Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Magyar Hajózási Szakközépiskolája és Szakiskolája Szervezeti és Működési Szabályzat
2015 „Navigare necesse est”
Tartalom Bevezetés ......................................................................................................................................... 4 1. Általános rendelkezések .............................................................................................................. 4 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja ............................................ 4 1.2. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya ....................................... 5 2. Az intézmény általános jellemzői: .............................................................................................. 6 2.1.Intézményi azonosítók: ......................................................................................................... 6 2.2. Intézményi bélyegzők feliratai: ............................................................................................ 6 2.3. Az ellátandó alaptevékenységek megnevezése: ................................................................... 7 3. Szervezeti felépítés ...................................................................................................................... 7 3.1 Vezetőség .............................................................................................................................. 7 3.1.1. A közoktatási intézmény vezetője........................................................................... 7 3.1.2. Az intézményvezető közvetlen munkatársai ........................................................... 8 3.2. A vezetőség akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend ........................................ 9 3.3. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök ..................................................... 9 3.4. Kiadmányozás és a képviselet szabályai ............................................................................ 10 Az intézmény szervezeti ábrája: ................................................................................................ 11 4. Az intézmény belső és külső kapcsolatai, a kapcsolattartás formái és rendje ........................... 12 4.1. Az iskolai közösség ............................................................................................................ 12 4.2. A munkavállalói közösség ................................................................................................. 12 4.2.1. A nevelőtestület .................................................................................................... 12 4.2.2. Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak ......................................................... 13 4.3 Szakmai munkaközösségek ................................................................................................. 13 4.4. Tanulói közösségek ............................................................................................................ 14 4.5. Iskolai sportkör ................................................................................................................... 15 4.6. Szülői szervezet .................................................................................................................. 15 4.7 Kapcsolattartás a pedagógusok és a szülők között: ............................................................. 16 4.8. Külső kapcsolatok rendszere, formája ............................................................................... 16 5. Az intézmény működésének rendje........................................................................................... 16 5.1. A benntartózkodás rendje ................................................................................................... 16 5.1.1. A tanulók belépésének és iskolában tartózkodásának rendje................................ 17 5.2. Munkarend ......................................................................................................................... 17 5.2.1. A pedagógusok munkarendje. ............................................................................... 18 5.2.2. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje ........................... 18 5.3. A tanév rendje .................................................................................................................... 18 5.4 Az intézmény létesítményeinek, helyiségeinek használati rendje ...................................... 19 5.5. Egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkerete ................................................... 19 2
5.6. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel ............................................................................................................................. 22 6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje .................................................................... 22 6.1. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének célja, feladatai............................................ 22 6.2. Belső ellenőrzésre jogosultak: ............................................................................................ 23 6.3. A belső ellenőrzés kiemelt területei ................................................................................... 23 6.4. A belső ellenőrzés hatálya, módszerei, tapasztalatai.......................................................... 24 6.5 Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok, dokumentumok hitelesítésének rendje ......................................................................................................................................... 24 6.4 Az iratkezelés rendje ........................................................................................................... 25 7. Az iskolai hagyományok, ünnepek ápolásával kapcsolatos feladatok ...................................... 25 8. A fegyelmi eljárás részletes szabályai ....................................................................................... 26 8.1. Fegyelmi egyeztető eljárás ................................................................................................. 26 8.2. Fegyelmi büntetés .............................................................................................................. 27 8.3. Kártérítés ............................................................................................................................ 28 9. Intézményi védő-, óvó előírások ............................................................................................... 29 9.1. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbaleset megelőzésével kapcsolatosan: ........ 29 9.2. A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetni kell: ................................. 29 9.3. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén .......................................... 30 9.4. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők, a katasztrófa elleni védekezés feladatai . 31 9.5. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletének és ellátásának rendje ......................... 34 10. A könyvtár működése.............................................................................................................. 36 11. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás iskolai szabályai ........................ 37 12. Intézményi dokumentumok nyilvánossága ............................................................................. 41 Mellékletek .................................................................................................................................... 50 Függelék ........................................................................................................................................ 61
3
Bevezetés A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a
Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Magyar Hajózási Szakközépiskolája és Szakiskolája 1131 Budapest, Jász u. 155. működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. [Nkt. 25. § (1) bekezdés]
1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2013. évi LV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (a továbbiakban: Ámr.)
2013. évi CXXIX. törvény az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról 2013. évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelési törvény módosításáról 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet 4
83/2012. (IV.21) kormányrendelet az elektronikusan előállított dokumentumok kezelési rendjéről 44/2007 (XII.29) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, adatkezelés szabályozása
1.2. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.
5
2. Az intézmény általános jellemzői: 2.1.Intézményi azonosítók: Intézmény neve: Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Magyar Hajózási Szakközépiskolája és Szakiskolája Intézmény címe (feladatellátási hely): 1131 Budapest, Jász u. 155. Telefonszáma: 06-1-3408341 Fax: 06-1-451-3092 Alapító okirat kelte: Budapest, 2015. 08. 31. Az alapítás időpontja: 1968 Adószáma: 15831866-2-41 KSH számjel: 15831866-8532-312-01 weblapja: www.hajozasi.fw.hu Intézmény fenntartója, működtetője:
Nemzetgazdasági Minisztérium 1051 Budapest, József nádor tér 2-4.
Az intézmény fenntartójának, működtetőjének típusa: állami intézményfenntartó
2.2. Intézményi bélyegzők feliratai: Hosszú: Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Magyar Hajózási Szakközépiskolája és Szakiskolája 1131 Budapest, Jász u. 155.
Kerek: Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Magyar Hajózási Szakközépiskolája és Szakiskolája 1131 Budapest, Jász u. 155.
Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: Az intézményvezető és az intézményvezető-helyettesek minden ügyben, a gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök és az érettségi vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítő iratba való beírásakor. 6
2.3. Az ellátandó alaptevékenységek megnevezése: Szakágazati besorolása:853200 Szakmai középfokú oktatás, További szakfeladatai: 092221 Közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban 092231 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatás a szakmai feladatai a szakképző iskolákban 092260 Szakképző iskola tanulóinak közismereti és szakmai elméleti oktatásával összefüggő működtetési feladatok 092270 Szakképző iskolai tanulók szakmai gyakorlati oktatásával összefüggő működtetési feladatok 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
3. Szervezeti felépítés 3.1 Vezetőség 3.1.1. A közoktatási intézmény vezetője - a köznevelési törvény előírásai szerint –
felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe, a munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja; felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, 7
vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. Jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja. Feladata a nevelőtestület vezetése, a nevelő és oktatómunka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a Szülői Szervezettel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal való együttműködés, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése.
3.1.2. Az intézményvezető közvetlen munkatársai Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az intézményvezető közvetlen munkatársai: nevelési intézményvezető-helyettesei, gyakorlatioktatás-vezető, gazdasági ügyintéző, gondnok, iskolatitkár, rendszergazda. Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az intézményvezetőnek tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az intézmény vezetőjének munkáját (irányító, tervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) segítik vezető beosztású (intézményvezető-helyettesek) munkatársain kívül a szakmai közösségek vezetői (munkaközösség-vezetők), az osztályfőnökök és az érdekképviseleti szervek képviselői (Szülői Szervezet, Diákönkormányzat) meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. Az intézmény vezetője mellett a törzskari testület (intézményvezető-helyettesek, 8
munkaközösségvezetők, a DÖK munkáját segítő pedagógus) konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola törzskara rendszeresen megbeszéléseket tart. Az intézmény törzskarának tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak az intézményvezető meghatározása szerint, illetve az általuk képviselt szervezetben. A vezetők benntartózkodásának rendjét a tanév elején készített ügyeleti rend tartalmazza
3.2. A vezetőség akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az intézményvezetőt akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő, az intézményvezető kizárólagos hatáskörébe tartozó, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével - teljes felelősséggel az intézményvezető-helyettesek helyettesítik. Az intézményvezető tartós távolléte esetén az intézményvezető-helyettesek az intézményvezetői – kizárólagos jogkörként fenntartott – hatásköröket is gyakorolják. (Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes folyamatos távollét.) Az intézményvezető és az intézményvezető-helyettesek együttes távolléte esetén a helyettesítésüket a gyakorlatioktatás-vezető látja el. A különböző külső programokon, rendezvényeken az intézményt az intézményvezető vagy annak megbízottja képviseli. A képviselő az intézmény értékrendjének megfelelő módon, felelősen jár el az intézmény képviseletében.
3.3. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadhatja az alábbiakat: az intézményvezető helyettesek számára: a tanulók felvételi ügyeiben való döntést, az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát; az intézmény vezetőjének munkáját segítő alkalmazottakra (mk-vezetők, osztályfőnökök): a nevelőtestület, a munkaközösségek, a szülők és a tanulók részére összeállított tájékoztató anyagokat, az általa készített jelentéseket, valamint a nevelőtestületi értekezletek jegyzőkönyvét.
9
3.4. Kiadmányozás és a képviselet szabályai Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattározásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az intézményvezető által – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban – megjelölt magasabb vezető beosztású alkalmazottja az intézménynek. Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: az intézmény adatai (név, cím, irányítószám, telefonszám, faxszám, e-mail cím) az irat iktatószáma az ügyintéző neve A kiadvány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni: az irat tárgya az esetleges hivatkozási szám a mellékletek száma A kiadványokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadványozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. A hitelesítést a kiadvány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadványozó nevét „s.k." toldattal valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. A bal oldalon „A kiadvány hiteles" záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és bélyegzővel hitelesíti.
10
Az intézmény szervezeti ábrája:
Törzskar
INTÉZMÉNYVEZETŐ
Gazdasági főigazgatóhelyettes
Intézményvezetőhelyettesek Gyakorlatioktatás-vezető Iskolatitkár
Gondnok
Gazdasági ügyintéző
Rendszergazda
Könyvtáros
Kézbesítő Hajóüzemeltetési vezető
Osztf. mkv. Humán mkv.
Idegen nyelvi mkv.
Karbantartók Takarítók
Pedagógusok
Term.tud.mkv.
Isk. hajó személyzet
Portások
Raktáros
Diákönkorm. munkáját segítő pedagógus
Szakmai mkv.
11
4. Az intézmény belső és külső kapcsolatai, a kapcsolattartás formái és rendje 4.1. Az iskolai közösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, szüleiknek, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége.
4.2. A munkavállalói közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll. A teljes munkavállalói közösséget az intézményvezető hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az munkavállalói közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.
4.2.1. A nevelőtestület A nevelőtestület - a köznevelési törvény 70. § alapján - a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési - oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Kapcsolattartás a tanév során A nevelőtestület a tanév folyamán rendes, illetve indokolt esetben rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az intézmény munkatervében meghatározott időpontokban az intézményvezető hívja össze: tanévnyitó és tanévzáró értekezlet rendszeres törzskari ülések félévenként nevelési értekezletek rendkívüli értekezlet aktuális ügyekben Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, ha azt a vezetőség indokoltnak látja. Az iskolavezetés az aktuális feladatokról és az egyéb közlendőkről a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán (esetleg írásbeli vagy elektronikus tájékoztatón keresztül), valamint a heti rendszerességgel tartott tájékoztató értekezleteken értesíti a kollégákat.
12
4.2.2. Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak iskolatitkár rendszergazda Az iskola dolgozóit a jogszabályi előírások alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban foglalkoztatja a KLIK. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. A közalkalmazottak a munkaköri leírásukban meghatározott közvetlen feletteseikkel, illetve az intézmény vezetőjével napi kapcsolatban vannak.
4.3 Szakmai munkaközösségek A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A szakmai munkaközösségek tagjai javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az intézményvezető jogköre. Az intézményben hat munkaközösség működik: osztályfőnöki humán, idegen nyelv, természettudományi szakmai munkaközösség. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség vezető - az intézményvezető megbízására - részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében. A munkaközösség vezető feladatát a mellékletben szereplő munkaköri leírás tartalmazza. A munkaközösség vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról.
13
A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétel a pedagógusok munkájának segítésében: hetenkénti tájékoztató értekezleteken rendszeres törzskari üléseken eseti feladatok egyeztető értekezletei félévi értekezleteken igény szerinti személyes problémák megbeszélése
4.4. Tanulói közösségek A tanulók közösségét az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók összessége alkotja.
Osztályközösség: Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint vezető pedagógus, az osztályfőnök áll. Az osztályközösség az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása, küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba, döntés az osztály belügyeiben. Az osztályfőnököt - az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva - az intézményvezető bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Diákönkormányzat: A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető, illetve az iskolai diákbizottság áll.
14
A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal - a diákközösség javaslatára - az intézményvezető bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben - az iskolai munkarendben meghatározott időben - diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, amelyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, érdemi választ adva kérdéseikre és javaslataikra. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat által működtetett iskolarádió és a diákönkormányzat által kiadott iskolaújság szerkesztését a sajtó - és véleményszabadság tiszteletben tartásával - szakmai szempontból a nevelőtestület hozzáértő, felkért tagjai segítik. A diákönkormányzatot képviselő pedagógusvezető vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az intézmény intézményvezetőjével.
4.5. Iskolai sportkör A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére a délutáni sportfoglalkozásokat az Iskolai sportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az Iskolai sportkör működéséhez a feltételeket az iskola biztosítja. Munkáját az iskola intézményvezetője által megbízott testnevelő tanár segíti, aki a végzett munkáról az iskolai munkatervben rögzített időpontban beszámol. Az Iskolai sportkör foglalkozásait tanévenként a tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben kell megszervezni. Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolatot az iskolai sportkör vezetője, valamint az intézményvezetőhelyettes tartja kétheti rendszerességgel.
4.6. Szülői szervezet Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezet intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezet vezetője vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. Az SzSz vezetőségét az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább egyszer összehívja, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A szülői szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel. A SzSZ vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SzSz véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény intézményvezetője felelős.
15
4.7 Kapcsolattartás a pedagógusok és a szülők között: félévenkénti szülői értekezleteken félévenkénti fogadónapokon fogadó órákon előzetes egyeztetés alapján a tanév során bármikor az iskola honlapján keresztül
4.8. Külső kapcsolatok rendszere, formája Az intézményi munka megfelelő szintű irányításának érdekében az intézmény vezetésének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: Az intézmény fenntartójával: Nemzetgazdasági Minisztérium 1051 Budapest, József nádor tér 2-4. Szülői Szervezettel Iskolaorvossal, védőnővel Szakértői és rehabilitációs bizottsággal Gyermek és ifjúságvédelmi hatóságokkal azokkal a szakmai szervezetekkel, amelyekkel keretmegállapodás köttetett (RSOE, NKH stb.) Területileg illetékes jegyzőkkel, Támogató cégekkel, gyakorlati munkahelyekkel
5. Az intézmény működésének rendje 5.1. A benntartózkodás rendje Szorgalmi időszakban az iskola hétfőtől péntekig 6-22 óráig tart nyitva. Szombaton és vasárnap az iskola intézményvezetőjével történő előzetes egyeztetés alapján nyitva tartható az iskola és sportudvara. Az iskolai tanulók részére az étkezést 12 és 15 óra között kell lebonyolítani. A tanítási idő kezdete 8 óra 00 perc. A tanítási órák idejét a tantárgyfelosztás és az órarend tartalmazza. A tanítási órák közötti szünet időtartama 15 perc, az ötödik óra utáni szünet 20 perces. A szorgalmi idő előkészítése általában az augusztus 21-től augusztus 31-ig tartó időszakban történik. Ebben az időszakban kell megszervezni a különbözeti, beszámoltató és a javítóvizsgát. Különbözeti és beszámoltató vizsga megszervezésére rendelkezésre 16
áll a január 2-től 15-ig tartó időszak is. A nyári szünetben a tanulók ügyeinek intézésére szerdánként 8 és13 óra között ügyeletet kell tartani. Az iskolában reggel 7.30 - tól a tanítás befejezéséig az iskola intézményvezetőjének vagy helyettesének, illetve megbízottjának az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét a tanév elején készített ügyeleti rend tartalmazza. A reggeli és óraközi ügyeleti beosztás tanévre készül. Az elosztásnál a pedagógusok egyenletes terhelésének kell érvényesülnie. Az iskolai foglalkozásokon kívül a tanulók csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak az épületben.
5.1.1. A tanulók belépésének és iskolában tartózkodásának rendje A tanulók az iskolában 7:00-tól a tanítás végéig tartózkodhatnak. Külön engedéllyel, melynek
kiadására
az
iskolavezetőség
tagjai
illetékesek,
a
benntartózkodás
meghosszabbítható. Tanári felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat az épületben. A tanulók az iskolába ellenőrző-könyvvel léphetnek be. Azzal a tanulóval szemben, aki ellenőrző-könyvét otthon hagyja, /hitelt érdemlően igazolja magát/ a Házirendben foglaltak szerint járunk el. A tanulók a szünetben a folyosón tartózkodhatnak, a tanteremben csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak. Amikor a tanulók a szünetben a tantermeket elhagyják, a tanár a vagyoni biztonság érdekében kulcsra zárja azokat. Becsengetéskor a tanulók tanári kísérettel léphetnek be a tantermekbe.
5.2. Munkarend Az intézmény vezetőinek munkarendje Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az intézményvezető vagy helyettese közül legalább egyikük hétfőtől péntekig 7.30 és 16.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladatainak megfelelő időben és időtartamban látják el. 17
5.2.1. A pedagógusok munkarendje. A pedagógusok jogait és kötelességeit a Nemzeti Köznevelési törvény rögzíti. A pedagógusok napi munkaidejüket - az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával - általában maguk határozzák meg. A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: neveléssel, oktatással lekötött munkaidő (22-26 óra) neveléssel, oktatással le nem kötött munkaidő (326/2013. korm.rend. 17-19.§). A pedagógusok munkarendjét a munkaköri leírásuk, a tantárgyfelosztásban, illetve az órarendben meghatározott feladataik határozzák meg. A pedagógusok napi munkarendjét, az ügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezetőhelyettes állapítják meg az intézményvezető jóváhagyásával az intézmény működési rendjének függvényében. A pedagógus az aznapi feladatokra felkészülten köteles az iskolában megjelenni az első foglalkozás előtt 15 perccel. Rendszeres késés fegyelmi intézkedést von maga után. 5.2.2. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az intézményvezető és az intézményvezetőhelyettes közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend öszszehangolt kialakítására, megváltoztatására és a munkavállalók szabadságának kiadására.
5.3. A tanév rendje A tanév rendjét a mindenkori, az adott tanév rendjéről kiadott miniszteri rendelet szabályozza. Az iskolai éves munkatervet ennek alapján a nevelőtestület határozza meg. A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, a vizsgák (osztályozó, javító, különbözeti, helyi) rendjét, a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját - a miniszteri rendelet keretein belül, a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét. 18
A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (Házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel.
5.4 Az intézmény létesítményeinek, helyiségeinek használati rendje Az iskola létesítményeit és helyiségeit az intézmény nyitva tartásának ideje alatt lehet használni. Vagyonvédelmi szempontból az iskola bejárati ajtaját zárva tartjuk. Az iskola helyiségeit csak rendeltetésüknek megfelelően, arra a célra lehet használni, amelyre a helyiséget kialakították. A helyiség eltérő rendeltetés céljára történő használatához az iskola intézményvezetőjének előzetes engedélyére van szükség. A tantermekben és az iskola folyosóin a tornaterem és a tanműhelyekben, étkezőben minden esetben biztosítani kell a felügyeletet. A felügyeletet az ügyeletes tanárok biztosítják. Az iskola tantermeit, szertárait, a tornatermet, a tanműhelyeket zárva kell tartani és csak a felügyelő tanár jelenlétében lehet kinyitni, illetőleg oda belépni. A sportudvaron és a tornateremben a tanítási idő alatt a tanulók csak pedagógus felügyeletével tartózkodhatnak. A sportudvar és a tornaterem hasznosításáról az iskola intézményvezetője által aláírt szerződésben kell rendelkezni. A szerződésben kell meghatározni a sportudvar és a tornaterem külső személyek által történő igénybevételének idejét, rendjét és módját. A sportudvar kinyitásáról és nyitva tartásáról a portaszolgálatot ellátó dolgozó köteles gondoskodni. A sportudvart sötétedés után be kell zárni. Az iskola könyvtárát a tanulók a könyvtári tanórák kivételével a kifüggesztett nyitvatartási időben vehetik igénybe. A konyhába kizárólagosan az ott dolgozók léphetnek be. Az ebédlőt a nap folyamán zárva kell tartani, s csak az étkezés megkezdése előtt 15 perccel lehet kinyitni. Az étkezésre meghatározott idő lejáratát követő 15 perc lejárata után pedig be kell zárni. Az ebédeltetés ideje alatt a felnőttek jelenlétét, a tanulók felügyeletét mindvégig biztosítani kell.
5.5. Egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkerete Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az intézményvezető és helyettese rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. Intézményünkben a tanulók számára az alábbi - iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:
19
Tanulószoba: A tanulók és szülők igényének megfelelően szervezhetők. a Köznevelési törvény alapján az iskola köteles – a szülő igénye alapján – a tanuló részére tanulószobai foglalkozást szervezni. E tevékenység megszervezésének célja a tanulók felzárkóztatásának segítése, hátrányaik leküzdésében való segítés, egészséges életmódra nevelés. A tanulóknak írásban kell jelentkezniük a szülő ill. a gondviselő nyilatkozatával együtt. Az iskola legkésőbb szeptember 10-ig tájékoztatja tanulóit és a szülőket a kérvények elbírálásáról. A tanulószobai foglalkozás kötelezően ajánlott mindazon tanulók részére, akik évet ismételnek, vagy nagyon gyenge általános iskolai eredménnyel jöttek iskolánkba. A 9. évfolyamon két alkalommal kell arról értesíteni a szülőt, hogy gyermeke számára a felzárkóztatás érdekében a tanulószobai tevékenység ajánlott, először a szeptemberi felmérések alapján, másodszor a félévi eredmények ismeretében. Az iskola biztosítja a helyiséget a tevékenység megtartásához, megbízza a pedagógusokat, a felelős vezető ellenőrzi a tevékenység megtartását. Az osztályfőnök figyelemmel kíséri a tanuló előrehaladását, és erről évente legalább négy alkalommal a szülőt tájékoztatja az ellenőrző könyv útján, részletesebben az össztanári fogadóórákon és a szülői értekezleteken. Felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások: Tanévenként az igények és lehetőségek összehangolásával, a munkaközösségek javaslata alapján szervezzük. A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az intézményvezető által megbízott pedagógus tartja. Felzárkóztató foglalkozásokat elsősorban a gyenge előképzettségű és az előírt tananyag elsajátításában lemaradást mutató tanulók részére szervezünk. A foglalkozásokról naplót kell vezetni, amely tartalmazza a foglalkozás tematikáját és a jelenlevők névsorát. Kirándulások: A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A tanulmányi kirándulások szervezésének és lebonyolításának kérdéseit intézményvezetői utasításban kell szabályozni. Múzeumlátogatások: Az osztályfőnökök, szaktanárok a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése, a szabadidő hasznos eltöltése érdekében osztályaik számára múzeumi foglalkozást szervezhetnek.
Városismereti nap: Iskolánk évente egy alkalommal városismereti napot szervez a város és nevezetességeinek megismerése, a tájékozódási képességek fejlesztése érdekében. A városismereti nap programját az éves munkaterv évfolyamokra lebontva tartalmazza. 20
Iskolai sportkör, tömegsport: Az iskola tanulói sportolási tevékenységre minden tanítási napon a tanítási órák után használhatják az iskola sportudvarát, azzal a feltétellel, hogy jelen kell lenni egy nagykorú személynek, aki felel az ott jelenlévő tanulók testi épségéért. Az iskola kondicionáló termét használhatják a tanulók az iskola által meghatározott rendben és a testnevelő tanárok felügyelete mellett. Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolatot az iskolai sportkör vezetője, valamint a kijelölt intézményvezetőhelyettes tartja kétheti rendszerességgel. Tehetséggondozás: A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat a magasabb szintű képzés igényével a munkaközösség-vezetők és az intézményvezető egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit az intézményvezető bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni. Közösségi szolgálat: A köznevelési törvény értelmében „az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása”. Az iskolai közösségi szolgálat egy szervezett keretek között végzett tevékenység, amely a helyi közösség érdekeit szolgálja, miközben biztosítja a résztvevők személyes fejlődését és tanulását is. Ilyen tevékenység lehet például óvodás csoportok kísérése, segítségnyújtás rászorulóknak, műsor, beszélgetés egy idősek otthonában vagy gyermekotthonban, kórházi játszóház szervezése beteg gyerekek számára, az iskola környezetének gondozása, karácsonyi ajándékgyűjtő akció, ruha és élelmiszergyűjtés, korrepetálás stb. A közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni. Tanulóinknak tanítási időn kívül összesen 50 órában kell anyagi érdektől független, szervezett keretek között folytatott egyéni vagy csoportos, a közösség javát szolgáló tevékenységet végezni a 9–11. évfolyamon lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva. A közösségi szolgálat megszervezése az iskola irányításával történik. Együttműködési megállapodást köt a fogadó szervezetekkel, vezeti a dokumentációt, felkészíti a diákokat és segít az elvégzett munka feldolgozásában. A közösségi szolgálat tanórai keretek között nem, csak „szabadidőben” végezhető, így ilyen indokkal a diák nem menthető fel a másnapi számonkérések alól. Bejáró és kollégista tanulóinkat arra bíztatjuk, hogy a lakhelyükön próbáljanak közösségi munkát végezni. Bízunk benne, hogy azok a diákok, akiket megérint majd a közösségi szolgálat szellemisége, a segítés öröme, akik kedvüket lelik ezekben a tevékenységekben, felnőttként is szívesen részt vesznek ilyen tevékenységekben önkéntesként, és majd szülőként gyermekeiket is erre ösztönzik. 21
5.6. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel A nevelési év elején az intézményvezető az éves munkatervben megállapítja a szülői értekezletek, fogadóórák és egyéb olyan alkalmak időpontját, melyen a szülők, hozzátartozók az épületben tartózkodhatnak. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak. Idegen személy bejövetelének idejét, célját és távozásának időpontját a portás az e célra rendszeresített füzetbe beírja, amelyet a gondnok, illetve az intézményvezetőhelyettes ellenőriznek. Tanórán idegen személy csak intézményvezetői engedéllyel tartózkodhat. Azok az dolgozók, akik nem az iskola alkalmazottai, de az iskola területén végzik munkájukat, idegen személynek nem minősülnek.
6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 6.1. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének célja, feladatai Segítse elő az iskola feladatkörében az oktatás minél hatékonyabb kielégítését. Az ellenőrzések során a tantervi követelményeknek megfelelően kérje számon az eredményeket a pedagógusoktól. Segítse a gazdálkodás és egyéb feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rendet, a tulajdon védelmét. Legyen a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze. Támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben jelezzen az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan, vagy helytelennek minősülő intézkedésekre, tévedésekre, hiányosságokra, hibákra is. Segítse a vezetői utasítások végrehajtását. Járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a fegyelem javításához. Lehetőség szerint az iskola hatékonyságának megállapítása és fejlesztésének lehetséges útja. A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai pedagógiai munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az iskola intézményvezetője a felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden felelős beosztású dolgozója felelős a maga területén. Az ellenőrzéshez, mérésekhez, ellenőrzési terv készül, ütemezése a pedagógiai program és az éves 22
munkatervek alapján történik. Az ellenőrzésről az ellenőrzésre kerülő területek felelősei értesítést kapnak, hogy a munkát előkészíthessék, segíthessék. A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen, illetve az ellenőrzés természetének megfelelően bejelentés nélkül is sor kerülhet ellenőrzésre. Formái:
Óraellenőrzés Foglalkozások ellenőrzése Beszámoltatás Eredményvizsgálatok, felmérések Helyszíni ellenőrzések
6.2. Belső ellenőrzésre jogosultak: az intézmény vezetője, az intézményvezető helyettesek, gyakorlatioktatás-vezető a munkaközösség-vezetők, az évfolyamfelelősök, a munkaközösségek tagjai egy-egy feladatnál a munkamegosztás alapján, az osztályfőnökök. A különféle felelősöknek a felelősi területükön ellenőrzési joguk van, egyben jelentés- és beszámolási kötelezettségük is az intézményvezetőhelyettes és az intézményvezető számára.
6.3. A belső ellenőrzés kiemelt területei Minden alkalmazottra vonatkozóan munkafegyelem, elkötelezettség, példamutatás, szakmai tudás alkalmazása, az elvégzett munka minősége, segítőkészség, pontosság, megbízhatóság, felelősségvállalás, együttműködés, kommunikáció, kapcsolatok kezelése: kapcsolat a munkatársakkal, felettesekkel, a gyerekekkel, tanulókkal, szülőkkel.
23
Pedagógusokra vonatkozóan: A nevelő és oktató munka színvonala tanítási órákon, egyéb foglalkozásokon. A tanórákon és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokon: a tanulók, gyermekek személyiségének fejlesztése, a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység, felzárkóztató tevékenység, tervezőmunka, felépítettség, szervezés, alkalmazott módszerek, motiválás, értékelés, tanulói munka, munkafegyelem, eredményesség a pedagógiai program, helyi tanterv tükrében. Osztályfőnöki tevékenység, közösségépítés. A nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció. A tanterem, folyosó, aula rendezettsége, dekorációja. A tanár-diák kapcsolat.
6.4. A belső ellenőrzés hatálya, módszerei, tapasztalatai Az általános ellenőrzési feladatokat, az ellenőrzésben részt vevők jogait és kötelességeit a vonatkozó jogszabályok alapján a pedagógiai programban, illetve az éves munkatervben leírtak alapján kell elvégezni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését az iskolai munkaterv határozza meg, melynek elkészítéséért az intézményvezető a felelős.
6.5 Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok, dokumentumok hitelesítésének rendje Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani. Az elektronikus nyomtatványt – az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal – papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni.
24
A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően: el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével, az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást: „elektronikus nyomtatvány”, az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát, az vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni. A papír alapú irattározás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodnia.
6.4 Az iratkezelés rendje Az SzMSZ-ben az intézmény vezetője köteles meghatározni az iratkezelés szervezeti rendjét, az iratkezelésre, valamint az azzal összefüggő tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatásköröket, továbbá kijelölni az iratkezelés felügyeletét ellátó vezetőt. Iskolánk az ügyvitel és iratkezelés, valamint az adatkezelésre vonatkozóan külön szabályzatot készített, amely részletesen meghatározza az ügyintézés és adatkezelés során az egyes feladatkörökre vonatkozó eljárásrendet. Az intézmény külön szervezeti egységet nem működtet, az irat- és adatkezelés az iskolatitkár feladata. Az iratkezelési szabályzatban az iratkezelés minden fázisára meghatároztuk azokat az előírásokat, amelyek biztosítják a papíralapú és az elektronikus iratot egyaránt tartalmazó ügyiratok egységének megőrzését, kezelhetőségét és használhatóságát.
7. Az iskolai hagyományok, ünnepek ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepélyek, megemlékezések a tanulók nemzeti identitás-tudatának fejlesztésére, hazaszeretetük mélyítésére, az egymás iránti tisztelet, türelem alakítására, a közös cselekvés örömére, új közösségek formálására szolgálnak. Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SzMSz és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni. 25
Nemzeti ünnepeink: március 15. és október 23. megünneplésének módját. A műsor helyének biztosítása, kellékek beszerzése, működtetése az intézményvezető-helyettes feladata. Az ünnepélyt a nemzeti ünnepeket megelőző napokban tartjuk. Tanévnyitó és tanévzáró ünnepéllyel kezdjük és fejezzük be az iskolaévet. Az iskolarádión keresztül tartjuk megemlékezéseinket október 6-ról, a holocaust és a kommunista diktatúra áldozatairól. Advent első vasárnapjától koszorút helyezünk el az iskola folyosóján és karácsonyfát állítunk. A karácsony előtti utolsó osztályfőnöki órákon, vagy az utolsó tanítási napon osztálykeretek között ünnepi műsort állítunk össze. Az osztályok karácsonyi ünnepi műsorainak összeállításáért az osztályfőnök a felelős. A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve tanulójának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének megőrzése, illetve növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata. A testület tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak, újabb hagyományokat teremt, majd gondoskodik az új hagyományok ápolásáról, megőrzéséről. A hagyományápolás eszközei: ünnepségek, rendezvények, kulturális programok.
8. A fegyelmi eljárás részletes szabályai Az intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/q szakaszában foglaltak alapján:
8.1. Fegyelmi egyeztető eljárás A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindítását megelőzően a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét írásban fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon 26
belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, a fegyelmi eljárást le kell folytatni. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) az intézmény feladata. Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad.
8.2. Fegyelmi büntetés Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesül. A fegyelmi büntetés lehet: megrovás, szigorú megrovás, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából. Tanköteles tanulóval szemben az eltiltás a tanév folytatásától, illetve a kizárás az iskolából fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában történő 27
elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. Az áthelyezés másik iskolába fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az intézmény vezetője a tanuló átvételéről a másik iskola vezetőjével megállapodott. A meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidőt a jogerős határozat közlésétől kell számítani. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A fegyelmi eljárás lefolytatásának alapvető szabályait jogszabály állapítja meg.
8.3. Kártérítés Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben az intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helyreállítania az okozott kárt. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg: gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egyhavi összegének ötven százalékát, ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öthavi összegét. 28
Az iskola a tanulónak a tanulói jogviszonnyal összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy az intézmény felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
9. Intézményi védő-, óvó előírások Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegye.
9.1. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbaleset megelőzésével kapcsolatosan: minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a munkabiztonsági szabályzatot, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. a kerettanterv, a NAT és az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat a nevelők a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. az osztályfőnököknek és az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat.
9.2. A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. 29
Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell az osztálynaplóban és az ellenőrző könyvben. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartaniuk minden tanév elején azoknak a tanároknak, akik tantárgyaira jellemző, hogy a tárgy tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, informatika, testnevelés és a szakmai gyakorlati tantárgyak. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak szaktanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A pedagógusok és más munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az RADUC MIX Tűzvédelmi Kft. képviselője. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók. Az iskola intézményvezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések keretében rendszeresen ellenőrzi.
9.3. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az intézményvezetőhelyettes végzi digitális rendszer alkalmazásával. A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola intézményvezetőjének 30
az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola intézményvezetőjének ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. Az iskolának lehetővé kell tenni a szülői közösség és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló és gyermekbalesetek kivizsgálásában.
9.4. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők, a katasztrófa elleni védekezés feladatai Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, ill. az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.) a tűz betörés a robbantással történő fenyegetés bombával való fenyegetés súlyos, vagy halálos baleset. Az oktatási ágazat intézményei bevonhatók, illetve közreműködők lehetnek a védekezésben, valamint a katasztrófa, az általa okozott kár következményeinek felszámolásában. Az intézményben foglalkoztatott pedagógusok katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi felkészítése, amely nem tehető vizsgakötelessé, a külön jogszabályban meghatározott, kötelező továbbképzés keretében történik. A felkészítés óraszámát úgy kell meghatározni, hogy az a továbbképzésen részt vevő pedagógusra ne rójon aránytalan terhet. Az intézményben az alkalmazottak, a tanulók kollektív védelmére, a polgári védelmi tervek készítését meghaladóan, a meglévő életvédelmi létesítmények karbantartásával, más célú hasznosításuk esetén funkciójuk gyors visszaállításának lehetőségével, illetve szükségóvóhelyek kialakítása feltételeinek megteremtésével kell felkészülni. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a 31
benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola intézményvezetőjével, ill. valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők intézményvezető, intézményvezetőhelyettes, tűzvédelmi felelős. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: a fenntartót, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, ill. katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola intézményvezetője vagy helyettese szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az intézményvezető vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket riasztó csengetés vagy mechanikus hangjelzéssel értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó tervmellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: az épületből minden tanulónak és dolgozónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek, ill. a kivonulást elrendelőnek a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban, stb.) tartózkodókra is gondolnia kell! a kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! a tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. a tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! Az intézményvezetőnek, ill. az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg - felelős dolgozók kijelölésével - gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: 32
a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, ill. katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek, stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola intézményvezetőjének vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), a közmű (víz, elektromos, stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, ill. katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, ill. katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, ill. katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott időpontban (délután, vagy szombaton) be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a "Tűzriadó terv" tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az "Intézkedési terv robbantással való fenyegetés (Bombariadó) esetére tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény intézményvezetője a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola intézményvezetője a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. Postabontás rendkívüli esetben A postabontásnál lehetőleg minél kevesebben legyenek, a posta bontása elkülönített, önálló helyiségben történjen. 33
Gyanús címzésű küldemény esetén a rendőrség központi ügyeletét kell értesíteni, majd meg kell várni a rendőrséget, illetve a polgári védelem szakembereit.
9.5. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletének és ellátásának rendje Az egészségügyi prevenció rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola intézményvezetője és a fenntartója együttműködést ír alá a gyermekorvossal, a fogorvossal és a védőnővel. A megállapodás, szerződés alapján az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: ·a gyermekorvos meghatározott időpont szerint rendel a rendelőben (ez kifüggesztésre kerül az iskolában) ·a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése a könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése ·a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése színlátás és látásélesség vizsgálata ·a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata; pályaalkalmassági általános orvosi vizsgálat végzése ·a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai – tisztasági szűrővizsgálatát évente egy alkalommal A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve ha mód van rá, csak a tanítási idő előtt vagy után. Az orvosi vizsgálatok időpontját a kapcsolattartást az intézményvezető helyettes koordinálja. Az osztályfőnököket – akiknek gondoskodniuk kell arról, hogy osztályuknak tanulói az orvosi vizsgálaton megjelenjenek – az intézményvezetőhelyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról.
34
A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje Az iskola a tanulók számára, egészséges fejlődésük érdekében a mindennapi testedzést a kötelező heti testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon meghatározott rend szerint biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az egészséges tanulókat testnevelés óráról átmeneti időre csak a gyermekorvos ill. szakorvos mentheti fel szakorvosi vélemény alapján. Indokolt esetben szülő is kérheti gyermeke számára a felmentést az ellenőrző könyvben. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy a gyermekorvos könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő a számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően – nem kell végrehajtania. Az érintett tanulókat a gyermekorvos – a szakorvosi vélemény figyelembe vételével – gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja, melyeken a számukra szükséges, speciális gyakorlatokat végeznek. Az egészséges életmódra nevelés: Iskolánkban a Nevelési program részeként elkészített “Egészségnevelési program” alapján történik az egészséges életmódra nevelés. A gyermekek, tanulók egészséges testi-lelki fejlődése teszi szükségessé az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolai védőnő és a témában kompetens pedagógus segíti – az osztályfőnökök felkérésére, vagy a tanulók egyéni kérésére – az egészséges életmód kialakítását, nyomon követését előadások tartásával, személyes beszélgetésekkel. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásáról – dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás – az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak. Dohányzásra vonatkozó rendelkezések: Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a bejárat előtti területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki egészségre ártalmas szerek hatása alatt áll, nem áll módunkban beengedni. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvény 4. § (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény tűzvédelmi felelőse. 35
10. A könyvtár működése Az iskolai könyvtár működése és használata: Az iskolai könyvtár legfőbb feladata, hogy a tanítás ideje alatt, valamint a tanítási órán kívül lehetővé tegye a gyűjtemény használatát. A használók jogait és kötelességeit a könyvtárhasználati szabályzata rögzíti. Az iskolai könyvtár gyűjteményét az intézmény tanulói, tanárai, adminisztratív és technikai személyzete használhatja, amennyiben a könyvtárhasználati szabályokat elfogadják és betartják. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Nem veheti igénybe a könyvtári szolgáltatást az a tanuló, aki az elemi emberi közösségi normákat megszegve viselkedésével akadályozza mások számára a könyvtár rendeltetésszerű használatát, a könyvtár dokumentumaiban, eszközeiben vagy a raktári rendben szándékosan kárt okoz. A könyvtár szolgáltatásai: A könyvtár állományának egyéni és csoportos helyben használata (olvasóterem). Könyvtárban tartott könyvtárhasználati órák, könyvtári foglalkozások. Tájékoztatás. Kölcsönzés. Előjegyzés. Könyvtári rendezvények. A könyvtár nyitvatartási ideje 22 óra, de a nyitvatartási rendje évenként változik. A könyvtári házirendet ki kell függeszteni. A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai Az iskolai könyvtárban lehetőség van az állomány egyéni és csoportos használatára nyitvatartási időben. A könyvtárhasználati órákra és csoportos foglalkozásokra előre meghatározott ütemterv szerint kerülhet sor a könyvtáros jelenlétében. A könyvtárhasználati ütemtervet a könyvtáros tanár állítja össze előzetes megbeszélés alapján. Az osztályfőnök illetve a szaktanár osztályával együtt vesz részt a könyvtárhasználati órákon. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: Olvasótermi, kézikönyvtári dokumentumok, külön gyűjtemények Folyóiratok Audiovizuális és egyéb információhordozók A csak helyben használható dokumentumokat a nevelők 1 -1 tanítási órára, hétvégére kikölcsönözhetik szabályszerű aláírás ellenében. 36
A kölcsönzés szabályai: A könyvtárból könyvet csak a könyvtáros tanár tudtával és beleegyezésével szabad kivinni a számítógépes (SZIRÉN) rendszerben való rögzítés után. Tanulók négy hétre kölcsönözhetik a dokumentumokat. A kölcsönzési határidő meghosszabbítható. Folyóiratokat nevelők indokolt esetben 1-1 órára, illetőleg hétvégére kölcsönözhetnek aláírás ellenében. Az elveszített vagy erősen megrongált könyvek árát az olvasónak (használónak) meg kell térítenie (3/1975 KM-PM együttes rendelet 20.§ és 21.§). A kölcsönzésben lévő művek előjegyezhetők. A letéti állományt az átvevő tanár tételesen kikölcsönzi és aláírja teljes anyagi felelősség mellett. A letéti állomány nem kölcsönözhető, tanévenkénti leltározása, visszaadása kötelező. A több tanéven keresztül szükséges tankönyveket (pld. függvénytábla, atlasz) a tanulói jogviszony befejeztével a tanuló köteles a könyvtárnak visszaszolgáltatni. Az egy tanévhez kötődő tankönyvek visszaadási határideje a tanév utolsó tanítási napja. A könyvtári állomány nem vásárolható meg. Amennyiben a tanuló a kikölcsönzött tankönyvet elveszíti, a tankönyv beszerzési árának 100 %-át köteles megtéríteni.
11. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás iskolai szabályai Jogszabályi háttér Az emberi erőforrások minisztere 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelete a tankönyvvé, pedagóguskézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről jogszabály vonatkozik az iskolai tankönyvrendelésre. Általános rendelkezések Tankönyv fogalma Tankönyvként az a nyomtatott formában megjelent, illetve elektronikus adathordozón rögzített könyv hozható forgalomba, amelyet külön jogszabályban meghatározott eljárás keretében tankönyvvé nyilvánítottak, továbbá felvettek a hivatalos tankönyvjegyzékbe. Intézményi kötelezettség A tanulók számára a tankönyveket az iskola a Könyvtárellátón keresztül biztosítja. A 27. § (1) szerint. A tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskoláknak történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának beszedése az Ntt. 1. § (2) bekezdése értelmében állami közérdekű feladat, a melyet a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 37
szóló 2013. évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről szóló 501/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § b) pontjában kijelölt szerv (a továbbiakban: Könyvtárellátó) lát el. Tankönyvválasztás A pedagógusok, a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével választhatják meg az általuk alkalmazni kívánt tankönyveket. A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. Tankönyvrendelés menete Az iskolai tankönyvrendelést az iskola a fenntartója egyetértésének beszerzését követően közvetlenül a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg az alábbi határidők szerint: tankönyvrendelés határideje április utolsó munkanapja, tankönyvrendelés módosításának és a normatív kedvezményben részesülők feltüntetésének határideje június 30. pótrendelés határideje szeptember 5. Tanulói tankönyvtámogatás Normatív kedvezmény biztosítása Az éves költségvetési törvény határozza meg az egy tanulóra jutó tankönyvtámogatás összegét. Az iskolai tankönyvrendelés biztosítja, hogy a normatív kedvezmények a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók részére rendelkezésre álljanak. A normatív kedvezményre jogosultak köre A nemzeti köznevelés tankönyvellátásának rendjéről szóló 2003. évi CCXXXII. törvény 4. § (2) bekezdésében biztosított normatív kedvezményre az a tanuló jogosult, aki tartósan beteg, a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, három vagy több kiskorú, vagy eltartott gyermeket nevelő családban él, 38
nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. Az ingyenes tankönyv biztosításának módja Az iskola a törvény értelmében az ingyenes tankönyveket az iskola könyvtárából való kölcsönzés útján biztosítja. Amennyiben lehetőség van rá, az iskola használt tankönyvek kölcsönzésével is megoldhatja az ingyenes tankönyv biztosítását. A tanuló részére a tankönyvek tanulói jogviszonyának fennállásáig rendelkezésre állnak. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv megrongálásából eredő kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékvesztést. A kölcsönzött tankönyv jelenleg a tanuló részére nem értékesíthető. Kedvezményre való jogosultság bejelentése és elbírálása a) felmérés Az iskola minden év április 30-ig felméri, hogy hány tanuló kívánja a jogosultság alapján a tankönyveket az iskola könyvtárából kölcsönözni. A felmérést (összesítést) az ifjúságvédelmi felelős készíti el a benyújtott igénylőlapok alapján. Az összesítés táblázatos formában történik osztályonként, illetve jogcímenként. Az igénylőlapokat a tankönyvfelelős osztja ki az osztályfőnököknek, akik azt a tanulókon keresztül továbbítják a szülőknek. Igénylőlapként a jogszabályban meghatározott mintát kell használni. Az igénylőlapon szereplő tájékozatóban minden esetben tájékoztatni kell a szülőket: a normatív kedvezményre jogosultak köréről, a jogosultság igazolásának módjáról, az igénylőlap leadásának határidejéről, és az iskola által nyújtott további kedvezményekről, amennyiben erre lehetőség van. aa) új belépő osztályok ingyenes tankönyvre jogosultságának felmérése Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében, a felmérésnek a beiratkozás napjáig kell megtörténnie. Az igénylőlapot a tanulók a beiratkozásra történő értesítővel kapják meg, erről a tankönyvfelelős gondoskodik.
39
b) igazolások vizsgálatának szempontjai Kedvezményre jogosító igazolásként a következőket lehet elfogadni: családi pótlék folyósításáról szóló igazolás (kifizetőhelyi igazolás, bérjegyzék, számlakivonat, postai igazolószelvény) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. Lehetőleg a benyújtási határidőtől számított három hónapnál nem régebbi igazolást kell benyújtani. Az igényjogosultságot az iskola az igénybevételkor, valamint folyamatosan tanév közben is ellenőrzi. c) az igazolások bemutatása A normatív kedvezményre jogosító igazolást az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg kell bemutatni. A bemutatás tényét az tankönyvfelelős vezeti fel az igénylőlapra, ez elegendő a jogosultság igazolásához. Az iskola a bemutatott igazolásokról – a bemutató szülő engedélyével – másolatot készíthet, hogy a belső és külső ellenőrzések a normatív kedvezményre való jogosultságot ellenőrizni tudják. Az igénylőlapokat és az igazolások másolatait a tankönyvfelelős gyűjti.
A tankönyv-értékesítés menete Az iskolai tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. Az iskolai tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tennie, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. A tankönyv-értékesítés mindig a tankönyvforgalmazóval kötött szerződés szerint történik. Szükség szerint igazgatói utasítás adható ki, amely szabályozza a tankönyv-értékesítéssel kapcsolatos rendezetlen kérdéseket. A tankönyvek értékesítése – tankönyvforgalmazó közreműködésével – az iskola épületében történik.
40
12. Intézményi dokumentumok nyilvánossága Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő helyeken érhető el: az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskolai könyvtárban az iskola igazgatójánál és az iskolavezetés tagjainál az iskola honlapján: www.hajozasi.fw.hu
41
42
43
44
45
46
47
48
Mellékletek Adatkezelési szabályzat Könyvtár használati szabályzat Függelék
Munkaköri leírás minták: Intézményvezető helyettes Pedagógus Óraadó pedagógus Munkaközösség-vezető Osztályfőnök Könyvtáros tanár Iskolatitkár Rendszergazda
49
Mellékletek
50
Adatvédelmi szabályzat I./ A szabályzat célja és hatálya 1. E szabályzat célja, hogy meghatározza a Magyar Hajózási Szakközépiskolában vezetett nyilvántartások működésének törvényes rendjét, valamint biztosítsa az adatvédelem alkotmányos elveinek, az adatbiztonság követelményeinek érvényesülését és megakadályozza a jogosulatlan hozzáférést, az adatok megváltoztatását és jogosulatlan nyilvánosságra hozatalát. 2. A szabályzat hatálya kiterjed az iskola minden szervezeti egységénél folytatott valamennyi személyes adatokat tartalmazó adatkezelésre.
II./ Az adatvédelem alapfogalma és elvei Személyes adatok az azonosító és a leíró adatok
a. A meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat: név, születési hely és idő anyja neve, állandó, ideiglenes lakcím, levelezési cím, személyi azonosítókód, társadalombiztosítási azonosító jel, személyi igazolvány száma, adó kártya száma, diákigazolvány száma, b. Leíró adatok: Az adatkezelés célja tekintetében releváns egyéb adatok. A meghatározott természetes személlyel kapcsolatba nem hozható leíró adat (pl. statisztikai adat). c. Különleges adatok: Az iskolában nem kezelhetők az adatvédelmi törvény (1992.évi LXIII. 2.§. (2) szerinti különleges adatok: - faji eredet, etnikai hovatartozás, pártállás, vallásos vagy más meggyőződés, káros szenvedély, szexuális élet.
III./ Az adatkezelések szabályai 1. Személyes adat az iskolában akkor kezelhető, ha:
ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt a törvény, illetve a törvény felhatalmazása alapján az iskola szabályzata elrendeli
2. Az érintettel az adat felvétele előtt közölni kell adatkezelés célját, valamint azt, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező-e. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni a jogszabályt, illetve az iskolai szabályzatot is. 3. Az iskola szervezeti egységeinél az adatkezelést végző közalkalmazottak kötelesek az általuk megismert személyes adatokat szolgálati titokként megőrizni.
51
4. Adattovábbítás megkeresés alapján: a. Az iskolánk kívüli szervtől vagy magánszemélytől érkező, adatközlésre irányuló megkeresés csak akkor teljesíthető, ha az érintett erre írásban felhatalmazza az iskolát. Az érintett előzetesen is adhat ilyen tartalmú felhatalmazást, amely szólhat valamely időtartamra, és a megkereséssel élő szervek meghatározott körére. b. Az érintett nyilatkozattételétől függetlenül teljesíteni kell a büntetőügyekben eljáró hatóságokról- rendőrség, bíróság, ügyészség, vám- és pénzügyőrség - valamint a nemzetbiztonsági szolgálatoktól érkező megkereséseket. E szervek megkereséseiről az illetékes adatkezelő közvetlenül vagy felettese útján köteles tájékoztatni az iskola igazgatóját. Az adatszolgáltatás csak az igazgató jóváhagyásával teljesíthető. Az igazgató a nemzetbiztonsági szolgálatok adatkérésére irányuló megkeresése ellen nem halasztó panasszal fordulhat az illetékes miniszterhez. c. A nemzetbiztonsági szolgálatoktól érkező megkeresésre vonatkozó minden adat - a nemzetbiztonsági szolgálatról szóló 1995.évi CXXV. törvény 42.§-a szerint - államtitok, amiről sem más szerv, sem más személy nem tájékoztatható. d. A megkeresés alapján teljesített adatszolgáltatással kapcsolatos tényeket, körülményeket dokumentálni kell. 5. Külföldre irányuló adattovábbítás Olyan adatkezelés _setén, amelynél számolni kell a külföldre irányuló adattovábbítással, az érintettek figyelmét erre a körülményre már az adatok felvétele előtt fel kell hívni. 6. Személyes adatok nyilvánosságra, hozatala Az iskolában kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatal a - kivéve ha törvény rendeli el - tilos. A tilalom nem vonatkozik a felvételizők nevének és eredményeinek a helyben szokásos módon az iskola épületében történő kifüggesztésre.
IV./ Adatbiztonsági rendszabályok 1. Az adatkezelő - Adatvédelmi tv. IO.§ (1) - köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, megtenni azokat a technikai intézkedéseket, amelyek e törvény érvényre juttatásához szükségesek. a. Számítógépen tárolt adatok a személyes adatokat tartalmazó adatbázisok aktív adataiból biztonsági mentést kell készíteni az adatokat és adatbázisokat tűzvédelmi és vagyonvédelmi berendezésekkel ellátott helyiségben kell elhelyezni a személyes adatokat kezelő ügyintézők asztali számítógépein gondoskodni kell a vírusmentesítésről b. Manuális kezelésű személyes adatok az irattári kezelésbe vett iratokat jól zárható, száraz, tűzvédelmi és vagyonvédelmi berendezéssel ellátott helyiségben kell elhelyezni a folyamatos, aktív kezelésben lévő iratok csak az illetékes ügyintézők férhetnek hozzá, az iratokat különálló, jól zárható iratszekrényben kell őrizni 52
az iratokat az iskola iratkezelési- selejtezési szabályzatának, valamint az irattári tervnek megfelelően kell szétválogatni és kezelésbe venni 2. Az érintettek jogai és érvényesítésük (Adatvédelmi tv. 12-13.§)
"
a. Az érintett az illetékes ügykezelőtől tájékoztatást kérhet a róla szóló adatkezelésről és abba bele is tekinthet. A betekintést úgy kell biztosítani, hogy ez alatt az érintett más személy adatait ne ismerhesse meg. b. Az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapták meg az adatokat. c. A tájékoztatás illetve a betekintés biztosítása csak akkor tagadható meg, ha a kért adatokat az illetékes szerv a megfelelő eljárás keretében - az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1999. évi LXV. tv. szabályai szerint - előzetesen államtitokká vagy szolgálati titokká nyilvánította, az adatkezelő köteles az érintettel a közlés megtagadásának indokát közölni. d. Adatváltozás vagy téves adatrögzítés észlelése esetén az érintett kérheti kezelt adatainak helyesbítését, illetve kijavítását. e. e. nem kötelező adatszolgáltatáson alapuló adatkezelés esetén az érintett indoklás nélkül kérheti adatainak törlését. f. Adatkezeléssel kapcsolatos jogainak megsértése esetén az érintett az iskola igazgatójához fordulhat.
V./ Ellenőrzés 1. Az adatvédelemmel kapcsolatos előírások, így különösen a jelen szabályzat rendelkezéseinek betartását - az adatkezelést végző szervezeti egységek vezetői folyamatosan ellenőrzik. 2. Az egyes adatkezelések ellenőrzését szükség szerint, de legalább évente egyszer el kell végezni.
VI./ Egyes adatkezelések 1. Tanulói nyilvántartás A tanulói nyilvántartás a tanulói jogviszonyra vonatkozó tények dokumentálására vonatkozó adatkezelés. a. A tanulói nyilvántartás az iskola valamennyi nappali tagozatos (levelező tagozatos) tanuló adatait tartalmazza. b. A nyilvántartásba felvehető adatok: a tanuló neve, születési helye és ideje, anyja neve, állampolgársága, állandó és ideiglenes lakásának címe és telefonszáma; diákigazolványának száma, fegyelmi és kártérítési üggyel kapcsolatos adatok, szülő, eltartó neve, állandó és ideiglenes lakásának címe, telefonszáma c. A tanulói nyilvántartás kezelője a nevelési igazgatóhelyettes
53
2. Személyzeti nyilvántartás A személyzeti nyilvántartás adatai az iskolában közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó tények dokumentálására szolgáló adatkezelés a. A személyzeti nyilvántartás az iskola valamennyi közalkalmazotti jogviszonyban foglalkozott dolgozóinak adatait tartalmazza b. A nyilvántartásba felvehető adatok köre:
név, születési hely, idő, anyja neve, állampolgárság, állandó és ideiglenes lakcím, telefonszám, adóazonosító jel, TAJ-szám a munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen: iskolai végzettség, szakképesítés, kinevezési okmány, munkakör, munkaköri leírás, vezetői megbízások, munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, munkavégzés ideje, túlmunka ideje, alapilletmény, pótlékok jogcím szerint), szabadság, kiadott szabadság, a dolgozó munkáltatóval szemben fennálló tartozásai és azok jogcímei, fegyelmi eljárás, büntetés, felmentés, a dolgozó által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek
c. A személyzeti nyilvántartás adatait az érintett szolgáltatja. A közalkalmazotti jogviszony keletkezésekor történik meg az elsődleges adatfelvétel. d. A személyzeti nyilvántartás kezelője a pénzügyi-munkaügyi előadó 3. Bér- és munkaügyi nyilvántartás a. A bér- és munkaügyi nyilvántartás adatai a dolgozó közalkalmazotti jogviszonyával kapcsolatos tények megállapítására, a besorolási követelmények igazolására, bérszámfejtésre, társadalombiztosítási ügyintézésre és statisztikai adatszolgáltatásra használhatók fel. b. A bér- és munkaügyi nyilvántartás az iskola valamennyi közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott dolgozójának adatait tartalmazza. c. A bér- és munkaügyi nyilvántartás kezelője a pénzügyi-munkaügyi előadó
54
Magyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskola Könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata 2014.
.
1. A könyvtár általános adatai: A könyvtár neve: Magyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskola Könyvtárának Székhelye: 1131 Budapest, Jász u. 155.
2. Az iskolai könyvtár működésének célja Segítse elő az oktatónevelő munkát, a könyvtárhasználók általános műveltségének kiszélesítését. A rendelkezésre álló dokumentumokkal biztosítsa a szakmai munka színvonalának szinten tartását és fejlesztését. A folyamatosan korszerűsített könyvtárállomány segítségével közvetítse az új, modern ismereteket.
3. Az iskolai könyvtár feladatai: Segíti az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a pedagógiai programjában rögzített célok megvalósítását. Központi szerepet tölt be a tanulók önálló könyv és könyvtárhasználatának tanításában. A könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat előkészíti. Az iskolai vetélkedőkhöz, tanulmányi versenyekhez különféle dokumentumokat, segédeszközöket, biztosit. Írásbeli és szóbeli vizsgákhoz biztosítja, előkészíti a szükséges könyveket. Gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza, és rendelkezésre bocsátja. Gyűjtőköre igazodik az iskolában oktatott tantárgyak anyagához és követelményrendszeréhez. A tantervek figyelembevételével gyarapítja, korszerűsíti állományát az iskola tanárai, munkaközösségei és más iskolai könyvtárhasználók javaslatai, igényei alapján, a beszerzési keretnek megfelelően. A beszerzett dokumentumokat a könyvtáros szabályszerűen bevételezi, leltárba veszi, felszereli. Az elavult, feleslegessé váló vagy fizikailag használhatatlanná vált dokumentumokat valamint az olvasók által elvesztett könyveket szükség szerint az állományból kivonja és az ezzel kapcsolatos adminisztrációt elvégzi. Meghatározott időközönként elvégzi az állomány ellenőrzését, szükség esetén, soron kívüli állományellenőrzést tart. Gondoskodik a könyvtári állomány megfelelő tárolásáról, a raktári rendről. A könyvtári állományból biztosítja az ingyenes tankönyveket a jogszabály szerint jogosult tanulok számára. (3. sz. melléklet)
55
4. Az iskolai könyvtár állomány nyilvántartása Az állományba vétel, munkafolyamatai: 1. A számla (szállítólevél) és a szállítmány összehasonlítása-bélyegzés könyvtárbélyegzőjével a. könyvek esetében a címlap hátlapján, az utolsó szöveges oldalon b. időszaki kiadványoknál, folyóiratoknál a külső borítón c. audiovizuális dokumentumoknál a csatolt rögzített címkén 2. A dokumentumok egyedi nyilvántartásba vétele a „Szirén” integrált könyvtári program segítségével történik Az állomány apasztása: Az apasztás okai: tervszerű állományapasztás, a tartalmilag elavult dokumentumok leselejtezése természetes elhasználódás (kötészeti selejt) hiány, ha a dokumentum elháríthatatlan esemény miatt megsemmisült olvasónál maradt (behajthatatlan követelés) az állomány ellenőrzésekor hiányként jelentkezett Az állományból való törlés jegyzőkönyv készítése után történik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kivezetés okát (rongált, elavult, fölös példány, megtérített vagy behajthatatlan követelés, állományellenőrzési hiány vagy elháríthatatlan esemény). A jegyzőkönyv mellékleteként törlési jegyzéket kell készíteni, melyen fel kell tüntetni a leltári számot, szerzőt és a címet, valamint érteket. Az állomány feltárása: A könyvtári állomány feltárása a dokumentumok formai es tartalmi feltárását jelenti, kiegészítve a raktári jelzet megállapításával. Az iskolai könyvtárban „SZIRÉN” program segítségével történik az állomány feltárása, feldolgozása.
5. Az állományellenőrzés formái, időszakossága A könyvtári állomány leltározása, revíziója során a gyűjtemény dokumentumait tételesen kell öszszehasonlítani az egyedi nyilvántartással (címleltárkönyv). Az időleges megőrzésre szánt dokumentumokra a rendelet nem vonatkozik, nem leltárkötelesek. Az állományellenőrzés menetének részletes kidolgozását a működési szabályzatban rögzíteni kell. A könyvtár revízióját (leltározását) az iskola igazgatója rendeli el, kivéve, ha személyi változás esetén az átvevő vagy az átadó könyvtáros kezdeményezi az állományellenőrzést (revíziót, leltározást). A leltározás végrehajtásáért, a személyi és tárgyi feltételek biztosításáért az iskola leltározási bizottságának vezetője - a felelős. A leltározás alatt a könyvtári szolgáltatás szünetel. Az állományellenőrzés lebonyolítása A revíziót legalább két személynek kell lebonyolítani. Egyszemélyes könyvtár esetében az általános igazgatóhelyettes - a leltározási bizottság vezetője - köteles a könyvtáros tanár mellé lehetőleg egy könyvtárosi képesítéssel rendelkező állandó munkatársról gondoskodni, akinek a megbízatása az állományellenőrzéstől a befejezésig tart. A revízió befejezéseként el kell készíteni a záró jegyzőkönyvet, melyet három napon belül át kell adni az iskola igazgatójának. 56
A jegyzőkönyv mellékletei:
A leltározás kezdeményezése A jóváhagyott leltározási ütemterv A hiányzó, ill. többletként jelentkező Dokumentumok jegyzéke
A jegyzőkönyvet a könyvtáros tanár, illetve változás esetén az átadó és átvevő írja alá. A leltározáskor felvett jegyzőkönyvben megállapított hiány, ill. többlet okait a könyvtáros tanár köteles indokolni. A hiány lehet megengedett (kálón belüli) és kálón (normán) felüli. A káló szabadpolcos könyvtár esetén évi 4 ezreléke az állománynak. Indoklás ezen felül szükséges. A hiány kivezetése (törlése) csak akkor lehetséges, ha az iskola igazgatója a jegyzőkönyv alapján erre engedélyt ad. Ezután kell a hiányjegyzéken szereplő műveket szabályszerűen törölni a címleltárból. Ugyanígy kell eljárni az egyéb okokból bekövetkező törléseknél is. Az állományellenőrzés (revízió, leltározás) típusai: Jellege szerint letet: időszaki vagy soron kívüli Módja szerint: folyamatos vagy fordulónapi Mértéke szerint: teljes körű vagy részleges A teljes körű állományellenőrzés a dokumentumállomány egészére kiterjed (polcon lévő, olvasóknál lévő, letétek). Időszaki leltározás 10 ezer kötet alatt 2 évenként, 10 ezer kötet felett 3 évenként kötelező. Rendkívüli, soron kívüli állományellenőrzés szükséges: átadás-átvétel, vis maior (káreset), bűncselekmény esetén. A kivonás az állományból csak az igazgató aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történhet. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kivezetés (törlés) okait: rongált, elavult, fölös példány, pénzzel vagy dokumentummal megtérített, elveszett könyv, behajthatatlan követelés, állományellenőrzési hiány (megengedett vagy normán felüli) vis maior, elháríthatatlan esemény).
6. Az állomány fizikai védelme A könyvtár céljait szolgáló helyiségekben be kell tartani a tűzrendészeti szabályokat. A könyvtárban dohányozni, és nyílt lángot használni tilos. Kézi tűzoltó készüléket kell elhelyezni a könyvtár bejáratánál. Tűz esetén vizet nem szabad használni az oltáshoz. A helyiséget rendszeresen takarítani kell. A dokumentumokat védeni kell a fizikai ártalmaktól (fény, por, szélsőséges hőmérséklet stb.). Tűzrendészeti tilalmi táblák elhelyezése kötelező. Távozás előtt a könyvtárhelyiséget gondosan áramtalanítani kell.
7. Az állomány jogi védelme A könyvtáros tanár anyagilag és fegyelmileg felel a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret arányos felhasználásáért. Így hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára senki nem vásárolhat dokumentumokat. Szaktanári beszerzés esetén az állományba vétel csak a számla (kísérőjegyzék) és a dokumentumok együttes megléte alapján történhet. A beérkezett, tartós megőrzésre szánt dokumentumokat hat napon belül nyilvántartásba kell venni. A leltári fegyelem megköveteli a nyilvántartások pontos, naprakész vezetését. A könyvtáros tanár felelősségre vonható a dokumentum és/vagy eszközök hiányáért ha: Bizonyíthatóan nem tartotta meg a könyvtár nyilvántartási, kezelési, használati és működési szabályait, Kötelességszegést követett el, A leltározáskor mutatkozó hiány túllépte a kálót (normán felüli hiányt). A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok és/vagy a technikai eszközök megrongálásával vagy/és elvesztésével okozott kárért. A tanulók és a dolgozók tanuló- és munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése
57
után lehet megszüntetni. Amennyiben ezt elmulasztják, akkor a kiléptetést intéző személyt terheli az anyagi felelősség. A szaktanárok és tanulók számára létesített letéti állományt névre szólóan, tételszerűen, aláírással kell átadni. A letéteket minden tanévben tételesen leltározni kell. A dokumentumokért az átvevő szaktanár anyagilag felelős. A könyvtár biztonsági zárainak kulcsai a könyvtáros tanárnál és lepecsételt, lebélyegzett és a könyvtáros tanár által lezárt és átírt borítékban, 1 példányban „tűzkulcs” címén elzárva az un. tűzkazettában az iskola portáján helyezendő el. Ezen a tűzkulcson kívül kulcs az iskolai könyvtár bejárataihoz senki másnál nem lehet. A tűzkazettában elzárt 1 darab tűzkulcsot rendkívüli, vis maior, elháríthatatlan katasztrófa esetében, csak az iskola igazgatójának lehet kiadni és csak 3 személy együttes jelenlétében, jegyzőkönyv készítése mellett lehet a könyvtárba bemenni. Minden egyéb tevékenység (takarítás, foglalkozások stb.) csak a könyvtáros tanár jelenlétében történhet. A könyvtáros tanár hosszantartó betegsége esetén történő helyettesítésnél a helyettes ugyanúgy anyagi és fegyelmi felelősséggel tartozik. Felelősségének idejét jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Könyvtárban tartott rendezvények csak a könyvtáros tanár jelenlétében szervezhetők.
8. Az állomány elrendezésének módja, tagolása, letétek A könyvtár az iskola épületében, jól megközelíthető helyen van. Területe: 72,27 m2. A különböző dokumentumok szabadpolcon helyezkednek el. A helyben olvasásra, könyvtári foglalkozásokra 12 olvasóhely áll rendelkezésre. Alapvető követelmény az egyéni tanulói-tanári kutatóhelyek, a megfelelő környezet (megfelelő fűtés, kellemes hőmérséklet), kellemes, otthonos környezet biztosítása. A könyvtárhelyiségben elhelyezett dokumentumoknak biztosítania kell a tanítástanulás és a kutatómunka eszközigényét. A könyvtári állomány tagolása: könyvállomány kézikönyvtár (csak helyben használat, olvasótermi anyag,nem kölcsönözhető), ismeretközlő irodalom (kölcsönözhető), szépirodalom (kölcsönözhető), folyóiratok (nem kölcsönözhető), pedagógiai gyűjtemény, időleges nyilvántartású dokumentumok (tankönyvek, tanári kézipéldány stb.). Audiovizuális és számítógépes dokumentumok A könyvtáros segédkönyvtára Vannak az iskolában kihelyezett letétek is: tanári kabinetekben, hivatali segédkönyvtár.
9. A könyvtár szolgáltatásai, használata A könyvtár használatának szabályait a könyvtárhasználati szabályzat rögzíti. (1. sz. melléklet)
10.A könyvtár gazdálkodása, könyvbeszerzés Az iskolai könyvtár vétel, ajándék, pályázat és csere útján gyarapszik. A könyvtáros állománygyarapítási munkája során figyelembe veszi a nevelőtestület véleményét. A könyvtári dokumentumok beszerzéséért a könyvtáros a felelős. Tudtán kívül az iskolai könyvtár számára könyvet vagy más könyvtári dokumentumot senki sem vásárolhat. Nagyobb értékű könyvtári eszközök vásárlása csak az intézmény igazgatójának hozzájárulásával történhet. 58
11. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre Részletesen a gyűjtőköri szabályzat tartalmazza (2. sz. melléklet)
12. Záró rendelkezések Az iskolai könyvtár működési szabályzata az Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képezi. 2015. szeptember 1-től érvényes, ettől az időponttól a korábbi szabályzat hatályát veszti. Megtekinthető az iskola könyvtárában, illetve letölthető az intézmény honlapjáról. Jelen szabályzatban nem tárgyalt kérdésekben, az érvényben levő jogszabályok szerint kell eljárni. Az iskolai könyvtár működési szabályzatát felül kell vizsgálni, és át kell dolgozni, ha jogállásában, szervezeti felépítésében, feladatrendszerében alapvető változás következik be. A Működési Szabályzat melléletei 1. sz. melléklet: A könyvtár használati szabályzata 2. sz. mellélet: A könyvtár gyűjtőköri szabályzata 3. sz. melléklet Az ingyenes tankönyvek használatának rendje
A főfoglalkozású iskolai könyvtáros munkaköri leírása I. A könyvtár vezetésével, ügyvitelével kapcsolatos feladatok 1. Megteremti a működéshez szükséges feltételeket, szakszerűen elrendezi a könyvtár állományát. 2. Végzi a könyvtári ügyviteli dokumentumok kezelését: ● Éves munkatervet, tanév végi beszámolót készít, tájékoztatja a nevelőtestületet a tanulók könyvtárhasználati szokásairól. ● Elkészíti a könyvtár statisztikai jelentését és elemzi azt. ● Napi statisztika vezetése. ● Számlamásolatok nyilvántartása, reklamációk kezelése. ● Olvasók kölcsönzésének vezetése. 3. Szervezi a könyvtár pedagógiai felhasználását és a könyvtár külső kapcsolatait. 4. Részt vesz a könyvtár időszakos vagy soros leltározásában. 5. Nevelőtestületi vagy egyéb értekezleten képviseli a könyvtárat. 6. Részt vesz továbbképzéseken II. Állományalakítás, nyilvántartás, állományvédelem 1. tájékozódik a könyvpiacon megjelent könyvekről 2. végzi az állomány folyamatos tervszerű, arányos gyarapítását. 3. megrendeli a folyóiratokat 4. beszerzi a dokumentumokat, 5. gondoskodik az egyedi leltárkönyv naprakész vezetéséről 6. feldolgozza a dokumentumokat – állományba vétel 7. naprakészen építi a könyvtár katalógusait. 8. gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról 9. végzi a kölcsönzéssel kapcsolatos nyilvántartásokat 10. állományellenőrzést tart a könyvtár állományának nagyságától függően. 11. a leltárt a mindenkor érvényes kezelési szabályzatnak megfelelően végzi, ezt a munkát nem végezheti egyedül a könyvtáros. 59
III. Olvasószolgálat, tájékoztatás 1. Biztosítja az állomány egyéni és csoportos helyben használatát. 2. Segíti az olvasókat a könyvtár használatában, tájékoztat a könyvtári szolgáltatásokról, végzi a kölcsönzést. 3. Közvetítő szerepet vállal a könyvtári rendszer által nyújtott lehetőségek felhasználásában. 4. Figyeli a pályázati lehetőséget, pályázatokat készít. 5. Témafigyeléssel tájékoztatja a pedagógusokat. IV. Könyvtár-pedagógiai tevékenység 1. 2. 3. 4.
Felelős a NAT könyvtárhasználat követelményrendszerének megvalósításáért. Megtartja a tantervekben rögzített könyvtárhasználati órákat. Segítséget ad a könyvtárban tartandó szakórákhoz. Részt vesz a műveltségterületek tanterveinek, tanmenetének tervezésében.
V: Egyéb feladatok 1. 2. 3. 4.
kapcsolattartás más könyvtárakkal látogatás formájában szakmai képzés, továbbképzés munkaközösségi foglalkozásokon való részvétel, továbbképzések látogatása
60
Függelék
61
Munkaköri leírások
Intézményvezetőhelyettes Feladatai: Az iskola tanulmányi munkájának szervezése, pedagógiai feltételeinek biztosítása. Elkészíti a pedagógiai elvek betartásával az órarendet. Szervezi és irányítja az új tanulók beiratkozását. Az érintett osztályfőnökkel közösen végzi a tanulók továbbtanulásával kapcsolatos teendőket. Szervezi a munkaközösségek közötti együttműködést, irányítja a felzárkóztatást, a tehetséggondozást. Szervezi a tanulók tanulmányok alatti vizsgáit, a különböző tanulmányi és egyéb versenyeket. Nyilvántartja a pedagógusok távollétét, gondoskodik a szükséges helyettesítésekről, ellenőrzi és nyilván tartja a túlórákat és a helyettesített órákat. Irányítja és ellenőrzi a pedagógusok adminisztrációs munkáját. Gondoskodik a tanulmányi munkával kapcsolatos irattári iratok kezeléséről, a szükséges nyomtatványok, bizonyítványok megrendeléséről és szakszerű használatáról. Előkészíti a kötelező statisztikai adatszolgáltatáshoz szükséges adatokat. Felelős a munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzrendészeti előírások betartatásáért. Felügyeli a tanulóknál az elsősegélynyújtással, a balesetvédelemmel, a tűzvédelemmel kapcsolatos ismeretek elsajátítását és betartatását. Részt vesz a vezetőségi értekezleteken. Minden olyan a munkaköréből adódó feladatot ellát, amivel az intézményvezető megbízza.
62
Gyakorlati oktatásvezető munkaköri leírása A gyakorlati oktatásvezető az iskolavezetés tagja. Munkája során folyamatos kapcsolatos tart fenn az iskolavezetés többi tagjával, a tanműhelyekben dolgozó kollégákkal, a külső gyakorlati képzőhelyekkel, a gazdasági kamarával és az osztályfőnökök révén a tanulók és szülők csoportjával. Tanulók külső gyakorlatával kapcsolatos feladatok - kapcsolattartás a gazdálkodó szervezetekkel telefonon, levélben, személyes találkozók révén - a külső képzőhelyekre vonatkozó személyi és tárgyi előírások betartásának ellenőrzése - együttműködési megállapodások megkötésének megszervezése - foglalkozási naplók adminisztrációja Iskolai gyakorlattal kapcsolatos feladatok - az iskolai gyakorlati tanmenetek ellenőrzése - az iskolai gyakorlatok látogatása, az ott dolgozó kollégák munkájának minősítése - a kerettantervi előírások megvalósulásának ellenőrzése az iskolai gyakorlatok során - az iskolai gyakorlatok anyagigényének összegyűjtése, továbbíttatása a Szakképzési Centrum gazdasági osztályának - az iskolai tanműhelyekben dolgozó kollégákkal közösen a tanműhelyben folyó munka továbbfejlesztése, új szerszám, berendezés beszerzése, illetve a rendelkezése álló eszközök hatékonyabb felhasználása - a tanműhelyekben használt gépek, berendezések karbantartási, illetve beüzemelési naplóinak ellenőrzése - a munka- és tűzvédelmi szabályok betartásának ellenőrzése Szakmai vizsgával kapcsolatos feladatok - a szakmai vizsgák időpontjainak meghatározása a vizsgabejelentésért felelős igazgatóhelyettessel egyeztetve - a kijelölt vizsgaidőpontra a tanulók vizsgacsoportjainak beosztása - a tanműhelyek előkészítése a gyakorlati szakmai vizsgára, a vizsga lebonyolításához szükséges anyagigény összegyűjtése és továbbíttatása a Szakképzési Centrum gazdasági osztályának Szakmai tanulmányi versenyekkel kapcsolatos feladatok - a tanulmányi versenyen induló tanulók kiválasztása a kollégákkal egyetértésben - a versenyen induló tanulók gyakorlati felkészítésének megszervezése - a tanulmányi verseny lebonyolításához szükséges anyagok és szerszámok biztosítása a Szakképzési Centrum gazdasági osztályával együttműködve
63
A pedagógus munkaköre 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről1 35. A pedagógus kötelességei és jogai 62. § (1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, d) előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, f) a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről, g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek - bevonásával, h) a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, j) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, k) részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, l) tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa, m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, p) megőrizze a hivatali titkot, q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson, r) a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. (2) A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal - jogszabályban meghatározottak szerint - továbbképzésben vesz részt. Megszüntethető - munkaviszony esetében felmondással, 64
közalkalmazotti jogviszony esetében az alkalmatlanság jogcímén történő felmentéssel - annak a pedagógusnak a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Az első továbbképzés az első minősítés előtt kötelező. Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az a pedagógus, aki betöltötte az 55. életévét. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben. (3) A Pedagógus II., a Mesterpedagógus és a Pedagógus IV. (a továbbiakban: Kutatótanár) fokozatból eggyel alacsonyabb fokozatba kerül visszasorolásra az a pedagógus, aki a fokozatba lépését követő kilencedik tanév végéig önhibájából nem teljesíti a pedagógus-továbbképzésben történő részvételi kötelezettségét. (4) A továbbképzési kötelezettség teljesítése szempontjából a külön jogszabályban meghatározottakon kívül csak olyan továbbképzés vehető figyelembe, amelynek programját az oktatásért felelős miniszter jóváhagyta és a program alkalmazására engedélyt adott. A pedagógustovábbképzések nyilvántartását és ellenőrzését a hivatal az oktatásért felelős miniszter által kijelölt háttérintézménnyel közösen látja el. (5) A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által - az e törvény keretei között - meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. (6) A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. (7) Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. (11) A gyakornoknak a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje tanítók, általános és középiskolai tanárok esetében a teljes munkaideje ötven százaléka, óvodapedagógusok esetében hatvanöt százaléka lehet. (12) Az iskolai, kollégiumi könyvtárostanár, könyvtárostanító a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. Munkaköri feladatként a kötött munkaidő többi része hetven százaléka - a könyvtár zárva tartása mellett a munkahelyen végzett könyvtári munkára (az állomány gyarapítása, gondozása, könyvtári kutatómunka), iskolai kapcsolattartásra, a további harminc százaléka a munkahelyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári kapcsolatépítésre, állománygyarapításra, továbbá a pedagógus-munkakörrel összefüggő más tevékenység ellátására szolgál. 63. § (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a) személyét, mint a pedagógusközösség tagját, megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék, b) a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit megválassza, c) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket, d) a 3. § (3) bekezdésében foglaltak megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót, e) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, intézményi és fenntartói információkhoz, f) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat, 65
g) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen a köznevelési rendszer működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei és országos feladatokban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, h) szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közneveléssel foglalkozó testületek munkájában, i) az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket, j) az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, muzeális intézményeket és más kiállító termeket, színházakat jogszabályban meghatározott kedvezményekre való jogosultságát igazoló pedagógusigazolvánnyal látogassa, k) az oktatási jogok biztosához forduljon. (2) Az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott jog megilleti azt is, akit pedagógus-munkakörből helyeztek nyugállományba. (3)170 A munkáltató a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadó és pedagógiai szakértői munkakörben, továbbá a szabadidő-szervező munkakörökben foglalkoztatottak részére - kérelemre - pedagógusigazolvány kiadását kezdeményezi, a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, a KIR adatkezelőjénél. Annak részére, akit az első mondatban meghatározott munkakörből helyeztek nyugállományba, az utolsó munkáltató kezdeményezi a pedagógusigazolvány kiadását. A pedagógusigazolvány elkészítéséről a KIR adatkezelője gondoskodik.
326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról
7. A pedagógusok munkaidejének beosztása 17. § (1) A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében 1. foglalkozások, tanítási órák előkészítése, 2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, 3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, 4. a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, 5. előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók - tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő - felügyelete, 6. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, 7. a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, 8. eseti helyettesítés, 9. a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, 10. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, 66
11. a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, 12. osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, 13. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, 14. a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, 15. munkaközösség-vezetés, 16. az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, 17. környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, 18. iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, 19. hangszerkarbantartás megszervezése, 20. különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, valamint 21. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása rendelhető el. (2) Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, b) sportkör, tömegsport foglalkozás, c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, e) napközi, f) tanulószoba, g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, h) pályaválasztást segítő foglalkozás, i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, j) diákönkormányzati foglalkozás, k) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás, l) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás lehet. (3) A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálati intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el. A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie. (4) A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak további tanórai és egyéb foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére, b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. (5) A (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4) 67
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra. (6) Azokban a kollégiumokban, amelyekben a pedagógiai felügyelői munkakör nem került bevezetésre, a pedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti harminc, gyakorló kollégiumban és fogyatékos tanulók kollégiumában heti huszonhat óra, amely teljesíthető az iskolai vagy kollégiumi foglalkozáson részt nem vevő tanulók - étkezési, alvási és a heti pihenőnapon, munkaszüneti napon teljesített ügyeleti időn kívüli - folyamatos pedagógiai felügyeletének ellátásával is. Ebben az esetben a kollégiumi pedagóguslétszám meghatározásánál figyelembe kell venni a tanulók nemenként és épületenként megadott létszámát, a kollégiumi foglalkozási időn kívül nemenként és épületenként átlagosan 100, legfeljebb 120 fős tanulói csoporthoz egy pedagógussal számolva. (7) Az intézményvezető az órarend és a munkatervben meghatározott feladatok alapján az intézményben foglalkoztatott pedagógusok vonatkozásában munkaidő-nyilvántartást vezet, és a munkavégzést havonta igazolja. (8) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott iskola intézményvezetője az iskolai tantárgyfelosztást a területileg illetékes tankerület vezetőjével egyeztetve készíti el. 18. § A szakszervezetek tisztségviselőit, továbbá a Közalkalmazotti Tanács tagjait és elnökét megillető munkaidő-kedvezményt a pedagógus kötött munkaidejének terhére kell kiadni oly módon, hogy a munkaidő-kedvezmény nyolcvan százaléka a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre, húsz százaléka a neveléssel-oktatással lekötött idő felső határa feletti kötött munkaidőre essen. A pedagógus kötelessége, hogy:
felkészülten, az első órája (helyettesítése, ügyelete) előtt 15 perccel megérkezzen az iskolába; (A rendszeres késés fegyelmi intézkedést von maga után!); pontosan betartsa a tanórák kezdő és befejező időpontját (amit csengetés jelez); pontosan, olvashatóan vezesse a naplókat (minden órán létszámot ellenőrizzen, regisztrálja a hiányzókat, beírja az óra számát, anyagát, az esetleges jegyeket stb.); az óraközi szünetekben az érvényes beosztás alapján ügyeletet lásson el; hiányzó kollégáját beosztás szerint helyettesítse, fogadóórán az intézményben tartózkodjon; az iskolai rendezvényeken alkalomhoz illő öltözékben részt vegyen; példamutató magatartást tanúsítson a gyermekekkel, a szülőkkel, a munkatársakkal való kapcsolatában;
68
Egyéb feladatok a pedagógusok számára:
Intézményen kívüli program szervezése esetén le kell adni a résztvevők névsorát, az érkezés és a távozás időpontját, a helyszínt, a programmal kapcsolatos egyéb tudnivalókat az iskolavezetésnek. A munkából való rendkívüli távolmaradást és annak okát lehetőleg előző nap, vagy az adott napon 7.45-ig be kell jelenteni az iskolavezetésnek. Minden előre látható távollétet írásban legalább 5 nappal előbb jelezni kell az iskolavezetésnek. Az átvett taneszközökért anyagi felelősséggel tartozik minden pedagógus. Azokat meg kell őriznie, tanév végén el kell velük számolnia.
Tilos a pedagógusnak:
saját tanulóit magántanítványként tanítania; mobiltelefont tanórán használnia (kivéve, ha segítséget hív); az iskola tanulóitól, azok hozzátartozóitól – a minden napi életben szokásos figyelmesség kivételével – ajándékot, jogtalan előnyt elfogadnia; a hivatali titkot megsértenie;
A fentieken kívül a pedagógus elvégzi azokat a feladatokat, amelyekkel az iskolavezetés, a munkaközösségvezető megbízza.
69
Az óraadó pedagógus munkaköre 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről1 35. A pedagógus kötelességei és jogai 62. § (1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, d) előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, f) a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről, g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek - bevonásával, h) a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, j) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, l) tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa, m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, p) megőrizze a hivatali titkot, q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson, r) a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. 63. § (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a) személyét, mint a pedagógusközösség tagját, megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék, b) a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit megválassza,
70
c) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket, d) a 3. § (3) bekezdésében foglaltak megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót, e) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, intézményi és fenntartói információkhoz, i) az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket, A pedagógus kötelessége, hogy:
felkészülten, az első órája előtt 15 perccel megérkezzen az iskolába; (A rendszeres késés fegyelmi intézkedést von maga után!); pontosan betartsa a tanórák kezdő és befejező időpontját (amit csengetés jelez); pontosan, olvashatóan vezesse a naplókat (minden órán létszámot ellenőrizzen, regisztrálja a hiányzókat, beírja az óra számát, anyagát, az esetleges jegyeket stb.); példamutató magatartást tanúsítson a gyermekekkel, a szülőkkel, a munkatársakkal való kapcsolatában;
Egyéb feladatok a pedagógusok számára:
A munkából való rendkívüli távolmaradást és annak okát lehetőleg előző nap, vagy az adott napon 7.45-ig be kell jelenteni az iskolavezetésnek. Minden előre látható távollétet írásban legalább 5 nappal előbb jelezni kell az iskolavezetésnek. Az átvett taneszközökért anyagi felelősséggel tartozik minden pedagógus. Azokat meg kell őriznie, tanév végén el kell velük számolnia.
Tilos a pedagógusnak:
saját tanulóit magántanítványként tanítania; mobiltelefont tanórán használnia (kivéve, ha segítséget hív); az iskola tanulóitól, azok hozzátartozóitól – a minden napi életben szokásos figyelmesség kivételével – ajándékot, jogtalan előnyt elfogadnia; a hivatali titkot megsértenie;
71
Munkaközösségvezető Irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért. Részt vesz a tantárgyfelosztás kialakításában, a pedagógusok külön megbízásainak elosztásában. Az adott munkaközösségen belül szakmai segítséget nyújt a szaktárgyat tanító pedagógusok számára és ellenőrzi munkájukat. Különös figyelmet fordít a munkaközösségen belüli egységesség kialakítására: a követelményrendszerben, a minimálisan kötelező tananyag kialakításában, az értékelésben. Összeállítja a munkaközösség éves munkatervét, értékeli annak teljesítését. Képviseli a munkaközösséget a szakmai megbeszéléseken, értekezleteken. Segíti és ellenőrzi a munkaközösség tanmeneteinek elkészítését. Felelős a tankönyvek és a taneszközök rendeléséért. Szakmai, módszertani értekezleteket hív össze, segíti a szakirodalom felhasználását. Bemutató tanórákat szervez, amihez segítséget nyújt. Szervezi a szakmai bemutatók, előadások látogatását. Az iskolavezetéssel együtt ellenőrzi a tanítás-tanulás folyamatának eredményességét. Megszervezeti a munkaközösségen belüli szakórák látogatását. Szervezi a tanulók szaktárgyi versenyét, regisztrálja az elért eredményeket. Figyelemmel kíséri a szakterületre vonatkozó pályázatokat, tájékoztatja a munkaközösség tagjait, nyomon követi a pályázás menetét. Figyelemmel kíséri a szakterületére vonatkozó továbbképzéseket, tájékoztatja a munkaközösség tagjait, és javaslatot tesz e téren az iskolavezetésnek. Megbízásával az iskola belső ügyeire vonatkozóan titoktartási kötelezettséget vállal.
72
Osztályfőnökök
Az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit.
Vezeti a tanulói nyilvántartásokat: napló, törzslap, bizonyítvány, és ezek alapján – ha kell – kiállítja a szükséges dokumentumokat (igazolások, vizsgadokumentáció stb.). Eleget tesz az előírt adminisztratív kötelezettségeinek.
Statisztikai adatokat szolgáltat a tanulókkal kapcsolatosan.
Figyelemmel kíséri az osztályát érintő iskolai eseményeket.
Kapcsolatot tart osztálya tanulóinak szülőivel (telefonon, az ellenőrző útján, szülői értekezleteket szervez stb.), tájékoztatja őket a tanulók tanulmányi előmeneteléről, hiányzásairól, az iskolai eseményekről.
Osztályának – a pedagógiai programban foglaltak szerint – évente kirándulást szervez.
Kapcsolatot tart az osztályában tanító kollégákkal, hogy a tanulók munkáját figyelemmel kísérje, s probléma esetén a tanulóval, a szülővel és a szaktanárral is hatékonyan együttműködik.
Hetente ellenőrzi osztálya naplójának vezetését, ha hiányosságot tapasztal, figyelmezteti az érintett szaktanárt.
Osztályában órákat látogathat.
Figyelemmel kíséri az osztályában tanulók jogainak érvényesülését, a tanulók kötelezettségének teljesítését.
Gondoskodik arról, hogy osztálya tanulói betartsák az iskolai Házirend előírásait.
Tanköteles tanuló esetében az 1., a 10., a 30. és az 50. igazolatlan óra után azonnal megteszi az érvényes jogszabályoknak (20/2012 Emmi rendelet 52§.) megfelelő intézkedéseket.
Szervezi tanulói közösségi szolgálati tevékenységét.
A nevelőtestület véleményének figyelembe vételével javaslatot tesz az osztályában tanulók magatartás és szorgalom jegyeire félévente.
.
73
Iskolatitkár Munkakörét az igazgató és az igazgatóhelyettes irányításával látja el. Feladata az igazgatás közvetlen segítése, a tanügyigazgatási, valamint az azzal kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása, a tanulói nyilvántartás naprakész működtetése, az intézményi ügyiratok elkészítése, iktatása, postázása, irattározása. A tanügyigazgatásra vonatkozó határidős feladatokat számon tartja. Közreműködik a jegyzőkönyvek, emlékeztetők, igazgatói utasítások elkészítésében, közzétételében. Kezeli az iktatókönyvet, a kézbesítőkönyvet és a postakönyvet. Postázza a kimenő iratokat, elvgézi a postázással kapcsolatos teendőket. Biztosítja az intézmény információ- és feladatfogadási képességének folyamatos fenntartását. Feladata: tájékoztatni az érdeklődőket az iskola képzési lehetőségeiről, a jelentkezési lapok kezelése, a felvételt nyert és az elutasított tanulók értesítése, az ezzel kapcsolatos beiskolázási statisztikák, jelentések elkészítése. Előkészíti a 9. osztályosok beiratkozását. Tanév elején elkészíti az osztálynévsorokat, folyamatosan vezeti a tanulólétszámban történt változásokat. Együttműködik a tanügyi statisztikák elkészítésében. Az igazgatóhelyettessel közreműködve megrendeli a bizonyítványokat, az osztálynaplókat, a törzskönyvi lapokat, az ellenőrző könyveket és az egyéb tanügyigazgatási nyomtatványokat. Intézi a tanulók különféle napi ügyeit, amennyiben szükséges, közreműködik az osztályfőnökök szülőkkel való kapcsolattartásában. Jogosult a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos igazolások kiadására. Fogadja az igazgatóhoz vagy helyetteséhez érkezőket, az érdeklődő szülőket és tanulókat, egyéb ügyfeleket. Közreműködik az iskola külső kapcsolatainak fenntartásában, adott esetben más iskolákkal való kapcsolattartásban. Folyamatosan tájékoztatja az igazgatót a távollétében az iskolában történt eseményekről, a számára szóló üzeneteket továbbítja, beszámol a megtett intézkedésekről. Az igazgatóval történt egyeztetés alapján információt szolgáltat minden olyan ügyben, amely a tanulók tanulmányaira, tanulói jogviszonyára, a velük kapcsolatos esetleges problémák megoldására irányul.
74
Rendszergazda Feladata:
az intézményben használt informatikai-számítástechnikai eszközök, az információs-kommunikációs technológia (IKT) eszközállománya működőképességének biztosítása; a rendszer állandó, felhasználásra, alkalmazásra kész állapotának fenntartása; a hardveres és a szoftveres működés biztosítása; az iskolai informatikai rendszer használati szabályzatának (ISz) kidolgozása, aktualizálása; együttműködés az informatikát tanító tanárokkal; az iskola honlapjának szerkesztése, naprakész frissítése; az ADAFOR folyamatos figyelemmel kísérése és az ott megjelenő információk továbbítása az igazgatóhelyettesnek.
Felelős: az informatikai eszközök alkalmazásával kapcsolatos törvények és a helyi szabályok ismeretéért, azok betartásáért és betartatásáért; a munkája során tudomására jutott bizalmas adatok, információk megőrzéséért, azok szolgálati titokként való kezeléséért; az állandó működésképesség fenntartásáért, a rendszer biztonságáért. Munkáját az iskola oktatási-nevelési feladatinak alárendelve, az igazgató és az igazgatóhelyettes útmutatása szerint végzi.
75