Natura 2000 elővizsgálati dokumentáció

Natura 2000 elővizsgálati dokumentáció a körzeti erdőtervezés során az erdőgazdálkodásra vonatkozóan megállapított előírás-javaslatoknak a Pilis-Visegrádi Erdőtervezési Körzet területén található Natura 2000 területekre, valamint a kijelölés alapjául szolgáló élőhelytípusok és fajok (állat- és növényfajok) természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásainak értékeléséről.

Készítette a Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közreműködésével

Gödöllő 2012

0

1

1. Azonosító adatok A tervet készítő szervezet: Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága (2100 Gödöllő, Kotlán Sándor u. 1.) Vezető tervező neve, elérhetősége: Mészöly Károly erdőtervezési ov. (Tel.: 06 28 532 334) [email protected] Az adatokat szolgáltató szervezet: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (1121 Budapest Költő u. 21.) Kapcsolattartó neve, elérhetősége: Grósz Róbert erdészeti felügyelő (06 1 391 46 10) 2. Az érintett Natura 2000 területek 2.1.

Az erdőtervezési körzetben található Natura 2000 területek kódja

Natura 2000 terület neve

státusza

érintett terület (ha)

érintett NPI1

HUDI10002

Börzsöny és Visegrádi-hegység (204)

KMT

4 758,10

Duna-Ipoly

HUDI20009

Budai-hegység (377)

kjKTT

1 337,79

Duna-Ipoly

HUDI20034

Duna és ártere (77)

kjKTT

391,08

Duna-Ipoly

HUDI20039

Pilis és Visegrádi-hegység (88)

kjKTT

10 951,36

Duna-Ipoly

HUDI20047

Szigeti homokok (391)

kjKTT

118,29

Duna-Ipoly

területe Natura 2000 terület neve teljes (ha)

ETK-ba eső területe

ebből erdő (ha)

teljes (ha)

%

ebből erdőtervezett (ha) %

erdőrészlet (ha) %

Börzsöny és Visegrádi-hegység

49 558

48 071

97

5628

4 758

85

4 376

78

Budai-hegység

9 522

6665

70

1 403

1 338

95

1 222

87

Duna és ártere

16 574

994

6

1 833

391

21

380

21

Pilis és Visegrádi-hegység

30 146

27 433

91

12 208 10 951

90

10 140

83

85

10

39

117

39

Szigeti homokok

1

(1. térkép):

849

300

118

A 275/2004. Korm. rendelet mellékleteiben rögzített működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság.

2

1. térkép. Natura 2000 területek a Pilis-Visegrádi Erdőtervezési Körzet területén

2.2.

Natura 2000 hálózatba sorolt erdő területe összesen: Körzet teljes területe (ha) 15 218

2.3.

Natura 2000 erdő területe 11 860 ha

78 %

Az erdőkből jelölő erdőtársulás 8 177 ha

69 %

A közösségi jelentőségű jelölő élőhelytípusoknak, illetve jelölő fajoknak Natura 2000 területenként történő felsorolása- NPI adatszolgáltatás alapján

A Pilis - Visegrádi erdőtervezési körzet Natura 2000 erdőterületén az erdészeti hatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kijelölés alapjául szolgáló élőhelytípusok és az élőhelyekhez kötődő jelölő fajok jegyzéke: 3

2.3.1.

Jelölő élőhelytípusok jegyzéke

Budai-hegyek EU kód Megnevezése 9180

91G0*

91H0

Természetvédelmi helyzete (NPI adatszolgáltatás EI kiegészítés) 1 borítás (%)

hársas törmelék-erdők

C megőrzöttsége átlagos /csökkent megőrzöttség

Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petreával és Carpinus betulusszal

borítás (%)

20

megőrzöttsége

B

pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel

Erdőgazdálkodás általi érintettség

érintett

érintett

jó megőrzöttség, jó állapot 30 borítás (%) megőrzöttsége

B

érintett

jó megőrzöttség, jó állapot 1 borítás (%)

40A0

kontinentális cserjések

6190

pannon sziklagyepek (StipoFestucetalia pallentis)

6210

6240

meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyek szubpannon sztyeppék

C megőrzöttsége átlagos /csökkent megőrzöttség borítás (%)

2

megőrzöttsége

B

eldöntendő

eldöntendő

jó megőrzöttség, jó állapot 1 borítás (%) megőrzöttsége

C eldöntendő

átlagos/csökkent megőrzöttség borítás (%)

10

megőrzöttsége

B

erdőgazdálkodással nem érintett

jó megőrzöttség, jó állapot

8210

mészkősziklás lejtők sziklanövényzettel

borítás (%)

1

megőrzöttsége

C


átlagos /csökkent megőrzöttség 1 borítás (%)

8310

barlangok

megőrzöttsége

C

átlagos /csökkent megőrzöttség

4


Pilis-Visegrádi-hegység EU kód

Megnevezése

91G0*

Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petreával és Carpinus betulusszal

91M0

pannon cseres-tölgyesek

9130

szubmontán és montán bükkösök (Luzulo-Fagetum)

91H0


9180

lejtők és sziklatörmelékek TilioAcerion erdői

9150

91E0

40A0

8210

a Cephalanthero-Fagion középeurópai sziklai bükkösei mészkövön

enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők

szubkontinentális peripannon cserjések


8220

szilikátsziklás lejtők sziklanövényzettel

8150

közép-európai hegyvidéki szilikátos sziklatörmelék-lejtők

6190

pannon sziklagyepek (StipoFestucetalia pallentis)

Természetvédelmi helyzete (NPI adatszolgáltatás EI kiegészítés) 35 borítás (%) megőrzöttsége

B

Erdőgazdálkodás általi érintettség érintett

jó megőrzöttség, jó állapot 25 borítás (%) C megőrzöttsége csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot 18 borítás (%) megőrzöttsége

B

érintett

érintett

jó megőrzöttség, jó állapot 5 borítás (%) C megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot 2 borítás (%) megőrzöttsége

B

eldöntendő

eldöntendő

jó megőrzöttség, jó állapot 2 borítás (%) C megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot 1 borítás (%) C megőrzöttsége csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot 3 borítás (%) C megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot 1 borítás (%) C megőrzöttsége

eldöntendő

erdőgazdálkodással nem érintett (nincs ilyen az erdőtervezési körzetben)

eldöntendő

eldöntendő

átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot 0,05 borítás (%) C megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot 1 borítás (%) C megőrzöttsége

eldöntendő

átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot 1 borítás (%) C megőrzöttsége

eldöntendő

átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot

5

eldöntendő

6210

meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyek

6240

szubpannon sztyeppék

8310

barlangok

borítás (%)

2

C megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot 1 borítás (%) C megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot 1 borítás (%) megőrzöttsége

B

eldöntendő



jó megőrzöttség, jó állapot

Duna és ártere EU kód Megnevezése

3270

91E0

91F0

6440

6510

iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei

Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis)

6260

Pannon homoki gyepek

6250

Síksági pannon löszgyepek

3130

Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy IsoetoNanojuncetea vegetációval

Természetvédelmi helyzete (NPI adatszolgáltatás EI kiegészítés) 1 borítás (%) C megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot 3 borítás (%) C megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot 1 borítás (%) C megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot 3 borítás (%) C megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot 1 borítás (%) C megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot 1 borítás (%) C megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot 1 borítás (%) C megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot 0,02 borítás (%) megőrzöttsége

C

átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot

6

Erdőgazdálkodás általi érintettség erdőgazdálkodással nem érintett

érintett

erdőgazdálkodással nem érintett (nincs ilyen az erdőtervezési körzetben) erdőgazdálkodással nem érintett





Szigeti homokok EU kód Megnevezése

Természetvédelmi helyzete (NPI adatszolgáltatás EI kiegészítés) 80 borítás (%)

6260

Pannon homoki gyepek

91I0

Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.)

B megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, jó állapot 20 borítás (%) C megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot

7

Erdőgazdálkodás általi érintettség erdőgazdálkodással nem érintett

érintett

2.3.2. Jelölő fajok jegyzéke Börzsöny és Visegrádi-hegység A Börzsöny és Visegrádi-hegység különleges madárvédelmi területen a kijelölés alapját a közösségi jelentőségű madárfajok adják. FAJNÉV LATIN

FAJNÉV MAGYAR

Állomány-nagyság (becslés)

Bubo bubo Aquila heliaca Falco cherrug Dryocopus martius Picus canus Dendrocopos medius Dendrocopos leucotos Ficedula parva Pernis apivorus Ciconia nigra Lullula arborea Ficedula albicollis

uhu parlagi sas kerecsensólyom fekete harkály hamvas küllő közép fakopáncs fehérhátú fakopáncs kis légykapó darázsölyv fekete gólya erdei pacsirta örvös légykapó

1 pár 0 pár 0 pár 50 pár 10 pár 100 pár 3-5 pár 2 pár 1 pár 2 pár 25 pár 250 pár

Erdőgazdálkodás általi érintettség nem érintett -

érintett

Budai-hegyek

FAJNÉV LATIN Spermophilus citellus Barbastella barbastellus Myotis bechsteini Myotis blythii Myotis emarginatus

POPULÁCIÓ ÁLLORELATÍV MÁNY NAGYSÁGA AZ ORSZÁGOSNAGYSÁG HOZ KÉPEST 5001000 C 0-2% között

MAGYAR

Erdőgazdálkodással érintett IGEN / NEM

ürge

NEM

piszedenevér

IGEN

ritka

C

nagyfülű denevér hegyesorrú denevér

IGEN IGEN

ritka ritka

csonkafülű denevér

IGEN

ritka

FAJNÉV

MEGŐRZÖTTSÉGI ÁLLAPOT

IZOLÁCIÓ

ÁLTALÁNOS VÉDELEM

B

jó megőrzöttség

C

nem izolált populáció

B

jó

0-2% között

B

jó megőrzöttség

C


B

jó

C C

0-2% között 0-2% között

B B

jó megőrzöttség jó megőrzöttség

C C

nem izolált populáció nem izolált populáció

B B

jó jó

C

0-2% között

B

jó megőrzöttség

C


B

jó

8

FAJNÉV LATIN Myotis myotis Rhinolophus ferrumequinum Rhinolophus ferrumequinum Lucanus cervus Lycaena dispar Stenobothrus eurasius

POPULÁCIÓ ÁLLORELATÍV MÁNY NAGYSÁGA AZ NAGYORSZÁGOSSÁG HOZ KÉPEST ritka C 0-2% között

MAGYAR közönséges denevér

Erdőgazdálkodással érintett IGEN / NEM IGEN

nagy patkósdenevér

IGEN

ritka

C

kis patkósdenevér

IGEN

szarvasbogár

IGEN

ritka 100110000

nagy tűzlepke

FAJNÉV

MEGŐRZÖTTSÉGI ÁLLAPOT B jó megőrzöttség

C

IZOLÁCIÓ nem izolált populáció

ÁLTALÁNOS VÉDELEM B jó

0-2% között

B

jó megőrzöttség

C


B

jó

C

0-2% között

B

jó megőrzöttség

C


B

jó

C

0-2% között

B

C


B

jó

0-2% között

C

jó megőrzöttség átlagos/csökkent megőrzöttség

NEM

101-500 C

C

C

megfelelő

B 2-15 % között

B

jó megőrzöttség

B

nem izolált populáció elterjedési terület szélén levő populáció

eurázsiai rétisáska

IGEN

B

jó

nagy hőscincér

IGEN

C

0-2% között

B

jó megőrzöttség

C


B

jó

magyar fésűsbagoly

IGEN

C

0-2% között

B

jó megőrzöttség

A

izolált populáció

B

jó

díszes tarkalepke

IGEN

C

0-2% között

B


C


B

jó

gyászcincér

IGEN

C


C

megfelelő

C


B

jó

A


C

megfelelő

A


C

megfelelő

Rosalia alpina Glyphipterix loricatella

havasi cincér

IGEN

101-500 5011000 5011000 5011000 5011000 5011000

budai szakállasmoly

IGEN

51-100

Isophya costata

magyar tarsza

IGEN

füstös ősziaraszoló

IGEN

csíkos medvelepke

IGEN

ritka

C

0-2% között

B

jó megőrzöttség

C


B

jó

skarlátbogár

IGEN

ritka

C

0-2% között

B

jó megőrzöttség

C


B

jó

Anker-araszoló

IGEN

ritka

C

0-2% között

B

jó megőrzöttség

C


B

jó

Cerambyx cerdo Dioszeghyana schmidtii Euphydryas maturna Morimus funereus

Lignyoptera fumidaria Callimorpha quadripunctaria Cucujus cinnaberinus Erannis ankeraria

B 2-15 % között

C

B 2-15 % között 15-100 % A között

B

51-100 C 0-2% között jelen van a területen B 2-15 % között

C

jó megőrzöttség átlagos/csökkent megőrzöttség átlagos/csökkent megőrzöttség

B

jó megőrzöttség

A


B

jó

C

9

FAJNÉV FAJNÉV MAGYAR LATIN Limoniscus violaceus kék pattanó Iris humilis ssp. arenaria homoki nőszirom Pulsatilla grandis leánykökörcsin Dianthus plumarius Szent István-szegfű Himantoglossum caprinum bíboros sallangvirág Seseli leucospermum magyar gurgolya Linum dolomiticum pilisi len Vincetoxicum pannonicum magyar méreggyilok Echium russicum piros kígyószisz Thlaspi jankae

Janka-tarsóka

Erdőgazdálkodással érintett IGEN / NEM IGEN IGEN IGEN IGEN

POPULÁCIÓ ÁLLORELATÍV MÁNY NAGYSÁGA AZ NAGYORSZÁGOSSÁG HOZ KÉPEST ritka 100110000 100110000 1500020000


IZOLÁCIÓ

C

0-2% között

B

jó megőrzöttség

C


B

jó

C

0-2% között

A

kitűnő megőrzöttség

A


B

jó

jó megőrzöttség

C


B

jó

kitűnő megőrzöttség átlagos/csökkent megőrzöttség

A

B

jó

B

izolált populáció elterjedési terület szélén levő populáció

C

megfelelő


A


B

jó


A


B

jó

izolált populáció elterjedési terület szélén levő populáció elterjedési terület szélén levő populáció

C

megfelelő

B

jó

B

jó

B 2-15 % között B 15-100 % A között A

IGEN

20 2500030000 50007000

B 2-15 % között A 15-100 % A között A

IGEN

51-100

C

0-2% között

B

jó megőrzöttség

A

IGEN

ritka

C

0-2% között

B

jó megőrzöttség

B

IGEN

ritka

C

0-2% között

B

jó megőrzöttség

B

IGEN IGEN


C

0-2% között

C

10

Pilis és Visegrádi-hegység

FAJNÉV FAJNÉV LATIN

MAGYAR

Myotis myotis Rhinolophus ferrumequinum Myotis blythii Rhinolophus hipposideros Barbastella barbastellus Miniopterus schreibersi Myotis bechsteini Myotis dasycneme Myotis emarginatus Rhinolophus euryale Lutra lutra Austro-potamobius torrentium Cerambyx cerdo Lucanus cervus Morimus funereus

közönséges denevér

Limoniscus violaceus Callimorpha quadripunctaria Cucujus cinnaberinus

POPULÁCIÓ RELATÍV NAGYSÁGA AZ ORSZÁGOSHOZ KÉPEST

Erdőgazdál- ÁLLOMÁNY kodással NAGYérintett SÁG IGEN / NEM 10012000 B 2-15 % között B IGEN


IZOLÁCIÓ


jó megőrzöttség

C nem izolált populáció

C

megfelelő

nagy patkósdenevér hegyesorrú denevér

IGEN IGEN

10-30 C 0-2% között 201-500 C 0-2% között

B B


C nem izolált populáció C nem izolált populáció

C C

megfelelő megfelelő

kis patkósdenevér

IGEN

201-500 C 0-2% között

B

jó megőrzöttség


C

megfelelő

piszedenevér hosszúszárnyú denevér nagyfülű denevér tavi denevér

IGEN

ritka

C 0-2% között

B

jó megőrzöttség


B

jó

IGEN IGEN IGEN

ritka ritka ritka

C 0-2% között C 0-2% között C 0-2% között

B B B

jó megőrzöttség jó megőrzöttség jó megőrzöttség

C nem izolált populáció C nem izolált populáció C nem izolált populáció

B B B

jó jó jó

csonkafülű denevér kereknyergű patkósdenevér vidra

IGEN

ritka

C 0-2% között

B

jó megőrzöttség


B

jó

IGEN NEM

ritka ritka

kövirák nagy hőscincér szarvasbogár gyászcincér

NEM IGEN IGEN IGEN

kék pattanó

B B



B B

jó jó

B B B B

jó megőrzöttség jó megőrzöttség jó megőrzöttség jó megőrzöttség

C C C C

nem izolált populáció nem izolált populáció nem izolált populáció nem izolált populáció

B B B B

jó jó jó jó

IGEN

C 0-2% között C 0-2% között 15-100 % 1000 A között 10000 B 2-15 % között 100000 B 2-15 % között 251-500 C 0-2% között jelen van a területen C 0-2% között

C

átlagos/csökkent megőrzöttség


C

megfelelő

csíkos medvelepke

IGEN

ritka

C 0-2% között

B

jó megőrzöttség


B

jó

skarlátbogár

IGEN

ritka

C 0-2% között

B

jó megőrzöttség


B

jó

11

FAJNÉV FAJNÉV LATIN Dioszeghyana schmidtii Eriogaster catax Isophya costata Lycaena dispar Paracaloptenus caloptenoides Phyllometra culminaria

MAGYAR

Erdőgazdál- ÁLLOMÁNY kodással NAGYérintett SÁG IGEN / NEM



IZOLÁCIÓ


magyar fésűsbagoly sárga gyapjasszövő magyar tarsza nagy tűzlepke

IGEN IGEN IGEN IGEN

ritka ritka ritka ritka

C C C C

0-2% között 0-2% között 0-2% között 0-2% között

B B B B

jó megőrzöttség jó megőrzöttség jó megőrzöttség jó megőrzöttség

C C C C

nem izolált populáció nem izolált populáció nem izolált populáció nem izolált populáció

B B B B

jó jó jó jó

álolaszsáska

IGEN

ritka

C 0-2% között

B

jó megőrzöttség


B

jó

csüngőaraszoló

IGEN

ritka

C 0-2% között

B


B

havasi cincér

IGEN

ritka

B 2-15 % között C



C

jó megfelelő

eurázsiai rétisáska hosszúfogú törpecsiga

IGEN

ritka

C 0-2% között

B

jó megőrzöttség


B

jó

NEM

ritka

C 0-2% között

B

jó megőrzöttség


B

jó

hasas törpecsiga

NEM

C 0-2% között

B

jó megőrzöttség


B

jó

budai szakállasmoly

IGEN

ritka nagyon ritka

C 0-2% között

B

jó megőrzöttség


B

jó

Petényi-márna

NEM

100

C 0-2% között

B

jó megőrzöttség

A izolált populáció

B

jó

szivárványos ökle

NEM

C 0-2% között

B

jó megőrzöttség


B

jó

Bombina bombina Emys orbicularis Bombina variegata Seseli leucospermum

vöröshasú unka mocsári teknős sárgahasú unka

IGEN IGEN IGEN

C 0-2% között C 0-2% között C 0-2% között

B B B



B B B

jó jó jó

magyar gurgolya

IGEN

B

jó

IGEN



magyarföldi husáng

C 0-2% között 15-100 % A között

B

Ferula sadleriana

1000 10015000 5-10 ritka 100000200000 10011500


B

jó

Rosalia alpina Stenobothrus eurasius Vertigo angustior Vertigo moulinsiana Glyphipterix loricatella Barbus meridionalis Rhodeus sericeus amarus

C

12

FAJNÉV MAGYAR

Erdőgazdál- ÁLLOMÁNY kodással NAGYérintett SÁG IGEN / NEM



FAJNÉV LATIN Dianthus plumarius regisstephani

Szent István-szegfű

IGEN

Pyrus magyarica

magyar vadkörte

IGEN

Pulsatilla grandis

leánykökörcsin

IGEN

101-250 B 2-15 % között C 15-100 % 5 A között C 500010000 B 2-15 % között C

Echium russicum Himantoglossum caprinum Iris humilis ssp. arenaria

piros kígyószisz

IGEN

51-100

C 0-2% között

C

átlagos/csökkent megőrzöttség átlagos/csökkent megőrzöttség átlagos/csökkent megőrzöttség átlagos/csökkent megőrzöttség

bíboros sallangvirág

IGEN

C 0-2% között

B

homoki nőszirom

IGEN

51-100 20015000

C 0-2% között

B

13

IZOLÁCIÓ



B

jó


B

jó


B

jó

B

jó

jó megőrzöttség

C nem izolált populáció elterjedési terület szélén B levő populáció

B

jó

jó megőrzöttség


B

jó

Duna és ártere

FAJNÉV LATIN Spermophilus citellus Castor fiber Lutra lutra Cucujus cinnaberinus Leucorrhinia pectoralis Lucanus cervus Lycaena dispar

Erdőgazdál- ÁLLOMÁNY kodással NAGYérintett FAJNÉV MAGYAR IGEN / NEM SÁG


MEGŐRZÖTT-SÉGI ÁLLAPOT

IZOLÁCIÓ


ürge hód vidra

NEM NEM NEM

10-20 ritka ritka

C C C

0-2% között 0-2% között 0-2% között

B B B



B B B

jó jó jó

skarlát-bogár

IGEN

ritka

C

0-2% között

B

jó megőrzöttség


B

jó

NEM IGEN NEM

ritka ritka ritka

C C C

0-2% között 0-2% között 0-2% között

B B B



B B B

jó jó jó

NEM

ritka

C

0-2% között

B

jó megőrzöttség


B

jó

Unio crassus

lápi szitakötő szarvas-bogár nagy tűzlepke vérfű-hangyaboglárka tompa folyamkagyló

NEM

C

0-2% között

B

B

jó

német bucó

NEM

C

0-2% között

C


C

megfelelő

Cobitis taenia Eudontomyzon spp.

vágó csík

NEM

C

0-2% között

C


C

megfelelő

ingola fajok

NEM


C

megfelelő

halvány-foltú küllő

NEM


C

megfelelő

széles durbincs

NEM


C

megfelelő

selymes durbincs

NEM


C

megfelelő

magyar bucó

NEM


C

megfelelő

garda

NEM

jó megőrzöttség átlagos/csök-kent megőrzöttség átlagos/csök-kent megőrzöttség átlagos/csök-kent megőrzöttség átlagos/csök-kent megőrzöttség átlagos/csök-kent megőrzöttség átlagos/csök-kent megőrzöttség átlagos/csök-kent megőrzöttség átlagos/csök-kent megőrzöttség


Zingel streber

ritka 10002000 10005000 10005000 10005000 10005000 10005000 10005000 20005000


C

megfelelő

Maculinea teleius

Gobio albipinnatus Gymnocephalus baloni Gymnocephalus schraetzer Zingel zingel Pelecus cultratus

B 2-15 % között C C

0-2% között

C

C

0-2% között

C

B 2-15 % között C B 2-15 % között C C

0-2% között

C

14

FAJNÉV LATIN Misgurnus fossilis Rhodeus sericeus amarus

Erdőgazdál- ÁLLOMÁNY kodással NAGYérintett FAJNÉV MAGYAR IGEN / NEM SÁG réti csík

NEM

szivárvá-nyos ökle

NEM

Rutilus pigus

leány-koncér

NEM

Aspius aspius

balin

NEM

Emys orbicularis

mocsári teknős

NEM

Bombina bombina Triturus dobrogicus Colchicum arenarium Iris humilis ssp. arenaria

vöröshasú unka


MEGŐRZÖTT-SÉGI ÁLLAPOT átlagos/csök-kent megőrzöttség átlagos/csök-kent megőrzöttség átlagos/csök-kent megőrzöttség

IZOLÁCIÓ



C

megfelelő


C

megfelelő


C

megfelelő


C

megfelelő


C

megfelelő


C

megfelelő

B

jó

B

jó

B

jó

500 5001000 5001000 jelen van a területen

C

0-2% között

C

C

0-2% között

C

C

0-2% között

C

NEM

100 1000012000

C

0-2% között

C

átlagos/csök-kent megőrzöttség átlagos/csök-kent megőrzöttség átlagos/csök-kent megőrzöttség

dunai ttarajos-gőte

NEM

ritka

C

0-2% között

B

jó megőrzöttség

homoki kikerics

IGEN

ritka

C

0-2% között

B

jó megőrzöttség

C nem izolált populáció elterjedési terület szélén B levő populáció

homoki nőszirom

IGEN

100

C

0-2% között

B

jó megőrzöttség


B 2-15 % között C

B 2-15 % között C

15

Szigeti homokok

Erdőgazdálkodással érintett FAJNÉV LATIN FAJNÉV MAGYAR IGEN / NEM Carabus hungaricus magyar futrinka IGEN Bolbelasmus unicornis szarvas ganéjtúró IGEN Lucanus cervus szarvasbogár IGEN Bombina bombina vöröshasú unka NEM Iris humilis ssp. arenaria homoki nőszirom IGEN Colchicum arenarium homoki kikerics IGEN

ÁLLOMÁNY NAGYSÁG 10015000

POPULÁCIÓ RELATÍV NAGYSÁGA AZ ORSZÁGOSHO Z KÉPEST


IZOLÁCIÓ

ÁLTA-LÁNOS VÉDE-LEM

B 2-15 % között B

jó megőrzöttség


B

jó

ritka ritka

C 0-2% között C 0-2% között

B B



B B

jó jó

ritka 20015000

C 0-2% között

B


B

jó

C 0-2% között

C


B

jó

400-600 C 0-2% között

C

jó megőrzöttség átlagos/csökkent megőrzöttség átlagos/csökkent megőrzöttség


B

jó

16

2.3.3.

A körzeti erdőtervezés során az adatszolgáltatásba bevont szervek, személyek felsorolása, illetve amennyiben lehet, az általuk adott dokumentumok felsorolása, hivatkozása.

A Natura 2000 oltalom alatt álló területek természetvédelmi adatait a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (NPI) bocsátotta az erdészeti hatóság rendelkezésére, koordinátor Grósz Róbert erdészeti felügyelő. Az erdőterv rendelet elkészítéséhez a NPI előzetesen átadta a Natura 2000 területek jelölő élőhelyeinek tervezésére vonatkozó irányelveket. A javasolt konkrét irányelvek a következők voltak: Véghasználatra vonatkozó előírások • Amennyiben lehetséges a természet-megőrzési területeken a természetes viszonyokat legjobban megközelítő fokozatos felújító vágást javasoljuk előírni. Az erdő rendeltetésének megfelelően a beavatkozások alapvető természetvédelmi célja az egészséges, egyre gazdagabb élővilággal rendelkező természetes élőhely kialakítása. Ennek érdekében a sematikus eljárások helyett jellemzően a termőhelyi adottságok kisebb eltéréseit érzékenyen követő, eltérő erélyű, csoportos beavatkozásokat célszerű alkalmazni, mivel ezek segíthetik elő a változatosabb, természetszerű erdőszerkezet kialakulását. • Tarvágás többnyire a nem őshonos fafajból álló, vagy természetes felújításra nem képes állományokban, fafajcsere esetén, legfeljebb 3,0 ha kiterjedésben tervezhető. • A végvágott területek klimatikus viszonyainak javítása, a tájkép megőrzése, illetve az élővilág védelme céljából az Etv-ben előírtak alapján, az erdőrészlet szintű tárgyalásokon a meghatározásra kerülő mértékben hagyásfák (hagyásfa csoportok) visszahagyását kérjük előírni. A vizes élőhelyek, környezetében egy famagasság sugarú körben, illetve a közutak és pihenőhelyek mentén legalább egy famagasság szélességű terület védősáv jelleggel tartandó meg. A visszahagyandó fák, facsoportok, erdőfoltok és sávok kijelölése során az állékonyság, valamint az általános ökológiai és tájesztétikai igények kielégítése mellett figyelembe kell venni az egyedi természeti értékeket, illetve a védett növények élőhelyét. Erdőfelújításra és állománynevelésre vonatkozó előírások • Minden lehetséges esetben, magról történő természetes felújítási módot kell alkalmazni. A végvágás esetén alapvető követelmény a körzeti erdőtervben (természetvédelmi kezelési tervben) előírásra kerülő célállománynak megfelelő fafaj-összetételű, 100%-os sikerességű és megfelelő készültségű (méretű, korú) természetes újulat jelenléte. • Mesterséges erdősítés csak helyi gyűjtésből származó szaporító anyag felhasználásával végezhető, de a teljes talaj-előkészítés alkalmazását kerülni kell. • A nevelővágások során elegyes, több szintű állományok kialakítására kell törekedni. • A diverzitás növelése érdekében az őshonos szórvány elegy fa- és cserjefajok, - köztük a pionír jellegű lágy lombos fajok - kímélete és megőrzése kívánatos, ezért ezek megtartására, szükség szerint megsegítésére úgy az erdőművelési, mind a fahasználati munkák (nevelő vágások) tervezése során törekedni kell. Különleges termőhelyek és állománytípusok védelmére vonatkozó előírások Olyan területeken, ahol a gyenge termőhely miatt gazdaságos erdészeti tevékenység amúgy sem folytatható, a sekély termőtalaj védelme, a teljes zavartalanság biztosítása, és a természetes ősi

17

állapot fenntartása az alapvető cél. E területeken legfontosabb a terület háborítatlanságának biztosítása. Ennek megfelelően ezeken a területeken a természetes folyamatokra alapozott erdőkezelés egyeztethető össze a természetvédelmi érdekekkel. Egyes fafajokra, egyedekre vonatkozó előírások • A védett fajokon kívül, vad- és madárvédelmi szempontból, valamint a biológiai sokszínűség biztosítása érdekében a nevelő vágások során kíméletet érdemel az összes hazai vadgyümölcs faj. • Lehetőség szerint meg kell őrizni az odvas, a lábon száradt, a nagyon idős, a nagyméretű, valamint a különleges esztétikai értékű fákat. Ezek jelenlétét kérjük az erdőrészlet leírólapok megjegyzés rovatában szerepeltetni. • A holt faanyag ökológiai jelentősége miatt a földön legalább egy éve fekvő faanyag felkészítése nem tervezhető. Rétek, tisztások védelme A rétek, tisztások értéke a védett fajok jelenlétén és tájesztétikai jelentőségükön túlmenően fajgazdagságukban és génbank funkciójukban van. Megőrzésük feltétlenül indokolt, melynek során az alábbi előírásokat be kell tartani: • Betelepítésük tilos! • Agrotechnikai eljárások alkalmazása (pl. vadföld kialakítása céljából történő gyepfeltörés, tárcsázás, felülvetés, szerves vagy szervetlen trágyázás) nem megengedett. Amennyiben a réten, tisztáson védett faj nagyobb egyedszámban fordul elő, a kaszálás idejének megállapítása során figyelemmel kell lenni a védett nővény generatív szaporodási lehetőségére is. Madárvédelem • Szaporodási és utódnevelési időszakban, fokozottan védett madár és védett ragadozó madár fészke körül 100 m sugarú körben erdészeti tevékenység (a madarat zavaró, ennek következtében a költést, illetve az utódnevelést veszélyeztető semmilyen tevékenység) nem végezhető. • A vegetációs időszakban végzett fakitermelés tilalma a madárvilág védelmét is szolgálja. • Fekete gólya és ragadozó madár fészkét tartó fát tilos kivágni. • A jelenleg ismert fészkek helyét az erdőrészlet szintű tárgyaláson megadjuk, amelyet az erdőrészlet lap szöveges részében megjegyzésként szerepeltetni kell.

Az erdőrészlet szintű tárgyalások során az Erdészeti Hatóság és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területileg illetékes munkatársa a gazdálkodóval egyeztetve a jelölő társulás és a jelölő fajok védelme érdekében alkalmazott korlátozásokat a tervadatokba beépítette (pl.: vágásérettségi kor emelése, véghasználatok elhagyása vagy területi korlátozása, hagyásfa csoportok mennyiségének meghatározása) a jelölő fajok és az azok védelmére vonatkozó speciális intézkedések az erdőrészlet lap szöveges megjegyzésében feltüntetésre kerültek. Az adatszolgáltatási folyamat zárásaként jelen hatásvizsgálathoz a DINPI adta meg a legfrissebb adatokat a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetéről és erdőgazdálkodással kapcsolatos érintettségéről. Az DINPI kifejtette véleményét az erdőterv hatásterületén lévő erdők természeti állapotáról és az erdőterv hatásairól a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyekre és fajokra.

18

3. A körzeti erdőterv 3.1.

A körzeti erdőterv bemutatása, céljának meghatározása

A körzeti erdőterv olyan keretterv, amely az állapotadatokból és a termőhelyi adottságokból kiindulva tervadataiban kötelezettségeket és lehetőségeket határoz meg a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően az erdők hármas funkcióinak (védelmi, közjóléti, gazdasági) egyidejű érvényesülésének érdekében a mennyiségi és minőségi tartamosság kritériumainak megtartása mellett. A tervezés jogszabályi keretei: • • • • •

2009. XXXVII.tv.- Evt.- szabályozza a 153/2009. FVM végrehajtási rendelettel védett területen 1996. LIII. tv. –nyel összhangban Natura 2000 területen 275/2004. kormányrendelettel összhangban a körzeti erdőterv készítést a körzetre vonatkozó, a fenti törvények és rendeleteknek is megfelelő, a körzetre speciálisan vonatkozó 96/2011. (X. 17.) VM rendelet (Erdőterv-rendelet) megalkotása előzi meg.

Az erdőtervezési körzet a 2009. XXXVII.. új erdőtörvény 11/2010-es FVM végrehajtási rendeletében lett kialakítva, adatai a megelőző körzetrészek adataival nem összehasonlíthatóak. Az új Etv. legfontosabb új elemei: - természetességi kategóriák -természetes erdő -természetszerű erdő (hiányos természetes szerkezet) (természetes szerkezetet nagyban nélkülöző) -származék erdő (mesterséges szerkezet, intenzíven terjedő fafajok 20-50 % ) -átmeneti erdő (idegenhonos) -kultúr erdő (tág hálózatú, idegenhonos) -faültetvény Magyarországon az erdőgazdálkodást erdőrészletenként úgy kell folytatni, hogy az erdők természetessége ne romoljon. - üzemmódok -vágásos (erdőfelújításkor véghasználati terület keletkezik) -faanyagtermelést nem szolgáló erdők (nincs fahasználat, természetes folyamatok érvényesülnek) -szálaló (fahasználatok során véghasználati terület nem keletkezik) -átalakító (vágásos üzemmód átvezetése szálaló üzemmódba-kis területű véghasználatok)

19

A körzet természetbeni állapota Pilis-Visegrádi körzet

terület (ha)

belterület (%)

erdősültség (%)

egyéb művelés (%)

33 860

17

45

37

20

Természetesség Faállománytípusok 7%

11%

Természetesség szerinti megoszlás

12%

15%

4%

Honosság 10%

0% 19%

7%

6%

11% 40% 15%

83%

bükkös tölgyes

60%

cseres

természetszerű

akácos

származék

nyáras-fűzes

átmeneti

egyéb lomb

kultúr

fenyves

faültetvény

tájhonos idegenhonos idegenhonos, intenzíven terjedő

A védett és Natura 2000 területek számottevő aránya (76 %) azt jelzi, hogy a körzet erdeinek természetességi állapota összességében jónak mondható. A körzet erdeinek jelentõs része természetvédelmi oltalom alatt áll, valamint kiemelt idegenforgalmi térségként jelentõs közjóléti funkciókat tölt be. A körzeti erdõtervezés elsõdleges célja ennek megfelelõen azon erdõgazdálkodási tevékenységek meghatározása, amelyek a környezet és természetvédelmi, valamint a közjóléti szempontok érvényre juttatását is fokozottan szolgálják. A körzetben folyó erdõgazdálkodás tekintetében – különösen az állami tulajdonban álló, és nem gazdasági elsõdleges rendeltetésû erdõkben – a faanyagtermelés csak az elõbbi szempontoknak alárendelt cél lehet. Az erdõtervezés és az erdõgazdálkodás során emiatt ezekben az erdõkben fokozottan törekedtünk az õshonos fafajokból álló, és a természeteshez közelálló szerkezetû erdõk kialakítására, az erdõk természetes úton való felújítására, valamint az erdõborítás minél folyamatosabb fenntartására. (96/2011 VM. Erdőterv rendelet 2.pont) A természetesség javításának egyik jelentős eszköze a természetes folyamatok maximális kihasználása faanyagtermelést nem szolgáló erdők, szálaló erdők, vágásos erdők véghasználati korában elnyújtott természetes felújítások, felújításkor és az erdőnevelés során az elegyesség segítése, valamint a lehető legkisebb területen a lehető legnagyobb változatosság elérése. Ennek érdekében, a hatásterületen levő erdők több mint 42 %-ban folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódba kerültek.

21

Az elsődleges és a további rendeltetések megoszlását, az üzemmódok arányát, és a fakitermelési és erdőfelújítások alakulását az alábbi ábrák szemléltetik. A rendeltetések esetében lényeges változás, hogy megállapításra kerültek a Natura 2000 rendeltetések is.

22

A korábbi körzeti erdőtervhez képest az alábbi változások következtek be a 2011. évi erdőtervezést követően a Natura 2000 jelöléssel érintett erdőterületeken: Az elsődleges rendeltetés területi arányának változása (%) 2011. évi körzeti Rendeltetés Korábbi erdőterv szerint erdőtervezést követően Védelmi 88,7 98,2 Gazdasági 9,7 1,6 Közjóléti 1,6 0,2

Üzemmódok területi arányának változása (%) Korábbi erdőterv 2011. évi körzeti Üzemmód szerint erdőtervezést követően Vágásos 89,5 55,8 Szálaló 0 12,3 Faanyagtermelést nem szolgáló 10,5 16,7 Átalakító 0 15,2

23

Korlátozások területi arányának változása üzemmódonként (%) 2011. évi körzeti erdőtervezést Korábbi erdőterv szerint követően Korlátozás Korlátozás Üzemmód Nincs Részleges Teljes Nincs Részleges Teljes Vágásos 13,5 86,5 0,0 2,2 97,8 0,0 Szálaló 0,0 100,0 0,0 Faanyagtermelést 0,0 83,7 16,3 0,0 92,3 7,7 nem szolgáló Átalakító 0,0 100,0 0,0 A Pilis-Visegrádi körzet körzeti erdőterve biztosítja a kedvezõ természetvédelmi helyzetű, közösségi jelentõségű jelölõ erdei élõhelyek kiterjedésének, szerkezetének, fajkészletének megõrzését: A kedvezõ természetvédelmi helyzetű, közösségi jelentõségű jelölõ erdei élõhelyek esetében a vágásérettségi kort a védelmi célok függvényében, továbbá a hozamvizsgálat eredményeinek, a természetes felújítás követelményeinek és az erdõ egészségi állapotának figyelembe vételével a vágásérettségi szakasz felsõ határához közelítve határoztuk meg. A felújításokat erdőrészletenként 10-30 éves időszakra széthúztuk. - 91G0 pannon gyertyános-tölgyesek - 91M0 pannon cseres-tölgyesek - folyamatos erdőborítás: - szálaló üzemmód - 9130 szubmontán és montán bükkösök - faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód - 9180 lejtõk és sziklatörmelékek Tilio-Acerion erdõi - 91H0 pannon molyhos tölgyesek - 9150 közép-európai sziklai bükkösei mészkövön - egyéb termelés invazív fafajok (ZJ) visszaszorítására - 91E0 ligeterdők

Felújításra kerül a jelölő állományok 10 %-a - módja szálalóvágás vagy fokozatos felújító vágás természetes felújítással. - tarvágás összesen 4,44 ha-on 5 hazai nyáras, átlagosan 0,88 ha mértékű erdőrészletben KST elegy kíméletével. - intenzíven terjedõ fafajokkal erdõsítést a körzeti erdőterv nem ír elő még elegyfafajként sem. (96/2011 VM. Erdőterv Rendelet 5.3.1-5.3.3 pontok) Előhasználatok a körzeti erdőterv érvényességi időszaka (10 év) alatt 1 alkalommal történnek erdőrészletenként, a jelölő élőhelyek 48 %-át érintik. - az erdõneveléseket a termõhelynek nem megfelelõ, vagy erdészeti tájidegen elegyfafajok – különös tekintettel az intenzíven terjedõ fajokra –

24

visszaszorítását célzó erélyekkel lettek meghatározva. (96/2011 VM. Erdőterv Rendelet 5.3.5-5.3.6 pontok) Nem jelölő élőhelyeken fekete és erdei fenyves fõfafajú erdõkben a nevelõvágások és véghasználatok tervezése során kiemelt figyelmet fordít a körzeti erdőterv az õshonos lombos fafajok elõretörésének elõsegítésére egyéb termeléssel vagy szálalóvágással. A Pilis-Visegrádi körzet jelölő élőhelyeit érintő erdőgazdálkodási munkák:

10% 24% nincs használat

18%

előhasználat szálalás véghasználat

48%

A közösségi jelentõségű, jelölõ erdei élõhelytípusokhoz kötõdõ, fában fejlõdõ bogárfajok védelme érdekében - faanyagtermelést nem szolgáló erdők hálózata összesen 1976 ha-on (19 %) - lábon álló és fekvő méretes holt faanyag visszahagyása az erdőrészletekben -egészségügyi termelés csak balesetveszély elkerülése, közművek, műtárgyak védelme érdekében. - a véghasználattal 10 %-ban érintett területen 5-20 % hagyásfa csoportok visszahagyása (96/2011 VM. Erdőterv Rendelet 5.3.4 pont) Az erdõszegélyekben, tisztásokon elõforduló bíboros sallangvirág állományainak hosszú távú fennmaradása érdekében - tisztások fátlan állapotban való tartása (nem erdőtervi előírás) - tisztások meghatározott időközönkénti kaszálása (nem erdőtervi előírás) - a véghasználattal 10 %-ban érintett területen hagyásfa csoportok visszahagyása (96/2011 VM. Erdőterv Rendelet 5.3.1 pont)

25

3.2.

A körzeti erdőterv térbeli kiterjedése, és a tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek által okozott hatás nagysága, kiterjedése, térképi ábrázolása Natura 2000 területenként.

HUDI 20009 Budai-hegység A HUDI 20009 Budai-hegység Natura 2000 terület 15 %-a esik az erdőtervezési körzetbe. Erdőrészletként 13 %-a, erdőgazdálkodást szolgáló egyéb részletként 1 %-a van nyilvántartva. A fennmaradó 1 % területet a körzeti erdőterv nem tartja nyilván, arra semmilyen megállapítással nincs.

nincs használat

előhasználat

szálalás-egyéb termelés

véghasználattal érintett

EU kód

Megnevezése

91G0* 91H0 9180 40A0 8210 6190

Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petreával és Carpinus betulusszal pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion erdői szubkontinentális peripannon cserjések mészkősziklás lejtők sziklanövényzettel pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyek szubpannon sztyeppék barlangok

6210 6240 8310

26

nat2000 site

Erdőtervezett jelölő társulás területe a HUDI 20009 natura 2000 terület ETK-ba eső részén ha (%) 302 (22) 243 (17) 48 (3) 2 (0) Körzeti erdőterv nem tartja nyilván, vagy nem tartja nyilván típusonként. Erdőrészletek részei, vagy TI, TN, CE erdőgazdálkodást szolgáló egyéb részletek lehetnek.

fakitermelés területe - ha (%) érintett redukált TKGY NFGY TRV FFV SZV

jelölő élőhely megnevezése

területe – ha (%)

TI

91G0* Pannon gyertyánostölgyesek Quercus petreával és Carpinus betulusszal

302 ha (2 %)

8 (5)

-

85 (28)

-

18 (6)

32 (11)

Rövidítések: TI - tisztítás; TKGY - törzskiválasztó gyérítés; NFGY - növedékfokozó gyérítés; FF - fokozatos felújítóvágás; SZV – szálalóvágás

Az erdőtervezési körzetbe eső HUDI 20009 Budai-hegység Natura 2000 területen 22 %-ban található „91G0* Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petreával és Carpinus betulusszal” jelölő társulás, mely a teljes erdőtervezési körzet 2 %-a. A továbbiakban a „%” adatok e Natura 2000 területen erdőrészletként erdőtervezett 91G0 jelölő társulások részhalmazait jelentik. Korosztályok 120 100 80 60 40 20 0 1-10

11-20

21-30

31-40

41-50

51-60

61-70

71-80

81-90 91-100

100-

-A jelölő társulás területének több mint fele 80 évnél idősebb az erdőtervezési körzetben. -56 ha (19 %) szálaló és faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódban kezelt. -Vágásosan kezelt erdők átlagos vágásérettségi kora 107 év. 17% 35%

Véghasználat: 18 ha fokozatos felújítóvágás 4 erdőrészlet 32 ha szálalóvágás Felújítás módja: Természetes felújítás Felújítás célállománya: KTT-GY-EL

15%

33%

nincs használat szálalás

előhasználat véghasználat

Erdőrészlet szintű intézkedések: -Geofiton lágyszárúak élőhelyén fahasználati tevékenység február 15.-ig -Az akác visszaszorítása vegyszerezéssel is végezhető.

27

jelölő élőhely megnevezése 91H0 pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel


TI

243 ha (2 %)

1 (0)


-

17 (7)

-

-

10 (4)


Az erdőtervezési körzetbe eső HUDI 20009 Budai-hegység natura 2000 területen 17 %-ban található „91H0 pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel” jelölő társulás, mely a teljes erdőtervezési körzet 2 %-a. A továbbiakban a „%” adatok e natura 2000 területen erdőrészletként erdőtervezett 91H0 jelölő társulások részhalmazait jelentik. Korosztályok 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1-10

11-20

21-30

31-40

41-50

51-60

61-70

71-80

81-90 91-100

100-

Jellemzően idős, véderdő jellegű állományok, melyek jelentős része az Európa által Magyarországra kényszerített trianoni békeszerződés következtében lett letarolva. A mostani körzeti erdőterv szerint 113 ha (47 %) faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódban kezelt, ebből 28 ha teljes korlátozású, így ott semmilyen tevékenység nem végezhető (Kis-Szénás erdőrezervátum magterület). 20 ha (8 %) szálaló üzemmód Vágásosan kezelt 82 ha erdő átlagos vágásérettségi kora 98 év.

11%

4%

7%

Véghasználatok redukált terület 10 ha, módja szálalóvágás. Felújítás módja: természetes felújítás Felújítás célállománya: CS-KTT-EL elegyes MOT

78%

nincs használat előhasználat szálalás, egyéb termelés véghasználat

28

Erdőrészlet szintű intézkedések: -Szelektív vegyszer használata az akác visszaszorítása érdekében támogatott. -értékes elegyfajok kímélete -egyes idős fák kímélete -véghasználatkor visszahagyandó állományrészek kijelölése -Védett és fokozottan védett fajokban gazdag dolomit sziklagyep és sztyepprét foltok, területe készletezésre és rakodásra nem használható.

jelölő élőhely megnevezése 9180 hársas törmelékerdők


TI

48 ha (0,04 %)

-


-

-

-

-

1 (0,02)


Az erdőtervezési körzetbe eső HUDI 20009 Budai-hegység natura 2000 területen 3 %-ban található „9180 hársas törmelék-erdők” jelölő társulás, mely a teljes erdőtervezési körzet 0,04 %-a. A továbbiakban a „%” adatok e natura 2000 területen erdőrészletként erdőtervezett 9180 jelölő társulások részhalmazait jelentik. Korosztályok 35 30 25 20 15 10 5 0 1-10

11-20

21-30

31-40

41-50

51-60

61-70

71-80

81-90 91-100

100-

Jellemzően idős, véderdő jellegű állományok, melyek jelentős része az Európa által Magyarországra kényszerített trianoni békeszerződés következtében lett letarolva. -A mostani körzeti erdőterv szerint 18 ha (38 %) faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódban kezelt. -23 ha (48 %) szálaló üzemmód -Vágásosan kezelt 7 ha erdő átlagos vágásérettségi kora 103 év.

29

2%

Véghasználatok redukált területe 1 ha, módja szálalóvágás. Felújítás módja: természetes felújítás Felújítás célállománya: KH-EL

50%

48%

0%

nincs használat

előhasználat

szálalás

véghasználat

Erdőrészlet szintű intézkedések: -Védett és fokozottan védett fajokban gazdag dolomit sziklagyep és sztyepprét foltok, területe készletezésre és rakodásra nem használható jelölő élőhely megnevezése


TI

40A0 kontinentális cserjések

2 ha erdőtervezett

-


-

-

-

-

-


Az erdők közé ékelődött fátlan, közösségi jelentőségű élőhelyek között a természetes úton kialakultak (6190, 6240) nem kívánnak kezelést, legfeljebb a bekerülő gyomfajok eltávolítását. A mesterségesen létrehozott, de közösségi szempontból fontos élőhelyek viszont igénylik a „fenntartó gazdálkodást”. Ilyen élőhelyek: 40A0, 6210. A fenti élőhelyek diverzitását, fajösszetételét fenn kell tartani. Ez a fenntartó gazdálkodás gyepek esetében az erdősülést, vizes élőhelyek esetében a feltöltődést akadályozza. A fenti adatokat összegezve megállapítható, hogy a körzeti erdőterv érvényességi ideje alatt a fahasználattal nem érintett, és a folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódban kezelt területek jelentősek. Az előhasználati korú állományokban tervezett erdőnevelési munkák az elegyesség és az állékonyság növelését szolgálják. A tervezett fakitermelések arányosak. Az öreg erdők aránya, az állományok mozaikossága az összes területen és jelölő élőhelyenként külön-külön is növekedni fog. Ennek eredményeként a terv a jelenlegi természeti állapotnak nemcsak megőrzését, hanem a javítását is biztosítja: A HUDI 20009 Budai-hegység Natura 2000 terület jelölő erdőtársulásit érintő fahasználatok: 10%

16%

55%

19%



30

HUDI 20034 Duna és ártere A HUDI 20034 Duna és ártere natura 2000 terület 11 %-a esik az erdőtervezési körzetbe. Erdőrészletként 2 %-a, erdőgazdálkodást szolgáló egyéb részletként 0,006 %-a van nyilvántartva. A fennmaradó 9 % területet a körzeti erdőterv nem tartja nyilván, arra semmilyen megállapítással nincs.

nincs használat

előhasználat


jelölő élőhely megnevezése 91E0 enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők


TI

328 ha (18 %)

17 (5)


nat2000 site

fakitermelés területe - ha (%) érintett redukált TKGY NFGY ET TRV FFV SZV 33 (10)

-

242 (73)

4 (1)

-

-

Rövidítések: TI - tisztítás; TKGY - törzskiválasztó gyérítés; NFGY - növedékfokozó gyérítés; ET – egyéb termelés; FF fokozatos felújítóvágás; SZV – szálalóvágás

31

Az erdőtervezési körzetbe eső HUDI 20034 Duna és ártere natura 2000 területen 18 %-ban található „91E0 enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők” jelölő társulás, mely a teljes erdőtervezési körzet 2 %-a. A továbbiakban a „%” adatok e natura 2000 területen erdőrészletként erdőtervezett 91E0 jelölő társulások részhalmazait jelentik. Korosztályok 140 120 100 80 60 40 20 0 1-10

11-20

21-30 31-40

41-50 51-60 61-70

71-80 81-90 91-100 100-

-Kizárólag fűz és nyár ligeterdők, melyek zöldjuharral (ZJ) fertőzöttek. A ZJ általában az alsó- és cserjeszintben található. -A jelölő társulás területének több mint fele 60 évnél idősebb az erdőtervezési körzetben. -192 ha (59 %) faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódban kezelt. -vágásosan kezelt erdők átlagos vágásérettségi kora 58 év. 0% 21%

5%

74%

nincs használat

előhasználat

egyéb termelés

véghasználat

Egyéb termeléssel invazív ZJ visszaszorítása 242 ha. Véghasználatok redukált terület 3,64 ha, módja tarvágás. Felújítás módja: természetes felújítás sarjról 0,68 ha, Mesterséges felújítás 2,96 ha Felújítás célállománya: HNY vagy MAK-EL

Erdőrészlet szintű intézkedések: -5 m3/ha őshonos KST álló és fekvő holtfa visszahagyása. - odvas, álló és fekvő holt fa visszahagyandó. -munkavégzés csak fagyott, vagy kiszáradt talajon történhet. Az erdők közé ékelődött fátlan, közösségi jelentőségű élőhelyek között a természetes úton kialakultak (3270, 6250, 6260, 6440) nem kívánnak kezelést, legfeljebb a bekerülő gyomfajok eltávolítását. A mesterségesen létrehozott, de közösségi szempontból fontos élőhelyek viszont igénylik a „fenntartó gazdálkodást”. Ilyen élőhelyek: 3130, 6510. A fenti élőhelyek diverzitását, fajösszetételét fenn kell tartani. Ez a fenntartó gazdálkodás gyepek esetében az erdősülést, vizes élőhelyek esetében a feltöltődést akadályozza. 32

A fenti adatokat összegezve megállapítható, hogy a körzeti erdőterv érvényességi ideje alatt a fahasználattal nem érintett, és a folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódban kezelt területek jelentősek. A tervezett fakitermelések arányosak. Az öreg erdők aránya, az állományok természetessége az összes területen és jelölő élőhelyenként külön-külön is növekedni fog. Ennek eredményeként a terv a jelenlegi természeti állapotnak nemcsak megőrzését, hanem a javítását is biztosítja.

HUDI 20039 Pilis-Visegrádi-hegység A HUDI 20039 Pilis-Visegrádi-hegység natura 2000 terület 40 %-a esik az erdőtervezési körzetbe. Erdőrészletként 34 %-a, erdőgazdálkodást szolgáló egyéb részletként 0,03 %-a van nyilvántartva. A fennmaradó ~6 % területet a körzeti erdőterv nem tartja nyilván, arra semmilyen megállapítással nincs.

nincs használat

előhasználat


33


nat2000 site

EU kód

Megnevezése

91G0* 91M0 9130 91H0 9180 9150

Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petreával és Carpinus betulusszal pannon cseres-tölgyesek szubmontán és montán bükkösök (Luzulo-Fagetum) pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion erdői Cephalanthero-Fagion közép-európai sziklai bükkösei mészkövön enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők szubkontinentális peripannon cserjések mészkősziklás lejtők sziklanövényzettel szilikátsziklás lejtők sziklanövényzettel közép-európai hegyvidéki szilikátos sziklatörmelék-lejtők pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyek szubpannon sztyeppék barlangok

91E0 40A0 8210 8220 8150 6190 6210 6240 8310



TI

91G0* Pannon gyertyánostölgyesek Quercus petreával és Carpinus betulusszal

2456 ha (16 %)

211 (9)

Erdőtervezett jelölő társulás területe a HUDI 20039 natura 2000 terület ETK-ba eső részén ha (%) 2456 (20) 3817 (25) 1469 (12) 312 (3) 20 (0) 47 (0) 271 (2) Körzeti erdőterv nem tartja nyilván, vagy nem tartja nyilván típusonként. Erdőrészletek részei, vagy TI, TN, CE erdőgazdálkodást szolgáló egyéb részletek lehetnek.

fakitermelés területe - ha (%) érintett redukált TKGY NFGY KH TRV FFV SZV 241 (10)

888 (36)

22 (1)

-

145 (6)

49 (2)

Rövidítések: TI - tisztítás; TKGY - törzskiválasztó gyérítés; NFGY - növedékfokozó gyérítés; KH – készletgondozó használat; FF - fokozatos felújítóvágás; SZV – szálalóvágás

Az erdőtervezési körzetbe eső HUDI 20039 Pilis-Visegrádi-hegység natura 2000 területen 20 %ban található „91G0* Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petreával és Carpinus betulusszal” jelölő társulás, mely a teljes erdőtervezési körzet 16 %-a. A továbbiakban a „%” adatok e natura 2000 területen erdőrészletként erdőtervezett 91G0 jelölő társulások részhalmazait jelentik.

34

Korosztályok 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 1-10

11-20

21-30

31-40

41-50

51-60

61-70

71-80

81-90 91-100

100-

-A jelölő társulás területének több mint 40 %-a 80 évnél idősebb az erdőtervezési körzetben. -189 ha (8 %) faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódban kezelt. -280 ha (11 %) folyamatos erdőborítást biztosító szálaló üzemmódban kezelt, további 607 ha átalakító üzemmódú. -vágásosan kezelt erdők átlagos vágásérettségi kora 110 év.

8% 25%

12%

Véghasználatok redukált terület 194 ha, fokozatos felújítás 145 ha, szálalóvágás 49 ha. Felújítás módja: természetes felújítás magról Felújítás célállománya: KTT-GY-EL 55%

nincs használat előhasználat szálalás, egyéb termelés véghasználat

Erdőrészlet szintű intézkedések: -5-20 % hagyásfa csoport visszahagyása, és odvas fák megtartása. -Az idős véghasználati tömbben, 3 ha-nál nagyobb összefüggő végvágás nem alakítható ki. -Potenciális kék pattanóbogár élőhely - az erdőfelújítás során 1-5% arányban sarjeredetű újulat megőrzendő. -Geofiton növények élőhelye, február 15-től fakitermelés tilos.



TI

91M0 pannon cserestölgyesek

3817 ha (25 %)

119 (3)

35

fakitermelés területe - ha (%) érintett redukált TKGY NFGY KH TRV FFV SZV 255 (7)

1460 (38)

31 (1)

-

560 (15)

47 (1)

Rövidítések: TI - tisztítás; TKGY - törzskiválasztó gyérítés; NFGY - növedékfokozó gyérítés; KH – készletgondozó használat; FF - fokozatos felújítóvágás; SZV – szálalóvágás

Az erdőtervezési körzetbe eső HUDI 20039 Pilis-Visegrádi-hegység natura 2000 területen 31 %ban található „91M0 pannon cseres-tölgyesek” jelölő társulás, mely a teljes erdőtervezési körzet 25 %-a. A továbbiakban a „%” adatok e natura 2000 területen erdőrészletként erdőtervezett 91M0 jelölő társulások részhalmazait jelentik.

Korosztályok 800 700 600 500 400 300 200 100 0 1-10

11-20

21-30 31-40

41-50 51-60 61-70

71-80 81-90 91-100 100-

-A jelölő társulás jellemzően idősödő korosztályszerkezetű, területének több mint 16 %-a 100 évnél idősebb az erdőtervezési körzetben. -359 ha (9 %) faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódban kezelt. -101 ha (3 %) folyamatos erdőborítást biztosító szálaló üzemmódban kezelt, további 324 ha átalakító üzemmódú. -vágásosan kezelt erdők átlagos vágásérettségi kora 101 év.

16% 33%

3%

Véghasználatok területe 607 ha, fokozatos felújítás 560 ha, szálalóvágás 47 ha. Felújítás módja: természetes felújítás magról Felújítás célállománya: KTT-CS-EL 48%

nincs használat előhasználat szálalás véghasználat

36

Erdőrészlet szintű intézkedések:

-A véghasználati területeken 5-20 % hagyásfa csoport visszahagyása, és odvas fák megtartása. -Az idős véghasználati tömbben, 3 ha-nál nagyobb összefüggő végvágás nem alakítható ki. -Potenciális kék pattanóbgár élőhely - az erdőfelújítás során 1-5% arányban sarjeredetű újulat megőrzendő. -Geofiton növények élőhelye, február 15-től fakitermelés tilos. -időbeli korlátozás III.01.-VIII.31.-ig.



TI

9130 szubmontán és montán bükkösök (Luzulo-Fagetum)

1469 ha (10 %)

105 (7)

fakitermelés területe - ha (%) érintett redukált TKGY NFGY TRV FFV SZV 106 (7)

133 (9)

-

6 (0)

30 (0)


Az erdőtervezési körzetbe eső HUDI 20039 Pilis-Visegrádi-hegység natura 2000 területen 12 %ban található „9130 szubmontán és montán bükkösök (Luzulo-Fagetum)” jelölő társulás, mely a teljes erdőtervezési körzet közel 10 %-a. A továbbiakban a „%” adatok e natura 2000 területen erdőrészletként erdőtervezett 9130 jelölő társulások részhalmazait jelentik. Korosztályok 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 1-10

11-20

21-30 31-40

41-50 51-60 61-70

71-80 81-90 91-100 100-

-A jelölő társulás jellemzően idősödő korosztályszerkezetű, területének több mint 27 %-a 100 évnél idősebb az erdőtervezési körzetben. -25 ha (2 %) faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódban kezelt. -847 ha (59 %) folyamatos erdőborítást biztosító szálaló üzemmódban kezelt, további 462 ha átalakító üzemmódú. -vágásosan kezelt erdők átlagos vágásérettségi kora 127 év.

37

2%

16%

Véghasználatok területe 36 ha, fokozatos felújítás 6 ha, szálalóvágás 30 ha. Felújítás módja: természetes felújítás magról Felújítás célállománya: B-EL

23% 59%

nincs használat előhasználat szálalás véghasználat

Erdőrészlet szintű intézkedések: -Odvas, lábon száradt törzsek kímélete. -Egy évnél régebben elhalt faanyag visszahagyása az erdőrészletben. -Helleborus p. növekedési időszakában, február 15-től fakitermelés tilos.

jelölő élőhely területe – ha (%)

megnevezése 91H0 pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel

T I

312 ha (2 %)

fakitermelés területe - ha (%) érintett redukált T N T FF S KGY FGY RV V ZV

-

-

-

-

-

-


Az erdőtervezési körzetbe eső HUDI 20039 Pilis-Visegrádi-hegység natura 2000 területen közel 3 %-ban található „91H0 pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel” jelölő társulás, mely a teljes erdőtervezési körzet 2 %-a. Korosztályok 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 1-10

11-20

21-30 31-40

41-50 51-60 61-70

38

71-80 81-90 91-100 100-

-Jellemzően idős, véderdő jellegű állományok. -Faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódúak, 48 ha teljes korlátozású, így ott semmilyen tevékenység nem végezhető (Pilis-oldal erdőrezervátum magterület).. -A körzeti erdőterv érvényességi ideje alatt fahasználattal sehol sem érintett. Erdőrészlet szintű intézkedések: -Védett és fokozottan védett fajokban gazdag dolomit sziklagyep és sztyepprét foltok, területe készletezésre és rakodásra nem használható

jelölő élőhely megnevezése 9180 hársas törmelékerdők


TI

~20 ha (0 %)

-


-

-

-

-

-


Az erdőtervezési körzetbe eső HUDI 20039 Pilis-Visegrádi-hegység natura 2000 területen 2 teljes redőrészletben 2 ha-on, illetve erdőrészletek részterületein találhatók „9180 hársas törmelékerdők” jelölő társulás, mely a teljes erdőtervezési körzet 0 %-a. -Jellemzően idős, véderdő jellegű állományok. -Faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódúak - A körzeti erdőterv érvényességi ideje alatt fahasználattal sehol sem érintett. Erdőrészlet szintű intézkedések: -Védett és fokozottan védett fajokban gazdag dolomit sziklagyep és sztyepprét foltok, területe készletezésre és rakodásra nem használható

jelölő élőhely megnevezése 9150 Cephalanthero-Fagion közép-európai sziklai bükkösei mészkövön


TI

~47 ha (0 %)

-


-

-

-

-

-


Az erdőtervezési körzetbe eső HUDI 20039 Pilis-Visegrádi-hegység natura 2000 területen 5 teljes redőrészletben 27 ha-on, illetve erdőrészletek részterületein találhatók „9150 Cephalanthero-Fagion közép-európai sziklai bükkösei mészkövön” jelölő társulás, mely a teljes erdőtervezési körzet 0 %-a. -Jellemzően idős, véderdő jellegű állományok, 20 ha 140 évnél idősebb. -Faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódúak 39

- A körzeti erdőterv érvényességi ideje alatt fahasználattal sehol sem érintett. Erdőrészlet szintű intézkedések: -Védett és fokozottan védett fajokban gazdag dolomit sziklagyep és sztyepprét foltok, területe készletezésre és rakodásra nem használható. jelölő élőhely megnevezése


TI

40A0 kontinentális cserjések

271 ha erdőtervezett

-


-

-

-

-

-


Az erdőtervezési körzetbe eső HUDI 20039 Pilis-Visegrádi-hegység natura 2000 területen több mint 2 %-ban található „40A0 kontinentális cserjések” jelölő társulás, mely a teljes erdőtervezési körzet közel 2 %-a. Az erdők közé ékelődött fátlan, közösségi jelentőségű élőhelyek között a természetes úton kialakultak (8210, 8220, 8150, 6190, 6240, 8310) nem kívánnak kezelést, legfeljebb a bekerülő gyomfajok eltávolítását. A mesterségesen létrehozott, de közösségi szempontból fontos élőhelyek viszont igénylik a „fenntartó gazdálkodást”. Ilyen élőhelyek: 40A0, 6210. A fenti élőhelyek diverzitását, fajösszetételét fenn kell tartani. Ez a fenntartó gazdálkodás gyepek esetében az erdősülést, vizes élőhelyek esetében a feltöltődést akadályozza. Erdőrészlet szintű intézkedések: -Védett és fokozottan védett fajokban gazdag sziklagyep és sztyepprét foltok, területe készletezésre és rakodásra nem használható A fenti adatokat összegezve megállapítható, hogy a körzeti erdőterv érvényességi ideje alatt a fahasználattal nem érintett, és a folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódban kezelt területek jelentősek. Az előhasználati korú állományokban tervezett erdőnevelési munkák az elegyesség és az állékonyság növelését szolgálják. A tervezett fakitermelések arányosak. Az öreg erdők aránya, az állományok mozaikossága az összes területen és jelölő élőhelyenként külön-külön is növekedni fog. Ennek eredményeként a terv a jelenlegi természeti állapotnak nemcsak megőrzését, hanem a javítását is biztosítja. A HUDI 20039 Pilis-Visegreádi-hegység Natura 2000 terület jelölő erdőtársulásit érintő fahasználatok: 10% 31% 15%

44%



40

HUDI 20047 Szigeti-homokok A HUDI 20047 Szigeti-homokok natura 2000 terület 35 %-a esik az erdőtervezési körzetbe. Erdőrészletként 14 %-a, erdőgazdálkodást szolgáló egyéb részletként 14 %-a van nyilvántartva. A fennmaradó ~7 % területet a körzeti erdőterv nem tartja nyilván, arra semmilyen megállapítással nincs.

nincs használat

előhasználat


jelölő élőhely megnevezése 91I0 Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.)


TI

15 ha (0 %)

-


nat2000 site

fakitermelés területe - ha (%) érintett redukált TKGY NFGY TRV FFV SZV 13 (87)

1 (1)

-

-

-


41

Az erdőtervezési körzetbe eső HUDI 20047 Szigeti homokok natura 2000 területen 4 edőrészletben 15 ha-on, illetve erdőrészletek részterületein találhatók „91I0 Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.)” jelölő társulás elemek, mely a teljes erdőtervezési körzet 0 %-a. -Az állományok fafajmegoszlása: KST 35%, HNY 13%, F 39%, A 13%. -30-50 éves korosztályba tartoznak. -Véghasználat nincs, a gyérítések az idegenhonos és ivazív fafajok visszaszorítására irányulnak, így a jelölö élőhelyen az állományok természetessége növekedni fog. Ennek eredményeként a terv a jelenlegi természeti állapotnak nemcsak megőrzését, hanem a javítását is biztosítja.

Az egyéb részleteken található 6260 Pannon homoki gyepek kezelést igényelnek. A kezelés a fátlan állapotban tartást jelenti, a veszélyt jelentő intenzíven terjedő fafajok (A, NYO, BL, ZJ) eltávolítását. Erre a körzeti erdőterv nem ad iránymutatást. 3.3.

A körzeti erdőterv szerinti erdőgazdálkodás várható időtartama, valamint a kivitelezés során várható átmeneti hatások bemutatása.

A körzeti erdőterv érvényessége 2012. tavaszától 2021. végéig tart. Előírásait az erdőgazdálkodók erdőterv határozat formájában megkapják. Ezután a gazdálkodás bejelentés alapján történik. Natura 2000 rendeltetésű erdőrészletekben a jelölő fajok és élőhelyek megőrzése érdekében fahasználattal, illetve a faanyag mozgatásával járó erdőgazdálkodási tevékenységet csak vegetációs időn kívül lehet végezni. A körzetben ez az erdőterv rendelet szerint szeptember 1.- március 31., geofiton növények élőhelyein szeptember 1.- február 15. Az erdő talajának védelme érdekében a véghasználati munkákat fagyott talajon kell végezni. Az újulat kímélete érdekében általános a Forwarderes közelítés, meredek területen csúszda, kötélpálya alkalmazása. Kisebb méretű faanyag közelítése LKT-val ~ 1 m³-es batyuban, illetve lóval történik. Szaporodási és utódnevelési időszakban, fokozottan védett madár és védett ragadozó madár, illetve jelölő madárfaj fészke körül 100 m sugarú körben erdészeti tevékenység (a madarat zavaró, ennek következtében a költést, illetve az utódnevelést veszélyeztető semmilyen tevékenység) nem végezhető. A vegetációs időszakban végzett fakitermelés tilalma a madárvilág védelmét is szolgálja. A jelölő élőhelyeken a terv tarvágást nem tartalmaz. A véghasználat tarvágások helyett fokozatos felújítóvágással és kisebb részben szálalóvágással történik. Ezek a véghasználati módok biztosítják, hogy az öreg állomány több lépésben, időben elnyújtva legyen letermelve. Ezt követően a felújítás kizárólag természetes úton történik, szükség szerint mesterséges kiegészítéssel. Az időben elnyújtott véghasználat miatt az új erdők vegyes korúak lesznek. A jelentős területű szálaló üzemmódú erdőben véghasználati terület nem keletkezik, a vegyeskorúság már egész kis területen is megvalósul. A jelentős területű faanyagtermelést nem szolgáló erdők hosszú távon öreg erdő hálózatot alkotnak. Hazai nyáras állományokban van néhány kis területű (1-2 ha-os) tarvágási előírás. Ezeknél a véghasználatoknál a minden erdőrészletben visszahagyott mikroélőhely és a közvetlen szomszédos erdőrészletek azonos öreg állománya biztosítja a Natura 2000 célok érvényesülését.

42

3.4.

A körzeti erdőterv szerinti erdőgazdálkodás során létrehozandó erdészeti létesítmények és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület kialakításának, használatának ismertetése.

Az erdőtervben megtervezett erdőgazdálkodási tevékenység direkt következményeként az erdő igénybevételére, erdészeti létesítmények kialakítására nem kerül sor. Ugyanakkor az is látható, hogy a kitermelésre tervezett, mintegy 730 ezer m3 mennyiségű fatömeg kiszállítása csak úgy oldható meg a Natura 2000 célkitűzések is szolgálva, ha a meglévő feltáró hálózat minden elemét, és azokat csak a műszaki paramétereiknek megfelelő közelítéssel igénybe véve használják.

A faanyag szilárd burkolatú feltáró utak mentén, vagy kiépített erdei rakodókon kerül készletezésre, ahonnan egész évben történhet szállítás. Tilos a készletezés a védett, vagy jelölő fajok élőhelyéül szolgáló tisztásokon, cserjésekben, vagy az ilyen de erdőtársulások szempontjából terméketlennek minősített területeken. Ezekre ezen egyéb részletek megjegyzés rovatában történik utalás. A körzet feltártsága jó. A szilárd burkolatú utak hossza 211 km, ami 21 fm/ha feltártságnak felel meg. Ezt sűríti a 3 m-nél keskenyebb utak és a közelítő nyomok hálózata. A szálaló üzemmódú erdőrészletekben a közelítő nyom hálózatot az erdőgazdálkodó terve alapján a terepen kijelölik, azokat 2-5 évente használják.

43

A Budai-hegység és a Pilis-Visegrádi-hegység Natura 2000 terület tekintetében a meglévő feltáró hálózatra és az alapvetően forwarderekre alapozott faanyagmozgatással megvalósítható a körzeti erdőterv természetes felújításai és szálalásai az élőhelyek jelentősebb terhelése nélkül. A Duna és ártere, valamint a Szigeti homokok Natura 2000 területre kifejtett hatás tekintetében a faanyagmozgatás nem jelent kockázatot, a kedvező terepviszonyok lehetővé teszik a természetvédelmi szempontok érvényre juttatását. Amennyiben a jövőben erdészeti feltáró út, készletező hely, vagy rakodó fejlesztésére vonatkozó igény merülne fel, akkor azok megtervezése és engedélyezése csak a vonatkozó jogszabályok szigorú betartásával történhet. 3.5. Az erdőtervezési körzet területén lévő erdő természeti állapotának ismertetése Az erdőtervezési körzet hatásterületén lévő erdők természeti állapotát alapvetően meghatározza az elmúlt évszázadok erdőgazdálkodási gyakorlata. Miközben nagy területet tekintve kimutatható az egyenletes koreloszlás, a mozaikosság, addig szűkebb területen, főleg erdőrészlet szinten vizsgálva az egykorúság dominál. Vegyeskorú, több szintű, magas természetességű erdőt viszonylag kis területen, elsősorban a szálaló üzemmód bevezetésére tett kísérleti területeken (Erdőanya Visegrád 77 A, Pilis-tető Pilisszentkereszt 1-7 tagok) valamint a kiemelt közjóléti szerepű erdőrészletekben(Mogyoró-hegy) találunk. Az erdőtervezési körzetben a Natura 2000 oltalom alatt álló erdők természetessége az Evt. 7. § (1) bekezdése szerint besorolva: erdők természetesség szerinti megoszlása (terület %)

Natura 2000 terület

természetszerű

HUDI20009 Budai-hegység HUDI20034 Duna és ártere HUDI20039 Pilis-Visegrádi-hegység HUDI20047 Szigeti-homokok

származék

9 23 24 0

átmeneti

kultúr

6 8 4 18

8 2 6 72

77 64 66 10

ültetvény

0 3 0 0

A Natura 2000 jelölő társulások természetessége az Evt. 7. § (1) bekezdése szerint besorolva Natura 2000 területenként: HUDI20009 Budai-hegység jelölő erdőtársulások természetessége az Evt. 7. § (1) bekezdése szerint besorolva EU kód 91G0* 91H0 9180

Megnevezés Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petreával és Carpinus betulusszal pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion erdői

természetszerű

származék

átmeneti

kultúr

16

84

-

-

100 100

-

-

Jellemzően származékerdők mert a természetes elemek nagy mértékben hiányoznak (zömében sarj eredetűek, egykorúak, kevésbé elegyesek) azonban a természetes társulás alkotó fő- és elegyfajok dominálnak a faállományban, a cserjeszintben és a gyepszintben.

44

A természetszerű erdőkben a körzeti erdőterv előhasználatot és szálalást ír elő. A származék erdőkben a véghasználat módja jellemzően szálalóvágás. Tarvágás csak a nem jelölő társulásokat érinti kis területen.

HUDI20034 Duna és ártere jelölő erdőtársulás természetessége az Evt. 7. § (1) bekezdése szerint besorolva EU kód 91E0

Megnevezés 91E0 enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők

természetszerű

származék

átmeneti

kultúr

25

68

6

1

Az ártéri puhafás fűz-nyár ligeterdők jellemzően természetszerű állapotát az invazív fajnak számító zöldjuhar fertőzöttség mértéke rontja le.

45

A természetszerű erdőkben a körzeti erdőterv előhasználatot és szálalást (egyéb termelés) ír elő. A származék erdőkben a véghasználat módja jellemzően szálalóvágás. Tarvágás csak a nem jelölő társulásokat érinti kis területen.

HUDI20039 Pilis-Visegrádi-hegység jelölő erdőtársulások természetessége az Evt. 7. § (1) bekezdése szerint besorolva EU kód 91G0* 91M0 9130 91H0 9180 9150

Megnevezés Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petreával és Carpinus betulusszal pannon cseres-tölgyesek szubmontán és montán bükkösök (LuzuloFagetum) pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion erdői Cephalanthero-Fagion közép-európai sziklai bükkösei mészkövön

46

természetszerű

származék

átmeneti

kultúr

26

74

-

-

20

80

-

-

62

38

-

-

100 100

-

-

6

-

-

94

A bükkös társulások hordozzák leginkább a természetes elemeket, a két évtizede folyó szálalóvágásos gazdálkodás következtében többkorúak, elegyesek, általában mag eredetűek. A tölgyes és hársas társulások jellemzően származékerdők mert a természetes elemek nagy mértékben hiányoznak (zömében sarj eredetűek, egykorúak, kevésbé elegyesek) azonban a természetes társulás alkotó fő- és elegyfajok dominálnak a faállományban, a cserjeszintben és a gyepszintben.

A természetszerű erdőkben a körzeti erdőterv előhasználatot szálalást, szálalóvágást ír elő. A származék erdőkben a véghasználat módja szálalóvágás, és fokozatos felújítóvágás. Tarvágás csak a nem jelölő társulásokat érinti kis területen.

47

HUDI20047 Szigeti-homokok jelölő erdőtársulás természetessége az Evt. 7. § (1) bekezdése szerint besorolva EU kód 91I0

Megnevezés Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.)

természetszerű

származék

átmeneti

kultúr

-

3

11

86

A 2 ha tölgyes fafajában megfelelő, szerkezetében azonban nem (30 éves mesterséges erdő), A szerkezetében megfelelő 13 ha idegenhonos főfafajú (EF 60 %).

A származék és átmeneti erdőkben a körzeti erdőterv előhasználatot ír elő. A kultúr erdőkben a véghasználati előírásként szálalóvágás is előfordul, ahol a részterületen meglévő jelölő társulás elemeket meg kell kímélni. Tarvágás csak a nem jelölő társulásokat érinti kis területen.

48

3.6. A körzeti erdőterv társadalmi, gazdasági következményeinek leírása A kiváló természeti adottságainak megfelelően magas erdősültséggel (45%) rendelkező erdőtervezési körzetben évszázadokra visszanyúló hagyományai vannak az erdőgazdálkodásnak. Az erdőtervezési körzet két települése (Kesztölc és Piliscsév) Komárom-Esztergom megye területén, a többi település Pest megyében található. A térség magas erdősültségének is köszönhetően jelentős hagyományai vannak az erdei haszonvételek gyakorlásának. Az erdőgazdálkodásban szükséges tevékenységek nagyon sok embernek az egész éves foglalkoztatását jelentették, illetve a lakosság jelentős részének az időszakos foglalkoztatásával hozzájárult a vidék eltartó képességéhez. A körzet területét évszázadokkal ezelőtt még nagyobb arányban borította erdőség. A XVII. századtól kezdődő erdőirtásokat a mezőgazdasági művelés térhódítása, az ipari fejlődés, a lakosság számának növekedése indukálta. Az erdőtervezési körzet erdeiben 1769-től törvényesen szabályozott módon történik az erdőgazdálkodás, biztosítva az erdőnek a hosszú távú, tartamos megőrzését. A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a 34/1997. (XI. 20.) KTM sz. rendeletével kihirdette a Duna-Ipoly Nemzeti Park létesítését. A Pilisi Tájvédelmi Körzet, valamint a Szentendreiszigeten lévő Pócsmegyeri homokok, a Tahitótfalu Váci-révi erdők és a Kisoroszi szigetcsúcs területe a Nemzeti Park területéhez tartozik. A Pilisi-Visegrádi Erdőtervezési Körzethez tartozik az országos természetvédelmi oltalom alatt álló Budai Tájvédelmi Körzet egy része (Piliscsaba, Pilisszentiván, Solymár). A Tájvédelmi Körzet Piliscsaba és Pilisszentiván községhatárban található területei (Kisszénás, Nagyszénás) 1995-ben Szénás-hegycsoport néven elnyerték az Európa Tanács "A" kategóriás Európa Diplomáját. 2000-ben 120,4 hektáron kihirdették a Kisszénás Erdőrezervátumot. Ennek is köszönhető, hogy az erdőtervezési körzet erdőterületének 84,2%-a jó természeti állapota és fajgazdagsága miatt megfelelt a Natura 2000 hálózat kijelölési kritériumainak. Az erdőtervezési körzet területén 85470 fő él. A 255 fő/km2 népsűrűség és az 55954 főnyi munkaképes korú lakosság 3,5%-át érintő viszonylag alacsony mértékű munkanélküliség jellemző a körzetre. A népességi és foglalkoztatási mutatók tipikusan a főváros agglomerációjára jellemzőek. A főváros lakosságának jelentős mértékű csökkenésével párhuzamosan az agglomeráció népessége ugrásszerűen megnövekedett. Az agglomeráció településeibe kiköltözött lakosság jellemzően a fővárosban dolgozik, ezzel is magyarázható a foglalkoztatási mutatók kedvező alakulása. Az őslakosság azonban részben Budapesten, részben pedig otthon a hagyományos foglalkoztatási ágakban keres munkát.(KSH népességi adatok; KSH Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat település soros adatok). Az erdők kezelésére vállalkozások jöttek létre, a helyi fafeldolgozó üzemek részben a körzetben megtermelt alapanyagokra, részben pedig máshonnan vásárolt minőségi alapanyagokra alapozzák tevékenységüket. Minden nemzetgazdasági ágazatnak, így az erdőgazdálkodásnak és a fafeldolgozásnak is kapacitásainak megőrzésére kell törekednie a vidék lakosságmegtartó képességének megőrzése céljából. Különösen fontos a legkülönbözőbb képzettségi szintű élő munkaerő kapacitás szinten tartása illetve a nagyobb élőmunka igényű tevékenységek mennyiségének növelése. Az erdőkezeléssel összefüggő fahasználati tevékenység egyúttal a megújuló energiahordozók bővített újratermelésében is fontos szerepet tölt be, különösen a hagyományosan vidéki településszerkezetű térségekben de a főváros agglomerációs körzetében is. A társadalomban a természetes anyagok felhasználása és alkalmazása iránti igény észrevehetően egyre növekszik, ami az erdei haszonvételek korábbiakban megszokott szintjének fenntartását teszi szükségessé az erdő által meghatározott környezeti elemek és természetes élőhelyek védelmének figyelembevételével. Az erdőtervezési körzetben sem hátrányos helyzetű település, sem társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott település nincs (16/ 2011.(IV.29.) NEMFI rendelet alapján); (KSH népességi adatok; KSH Nemzeti foglalkoztatási Szolgálat település soros adatok). 49

A körzeti erdőterv figyelembe veszi az Európai Unió 2014 – 2020 között meghatározott vidékfejlesztési prioritásokat, amelyek egyike célul tűzte ki a mezőgazdasági és erdészeti ökoszisztémák helyreállítását és megőrzését. A természeti erőforrások megőrzésére fordított figyelem megnyilvánul a korábbi erdőtervhez viszonyított korlátozások alkalmazásában, a természetes folyamatokhoz alkalmazkodó üzemmód váltások előírásaiban, ami az erdőgazdálkodók ökológiai szemléletére is jelentős hatást gyakorol. A Natura 2000 erdőterületeken a körzeti erdőtervbe az élőhely védelmi (92/43/EGK) irányelv átültetését szolgáló jogszabályokban foglalt előírások beépültek, amelyek betartása az erdőgazdálkodók számára kötelező érvényű. Az erdőtervezési körzet Natura 2000 besorolással érintett erdőterületei az Országos Erdőállomány Adattár adatai alapján az alábbiak szerint jellemezhetők: - erdőterületek tulajdonforma szerinti megoszlása: állami tulajdon: 87,9%, közösségi tulajdon: 3,1%, magán tulajdon: 8,1%, vegyes tulajdon: 0,9%. - állami tulajdonban lévő erdőterületeket 98,1%-ban az erdőgazdaság kezeli. - az erdőterületek 9,0%-án nincs bejegyzett erdőgazdálkodó (rendezetlen gazdálkodási viszony).

A faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódú erdők hálózata ökológiai hálózatot alkot az egész tervezési körzetben és azon túl. A szálaló üzemmódben kezelt erdők területén folyamatos az erdőborítás. A vágásos és átalakító üzemmódban kezelt erdőkben a fakitermelések erélye mérséklődött a szálalóvágások nagyobb területű alkalmazásával. A véghasználatok során hagyásfákat, hagyásfa csoportokat kell visszahagyni lehetőség szerint idősebb, őshonos, de még állékony fafajokból, illetve böhöncös, odvas faegyedekből. A legalább 30 évre elhúzott szálalóvágásos erdőfelújításoknál az öreg erdők jelentős hányadban maradnak a területen. A 2,0 ha-nál nagyobb végvágott vagy tarvágott területeken lehetőleg 0,1–0,3 hektár területű hagyásfa csoportok, egyéb esetekben hagyásfákat javasolt egyenletes térbeli elhelyezkedésben meghagyni. A hagyásfa csoportokban található holtfát vissza kell hagyni a területen. A hagyásfák, hagyásfa csoportok a későbbiekben csak különleges esetben termelhetők ki. A közösségi jelentőségű, fában fejlődő bogárfajok – például szarvasbogár (Lucanus cervus), nagy hőscincér (Cerambix cerdo), kék pattanóbogár (Limoniscus violaceus), havasi cincér (Rosalia alpina), skarlátbogár (Cucujus cinnabarinus), gyászcincér (Morimus funereus) –, és a közösségi jelentőségű denevérfajok állományainak megőrzése érdekében a fakitermelések végrehajtása során egyenletes eloszlásban böhöncös, odvas faegyedeket, valamint álló és fekvő holtfát kell visszahagyni a területen.

4.

A körzeti erdőterv hatásainak értékelése, a várható természeti állapotváltozás leírása és azok hatásainak értékelése a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyekre és fajokra általában és Natura 2000 területenként

Általános, hogy az egybefüggő fiatal állományok változatosságának fokozása érdekében a véghasználattal érintett erdőrészletekben (mikroélőhelyek) hagyásfa csoportok kialakítását biztosítják a tervelőírások. Ezek mértéke az Evt. 73. § (7) cb) pontja szerinti. Területükön a vegetációs időben (április 1.-augusztus 31.) semmiféle fakitermelés nem folytatható, még egészségügyi termelés sem. A körzeti erdőterv érvényességi ideje alatt a natura 2000 területeken fokozatos felújítóvágás és szálalóvágás 2257 ha-nyi erdőrészlet 1308 ha redukált területén tervezett. Ez jelentős területű hagyásfa-csoportok, foltok és egyes fák visszahagyását jelenti. A jelölő élőhelyeken 1976 ha 50

mértékben, több erdőrészletre kiterjedő, egybefüggő faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódú tömböket alakítottunk ki. Ebben az üzemmódban kezelt erőkben fahasználat egyáltalán nem, vagy csak a balesetveszély elhárítása, vagy természetvédelmi okból végezhető (ártéri erdőkben ZJ kitermelése) A jelölő társulások erdőrészleteiben számottevően emelkedtek a vágásérettségi korok. Az átlagos vágásérettségi kor a társulások fő fafajainál a következő: KTT 106 év, B 122 év, GY 105 év, KH 111 év, HNY 69 év és FŰ 70 év. Az emelés hatására csökkent a véghasználati tervelőírások volumene. A folyamat eredményeként az idős állományok aránya mindhárom jelölő élőhely vonatkozásában jelentősen megemelkedik. Tölgyes és bükkös jelölő élőhelyen hagyományosan nincs tarvágás, vagyis itt a felújítás kizárólag természetes úton történik, szükség szerint mesterséges kiegészítéssel. A fahasználati előírások palettáján jelentős a szálalóvágás részesedése, ami azt jelzi, hogy egyre elnyújtottabbak a véghasználatok. A terv az intenzíven terjedő fafajok visszaszorításához szükséges összes tervelőírást tartalmazza. A terv semmilyen formában nem tartalmaz tuskózásra vonatkozó előírást, vagy arra való ösztönzést. Az öreg erdők aránya, valamint az erdők korosztályviszonyainak jellege természetvédelmi szempontból előnyösen fog változni. A helyenként túlszaporodott, és ott a természetes folyamatokat jól érzekelhetően akadályozó vadállomány szabályozására vonatkozó előírások nem képezik az erdőterv részét.

Hatásvizsgálati mátrix azokra a jelölő élőhelyekre, melyek az erdőterv előírás-javaslatai alapján érintettek lehetnek: EU kód

91G0*

91M0

Jelölő élőhelyet érintő erdőgazdálkodási tevékenység

Jelölő élőhely neve

Pannon gyertyánostölgyesek Quercus petreával és Carpinus betulusszal

pannon cserestölgyesek

1. -Tarvágás 2. -Erdőfelújítás, telepítés mesterséges módon 3. -Erdősítés tájidegen fajokkal 4. -Gyepszint, cserjeszint vágása 5. -Egészségügyi fakitermelés 6. -Túltartott vadállomány 7. -Idegenhonos növényfajok inváziója

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

-Tarvágás -Erdőfelújítás, mesterséges módon -Erdősítés tájidegen fajokkal -Gyepszint (cserjeszint) vágása -Egészségügyi fakitermelés -Túltartott vadállomány -Idegenhonos növényfajok inváziója -Túrázás motoros járművekkel

51

Intézkedés, amellyel a gazdálkodás jelentős hatása elkerülhető 1, 2, 3 –körzeti erdőterv nem tartalmaz ilyen előírásokat. 5 – elsősorban balesetveszély elkerülése és műtárgyvédelem érdekében 4, 6 –körzeti erdőterv nem tartalmaz erre vonatkozó előírásokat. Az eredményes természetes felújításhoz szükséges az erdők természetes vadeltartó képességének megfelelő vadlétszám elérése. 7 - jellemzően nem érintett, esetenként az előhasználatok során eltávolítandók. 1, 2, 3 –körzeti erdőterv nem tartalmaz ilyen előírásokat. 5 - csak balesetveszély elkerülése és műtárgyvédelem érdekében 4, 6, 8 –körzeti erdőterv nem tartalmaz erre vonatkozó előírásokat. Az eredményes természetes felújításhoz szükséges az erdők természetes vadeltartó képességének megfelelő vadlétszám elérése. 7 - jellemzően nem érintett, esetenként az előhasználatok során eltávolítandók.

EU kód

9130

91H0

91I0

9180

9150

Jelölő élőhelyet érintő erdőgazdálkodási tevékenység


szubmontán és montán bükkösök (Luzulo-Fagetum)

1. 2. 3. 4. 5.

-Tarvágás -Egészségügyi fakitermelés -Túltartott vadállomány -Idegenhonos növényfajok inváziója -Éghajlatváltozás


1. -Tarvágás 2. -Erdőfelújítás, telepítés mesterséges módon 3. -Erdősítés tájidegen fajokkal 4. -Gyepszint, cserjeszint vágása 5. -Fakitermelés miatti talajlemosódás 6. -Egészségügyi fakitermelés 7. -Túltartott vadállomány 8. -Bányák 9. -Idegenhonos növényfajok inváziója 10. -Sport- és szabadidő-tevékenységek

Euro-szibériai erdőssztyepptölgyese k tölgyfajokkal (Quercus spp.)

1. -Tarvágás 2. -Erdőfelújítás, telepítés mesterséges módon 3. -Erdősítés tájidegen fajokkal 4. -Gyepszint, cserjeszint vágása 5. -Egészségügyi fakitermelés 6. -Túltartott vadállomány 7. -Idegenhonos növényfajok inváziója 8. -Sövények, bozótosok kivágása 9. -Tisztások befásítása 10. -Beépítés, földmunkák 11. -Ipari, kereskedelmi létesítmények építése 12. -Hulladéklerakás 13. -Legeltetés hiánya 14. -Kiszáradás

lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion erdői

1. 2. 3. 4. 5.

-Tarvágás -Egészségügyi fakitermelés -Fakitermelés miatti talajlemosódás -Túltartott vadállomány -Idegenhonos növényfajok inváziója

CephalantheroFagion középeurópai sziklai bükkösei mészkövön

1. -Tarvágás 2. -Erdőfelújítás és telepítés mesterséges módon 3. -Egészségügyi fakitermelés 4. fakitermelés miatti talajlemosódás 5. -Túltartott vadállomány 6. -Idegenhonos növényfajok inváziója 7. - Sport- és szabadidő tevékenységek

52

Intézkedés, amellyel a gazdálkodás jelentős hatása elkerülhető 1, 2 –körzeti erdőterv nem tartalmaz ilyen előírásokat. 3, 5 –körzeti erdőterv nem tartalmaz erre vonatkozó előírásokat. (Az eredményes természetes felújításhoz szükséges az erdők természetes vadeltartó képességének megfelelő vadlétszám elérése. A szálaló üzemmód eredményeképpen a mikroklimatikus szélsőségek) megszűnnek. 4 - jellemzően nem érintett, esetenként az előhasználatok során eltávolítandók. 1, 2, 3 –körzeti erdőterv nem tartalmaz ilyen előírásokat. 5 –véghasználat 15º lejtésig, természetes felújítás a meglévő újulatra történjen. 6 –csak balesetveszély elkerülése és műtárgyvédelem érdekében. 4, 7, 8, 10 –körzeti erdőterv nem tartalmaz erre vonatkozó előírásokat. Az eredményes természetes felújításhoz szükséges az erdők természetes vadeltartó képességének megfelelő vadlétszám elérése. 7 - jellemzően nem érintett, esetenként az előhasználatok során eltávolítandók. 9 - jellemzően nem érintett, esetenként az előhasználatok során eltávolítandók.

1, 2, 3, 5 –körzeti erdőterv nem tartalmaz ilyen előírásokat. 4, 6, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14 –körzeti erdőterv nem tartalmaz erre vonatkozó előírásokat. 7 - faállományból előhasználat során eltávolítandók, cserje-, gyepszintre a körzeti erdőterv nem tartalmaz erre vonatkozó előírásokat.

1, 2 –körzeti erdőterv nem tartalmaz ilyen előírásokat. 3: –véghasználat 15º lejtésig, természetes felújítás a meglévő újulatra történjen. 4 –körzeti erdőterv nem tartalmaz erre vonatkozó előírásokat. Az eredményes természetes felújításhoz szükséges az erdők természetes vadeltartó képességének megfelelő vadlétszám elérése. 5 - jellemzően nem érintett 1, 2, 3, 4 –körzeti erdőterv nem tartalmaz ilyen előírásokat. 5, 7 –körzeti erdőterv nem tartalmaz erre vonatkozó előírásokat. Az eredményes természetes felújításhoz szükséges az erdők természetes vadeltartó képességének megfelelő vadlétszám elérése. 6 - jellemzően nem érintett

EU kód


91E0

enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők

40A0

szubkontinentális peripannon cserjések

8210


8220

szilikátsziklás lejtők sziklanövényzettel

8150

közép-európai hegyvidéki szilikátos sziklatörmelék-lejtők

6190

pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis)

6210

meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia) fontos orchidea-lelőhelyek

6240

szubpannon sztyeppék

8310

barlangok

Jelölő élőhelyet érintő erdőgazdálkodási tevékenység 1. -Tarvágás 2. -Erdőfelújítás, telepítés mesterséges módon 3. -Erdősítés tájidegen fajokkal 4. -Vegetáció levágása vízelvezetés érdekében 5. -Parti művek, partszakaszok gátak építése 6. -Vízelvezetés 7. -Hajózás, hajózási utak létesítése 8. -Idegenhonos növényfajok inváziója

Körzeti erdőterv nem tartja nyilván, vagy nem tartja nyilván típusonként. Erdőrészletek részei, vagy TI, TN, CE erdőgazdálkodást szolgáló egyéb részletek lehetnek.

53

Intézkedés, amellyel a gazdálkodás jelentős hatása elkerülhető 1: -2 ha-nál nagyobb egybefüggő terület nem alakulhat ki, min 5 % hagyásfacsoporttal.. 2: -2 ha- nál nagyobb egybefüggő területet meghaladóan csak „vis major” esetben lehet. 3, 4, –körzeti erdőterv nem tartalmaz ilyen előírásokat. 5, 6, 7, -körzeti erdőterv nem tartalmaz erre vonatkozó előírásokat. 8 – Intenzíven terjedő fafajok eltávolítása egyéb termeléssel

értékes védett fajok esetén - kaszálás előírása - a készletezés korlátozása - erdőtelepítés tiltása

Erdőgazdálkodással érintett jelölő fajok: HUDI10002

Börzsöny és Visegrádi-hegység

FAJNÉV LATIN

FAJNÉV MAGYAR

Dryocopus martius Picus canus Dendrocopos medius Dendrocopos leucotos Ficedula parva Pernis apivorus Ciconia nigra Lullula arborea Ficedula albicollis

fekete harkály hamvas küllő közép fakopáncs fehérhátú fakopáncs kis légykapó darázsölyv fekete gólya erdei pacsirta örvös légykapó

Állomány-nagyság (becslés) 50 pár 10 pár 100 pár 3-5 pár 2 pár 1 pár 2 pár 25 pár 250 pár

–Intékzedések, amellyel a gazdálkodás jelentős hatása elkerülhető Nagy területű, zavartalan faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódú terület, korosztályszerkezet javulása, jelentősmértékű szálaló és átalakító üzemmódú területek. Hagyásfa-csoportok megőrzése. Odvas, száradó, elhalt faanyag megőrzése. Vegetációs időszak meghatározása. Vágásérettségi korok emelése.

54

HUDI20009

Budai-hegység (377) Erdőgazd álÁllománykodással nagyság érintett (becslés) IGEN / NEM

FAJNÉV LATIN

FAJNÉV MAGYAR

Spermophilus citellus

ürge

NEM

101-500

Lycaena dispar Myotis emarginatus Myotis myotis Rhinolophus ferrumequinum

nagy tűzlepke csonkafülű denevér közönséges denevér nagy patkósdenevér

NEM IGEN IGEN IGEN

101-500 ritka ritka ritka

Rhinolophus ferrumequinum

kis patkósdenevér

IGEN

ritka

Barbastella barbastellus

nyugati piszedenevér

IGEN

Intézkedés, amellyel a gazdálkodás jelentős hatása elkerülhető - általános korlátozások

Jelölő faj kötődése és Speciális korlátozások

Táplálkozó-terület megőrzése, pihenő- és szaporodó-helyük barlangok, víznyelők bejárata közelében 20m-es körzetben fakitermelés nem folytatható.

Életmódja szerint táplálékszerzés során kapcsolódik az erdőhöz. A barlang (víznyelők) körül az érintetlen terület kialakítása a helyi mikroklíma megőrzése, és a viszonylagos zavartalanság miatt szükséges.

Az odvas, száradó fák, valamint álló, vagy fekvő holt faanyag meghagyásával és lehetőleg összefüggő nagy kiterjedésű idős erdők, valamint FTNSZ és más folyamatos erdőborítást biztosító üzemmód fenntartásával, változatos korosztályszerkezettel vagy hagyásfa-csoportok megőrzésével gondoskodtunk védelméről. Lehetőség szerint természetes felújítás. Vegetációs idő meghatározása.

Hegyvidéki és dombsági összefüggő erdőkben él. Kedveli az idős tölgy-, gyertyán-, és vegyes állományú erdőket, ahol faodvakban található nyáron, de az állomány egy része télen is. Mivel a faj egyedei a felrepedezett kéreg alatt is előszeretettel tanyáznak, a száradó és odvas fák megőrzéséről gondoskodtunk. Elsősorban faodvakban tanyázik, de télen esetenként barlangokba is behúzódhat. Kis tavak, dagonyák, égeressel kísért patakvölgyek közelségét kedveli. Az erdei kistavakat, vízállásokat feltüntettük, védelmükről védőtávolság előírásával gondoskodtunk Elsősorban épületlakó. Erdei tisztásokon, ligetes, parkos területeken és legelőkön vadászik. Zsákmányállatainak a gyep-erdő mozaik megfelelő aránya kedvez. Tisztások fenntartása, védelme. Az imágó tölgyfajok idős, korhadó példányainak tövébe vagy a talajba a gyökér közelébe petézik. A lárvák több éven (4-5 év) keresztül fejlődnek a korhadt fákban. Az idős, korhadó tölgyek meghagyása, és a tuskózás tiltása. Olyan élő tölgyfák kérge alá petézik, amelyeken a törzs egy része már elhalt. Legerősebb állományai ott élnek, ahol nagyon öreg, magányosan vagy kisebb csoportokban álló kocsányos tölgyek találhatók. A lárvák fejlődését optimálisan a ritkán álló fák napsütötte törzsei biztosítják. Ennek megfelelően a napfénynek kitett, idős tölgyfák meghagyását igényli Változatos korcsoport kialakítása, hagyásfák, tanúfák meghagyása, kis lékek nyitása idős erdőben.

ritka

Myotis bechsteini

nagyfülű denevér

IGEN

ritka

Myotis blythii

hegyesorrú denevér

IGEN

ritka

Lucanus cervus

szarvasbogár

IGEN

1001-10000

Cerambyx cerdo

nagy hőscincér

IGEN

501-1000

Dioszeghyana schmidtii


IGEN

501-1000

55

FAJNÉV LATIN

FAJNÉV MAGYAR

Erdőgazd álÁllománykodással nagyság érintett (becslés) IGEN / NEM

Euphydryas maturna

díszes tarkalepke

IGEN

501-1000

Morimus funereus

gyászcincér

IGEN

501-1000

Rosalia alpina

havasi cincér

IGEN

501-1000

Callimorpha quadripunctaria

csíkos medvelepke

IGEN

gyakori

Cucujus cinnaberinus

skarlátbogár

IGEN

ritka

Erannis ankeraria

Anker-araszoló

IGEN

ritka

Limoniscus violaceus

kék pattanó

IGEN

ritka



Általában 40 évesnél idősebb magas kőrisek alacsonyan található ágvégeire petéznek. Tavasszal lágyszárúakkal és cserjékkel (fagyal) táplálkozik. Tápnövényei főként kőrisfajok, valamint fagyal. A kifejlett lepkéknek nektárnövényekre (magaskórós termetű ernyős és fészkesvirágzatúak, cserjefajok) van szükségük. A szálaló vágás, kis területű (~0,5 ha) lékek nyitásával keletkező tisztások, azokon természetes kőrisújulat, és a cserjeszint maximális kímélete. Elegyesség megőrzése. Lárvája keményfák (főleg bükk, tölgy és gyertyán) földben maradt tuskóiban, gyökereiben a kéreg alatt, majd a fatestben fejlődik. Az idős, száradó törzsek meghagyása, és a tuskózás tiltása. Lárvája bükk elhalt, de még lábon álló törzseiben, illetve az élő fák vastag, elhalt ágaiban a kéreg alatt, majd a fatestben fejlődik, csak olyan helyeken, ahol a fát napsütés éri. Állóholt fák megőrzése. Domb és hegyvidéki humid lomberdők cserjés szegélyeiben, patakvölgyekben, hegyvidéki réteken, erdei tisztásokon, üde magaskórósokban fordul elő. Az erdőszegélyek cserjéseinek és tisztások megtartása. Lárvája nem túl régen elhalt (leginkább álló, néha nemrég kidőlt, fekvő) törzsekben a kéreg alatt fejlődik, ahol a gombás, korhadó kambiumot fogyasztja. A faj számára alkalmas fák biztosítása: álló vagy fekvő, legfeljebb 2–5 éve elhalt fatörzsek, illetve 50 centiméternél magasabb tuskók területen hagyása, amelyek törzsátmérője legalább 20 cm, kb. 1,5 méter magasságig (álló holtfa) vagy hosszan (fekvő holtfa esetében). A hernyók tápnövénye: virágos kőris, molyhos tölgy. Molyhos-tölgyesek és a karsztbokorerdők, bokorerdők megőrzése, kímélete. Kizárólag olyan erdőállományokban fordul elő, ahol megtalálhatók a talajszinttel érintkező odvakkal rendelkező fák. A bogár lárvái elsősorban a talajjal érintkező odvakban található korhadékban, a talaj szintjéhez közel élnek. Alkalmas odvak a még élő fákban találhatók, és a teljesen elpusztult fák csak addig alkalmasak a faj számára, amíg be nem ázik felülről. Hagyásfák, sarjeredetű törzsek megőrzése.

56

FAJNÉV LATIN

FAJNÉV MAGYAR

Stenobothrus eurasius Glyphipterix loricatella Isophya costata

eurázsiai rétisáska budai szakállasmoly magyar tarsza

Erdőgazd álkodással érintett IGEN / NEM IGEN IGEN IGEN

Lignyoptera fumidaria

füstös ősziaraszoló

IGEN

Iris humilis ssp. arenaria Pulsatilla grandis Dianthus plumarius Himantoglossum caprinum Seseli leucospermum Linum dolomiticum Vincetoxicum pannonicum Echium russicum Thlaspi jankae

homoki nőszirom leánykökörcsin Szent István-szegfű bíboros sallangvirág magyar gurgolya pilisi len magyar méreggyilok piros kígyószisz Janka-tarsóka

IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN

Állománynagyság (becslés)


101-500 51-100 51-100 jelen van a területen 101-500 101-500 501-1000 25-30 501-1000 5000-7000 Nincs Nincs Nincs

Élőhelyén – melyek jellemzően TI és TN területek – erdészeti beavatkozás, rakodó kialakítása, anyagmozgatás tilos. Élőhelyük leválasztásra került az erdőrészletből, vagy a részlet részterülete, ill. egésze (pl. FTNSZ üzemmód alkalmazásával) a gazdálkodás zavaró hatásától mentesített.

57


HUDI20034

Duna és ártere (77)

FAJNÉV LATIN

FAJNÉV MAGYAR

Spermophilus citellus Castor fiber Lutra lutra Leucorrhinia pectoralis Lycaena dispar Maculinea teleius Unio crassus Zingel streber Cobitis taenia Eudontomyzon spp. Gobio albipinnatus Gymnocephalus baloni Gymnocephalus schraetzer Zingel zingel Pelecus cultratus Misgurnus fossilis Rhodeus sericeus amarus Rutilus pigus Aspius aspius Emys orbicularis Bombina bombina Triturus dobrogicus

ürge hód vidra lápi szitakötő nagy tűzlepke vérfű-hangyaboglárka tompa folyam-kagyló német bucó vágó csík ingola fajok halvány-foltú küllő széles durbincs selymes durbincs magyar bucó garda réti csík szivárvá-nyos ökle leány-koncér balin mocsári teknős vöröshasú unka dunai tarajos-gőte

FAJNÉV LATIN

FAJNÉV MAGYAR

ErdőgazdálÁllomány kodással Intézkedés, amellyel a gazdálkodás jelentős -nagyság érintett hatása elkerülhető - általános korlátozások (becslés) IGEN / NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM ErdőgazdálÁllománykodással nagyság érintett (becslés) IGEN / NEM


skarlátbogár

IGEN

ritka

Lucanus cervus

szarvasbogár

IGEN

ritka

Intézkedés, amellyel a gazdálkodás jelentős hatása elkerülhető - általános korlátozások Az odvas, száradó fák, valamint álló, vagy fekvő holt faanyag meghagyásával és lehetőleg összefüggő nagy kiterjedésű idős erdők, valamint FTNSZ és más folyamatos erdőborítást biztosító üzemmód fenntartásával, változatos korosztályszerkezettel vagy hagyásfa-csoportok megőrzésével gondoskodtunk védelméről. Lehetőség szerint természetes felújítás.

58


Jelölő faj kötődése és Speciális korlátozások Lárvája nem túl régen elhalt (leginkább álló, néha nemrég kidőlt, fekvő) törzsekben a kéreg alatt fejlődik, ahol a gombás, korhadó kambiumot fogyasztja. A faj számára alkalmas fák biztosítása: álló vagy fekvő, legfeljebb 2–5 éve elhalt fatörzsek, illetve 50 centiméternél magasabb tuskók területen hagyása, amelyek törzsátmérője legalább 20 cm, kb. 1,5 méter magasságig (álló holtfa) vagy hosszan (fekvő holtfa esetében). Az imágó tölgyfajok idős, korhadó példányainak tövébe vagy a talajba a

Vegetációs idő meghatározása.

Colchicum arenarium

homoki kikerics

IGEN

ritka

Iris humilis ssp. arenaria

homoki nőszirom

IGEN

11-50

gyökér közelébe petézik. A lárvák több éven (4-5 év) keresztül fejlődnek a korhadt fákban. Az idős, korhadó tölgyek meghagyása, ésa tuskózás tiltása. Élőhelyén – melyek jellemzően TI és TN területek – Erdőben teljes talaj-előkészítés tiltása. erdészeti beavatkozás, rakodó kialakítása, anyagmozgatás tilos. Élőhelyük leválasztásra került az erdőrészletből, vagy a részlet részterülete, ill. egésze (p. FTNSZ üzemmód alkalmazásával) a gazdálkodás zavaróhatásától mentesített.

59

HUDI20039

Pilis és Visegrádi-hegység (88)

Intézkedés, amellyel a ErdőgazdálÁllománygazdálkodás jelentős hatása kodással nagyság érintett elkerülhető - általános (becslés) IGEN / NEM korlátozások NEM NEM NEM NEM NEM NEM

FAJNÉV LATIN

FAJNÉV MAGYAR

Lycaena dispar Vertigo angustior Vertigo moulinsiana Barbus meridionalis Rhodeus sericeus amarus Lutra lutra

nagy tűzlepke hosszúfogú törpecsiga hasas törpecsiga Petényi-márna szivárványos ökle vidra

Myotis myotis Rhinolophus ferrumequinum Rhinolophus hipposideros

közönséges denevér nagy patkósdenevér kis patkósdenevér

IGEN IGEN IGEN

Myotis emarginatus

csonkafülű denevér

IGEN

Austro-potamobius torrentium Bombina bombina Emys orbicularis

kövirák vöröshasú unka mocsári teknős

IGEN IGEN IGEN

Bombina variegata

sárgahasú unka

IGEN

Myotis blythii

hegyesorrú denevér

IGEN

51-100

Barbastella barbastellus

nyugati piszedenevér

IGEN

ritka

Miniopterus schreibersi

hosszúszárnyú denevér

IGEN

Nincs

Myotis bechsteini

nagyfülű denevér

IGEN

ritka

Táplálkozó-terület megőrzése, pihenő- és szaporodó-helyük barlangok, víznyelők bejárata közelében 20m-es körzetben fakitermelés nem folytatható.


Életmódja szerint táplálékszerzés során kapcsolódik az erdőhöz. A barlang (víznyelők) körül az érintetlen terület kialakítása a helyi mikroklíma megőrzése, és a viszonylagos zavartalanság miatt szükséges. Erdei patakok mentén folyamatos erdőborítást eredményező üzemmód tervezése

Erdei kistavak, vízállások védelme, 20m-es körzetben fakitermelés nem folytatható, hagyásfa-csoportok kijelölése. Az odvas, száradó fák, valamint álló, vagy fekvő holt faanyag meghagyásával és lehetőleg összefüggő nagy kiterjedésű idős erdők, valamint FTNSZ és más folyamatos erdőborítást biztosító üzemmód fenntartásával, változatos korosztályszerkezettel vagy hagyásfa-csoportok megőrzésével gondoskodtunk védelméről. Lehetőség szerint természetes felújítás. Vegetációs idő meghatározása.

60

Elsősorban épületlakó. Erdei tisztásokon, ligetes, parkos területeken és legelőkön vadászik. Zsákmányállatainak a gyep-erdő mozaik megfelelő aránya kedvez. Tisztások fenntartása, védelme. Hegyvidéki és dombsági összefüggő erdőkben él. Kedveli az idős tölgy-, gyertyán-, és vegyes állományú erdőket, ahol faodvakban található nyáron, de az állomány egy része télen is. Mivel a faj egyedei a felrepedezett kéreg alatt is előszeretettel tanyáznak, a száradó és odvas fák megőrzéséről gondoskodtunk. Szálláshelyei kizárólag barlangokban és felhagyott bányajáratokban találhatóak. Éjszakai lepkékből, szúnyogokból, kisebb bogarakból, esetleg kérészekből, tegzesekből álló táplálékát közvetlenül a lombkorona-, illetve cserjeszint felett szerzi. Cserje- és fafaj-elegyesség megőrzése. Elsősorban faodvakban tanyázik, de télen esetenként barlangokba is behúzódhat. Kis tavak, dagonyák, égeressel kísért patakvölgyek közelségét kedveli. Az erdei kistavakat, vízállásokat feltüntettük, védelmükről védőtávolság előírásával gondoskodtunk

FAJNÉV LATIN

FAJNÉV MAGYAR

ErdőgazdálIntézkedés, amellyel a Állománykodással gazdálkodás jelentős hatása nagyság érintett elkerülhető - általános (becslés) IGEN / NEM korlátozások

Myotis dasycneme

tavi denevér

IGEN

ritka

Rhinolophus euryale

kereknyergű patkósdenevér

IGEN

ritka

Cerambyx cerdo

nagy hőscincér

IGEN

5000

Lucanus cervus

szarvasbogár

IGEN

50000

Morimus funereus

gyászcincér

IGEN

101-200

Limoniscus violaceus

kék pattanó

IGEN

jelen van a területen

Callimorpha quadripunctaria

csíkos medvelepke

IGEN

gyakori


skarlátbogár

IGEN

ritka

Dioszeghyana schmidtii


IGEN

ritka

Jelölő faj kötődése és Speciális korlátozások Hegyvidékek barlangjaiban, és nagyobb faodvakban telel. A megfelelő vízfelülethez közeli faodú és földalatti üreg egyaránt fontos nyári búvóhelye lehet. Táplálékát a vízfelszín felett és a környező erdőkben szerzi. Odvas fák megőrzése. Barlangi faj. Éjszakai lepkékből, szúnyogokból, kisebb bogarakból álló táplálékát a pihenőhely közelében, közvetlenül a lombkorona-, illetve cserjeszint felett szerzi. Cserje- és fafaj-elegyesség megőrzése. Olyan élő tölgyfák kérge alá petézik, amelyeken a törzs egy része már elhalt. Legerősebb állományai ott élnek, ahol nagyon öreg, magányosan vagy kisebb csoportokban álló kocsányos tölgyek találhatók. A lárvák fejlődését optimálisan a ritkán álló fák napsütötte törzsei biztosítják. Ennek megfelelően a napfénynek kitett, idős tölgyfák meghagyását igényli Változatos korcsoport kialakítása, hagyásfák, tanúfák meghagyása, kis lékek nyitása idős erdőben. Az imágó tölgyfajok idős, korhadó példányainak tövébe vagy a talajba a gyökér közelébe petézik. A lárvák több éven (4-5 év) keresztül fejlődnek a korhadt fákban. Az idős, korhadó tölgyek meghagyása, és a tuskózás tiltása. Lárvája keményfák (főleg bükk, tölgy és gyertyán) földben maradt tuskóiban, gyökereiben a kéreg alatt, majd a fatestben fejlődik. Az idős, száradó törzsek meghagyása, és a tuskózás tiltása. Kizárólag olyan erdőállományokban fordul elő, ahol megtalálhatók a talajszinttel érintkező odvakkal rendelkező fák. A bogár lárvái elsősorban a talajjal érintkező odvakban található korhadékban, a talaj szintjéhez közel élnek. Alkalmas odvak a még élő fákban találhatók, és a teljesen elpusztult fák csak addig alkalmasak a faj számára, amíg be nem ázik felülről. Hagyásfák, sarjeredetű törzsek megőrzése. Domb és hegyvidéki humid lomberdők cserjés szegélyeiben, patakvölgyekben, hegyvidéki réteken, erdei tisztásokon, üde magaskórósokban fordul elő. Az erdőszegélyek cserjéseinek és a tisztások megtartása. Lárvája nem túl régen elhalt (leginkább álló, néha nemrég kidőlt, fekvő) törzsekben a kéreg alatt fejlődik, ahol a gombás, korhadó kambiumot fogyasztja. A faj számára alkalmas fák biztosítása: álló vagy fekvő, legfeljebb 2–5 éve elhalt fatörzsek, illetve 50 centiméternél magasabb tuskók területen hagyása, amelyek törzsátmérője legalább 20 cm, kb. 1,5 méter magasságig (álló holtfa) vagy hosszan (fekvő holtfa esetében).

61

FAJNÉV LATIN

FAJNÉV MAGYAR

ErdőgazdálIntézkedés, amellyel a Állománykodással gazdálkodás jelentős hatása nagyság érintett elkerülhető - általános (becslés) IGEN / NEM korlátozások

Rosalia alpina

havasi cincér

IGEN

ritka

Pyrus magyarica

magyar vadkörte

IGEN

5

Eriogaster catax Isophya costata Paracaloptenus caloptenoides Phyllometra culminaria Stenobothrus eurasius Glyphipterix loricatella Seseli leucospermum Ferula sadleriana Dianthus plumarius regisstephani Pulsatilla grandis Echium russicum Himantoglossum caprinum Iris humilis ssp. arenaria

sárga gyapjasszövő magyar tarsza álolaszsáska csüngőaraszoló eurázsiai rétisáska budai szakállasmoly magyar gurgolya magyarföldi husáng

IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN

1001-5000 1001-1500

Szent István-szegfű

IGEN

51-100

leánykökörcsin piros kígyószisz bíboros sallangvirág homoki nőszirom

IGEN IGEN IGEN IGEN

1001-2000 11-20 11-20 501-1000

Jelölő faj kötődése és Speciális korlátozások Lárvája bükk elhalt, de még lábon álló törzseiben, illetve az élő fák vastag, elhalt ágaiban a kéreg alatt, majd a fatestben fejlődik, csak olyan helyeken, ahol a fát napsütés éri. Állóholt fák megőrzése. Vadgyümölcs-fajok megőrzése

Élőhelyén – melyek jellemzően TI és TN területek – erdészeti beavatkozás, rakodó kialakítása, anyagmozgatás tilos. Élőhelyük leválasztásra került az erdőrészletből, vagy a részlet részterülete, ill. egésze (pl. FTNSZ üzemmód alkalmazásával) a gazdálkodás zavaróhatásától mentesített.

62

HUDI20047

Szigeti homokok (391)

FAJNÉV LATIN

FAJNÉV MAGYAR

Bombina bombina

vöröshasú unka

Erdőgazdálkodással érintett IGEN / NEM NEM

Állománynagyság (becslés)



ritka

Lucanus cervus

szarvasbogár

IGEN

ritka

Carabus hungaricus Bolbelasmus unicornis Iris humilis ssp. arenaria

magyar futrinka szarvas ganéjtúró homoki nőszirom

IGEN IGEN IGEN

1001-5000 ritka 1001-3000

Colchicum arenarium

homoki kikerics

IGEN

101-200

Az odvas, száradó fák, valamint álló, vagy fekvő holt faanyag meghagyásával és lehetőleg összefüggő nagy kiterjedésű idős erdők, valamint FTNSZ és más folyamatos erdőborítást biztosító üzemmód fenntartásával, változatos korosztályszerkezettel vagy hagyásfa-csoportok megőrzésével gondoskodtunk védelméről. Lehetőség szerint természetes felújítás. Vegetációs idő meghatározása. Élőhelyén – melyek jellemzően TI és TN területek – erdészeti beavatkozás, rakodó kialakítása, anyagmozgatás tilos. Élőhelyük leválasztásra került az erdőrészletből, vagy a részlet részterülete, ill. egésze (pl. FTNSZ üzemmód alkalmazásával) a gazdálkodás zavaró hatásától mentesített.

Az imágó tölgyfajok idős, korhadó példányainak tövébe vagy a talajba a gyökér közelébe petézik. A lárvák több éven (4-5 év) keresztül fejlődnek a korhadt fákban. Az idős, korhadó tölgyek meghagyása, és tuskózás nincs.

Ezen dokumentáció alapján a 11/2010. FVM rendelet 8. § (1) bekezdésben előírt vizsgálat eredménye a dokumentációhoz csatolt Nyilatkozatban kerül megállapításra. Gödöllő, 2012. február 15.

63

Natura 2000 elővizsgálati dokumentáció

Recommend Documents