Nappali képzés: Számítógéppel segített tervezés szerkesztésben közreműködött: Zobor Bence Kiegészítő- levelező képzés: Számítástechnika 2

Építészeti Ábrázolás Tanszék Nappali képzés: Számítógéppel segített tervezés Kiegészítő- levelező képzés: Számítástechnika 2.

összeállította: Csabay Bálint szerkesztésben közreműködött: Zobor Bence

1. gyakorlat Vonalrajzolás, szerkesztések, szabadonformált görbék A numerikus adatbevitelről leírtaknak és egyenes vonalak rajzolásának illusztrálására készítsük el az alábbi telekkontúrt a sraffozott ház-alaprajzzal (az északi, keleti és déli házkontúr legyen párhuzamos a telekhatárral):

É

Először válasszuk ki az eszközsorból a vonalrajzolást, majd az origót jelképező jeltől az bal gombját lenyomva kezdjük meghúzni az alsó egyenesszakaszt. A Shift billentyűt lenyomva rögzíthetjük a vonal irányát. Eközben az x billentyűt megnyomva numerikusan bevihetjük a vonal x irányú pontos méretét, vagyis jelen feladatnál a 32 métert, majd az Enter -t lenyomva megkapjuk a kívánt vonalszakaszt. Ugyanígy rajzolhatjuk meg a függőleges 6 méteres szakaszt, csak az x helyett az y billentyűvel lehet az y koordinátát pontosan megadni. A 27 méteres telekhatár derékszögű koordinátarendszerben már nem adható meg egyszerű módon, azt könnyebb polárkoordinátákkal megadni. Kezdjük el a vonalhúzást a függőleges telekhatár végpontjától felfelé (a pontos illesztést segíti az kurzoralak) a Shift billentyűt lenyomva (ezzel rögzítjük azt az irányt, amelyhez képest –32°-kal el kell térjünk). Nyomjuk most meg az a billentyűt (szögérték bevitel), és az ott lévő 90° helyett írjunk be 32-t. Ezután ne az Enter billentyűt nyomjuk le, mert az a koordinátarendszer 0° szögéhez képest értelmezné a 32°-ot, hanem a - billentyűt, jelezve, hogy az aktuális 90° szögértéket negatív irányban 32°-kal módosítani kívánjuk.Jelen esetben 58° jelenik meg a szögérték mezőben, file:H:\oktatas\szgst_06_07_1\Gyak_doc\Gyak1_Ar.doc

1/5. oldal

Utolsó módosítás: 2007.09.16. 21:20:05



hiszen 90°-32°=58°. Ezután az r billentyűt lenyomva beírhatjuk a 27-et és - ha be volt kapcsolva a relatív koordinátákat kijelző gomb* - lenyomhatjuk az Enter -t, miután megjelenik a kívánt irányú és hosszúságú vonal. A felső 22 méteres szakasz a legelső vonalszakaszhoz hasonlóan meghúzható, mivel az is vízszintes, és a telek jobb oldali határoló vonala a két vonalvégpont összekötésével előáll. Ugyanez a logika minden numerikus adatbevitel esetén: ha az adatbeviteli mezőben lévő számot átírva az Enter -t nyomjuk meg, akkor a beírt szám helyettesíti a korábban ott lévő számot – ezt nevezzük abszolút adatbevitelnek, ha a + -t, vagy a - -t, akkor hozzáadódik, ill. kivonódik abból – ez a relatív adatbevitel. Rajzoljuk most meg a házkontúrt is, aminek előszőr csak a jobb felső sarokpontját tudjuk megadni. Vigyük az kurzort a telek jobb felső sarokpontjához (ezt jelzi az kurzor alakja), és helyezzük ide át az origónkat az Alt és Shift billentyűk együttes lenyomásával. Ekkor a koordinátamezők 0.00 értékeket mutatnak. Most az r billentyű lenyomása után írjuk be a 6.9 méter távolságot és üssük le a + jelet, (ekkor egy + jel jelenik meg a sarokponttól jobbra 6.90 m távolságra). Az a billentyűt lenyomva megadhatjuk a szögértéket (először 180-at és a + -t, majd 43-at és ismét a + -t a minek következtében 223° jelenik meg). Hagyjuk ezt jóvá az Enter -rel, így elkezdhetjük a ház kontúrját rajzolni a jobb felső sarokpontjától elindulva.A felső vízszintes kontúrvonal az eddigiek alapján nem okozhat már problémát, de figyeljünk – amennyiben derékszögű koordinátákkal adjuk meg – az x billentyű után most ne 11-et, hanem -11-et írjunk be, mert balra vagyis negatív irányba rajzolunk. A jobb oldali házoldalt fentről elindítva álljunk a jobboldali telekkontúrra egy általános helyen, hogy ott megjelenjen egy szerkesztővonal. Ha a szerkesztővonal vastag szaggatott vonalra vált, akkor az egy rögzített iránnyt jelent. Ezekután rajzolva a ház oldalvonalát, megjelennek különböző irányú szerkesztővonalak, melyek közül a telekhatárral párhuzamos irányút rögzíthetjük a Shift billentyű lenyomásával. Most már csak az r -t lenyomva a hosszértéket (8.10-et) kell megadjuk. A bal oldali házkontúrt az előzőhöz hasonlóan adjuk meg, csak most a merőleges vonalhúzási módot használunk. Kezdjük el húzni a vonalat, vigyük az egeret a felső telekkontúrra egy általános helyen. A telekkontúron megjelenik a szerkesztővonal vastag szaggatott vonalként, ezzel ez egy rögzített irány lett. Lefelé rajzolva a házkontúrt a Shift billentyű lenyomva tartása a fenti rögzített szereksztővonalra merőleges irányt fogja most rögzíteni (a kordináta ablakban a Szög melletti 90,00° is ezt igazolja) és hossz megadás helyett - mivel azt itt nem ismerjük vigyük az kurzort a házkontúr jobb alsó sarokpontjához. Mivel az irányt már rögzítettük, elegendő csak a végpont vízszintes vetületét megadni. Az alsó házkontúr megadása az eddigiek ismeretében már igen egyszerű, csak a két végpontot kell összekössük, és ezzel a kitűzött feladattal elkészültünk. *

Ha az Ablak / Paletták menüben bekapcsoljuk a Koordináták nevűt, akkor azon – egyebek mellett - ki-be kapcsolhatjuk a relatív koordináta kijelzést.

file:H:\oktatas\szgst_06_07_1\Gyak_doc\Gyak1_Ar.doc

2/5. oldal




CAAD rendszerek használata során gyakran kell görbe vonalakat rajzolnunk úgy, hogy nem elegendő csupán az egyenes vonalakkal való közelítés. És bár körökkel, körívekkel, ellipszisekkel többnyire jó közelítések érhetők el, vannak esetek amikor csak szabadonformált görbék alkalmasak a kívánt forma leírására. A CAAD rendszerekben többnyire találunk szabadonformált görbék, spline-ok készítéshez szolgáló eszközöket. Az ArchiCAD® rendszerben kétféle szabadonformált görbe előállítási mód áll rendelkezésre: a kívánt görbevonalra illeszkedő pontokon átmenő spline, vagy a görbevonalon kívüli ún. súly-, vagy tartópontokkal megadható Bezièr-görbe. Ez utóbbit a görbe végpontjai és az azzal szomszédos tartópontjai közötti tartóegyenesekkel jeleníti meg a rendszer, amelyek egyúttal a görbe érintői is. Ezekkel az érintő-szakaszokkal viszonylag kényelmesen kezelhetők a láncban összefűzött Bezièr-görbék: irányukkal az összetett görbe alakja szabályozható, a hosszukkal pedig az, hogy mennyire simuljon a görbe az érintőhöz.

A fentiek bemutatására készítsük el az ábra szerinti épületmodellt: Az íves határolófalak, az alaplemez és a tető előszerkesztésére alkalmazzunk Bezièr-görbét. Először állítsuk át az Eszközsoron található Illessz a hálóra eszközt úgy, hogy a raszterháló metszéspontjaira (Szerkesztőhálóra) kényszerítsük az kurzor mozgását. Ezek után megrajzolhatjuk az épületünk felső határolófalának kontúrját adó Bezièr-görbét. Váltsunk át az Eszközsoron az Egyebek csoportban található szabadonformált görbe vonalra, és az Infótábla eszközsoron az érintőkkel szerkeszthető Bezièr-görbe rajzoló eszközt jelöljük ki. A görbénket ArchiCAD® rendszerben a következőképpen tudjuk megrajzolni: mozgassuk az kurzort a görbe kezdőpontjához, ott nyomjuk le a bal oldali gombot és lenyomva tartva húzzuk a kurzort az érintőszakasz végpontjáig (a Bezièr-görbe második tartópontjáig), majd engedjük fel és a következő érintési pontra állva ugyanígy kezdjük el a csatlakozó következő Bezièr-görbe szakaszt megrajzolni, vagyis mindíg az érintőszakasz rajzolása során kell lenyomva tartani a bal gombot. Befejezni a rajzolást vagy ugyanabban a pontban kétszer kattintva, vagy a kiindulópontba kattintva lehet.

Esetünkben vigyük az kurzort a raszterháló egyik kiválasztott metszéspontjához (a korábbi beállítás miatt csak 2 ilyen pontokon tudunk rajzolást Kiegészítőlevelező képzés: Számítástechnika 2. kezdeni), és lenyomva a bal oldali gombot húzzuk vízszintesen két raszternyit jobbra (1), majd felengedve vigyük vízszintes irányban a kezdőponttól számítva hat raszternyit jobbra és kettőt felfelé, onnan újra lenyomva húzzuk vízszintesen három raszternyit jobbra (2), 3 ezután ismét felengedve vízszintes irányban hat raszternyit jobbra és kettőt lefelé a mostani fix pontunktól számolva, végül 4 megintcsak lenyomva két raszternyit jobbra (3). Itt engedjük fel az gombot, mozgassuk vissza két raszternyit balra a görbe végpontjához és ott kattintással fejezzük be a görberajzolást (4). Az elkészült görbe mindkét végére húzzunk még vízszintes irányban 1-1 raszter hosszúságú egyenes szakaszt. 1

Az elkészült görbét az egyenesekkel tükrözzük tengelyesen a görbe végpontjai alatti következő vízszintes rasztervonalra. (a tükrözni kívánt görbét és az egyeneseket jelöljük ki, majd a file:H:\oktatas\szgst_06_07_1\Gyak_doc\Gyak1_Ar.doc

3/5. oldal




Szerkesztés / Mozgatás / Tükrözd a másolatát menü kiválasztásával, vagy pedig a Ctrl , Shift és M billentyűkombinációval adjuk ki a parancsot, végül adjuk meg a tükrözési tengelyvonalat). Amennyiben nem sikerült egyből helyesen elkészítenünk a kívánt görbét, utólag is módosíthatjuk annak tartópontjait. A kijelölt görbe végpontját, vagy érintőinek végpontjait az gomb lenyomása mellett elhúzhatjuk, miáltal a görbe alakja változik. Megmutatjuk még, hogy miképpen lehet erre az előreszerkesztett szakaszokra “ráhúzni” az épületet, azzal a megjegyzéssel, hogy a most elkészítendő falakat, nyílászárókat, födémet, tetőt részletesebben csak a későbbiekben ismertetjük. Kapcsoljuk ki a Illessz a hálóra-t, hogy a továbbiakban tetszőleges helyre kattinthassunk az -rel. Válasszuk ki az eszközsoron a falak eszközt. A fal rajzolási irányát állítsuk be a mellékelt ábra szerint, hogy a megszerkesztett kontúr külső kontúr legyen. Ezután aktiváljuk a “varázspálca” eszközt a Szóköz billentyű lenyomásával, amivel rákattintva a megszerkesztett vonalra, automatikusan létrehozza az arra illeszkedő külső falkontúrt. Ezt mindkét kontúrral végezzük el. Ezekután a két lezáró falat kell még elkészíteni. A fal elem beállítóablakán (Infótábla) az egér görgőjével keressük meg a faltípus beállítást, és válasszuk a dőlt fal típust. Ezekután állítsunk be a dőlésszögnek 70°-ot, és húzzuk meg a két végfalat. Amiatt volt szükség a Bezièr-görbék vízszintes irányú megtoldására egyenes

szakaszokkal, hogy a ferde falak falcsatlakozását korrekt módon tudjuk elkészíteni. Ugyanis az ArchCAD® jelenlegi verziója még nem engedi meg, hogy ferde fal és íves fal ugyanúgy összemetszhető legyen, mint két egyenes fal, vagy egy íves és egy egyenes fal.

Az elkészült falban még néhány nyílászárót is elhelyezhetünk. A ferde falaknál a nyílászáró Infótáblán át kell állítanunk a nyílászáró síkját Függőlegesről , Falhoz kötve típusúra. Ha mindent jól elkészítettünk, akkor a mellékelt modellt kapjuk, amelyet a 3D-s ablakban axonometrikus képen is megtekinthetünk. Kapcsoljuk ki ezekután azokat a fóliákat, amelyeken a szerkesztővonalakat létrehoztuk (ezek alapesetben mindig a Szerkesztővonalak – általános nevűre kerülnek). A fóliákat a Dokumentáció / Fóliák / Fólia beállítása (modell nézetek)… menün belül kezelhetjük. A mellékelt ábra a fólia kifile:H:\oktatas\szgst_06_07_1\Gyak_doc\Gyak1_Ar.doc

4/5. oldal




kapcsolását mutatja, ugyanilyen módon lehet bármelyik fóliát kikapcsolni. Ezután a fal létrehozásához hasonlóan - a fő eszközsoron a födém eszközt aktivizálva és a “varázspálca” eszközt kijelölve kattintsunk a fal külső kontúrvonalára, aminek következtében megkapjuk az aljzatlemezt is, a bal oldali ábrának megfelelően. Látszik, hogy az aljzatlemez a ferde fal alsó síkjánál tovább tart. Ez azért történt, mert az alaprajzunk 1,10 m magasságban felvett metszet. Amikor a „varázspálcával” kiadjuk a parancsot, hogy hozza létre az aljzatlemezt, akkor a látható kontúron rajzolja azt végig. Az alaprajzi metszősíkot azonban változtathatjuk a Dokumentáció / Alaprajzi metszősík… menüpontban. Ott 0.00-ra (a számítási pontatlanságok kiküszöbölése miatt néha hibát okoz a pontosan 0.00 érték, ilyenkor pl. 0,0001-re) felvéve a metszősíkot és most a varázspálca segítségével elkészítve az aljzatbetont, a jobb oldali ábrának megfelelő modell jön létre. Befejezésül jelöljük ki a fő eszközsoron a tető eszközt, válasszuk ki az Infótábla eszközsoron a teljes kontúrra szerkesztett tetőt. Most állítsuk át az alaprajzi metszősíkot a falaknál nagyobb értékre (pl. 2,80, hogy nézetben lássuk a falkontúrt), majd ismét a “varázspálca” eszközt aktíválva kattintsunk a fal külső kontúrvonalára. A mellékelt párbeszédablak jelenik meg a tető kiszerkesztése előtt, hogy beállíthassuk a szükséges paramétereket. Tegyük ezt meg az ábra adatainak megfelelően, ami - jóváhagyás után - a kitűzött feladat szerinti modellt eredményezi. (Az üzenet - hogy ezáltal más szinten is létrejönnek elemek – természetes, hiszen a tetőnk a megadott szintmagasság fölé nyúlik, ezért a Folytasd gomb megnyomásával fejezzük be a tetőkészítést).

file:H:\oktatas\szgst_06_07_1\Gyak_doc\Gyak1_Ar.doc

5/5. oldal


Nappali képzés: Számítógéppel segített tervezés szerkesztésben közreműködött: Zobor Bence Kiegészítő- levelező képzés: Számítástechnika 2

Recommend Documents