Nappali képzés: Számítógéppel segített tervezés szerkesztésben közreműködött: Zobor Bence Kiegészítő- levelező képzés: Számítástechnika 2

Építészeti Ábrázolás Tanszék Nappali képzés: Kiegészítő- levelező képzés:

összeállította: Csabay Bálint szerkesztésben közreműködött: Zobor Bence

Számítógéppel segített tervezés Számítástechnika 2.

5. gyakorlat Lépcsőszerkesztés, elemek (bútorok, stb.) elhelyezése, terep készítése: Olvassuk be a korábban elmentett “Nyaraló” nevű rajzunkat. Lépcsőszerkesztésre is, a tetőszerkesztés ismertetéséhez hasonlóan, egy egyszerű – jelen esetben egy egykarú - lépcső elkészítésével mutatunk példát. A lépcső a nappali szélén a fal mentén vezet fel a tetőtéri galériára. A lépcsőszerkesztés megkezdése előtt néhány adatot pontosan tudnunk kell. Ilyenek pl. a szintmagasság, amelyet a lépcső áthidal, a lépcső karszélessége, a lépcsőfokok belépési ill. a fellépési méretei és hogy honnan indul vagy hogy hová érkezik a lépcső. Ennél a feladatnál ezek az adatok a következők: a szintmagasság a Földszint és a Tetőtéri galéria között 2,20 méter, a karszélesség legyen 90 cm, a belépés 27 cm, a fellépés pedig 18 cm és a lépcsőkar helyét az elkészített tetőtéri födém adja meg, oda kell megérkezni. A lépcsők eszköz kiválasztása után a párbeszédablak a már előregyártott könyvtári elemként elmentett lépcsők közül kínál fel egyet, és ennek a paraméter megadását teszi lehetővé. Azonban új lépcső létrehozásához előbb meg kell adjuk a lépcső fontosabb adatait az elem kiválasztás gomb Új lépcső menpontra kattintással. Az ezután megjelenő lépcső típusok ablakban láthatjuk hány fajta alaptípus közül választhatunk. Válasszuk most az első, egyeneskarú lépcsőt. Ennek hatására indul el a tényleges lépcsőkészítő program, ahol megadhatjuk a fentebb leírt lépcső paramétereket. Elsőként a geometriai és lépcsőkar beállítások táblán szereplő paramétereket adjuk meg. Beírás után rögzíthetjük (változtatható: , rögzített: ) azokat az értékeket, amelyektől elvárjuk hogy a többi paraméter módosítása során ne változzanak meg, ilyen pl. a szintmagasság, a karszélesség vagy a fokok száma, majd ezekután figyelemmel követhetjük, hogy az általunk beírt értékek hogyan módítják a többi értéket. Pl. a fellépés nyilván nem lehet pontosan 18 cm, (mivel az nem osztója a 220 cm-es emeletmagasságnak) ezért a tényleges fellépési méret 12 fellépés esetén 18,333 cm lesz. Ha beállítjuk, hogy a felső lépcsőfok ne a felső födémmel azonos szintben, hanem alatta legyen akkor a kar hosszat tartalmazó adatmezőben megjelenik a lépcsőkar 2,97 méteres hossza és a szerkesztést mutató ábra is módosul. A lépcsőnél is, mint az eddig látott többi építőelemnél is, megadhatók további paraméterek, mint pl. a járólapok vastagsága, előreugrása, a homloklapok, a pofafalak, korlátok méretei, és persze mindezekhez anyagjellemzők rendelhetők hozzá. E további paraméterek a bal oldali ikonokkal kiválasztható egyes táblákon adhatók meg, ahol az adatbevitelt könnyen érthető ábrák segítik. File: E:\U\BALINT\2007év\Szgst\Segédlet\Gyak5_Ar.doc

1/6. oldal

Utolsó módosítás: 2007-02-11. 22:41




A lépcsőszerkesztő program elhagyása előtt - akár minden egyes újabb paraméter megadása után - ellenőrizhetjük a lépcsőt (az Ellenőrizd a lépcsőt gombbal), és ha nincs ellentmondás az adatok között és a beállítások megfelelnek számunkra, akkor a lépcsőszerkesztőből kilépve elmenthetjük a létrehozott elemet egy általunk megadható könyvtárba. Ekkor visszatérünk a lépcső párbeszédablakába, ahol az imént elmentett lépcső fog szerepelni a nézőablakban (itt is megjelennek az elem befoglaló méretei, valamint a beültetési pontja is, amelynél fogva az alaprajzban elhelyezhető lesz). A paraméter ablakban ezután kívánságunk szerint beállíthatjuk az alaprajzi megjelenésre vonatkozó értékeket, kapcsolókat. Így pl. hogy szintérzékeny legyen-e a lépcső megjelenítése (vagyis máshogy nézzen-e ki a saját szintjén és máshogy a felette lévő szinten), vagy hogy amennyiben megjelenik a felette lévő szinten is, ott a teljes lépcsőt lássuk-e vagy csak az elmetszett érkező részt, stb. Ezenkívül, mint minden 3D-s objektumot, elforgathatjuk a Z tengely körül (a nézetablakban az kurzor vagy alakja segít ebben), vagy akár megemelhetjük a Z tengely mentén. (természetesen a másik két tengely mentén is eltolhatjuk akár a rajzba beültetéskor, akár később) Célszerűen először a szintérzékenységet kapcsoljuk ki hogy a teljes lépcsőkar látszódjék, (később a már elhelyezett lépcsőt kijelölve és visszalépve a párbeszédablakba ezt majd bekapcsoljuk) majd tegyük át a beültetési pontot a jobb felső sarokba. A beállításokat jóváhagyva helyezzük el a lépcsőt az alaprajzban. A beültetési pont ismeretében ezt könnyen megtehetjük, a galériafödém és a felső külső fal csatlakozására kattintva. Az eddig leírtak eredményét az alábbi ábrák szemléltetik:

A következőkben készítsük el a nyaraló berendezését. Ehhez a fő eszközsor Tárgy eszközének kiválasztásával, majd párbeszédablakának behívásával kezdjünk hozzá. A párbeszédablakban először az elhelyezni kívánt elemek csoportját kell kiválasztanunk. Ebben segít a Könyvtárak ablakban megjelenő fastruktúra, ahol nem csak az ArchiCAD® betöltött elemkönyvtáraiban, hanem tetszőleges helyre korábban eltárolt elemek után is kutathatunk. A megfelelő könyvtár kiválasztása után a tárgy ablakban az adott helyen eltárolt elemek bemutató képe jelenik meg, amelyek közül kiválaszthatjuk az elhelyezni kívánt tárgyat. File: E:\U\BALINT\2007év\Szgst\Segédlet\Gyak5_Ar.doc

2/6. oldal





(Megjegyezzük, hogy a rajz által felismert és kezelt könyvtárak számát növelhetjük, ha kiválasztjuk a Fájl / Könyvtári elemek / Könyvtárkezelő… menüt, majd megkeresve a csatolni kívánt elem könyvtárát az >> Add >> billentyű lenyomásával áttéve az Aktív könyvtárak ablakrészbe, majd a műveletet a Töltsd újra billentyűvel végrehajtva.) A kiválasztott elem az elemnéző kisablakban jelenik meg. Az elem képét többféle módon is megjeleníthetjük, mint azt már a nyílászárók elhelyezésénél ismertettük. Az elemek méreteire és rajzba való beültetésére is az ott leírtak vonatkoznak. Rendezzük be először a mosdót, majd a WC-t, konyhát, végül a nappalit. A Könyvtárak ablakban – amennyiben az 1.6 gépészet az aktív könyvtár – válasszuk ki a szaniterek könyvtárat. Ha más könyvtárban lennénk, akkor az ArchiCAD® rendszerkönyvtárából nyíló Elem könyvtár könyvtárat kell megkeressük, és onnan a Tárgyak \ 1. alapkönyvtár \ 1.6 gépészet \ szaniterek könyvtárig kell eljussunk. Ebből a könyvtárból válasszuk ki a mosdó 02 nevű kézmosó elemet, majd a párbeszédablakban forgassuk el abba a helyzetbe, ahogyan a rajzba be kívánjuk helyezni, jelen esetben 90°-kal és az elhelyeszési pontját tegyük át bal oldalra középre. A többi beállítást elfogadva térjünk vissza a rajzunkhoz. A mosdó beillesztése előtt nagyítsuk ki az alaprajz mosdó körüli részletét a pontosabb munka érdekében. Ezt például a zoom eszköz kiválasztása után a kinagyítandó téglalap átellenes sarokpontjainak kijelölésével tehetjük meg. Ezután a mosdót a helyiség hátsó falának közepére már könnyen el tudjuk helyezni. Hasonlóan eljárva helyezzük el a szaniterek könyvtár WC 1 elemét, majd a konyhába a konyhai berendezések könyvtár villanytűzhely, illetve a konyhabútorok könyvtár alsó szekrény 2a – mosogató - 80x60 cm méretűre beállított elemét (ezen elemnél a paraméterablakukban – egyebek mellett – 0-ra állíthatjuk a hátsó vízvető magasságát), ill. ugyanennek az elemnek a mosogató kikapcsolásával és 90x60 cm méretűre állításával helyezhetünk le alsó konyhaszekrény elemet. Végül a nappaliba a fotelek és kanapék, az asztalok, illetve a kredencek és polcok könyvtárak kanapé elem 01, a mistic asztal és a könyvespolc 01 elemeit a megfelelő elforgatásokkal és geometriai méretekkel helyezhetjük el. A berendezések elkészítése után az alaprajz és belső perspektív képek:

Amit még meg kell szerkesszünk, az az épület körüli terep, amelyet alakítsunk ki oly módon, hogy a nyaraló terasza előtti telekrész az épület másik vége felé enyhén emelkedjen, de ne egyFile: E:\U\BALINT\2007év\Szgst\Segédlet\Gyak5_Ar.doc

3/6. oldal





szerűen az épülettel párhuzamos lejtésiránnyal, hanem a WC melletti bejárat felé átlós irányban felfelé. Mielőtt azonban nekilátunk a terep elészítéséhez, kapcsoljunk át az Alapozás szintjére ( Ctrl 5 billentyű-kombináció), és kapcsoljuk ki a kótázás és rajzfelirat fóliáit. A Dokumentáció / Fóliák / Fólia beállítások (modell nézetek) ... után a Méretezés - általános és a Felirat - szöveg nevű fóliák elrejtése a Rejtsd el gombbal, vagy a szemre kattintva. A terep készítését (és általában szabadonformált felületeket) a felületháló eszközzel készíthetünk. Duplán rákattintva - hasonlóan, mint az eddig megismert eszközöknél - itt is megjelenik a beállító párbeszédablak, amelyben a felület jellemző adatait adhatjuk meg. Miután a szükséges paramétereket beállítottuk, megrajzolhatjuk a terep kontúrpoligonját. Erre több lehetőségünk van, vagy egy tetszőleges kontúrt rajzolhatunk, vagy téglalap alakút, ami lehet párhuzamos a koordinátarendszerrel, vagy ahhoz képest elforgatva, de készíthetünk hálósan felosztott téglalap alakú poligont is. Válasszuk ki ez utóbbit, és adjuk meg a telek két átellenes sarokpontját úgy, hogy a jobb alsó sarokpont az épület jobb alsó sarkától x irányban 6,00 méterre, y irányban –5,00 méterre legyen, míg a telek méreteit 27,00 x 18,00 méteresnek vegyük fel. A telekkontúr megadása után megjelenő felugró menüben adhatjuk meg a két irányú hálófelosztás számát (Osztás), valamint a terep lejtését a téglalap három sarokpontjának z koordinátájával (Z1, Z2, Z3). Az ábra szerinti értékeket (Z1=-0.60 m, Z2=0,40 m és Z3=-1,00 m) megadva, majd jóváhagyva megjelenik a terep a megadott felosztással. A terep hálópontjait ezután egyenként módosíthatjuk, akár az XY síkban a korábban megismert poligon szerkesztési mód szerint, akár Z irányban, a kijelölt terep sarokpontjainak megfogásával, és a megjelenő felugró menü megfelelő ikonjának kiválasztásával. Ezután megjelenik az adott pont Z értéke, amelyet tetszés szerint módosíthatunk. Figyeljünk az Alkalmazd mindenre kapcsoló állapotára, ha be van kapcsolva akkor az összes kijelölt pontra vonatkozik! Az ilyenformán kialakított pontokat a rendszer háromszög síklapokkal köti össze, így közelítve a terep felületét. Módosítsuk az épület körüli pontok magassági értékét úgy, hogy azok –0,15 és -0,05 méter között legyenek, majd a terepből vágjuk ki az épület kontúrját. Ezt hasonlóan tehetjük meg, mint korábban már a födémeknél láttuk, azzal az eltéréssel hogy itt a kijelölt poligonban elkészített újabb poligon nem csak lyuk lehet, hanem további tereppontokat is megadhatunk így. Ezért a program ilyen esetben rákérdez, hogy mi a szándékunk a megadott poligonnal. Jelen esetben válasszuk a Hozz létre lyukat. A legördíthető ablakban válasszuk a Minden élre illesztve sort, hogy a kivágás felső pereme az aktuális terepfelületet alkotó élekre illessze a lyuk peremének felső Z koordináta értékeit. Ezután jelöljük ki külön csak a most létrehozott lyukat, majd a magassági File: E:\U\BALINT\2007év\Szgst\Segédlet\Gyak5_Ar.doc

4/6. oldal





érték beállításakor kapcsoljuk be az Alkalmazd mindenre kapcsolót és a terep-épület csatlakozási peremén a terepmagasságot állítsuk körbe –0.08 méterre. Tegyük még azt meg, hogy a most lyukként kivágott terep helyére, az alaptestek és az aljzat lemezek alá elhelyezzük a hiányzó terep darabot. Ehhez először kapcsoljunk ki minden más fóliát, csak a most használt Helyszín - terep nevű maradjon, amelyre a terep készült: a Dokumentáció / Fóliák / Fólia beállítások (modell nézetek) ... ablakban Válaszd mind után Rejtsd el , majd a Vissza mind gombra kattintva megszünik a fóliák kijelölése, végül válasszuk ki az Helyszín terep fóliát és a Mutasd gombbal kapcsoljuk azt az egyet vissza. Ezután a terep eszköz párbeszédablakában állítsuk be a felső terepfelület anyagát is olyanra, mint az alsó- és oldalfelületeké, vagyis Egyéb – fű, zöld -ről Egyéb – föld -re, a terep vastagságát 1,315 méterre, és a viszonyítási síkot az alaptestek alsó síkjára, vagyis a Terv 0,00-tól –0,185 méterre, végül váltsuk át a terep poligon alakját felosztás nélküli téglalap alakúra. Miután elhelyeztük a lyukba ezt a terepdarabot, kapcsoljuk vissza az alaptestek fóliáját: Vázszerkezet – tartószerkezet. Az alaptestek alatti terep elemnél kapcsoljuk ki a terep párbeszédablakban azt az opciót, hogy egy szinttel feljebb is láthatók legyenek. Végül "vonjuk ki" a terep elemekből az alaptestet. Ezt a Tervezés / Szilárdtest műveletek… menü kiválasztását követően megjelenő ablakban tehetjük meg. Jelöljük ki a külső terepet, majd a Cél elemek felvitele gombot megnyomva alatta megjelenik az 1 tárolt cél elem felirat. Szüntessük meg a terep kijelölését, és jelöljük ki az összes alaptestet, ezután az Operátor elemek felvitele gombot megnyomva, alatta 6 tárolt operátor elem felirat fog látszódni (persze csak ha a kijelölt alapteste száma 6). Ha a Válasszon egy műveletet alatt a Kivonás-t választjuk, majd a Végrehajtás gombot megnyomjuk, akkor eltávolítja a terepből az alaptest tömegét. Ugyanezt ismételjük meg, csak most az épület alatti terepből kivonva az alaptesteket. Az elkészített terep ellenőrzésére nézzük meg a modellt 3 dimenziós képen is, kikapcsolva a Vázszerkezet – tartószerkezet nevű fóliát. Ehhez a fő eszközsor keretes Kijelölő eszközével vágjunk ki egy téglatestet a modellből és állítsuk be a Nézetek / 3D nézet beállítások / Nézőpont beállítás... menü Perspektíva beállítás… ablakában a vetítési irányt (és ha szükséges a fényforrást) a kívánt módon. Ha a Nézetek / Elemek a 3D nézetben / Elemek szűrése 3Dben… ablakban az alábbi bal oldali ábra szerinti beállítások vannak, akkor a jobb oldali ábrához hasonló képet kell kapjunk. File: E:\U\BALINT\2007év\Szgst\Segédlet\Gyak5_Ar.doc

5/6. oldal





A korábbiakban munkánkat egyszerűen a Fájl / Mentsd paranccsal menthettük el (vagy, ha más néven, vagy más helyre kívántuk elmenteni, akkor a Fájl / Mentsd mint... paranccsal). Most azonban a lépcsővel egy új, egyedi elemet hoztunk létre. A program lehetőséget ad arra, hogy ha egyedi objektumokat (bútorokat, lépcsőket, stb.) használunk a tervünkben, vagy a tervvel együtt a terv által használt összes könyvtári elemet (ajtókat, ablakokat, stb.) menteni kívánjuk, akkor ezt is a Fájl / Mentsd mint... paranccsal tehetjük meg, azonban itt ki kell választanunk a Fájl típusa kapcsolónál az ArchiCAD archiv terv (*.pla) típust. Így a tervünkkel együtt “szállíthatjuk” a tervben használt összes könyvtári elemet, de a saját magunk által készített elemeket is. Figyeljünk azonban, hogy ez esetben nagyon megnőhet a fájl mérete, ezért célszerű a Tömörítsd a fájlt kapcsolón kívül minden kapcsolót kikapcsolni a Beállítások… ablakban, így csak a legszükségesebb rajz tartozékok mentődnek el.

File: E:\U\BALINT\2007év\Szgst\Segédlet\Gyak5_Ar.doc

6/6. oldal


Nappali képzés: Számítógéppel segített tervezés szerkesztésben közreműködött: Zobor Bence Kiegészítő- levelező képzés: Számítástechnika 2

Recommend Documents