Magyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskola
Házirend
2014
„Navigare necesse est…”
Tartalomjegyzék Tartalom 1 Bevezető rendelkezések ...................................................................................................... 5 2
Az intézmény adatai: ........................................................................................................... 7
3
Az iskola nagyobb tanulóközösségei: ................................................................................. 7
4
Jogok és kötelességek ......................................................................................................... 7
4.1
A tanulók jogai:..................................................................................................................... 7
4.2
Tanulói jogok gyakorlása:..................................................................................................... 9
4.3
A diákkörök létrehozásának rendje:.................................................................................... 10
5
A tanuló kötelességei: ....................................................................................................... 10
5.1 A tanulók kötelességei a gyakorlati képzés foglalkozásain (2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről): ............................................................................................................................ 12 5.2
6
Közösségi szolgálat:............................................................................................................ 12
Az iskola munkarendje ..................................................................................................... 13
6.1
Óraközi szünetek................................................................................................................. 13
6.2
Tűz és bombariadó esetén ................................................................................................... 14
6.3 Általános működési szabályok (a helyiségek, berendezési tárgyak, eszközök és az iskolához tartozó területek használati rendje) ................................................................................ 14
7
Az iskolai tartózkodás során betartandó védő-óvó előírások: .......................................... 15
7.1
Egészségvédelem ................................................................................................................ 16
7.2
Balesetvédelem ................................................................................................................... 16
7.3
Vagyonvédelem, kártérítés ................................................................................................. 16
8
Az iskolán kívüli rendezvényeken előírt tanulói magatartás: ........................................... 16
9 A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv-értékesítéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdések ......................................................................................... 17 2
10
Vizsgadíj-fizetési kötelezettség ..................................................................................... 17
10.1
Illetékfizetési kötelezettség ................................................................................................. 17
11
A ruhatári szekrényekre vonatkozó szabályok .............................................................. 18
12
Egyéb előírások: ............................................................................................................ 18
12.1
Ellenőrző könyv .................................................................................................................. 19
12.2
Viselkedési normák ............................................................................................................. 19
12.3
A hetesek kötelességei: ....................................................................................................... 19
13
Mulasztások, késések, fegyelmi felelősség ................................................................... 20
13.1
Késés ................................................................................................................................... 20
13.2
Gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel ................................................................ 21
13.3
Mulasztások igazolása, távolmaradási -, távozási előzetes engedélyek .............................. 21
13.4
A mulasztás igazolásának módjai: ...................................................................................... 21
13.5
Igazolatlan mulasztások ...................................................................................................... 22
13.6
A tanuló fegyelmi felelőssége ............................................................................................. 23
13.7
Fegyelmező intézkedés: ...................................................................................................... 23
13.8
Fegyelmi büntetés (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 58.§): ................... 24
14
A tanuló anyagi felelőssége ........................................................................................... 24
15
Tanulmányi kötelezettségek .......................................................................................... 25
15.1 A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: ....................................................................................................................................... 25 15.2
A tanuló munkájának elismerése ........................................................................................ 25
15.3
Tanulmányi jegyek a pedagógiai program szerint: ............................................................. 26
3
15.4
Magatartás jegyek: .............................................................................................................. 26
15.5
Szorgalmi jegyek: ............................................................................................................... 26
16
Jutalmazások ................................................................................................................. 27
16.1
Az egyén jutalmazásai: ....................................................................................................... 27
16.2
A jutalmazások formái: ....................................................................................................... 27
17
Záró rendelkezés ........................................................................................................... 29
18
Mellékletek: ................................................................................................................... 31
4
1
Bevezető rendelkezések
A Házirend az iskola diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége!
A Házirendet:
az iskola igazgatója készíti el,
és a nevelőtestület fogadja el.
A Házirend elfogadásakor, illetve módosításakor Szülői Szervezet és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A Házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
Ezen Házirend:
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,
2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről,
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról,
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló – többszörösen módosított – 1997. évi XXXI. törvény,
továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült.
A Házirend szabályai – mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belső jogi normák – kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. A Házirend elsősorban a tanulókra vonatkozó magatartási szabályokat tartalmaz, de találhatók benne a pedagógusokra és más alkalmazottakra érvényes szabályok is (például a 5
helyiséghasználat rendjének meghatározása, vagy a jogorvoslati és kapcsolattartási szabályok), s a tanulókra vonatkozó házirendi előírásokat a pedagógusoknak és más iskolai dolgozóknak is alkalmazniuk kell. Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráin kötelesek feldolgoztatni és megismertetni tanítványaikkal a Házirend szövegét, valamint tájékoztatni őket azokról a pontokról, amelyek a tanulói jogokkal és kötelességekkel foglalkoznak. A diákok aláírásukkal igazolják, hogy a Házirendet megértették, tudomásul vették és betartását számukra kötelező érvényűnek tartják (1. számú melléklet).
A Házirend időbeli hatálya kiterjed:
éves viszonylatban a teljes tanévre (beleértve a szüneteket is),
napi viszonylatban az iskola területén (rendezvényeken) való tartózkodás teljes időtartamára.
A Házirend érvénybe lépésének napjától a visszavonásig érvényes.
A Házirend területileg érvényes:
az iskola teljes területén,
az iskola által szervezett rendezvények (pld. osztálykirándulás, szalagavató) területén és az oda- visszautazás alatt, ha az utazás is közös, vagyis az iskola szervezi meg,
nem az iskola által szervezett, de a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó rendezvény (pld. színházlátogatás, ünnepségek, koszorúzások) területén és a közös oda-vissza utazás alatt is.
A Házirend személyileg érvényes:
az iskola diákjaira, ide értve a magántanulót és az eltiltott tanulót is, 6
az iskola dolgozóira, az SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével,
valamint mindazon természetes személyekre, akik az iskola területén tartózkodnak.
A Házirend nyilvánossága:
a
Házirend
az
iskola
honlapján
(www.hajozasi.fw.hu)
mindenki
számára
hozzáférhető,
2
3
nyomtatott formában az iskola könyvtárában olvasható.
Az intézmény adatai:
neve: MAGYAR HAJÓZÁSI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA
székhelye: 1131 Budapest, Jász utca 155.
felügyeleti szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
Az iskola nagyobb tanulóközösségei:
A tanulók nagyobb közössége az osztály. A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a Diákönkormányzat véleményét, javaslatát, lehetővé teszi az ilyen témájú tantestületi értekezleteken való részvételüket.
4
Jogok és kötelességek 4.1 A tanulók jogai:
Az iskolába beiratkozott tanulók a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 50§ (1) bekezdése alapján jogaikat a beíratás napjától kezdve gyakorolhatják. Az alábbi jogosultságok minden tanulót megilletnek a tanulói jogviszony alapján. 7
Az iskola minden tanulójának joga, hogy:
színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan vegyen részt,
igénybe vegye az iskola létesítményeit, a tanintézet nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket
(korrepetálás,
tanfolyam,
fakultáció,
sportkör,
könyvtár,
tanulószoba, kedvezményes étkezés),
rendszeres egészségügyi felügyeletben részesüljön,
személyiségét, önazonosságát, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára,
hit- és vallásoktatást vegyen igénybe,
tanárait, az iskola vezetőségét felkeresse probléma, jogsérelem esetén,
érdemjegyeiről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön,
részt vegyen tanulmányi versenyeken,
csak napi 2 "nagydolgozatot" (témazárót) írjon előzetes egyeztetés alapján, melyet a tanár egy héttel korábban előre jelez
értékelt írásbeli munkáját lehetőleg tíz tanítási napon belül, témazáró esetén maximum 3 héten belül kézhez kapja,
szervezze közéletét, működtesse tanulói önkormányzatát, azok intézményeit; ehhez a tantestület, az iskolavezetés segítségét kérheti,
véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon,
képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,
választó és választható legyen a diákközösség bármely szintjén,
kezdeményezze diákszerveződések (iskolaújság, klubok, diákkörök, önképzőkörök 8
stb.) létrehozását és ezek munkájában részt vegyen,
kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon, tanulmányi szerződést kössön, szabad idejében munkát vállalhasson,
egyéni, közösségi problémái megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, az iskolapszichológus és az iskolaorvos, illetve az iskolavezetés segítségét,
fennmaradó szabadidejében iskolán kívüli foglalkozásokra is járhat (kulturális, tömegsport, sportverseny),
kérhesse átvételét más iskolába.
4.2 Tanulói jogok gyakorlása: Sérelem esetén az iskola tanulója – kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője – a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot. Az iskolai diákönkormányzat (DÖK) megválasztása tanévenként a diákközgyűlésen történik. Az iskolai közösségek életüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton (DÖK) keresztül érvényesíthetik jogaikat. A Házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösségek tanulóit érintő kérdésekben kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. Kötelező a véleményezés kikérése az iskola kisebb tanulócsoportját érintő, de a többi tanulócsoport számára példa értékű kérdésekben, intézkedésekben. Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a diákönkormányzat véleményét. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái A tanévenkénti ütemterv alapján a DÖK-szervezet rendszeres ülésein, valamint az évi diákközgyűlésen túlmenően az intézményvezető, illetve helyettesei fogadóóráikon is tájékoztatást adnak mindennemű aktuális kérdésben. A nevelőtestület heti rendszeres tájékoztatása alapján a tanulókat érintő kérdésekben az osztályfőnökök a heti osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. 9
4.3 A diákkörök létrehozásának rendje:
5
diákkör létrehozását minimum 12 fő tanuló kezdeményezheti,
az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport, szakmai diákkörök alakíthatók,
a diákkört csak pedagógus irányíthatja, vezetheti,
a diákkör létrehozása esetén az iskola biztosítja a működésének feltételeit.
A tanuló kötelességei:
betartsa a Házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit,
tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanulótársait és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse,
részt vegyen a tanórákon, a kötelező foglalkozásokon, a szakmai gyakorlaton és az összefüggő nyári szakmai gyakorlaton,
rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen – képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének,
köteles az iskolai tanműhely munkarendjét betartani (1 számú melléklet),
köteles a tornaterem használatára vonatkozó szabályokat betartani, amelyeket az első testnevelés órán ismertet a szaktanár,
kötelezően érettségi vizsgát tegyen egy szakmai tantárgyból, mint kötelezően választható 5. tantárgyból (2016-tól),
érdemjegyeit naprakészen vezesse ellenőrzőjében szaktanári és osztályfőnöki ellenőrzés mellett,
ellenőrzőjét minden nap magával hozza az iskolába, 10
az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, az oktatás során használt eszközöket, védje az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet. Ezekért anyagi felelősséggel is tartozik, és a szándékos rongálás büntetést von maga után.
becsülje meg és védje meg a társadalmi tulajdont, tartsa tiszteletben az egyéni tulajdont,
biztosítsa a tanuláshoz szükséges külső feltételeket: csend, rend, fegyelem,
ha a használatra kijelölt terem berendezési tárgyaiban rongálást észlel, jelentse azt az órát tartó tanárnak,
az aktuálisan érvényes órarend szerinti első tanítási órától az utolsó tanítási óráig az iskola területén tartózkodjon,
a tanuláshoz szükséges felszerelést magával hozza,
a heteseket munkájuk teljesítésében segítse,
segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését,
tisztelje társait és az iskola valamennyi dolgozóját,
védje saját és társai egészségét, éppen ezért tilos a dohányzás, az alkoholfogyasztás, kábítószer fogyasztás stb., ezek törvényi következményeiről minden év elején tájékoztatást kap szóban és írásban és azt aláírásával tudomásul veszi és betartását kötelező érvényűnek tekinti (2. számú melléklet),
az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg,
az iskolai ünnepélyeken ünnepélyes, az alkalomhoz illő, egységes jellegű ruhában jelenjen meg,
a tanítási óra védelmében mobiltelefonját, tablet-jét, notebook-ját, szórakoztató elektronikai eszközeit stb. tartsa kikapcsolt állapotban és azokat az óra alatt tilos 11
bekapcsolnia, ennek megszegése büntetendő,
az érvényes órarend szerinti első tanítási óra előtt 10 perccel korábban érkezzen meg az iskolába,
tilos az órán rágógumizni, enni, inni, mobiltelefont használni,
továbbá szándékosan félrevezetni diáktársait és az iskola valamennyi dolgozóját.
Tanításhoz nem tartozó felszerelést (pld: játék, rádió, magnó, híradástechnikai eszköz, nagy értékű ékszer, számottevő mennyiségű pénz) nem szabad behozni az iskolába, kivéve, ha erre valamelyik tanár külön engedélyt ad, ez esetben is a diák kötelessége felelősséget vállalni az értéktárgyaiért. Az elveszett vagy felügyelet nélkül hagyott tárgyakért, továbbá az öltözőkben hagyott tárgyakért és értékekért az iskola felelősséget nem vállal. Tilos az iskolában és környékén mindenfajta szerencsejáték űzése és árusítása, valamint a tanuló nem tarthat magánál fegyvert és fegyvernek minősülő eszközt, ellenkező esetben az iskola vezetősége haladéktalanul értesíti a rendőrséget.
5.1 A tanulók kötelességei a gyakorlati képzés foglalkozásain (2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről):
a gyakorlati képzésen – tanév közben és a nyári összefüggő gyakorlaton – való részvétel kötelező,
a hiányzást a Házirend erre vonatkozó szabályai szerint igazolni kell.
5.2 Közösségi szolgálat:
kötelezően kell teljesíteni 50 órás közösségi szolgálatot (lehetőség szerint a 9-1l. évfolyamon), ami 2016-tól az érettségi bizonyítvány megszerzésének alapfeltétele,
a Házirend hatálya a külső helyszíneken, fogadóintézményeknél végzett közösségi szolgálat tevékenységeire is kiterjed, függetlenül attól, hogy a tevékenység hétköznap, hétvégén vagy szünidő alatt történik,
12
az elvállalt közösségi tevékenységen a részvétel kötelező,
a részvétel akadályba ütközése esetén haladéktalanul értesíteni kell a program szervezőjét és az iskola koordinátorát,
az elvállalt munkaalkalmakról hiányozni csak szülői vagy orvosi igazolással lehet, azok elfogadására a Házirend szabályai vonatkoznak,
a közösségi szolgálati napló okmány, melynek őrzése a tanuló kötelessége,
a közösségi szolgálati tevékenységekre a tanuló ezt köteles magával vinni és abban az elvégzett órákat igazoltatni,
az elveszett napló pótlására nincs mód, helyette új kiállítása engedéllyel lehetséges, ebben az esetben az addig teljesített órák nullázódnak és elölről kell kezdeni az összegyűjtésüket.
6
Az iskola munkarendje
Az iskola éves munkarendjét a tantestület, a Szülői Szervezet és a diákönkormányzat határozza meg az iskola törzskarának javaslata alapján. A tanítás nélküli munkanapok időpontjait a félév kezdetekor kell meghatározni. A tanítás általában 8:00 órakor kezdődik. Minden diák a tanítás kezdete előtt köteles 10 perccel korábban megérkezni az iskolába, a tantermek és a szaktantermek előtt várja fegyelmezetten tanárát. Az épületet 08:00 órakor bezárják. A tanítási idő a tanuló munkaideje, melyet az órarend szabályoz.
6.1 Óraközi szünetek Szünetekben az ügyeletes tanár rendelkezéseit be kell tartani. Szünetekben a tanulók a folyosón, jó idő esetén – fűtési időszakon kívül a nagyszünetben – az udvaron is tartózkodhatnak. A tornateremben, a szaktantermekben és a szertárakban csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók. A folyosókon, lépcsőházban a diákok kerüljék a lármázást és minden olyan játékot, amely 13
veszélyezteti a testi épséget vagy rongálást okozhat. A tanulók hivatalos ügyeiket a titkárságon és a gazdasági irodában a nagyszünetben intézhetik. Tanáraikat a tanári szobából kihívathatják, de oda be nem mehetnek. Rendkívüli esetben az igazgatót és helyettesét/helyetteseit azonnal is megkereshetik. Vendégeket (szülőket, hozzátartozókat) csak indokolt esetben fogadhatnak a tanulók a portán. Ide a portás szünetben hívhatja le őket. Telefonhoz csak rendkívül indokolt esetben hívható tanuló. A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg. A tanítási órák általában az 1-8. tanórában tartandók, de szervezési okokból megengedhető a 0. és a 9. órában is. Egy tanítási óra 45 perc, kivéve a gyakorlati órákat. A gyakorlati órák 60 perc időtartamúak (20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 17§ (1) bekezdés). A szakképzési évfolyamok valamint a fakultatív és rendkívüli tárgyak órái általában délutánra kerülnek. A csengetési rend a 3. számú mellékletben szerepel. Az iskola tanulói étkezését a büfé és az ebédlő biztosítja. Az ebédszünet: 13:20-tól 13:40-ig
6.2 Tűz és bombariadó esetén Riasztásra a folyosókon és a termekben kifüggesztett rend (4. számú melléklet) szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti tanítványaival.
6.3 Általános működési szabályok (a helyiségek, berendezési tárgyak, eszközök és az iskolához tartozó területek használati rendje) Az iskola konditerme minden tanuló számára rendelkezésre áll, a konditerem használati- és nyitvatartási rendjét a 5. számú melléklet tartalmazza. Az iskolai könyvtár minden tanuló számára rendelkezésre áll, a kölcsönzési időpontokat és feltételeket kilencedik osztályos korukban ismerhetik meg a diákok. Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje az 6. számú mellékletben szerepel. Tanítási idő alatt a diákoknak az iskola épületét elhagyni tilos. Rendkívüli esetben a 14
szülő/gondviselő tudtával és előzetes kérése alapján, valamint az osztályfőnök vagy az intézményvezetés engedélyével távozhat. Engedély nélküli távozás esetén súlyos fegyelmi vétséget követ el, ami büntetést von maga után. A képességek fejlesztését szolgálják a szakkörök, a sportköri foglalkozások, amelyekre minél több érdeklődőt várunk. Az év elején jelentkezők számára a választott szakköri és sportköri foglalkozás látogatása kötelező. Év közben kimaradni csak a szülő írásos kérésére és a foglalkozást vezető tanár döntése alapján lehet. A tanulószobai foglalkozásokon való részvételre is ez a szabály vonatkozik. Pedagógus az óráról csak indokolt esetben hívható ki. A számítógép terem sajátos rendje az 7. számú mellékletben szerepel. Az iskolai tanműhely munkarendje az 1 számú mellékletben szerepel. Étkezni az iskola egész területén csak kulturáltan és fegyelmezetten lehet, minden esetben ügyelni kell a rendre és a tisztaságra. Az ebéd befejezése után az asztalokat tisztán hagyva lehet elhagyni az éttermet.
7
Az iskolai tartózkodás során betartandó védő-óvó előírások:
a tanulóknak az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, amelyeket az első osztályfőnöki órán ismertetnek, minden esetben be kell tartaniuk, akár az iskolában, akár útközben, akár kirándulásokon tartózkodnak,
a szaktermek, gyakorlóhelyek ismertetett munka- és balesetvédelmi előírásait kötelezően be kell tartani,
a tanári utasítást minden esetben, különösen rendkívüli esetkor, (pl. tűzriadó, bombariadó) pontosan be kell tartani,
az esetleges baleset kivizsgálásában részt vesz a diákönkormányzat,
az iskola egész területén, valamint az iskola előtti utcaszakaszon a dohányzás tilos,
az elektromos cigaretta használata egészségpolitikai és nevelési szempontból sem engedélyezett, 15
dohányzás miatt azonnali igazgatói figyelmeztetés a büntetés, és a vétkes diákot a nemdohányzók védelméről szóló törvény alapján az intézmény feljelenti, aminek egészségvédelmi bírság a következménye.
7.1 Egészségvédelem A tanulók részére az adott tanévre meghatározva hetente egy alkalommal iskolaorvosi és két alkalommal védőnői rendelés van.
7.2 Balesetvédelem Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset- és tűzvédelemi oktatáson kell részt vennie, amit az osztályfőnök vagy az őt helyettesítő tanár az első osztályfőnöki órán tart meg. A hiányzó tanulóknak külön időpontban tartják meg az oktatást. A számítástechnikai, könyvtári, szakmai gyakorlati és a testnevelési foglalkozás megkezdése előtt évente egy alkalommal munkavédelmi oktatáson is részt kell venniük a tanulóknak, ezt a szaktanár tartja meg. A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely felnőtt dolgozójának.
7.3 Vagyonvédelem, kártérítés A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak; az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, műszereknek az állagát megóvni. Az iskolában, tantermekben elhelyezett készülékeket tanulók nem kapcsolhatják be, nem működtethetik. Gondatlanságból eredő kár esetén a tanuló kártérítésre kötelezett, melynek mértékét a 2011. évi CXC. a nemzeti köznevelésről szóló törvény 59.§- a határozza meg.
8
Az iskolán kívüli rendezvényeken előírt tanulói magatartás:
a házirendben meghatározott magatartási formák betartása,
a külső helyszín házirendjének betartása, 16
a felügyelő/kísérő tanár utasításának betartása,
Az előzőekben felsoroltak be nem tartása vagy a szabályok megsértése büntetést von maga után.
9
A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv-értékesítéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdések
A könyvtárhasználati rendet az 6. számú. melléklet szabályozza. A tanulók a tankönyveket a könyvtárellátótól (KELLO) kapják. A könyvtári állomány nem vásárolható meg. Amennyiben a tanuló a kikölcsönzött tankönyvet elveszti, megrongálja vagy nem olyan állapotban szolgáltatja vissza, mint amilyen állapotban átvette, a tankönyv forduló napi árának 100%-át köteles megtéríteni.
10 Vizsgadíj-fizetési kötelezettség Az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsgáért, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgáért vizsgadíjat kell fizetni. A fizetendő vizsgadíj összege:
A jelentkezőnek a középszintű érettségi vizsgáért az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15 %-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összegét kell fizetnie.
10.1 Illetékfizetési kötelezettség
A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 96.§.(6.-8.) pontja alapján az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a törzslap (póttörzslap) alapján másodlat állítható ki (8. számú melléklet). Az 1990. évi XCIII. törvény VIII. sz. melléklete alapján az illeték mértéke 2.000.-Ft, melyet illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni. 17
Az elveszett vagy megsemmisült ellenőrző könyv pótlására kiadott új ellenőrző könyvért a mindenkori minimálbér 1 %-a (minimum 500Ft) fizetendő.
11 A ruhatári szekrényekre vonatkozó szabályok
A ruhatári szekrényeket az osztályok beosztása szerint kell használni, s azt vagyonvédelmi okokból állandóan zárva kell tartani. Az ismételt felszólítás ellenére nyitva tartott szekrények használói a tanév hátralevő idejére a használati jogot elveszítik. A szekrénykulcsot az osztály által megbízott tanuló év elején megkapja, s azt a tanév végén köteles az osztályfőnöknek leadni. A kulcs elvesztése esetén az osztály azt saját költségén köteles pótolni.
A szekrények rendjéért, tisztaságáért az azt használó diákok a felelősek. Az osztályfőnök, illetve az igazgató megbízottja jogosult a szekrényrend, illetve a rendeltetésszerű használat ellenőrzésére a szekrényt használó diák jelenlétében.
A szekrények dekorálása előzetes egyeztetés (iskolavezetés) alapján történhet.
12 Egyéb előírások:
az iskola által szervezett felvételi előkésztőn részt vett tanulók számára kiadott tanúsítvánnyal rendelkezők a felvételi pontszámok azonossága esetén előnyben részesülnek,
az iskola tulajdonába tartozó tárgyakat engedély nélkül az iskola területéről kivinni tilos.
Hivatalos ügyek intézésének rendje: o a
tanulók,
rendkívüli
eseteket
kivéve,
minden
kérésükkel
az
osztályfőnökükhöz fordulhatnak, o az osztályfőnöki hatáskört meghaladó kérdésekben az igazgató dönt az osztályfőnök véleményét meghallgatva, o a tanulók a titkárságot a szokásos napi ügyek intézése miatt csak félfogadási időben kereshetik fel,
18
o az osztály több tanulóját érintő ügyekben a diákképviselőnek kell a titkárságot felkeresnie.
12.1 Ellenőrző könyv
Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze az ellenőrző könyv, amely okmány.
A tanuló ellenőrzőjét minden tanítási napon köteles magával hozni, a kapott érdemjegyet beírni/beíratni és a szülővel aláíratni. Egyéb bejegyzéseket a legrövidebb időn belül köteles aláíratni, és ezt az osztályfőnöknek bemutatni.
12.2 Viselkedési normák A szóbeli, egyéni köszönés a napszakhoz igazodik, míg az osztályteremben a tanárt és az órák látogatóit felállással köszöntik a tanulók. A diákok mindig ügyeljenek saját és társaik testi épségére. Minden veszélyforrást és balesetet jelentsenek. A tantermet az osztály tanulói csak tiszta, tanulásra, tanításra alkalmas állapotban hagyhatják el. Ha egy osztály a tanterem berendezését rendhagyó módon átalakította, köteles azt a következő csoport számára (az utolsó óra után is), a zavartalan munkavégzést biztosítása céljából visszarendezni. Ünnepélyeken a sötét nadrág és fehér ing, illetve sötét szoknya és fehér blúz a megfelelő öltözék. Az iskolai rendezvények, klubdélutánok – az előkészítés és rendrakás terhe mellett – 21:30 óráig tarthatók.
12.3 A hetesek kötelességei:
a két hetes feladatát megosztva teljesíti,
biztosítják a tanítás tárgyi feltételeit (tiszta tábla, kréta, szemléltetőeszköz, szellőzte19
tés), a tiszta, kulturált környezetet,
felügyelik az osztályt a tanár megérkezéséig,
jelentik a hiányzók nevét, az esetleges gondokat, rendellenességeket,
ha a tanár nem kezdi meg pontosan az órát, akkor legkésőbb becsengetés után 5 perccel megkeresik a szaktanárt, illetve jelzik az igazgatóhelyettesnek a tanár hiányát,
minden óra után ellenőrzik a tanterem tisztaságát,
távozáskor leoltják a világítást,
az utolsó óra után bezárják az ablakot, és az órát tartó tanár utasítására az osztálytársaikkal együtt felrakják a székeket a padokra,
ha a hetes hiányzik, helyettese a névsorban utána következő tanuló lesz,
a hetesi kötelezettség elmulasztása esetén annak súlyosságától függően az osztályfőnök dönt a büntetés módjáról,
ha a használatra kijelölt terem berendezési tárgyaiban rongálást észlelnek, jelentik azt az órát tartó tanárnak.
13 Mulasztások, késések, fegyelmi felelősség 13.1 Késés A késés a tanórára való becsengetés utáni beérkezést jelenti. Amennyiben a késés az érvényes órarend szerinti első tanítási órán történik, a tanuló elmulasztotta azt a kötelességét is betartani, hogy az első tanítási óra előtt 10 perccel megérkezzen az iskolába. Így a késés időtartamát 10 perccel meg kell növelni. A későn érkező tanulót a szaktanár bejegyzi a naplóba. Amennyiben az igazolt és igazolatlan késések időtartama eléri a 45 percet, az 1 (egy) igazolt, illetve igazolatlan órának számít. A napközbeni késés nem megengedett, az a tanuló, aki egy tanítási év folyamán eléri az 5 napközbeni késést, fegyelmező intézkedést vagy fegyelmi büntetést kap.
20
13.2 Gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel Ha a gyakorlati képzésről (szorgalmi időszak) és az összefüggő szakmai gyakorlati képzésről (szorgalmi időszakon kívül) való igazolt és igazolatlan mulasztás egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes óraszám 20%-át, az évfolyam megismétlése kötelező. Az összefüggő szakmai gyakorlati képzés folyamán, ha az igazolatlan órák száma meghaladja a képzési idő alatt meghatározott óraszám 5%-át, a tanuló a mulasztást pótolni köteles. Ellenkező esetben az évfolyamot meg kell ismételnie.
13.3 Mulasztások igazolása, távolmaradási -, távozási előzetes engedélyek A kötelező óratervi foglalkozások alóli hiányzást a tanuló köteles a szülő (gondviselő) nyilatkozatával az ellenőrző útján a hiányzást követő első osztályfőnöki óráig, de maximum 1 héten belül igazolni. A szülő tanévenként legfeljebb 3 nap távolmaradást igazolhat, melybe beletartozik a közösségi szolgálatról történő hiányzás igazolása is. Az egyórás hiányzás igazolása is egy napnak tekintendő. A három napot meghaladó mulasztás esetén már csak orvosi igazolás fogadható el. Hiányzás esetén az osztályfőnököt a hiányzás okáról a szülő (gondviselő) a távolmaradás első napján köteles tájékoztatni. Családi vagy hivatalos távolmaradási engedélyt 3 napig az osztályfőnök, 3 napnál hosszabb távolmaradás esetén az igazgató adhat. A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök és az osztályfőnök-helyettes jogosult. A távolmaradást követő egy héten belül nem igazolt mulasztást igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni.
13.4 A mulasztás igazolásának módjai:
a tanuló – a szülő írásbeli kérelmére – előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra,
a tanuló beteg volt és azt megfelelően igazolta,
a tanuló hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni, és azt megfelelően igazolta,
21
nem számít hiányzásnak, ha iskolai ügy miatt hiányzik a tanuló.
13.5 Igazolatlan mulasztások Igazolatlan mulasztásnak minősül az, ha a tanuló hitelt érdemlően nem tudja igazolni mulasztásának okát. A mulasztások következményeit (igazolt és igazolatlan) a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szabályozza. Az iskola köteles az első igazolatlan mulasztást követően értesíteni a szülőt (gondviselőt) és a kollégiumot. Ha az ismételt igazolatlan mulasztások száma eléri a 10 órát, az iskola köteles a szülő értesítése mellett azt jelenteni (331/2006. (XII.23.) Kormányrendelet) a megfelelő hatóságnál tanköteles és nem tanköteles, de kiskorú tanuló esetén. Ha a tanuló három napon keresztül hiányzott az iskolából, és annak okáról az iskola tájékoztatást nem kapott, az osztályfőnöknek a szülőt (tanulót) értesítenie kell. Ha a tanuló az iskolában tartózkodik, és az órarend szerinti foglalkozásról önkényesen távol marad, vagy engedély nélkül elmegy az utolsó tanítási óráról, hiányzása igazolatlan és fegyelmi vétség is, ami minden esetben felelősségre vonással és büntetéssel jár. A tanuló által vállalt fakultációs órákról, szakköri foglalkozásokról, tanulószobáról való késésre és hiányzásra is a fentiek érvényesek. Ha az igazolatlan órák száma meghaladja a harmincat, a tanulót törölni kell az iskola tanulóinak sorából, kivéve a tanköteles korúakat. Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, ezért büntetést von maga után, melyet a magatartásjegynek is tükröznie kell:
3 óra esetén osztályfőnöki figyelmeztetés,
6 óra esetén osztályfőnöki intés,
9 óra esetén igazgatói figyelmeztetés,
12 óra esetén igazgatói intés,
15 óra esetén tantestületi megrovás,
22
20 óra esetén tantestületi szigorú megrovás,
25 óra esetén áthelyezés a másik osztályba – a lehetőségek szerint,
30 óra felett kizárás az iskolából, nem tanköteles tanuló esetén (16. életévét betöltött tanulók).
13.6 A tanuló fegyelmi felelőssége Ha a tanuló a házirendet, kiemelten a kötelességekre vonatkozó szabályokat megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmező intézkedésben általában a szaktanár vagy az osztályfőnök részesíti a tanulót, fegyelmi büntetés a nevelőtestület beleegyezésével szabható ki. A fegyelmi eljárás során a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet szerint kell eljárni. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak lehetnek:
13.7 Fegyelmező intézkedés:
szóbeli figyelmeztetés (szaktanár),
írásbeli intő: (szaktanár),
osztályfőnöki figyelmeztetés - odaítéléséről az osztályfőnök dönt a fegyelmi vétségek alapján, de adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát. Javaslatot tehet rá az osztályban tanító szaktanár is,
osztályfőnöki intő 1 alkalommal adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát és várható hatását, vagy ha a tanuló sorozatos kisebb fegyelemsértésekkel elérte a fokozatot,
igazgatói figyelmeztetés,
igazgatói intő
A fegyelmező intézkedések során a fokozatosság elvét betartva egy fegyelmező intézkedés csak egyszer adható.
23
13.8 Fegyelmi büntetés (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 58.§):
megrovás,
szigorú megrovás,
áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba (végrehajtása esetén az idegen nyelvek különbözősége miatt osztályozó vizsgát kell tenni) vagy iskolába,
eltiltás a tanév folytatásától,
kizárás az iskolából.
A fegyelmi büntetések során a fokozatosság elvét betartva egy fegyelmi büntetés csak egyszer adható. Egyeztetési eljárás A fegyelmi eljárást egyeztetési eljárás előzheti meg, melynek során a fegyelmi eljárás vezetője a felek közötti békéltetés, illetve bocsánatkérés lehetőségének biztosítására törekszik. Előzetes eljárásban nem szüntethetők meg az igazolatlan hiányzásból fakadó fegyelmi vétségek! Az egyeztető eljárás részletes szabályait az SZMSZ tartalmazza.
14 A tanuló anyagi felelőssége Gondatlan károkozás esetén a tanuló felelőssége korlátozott, míg szándékos esetben a teljes kárt köteles megtéríteni. A kártérítés mértékéről a gondnok javaslatára vizsgálat alapján a tantestület dönt. A vizsgálat tényéről és a döntésről a tanulót és szüleit értesíteni kell, és fel kell szólítani a kár megtérítésére. A kártérítés elmaradása esetén az előírásoknak megfelelően az iskola pert indít! A tanuló bizonyítványát tartozás fejében visszatartani nem szabad.
24
15 Tanulmányi kötelezettségek Ha a tanuló hiányzása az adott tantárgyból meghaladja a megtartott órák 30%-át, vagy az igazolt és az igazolatlan mulasztásainak összege eléri a 250 órát, és érdemjegyei alapján nem osztályozható, akkor a nevelőtestület engedélyezheti, hogy osztályozóvizsgát tehessen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló 20 óránál többet mulasztott igazolatlanul, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie.
15.1 A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:
igazgatói engedéllyel magántanuló,
felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,
hiányzás mértéke miatt nem osztályozható, és a nevelőtestület – az osztályfőnök és a szaktanár javaslata alapján – úgy dönt, hogy osztályozó vizsgát tehet.
Az osztályozó vizsga teljesítésének határideje:
félévkor: január 1 - 15.,
a tanítási év végén (a nevelőtestületi döntés alapján),
Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.
15.2 A tanuló munkájának elismerése A diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer. A félévi osztályzás az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár (aki az osztályozó értekezleten a tantestület tagjaitól segítséget kérhet) határozza meg. A szaktanár - a munkaközösséggel egyetértésben - meghatározza és a tanév elején ismerteti a 25
tanulókkal a teljesítendő minimális tantárgyi követelményeket.
15.3 Tanulmányi jegyek a pedagógiai program szerint:
5 jeles:
a tanuló a törzsanyagon túli ismereteket is elsajátította, és segítség
nélkül tudja alkalmazni,
4 jó:
a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni,
3 közepes:
a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítséggel tudja alkalmazni,
2 elégséges:
a tanuló a törzsanyag lényegét elsajátította, és jelentős segítséggel tudja
alkalmazni,
1 elégtelen:
a tanuló a törzsanyagot sem sajátította el, vagy segítséggel is nehezen
tudja alkalmazni.
15.4 Magatartás jegyek:
5 példás:
fegyelmező intézkedése és fegyelmi büntetése nem volt, tanulmányi és
közösségi feladatait példamutatóan látja el,
4 jó:
legfeljebb osztályfőnöki figyelmeztetése volt, tanulmányi és közösségi
feladatait jól ellátja,
3 változó:
nincs fegyelmi büntetése, tanulmányi és közösségi feladatait csak
figyelmeztetés hatására látja el,
2 rossz:
fegyelmi büntetésben részesült, és/vagy tanulmányi és közösségi
feladatait csak rendszeres figyelmeztetés hatására látja el.
15.5 Szorgalmi jegyek:
5 példás:
legjobb tudása és képességei szerint maximálisan eleget tesz
tanulmányi kötelességeinek és segíti társait is tanulásukban,
4 jó:
képességei szerint eleget tesz tanulmányi kötelességeinek, vagy javít
eredményein,
26
3 változó:
tanulmányi munkája ingadozó színvonalú (eredményesen fejezte be a
félévet/tanévet),
2 hanyag:
tanulmányi munkája ingadozó színvonalú (1 vagy több bukás vagy
tanulmányi eredményei messze elmaradnak a képességei alapján tőle elvárhatótól).
16 Jutalmazások Kiemelkedő tevékenységükért iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai jutalmazásokban részesülhetnek. A végzett kiemelkedő munkát általában tanévenként jutalmazzuk.
16.1 Az egyén jutalmazásai:
osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több dicséret alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért,
szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg, adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, kutató-, vagy sorozatos gyűjtőmunkáért és folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért, szakköri stb. munkáért,
igazgatói dicséret: városi, megyei, országos tanulmányi versenyen elért I - III. helyezetteknek, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő teljesítményt nyújt,
tantestületi dicséret: a tantestület szavazhatja meg az év végi osztályozó konferencián.
16.2 A jutalmazások formái:
könyvjutalom,
tárgyjutalom,
oklevél,
pénzjutalom.
27
Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért:
a képzési idő alatti többéves kiemelkedő teljesítményért – ISKOLADÍJ,
kiemelkedő tanulmányi eredményért,
példamutató szorgalomért,
hiányzásmentes tanévért,
versenyeken, pályázatokon való eredményes részvételért,
az iskola érdekében végzett kiemelkedő tevékenységért,
kiemelkedő sporttevékenységért.
28
17 Záró rendelkezés 1. A Házirend hatálybalépése A Házirend ____ év ________ hó __ napján, a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált Házirend hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a ____ év ________ hó __ napján készített (előző) Házirend.
2. A Házirend felülvizsgálata A Házirend felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, az iskolaszék (óvodaszék, kollégiumi szék), a Szülői Szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. A Házirend módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Budapest, 2014. év ________ hó __ nap
PH.
_________________ igazgató
A Házirendet az intézmény diákönkormányzata 2014. év ________ hó __ napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat egyetértési jogát a jelen Házirend felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta. _________________ diákönkormányzat vezetője
A Házirendet a szülői szervezet (közösség) 2014. év ________ hó __ napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet egyetértési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta. _________________ Szülői Szervezet képviselője
29
A Házirendet az intézmény nevelőtestülete 2014. év ________ hó __ napján elfogadta. _________________
_________________
hitelesítő nevelőtestületi tag
hitelesítő nevelőtestületi tag
A Házirendet a fenntartó _________________ szám alatt jóváhagyta.
Budapest, _______ év ________________ hó __________nap
30
18 Mellékletek: 1. számú melléklet Az iskolai tanműhely munkarendje A tanulói közösség iskolai életét az intézet házirendje, a tanműhely munkarendjét a tanulók magatartásának szabályait a tanműhely házirendje szabályozza. A házirend az iskolai házirendben foglaltakkal együtt érvényes. A lentiekben foglalt szabályokat minden tanulónak a tanév elején meg kell ismernie és a továbbiakban megtartania. Az iskolai tanműhely munkarendje: 1. A tanulóknak a gyakorlati oktatás megkezdése előtt 10 perccel korábban kell megjelenniük. 2. A gyülekezés fegyelmezetten, zajongás nélkül, a tanműhely előcsarnokában történik. 3. A tanműhelyek nyitásáról, zárásáról a szakoktató gondoskodik. 4. Tanműhelyekben, oktatási helyeken, a tanulók csak felügyelettel tartózkodhatnak. 5. A gyakorlati foglalkozásokra a tanuló köteles ellenőrző könyvét és tanműhelyi munkanaplóját magával vinni és az előírt ruhában (zárt öltözet) megjelenni. 6. Tanműhelyben az oda beosztottakon kívül csak az oktatás, vagy azzal összefüggő tevékenységgel kapcsolatos munkát végző személyek tartózkodhatnak. 7. A tanulók a munkahelyen csak a szakoktató által kiadott munkafeladatot végezhetik. Csak a szakoktatójuk által számukra kijelölt gépekkel, szerszámokkal dolgozhatnak. Kötelesek a baleseti és óvó rendszabályokat betartani és az előírt védőeszközöket használni. 8. Szakmai gyakorlat befejeztével a tanműhelyt áramtalanítani, az ablakokat bezárni, a vizesblokkot ellenőrizni kell, az egyéb gyakorló helyeket a helyi sajátosságoknak megfelelően kell elhagyni, melyért a szakoktató tartozik felelősséggel. 9. Tanuló kötelessége a szakmai gyakorlatok alkalmával az oktatásra, képzésre vonatkozó utasításokat végrehajtani, a rábízott, a gyakorlat folyamán használt eszközöket gondosan az előírásoknak megfelelően kezelni. 10. Hanyagságból, gondatlanságból elvesztett, megrongálódott eszközt, vagy szerszámot az okozó a tanév során pótolni köteles, illetve a jogszabályokban előírt kártérítési felelősséggel tartozik. A szándékos rongálás egyben fegyelmi vétség is.
31
11. A tanuló a gyakorlati foglalkozásokon, munkahelyen alkoholt, drogot nem fogyaszthat, nem dohányozhat. 12. Tanuló a tanműhely területét tanítási idő alatt csak az oktató tudtával és engedélyével hagyhatja el. 13. Óvja saját és társai testi épségét, szigorúan tartsa be a balesetvédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi szabályokat. 14. Balesetet, sérülést, rosszullétet, bármilyen rendellenességet az oktatónak azonnal jelenteni köteles. 15. A foglalkozások alatt az elektronikai eszközök (mobiltelefon, tablet stb.) használata és ékszer viselése tilos. 16. Az anyagokkal, energiával való takarékosság kiemelt fontosságú, ezért a takarékosság alapvető szabályainak betartása mindenkire nézve kötelező. 17. A tanműhelyben, a munkaterületen, fegyelmet, rendet és tisztaságot kell tartani. 18. Tűzriadó és bombariadó esetén (szaggatott rövid csengetés) a tanulók azonnal befejezik a munkát, sorakoznak és szakoktatójuk kíséretében a kijelölt útvonalon, fegyelmezetten elhagyják az épületet. 19. Az a tanuló, aki a házirend előírásait nem tartja be, fegyelmi vétséget követ el. A kötelezettségszegés súlyától függően a vétkes tanulót felelősségre vonásban kell részesíteni. 20. A tanulók kéréseikkel, esetleges panaszaikkal szakoktatójukhoz fordulhatnak, aki ügyükben intézkedik, megadja a szükséges felvilágosítást.
32
2. számú melléklet A dohányzási tilalommal kapcsolatos intézkedések ………………………… a Magyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskola ……… osztályos tanulója nyilatkozom az alábbiakról:
tudomásom van arról, hogy az iskola Házirendje tiltja a dohányzást az iskola területén és az iskolai rendezvényeken;
tudomásul veszem, hogy az 1999. évi XLII. törvény 2. §-a szerint az iskolában tilos a dohányzás, sőt dohányzásra helyet sem lehet kijelölni;
tudomásul veszem, hogy az 1999. évi XLII. törvény 4. §-a (?) értelmében az iskola bejáratától számított 5 méteres körzeten belül tilos dohányozni;
tudomásul veszem, hogy az 1999. évi XLII. törvény 7. § (3) „Egészségvédelmi bírság … azon természetes személy ellen szabható ki, aki a cselekmény elkövetésekor 14. életévét betöltötte.”;
tudomásul veszem, hogy a korábbi szabályszegések és a Népegészségügyi Szolgálat 2014. március 11-i ellenőrzésének köszönhetően a mosdók csak a szünetekben lesznek nyitva, az órák ideje alatt bezárják azokat. Tekintettel azon tanulók védelmére, akik nem dohányoznak.
Ha a fenti a nem dohányzók védelmére szolgáló előírásokat megszegem, fegyelmi büntetést kapok, és az iskola – a törvényi előírásoknak megfelelően – feljelent a megfelelő hatóságnál, ami pénzbírságot von maga után. Ennek összegét a fenti törvény határozza meg. Továbbá a Házirendet megértettem, tudomásul veszem és betartását kötelező érvényűnek tekintem. _________________ tanuló
33
3. számú melléklet Csengetési rend
óra
Becsengetés
Kicsengetés
1.
8:00
8:45
2.
8:55
9:40
3.
9:50
10:35
4.
10:45
11:30
5.
11:40
12:25
6.
12:35
13:20
EBÉDSZÜNET 7.
13:40
14:25
8.
14:35
15:20
9.
15:30
16:15
34
4. számú melléklet Tűzriadó és bombariadó esetén menekülési útvonal
35
36
5. számú melléklet A konditerem házirendje 1. A teremben a tanulók tanári felügyelet mellett edzhetnek a konditerem nyitvatartási idejében. A teremben csak edzés céljából tartózkodhat tanuló. 2. A konditerem kulcsát csak tanár veheti fel és adhatja le. 3. Utcai ruhában edzeni tilos. A hőmérsékletnek megfelelő sportruházat és váltócipő kötelező. 4. A terem és az eszközök közös tulajdonunk, ezért mindenki anyagi felelősséget vállal az általa okozott esetleges kárért. A kárt okozó ellen fegyelmi eljárás indul. 5. A teremben a tanulók egyéb tanórai kötelezettségeik előtt vagy után tartózkodhatnak – tanári felügyelettel. A testnevelés órán is csak tanári felügyelettel lehet használni a termet. 6. A tanuló viselkedésével nem veszélyeztetheti sem saját, sem mások testi épségét, egészségét. A teremben enni tilos. 7. A teremben felügyelő szaktanár egyéb utasításait be kell tartani. A megfelelő bemelegítés nem hagyható el. 8. A konditerem nyitása és zárása a felügyelő tanár kötelessége. 9. A terem felújítása nem kevés anyagi ráfordítást és munkát igényelt azért, hogy a tanulók megfelelő körülmények között fejleszthessék izomzatukat. Ezért is nagyon fontos, hogy vigyázzunk rá és még sokáig használhassuk mi és azok a diákok is, akik a későbbiekben lesznek az iskola tanulói. 10. A házirend megsértése esetén a terem látogatása ideiglenesen vagy véglegesen megtiltható.
37
6. számú melléklet Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje 1. A könyvtárat az intézmény dolgozói, tanulói vehetik igénybe, valamint azok a személyek, akik erre az intézmény vezetésétől engedélyt kaptak. 2. A könyvtár használata ingyenes. 3. A
könyvtári
állomány
nagyobbik
hányada
kölcsönözhető,
illetve
részben
kölcsönözhető, kisebbik része csak az olvasóteremben használható. 4. A kölcsönözhetőség körét a könyvtáros határozza meg. 5. Részben kölcsönözhetők pld. a folyóiratok, szótárak vagy 1-1 példányban található dokumentumok. 6. Nem kölcsönözhetők pld. a könyvritkaságok, régi könyvek 7. A dokumentumok kölcsönzési időtartamát a könyvtáros határozza meg. 8. A könyvtári állomány nem vásárolható meg. 9. Amennyiben a tanuló a kikölcsönzött tankönyvet elveszti, megrongálja vagy nem olyan állapotban szolgáltatja vissza, mint amilyen állapotban átvette, a tankönyv forduló napi árának 100%-át köteles megtéríteni. 10. A tanítási év végén, illetve az iskolából való végleges kiiratkozás előtt a könyvtári tartozásokat rendezni kell, egyéb esetben kártérítési eljárást indít az iskola. 11. A könyvtár a kiírás szerinti időpontokban tart nyitva, ebben az időben van lehetőség a kölcsönzésre és az olvasóterem használatára. 12. Tanítási szünetben a könyvtár zárva tart.
38
7. számú melléklet Géptermi rend
1. A számítógépteremben és az adatrögzítő helyiségekben a jogosultakon kívül más nem tartózkodhat. Más személyek benntartózkodását az igazgató engedélyezheti. 2. Üzemidőn kívül az ajtókat zárva kell tartani és a kulcsokat le kell adni. A gépterem kulcsát csak a külön listán szereplő személyek kaphatják meg. Idegen személy csak felügyelet mellett tartózkodhat a gépteremben. A gépterem áramtalanításáért a kijelölt személy a felelős. 3. A gépteremben az esztétikus, higiénikus, folyamatos munkavégzés feltételeit kell megőrizni. A géptermi rend megtartásáért és a biztonságos műszaki üzemeltetésért a kijelölt személy a felelős. 4. A gépterembe ételt, italt bevinni és ott elfogyasztani szigorúan TILOS! 5. A gépteremben tüzet okozó tevékenységet folytatni szigorúan TILOS! 6. A gépterem takarítását csak az arra előzőleg kioktatott személyek végezhetik. 7. A berendezések belsejébe nyúlni TILOS! Bármilyen nem a gépkezeléssel összefüggő beavatkozást csak a gépterem kezelője és a szervizek szakemberei végezhetnek. 8. A számítógépeket csak rendeltetésszerűen lehet használni. 9. Az elektromos hálózatba más – nem a rendszerekhez, illetve azok kiszolgálásához tartozó – berendezéseket csatlakoztatni nem lehet. 10. A gépteremben elhelyezett jelzőberendezések (klíma, tűz- és betörésjelző) műszaki állapotát
folyamatosan
figyelniük
kell
az
ott
dolgozóknak,
és
bármilyen
rendellenességet azonnal jelenteni kell a működésükért felelős megbízottaknak. 11. A számítógépek javításának, illetve bármilyen beavatkozásoknak minden esetben meg kell felelniük a szükséges műszaki feltételeken kívül a balesetmentes használatnak, a szakszerűségnek, a vonatkozó érintésvédelmi szabályoknak és az esztétikai követelményeknek. Nem végezhető olyan javítás, szerelés, átalakítás vagy bármely beavatkozás, amely nem felel meg a balesetvédelmi előírásoknak. 12. Tilos:
a számítógépek hardver és szoftver beállításait módosítani, a telepített operációs rendszer és más alkalmazói program működési paramétereit, jellemzőit megváltoztatni,
39
mások adatait és munkáit elolvasni, letörölni, módosítani, és illetéktelenül adatokhoz hozzáférni, valamint bármilyen módon a jogosultságokat kijátszani, a védelmi rendszert feltörni.
13. Bármilyen meghibásodás vagy rendellenes működés esetén azonnal értesíteni kell a szaktanárt. A fenti szabályok megsértése esetén az elkövetővel szemben felelősségre vonást kezdeményez az iskola.
40
8. számú melléklet Bizonyítványok másodlatainak kiállítása
A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 96.§.(6.-8.) pontja alapján az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a törzslap (póttörzslap) alapján másodlat állítható ki. Törzslap (póttörzslap) hiányában az iskolában meglévő nyilvántartások alapján - kérelemre pótbizonyítvány állítható ki. A pótbizonyítvány azt tanúsítja, hogy a tanuló melyik évfolyamot, mikor végezte el. Ha az iskolában minden nyilvántartás megsemmisült, a pótbizonyítványban csak azt lehet feltüntetni, hogy az abban megjelölt személy az iskola tanulója volt. Ilyen tartamú pótbizonyítvány akkor állítható ki, ha a volt tanuló:
írásban nyilatkozik arról, hogy a megjelölt tanévben az iskola mely évfolyamán tanult,
nyilatkozatához csatolja volt tanárának vagy két évfolyamtársának igazolását.
A tanár nyilatkozata akkor fogadható el, ha a jelzett időszakban az iskolában tanított. A volt évfolyamtársaknak be kell mutatniuk bizonyítványukat. A kérelemnek tartalmaznia kell az alábbi adatokat:
név, születési hely, idő, anyja neve, lakcím, telefonszám, melyik évben hol végzett (milyen tagozaton, melyik osztályban), valamint azt, hogy érettségi vagy szakmunkás vizsgáról, illetve a szakmunkás vagy szakközépiskolai bizonyítványról kér másodlatot.
Az 1990. évi XCIII. törvény VIII. sz. melléklete alapján az illeték mértéke 2.000.-Ft, amit illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni. Névváltozás miatt igazgatási díjat kell fizetni, melynek mértéke a mindenkori minimálbér 10 %-a, ezt az iskolában kell befizetni.
Az illetékmentességet a1990. évi XCIII. Törvény 33. § 18. pontja szabályozza. Ügyintézési határidő maximum 30 nap.
41
