Napraforgófajták betegségekkel szembeni rezisztenciavizsgálatának eredményei, 2009

2010. április

Napraforgófajták betegségekkel szembeni rezisztenciavizsgálatának eredményei, 2009 Dr. Gergely László, Birtáné Vas Zsuzsanna MgSzH Központ, Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság, Budapest Szabó Tibor MgSzH Növényfajtakísérleti Állomás, Röjtökmuzsaj Dr. Virányi Ferenc SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növényvédelmi Intézet, Gödöllő Juhász Zsuzsanna Fejér Megyei MgSzH Fajtakísérleti Osztály, Tordas Dr. Csikász Tamás Kaposvári Egyetem TAKI, Iregszemcse-Bicsérd Dr. Horváth Zoltán Kecskeméti Főiskola, Kertészeti Kar, Kecskemét Mészáros Géza Dow AgroSciences Hungary Kft., szegedi telephely Az elmúlt évben hazánkban 537.412 hektáron termesztettünk napraforgót és az országos termésátlag 2,35 t/ha volt, ami kevesebb ugyan a 2008. évinél (2,7 t/ha), de ezúttal is jónak ítélhető. A 2009-es tenyészidőszak időjárása kifejezetten meleg (a sokévi átlagnál 3,5 °C-kal melegebb!) és száraz áprilissal indult, majd a májusi és júliusi középhőmérséklet is meghaladta a sokévi átlagot. A június viszont hűvösebb és csapadékosabb volt, ami

1. kép A napraforgó fehérpenészes szártőrothadásának tüneti képe

78

a szárfoltosságot okozó gombakórokozók többségének kedvezett. Közismert tény, hogy a fajták genetikai termőképessége és a köztermesztésben elért terméseredmények között lényeges eltérések mutatkoznak valamennyi szántóföldi növénynél. Amíg például napraforgóban a genetikai termőképesség kihasználtsága 40-50 %-ra tehető, a burgonyánál ez a mutató csak mindössze 20-25 % hazánkban!

A „kieső” termés gyakran időjárási anomáliákra és/vagy agrotechnikai hibákra vezethető vissza, de jelentős lehet a növényi betegségek termésre gyakorolt hatása is. Ez utóbbira példa az 1997. évi csapadékos tenyészidőszak, amikor az országos termésátlag csaknem megfeleződött (1,1 t/ha!) a fellépő gombás megbetegedések, főként a diaportés szárfoltosság és -korhadás (Diaporthe helianthi) járványos fertőzése miatt.

2-3. kép A hamuszürke szártőkorhadás tüneti képei

2009-ben az országos kisparcellás fajtakísérletek növénykórtani vizsgálatai a következő gombás eredetű

4. kép Az alternáriás szárfoltosság tüneti képe

betegségekre és a napraforgó-szádorral (mint virágos élősködővel) szem-

5. kép A fómás (fekete) szárfoltosság tüneti képe

beni viselkedés értékelésére terjedtek ki:  Fehérpenészes szártőrothadás (Sclerotinia sclerotiorum),  Hamuszürke szártőkorhadás (Macrophomina phaseolina),  Alternáriás levél- és szárfoltosság (Alternaria spp.),  Fómás (fekete) szárfoltosság (Phoma macdonaldii),  Napraforgó-rozsda (Puccinia helianthi),  Napraforgó-szádor (Orobanche cernua/cumana). A napraforgó-peronoszpóra (Plasmopara halstedii) öt hazai ras�szával (patotípusával) szembeni ellenálló képességet, valamint a szádorrezisztensként bejelentett fajtaváltozatok „E”-rasszal szembeni fogékonyságát/rezisztenciáját üvegházi provokációs vizsgálatokban értékeltük.

6. kép A napraforgó-szádor fertőzésének tüneti képe

7. kép A napraforgó-rozsda telepei a levél fonákán

8. kép A napraforgó-peronoszpóra sporulációja a sziklevélen

9. kép A napraforgó-peronoszpóra szisztemikus betegségformája: levélklorózis és törpülés

79

2010. április 1. táblázat Fertőzöttségi szélsőértékek kisparcellás napraforgó fajtakísérletekben, 2009 Fajtaszám (db)

Kísérlettípus/éréscsoport I. Igen korai és korai érésűek* II. Korai érésűek* III. Középérésűek* V/1. IMI Korai érésűek* V/2. IMI Középérésűek* VI/1. HO Igen korai érésűek** VI/2. HO Korai érésűek** VI/3. HO Középérésűek** VII/1. SU Korai érésűek* VII/2. SU Középérésűek* Összesen Vizsgálati helyek száma

8 16 18 8 10 3 10 5 10 6 94

Fehérpenészes szártőrothadás minimum maximum fertőzött (db %) 5,1 6,7 9,8 7,5 8,7 11,1 8,8 10,0 7,3 10,1 4*, 6**

10,5 23,3 27,9 20,0 26,9 14,8 21,7 16,8 11,3 21,5 -

Megjegyzés: IMI/SU = herbicidrezisztens, HO = magas olajsavtartalmú fajtacsoport

3. táblázat Fertőzöttségi szélsőértékek kisparcellás napraforgó fajtakísérletben, 2009 Kísérlettípus/éréscsoport

Fajtaszám (db)

I. Igen korai és korai érésűek II. Korai érésűek III. Középérésűek V/1. IMI Korai érésűek V/2. IMI Középérésűek VI/1. HO Igen korai érésűek VI/2. HO Korai érésűek VI/3. HO Középérésűek VII/1. SU Korai érésűek VII/2. SU Középérésűek Összesen Vizsgálati hely

8 16 18 8 10 3 10 5 10 6 94

Alternáriás szárfoltosság minimum maximum fertőzött (db %) 13,8 13,8 13,8 16,5 14,6 42,5 16,1 31,0 16,4 23,2 Debrecen

52,2 45,3 56,4 25,9 68,3 51,1 53,4 42,7 46,3 39,8 -

Megjegyzés: IMI/SU = herbicidrezisztens, HO = magas olajsavtartalmú fajtacsoport

2. táblázat Fertőzöttségi szélsőértékek kisparcellás napraforgó fajtakísérletben, 2009 Kísérlettípus/éréscsoport I. Igen korai és korai érésűek II. Korai érésűek III. Középérésűek V/1. IMI Korai érésűek V/2. IMI Középérésűek VI/1. HO Igen korai érésűek VI/2. HO Korai érésűek VI/3. HO Középérésűek VII/1. SU Korai érésűek VII/2. SU Középérésűek Összesen Vizsgálati hely

Fajtaszám (db 8 16 18 8 10 3 10 5 10 6 94

Hamuszürke szártőkorhadás minimum maximum fertőzött (db %) 3,2 1,2 2,5 2,0 0,8 9,3 5,2 10,2 2,6 5,0

23,5 19,8 23,5 12,7 32,5 14,1 14,4 11,8 14,5 13,9

Debrecen

Megjegyzés: IMI/SU = herbicidrezisztens, HO = magas olajsavtartalmú fajtacsoport

4. táblázat Fertőzöttségi szélsőértékek kisparcellás napraforgó fajtakísérletben, 2009 Kísérlettípus/éréscsoport I. Igen korai és korai érésűek II. Korai érésűek III. Középérésűek V/1. IMI Korai érésűek V/2. IMI Középérésűek VI/1. HO Igen korai érésűek VI/2. HO Korai érésűek VI/3. HO Középérésűek VII/1. SU Korai érésűek VII/2. SU Középérésűek Összesen Vizsgálati hely

Fajtaszám (db) 8 16 18 8 10 3 10 5 10 6 94

Fómás (fekete) szárfoltosság minimum maximum fertőzött (db %) 18,8 14,7 17,8 26,3 16,5 49,7 42,7 55,0 18,2 23,0 Debrecen

32,5 47,6 53,4 54,3 53,3 57,7 66,4 75,4 44,6 36,5 -

Megjegyzés: IMI/SU = herbicidrezisztens, HO = magas olajsavtartalmú fajtacsoport

5. táblázat Napraforgófajták és -fajtajelöltek napraforgó-rozsdával és -szádorral szembeni viselkedésének megoszlása kisparcellás fajtakísérletekben, 2009 Kísérlettípus/éréscsoport

Fajtaszám (db)

Napraforgórozsda F

R

fajták száma (db)

Fajtaszám (db)

I. Igen korai és korai érésűek 8 6 2 3 II. Korai érésűek 16 14 2 10 III. Középérésűek 18 14 4 6 V/1. IMI Korai érésűek 8 4 4 V/2. IMI Középérésűek 10 8 2 1 VI/1. HO Igen korai érésűek 3 2 1 VI/2. HO Korai érésűek 10 9 1 2 VI/3. HO Középérésűek 5 5 0 2 VII/1. SU Korai érésűek 10 9 1 VII/2. SU Középérésűek 6 6 0 1 Összesen 94 77 17 25 Vizsgálati hely/idő: Debrecen/08. 11. Megjegyzés: F = fogékony, R = rezisztens, IMI/SU = herbicidrezisztens, HO = magas olajsavtartalmú fajtacsoport

80

Napraforgószádor F R fajták száma (db) 3 5 3 1 0 0 0 12 Szeged/08. 18.

0 5 3 0 2 2 1 13

6. táblázat Napraforgó teljesítménykísérletek standard és államilag elismert fajtáinak növénykórtani adatai, 2009 (kivonat) Kísérlettípus/fajta

I. Igen korai és korai érésűek Pomar Nova PR63 A40 Alexandra PR PR63 D82 NK Brio Kísérleti átlag II. Korai érésűek Alexandra PR PR63 D82 NK Brio Barolo RM Kísérleti átlag III. Középérésűek NK Kondi LG 5655 NK Armoni Barolo RM Kísérleti átlag Vizsgálati helyek száma:

Alternáriás Fómás Fehérpenészes Hamuszürke szártőrothadás szártőkorhadás szárfoltosság fertőzött (db %) fertőzött (db %) fertőzött (db %) 8,8 6,4 6,6 6,6 6,2 10,5 7,0

9,1 5,2 3,2 6,9 3,3 23,5 8,1

24,0 17,2 40,5 13,8 52,2 21,1 28,5

22,3 30,9 25,1 32,5 18,8 20,2 25,2

9,8 9,5 17,3 16,8 12,1

7,3 5,7 19,6 19,8 8,3

24,4 44,1 23,7 26,3 25,5

29,3 13,9 14,7 18,9 28,9

16,4 9,8 18,6 19,3 14,3 4

12,5 6,2 13,5 21,1 9,0 1

29,2 18,9 23,6 26,7 30,8 1

30,0 35,4 18,6 17,8 30,2 1

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növényfajtakísérleti Állomásain és néhány kihelyezett kísérletben 94 napraforgó-genotípus (fajta/hibrid) növénykórtani vizsgálatát végeztük el természetes fertőzöttségű kisparcellás fajtakísérletekben. A gombás szárbetegségek vizsgálatára a citromérés időszakában, a napraforgó-szádorral és a napraforgórozsdával szembeni viselkedés elbírálására a betakarítás előtt került sor vizuális, tüneti értékeléssel. A fajtajelöltek növénykórtani értékelésekor az egyes betegségenként táblázatokba foglalt fertőzöttségi szélsőértékekkel jellemeztük a fajtasor rezisztencia-viszonyait (1-4. táblázat). Az államilag elismert, az összehasonlító (standard) fajták, valamint az Európai Uniós fajták növénykórtani adatait ugyancsak táblázatos formában adjuk közre (6-7. táblázat). A fontosabb eredmények összefoglalása Az országos napraforgó fajtakísérletek növénykórtani értékelése alapján a 2009-es tenyészidőszakot, a

2008. évihez hasonlóan, a gombás eredetű szárbetegségek (fehérpenészes szártőrothadás, hamuszürke szártőkorhadás, alternáriás és fómás szárfoltosság) fellépése jellemezte, azzal a különbséggel, hogy a diaportés szárfoltosság helyett ezúttal a hamuszürke szártőkorhadás fordult elő, értékelhető mértékű fertőzést okozva. A fehérpenészes szártőrothadás iránt elsősorban a herbicidrezisztens (IMI- és SU-csoportbeli) középérésű fajták, a magas olajsavtartalmú (HO) változatok, valamint néhány korai és középérésű fajtajelölt mutatta a legnagyobb fogékonyságot (1. táblázat, 1. kép). A hamuszürke szártőkorhadásra a középérésű IMI-típusú napraforgók bizonyultak a legfogékonyabbnak, de a HO-típusú fajták kivételével valamennyi kísérletben volt nagyon fogékony genotípus (2. táblázat, 2-3. kép). Az alternáriás és a fómás szárfoltosság valamennyi kísérlettípusban számottevő fertőzést okozott és jellemzően a magas olajsavtartalmú (HO) fajtajelöltek mutatták a legnagyobb fogékonyságot (3-4. táblázat, 4-5. kép), azzal együtt, hogy az alternáriás

betegségre legfogékonyabb hibrid a középérésű IMI-csoportban szerepelt. A napraforgó-rozsda iránt a fajtajelöltek több mint 80 %-a fogékonynak bizonyult. Szerencsére ez a gombás levélbetegség viszonylag ritkán és inkább a tenyészidőszak vége felé lép fel, ezért számottevő termésveszteséget egyelőre nem okoz (5. táblázat, 7. kép). Ugyanakkor a napraforgó-szádor egyre fokozódó növényvédelmi problémát jelent hazánkban, egyelőre csak a déli-délkeleti országrészben, de várható a továbbterjedése az északabbi termőterületek felé. Szerencsére mind a korai, mind a középérésű csoportban több olyan fajtát találunk (pl. NK Brio, Rumbasol, NK Kondi), amelyek ellenállóságot mutatnak az agres�szív E-rasszt is magában foglaló magyarországi szádorpopulációval szemben (5. táblázat, 6. kép). Az államilag elismert, az összehasonlító (standard), valamint az Európai Uniós listáról behozott napraforgófajták növénykórtani adatait a 6-7. táblázatokban foglaltuk össze. Ezek közül néhány többszörös betegségellenállóságot hordoz, melynek révén nagy termésbiztonsággal, eredményesen termeszthetők Magyarországon. Az üvegházi provokációs vizsgálatok eredményei Helyszín: Fejér Megyei MgSzH Fajtakísérleti Osztály, Tordas A napraforgó-peronoszpóra öt hazai rasszával (100, 330, 700, 710, 730) szembeni rezisztencia a fajták állami elismerésének egyik feltétele Magyarországon. Az elmúlt évben vizsgált genotípusok (n = 88) közül 73 valamennyi hazai ras�szal szemben ellenállónak bizonyult (83 %), ezzel szemben 15 hibrid vagy szülői vonal legalább egy rasszal szemben fogékonyságot mutatott (17 %). A napraforgó-szádor „E” rasszával szemben rezisztensként bejelentett változatok (n = 47) közül 38 genotípusnál igazoltuk az ellenállóság meglétét (81 %), s ugyanakkor 9 fajta fogékonynak bizonyult a virágos élősködőre (19 %).

81

2010. április 7. táblázat Napraforgó teljesítménykísérletekben vizsgált államilag elismert és európai uniós fajták növénykórtani adatai, 2009 (kivonat) Kísérlettípus/fajta

Alternáriás Fómás Fehérpenészes Hamuszürke szártőrothadás szártőkorhadás szárfoltosság fertőzött (db %) fertőzött (db %) fertőzött (db %)

V/2. IMI Középérésű* NK Neoma EU NK Alego ÁE NK Meldimi EU NK Armoni ÁE Kísérleti átlag VI/1. HO Igen korai érésűek** PR64 H45 EU Kísérleti átlag VI/2. HO Korai érésűek** NK Ferti EU PR63 H41 EU ES Petunia ÁE NK Delfi ÁE Kísérleti átlag VI/3. HO Középérésűek** PR65 H22 ÁE MAS 97OL ÁE NK Kondi ÁE Kísérleti átlag VII/1. SU Korai érésűek* PR63 E82 ÁE PR63 A04 ÁE PR63 A82 ÁE PR63 D82 ÁE Kísérleti átlag Vizsgálati helyek száma:

15,7 9,5 16,3 19,6 16,6

32,5 6,1 8,9 15,8 12,7

14,6 24,6 18,6 21,4 28,8

22,8 53,3 26,7 30,8 28,3

12,9 11,4

9,4 10,9

42,5 46,3

54,5 54,0

21,7 13,4 8,9 13,5 13,1

9,3 12,7 8,9 11,4 10,4

34,6 53,4 22,1 30,5 35,4

53,6 57,7 46,2 49,1 55,5

10,0 10,8 16,8 13,1

10,3 10,7 10,2 10,9

32,4 35,2 31,0 35,0

75,4 60,8 55,0 63,0

9,2 10,5 9,9 7,3 9,6 4*, 6**

8,6 14,5 7,4 6,5 7,1 1*, 3**

16,4 36,8 46,3 33,1 29,7 1*, 2**

21,6 23,1 18,2 23,7 28,2 1*, 3**

Megjegyzés: ÁE = államilag elismert fajta, EU = Európai uniós közös listáról behozott fajta

Az eredményekből levonható következtetések A napraforgó elmúlt évi tenyészidőszakában, a 2008-as évjárathoz hasonlóan, a gombás eredetű szárbetegségek okozták a legnagyobb fertőzéseket, míg a tányérbetegségek csak sporadikusan léptek fel. A sokéves átlagnál melegebb tenyészidőszakú évek gyakoribbá válása miatt a hamuszürke szártőkorhadás, az alternáriás levélés szárfoltosság, és esetenként a fómás szárfoltosság károsításának növekedésére lehet számítani. Mivel a rezisztenciavizsgálatok a legfontosabb betegségek iránti fogékonyságban jelentős különbségeket tártak fel, a fajtaválasztáskor élni kell a kevésbé fogékony napraforgók nyújtotta előnyökkel. Sajnálatos módon az utóbbi években nem állítottak be teljesítménykísérleteket az államilag elismert napraforgókkal, ezért a leíró fajtajegyzékek helyett csak fajtabemutatókon és/vagy szaklapokból tájékozódhatnak a fajták főbb növénykórtani jellemzőiről. Az elmúlt évben összegyűjtött növénykórtani adatok közzétételét abban a reményben tettük meg, hogy ezzel hozzájárulhatunk a helyes fajtaválasztáshoz. n

Nyitnikék! A Magyar Kukorica Klub évadnyitó megbeszélésre hívta a kukoricatermesztési verseny szervezésében érdekelteket Velencére, a Fejér Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságára 2010. március 18-ára, előkészítendő az idei versenyszezont. Dr. Sziebert Dénes, a klub újjá választott elnöke beszámolt a kukorica termésverseny 2009. évi tapasztalatairól. Nem volt könnyű az indulás éve – mondta az elnök, aki többször is hivatkozott azokra az USA-beli példákra, amelynek nyomán – és az ötletet is onnan merítve – az elmúlt évben belevágtak a verseny szervezésébe.

82

Milyen feladatokkal szembesültek?  az anyagi igények és lehetőségek felmérése,  támogatók szervezése, a pénzügyi háttér biztosítása,  a versenyzők szervezése,  a versenyzők felkészítése,  az ellenőrzések, mérések megszervezése,  adminisztráció, dokumentáció, adatfeldolgozás, értékelés rendszerének kialakítása,  kiadványkészítés,  díjak, különdíjak biztosítása,  díjkiosztó ünnepség megszervezése. A nehézségek ellenére is sikeres volt a 2009-es év (erről januári lapszámunk 70. oldalán beszámoltunk). Összesen huszonnégy díjat

és több elismerő oklevelet vehettek át a díjazottak. Csak példaként: a Cigándról érkezett György Dániel 14,40 t/ha átlagterméssel vitte el az első díjat. Újrázzuk! Mármint a klub, mivel 2010-re ismét meghirdeti a kukorica termésversenyt, szándékaik szerint legalább az elmúlt évi versenyzői létszám kétszeresét szeretnék a „ringben” látni. Az Agrofórum jelenlévő munkatársa felajánlotta, hogy az ÚTKERESÉS rendezvénysorozat keretében, még április hónapban egy országos konferenciát szervezzenek a Klubbal közösen, a verseny minél szélesebb körben való népszerűsítésére. Idejében értesíteni fogjuk olvasóinkat. ✍✍ AF