Nappali képzés: Számítógéppel segített tervezés szerkesztésben közreműködött: Zobor Bence Kiegészítő- levelező képzés: Számítástechnika 2

Építészeti Ábrázolás Tanszék Nappali képzés: Kiegészítő- levelező képzés:

összeállította: Csabay Bálint szerkesztésben közreműködött: Zobor Bence

Számítógéppel segített tervezés Számítástechnika 2.

6. gyakorlat Speciális 3D-s szerkesztések; metszetek, homlokzatok perspektív nézetek készítése, tervdokumentáció összeállítása: Olvassuk be a korábban elmentett “Nyaraló” nevű rajzunkat. Amennyiben az előzőekben elkészített lépcsőt - de általánosságban, ha a rajzunkba elhelyezett könyvtári eleme(ke)t - nem találja meg a program, akkor a Könyvtárbeolvasás jelentés (Library Loading Report) jelenik meg, ahol láthatók a hiányzó elemek. (Ez akkor fordulhat például elő, ha nem választottuk ki az ArchiCAD archív terv (ArchiCAD Archive Project) mentést a Fájl / Mentsd mint… (File / Save As…) menün keresztül). Ebből az ablakból elindíthatjuk a Könyvtárkazelőt, vagy később is bármikor a Fájl / Könyvtárkezelő (File / Library Manager...) menü kiválasztásával. A Könyvtárkezelő... (Library Manager...) ablakban (ha az ablak felső részén a Helyi / LAN fül van kiválasztva) megkereshetjük a hiányzó elemek könyvtárát (1.), ezután az >>Add>> gombbal áttehetjük az Aktív könyvtárak (Active Libraries) területre (2.), végül a Kész ( Done ) gombbal (3.) végrehajthatjuk a rajz és elemkönyvtár összerendelést. Annak bemutatására, hogy miképpen lehet ArchCAD®-ben egy adott kontúrvonalú profilt egy adott vezérvonal mentén végigvezetni (pl. vízszintes épülettagozatok 3 dimenziós modelljének elkészítésére), készítsünk a nyaralóépületünk köré járdát. Először készítsük el alaprajzon a járda kontúrját. Ehhez a már ismert vonal eszközt válasszuk ki, ezen belül a folytonos vonallánccal dolgozzunk, és hogy a vonallánc elemei automatikusan csoportot alkossanak, legyen bekapcsolva az Eszközök (Tools) menün belül a Folyamatos csoport-képzés (AutoGroup). Rajzoljuk meg - numerikus adatbevitellel - az ábra szerinti járda kontúrt: Ha elkészültünk vele, akkor ezt a "profilt" kell az épület körül körbevezessük, hogy megkapjuk az épület körüli járda 3 dimenziós modelljét. Ehhez be kell töltsük az ArchiCAD®-be a Profiler nevű program-kiegészítőt. Kiegészítők az ArchiCAD®-hez szállított olyan külső programok, amelyek nem alaptartozékai az ArchiCAD®-nek. Nem feltétlenül a Graphisoft™ fejleszti, sokszor kűlső bedolgozó cégek.

File: S:\Szgst\Gyak\Gyak6_Ar.doc

1/8. oldal

Utolsó módosítás: 2005.02.13. 21:23:30




A kiegészítőket az Eszközök (Tools) menü Kiegészítő kezelő… (AddOn Manager…) almenüjének meghívásával tudjuk betölteni. A megjelenő ablakban láthatók a már betöltött kiegészítők. Amennyiben a használni kívánt Kiegészítő nincs a felsoroltak között, akkor a További Kiegészítők keresése… (Search for more Add-Ons…) gombra kattintva a Windows fájlkeresőjével megkereshetjük és betölthetjük azt. (Ez az ArchiCAD® alapkönyvtárból nyílóan az Egyéb kegészítők / Profiler / Kiegészítők (Goodies / Profiler / Add-Ons) könyvtárban található.) Sikeres betöltés után az Eszközök (Tools) menüben megtalálható a Profiler almenü. A Profiler használatához előzetesen ki kell jelölnünk egy csoportot alkotó vonalláncot, amely a továbbiakban a vezérgörbe mentén végigfuttatva adja majd a profil keresztmetszetét. (Megjegyezzük, hogy lehetőség van a kijelölt profil ív mentén való megforgatására is, ha forgástestet kívánunk létrehozni.) Jelöljük ki a járda kontúrját, majd válasszuk ki a Profiler menüt. A megjelenő párbeszédablakban a vonal menti profil és forgástest közül válasszuk ki az elsőt, adjuk meg az elem elhelyezési magasságát, tegyünk jelet a Megadás alaprajzon (Click on Plan to enter) jelölődobozba, szükség szerint módosítsuk a vonaltípust, a kitöltés típusát, az elem felületeinek anyagát, valamint válasszuk ki a fóliát, amelyre majd az elem kerüljön. Itt fontos, hogy a megadott fólia be legyen kapcsolva, mert csak ekkor tudja a Profiler elhelyezni a létrehozott tárgyat. Jóváhagyva a beállításokat meg kell adjuk a kijelölt vonalláncon azt a pontot, amelyet a vezérvonalon végig kívánunk az alaprajzon vezetni. Jelen esetben ezt a járda külső falhoz illeszkedő szélétől 2 cm-rel a járda külső széle felé célszerű megadni, hogy a vezérvonal a külső fal kontúrja lehessen, amihez képest a lábazat 2 cm-t visszaugrik. Ezután megadható a vezérvonal, amelyet vagy a kiinduló pontba visszaérkezve (zárt vezérvonal esetén, mint jelen esetben is), vagy az utoljára megadott pontra ismételten rákattintva (nyitott vezérvonal esetén) fejezhetünk be. Az elhelyezés előtt adhatjuk még meg a létrehozandó elem helyét és nevét, ezek legyenek a saját könyvtárunk - ahová már a lépcsőnket is tettük - az elem neve pedig legyen Járda. Ezeket megadva a tervben megjelenik a létrehozott elem. Szükség esetén igazítsuk még a terepet a járda széléhez. Annak bemutatására - hogy miképpen lehet ArchCAD®ben egy alaprajzon megszerkesztett elemet az x, ill. y tengely körül 90°-kal (vagy annak többszörösével) elforgatni, vagyis alaprajzból térbe "felállítani" - készítsük el az ábra szerinti sárkaparó elemet. A szerkesztést vonalakkal és körívekkel végezzük el, üFile: S:\Szgst\Gyak\Gyak6_Ar.doc

2/8. oldal





gyelve a pontos összemetsződésekre és a zárt folyamatos kontúrra. Ezután a varázspálca segítségével készítsünk födémelemből a megszerkesztett kontúrral egy 5 mm vastag lemezt. Jelöljük ki a födémelemet, majd a Látvány (Image) menü Nézőpont beállítás… (3D Projection Settings…) ablakában válasszuk ki a Párhuzamos vetítés…-t (Parallel Projections…), ezen belül is az Oldalnézet-et (Side View). A nézőpontot pedig mozgassuk hátra (ekkor fogjuk úgy látni az alaprajzban elkészített elemet, ahogyan majd a továbbiakban szeretnénk, mivel az alaprajzban fekvő elem hátulnézete megegyezik a végleges elem felülnézetével). Most a 3D nézetablakban a sárkaparó elemünk valóban felülnézetben látszik, ahogyan majd az alaprajzunkban el kell helyezzük. Mentsük most ebben a nézetben el az elemet ArchiCAD® tárgyként. Ezt - aktív 3D ablak mellett - a Fájl / GDL könyvtári elemek / 3D modell mentése más néven (File / GDL Objects / Save 3D Model as…) menü választásával tehetjük meg. A Windows fájlkezelő ablakában most is - mint mindig, amikor saját magunk által létrehozott elemet kívánunk tárolni - keressük meg a saját könyvtárunkat, és mentsük el az elemet Sárkaparó néven. Elmentés előtt megjelenik egy ablak, amelyben beállíthatjuk, hogy Módosítható GDL leírás (Editable GDL Script) legyen-e, vagy Nem módosítható bináris adat (Non-editable binary 3D data). Ha nem kívánunk paraméterezhető, ill. utólag módosítható elemeket létrehozni, akkor ez utóbbit válasszuk, mert ez gyorsítja a program működését. Most is ezt tegyük. Megjegyezzük még, hogy ebben az ablakban lehet a felső három ikon kiválasztásával eldönteni, hogy az általunk létrehozandó elem általános tárgy lesz-e, mint esetünkben (bal oldali ikon), vagy egyedi ablakot (a középső ikon), illetve egyedi ajtót (jobb oldali ikon) szeretnénk létrehozni. Ez utóbbi kettő abban tér el az elsőtől, hogy alaprajzban az ablakokat-ajtókat a szokásos 2 dimenziós abrázolással fogja beilleszteni - lyukat vágva a falban nem pedig egyszerűen a 3D-s felülnézeti képükkel.

Ezután a Mentsd (Save) gombra kattintva elkészíti a tárgyat, amely a továbbiakban az elemkönyvtári elemeknél leírt módon beilleszthető az alaprajzunkba. Helyezzük a sárkaparót a terasz fallal védett oldala elé a terasszal párhuzamosan a járdába süllyesztve 12 cm-re (vagyis - 0,22 men legyen az elem alsó síkja). A továbbiakban az elkészült tervünkről készítünk metszetket, homlokzatokat, ill. látványterveket, egyszóval elkészítjük a tervdokumentációt, megjegyezve, hogy ezt általában nem a terv elkészültekor célszerű készíteni, hanem már korábbi fázisokban is, de didaktikai okok miatt ebben a sorrendben tárgyaljuk.


3/8. oldal





A modellünkről bármelyik fázisban tetszőleges irányú metszetet készíthetünk a metszet eszköz segítségével. Mint a többi eszköznél, itt is a párbeszédablakban állíthatjuk be a metszetkészítés jellemzőit, így az elmetszendő részek magasságát és hogy a metszés szempontjából milyen mélységig vegyük figyelembe a modellt (mindkét irányban lehet végtelen, vagy lehatárolt), a metszetjelölés alaprajzi beállításait, a metszet nevét, stb. Magát a metszősíkot megadhatjuk folyamatosan is, de töréseket is iktathatunk be, ha a végeredmény szempontjából úgy a kedvezőbb. A metszősík készítését az utolsó nyompontjára való ismételt kattintással fejezhetjük be. Kijelölve a metszősíkot módosíthatjuk akár a párbeszédablakában megadott jellemzőit (mint más elemek esetén is), akár grafikusan is a metszősík (vagy beiktatott törések esetén bármelyik rész-metszősík) helyzetét, illetve a mélységét, ha véges metszetmélységet adtunk meg. A grafikus módosítás az elhúzni kívánt elem megfogásával, lenyomva tartott bal gombbal történhet. A megadott metszetet az Ablak / Metszetek/homlokzatok / Nyisd a metszetet/homlokzatot (Window / Sections / Elevations / Open Sections/Elevations…) menü felnyíló ablakának listájából lehet kiválasztani - esetünkben az M/1 metszet / Modell nevűt - és megjeleníteni az ugyanilyen nevű ablakban. Megnyithatjuk a Navigátor (Navigator) ablakból az adott nevűre kattintva. Az alábbi ábrák mutatják az alaprajzot a bejelölt M1 metszettel mellette a metszetképet.

A metszetekhez hasonlóan készíthetünk homlokzatokat is, ha a “metsző” síkot az épületen kívül, a homlokzati falsíkkal párhuzamosan vesszük fel. A metszet szintkótázásához a fő eszközsor kótázás ikonját aktívvá téve cseréljük le az Infótáblán (Info Box) a vízszintes kóta ikonját a függőleges szintkótáéra. Ennek a párbeszédablakában megadhatjuk a szintkóta méreteit, a kótajel alakját, állását, a kótaszöveg méretét, stb. Elhelyezhetünk a metszeten egyenkénti szintkótákat, vagy egy teljes kótasort. Ha egyenkénti kótázást választunk, akkor csak a kótázni kívánt pontra kell kattintani (sokszor érdemes nem pont egy megfogható pontra helyezni az egyéni kótát, hanem numerikus adatbevitellel kicsit jobbra, vagy balra elhelyezni, hogyha később a kótát ki akarjuk majd jelölni , akkor egyszerűbben megfogható legyen), kótasor esetén pedig az alaprajzi kótázásnál bemutatottakhoz hasonlóan kell megadni a kótázni kívánt pontokat, majd a kótasort el kell helyezni. A kóták File: S:\Szgst\Gyak\Gyak6_Ar.doc

4/8. oldal





és a kótaszövegek helye utólag grafikusan elmozgatható. Természetesen a kóta korábban beállított tulajdonságai is módosíthatók utólagosan. A metszetekre a rétegterveket a már ismert vonalak és feliratok eszközök felhasználásával készíthetünk. Megjegyezzük, hogy van lehetőség elemkönyvtárból is rétegrendek elhelyezésére, a Magyar könyvtár 81 / Szimbólumok / Alaprajzi jelek könyvtárból a rétegrend elem kiválasztásával. Axonometrikus, vagy perspektív képek beállításait a Látvány (Image) főmenün belül adhatjuk meg:

A Látvány / Nézőpont beállítás... (Image / 3D Projection Settings...) párbeszédablakában kiválaszthatjuk, hogy axonometrikus vagy perspektív vetítési rendszerben kívánjuk megtekinteni a modellünket. Az axonometrikus beállításon belül számos alapbeállítás segíti a legmegfelelőbb vetítés kiválasztását, a tengelyek méretét, irányát, a vetítési irányt és a fénysugár irányt akár grafikusan, akár numerikusan megadhatjuk. Átváltva perspektív vetítési rendszerre, ugyancsak kényelmesen megadható a vetítés iránya (a nézőpont és főpont térbeli helyzete) a látókúp alaprajzi és függőleges irányú nyílásszöge, valamint a fénysugár iránya. Megjegyezzük, hogy aktív 3D ablaknál - Ablak / 3D (Window / 3D Window) a bekapcsolt 3D-s vezérlő ablak mellett – Ablak / Úszó paletták / Mutasd a 3D-s navigációs táblát (Window / Floating Palettes / Show 3D Navigation Palette) kényelmesen állíthatjuk be az segítségével grafikus módon a modellünk vetítési irányát, illetve közlekedhetünk a modelltérben.


5/8. oldal





A beállított vetítési rendszerrel és nézettel fényképszerű megjelenítést kérhetünk a modellünkről Látvány / Fényképezd (Image / PhotoRender Projection), amelyek ugyan meglehetősen jó minőségű látványképeket eredményeznek, de lényegesen élethűbb képet eredményező eljárásokat is alkalmaznak ma már, mint pl. a Ray-tracing eljárás, vagy a Radiosity eljárás. Azonban kétféle tendencia figyelhető meg napjaink CAAD rendszer fejlesztéseinél. Az egyik irányzat beépíti ezeket a módszereket a saját rendszerébe, mások pedig csak a modell átvitelét teszik lehetővé olyan programok számára, amelyek külön látványtervezésre specializálódtak. Az ArchiCAD® ez utóbbi utat választotta és az Artylantis Render programot ajánlja a saját programon belül elkészíthető látványterveknél igényesebb képek előállítására. Azonban néhány, z-pufferen alapuló eljárás megvalósítható a programon belül is. A Látvány / Fénykép beállítás / Hatások... (Image / PhotoRendering Settings / Effects...) párbeszédablakában kiválasztható a Fényképező motor: (Rendering Engine:) listából több eljárási módszer, amelyek közül a legáltalánosabb az ArchiCAD fényképező motor (ArchiCAD Rendering Engine). Ekkor választható az Eljárás (Method) kereten belül a Kitöltött (Flat-Shading) eljárás, de választhatók az ennél jobb minőséget biztosító eljárások is, amelyek esetén további hatások adhatók meg a Hatások (Effects) kereten belül. E hatások között szerepel a Sima felületek (Smooth Surfaces) kapcsoló, amely tulajdonképpen a Gouraud-Shading ill. PhongShading módszert alkalmazza, de dönthetünk olyan hatások megjelenítéséről is, mint hogy fátyolosabb legyen-e a kép - ezt a Köd (Fog) bekapcsolásával érhetjük el - vagy hogy az átlátszónak megadott felületek valóban úgy is jelenjenek-e meg - Átlátszóság (Transparency), hogy fénykibocsátók legyenek-e a felületek, vagy sem - Fénykibocsátás (Emission), illetve, hogy a korábban megadott anyagtextúrák megjelenjenek-e a felületeken - Textúrák (Textures). A kép minőségét javíthatja a Simítás (Antialiasing) eljárás alkalmazása is, amely a pixelképekre jellemző vonalak, élek lépcsőzöttségét “mossa el”, ami különösen a vízszinteshez, vagy függőlegeshez közeli hajlásszögű élek esetén tud zavaróan hatni. Megadhatjuk, hogy csak a párhuzamos Nap (Sun), vagy csak a pontszerű Lámpák (Lamps) fényforrásokat vegye-e figyelembe a képszámítás vagy mindkettőt, illetve a vetett árnyék megjelenítésére vonatkozóan is dönthetünk. Megjegyezzük, hogy a Fényképező motor: (Rendering Engine...) listából választhatjuk a szabadkézi rajzolást, skicc-szerű megjelenítést szimuláló képkidolgozási eljárást és a Z-buffer fényképező motort is (ezeket az eljárásokat, a dokumentum-összeállítási ábrán mutatjuk be). Az előzetesen a Látvány / Fénykép beállítás / Hatások... (Image / PhotoRendering Settings / Effects...) párbeszédablakában beállítottak szerint és a Látvány / Fényképezd (Image / PhotoRender Projection), menüparanccsal elkészített kép külön is elmenthető file-ba, de az Edit / Copy, majd az Edit / Paste parancsokkal a vágólapon keresztül akár az alaprajzunkra is beilleszthetjük. Ugyanilyen módon a metszeteket és homlokzatokat is (a megfelelő modellablakban kijelölve) átmásolhatjuk az alaprajzunkra. Ez a legegyszerűbb módja, hogy egy kinyomtatható dokumentációt összeállíthassunk (de nem a leggazdaságosabb, mivel a rajzméretünk így feleslegesen megnő!). Ennek a gyakorlatsorozatnak nem volt célja a komplett dokumentáció-készítést tárgyalni, de megemlítjük, hogy tervlapok összeállítására, (akár több szint alaprajza, akár különböző léptékű rajzok - alaprajzok, metszetek, homlokzatok, részletrajzok, stb.) egy lapon kezelésére külön program a PlotMaker áll az ArchiCAD® felhasználók rendelkezésére.


6/8. oldal





Befejezésül egy lehetséges dokumentum-összeállítást mutat az alább következő ábrasor.


7/8. oldal





Feladatunk elkészítése után - azt elmentve - lépjünk ki a programból és a megfelelő könyvtárba (az általunk használt saját elemekkel együtt, pl. lépcső, járda, sárkaparó, stb.) másoljuk be.


8/8. oldal


Nappali képzés: Számítógéppel segített tervezés szerkesztésben közreműködött: Zobor Bence Kiegészítő- levelező képzés: Számítástechnika 2

Recommend Documents