • a halállományt veszélyeztetı tevékenység abbahagyását, illetve a tevékenységtıl való tartózkodást rendelhet el; • halpusztulás esetén a haltetem elszállítását ellenırizheti; • jogosulatlan vagy nem megengedett módon való halászat, horgászat esetén a kifogott halat, valamint a kifogáshoz használt eszközt – elismervény ellenében – visszatarthatja; • jogosulatlanul kifogott hal azonnali visszaengedését elrendelheti; • a halgazdálkodási jog hasznosításával összefüggı jogszabálysértés észlelése esetén eljár, illetıleg az illetékes hatóságnál eljárást kezdeményez; • engedélyezi halfajnak a Pannon biogeográfiai régión kívülrıl behozott egyede vagy ennek továbbtenyésztésébıl származó utódja telepítését; • a halgazdálkodással összefüggı berendezéseket, eszközöket ellenırizheti; • eljárása dokumentálására a helyszínen kép-, illetve hangfelvételt készíthet; • jogszabálysértés alapos gyanúja esetén jogosult a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is a lezárt ingatlanok területére, üzlethelyiségbe, üzemi helyiségbe belépni és ott az ellenırzést lefolytatni akkor is, ha azok egyidejőleg lakás céljára szolgálnak, továbbá szállítóeszközöket, dokumentációt, számviteli bizonylatokat ellenırizni; • vízszennyezést, illetve halpusztulást követı állapotok megállapítása céljából állományfelmérı hatósági mintavételt végezhet. 6.1.1.1.19. A halgazdálkodási hatóság által alkalmazható jogkövetkezmények A halgazdálkodási hatóság a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlı kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a következı intézkedéseket hozhatja: • tevékenység végzését határozott idıre, teljesen vagy részlegesen felfüggesztheti, korlátozhatja, a mőködést megtilthatja, az újbóli mőködést feltételhez kötheti; • vállalkozás, létesítmény mőködési engedélyét feltételhez kötheti, módosíthatja, felfüggesztheti, visszavonhatja, illetve kezdeményezheti annak visszavonását; • vállalkozás, létesítmény nyilvántartásba vételét feltételhez kötheti, határozott idıre vagy véglegesen megtagadhatja, a vállalkozást, létesítményt törölheti nyilvántartásából; • az újbóli engedélyezést vagy nyilvántartásba vételt oktatáson való részvételhez, annak igazolásához, illetve vizsgázáshoz kötheti; • haltermék elıállítását, tárolását, szállítását, felhasználását, forgalomba hozatalát, behozatalát, kivitelét, illetékességi területén való átszállítását feltételhez kötheti, korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja; • elrendelheti a halállomány, haltermék lefoglalását, forgalomból való kivonását, visszahívását, ártalmatlanítását, megsemmisítését; • megtilthatja gépek, eszközök használatát; • halfogásra alkalmas eszközt lefoglalhat, elkobozhat, elrendelheti a tulajdonos költségére történı megsemmisítését.

66

NÉBIH VM

6. Az ágazati jogszabályok ismertetése 6.1.1.1.20. A halvédelmi és a halgazdálkodási bírság

A halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki a halgazdálkodásra jogosulttal szemben, ha • a halgazdálkodási terv szerinti kötelezettségének a halgazdálkodási hatóság figyelmeztetése ellenére nem tesz eleget; • a halgazdálkodási tervtıl engedély nélkül eltér; • a halgazdálkodási hatóság hozzájárulása nélkül olyan fajú vagy korosztályú halat telepít, amelyet jogszabály tilt vagy a halgazdálkodási terv nem tartalmaz, ha egyidejőleg az 52. § (3) bekezdésben foglalt valamely intézkedésre is sor került; • megsérti a hal és élıhelyének védelmére vonatkozó, e törvényben foglalt elıírásokat; • nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget; • állami horgászjeggyel, turista állami horgászjeggyel, állami halászjeggyel nem rendelkezı személy számára területi jegyet ad; • megszegi a halászati ırök alkalmazásával és bejelentésével kapcsolatos elıírásokat. • a halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki a halgazdálkodási vízterülettel érintett ingatlan tulajdonosára, használójára, ha a halgazdálkodási szolgalmi jog gyakorlását jelentıs mértékben akadályozza - a halászati ırzéssel, - a haltelepítéssel, vagy - a halállomány védelmével kapcsolatban A halgazdálkodási bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege ötmillió forint. A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki • a jogosulatlanul horgászó; • a jogosulatlanul halászó; • a fogási napló vezetését elmulasztó; • a törvény által nem megengedett módon, eszközzel vagy tilalmi idıben horgászó vagy halászó; • a természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nem fogható hal és más hasznos víziállat kifogását (győjtését) megvalósító; • a halgazdálkodási kíméleti területen a tilalom feloldásáig a hal szaporodását és fejlıdését zavaró halászati, horgászati vagy egyéb tevékenységet – ideértve gépi meghajtású vízi jármő használatát –, vadászatot, fürdızést végzı; • a halfogásra jogosító okmányok nélkül halfogásra alkalmas állapotban lévı eszközzel halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján tartózkodó és a 43. § (2) bekezdés a) pontja szerinti pótlást elmulasztó; • a törvényben foglalt tilalmakat és korlátozásokat megszegve halfogásra alkalmas állapotban lévı eszközzel halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján tartózkodó; • a halászati engedély, állami horgászjegy, állami halászjegy igénylése során az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott nyilatkozatot valótlan tartalommal megtevı; • az igazolatlan eredető halat vagy halterméket forgalmazó; • a hal élıhelyén kialakult természeti egyensúly megbontására alkalmas szervezetet, táplálékanyagot, szennyezıanyagot halgazdálkodási vízterületre kijuttató; • méret- vagy mennyiségi korlátozással, vagy tilalmi idıvel védett hal vagy más hasznos víziállat jogosulatlan kifogását megvalósító személlyel szemben;

67

NÉBIH VM


• a vízilétesítmény üzemeltetıjére, ha az a jogszabályban foglalt kötelezettségeinek ismételt jelleggel nem tesz eleget. A halvédelmi bírság legkisebb összege tízezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint. A halvédelmi bírságnál kell megemlítenünk egy másik szankciót, nevezetesen a halászati engedély, valamint az állami halász- és horgászjegy visszavonását, illetıleg azok váltásától történı eltiltást. Halászati engedély, állami halászjegy, állami horgászjegy nem adható annak a személynek – a bírság jogerıs kiszabásától számított három hónaptól három évig terjedı idıtartamra – akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki. A halászati engedélyt, az állami horgászjegyet, az állami halászjegyet a halgazdálkodási hatóság visszavonja attól a személytıl • aki ezen okmányát a helyszíni ellenırzéskor nem tudja felmutatni és mulasztását a halgazdálkodási hatóságnál 10 napon belül nem pótolja, • akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki, • akinek a horgászattal, a halászattal vagy a hal fogásával összefüggésben szabálysértési vagy büntetıjogi felelısségét megállapították, • aki tiltott eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik.

68

NÉBIH VM

7. Természetvédelmi alapismeretek

7. TERMÉSZETVÉDELMI ALAPISMERETEK A halászati ır munkájának nagy részét a mőködési területen történı terepi munkavégzés teszi ki. Az ırzendı vízterületek nem egyszer természeti oltalom alá esı területeken vagy azok közelében helyezkednek el. A halászati ırnek ahhoz, hogy be tudja tartatni a jogszabályokat, illetve felismerje a nem csak a vízparton elıforduló természetkárosító cselekményeket szükséges alapvetı természetvédelmi ismeretek elsajátítására. Továbbá nem árt, ha a halászati ır bizonyos természetvédelmi fogalmakkal, illetve magának a természetvédelemnek az alapjaival tisztában van.

7.1. A természetvédelem fogalma A természetvédelem olyan tevékenység, amely törvényesen védett értékek megóvására, gyarapítására irányul, amiket a törvény listában lehoz. Széles körő értelmezésben a természetvédelem olyan tevékenység, amely a természetesen elıforduló természeti értékeket védi, gyarapítja - a természet egészét óvjuk meg. Jogi értelmezésben a természetvédelem olyan tevékenység, amelyeket a jogszabály határoz meg.

7.2. A természetvédelem alapelvei • A természetvédelem célja a természet élı és élettelen értékeinek feltárása, szakszerő kezelése és megırzése. Ezen keresztül valójában lakható és élvezhetı ”élıhely” biztosítása magunk és gyermekeink számára. • A védendı természeti értékek palettája igen széles, nem csak az állatok és növények, hanem mikroorganizmusok, gombák, ásványok, források, ısmaradványok és barlangok is ide tartoznak. Továbbá természetvédelmi oltalom alatt áll jó néhány ember alkotta objektum is, például parkok, arborétumok vagy egy táj, melynek megırzésérıl a természetvédelem egyik részterülete, a tájvédelem gondoskodik. Ez az a terület, ahol leginkább összefonódik a kulturális és természeti értékek megóvása.

7.3. A természetvédelem formái 7.3.1. Megırzı (hagyományos, passzív) természetvédelem A természetvédelem kezdeti szakaszában kis kiterjedéső érintett, vagy nagy kiterjedéső érintetlen területek, illetve egyéb természeti értékek kerültek oltalom alá. Az ilyen területeken a természetvédelmi hatóság végzi, illetve megengedi a természetben szabadon lezajló jelenségek megfigyelését, esetleg gondoskodik a tudományos kutatások feltételeinek megteremtésérıl. A természetes folyamatokba azonban még akkor sem avatkoznak bele, ha azok a védett értékekre károsak, azokat megsemmisítik vagy tulajdonságaikat megváltoztatják. A passzív természetvédelem annál kevésbé alkalmazható, minél több ember által már megzavart, átalakított természeti érték kerül védelem alá. Hazánkban mivel nincsenek érintetlen természeti területeink a passzív természetvédelem módszerei szélesebb körben nem alkalmazhatók. 7.3.2. Cselekvı (aktív) természetvédelem Ahol az ember által átalakított, roncsolt, megbolygatott földterületek is védelem alá kerülnek vagy/és a védett természeti értékek a mővelt területek között elszórva, azokkal körülvéve,

69

NÉBIH VM


szigetszerően, szórványosan, mozaikszerően helyezkednek el, a be nem avatkozó, passzív módszer eredménytelen. Amit az ember évszázadokon át elrontott, egyrészt helyre kell állítani, másrészt a területek már nem hagyhatók magukra, igénylik az ember folyamatos beavatkozását. Ha pl: egy védett mocsár környékén vízrendezést végeztek, vízgazdálkodást folytatnak, annak fenntartása vízügyi beavatkozás nélkül elképzelhetetlen. A szükséges vízpótlás elmaradása esetén a vízi élettérben eddig tenyészı madarak elvándorolnak és lehet, hogy éppen egy mesterségesen létrehozott vízfelület környékén telepednek le. A védett erdık, gyepek, vízfelületük túlnyomó többsége kisebb-nagyobb emberi beavatkozás, természetgazdálkodás nélkül nem tartható fenn. Állandó emberi beavatkozás szükséges az ember által létrehozott vagy kialakított védett területeken: parkokban, élıfa-győjteményekben, történelmi kertekben, halastavakon, mesterséges vízfelületeken, idegenforgalomra berendezett barlangokban. Magyarországon a cselekvı, aktív természetvédelem kényszerhelyzet, parancsoló szükségszerőség.

7.4. A természetvédelem tárgyai A természetvédelem tárgyát képezik azok a földtani, víztani, növénytani, állattani, tájképi és kultúrtörténeti értékek, amelyek megırzése és fenntartása tudományos, kulturális vagy gazdasági szempontból, ritkaságuk és különlegességük miatt értékesek. 7.4.1. Földtani értékek • barlangok- sziklaalakzatok (a föld felszínén található azon képzıdmények, melyek csak emberi beavatkozás nélkül, helyben ırizhetık meg) • ıskövületek (az ország területén egykor létezı, de mára már kipusztult ısnövények és állatok megkövesedett maradványai) • bányafalak- hegyek, völgyek, kunhalmok 7.4.2. Víztani értékek állóvizek, források- folyóvizek, vízesések- tavak, fertı (átalakulóban lévı tó nagy vízfelülettel, de a felszín alatt már a feltöltıdést segítı nagytömegő növényzet van), • mocsarak (a szabad vízfelületek kisebb területeket foglalnak el, mint az állandóan növényzettel borított terület), • lápok (a feltöltıdött egykori tó felületének zömét növényzet borítja, a növénytakaró között csak itt-ott csillan fel szabad vízfelület). • • • •

7.4.3. Növénytani értékek • • • • •

bennszülött (endemikus) növényfajok, maradvány (reliktum) növényfajok, bennszülött maradványfajok (reliktum endemikus), ıshonos növényfajok- jövevény (adventív) fajok, növénytársulások (gyepek, fás társulások).

70

NÉBIH VM

7. Természetvédelmi alapismeretek 7.4.4. Állattani értékek

A védelem kiterjed a faj minden egyedére, az egyed valamennyi fejlıdési alakjára, az élı és elpusztított egyedekre, sıt a preparátumokra is. A védett állatfajok között van néhány faj, amelynek túlszaporodott állománya a mezı-, erdı- és vadgazdaság számára kárt okozhat. A károk megelızésére a természetvédelmi hatóság engedélyezheti a védett állatfaj elriasztását a kérdéses területrıl, vagy a túlszaporodott, védett állatfaj állományának ritkítását. A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a védett állatfaj állományának szabályozására, egyedeinek győjtésére, befogására, mesterséges szaporítására, értékesítésére, külföldre juttatására, külföldrıl való behozatalára és kikészítésére. 7.4.5. Tájképi értékek A táj a bennünket körülvevı természetes és mesterséges környezet területileg le nem határolt része, mely természetes vagy az emberi tevékenységgel többé-kevésbé módosított. A táj egyike a legnehezebben meghatározható fogalmaknak. Megértését segíti a csoportosítás. Használat szerint: • • • • •

természetes, mezıgazdasági, ipari, lakó, és üdülıtáj.

Domborzat szerint: • sík, • dombvidéki, • hegyvidéki táj. A táj természetes alkotóelemei: • • • •

a földfelszín domborzati formái, a víz felszíni formái, a növényzet vegetációtípusai, az állatvilág.

A táj mesterséges alkotóelemei: • a mezıgazdasági mővelésbe vont területek, • a települések- a vonalas létesítmények, • külszíni bányák. Mindenki másként, saját igényei, és szükségletei szerint ítél meg egy tájat. A tájrendezési tervek elkészítését a tájértékelésnek kell megelızni. A táj értékét három összetevı fejezi ki: • gazdasági érték (melyet a talaj termıképessége, az elıforduló ásványi anyagok, a gazdasági tevékenységbe bevonható vegetáció, közlekedési és hírközlı hálózat jelent),

71

NÉBIH VM


• a táj természetes elemeinek értékei, • a táj esztétikai értéke. 7.4.6. Kultúrtörténeti emlékek Az ember által létrehozott alkotások, az ország történelmi eseményeinek színhelyei, neves mővészek szülı- és lakóháza, alkotásainak színhelye, az ısemberi lelıhelyek, és azok környékének védelme tartozik ide.

7.5. A természetvédelem célja Védelem • megırzés, megóvás, fenntartás, • kezelés, helyreállítás. Bemutatás • kutatás, megfigyelés, • használat biztosítása, • gyönyörködtetés, pihenés, szórakozás, gyógyulás. Nevelés • tudatformálás, • óvodák, iskolák, felsıoktatás, iskolán kívüli nevelés.

7.6. Védett természeti területek besorolása • A természeti emlék valamely különlegesen jelentıs egyedi természeti érték, képzıdmény és annak védelmét szolgáló terület. • A természetvédelmi terület az ország egy jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggı területe, amely alkalmas egy vagy több természeti érték, illetve azok összefüggı rendszerének védelmére. • A tájvédelmi körzet az ország egy jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggı területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethetı jelleget alakított ki, és elsıdleges rendeltetése a tájképi és természeti értékek megırzése. • A nemzeti park az ország egy jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedéső területe, melynek elsıdleges rendeltetése a különleges jelentıségő, természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan mőködésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elısegítése. • A Nemzeti Parkok és a Tájvédelmi Körzeteken belül a jelentısebb természeti értékek, élıhelyek, kultúrtörténeti helyek fokozott védelme érdekében kerülnek kialakítására a fokozottan védett területek.

72

NÉBIH VM

7. Természetvédelmi alapismeretek 7.6.1. Hazánk nemzeti parkjai • • • • • • • • • •

Hortobágyi Nemzeti Park Kiskunsági Nemzeti Park Bükki Nemzeti Park Aggteleki Nemzeti Park Fertı-Hanság Nemzeti Park Duna-Dráva Nemzeti Park Balaton-felvidéki Nemzeti Park Duna-Ipoly Nemzeti Park Körös-Maros Nemzeti Park İrségi Nemzeti Park

7.7. Természetvédelmi kezelés A természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 36. § (2) bekezdésében szereplı meghatározás alapján védett természeti érték, továbbá védett természeti terület felmérése, nyilvántartása, megóvása, ırzése, fenntartása, bemutatása és helyreállítása érdekében végzett tevékenységek minısülnek természetvédelmi kezelésnek. 7.7.1. Természetvédelmi kezelık, a természetvédelmi kezelésben résztvevık A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelıs szervként a 347/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet a Nemzeti Park Igazgatóságokat (NPI) jelöli ki. Ugyanez a jogszabály rendelkezik arról, hogy a védett és fokozottan védett természeti értékek, védett és fokozottan védett természeti területek, a Natura 2000 területek, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területek és értékek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos feladatokat az NPI-k látják el, kivéve azokat a feladatokat, amelyeket más szerv vagy természetes személy köteles ellátni. 73

NÉBIH VM


A természetvédelmi hatósági feladatokat és területkezelést a gyakorlatban természetvédelmi felügyelık, tájvédelmi felügyelık, tájvédelmi körzetvezetık, természetvédelmi területkezelık, és természetvédelmi ırök látják el. A védett természeti területeken az ellenırzési feladatokat ellátó személyek között – függetlenül a szervezeti hovatartozástól – szoros együttmőködés szükséges, ezért a halászati ıröknek is szoros munkakapcsolat kiépítése szükséges a természetvédelmi ırökkel.

7.8. A természetvédelem és a környezetvédelem kapcsolata A természetvédelem és a környezetvédelem két egymást kiegészítı tevékenység. Míg a környezetvédelem az ember számára megfelelı környezet fenntartását, az ökoszféra káros emberi hatásokkal szembeni védelmét, az embert körülvevı ökoszisztémák jelenlegi állapotának megırzését szolgálja, addig a természetvédelem célja az élı és élettelen természeti környezet megóvása, fenntartása, kezelése, szükség szerinti helyreállítása, megismerése és megismertetése, azaz kutatása és bemutatása. Tehát a természetvédelem a természeti értékek szervezett és intézményesített fenntartását, kezelését, megırzését jelenti, mindazon intézkedések összességét, melyeket a természet megóvása érdekében teszünk.

7.9. A természeti területek ırzése A természeti értékek és területek, különösen a védett természeti értékek és területek ırzése, megóvása, károsításának megelızése érdekében - egyenruhával és szolgálati lıfegyverrel ellátott tagokból álló - természetvédelmi ırszolgálat mőködik. A természetvédelmi ır személyi követelményeit, mőködésének feltételeit, kötelezettségeit és jogait a Tvt., valamint a rendészeti törvény tartalmazza. A védett természeti területek ırzésérıl gondoskodhat: • a nemzeti park igazgatóságok szervezetében mőködı állami természetvédelmi ırszolgálat, • az önkormányzatok által szervezett önkormányzati természetvédelmi ırszolgálat, ennek hiányában önkormányzati természetvédelmi ır. Az állami természetvédelmi ırök ellátják a régészeti örökség védelmét is. Az ırzési tevékenység ellátásába bevonhatóak civil polgári természetvédelmi ırök.

7.10. A természetvédelmi bírság Természetvédelmi bírságot köteles fizetni az, aki tevékenységével vagy mulasztásával • a természet védelmét szolgáló jogszabály, illetve egyedi határozat elıírásait megsérti, • a védett természeti értéket jogellenesen veszélyezteti, károsítja, elpusztítja, vagy védett természeti terület állapotát, minıségét jogellenesen veszélyezteti, rongálja, abban kárt okoz, • a védett természeti területet, továbbá barlangot jogellenesen megváltoztatja, átalakítja, illetve azon vagy abban a védelem céljával össze nem egyeztethetı tevékenységet folytat, • a védett élı szervezet, életközösség élıhelyét, illetıleg élettevékenységét jelentıs mértékben zavarja, • a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérıen végez. 74

NÉBIH VM

8. Munkavédelmi, egészségvédelmi ismeretek

8. MUNKAVÉDELMI, EGÉSZSÉGVÉDELMI ISMERETEK A halászati ır szolgálati idejének jelentıs részét lakott területektıl távol a szabadban, a vízterületeken vagy annak partján tölti. Munkája során ezért sokszor találkozhat balesetveszélyes helyzetekkel, rendellenességekkel, melyek felismerésében, jelzésében és megszüntetésében nagy segítséget tud nyújtani. Annak érdekében, hogy a halászati ır ezeknek eleget tudjon tenni szükséges ismernie alapvetı munkavédelmi elıírásokat, és a balesetek megelızése, és a bekövetkezett balesettel kapcsolatos teendık elvégzése érdekében rendelkeznie kell alapvetı egészségügyi ismeretekkel.

8.1. Munkavédelmi ismeretek 8.1.1. Munkavédelem fogalma, célja Hazánkban a munkavédelemrıl szóló 1993. évi XCIII. Törvény határozza meg az állam, a munkáltatók, a munkavállalók munkavédelemmel kapcsolatos feladatait, jogait és kötelezettségeit. Az elıírt munkavédelmi követelmények megvalósításának meghatározott módját maga a munkáltató határozza meg, ami csak a vonatkozó jogszabályok szabta kereteken belül történhet. • munkavédelem fogalmán a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi (munkahigiéne és foglalkozás-egészségügy) követelmények megvalósítását szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi elıírások rendszerét, valamint mindezek végrehajtását értjük. • A munkavédelem célja: a szervezetten munkát végzık egészségének, munkavégzı képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása, megelızve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggı megbetegedéseket. 8.1.2. A munkáltatók és a munkavállalók kötelességei és jogai 8.1.2.1. A munkáltató kötelességei, és jogai • a munkavállalónak a szükséges utasításokat kellı idıben megadni, • a halászati ırrel ismertetni a feladatait, jogait, kötelezettségeit, ırzendı területeit, • ismertetni a biztosított munkaeszközök (gépjármő, fényképezıgép, stb.) használatával kapcsolatos tudnivalókat, • ismertetni a munkaterületen található veszélyforrásokat (ingoványos területek, sziklaomlások, alábányászott területek stb.), • rendszeresen meggyızıdni, hogy a biztonságos munkavégzés feltételei megfelelnek-e a követelményeknek, • minden tudomására jutott rendellenességet megszüntetni, • a munkabaleseteket és a foglalkozási megbetegedéseket kivizsgálni, • biztosítani a munkaeszközöket, védıeszközöket, biztosítani kell a dolgozók testi épségét, veszélyes körülmények megszőntetését, • biztosítania kell a munkavállaló rendszeres oktatását, • a munkavállalói létszámtól függıen munkavédelmi szakembert kell foglalkoztatnia, • a munkavállalói érdekképviseletet biztosítania kell (pl. baleseti jegyzıkönyv felvételénél), • a munkáltató joga, hogy a balesetvédelmi elıírások betartását megkövetelje a munkavállalótól.

75

NÉBIH VM


8.1.2.2. A munkavállaló kötelességei, és jogai: 8.1.2.2.1. Munkavállalók kötelességei • a dolgozó köteles tevékenyen részt venni a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelızésében, • ennek érdekében a munkaköréhez szükséges szakmai és munkavédelmi ismereteket elsajátítani, • az orvosi vizsgálatokon részt venni, • a munkahelyen munkaképes állapotban megjelenni, • a rendelkezésére bocsátott munkaeszközöket, gépeket, berendezéseket átvizsgálni és rendeltetésszerően használni, • a munkaterületen rendet, fegyelmet megtartani, • az esetleges rendellenességet tıle elvárhatóan megszüntetni, vagy a felettesét errıl értesíteni • a legkisebb balesetet is jelenteni. 8.1.2.2.2. Munkavállalók jogai A dolgozónak jogában áll a munkáltatójától megkövetelni: • az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, • az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzéshez szükséges munkaeszközt, védıfelszerelést, védıitalt, tisztálkodási eszközt és lehetıséget, • védıfelszerelések hiánya miatt vagy védıképtelensége miatt, ha ezzel életét vagy testi épségét veszélyezteti, a munkavégzést megtagadhatja, és ezért hátrány nem érheti. 8.1.3. A munkavégzés személyi feltételei • a munkavállaló csak akkor és csak olyan munkára alkalmazható, ha annak élettani ellátásra alkalmas (szellemi, fizikai, egészségügyi alkalmasság), • a foglalkoztatása testi épségét és egészségét, - fiatalkorú esetében, egészséges fejlıdését – nem befolyásolja. Foglalkoztatása utódaira veszélyt nem jelent, • mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és külön jogszabályban meghatározottak szerint alkalmasnak bizonyul, • megelızı, idıszakos, vagy pályaalkalmassági vizsgálaton részt vesz. Halászati ırök esetében ez a következı képen alakul: − 40 éves korig 3 évenként, − 40-50 év között kétévenként, − 50 év felett pedig évenként. Ha a halászati ır a munka végzésére testileg, vagy szellemileg nem alkalmas (egészségügyileg a feladat elvégzésére alkalmatlan, ittas, stb.) munkaviszonyát azonnal meg kell szüntetni.

76

NÉBIH VM

8. Munkavédelmi, egészségvédelmi ismeretek 8.1.4. Munkabalesetek

8.1.4.1. Baleset, munkabaleset, munkavégzéssel összefüggésben bekövetkezı baleset fogalma • a baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri hatás, amely a sérült akaratától független aránylag rövid idın belül következik be, sérülést, vagy egyéb testi-lelki károsodást, illetve halált okoz. • a munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben, vagy azzal összefüggésben éri. Függetlenül annak helyétıl és idıpontjától. Munkabalesetnek minısül továbbá az anyagvételezés, a munkával kapcsolatos közlekedés, üzemi étkezés, öltözı, fürdı, üzemorvos igénybevétele közben történt esemény is. − úti baleset: Csak akkor minısül munkabalesetnek, ha a munkáltató saját vagy bérelt jármővével történik. − súlyos munkabaleset: Súlyos munkabalesetnek minısül: A terhes nı magzatát ért károsodás, valamelyik érzékszerv részleges vagy teljes elvesztése, a hüvelykujj kézen vagy lábon való elvesztése. 2 vagy annál több ujj, vagy végtag elvesztése. Torzulás, bénulás. 90 napon belül a baleseti halálesetet az orvos munkabalesetnek nyilváníthatja. • munkavégzéssel összefüggésben bekövetkezı baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthetı munkavégzéssel összefüggésben bekövetkezı balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyérıl a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt jármővével történt. 8.1.5. A legjelentısebb baleseti veszélyforrások a halászati ır szolgálatteljesítése során 8.1.5.1. Veszélyforrások típusai • • • •

fizikai veszélyforrások (jármővek, csúszós felületek, terepakadályok), veszélyes anyagok (mérgezı-, és egészségkárosító anyagok), biológiai veszélyforrások (állatok, növények), fiziológiai, idegrendszeri, és pszichés igénybevétel.

8.1.5.2. Legjelentısebb veszélyforrások • terepakadályok közül a halászati ır leggyakrabban egyenetlen talajfelszínnel, árkokkal, gödrökkel, takarásban lévı tereptárgyakkal (farönk, kı, éles, hegyes tárgyak) találkozik. A balesetek, és sérülések elkerülhetık, ha a közlekedés kitaposott ösvényeken valósul meg. • lejegesedett és fokozottan csúszás veszélyes helyeket ki kell kerülni, ha ez nem megvalósítható, akkor pedig fokozott óvatossággal kell közlekedni. Befagyott folyón, tavon, patakon, vizes árkokon való áthaladáskor minden esetben fokozott óvatossággal kell átkelni, ha lehetıség van rá az erre kijelölt átkelıhelyeket használjuk. • vizes, ingoványos mocsaras területeken való áthaladáskor szintén az erre kijelölt átkelıhelyeket kell igénybe venni. • nedves ruházatot a lehetı leghamarabb száraz ruházatra kell cserélni, ennek elmulasztása izületi bántalmakat, meghőléses megbetegedéseket von maga után.

77

NÉBIH VM


• kerülni kell a külszíni fejtéseket, kavicsbányákat, meredek tereprészeket, szakadékokat, mert az omlás veszély miatt nagy a leesés lehetısége. • az erdészeti munkavégzéshez a halászati ırök nincsenek kiképezve, és a szükséges védıfelszereléssel sem rendelkeznek, ezért az ilyen jellegő munkákat el kell kerülni. • a természetben található mérgezı növények és terméseik (gyilkos galóca, légyölı galóca, párducgalóca, csattanó maszlag, nadragulya stb.) fogyasztása számos megbetegedés, és mérgezés okozói lehetnek, ezért ezek fogyasztását mellızni kell. Csak és kizárólag a szakemberrel megvizsgáltatott gomba fogyasztható! • esıs, zivataros, villámveszélyes idıben minél elıbb zárt helyet kell keresni. Tilos magányos fa vagy szénakazal alá állni! • kullancs-és darázscsípés, kígyómarás elkerülésének érdekében fontos tájékozódni a területen leselkedı ilyen, és ehhez hasonló veszélyek felıl. Ezeken a területeken fontos a zárt ruházat viselete, és a halászati ırök számára biztosított magasszárú csizma használata. Kullancs okozta fertızés megakadályozása érdekében célszerő a védıoltás igénylése. Nyáron, amikor a zárt ruházat nehezen viselhetı ajánlatos riasztószerek, kenıcsök használata, illetve érdemes naponta átvizsgálni az egész testfelületet, és az esetlegesen talált kullancsokat el kell az erre kifejlesztett csipesz, vagy orvos segítségével eltávolítani. • bırgyulladást okozó hernyók (tölgy búcsújáró lepke, aranyfarú lepke, gyapjas lepke) tömeges jelenléte esetén a szóban forgó területet el kell kerülni. • építési területek közelében fokozott figyelemmel kell közlekedni • az idıjárás viszontagságait megfelelı öltözködéssel – ıszi, téli napokon réteges öltözködéssel - lehet kivédeni. 8.1.6. A munkabaleset bejelentése kivizsgálása és nyilvántartása 8.1.6.1. A munkabaleset bejelentése A sérült, illetıleg a balesetet észlelı személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek soron kívül jelenteni. 8.1.6.2. Munkabaleset nyilvántartásba vételének szabálya A munkáltatónak minden olyan munkabalesetet nyilvántartásba kell vennie, amelyrıl tudomást szerzett. Fel kell venni a sérült személyi adatait, a baleset helyének, idejének és a tanuk adatait. A sérült milyen ellátásban részesült, és hogy folytathatta-e a munkát. 8.1.6.3. A munkabaleset kivizsgálása, jegyzıkönyv felvétele A munkáltatónak minden munkaképtelenséget okozó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia. Baleseti jegyzıkönyvet kell felvenni, és rögzíteni kell benne a baleset körülményeit. Rögzíteni kell a baleset helyét, idejét, körülményeit, a munkaidı hányadik órájában történt, a tanúkat, a sérültet, a sérült közvetlen felettesét meg kell hallgatni. A baleset körülményeit dokumentálni kell, súlyosabb balesetnél, fénykép vagy videofelvétellel. Fel kell mérni a környezeti hatásokat. Rögzíteni kell a megtett intézkedéseket. A munkáltatónak minden a tudomására jutott 3 napot meghaladó munkakieséssel járó balesetrıl jegyzıkönyvet kell felvenni. A jegyzıkönyvet a tárgy hónapot követı hónap 8. napjáig meg kell küldeni a területileg illetékes munkabiztonsági felügyelıségnek.

78

NÉBIH VM

8. Munkavédelmi, egészségvédelmi ismeretek 8.1.7. Kártérítés munkabaleset esetén

A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. Hasonló képen felel a munkáltató a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért is. A munkáltató csak akkor mentesülhet a kártérítési kötelezettség alól, ha bizonyítani tudja, hogy a baleset elháríthatatlan külsı ok következménye volt, vagy maga a dolgozó okozta a kárt kizárólagosan és elháríthatatlanul. A gyakorlatban kármegosztást alkalmaznak abban az esetben, ha a kár részben a munkavállaló magatartása miatt keletkezett. Munkabaleset, ill. üzemi baleset után a munkavállaló a munkaképesség csökkenés mértékétıl függıen különbözı társadalombiztosítási szolgáltatásokra jogosult (baleseti táppénz, baleseti járadék, rokkantnyugdíj, ingyenes gyógyszerek). A munkáltató azonban köteles megtéríteni a sérültnek a társadalombiztosítási szolgáltatásokkal nem fedezett vagyoni és nem vagyoni kárát. A károsult munkavállaló vagyoni kára a következı tényezıkbıl állhat: • • • •

elmaradt jövedelem felmerült kár (ruhakár, stb.) indokolt kiadás (gyógykezelési költségek, ill. a betegség alatti többletkiadások) elmaradt haszon (a beteg, a beteget ápoló hozzátartozók keresetkiesése, stb.)

Nem vagyoni kártérítésrıl akkor beszélünk, ha a munkavállaló társadalmi életben való részvétele megnehezült. A munkabaleset esetén bekövetkezett károk bejelentésére a baleset bejelentésétıl számított15 napon belül igazolhatóan fel kell hívni a dolgozó figyelmét a keletkezett károk bejelentésére. A munkavállaló beterjesztett kárigényére írásban 15 napon belül indokolt választ kell adnia. Nem jár kártérítés a dolgozónak üzemi úti baleset esetén.

8.2. Egészségvédelem, elsısegélynyújtás 8.2.1. Az elsısegélynyújtás fogalma Elsısegélynyújtásnak nevezzük azt a gyors egészségügyi segítséget, melyet a helyszínen lévı személy nyújthat egy sebesültnek vagy betegnek, amíg az orvos megérkezik. Az elsısegélynyújtás célja, hogy a beteget életben tartsa, stabilizálja állapotát, enyhítse fájdalmát, szorongását, szenvedését. 8.2.2. Az elsısegélynyújtás általános szabályai Balesetnek nevezzük a külsı okból létrejövı, hirtelen bekövetkezı egészségkárosodást. A baleset váratlan helyzetet teremt, ezért az elsısegélynyújtó gyorsan tájékozódjék arról, hogy mi történt. Az elsısegélynyújtás minden esetben nagy felelısséggel jár, mert a késedelem és a szakszerőtlen beavatkozás helyrehozhatatlan kárt és tragédiát okozhat. Balesetek esetén a szükséges elsısegélynyújtás elvégzése a halászati ırnek is kötelezettsége. 8.2.2.1. Tennivalók elsısegélynyújtáskor • az elsısegélynyújtó fellépése legyen biztos, határozott, a balesetesre és a környezetre megnyugtató. A baleset színhelyérıl udvariasan távolítsa el a tömeget. Elsırendően fontos

79

NÉBIH VM


az élet megmentése, a balesetes állapotának javítása, a balesettel kapcsolatos minden egyéb körülmény az elızı elveknek alárendelt. • a baleset színhelyét csak olyan mértékben változtassa meg, amennyire a segítségnyújtás azt megkívánja. A baleset körülményeire útmutatást adó nyomokat lehetıleg ırizze meg. • a balesetes fekvı helyzetben legyen, állapotáról így tájékozódjék, és ugyanígy részesítse elsısegélyben is. • a sérülésnek megfelelıen, ill. célszerően helyezze el kényelmesen a balesetest. Mellkasi sérültet mindig felülı helyzetbe (3. ábra), eszméletlen beteget stabil oldalt fekvı helyzetbe kell hozni (4. ábra). 3. ábra 4. ábra

• légzés, és vérkeringés ellenırzése. A légzést a hanyatt fekvı emberen lehet megvizsgálni oldalról nézve a sérült mellkasának mozgását figyelve (5. ábra). A szívmőködés ellenırzése a nyaki verıér tapintásával történik (6. ábra).

5. ábra

6. ábra

• biztosítson a balesetesnek friss levegıt, szoros ruházatát bontsa meg (ingnyak, nyakkendı stb.). • végtagsérülésnél a ruhátlanítást mindig az ép oldalon kezdje, és csak a szükséges mértékig végezze. Az öltöztetés fordított legyen. • az elsı ellátást követıen mérlegelje, a balesetest hogyan juttatja el állapotromlás nélkül orvoshoz, ill. a végleges ellátóhelyre. • ha több sérült van, súlyossági sorrendben lássa el ıket. • mindenkor tartsa szem elıtt, hogy az elsı-segélynyújtás nem gyógykezelés; a legcsekélyebb sérülést követı elsı ellátás után a balesetes minden esetben orvosi ellátást igényel. 8.2.2.2. Az újraélesztés Az újraélesztés az alapvetı életmőködések mesterséges (eszközös vagy eszköz nélküli) pótlása, illetve helyreállítása. Az újraélesztés „ábécéje”-je a következı: • Átjárható légutak biztosítása • Belégzés pótlása, befúvásos lélegeztetés 80

NÉBIH VM

8. Munkavédelmi, egészségvédelmi ismeretek • Cirkuláció (keringés) pótlása, szívkompresszió • Defibrillálás, drogok, definitív terápia

Az elsı két esetet bárki alkalmazhatja, a harmadikhoz már szakszerőség (képzett elsısegélynyújtó), a negyediket csak mentı (orvos) alkalmazhatja. Az elsı teendı tehát, a légutak átjárhatóvá tétele. A szájüregbe kerülhet iszap (vízbekerüléskor, vagy vízbe eséskor), idegen test, elzárhatja a garatot például a beteg fogsora is. Ezért minden esetben meg kell gyızıdnünk, hogy a szájüregben nincs idegen test. Az izomtónus hiánya miatt a beteg szájának kinyitása általában nem okoz problémát. Ujjainkra zsebkendıt csavarva, a szájüreget kitisztítjuk (7. ábra). Az újraélesztést mindig földön vagy padlón a hátán fekvı betegen végezzük. A befúvásos lélegeztetéshez a beteg fejét hátrafeszítjük. Az egyik kezünkkel a beteg állát és álla alatt a szájfenéken keresztül a nyelvét rögzítjük (8. ábra).

7. ábra

8. ábra

A mesterséges lélegeztetés ideje alatt lehetıleg a fejet ne engedjük el. Sokszor önmagában a mesterséges lélegeztetés is megindíthatja a már megszőnt vagy megszőnıben lévı szívmőködést, és így életmentı lehet! Szívmasszázst csak olyan elsısegélynyújtó végezze, aki erre gyakorlati kiképzést is kapott, mert a szakszerőtlenül végzett, vagy kezdeményezett szívmasszázsnak igen súlyos következményei lehetnek. A szívkompressziót úgy végezzük, hogy a beteg jobb oldalán elhelyezkedve, (térdelve) jobb tenyerünk alsó részét (9. ábra) a szegycsont alsó harmadára illesztjük, pontosan a középvonalban úgy, hogy ujjaink a beteg feje felé mutassanak. Bal kezünk a jobb fölé kerüljön, arra merılegesen (10. ábra). Mindkét karunk könyökben nyújtva legyen. Ily módon egész felsı testünk súlyát ki tudjuk használni. Legalább öt centiméter mélységre benyomva a szegycsontot, a szív a szegycsont és a gerinc között összepréselıdve a vért kipumpálja, majd elengedve újra magába szívja. Ideális a ritmus, ha a szegycsont benyomását 1 másodpercenként végezzük.

9. ábra

10. ábra

81

NÉBIH VM


Tilos szívmasszázst adni légzı vagy tapintható pulzusú embernek. Ezzel károsíthatja a tüdıt, megállásra késztetheti a szívet! 8.2.2.3. Elsısegélynyújtás egyéb esetekben 8.2.2.3.1. Teendık rosszullét esetén Sérülés Agyvérzés

Oka pl. magas vérnyomás

Ájulás - Fehér

az agy múló vérszegénysége

Ájulás - Piros Hıguta

az agy túlzott vérbısége párás, fülledt melegben a verejték nehezebben párolog, nincs kellı hőtése a szervezetnek, s a testhımérséklet 37 °C fölé emelkedik túlzott napozás

Napszúrás Napszúrás

Nem maró mérgezések, ételmérgezések Sokk

Szívgörcs

Tünetei Teendıink kékes arc, nyálfolyás, Sürgısen orvost hívni, zavaros beszéd (lebénulás) félig ülı helyzetbe hozni. További mozgatás tilos! sápadt, szürkés arc, hideg felpolcolt lábakkal végtag fektetni piros arc, fej félig ülı helyzetbe hozni hővös, sötét helyen fejfájás, szapora szívmőködés, nehéz légzés, fektetni, fejét felemelve, forró, száraz bır, bırpír, folyadékot itatni, ájulás borogatni

fejfájás, szédülés, hővös helyre fektetni, hidegrázás, hányinger, láz, folyadékot itatni, bırpír borogatni, lázcsillapítót adni mérgezı növények, mérgezı hányás, szédülés, hánytatás (kivéve: gyilkos gombák, fertızött élelmiszer, galóca) víz itatása, hasmenés, görcsös romlott, erjedt élelmiszer, hashajtó, sürgısen gyomorpanaszok, növényvédıszer orvoshoz vinni verejtékezés ájuláshoz hasonló, de súlyosabb sápadtság, hővös végtagok, sürgısen orvost hívni, nyirkos bır, mozdulatlan, eszméletlenség esetén: állapot vagy dobálja magát oldalfekvés szívgyengeség, kimerültség, vérzés ólomszürke, sápadt arc, sürgısen orvost hívni, szapora pulzus, szívtájéki mozdulatlan fektetés fájdalom

8.2.2.3.2. Teendık sérülés esetén Sérülés Agyrázkódás

Égés

Fagyás

Oka fejet ért tompa ütés

Tünetei zavarodottság, hányinger, álmosság, félrebeszélés hısugárzás, bırpír, hólyagok, elektromosság, duzzanat, barnás-fekete maró kémiai anyagok, tőz bırelhalás

hideg levegı, szők, szoros fehér érzéketlen, majd ruházat kékespiros, duzzadt testrész rossz mozdulat, esés, duzzadt vöröses bır, becsípıdés, tompa ütés éles fájdalom

Izomsérülések rándulás, húzódás, zúzódás Belsı zúzódás baleset, esés, ütés szédülés, hányás, következtében a belsı verejtékezés, alig szervek sérülnek (hasüreg, érezhetı, szapora

82

Teendıink sürgısen orvost hívni, feltámasztott felsıtesttel fektetés, borogatás Enyhébb esetben: bır hőtése folyó hideg vízzel. Sebes, hólyagos bırt érinteni kézzel tilos, csak steril gézlappal sebfedés, folyadék itatása, fájdalomcsillapítót adni puha ronggyal dörzsölni, melegen tartani, forró tea itatása nyugalom biztosítása, borogatás

fektetni, félig ülıhelyzetben (mellkasnál), vagy vízszintesen (hasüregi sérülésnél), borogatás

NÉBIH VM

8. Munkavédelmi, egészségvédelmi ismeretek mellkasüreg, agyvelı) Izületi sérülések zúzódás

pulzus, kékes és fájdalmas az ütés helye

duzzadt izület, vérömleny külsı erıhatásra a csontok duzzadt izület, kisebb rövid idejő vérzés is lehet helyzetváltoztatása az izületi tokban a csontok tartósan izületi tok elszakad, elhagyják az izületi tokot alakja szögletes, környéke duzzadt

Nyugalom, mozdulatlanság biztosítása és borogatás Nyugalom, mozdulatlanság biztosítása és borogatás

Csonttörések fedett

ütés, esés, baleset

törött testrész alakja megváltozik, duzzadt

nyílt

ütés, esés, baleset

csontvégek és a seb látható

koponyaalapi törés koponyaalapi törés állkapocs- és orrtörés

ütés, nyomás, baleset

sürgısen orvoshoz vinni, csontokat rögzíteni, fektetni, felkar törés esetén pólyával, vagy kendıvel a mellkashoz való rögzítés (11. ábra), lábszár, vagy combcsonttöréskor a törött végtagot az ép lábhoz kell kötni (12. ábra) sürgısen orvoshoz vinni, csontokat rögzíteni, fektetni és a sebellátást biztosítani azonnal orvosi segítséget hívni

sápadtság, szédülés, hányinger, fejfájás, végtagreszketés, orr, fül és szájvérzés véres nyál, vérzı orr parittyakötéssel rögzíteni (13. ábra)

rándulás

ficam

ütés, nyomás, baleset

11. ábra

orvoshoz vinni, nyugalom, mozdulatlanság biztosítása

12. ábra

13. ábra

83

NÉBIH VM


8.2.2.3.3. Teendık különleges sérülések esetén Sérülés áramütés

Tünetei eszméletvesztés

villámcsapás

szédülés, nehéz légzés, szívremegés, égési sebek

jégbeszakadás lövedék mustgáz

fulladás

fuldoklás (vízbıl mentés), köhögés, hörgı légzés, a légutakat a bekerülı víz lilás, szederjes arc elzárja

Teendıink áramtalanítás, vérzés esetén nyomó kötés, kiszabadítás szigetelı anyagú rúddal úgy, hogy közben a sérültet kézzel vagy testtel nem szabad megérinteni, stabil oldalfekvés égési sebekre steril fedıkötés, orvost hívni hason csúszva megközelíteni, (deszkalapra) kihúzni Vérzés csillapítás nyomókötéssel az orvos megérkezéséig Azonnali friss levegı, ha nincs légzés, akkor mesterséges lélegeztetés hason fektetés, a száj és légutak megtisztítása

8.2.2.3.4. Teendık egyéb sérülések esetén Sérülés Bırfeltörés

Oka erısen igénybevett helyeken súrlódás miatt Rovarcsípés szúnyog, bögöly, méh, darázs, kullancs

Tünetei piros bır, vízhólyag

Teendıink bırzsírozás, sebfedés steril gézlappal

piros, duzzadt bırfelület Kullancs esetén: a csípés körül kör alakú vörös „udvar”, késıbb láz levertség

fullánk v. kullancs eltávolítása, alkohollal v. Oxycort sprayval fertıtlenítés, borogatás, Fenistil és Phlogosam kenıcsök, Kullancs estén: megelızı védıoltás Sandosten tabl. seb környékén a vér kinyomkodása, majd vízzel leöblíteni, Oxycort sprayval fertıtleníteni, sürgısen orvoshoz vinni a seb és a szív között szorítókötés, melyet 30-40 percenként megoldani sérült végtag lógatása, véreztetése, fertıtlenítés Oxycort sprayval, sürgısen orvoshoz vinni szívófejre kevés sót szórni

allergiás tünetek Állat harapás veszett róka, kutya, macska Állat harapás Kígyómarás

Pióca bırre tapadása

84

két apró, szúrásszerő vérzı seb, megduzzadt, majd lilás érzéketlen sebkörnyék, nehéz légzés, izgalmi állapot, verejtékezés, hányinger, szomjúságérzet

NÉBIH VM

8. Munkavédelmi, egészségvédelmi ismeretek 8.2.2.3.5. Teendık vérzés esetén Sérülés Hajszáleres vérzés Vénás(visszeres) vérzés Arteriás (ütıeres) vérzés

Belsı vérzés

Orrvérzés

Tünetei gyöngyözı vérzés

Teendıink nyugalomba helyezés, fedıkötés alkalmazása Nagymennyiségő, sötétvörös vér távozik A sérült lefektetése, nyomókötés (14. ábra) alkalmazása Lüktetı, élénk piros vérzés A sérült lefektetése a vérzés helye és a szív között az ütıeret kézzel azonnal le kell szorítani, nyomókötés alkalmazása (15. ábra) sápadtság, szapora, könnyen elnyomható pulzus, A sérült lapos fektetése, térdben felhúzott hideg veríték, nehézlégzés, a körömágyak és az végtagokkal. (16. ábra), ajak oxigénhiány miatti kékeslila színe. hajszálérrepedés az orrnyálkahártyában ültetés, fejet kicsit elıre hajtva, orrnyílásokat kb. 10 percig összeszorítani, szükség esetén tampont felhelyezni

14. ábra

15. ábra

16. ábra 8.2.2.4. Foglalkozási megbetegedések Foglalkozási megbetegedésrıl beszélünk abban az esetben, ha a foglalkozás gyakorlása közben elıforduló tényezık hatására alakul ki egészségkárosodás. A halászati ırt munkavégzése során elsısorban az emberre is átterjedı fertızı állatbetegségek veszélyeztetik pl: száj- és körömfájás, ornitózis, lépfene, leptospirózis, veszettség. A betegségek elkerülésének a legegyszerőbb módja az óvatosság. Kerülni kell minden olyan állatot, melynek viselkedése megváltozott, vagy egyértelmően a betegség jeleit mutatja (bágyadt, étvágytalan). Állati tetemet csak védıkesztyő használatával szabad megvizsgálni.

85

NÉBIH VM

9. A halászati ıri munkához kapcsolódó hatóságok jegyzéke

9. A HALÁSZATI İRI MUNKÁHOZ KAPCSOLÓDÓ HATÓSÁGOK JEGYZÉKE 9.1. Megyei kormányhivatalok halgazdálkodási halgazdálkodási felügyelık elérhetıségei Baranya Megye Ritecz Zoltán

Bács-Kiskun Megye Seres Róbert

Békés Megye Makarovné Demeter Edit

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Bárdos Botond

Csongrád Megye Papp András

Fejér Megye Csizmadia Csaba

Gyır-Moson-Sopron Megye Bátky Gellért

Hajdú-Bihar Megye Cserepes Norbert Ernı

Heves Megye Vermes István

Jász-Nagykun-Szolnok Megye Szabó József

86

felügyelıségei

7263 Pécs, Rákóczi u. 30. ℡ 72/512-455 72/512-451 @ [email protected] 6000 Kecskemét, Halasi út 34. Pf. 215. ℡ 76/502-400 76/497-071 @ [email protected] 5600 Békéscsaba, Szerdahelyi u. 2. ℡ 66/441-811 66/454-878 @ [email protected] 3526 Miskolc, Blaskovics u. 24. ℡ 46/503-428 46/503-427 @ [email protected] 6722 Szeged, Kossuth L. sgt. 17. ℡ 62/553-470 62/553-479 @ [email protected] 8000 Székesfehérvár, Deák F. u. 7-9. ℡ 22/511-270 22/316-579 @ [email protected] 9028 Gyır, Jókai u. 12. ℡ 96/514-740 96/514-777 @ [email protected] 4024 Debrecen, Kossuth L. u. 12-14. ℡ 52/523-815 52/523-811 @ [email protected] 3300 Eger, Szövetkezet u. 6. ℡ 36/413-737 36/410-589 @ [email protected] 5000 Szolnok, Vízpart krt. 32. u. ℡ 56/516-837 56/425-955 @ [email protected]

és

a

9. A halászati ıri munkához kapcsolódó hatóságok jegyzéke Komárom-Esztergom Megye Tóth László

Nógrád Megye Kiss Tamás

Pest Megye Czeglédi Attila

Somogy Megye Házi Szabolcs

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Takács Henrik

Tolna Megye Renkecz József

Vas Megye Mesterházy József

Veszprém Megye Perger Miklós

Zala Megye Márton Miklós

NÉBIH VM

2800 Tatabánya, Gyıri út 13. ℡ 34/522-532 34/305-771 @ [email protected] 3100 Salgótarján, Baglyasi út 2. ℡ 32/521-506 32/521-524 @ [email protected] 2103 Gödöllı, Kotlán S. u. 1. Pf.:292. ℡ 28/532-361 28/532-367 @ [email protected] 7400 Kaposvár, Guba S. u. 20. Pf.:250. ℡ 82/527-580 82/315-023 @ [email protected] 4400 Nyíregyháza, Keleti u. 1. ℡ 42/508-300 42/594-127 @ [email protected] 7100 Szekszárd, Tormay B. u. 18. ℡ 74/529-350 74/415-688 @ [email protected] 9700 Szombathely, Gagarin u. 2. ℡ 94/506-761 94/506-762 @ [email protected] 8200 Veszprém, Dózsa Gy. u. 33. ℡ 88/590-472 88/407-347 @ [email protected] 8900 Zalaegerszeg, Bíró Márton u. 38. ℡ 92/550-410 92/550-411 @ [email protected]

87

NÉBIH VM


9.2. A vízirendészetek elérhetıségei 9.2.1. Dunai Vizirendészeti Rendırkapitányság 1133 Budapest, Garam utca 19. ℡ 06-1/236-2860 06-1/236-2851/53-890 Dunai Vizirendészeti Rendırkapitányság Vizirendészeti Rendırörs Komárom Komárom, Rákóczi rakpart Duna 1850,2 - 1719 fkm ℡ 34/340-164 34/340-519 Dunai Vizirendészeti Rendırkapitányság Vizirendészeti Rendırörs Nagymaros 2626 Nagymaros, Molnár út 1. Duna 1719 - 1676 fkm ℡ 27/354-337 27/354-337 Dunai Vizirendészeti Rendırkapitányság Vizirendészeti Rendırörs Budapest 1117 Budapest, Kopaszi-gát 1. Duna 1676 - 1613 fkm, és a Szentendrei Dunaág ℡ 06-1/203-9132 06-1/381-4300/51413 Dunai Vizirendészeti Rendırkapitányság Vizirendészeti Rendırörs Dunaújváros 2400 Dunaújváros, Rév utca 2. Duna 1613 - 1562 fkm ℡ 25/410-421 25/410-421 Dunai Vizirendészeti Rendırkapitányság Vizirendészeti Rendırörs Paks 7031 Paks, Dunapart 1. Duna 1562 - 1492 fkm ℡ 75/310-062 75/310-062 Dunai Vizirendészeti Rendırkapitányság Vizirendészeti Rendırörs Mohács 7700 Mohács, Szent János utca 1. Duna 1465 - 1433 fkm ℡ 69/322-947 69/311-505 Dunai Vizirendészeti Rendırkapitányság Duna Budapesti Mellékágai KMB-csoport Ferencvárosi kikötı Ráckevei Soroksári Dunaág Dunai Vizirendészeti Rendırkapitányság KMB Iroda Baja 6500 Baja, Türr István park 1. Duna 1492 - 1465 fkm (Kamarás Duna) ℡ Telefon: 79/325-021 Dunai Vizirendészeti Rendırkapitányság KMB Iroda Gönyő 2900 Komárom, Rákóczi rakpart Mosoni-Dunaág ℡ 34/340-519

88


NÉBIH VM

9.2.2. Tiszai Vízirendészeti Rendırkapitányság 5000 Szolnok, Tiszaparti sétány 6. ℡ 56/375-145 Tiszai Vízirendészeti Rendırkapitányság Vásárosnaményi Rendırırs 4800 Vásárosnamény, Kossuth u. 7-11. Tisza 744,85 - 527,2 fkm ℡ 45/470-422 Tiszai Vízirendészeti Rendırkapitányság Tokaji Rendırırs 3910, Tokaj, Széchenyi sétány 9/B ℡ 47/352-677 Tiszai Vízirendészeti Rendırkapitányság Kiskörei Rendırırs 5350 Tiszafüred, Fı u. 55. Tisza 527,2 – 403,65 fkm, és a Tisza-tó ℡ 36/558-309 Tiszai Vízirendészeti Rendırkapitányság Szolnoki Rendırırs 5000 Szolnok, Tiszaparti sétány 6. Tisza 403,65 - 291,0 fkm ℡ 56/375 145 Tiszai Vízirendészeti Rendırkapitányság Szegedi Rendırırs 6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 2-4. Tisza 291,0 – 159,6 fkm ℡ 62/420-528 9.2.3. Balatoni Vízirendészeti Rendırkapitányság 8600 Siófok, Mártírok u. 5 ℡ 84/310-712 82/502-700/52-08 mellék Balatoni Vízirendészeti Rendırkapitányság Balatonföldvári Rendırırs 8623 Balatonföldvár, Pf.: 3 ℡ 84/340-107 Balatoni Vízirendészeti Rendırkapitányság Fonyódi Rendırırs 8640 Fonyód, Vitorlás utca 2. ℡ 85/560-996 Balatoni Vízirendészeti Rendırkapitányság Keszthelyi Rendırırs 8360 Keszthely, Csík Ferenc sétány 1. ℡ 83/312-341 Balatoni Vízirendészeti Rendırkapitányság Siófoki Rendırırs 8600 Siófok, Horgony utca 4. ℡ 84/310-706

89

NÉBIH VM


Balatoni Vízirendészeti Rendırkapitányság Balatonfüredi Rendırırs 8230 Balatonfüred, Kouvola utca 1. ℡ 87/342-680 Balatoni Vízirendészeti Rendırkapitányság Balatonkenesei Rendırırs 8174 Balatonkenese, Fınix tér 3. ℡ 88/482-618

9.3. Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıségek elérhetıségei Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség 9021 Gyır, Árpád u. 28-32. ℡ 96/524 - 000 Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség 1072 Budapest, Nagydiófa u. 10-12. ℡ 06-1/478-44-00 Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1. ℡ 22/514-300 Dél-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség 7621 Pécs, Papnövelde u. 13. ℡ 72/567-100 Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2. ℡ 94/506-700 Felsı-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség 4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12-14. Pf.:246 ℡ 42/598-930 Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség 6720 Szeged Felsı-Tiszapart u. 17. ℡ 62/553-030 Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. ℡ 56/523-423 Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség 3530 Miskolc, Mindszent tér 4. ℡ 46/517-300 Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség 4025 Debrecen, Hatvan u. 16. ℡ 52/511-000

90

9. A halászati ıri munkához kapcsolódó hatóságok jegyzéke Gyulai kirendeltség

NÉBIH VM

5700 Gyula, Megyeház u. 5-7. ℡ 66/362-944

9.4. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok elérhetıségei Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021 Gyır, Árpád u. 28-32. ℡ 96/500-000 Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 1088 Budapest, Rákóczi út 41. ℡ 06-1/477-35-00 Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség 8000 Székesfehérvár, Balatoni u. 6. ℡ 22/514-000 Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 7623 Pécs, Köztársaság tér 7. ℡ 72/506-300 Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2. ℡ 94/521-200 Felsı-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 19. ℡ 42/502-200 Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. ℡ 56/501-900 Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 6720 Szeged, Stefánia u. 4. ℡ 62/599-599/234-es mellék Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 3530 Miskolc, Vörösmarty út 77. ℡ 46/516-600 Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 4025 Debrecen, Hatvan u. 8-10. ℡ 52/410-677 Körös-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség 5700 Gyula, Városház u. 26. ℡ 66/526-400

91

NÉBIH VM


9.5. Nemzeti Park Igazgatóságok elérhetıségei Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 3758 Jósvafı, Tengerszem oldal 1. ℡ 48/506-000 Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 8229 Csopak, Kossuth u. 16. ℡ 87/555-261 Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 3304 Eger, Sánc u. 6. ℡ 36/422-700 Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 7625 Pécs, Tettye tér 9. ℡ 72/517-200 Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 1121 Budapest, Költı u. 21. ℡ 06-1/391-4610 Fertı-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 9435 Sarród, Rév-Kócsagvár Pf. 4. ℡ 99/537-620 Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 4024 Debrecen Sumen u. 2. ℡ 52/529-935 Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 6000 Kecskemét, Liszt Ferenc u. 19. ℡ 76/482-611 Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 5540 Szarvas, Anna-liget ℡ 66/313-855 İrségi Nemzeti Park Igazgatóság 9941 İriszentpéter, Siska szer 26/a. ℡ 94/548-034

92

10.Irodalomjegyzék

NÉBIH

10. IRODALOMJEGYZÉK 1. Dr. Heltai István, Dr. Kabai Péter: Mezııri kézikönyv 1999. 2.Főrész György: Halırzés, Halászati ıri ismeretek 2004. Internet: http://www.hdteam.hu/wp-content/uploads/disc_ugyfelszolgalati_mintariport.pdf 16. old. http://www.mohosz.hu http://www.kszk.gov.hu/leftmenu/kozigvizsgak/kozig_av/tananyagok http://fishingtime.hu/horgaszhirek/az_uj_halaszati_ori_igazolvany

93

MELLÉKLETEK

94

I. tábla

95

II. tábla

96

III. tábla

97

IV. tábla

98

V. tábla

99

VI. tábla

100

VII. tábla

101

VIII. tábla

102

IX. tábla

103

X. tábla

104

NÉBIH Halászati őri ismeretek

Recommend Documents