Natura 2000 el vizsgálati dokumentáció
a körzeti erd tervezés során az erd gazdálkodásra vonatkozóan megállapított el írás-javaslatoknak a Sásdi Erd tervezési Körzet területén található Natura 2000 területekre, valamint a kijelölés alapjául szolgáló él helytípusok és fajok (állat- és növényfajok) természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásainak értékelésér l
Készítette a Baranya Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság közrem ködésével
Pécs 2012
1. Azonosító adatok A tervet készít szervezet: Baranya Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság (7633 Pécs, Lázár Vilmos u. 12.) Vezet tervez neve, elérhet sége: Ladányi Roland erd terv. kirendeltségi koordinátor (30/337-6082) Az adatokat szolgáltató szervezet: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (7625 Pécs, Tettye tér 9.) Kapcsolattartó neve, elérhet sége: Laczik Dénes erdészeti referens (72/518-224) 2. Az érintett Natura 2000 területek 2.1.
Az erd tervezési körzetben található Natura 2000 területek (1. térkép) Kódja
Natura 2000 terület neve
státusza MV
érintett terület (ha) 2606,57
érintett NPI1
HUDD10013
Zselic
DDNPI
HUDD20004
Dél-Zselic
KJTM
1874,50
DDNPI
HUDD20016
Észak-zselici erd ségek
KJTM
739,41
DDNPI
A Zselic Natura 2000 területet teljesen lefedi a másik két terület.
területe Natura 2000 terület neve teljes (ha) Zselic Dél-Zselic Észak-zselici erd ségek
ETK-ba es területe
ebb l erd (ha)
teljes (ha)
%
ebb l erd (ha) %
erd részlet (ha) %
23053
21083
91
2682
2607
97
2484
93
6805
6130
90
1914
1875
98
1765
92
16248
14908
92
768
739
96
726
95
1
A 275/2004. Korm. rendelet mellékleteiben rögzített m ködési terület szerinti nemzeti park igazgatóság.
2
1. térkép. Natura 2000 területek a Sásdi Erd tervezési Körzet területén
2.2.
Natura 2000 hálózatba sorolt erd területe összesen:
Körzet teljes erd területe (ha)
Natura 2000 erd területe (ha)
Arány (%)
7.807,43
2.613,91
33
3
2.3.
A közösségi jelent ség jelöl él helytípusoknak, illetve jelöl fajoknak Natura 2000 területenként történ felsorolása – NPI adatszolgáltatás alapján
Az Észak-zselici erd ségek kiemelt jelent ség természetmeg rzési területen lév erd k érintettsége a Sásdi Erd tervezési Körzetben csak 11 százalék, ezért az el vizsgálat részleteiben ezekre a területekre nem terjed ki. A Zselic különleges madárvédelmi területen lév erd k érintettsége a Sásdi Erd tervezési Körzetben csak 5 százalék, ezért az el vizsgálat csak a részletes vizsgálattal érintett DélZseliccel fedésben lév területekre terjed ki. A Sásdi Erd tervezési Körzet által érintett Dél-Zselic kiemelt jelent ség természetmeg rzési területen (28%) az erdészeti hatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelent ség él helytípusok és fajok jegyzéke a következ . 2.3.1. EU kód 91E0
Jelöl él helytípusok jegyzéke erd gazdálkodás általi érintettség
megnevezése Enyves éger és magas k ris alkotta ligeterd k
érintett
természetvédelmi helyzete (NPI adatszolgáltatás EI kiegészítés) borítás (%) 1 meg rzöttség
C C 20 B B 19 B B -
91K0
Illír bükk (F. sylvatica) - erd k (Aremonio-Fagion)
érintett
91L0
Illír gyertyános-tölgyesek (ErythronionCarpinion)
érintett
91M0
Pannon cseres tölgyesek
nem érintett2
általános értékelés borítás (%) meg rzöttség általános értékelés borítás (%) meg rzöttség általános értékelés -
91F0
Keményfás ligeterd k nagy folyók mentén Síkságok és a hegyvidékt l a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei Sík- és dombvidéki kaszálórétek
nem érintett2
-
-
nem érintett2
-
-
nem érintett2
-
-
nem érintett2
-
-
6430 6440 6510 2
A nem érintett él helytípusok a körzet területén kívül helyezkednek el, ezért azok természetvédelmi helyzetére a körzeti erd terv szerinti gazdálkodásnak nincs hatása.
A jelöl él helytípusok természetvédelmi helyzetére vonatkozó kódok jelentése: meg rzöttség:
általános értékelés:
A B C D A B C
kiváló jó átlagos nem jellemz kiváló jó átlagos
4
2.3.2.
Jelöl fajok jegyzéke magyar név
tudományos név
erd gazdálkodás általi érintettség
Hamvas küll
Picus canus
érintett
Darázsölyv
Pernis apivorus
érintett
Tövisszúró gébics
Lanius collurio
nem érintett2
Örvös légykapó
Ficedula albicollis
Fekete harkály
Dryocopus martius
Közép fakopáncs
Dendrocopos medius
Rétisas Fekete gólya Jégmadár
állománynagyság általános értékelés állománynagyság általános értékelés állománynagyság általános értékelés állománynagyság általános értékelés állománynagyság általános értékelés állománynagyság általános értékelés
C C C C C C C C C C C C
nem érintett1
állománynagyság
D
nem érintett1
állománynagyság
D
nem érintett2
állománynagyság
D
nem érintett2 nem érintett2 nem érintett1
állománynagyság állománynagyság állománynagyság állománynagyság általános értékelés állománynagyság általános értékelés állománynagyság általános értékelés állománynagyság általános értékelés állománynagyság általános értékelés állománynagyság általános értékelés
D D D C C C C C C C C B C C C
érintett érintett érintett
Haliaeetus albicilla Ciconia nigra
természetvédelmi helyzete
Cigányréce Haris Balkáni fakopáncs
Alcedo atthis Aythya nyroca Crex crex Dendrocopos syriacus
Sárga hasú unka
Bombina variegata
érintett
Mocsári tekn s
Emys orbicularis
nem érintett2
Tarajos g te
Triturus cristatus
nem érintett1
Nagy h scincér
Cerambyx cerdo
érintett
Havasi cincér
Rosalia alpina
érintett
szarvasbogár
Lucanus cervus
érintett
1
Nem található a Sásdi Erd tervezési Körzet területén.
2
Nem erd m velési ághoz köt d faj.
A táblázatban szerepl madárfajok a Zselic különleges madárvédelmi terület jelöl fajai.
A jelöl fajok természetvédelmi helyzetére vonatkozó kódok jelentése: állománynagyság:
általános értékelés:
A B C D A B C
100 ł p > 15% 15 ł p > 2%, 2 ł p > 0% nem jellemz kiváló jó átlagos
p: population (az országos állományhoz viszonyított részesedés)
5
2.3.3.
A körzeti erd tervezés során az adatszolgáltatásba bevont szervek, személyek felsorolása, illetve amennyiben lehet, az általuk adott dokumentumok felsorolása, hivatkozása
A Natura 2000 oltalom alatt álló területek adatait a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) bocsátotta az erdészeti hatóság rendelkezésére. Az adatszolgáltatás folyamata már az erd terv-rendelet el készít tárgyalás (el zetes tárgyalás) kapcsán megkezd dött. Ennek el készítése során az DDNPI megadta az erd tervezési körzetet érint Natura 2000 területek listáját, az azokon található jelöl erdei él helyek és erdei fajok listáját, a Natura 2000 oltalom alatt álló földrészletek jegyzékét és az érintett területek tervezésének célkit zéseit. Általános célkit zés: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkit zése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelent ség fajok és él helytípusok kedvez természetvédelmi helyzetének meg rzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. F célkit zések: · · · ·
Természetközeli erd gazdálkodási módok alkalmazása. Id s faegyedek kímélete, erd ben lév holt faanyag mennyiségének növelése. Folyamatos erd borítás biztosítása. A jellegzetesen illír vonásokat (kakasmandikó, szártalan kankalin, szúrós csodabogyó) mutató él helytípusok kiemelt védelme. A vízfolyásokat kísér ligeterdei él helyek természetességének növelése, a közeli monodomináns kultúrák átalakítása a potenciális típussá.
További célok és célkit zések: · · · · · ·
Fátlan területek cserjésedésének megel zése Invazív fajok térfoglalásának visszaszorítása (gyalogakác, aranyvessz , bálványfa stb.) A meredek vágásterületeken fellép eróziós folyamatok megel zése például fa vagy cserjesávok meghagyásával A hazai jogszabályok szerint védett él lények és él helyeik védelme A területet érint részletes felmérések elkészítése, kiemelt figyelemmel az Él helyvédelmi Irányelvben szerepl fajokra és él helyekre Véghasználati el írások esetén 5%-os mértékig hagyásfákat, hagyásfa csoportokat, kell meghagyni.
Az erd részlet szint tárgyalást megel z 30 nap alatt az DDNPI újabb adatot nem közölt az erdészeti hatósággal.
6
Az erd részlet szint tárgyalásokon minden érintett erd részlet tervezett üzemmódja, rendeltetése, vágásérettségi kora, fakitermelési és erd sítési terve, valamint a szükséges korlátozások a DDNPI jelenlev munkatársával is egyeztetésre kerültek. Az adatszolgáltatási folyamat zárásaként jelen vizsgálathoz a DDNPI adta meg a legfrissebb adatokat a közösségi jelent ség fajok és él helyek természetvédelmi helyzetér l és erd gazdálkodással kapcsolatos érintettségér l.
7
3. A körzeti erd terv 3.1.
A körzeti erd terv bemutatása, céljának meghatározása
A Sásdi Erd tervezési Körzet új körzeti erd terve az el z erd tervhez viszonyítva jelent s változásokat, új elemeket tartalmaz. Az érvényét vesztett erd terv készítésekor az erd tervben szinte csak vágásos üzemmód szerepelt és a gazdasági els dleges rendeltetés aránya meghaladta a 90%-ot, vagyis az elmúlt tíz évben az erd terv szinte kizárólag a faanyagtermesztés ügyét szolgálta. Korábban egyéb – faanyagtermesztést l eltér – szempontok csak er sen korlátozott mértékben játszottak szerepet. A Natura 2000 területek számottev aránya (33%) azt jelzi, hogy a körzet erdeinek természetességi állapota összességében jónak mondható. Az új erd terv egyik új és kiemelt célkit zése lett az erd jelenleg is kedvez természeti állapotának meg rzése, javítása. Ezt a célkit zést a 96/2011. (X. 17.) VM rendelet (Erd terv-rendelet) 8. melléklet 2. pontja foglalja jogszabályi keretek közé. A kedvez természetvédelmi helyzet meg rzése, javítása érdekében az erd terv hatásterületén lev erd k 260 hektáron átalakító és 80 hektáron faanyagtermelést nem szolgáló, 10 ha-on szálaló üzemmódba kerültek. Az els dleges rendeltetések vonatkozásában nagy változás nem történt, a gazdasági rendeltetés erd k 93 %-os részarányt képviselnek, azonban a Natura 2000 területeken másodlagos rendeltetésként védelmi (Natura 2000) rendeltetés lett megállapítva. A természetesség javításának egyik jelent s eszköze a felújítóvágások arányának növelése. Mivel a körzet és az erdészet különböz id pontban volt erd tervezve, ezért az el z erd tervet már nem lehet összehasonlítási alapnak tekinteni, de az el z erd tervek alapján az adattárban az erd tervezés megkezdésekor az erd sítési el írásoknak még csak 27%-a kapcsolódott fokozatos felújítóvágáshoz, 73%-a pedig tarvágáshoz. Ha az akácosokat figyelmen kívül hagyjuk, akkor a vizsgált erd tervben a véghasználatok módja 81% felújítóvágás vagy szálalóvágás és 19% tarvágás lett. Ebb l következ en a jöv ben a természetes mag eredet felújítások aránya is nagyobb lesz, mint a mesterségeseké. A célkit zések között szerepelt, hogy a természetesség javítása érdekében az erd sítési tervekben minél nagyobb legyen az elegyes célállományok aránya. Az elkészült el írásjavaslatok a mag eredet felújításokra szinte teljes egészében elegyes célállományt tartalmaznak. A korábbi erd tervhez képest az alábbi változások következtek be a 2011. évi erd tervezést követ en a Natura 2000 oltalom alatt álló erd területeken:
Rendeltetés
Az els dleges rendeltetés területi arányának változása (%) 2011. évi körzeti erd tervezést Korábbi erd terv szerint követ en
Védelmi
6,6
6,7
Gazdasági
93,3
93,2
Közjóléti
0,1
0,1
8
Üzemmódok területi arányának változása (%) Üzemmód
Korábbi erd terv szerint
2011. évi körzeti erd tervezést követ en
Vágásos
92,8
89,4
Szálaló
0,3
0,3
Faanyagtermelést nem szolgáló
1,7
1,8
Átalakító
5,2
8,5
Korlátozások területi arányának változása üzemmódonként (%) 2011. évi körzeti erd tervezést Korábbi erd terv szerint követ en Üzemmód
Korlátozás
Korlátozás
Nincs
Részleges
Teljes
Nincs
Részleges
Teljes
Vágásos
95,0
5,0
Szálaló
100,0
0,0
0,0
94,8
5,2
0,0
0,0
100,0
0,0
0,0
Faanyagtermelést nem szolgáló
0,0
68,3
31,7
0,0
70,9
29,1
Átalakító
85,7
14,3
0,0
91,1
8,9
0,0
A Natura 2000 területeken kimondottan a természeti környezet és az él helyek védelme érdekében erd szerkezet átalakítás nem került meghatározásra. A vágásérettségi kor emelése az erdei él helyek és él hely együttesek stabilitását segítették el . A vágásérettségi korok emelése miatt a vágásos és átalakító üzemmódban kezelt erd kben a véghasználatok volumene csökkent. A közösségi jelent ség , fában fejl d bogárfajok – például szarvasbogár (Lucanus cervus), nagy h scincér (Cerambix cerdo), kék pattanóbogár (Limoniscus violaceus), havasi cincér (Rosalia alpina), skarlátbogár (Cucujus cinnabarinus), gyászcincér (Morimus funereus) – és a közösségi jelent ség denevérfajok állományainak meg rzése érdekében a fakitermelések végrehajtása során egyenletes eloszlásban böhöncös, odvas faegyedeket, valamint álló és fekv holtfát kell visszahagyni a területen. A véghasználatok során hagyásfákat, hagyásfa csoportokat kell visszahagyni lehet ség szerint id sebb, shonos, de még állékony fafajokból, illetve böhöncös, odvas faegyedekb l. A 2,0 ha-nál nagyobb végvágott vagy tarvágott területeken lehet leg 0,1–0,3 hektár terület hagyásfa csoportok, egyéb esetekben hagyásfákat javasolt egyenletes térbeli elhelyezkedésben meghagyni. A hagyásfa csoportokban található holtfát vissza kell hagyni a területen. A hagyásfák, hagyásfacsoportok a kés bbiekben csak különleges esetben termelhet k ki. Az erd tervezési körzet Natura 2000 oltalom alatt álló területén az ökológiai egyensúly fenntartásának, a jelöl erdei él helyek meg rzésének, b vítésének, és a szigetszer en el forduló él helyek területi összekapcsolódásának érdekében a lábon maradó hagyásfacsoportok (mikroél helyek) 9,24 hektárral csökkentik a véghasználattal érinthet terület nagyságát, amely a körzetben megközelít en 3500 m3 ki nem termelhet faanyagot jelent. A korábbi erd terv is tartalmazott el írást hagyásfák, hagyásfacsoportok visszahagyására, melynek során mintegy 3000 m3-el b vül a ki nem termelhet faanyag mennyisége.
9
3.2.
A körzeti erd terv térbeli kiterjedése, és a tervezett erd gazdálkodási tevékenységek által okozott hatás nagysága, kiterjedése, térképi ábrázolása Natura 2000 területenként
A Sásdi Erd tervezési Körzet erd terve Sásd város környezetében 7807 ha erd re és erd gazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre terjed ki. A körzet három Natura 2000 területet részben fed le, összesen 2613 ha kiterjedésben. A tervezett nevel vágások és véghasználatok a Dél-Zselic Natura 2000 terület jelöl él helyeit az alábbi mértékben érintik. jelöl él hely megnevezése
fakitermelés területe - ha (%)* érintett Redukált TKGY NFGY TRV FFV SZV
területe – ha (%)
TI
Enyves éger és magas k ris alkotta ligeterd k (91E0)
12 (100)
5 (42)
12 (100)
1 (8)
-
-
Illír bükkös (91K0)
376 (100)
98 (26)
25 (7)
45 (12)
-
62 (16)
8 (2)
Illír gyertyános-tölgyes (91L0)
360 (100)
120 (33)
8 (2)
43 (12)
-
16 (4)
13 (4)
-
Rövidítések: TI – tisztítás; TKGY – törzskiválasztó gyérítés; NFGY – növedékfokozó gyérítés; TRV – tarvágás; FFV – fokozatos felújítóvágás; SZV – szálalóvágás Megjegyzés: A 91E0 él helyen egy erd részletben TI és TKGY is szerepel.
Illír bükkös él helyen 7,0 ha-on a folyamatos erd borítást biztosító szálalás került megtervezésre. Az erd felújítás kizárólag a természetes folyamatokra alapozó módon fokozatos felújítóvágásos, valamint szálalóvágásos felújítással történik, tarvágásos erd felújítás nem érinti a jelöl él helytípusokat. A fenti adatokat összegezve megállapítható, hogy a tervezett fakitermelések arányosak. Az öreg erd k aránya növekedni fog. Ennek eredményeként a terv a jelenlegi természeti állapotnak nemcsak meg rzését, hanem a javítását is biztosítja. A jelöl él helyeken tervezett nevel vágások átlagos erélye: tisztításokban 13 m3/ha, törzskiválasztó gyérítésekben 33 m3/ha, növedékfokozó gyérítésekben 50 m3/ha, ami biztosítja a természeti állapot meg rzését.
10
11
3.3.
A körzeti erd terv szerinti erd gazdálkodás várható id tartama, valamint a kivitelezés során várható átmeneti hatások bemutatása.
Várhatóan a 2012. év nyarától a 2021. év végéig folyik majd a körzeti erd terv szerinti gazdálkodás. A jelöl fajok és él helyek meg rzése, helyreállítása érdekében véghasználatok tervezésénél hagyásfák, hagyásfa csoportok, valamint holtfa visszahagyása lett el írva. Az el használatok tervezése során el írásra kerültek az shonos elegyfajok, vadgyümölcsök kímélete, valamint az idegenhonos, illetve az intenzíven terjed fajok (pl. akác) visszaszorítása. A tölgyes és bükkös jelöl él helyeken a terv tarvágást nem tartalmaz. A véghasználat tarvágások helyett fokozatos felújítóvágással és kisebb részben szálalóvágással történik. Ezek a véghasználati módok biztosítják, hogy az öreg állomány több lépésben, id ben elnyújtva legyen letermelve. Ezt követ en a felújítás kizárólag természetes úton történik, szükség szerint mesterséges kiegészítéssel. Az id ben elnyújtott véghasználat miatt az új erd k vegyes korúak lesznek. A fakitermelések során a terepi anyagmozgatást és a készletezést úgy kell elvégezni, hogy a természeti környezet – különösen a források és közjóléti létesítmények környékén, valamint védett fajok él helyein – a lehet legkisebb mértékben sérüljön. 3.4.
A körzeti erd terv szerinti erd gazdálkodás során létrehozandó erdészeti létesítmények és az erd gazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület kialakításának, használatának ismertetése.
Az erd tervben megtervezett erd gazdálkodási tevékenység direkt következményeként az erd igénybevételére, erdészeti létesítmények kialakítására nem kerül sor. Közvetetten azonban az erd gazdálkodási lehet ségek határozzák meg az erdészeti létesítmények, azon belül is kiemelten az erdészeti feltáró hálózat fejlesztési igényeit. A Natura 2000 területeken kitermelésre tervezett, mintegy 190 ezer m3 mennyiség fatérfogat kiszállítása csak úgy oldható meg a Natura 2000 célkit zéseket is szolgálva, ha a meglév feltáró hálózat minden elemét, és azokat csak a m szaki paramétereiknek megfelel közelítéssel igénybe véve használják. A Natura 2000 területek feltártsága viszonylag megfelel . Az Észak-zselici erd ségekhez közvetlenül nem vezet id járás biztos út. A Dél-Zselicben két id járás biztos út is szolgálja a szakszer erd gazdálkodást. Szágy községhatárban húzódik egy stabilizált út, míg Tormást „behálózza” az aszfaltút. A Natura 2000 célkit zéseket is szolgáló átalakító és szálaló üzemmód kialakítása és a hozzá kapcsolódó folyamatos erd borítást biztosító szálalóvágások és szálalások folytatása megkívánja a kevésbé feltárt részeken a feltártság növelését és a meglév feltáró hálózat állapotának javítását. Amennyiben a jöv ben erdészeti feltáró út, készletez hely, vagy rakodó fejlesztésére vonatkozó igény merülne fel, akkor azok megtervezése és engedélyezése csak a vonatkozó jogszabályok szigorú betartásával történhet.
12
3.5. Az erd tervezési körzet területén lév erd természeti állapotának ismertetése Az erd tervezési körzet területén lév erd k természeti állapotát alapvet en meghatározza az elmúlt évszázadok erd gazdálkodási gyakorlata. A korosztályok grafikonjait vizsgálva egyenl tlen koreloszlást tapasztalunk, egyes korcsoportokban hiány, máshol többlet jelentkezik. Erd részlet szinten az egykorú állományok a jellemz ek. Az erd tervezési körzetben a Natura 2000 oltalom alatt álló erd k természetessége az Evt. 7. § (1) bekezdése szerint besorolva: erd k természetesség szerinti megoszlása (terület %) természetszer származék átmeneti kultúr faültetvény 47 41 4 8 0 8 46 5 41 0 36 42 5 17 0
Natura 2000 terület Dél-Zselic Észak-zselici erd ségek Zselic
A Natura 2000 jelöl él helyek erd részletei kivétel nélkül az Evt. 7. § (1) bek. b) és c) pontja szerint meghatározott természetességi (f ként természetszer , kisebb részben származék) állapotúak. A Natura 2000 oltalom alatt álló erd kben az egyes korosztályok területe (ha) Natura 2000 területenként. (A kimutatás azért fafajokra készült, mert faállománytípusra korosztálytábla nem készíthet . Feltételezzük, hogy a jelöl él helyek faállománytípusai hasonló koreloszlásúak, mint azok f fafajai.): ·
Dél-Zselic
140 120 100 80 60 40 20 0 1-10
11-20
21-30
31-40
41-50
Tölgy
51-60 Bükk
61-70 Éger
71-80
81-90
91-100
101Korosztály
13
·
Észak-zselici erd ségek
30 25 20 15 10 5 0 1-10
11-20
21-30
31-40
41-50
Tölgy
51-60 Bükk
61-70
71-80
81-90
91-100
Éger
101Korosztály
Az illír bükkösök tekintetében, melyek a körzet területén extrazonálisak, az erd gazdálkodás kialakításánál fontos a klímaváltozás negatív hatásaiból adódó veszélyek csökkentése. Ezért különösen fontos a megfelel mezoklíma fenntartása, melynek biztosításához a legjobb eszköz a folyamatos erd borítás biztosítása. Az illír gyertyános-tölgyesek esetében jelenleg viszonylag alacsony az elegyfafajok aránya, amely kedvez tlen egyes jelöl állatfajok tekintetében. Az erd terv területén gyakorlatilag minden állomány (95%) vágásos üzemmódban kezelt. Ahhoz, hogy a folyamatos erd borítást biztosítva szálalni lehessen, el ször az erd k szerkezetét át kell alakítani. A Dél-Zselic Natura 2000 területen, Bakóca, Tormás községekben 260 ha elegyes bükkösben, gyertyános-tölgyesben indult el az elmúlt évt l az átalakító tevékenység. Az ennek következtében kialakuló változatos állományszerkezet kiváló életteret biztosít majd a nagy h scincér számára.
3. 6. A körzeti erd terv társadalmi, gazdasági következményeinek leírása Az Észak-Zselici kistáj keleti szegélyén elhelyezked erd tervezési körzet kiváló természeti adottságainak megfelel en magas erd sültséggel (39,3%) rendelkezik. A körzetben évszázados hagyományai vannak az erd gazdálkodásnak. A nagyobb városoktól hegyekkel elhatárolt településeken él emberek a lakóhelyük környezetében keresték és találták meg a megélhetésüket biztosító tevékenységeket. Így az erd gazdálkodásban szükséges tevékenységek nagyon sok embernek az egész éves foglalkoztatását jelentették, illetve a lakosság jelent s részének az id szakos foglalkoztatásával az erd gazdálkodás hozzájárult a vidék eltartó képességéhez. A körzet területét a Honfoglalás korában csaknem összefügg erd ség borította. Az elkövetkez évszázadok erd irtásait a mez gazdasági m velés térhódítása, az ipari fejl dés, a lakosság számának növekedése váltotta ki. Az erd tervezési körzet területét alkotó erd kben 14
csakúgy, mint hazánk összes erd területén - 1769-t l törvényesen szabályozott módon történik az erd gazdálkodás, biztosítva az erd nek a hosszú távú, tartamos meg rzését. Ennek is köszönhet , hogy az erd tervezési körzet erd területének 33,5%-a megfelelt a Natura 2000 hálózat kijelölési kritériumainak. A körzet területén 8039 f él (ebb l Sásdon 3329 f ). A néps r ség 43 f /km2. Az 5672 f nyi munkaképes korú lakosság 15,0%-át érint munkanélküliség megköveteli, hogy minden ágazat – így az erdészeti ágazat is – mind jobban hozzájáruljon a foglalkoztatási szint növeléséhez, a nemzeti er források (így a humán er források) ésszer hasznosításához, növelve ezáltal a térség eltartó képességét (KSH népességi adatok; KSH Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat település soros adatok). A helyi fafeldolgozó üzemek dönt en a körzetben megtermelt jó min ség alapanyagokra alapozzák tevékenységüket, így az erd gazdálkodásnak és a fafeldolgozásnak is kapacitásainak meg rzésére kell törekednie a vidék lakosságmegtartó képességének meg rzése céljából. Különösen fontos a legkülönböz bb képzettségi szint él munkaer kapacitás szinten tartása, illetve a nagyobb él munka igény tevékenységek mennyiségének növelése ott, ahol a munkanélküli lakosság képzettségi szintje alacsony. Az erd kezeléssel összefügg fahasználati tevékenység egyúttal a megújuló energiahordozók b vített újratermelésében is fontos szerepet tölt be, különösen a hagyományosan vidéki településszerkezet térségekben. A társadalomban a természetes anyagok felhasználása és alkalmazása iránti igény folyamatosan n , ami az erdei haszonvételek korábbiakban megszokott szintjének fenntartását teszi szükségessé, de az erd höz köt d él hely típusok meg rzésére és védelmére továbbra is fokozott figyelmet kell fordítani. Az erd tervezési körzet 14 települése közül 10 a leghátrányosabb helyzet települések listáján szerepel: Bakóca, Baranyajen , Baranyaszentgyörgy, Mindszentgodisa, Kisbeszterce, Palé, Szágy, Tormás, Vásárosdombó, Gödre (16/ 2011.(IV.29.) NEMFI rendelet). Összes lakosságszámuk 4343 f , a munkaképes korú lakosságuk száma 3113 f , munkanélküliként nyilvántartottak száma 588 f , a munkanélküliek aránya a munkaképes korú lakosság számához viszonyítva 18,9% (KSH népességi adatok; KSH Nemzeti foglalkoztatási Szolgálat település soros adatok). Az erd tervezési körzet Natura 2000 besorolással érintett erd területei az Országos Erd állomány Adattár adatai alapján az alábbiak szerint jellemezhet k: - erd területek tulajdonforma szerinti megoszlása: állami tulajdon: 78,0%, közösségi tulajdon: 0,1%, magán tulajdon: 21,9%. - állami tulajdonban lév erd területeket: ~100%-ban erd gazdaság kezeli. - az erd területek 1,4%-án nincs bejegyzett erd gazdálkodó (rendezetlen gazdálkodási viszony).
15
4.
A körzeti erd terv hatásainak értékelése, a várható természeti állapotváltozás leírása és azok hatásainak értékelése a kijelölés alapjául szolgáló él helyekre és fajokra általában és Natura 2000 területenként
Az erd tervezési körzetre általánosságban elmondható, hogy az egybefügg fiatal állományok változatosságának fokozása érdekében a véghasználattal érintett erd részletekben mikroél hely kialakítását biztosítják a tervel írások. Ezek mértéke az Evt. 73. § (7) cb) pontja szerinti. Területükön mostantól semmiféle fakitermelés nem folytatható, még egészségügyi termelés sem. A mikroél helyek visszahagyása összesen kb. 3500 m3 fatömeg id s állomány lábon hagyását jelenti, mintegy hetven erd részletre kiterjed en. Jelenleg a fiatal állományokban mintegy 3000 m3 id s hagyásfa, hagyásfacsoport található, amelyek szintén nem kerülnek kitermelésre. A jelöl társulások erd részleteiben valamelyest emelkedtek a vágásérettségi korok. Az átlagos vágásérettségi kor a társulások f fafajainál a következ : KST 104 év, KTT 97 év, B 111 év, GY 101 év és MÉ 61 év. Az emelés hatására csökkent a véghasználati tervel írások volumene. A folyamat eredményeként az id s állományok aránya mindhárom jelöl él hely vonatkozásában valamelyest megemelkedik. Tölgyes és bükkös jelöl él helyen egyáltalán nincs tarvágás, vagyis itt a felújítás kizárólag természetes úton történik, szükség szerint mesterséges kiegészítéssel. A fahasználati el írások palettáján megjelent a szálalóvágás, ami azt jelzi, hogy egyre elnyújtottabbak a véghasználatok. Egy erd részletben szálalás lett tervezve, amely maximálisan biztosítja a folyamatos erd borítást. Az égeres állományok fiatal, illetve középkorúak, véghasználatra egy erd részlet sem került. A terv az intenzíven terjed tartalmazza.
fafajok visszaszorításához szükséges összes tervel írást
A terv semmilyen formában nem tartalmaz tuskózásra vonatkozó el írást, vagy arra való ösztönzést. Az öreg erd k aránya a vágáskor növekedése folytán a Natura 2000 területeken és jelöl él helyenként külön-külön is növekedni fog. A túlszaporodott, a természetes folyamatokat jól érzékelhet en akadályozó vadállomány szabályozására vonatkozó el írások nem képezik az erd terv részét.
Dél-Zselic kiemelt jelent ség természetmeg rzési terület értékelése Enyves éger és k ris alkotta ligeterd (91E0): A társulás kiterjedése arányaiban nagyon kicsi, fiatal, illetve középkorú faállományok alkotják, véghasználatra egy erd részlet sem került A tervezett nevel vágások a jelöl él helyek és fajok természetvédelmi helyzetére nincsenek kedvez tlen hatással.
16
Illír bükkös (91K0): Mivel a térségben az elmúlt évszázadok erdészeti hasznosítása miatt hiányoznak a természetes, heterogén, többkorú, többszintes erd állományok, ezért a hosszú távú cél ezeknek a helyreállítása. Kedvez irányba mozdul el a körzeti erd terv célkit zései között az átalakító erd tömb (260 ha) kijelölése, mely els lépcs je a szálalással történ hasznosításnak és kedvez a többkorú erd k kialakításához. A vágásérettségi kor emelésével n az id s faegyedeket is tartalmazó, vegyes korú erd k aránya, ezzel biztosítható a fiatal erd kb l hiányzó, az id s állományokban jelen lév lágyszárú társulásalkotó fajok fennmaradása, diverzitása. Mindezek együttesen pozitív hatásúak az illír bükkösök meg rzése tekintetében. Az extrazonálisan fejl dött bükkösökre a klímaváltozás negatív hatásaiból adódó veszélyek (kevesebb éves csapadékmennyiség) ezzel csökkenthet k. Illír gyertyános-tölgyes (91L0): Mivel a térségben az elmúlt évszázadok erdészeti hasznosítása miatt hiányoznak a természetes, heterogén, többkorú, többszintes erd állományok, ezért a hosszú távú cél ezeknek a helyreállítása. Kedvez irányba mozdul el a körzeti erd terv célkit zései között az átalakító erd tömb (260 ha) kijelölése, mely els lépcs je a szálalással történ hasznosításnak és kedvez a többkorú erd k kialakításához. Ez különösen fontos a fiatal erd kb l hiányzó, az id s állományokhoz köt d lágyszárú társulásalkotó fajok fennmaradásához, diverzitásához. A vágáskor emelésével n az id s faegyedeket is tartalmazó, vegyes korú erd k aránya. A mikroél helyek (min. 0,1-0,3 ha) kijelölése lehet séget biztosít az ízeltlábúak populációinak fenntartásához (lábon száradt és fekv holtfa, csúcsszáradt egyedek fennmaradása, elegyfafajok megmaradása). A megfelel kijelölés az illír gyertyános-tölgyesek esetében javítja a változatosságot, a tápnövényként is fontos elegyfafajok (pl. kecskef z, bükk, barkócaberkenye, juharok) fennmaradását, amely kedvez egyes jelöl ízeltlábú fajok, (így a nagy h scincér, szarvasbogár, havasi cincér) számára. A jelöl állatfajok tekintetében az alábbi értékelések tehet k: A jellemzett madárfajok a Zselic különleges madárvédelmi terület jelöl fajai. Hamvas küll , Közép fakopáncs: Odúlakó és készít harkályfajaink. Az általuk ácsolt üregeket kisebb termet énekesmadarak (cinege-, légykapófélék, csuszkák) használják fészkelésre. Tölgyes és cseres állományokban fordulnak el . Táplálékukat nem kizárólag a holt faanyagból szerzik meg, a küll k sok esetben hangyákat fogyasztanak, a közép fakopáncsok pedig lombfogyasztó rovarok lárváit eszik. A véghasználati kor megemelése, az örökerd k, átalakító erd tömb mikroél helyek (min. 0,5 ha) kijelölése lehet séget biztosít a fajok populációinak fenntartásához (lábon száradt és fekv holtfa, csúcsszáradt egyedek fennmaradása, elegyfafajok megmaradása). Darázsölyv: Fokozottan védett ragadozó madár fajunk. Él helyei a sík- és dombvidéki lomberd k. Fészkét a koronába, jól elrejtve építi, így egyrészt megfelel méret fára van szüksége a fészekrakáshoz, másrészt nagy kiterjedés id s erd állományra. A vizsgált területen rendszeresen költ 1-2 pár.
17
A véghasználati kor jelent s megemelése, a nagy kiterjedés átalakító üzemmódú, folyamatos erd borítást biztosító gazdálkodási módok tervezése, a faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódú erd k kijelölése lehet séget biztosít a faj populációinak fenntartásához. Örvös légykapó: Középkorú és id s, lombos erd k odúlakó madárfaja. A lombkoronában táplálkozva repül rovarokat és a lombfogyasztó rovarok lárváit zsákmányolja. Költ üregét leggyakrabban lábon álló holtfában lév harkályodúban találhatjuk meg. A véghasználati kor megemelése, az örökerd k, átalakító erd tömb, mikroél helyek (min. 0,5 ha) kijelölése, a második lombkoronaszint meghagyása lehet séget biztosít a faj populációinak fenntartásához (lábon száradt és fekv holtfa, elegyfafajok megmaradása). Fekete harkály: Legnagyobb termet harkályfajunk, amely odúkészítésével költ helyet teremt több más állatfaj számára (macskabagoly, kék galamb, odúlakó denevérfajok). Els sorban bükkös állományokban fordul el , de megtelepszik megfelel törzsátmér j kocsánytalan- és csertölgy, valamint szürkenyár egyedekben is. F táplálkozó területei a lábon álló és kid lt, nagy méret holtfák. A véghasználati kor megemelése, az örökerd k, átalakító erd tömb mikroél helyek (min. 0,5 ha) kijelölése lehet séget biztosít a faj populációinak fenntartásához (lábon száradt és fekv holtfa, csúcsszáradt egyedek fennmaradása, elegyfafajok megmaradása). Az alábbiakban értékelt fajok a Dél-Zselic kiemelt jelent ség természetmeg rzési terület jelöl fajai. Sárga hasú unka: Domb- és hegyvidéki erdeinkben elterjedt kétélt faj. Jellegzetesen állóvízi béka, petéit els sorban erdei pocsolyákba, dagonyákba, keréknyomokba rakja. Állományainak meg rzését a vegetációs id szakon kívüli termelések nem veszélyeztetik. Nagy h scincér: Olyan él tölgyfák (f ként kocsányos tölgy, de kocsánytalan, molyhos és csertölgy is) kérge alá petézik, amelyeken a törzs egy része már elhalt. Leger sebb állományai ott élnek, ahol nagyon öreg, magányosan vagy kisebb csoportokban álló kocsányos tölgyek találhatók. A zártabb erd kben inkább a közvetlen napsugárzásnak kitett csúcsi részek kedveznek a lárvák fejl désének. Ennek megfelel en a napfénynek kitett, id s tölgyfák meghagyását igényli (ritkább vagy ritkásan meghagyott erd részekben, facsoportokban). A h scincérállományok meg rzését el segíti pl. a változatos korcsoport kialakítása, hagyásfák, tanúfák meghagyása, tarvágás mell zése, kis lékek nyitása id s erd ben. A véghasználati kor jelent s megemelése, az örökerd k, átalakító erd tömb mikroél helyek (min. 0,5 ha) kijelölése lehet séget biztosít a faj populációinak fenntartásához (lábonszáradt és fekv holtfa, csúcsszáradt egyedek fennmaradása, elegyfafajok megmaradása). Szarvasbogár: Az imágó tölgyfajok (f leg csertölgy és kocsányos tölgy) id s, korhadó példányainak tövébe vagy a talajba a gyökér közelébe petézik. A lárvák több éven (4-5 év) keresztül fejl dnek a korhadt fák gyökerében. Az id s, korhadó tölgyek meghagyását kell biztosítani, illetve a 18
tuskókat a talajban kell hagyni. A véghasználati kor jelent s megemelése, az örökerd k, átalakító erd tömb, mikroél helyek megfelel kijelölése, a tuskózás elhagyása kedvez a faj szempontjából. Havasi cincér: Lárvája bükk elhalt, de még lábon álló törzseiben, illetve az él fák vastag, elhalt ágaiban a kéreg alatt, majd a fatestben fejl dik, csak olyan helyeken, ahol a fát napsütés éri (pl. zárt erd kben a fels lombkoronaszintben). Általában csak a már 50 év feletti erd állományokban fordul el , ahol 1-2 éves holt bükkfák találhatók (törzsátmér a földt l 1 méterre legalább 25 cm körüli). Veszélyeztet tényez k: elhalt, beteg vagy sérült fatörzsek eltávolítása, a faállományban kiterjedt homogén korcsoport kialakítása, bükkös állományok helyén tájidegen fajokból álló erd telepítés kialakítása. Kiemelend probléma: a faj viszonylag frissen elhalt fákba/farészekbe rakja petéit, ezért a fakitermelés után a farakások helyszínen hagyása a rajzás id szakáig, mintegy ökológiai csapdaként m ködik. A havasi cincér rajzási id szaka június-augusztus, ha ekkor a téli, tavaszi id szakban kitermelt fák még a területen találhatók, akkor a petéz n stények az elszállítandó fatörzsekbe fognak petézni. Az így lerakott peték, és ezáltal a következ nemzedék is gyakorlatilag megsemmisül. Ez igen er s állománycsökkenést okoz,f ként ha rendszeresen ismétl dik egy adott él helyen. A faj érdekében a téli, valamint kora tavaszi id szakban kitermelt fák területr l történ elszállításáról legkés bb májusig, de más xilofág fajok kímélése miatt még korábban is javasolt a kiszállítás. Az erd ben kialakított kisebb lékek, ahol az elhalt ágakat, a lábon elhalt fák törzsét napfény érheti, kedvez ek a faj számára, valamint ismert el fordulási helyein az id s (50 év fölötti állományok) egy részének teljes kímélete, ezen állományok hosszú távú fennmaradásának, folyamatos jelenlétének biztosítása. A tervezett nevel vágások a jelöl él helyek és fajok természetvédelmi helyzetére nincsenek kedvez tlen hatással. A fentieket összefoglalva megállapítható, hogy összességében a Natura 2000 hálózat koherenciája, funkciója, szerkezete, összetétele megmarad.
19
Hatásvizsgálati mátrix azokra a jelöl él helyekre, melyek az erd terv el írás-javaslatai alapján érintettek lehetnek: EU kód
91E0
91K0
91L0
Jelöl él hely neve
Enyves éger és magas k ris alkotta ligeterd k
Jelöl él helyet érint erd gazdálkodási tevékenység
el használat NFGY, EÜ)
(TI, TKGY,
véghasználat, egészségügyi fakitermelés, erd felújítás mesterséges módon
Illír bükkös
Illír gyertyános-tölgyes
véghasználat, egészségügyi fakitermelés, erd felújítás mesterséges módon
Intézkedés, amellyel a gazdálkodás jelent s hatása elkerülhet Vágásérettségi korok emelése (kevesebb véghasználat, öreg erd k arányának növekedése). Mikroél helyek visszahagyása (lábonszáradt és fekv holtfa, csúcsszáradt egyedek fennmaradása). shonos elegyek kímélete. Vágásérettségi korok emelése (kevesebb véghasználat, öreg erd k arányának növekedése). Átalakító erd tömb kialakítása. Mikroél helyek kialakítása, érintetlenül hagyása (lábonszáradt és fekv holtfa, odvas fák, csúcsszáradt egyedek fennmaradása). Erd sítés természetes felújítással, mesterséges erd sítés csak kiegészítésként. Vágásérettségi korok emelése (kevesebb véghasználat, öreg erd k arányának növekedése). Átalakító erd tömb kialakítása. Mikroél helyek kialakítása, érintetlenül hagyása (lábonszáradt és fekv holtfa, odvas fák, csúcsszáradt egyedek, ritka tápnövények fennmaradása). Erd sítés természetes felújítással, mesterséges erd sítés csak kiegészítésként.
Hatásvizsgálati mátrix azokra a jelöl fajokra, melyek az erd gazdálkodás el írás-javaslatai alapján érintettek lehetnek: Jelöl faj neve
Hamvas küll Közép fakopáncs
Darázsölyv
Örvös légykapó
Jelöl faj köt dése tölgyes, cseres állományok, holtfa
sík- és dombvidéki lomberd k, nagy kiterjedés id s erd állományok
középkorú és id s, lombos erd k, lábon álló holtfa
Intézkedés, amellyel a gazdálkodás jelent s hatása elkerülhet Vágásérettségi korok emelése (kevesebb véghasználat, öreg erd k arányának növekedése). Átalakító erd tömb kialakítása. Mikroél helyek kialakítása, érintetlenül hagyása (lábonszáradt és fekv holtfa, odvas fák, csúcsszáradt egyedek fennmaradása). Vágásérettségi korok emelése (kevesebb véghasználat, öreg erd k arányának növekedése). Átalakító erd tömb kialakítása. Folyamatos erd borítást biztosító gazdálkodási módok tervezése, a faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódú erd k kijelölése. A véghasználati kor megemelése, az örökerd k, átalakító erd tömb, mikroél helyek (min. 0,5 ha) kijelölése, a második lombkoronaszint meghagyása lehet séget biztosít a faj populációinak fenntartásához (lábon száradt és fekv holtfa, elegyfafajok megmaradása).
20
