Natura 2000 elővizsgálati dokumentáció a körzeti erdőtervezés során az erdőgazdálkodásra vonatkozóan megállapított előírás-javaslatoknak a Pilis-Visegrádi Erdőtervezési Körzet területén található Natura 2000 területekre, valamint a kijelölés alapjául szolgáló élőhelytípusok és fajok (állat- és növényfajok) természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásainak értékeléséről.
Készítette a Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közreműködésével
Gödöllő 2012
0
1
1. Azonosító adatok A tervet készítő szervezet: Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága (2100 Gödöllő, Kotlán Sándor u. 1.) Vezető tervező neve, elérhetősége: Mészöly Károly erdőtervezési ov. (Tel.: 06 28 532 334)
[email protected] Az adatokat szolgáltató szervezet: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (1121 Budapest Költő u. 21.) Kapcsolattartó neve, elérhetősége: Grósz Róbert erdészeti felügyelő (06 1 391 46 10) 2. Az érintett Natura 2000 területek 2.1.
Az erdőtervezési körzetben található Natura 2000 területek kódja
Natura 2000 terület neve
státusza
érintett terület (ha)
érintett NPI1
HUDI10002
Börzsöny és Visegrádi-hegység (204)
KMT
4 758,10
Duna-Ipoly
HUDI20009
Budai-hegység (377)
kjKTT
1 337,79
Duna-Ipoly
HUDI20034
Duna és ártere (77)
kjKTT
391,08
Duna-Ipoly
HUDI20039
Pilis és Visegrádi-hegység (88)
kjKTT
10 951,36
Duna-Ipoly
HUDI20047
Szigeti homokok (391)
kjKTT
118,29
Duna-Ipoly
területe Natura 2000 terület neve teljes (ha)
ETK-ba eső területe
ebből erdő (ha)
teljes (ha)
%
ebből erdőtervezett (ha) %
erdőrészlet (ha) %
Börzsöny és Visegrádi-hegység
49 558
48 071
97
5628
4 758
85
4 376
78
Budai-hegység
9 522
6665
70
1 403
1 338
95
1 222
87
Duna és ártere
16 574
994
6
1 833
391
21
380
21
Pilis és Visegrádi-hegység
30 146
27 433
91
12 208 10 951
90
10 140
83
85
10
39
117
39
Szigeti homokok
1
(1. térkép):
849
300
118
A 275/2004. Korm. rendelet mellékleteiben rögzített működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság.
2
1. térkép. Natura 2000 területek a Pilis-Visegrádi Erdőtervezési Körzet területén
2.2.
Natura 2000 hálózatba sorolt erdő területe összesen: Körzet teljes területe (ha) 15 218
2.3.
Natura 2000 erdő területe 11 860 ha
78 %
Az erdőkből jelölő erdőtársulás 8 177 ha
69 %
A közösségi jelentőségű jelölő élőhelytípusoknak, illetve jelölő fajoknak Natura 2000 területenként történő felsorolása- NPI adatszolgáltatás alapján
A Pilis - Visegrádi erdőtervezési körzet Natura 2000 erdőterületén az erdészeti hatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kijelölés alapjául szolgáló élőhelytípusok és az élőhelyekhez kötődő jelölő fajok jegyzéke: 3
2.3.1.
Jelölő élőhelytípusok jegyzéke
Budai-hegyek EU kód Megnevezése 9180
91G0*
91H0
Természetvédelmi helyzete (NPI adatszolgáltatás EI kiegészítés) 1 borítás (%)
hársas törmelék-erdők
C megőrzöttsége átlagos /csökkent megőrzöttség
Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petreával és Carpinus betulusszal
borítás (%)
20
megőrzöttsége
B
pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel
Erdőgazdálkodás általi érintettség
érintett
érintett
jó megőrzöttség, jó állapot 30 borítás (%) megőrzöttsége
B
érintett
jó megőrzöttség, jó állapot 1 borítás (%)
40A0
kontinentális cserjések
6190
pannon sziklagyepek (StipoFestucetalia pallentis)
6210
6240
meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyek szubpannon sztyeppék
C megőrzöttsége átlagos /csökkent megőrzöttség borítás (%)
2
megőrzöttsége
B
eldöntendő
eldöntendő
jó megőrzöttség, jó állapot 1 borítás (%) megőrzöttsége
C eldöntendő
átlagos/csökkent megőrzöttség borítás (%)
10
megőrzöttsége
B
erdőgazdálkodással nem érintett
jó megőrzöttség, jó állapot
8210
mészkősziklás lejtők sziklanövényzettel
borítás (%)
1
megőrzöttsége
C
erdőgazdálkodással nem érintett
átlagos /csökkent megőrzöttség 1 borítás (%)
8310
barlangok
megőrzöttsége
C
átlagos /csökkent megőrzöttség
4
erdőgazdálkodással nem érintett
Pilis-Visegrádi-hegység EU kód
Megnevezése
91G0*
Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petreával és Carpinus betulusszal
91M0
pannon cseres-tölgyesek
9130
szubmontán és montán bükkösök (Luzulo-Fagetum)
91H0
pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel
9180
lejtők és sziklatörmelékek TilioAcerion erdői
9150
91E0
40A0
8210
a Cephalanthero-Fagion középeurópai sziklai bükkösei mészkövön
enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők
szubkontinentális peripannon cserjések
mészkősziklás lejtők sziklanövényzettel
8220
szilikátsziklás lejtők sziklanövényzettel
8150
közép-európai hegyvidéki szilikátos sziklatörmelék-lejtők
6190
pannon sziklagyepek (StipoFestucetalia pallentis)
Természetvédelmi helyzete (NPI adatszolgáltatás EI kiegészítés) 35 borítás (%) megőrzöttsége
B
Erdőgazdálkodás általi érintettség érintett
jó megőrzöttség, jó állapot 25 borítás (%) C megőrzöttsége csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot 18 borítás (%) megőrzöttsége
B
érintett
érintett
jó megőrzöttség, jó állapot 5 borítás (%) C megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot 2 borítás (%) megőrzöttsége
B
eldöntendő
eldöntendő
jó megőrzöttség, jó állapot 2 borítás (%) C megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot 1 borítás (%) C megőrzöttsége csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot 3 borítás (%) C megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot 1 borítás (%) C megőrzöttsége
eldöntendő
erdőgazdálkodással nem érintett (nincs ilyen az erdőtervezési körzetben)
eldöntendő
eldöntendő
átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot 0,05 borítás (%) C megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot 1 borítás (%) C megőrzöttsége
eldöntendő
átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot 1 borítás (%) C megőrzöttsége
eldöntendő
átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot
5
eldöntendő
6210
meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyek
6240
szubpannon sztyeppék
8310
barlangok
borítás (%)
2
C megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot 1 borítás (%) C megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot 1 borítás (%) megőrzöttsége
B
eldöntendő
erdőgazdálkodással nem érintett
erdőgazdálkodással nem érintett
jó megőrzöttség, jó állapot
Duna és ártere EU kód Megnevezése
3270
91E0
91F0
6440
6510
iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei
Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis)
6260
Pannon homoki gyepek
6250
Síksági pannon löszgyepek
3130
Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy IsoetoNanojuncetea vegetációval
Természetvédelmi helyzete (NPI adatszolgáltatás EI kiegészítés) 1 borítás (%) C megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot 3 borítás (%) C megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot 1 borítás (%) C megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot 3 borítás (%) C megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot 1 borítás (%) C megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot 1 borítás (%) C megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot 1 borítás (%) C megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot 0,02 borítás (%) megőrzöttsége
C
átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot
6
Erdőgazdálkodás általi érintettség erdőgazdálkodással nem érintett
érintett
erdőgazdálkodással nem érintett (nincs ilyen az erdőtervezési körzetben) erdőgazdálkodással nem érintett
erdőgazdálkodással nem érintett
erdőgazdálkodással nem érintett
erdőgazdálkodással nem érintett
erdőgazdálkodással nem érintett
Szigeti homokok EU kód Megnevezése
Természetvédelmi helyzete (NPI adatszolgáltatás EI kiegészítés) 80 borítás (%)
6260
Pannon homoki gyepek
91I0
Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.)
B megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, jó állapot 20 borítás (%) C megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot
7
Erdőgazdálkodás általi érintettség erdőgazdálkodással nem érintett
érintett
2.3.2. Jelölő fajok jegyzéke Börzsöny és Visegrádi-hegység A Börzsöny és Visegrádi-hegység különleges madárvédelmi területen a kijelölés alapját a közösségi jelentőségű madárfajok adják. FAJNÉV LATIN
FAJNÉV MAGYAR
Állomány-nagyság (becslés)
Bubo bubo Aquila heliaca Falco cherrug Dryocopus martius Picus canus Dendrocopos medius Dendrocopos leucotos Ficedula parva Pernis apivorus Ciconia nigra Lullula arborea Ficedula albicollis
uhu parlagi sas kerecsensólyom fekete harkály hamvas küllő közép fakopáncs fehérhátú fakopáncs kis légykapó darázsölyv fekete gólya erdei pacsirta örvös légykapó
1 pár 0 pár 0 pár 50 pár 10 pár 100 pár 3-5 pár 2 pár 1 pár 2 pár 25 pár 250 pár
Erdőgazdálkodás általi érintettség nem érintett -
érintett
Budai-hegyek
FAJNÉV LATIN Spermophilus citellus Barbastella barbastellus Myotis bechsteini Myotis blythii Myotis emarginatus
POPULÁCIÓ ÁLLORELATÍV MÁNY NAGYSÁGA AZ ORSZÁGOSNAGYSÁG HOZ KÉPEST 5001000 C 0-2% között
MAGYAR
Erdőgazdálkodással érintett IGEN / NEM
ürge
NEM
piszedenevér
IGEN
ritka
C
nagyfülű denevér hegyesorrú denevér
IGEN IGEN
ritka ritka
csonkafülű denevér
IGEN
ritka
FAJNÉV
MEGŐRZÖTTSÉGI ÁLLAPOT
IZOLÁCIÓ
ÁLTALÁNOS VÉDELEM
B
jó megőrzöttség
C
nem izolált populáció
B
jó
0-2% között
B
jó megőrzöttség
C
nem izolált populáció
B
jó
C C
0-2% között 0-2% között
B B
jó megőrzöttség jó megőrzöttség
C C
nem izolált populáció nem izolált populáció
B B
jó jó
C
0-2% között
B
jó megőrzöttség
C
nem izolált populáció
B
jó
8
FAJNÉV LATIN Myotis myotis Rhinolophus ferrumequinum Rhinolophus ferrumequinum Lucanus cervus Lycaena dispar Stenobothrus eurasius
POPULÁCIÓ ÁLLORELATÍV MÁNY NAGYSÁGA AZ NAGYORSZÁGOSSÁG HOZ KÉPEST ritka C 0-2% között
MAGYAR közönséges denevér
Erdőgazdálkodással érintett IGEN / NEM IGEN
nagy patkósdenevér
IGEN
ritka
C
kis patkósdenevér
IGEN
szarvasbogár
IGEN
ritka 100110000
nagy tűzlepke
FAJNÉV
MEGŐRZÖTTSÉGI ÁLLAPOT B jó megőrzöttség
C
IZOLÁCIÓ nem izolált populáció
ÁLTALÁNOS VÉDELEM B jó
0-2% között
B
jó megőrzöttség
C
nem izolált populáció
B
jó
C
0-2% között
B
jó megőrzöttség
C
nem izolált populáció
B
jó
C
0-2% között
B
C
nem izolált populáció
B
jó
0-2% között
C
jó megőrzöttség átlagos/csökkent megőrzöttség
NEM
101-500 C
C
C
megfelelő
B 2-15 % között
B
jó megőrzöttség
B
nem izolált populáció elterjedési terület szélén levő populáció
eurázsiai rétisáska
IGEN
B
jó
nagy hőscincér
IGEN
C
0-2% között
B
jó megőrzöttség
C
nem izolált populáció
B
jó
magyar fésűsbagoly
IGEN
C
0-2% között
B
jó megőrzöttség
A
izolált populáció
B
jó
díszes tarkalepke
IGEN
C
0-2% között
B
jó megőrzöttség átlagos/csökkent megőrzöttség
C
nem izolált populáció
B
jó
gyászcincér
IGEN
C
nem izolált populáció
C
megfelelő
C
nem izolált populáció
B
jó
A
izolált populáció
C
megfelelő
A
izolált populáció
C
megfelelő
Rosalia alpina Glyphipterix loricatella
havasi cincér
IGEN
101-500 5011000 5011000 5011000 5011000 5011000
budai szakállasmoly
IGEN
51-100
Isophya costata
magyar tarsza
IGEN
füstös ősziaraszoló
IGEN
csíkos medvelepke
IGEN
ritka
C
0-2% között
B
jó megőrzöttség
C
nem izolált populáció
B
jó
skarlátbogár
IGEN
ritka
C
0-2% között
B
jó megőrzöttség
C
nem izolált populáció
B
jó
Anker-araszoló
IGEN
ritka
C
0-2% között
B
jó megőrzöttség
C
nem izolált populáció
B
jó
Cerambyx cerdo Dioszeghyana schmidtii Euphydryas maturna Morimus funereus
Lignyoptera fumidaria Callimorpha quadripunctaria Cucujus cinnaberinus Erannis ankeraria
B 2-15 % között
C
B 2-15 % között 15-100 % A között
B
51-100 C 0-2% között jelen van a területen B 2-15 % között
C
jó megőrzöttség átlagos/csökkent megőrzöttség átlagos/csökkent megőrzöttség
B
jó megőrzöttség
A
izolált populáció
B
jó
C
9
FAJNÉV FAJNÉV MAGYAR LATIN Limoniscus violaceus kék pattanó Iris humilis ssp. arenaria homoki nőszirom Pulsatilla grandis leánykökörcsin Dianthus plumarius Szent István-szegfű Himantoglossum caprinum bíboros sallangvirág Seseli leucospermum magyar gurgolya Linum dolomiticum pilisi len Vincetoxicum pannonicum magyar méreggyilok Echium russicum piros kígyószisz Thlaspi jankae
Janka-tarsóka
Erdőgazdálkodással érintett IGEN / NEM IGEN IGEN IGEN IGEN
POPULÁCIÓ ÁLLORELATÍV MÁNY NAGYSÁGA AZ NAGYORSZÁGOSSÁG HOZ KÉPEST ritka 100110000 100110000 1500020000
MEGŐRZÖTTSÉGI ÁLLAPOT
IZOLÁCIÓ
C
0-2% között
B
jó megőrzöttség
C
nem izolált populáció
B
jó
C
0-2% között
A
kitűnő megőrzöttség
A
izolált populáció
B
jó
jó megőrzöttség
C
nem izolált populáció
B
jó
kitűnő megőrzöttség átlagos/csökkent megőrzöttség
A
B
jó
B
izolált populáció elterjedési terület szélén levő populáció
C
megfelelő
kitűnő megőrzöttség
A
izolált populáció
B
jó
kitűnő megőrzöttség
A
izolált populáció
B
jó
izolált populáció elterjedési terület szélén levő populáció elterjedési terület szélén levő populáció
C
megfelelő
B
jó
B
jó
B 2-15 % között B 15-100 % A között A
IGEN
20 2500030000 50007000
B 2-15 % között A 15-100 % A között A
IGEN
51-100
C
0-2% között
B
jó megőrzöttség
A
IGEN
ritka
C
0-2% között
B
jó megőrzöttség
B
IGEN
ritka
C
0-2% között
B
jó megőrzöttség
B
IGEN IGEN
ÁLTALÁNOS VÉDELEM
C
0-2% között
C
10
Pilis és Visegrádi-hegység
FAJNÉV FAJNÉV LATIN
MAGYAR
Myotis myotis Rhinolophus ferrumequinum Myotis blythii Rhinolophus hipposideros Barbastella barbastellus Miniopterus schreibersi Myotis bechsteini Myotis dasycneme Myotis emarginatus Rhinolophus euryale Lutra lutra Austro-potamobius torrentium Cerambyx cerdo Lucanus cervus Morimus funereus
közönséges denevér
Limoniscus violaceus Callimorpha quadripunctaria Cucujus cinnaberinus
POPULÁCIÓ RELATÍV NAGYSÁGA AZ ORSZÁGOSHOZ KÉPEST
Erdőgazdál- ÁLLOMÁNY kodással NAGYérintett SÁG IGEN / NEM 10012000 B 2-15 % között B IGEN
MEGŐRZÖTTSÉGI ÁLLAPOT
IZOLÁCIÓ
ÁLTALÁNOS VÉDELEM
jó megőrzöttség
C nem izolált populáció
C
megfelelő
nagy patkósdenevér hegyesorrú denevér
IGEN IGEN
10-30 C 0-2% között 201-500 C 0-2% között
B B
jó megőrzöttség jó megőrzöttség
C nem izolált populáció C nem izolált populáció
C C
megfelelő megfelelő
kis patkósdenevér
IGEN
201-500 C 0-2% között
B
jó megőrzöttség
C nem izolált populáció
C
megfelelő
piszedenevér hosszúszárnyú denevér nagyfülű denevér tavi denevér
IGEN
ritka
C 0-2% között
B
jó megőrzöttség
C nem izolált populáció
B
jó
IGEN IGEN IGEN
ritka ritka ritka
C 0-2% között C 0-2% között C 0-2% között
B B B
jó megőrzöttség jó megőrzöttség jó megőrzöttség
C nem izolált populáció C nem izolált populáció C nem izolált populáció
B B B
jó jó jó
csonkafülű denevér kereknyergű patkósdenevér vidra
IGEN
ritka
C 0-2% között
B
jó megőrzöttség
C nem izolált populáció
B
jó
IGEN NEM
ritka ritka
kövirák nagy hőscincér szarvasbogár gyászcincér
NEM IGEN IGEN IGEN
kék pattanó
B B
jó megőrzöttség jó megőrzöttség
C nem izolált populáció C nem izolált populáció
B B
jó jó
B B B B
jó megőrzöttség jó megőrzöttség jó megőrzöttség jó megőrzöttség
C C C C
nem izolált populáció nem izolált populáció nem izolált populáció nem izolált populáció
B B B B
jó jó jó jó
IGEN
C 0-2% között C 0-2% között 15-100 % 1000 A között 10000 B 2-15 % között 100000 B 2-15 % között 251-500 C 0-2% között jelen van a területen C 0-2% között
C
átlagos/csökkent megőrzöttség
C nem izolált populáció
C
megfelelő
csíkos medvelepke
IGEN
ritka
C 0-2% között
B
jó megőrzöttség
C nem izolált populáció
B
jó
skarlátbogár
IGEN
ritka
C 0-2% között
B
jó megőrzöttség
C nem izolált populáció
B
jó
11
FAJNÉV FAJNÉV LATIN Dioszeghyana schmidtii Eriogaster catax Isophya costata Lycaena dispar Paracaloptenus caloptenoides Phyllometra culminaria
MAGYAR
Erdőgazdál- ÁLLOMÁNY kodással NAGYérintett SÁG IGEN / NEM
POPULÁCIÓ RELATÍV NAGYSÁGA AZ ORSZÁGOSHOZ KÉPEST
MEGŐRZÖTTSÉGI ÁLLAPOT
IZOLÁCIÓ
ÁLTALÁNOS VÉDELEM
magyar fésűsbagoly sárga gyapjasszövő magyar tarsza nagy tűzlepke
IGEN IGEN IGEN IGEN
ritka ritka ritka ritka
C C C C
0-2% között 0-2% között 0-2% között 0-2% között
B B B B
jó megőrzöttség jó megőrzöttség jó megőrzöttség jó megőrzöttség
C C C C
nem izolált populáció nem izolált populáció nem izolált populáció nem izolált populáció
B B B B
jó jó jó jó
álolaszsáska
IGEN
ritka
C 0-2% között
B
jó megőrzöttség
C nem izolált populáció
B
jó
csüngőaraszoló
IGEN
ritka
C 0-2% között
B
C nem izolált populáció
B
havasi cincér
IGEN
ritka
B 2-15 % között C
jó megőrzöttség átlagos/csökkent megőrzöttség
C nem izolált populáció
C
jó megfelelő
eurázsiai rétisáska hosszúfogú törpecsiga
IGEN
ritka
C 0-2% között
B
jó megőrzöttség
C nem izolált populáció
B
jó
NEM
ritka
C 0-2% között
B
jó megőrzöttség
C nem izolált populáció
B
jó
hasas törpecsiga
NEM
C 0-2% között
B
jó megőrzöttség
C nem izolált populáció
B
jó
budai szakállasmoly
IGEN
ritka nagyon ritka
C 0-2% között
B
jó megőrzöttség
C nem izolált populáció
B
jó
Petényi-márna
NEM
100
C 0-2% között
B
jó megőrzöttség
A izolált populáció
B
jó
szivárványos ökle
NEM
C 0-2% között
B
jó megőrzöttség
C nem izolált populáció
B
jó
Bombina bombina Emys orbicularis Bombina variegata Seseli leucospermum
vöröshasú unka mocsári teknős sárgahasú unka
IGEN IGEN IGEN
C 0-2% között C 0-2% között C 0-2% között
B B B
jó megőrzöttség jó megőrzöttség jó megőrzöttség
C nem izolált populáció C nem izolált populáció C nem izolált populáció
B B B
jó jó jó
magyar gurgolya
IGEN
B
jó
IGEN
jó megőrzöttség átlagos/csökkent megőrzöttség
C nem izolált populáció
magyarföldi husáng
C 0-2% között 15-100 % A között
B
Ferula sadleriana
1000 10015000 5-10 ritka 100000200000 10011500
A izolált populáció
B
jó
Rosalia alpina Stenobothrus eurasius Vertigo angustior Vertigo moulinsiana Glyphipterix loricatella Barbus meridionalis Rhodeus sericeus amarus
C
12
FAJNÉV MAGYAR
Erdőgazdál- ÁLLOMÁNY kodással NAGYérintett SÁG IGEN / NEM
POPULÁCIÓ RELATÍV NAGYSÁGA AZ ORSZÁGOSHOZ KÉPEST
MEGŐRZÖTTSÉGI ÁLLAPOT
FAJNÉV LATIN Dianthus plumarius regisstephani
Szent István-szegfű
IGEN
Pyrus magyarica
magyar vadkörte
IGEN
Pulsatilla grandis
leánykökörcsin
IGEN
101-250 B 2-15 % között C 15-100 % 5 A között C 500010000 B 2-15 % között C
Echium russicum Himantoglossum caprinum Iris humilis ssp. arenaria
piros kígyószisz
IGEN
51-100
C 0-2% között
C
átlagos/csökkent megőrzöttség átlagos/csökkent megőrzöttség átlagos/csökkent megőrzöttség átlagos/csökkent megőrzöttség
bíboros sallangvirág
IGEN
C 0-2% között
B
homoki nőszirom
IGEN
51-100 20015000
C 0-2% között
B
13
IZOLÁCIÓ
ÁLTALÁNOS VÉDELEM
A izolált populáció
B
jó
A izolált populáció
B
jó
C nem izolált populáció
B
jó
B
jó
jó megőrzöttség
C nem izolált populáció elterjedési terület szélén B levő populáció
B
jó
jó megőrzöttség
C nem izolált populáció
B
jó
Duna és ártere
FAJNÉV LATIN Spermophilus citellus Castor fiber Lutra lutra Cucujus cinnaberinus Leucorrhinia pectoralis Lucanus cervus Lycaena dispar
Erdőgazdál- ÁLLOMÁNY kodással NAGYérintett FAJNÉV MAGYAR IGEN / NEM SÁG
POPULÁCIÓ RELATÍV NAGYSÁGA AZ ORSZÁGOSHOZ KÉPEST
MEGŐRZÖTT-SÉGI ÁLLAPOT
IZOLÁCIÓ
ÁLTALÁNOS VÉDELEM
ürge hód vidra
NEM NEM NEM
10-20 ritka ritka
C C C
0-2% között 0-2% között 0-2% között
B B B
jó megőrzöttség jó megőrzöttség jó megőrzöttség
C nem izolált populáció C nem izolált populáció C nem izolált populáció
B B B
jó jó jó
skarlát-bogár
IGEN
ritka
C
0-2% között
B
jó megőrzöttség
C nem izolált populáció
B
jó
NEM IGEN NEM
ritka ritka ritka
C C C
0-2% között 0-2% között 0-2% között
B B B
jó megőrzöttség jó megőrzöttség jó megőrzöttség
C nem izolált populáció C nem izolált populáció C nem izolált populáció
B B B
jó jó jó
NEM
ritka
C
0-2% között
B
jó megőrzöttség
C nem izolált populáció
B
jó
Unio crassus
lápi szitakötő szarvas-bogár nagy tűzlepke vérfű-hangyaboglárka tompa folyamkagyló
NEM
C
0-2% között
B
B
jó
német bucó
NEM
C
0-2% között
C
C nem izolált populáció
C
megfelelő
Cobitis taenia Eudontomyzon spp.
vágó csík
NEM
C
0-2% között
C
C nem izolált populáció
C
megfelelő
ingola fajok
NEM
C nem izolált populáció
C
megfelelő
halvány-foltú küllő
NEM
C nem izolált populáció
C
megfelelő
széles durbincs
NEM
C nem izolált populáció
C
megfelelő
selymes durbincs
NEM
C nem izolált populáció
C
megfelelő
magyar bucó
NEM
C nem izolált populáció
C
megfelelő
garda
NEM
jó megőrzöttség átlagos/csök-kent megőrzöttség átlagos/csök-kent megőrzöttség átlagos/csök-kent megőrzöttség átlagos/csök-kent megőrzöttség átlagos/csök-kent megőrzöttség átlagos/csök-kent megőrzöttség átlagos/csök-kent megőrzöttség átlagos/csök-kent megőrzöttség
C nem izolált populáció
Zingel streber
ritka 10002000 10005000 10005000 10005000 10005000 10005000 10005000 20005000
C nem izolált populáció
C
megfelelő
Maculinea teleius
Gobio albipinnatus Gymnocephalus baloni Gymnocephalus schraetzer Zingel zingel Pelecus cultratus
B 2-15 % között C C
0-2% között
C
C
0-2% között
C
B 2-15 % között C B 2-15 % között C C
0-2% között
C
14
FAJNÉV LATIN Misgurnus fossilis Rhodeus sericeus amarus
Erdőgazdál- ÁLLOMÁNY kodással NAGYérintett FAJNÉV MAGYAR IGEN / NEM SÁG réti csík
NEM
szivárvá-nyos ökle
NEM
Rutilus pigus
leány-koncér
NEM
Aspius aspius
balin
NEM
Emys orbicularis
mocsári teknős
NEM
Bombina bombina Triturus dobrogicus Colchicum arenarium Iris humilis ssp. arenaria
vöröshasú unka
POPULÁCIÓ RELATÍV NAGYSÁGA AZ ORSZÁGOSHOZ KÉPEST
MEGŐRZÖTT-SÉGI ÁLLAPOT átlagos/csök-kent megőrzöttség átlagos/csök-kent megőrzöttség átlagos/csök-kent megőrzöttség
IZOLÁCIÓ
ÁLTALÁNOS VÉDELEM
C nem izolált populáció
C
megfelelő
C nem izolált populáció
C
megfelelő
C nem izolált populáció
C
megfelelő
C nem izolált populáció
C
megfelelő
A izolált populáció
C
megfelelő
C nem izolált populáció
C
megfelelő
B
jó
B
jó
B
jó
500 5001000 5001000 jelen van a területen
C
0-2% között
C
C
0-2% között
C
C
0-2% között
C
NEM
100 1000012000
C
0-2% között
C
átlagos/csök-kent megőrzöttség átlagos/csök-kent megőrzöttség átlagos/csök-kent megőrzöttség
dunai ttarajos-gőte
NEM
ritka
C
0-2% között
B
jó megőrzöttség
homoki kikerics
IGEN
ritka
C
0-2% között
B
jó megőrzöttség
C nem izolált populáció elterjedési terület szélén B levő populáció
homoki nőszirom
IGEN
100
C
0-2% között
B
jó megőrzöttség
C nem izolált populáció
B 2-15 % között C
B 2-15 % között C
15
Szigeti homokok
Erdőgazdálkodással érintett FAJNÉV LATIN FAJNÉV MAGYAR IGEN / NEM Carabus hungaricus magyar futrinka IGEN Bolbelasmus unicornis szarvas ganéjtúró IGEN Lucanus cervus szarvasbogár IGEN Bombina bombina vöröshasú unka NEM Iris humilis ssp. arenaria homoki nőszirom IGEN Colchicum arenarium homoki kikerics IGEN
ÁLLOMÁNY NAGYSÁG 10015000
POPULÁCIÓ RELATÍV NAGYSÁGA AZ ORSZÁGOSHO Z KÉPEST
MEGŐRZÖTTSÉGI ÁLLAPOT
IZOLÁCIÓ
ÁLTA-LÁNOS VÉDE-LEM
B 2-15 % között B
jó megőrzöttség
A izolált populáció
B
jó
ritka ritka
C 0-2% között C 0-2% között
B B
jó megőrzöttség jó megőrzöttség
C nem izolált populáció C nem izolált populáció
B B
jó jó
ritka 20015000
C 0-2% között
B
C nem izolált populáció
B
jó
C 0-2% között
C
A izolált populáció
B
jó
400-600 C 0-2% között
C
jó megőrzöttség átlagos/csökkent megőrzöttség átlagos/csökkent megőrzöttség
A izolált populáció
B
jó
16
2.3.3.
A körzeti erdőtervezés során az adatszolgáltatásba bevont szervek, személyek felsorolása, illetve amennyiben lehet, az általuk adott dokumentumok felsorolása, hivatkozása.
A Natura 2000 oltalom alatt álló területek természetvédelmi adatait a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (NPI) bocsátotta az erdészeti hatóság rendelkezésére, koordinátor Grósz Róbert erdészeti felügyelő. Az erdőterv rendelet elkészítéséhez a NPI előzetesen átadta a Natura 2000 területek jelölő élőhelyeinek tervezésére vonatkozó irányelveket. A javasolt konkrét irányelvek a következők voltak: Véghasználatra vonatkozó előírások • Amennyiben lehetséges a természet-megőrzési területeken a természetes viszonyokat legjobban megközelítő fokozatos felújító vágást javasoljuk előírni. Az erdő rendeltetésének megfelelően a beavatkozások alapvető természetvédelmi célja az egészséges, egyre gazdagabb élővilággal rendelkező természetes élőhely kialakítása. Ennek érdekében a sematikus eljárások helyett jellemzően a termőhelyi adottságok kisebb eltéréseit érzékenyen követő, eltérő erélyű, csoportos beavatkozásokat célszerű alkalmazni, mivel ezek segíthetik elő a változatosabb, természetszerű erdőszerkezet kialakulását. • Tarvágás többnyire a nem őshonos fafajból álló, vagy természetes felújításra nem képes állományokban, fafajcsere esetén, legfeljebb 3,0 ha kiterjedésben tervezhető. • A végvágott területek klimatikus viszonyainak javítása, a tájkép megőrzése, illetve az élővilág védelme céljából az Etv-ben előírtak alapján, az erdőrészlet szintű tárgyalásokon a meghatározásra kerülő mértékben hagyásfák (hagyásfa csoportok) visszahagyását kérjük előírni. A vizes élőhelyek, környezetében egy famagasság sugarú körben, illetve a közutak és pihenőhelyek mentén legalább egy famagasság szélességű terület védősáv jelleggel tartandó meg. A visszahagyandó fák, facsoportok, erdőfoltok és sávok kijelölése során az állékonyság, valamint az általános ökológiai és tájesztétikai igények kielégítése mellett figyelembe kell venni az egyedi természeti értékeket, illetve a védett növények élőhelyét. Erdőfelújításra és állománynevelésre vonatkozó előírások • Minden lehetséges esetben, magról történő természetes felújítási módot kell alkalmazni. A végvágás esetén alapvető követelmény a körzeti erdőtervben (természetvédelmi kezelési tervben) előírásra kerülő célállománynak megfelelő fafaj-összetételű, 100%-os sikerességű és megfelelő készültségű (méretű, korú) természetes újulat jelenléte. • Mesterséges erdősítés csak helyi gyűjtésből származó szaporító anyag felhasználásával végezhető, de a teljes talaj-előkészítés alkalmazását kerülni kell. • A nevelővágások során elegyes, több szintű állományok kialakítására kell törekedni. • A diverzitás növelése érdekében az őshonos szórvány elegy fa- és cserjefajok, - köztük a pionír jellegű lágy lombos fajok - kímélete és megőrzése kívánatos, ezért ezek megtartására, szükség szerint megsegítésére úgy az erdőművelési, mind a fahasználati munkák (nevelő vágások) tervezése során törekedni kell. Különleges termőhelyek és állománytípusok védelmére vonatkozó előírások Olyan területeken, ahol a gyenge termőhely miatt gazdaságos erdészeti tevékenység amúgy sem folytatható, a sekély termőtalaj védelme, a teljes zavartalanság biztosítása, és a természetes ősi
17
állapot fenntartása az alapvető cél. E területeken legfontosabb a terület háborítatlanságának biztosítása. Ennek megfelelően ezeken a területeken a természetes folyamatokra alapozott erdőkezelés egyeztethető össze a természetvédelmi érdekekkel. Egyes fafajokra, egyedekre vonatkozó előírások • A védett fajokon kívül, vad- és madárvédelmi szempontból, valamint a biológiai sokszínűség biztosítása érdekében a nevelő vágások során kíméletet érdemel az összes hazai vadgyümölcs faj. • Lehetőség szerint meg kell őrizni az odvas, a lábon száradt, a nagyon idős, a nagyméretű, valamint a különleges esztétikai értékű fákat. Ezek jelenlétét kérjük az erdőrészlet leírólapok megjegyzés rovatában szerepeltetni. • A holt faanyag ökológiai jelentősége miatt a földön legalább egy éve fekvő faanyag felkészítése nem tervezhető. Rétek, tisztások védelme A rétek, tisztások értéke a védett fajok jelenlétén és tájesztétikai jelentőségükön túlmenően fajgazdagságukban és génbank funkciójukban van. Megőrzésük feltétlenül indokolt, melynek során az alábbi előírásokat be kell tartani: • Betelepítésük tilos! • Agrotechnikai eljárások alkalmazása (pl. vadföld kialakítása céljából történő gyepfeltörés, tárcsázás, felülvetés, szerves vagy szervetlen trágyázás) nem megengedett. Amennyiben a réten, tisztáson védett faj nagyobb egyedszámban fordul elő, a kaszálás idejének megállapítása során figyelemmel kell lenni a védett nővény generatív szaporodási lehetőségére is. Madárvédelem • Szaporodási és utódnevelési időszakban, fokozottan védett madár és védett ragadozó madár fészke körül 100 m sugarú körben erdészeti tevékenység (a madarat zavaró, ennek következtében a költést, illetve az utódnevelést veszélyeztető semmilyen tevékenység) nem végezhető. • A vegetációs időszakban végzett fakitermelés tilalma a madárvilág védelmét is szolgálja. • Fekete gólya és ragadozó madár fészkét tartó fát tilos kivágni. • A jelenleg ismert fészkek helyét az erdőrészlet szintű tárgyaláson megadjuk, amelyet az erdőrészlet lap szöveges részében megjegyzésként szerepeltetni kell.
Az erdőrészlet szintű tárgyalások során az Erdészeti Hatóság és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területileg illetékes munkatársa a gazdálkodóval egyeztetve a jelölő társulás és a jelölő fajok védelme érdekében alkalmazott korlátozásokat a tervadatokba beépítette (pl.: vágásérettségi kor emelése, véghasználatok elhagyása vagy területi korlátozása, hagyásfa csoportok mennyiségének meghatározása) a jelölő fajok és az azok védelmére vonatkozó speciális intézkedések az erdőrészlet lap szöveges megjegyzésében feltüntetésre kerültek. Az adatszolgáltatási folyamat zárásaként jelen hatásvizsgálathoz a DINPI adta meg a legfrissebb adatokat a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetéről és erdőgazdálkodással kapcsolatos érintettségéről. Az DINPI kifejtette véleményét az erdőterv hatásterületén lévő erdők természeti állapotáról és az erdőterv hatásairól a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyekre és fajokra.
18
3. A körzeti erdőterv 3.1.
A körzeti erdőterv bemutatása, céljának meghatározása
A körzeti erdőterv olyan keretterv, amely az állapotadatokból és a termőhelyi adottságokból kiindulva tervadataiban kötelezettségeket és lehetőségeket határoz meg a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően az erdők hármas funkcióinak (védelmi, közjóléti, gazdasági) egyidejű érvényesülésének érdekében a mennyiségi és minőségi tartamosság kritériumainak megtartása mellett. A tervezés jogszabályi keretei: • • • • •
2009. XXXVII.tv.- Evt.- szabályozza a 153/2009. FVM végrehajtási rendelettel védett területen 1996. LIII. tv. –nyel összhangban Natura 2000 területen 275/2004. kormányrendelettel összhangban a körzeti erdőterv készítést a körzetre vonatkozó, a fenti törvények és rendeleteknek is megfelelő, a körzetre speciálisan vonatkozó 96/2011. (X. 17.) VM rendelet (Erdőterv-rendelet) megalkotása előzi meg.
Az erdőtervezési körzet a 2009. XXXVII.. új erdőtörvény 11/2010-es FVM végrehajtási rendeletében lett kialakítva, adatai a megelőző körzetrészek adataival nem összehasonlíthatóak. Az új Etv. legfontosabb új elemei: - természetességi kategóriák -természetes erdő -természetszerű erdő (hiányos természetes szerkezet) (természetes szerkezetet nagyban nélkülöző) -származék erdő (mesterséges szerkezet, intenzíven terjedő fafajok 20-50 % ) -átmeneti erdő (idegenhonos) -kultúr erdő (tág hálózatú, idegenhonos) -faültetvény Magyarországon az erdőgazdálkodást erdőrészletenként úgy kell folytatni, hogy az erdők természetessége ne romoljon. - üzemmódok -vágásos (erdőfelújításkor véghasználati terület keletkezik) -faanyagtermelést nem szolgáló erdők (nincs fahasználat, természetes folyamatok érvényesülnek) -szálaló (fahasználatok során véghasználati terület nem keletkezik) -átalakító (vágásos üzemmód átvezetése szálaló üzemmódba-kis területű véghasználatok)
19
A körzet természetbeni állapota Pilis-Visegrádi körzet
terület (ha)
belterület (%)
erdősültség (%)
egyéb művelés (%)
33 860
17
45
37
20
Természetesség Faállománytípusok 7%
11%
Természetesség szerinti megoszlás
12%
15%
4%
Honosság 10%
0% 19%
7%
6%
11% 40% 15%
83%
bükkös tölgyes
60%
cseres
természetszerű
akácos
származék
nyáras-fűzes
átmeneti
egyéb lomb
kultúr
fenyves
faültetvény
tájhonos idegenhonos idegenhonos, intenzíven terjedő
A védett és Natura 2000 területek számottevő aránya (76 %) azt jelzi, hogy a körzet erdeinek természetességi állapota összességében jónak mondható. A körzet erdeinek jelentõs része természetvédelmi oltalom alatt áll, valamint kiemelt idegenforgalmi térségként jelentõs közjóléti funkciókat tölt be. A körzeti erdõtervezés elsõdleges célja ennek megfelelõen azon erdõgazdálkodási tevékenységek meghatározása, amelyek a környezet és természetvédelmi, valamint a közjóléti szempontok érvényre juttatását is fokozottan szolgálják. A körzetben folyó erdõgazdálkodás tekintetében – különösen az állami tulajdonban álló, és nem gazdasági elsõdleges rendeltetésû erdõkben – a faanyagtermelés csak az elõbbi szempontoknak alárendelt cél lehet. Az erdõtervezés és az erdõgazdálkodás során emiatt ezekben az erdõkben fokozottan törekedtünk az õshonos fafajokból álló, és a természeteshez közelálló szerkezetû erdõk kialakítására, az erdõk természetes úton való felújítására, valamint az erdõborítás minél folyamatosabb fenntartására. (96/2011 VM. Erdőterv rendelet 2.pont) A természetesség javításának egyik jelentős eszköze a természetes folyamatok maximális kihasználása faanyagtermelést nem szolgáló erdők, szálaló erdők, vágásos erdők véghasználati korában elnyújtott természetes felújítások, felújításkor és az erdőnevelés során az elegyesség segítése, valamint a lehető legkisebb területen a lehető legnagyobb változatosság elérése. Ennek érdekében, a hatásterületen levő erdők több mint 42 %-ban folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódba kerültek.
21
Az elsődleges és a további rendeltetések megoszlását, az üzemmódok arányát, és a fakitermelési és erdőfelújítások alakulását az alábbi ábrák szemléltetik. A rendeltetések esetében lényeges változás, hogy megállapításra kerültek a Natura 2000 rendeltetések is.
22
A korábbi körzeti erdőtervhez képest az alábbi változások következtek be a 2011. évi erdőtervezést követően a Natura 2000 jelöléssel érintett erdőterületeken: Az elsődleges rendeltetés területi arányának változása (%) 2011. évi körzeti Rendeltetés Korábbi erdőterv szerint erdőtervezést követően Védelmi 88,7 98,2 Gazdasági 9,7 1,6 Közjóléti 1,6 0,2
Üzemmódok területi arányának változása (%) Korábbi erdőterv 2011. évi körzeti Üzemmód szerint erdőtervezést követően Vágásos 89,5 55,8 Szálaló 0 12,3 Faanyagtermelést nem szolgáló 10,5 16,7 Átalakító 0 15,2
23
Korlátozások területi arányának változása üzemmódonként (%) 2011. évi körzeti erdőtervezést Korábbi erdőterv szerint követően Korlátozás Korlátozás Üzemmód Nincs Részleges Teljes Nincs Részleges Teljes Vágásos 13,5 86,5 0,0 2,2 97,8 0,0 Szálaló 0,0 100,0 0,0 Faanyagtermelést 0,0 83,7 16,3 0,0 92,3 7,7 nem szolgáló Átalakító 0,0 100,0 0,0 A Pilis-Visegrádi körzet körzeti erdőterve biztosítja a kedvezõ természetvédelmi helyzetű, közösségi jelentõségű jelölõ erdei élõhelyek kiterjedésének, szerkezetének, fajkészletének megõrzését: A kedvezõ természetvédelmi helyzetű, közösségi jelentõségű jelölõ erdei élõhelyek esetében a vágásérettségi kort a védelmi célok függvényében, továbbá a hozamvizsgálat eredményeinek, a természetes felújítás követelményeinek és az erdõ egészségi állapotának figyelembe vételével a vágásérettségi szakasz felsõ határához közelítve határoztuk meg. A felújításokat erdőrészletenként 10-30 éves időszakra széthúztuk. - 91G0 pannon gyertyános-tölgyesek - 91M0 pannon cseres-tölgyesek - folyamatos erdőborítás: - szálaló üzemmód - 9130 szubmontán és montán bükkösök - faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód - 9180 lejtõk és sziklatörmelékek Tilio-Acerion erdõi - 91H0 pannon molyhos tölgyesek - 9150 közép-európai sziklai bükkösei mészkövön - egyéb termelés invazív fafajok (ZJ) visszaszorítására - 91E0 ligeterdők
Felújításra kerül a jelölő állományok 10 %-a - módja szálalóvágás vagy fokozatos felújító vágás természetes felújítással. - tarvágás összesen 4,44 ha-on 5 hazai nyáras, átlagosan 0,88 ha mértékű erdőrészletben KST elegy kíméletével. - intenzíven terjedõ fafajokkal erdõsítést a körzeti erdőterv nem ír elő még elegyfafajként sem. (96/2011 VM. Erdőterv Rendelet 5.3.1-5.3.3 pontok) Előhasználatok a körzeti erdőterv érvényességi időszaka (10 év) alatt 1 alkalommal történnek erdőrészletenként, a jelölő élőhelyek 48 %-át érintik. - az erdõneveléseket a termõhelynek nem megfelelõ, vagy erdészeti tájidegen elegyfafajok – különös tekintettel az intenzíven terjedõ fajokra –
24
visszaszorítását célzó erélyekkel lettek meghatározva. (96/2011 VM. Erdőterv Rendelet 5.3.5-5.3.6 pontok) Nem jelölő élőhelyeken fekete és erdei fenyves fõfafajú erdõkben a nevelõvágások és véghasználatok tervezése során kiemelt figyelmet fordít a körzeti erdőterv az õshonos lombos fafajok elõretörésének elõsegítésére egyéb termeléssel vagy szálalóvágással. A Pilis-Visegrádi körzet jelölő élőhelyeit érintő erdőgazdálkodási munkák:
10% 24% nincs használat
18%
előhasználat szálalás véghasználat
48%
A közösségi jelentõségű, jelölõ erdei élõhelytípusokhoz kötõdõ, fában fejlõdõ bogárfajok védelme érdekében - faanyagtermelést nem szolgáló erdők hálózata összesen 1976 ha-on (19 %) - lábon álló és fekvő méretes holt faanyag visszahagyása az erdőrészletekben -egészségügyi termelés csak balesetveszély elkerülése, közművek, műtárgyak védelme érdekében. - a véghasználattal 10 %-ban érintett területen 5-20 % hagyásfa csoportok visszahagyása (96/2011 VM. Erdőterv Rendelet 5.3.4 pont) Az erdõszegélyekben, tisztásokon elõforduló bíboros sallangvirág állományainak hosszú távú fennmaradása érdekében - tisztások fátlan állapotban való tartása (nem erdőtervi előírás) - tisztások meghatározott időközönkénti kaszálása (nem erdőtervi előírás) - a véghasználattal 10 %-ban érintett területen hagyásfa csoportok visszahagyása (96/2011 VM. Erdőterv Rendelet 5.3.1 pont)
25
3.2.
A körzeti erdőterv térbeli kiterjedése, és a tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek által okozott hatás nagysága, kiterjedése, térképi ábrázolása Natura 2000 területenként.
HUDI 20009 Budai-hegység A HUDI 20009 Budai-hegység Natura 2000 terület 15 %-a esik az erdőtervezési körzetbe. Erdőrészletként 13 %-a, erdőgazdálkodást szolgáló egyéb részletként 1 %-a van nyilvántartva. A fennmaradó 1 % területet a körzeti erdőterv nem tartja nyilván, arra semmilyen megállapítással nincs.
nincs használat
előhasználat
szálalás-egyéb termelés
véghasználattal érintett
EU kód
Megnevezése
91G0* 91H0 9180 40A0 8210 6190
Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petreával és Carpinus betulusszal pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion erdői szubkontinentális peripannon cserjések mészkősziklás lejtők sziklanövényzettel pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyek szubpannon sztyeppék barlangok
6210 6240 8310
26
nat2000 site
Erdőtervezett jelölő társulás területe a HUDI 20009 natura 2000 terület ETK-ba eső részén ha (%) 302 (22) 243 (17) 48 (3) 2 (0) Körzeti erdőterv nem tartja nyilván, vagy nem tartja nyilván típusonként. Erdőrészletek részei, vagy TI, TN, CE erdőgazdálkodást szolgáló egyéb részletek lehetnek.
fakitermelés területe - ha (%) érintett redukált TKGY NFGY TRV FFV SZV
jelölő élőhely megnevezése
területe – ha (%)
TI
91G0* Pannon gyertyánostölgyesek Quercus petreával és Carpinus betulusszal
302 ha (2 %)
8 (5)
-
85 (28)
-
18 (6)
32 (11)
Rövidítések: TI - tisztítás; TKGY - törzskiválasztó gyérítés; NFGY - növedékfokozó gyérítés; FF - fokozatos felújítóvágás; SZV – szálalóvágás
Az erdőtervezési körzetbe eső HUDI 20009 Budai-hegység Natura 2000 területen 22 %-ban található „91G0* Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petreával és Carpinus betulusszal” jelölő társulás, mely a teljes erdőtervezési körzet 2 %-a. A továbbiakban a „%” adatok e Natura 2000 területen erdőrészletként erdőtervezett 91G0 jelölő társulások részhalmazait jelentik. Korosztályok 120 100 80 60 40 20 0 1-10
11-20
21-30
31-40
41-50
51-60
61-70
71-80
81-90 91-100
100-
-A jelölő társulás területének több mint fele 80 évnél idősebb az erdőtervezési körzetben. -56 ha (19 %) szálaló és faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódban kezelt. -Vágásosan kezelt erdők átlagos vágásérettségi kora 107 év. 17% 35%
Véghasználat: 18 ha fokozatos felújítóvágás 4 erdőrészlet 32 ha szálalóvágás Felújítás módja: Természetes felújítás Felújítás célállománya: KTT-GY-EL
15%
33%
nincs használat szálalás
előhasználat véghasználat
Erdőrészlet szintű intézkedések: -Geofiton lágyszárúak élőhelyén fahasználati tevékenység február 15.-ig -Az akác visszaszorítása vegyszerezéssel is végezhető.
27
jelölő élőhely megnevezése 91H0 pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel
területe – ha (%)
TI
243 ha (2 %)
1 (0)
fakitermelés területe - ha (%) érintett redukált TKGY NFGY TRV FFV SZV
-
17 (7)
-
-
10 (4)
Rövidítések: TI - tisztítás; TKGY - törzskiválasztó gyérítés; NFGY - növedékfokozó gyérítés; FF - fokozatos felújítóvágás; SZV – szálalóvágás
Az erdőtervezési körzetbe eső HUDI 20009 Budai-hegység natura 2000 területen 17 %-ban található „91H0 pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel” jelölő társulás, mely a teljes erdőtervezési körzet 2 %-a. A továbbiakban a „%” adatok e natura 2000 területen erdőrészletként erdőtervezett 91H0 jelölő társulások részhalmazait jelentik. Korosztályok 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1-10
11-20
21-30
31-40
41-50
51-60
61-70
71-80
81-90 91-100
100-
Jellemzően idős, véderdő jellegű állományok, melyek jelentős része az Európa által Magyarországra kényszerített trianoni békeszerződés következtében lett letarolva. A mostani körzeti erdőterv szerint 113 ha (47 %) faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódban kezelt, ebből 28 ha teljes korlátozású, így ott semmilyen tevékenység nem végezhető (Kis-Szénás erdőrezervátum magterület). 20 ha (8 %) szálaló üzemmód Vágásosan kezelt 82 ha erdő átlagos vágásérettségi kora 98 év.
11%
4%
7%
Véghasználatok redukált terület 10 ha, módja szálalóvágás. Felújítás módja: természetes felújítás Felújítás célállománya: CS-KTT-EL elegyes MOT
78%
nincs használat előhasználat szálalás, egyéb termelés véghasználat
28
Erdőrészlet szintű intézkedések: -Szelektív vegyszer használata az akác visszaszorítása érdekében támogatott. -értékes elegyfajok kímélete -egyes idős fák kímélete -véghasználatkor visszahagyandó állományrészek kijelölése -Védett és fokozottan védett fajokban gazdag dolomit sziklagyep és sztyepprét foltok, területe készletezésre és rakodásra nem használható.
jelölő élőhely megnevezése 9180 hársas törmelékerdők
területe – ha (%)
TI
48 ha (0,04 %)
-
fakitermelés területe - ha (%) érintett redukált TKGY NFGY TRV FFV SZV
-
-
-
-
1 (0,02)
Rövidítések: TI - tisztítás; TKGY - törzskiválasztó gyérítés; NFGY - növedékfokozó gyérítés; FF - fokozatos felújítóvágás; SZV – szálalóvágás
Az erdőtervezési körzetbe eső HUDI 20009 Budai-hegység natura 2000 területen 3 %-ban található „9180 hársas törmelék-erdők” jelölő társulás, mely a teljes erdőtervezési körzet 0,04 %-a. A továbbiakban a „%” adatok e natura 2000 területen erdőrészletként erdőtervezett 9180 jelölő társulások részhalmazait jelentik. Korosztályok 35 30 25 20 15 10 5 0 1-10
11-20
21-30
31-40
41-50
51-60
61-70
71-80
81-90 91-100
100-
Jellemzően idős, véderdő jellegű állományok, melyek jelentős része az Európa által Magyarországra kényszerített trianoni békeszerződés következtében lett letarolva. -A mostani körzeti erdőterv szerint 18 ha (38 %) faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódban kezelt. -23 ha (48 %) szálaló üzemmód -Vágásosan kezelt 7 ha erdő átlagos vágásérettségi kora 103 év.
29
2%
Véghasználatok redukált területe 1 ha, módja szálalóvágás. Felújítás módja: természetes felújítás Felújítás célállománya: KH-EL
50%
48%
0%
nincs használat
előhasználat
szálalás
véghasználat
Erdőrészlet szintű intézkedések: -Védett és fokozottan védett fajokban gazdag dolomit sziklagyep és sztyepprét foltok, területe készletezésre és rakodásra nem használható jelölő élőhely megnevezése
területe – ha (%)
TI
40A0 kontinentális cserjések
2 ha erdőtervezett
-
fakitermelés területe - ha (%) érintett redukált TKGY NFGY TRV FFV SZV
-
-
-
-
-
Rövidítések: TI - tisztítás; TKGY - törzskiválasztó gyérítés; NFGY - növedékfokozó gyérítés; FF - fokozatos felújítóvágás; SZV – szálalóvágás
Az erdők közé ékelődött fátlan, közösségi jelentőségű élőhelyek között a természetes úton kialakultak (6190, 6240) nem kívánnak kezelést, legfeljebb a bekerülő gyomfajok eltávolítását. A mesterségesen létrehozott, de közösségi szempontból fontos élőhelyek viszont igénylik a „fenntartó gazdálkodást”. Ilyen élőhelyek: 40A0, 6210. A fenti élőhelyek diverzitását, fajösszetételét fenn kell tartani. Ez a fenntartó gazdálkodás gyepek esetében az erdősülést, vizes élőhelyek esetében a feltöltődést akadályozza. A fenti adatokat összegezve megállapítható, hogy a körzeti erdőterv érvényességi ideje alatt a fahasználattal nem érintett, és a folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódban kezelt területek jelentősek. Az előhasználati korú állományokban tervezett erdőnevelési munkák az elegyesség és az állékonyság növelését szolgálják. A tervezett fakitermelések arányosak. Az öreg erdők aránya, az állományok mozaikossága az összes területen és jelölő élőhelyenként külön-külön is növekedni fog. Ennek eredményeként a terv a jelenlegi természeti állapotnak nemcsak megőrzését, hanem a javítását is biztosítja: A HUDI 20009 Budai-hegység Natura 2000 terület jelölő erdőtársulásit érintő fahasználatok: 10%
16%
55%
19%
nincs használat szálalás
előhasználat véghasználat
30
HUDI 20034 Duna és ártere A HUDI 20034 Duna és ártere natura 2000 terület 11 %-a esik az erdőtervezési körzetbe. Erdőrészletként 2 %-a, erdőgazdálkodást szolgáló egyéb részletként 0,006 %-a van nyilvántartva. A fennmaradó 9 % területet a körzeti erdőterv nem tartja nyilván, arra semmilyen megállapítással nincs.
nincs használat
előhasználat
szálalás-egyéb termelés
jelölő élőhely megnevezése 91E0 enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők
területe – ha (%)
TI
328 ha (18 %)
17 (5)
véghasználattal érintett
nat2000 site
fakitermelés területe - ha (%) érintett redukált TKGY NFGY ET TRV FFV SZV 33 (10)
-
242 (73)
4 (1)
-
-
Rövidítések: TI - tisztítás; TKGY - törzskiválasztó gyérítés; NFGY - növedékfokozó gyérítés; ET – egyéb termelés; FF fokozatos felújítóvágás; SZV – szálalóvágás
31
Az erdőtervezési körzetbe eső HUDI 20034 Duna és ártere natura 2000 területen 18 %-ban található „91E0 enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők” jelölő társulás, mely a teljes erdőtervezési körzet 2 %-a. A továbbiakban a „%” adatok e natura 2000 területen erdőrészletként erdőtervezett 91E0 jelölő társulások részhalmazait jelentik. Korosztályok 140 120 100 80 60 40 20 0 1-10
11-20
21-30 31-40
41-50 51-60 61-70
71-80 81-90 91-100 100-
-Kizárólag fűz és nyár ligeterdők, melyek zöldjuharral (ZJ) fertőzöttek. A ZJ általában az alsó- és cserjeszintben található. -A jelölő társulás területének több mint fele 60 évnél idősebb az erdőtervezési körzetben. -192 ha (59 %) faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódban kezelt. -vágásosan kezelt erdők átlagos vágásérettségi kora 58 év. 0% 21%
5%
74%
nincs használat
előhasználat
egyéb termelés
véghasználat
Egyéb termeléssel invazív ZJ visszaszorítása 242 ha. Véghasználatok redukált terület 3,64 ha, módja tarvágás. Felújítás módja: természetes felújítás sarjról 0,68 ha, Mesterséges felújítás 2,96 ha Felújítás célállománya: HNY vagy MAK-EL
Erdőrészlet szintű intézkedések: -5 m3/ha őshonos KST álló és fekvő holtfa visszahagyása. - odvas, álló és fekvő holt fa visszahagyandó. -munkavégzés csak fagyott, vagy kiszáradt talajon történhet. Az erdők közé ékelődött fátlan, közösségi jelentőségű élőhelyek között a természetes úton kialakultak (3270, 6250, 6260, 6440) nem kívánnak kezelést, legfeljebb a bekerülő gyomfajok eltávolítását. A mesterségesen létrehozott, de közösségi szempontból fontos élőhelyek viszont igénylik a „fenntartó gazdálkodást”. Ilyen élőhelyek: 3130, 6510. A fenti élőhelyek diverzitását, fajösszetételét fenn kell tartani. Ez a fenntartó gazdálkodás gyepek esetében az erdősülést, vizes élőhelyek esetében a feltöltődést akadályozza. 32
A fenti adatokat összegezve megállapítható, hogy a körzeti erdőterv érvényességi ideje alatt a fahasználattal nem érintett, és a folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódban kezelt területek jelentősek. A tervezett fakitermelések arányosak. Az öreg erdők aránya, az állományok természetessége az összes területen és jelölő élőhelyenként külön-külön is növekedni fog. Ennek eredményeként a terv a jelenlegi természeti állapotnak nemcsak megőrzését, hanem a javítását is biztosítja.
HUDI 20039 Pilis-Visegrádi-hegység A HUDI 20039 Pilis-Visegrádi-hegység natura 2000 terület 40 %-a esik az erdőtervezési körzetbe. Erdőrészletként 34 %-a, erdőgazdálkodást szolgáló egyéb részletként 0,03 %-a van nyilvántartva. A fennmaradó ~6 % területet a körzeti erdőterv nem tartja nyilván, arra semmilyen megállapítással nincs.
nincs használat
előhasználat
szálalás-egyéb termelés
33
véghasználattal érintett
nat2000 site
EU kód
Megnevezése
91G0* 91M0 9130 91H0 9180 9150
Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petreával és Carpinus betulusszal pannon cseres-tölgyesek szubmontán és montán bükkösök (Luzulo-Fagetum) pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion erdői Cephalanthero-Fagion közép-európai sziklai bükkösei mészkövön enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők szubkontinentális peripannon cserjések mészkősziklás lejtők sziklanövényzettel szilikátsziklás lejtők sziklanövényzettel közép-európai hegyvidéki szilikátos sziklatörmelék-lejtők pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyek szubpannon sztyeppék barlangok
91E0 40A0 8210 8220 8150 6190 6210 6240 8310
jelölő élőhely megnevezése
területe – ha (%)
TI
91G0* Pannon gyertyánostölgyesek Quercus petreával és Carpinus betulusszal
2456 ha (16 %)
211 (9)
Erdőtervezett jelölő társulás területe a HUDI 20039 natura 2000 terület ETK-ba eső részén ha (%) 2456 (20) 3817 (25) 1469 (12) 312 (3) 20 (0) 47 (0) 271 (2) Körzeti erdőterv nem tartja nyilván, vagy nem tartja nyilván típusonként. Erdőrészletek részei, vagy TI, TN, CE erdőgazdálkodást szolgáló egyéb részletek lehetnek.
fakitermelés területe - ha (%) érintett redukált TKGY NFGY KH TRV FFV SZV 241 (10)
888 (36)
22 (1)
-
145 (6)
49 (2)
Rövidítések: TI - tisztítás; TKGY - törzskiválasztó gyérítés; NFGY - növedékfokozó gyérítés; KH – készletgondozó használat; FF - fokozatos felújítóvágás; SZV – szálalóvágás
Az erdőtervezési körzetbe eső HUDI 20039 Pilis-Visegrádi-hegység natura 2000 területen 20 %ban található „91G0* Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petreával és Carpinus betulusszal” jelölő társulás, mely a teljes erdőtervezési körzet 16 %-a. A továbbiakban a „%” adatok e natura 2000 területen erdőrészletként erdőtervezett 91G0 jelölő társulások részhalmazait jelentik.
34
Korosztályok 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 1-10
11-20
21-30
31-40
41-50
51-60
61-70
71-80
81-90 91-100
100-
-A jelölő társulás területének több mint 40 %-a 80 évnél idősebb az erdőtervezési körzetben. -189 ha (8 %) faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódban kezelt. -280 ha (11 %) folyamatos erdőborítást biztosító szálaló üzemmódban kezelt, további 607 ha átalakító üzemmódú. -vágásosan kezelt erdők átlagos vágásérettségi kora 110 év.
8% 25%
12%
Véghasználatok redukált terület 194 ha, fokozatos felújítás 145 ha, szálalóvágás 49 ha. Felújítás módja: természetes felújítás magról Felújítás célállománya: KTT-GY-EL 55%
nincs használat előhasználat szálalás, egyéb termelés véghasználat
Erdőrészlet szintű intézkedések: -5-20 % hagyásfa csoport visszahagyása, és odvas fák megtartása. -Az idős véghasználati tömbben, 3 ha-nál nagyobb összefüggő végvágás nem alakítható ki. -Potenciális kék pattanóbogár élőhely - az erdőfelújítás során 1-5% arányban sarjeredetű újulat megőrzendő. -Geofiton növények élőhelye, február 15-től fakitermelés tilos.
jelölő élőhely megnevezése
területe – ha (%)
TI
91M0 pannon cserestölgyesek
3817 ha (25 %)
119 (3)
35
fakitermelés területe - ha (%) érintett redukált TKGY NFGY KH TRV FFV SZV 255 (7)
1460 (38)
31 (1)
-
560 (15)
47 (1)
Rövidítések: TI - tisztítás; TKGY - törzskiválasztó gyérítés; NFGY - növedékfokozó gyérítés; KH – készletgondozó használat; FF - fokozatos felújítóvágás; SZV – szálalóvágás
Az erdőtervezési körzetbe eső HUDI 20039 Pilis-Visegrádi-hegység natura 2000 területen 31 %ban található „91M0 pannon cseres-tölgyesek” jelölő társulás, mely a teljes erdőtervezési körzet 25 %-a. A továbbiakban a „%” adatok e natura 2000 területen erdőrészletként erdőtervezett 91M0 jelölő társulások részhalmazait jelentik.
Korosztályok 800 700 600 500 400 300 200 100 0 1-10
11-20
21-30 31-40
41-50 51-60 61-70
71-80 81-90 91-100 100-
-A jelölő társulás jellemzően idősödő korosztályszerkezetű, területének több mint 16 %-a 100 évnél idősebb az erdőtervezési körzetben. -359 ha (9 %) faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódban kezelt. -101 ha (3 %) folyamatos erdőborítást biztosító szálaló üzemmódban kezelt, további 324 ha átalakító üzemmódú. -vágásosan kezelt erdők átlagos vágásérettségi kora 101 év.
16% 33%
3%
Véghasználatok területe 607 ha, fokozatos felújítás 560 ha, szálalóvágás 47 ha. Felújítás módja: természetes felújítás magról Felújítás célállománya: KTT-CS-EL 48%
nincs használat előhasználat szálalás véghasználat
36
Erdőrészlet szintű intézkedések:
-A véghasználati területeken 5-20 % hagyásfa csoport visszahagyása, és odvas fák megtartása. -Az idős véghasználati tömbben, 3 ha-nál nagyobb összefüggő végvágás nem alakítható ki. -Potenciális kék pattanóbgár élőhely - az erdőfelújítás során 1-5% arányban sarjeredetű újulat megőrzendő. -Geofiton növények élőhelye, február 15-től fakitermelés tilos. -időbeli korlátozás III.01.-VIII.31.-ig.
jelölő élőhely megnevezése
területe – ha (%)
TI
9130 szubmontán és montán bükkösök (Luzulo-Fagetum)
1469 ha (10 %)
105 (7)
fakitermelés területe - ha (%) érintett redukált TKGY NFGY TRV FFV SZV 106 (7)
133 (9)
-
6 (0)
30 (0)
Rövidítések: TI - tisztítás; TKGY - törzskiválasztó gyérítés; NFGY - növedékfokozó gyérítés; FF - fokozatos felújítóvágás; SZV – szálalóvágás
Az erdőtervezési körzetbe eső HUDI 20039 Pilis-Visegrádi-hegység natura 2000 területen 12 %ban található „9130 szubmontán és montán bükkösök (Luzulo-Fagetum)” jelölő társulás, mely a teljes erdőtervezési körzet közel 10 %-a. A továbbiakban a „%” adatok e natura 2000 területen erdőrészletként erdőtervezett 9130 jelölő társulások részhalmazait jelentik. Korosztályok 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 1-10
11-20
21-30 31-40
41-50 51-60 61-70
71-80 81-90 91-100 100-
-A jelölő társulás jellemzően idősödő korosztályszerkezetű, területének több mint 27 %-a 100 évnél idősebb az erdőtervezési körzetben. -25 ha (2 %) faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódban kezelt. -847 ha (59 %) folyamatos erdőborítást biztosító szálaló üzemmódban kezelt, további 462 ha átalakító üzemmódú. -vágásosan kezelt erdők átlagos vágásérettségi kora 127 év.
37
2%
16%
Véghasználatok területe 36 ha, fokozatos felújítás 6 ha, szálalóvágás 30 ha. Felújítás módja: természetes felújítás magról Felújítás célállománya: B-EL
23% 59%
nincs használat előhasználat szálalás véghasználat
Erdőrészlet szintű intézkedések: -Odvas, lábon száradt törzsek kímélete. -Egy évnél régebben elhalt faanyag visszahagyása az erdőrészletben. -Helleborus p. növekedési időszakában, február 15-től fakitermelés tilos.
jelölő élőhely területe – ha (%)
megnevezése 91H0 pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel
T I
312 ha (2 %)
fakitermelés területe - ha (%) érintett redukált T N T FF S KGY FGY RV V ZV
-
-
-
-
-
-
Rövidítések: TI - tisztítás; TKGY - törzskiválasztó gyérítés; NFGY - növedékfokozó gyérítés; FF - fokozatos felújítóvágás; SZV – szálalóvágás
Az erdőtervezési körzetbe eső HUDI 20039 Pilis-Visegrádi-hegység natura 2000 területen közel 3 %-ban található „91H0 pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel” jelölő társulás, mely a teljes erdőtervezési körzet 2 %-a. Korosztályok 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 1-10
11-20
21-30 31-40
41-50 51-60 61-70
38
71-80 81-90 91-100 100-
-Jellemzően idős, véderdő jellegű állományok. -Faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódúak, 48 ha teljes korlátozású, így ott semmilyen tevékenység nem végezhető (Pilis-oldal erdőrezervátum magterület).. -A körzeti erdőterv érvényességi ideje alatt fahasználattal sehol sem érintett. Erdőrészlet szintű intézkedések: -Védett és fokozottan védett fajokban gazdag dolomit sziklagyep és sztyepprét foltok, területe készletezésre és rakodásra nem használható
jelölő élőhely megnevezése 9180 hársas törmelékerdők
területe – ha (%)
TI
~20 ha (0 %)
-
fakitermelés területe - ha (%) érintett redukált TKGY NFGY TRV FFV SZV
-
-
-
-
-
Rövidítések: TI - tisztítás; TKGY - törzskiválasztó gyérítés; NFGY - növedékfokozó gyérítés; FF - fokozatos felújítóvágás; SZV – szálalóvágás
Az erdőtervezési körzetbe eső HUDI 20039 Pilis-Visegrádi-hegység natura 2000 területen 2 teljes redőrészletben 2 ha-on, illetve erdőrészletek részterületein találhatók „9180 hársas törmelékerdők” jelölő társulás, mely a teljes erdőtervezési körzet 0 %-a. -Jellemzően idős, véderdő jellegű állományok. -Faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódúak - A körzeti erdőterv érvényességi ideje alatt fahasználattal sehol sem érintett. Erdőrészlet szintű intézkedések: -Védett és fokozottan védett fajokban gazdag dolomit sziklagyep és sztyepprét foltok, területe készletezésre és rakodásra nem használható
jelölő élőhely megnevezése 9150 Cephalanthero-Fagion közép-európai sziklai bükkösei mészkövön
területe – ha (%)
TI
~47 ha (0 %)
-
fakitermelés területe - ha (%) érintett redukált TKGY NFGY TRV FFV SZV
-
-
-
-
-
Rövidítések: TI - tisztítás; TKGY - törzskiválasztó gyérítés; NFGY - növedékfokozó gyérítés; FF - fokozatos felújítóvágás; SZV – szálalóvágás
Az erdőtervezési körzetbe eső HUDI 20039 Pilis-Visegrádi-hegység natura 2000 területen 5 teljes redőrészletben 27 ha-on, illetve erdőrészletek részterületein találhatók „9150 Cephalanthero-Fagion közép-európai sziklai bükkösei mészkövön” jelölő társulás, mely a teljes erdőtervezési körzet 0 %-a. -Jellemzően idős, véderdő jellegű állományok, 20 ha 140 évnél idősebb. -Faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódúak 39
- A körzeti erdőterv érvényességi ideje alatt fahasználattal sehol sem érintett. Erdőrészlet szintű intézkedések: -Védett és fokozottan védett fajokban gazdag dolomit sziklagyep és sztyepprét foltok, területe készletezésre és rakodásra nem használható. jelölő élőhely megnevezése
területe – ha (%)
TI
40A0 kontinentális cserjések
271 ha erdőtervezett
-
fakitermelés területe - ha (%) érintett redukált TKGY NFGY TRV FFV SZV
-
-
-
-
-
Rövidítések: TI - tisztítás; TKGY - törzskiválasztó gyérítés; NFGY - növedékfokozó gyérítés; FF - fokozatos felújítóvágás; SZV – szálalóvágás
Az erdőtervezési körzetbe eső HUDI 20039 Pilis-Visegrádi-hegység natura 2000 területen több mint 2 %-ban található „40A0 kontinentális cserjések” jelölő társulás, mely a teljes erdőtervezési körzet közel 2 %-a. Az erdők közé ékelődött fátlan, közösségi jelentőségű élőhelyek között a természetes úton kialakultak (8210, 8220, 8150, 6190, 6240, 8310) nem kívánnak kezelést, legfeljebb a bekerülő gyomfajok eltávolítását. A mesterségesen létrehozott, de közösségi szempontból fontos élőhelyek viszont igénylik a „fenntartó gazdálkodást”. Ilyen élőhelyek: 40A0, 6210. A fenti élőhelyek diverzitását, fajösszetételét fenn kell tartani. Ez a fenntartó gazdálkodás gyepek esetében az erdősülést, vizes élőhelyek esetében a feltöltődést akadályozza. Erdőrészlet szintű intézkedések: -Védett és fokozottan védett fajokban gazdag sziklagyep és sztyepprét foltok, területe készletezésre és rakodásra nem használható A fenti adatokat összegezve megállapítható, hogy a körzeti erdőterv érvényességi ideje alatt a fahasználattal nem érintett, és a folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódban kezelt területek jelentősek. Az előhasználati korú állományokban tervezett erdőnevelési munkák az elegyesség és az állékonyság növelését szolgálják. A tervezett fakitermelések arányosak. Az öreg erdők aránya, az állományok mozaikossága az összes területen és jelölő élőhelyenként külön-külön is növekedni fog. Ennek eredményeként a terv a jelenlegi természeti állapotnak nemcsak megőrzését, hanem a javítását is biztosítja. A HUDI 20039 Pilis-Visegreádi-hegység Natura 2000 terület jelölő erdőtársulásit érintő fahasználatok: 10% 31% 15%
44%
nincs használat szálalás
előhasználat véghasználat
40
HUDI 20047 Szigeti-homokok A HUDI 20047 Szigeti-homokok natura 2000 terület 35 %-a esik az erdőtervezési körzetbe. Erdőrészletként 14 %-a, erdőgazdálkodást szolgáló egyéb részletként 14 %-a van nyilvántartva. A fennmaradó ~7 % területet a körzeti erdőterv nem tartja nyilván, arra semmilyen megállapítással nincs.
nincs használat
előhasználat
szálalás-egyéb termelés
jelölő élőhely megnevezése 91I0 Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.)
területe – ha (%)
TI
15 ha (0 %)
-
véghasználattal érintett
nat2000 site
fakitermelés területe - ha (%) érintett redukált TKGY NFGY TRV FFV SZV 13 (87)
1 (1)
-
-
-
Rövidítések: TI - tisztítás; TKGY - törzskiválasztó gyérítés; NFGY - növedékfokozó gyérítés; FF - fokozatos felújítóvágás; SZV – szálalóvágás
41
Az erdőtervezési körzetbe eső HUDI 20047 Szigeti homokok natura 2000 területen 4 edőrészletben 15 ha-on, illetve erdőrészletek részterületein találhatók „91I0 Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.)” jelölő társulás elemek, mely a teljes erdőtervezési körzet 0 %-a. -Az állományok fafajmegoszlása: KST 35%, HNY 13%, F 39%, A 13%. -30-50 éves korosztályba tartoznak. -Véghasználat nincs, a gyérítések az idegenhonos és ivazív fafajok visszaszorítására irányulnak, így a jelölö élőhelyen az állományok természetessége növekedni fog. Ennek eredményeként a terv a jelenlegi természeti állapotnak nemcsak megőrzését, hanem a javítását is biztosítja.
Az egyéb részleteken található 6260 Pannon homoki gyepek kezelést igényelnek. A kezelés a fátlan állapotban tartást jelenti, a veszélyt jelentő intenzíven terjedő fafajok (A, NYO, BL, ZJ) eltávolítását. Erre a körzeti erdőterv nem ad iránymutatást. 3.3.
A körzeti erdőterv szerinti erdőgazdálkodás várható időtartama, valamint a kivitelezés során várható átmeneti hatások bemutatása.
A körzeti erdőterv érvényessége 2012. tavaszától 2021. végéig tart. Előírásait az erdőgazdálkodók erdőterv határozat formájában megkapják. Ezután a gazdálkodás bejelentés alapján történik. Natura 2000 rendeltetésű erdőrészletekben a jelölő fajok és élőhelyek megőrzése érdekében fahasználattal, illetve a faanyag mozgatásával járó erdőgazdálkodási tevékenységet csak vegetációs időn kívül lehet végezni. A körzetben ez az erdőterv rendelet szerint szeptember 1.- március 31., geofiton növények élőhelyein szeptember 1.- február 15. Az erdő talajának védelme érdekében a véghasználati munkákat fagyott talajon kell végezni. Az újulat kímélete érdekében általános a Forwarderes közelítés, meredek területen csúszda, kötélpálya alkalmazása. Kisebb méretű faanyag közelítése LKT-val ~ 1 m³-es batyuban, illetve lóval történik. Szaporodási és utódnevelési időszakban, fokozottan védett madár és védett ragadozó madár, illetve jelölő madárfaj fészke körül 100 m sugarú körben erdészeti tevékenység (a madarat zavaró, ennek következtében a költést, illetve az utódnevelést veszélyeztető semmilyen tevékenység) nem végezhető. A vegetációs időszakban végzett fakitermelés tilalma a madárvilág védelmét is szolgálja. A jelölő élőhelyeken a terv tarvágást nem tartalmaz. A véghasználat tarvágások helyett fokozatos felújítóvágással és kisebb részben szálalóvágással történik. Ezek a véghasználati módok biztosítják, hogy az öreg állomány több lépésben, időben elnyújtva legyen letermelve. Ezt követően a felújítás kizárólag természetes úton történik, szükség szerint mesterséges kiegészítéssel. Az időben elnyújtott véghasználat miatt az új erdők vegyes korúak lesznek. A jelentős területű szálaló üzemmódú erdőben véghasználati terület nem keletkezik, a vegyeskorúság már egész kis területen is megvalósul. A jelentős területű faanyagtermelést nem szolgáló erdők hosszú távon öreg erdő hálózatot alkotnak. Hazai nyáras állományokban van néhány kis területű (1-2 ha-os) tarvágási előírás. Ezeknél a véghasználatoknál a minden erdőrészletben visszahagyott mikroélőhely és a közvetlen szomszédos erdőrészletek azonos öreg állománya biztosítja a Natura 2000 célok érvényesülését.
42
3.4.
A körzeti erdőterv szerinti erdőgazdálkodás során létrehozandó erdészeti létesítmények és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület kialakításának, használatának ismertetése.
Az erdőtervben megtervezett erdőgazdálkodási tevékenység direkt következményeként az erdő igénybevételére, erdészeti létesítmények kialakítására nem kerül sor. Ugyanakkor az is látható, hogy a kitermelésre tervezett, mintegy 730 ezer m3 mennyiségű fatömeg kiszállítása csak úgy oldható meg a Natura 2000 célkitűzések is szolgálva, ha a meglévő feltáró hálózat minden elemét, és azokat csak a műszaki paramétereiknek megfelelő közelítéssel igénybe véve használják.
A faanyag szilárd burkolatú feltáró utak mentén, vagy kiépített erdei rakodókon kerül készletezésre, ahonnan egész évben történhet szállítás. Tilos a készletezés a védett, vagy jelölő fajok élőhelyéül szolgáló tisztásokon, cserjésekben, vagy az ilyen de erdőtársulások szempontjából terméketlennek minősített területeken. Ezekre ezen egyéb részletek megjegyzés rovatában történik utalás. A körzet feltártsága jó. A szilárd burkolatú utak hossza 211 km, ami 21 fm/ha feltártságnak felel meg. Ezt sűríti a 3 m-nél keskenyebb utak és a közelítő nyomok hálózata. A szálaló üzemmódú erdőrészletekben a közelítő nyom hálózatot az erdőgazdálkodó terve alapján a terepen kijelölik, azokat 2-5 évente használják.
43
A Budai-hegység és a Pilis-Visegrádi-hegység Natura 2000 terület tekintetében a meglévő feltáró hálózatra és az alapvetően forwarderekre alapozott faanyagmozgatással megvalósítható a körzeti erdőterv természetes felújításai és szálalásai az élőhelyek jelentősebb terhelése nélkül. A Duna és ártere, valamint a Szigeti homokok Natura 2000 területre kifejtett hatás tekintetében a faanyagmozgatás nem jelent kockázatot, a kedvező terepviszonyok lehetővé teszik a természetvédelmi szempontok érvényre juttatását. Amennyiben a jövőben erdészeti feltáró út, készletező hely, vagy rakodó fejlesztésére vonatkozó igény merülne fel, akkor azok megtervezése és engedélyezése csak a vonatkozó jogszabályok szigorú betartásával történhet. 3.5. Az erdőtervezési körzet területén lévő erdő természeti állapotának ismertetése Az erdőtervezési körzet hatásterületén lévő erdők természeti állapotát alapvetően meghatározza az elmúlt évszázadok erdőgazdálkodási gyakorlata. Miközben nagy területet tekintve kimutatható az egyenletes koreloszlás, a mozaikosság, addig szűkebb területen, főleg erdőrészlet szinten vizsgálva az egykorúság dominál. Vegyeskorú, több szintű, magas természetességű erdőt viszonylag kis területen, elsősorban a szálaló üzemmód bevezetésére tett kísérleti területeken (Erdőanya Visegrád 77 A, Pilis-tető Pilisszentkereszt 1-7 tagok) valamint a kiemelt közjóléti szerepű erdőrészletekben(Mogyoró-hegy) találunk. Az erdőtervezési körzetben a Natura 2000 oltalom alatt álló erdők természetessége az Evt. 7. § (1) bekezdése szerint besorolva: erdők természetesség szerinti megoszlása (terület %)
Natura 2000 terület
természetszerű
HUDI20009 Budai-hegység HUDI20034 Duna és ártere HUDI20039 Pilis-Visegrádi-hegység HUDI20047 Szigeti-homokok
származék
9 23 24 0
átmeneti
kultúr
6 8 4 18
8 2 6 72
77 64 66 10
ültetvény
0 3 0 0
A Natura 2000 jelölő társulások természetessége az Evt. 7. § (1) bekezdése szerint besorolva Natura 2000 területenként: HUDI20009 Budai-hegység jelölő erdőtársulások természetessége az Evt. 7. § (1) bekezdése szerint besorolva EU kód 91G0* 91H0 9180
Megnevezés Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petreával és Carpinus betulusszal pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion erdői
természetszerű
származék
átmeneti
kultúr
16
84
-
-
100 100
-
-
Jellemzően származékerdők mert a természetes elemek nagy mértékben hiányoznak (zömében sarj eredetűek, egykorúak, kevésbé elegyesek) azonban a természetes társulás alkotó fő- és elegyfajok dominálnak a faállományban, a cserjeszintben és a gyepszintben.
44
A természetszerű erdőkben a körzeti erdőterv előhasználatot és szálalást ír elő. A származék erdőkben a véghasználat módja jellemzően szálalóvágás. Tarvágás csak a nem jelölő társulásokat érinti kis területen.
HUDI20034 Duna és ártere jelölő erdőtársulás természetessége az Evt. 7. § (1) bekezdése szerint besorolva EU kód 91E0
Megnevezés 91E0 enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők
természetszerű
származék
átmeneti
kultúr
25
68
6
1
Az ártéri puhafás fűz-nyár ligeterdők jellemzően természetszerű állapotát az invazív fajnak számító zöldjuhar fertőzöttség mértéke rontja le.
45
A természetszerű erdőkben a körzeti erdőterv előhasználatot és szálalást (egyéb termelés) ír elő. A származék erdőkben a véghasználat módja jellemzően szálalóvágás. Tarvágás csak a nem jelölő társulásokat érinti kis területen.
HUDI20039 Pilis-Visegrádi-hegység jelölő erdőtársulások természetessége az Evt. 7. § (1) bekezdése szerint besorolva EU kód 91G0* 91M0 9130 91H0 9180 9150
Megnevezés Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petreával és Carpinus betulusszal pannon cseres-tölgyesek szubmontán és montán bükkösök (LuzuloFagetum) pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion erdői Cephalanthero-Fagion közép-európai sziklai bükkösei mészkövön
46
természetszerű
származék
átmeneti
kultúr
26
74
-
-
20
80
-
-
62
38
-
-
100 100
-
-
6
-
-
94
A bükkös társulások hordozzák leginkább a természetes elemeket, a két évtizede folyó szálalóvágásos gazdálkodás következtében többkorúak, elegyesek, általában mag eredetűek. A tölgyes és hársas társulások jellemzően származékerdők mert a természetes elemek nagy mértékben hiányoznak (zömében sarj eredetűek, egykorúak, kevésbé elegyesek) azonban a természetes társulás alkotó fő- és elegyfajok dominálnak a faállományban, a cserjeszintben és a gyepszintben.
A természetszerű erdőkben a körzeti erdőterv előhasználatot szálalást, szálalóvágást ír elő. A származék erdőkben a véghasználat módja szálalóvágás, és fokozatos felújítóvágás. Tarvágás csak a nem jelölő társulásokat érinti kis területen.
47
HUDI20047 Szigeti-homokok jelölő erdőtársulás természetessége az Evt. 7. § (1) bekezdése szerint besorolva EU kód 91I0
Megnevezés Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.)
természetszerű
származék
átmeneti
kultúr
-
3
11
86
A 2 ha tölgyes fafajában megfelelő, szerkezetében azonban nem (30 éves mesterséges erdő), A szerkezetében megfelelő 13 ha idegenhonos főfafajú (EF 60 %).
A származék és átmeneti erdőkben a körzeti erdőterv előhasználatot ír elő. A kultúr erdőkben a véghasználati előírásként szálalóvágás is előfordul, ahol a részterületen meglévő jelölő társulás elemeket meg kell kímélni. Tarvágás csak a nem jelölő társulásokat érinti kis területen.
48
3.6. A körzeti erdőterv társadalmi, gazdasági következményeinek leírása A kiváló természeti adottságainak megfelelően magas erdősültséggel (45%) rendelkező erdőtervezési körzetben évszázadokra visszanyúló hagyományai vannak az erdőgazdálkodásnak. Az erdőtervezési körzet két települése (Kesztölc és Piliscsév) Komárom-Esztergom megye területén, a többi település Pest megyében található. A térség magas erdősültségének is köszönhetően jelentős hagyományai vannak az erdei haszonvételek gyakorlásának. Az erdőgazdálkodásban szükséges tevékenységek nagyon sok embernek az egész éves foglalkoztatását jelentették, illetve a lakosság jelentős részének az időszakos foglalkoztatásával hozzájárult a vidék eltartó képességéhez. A körzet területét évszázadokkal ezelőtt még nagyobb arányban borította erdőség. A XVII. századtól kezdődő erdőirtásokat a mezőgazdasági művelés térhódítása, az ipari fejlődés, a lakosság számának növekedése indukálta. Az erdőtervezési körzet erdeiben 1769-től törvényesen szabályozott módon történik az erdőgazdálkodás, biztosítva az erdőnek a hosszú távú, tartamos megőrzését. A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a 34/1997. (XI. 20.) KTM sz. rendeletével kihirdette a Duna-Ipoly Nemzeti Park létesítését. A Pilisi Tájvédelmi Körzet, valamint a Szentendreiszigeten lévő Pócsmegyeri homokok, a Tahitótfalu Váci-révi erdők és a Kisoroszi szigetcsúcs területe a Nemzeti Park területéhez tartozik. A Pilisi-Visegrádi Erdőtervezési Körzethez tartozik az országos természetvédelmi oltalom alatt álló Budai Tájvédelmi Körzet egy része (Piliscsaba, Pilisszentiván, Solymár). A Tájvédelmi Körzet Piliscsaba és Pilisszentiván községhatárban található területei (Kisszénás, Nagyszénás) 1995-ben Szénás-hegycsoport néven elnyerték az Európa Tanács "A" kategóriás Európa Diplomáját. 2000-ben 120,4 hektáron kihirdették a Kisszénás Erdőrezervátumot. Ennek is köszönhető, hogy az erdőtervezési körzet erdőterületének 84,2%-a jó természeti állapota és fajgazdagsága miatt megfelelt a Natura 2000 hálózat kijelölési kritériumainak. Az erdőtervezési körzet területén 85470 fő él. A 255 fő/km2 népsűrűség és az 55954 főnyi munkaképes korú lakosság 3,5%-át érintő viszonylag alacsony mértékű munkanélküliség jellemző a körzetre. A népességi és foglalkoztatási mutatók tipikusan a főváros agglomerációjára jellemzőek. A főváros lakosságának jelentős mértékű csökkenésével párhuzamosan az agglomeráció népessége ugrásszerűen megnövekedett. Az agglomeráció településeibe kiköltözött lakosság jellemzően a fővárosban dolgozik, ezzel is magyarázható a foglalkoztatási mutatók kedvező alakulása. Az őslakosság azonban részben Budapesten, részben pedig otthon a hagyományos foglalkoztatási ágakban keres munkát.(KSH népességi adatok; KSH Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat település soros adatok). Az erdők kezelésére vállalkozások jöttek létre, a helyi fafeldolgozó üzemek részben a körzetben megtermelt alapanyagokra, részben pedig máshonnan vásárolt minőségi alapanyagokra alapozzák tevékenységüket. Minden nemzetgazdasági ágazatnak, így az erdőgazdálkodásnak és a fafeldolgozásnak is kapacitásainak megőrzésére kell törekednie a vidék lakosságmegtartó képességének megőrzése céljából. Különösen fontos a legkülönbözőbb képzettségi szintű élő munkaerő kapacitás szinten tartása illetve a nagyobb élőmunka igényű tevékenységek mennyiségének növelése. Az erdőkezeléssel összefüggő fahasználati tevékenység egyúttal a megújuló energiahordozók bővített újratermelésében is fontos szerepet tölt be, különösen a hagyományosan vidéki településszerkezetű térségekben de a főváros agglomerációs körzetében is. A társadalomban a természetes anyagok felhasználása és alkalmazása iránti igény észrevehetően egyre növekszik, ami az erdei haszonvételek korábbiakban megszokott szintjének fenntartását teszi szükségessé az erdő által meghatározott környezeti elemek és természetes élőhelyek védelmének figyelembevételével. Az erdőtervezési körzetben sem hátrányos helyzetű település, sem társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott település nincs (16/ 2011.(IV.29.) NEMFI rendelet alapján); (KSH népességi adatok; KSH Nemzeti foglalkoztatási Szolgálat település soros adatok). 49
A körzeti erdőterv figyelembe veszi az Európai Unió 2014 – 2020 között meghatározott vidékfejlesztési prioritásokat, amelyek egyike célul tűzte ki a mezőgazdasági és erdészeti ökoszisztémák helyreállítását és megőrzését. A természeti erőforrások megőrzésére fordított figyelem megnyilvánul a korábbi erdőtervhez viszonyított korlátozások alkalmazásában, a természetes folyamatokhoz alkalmazkodó üzemmód váltások előírásaiban, ami az erdőgazdálkodók ökológiai szemléletére is jelentős hatást gyakorol. A Natura 2000 erdőterületeken a körzeti erdőtervbe az élőhely védelmi (92/43/EGK) irányelv átültetését szolgáló jogszabályokban foglalt előírások beépültek, amelyek betartása az erdőgazdálkodók számára kötelező érvényű. Az erdőtervezési körzet Natura 2000 besorolással érintett erdőterületei az Országos Erdőállomány Adattár adatai alapján az alábbiak szerint jellemezhetők: - erdőterületek tulajdonforma szerinti megoszlása: állami tulajdon: 87,9%, közösségi tulajdon: 3,1%, magán tulajdon: 8,1%, vegyes tulajdon: 0,9%. - állami tulajdonban lévő erdőterületeket 98,1%-ban az erdőgazdaság kezeli. - az erdőterületek 9,0%-án nincs bejegyzett erdőgazdálkodó (rendezetlen gazdálkodási viszony).
A faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódú erdők hálózata ökológiai hálózatot alkot az egész tervezési körzetben és azon túl. A szálaló üzemmódben kezelt erdők területén folyamatos az erdőborítás. A vágásos és átalakító üzemmódban kezelt erdőkben a fakitermelések erélye mérséklődött a szálalóvágások nagyobb területű alkalmazásával. A véghasználatok során hagyásfákat, hagyásfa csoportokat kell visszahagyni lehetőség szerint idősebb, őshonos, de még állékony fafajokból, illetve böhöncös, odvas faegyedekből. A legalább 30 évre elhúzott szálalóvágásos erdőfelújításoknál az öreg erdők jelentős hányadban maradnak a területen. A 2,0 ha-nál nagyobb végvágott vagy tarvágott területeken lehetőleg 0,1–0,3 hektár területű hagyásfa csoportok, egyéb esetekben hagyásfákat javasolt egyenletes térbeli elhelyezkedésben meghagyni. A hagyásfa csoportokban található holtfát vissza kell hagyni a területen. A hagyásfák, hagyásfa csoportok a későbbiekben csak különleges esetben termelhetők ki. A közösségi jelentőségű, fában fejlődő bogárfajok – például szarvasbogár (Lucanus cervus), nagy hőscincér (Cerambix cerdo), kék pattanóbogár (Limoniscus violaceus), havasi cincér (Rosalia alpina), skarlátbogár (Cucujus cinnabarinus), gyászcincér (Morimus funereus) –, és a közösségi jelentőségű denevérfajok állományainak megőrzése érdekében a fakitermelések végrehajtása során egyenletes eloszlásban böhöncös, odvas faegyedeket, valamint álló és fekvő holtfát kell visszahagyni a területen.
4.
A körzeti erdőterv hatásainak értékelése, a várható természeti állapotváltozás leírása és azok hatásainak értékelése a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyekre és fajokra általában és Natura 2000 területenként
Általános, hogy az egybefüggő fiatal állományok változatosságának fokozása érdekében a véghasználattal érintett erdőrészletekben (mikroélőhelyek) hagyásfa csoportok kialakítását biztosítják a tervelőírások. Ezek mértéke az Evt. 73. § (7) cb) pontja szerinti. Területükön a vegetációs időben (április 1.-augusztus 31.) semmiféle fakitermelés nem folytatható, még egészségügyi termelés sem. A körzeti erdőterv érvényességi ideje alatt a natura 2000 területeken fokozatos felújítóvágás és szálalóvágás 2257 ha-nyi erdőrészlet 1308 ha redukált területén tervezett. Ez jelentős területű hagyásfa-csoportok, foltok és egyes fák visszahagyását jelenti. A jelölő élőhelyeken 1976 ha 50
mértékben, több erdőrészletre kiterjedő, egybefüggő faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódú tömböket alakítottunk ki. Ebben az üzemmódban kezelt erőkben fahasználat egyáltalán nem, vagy csak a balesetveszély elhárítása, vagy természetvédelmi okból végezhető (ártéri erdőkben ZJ kitermelése) A jelölő társulások erdőrészleteiben számottevően emelkedtek a vágásérettségi korok. Az átlagos vágásérettségi kor a társulások fő fafajainál a következő: KTT 106 év, B 122 év, GY 105 év, KH 111 év, HNY 69 év és FŰ 70 év. Az emelés hatására csökkent a véghasználati tervelőírások volumene. A folyamat eredményeként az idős állományok aránya mindhárom jelölő élőhely vonatkozásában jelentősen megemelkedik. Tölgyes és bükkös jelölő élőhelyen hagyományosan nincs tarvágás, vagyis itt a felújítás kizárólag természetes úton történik, szükség szerint mesterséges kiegészítéssel. A fahasználati előírások palettáján jelentős a szálalóvágás részesedése, ami azt jelzi, hogy egyre elnyújtottabbak a véghasználatok. A terv az intenzíven terjedő fafajok visszaszorításához szükséges összes tervelőírást tartalmazza. A terv semmilyen formában nem tartalmaz tuskózásra vonatkozó előírást, vagy arra való ösztönzést. Az öreg erdők aránya, valamint az erdők korosztályviszonyainak jellege természetvédelmi szempontból előnyösen fog változni. A helyenként túlszaporodott, és ott a természetes folyamatokat jól érzekelhetően akadályozó vadállomány szabályozására vonatkozó előírások nem képezik az erdőterv részét.
Hatásvizsgálati mátrix azokra a jelölő élőhelyekre, melyek az erdőterv előírás-javaslatai alapján érintettek lehetnek: EU kód
91G0*
91M0
Jelölő élőhelyet érintő erdőgazdálkodási tevékenység
Jelölő élőhely neve
Pannon gyertyánostölgyesek Quercus petreával és Carpinus betulusszal
pannon cserestölgyesek
1. -Tarvágás 2. -Erdőfelújítás, telepítés mesterséges módon 3. -Erdősítés tájidegen fajokkal 4. -Gyepszint, cserjeszint vágása 5. -Egészségügyi fakitermelés 6. -Túltartott vadállomány 7. -Idegenhonos növényfajok inváziója
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
-Tarvágás -Erdőfelújítás, mesterséges módon -Erdősítés tájidegen fajokkal -Gyepszint (cserjeszint) vágása -Egészségügyi fakitermelés -Túltartott vadállomány -Idegenhonos növényfajok inváziója -Túrázás motoros járművekkel
51
Intézkedés, amellyel a gazdálkodás jelentős hatása elkerülhető 1, 2, 3 –körzeti erdőterv nem tartalmaz ilyen előírásokat. 5 – elsősorban balesetveszély elkerülése és műtárgyvédelem érdekében 4, 6 –körzeti erdőterv nem tartalmaz erre vonatkozó előírásokat. Az eredményes természetes felújításhoz szükséges az erdők természetes vadeltartó képességének megfelelő vadlétszám elérése. 7 - jellemzően nem érintett, esetenként az előhasználatok során eltávolítandók. 1, 2, 3 –körzeti erdőterv nem tartalmaz ilyen előírásokat. 5 - csak balesetveszély elkerülése és műtárgyvédelem érdekében 4, 6, 8 –körzeti erdőterv nem tartalmaz erre vonatkozó előírásokat. Az eredményes természetes felújításhoz szükséges az erdők természetes vadeltartó képességének megfelelő vadlétszám elérése. 7 - jellemzően nem érintett, esetenként az előhasználatok során eltávolítandók.
EU kód
9130
91H0
91I0
9180
9150
Jelölő élőhelyet érintő erdőgazdálkodási tevékenység
Jelölő élőhely neve
szubmontán és montán bükkösök (Luzulo-Fagetum)
1. 2. 3. 4. 5.
-Tarvágás -Egészségügyi fakitermelés -Túltartott vadállomány -Idegenhonos növényfajok inváziója -Éghajlatváltozás
pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel
1. -Tarvágás 2. -Erdőfelújítás, telepítés mesterséges módon 3. -Erdősítés tájidegen fajokkal 4. -Gyepszint, cserjeszint vágása 5. -Fakitermelés miatti talajlemosódás 6. -Egészségügyi fakitermelés 7. -Túltartott vadállomány 8. -Bányák 9. -Idegenhonos növényfajok inváziója 10. -Sport- és szabadidő-tevékenységek
Euro-szibériai erdőssztyepptölgyese k tölgyfajokkal (Quercus spp.)
1. -Tarvágás 2. -Erdőfelújítás, telepítés mesterséges módon 3. -Erdősítés tájidegen fajokkal 4. -Gyepszint, cserjeszint vágása 5. -Egészségügyi fakitermelés 6. -Túltartott vadállomány 7. -Idegenhonos növényfajok inváziója 8. -Sövények, bozótosok kivágása 9. -Tisztások befásítása 10. -Beépítés, földmunkák 11. -Ipari, kereskedelmi létesítmények építése 12. -Hulladéklerakás 13. -Legeltetés hiánya 14. -Kiszáradás
lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion erdői
1. 2. 3. 4. 5.
-Tarvágás -Egészségügyi fakitermelés -Fakitermelés miatti talajlemosódás -Túltartott vadállomány -Idegenhonos növényfajok inváziója
CephalantheroFagion középeurópai sziklai bükkösei mészkövön
1. -Tarvágás 2. -Erdőfelújítás és telepítés mesterséges módon 3. -Egészségügyi fakitermelés 4. fakitermelés miatti talajlemosódás 5. -Túltartott vadállomány 6. -Idegenhonos növényfajok inváziója 7. - Sport- és szabadidő tevékenységek
52
Intézkedés, amellyel a gazdálkodás jelentős hatása elkerülhető 1, 2 –körzeti erdőterv nem tartalmaz ilyen előírásokat. 3, 5 –körzeti erdőterv nem tartalmaz erre vonatkozó előírásokat. (Az eredményes természetes felújításhoz szükséges az erdők természetes vadeltartó képességének megfelelő vadlétszám elérése. A szálaló üzemmód eredményeképpen a mikroklimatikus szélsőségek) megszűnnek. 4 - jellemzően nem érintett, esetenként az előhasználatok során eltávolítandók. 1, 2, 3 –körzeti erdőterv nem tartalmaz ilyen előírásokat. 5 –véghasználat 15º lejtésig, természetes felújítás a meglévő újulatra történjen. 6 –csak balesetveszély elkerülése és műtárgyvédelem érdekében. 4, 7, 8, 10 –körzeti erdőterv nem tartalmaz erre vonatkozó előírásokat. Az eredményes természetes felújításhoz szükséges az erdők természetes vadeltartó képességének megfelelő vadlétszám elérése. 7 - jellemzően nem érintett, esetenként az előhasználatok során eltávolítandók. 9 - jellemzően nem érintett, esetenként az előhasználatok során eltávolítandók.
1, 2, 3, 5 –körzeti erdőterv nem tartalmaz ilyen előírásokat. 4, 6, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14 –körzeti erdőterv nem tartalmaz erre vonatkozó előírásokat. 7 - faállományból előhasználat során eltávolítandók, cserje-, gyepszintre a körzeti erdőterv nem tartalmaz erre vonatkozó előírásokat.
1, 2 –körzeti erdőterv nem tartalmaz ilyen előírásokat. 3: –véghasználat 15º lejtésig, természetes felújítás a meglévő újulatra történjen. 4 –körzeti erdőterv nem tartalmaz erre vonatkozó előírásokat. Az eredményes természetes felújításhoz szükséges az erdők természetes vadeltartó képességének megfelelő vadlétszám elérése. 5 - jellemzően nem érintett 1, 2, 3, 4 –körzeti erdőterv nem tartalmaz ilyen előírásokat. 5, 7 –körzeti erdőterv nem tartalmaz erre vonatkozó előírásokat. Az eredményes természetes felújításhoz szükséges az erdők természetes vadeltartó képességének megfelelő vadlétszám elérése. 6 - jellemzően nem érintett
EU kód
Jelölő élőhely neve
91E0
enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők
40A0
szubkontinentális peripannon cserjések
8210
mészkősziklás lejtők sziklanövényzettel
8220
szilikátsziklás lejtők sziklanövényzettel
8150
közép-európai hegyvidéki szilikátos sziklatörmelék-lejtők
6190
pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis)
6210
meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia) fontos orchidea-lelőhelyek
6240
szubpannon sztyeppék
8310
barlangok
Jelölő élőhelyet érintő erdőgazdálkodási tevékenység 1. -Tarvágás 2. -Erdőfelújítás, telepítés mesterséges módon 3. -Erdősítés tájidegen fajokkal 4. -Vegetáció levágása vízelvezetés érdekében 5. -Parti művek, partszakaszok gátak építése 6. -Vízelvezetés 7. -Hajózás, hajózási utak létesítése 8. -Idegenhonos növényfajok inváziója
Körzeti erdőterv nem tartja nyilván, vagy nem tartja nyilván típusonként. Erdőrészletek részei, vagy TI, TN, CE erdőgazdálkodást szolgáló egyéb részletek lehetnek.
53
Intézkedés, amellyel a gazdálkodás jelentős hatása elkerülhető 1: -2 ha-nál nagyobb egybefüggő terület nem alakulhat ki, min 5 % hagyásfacsoporttal.. 2: -2 ha- nál nagyobb egybefüggő területet meghaladóan csak „vis major” esetben lehet. 3, 4, –körzeti erdőterv nem tartalmaz ilyen előírásokat. 5, 6, 7, -körzeti erdőterv nem tartalmaz erre vonatkozó előírásokat. 8 – Intenzíven terjedő fafajok eltávolítása egyéb termeléssel
értékes védett fajok esetén - kaszálás előírása - a készletezés korlátozása - erdőtelepítés tiltása
Erdőgazdálkodással érintett jelölő fajok: HUDI10002
Börzsöny és Visegrádi-hegység
FAJNÉV LATIN
FAJNÉV MAGYAR
Dryocopus martius Picus canus Dendrocopos medius Dendrocopos leucotos Ficedula parva Pernis apivorus Ciconia nigra Lullula arborea Ficedula albicollis
fekete harkály hamvas küllő közép fakopáncs fehérhátú fakopáncs kis légykapó darázsölyv fekete gólya erdei pacsirta örvös légykapó
Állomány-nagyság (becslés) 50 pár 10 pár 100 pár 3-5 pár 2 pár 1 pár 2 pár 25 pár 250 pár
–Intékzedések, amellyel a gazdálkodás jelentős hatása elkerülhető Nagy területű, zavartalan faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódú terület, korosztályszerkezet javulása, jelentősmértékű szálaló és átalakító üzemmódú területek. Hagyásfa-csoportok megőrzése. Odvas, száradó, elhalt faanyag megőrzése. Vegetációs időszak meghatározása. Vágásérettségi korok emelése.
54
HUDI20009
Budai-hegység (377) Erdőgazd álÁllománykodással nagyság érintett (becslés) IGEN / NEM
FAJNÉV LATIN
FAJNÉV MAGYAR
Spermophilus citellus
ürge
NEM
101-500
Lycaena dispar Myotis emarginatus Myotis myotis Rhinolophus ferrumequinum
nagy tűzlepke csonkafülű denevér közönséges denevér nagy patkósdenevér
NEM IGEN IGEN IGEN
101-500 ritka ritka ritka
Rhinolophus ferrumequinum
kis patkósdenevér
IGEN
ritka
Barbastella barbastellus
nyugati piszedenevér
IGEN
Intézkedés, amellyel a gazdálkodás jelentős hatása elkerülhető - általános korlátozások
Jelölő faj kötődése és Speciális korlátozások
Táplálkozó-terület megőrzése, pihenő- és szaporodó-helyük barlangok, víznyelők bejárata közelében 20m-es körzetben fakitermelés nem folytatható.
Életmódja szerint táplálékszerzés során kapcsolódik az erdőhöz. A barlang (víznyelők) körül az érintetlen terület kialakítása a helyi mikroklíma megőrzése, és a viszonylagos zavartalanság miatt szükséges.
Az odvas, száradó fák, valamint álló, vagy fekvő holt faanyag meghagyásával és lehetőleg összefüggő nagy kiterjedésű idős erdők, valamint FTNSZ és más folyamatos erdőborítást biztosító üzemmód fenntartásával, változatos korosztályszerkezettel vagy hagyásfa-csoportok megőrzésével gondoskodtunk védelméről. Lehetőség szerint természetes felújítás. Vegetációs idő meghatározása.
Hegyvidéki és dombsági összefüggő erdőkben él. Kedveli az idős tölgy-, gyertyán-, és vegyes állományú erdőket, ahol faodvakban található nyáron, de az állomány egy része télen is. Mivel a faj egyedei a felrepedezett kéreg alatt is előszeretettel tanyáznak, a száradó és odvas fák megőrzéséről gondoskodtunk. Elsősorban faodvakban tanyázik, de télen esetenként barlangokba is behúzódhat. Kis tavak, dagonyák, égeressel kísért patakvölgyek közelségét kedveli. Az erdei kistavakat, vízállásokat feltüntettük, védelmükről védőtávolság előírásával gondoskodtunk Elsősorban épületlakó. Erdei tisztásokon, ligetes, parkos területeken és legelőkön vadászik. Zsákmányállatainak a gyep-erdő mozaik megfelelő aránya kedvez. Tisztások fenntartása, védelme. Az imágó tölgyfajok idős, korhadó példányainak tövébe vagy a talajba a gyökér közelébe petézik. A lárvák több éven (4-5 év) keresztül fejlődnek a korhadt fákban. Az idős, korhadó tölgyek meghagyása, és a tuskózás tiltása. Olyan élő tölgyfák kérge alá petézik, amelyeken a törzs egy része már elhalt. Legerősebb állományai ott élnek, ahol nagyon öreg, magányosan vagy kisebb csoportokban álló kocsányos tölgyek találhatók. A lárvák fejlődését optimálisan a ritkán álló fák napsütötte törzsei biztosítják. Ennek megfelelően a napfénynek kitett, idős tölgyfák meghagyását igényli Változatos korcsoport kialakítása, hagyásfák, tanúfák meghagyása, kis lékek nyitása idős erdőben.
ritka
Myotis bechsteini
nagyfülű denevér
IGEN
ritka
Myotis blythii
hegyesorrú denevér
IGEN
ritka
Lucanus cervus
szarvasbogár
IGEN
1001-10000
Cerambyx cerdo
nagy hőscincér
IGEN
501-1000
Dioszeghyana schmidtii
magyar fésűsbagoly
IGEN
501-1000
55
FAJNÉV LATIN
FAJNÉV MAGYAR
Erdőgazd álÁllománykodással nagyság érintett (becslés) IGEN / NEM
Euphydryas maturna
díszes tarkalepke
IGEN
501-1000
Morimus funereus
gyászcincér
IGEN
501-1000
Rosalia alpina
havasi cincér
IGEN
501-1000
Callimorpha quadripunctaria
csíkos medvelepke
IGEN
gyakori
Cucujus cinnaberinus
skarlátbogár
IGEN
ritka
Erannis ankeraria
Anker-araszoló
IGEN
ritka
Limoniscus violaceus
kék pattanó
IGEN
ritka
Intézkedés, amellyel a gazdálkodás jelentős hatása elkerülhető - általános korlátozások
Jelölő faj kötődése és Speciális korlátozások
Általában 40 évesnél idősebb magas kőrisek alacsonyan található ágvégeire petéznek. Tavasszal lágyszárúakkal és cserjékkel (fagyal) táplálkozik. Tápnövényei főként kőrisfajok, valamint fagyal. A kifejlett lepkéknek nektárnövényekre (magaskórós termetű ernyős és fészkesvirágzatúak, cserjefajok) van szükségük. A szálaló vágás, kis területű (~0,5 ha) lékek nyitásával keletkező tisztások, azokon természetes kőrisújulat, és a cserjeszint maximális kímélete. Elegyesség megőrzése. Lárvája keményfák (főleg bükk, tölgy és gyertyán) földben maradt tuskóiban, gyökereiben a kéreg alatt, majd a fatestben fejlődik. Az idős, száradó törzsek meghagyása, és a tuskózás tiltása. Lárvája bükk elhalt, de még lábon álló törzseiben, illetve az élő fák vastag, elhalt ágaiban a kéreg alatt, majd a fatestben fejlődik, csak olyan helyeken, ahol a fát napsütés éri. Állóholt fák megőrzése. Domb és hegyvidéki humid lomberdők cserjés szegélyeiben, patakvölgyekben, hegyvidéki réteken, erdei tisztásokon, üde magaskórósokban fordul elő. Az erdőszegélyek cserjéseinek és tisztások megtartása. Lárvája nem túl régen elhalt (leginkább álló, néha nemrég kidőlt, fekvő) törzsekben a kéreg alatt fejlődik, ahol a gombás, korhadó kambiumot fogyasztja. A faj számára alkalmas fák biztosítása: álló vagy fekvő, legfeljebb 2–5 éve elhalt fatörzsek, illetve 50 centiméternél magasabb tuskók területen hagyása, amelyek törzsátmérője legalább 20 cm, kb. 1,5 méter magasságig (álló holtfa) vagy hosszan (fekvő holtfa esetében). A hernyók tápnövénye: virágos kőris, molyhos tölgy. Molyhos-tölgyesek és a karsztbokorerdők, bokorerdők megőrzése, kímélete. Kizárólag olyan erdőállományokban fordul elő, ahol megtalálhatók a talajszinttel érintkező odvakkal rendelkező fák. A bogár lárvái elsősorban a talajjal érintkező odvakban található korhadékban, a talaj szintjéhez közel élnek. Alkalmas odvak a még élő fákban találhatók, és a teljesen elpusztult fák csak addig alkalmasak a faj számára, amíg be nem ázik felülről. Hagyásfák, sarjeredetű törzsek megőrzése.
56
FAJNÉV LATIN
FAJNÉV MAGYAR
Stenobothrus eurasius Glyphipterix loricatella Isophya costata
eurázsiai rétisáska budai szakállasmoly magyar tarsza
Erdőgazd álkodással érintett IGEN / NEM IGEN IGEN IGEN
Lignyoptera fumidaria
füstös ősziaraszoló
IGEN
Iris humilis ssp. arenaria Pulsatilla grandis Dianthus plumarius Himantoglossum caprinum Seseli leucospermum Linum dolomiticum Vincetoxicum pannonicum Echium russicum Thlaspi jankae
homoki nőszirom leánykökörcsin Szent István-szegfű bíboros sallangvirág magyar gurgolya pilisi len magyar méreggyilok piros kígyószisz Janka-tarsóka
IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN
Állománynagyság (becslés)
Intézkedés, amellyel a gazdálkodás jelentős hatása elkerülhető - általános korlátozások
101-500 51-100 51-100 jelen van a területen 101-500 101-500 501-1000 25-30 501-1000 5000-7000 Nincs Nincs Nincs
Élőhelyén – melyek jellemzően TI és TN területek – erdészeti beavatkozás, rakodó kialakítása, anyagmozgatás tilos. Élőhelyük leválasztásra került az erdőrészletből, vagy a részlet részterülete, ill. egésze (pl. FTNSZ üzemmód alkalmazásával) a gazdálkodás zavaró hatásától mentesített.
57
Jelölő faj kötődése és Speciális korlátozások
HUDI20034
Duna és ártere (77)
FAJNÉV LATIN
FAJNÉV MAGYAR
Spermophilus citellus Castor fiber Lutra lutra Leucorrhinia pectoralis Lycaena dispar Maculinea teleius Unio crassus Zingel streber Cobitis taenia Eudontomyzon spp. Gobio albipinnatus Gymnocephalus baloni Gymnocephalus schraetzer Zingel zingel Pelecus cultratus Misgurnus fossilis Rhodeus sericeus amarus Rutilus pigus Aspius aspius Emys orbicularis Bombina bombina Triturus dobrogicus
ürge hód vidra lápi szitakötő nagy tűzlepke vérfű-hangyaboglárka tompa folyam-kagyló német bucó vágó csík ingola fajok halvány-foltú küllő széles durbincs selymes durbincs magyar bucó garda réti csík szivárvá-nyos ökle leány-koncér balin mocsári teknős vöröshasú unka dunai tarajos-gőte
FAJNÉV LATIN
FAJNÉV MAGYAR
ErdőgazdálÁllomány kodással Intézkedés, amellyel a gazdálkodás jelentős -nagyság érintett hatása elkerülhető - általános korlátozások (becslés) IGEN / NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM ErdőgazdálÁllománykodással nagyság érintett (becslés) IGEN / NEM
Cucujus cinnaberinus
skarlátbogár
IGEN
ritka
Lucanus cervus
szarvasbogár
IGEN
ritka
Intézkedés, amellyel a gazdálkodás jelentős hatása elkerülhető - általános korlátozások Az odvas, száradó fák, valamint álló, vagy fekvő holt faanyag meghagyásával és lehetőleg összefüggő nagy kiterjedésű idős erdők, valamint FTNSZ és más folyamatos erdőborítást biztosító üzemmód fenntartásával, változatos korosztályszerkezettel vagy hagyásfa-csoportok megőrzésével gondoskodtunk védelméről. Lehetőség szerint természetes felújítás.
58
Jelölő faj kötődése és Speciális korlátozások
Jelölő faj kötődése és Speciális korlátozások Lárvája nem túl régen elhalt (leginkább álló, néha nemrég kidőlt, fekvő) törzsekben a kéreg alatt fejlődik, ahol a gombás, korhadó kambiumot fogyasztja. A faj számára alkalmas fák biztosítása: álló vagy fekvő, legfeljebb 2–5 éve elhalt fatörzsek, illetve 50 centiméternél magasabb tuskók területen hagyása, amelyek törzsátmérője legalább 20 cm, kb. 1,5 méter magasságig (álló holtfa) vagy hosszan (fekvő holtfa esetében). Az imágó tölgyfajok idős, korhadó példányainak tövébe vagy a talajba a
Vegetációs idő meghatározása.
Colchicum arenarium
homoki kikerics
IGEN
ritka
Iris humilis ssp. arenaria
homoki nőszirom
IGEN
11-50
gyökér közelébe petézik. A lárvák több éven (4-5 év) keresztül fejlődnek a korhadt fákban. Az idős, korhadó tölgyek meghagyása, ésa tuskózás tiltása. Élőhelyén – melyek jellemzően TI és TN területek – Erdőben teljes talaj-előkészítés tiltása. erdészeti beavatkozás, rakodó kialakítása, anyagmozgatás tilos. Élőhelyük leválasztásra került az erdőrészletből, vagy a részlet részterülete, ill. egésze (p. FTNSZ üzemmód alkalmazásával) a gazdálkodás zavaróhatásától mentesített.
59
HUDI20039
Pilis és Visegrádi-hegység (88)
Intézkedés, amellyel a ErdőgazdálÁllománygazdálkodás jelentős hatása kodással nagyság érintett elkerülhető - általános (becslés) IGEN / NEM korlátozások NEM NEM NEM NEM NEM NEM
FAJNÉV LATIN
FAJNÉV MAGYAR
Lycaena dispar Vertigo angustior Vertigo moulinsiana Barbus meridionalis Rhodeus sericeus amarus Lutra lutra
nagy tűzlepke hosszúfogú törpecsiga hasas törpecsiga Petényi-márna szivárványos ökle vidra
Myotis myotis Rhinolophus ferrumequinum Rhinolophus hipposideros
közönséges denevér nagy patkósdenevér kis patkósdenevér
IGEN IGEN IGEN
Myotis emarginatus
csonkafülű denevér
IGEN
Austro-potamobius torrentium Bombina bombina Emys orbicularis
kövirák vöröshasú unka mocsári teknős
IGEN IGEN IGEN
Bombina variegata
sárgahasú unka
IGEN
Myotis blythii
hegyesorrú denevér
IGEN
51-100
Barbastella barbastellus
nyugati piszedenevér
IGEN
ritka
Miniopterus schreibersi
hosszúszárnyú denevér
IGEN
Nincs
Myotis bechsteini
nagyfülű denevér
IGEN
ritka
Táplálkozó-terület megőrzése, pihenő- és szaporodó-helyük barlangok, víznyelők bejárata közelében 20m-es körzetben fakitermelés nem folytatható.
Jelölő faj kötődése és Speciális korlátozások
Életmódja szerint táplálékszerzés során kapcsolódik az erdőhöz. A barlang (víznyelők) körül az érintetlen terület kialakítása a helyi mikroklíma megőrzése, és a viszonylagos zavartalanság miatt szükséges. Erdei patakok mentén folyamatos erdőborítást eredményező üzemmód tervezése
Erdei kistavak, vízállások védelme, 20m-es körzetben fakitermelés nem folytatható, hagyásfa-csoportok kijelölése. Az odvas, száradó fák, valamint álló, vagy fekvő holt faanyag meghagyásával és lehetőleg összefüggő nagy kiterjedésű idős erdők, valamint FTNSZ és más folyamatos erdőborítást biztosító üzemmód fenntartásával, változatos korosztályszerkezettel vagy hagyásfa-csoportok megőrzésével gondoskodtunk védelméről. Lehetőség szerint természetes felújítás. Vegetációs idő meghatározása.
60
Elsősorban épületlakó. Erdei tisztásokon, ligetes, parkos területeken és legelőkön vadászik. Zsákmányállatainak a gyep-erdő mozaik megfelelő aránya kedvez. Tisztások fenntartása, védelme. Hegyvidéki és dombsági összefüggő erdőkben él. Kedveli az idős tölgy-, gyertyán-, és vegyes állományú erdőket, ahol faodvakban található nyáron, de az állomány egy része télen is. Mivel a faj egyedei a felrepedezett kéreg alatt is előszeretettel tanyáznak, a száradó és odvas fák megőrzéséről gondoskodtunk. Szálláshelyei kizárólag barlangokban és felhagyott bányajáratokban találhatóak. Éjszakai lepkékből, szúnyogokból, kisebb bogarakból, esetleg kérészekből, tegzesekből álló táplálékát közvetlenül a lombkorona-, illetve cserjeszint felett szerzi. Cserje- és fafaj-elegyesség megőrzése. Elsősorban faodvakban tanyázik, de télen esetenként barlangokba is behúzódhat. Kis tavak, dagonyák, égeressel kísért patakvölgyek közelségét kedveli. Az erdei kistavakat, vízállásokat feltüntettük, védelmükről védőtávolság előírásával gondoskodtunk
FAJNÉV LATIN
FAJNÉV MAGYAR
ErdőgazdálIntézkedés, amellyel a Állománykodással gazdálkodás jelentős hatása nagyság érintett elkerülhető - általános (becslés) IGEN / NEM korlátozások
Myotis dasycneme
tavi denevér
IGEN
ritka
Rhinolophus euryale
kereknyergű patkósdenevér
IGEN
ritka
Cerambyx cerdo
nagy hőscincér
IGEN
5000
Lucanus cervus
szarvasbogár
IGEN
50000
Morimus funereus
gyászcincér
IGEN
101-200
Limoniscus violaceus
kék pattanó
IGEN
jelen van a területen
Callimorpha quadripunctaria
csíkos medvelepke
IGEN
gyakori
Cucujus cinnaberinus
skarlátbogár
IGEN
ritka
Dioszeghyana schmidtii
magyar fésűsbagoly
IGEN
ritka
Jelölő faj kötődése és Speciális korlátozások Hegyvidékek barlangjaiban, és nagyobb faodvakban telel. A megfelelő vízfelülethez közeli faodú és földalatti üreg egyaránt fontos nyári búvóhelye lehet. Táplálékát a vízfelszín felett és a környező erdőkben szerzi. Odvas fák megőrzése. Barlangi faj. Éjszakai lepkékből, szúnyogokból, kisebb bogarakból álló táplálékát a pihenőhely közelében, közvetlenül a lombkorona-, illetve cserjeszint felett szerzi. Cserje- és fafaj-elegyesség megőrzése. Olyan élő tölgyfák kérge alá petézik, amelyeken a törzs egy része már elhalt. Legerősebb állományai ott élnek, ahol nagyon öreg, magányosan vagy kisebb csoportokban álló kocsányos tölgyek találhatók. A lárvák fejlődését optimálisan a ritkán álló fák napsütötte törzsei biztosítják. Ennek megfelelően a napfénynek kitett, idős tölgyfák meghagyását igényli Változatos korcsoport kialakítása, hagyásfák, tanúfák meghagyása, kis lékek nyitása idős erdőben. Az imágó tölgyfajok idős, korhadó példányainak tövébe vagy a talajba a gyökér közelébe petézik. A lárvák több éven (4-5 év) keresztül fejlődnek a korhadt fákban. Az idős, korhadó tölgyek meghagyása, és a tuskózás tiltása. Lárvája keményfák (főleg bükk, tölgy és gyertyán) földben maradt tuskóiban, gyökereiben a kéreg alatt, majd a fatestben fejlődik. Az idős, száradó törzsek meghagyása, és a tuskózás tiltása. Kizárólag olyan erdőállományokban fordul elő, ahol megtalálhatók a talajszinttel érintkező odvakkal rendelkező fák. A bogár lárvái elsősorban a talajjal érintkező odvakban található korhadékban, a talaj szintjéhez közel élnek. Alkalmas odvak a még élő fákban találhatók, és a teljesen elpusztult fák csak addig alkalmasak a faj számára, amíg be nem ázik felülről. Hagyásfák, sarjeredetű törzsek megőrzése. Domb és hegyvidéki humid lomberdők cserjés szegélyeiben, patakvölgyekben, hegyvidéki réteken, erdei tisztásokon, üde magaskórósokban fordul elő. Az erdőszegélyek cserjéseinek és a tisztások megtartása. Lárvája nem túl régen elhalt (leginkább álló, néha nemrég kidőlt, fekvő) törzsekben a kéreg alatt fejlődik, ahol a gombás, korhadó kambiumot fogyasztja. A faj számára alkalmas fák biztosítása: álló vagy fekvő, legfeljebb 2–5 éve elhalt fatörzsek, illetve 50 centiméternél magasabb tuskók területen hagyása, amelyek törzsátmérője legalább 20 cm, kb. 1,5 méter magasságig (álló holtfa) vagy hosszan (fekvő holtfa esetében).
61
FAJNÉV LATIN
FAJNÉV MAGYAR
ErdőgazdálIntézkedés, amellyel a Állománykodással gazdálkodás jelentős hatása nagyság érintett elkerülhető - általános (becslés) IGEN / NEM korlátozások
Rosalia alpina
havasi cincér
IGEN
ritka
Pyrus magyarica
magyar vadkörte
IGEN
5
Eriogaster catax Isophya costata Paracaloptenus caloptenoides Phyllometra culminaria Stenobothrus eurasius Glyphipterix loricatella Seseli leucospermum Ferula sadleriana Dianthus plumarius regisstephani Pulsatilla grandis Echium russicum Himantoglossum caprinum Iris humilis ssp. arenaria
sárga gyapjasszövő magyar tarsza álolaszsáska csüngőaraszoló eurázsiai rétisáska budai szakállasmoly magyar gurgolya magyarföldi husáng
IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN
1001-5000 1001-1500
Szent István-szegfű
IGEN
51-100
leánykökörcsin piros kígyószisz bíboros sallangvirág homoki nőszirom
IGEN IGEN IGEN IGEN
1001-2000 11-20 11-20 501-1000
Jelölő faj kötődése és Speciális korlátozások Lárvája bükk elhalt, de még lábon álló törzseiben, illetve az élő fák vastag, elhalt ágaiban a kéreg alatt, majd a fatestben fejlődik, csak olyan helyeken, ahol a fát napsütés éri. Állóholt fák megőrzése. Vadgyümölcs-fajok megőrzése
Élőhelyén – melyek jellemzően TI és TN területek – erdészeti beavatkozás, rakodó kialakítása, anyagmozgatás tilos. Élőhelyük leválasztásra került az erdőrészletből, vagy a részlet részterülete, ill. egésze (pl. FTNSZ üzemmód alkalmazásával) a gazdálkodás zavaróhatásától mentesített.
62
HUDI20047
Szigeti homokok (391)
FAJNÉV LATIN
FAJNÉV MAGYAR
Bombina bombina
vöröshasú unka
Erdőgazdálkodással érintett IGEN / NEM NEM
Állománynagyság (becslés)
Intézkedés, amellyel a gazdálkodás jelentős hatása elkerülhető - általános korlátozások
Jelölő faj kötődése és Speciális korlátozások
ritka
Lucanus cervus
szarvasbogár
IGEN
ritka
Carabus hungaricus Bolbelasmus unicornis Iris humilis ssp. arenaria
magyar futrinka szarvas ganéjtúró homoki nőszirom
IGEN IGEN IGEN
1001-5000 ritka 1001-3000
Colchicum arenarium
homoki kikerics
IGEN
101-200
Az odvas, száradó fák, valamint álló, vagy fekvő holt faanyag meghagyásával és lehetőleg összefüggő nagy kiterjedésű idős erdők, valamint FTNSZ és más folyamatos erdőborítást biztosító üzemmód fenntartásával, változatos korosztályszerkezettel vagy hagyásfa-csoportok megőrzésével gondoskodtunk védelméről. Lehetőség szerint természetes felújítás. Vegetációs idő meghatározása. Élőhelyén – melyek jellemzően TI és TN területek – erdészeti beavatkozás, rakodó kialakítása, anyagmozgatás tilos. Élőhelyük leválasztásra került az erdőrészletből, vagy a részlet részterülete, ill. egésze (pl. FTNSZ üzemmód alkalmazásával) a gazdálkodás zavaró hatásától mentesített.
Az imágó tölgyfajok idős, korhadó példányainak tövébe vagy a talajba a gyökér közelébe petézik. A lárvák több éven (4-5 év) keresztül fejlődnek a korhadt fákban. Az idős, korhadó tölgyek meghagyása, és tuskózás nincs.
Ezen dokumentáció alapján a 11/2010. FVM rendelet 8. § (1) bekezdésben előírt vizsgálat eredménye a dokumentációhoz csatolt Nyilatkozatban kerül megállapításra. Gödöllő, 2012. február 15.
63