Önbizalom és összefogás. Csepel Budapest példaadó kerülete lesz (6 7. oldal) Már a rokonok sincsenek biztonságban (9. oldal) Életet az éveknek!

Komplett való, Önnek. III. évfolyam, 2. szám

Csepel és Soroksár közéleti lapja

2014. február

„Csepel Budapest példaadó kerülete lesz” (6–7. oldal)

Már a rokonok sincsenek biztonságban

„Életet az éveknek!”

(9. oldal)

(13. oldal)

Önbizalom és összefogás (5. oldal)

2

KOMPapró

Komplett való, Önnek.

Elege van a PET-palackokból? Mindent elborít a vízkõ? Ingyenes helyszíni vízvizsgálat és szakmai tanácsadás! Forduljon hozzánk bizalommal, ha vízkezelési problémája van, mert a „Tiszta víz nem luxus!” – Vízszerkezeti és mikrobiológiai laborelemzés, – vízszûrés, – víztisztítás, – vízlágyítás, – klór, vas, mangán, nitrát, nitrit, arzén, ammónia, ipari szennyezõdések stb. mentesítése, – fertõtlenítés, rendszerátmosás háztartási, ipari szinten. Bosnyák Norbert +36 (30) 273-2056

Healcon Kft. • www.healcon.hu


KOMPRESSZOR

Szabolcs jön

A hónap képe Fideszes aktivistánk a közeljövõben felkeresi Önt, hogy adja nekünk a támogató aláírását. Mivel Ön most már nagyon fontos nekünk, most már nem tekintjük Önt se panelprolinak, se pedig nyuggernek, továbbá a nemzet testén élõsködõ dologtalan ingyenélõnek sem. Felejtse el a sértéseket! Most szükségünk van Önre, hogy közösen egy gazdag és büszke országot építhessünk. Amelyben mi gazdagodunk, Ön pedig büszke lehet ránk. Forrás: Internet

HA Önnek tetszik kiadványunk, kérjük, továbbítsa ismerõseinek! HA szeretne értesülni a legfrissebb információinkról, kérjük, látogasson el honlapunkra (www.hirkomp.hu) és a facebook-oldalunkra!

ABOLCS JÖN – olvasom a baloldali összefogás csepeli-soroksári országgyûlési képviselõjelöltjének szórólapján. Így, nagybetûkkel. A felirat fölött maga Szabolcs, azaz Szabó Szabolcs, az ELTE terület- és településfejlesztõ geográfus oktatója mosolyog rám. Mosolya magabiztos, mégsem arrogáns. Jóvágású, értelmes tekintetû fiatalember, aki korábban nem politizált, de most elhatározta: tenni akar Csepelért, a csepeliekért. Jó-jó, de miért épp Szabolcs neve mellé húznám be azt az ikszet, amikor majd április 6-án eljön a választás pillanata? Hiszen választhatom a Szilárdot is. Tudják, a rezsiszilárdot. Igaz, a rezsiharc Orbán Viktor által felkent lovagja Nagykanizsától Mátészalkáig, Bábolnától Bajáig az ország valamennyi választókörzetében elindulhatott volna annyi erõvel, amennyit az utóbbi években Csepelre fordított, hisz lényegében láthatatlanná vált a XXI. kerületben. Az általa is beígért új munkahelyekbõl Csepelen semmi se lett, új beruházásokat is alig indított, csak a korábban indult projektek (gerincút, Ady-lakótelep rehabilitációja stb.) ünnepélyes átadóeseményeinek lebonyolítására futotta a napi 52 ezer forintos fizetést felvevõ Szilárdtól, aki helyett csak a rokoni-haveri köre tagjaiból kinevezett pártkatonák teljesítettek, korántsem jobban, mint elõdeik. Mert például egy se volt köztük, aki félrevonta volna fõnökét, és megsúgta volna neki, hogy „te, Szilárd, tán mégse kéne még 400 millió forintot elszórni a már amúgy is minden létezõ népnemzeti totemtárggyal teleaggatott Szent Imre térre, mert ennyi pénzbõl az összes, még becsomagolatlan csepeli panelház külsõ hõszigetelése és fûtéskorszerûsítése kijönne”. Hogy a pláza környéki vagy épp a Zrínyi-telepi panelesek is jobban örülnének annak, ha egy fillér önrész nélkül hosszútávon 40–50 százalékkal csökkenne a távhõdíjuk, mint a Csepel fõterének csúfolt giccshalmaz továbbhalmozásának. „A mostani fideszes városvezetés rögtön elakad, ha az utcaátnevezéseknél, kopjafaállításoknál, felszínes és avítt felolvasóestek szervezésénél bonyolultabb feladatokkal találkozik; a székely zászló és a Nagy-Magyarország-virágágyás nem oldja meg az itt élõk valóságos gondjait!” – mondja lapunknak adott interjújában Szabolcs. És igaza van. A zászlófelvonást intézõ önkormányzati alkalmazottak vagy a virágültetéssel megbízott cég munkája a többség napi megélhetési gondjait nem enyhíti. Szabolcs tehát jön, és ígéri: a korszakváltás keretében új munkahelyeket, igazságosabb adózást és biztonságosabb hétköznapokat hoz a XXI. kerületbe. Hát jöjjön, akinek jönnie kell!

SZ

Tisztelt Választópolgár!

Üdvözlettel: a Nagy Vezetõ

3

Kiadja a hírKOMP.hu Kft. 1214 Budapest, Erdõsor u. 44. Tel.: 06 (20) 549-3020 Felelõs szerkesztõ: Havasi Judit [email protected] ISSN 2064-0838 (Online) ISSN 2064-0846 (Nyomtatott) Megjelenik: 33 000 példányban

4

KÖZBIZTONSÁG


Ahol bõvül a térfigyelõ rendszer XIII. kerületben nem csak beszélnek a fejlesztésekrõl: az eddig is meglévõ közel 180 térfigyelõ kamera mellé újabb 55 korszerû, nagy felbontású színes képet adó és távvezérelhetõ kamerát mutattak be január 16-án a szocialista vezetésû kerület közterület-felügyeletén. A fejlesztés alig 50 millió forintjába került az önkormányzatnak. A folyamatosan fejlesztett rendszer nagyban hozzájárult a bûnözés látványos visszaszorításához. Horváth Csaba, az MSZP fõpolgármester-jelöltje budapesti sajtótájékoztatóján közölte: ha a baloldali összefogás nyer a választáson, akkor visszakapcsolják, illetve bõvítik a térfigyelõ kamerák rendszerét, növelik a rendõri állományt, és fõvárosi bérlakások vásárlásával megerõsítik a rendõri hivatást. Magnum

A

A biztonság illúziója – Köszönöm, hogy fogadni tetszett, Virág elvtárs! – Mi a baj, Pelikán? – Ezzel a térfigyelõ micsodával van baj. Hát miért tetszettek engem kinevezni a rendszer élére, ha nem is mûködik? – Idehallgasson, Pelikán! Ha mûködõ rendszert akartunk volna, akkor egy videomérnököt vagy egy számítógépes technikust nevezünk ki! Maga azért van ott, mert megbízható káder, és mi jól ismerjük magát. Érti? – Ezt értem, Virág elvtárs, de hát miért nem mûködik ez a rendszer? – Mert jogilag rendezetlen az egész. De miért érdekli ez magát? – Olyan rossz azt nézni, Virág elvtárs, hogy itt van jó sok pénzért, aztán nem ér semmit. – Jöjjön ide az ablakhoz, Pelikán! Mit lát azon az oszlopon ott, a téren? – Úgy néz ki, mint egy térfigyelõ kamera… – Hát azt meg tudja-e állapítani, hogy mûködik e? – Hát, azt már nem… – Na, látja! Errõl beszélek. Egy zsebtolvaj is csak annyit lát, hogy ott egy kamera. De hogy veszi-e õt, rögzíti-e, amit õ csinál, azt már nem tudja, ezért inkább odébb áll.

– De hát odaát, a XIII. kerületben sorra szerelik a kamerákat, és ott mûködik is a rendszer, ahogy kell. – Az az õ dolguk! Nekünk itt ez is elég: egyelôre csak elriasztunk velük. – De Virág elvtárs! Nem kellene ehhez valamivel több kamera? – De, kellene. – Akkor lesz több is? – Egyelõre nem. – Bocsásson meg, Virág elvtárs, de én most már semmit se értek. Kevés a kamera, nem is rögzít jogilag felhasználható módon, akkor valójában minek ez az egész? – Tudja, Pelikán, leginkább az emberek megnyugtatására. Az emberek csak annyit látnak, hogy ott vannak a kamerák, így aztán azt hiszik, hogy biztonságban vannak. Nekünk is olcsóbb, õk is megnyugszanak. – De Virág elvtárs! Hiszen mi becsapjuk az embereket! – Jaj, ne fogalmazzon ilyen sarkosan, Pelikán! Mondjuk inkább, hogy megnyugtatjuk õket. A biztonság illúziójával. – És ha egyszer rájönnek, hogy kamu az egész? – Akkor majd kérünk magától valamit, Pelikán… (EJ) Forrás: netropole.hu

Áltámadás és hisztériakeltés? T

öbb hírportál is beszámolt arról, hogy a közelmúltban egy cigányokból álló társaság rátámadt a csepeli Karácsony Sándor utcába kitelepült Jobbik-aktivistákra. Az állítólagos támadásban megsérült Pákozdi József, a párt csepeli önkormányzati képviselõje is. Az incidensrõl beszámolt az alfahir.hu, bár a portál által közölt írás inkább egy alacsony színvonalú szappanopera-jelenetre hasonlít. Vannak benne fogatlan cigányok, kétméteres férfiakat megverõ nõk, cigányokat rángató, de õket nem bántalmazó humánus jobbikos aktivisták, tévedésbõl késve érkezõ rendõrök. Lassan már csak egy, a kórházban elcserélt szerencsétlen gyerek hiányzik a sztoriból. Az állítólagos támadás közben pedig valaki nyugodtan fényképeket készített, és eszébe sem jutott segíteni a társainak. Miért van kétségünk? Egyszer már át akarták verni a csepelieket. Nem is oly régen történt, hogy egy 16 éves lány tett feljelentés nemi erõszak miatt, és az esetrõl gyanús gyorsasággal filmet forgatott Lehmann Viktor, a Jobbik helyi képviselõjelöltje. Részletes leírást közölt a támadásról az említett alfahir.hu is, az eset színesítésében ráadásul az Ábel Attila alpolgármester szerkesztésében üzemelõ csepel.info is részt vett. Hosszasan ecsetelték, hogy erdélyi romák költöztek be az utóbbi években Hárosra, akik bûnözõ életmódot folytatnak. A rendõrségi vizsgálat persze rövid úton kiderítette, hogy az egész egy orbitális kamu. A helyi Jobbik és a fideszes fõkommunikátor Ábel Attila is pofára esett. Mindenki olyan szorgalmasan mosakodott az eset után, hogy majdnem vízkorlátozást kellett bevezetni a kerületben! Na, ezek után jön az újabb „cigánybûnözõs” történet. Az eset tisztázását nagyon egyszerûvé tenné, ha mûködének a térfigyelõ kamerák, de azokat sajnos Németh Szilárd évekkel ezelõtt lekapcsoltatta, és az eszközöket használhatatlan állapotban a csepeli közterület-felügyelet székhelyén félredobva tárolják. Ennyit arról a híres közbiztonságról, amit Pintér Sándor állítólag a választások után két hét alatt megteremtett. Mondjuk az biztos, hogy a kamerák biztonságban vannak. Az is valami. A félreértések kedvéért érdemes megjegyezni, hogy minden jóérzésû ember elítéli az erõszak minden formáját, de elítéli a hisztériakeltést is. Sokkal jobb lenne, ha egy politikus a valós problémákra hívná fel a figyelmet, és inkább a Csepel fejlesztésére vonatkozó elképzeléseit helyezné a kampány középpontjába.


KÖZÉLET

5

Önbizalom és összefogás ELLENZÉKI KAMPÁNYNYITÓ A SPORTARÉNÁBAN

Önbizalommal teli MSZP tartott kampánynyitó nagygyûlést január 25-én a Papp László Sportarénában. Mesterházy Attila miniszterelnök-jelölt és a mögötte felsorakozó baloldali összefogás végre megmutatta erejét. z eredetileg évértékelõnek szánt rendezvényrõl távozó szocialista szimpatizánsok közül többen arról beszéltek, hogy ismét kétesélyes a küzdelem a balés a jobboldal között, és hogy az ellenzéki összefogás immár képes arra, hogy elzavarja Orbán Viktort és kormányát. A csordultig telt sportaréna hangulatát a helyszínen átélve a hírKOMP tudósítója sem száll vitába velük. A politikai beszédeket kulturális program elõzte meg. Színpadra lépett például Delhusa Djon, Tolvai Renáta és Somló Tamás, de az igazi high-tech hang- és fénytechnikát felvonultató pantomimelõadás is közönségsikert aratott. A körítést elnézve akár valamelyik nagyszabású amerikai showmûsor felvételén is érezhette magát

A

az ember, a lélegzetelállító hatást pedig csak fokozta, hogy tizenháromezred-magával ült az aréna lelátóján. A Himnusz után Lukács Zoltán és Harangozó Tamás frakcióvezetõ-helyettesek léptek a színpadra. Afféle stand-up comedy stílusban adták tudtára a jelenlévõ ezreknek és az élõ közvetítést követõ százezreknek, hogy „újra itt vagyunk, újra együtt vagyunk, és újra nagyon sokan vagyunk”. Õket elõbb Horváth Csaba, az MSZP fõpolgármester-jelöltje követte, aki kijelentette: a fõvárosban a Fidesz már most elvesztette a választásokat. Az MSZP meghívására Budapestre érkezett Zoran Milanovic horvát miniszterelnök felkészült és tisztességes embernek nevezte Mes-

terházy Attilát, aki alkalmas arra, hogy Magyarország miniszterelnöke legyen. Botka László választmányi elnök, szegedi polgármester pedig minden magyar közös otthonaként beszélt hazánkról. Mesterházy Attila, az összefogás miniszterelnök-jelöltje a tizenháromezer fõs hallgatósága elõtt fejbõl elmondott beszédében azt tette világossá, hogy április 6-án két világ között választ majd Magyarország. Mint szavaiból kiderült, a választás tétje az, hogy marad-e még négy évig a kisembereket megfélemlítõ, kirabló és csak a saját javát szolgáló Orbán-rezsim, vagy egy igazságosabb, szabadabb és biztonságosabb jövõ felé indulunk el, ahol napról napra jobban élnek az emberek. Mesterházy Attila beszédében megígérte: kormánya felszámolja a gyermekéhezést, garantálni fogja az idõsek biztonságát, kiszámítható és kedvezõ gazdasági feltételeket, valamint új munkahelyeket és európai béreket teremt. Magnum

6

KÖZÉLET


,,Csepel Budapest példaadó kerülete lesz” BESZÉLGETÉS SZABÓ SZABOLCS KÉPVISELÕJELÖLTTEL Szabó Szabolcs a demokratikus baloldali összefogás csepeli-soroksári képviselõjelöltje. A civilben az ELTE adjunktusaként dolgozó geográfust választókerületének legégetõbb gondjairól és azok megoldási tervérõl kérdeztük. – Az egyetemi adjunktusokat, tanárokat általában szobatudósként képzelik el az emberek. Mi ösztönözte arra, hogy a tudományos életben betöltött szerepén túl politikai pályára is lépjen? – Terület- és településfejlesztõ geográfusként végeztem, így már az ország különbözõ pontjain teljesített szakmai gyakorlatokon is sok idõt töltöttem a magyar valóság megismerésével. Mi magunk vagyunk a kutatók, akik járják a terepet. Volt szerencsém végiginterjúzni az országot, így eléggé reális képem van a jelenlegi állapotáról. Politikával éppen azért kezdtem foglalkozni, mert a munkám során elkeserítõ, folyamatosan romló társadalmi-gazdasági állapottal szembesültem. Amikor pedig az Orbán– Simicska rezsim intézkedéseinek káros hatásait már a saját bõrömön is éreztem, az megadta a végsõ lökést. Ekkor csatlakoztam a Szolidaritáshoz, amely új szervezetként hitelesen tudta, illetve tudja képviselni az ország érdekeit, késõbb pedig a részben a Szolidaritás bázisán létrejött kormányváltó összefogás, az Együtt–PM, az MSZP és a Demokratikus Koalíció képviselõjelöltje lettem a Soroksárt Csepellel egyesítõ 17. választókörzetben. – Húszoldalas kiadványuk fõcíme egy felszólító mondat: Korszakváltást Csepelen! Az egyszavas kérdõ mondatom: hogyan? – Több hónapon át gyûjtöttük és rendeztük a köztéri kitelepüléseinken elhangzott észrevételeket, javaslatokat, majd december végére elkészítettük az Együtt–PM csepeli programját, amely szervesen illeszkedik az országos programhoz. Ezzel párhuzamosan dolgozunk a soroksári programon is, amelyet rövidesen bemutatunk a választóknak. – Melyek a legégetõbb gondok? – Az egyik a növekvõ elszegényedés és a jelenlegi szociális rendszer érzéketlensége. Ez a rendszer egyrészt szûkmarkú a rászorultakkal, másrészt – hatékonyság híján – pazarló. Mi szolidáris, méltányos, átlátható és hatékony szociálpolitikát fogunk megvalósítani. Szoli-

daritáson azt értjük, hogy a közösség gondoskodik mindazokról, akik valamilyen objektív okból maguk nem képesek erre. A méltányosság azt jelenti, hogy együttérzõ módon figyelembe kell venni mások szempontjait, jogait és igényeit. A méltányosságot tekintve az is fontos, hogy a nehéz sorsú emberek is képesek legyenek adni valamit a társadalomnak. Átláthatóság: naprakészen ellenõrizhetõ legyen, arra költik-e a polgárok pénzét, adóját, amire õk azt szánták. A hatékonyság pedig azt jelenti, hogy a polgárok pénzben és más formában kifejezett szolidaritásának a legjobb társadalmi eredménnyel kell hasznosulnia. Mit kezdjen egy idõs ember havi 28 ezer forinttal? Hogy neveljen valaki gyereket a közmunkával keresett 49, illetve esetenként csupán 37 ezer forintos fizetésébõl? Hogyan éljen meg egy korábbi szolgálati vagy rokkantnyugdíjas a jelentõsen visszavágott jövedelmébõl? A másik fontos terület a munkanélküliség enyhítése. A jelenlegi kormányzat felduzzasztott közmunkaprogramjai a tünetek kezelésére sem alkalmasak, az egész rendszer csak a foglalkoztatási válság elhúzódását és a statisztikák kozmetikázását szolgálja. A mi foglalkoztatáspolitikánk középpontjában a helyi adottságokra, a helyi tudásra alapozó komplex cselekvési sor áll. A volt Csepel Mûvek területében jelentõs termelõi potenciál rejlik, amely vállalkozásbarát menedzseléssel kibontakoztatható. Egy barnamezõs minta-

projekt országos szintû modellt képes teremteni, mint ahogyan ez korábban számos ország nagyvárosában is bevált. Törvényi szabályozással elérjük, hogy a Csepel Mûvek területén képzõdõ adóbevételek garantált része visszakerüljön Csepelre, s így lehetõvé váljon a gyárváros fejlesztése. Lényegesnek tartjuk a munkába állás és munkába járás költségeinek csökkentését is. A bérek növelését a bérköltségek csökkentésével is ösztönözni fogjuk. Különösen fontosnak tartom a fiatalok foglalkoztatását. Programunkban az szerepel, hogy ha egy fiatal nem talál munkát a szakmájában, segítünk neki másik szakmát tanulni. – E problémák megoldását tûzték ki célként Csepel jelenlegi vezetõi is. – A mostani fideszes városvezetés rögtön elakad, ha az utcaátnevezéseknél, kopjafaállításoknál, felszínes és avítt felolvasóestek szervezésénél bonyolultabb feladatokkal találkozik; a székely zászló és a Nagy-Magyarország-virágágyás nem oldja meg az itt élõk valóságos gondjait! Azt hiszik, a nyilvánosság kirekesztésével és hazug propagandával elfedhetik a hozzá nem értésüket. Képtelenek az együttmûködésre, a párbeszédre is, márpedig anélkül nem megy. Ezért is javasoljuk egy rendszeresen összehívott ún. Civil Tanács felállítását. – Csepel Budapest példaadó kerülete lesz – hirdetik. Nem valóságtól elrugaszkodott kijelentés ez? – Csepel sok szempontból a legek kerülete: óriási, fejleszthetõ zöld területek, hatalmas, fejleszthetõ egykori ipari területek – minden szempontból alkalmasak arra, hogy kishazánk a XXI. századi Budapest modern és fiatalos központja legyen. A fent említett ipari fejlesztések mellett kulturális és turisztikai programokkal, illetve marketingjükkel azt is elérhetjük, hogy többen látogassanak Csepelre és több pénzt is költsenek nálunk. Fontosak a speciális csepeli környezeti adottságokat kihasználó fejlesztések is: indusztriális környezet bemutatása, „retróérzés” kihasználása, a Dunára épülõ vízi turizmus fejlesztése. A helyi fizetõképes kereslet növekedése, az új munkahelyek, a fejlõdõ közösségi közlekedés, a hagyományteremtõ kulturális és sportprogramok, a megfizethetõ és fenntartható ingatlanok, valamint a megszépülõ környezet révén további lakók költözhetnek a kerületbe. Mindazonáltal hangsúlyozom: nem lehet mindent meg-

Komplett való, Önnek. oldani négy-öt év alatt. Az ország teljesítõképességéhez igazítva prioritásokat kell megfogalmazni országos és helyi szinten is. Miként például a mindannyiunk életében fontos szerepet játszó egészségügyi ellátórendszert sem lehet varázsütésre átalakítani. – Programjukban prioritást élvez például az oktatás fejlesztése. Nemrégiben szakmai fórumot is szerveztek Csepelen (ld. keretben. A szerk.). Milyen teendõket fogalmaztak meg? – Meggyõzõdésünk, hogy a központosított, felülrõl vezényelt, uniformizált oktatás nem mûködhet hatékonyan. Az intézményeket vissza kell adni a helyi közösségeknek, hogy a helyi igényeknek megfelelõen képezzék a gyerekeket. Mûvelt, idegen nyelveken is beszélõ, nagy szakmai tudású gyerekeket, fiatal felnõtteket kell képezni. Csepelen is csak akkor lesz újra érdemi ipari termelés, ha lesznek jól képzett fiatal szakemberek. – A Fidesz választási csodafegyvere a rezsicsökkentés. Van-e erre valamiféle válaszuk? – Sokaknak – magamat is beleértve – bizony számít minden megtakarítható forint. Éppen ezért nem fogjuk eltörölni a rezsicsökkentést – akárhogy is riogatja ezzel az embereket a Fidesz! Azon kell keményen dolgoznunk, hogy az intézkedéscsomag fenntarthatóságát megteremtsük, hiszen a valódi, arányos és tartós kiadáscsökkentésnek nem ez az igazi útja. A közel 20 ezer csepeli lakótelepi lakást szigeteléssel, nyílászárócserével, fûtéskorszerûsítéssel, megújuló energiaforrások alkalmazásával alacsony rezsijûvé lehet alakítani. Az Orbán-kormány azonban más úton jár, rögtön az elsõ lépései között valamennyi termék áfáját 27 százalékra emelte, azt követõen pedig nagyjából kéttucatnyi új járulékot, adót, sarcot vetett ki (telefon, sárgacsekk, különbözõ pénzforgalmi adók stb.). Majd kihasználva a gazdasági válság miatt bekövetkezõ energiaár-eséseket, jóságos atyaként visszajuttatott valamennyit, amiért politikai hálát vár. Bízunk abban, hogy a soroksári és csepeli választópolgárok átlátnak a szitán, és észreveszik, hogy körmönfont módon sokkal többet vettek ki a zsebükbõl, mint amennyit visszakaptak kegyes ajándékként. – Pénz, paripa, fegyver a Fidesz–KDNP-nél van, és az átszabott választási törvény jóvoltából is feléjük lejt a pálya. Hogyan tudják ezt ellensúlyozni a kampányban? – Az országos és a helyi média is a kormányzó pártok érdekeit szolgálja, pedig mindannyiunk közös adóforintjaiból mûködtetik õket. Nincs pénzünk olyan drága kampányra, mint amilyet például a Civil Összefogás Fórum indított ellenünk az utóbbi napokban – becslések szerint legalább egymilliárd forintért. De ha lenne is rá anyagi fedezetünk, akkor sem jelenhetnénk meg tömegesen a plakáthelyeken, mert a többségük Simicska Lajos érdekeltségébe tartozik. Ezt a hátrányt csak úgy tudjuk leküzdeni, ha eljutunk minden emberhez. Ehhez sok segítõtárs kell, akik ingyen, kizárólag lelkesedésbõl dolgoznak. Az utóbbi hónapokban megteremtettük egy csapat magját, amit most bõvítünk. Nagyon jól állunk, de szívesen fogadjuk további aktivisták, önkéntesek jelentkezését. hK

KÖZÉLET

Beteg az oktatásügy Az oktatási rendszer szükséges átalakításáról esett szó a január 30-ai csepeli pedagógusfórumon, amelyet a Csepeli Munkásotthonban rendezett meg a baloldali ellenzéki öszszefogás pártszövetsége. ulinyi Márton moderálása mellett négy elõadó adott diagnózist az Orbán-kormány oktatási rendszerérõl, és kerestek közösen terápiát a gyógyításra. A szakpolitikusokkal együtt Szabó Szabolcs, az Együtt–PM és egyúttal az ellenzéki összefogás csepeli és soroksári országgyûlési képviselõjelöltje házigazdaként köszöntötte a száznál is több megjelent résztvevõt. Szelényi Zsuzsanna, az Együtt elnökségi tagja, budai országgyûlési képviselõ-jelölt szerint az iskola dolga végigvinni a gyermekeket, a fiatalokat a tanulás útján. A centralizált iskolarendszer alkalmatlan a gyermekekkel, a pedagógusokkal való törõdésre. Kunhalmi Ágnes, a Magyar Szocialista Párt országos elnökségének tagja fenekestõl felforgatott rendszerként jellemezte a hazai oktatásügyet. A tankötelezettség leszállítása 16 éves korhatárra a kormány ugyanolyan érzéketlen, ostoba intézkedése volt, mint az egykulcsos adó bevezetése. Ezzel a szakmaszerzés és a felemelkedés esélyét zárták el egy egész generációtól. Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció elnökségi tagja hangsúlyozta: hiba volt elvenni az önrendelkezési jogot az önkormányzatoktól, amelyek így már pluszpénzeket sem adhatnak az iskoláknak, mint azt korábban tehették. Botrányos a központosított szervezet, a KLIK mûködése. Az ellenzéknek hatalomra kerülése után változtatnia kell ezen. Tarján András, a Liberálisok – Magyar Liberális Párt képviseletében kifejtette, hogy az Orbán-kormány egy olyan társadalmat épít, amelynek piramisrendszere a közmunkások széles táborán alapul, felettük következik a szûkebb alkalmazotti, aktív dolgozó réteg, majd a vazallusok, s legfelül a vezetõk. Erre készítik fel a jövõ generációit. A pedagógusokat szolgává teszik, akik az államot szolgálják ki, és kis rabszolgákat nevelnek az iskolákban. A felvázolt diagnózis után a javasolt terápiára tértek át az elõadók, majd kérdésekre válaszoltak. Forrás: 21. kerületi Hírhatár Online

K

7

8

KÖZÉLET


A Csepel–Szentlõrinc-tengely (IV.) Csepel és Pestszentlõrinc közpénzeit módszeresen megcsapoló fideszes pénzszivattyút leplezett le tavaly nyáron a Magyar Narancs (MN) újságírója, Vári György. Kiderült: a XVIII. és a XXI. kerület városgazda cégei között kialakult szoros együttmûködés busás hasznot hoz a vezetõknek, illetve rokonaiknak, barátaiknak és üzletfeleiknek. mint azt a MN nyomán a hírKomp januári számában megírtuk, a két kerület közötti legfontosabb kapocs Werner Péter, a Csepeli Városgazda cég vezérigazgatója, aki egyszersmind a Pestszentlõrinci Városgazda igazgatósági elnöke is. Ughy Attila XVIII. kerületi polgármester és Werner Péter valószínûleg a Napi Gazdaság révén ismerik egymást: Ughy egy idõben a Napi Gazdaság Kiadó Kft. marketing- és értékesítési igazgatóhelyettese volt, Werner pedig az ügyvezetõ igazgatója. Az abban az idõben kiépített üzleti kapcsolataikat újra kamatoztatják – nemcsak saját javukra, hanem a haverokéra is.

A

Összefonódva Kovács Milán Máté 2011 augusztusától az önkormányzat többségi tulajdonában lévõ, Budapest egyetlen NB I-es férfikézilabda-csapata mögött álló FTC–Pler Kézilabda Sport Kft. egyik ügyvezetõje. A másik fõ tisztviselõvé Török Mihályt nevezték ki. Õt a Fidesz gazdasági hátországának egyik fontos szereplõjével, a 2008 elejétõl egy ideig Habony Árpáddal is közösen céget vezetõ SzalayBobrovniczky Kristóffal, valamint GiróSzász András kormányszóvivõ rokonával, Giró-Szász Jánossal kötik össze a cégjegyzék alapján felgöngyölíthetõ

Ughy Attila

szálak. Török alapító vezérigazgatója a FirstFund Közép-Európai Befektetési Alapkezelõ Zrt.-nek, amelynek 2007. decemberi alapításakor igazgatósági tagja lett Szalay-Bobrovniczky is – azon a napon, amikor Giró-Szász János is bekerült a cég felügyelõbizottságába. GiróSzászt nem csak a Fidesz-frakció foglalkoztatja: ügyvédi irodáját 2011 áprilisától a Csepeli Városgazda is megbízta jogi tanácsadással, valamint – szükség esetén – peres vagy nem peres képviselettel. 2012. februárig havi 450 ezer forint+áfa megbízási díjért dolgoztak, majd feladataik bõvítése után havi nettó 514 ezerért.

Közpénz magánvállalkozásnak Török bõ egy évig maradt az FTC-Pler ügyvezetõi székében. A Kovács Milán

Máté melletti vezetõ tisztségviselõi poszton nem más, mint a vele azonos lakcímen élõ Molnár Piroska követte. Lévai István Zoltán lõrinci alpolgármester egy 2011 decemberében tartott testületi ülésen arról tájékoztatta képviselõtársait, hogy az FTC-Per „létrehozta a 100 százalékos tulajdonában lévõ Kézilabda Utánpótlás Sport Kft.-t a kézilabda sportág kerületi utánpótlás-nevelésének mûködtetésére”, úgyhogy „a 2012. évtõl célszerû, hogy az önkormányzat a támogatást az Utánpótlás Kft. sportszervezetnek nyújtsa”. Az elõterjesztést elfogadták, és utaltak az Utánpótlásnak 8 millió forintot. Csakhogy a cég – szemben azzal, amit Lévai alpolgármester állított – véletlenül sem az FTC-Pler, hanem Török Mihály 100 százalékos tulajdonában volt, hetekkel azután jegyezték be, hogy Török az FTC-Pler vezetõje lett. Így aztán Török magánvállalkozásához érkezett az önkormányzati közpénz, és – a stop.hu szerint – ez a cég diszponál a tavaly több mint 140 millió forintnyi értékben lehívott TAO-pénz felett is.

Összeérnek a szálak A XXI. és a XVIII. kerület közösen támaszkodik a Leisztinger Tamás nagyvállalkozóval egy idõben együtt dolgozó Scheuer Gyula szaktudására is. Pestszentlõrincen pénzügyi tanácsadóként dolgozik, Csepelen pedig gazdasági fõtanácsadóként, továbbá két városi cég, a Csepeli Városkép Kft. és a Werner által vezetett Csepeli Városgazda felügyelõbizottsági tagja is volt a ciklus során. Scheuer gyakran megfordul azonos cégben azzal a Szlávik Lászlóval, aki viszont ugyancsak a XVIII. kerület cégeinél tûnik fel felügyelõbizottsági tagként 2010 októbere óta. A szálak Scheuernél érnek össze. Sülének és Scheuernek ugyanis volt közös üzleti érdekeltsége, történetesen egy olyan cégben (a Pannon Alfa Fejlesztési és Szolgáltató Kft.ben), amelynek akkoriban Szlávik László is felügyelõbizottsági tagja volt. Ugyanebben a cégben szerzett 2012ben érdekeltséget a Csemgando, amelynek tulajdonosa, Lantos Csaba Szalay-Bobrovniczky Kristóffal éppen egy idõben lett a Századvég Gazdaságkutató Zrt. igazgatósági tagja. SzalayBobrovniczkytõl a fentebb leírt úton egy lépésben eljuthatunk Török Mihályhoz. Vagyis úgy tûnik, hogy a XVIII. kerület (és valamelyest Csepel is) az Ughyval a napi gazdaságos múlton keresztül kapcsolatba hozható, de ennél jóval kiterjedtebb, a Fidesz-KDNP-hez egyéb szálakon is kötõdõ üzleti kört foglalkoztat tanácsadóként, valamint a cégeiben a Délpesti Együttmûködés Rendszerének keretei között.


KÖZÉLET

9

Már a rokonok sincsenek biztonságban A nagy ívû, több évtizedes uralkodásra berendezkedõ fideszes hatalom rövidesen komoly problémákkal találja szemben magát. Az egész pályás letámadás eredményeként minden posztra saját rokonaikat, ismerõseiket, politikai vazallusaikat és megfélemlített párttársaikat ültetõ vezetés büszkén hirdette: csak a Fidesz! os, ez idáig így is volt, eddig egyedül játszottak a pályán. Most azonban szörnyû gonddal találták szemben magukat: megjelent a pályán az erõs és egységes ellenfél. Ettõl a pillanattól kezdve elbizonytalanodtak, s mint egy sarokba szorított patkány, acsarkodva támadnak. Félelmüket próbálják palástolni e magatartással, mert egyre inkább eluralkodik rajtuk a rettegés, hogy szépen megformált álmaik egy pillanat alatt köddé válhatnak. Bizony, úgy sokkal nehezebb focizni és gólt rúgni, ha van egy másik elszánt csapat is a pályán – s az ellenük játszik! Az egyre inkább eluralkodó fejetlenség és kapkodás már Csepelen is érzékelhetõ. A nagy mûgonddal betelepített rokonság sincs száz százalékos bizton-

N

ságban. Aki hajszálnyit is eltér az irányvonaltól, az utcára kerül. Ha nem csinált semmit, még akkor is elõfordulhat, hiszen mindig akad egy még megbízhatóbb harcostárs vagy egy még közelebbi, még kedvesebb rokon, akinek helyet kell csinálni. Önkormányzat-közeli információk szólnak arról, hogy a polgármester aszszisztensének egyik családtagja, akinek korábban a helyi városgazdánál találtak állást, valamiért kegyvesztett lett, és útilaput kapott. Azonban a szenvedõ alany még az elbocsátó szép üzenet kézhezvétele elõtt betegállományba vonult, s úgy döntött: nem hagyja magát kirúgni, ügyvédhez fordul. Pereskedés lesz az esetbõl, amely nem vet jó fényt az amúgy is sötét homályban tévelygõ önkormányzatra.

Nem elképzelhetetlen, hogy az eset példaként szolgálhat mások számára is, és egyre többen védik meg érdekeiket jogi úton, és szereznek elégtételt a megaláztatásokért, az igaztalan támadások elszenvedéséért, a méltánytalan bánásmódért. Ahogy közeledünk a választásokhoz, úgy válik egyre nyilvánvalóbbá, hogy a mostani vezetõ garnitúrát elnyeli a történelem süllyesztõje, s remélhetõen soha többé nem kerülnek a hatalom közelébe – mert erre alkalmatlanok; ezt az elmúlt csaknem négy évben tetteikkel, viselkedésükkel, megnyilvánulásaikkal be is bizonyították. A végkövetkeztetés: Németh Szilárdnak és csapatának – országos fõnökeikkel együtt – el kell tûnniük a hatalomból! (LéT)

Németh Szilárd „hangos” hallgatása Az országos politikáról mindig nagy hangon beszélõ Németh Szilárd egybõl mély hallgatásba burkolózik, ha a csepeli önkormányzatnál kifizetett óriásprémiumok kerülnek szóba.

2013 végén óriási balhé volt a kerületi önkormányzati cégek vezetõinek kifizetett, esetenként több tízmilliós prémiumokból. Tarlós István fõpolgármester a január végi fõvárosi közgyûlésen lépett: jelentõsen csökkentették a cégvezetõk prémiumát. Az önkormányzati cégek vezetõi a jövõben jóval kevesebbet markolhatnak fel a közös kasszából jutalom címén: „a korábbi 40 százalék helyett éves bérük legfeljebb 15 százalékára jogosultak teljesítménybérként”. Németh Szilárd jelenlegi csepeli polgármester azonban azóta is hallgat, ha arról kérdezik: mikor lép Werner Péter CSEVAK-vezér 6 millió forintos és Vida István, a Csepeli Városkép Kft. vezetõjének 5 milliós óriásprémiumának ügyében? Mikor szólítja fel õket a pofátlan összegek visszafizetésére vagy legalább jótékony célokra való felajánlására?

10

KÖZÖSSÉG


Csomópont Csepelen Tehetségpont lett a fiatalok számára Csepelen, a volt Vasas Bisztró helyén (Kossuth Lajos u. 22.) a kortárssegítõ Kompánia Alapítvány által mûködtetett DOMINÓ Alternatív Ifjúsági Klub és Tanoda, amely a kerületi városrehabilitációs projekt keretében valósulhatott meg. Nevetve tanulni, tanulva nevetni A mentorok és a tanoda dolgozói kötelezettségek nélkül lehetõséget biztosítanak a 10 év feletti, motivált gyerekeknek a fejlõdésre. Mégsem teljesen errõl van szó. A foglalkozások inkább élmények, történetek tárháza, ahol azok a gyerekek, akik szeretnének kiteljesedni, lehetõséget kapnak arra, hogy megismerjék önmagukat és képességeiket. Van, aki azért jön el, mert lemaradt az angollal, van, aki kiemelkedõ matekból, de a suliban nincs idõ arra, hogy külön foglalkozzanak vele. A mentorok és a tanoda munkatársai azon kívül, hogy csoportosan foglalkoznak a gyerekekkel, egyéniségekként is kezelik õket. Segítenek mindenkinek felzárkózni a tanulásban, és

emellett minden gyerek megtalálhatja azt a hobbit, amiben igazán jól érzi magát. A legtöbb gyerek önbizalomhiányban szenved. Nem mernek, így sokszor nem is tudnak véleményt formálni – pont ezért nem ismerik meg önmagukat. A tanoda abban is segít, hogy felfedezhessék és ehhez mérten kialakítsák saját egyéniségüket.

Mitõl tehetségpont? A tehetségpontot mint fogalmat a Nemzeti Tehetségsegítõ Tanács álmodta meg. A céljuk az volt, hogy támogassák az ifjú tehetségeket. A legtöbb gyerek korlátokba ütközik: sok esetben nem is jut el az az információ sem hozzájuk, hogy õk valamiben igazán különlegesek. A tehetségpontok

feladata összetett: meglátják, felfedezik a fiatalokban a tehetséget, majd segítik kibontakozásukat, egyengetik útjukat. Tanácsokat nyújtanak a jövõre nézve, akár konkrétan a pályaválasztásban is segítenek, de mindenképpen tájékoztatják a fiatalokat a lehetõségekrõl. Figyelemmel kísérik az intézményi, helyi, térségi és regionális tehetséggondozó kezdeményezéseket, és segítik ezeket abban, hogy minél intenzívebb kapcsolatrendszert tudjanak kiépíteni egymással, a tehetséges fiatalokkal, azok környezetével, a tehetséggondozásban jártas szakemberekkel. A Dominó tehát a Magyar Géniusz Hálózat részévé vált, így csomópont szerepét tölti be az információ áramlásában és feldolgozásában, a fiatal tehetségek azonosításában, gondozásában, fejlesztésében. (HK)

A Vöröskeresztre mindig számíthatunk! Az utóbbi idõszakban több hazai földrengés is borzolta a kedélyeket, és mindnyájan emlékezünk az elmúlt nyári árvízre és a tavaly tavaszi hótorlaszokra. Télvíz idején jó tudnunk, hova fordulhatunk az idõjárás okozta viszontagságok közepette. anuár 21-én, a Magyar Vöröskereszt fõvárosi szervezetének dél-pesti régióközpontjában, a csepeli Vöröskereszt épületében lakossági tájékoztató rendezvényt tartottak, amelyen Margita László alezredes, a Fõvárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság csepeli tûzõrségének katasztrófavédelmi megbízottja ismertette a katasztrófák megelõzésére, következményeik felszámolására, a kárcsökkentésre és az életvédelemre vonatkozó kormányzati intézkedéseket. A Magyar Vöröskereszt képviseletében Nagy Tibor, a budai régió vezetõje, fõvárosi katasztrófavédelmi vezetõ mutatta be

a helyes viselkedés szabályait katasztrófa esetén. Nem lehet elégszer hangsúlyozni: a Vöröskeresztre mindig számíthatunk! A szervezet aktív, tenni akaró és tenni képes, önkéntes helyi közösségeket alakít ki, és együttmûködik a katasztrófavédelem hazai szervezeteivel.

J

Célok és eszközök Nemzetközi Vöröskereszt a közelmúltban fogalmazta A meg 2020-ig terjedõ stratégiáját: az életmentés, a megélhetési források megóvása, a katasztrófákra történõ felkészülés, a katasztrófa bekövetkezése esetén a válaszadás, a gyors reagálás, majd a helyreállításban való közremûködés, az egészséges, biztonságos élet biztosítása, a társadalmi befogadás, az erõszakmentesség, a béke és a szolidaritás hirdetése, támogatása. A Vöröskereszt e stratégiai célok megvalósítása érdekében, az önkéntesek felkészítése keretében elsõsegélynyújtási, pszicho-szociális segítségnyújtási, szociális ellátási és segélyezési tanfolyamokat is tart, és kapcsolódási pontokat épít ki iskolákkal, egyetemekkel, lakóhelyi és munkahelyi közösségekkel és a nyugdíjasokkal. LéT

Margita László

Nagy Tibor


KÖZÖSSÉG

11

Pénzkidobásra IGEN, Közszolga sporttámogatásra NEM?! kampányban? A csepeli Fidesz ismét bebizonyította, hogy a sport csak ellenzékben volt fontos neki. A fideszes önkormányzati képviselõk a közelmúltbeli képviselõtestületi ülésen ismét a haverok támogatására szavaztak a kerületi sportélet helyett.

A Sportbusz Csepel FC tavaszi sorsolása az NB III. Nyugati csoportjában 17. forduló Március 2–3., szombat 14.00: Haladás II–Csepel 18. forduló Március 8–9., szombat 14.30: Csepel–Balatonfüred

Új „csodafegyvert” vetett be a Fidesz: csepeli plakátjaira az önkormányzat kabinetének tagját is feltette. Szabó Benjámin korábban Liptai Claudiával járt, ez a tény is szerepet játszhat kiválasztásában – írta a Borsonline. Fotó: Borsonline

19. forduló Március 16., vasárnap 15.00: Andráshida–Csepel 20. forduló Március 22., szombat 15.00: Csepel–Gyõri ETO II 21. forduló Március 30., vasárnap 16.00: BKV Elõre–Csepel orbély Lénárd fideszes alpolgármester indoklás nélkül terjesztette a sürgõsséggel összehívott képviselõ-testület elé javaslatát, hogy adjanak ki 27 millió forintot egy 20 személyes autóbuszra. Az MSZP az ülésen felhívta a figyelmet arra, hogy az összeget közbeszerzési pályázat nélkül akarja elverni a fideszes városvezetés, így 27 millióért legfeljebb egy használt buszt vehet, valószínûleg valamelyik fideszes havertól. Az MSZP javaslata szerint 27 millió forint helyett mintegy 18 millió forintért vehetett volna buszt az önkormányzat, a megtakarított pénzt pedig a súlyos anyagi gondokkal küzdõ csepeli sportegyesületek rezsiköltségének csökkentésére lehetett volna felhasználni. Az MSZP javaslatának elfogadásával nemcsak az önkormányzat, hanem 13 szerencsétlen sorsú csepeli sportegyesület is nyert volna. De csak volna. Mert a fideszes képviselõk ismét a pénzkidobásra és a kerületi sportklubok megrövidítésére szavaztak akkor, amikor az egész csepeli sportra, azaz 46 egyesületre összesen 5 millió forintot fordítanak egy évben. Elég volt a csepeli Fidesz sportellenes politikájából! Elég volt a csepeli sportegyesületek kivéreztetésébõl! Csepel nem kér a csak a maga javát szolgáló Fideszbõl! 2014 a változás éve lesz – a csepeli sport életében is.

B

Takács Krisztián önkormányzati képviselõ

22. forduló Április 5., szombat 16.30: Csepel–Tököl 23. forduló Április 12., szombat 16.30: Dorog–Csepel 24. forduló Április 19., szombat 17.00: Csepel–Újbuda 25. forduló Április 26., szombat 17.00: Budaörs–Csepel 26. forduló Május 3., szombat 17.30: Csepel–Diósd 27. forduló Május 10., szombat 17.30: Körmend–Csepel 28. forduló Május 17., szombat 18.00: Csepel–Mosonmagyaróvár 29. forduló Május 24., szombat 18.00: Veszprém–Csepel 30. forduló Június 1., vasárnap 18.00: Csepel FC–Csákvár

em bízza a véletlenre megválasztását Németh Szilárd. A Fidesz erõs embere szinte naponta szerepel a hírekben, ugyanis õ a rezsicsökkentésért felelõs munkacsoport vezetõje. Ez pedig hálás szerep, hiszen a rezsiharc a kormány kampányának egyik fõ ütõkártyája. A budapesti 17. választókörben induló Németh azonban valószínûleg nem érezte elégnek önmagában a rezsit, így egy ismert emberrel is megtámogatta a plakátját. A fotón ugyanis nem más szerepel, mint Szabó Benjámin, a csepeli polgármesteri hivatal protokollasszisztense, aki korábban együtt járt Liptai Claudiával. A kapcsolat akkor nagy vihart kavart, elsõsorban a jelentõs korkülönbség – tizennégy év volt közöttük –, másrészt pedig a gyorsaság miatt: alig pár hónappal a színrelépés után máris szakítottak. Kerestük az érintetteket, de lapzártánkig nem jártunk sikerrel. Németh Szilárdtól így nem tudtuk megkérdezni, miért esett Szabóra a választása – így a Borsonline. A hírKOMP a csepeli jegyzõt szerette volna megszólaltatni, hogy jogszerû-e köztisztviselõ szerepeltetése pártkampányban. Lapzártánkig sajnos nem kaptunk választ.

N

12

KÖZÖSSÉG


Megújulva és új helyen A fideszes önkormányzat hivatalba lépése óta – a fõvárosban egyedülálló módon – a Csepeli Helytörténeti Gyûjtemény zárva tart. Az önkormányzat ezzel a lépéssel alapvetõ bázisától fosztotta meg a gyûjtemény megalapításában, bõvítésében tevékenyen közremûködõ Csepeli Helytörténeti és Városszépítõ Egyesületet (CSHVE). gyûjtemény elõélete is meglehetõsen zaklatott volt: több helyszínen megfordult már, míg legutóbb a Királyerdei Mûvelõdési Ház lett az otthona. Ám a Fidesz hatalomra jutása óta ott porosodik csaknem négy évvel ezelõtti állapotában a gazdag tárgyi és dokumentumegyüttes, amelynek több értékes darabját fõvárosi antikváriumokból a Csepeli Helytörténeti és Városszépítõ Egyesület vezetõi, tagjai vásárolták össze saját pénzükbõl. Sok-sok emléket pedig a csepeli lakosok adományoztak a gyûjteménynek. E területen is érvényesül a hatalmi gõg: az önkormányzat vezetése nem kíváncsi a civilek véleményére, nem igényli a közremûködésüket. Ha nem így lenne, akkor terveikrõl elõzetesen kikérték volna a CSHVE véleményét, és elfogadnák az egyesület tevékeny közremûködését. Sajnos az önkormányzat fittyet hányt a hozzáértõ, tapasztalt helytörténészekre, és – bár a képviselõ-testület tavaly júliusi döntése nyomán a gyûjtemény felújításán, újranyitásán dolgoznak – továbbra is mellõzik az egyesületet. 5 milliót szántak az átépítésre, és azt tervezték, hogy tavaly karácsonyra elkészül. Nem készült el. Még mindig: ZÁRVA.

A

A csepeliek még február elsõ napjaiban sem kaptak hivatalos tájékoztatást arról, mikor nyit meg a gyûjtemény. Nos, mi közzétesszük azt, amit a titkolózó önkormányzat eddig elhallgatott: önkormányzat-közeli körök szerint a Csepeli Helytörténeti Gyûjtemény – megújult formában – feltételezhetõen 2014. február 28-án nyitja meg kapuit. A nyitás azonban nem jelenti azt, hogy a CSHVE visszatérhetne a korábbi bázisára. Az egyesület tagjai – kényszerûségbõl – másik helyet kerestek összejöveteleik számára, és amióta a gyûjtemény zárva tart, a sétálóutcai könyvtárban tartják rendezvényeiket. A február végén vagy március elején tisztújító közgyûlést tartó CSHVE 2014re is összeállította munkatervét. Idén is lesz szigetkerülõ hajókirándulás, elõadással emlékeznek meg az I. világháború kitörésének 100. évfordulójáról, nem feledkeznek meg arról sem, hogy 75 évvel ezelõtt tört ki a II. világháború. Az év vége felé pedig kiállítással vagy elõadással (ez szponzoroktól és együttmûködõ partnerektõl is függ) idézik fel, hogy a világhírû Pannónia motorkerékpárokat 60 évvel ezelõtt kezdték el gyártani a Csepel Mûvekben. LéT

Új reprint kötet Az egyesület 2014-ben is tovább dolgozik a maga elé tûzött célok megvalósításáért, és végzi gyûjtõ-kutató munkáját. Ennek keretében február 18-án, a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár csepeli, sétálóutcai fiókjában mutatják be a Csepeli Reprint Sorozat legújabb kiadványát. ognár József: Csepel címû munkáját eredetileg a Tudománytár folyóirat jelentette meg 1843-ban, a Magyar Tudós Társaság közremûködésével. A Luczenbacher János és Almási Balog Pál által szerkesztett hajdani folyóiratszám (Új folyam – 7. év, 14. kötet) reprint változata elé Bolla Dezsõ, a Csepeli Helytörténeti és Városszépítõ Egyesület elnöke írt elõszót. A könyv az egyesület kiadásában jelent meg, a Csepeli Erõmû, a Fémalk Kft. és Groszmann Ernõ támogatásával. A következõ kötetre is készen állnak az elképzelések: a Perényi-féle Csepel monográfia ez évre tervezett kiadásával hiánypótló mûvel gazdagodhat a csepeli kiadványok sora – ha ehhez is sikerül támogatókat szerezni. Azt követõen pedig Marosi Emil: A Csepel sziget címû, 1934-ben megjelent, illetve Marosi Sándor: A Csepel sziget geomorfológiai problémái címû, 1955-ben megjelent értekezését tervezik közreadni.

B


KÖZÖSSÉG

13

„Életet az éveknek!” Volt egyszer egy vasárnapi nyugdíjasklub a Radnóti Miklós Mûvelõdési Házban. Aztán egyszer csak a heti rendszerességû családias összejöveteleket mind jobban ritkította az önkormányzat, és végül kiebrudalta a nyugdíjasokat a mûvelõdési házból. A történtekrõl Blaskó Pálné Marika, a „maradék” klub vezetõje mesélt a hírKompnak. hosszú idõn át sikeresen mûködõ klubot hat évig a 2005ben végzetes kimenetelû balesetet szenvedett Balla Mária vezette nagy lelkesedéssel, szeretettel. Blaskóné, aki akkor a helyettese volt, meglátogatta az intenzív osztályon. ,,Még a halálos ágyán is azt kérte, hogy ne hagyjam magukra a nyugdíjasokat, vigyem tovább a klubot” – idézi fel a múltat. ,,Nem akartam elvállalni, többször is visszautasítottam Gerhardt Ferenc, az akkori igazgató felkérését, mígnem azt mondta: emlékezz, mi volt Marcsi kívánsága! Akkor beadtam a derekam. Az igazgató 2005 szeptemberében szavazásra bocsátotta, hogy elfogadnak-e az emberek. Egyhangúlag elfogadtak, így lettem a klub vezetõje.” Mint Marika mondja, Gerhardt szívén viselte a nyugdíjasok sorsát, segítõkész és érdeklõdõ volt. Minden héten betért a klubba, a 80–120 fõs karácsonyi, farsangi, névnapi rendezvényeken is mindig részt vett. 2011-ig mûködhettek zavartalanul és jó hangulatban, utána jött a változás: egyre ritkábban tarthattak nyitva, akkor sem vasárnap, hanem szombaton, óvodásoknak való programokat akart az önkormányzat, ráadásul mindenbe belekötött. Megvonták tõlük az eleve csekély, évi 100 ezer forintos támogatást is. 2011 szeptemberében Blaskóné rákérdezett Németh Szilárdnál, hogy egyáltalán megmaradhat-e a nyugdíjasklub. A polgármester megnyugtatta, hogy minden marad a régiben. 2012 januárjában Vida István, a Csepeli Városkép Kft. elsõ embere telefonon behívta Marikát a Radnótiba, és közölte, hogy nagy változások lesznek: csak kéthetente szombaton tarthatnak majd nyitva. A klubvezetõ hiába tiltakozott. ,,Próbáltam meggyõzni, hogy ezektõl az idõs emberektõl nem szabad elvenni a megszokott vasárnapi programjukat, mert nagyon megviselné õket. Hosszú évek óta úgy intézik, hogy akkor eljuthassanak a klubba egy kicsit feloldódni, megfeledkezni a mindennapi gondjaikról. Erre Vida azt válaszolta, hogy majd beletörõdnek az emberek. Mondtam, hogy szerintem így szét fognak széledni, elveszítjük õket, de ez sem érdekelte. Összegyûjtöttem 138 tag aláírását, kértük, hadd legyen továbbra is élõzene és tánc, de ez sem hatott.” Nem sokkal késõbb az egyik klubtag „gerillaakcióval” megszerezte a vasárnapot a Csepeli Munkásotthonban, és átvitte a

A

nyugdíjasok zömét. Mivel így a Radnótiban már végképp alig mûködött a klub, Vida kényszerszabadságra küldte a külsõ munkatársként szerzõdéssel alkalmazott Blaskónét. ,,Kérdeztem, mit mondjak az embereknek, miért vagyok szabadságon. Azt felelte, felújítás lesz a mûvelõdési házban, és majd értesít, felhív. Nem hívott fel, és nem volt semmilyen felújítás, csak el akart távolítani bennünket” – panaszolja Marika. ,,Fájt a szívem a klubtagjaimért. Egy ismerõstõl kaptam a tippet, hogy keressem fel Szenteczky Jánost. Õ nyújtott segítõ kezet, az MSZP nyugdíjas tagozataként összefogott bennünket, így nem veszett el egészen a társaság. Amikor Vida megtudta, azt mondta, nagyot csalódott bennem, amiért az MSZP-tõl kértem segítséget.” Csalódás ide, sérelem oda, Vida tavaly a szépkorúak napja kacsán felhívta Blaskónét, kérve, hogy szervezze meg a rendezvényt. Marika a szervezésre és az esemény meghirdetésére is nemet mondott. Éspedig azért, mert „nem egy napig kell törõdni a nyugdíjasokkal, hanem egész évben. Azért, mert már megették a kenyerük javát, nem kell leírni õket, sõt életerõt kell adni nekik. Például legalább heti egy olyan klubeseményen, amelyen az üldögélésen, kártyázáson, társasozáson kívül táncolhatnak is, hiszen mozgásszegény életet élnek”. A nyugdíjasokkal nemcsak Vida bánt el, hanem Németh is. ,,Amikor idõpontot kértem és bementem hozzá a chipkártyás, sorompós hivatalába, letagadtatta magát. Azt mondták, nincs bent, pedig ott volt a másik oldalon. Arra sem volt képes, hogy válaszoljon a kérdéseinkre. Akkor sem segített sem Vida, sem a polgármester, amikor az utcán fényes nappal megtámadtak két klubtagot. Csak küldözgettek a rendõrségre és a körzeti megbízotthoz, de semmit nem tettek a biztonságunk érdekében. Mélységesen felháborít az, ami Csepelen történik” – összegzi keserûen a 25–30 fõre csappant klub vezetõje. hK

A klub szombatonként, 15–19 óra között várja a nyugdíjasokat a Csepeli Munkásotthonban. ••••••••••••••••••••••• A tagsági díj havi 1200, az alkalmankénti látogatás 600 forintba kerül. ••••••••••••••••••••••• 2014. március 24–28-ig különbuszos kirándulást szerveznek Nagyatádra. Ára (félpanziós ellátással) 29 600 forint.

14

KORZÓ


Tánctudás, nyitottság, hazaszeretet A Csepel Táncegyüttes az elmúlt 55 évben több ezer fiatallal ismertette meg a magyar nép csodálatosan gazdag népmûvészeti hagyományait. Ma már a régi táncosok gyermekei és unokái táncolnak a különféle korosztályokat egyesítõ csoportokban.

Fotók: a 85 éves Réti Pál Fotóklub tagjainak alkotásai

1958 õszén Táp Gyula és Vida József vezetésével alakult meg a Csepel Táncegyüttes, amely fõ feladatának tekintette a magyar folklórkincs megõrzését, ápolását, színpadi alkalmazását, a néptánchagyomány széles körû népszerûsítését. Az együttes repertoárjában az elmúlt évtizedekben a magyar néptáncfeldolgozások mellett más népek táncanyagai és modern tánctörekvések is jelentkeztek. A Csepel Táncegyüttes megalakulásától kezdve rendszeresen részt vett hazai és külföldi minõsítõ- és néptáncfesztiválokon, szakmai rendezvényeken, és mindig elismerést aratott. A csepeli táncosok tánctudásukkal, nyitottságukkal és hazaszeretetükkel sok barátot szereztek hazánknak és Csepelnek egyaránt. Az együttes Európa szinte valamennyi országában turnézott, de eljutottak Tajvanba is. A csepeli táncosok több mint 20 magyar filmben szerepeltek, részt vettek az István, a király rockopera királydombi elôadásán és a filmfelvételen is. Az aranyminõsítésû együttes kétszer nyerte el a „Kiváló Együttes” címet, több koreográfiai, zenei és fesztiválkülöndíj tulajdonosa, és az önkormányzattól megkapta a megtisztelõ Csepelért-díjat is. A magyar néptáncmozgalom egyik nagy sikere a gyermekek szervezett néptáncoktatásának megteremtése volt. A Csepeli Munkásotthonban az elmúlt évtizedben is arra törekedtek, hogy minél több csepeli gyermek már kicsi korban elsajátíthassa a magyar néptánc alapjait, hogy majd késõbb, sokéves kemény munkával a háta mögött megismerkedhessen a magyar verbunkkal vagy a kalotaszegi legényessel. Az együttesekben végzett munka sokat ad az egyénnek, hiszen aki táncol, az fizikailag is megerõsödik, önfegyelme megszilárdul, a sok gyakorlás és az együttlét pedig kifejleszti a közösségi érzéseket. Nem véletlen, hogy ez a hagyomány apáról fiúra száll. A Csepeli Munkásotthon az elmúlt 55 évben igyekezett az együttes mûködéséhez minden segítséget megadni: önálló épületben próbatermeket, hangszer- és jelmezraktárt, színpadhasználatot és népmûvelõi segítséget ad a táncosok munkájához, továbbá a ház fizeti a dologi költségeiket. Éltetik tehát az amatõr mozgalmat, illetve az együtteseket, mert ezek mindenkori bázisa a fiatalság, amely változatlanul szomjas az értékes és tiszta forrásból táplálkozó kultúrára.

Dalban mondták el H

alála után 13 évvel is százak ünnepelték a királyt, azaz a 2001 januárjában tragikus körülmények között elhunyt Zámbó Jimmyt a Csepeli Munkásotthonban. A Jimmy-gálának otthont adó színháztermet színültig megtöltõ közönséget az emléket õrzõ Zámbó család tagjai mellett többek közt a Csillag születik tehetségkutató felfedezettje, Varga Viktor szórakoztatta.

Zámbó Árpy, Zámbó Krisztián és Zámbó Tihamér

Varga Viktor, Zámbó Marietta és Heller Tamás


KORZÓ

15

Önbizalom és összefogás. Csepel Budapest példaadó kerülete lesz (6 7. oldal) Már a rokonok sincsenek biztonságban (9. oldal) Életet az éveknek!

Recommend Documents