NAPRA – FORGÓ
AZ ÉVKÖR ÜNNEPEI A NAPRAFORGÓ WALDORF ISKOLÁBAN
ELŐSZÓ SZENT ISTVÁN ÜNNEPE, KENYÉR ÜNNEP MIHÁLY NAP SZENT MÁRTON NAP ADVENT KARÁCSONY FARSANG HÚSVÉT PÜNKÖSD SZENT IVÁN NAP
Kedves Iskolai Közösség! A nyáron három tanár közös munkájával összeállítottunk egy Ünnepkörről szóló kiadványt. Célunk az volt, hogy átláthassátok az ünnepek egymást követő lépéseit, meglássátok azt az ívet, ami a Kenyér ünnepétől Szent Ivánig tart, és egységet alkot. Minden ünnephez dalokat is válogattunk, melynek hangzóanyagát is szeretnénk majd átadni Nektek, hogy otthon, vagy az autóban ülve, tudjátok hallgatni, megismerni, megtanulni, együtt énekelni. Az ünnep átélése, és tartalma tőlünk függ. Ez a kiadvány igyekszik segítséget nyújtani ahhoz, hogy az ünnepekbe be tudjatok lépni, és azt saját, majd közösségi tartalommal meg tudjátok tölteni. Az ünnep igazi ereje bennünk, és a közösségünkben van, különösen akkor, ha figyelünk arra, hogy megteremtsük. Így kapcsolódik össze az ember a fenti világgal, amióta teremtve van. Az ünnepek azonban mindig felvetnek kérdéseket is. Osszuk meg egymással ezeket a miérteket, hogy beszélgetések alakulhassanak ki az ünnepek körül. A ma emberének kimondottan embert próbáló feladata a közösségi lét. Ennek egyik alkotóeleme, hogy együtt készülünk közös ünnepeinkre.
A régi emberek mindennapi élete és ünnepköre a természet rendjéhez igazodott. Legfontosabb irányadók voltak ebben: az évszakok váltakozásai, valamint a téli és nyári napforduló, meg a tavaszi és őszi napéjegyenlőség időpontja. A változások és az átváltozások időpontjaihoz már az ősidőkben kultikus cselekedetek tartoztak, s fokozatosan ünneppé nemesedtek az évkör megtalált csomópontjai. A középkorban a keresztény ünnepek csaknem kivétel nélkül a természetvallások pogány ünnepeinek helyére kerültek, és ezt a folyamatot folytatjuk mi is az évkör tartalmainak tudatos megélésével. Az ünnepek által elevenné, időszerűvé, táplálóvá és éltetővé lesz a Mindenség megtalált rendje. Ünnepkörről szóló kiadványunkban az esztendő nyolc sarkalatos pontját, a négy nagy és a négy kis ünnepet vesszük sorra, az Adventi időszak eseményeivel kiegészítve.
Pünkösd
Szt. Iván Nyári napforduló
Szt. István kenyérünnep Szt. Mihály Őszi napéjegyenlőség
Húsvét Szt. György Tavaszi napéjegyenlőség
Farsang
Karácsony Téli napforduló
Szt. Márton
SZENT ISTVÁN ÜNNEPE, KENYÉR ÜNNEP A középkorban az aratás befejeztével tartották meg az új kenyér ünnepét, amikor megszenteltették az új búzából készített ételt. Ezen a napon megsütötték az új kenyeret, majd minden családtag egyszerre evett belőle, amíg csak el nem fogyott. Iskolánkban a Fészekrakó tábor ideje alatt a leendő kis elsősök sütnek közösen cipókat. A kenyér a magyar hagyományban szent ételnek számított és sok hiedelem kötődött hozzá. A gazdák szántás kezdetén kenyeret vittek magukkal, mert úgy vélték, hogy az jó szerencsét vonz. Szent István ünnepe István királyunk sírját 1083. augusztus 20‐án ‐ szentté avatásakor ‐ nyitották fel a székes‐ fehérvári bazilikában, s az egyház azóta is ezt a dátumot tartja ünnepeként. 1818‐ban engedélyezték a Szent Jobb, azaz Szent István kézereklyéjének a budai Várhegyen történő ünnepélyes körülhordozását. Ezen a napon az ünnepi asztal ékessége volt az új lisztből készült kenyér. István király törvényeivel a keresztény tanításokat az állam minden alattvalójára kötelezővé tette, amely a megtelepült társadalom mindennapi életének megtartó erejévé vált.
Államalapító Szent István ünnepe, amely a hagyomány szerint egyben az új kenyér napja nemzeti ünnep. Az Országgyűlés döntése értelmében 1991‐től augusztus 20‐a a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe is.
SZENT ISTVÁN HIMNUSZ Ó, Szent István dicsértessél Menny és földön tiszteltessél De főképpen nálunk ma Mint országunk istápja.
Kérünk mint apostolunkat És az első királyunkat Szent István, nézz Mennyből le A szép magyar népedre!
MIHÁLY NAP: SZEPTEMBER 29. Az emberiség fejlődésének jelen korszakában Szent Mihály arkangyal védelmében élünk. Mihály‐meditáció A lelkünket mindig tartsuk tisztán a jövőből felénk áramló nehéz események félelmétől. Mély bizalom éljen bennünk érzésben épp úgy, mint az érzékelésben. Bármi történhet és bármi történik, teljes nyugalommal fogadjuk. Tudjuk, hogy minden, ami felénk áramlik, egy bölcsességgel teljes Világrendből fakad. Ebben a korszakban meg kell tanulnunk abszolút bizalommal élni, minden egzisztenciális biztonság nélkül. Bizalommal a szellemi világ mindenkor jelenlévő segítségében.
Az esztendő kilencedik hónapját a csillagászok Mérleg havának nevezik, a régi emberek pedig Szent Mihály havaként ismerték. Ebben az időszakban a természet elkezd befelé fordulni, egyre hosszabbodnak az éjszakák és rövidülnek a nappalok. Az őszi napéjegyenlőség idején tapinthatóvá válik a fény és a sötétség küzdelme. Az ember, akár Mihály arkangyal, szembeszáll az árnyakkal, és teljes szívével a szellemi világ felé fordul. Mihály arkangyalt mérleggel illetve fénylő karddal a kezében szokták ábrázolni. Azt is tudjuk, hogy lángpallosával Mihály űzte ki a Paradicsomból a bűnbe esett Ádámot és Évát. Mihály tiszteletének kultusza már a X. században is felbukkant Magyarországon, talán pont harcos természete végett. István király neki emeltette a veszprémi székesegyházat, míg képe a Szent Koronán is megtalálható. Ünnepének rendszeres megtartását László királyunk iktatta törvénybe.
A Waldorf iskolákban Szent Mihály napján bátorságpróbákat szoktunk tartani. A gyerekek apró köveket gyűjtenek, mérlegbe kerülnek a jócselekedeteket jelképező fehér kavicsok. A mérleg másik serpenyőjébe a rosszat jelképező fekete kő kerül. És mindenki kíváncsian várja, vajon a fény győzedelmeskedik‐e a sötétség felett.
Sárkány paripán vágtattam, Gyémánt madarat mosdattam. Göncöl szekeret kergettem, Holdfény hajú lányt elvettem. (Weöres Sándor)
