NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA 5734 GESZT ARANY JÁNOS U. 1.
OM:028242
2013
Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések .................................................................................. 5. 1.1. A Napközi Otthonos Óvoda tevékenységi köre ............................................ 5. .1.2 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja……………..5. 1.3 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, Megtekintése ............................................................................................. …6. 1.4. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya ............... 6. 1.4.1. Kiterjedési köre ......................................................................................... 6. 2. Az intézmény feladat ellátási rendje ............................................................... 6. 3.1Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre ....................................... 7. 3.2 Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása ......................................... 7. 3.3 Az intézményi étkeztetés biztosítása ............................................................. 7. 4. Az intézmény szervezeti felépítése .................................................................. 7. 4.1 Az intézmény vezetője .................................................................................. 7. 4.1.Eljárás a vezetőválasztáskor ........................................................................ 8. 4.2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend .. 9. 4.3 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök .............................. 9. 4.4. Az intézmény szervezeti felépítése ............................................................ 10. 5. A pedagógiai munka ellenőrzése .................................................................. 11. 6. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok .................. 11. 6.1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai ......... 11. 6.1.1. Az alapító okirat ...................................................................................... 12. 6.1.2. A Pedagógiai Program ............................................................................ 12. 6. 1.3. Az éves munkaterv ................................................................................. 12. 7. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje ........................................................................................................... 12. 7.1.Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje ........................................................................................................... 12. 8. Az óvodai nevelőmunka rendje...................................................................... 13. 8.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása ................................ 13. 8.2.A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása ..................................... 13. 8.2.1. A pedagógusok munkaidejének kitöltése ................................................ 14. 8.2.1.1. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak .......................... 14. 8.2.1.3. Az intézményen kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása14. V8.3. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások .............................. 14. 8..3.1. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje ........................... 15. 8.4. Pedagógusok továbbképzésének szabálya. ................................................. 15. 9. Az óvoda nyitvatartási és a gyermekek fogadásának rendje ......................... 16. 8.5 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje ................. 16. 10.Az óvodában tartózkodás rendje ................................................................... 17. 10.1.- Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak közalkalmazotti jogviszonyban az óvodával: ............................................ 17. 10.2. Az óvoda létesítményi használatának rendje: ........................................... 17. 10.3.Az óvoda minden munkavállalója és használója felelős: .......................... 17.
2
11. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei ................... 18. 11.1. Az intézmény nevelőtestülete ................................................................... 18. 11.2. A nevelőtestület értekezletei ..................................................................... 18. 11.3. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei ............................................ 19. 11.3.1. A szakmai munkaközösségek, munkacsoportok tevékenysége ............. 19. 11.3.2. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai ........................... 20. 12.3. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai ............. 20. 13. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje ................... 21. 13.1. Az óvodaközösség ................................................................................... 21. 13.2.A munkavállalói közösség ........................................................................ 21. 13.2.1. A Szülői Munkaközösség ...................................................................... 22. 13.2.2.Gyermekek közösségei ........................................................................... 22. 13.3. Az intézményi tanács ................................................................................ 22. 14.5. Az óvodai hagyományok ápolása ............................................................. 22. 15. Az óvoda társadalmi környezetével való kapcsolattartás rendje ................. 23. 15.1 Az óvodai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az óvodavezető állandó kapcsolatban áll.................................................................. 23. 15.2. A szülőkkel való kapcsolattartás , szülők tájékoztatásának formái ......... 24. 15.3 Az intézményi védő, óvó előírások ............................................................. 24 16.1. Balesetvédelem ......................................................................................... 26. 16.2.Gyermekbalesetek esetére vonatkozó szabályok: ...................................... 26. 16.3. Gyermekbalesetek esetére vonatkozó dokumentáció, jelentés: ................ 26. 16.4.Egyéb balesetvédelmi szabályok ............................................................... 27. 17. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendő ........................ 27. 17.1.2.Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak ........................ 27. 18.2. Minden óvodapedagógus közoktatási törvény által meghatározott feladata: ................................................................................................... 28. 18. A dohányzással kapcsolatos előírások ......................................................... 29. 19. Reklámtevékenység ..................................................................................... 29. Záró rendelkezések ........................................................................................... 30.
3
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETEI 1. számú melléklet: 2. számú melléklet: 3. számú melléklet: 4. számú melléklet:
Az óvoda dolgozóinak munkaköri leírása Az óvoda házirendje Éves munkaterv Adatkezelési szabályzat Ügyirat kezelési szabályzat
4
Általános rendelkezések 1. Az intézmény adatai:
Elnevezése: Napközi Otthonos Óvoda
Székhelye: 5734 Geszt Arany János u.1.
Az alapító jogutódja és fenntartó szerve: Geszt Község Önkormányzata
Alapító okirat száma kelte: 52/2012 (V.29.)sz. KT. számú határozat
Költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszám: 11733175-16655410
OM azonosító: 028242
Az intézmény általános forgalmi adó alanyisággal rendelkezik
Statisztikai számjel: 16655410-8510-322-04
Az Napközi Otthonos Óvoda jogállása: A Napközi Otthonos Óvoda önálló jogi személy, részjogkörű költségvetési szerv, részben önállóan gazdálkodó, melynek gazdálkodási feladatait a Polgármesteri Hivatal végzi.
1.1. A Napközi Otthonos Óvoda tevékenységi köre
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § szerint: „az óvodai nevelés a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt köznevelési feladat” A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 5. § (1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők:
az óvodai nevelés szakasza, amely a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi.”
A nevelési intézményben a nevelő munka a helyi óvodai program szerint folyik.
1.2. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek,
5
tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:
2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 25. § (5) egészségügyi szűrésről 368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről
1.3 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szabályzatot a nevelőtestület fogadja el és Szülői munkaközösség véleményezi. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a szülők, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az intézményben az intézményvezető irodájában.
1.4. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező szabályzatok, óvoda vezetői utasítások betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára – nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat a nevelő testület jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 1.4.1. Kiterjedési köre Az óvodába járó gyermekek közössége A gyermekek szülei, törvényes képviselői Nevelőtestület Óvodavezető A nevelő-oktató munkát segítők Egyéb munkakörben dolgozók
2. Az intézmény feladat ellátási rendje Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok TEÁOR Alkalmazott szakfeladatok 851000 Óvodai nevelés intézményének, programjának komplex támogatása 56912 Óvodai intézményi étkeztetés 851011 Óvodai nevelés, ellátás. 851013 Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés,ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése,ellátása A halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek személyiségfejlesztése, tehetséggondozása, felzárkóztatása. Az óvodai IPR programon alapuló fejlesztés. Integrációs és képesség- kibontakoztató felkészítést folytat. 6
Az intézmény önálló jogi személyiség, képviseletét teljes hatáskörben jelenleg a fenntartó által kijelölt óvodavezető látja el. Az intézmény szervezeti egységgel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. Gazdasági ügyeinek koordinálása Geszt Község Gazdasági Irodájának segítségével valósul meg.
3.1. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény Geszt Község Önkormányzata által megállapított költségvetés alapján önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik, a köznevelési törvény és az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint, az intézmény vezetőjének felelőssége mellett. Az intézmény a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait Geszt Község Önkormányzatának gazdasági- pénzügyi, munkaügyi irodája segítségével látja el, a Fenntartó által jóváhagyott költségvetési kereten belül önálló bérgazdálkodást folytat, de a gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a Fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat. Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Geszt Község Önkormányzata gyakorolja. Az intézmény az általa használt ingatlanok tulajdonjogát nem ruházhatja át, illetve az ingatlanokat az illetékes tulajdonos és a Fenntartó hozzájárulása nélkül nem terhelheti meg, nem adhatja bérbe. Az intézmény átmeneti szabad kapacitását az óvodavezető az alaptevékenység sérelme nélkül a Fenntartó hozzájárulásával jogosult bérbe adni vagy egyéb módon hasznosítani.
3.2 Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása Az intézmény, gazdálkodással kapcsolatos irányítási feladatait a Geszt Község gazdasági irodájának segítségével látja el. Az intézmény önállóan rendelkezik a költségvetés kiemelt előirányzatai felett – személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, felhalmozási, felújítási kiadások – vonatkoztatásában.
3.3 Az intézményi étkeztetés biztosítása Az intézményi étkeztetést Geszt Község Napközi Konyhája biztosítja.
4. Az intézmény szervezeti felépítése 4.1 Az intézmény vezetője A köznevelési intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a
7
pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek egészségügyi szűrésének megszervezéséért. A nevelési intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell.
A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja. Gyakorolja a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével kapcsolatos kizárólagos munkáltatói jogkört, valamint a közvetlen irányításához tartozó közalkalmazottak tekintetében a teljes munkáltatói jogkört, gyakorolja a kötelezettségvállalási jogkört, felelős a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak hitelességéért, az intézményi számviteli rendért, a belső ellenőrzés működéséért, gondoskodik a munka- és tűzvédelmi feladatok ellátásáról, dönt az intézményen belül felmerülő hatásköri és egyéb vitákban, ha azokat a jogszabály vagy az SZMSZ nem utalja más szerv hatáskörébe. Kiemelt kapcsolatot tart fenn az intézmény a megyei Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézettel, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, a Román Nemzetiségi Önkormányzattal a nevelésioktatási, közművelődési intézményekkel, iskola-egészségügyi szolgálattal, az egyház képviselőivel. ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt, és át nem ruházott feladatokat
Az intézményi bélyegzők használatára az intézményvezető, hiányában a helyettese jogosult.
4.1.Eljárás a vezetőválasztáskor
A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének megbízásakor a K. T. 120.§. (3.) bekezdésében szabályozott véleményezés jogát nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, illetőleg munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége gyakorolja. Az alkalmazotti közösség abban a kérdésben foglal állást, hogy támogatja-e a pályázó vezetői megbízását, a nevelőtestület a vezetési programról alakítja ki véleményét. A nevelőtestület – a pályázatok benyújtására meghatározott időpontig – elnökből és két tagból álló bizottságot választ. o Feladata, megszervezni az alkalmazotti értekezletet és a nevelőtestület értekezletét.
8
Az előkészítő bizottság elnöke a pályázati felhívásban megjelölt határidő lejárta után, a pályáztatótól átveszi a pályázatokat és egyezteti azt az időpontot, amelyen belül a véleményezési joggal rendelkezők véleményüket ki kell, hogy alakítsák. A pályáztató a vélemény kialakításához legalább harminc napot köteles biztosítani. A véleményalkotásra megállapított határidő jogvesztő. A pályáztató valamennyi határidőre benyújtott pályázatot megküldi az előkészítő bizottságnak. Az intézményben működő szakmai munkaközösség írásban véleményezi a vezetési programot. Az alkalmazotti közösség, illetve a nevelőtestület értekezlete akkor határozatképes, ha a tagjainak kétharmada jelen van. Az alkalmazotti közösség értekezlete meghatározza működési rendjét. A nevelőtestület maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét, azzal a kikötéssel, hogy az intézmény vezetésére vonatkozó program és a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések támogatásáról, vagy elutasításáról szakmai vita és a szakmai munkaközösség véleményének megtárgyalását követően, titkos szavazással határoz. A nevelőtestület véleményét írásba kell foglalni. A pályázót a nevelőtestületi értekezletre, és az alkalmazotti értekezletre meg kell hívni, lehetőséget kell biztosítani számára, hogy a pályázatával kapcsolatos döntés előtt ismertesse elképzeléseit. A pályázó nem vehet részt akkor az alkalmazotti közösség, illetve a nevelőtestület döntésének meghozatalában, amikor személyéről benyújtott vezetési programjáról szavaznak. Azt, aki a nevelési – oktatási intézménnyel közalkalmazotti viszonyban áll, az alkalmazotti értekezletre, a nevelőtestület tagját a nevelőtestületi értekezletre meg kell hívni. Azt, akinek munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya szünetel az alkalmazotti közösségi értekezlet és a nevelőtestületi értekezlet határozatképességének meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni, amennyiben meghívás ellenére nem jelent meg. Az alkalmazotti közösség értekezletén a nevelőtestület és más véleményezésre jogosult (szülői szervezet, szakszervezet) véleményét az alkalmazotti értekezlet döntése előtt ismertetni kell.
4.2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az óvodavezető akadályoztatása esetén helyettesítését a helyettesítéssel megbízott óvodapedagógus látja el teljes felelősséggel. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnal döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az óvodavezető tartós távolléte esetén helyettesítése teljes körű, kivéve, ha az intézmény fenntartója másként intézkedik. Tartós távollétnek minősül a kétheti időtartam. Az óvodavezető és megbízottja egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által adott megbízás alapján történik. Ilyen megbízás hiányában az óvodavezetőt a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező határozatlan időre alkalmazott óvodapedagógus helyettesíti.
9
4.3 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat.
Az óvodavezető helyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát
A kiadmányozási (aláírási) jogkör gyakorlása. Az óvoda nevében aláírásra az óvoda vezetője jogosult. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali vagy sürgős intézkedéseket tartalmazó iratokat helyette az általános helyettesítését ellátó óvodapedagógus vagy annak akadályoztatása esetén az általa kijelölt személy. Az Napközi Otthonos Óvoda gazdálkodásával kapcsolatos pénzügyi kötelezettséget vállaló iratokban az aláírás érvényesítéséhez két jogosult személy aláírása szükséges. A két aláíró közül az egyik a fenntartó által kijelölt személy. A kötelezettségvállalásnál az ellenjegyzésére a fenntartó felelős személye, tartós akadályoztatása esetén az ellenjegyző az általa kijelölt személy. Az egységvezető helyettesek aláírási jogköre a vezetésük alá tartozó egység szakmai tevékenységével kapcsolatos levelekre, saját hatáskörben tett intézkedésekre, az óvodában és a tanügyigazgatás körébe tartozó ügyekre terjed ki. Pénzfelvétel, banki forgalom körében, a pénzintézethez bejelentettek közül két személy együttes aláírása szükséges. A vezető által aláírt levelek fejlécezettek, ennek hiányában a fejbélyegző: Napközi Otthonos Óvoda 5734 Geszt Arany János u.1. Az intézmény képviseletét gazdasági kérdésekben a Polgármesteri Hivatal gazdasági vezetője látja el. Aláírásuk mellett a Napközi Otthonos Óvoda Geszt körbélyegzőt használnak
4.4. Az intézmény szervezeti felépítése 1. ÓVODAVEZETŐ 2. HELYETTES 3. NEVELŐTESTÜLET 4. ALKALMAZOTTAK
10
Az intézmény nevelőtestület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az óvoda vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, a Szülői Munkaközösséggel. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egyszemélyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes.
5. A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az intézmény vezetőjének a feladata. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetője és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény az egykori minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alkalmazottak kötelezettségeit. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát a személyi anyagban kell őrizni. Minden nevelési évben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:
óvodai tevékenységek szakmai ellenőrzése óvodai dokumentáció folyamatos ellenőrzése az igazolt és igazolatlan hiányzások ellenőrzése, a munkaidő kezdésének és befejezésének ellenőrzése. tisztasági ellenőrzés
6. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 6.1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:
alapító okirat szervezeti és működési szabályzat pedagógiai program házirend
11
Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a nevelési év munkaterve (kiegészítve az éves beszámolókkal) - egyéb belső szabályzatok (adatkezelési, iratkezelési szabályzat)
6.1.1. Az alapító okirat
Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja.
6.1.2. A Pedagógiai Program
A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai Programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot.
A Pedagógiai Programot a nevelőtestület fogadja el, megtekinthető az intézményekben. Az óvodapedagógusok munkaidőben tájékoztatással szolgálnak a Pedagógiai Programmal kapcsolatban. Az óvoda pedagógiai programja tartalmazza azokat a nevelési feladatokat, melyek biztosítják a gyermekek fejlődését, közösségi életre való felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetben lévők differenciált felzárkóztatását, részképesség zavarok kompenzálását, a cigánygyermekek identitástudatának támogatását, esélyegyenlőségének megteremtését, tehetséges gyermekek fejlesztését.
6. 1.3. Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény Pedagógiai Programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a nevelési év évnyitó értekezleten kerül sor. A nevelési év rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet véleményét.1 A munkaterv egy példánya az óvodában elérhetően rendelkezésére áll.
12
7. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 7.1.Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény vezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:
az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása az alkalmazott pedagógusokra, az óvodai jogviszonyra vonatkozó bejelentések az október 1-jei pedagógus és gyermek lista
Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az óvodavezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni.
7.2 .Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az óvoda informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek férhetnek hozzá.
8. Az óvodai nevelőmunka rendje Az óvodában a nevelőmunka az adaptált tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program alapján folyik. A programot nyilvánosságra kell hozni, a szülőket tájékoztatni kell annak tartalmáról: Beiratkozáskor, amennyiben a szülő igényli Az óvodapedagógus által szervezett szülőértekezleten A program hiteles másolata az óvodavezető irodájában található Az óvoda pedagógiai programja tartalmazza azokat a nevelési feladatokat, melyek biztosítják a gyermekek fejlődését, közösségi életre való felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetben lévők differenciált felzárkóztatását, részképesség zavarok kompenzálását, a cigánygyermekek identitástudatának támogatását, esélyegyenlőségének megteremtését.
13
8.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettese közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia munkanapokon 8.00-16.00-ig. Egyebekben munkájukat az óvoda szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el.
8.2.A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait a munkaterv határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. 8.2.1. A pedagógusok munkaidejének kitöltése
A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, a munkaidő többi részében ellátott feladatokra.
8.2.1.1. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak
A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít minden, a gyerekekkel végzett napi tevékenység.
8.2.1.2. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k)
az óvodai tevékenységekre való felkészülés, adminisztráció szülők tájékoztatása gyermekük egyéni fejlődéséről értekezletek óvoda rendezvény szervezése óvodai rendezvényeken való részvétel családlátogatás intézményi dokumentációkészítés pályázatok írásában való részvétel intézményi feladatok ellátása a községi rendezvényeken való részvétel
14
8.2.1.3. Az intézményen kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az óvodán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt.
8.3. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások
A pedagógusok napi munkarendjét, és a helyettesítési rendet az óvodavezető állapítja meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni.
A pedagógus köteles 10 perccel a munkaidő kezdete előtt a munkahelyén (illetve a nevelés nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az óvoda vezetőjének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A táppénzes iratokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni az Önkormányzat óvodai ügyekkel foglalkozó munkatársa részére személyesen.
A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja.
8..3.1. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő munkával összefüggő további feladatokból áll. A foglalkozások konkrét idejét, időkereteit a csoport napló és a munkaterv tartalmazza. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt. Az intézmény vezetője rendeli el a munkaidő nyilvántartását a pedagógusok számára.
A pedagógusok munkaidejének nyilvántartására szolgáló adatlapot – a mindenkor hatályos jogszabályi előírások követésével – az óvodavezető készíti el. Minden pedagógus köteles napi gyakorisággal pontosan vezetni saját munkaidőnyilvántartó lapját, a hónap utolsó napján az aláírt nyilvántartó papírokat az óvoda vezetőhöz köteles eljuttatni.
15
A heti munkaidő minden teljes állásban kinevezett pedagógus számára 40 óra, ennek túlteljesítésére és alulteljesítésére sincs lehetőség. A hatályos belső rendelkezések szerint munkaidőkeretben dolgozunk, tehát a napi munkaidőnek nem feltétlenül kell minden napon 8 órának lennie, de a heti munkaidő összegzésénél 40 órának kell kijönnie.
8.4. Pedagógusok továbbképzésének szabálya. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 62§(2) alapján „a pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal - jogszabályban meghatározottak szerint továbbképzésben vesz részt. Megszüntethető - munkaviszony esetében felmondással, közalkalmazotti jogviszony esetében az alkalmatlanság jogcímén történő felmentéssel annak a pedagógusnak a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Az első továbbképzés az első minősítés előtt kötelező. Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az a pedagógus, aki betöltötte az 55. életévét. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben.”
8.5 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az óvodavezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az óvodavezető készíti el. A napi munkaidő megváltoztatása az óvodavezető utasításával történik.
A pedagógusok munkaidejének nyilvántartására szolgáló adatlapot – a mindenkor hatályos jogszabályi előírások követésével – az óvodavezető készíti el. Minden pedagógus köteles napi gyakorisággal pontosan vezetni saját munkaidőnyilvántartó lapját, a hónap utolsó napján az aláírt nyilvántartó lapokat az intézményvezetőnek átadni. A heti munkaidő minden teljes állásban kinevezett pedagógus számára 40 óra, ennek túlteljesítésére és alulteljesítésére sincs lehetőség. A hatályos belső rendelkezések szerint munkaidőkeretben dolgozunk, tehát a napi munkaidőnek nem feltétlenül kell minden napon 8 órának lennie, de a heti munkaidő összegzésénél 40 órának kell kijönnie.
9. Az óvoda nyitvatartási és a gyermekek fogadásának rendje
A gyermekek fogadása óvónő jelenlétében történik A gyermekek szakszerű felügyeletének megszervezéséről a nyitva tartás ideje alatt az óvodavezető gondoskodik A gyermekek napirendjét a csoport óvónőinek a csoportnaplóba kell rögzíteni. Az óvoda: 7 -17 óráig tart nyitva. Az óvoda 5 napos (hétfőtől péntekig) Eltérő az óvodai munkarend, a gyermekek fogadásának rendje abban az esetben, ha a munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul. 16
Az óvoda dolgozóinak munkarendjét az éves munkaterv tartalmazza.
A nevelési év szeptember 1-től augusztus 31-ig tart, mely két részből áll: május 31-ig szorgalmi idő, június 1-től augusztus 31-ig nyári udvari élet (összevont). Az üzemelés a fenntartó által meghatározott zárva tartás alatt szünetel. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. A zárást megelőzően a szülőket a zárás időtartamáról tájékoztatni kell Az óvoda egyéb rendelkezés szerint zárva tarthat, melyről a szülők legalább hét nappal előbb hirdetés útján értesítést kapnak. A zárva tartás ideje alatt a szülő kérése esetén a gyermekek részére „ügyeletet” kell biztosítani. 2011. évi CXC. törvény Köznevelési Törv.8. § (1) Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti. 2014. szeptember 1-től kötelező 3 éves kórtól az óvodába járás 2011. évi CXC. törvény Köznevelési Törv.8§(2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző - az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó - a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.
10.Az óvodában tartózkodás rendje 10.1.- Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak közalkalmazotti jogviszonyban az óvodával: A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával közalkalmazotti jogviszonyban nem álló személyek az óvodavezetőnek jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi.
10.2. Az óvoda létesítményi használatának rendje:
Az óvoda 50 férőhellyel, két foglalkoztató csoportszobával, kiszolgáló helyiségekkel rendelkezik. Az épületen ki van tűzve a nemzeti lobogó.
17
Az intézmény dolgozói az elhelyezésükre szolgáló létesítményt és helyiségeket rendeltetésszerűen használják. A gyermekek az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják.
Az Óvoda helyiségeinek külső szervek, magánszemélyek által történő igénybevétele külön díjazás ellenében, terembérleti szerződéssel történik.
10.3.Az óvoda minden munkavállalója és használója felelős:
a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért, az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiafelhasználással való takarékoskodásért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.
11. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei 11.1. Az intézmény nevelőtestülete
A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója.
A nevelési intézmény nevelőtestülete a nevelési kérdésekben a nevelési intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.
11.2. A nevelőtestület értekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:
alakuló-tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, félévi nevelési értekezlet, tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal), rendkívüli értekezletek (szükség szerint)
Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos nevelési kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az óvodai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-az, vagy az intézmény vezetője szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül
18
az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá.
A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az óvodavezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.
Augusztus végén alakuló tanévnyitó értekezletre, júniusban az óvodavezető által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az óvodavezető vezeti. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az óvoda valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor alkalmazotti értekezletet kell összehívni.
A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is.2 A nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az óvodavezető adhat felmentést.
11.3. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei
A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az óvoda pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség részt vesz az óvoda pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében.
A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az óvodavezető jogköre.
A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról.
11.3.1. A szakmai munkaközösségek, munkacsoportok tevékenysége A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek, munkacsoportok feladatai az alábbiak 2
Jelenleg egyetértési jogot biztosít a partnerszervezetek számára a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 29.§ (3) bekezdése.
19
Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő munka szakmai színvonalát, minőségét. Együttműködnek egymással az óvodai nevelő munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőt legalább évi gyakorisággal beszámoltatja. A munkaközösség a nevelési évre szóló munkaterv alapján részt vehet az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Tervezik, szervezik a pedagógusok továbbképzését. Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget. Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését.
11.3.2. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai
Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. Az óvodavezető által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól. Módszertani megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát. Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az óvoda vezetőnél; a munkaközösség minden tagjánál tevékenységet látogathat. Az óvodavezető megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá látogatásokat végezhet, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének. Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára. Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. Ha a munkaközösség véleményét kéri az óvodavezető, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről.
12.3. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés szempontrendszerét egyebekben a munkaközösségek aktív közreműködésével készítette el az óvodavezetője. Törvény: A Kt. 118.§ (12) (2013.08.31-ig biztosítható)
20
Pedagógusi munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz: sokrétű pedagógusi tevékenységét igényesen és körültekintően folytatja, aktívan részt vesz a munkaközösség szakmai munkájában, rendszeresen részt vesz az óvoda rendezvényeinek szervezésében és lebonyolításában, öregbítve ezzel intézményünk jó hírnevét, kihasználja a továbbképzési és az önképzési lehetőségeket, bemutató foglalkozásokat vállal, hospitál, eredményes gyermekvédelmi tevékenységet végez, legalább 3 éves munkaviszonnyal rendelkezik, kötelező óraszámban be nem számítható, külön díjazással nem járó feladatokat vállal és azt eredményesen el is végzi, munkafegyelem betartásában példásan jár el, pályázatokat ír, pedagógiai publikációkat készít, a hátrányos helyzetű gyermekekkel eredményesen foglalkozik. Bekapcsolódik a szakmai munkafolyamatos megújításába, azaz: részt vesz a pedagógiai program, a működési szabályok elkészítésében és bevezetésében, részt vesz a szakmai szervezetek és a helyi szakmai munkaközösség innovációs célú munkájában. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés összegéből legföljebb 15%-ban részesedhetnek az óvoda nem pedagógus dolgozói. Az évi teljes összeg 45-60%-át a pedagógusok között egyenlő mértékben kell felosztani, maradékát a kiemelkedő munkát végző pedagógusok kapják differenciált mértékben a fentebb ismertetett szempontrendszer alapján. Egy esztendőre kizárhatja az óvodavezető a kiemelt munkavégzésért adható keresetkiegészítésben részesülők köréből azt a pedagógust: akinek tevékenysége során mutatkozó hiányosságait – munkájának nem megfelelő végzése következtében – feljegyzésben rögzítette az intézmény vezetője, az előző nevelési évben Gyes-en ,Gyed-en volt, munkából való távolléte a 2 hónapot meghaladta. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése kizárólag a fenti szempontok alapján történhet, így nem lehet szempont, pl.: az illető pedagógus fizetési besorolása, címpótlékban való részesülése, illetménypótlékban való részesülése, állami, önkormányzati, kitüntetésben, elismerésben, jutalomban való részesülése, jubileumi jutalomban részesül.
21
13. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 13.1. Az óvodaközösség Az óvodaközösség az intézménybe járó gyermekeknek, azok szüleinek, valamint az óvodában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége.
13.2.A munkavállalói közösség Az óvoda nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló dolgozókból áll. Az óvodavezető – az alábbi közösségekkel tart kapcsolatot:
szakmai munkaközösségek, Szülői Munkaközösség Gyermekek közösségei
13.2.1. A Szülői Munkaközösség Az intézményben működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a Szülői Munkaközösség elnöke, tisztségviselői), a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése, véleményezési jog illeti meg az óvoda éves munkatervének elfogadásakor, az intézmény alapdokumentumainak elfogadásakor, intézményvezető választásakor. A kapcsolattartás folyamatos. Formái: szóbeli tájékoztatás, egyeztető tárgyalások, értekezletek. 13.2.2.Gyermekek közösségei Az azonos csoportba járó gyermekek óvodai csoportközösséget alkotnak. Az óvodai csoportközösség élén az óvodapedagógus áll.
13.3. Az intézményi tanács A köznevelési törvény 73. §-ának (3) bekezdése biztosít a lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. Tekintve, hogy álláspontunk szerint óvodánkban jól működik a szülői szervezet és az intézmény közötti egyeztetés, biztosítjuk a fenntartó és a partnerszervezetek közötti információáramlást, az intézmény tantestülete és a partnerszervezetek nem tartják szükségesnek az intézményi tanács megalakítását.
22
14.5. Az óvodai hagyományok ápolása Az ünnepélyek, megemlékezések a gyermekek identitás tudatának fejlesztése, a hazaszeretetük mélyítése, az egymás iránti tisztelet, a türelem alakítására, a közös cselekvés örömére, az új közösségek formálására szolgálnak. A jeles napok, az óvoda egészét érintő, valamint a csoporthagyományok megünneplését a nevelési program alapján elkészített éves munkaterv tartalmazza részletesebben. Tanulmányi kirándulások, séták, sportnapok szervezése szintén a munkaterv szerint történik.
Ovinyitogató, újonnan érkezett gyermekeknek Egészségnapok az óvodában Mikulás Karácsony Farsang Környezetvédelmi világnapok az óvodában (Föld Világnapja, a Víz Világnapja, a Madarak és a fák napja) Húsvét Gyermeknap Anyák napja Ballagás Egyéb Népi hagyományok ápolása körében történik a jeles napokhoz kapcsolódó szokások megismertetése. A nemzeti összetartozás napja
Csoporton belüli közös megemlékezés a gyermek név- illetve születésnapjáról Megünneplésüket az éves munkaterv tartalmazza. A gyermekek műsorral ünnepelnek a következő ünnepélyek alkalmával:
Anyák napja, nyílt napok, Évzáró – Ballagás nyilvános a szülők és más vendégek meghívásával.
Az ünnepek és rendezvények szervezésének felelőseit, a mindenkori éves munkaterv tartalmazza.
15. Az óvoda társadalmi környezetével való kapcsolattartás rendje 15.1 Az óvodai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az óvodavezető állandó kapcsolatban áll:
A fenntartóval A helyi önkormányzat képviselő testületével és polgármesteri hivatallal A megyei pedagógiai intézettel és szakmai szolgáltatókkal Az egészségügyi szolgáltatóval, védőnővel
23
A nevelési tanácsadóval A gyermekjóléti szolgálattal Az általános iskola képviselőjével A településen működő civil szervezetekkel (Roma Nemzetiségi Önkormányzat, Román Nemzetiségi Önkormányzat, Református Egyház, stb.) Szolgáltató intézményekkel
A pedagógiai szakmai szolgáltató szerv által közölt határidőben javaslatot tesz az általa igényelt, intézményt érintő feladatok munkatervi ütemezésére. A gyermekek fejlesztésének, iskolára alkalmasságának, iskolaérettségének elbírálásában közreműködő nevelési tanácsadóval az óvodavezető állapodik meg az együttműködés formájában. Az általános iskola képviselőjével külön megállapodások rögzítik az iskolába távozó gyermekek beilleszkedését megkönnyítő együttműködést. Az óvoda gyermekvédelmi felelőse folyamatos kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal, és a Gyámhivatallal, amelyről az óvodavezetőnek rendszeresen beszámol. A kapcsolattartást vezető szinten az óvodavezető gondozza. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermekvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermekek megóvásának egészségügyi állapotáért az óvoda vezetője rendszeres kapcsolatot tart fent a védőnői szolgálattal, és ennek segítségével megszervezi a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A gyermekvédelmi felelős és a gyermekjóléti szolgálattal, rendszeres jelzőrendszeri megbeszéléseket terveznek a nevelési év során. Az ezzel kapcsolatos feladatokat az óvoda – egészségügyi ellátás éves munkaterve rögzíti.
15.2. A szülőkkel való kapcsolattartás, szülők tájékoztatásának formái 1 Szülői értekezletek A csoportok szülői értekezletét az óvodapedagógusok tartják. Az óvoda nevelési évenként legalább kettő szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az óvodavezető rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az óvodavezető hívhat össze. 2 Óvodapedagógusi fogadóórák Külön fogadóórákat nem tartunk, a szülővel, gondviselővel megegyezett időpontokban konzultálunk melyre rugalmasan a szülő számára is alkalmas időpontban lehetőséget biztosítunk.
24
Az óvodai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak: alapító okirat, pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, házirend. A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az intézményben szabadon megtekinthetők, (az alapító okirat kivételével. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – az óvodavezető ad tájékoztatást. A házirendet minden szülő számára a beiratkozáskor illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk.
15.3 Az intézményi védő, óvó előírások Az óvoda működése során az Állami Népegészségügyi- és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani. (fertőtlenítés, mosogatás, takarítás, stb.):
Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli ellátását, szűrését a fenntartó önkormányzat és a Háziorvosi Szolgálat közötti megállapodás alapján a háziorvos és védőnője látja el.
Az orvos valamint a védőnő a havonta egyszer, előzetes időpont egyeztetés után látja el feladatát.
Az óvodavezető gondoskodik a szükséges óvónői felügyeletről, és szükség szerint a gyermek vizsgálatokra történő előkészítéséről. Az óvónők a szükséges iratokat / törzslap, beutalók / figyelemmel kísérik, és biztosítják a szülő és az orvos közötti információ cserét.
Az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéséről számított legrövidebb időn belül haza kell vinni.
Az óvónőnek addig is gondoskodni kell a gyermek elkülönítéséről, lázának csillapításáról, ha szükséges orvosi ellátásáról.
Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát teljes gyógyulásáig nem látogathatja.
Gyermek a betegség után csak orvosi igazolással jöhet újra óvodába.
Fertőző gyermekbetegség esetén az óvodát azonnal értesíteni kell a gyermekorvosnak. A további megbetegedés elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésére, tisztaságra.
Csoportszobában szülő csak engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat. (nyílt nap, ünnepélyek)
25
Az egészségügyi előírások az óvoda dolgozóira is kötelező érvényűek.
Az orvossal együttműködve az óvoda vezetője előzetes időpont egyeztetés után gondoskodik a törvényben meghatározott kötelező szűrésekről.
Az óvoda területén és a bejárattól 5 méterre dohányozni szigorúan TILOS! 2011. évi XLI. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítása alapján.
Az intézményen belül szeszes ital fogyasztása TILOS!
A beiskolázás előtt gyermek szakorvosi vizsgálatot kell szervezni Az óvodába járó gyermekek minden nevelési évben szűrővizsgálaton vesznek részt. A szűrővizsgálat után, orvosi javaslatra a szülő viszi szakrendelésre a gyermeket
A dolgozók évente egyszer a munkáltató által szervezett és finanszírozott egészségügyi, alkalmassági vizsgára kötelezettek. Ennek tényét az egészségügyi könyvvel igazolják. A vizsgálatot Geszt Község Önkormányzata által megbízott üzemorvos végzi. Háziorvos: szükség esetén (pl. fertőzés) Védőnő: havonta egyszer látogat el az óvodába, illetve szükség esetén (pl. járványok)
Az óvodavezető feladatai az egészségügyi ellátás keretén belül:
Biztosítja az egészségügyi munka feltételeit (orvosi, védőnői) Gondoskodik a szükséges óvónői felügyeletről Szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítéséről
16.1. Balesetvédelem
A gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát az óvodai nevelési év megkezdésekor, valamint szükség szerint, életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell a csoportnaplóban. A nevelési- oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek felügyeletéről, a gyermekbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről (K. T. 41. § 5. bekezdés) Minden óvodapedagógusnak kötelessége a gyermekek figyelmét felhívni a foglalkozás, az udvarra menetel előtt, séták előtt, kirándulások, az esetleges baleset megelőzése érdekében. A gyermekek intézményen kívüli kísérése esetén egy óvodapedagógust és egy dajkát kell biztosítani. A balesetveszélyes tevékenység esetén egyszerre kevesebb gyermekkel, fokozott figyelemmel lehet csak foglalkozni. (vágás, tornaszerek használata) A gyerekek az intézmény létesítményeit, helységeit csak óvodapedagógus felügyelete mellett használhatják.
26
16.2.Gyermekbalesetek esetére vonatkozó szabályok:
Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvónő kötelessége az elsősegélynyújtás Ha a balesetet vagy veszélyforrást a dajka észleli köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra pedig azonnal a vezető vagy helyettese figyelmét felhívni. Jelentősebb testi sérülés / fejsérülés, ficam, törés, vágott, - szakított bőrseb stb. / esetén megfelelő orvosi ellátó helyre kell vinnie a gyermeket az óvónőnek. A balesetről és a kezelés tényéről, helyéről az óvodai személyzetnek értesítenie kell a szülőt.
16.3. Gyermekbalesetek esetére vonatkozó dokumentáció, jelentés:
A három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetet, haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során kell feltárni a kiváltó és közreható személyi, tárgyi és szervezési gondokat. Ezekről a balesetekről a törvényben meghatározott nyomtatványokon a munka- és balesetvédelmi felelős jegyzőkönyvet vesz fel, ennek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezését követően legkésőbb 8 napon belül megküldi a fenntartónak, valamint a gyermek szülőjének. Egy példányt az intézmény őriz meg. Ha a baleset jellege miatt a határidőt nem lehet betartani, akkor azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Súlyos baleset esetén, telefonon, vagy személyesen azonnal be kell jelenteni a rendelkezésre álló adatok közlésével az önkormányzat jegyzőjének. Az eset kivizsgálásához legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt be kell vonni. Súlyos az a gyermekbaleset amely. a sérült halálát, ill. a baleset bekövetkezésétől számított 90 napon belül az orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette, életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, súlyos csonkulást, a beszélőképesség elvesztést, vagy feltűnő eltorzulást, bénulást elmezavart okoz. A gyermekbalesetek kivizsgálásába a Szülői Szervezet jelenlétét lehetővé kell tenni. Minden balesetet követően az intézmény vezetője köteles megtenni a szükséges intézkedéseket további balesetek elkerülése érdekében.
16.4.Egyéb balesetvédelmi szabályok: Az intézmény munka-, és balesetvédelmi feladatok irányítását és ellenőrzését a vezető végzi. A munkavédelmi feladatokat a munka, és balesetvédelmi felelős látja el. Hatáskörét a munkaköri leírás tartalmazza. Takarítási munkákat a gyermekek távollétében kell végezni. Vegyszereket, maró anyagokat a gyermekektől elzárt helyen kell tárolni. A munka- és tűzvédelmi illetve a bombariadóval kapcsolatos elemi szintű, részletes oktatást minden évben egyszer a megbízottak tartanak, erről jegyzőkönyvet készítenek. Az oktatásokon mindenkinek kötelező a részvétel és az ott hangzottak tudomásul vétele.
27
17. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendő 18.1. A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe: A rendkívüli események megelőzése érdekében a dajkák a mindennapi feladatok végzésekor kötelesek ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. 17.1.2.Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az óvoda legkönnyebben elérhető vezetőjének. Az értesített vezető vagy a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan, csengő jelzésével és szóbeli tájékoztatással történik. Az óvoda épületében tartózkodó gyerekek és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A jelen lévő és hiányzó gyerekeket haladéktalanul megszámolni, kíséretét és felügyeletét ellátni, a gyülekező helyen tartózkodni. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A bombariadó lefújása szóbeli közléssel történik. A gyermekek testi épségét veszélyeztető bombariadó esetén fontos követelmény a pánikmentesség megőrzése, a fegyelmezett magatartás. Akinek a tudomására jut a bombariadó, annak haladéktalanul és pánikkeltés nélkül értesíteni kell a vezetőt, vagy mindenkori helyettesét A vezető értesíti a tűzoltóságot és a rendőrséget az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az óvodavezető vagy helyettese dönt, a tűzvédelmi megbízott gondoskodik a tűz - és bombariadó terv szerinti szervezett mentésről további teendőket a tűz és bombariadó terv tartalmazza, melynek betartása az intézményvezető felelőssége. Feladatkörét megbízottja útján látja el. A bombariadóról és a hozott intézkedésekről az óvodavezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót.
28
A gyermekeket a Tűzvédelmi Szabályzatban előírt menekítési terv szerint kell az épületből kivezetni. A menekítési terv minden csoportszobába ki van függesztve. Az épületből történő kimenetel után biztonságos környezetbe, megfelelő távolságra kell vinni a gyermekeket. A vezető, vagy helyettese intézkedik valamennyi helység ellenőrzéséről, hogy nem maradt-e gyermek az épületben. Az óvónő létszámellenőrzést tart a gyermekek között. Csak az átvizsgált, biztonságos épületbe lehet a gyermekeket visszavezetni. A gyermekek az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak óvodapedagógus felügyelete mellett használhatják A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat. 18.2. Minden óvodapedagógus közoktatási törvény által meghatározott feladata:
Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban – a gyermekek életkorának megfelelően – ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformát.
Az óvoda csak megfelelő jellel ellátott játékokat vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot vagy használati utasítást áttanulmányozni, és a játékszert a szerint alkalmazni. A gyermekbalesetek bejelentése a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti a történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek nyilvántartását és dokumentálását a KIR rendszerben, az óvoda vezetője végzi.
A gyermekek számára minden tanév első napján az óvoda pedagógusok tűz- és balesetvédelemi tájékoztatót tartanak, amelynek során – a gyermekek koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívják a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az óvoda közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, mely a csoportnaplókban rögzítésre kerül.
A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása a Fenntartó feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják
Tűzvédelmi megbízott (megbízás alapján.) Feladata az Óvoda tűzvédelmi szabályzatában megfogalmazottak betartatása, a tűzvédelemmel kapcsolatos problémák feltárása, az adódó problémák megoldása, tűzvédelmi oktatás az intézmény pedagógusai, dolgozói részére. Elkészíti a tűvédelemmel kapcsolatos szabályzatokat.
29
Munkavédelmi megbízott (megbízás alapján.) Feladata az Óvoda munkavédelmi szabályzatában, balesetmegelőzési-és elhárítási tervében megfogalmazottak ellenőrzése. Munkavédelmi és balesetvédelmi oktatást tart az intézmény pedagógusai és dolgozói részére. Elkészíti a szabályzatokat, a munkahelyi veszélyek és kockázatók azonosítását és azokat értékeli.
18. A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az óvoda udvarát, a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt – a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló3 törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény vezetője
19. Reklámtevékenység Az intézményben reklámtevékenység alapvetően nem engedélyezhető, kivéve, ha a reklám az alábbiakban felsorolt célokat szolgálja:
A Köznevelési törvényben megfogalmazottak szellemében kizárólag olyan reklám engedélyezhető, amely az intézmény használói részére pozitív értékeket közvetít, ezen belül a gyermekek, tanulók személyiségének fejlődésére pozitív hatással van, nevelési, oktatási, művelődési célt szolgál; a pedagógusok által közvetíteni kívánt társadalmi-erkölcsi értékrendet erősíti, a környezettudatos magatartási formák, a fogyasztóvédelmi oktatás hatékonyságát elősegíti, az egészséges életmóddal összefüggésben az egészséges táplálkozást, testedzést szolgálja, a sportolási lehetőségeket bővíti, a kultúra, a művelődés közvetítésére szolgál. A társadalmi, közéleti tevékenységgel összefüggésben csak olyan reklámtevékenység engedélyezhető, amely jogszabályokba nem ütközik. Az országos és helyi választások alkalmával – a választási törvénynek megfelelően – az intézmény területén az eseményre vonatkozó tájékoztatók kifüggeszthetők. Politikai pártok plakátjainak kifüggesztése nem engedélyezhető. Az intézmény épületének külső falain a különféle cégek reklámjainak elhelyezéséhez önkormányzati engedély szükséges. Minden konkrét megkeresés esetén a vezető személyesen tárgyal és köt szerződést. Szerződéskötés előtt az önkormányzat illetékesének előzetes engedélyét be kell szerezni. Az intézmény területén reklámanyag, tájékoztató elhelyezése – amennyiben társadalmi, közéleti tevékenységgel függ össze, és így az intézmény használóinak körét érinti, érintheti az vezető személyesen ad engedélyt.
Ld. a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2.§ (1)-(2) bekezdésében foglaltakat 3 Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről.
30
Záró rendelkezések Jelen szervezeti és működési szabályzat kiterjed az intézménnyel jogviszonyban állókra és mindazon személyekre a rájuk vonatkozó rendelkezések erejéig, akik belépnek az intézménybe. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az óvoda nevelőtestülete fogadja el, és a Képviselőtestület hagyja jóvá. Amennyiben az SZMSZ felterjesztésére nem érkezik válasz, a hatályba lépés napja a felterjesztést követő 30. nap utáni képviselőtestületi ülés napja. A hatályba lépéssel egyidejűleg érvényét veszti az óvoda nevelőtestület által 26/2009 sz. elfogadott SZMSZ. A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni Az óvoda alkalmazottaival, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint Azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben használják helyiségeit. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell. Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ) csak a nevelőtestület módosíthatja a Szülői Munkaközösség véleményének kikérésével. Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket, az Iratkezelési szabályzat, mint az SZMSZ melléklete tartalmazza. Az intézmény szabályzatai továbbá az adatkezelési szabályzat, iratkezelési szabályzat Jelen SZMSZ- t a Napközi Otthonos Óvoda a 5734 Geszt, Arany János u.1. nevelőtestülete 2013. 02. 25-én megtartott, határozatképes értekezletén (jkv.sz.: 26/2013 ) az alábbiak szerint fogadta el: Jelen volt: 3 fő Igen szavazat: 3 fő Nem szavazott: Tartózkodott:Geszt, 2013. február 25.
Pappné Erdei Enikő óvodavezető
31
Nyilatkozat A Geszt Község Napközi Otthonos Óvoda Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Szülői Munkaközösség tagjainak jóváhagyásával 2013. március 25-i ülésén megtárgyalta, annak részleteivel egyetért. A Szülői Munkaközösség tagjainak jóváhagyásával 2013. januári ülésén megtárgyalta, annak részleteivel egyetért. 2013. március 25. …………………………………. Szülői Munkaközösség elnöke
Fenntartói jóváhagyó nyilatkozat A Napközi Otthonos Óvoda 5734 Geszt, Arany János u.1. egységes szerkezetbe foglalt szervezeti és működési szabályzatát Geszt Község Önkormányzat Képviselőtestületének, mint fenntartónak 2013. április 3. napján jóváhagyásra terjesztette fel. A Napközi Óvoda 5734 Geszt, Arany János u.1. egységes szerkezetbe foglalt szervezeti és működési szabályzatát Geszt Község Önkormányzat Képviselőtestülete, mint fenntartó 45/2013(IV.24.)KT. számú határozatával jóváhagyta/elfogadta.
P.h. ………………………… aláírás
32
33
