Napirend előtt: - Nyíregyháza Város Közbiztonságáért Sztárek Ferenc díj átadása. - Nyíregyháza Város Sportjáért Kovács Bütyök József díj átadása

819 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2011. április 28-án tartott nyílt ülésének jegyzőkönyve a./ tárgysorozata: b./ határozatai: 64-78/2011. c./ rendelete: 17-21/2011. Napirend előtt: - Nyíregyháza Város Közbiztonságáért „Sztárek Ferenc” díj átadása - Nyíregyháza Város Sportjáért Kovács „Bütyök” József díj átadása Napirendek: 1./a. Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról 1./b. Tájékoztató a két közgyűlés között történt eseményekről (szóban) 2./ Beszámoló a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás 2008-2010. évi szakmai és pénzügyi tevékenységéről 3./ Beszámoló Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról 4./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város lakosainak egészségügyi állapotáról és az egészségügyi alapellátás működéséről szóló beszámoló elfogadására 5./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közbiztonsági Koncepciójának elfogadására 6./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata sportrendeletének elfogadására 7./ Előterjesztés az önkormányzat által alapított kitüntetések rendszeréről szóló 1/2006.(I.26.) önkormányzati rendelet módosítására 8./ Összefoglaló jelentés a 2010. évi önkormányzati ellenőrzésekről 9./ Előterjesztés a Nyíregyháza-Nyírszőlős közötti kerékpárút programról

820 10./a. Előterjesztés a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában működő Sóstói Szivárvány Idősek Otthona fenntartói jogának közbeszerzési eljárás keretében történő átruházásához hozzájárulásra 10./b. Előterjesztés a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában működő Szociális Gondozási Központ által Nyíregyháza közigazgatási területén végzett szociális étkeztetési feladat ellátásának közbeszerzési eljárás keretében történő átruházáshoz hozzájárulásra 11./a. Előterjesztés a Nyíregyháza Semmelweis utca mentén lévő 2821/5 hrsz-ú ingatlan DOWN Egyesület részére történő átadására 11./b. Előterjesztés a Nyíregyháza Semmelweis utca mentén lévő 22200/149 hrsz-ú ingatlan Humán-Net Alapítvány részére történő átadására 12./ Előterjesztés Nyíregyháza belvárosában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésre történő kijelöléséről és forgalmi értékének megállapításáról szóló 259/2009.(XI.23.) számú határozat módosítására 13./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének az ÉAOP – 2.1.3 – 2009 – 0003 pályázathoz kapcsolódó Nyíregyházi Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet működési feltételeinek biztosításáról szóló 223/2010. (IX.20.) számú határozat módosítására, és az önkormányzati tulajdonú ingatlanok önkormányzati képviselők, társadalmi szervezetek, továbbá alapítványok által történő használatának szabályozásáról szóló 12/2007.(II.13.) önkormányzati rendelet módosítására 14./ Előterjesztés a MÁV Zrt. vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú ingó vagyonelem térítésmentes önkormányzati tulajdonba adására 15./ Előterjesztés a Nyíregyházi Ipari Parkban elhelyezkedő 31551/3 hrsz-ú – a THYCO Magyarország Kft. tulajdonában lévő – ingatlan beépítési kötelezettség határidejének meghosszabbítására 16./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata bankszámlavezetés és refinanszírozási hitel-kötvény közbeszerzési eljárásának előkészítésére 17./ Előterjesztés a 2011. évi költségvetésről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló 3/2011.(II.11.) önkormányzati rendelet módosítására Nyíregyháza, 2011. április 28. Dr. Kovács Ferenc polgármester

821 JEGYZŐKÖNYV

Készült: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2011. április 28-án tartott nyílt üléséről Jelen voltak: Dr. Kovács Ferenc polgármester, Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző, Halkóné Dr. Rudolf Éva, Kósa Tímea alpolgármesterek, Dr. Adorján Gusztáv, Dr. Horváthné Dr. Veisz Katalin, Fesztóry Sándor, Jászai Menyhért, Jeszenszki András, Kósa János, Lengyel Gábor, Lipták Lajos, Magera Tibor, Mikó Dániel, Mussó László, Dr. Moskovits Károly, Nagy László, Petneházy Attila, Póka Imre Tamás, Dr. Szilassy Géza, Szilvási István, Tormássi Géza, Dr. Tirpák György, Vass Zoltán Géza képviselők. Meghívottként részt vettek: Dr. Gál György aljegyző, Faragóné Széles Andrea Jegyzői Kabinet vezetője, Nagyné Román Margit Humán Főosztály vezetője, Dr. Kása Brigitta Gazdálkodási Főosztály vezetője, Dr. Grósz Péter, Dr. Groncsák Andrea, Dr. Krizsai Anita, Kőhegyi Edit, Dr. Polgári András, Virágh Zoltán, Patóné Nagy Magdolna, osztályvezetők, Szatmári Zoltánné megbízott osztályvezető, Dr. Kovács Orsolya jogász, Veres István városi főépítész, Parillák Gabriella sajtószóvivő, Pató István stratégiai referens, Metzner Zsolt humán referens, Dusa Róbert kommunikációs asszisztens, Bordás Béla, Nagy Gábor kitüntetettek, Dr. Együtt Mihály Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság igazgató főorvosa, Miklovicz Pál Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság gazdasági igazgatója, Siposné Auxi Katalin, jegyzőkönyvvezető, Bednárik Mónika, Z. Pintye Zsolt újságírók. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Tisztelt hölgyeim és uraim. Köszöntök mindenkit a Közgyűlésünkön, a megjelent képviselőket, szakértőket, előadókat és minden kedves vendégünket és azokat is, akik a sajtón keresztül, médián keresztül kísérik figyelemmel munkánkat. A mai közgyűlésünket egy ünnepélyes díjátadással kezdjük. A Közgyűlés döntött az elmúlt ülésén Nyíregyháza Város Sportjáért Kovács „Bütyök” József díj odaítéléséről, illetve Nyíregyháza Város Közbiztonságáért „Sztárek Ferenc” díj odaítéléséről is. Kérem Nagy Gábor és Bordás Béla urakat, hogy fáradjanak ide az emelvény elé, s szeretném röviden méltatni, indokolni is a kitüntetésüket és munkásságukat. Nagy Gábor 1967 óta több, különböző sportágban testnevelőként, nevelőedzőként, sportvezetőként ért el kiemelkedő sikereket. Gazdag pályafutása alatt gyerekek ezreivel ismertette, szerette meg a sportolást, és tette mindezt szerényen, önmaga személyét sohasem előtérbe állítva. Pedagógusi, edzői munkája mellett közel 40 éve országos minősítésű atlétikai versenybíróként működik közre hazai, országos, és nemzetközi atlétikai versenyeken. 1995-ben a Nyíregyházi Atlétikai Ifjúság Európa Bajnokság versenyigazgató helyettese volt, a 2010-es Veterán Atlétikai Európa Bajnokság versenyigazgatójaként nagy nemzetközi elismerést kiváltva, közel 400 versenybíró munkáját irányította kiváló szakértelemmel. Nyugdíjba vonulása óta sem pihen, a szó hagyományos értelmében. A Magyar Labdarúgó Szövetség területi szervezőjeként egy tucat diák

822 focicsapat programját koordinálja. A hivatalos életkorhatár eléréséig megyei labdarúgó és kézilabda mérkőzések százain bíráskodott. Azóta ezen sportágak bírói ellenőre. Bordás Béla 1958-ban született Nyíregyházán, 1977. májusától segíti a Rendőrség közlekedésbiztonsági munkáját. 1990-ben a Közlekedési Polgárőrség alapító tagja, majd 12 évig titkára. 2007-ben neki ítélték az Év Polgárőre kitüntetést. Nyíregyháza Megyei Jogú Város több polgárőr egyesületének alapításában vállalt szerepet. Több mint tíz éve a helyi média közlekedési és baleseti tudósítója, Hajó Rádió, Mustár FM Rádió, Sunshine Rádió, Campus Rádió és a Nyíregyházi Televízión keresztül hívja fel a nyíregyháziak figyelmét, hogy vigyázzunk egymásra és balesetmentesen közlekedjenek. Köszönöm szépen. Akkor megkezdjük munkánkat, a napirend ismertetése és elfogadása előtt Petneházy Attila képviselő úrnak adok szót. Petneházy Attila:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, alpolgármester asszonyok, tisztelt Közgyűlés! Nézzék el nekem, hogy az idejükkel gazdálkodom, de egy olyan dologról szeretnék említést tenni, ami mellett képtelen vagyok elmenni szó nélkül. Az előzmények. Az előző Közgyűlésen Nagy László képviselő úr hihetetlen érzékenységről tett tanúbizonyságot, amikor is kikérte magának Kósa Tímea alpolgármester asszony azon mondatát, hogy ő a felszólalása során csúsztatott volna. Nos, én is szeretnék csatlakozni, zárójelben jegyzem meg, hogy alpolgármester asszony elnézést kért a csúsztatás kifejezéséért, sajnos, pedig a mondata nem nélkülözte a valóságalapot. Nos én is szeretnék csatlakozni Nagy László képviselőúrhoz, miszerint én is szeretném kijelenteni, hogy igen érzékeny ember lévén szeretnék egy mondatot felolvasni a múlt heti Kelet-Magyarországból. Ha megengedik idézném. A mondat egyébként Nagy László képviselő úrtól származik. „A vita során kiderült, hogy a fideszes képviselők az anyag tartalmi részét nem igen ismerik, nem érdekli őket, hogy ebben a városban mi történik, és hogy mi fog történni.” Még egyszer olvasom, „hogy ebben a városban mi történik”. Bocsássák meg nekem a remegő hangot, de a mondat arroganciája azt hiszem, ezt alátámasztja. Én azt gondolom, hogy a teremben ülők mindannyian látják, hogy a mondat, a csúsztatásnak egyik eklatáns példája, úgyhogy megkérem Nagy László képviselő urat, hogy kérjen elnézést, de ha ezt nem tenné, akkor reményemet fejezem ki az ügyben, hogy a későbbiekben ilyen fajta csacsiságokat nem fog kijelenti. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Most pedig az ülésünk napirendjére teszek javaslatot. A pontosított, írásban megküldött napirendhez képest két módosítással, az egyik, a 16. számú napirendet szeretném, hogy ezt vegyük le a napirendről. Egyeztetve az Evangélikus Egyházzal. Ugye itt egy ingatlan elidegenítéséről lenne szó. Ennek az ingatlannak egy részét már az evangélikusok megvették és szeretnék a másik részét is megvásárolni. A másik pedig a zárt ülés 20. számú napirendje, a Csaló közi Nyugdíjasok Háza névjegyzékének elfogadására. Itt ugye a bizottsági elnökkel, Dr. Szilassy Gézával egyeztetve teszem meg a javaslatomat. Tehát a napirendünk az írásban kiküldöttnek megfelelően ezzel a két napirendi ponttal módosítva kerülne elfogadásra. Megkérdezem van-e más javaslat? Nincs. Akkor kérem, hogy szavazzunk a napirend elfogadásáról, az általam előterjesztett módosításnak megfelelően. Szavazáskor jelen volt 21 képviselő. A Közgyűlés 21 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta a napirendet.

823 1./a. napirend: Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról 1./b. napirend: Tájékoztató a két közgyűlés között történt eseményekről Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Ennek megfelelőn az 1. számú napirend két részből áll. Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, itt nincs szóbeli kiegészítésem. Az 1./b. pedig szokásoknak megfelelően a két közgyűlés között történt eseményekről szóló szóbeli tájékoztató. Ugye legutóbb 2011. március 10-én tartottuk a rendes ülésünket. Ezt követően március 18-án került sor a Hungaricum munkacsoport értekezletére Nyíregyházán, ami nagyon nagy civil érdeklődésre tartott számot. Itt a TDM szervezetet kértem, hogy koordinálja, szervezze azt a munkát, melynek az a lényege, hogy a Nyíregyházán és itt a Nyírségben lévő hungaricumra érdemes értékeket szedje számba. Azt hiszem, hogy hétfőn jár le a határidő, amire kértük levélben a civil szervezetet és minden érdeklődőt, hogy tegyenek javaslatot. Ezt követően március 24-én lakossági fórumot tartottunk a Sétálóutca rekonstrukciójáról. Ugye ez az IVS program része, mozgástérrel próbáljuk a lakosság által felmerült, illetve szakemberek vagy általunk is felvetett ésszerűsítési javaslatokat megfogalmazni. Ezt követően március 29-én a kisebbségi önkormányzatokkal aláírtam a Közgyűlés döntésének megfelelőn az együttműködési megállapodásokat, az ez évre szóló támogatásokat. Március 31-én közmeghallgatás volt a Repülőtéren, illetve ekkor indult az intézményrendszer auditálásával, átvilágításával kapcsolatos munka, melyet egy meghívásos közbeszerzési eljárás lefolytatása után kezdünk el. Ennek az eredménye a májusi rendes közgyűlésünkre jön be a Közgyűlés elé. Április 1-jén sajtótájékoztatót tartottunk az adóbevételekről, jól alakultak az adóbefizetések, a tervhez képest majdnem 106%-os lett a teljesítés. A legtöbb adót fizető 100 adóalanynak elismerő köszönőlevelet küldtünk főjegyző úrral együtt, és elismerésünket fejeztük ki egy oklevél átadásával a legnagyobb nyíregyházi adófizető cégnek, s a leggyorsabban, leghamarabb fizető nyíregyházi adóalanynak. Ezt követően tenisz fórumot tartottunk április 6-án, illetve Civil Fórum volt április 5-én is. Tájékoztatnom kell a Közgyűlést, hogy a Nyírsuli ügyvezető igazgatója Bartha László kezdeményezte május 30-ával közös megegyezéssel munkaviszonya megszüntetését, illetve lemondott ugyanezzel a nappal az ügyvezetői feladatok ellátásáról. Pályázatot írtunk ki a poszt betöltésére. Ezt követően április elején Valenciában egy 3 napos szakmai úton vettem részt, ahol a Regionális Fejlesztési Tanács szervezésében 3 megyei jogú város vezetői voltak a delegáció tagjai. Ez arról szólt, ez a program, hogy hogyan tudjuk a jövőben az EU által adott lehetőségeket a vállalkozásfejlesztés területén kihasználni. Április 6-án a NYÍRVV Kft. 80 millió forint támogatást nyert értékteremtő közfoglalkoztatási programra. Ezt követően április 11-én a Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztésével összefüggő feladatok kiadására került sor kabinetvezető, főosztályvezetők, osztályvezetők részére. Ugye április 15-én rendkívüli Közgyűlést tartottunk, azon a város gazdasági programját elfogadtuk. Április 20-án a belvízhelyzetről helyszíni szemlén, sajttájékoztató keretében összegeztük az eddig elért eredményeket. Tájékoztatom a Közgyűlést, hogy a vállalkozók által nyújtott támogatásoknak köszönhetően több helyen, Kistelekiszőlőben, Borbányán működő

824 rendszerek vannak, tehát gravitációval úgy valahogy el tudtuk vezetni a vizet. Folyik ugyanakkor a tervezése a korábban ideiglenesen ásott árkok fennmaradásához, ezek be lesznek fedve, tehát nem így maradnak. Ugye augusztus végéig ígértük a magántulajdonosoknak, hogy az eredeti állapotot helyreállítjuk és dolgozunk azon két pályázaton, ami most csak azért nem jön be, mert meghosszabbították. A svájci alap az egyik, május 6-a helyett huszonvalahányadikán, tehát később lesz a beadás időpont, a másik pedig az új Széchenyi program. Mind a két pályázati kiírásra szeretnénk a belvízhelyzet végleges megoldása érdekében pályázatot benyújtani. Természetesen, ha kész lesznek ezek a pályázatok, ezeket a Közgyűlés elé hozzuk majd. Április 21-én lakossági fórum volt újra. Egyház utca, Síp utca, tehát szintén az IVS program keretében, és meg kell említenem, hogy a nagytakarítási akciót indítottunk a diák polgármesterrel együtt középiskolásokkal, annak érdekében, hogy városunk még tisztább és még szebb legyen. Ennyiben kívántam szóbeli tájékoztatást adni. Megkérdezem, hogy van-e az elhangzottakhoz kapcsolódóan kérdés? Nem. Nagy László képviselő úrnak adom meg a szót. Nagy László:(képviselő) Köszönöm szépen. Tisztelt Közgyűlés, polgármester úr. Először is szeretnék egy-két mondattal reagálni Petneházy Attilának, akit én nagyon tisztelek és becsülök. Örülök annak, hogy olvassa a helyi sajtót. Azt azonban szeretném hozzáfűzni, hogy természetesen megkövetek mindenkit, hogy ha sértettnek érzi magát, hogy ha ez fordítva is megtörténik. Nem mi vagyunk azok, akik az elmúlt 16 év eredményét folyamatosan megkérdőjelezik, nem mi vagyunk azok, akik azt mondják, hogy milyen felelőtlenül és milyen elhibázottan dolgozott az előző városvezetés, hogy ha ez megtörténik az önök részéről, akkor én is hajlandó leszek egy olyan hangnemet megütni, ami a tisztességes és a normális politizáláshoz szükséges. Azt gondolom, hogy az újságcikkben semmi olyasmit nem mondtam, és a kontextust vizsgálva talán nem is így hangzott el, de így jelent meg, én ezt nem vitatom, hiszen felolvastad Attila, de én azt gondolom, hogy az összefüggéseket vizsgálva ez más szövegkörnyezetben talán más megvilágítást kaphatna. Azt csak halkan jegyzem meg, hogy az SZMSZ szerint ilyen típusú hozzászólásra más eddig nem kapott lehetőséget, remélem, hogy ha ez megtörtént most, akkor ezzel precedenst is teremtettünk a Közgyűlésben és máskor is nyílik erre lehetőség. Két közgyűlés közötti időszakra visszatérve. Polgármester úr! A helyi médiából értesülhettünk arról, hogy 90, most már úgy hívják, hogy NAV, Nemzeti Adó- és Vámhatóság dolgozót kívánnak nap mint nap Debrecenbe áthordani munkavégzés céljából. Mindannyian tudjuk, hogy ez hosszútávon tarthatatlan, főleg, hogy sok olyan dolgozó is van, akik kisgyermekes szülők. A lemorzsolódást követően viszont fel lehet a helyüket debreceni munkaerővel tölteni. Felvetődik a kérdés, hogy ha egy 150 fős hivatalból 90 embert Nyíregyházáról kell áthordani, szakmailag megalapozott-e ez a döntés? Felvállalja-e ezeknek az embereknek az érdekképviseletét, mint polgármester és mint országgyűlési képviselő? Kíván-e a nyíregyházi munkahelyek megtartásáért harcolni? Akar-e valamit tenni a Fidesz Debrecen központú politikája ellen, vagy az maximálisan támogatja? Nem tartjuk jónak egyébként ezt a dolgot. A másik kérdésem, hogy a múlt héten a stop.hu internetes oldalon jelent meg egy cikk, amely arra kérdezett rá, és erre polgármester úr válaszolt is, hogy nincs összeférhetetlenség a Mágikus Kft. és a polgármestersége között. Hogy ha a nyilvántartás szerint azonban még mindig az ön neve szerepel ügyvezetőként, akkor kíván-e tenni valamit polgármester úr a törvénytelenség, a fennálló, ha az adatbázis helyes, megszüntetése érdekében? Vagy a képviselő-

825 testület hozzájárulását kéri-e, hogy ha továbbra is fenn kívánja tartani e tisztséget? Hiszen ebben az esetben erre van szükség. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Dr. Moskovits Károly képviselő úrnak adom meg a szót. Dr. Moskovits Károly:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Én szintén egy múlt heti eseménnyel kapcsolatban tennék föl kérdést, és egy olyan ügyben, amit itt a Közgyűlésen már többször jeleztünk. A múlt heti Naplóban olvastam a polgármester úrral készített interjút, amelyben több helyen is kifejtette a véleményét a szocialisták politizálásáról. Ezzel önmagában egyébként nincsen probléma, ugyanakkor felvetődött bennem a kérdés, hogy a szocialisták mikor mondhatják el a véleményüket ezen lap hasábjain a városvezetésről? Az önkormányzati választás óta ugyanis a Naplóban egyetlen ellenzéki vélemény sem jelent meg, s a Városi TV-nél sajnos közel hasonló a helyzet. Legalább a közgyűlések kapcsán lehetőséget kellene adni az ellenzéki frakcióvezetőknek – elnézést – véleményük személyes kifejtésére. Mind a Napló, mind a VTV közszolgálati médiumok, ezért törekedniük kell a kiegyensúlyozott tájékoztatásra. Ez egyébkén törvényi kötelezettségük is. A tulajdonosi jogokat egy személyben ön gyakorolja, ezért kérem azt, hogy ezen kérésünket, észrevételünket az ügyvezetés felé jelezze. Mint már említettem hozzászólásom elején, ez többször elhangzott itt már a Közgyűlésen, változást eddig nem tapasztaltunk benne. Mi annyit szeretnénk csak kérni, elegendő nekünk ezekbe a médiumokba annyi lehetőség, mint amennyi a Fidesznek ellenzéki idejében adva volt. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Több jelentkező nem volt. Akkor a kérdésekre válaszolok. Itt Nagy László frakcióvezető úr vetette fel, APEH dolgozók debreceni átirányítása, ugye itt még az előző önkormányzati ciklusban történ meg a regionális központ Debrecenbe helyezése, és hallottam én is erről, és telefonon beszéltem az APEH itteni vezetőjével, és napokon belül találkozóm lesz a regionális vezetővel és a megyei vezetővel. Tőlük szeretnék első kézből tájékozódni, hogy hogyan történik ez és mi van valójában e mögött a hír mögött. Ami a másik felvetése Nagy László úrnak, ugye ez a MSZP-s Táncsics Alapítvány által is támogatott stop.hu internetes fórum működik tovább és úgy ahogy eddig. Itt jelent meg az, a Mágikus Kft. ügyvezetőjeként kérdést is intéztek hozzám. Meg is válaszoltam. 2003. és 2008. között voltam a Mágikus Kft. ügyvezetője. Valóban itt nem került átvezetésre az, hogy én már nem vagyok az, ugye nincs rajta, hogy én megszűntem már és ennek érdekében én már megbíztam egy ügyvédet, hogy járjon el, tehát ez a dolog folyamatban van, nem szükséges a Közgyűlés elé hozni a kérdést. Következő Moskovits Károly felvetése, ez már korábban is szóba került itt. Azt gondolom, hogy itt a Közgyűlésen mindenki kifejtheti, ki is fejti a véleményét, sajtótájékoztató keretében is. Én úgy tudom, hogy az MSZP sajtótájékoztatókon is megjelenik a VTV-ben. Én megkérem, beszélek majd az ügyvezető úrral, hogy van-e olyan dolog, amit én nem tudok, illetve mennyiben fedi az a valóságot, amit itt önök felvetettek. Azt gondolom mindenesetre, hogy amit ez a lap abban az időben, mikor önök vezették a várost, amit művelt, ahhoz képest kétségtelen az előrelépés, mind a szakmaiság, mind a közérdekű információk közlése irányában. Én több konkrét példát tudnék mondani, nem csak a kampányidőszakban, hanem az előtt is, amikor

826 ez nem így működött sajnálatos módon. Természetesen, mint ahogy én itt a Közgyűlésen is többször elmondtam, az a célunk, hogy itt a város ügyeivel foglalkozzunk és ne pártpolitikai propagandát végezzünk, és én azt gondolom, hogy a Nyíregyházi Napló is ennek megfelelően jár el. Természetesen, ha tudnak olyan ügyet mondani, ami konkrétan azt jelenti, hogy nem jelenhettek meg, visszautasítást nyertek, akkor annak én utána fogok nézni. Köszönöm szépen. Fesztóry Sándor képviselő úrnak adom meg a szót. Fesztóry Sándor:(képviselő) Köszönöm szépen. Tisztelt polgármester úr. Moskovits Károly urat szeretném megnyugtatni néhány gondolat erejéig, tisztelt képviselőtársamat. Az elmúlt ciklusra hivatkozott, ezzel kapcsolatba egy rövid statisztikát készítettem magamnak. Korábban ugye 20 egyéni körzet volt Nyíregyházán, ebből a 2006-os választásokon FIDESZ-KDP jelöltjei 10 egyéni körzetet nyertek meg, így 5 listás képviselőt juttathattak a Testületbe, az MSZP képviselőjelöltjei 9 egyéni körzet megnyerése mellett 4 listát képviselőt juttattathattak be a Képviselő-testületbe. Ez, ha jól számolom 15-13-as arány FIDESZ-KDNP javára. Ennek ellenére hónapokig nem volt megtalálható a Nyíregyházi Naplóban olyan kép mondjuk a címoldalon, amikor a Közgyűléssel foglalkoztak, ami a FIDESZKNP frakciót ábrázolta volna. Hát ennyit az egyenlő tájékoztatásról, hogy ha ezek a számok igazak, amiket elmondtam, akkor a médiaegyensúlynak nem úgy kellet volna alakulni az előző ciklusban, ahogy ön említette. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Dr. Moskovits Károly képviselő. Dr. Moskovits Károly:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Fesztóry képviselőtársam. Az a helyzet, hogy akár az én, akár az önök szubjektív véleménye ebben az ügyben teljesen irreleváns, itt törvényi előírások vannak, tehát én kérnék az ügyvezetés részéről egy olyan kimutatást, ami ezzel kapcsolatosan, hogy mondjam az ellenzéki, illetve a városvezetés részéről való megnyilvánulásoknak az idejét tartalmazza. A Naplóban egészen biztos, Fesztóry képviselőtársam, hogy egyetlen egy olyan cikket, vagy véleményt nem tud mondani, ahol személyesen, az elmúlt fél év során az ellenzéki frakcióvezetőt, mondjuk bármilyen kérdésben megnyilatkoztatták volna. Tehát tarthatjuk jónak, rossznak az előző ciklus által önöket elnyomottnak, ugyanúgy a médiahatóságnál bejelentéssel élhettek volna, ezt nem tették. Mi adott esetben fontolgatjuk, de hogy ha ezek számok teljesen rendben vannak, akkor úgy gondolom, hogy teljesen mindegy, hogy melyikünk mit gondol. Ez az egyik. A másik pedig az, hogy az ön pártja úgy alakította át az önkormányzati törvényt, és erről szerintem itt felesleges az előző számokat felhozni példaként, hogy ez az arányosulás sajnos sérült. Na most erről, hogy vitát folytassunk, ennek tényleg nem itt van a helye, de ezek az arányok ezek értelemszerűen, amiket ön mondott, egy előző önkormányzati törvény hatálya alatt voltak. Ebben a városban a választóknak közel az 1/3-a szavazott az elmúlt önkormányzati választáson a szocialistákra. Én úgy gondolom, hogy a város által fenntartott médiumokba súlyuknak megfelelően semmi probléma nincs abból, hogy ha véleményüket kifejthetik. Köszönöm.

827 Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Szilvási István képviselő úrnak adom meg a szót. Szilvási István:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Nagy László képviselő-társam rendkívül aggódó hozzászólására szeretnék reagálni. Nem igazán értem, hogy miért okoz az problémát, hogy ezt az átirányított létszámot a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól nem szélnek eresztették, hanem egy 150 fős debreceni állományból 90-en igenis olyan szakemberek, akiket Nyíregyházáról visznek át. Ezeket az emberek el is engedhették volna, azt nem értem, hogy a rendkívüli aggódás közepette miért okoz az problémát, hogy 90 nyíregyházinak továbbra is van munkahelye és dolgozhat a közigazgatásban, akik egyébként elismert szakemberek. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Nagy László frakcióvezető úrnak adom meg a szót azzal, hogy felhívom a figyelmet, hogy 10-10 percben állapodtunk meg ennél a napirendnél. Parancsoljon frakcióvezető úr. Nagy László:(képviselő) Köszönöm szépen. Nagyon rövid leszek. Kedves Szilvási István képviselő-társam, ha úgy gondolja, hogy ez egy teljesen normális dolog, hogy Nyíregyházáról Debrecenbe kell áthordani egy olyan hivatalba a munkatársakat, amelynek a központja egyébként korábban itt volt, és mondjuk a választás után, az országgyűlési választás után került át Debrecenbe a központja, akkor én ezt az ön részéről elfogadom, hogy ha ez így normális, egészséges, akkor lehet ezt így is csinálni. Én csak azt kérdeztem a polgármester úrtól, és ő erre válaszolt, hogy mit kíván tenni azért, hogy ezek a nyíregyházi munkahelyek megmaradjanak? Ő erre válaszolt. Tudjuk azt, hogy fog találkozni az APEH vezetőivel, fog erről tájékozódni. Örülök annak, hogy egyébként a helyi médiában megjelent cikk alapján felhívtam a figyelmet erre, hogy illene ezzel foglalkozni, mert azt gondolom, hogy egy polgármesternek elsőrangú kötelessége az, hogy a nyíregyházi munkahelyek megőrzése érdekében tegyen lépéseket. Erre megkaptam a választ. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Lezárom a vitát, nincs több jelentkező azzal, hogy hozzá kell azért tennünk azt, hogy én itt nem csak a média kapcsán foglalkozok ezekkel az ügyekkel természetesen. És azt is hozzá kell tenni, hogy a volt Mezőgazdasági Főiskola kollégiumában elindította az előző ciklus alatt, nyilvánvalóan teljesen megalapozatlanul egy ilyen mega beruházást, ami leállt. 10 milliárd feletti beruházásról van szó, azzal, hogy ez az APEH-nek a Regionális Központja lesz. Ma már látjuk, hogy teljesen indokolatlan, értelmetlen is volt ez, ugyanakkor félbe is maradt, tehát például ebben az ügyben már november óta foglalkozok ezzel üggyel, hogy mit tudunk tenni annak érdekében, hogy az ott dolgozó nyíregyházi vállalkozók az eddig végzett munkájuk ellenértékét megkapják. Jogszerűen le legyen zárva, tisztázva legyen ez a helyzet, és nem beszélve arról, hogy ne maradjon ez itt Nyíregyházán, egy ilyen felvonulási félbehagyott épület, ami szintén egy nehéz örökség, és nehéz a rendezése is, de remélem, hogy rövidesen sikerül megoldani. Kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy az első napirendről, tehát a. és b. pontról együtt szavazzunk. Szavazáskor jelen volt 21 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal, 2 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot:

828

64/2011.(IV.28.) számú határozat a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról és a két közgyűlés között történt eseményekről szóló tájékoztató tudomásul vételéről

A Közgyűlés 1./ a polgármester által - a felelősök jelentései alapján - adott előterjesztés szerint: - a 42/2011.(III.10.) számú határozat, - a 43/2011.(III.10.) számú határozat, - a 49-1/2011.(III.10.) számú határozat, - a 9-2/2011.(III.10.) számú határozat, - a 49-3/2011.(III.10.) számú határozat végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadja. 2./ a két közgyűlés között történt eseményekről szóló tájékoztatót tudomásul veszi. 2./ napirend: Beszámoló a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás 2008-2010. évi szakmai és pénzügyi tevékenységéről Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Ugye ez egy olyan társulás, ami 2005-ben jött létre Nyíregyháza meghatározó szerepével. Nem tud itt lenni a dr. Szűcs Ilona a munkaszervezet vezetője kötöttsége miatt. A szociális terület áttekintése, átvilágítása keretében is foglalkoznunk kell vele, hiszen számunkra, Nyíregyháza számára fontos ez a NYITÖT, mi hogy történt ott. Eddig még nem volt szakmai, pénzügyi beszámoló itt a közgyűlés előtt. Ez az első. Ezt a beszámolót megtárgyalta és véleményezte a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság, a Pénzügyi Bizottság, a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság, az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság, kérem a bizottság elnökeit, képviselőit, hogy ismertessék a bizottságok véleményét. Először dr. Szilassy Géza elnök úrnak adom meg a szót. Dr. Szilassy Géza:(Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt közgyűlés. Bizottságunk megtárgyalta az előterjesztést és egyhangúlag elfogadásra ajánlotta. A bizottság által feltett kérdéseket majd abban a napirendi pontban fogom közölni, amikor a kérdésekre lesz lehetőség.

829 Dr. Kovács Ferenc: (polgármester) Lipták Lajos elnök úrnak adom meg a szót. Lipták Lajos:(Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Képviselő-testület. Az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és a képviselő-testületnek elfogadásnak javasolja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Nagy László a Pénzügyi Bizottság elnökének adom meg a szót. Nagy László:(Pénzügyi Bizottság elnöke) Tisztelt Közgyűlés a Pénzügyi Bizottság a beszámolót megtárgyalta és elfogadásra javasolja a közgyűlés számára is. Dr. Kovács Ferenc: (polgármester) Köszönöm szépen. Kérem dr. Horváthné dr. Veisz Katalin a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság véleményét ismertesse. Horváthné dr. Veisz Katalin:(Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság tagja) Tisztelt Közgyűlés, tisztelt Polgármester úr. A Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság az előterjesztést megtárgyalta, elfogadta és elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Halkóné dr. Rudolf Éva polgármester asszonynak adom meg a szót. Halkóné dr. Rudolf Éva:(alpolgármester) Egy kiegészítést, javítást szeretnék eszközölni az anyagban. Kérem, legyenek szívesek elővenni az anyagot és a 6. oldal utolsó előtti bekezdés utolsó sorában, amikor a Sóstói Szivárvány Idősek Otthona fenntartásában az önkormányzat évi mintegy 120 millió forint támogatást biztosításáról ír. Kérném szépen ezt a 120 millió forintot 107 millió forintra javítani. Ugyanis 2011. év vonatkozásában a 107 millió forint a valós szám. Ezt követően szeretném tájékoztatni önöket arról, hogy a teljesség igénye nélkül kértem meg kollégáimat, kértük meg Polgármester úrral Krizsai Anitát és Metzner Zsoltot, hogy segítsenek nekünk a kérdések megválaszolásában. Ugyanis, ahogy jelezte Polgármester úr, dr. Szűcs Ilona a munkaszervezet vezetője betegsége miatt nem tud jelen lenni és a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás túlsúlyában szociális feladatok ellátására jött létre. Így bízom abban, hogy ebben a vonatkozásában feltett kérdések megválaszolásában kollégám és kolleganőm segítségükre fog lenni. Dr. Kovács Ferenc: (polgármester) Köszönöm szépen. Megnyitom a napirend feletti vitát, kérem, hogy akinek kérdése van, jelezze. Dr. Szilassy Géza elnök úrnak adom meg a szót. Dr. Szilassy Géza:(Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt közgyűlés. Köszönöm szépen a szót. Mint ahogy korábban is említettem, a bizottság ezt az előterjesztést részletesen megtárgyalta és a bizottságban akkor is sajnálatunkat fejeztük ki, hogy tulajdonképpen a NYITÖT részéről semmilyen képviselet nem volt. Így aztán az éterbe tettük fel ezeket a kérdéseket. Annak ellenére, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta az előterjesztést, számos kérdés lóg a levegőben, amire igazában nem tudjuk a válaszokat és engedje meg a polgármester úr és a tisztelt Közgyűlés, hogy ezeket a kérdéseket itt, a nagy nyilvánosság előtt és a tisztelt közgyűlés előtt is feltegyem.

830 Többek között felmerült a bizottságban, hogy a NYITÖT-nek, ennek a Kistérségi Társulásnak gyakorlatilag törvényi kötelessége lett volna bizonyos időközönként, ha jól tudom évenként beszámolni a nyíregyházi közgyűlésben a működéséről. A korábbi emlékezetem szerint a korábbi ciklusban nem hallottunk semmiféle beszámolót a NYITÖT részéről. Miért nem számoltak be vajon a NYITÖT tevékenységéről? A 11. oldalon olvashatóak, a beszámoló 11. oldalán, nem az előterjesztés, a beszámoló 11. oldalán olvashatóak azok civil egyesületek, amelyek a NYITÖT-ben részt vesznek. Felmerült kérdésként az, hogy ezek a civil szervezetek milyen szempontok alapján kerültek be tulajdonképpen a NYITÖT-nek a civil fórumába? A 14. oldalon olvasható az ominózus Szivárvány Idősek Otthonának a témaköre. Szeretném emlékeztetni a tisztelt korábbi képviselőket arra, hogy 2009ben, amikor felmerült, hogy a Sóstói Szivárvány Otthon egyáltalán bekerüljön a Kistérségi Társulásba, aggodalmunkat fejeztük ki és a bizottság is szkeptikusan nyilvánult meg abban, hogy mennyiben éri ez meg, mennyiben jó a városnak ez a belépés. Hát kérem szépen a mostani beszámoló, ami előttünk van teljesen tényszerűen bizonyítja azt, hogy valóban nem érte meg ez a városnak, ha úgy tetszik nem sikerült azt a plusz normatívát lehívni. Kérdésként merült fel az is, hogy miért nem sikerült azt a plusz normatívát, ami be volt harangozva lehívni, hogy igazában a működéshez ne keljen évente durván 140 millió forintot a város pénzéből odaadni a működtetésre. Aztán olvasható az anyagban többek között az az ominózus visszafizetés, az 56 milliós, durván 56 milliós visszafizetés, amit a jelenlegi városvezetésnek és az önkormányzatnak kell visszafizetnie. Ugyanis arról van szó, hogy olyan normatívát hívott le a NYITÖT, amit nem lett volna szabad neki igénybe vennie. És tudtommal, ha igaz, az előterjesztésben is szerepel, erre direkt felhívták a figyelmét a NYITÖT ügyvezetésének is. 2009-ben már egy minisztériumi levél közölte velük, hogy nem lehet igénybe venni a plusz normatívát mégis igénybe vették a normatívát. Ki ezért a felelős? Kérdezem, ki volt akkor a NYITÖT-nek az elnöke? Ezek a kérdések merültek fel a bizottságban, akkor is az éterben hangzottak el ezek a kérdések, ha tudunk, akkor most kérem szépen, hogy válaszoljunk ezekre a kérdésre. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérem a szociális vezetőket Dr. Krizsai Anita:(Szociális Osztály vezetője) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Megpróbálok válaszolni a feltett kérdésekre. A bizottsági ülésen már elhangzott a civil szervezetekkel kapcsolatos kérdés. Én megkérdeztem a munkaszervezet vezetőjét, dr. Szűcs Ilonát, ő tájékoztatott arról, hogy a Területfejlesztési Tanácsnak kell részt vennie és ezeknek a civil szervezeteknek. Ezt a törvény előírja, hogy kik azok a meghívottak, a 9 település polgármesterein kívül. Viszont csak azok a civil szervezetek vehetnek részt ebben a munkában, akik korábban a Közigazgatási Hivatal, most Kormányhivatal esetében bejelentkeztek, tehát regisztrálták magukat és ezek azok a civil szervezetek, akik ennek eleget tettek. A Sóstói Szivárvány Idősek Otthonát egy 2009. decemberi döntés alapján vitte be a közgyűlés a társulás fenntartásába, ez azt jelenti, hogy 2010. január 1-től működik a társulás közvetlen fenntartásában. Korábban a költségvetési törvény úgy fogalmazott, hogy aki 2009. január 31-ig a szociális intézményi társulás fenntartásában átszervezi, akkor a kiegészítő támogatásra jogosult. Ez férőhelyenként 180 ezer forintos támogatást jelent. Az volt a várakozásunk, hogy a költségvetési törvényt módosítani fogják. Mégpedig úgy, hogy ahogy eltelik egy év, annak megfelelően ki fogják tolni a dátumot is és az fog szerepelni a következő költségvetési törvényben, hogy aki 2010. január 31-ig a többcélú társulás

831 fenntartásába átadja az intézményt, jogosult lesz a kiegészítő normatívára. A költségvetési törvényt azonban nem így fogadták el, hanem benne maradt a 2009. január 31-ei dátum. Éppen ezért a Sóstói Szivárvány Idősek Otthona esetében nem tudjuk lehívni ezt a 180 ezer forintos kiegészítő normatívát. Ha ebből a szempontból tekintjük, akkor valóban nem feltétlenül kellene a társulás fenntartásában működtetni. Pontos adatot nem tudok mondani, hiszen az intézmény nappali ellátására arra viszont le tudjuk hívni, nyilván ez jóval csekélyebb összeget jelent. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen, hozzá kell, hogy tegyem, hogy nemcsak, hogy évenként kellett volna beszámolni, hanem évente 2 alkalommal kellett volna beszámolni. Semmilyen nyomát nem találtuk az elmúlt években a beszámolónak. A másik kiegészítésem az 56,5 millió forint. A normatíva visszafizetése mellett sajnos több mint 10 millió forint, 10 és félmillió forint nagyságrendben késedelmi kamatfizetési kötelezettség is megjelent. Ezt a Társulási Tanács tárgyalta, a NYITÖT Társulási Tanácsa és a Pénzügyi Bizottságot kérte fel az ellenőrzésre, hogy hogyan történhetett ez. Halkóné dr. Rudolf Éva alpolgármester asszonyt kérem, hogy tájékoztassa a közgyűlést, mert ő helyettesített engem ezen a tanácsülésen. Halkóné dr. Rudolf Éva:(alpolgármester) Köszönöm szépen Polgármester úr. A közgyűlés felhatalmazott arra, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város mindenkori polgármesterét, jelen esetben dr. Kovács Ferencet a Társulási Tanács ülésein, mint elnököt képviselhessem. Így kerültem én a NYITÖT Társulási Tanács üléseire, ahol részletes betekintést nyerhettem a NYITÖT működésébe. Jelen esetben pedig a beszámoló részletes összeállítása kapcsán is sok mindenre fényderült. A Sóstói Szivárvány Otthon átadása a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társuláshoz megállapítható, hogy ez szerencsétlen vélelmeken alapuló döntés alapján történt. Nem volt megalapozott ugyanis arra alapozni, egy ekkora szociális intézményhálózatnak az átadását, hogy talán szándékainak megfelelően történik majd a költségvetési törvénynek a módosítása. Erre egy közgyűlés felelős döntést nem alapozhat. Az 56 millió forintos és kiegészítő normatíva visszafizetése és az arra épülő 10 millió forintos késedelmi kamat ügyében a társulási tanácsülés egyhangúlag döntött abban, hogy a társulás pénzügyi bizottságát kéri meg vizsgálat lefolytatására. A társulás pénzügyi bizottsága lefolytatta ezt a vizsgálatot, megállapította, hogy a kiegészítő normatíva május havi lehívása Kótaj kilépését követően nem volt jogszerű. Megállapította ebben az esetben a személyes felelősséget is. Ezt követően a Társulási Tanács ismét ülésezett és egyhangúlag döntött abban, hogy személyes felelősség megállapítását követően kezdeményezni kell a munkaszervezet vezetőjének dr. Szűcs Ilonának közalkalmazotti jogviszonya megszüntetését. Sajnos azonban, ahogy képviselő úr is jelezte, a személyes felelősség nem biztos, hogy megáll a munkaszervezet vezetőjénél csak. Ugyanis a minisztériumról jött egy olyan levél, már 2009. májusában Csabai László asszony részére, mint a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás elnökének, amiben felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben a szociális alapszolgáltatási feladatok tekintetében Kótaj kiválását követően nem teljesülnek a következő feltételek, hogy egyszer a feladatokban résztvevő önkormányzatok legalább 3 szociális alapszolgáltatási feladat ellátásában részt vesznek és másodszor együttes feltételként a társulás által ellátott valamennyi alapszolgáltatási feladat esetében a résztvevő önkormányzatok számára és a lakosság száma megfelel az 1.1.2. pont szerinti feltételeknek, azaz nem teljesül a kistérséghez tartozó települések számára és lakosságszámra

832 vonatkozó 50-60%-os feltétel, úgy a többcélú kistérségi társulás 2009. évre nem jogosult a szociális alapszolgáltatási feladatok után támogatásra. Határozott véleményt fogalmaztak meg a felvetett kérdésre. Tehát ennek a kiegészítő normatívának a lehívása nem volt jogszerű. A lehívást követően azonban mód volt arra, hogy a normatíva visszafizetésre kerüljön, mivel azonban ez sem történt meg, így került sor a 10 millió forintos, több mint 10 millió forintos késedelmi kamatnak a megállapítására, kivetésére. Azért is fájdalmas ez nekünk, mert a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulásban Nyíregyháza rendelkezik a legnagyobb befizetési kötelezettséggel. Hiszen a befizetések lakosságszám arányosan történnek. Így adott esetben Nyíregyháza Önkormányzatát terheli legnagyobb mértékben ez a visszafizetési kötelezettség. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen Több kérdezőt nem látok. Hozzászólni, észrevételt tenni kíván-e valaki? Nem jelentkezett senki. A vitát lezárom azzal, hogy az igazi válasz a kérdésére képviselő úr az, hogy hogy történhetett ez meg. Nagy László képviselő úr által hangoztatott kiváló, nagy tapasztalatú szakemberek dolgoztak nyilván itt a Polgármesteri Hivatalban és hasonló politikai vezetés működött. Tehát az, hogy ekkora több mint 10 millió forint késedelmi kamat jön, a mögött van egy hosszú időszak. Ez a hosszú időszak különösen egy figyelemfelkeltő levél után alkalmat adott volna a korrigálásra és akkor nem állunk itt, hogy 10,5 millió forint összegű késedelmi kamatot is kiszabtak ránk. Nyilván levonjuk a tanulságokat. Kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy szavazzon a beszámoló elfogadásáról. Szavazáskor jelen volt 22 képviselő. A Közgyűlés 22 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 65/2011. (IV. 28.) számú határozat a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás 2008-2010. évi tevékenységéről szóló szakmai és pénzügyi beszámolójának elfogadásáról

A Közgyűlés Az előterjesztést megtárgyalta, és a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás 2008-2010. évi tevékenységéről szóló szakmai és pénzügyi beszámolóját elfogadta.

833

NYITÖT BESZÁMOLÓ - KÜLÖN

872

3./ napirend: Beszámoló Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Dr. Kása Brigitta Gazdálkodási Főosztályvezető

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Ezzel a napirenddel tudjuk lezárni az elmúlt év költségvetését. Szóbeli kiegészítésünk nincs. Bocsánat lesz. Akkor Patóné Magdinak adom meg a szót szóbeli kiegészítésként. Patóné Nagy Magdolna:(Gazdasági Osztály vezetője) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt közgyűlés. Az Önök asztalára került már egy javított változat. A költségvetési beszámoló 2. számú melléklete. Leírási hiba folytán a 2. melléklet f. oszlopában a számokat átírtuk. Ez az önkormányzat beszámolójában érdemi változást nem jelent. Ugyanis ezeknek az adatoknak a feldolgozása elektronikus úton történt. Tehát elektronikusan továbbítva lett és a normatív állami hozzájárulás, ami ténylegesen megilleti az önkormányzatot, az pedig abszolút összeggel van a mellékletben beírva. Ezért a beszámolóban érdemi változást nem jelent és a mellékletet ezek alapján fogjuk cserélni. Köszönöm szépen. Ez volt az egyik. A másik pedig, a szöveges részben szeretnék egy pontosítást. Ugyanis a 25. oldalon, ahol a forgalomirányító berendezés pályázatáról van szó a városfejlesztési kiadások 1) pont 11-es pontja ez, ott helyesen a szöveg így hangzik. „a pályázatot támogatásra javasolták, viszont a 44/2011.(III.10.) számú közgyűlési határozat alapján a pályázat visszavonásra kerül.” Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. A beszámolót megtárgyalta és véleményezte a Pénzügyi Bizottság, valamint a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság. Kérem Nagy László elnök urat, hogy ismertesse a Pénzügyi Bizottság álláspontját. Nagy László:(Pénzügyi Bizottság elnöke) Tisztelt Közgyűlés, Polgármester úr. A Pénzügyi Bizottság többségi szavazással a beszámolót elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Jászai Menyhért:(Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A bizottság a beszámolót megtárgyalta, elfogadta és elfogadásra javasolja.

873 Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Megnyitom a napirend felett a vitát. Kérdezem, hogy kérdése van-e valakinek a beszámolóhoz? Nagy László képviselő úrnak adom meg a szót. Nagy László:(képviselő) Tisztelt Közgyűlés, Polgármester úr. Egy-két kérdésem van. Az egyik az, hogy 29. oldalon olvasható a Borbányai hulladéklerakóról egy-két gondolat. Mi ennek a hulladéklerakónak a sorsa? Született-e döntés már a bíróságon a hulladéklerakó ügyében? Hiszen azt tudjuk, hogy volt egy előzetes bírósági döntésre váró per a hulladéklerakó kapcsán. A másik kérdésem az, hogy szintén a 29. oldalon olvasható a szennyvíztelep sorsáról egy pár gondolat. Információim hogyha helyesek, akkor a 2-es szennyvíztelepnek az építési engedélye is jogerős most már. Tehát hogy ha szükséges, ezt a részt is pontosítani kell. És a követkő kérdésem az, hogy a 105. oldalon az egészségügyi céltartalékkal mi történt, ha erre valaki tudna válaszolni, akkor azt megköszönném. Akkor egy általános kérdés. Hogy ha már így a szennyvíz kapcsán a 2-es szennyvíztelepet említettem, akkor mi történt a többi tender kiírással, van-e arról információnk vagy lehet arról tudni most valamit? Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen Lipták Lajos képviselő úrnak adom meg a szót. Lipták Lajos:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Képviselő-testület. Egy kérdésem lenne. A 25. oldalon a 8. pontban szerepel a Keleti elkerülő út és annak egy rövid szakasza már téma volt a korábbi képviselő-testületi ülésen. Kérdezem, hogy a tulajdonviszonyok rendezése hogy áll? Milyen esély van arra, milyen időn belül van esély arra, hogy ez a 20 méteres szakasz megépülhet? Különösen érdekessé teszi ezt a kérdéskört, hogy ugyanazon üzleti érdekeltségi kör áll e mögött mint a borbányai szeméttelep mögött? Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen Póka Imre képviselő úrnak adom meg a szót. Póka Imre:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Hasonló cipőben járok mint az előttem szóló képviselőtársam. Én is a 25. oldalt néztem. Talán többször utaltam én erre a bizonyos 36-38-as összekötő út, a Nyugati körútnak az összekötéséről és az anyagban olvashatjuk, hogy nem nyert. Ezt tudjuk már régen, hogy nem nyert sajnos a területrendezés miatt. Kérdés az, valamilyen fejlemény vane ezzel kapcsolatosan a területvásárlást illetően? Illetve a 27. oldalt olvashatjuk, hogy az orosi futball pálya rekonstrukciója, bővítése elkészült. Műszaki átadás megtörtént. A Nyírsuli üzemelteti. A kérdés az, a Kölyök FC. képviselői megkerestek, hogy nem használhatják-e ezt a pályát? Tulajdonképpen kitiltották őket onnan, hogy ennek van-e valóságtartalma valóban így van-e? Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. További kérdezőt nem látok, kérem az előadókat, első körben Virágh Zoltán urat, hogy válaszolja meg a kérdéseket.

874 Virágh Zoltán:(Vagyongazdálkodási Osztály vezetője) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Nagy László képviselő úrnak a borbányai szemétlerakó teleppel kapcsolatos kérdésre a válasz az, hogy a Legfelsőbb Bíróság helyben hagyta a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság döntését, amely tartalma szerint a Közigazgatási Hivatal illetve a Kormányhivatalt a kisajátítási eljárás újra lefolytatására kötelezte. Ez most jelenleg folyamatban van. Kisajátítási kérelem az lefolytatásra került. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Póka Imre úr kérdésére. Tehát a tavalyi költségvetés végrehajtása a napirend. Ugye felvetettük ezt, tudjuk, így van. Ami pedig a szennyvíz, a Keleti elkerülő, illetve a borbányai hulladéklerakóhoz is tartozik itt megint csak azt tudom mondani, hogy olyan kiváló, nagy tapasztalatú szakemberek dolgoztak itt az előző években, és olyan nagyszerű vezetés, hogy ez lett a munkájuk eredménye. Ezzel küszködünk már egy fél éve. Mindent megteszünk, hogy a város érdekét képviselve le tudjuk zárni ezt a múltat. Sajnos ezekkel nem egyszerű megbirkózni, mert olyan helyzeteket örököltünk, amikből a város pozíciói finomam szólva nem a legjobban alakultak. De innen fogjuk megnyerni mindegyik beruházást. A szennyvíz új tender kiírásának az anyaga elkészült, ez minőségbiztosításra most küldtük vagy már megküldtük. A héten küldjük meg és remélhetőleg május végéig a kiírás is megjelenik. Ígéretet kaptunk a gyorsított eljárásra. Természetesen ezt is úgy dolgoztuk át, hogy ebben már az a tavalyi januári közgyűlés által, nem tudom, milyen indokok alapján meghatározott plusz 480 millió forint saját kvázi önerő kiegészítés ne kerüljön be. Tehát szeretnénk ezt a beruházást ilyen plusz teher nélkül pusztán a támogatott részre biztosított önerővel és az EU támogatással együtt lebonyolítani. Valóban ugyanaz az érdekkör van itt Borbányánál és a Keleti elkerülő útnál, mind a kettő érthetetlen, ez már volt itt napirenden. Reméljük már legközelebb akkor lesz, amikor a megoldást is megtaláltuk. Rengeteg jogi eljárás van folyamatban és szemmel láthatóan itt olyan kottából dolgoztak a korábbi években, amit nem a város érdekét szem előtt tartó alkotók hoztak létre. Volt még egy kérdés, Patóné Magdinak adom meg a szót. Pató Nagy Magdolna:(Gazdasági Osztály vezetője) A képviselő úrnak a kérdésére válaszolok, a 35. számú melléklet alkalmazza az egészségügyi célfeladatokat és az eredeti költségvetésben a célfeladaton van megtervezve valamennyi feladat. Viszont évközben ez lebontásra került az Egészségügyi Alapellátási Igazgatósághoz. Minden évben így történt eddig. Szeretném elmondani, hogy más feladatoknál is, más célfeladatoknál is ez a technika, hogy amennyiben ezeket a feladatokat önkormányzati intézményben látják el, akkor az intézmények költségvetésében át kell csoportosítani, mert az önkormányzat saját intézményébe nem utalhat át átadott pénzeszközt, csak önkormányzati támogatást. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. További kérdés nem volt. Megkérdezem, hogy észrevételt, hozzászólást kíván-e valaki a napirendhez? Senki nem jelentkezett, ezek szerint a kérdésre adott válaszok mindenkit meggyőztek. Kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy szavazzunk a beszámoló elfogadásában. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő.

875 A Közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással megalkotta az alábbi rendeletet: 17/2011. (IV.29.) önkormányzati rendelet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. évi költségvetési gazdálkodásának végrehajtásáról

A Közgyűlés 1. §

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010. évi gazdálkodásáról szóló beszámolót elfogadja.

2. §

(1) Az Önkormányzat 2010. évi eszközeit és forrásait a 21. melléklet szerint 128.322.298 eFt összegben hagyja jóvá. (2) Az Önkormányzat 2010. évi tárgyévi helyesbített pénzmaradványát 157.780 eFt összegben, a módosított pénzmaradvány összegét 29.397 eFt összegben, az intézmények pénzmaradványát a 23. melléklet szerint 774.150 eFt összegben hagyja jóvá.

(3) Az Önkormányzat 2010. évi költségvetési előirányzatainak teljesítését a 1. melléklet szerint hagyja jóvá: - Bevételek összesen 31.775.494 eFt ebből: - finanszírozási bevételek 2.700.935 eFt - Kiadások összesen 31.798.000 eFt ebből: - finanszírozási kiadások 674.573 eFt (4) A rendelet 2. §. (3) bekezdésében megállapított bevételeket intézményenként és bevételi forrásonként az 5. és a 3. mellékletek szerint hagyja jóvá. (5) A rendelet 2. §. (3) bekezdésében megállapított kiadásokat intézményenként és kiemelt előirányzatonként az 6. és 4. melléklet szerint tudomásul veszi. (6) A felújítási kiadások teljesítését 751.355 eFt főösszegben, valamint annak célonkénti részletezését a 11. melléklet szerint elfogadja.

876

(7) A városfejlesztési kiadások teljesítését 2.554.594 eFt főösszegben, valamint annak feladatonkénti részletezését a 9. mellékletben foglaltak szerint elfogadja. (8) Az Európai Uniós támogatással megvalósuló feladatok bevételeit és kiadásait a 10. melléklet szerint elfogadja. 3. §

(1) A kisebbségi önkormányzatok 2010. évi bevételeit és kiadásait az 12; 13; 14; 15; 16; 17; 18. mellékletek szerint tudomásul veszi. (2) Az Önkormányzat 2010. december 31-én fennálló hitel/kötvényállományát 18.346.980 eFt összegben, a kötvénykibocsátásból származó pénzeszközök fel nem használt állományát 722.510 eFt összegben a 39. melléklet szerint tudomásul veszi. (3) A többéves kihatással járó feladatok kiadásait a 42. melléklet szerint tudomásul veszi. (4) A közvetett támogatások összegét a 45. melléklet szerint tudomásul veszi.

4. §

E rendelet 2011. április 30. napján lép hatályba.

Jelen rendeletet 2011. április hó 29. napján kihirdetem.

877

EXCEL – TÁBLÁZAT

963 4./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város lakosainak egészségügyi állapotáról és az egészségügyi alapellátás működéséről szóló beszámoló elfogadására Előadó: Nagyné Román Margit, Humán Főosztály vezetője Dr. Együtt Mihály Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság igazgató főorvosa

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Kérdezem az előadókat, hogy szóbeli kiegészítés lesz-e? Nem. A napirendet megtárgyalta és véleményezte a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság. Kérem dr. Szilassy Géza elnök urat, hogy ismertesse a bizottság véleményét. Dr. Szilassy Géza:(Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság elnöke) Tisztelt Közgyűlés, tisztelt Polgármester úr. A bizottságunk megtárgyalta az előterjesztést és egyhangúlag elfogadásra ajánlja. Az előterjesztést a bizottság tagjai már jóval korábban megkapták. Így volt alkalom arra, hogy a különböző módosításokat, kérdéseket írásban tegyük fel az előterjesztő főorvos úrnak. Ezek meg is történtek, és a bizottságban is egy nagyon konstruktív, gyümölcsöző beszélgetés, diskurzus történt és folyt le. Magával a beszámolóval kapcsolatosan, mármint a jelen lévő képviselők részéről szerettük volna megismerni a MSZP képviselőinek a véleményét. De hogy is mondjam, árnyaltan fogalmazva, nem mutattak affinitást a téma irányában. Szeretném elmondani, hogy maga a beszámoló 3 külön jól elkülönítethető témakört tartalmaz. Az első rész az a város egészségügyi helyzetét, a város lakosainak, a város polgárainak egészségügyi helyzetét mutatja be. Nagyon kiváló szempontok alapján. Itt is mielőtt még elemezném néhány szóban és mondatban az anyagot el szeretném mondani, hogy ilyen jellegű beszámoló igazában még Nyíregyháza önkormányzatisága történelmét visszatekintve nem történt még meg. Ezért felhívnám a figyelmet a tisztelt tévénézőknek is, hogy maga a beszámoló és a jelentés megtalálható a világhálón is. Nagyon tanulságos dolgokat tartalmaz. Többek között felhívja a figyelmet arra, a különböző demográfiai adatok és a korfa alapján, sajnos a város természetes szaporulata negatív tendenciát mutat. A korfa, amely igazában akkor egészséges, ha egy karácsonyfa alakot képez, a mi korfánk egy hogy is mondjam egy keljfeljancsihoz hasonlítható és azért mondtam ezt a hasonlatot, hogy igazában valóban fel kellene kelni és fel kellene ébrednünk. Hiszen az élve születések száma sajnos alacsonyabb, mint az elhalálozások száma a városban. Figyelemre méltó többek között az is, hogy az abortuszok száma bizony komoly növekedést mutat. Míg 2000-ben 1100 körül van az abortuszok, a művi abortuszok száma, 2010-ben majdnem 400-zal növekedett, 300-zal növekedett az abortuszok száma. Azért ez egy figyelemre méltó adat. Érdekes, hogy egyre fiatalabb korban jelenik meg a dohányzás és az alkohol, mint életmód a fiatalok körében. Kifejezett a mozgásszegénység. Erre is felhívja a figyelmet az anyag, különösen a fiatalok körében. És erre vezethető vissza az is, hogy 2010-ben a 14 év alattiak között 700 gyermek elhízott a városban és több mint 500 gerinc deformitásban szenved és 200 feletti a hipertóniás, azaz a magas vérnyomásos gyermekek aránya. Mind a morbiditási mutató is, a különböző megbetegedési

964 mutatók is emelkedő tendenciát mutatnak 2007 és 2010 között. Igazában egy vekkerórát kellene behozni és csörgőre állítani, amely azt mutatná, hogy igazán figyelmeztetés ez a számukra, ez a beszámoló, jelentés és nem folyhatnak így tovább a dolgok sem az országban, sem a városban, mint ahogy eddig folytak. Végül engedjék meg, hogy köszönetet mondjak a bizottság nevében és a bizottság elnökként is mindazoknak a háziorvosoknak és védőnőknek, akik adatokat szolgáltattak ehhez a beszámolóhoz és köszönetet mondjak a főorvos úrnak, hogy ezt a beszámolót megszerkesztette. Még egyszer el szeretném mondani, hogy nagyon tanulságos a jelentés. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Szeretném arra az összefüggésre felhívni a figyelmet, hogy a sportkoncepciónál kiemelt hangsúlyt kapott a diáksport, utánpótlássport, tömegsport, azt gondolom, hogy ez a napirendi pont is meg tudja indokolni ezt a prioritást. Megnyitom a vitát. Kérdezem, hogy kinek van kérdése az előterjesztéshez? Kósa János képviselő úrnak adom meg a szót. Kósa János:(képviselő) Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Felsősimán és Mandán körülbelül 2-3 éve megszűnt a háziorvosi rendelés és gyermekorvosi rendelés is. Szeretném megkérdezni főorvos urat, hogy van-e erre lehetőség, hogy újból háziorvosi, illetve gyermekorvosi rendelés működjön Felsősimán, illetve Mandabokorban? Ezzel az üggyel nagyon sokan megkerestek és ezért tolmácsolom Ön felé. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. További kérdezőt nem látok. Dr. Együtt Mihály főorvos úrnak adom meg a szót válaszadásra. Dr. Együtt Mihály:(Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság igazgató főorvosa) Természetesen van erre lehetőség, amennyiben lakossági igény felmerül, lehetőség van mint gyermekorvosi, mint felnőtt háziorvosi külterületi rendelés biztosítására, ez heti általában 1, maximum 2 alkalmat szokott jelenteni. Ami miatt ez elsorvadt egyébként, a korösszetétel, a jó közlekedési viszonyok olyanná váltak, hogy gyakorlatilag a mandabokori rendelésen néhány idős ember receptfelírása történt. Tehát ha erre van szükség, akkor vissza tudjuk állítani a rendelést, de nem volt rá valós igény. Ezért szűnt meg. Egyébként még 2006. előtt szűnt meg. Tehát még ártatlan vagyok. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Hozzászólni, észrevételt tenni kíván-e valamelyik képviselő ehhez a napirendhez? Kósa János képviselő úr. Kósa János:(képviselő) Megszűnt, hogy kevesen jártak oda tisztelt Főorvos úr, szerintem azért, mert be kellett minden esetben fáradni a központba. A volt Ságvári Tsz. területén működik most a háziorvosi szolgálat, bizonyára tudják és ezért nem is mennek, tehát tárgytalan tartják, hogy elmenjenek, mert nem tudják rögzíteni, nincsen számítógépes szolgálat. Ezt a technikai problémát szerintem meg lehetne oldani. Köszönöm szépen.

965 Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Főorvos úrnak adom meg a szót. Dr. Együtt Mihály:(Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság igazgató főorvosa) Természetesen megoldjuk ezt a problémát, egy számítógépen nem múlhat, amennyiben igény van rá ez meg lesz oldva. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. További jelentkező igen Nagy László képviselő úr. Nagy László:(képviselő) Tisztelt Közgyűlés, Polgármester úr. Egyrészt örülök annak, hogy vannak olyan bizottsági ülések, ahonnan hiányolnak bennünket. Ezt köszönöm elnök úrnak. Előfordul az, amikor két embernek dolga akad és nem tud részt venni egy bizottsági ülésen. Ez persze nem azt jelenti, amit elnök úr fogalmazott meg, hogy nem mutattunk affinitást a beszámoló iránt. Azt viszont meg tudom erősíteni, amit elnök úr szintén megfogalmazott, hogy ilyen anyag eddig még nem készült. Azt is tudjuk, hogy talán pontosan Szilassy Géza volt az, aki az elmúlt két évben többször felvetette ennek az anyagnak az elkészültjének a fontosságát és szükségességét, és én örülök annak, hogy létre is jött és most már látható mindenki számára ez az összefoglaló jelentés. Én azt gondolom, hogy Nyíregyháza és Szabolcs-SzatmárBereg Megye tekintetében különösen fontos egy ilyen helyzetképnek az ismerete. Annál is inkább, mert azt valamennyien tudjuk és ez az anyagból is több fejezetben is kiolvasható, hogy az egészségügynek, az egészségnek a megléte sok esetben összefügg azzal, hogy milyen társadalmi, gazdasági környezetben vannak az emberek. Ebből a szempontból azt gondolom, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye különösen, talán Nyíregyháza valamivel kevésbé, de kedvezőtlenebb helyzetben van mint az ország több régiója vagy több nagyvárosa vagy több megyéje. Ebből a szempontból csak erősíteni tudom azokat a törekvéseket, amelyek arra utalnak, hogy milyen pontokon kell, hogy erősödjön az egészségügyi ellátás, és természetesen nagyon fontosak azok a társadalmi problémák, amelyek hozzájárultak ahhoz a későbbiekhez, hogy az egészség egyaránt saját maga számára is fontos legyen és a társadalom számára is egy értéket kell, hogy képezzen. Ebből a szempontból én is szeretném megköszönni főorvos úrnak a munkáját és valamennyi munkatársnak vagy olyan közreműködőnek, aki hozzájárult ennek az anyagnak a megalkotásához. Természetesen az lenne a jó és az lenne az üdvös, ha a későbbiekben ennek ismeretében akár a Kórházzal közösen vagy más szereplőkkel közösen kidolgozásra kerülhetne egy olyan hosszú távú koncepció is, amely ezeket az ismereteket felkarolva vagy egyesítve mutatna irányt, hogy milyen területeken, milyen lépéseket kell még tenni ahhoz, hogy ez a helyzetkép javuljon. Amivel egyetértek. Szilassy Géza, amikor megfogalmazta, vannak olyan pontok, amelyeket nem lehet átlépni, legalábbis hogy ha van lehetőség, akkor nyilván minden erővel azon kell lenni, hogy ezek a folyamatok vagy megálljanak, vagy pedig vissza tudjuk fordítani. Én ezzel együtt azt mondom, hogy a város egészségügyi helyzete talán valamivel jobb, mint az országos átlag. Attól függetlenül, hogy vannak olyan adatok, amelyekben elmaradást láthatunk, de ettől függetlenül az a kiépített rendszer, amelyen keresztül Nyíregyháza lakossága elérheti az egészségügyi szolgáltatásokat, az szerintem az országban igenis jónak mondható.

966 Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. További jelentkezőt nem látok, lezárom a vitát azzal, hogy én is köszönöm az előterjesztést készítőknek és a háziorvosok munkáját. A város vezetése több projektben is tárgyalásban van az egészségügyi holdinggal, illetve a Jósa András Kórházzal. Annak érdekében, hogy Nyíregyháza lakosainak egészségügyi ellátását tovább tudjuk javítani. Ezek után kérem a tisztelt Közgyűlést, szavazzunk az előterjesztés elfogadásáról. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 20 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 66/2011. (IV. 28.) számú határozat Nyíregyháza Megyei Jogú Város lakosainak egészségi állapotáról és az egészségügyi alapellátás működéséről szóló beszámoló elfogadásáról

A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és Nyíregyháza Megyei Jogú Város lakosainak egészségi állapotáról és az egészségügyi alapellátás működéséről szóló beszámolót elfogadta. Melléklet a 66/2011.(IV. 28.) számú határozathoz Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Pacsirta utca 29/35. Telefonszám: (42) 417-803. Fax: (42) 417-802. E-mail: [email protected]

BESZÁMOLÓ

Nyíregyháza Megyei Jogú Város lakosainak egészségi állapotáról és az egészségügyi alapellátás működéséről

2011. április

967

968

969

I. Bevezetés, a működést szabályozó jogi háttér ismertetése Az 1949. évi XX. törvény, a Magyar Köztársaság Alkotmánya az egészséghez való jogot az alábbiak szerint rögzíti: „70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.” Az egészség tehát alapvető emberi jog, ami teljes fizikai, lelki és társadalmi jólétet jelent, és nem egyszerűen a betegség, vagy fogyatékosság hiányát. Az egészséghez való jog tágabb értelmű, mint az egészségügyi ellátáshoz való jog. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény alapelvei körében az alábbiak szerint fogalmaz: „Az egészség fejlesztését, megőrzését és helyreállítását az egészségügy eszközrendszere csak a szociális ellátórendszerrel, valamint a természeti és épített környezet védelmével, illetve a társadalmi és gazdasági környezettel együttesen, továbbá az egészséget támogató társadalmi gyakorlattal és politikával kiegészülve képes szolgálni.” A lakóhelyi életfeltételek, a helyi közszolgáltatások biztosítása az önkormányzat feladata. Ennek köréről és mikéntjéről a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-a rendelkezik az alábbiak szerint: „A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: … az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás;… az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.” Az Önkormányzat feladata elsősorban tehát az egészséges életfeltételek biztosítása és az egészséget befolyásoló tényezők kedvező alakítása. A helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján az egészségügyi alapellátás megszervezésének a felelőse a települési önkormányzat. {1990. évi LXV tv. 8.§ (1), (2), (4) bekezdés}

Az egészségügyi alapellátás keretében az önkormányzat gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, a fogorvosi alapellátásról, b) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, c) a védőnői ellátásról, d) az iskola-egészségügyi ellátásról. {az egészségügyről szóló 1997 évi CLIV tv. 152.§ (1) bekezdés} a.) A háziorvosi, házi gyermekorvosi és a fogorvosi ellátást az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény alapján a területi ellátási kötelezettséggel bíró praxis tulajdonosa végzi, az Önkormányzattal megkötött - a működtetés feltételeit tartalmazó – megállapodásnak megfelelően. Az önálló orvosi tevékenység szóló törvény végrehajtását a 18/2000. (II.25.) Kormányrendelet szabályai segítik és

970 a tevékenység végzésének részletes szabályozását a 4/2000. (II.25.) EüM. rendelet tartalmazza. Az egészségügyről szóló törvény felhatalmazása alapján a feladat ellátásának érdekében az alapellátási körzetek megállapításának és kialakításának joga a települési önkormányzat képviselőtestületét illeti. {1997 évi CLIV tv. 152.§ (2)bekezdés} b.) Az alapellátáshoz kapcsolódó házi- és gyermekorvosi ügyeleti ellátásról Igazgatóságunk gondoskodik. Az ügyeletellátás elsősorban a háziorvosok bevonásával történik, ahogy azt a 4/2000. (II.25.) EüM. rendelet felhatalmazása alapján a háziorvosokkal kötött Önkormányzati megállapodás tartalmazza. A fogorvosi ügyelet fenntartása is az Igazgatóság hatáskörébe tartozik, mely a 43/1999.(III.3.) kormányrendeletben leírtak szerint munkaszüneti napokon, heti pihenőnapokon valamint az ünnepnapokon biztosított. c.) A területi védőnői szolgálatok működését az egészségügyről szóló törvényben rögzített keretek között a 49/2004. (V.21.) ESzCsM rendeletben megfogalmazottak szabályozzák. A területi védőnők Igazgatóságunk közalkalmazotti jogviszonyban álló munkatársaiként látják el a szolgálat feladatait. d.) Az iskola-egészségügy feladatellátás részben közalkalmazotti formában, részben vállalkozási szerződés alapján történik. A szolgálat működtetője intézményünk, a működtetés szabályait a közoktatásról szóló 1993. évi LXXXIII. törvény valamint az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet tartalmazza. Az egészségügyi alapellátási tevékenység finanszírozása alapvetően az Egészségbiztosítási Alapból történik, melyet az Önkormányzat a rendelők illetve a védőnői tanácsadók biztosítása illetve fenntartása érdekében egészít ki. II. A város egészségügyi helyzete Az állapotfelmérés célja az életminőséget, az egészségi állapotot befolyásoló tényezők feltérképezése, majd az eredmények ismeretében cselekvési programok meghatározása. (Egészségterv, 2012.) 1. Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők . Régió lakosságának egészségügyi állapota Az egészség fogalmát, az egészségi állapotot befolyásoló, meghatározó tényezőket a szűken vett „egészségügy” – és ezen belül a „gyógyításügy” – eszközein és gyakran a kompetenciáján is túlmutató, lényegesen szélesebb körben érdemes értelmezni. Az Országos Egészségfejlesztési Intézettől származó diagram szemléletesen mutatja be az egyének egészségi állapotát meghatározó tényezőket, az egyes hatások nagyságrendjét is érzékeltetve.

971 Az egészségügyi statisztikák és kutatások eredményeinek elemzése kapcsán levonható az a következtetés, hogy az egészség komplex hatások eredményeként jön létre, – vagy vész el –, melyek között meghatározó szerepe van a velünk született öröklött tulajdonságokon kívül az életmódnak és a környezeti hatásoknak. A gyógyítás nagyon fontos tényező az egészség gyors, eredményes és hatékony helyreállítása érdekében, de az egészség nem a gyógyításban keletkezik, és nem ott tűnik el. Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők %-os megoszlását az Országos Egészségfejlesztési Intézet által készített diagram szemlélteti.

11% 19%

43%

27%

egészségügyi ellátás

környezeti hatások

genetikai tényezők

életmód

Az egészségi állapotot meghatározó főbb tényezők aránya

Az egészségi állapotot elsősorban tehát az életmód határozza meg (43%-ban), majd sorrendben befolyásolják még a genetikai tényezők (27%), a környezeti hatások (19%) és nem utolsó sorban az egészségügyi ellátás (11%). Az életmód „alakítása” elsősorban az egyén hozzáállásától függ, de természetesen ezt a hozzáállást jelentősen befolyásolja a kulturális környezet, az iskolázottság, a gazdasági lehetőségek és korlátok. Az embert körülvevő környezet is jelentősen befolyásolja a lakosság egészségi állapotát és életkilátásait. Ugyanakkor az emberi tevékenység megváltoztatja a környezetet, és ez a kölcsönhatás mind az emberi egészségre, mind a környezetre komoly hatással van. 2. Néhány az egészségi állapotot befolyásoló összetevő elemzése Az előzőekben vázoltak szerint az egészségi állapotot a következő tényezők határozzák meg: - A város demográfiai helyzete - Az egyént körülvevő gazdasági környezet - A mindennapi élet tevékenységet övező természeti és épített környezet - Az egyén és családja szociális helyzete - A lakókörnyezet biztonsága, a közbiztonság - A lakosság életmódja - A mentálhigiénés helyzet Mindezekből egy néhány – a beszámoló összeállításához megkapott szempontrendszerben is megjelölt – összetevőre térünk ki részletesen.

972

2.1. Demográfiai adatok 2.1.1 A népesség számának alakulása, összetétele, egészségi állapota jelentősen befolyásolja az egészségügyi és szociális ellátórendszer szükségleteit. Döntően meghatározza a lakosság foglalkoztathatóságát, ezzel összefüggésben kiemelt jelentőséggel bír a társadalom eltartó képességét érintően. Nyíregyháza lakossága 2011. január 1-jén 119.094 fő volt, ez 85 fővel kevesebb, mint az elmúlt év hasonló időpontjában volt. Ebből a férfiak száma 55.776 fő (46.8%), a nőké 63.328 fő. (53.2%) A teljes népesség kor és nem szerinti megoszlását szemlélteti a népességi korfa, amelyen jól látható, hogy a legnépesebb a 30 - 39 éves, illetve az 50-59 éves korosztály, ugyanakkor feltűnő a 20 évesnél fiatalabb korosztály alacsony száma. 90-X éves

78

85-89 éves

273

80-84 éves

237 791 1 451

636

75-79 éves

1 971

1 144

70-74 éves

2 519

1 435

65-69 éves

2 980

2 122

60-64 éves

3 825

3 029

55-59 éves

4 006

50-54 éves

4 024

45-49 éves

4 904 5 016 3 838

3 469

40-44 éves

4 264

4 137

35-39 éves

5 226

5 064

30-34 éves

5 870

5 640

25-29 éves

4 335

4 284

20-24 éves

3 884

3 789

15-19 éves

3 534

3 618

10-14 éves

3 056

3 113

5-9 éves

2 795

2 871

0-4 éves

2 871

3 092

2.1.2. A népesség kor szerinti megoszlása Megfigyelhető tendencia a népesség öregedése, amit a 65 évesek és idősebbek részarányának növekedése, a 0-17 éves gyermekek számának csökkenése jelez. Zárójelben a győri adatok. Év

0-17 éves korosztály

%

65 év feletti korosztály

%

2011

21.680

18,2 (17,6)

15.826

13,2 (16,7)

973 Az eltartottsági arány, azaz a munkaképes korúak és az idősek aránya: 15,2% (EU:16,7%, Mo.: 16,2%, Győr: 18,2%) Ez alapján Nyíregyháza a fiatalabb korstruktúrájú városok közé tartozik. Nyíregyháza megyei jogú város öregedési indexe a 2010. évi adatok alapján 85,17%, az országos átlag 108%, Győr 110,5% a legmagasabb Budapesten, 147%. Országosan a megyénkké a legalacsonyabb, 75%. /Az öregedési index százalékban mutatja meg, hogy mennyi az idős (65 év feletti) népesség aránya a fiatal (14 év alatti) népességhez képest./ Az alábbi ábra az idősek területi megoszlását mutatja Nyíregyházán (DE-EFK 2008)

A nyíregyházi idősek 88 százaléka rendelkezik saját jogú nyugdíjjal, 11.7 százalék hozzátartozói nyugellátással, 3.6 százalék rokkantnyugdíjjal. Ápolási díjban 56.9 százalékuk részesül, időskorúak járadékában 2.2 %. Munkajövedelme az idősek 9.2 százalékának van. Az idősek és nem idősek megoszlása saját véleményük alapján (DE-EFK 2008)

974 Az életkor előrehaladtával romlik az egészségi állapot is. Az időskorúak egészségi állapota, valamint jellemző betegségei hatással vannak életminőségükre, befolyásolják háztartási fogyasztási szokásaikat, támogatás, gondozás iránti igényüket is. Az idősek egészségügyi állapotát az egyszerre több betegség megléte jellemzi (multimorbiditás). Hajlamosabbak az akut, járványszerű megbetegedésre, és azok lefolyása is súlyosabb, mint a fiatalabbak körében. Sokszor az egyébként banális lefolyású kórokból is nehezen gyógyulnak, vagy maradványtünet, szövődmény alakul ki. A leggyakoribb mindkét nem esetben a magasvérnyomás, a szív-érrendszeri megbetegedések. Emiatt az idősek több mint 70 %-a keresi fel házi orvosát. Az országos arány alig haladja meg a 60 %-ot. A 65 év felettiek 30%-a kezelt cukorbeteg, 12%-uk esetében a koleszterin szintjük is magasabb. Mozgásszervi panaszok miatt az idősek csaknem felét kezelik, a nők több mint negyedénél igazolt a csontritkulás. Gyakoriak a rosszindulatú megbetegedések, elsősorban bélrendszer területén. Ezek alattomosan, kevés tünetet adva fejlődnek, az esetleges panaszokat a kor előre haladtával magyarázzák. Ezért a betegek sokszor leromlott állapotban, súlyos stádiumú daganattal kerülnek műtétre, - nagy számban akut, életmentő műtétre. Egyre nagyobb a 65 évet megértek között a demencia megjelenésének aránya. A magányosság, a fizikai és szellemi aktivitás hiánya, a társtalanság és a kiút nélküliség áll legtöbbször a háttérben. Az öregedéssel a betegség egyre súlyosbodik, depresszióval társul, a morbiditás növekszik. A népesség öregedésének legfőbb oka, hogy az utóbbi években némileg kevesebb gyermek születik, ugyanakkor a születéskor várható élettartam meghosszabbodott. 2.1.3. A lakosság nemek szerinti megoszlása- a születéskor várható élettartam. Ennek kapcsán elmondható, hogy fiatalabb korban még jellemző a nemek arányának viszonylagos egyensúlya, majd a közép korosztálytól kezdődően mind határozottabb a női nem túlsúlya, a férfiak számának csökkenése. Az évenkénti halálozási mutatók alapján számított születéskor várható élettartam bár hosszabb, mint az előző években volt, még így is lényegesen elmarad az Európai Unió átlagától. Magyarországon a születéskor várható élettartam nők esetében 77,89 év, férfiak esetében 70,50 év, szemben az Európa Unióban várható 82,10 illetve 76,54 évvel. A születéskor várható élettartam (2009 KSH)

Térség – terület

nők

Férfiak

EU tagállamok átlaga

82,10

76,54

Magyarország

77,89

70,50

Sz. Sz. B. megye

77,65

68,62

Győr-Sopron megye

78,86

70,86

975 Születéskor várható átlagos élettartam alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében férfiaknál, 2001-2009

Megye Szabolcs-SzatmárBereg megye Észak-alföldi régió Országos

2001

2002

2003

2004

Férfi 2005

65,78

66,4

66,4

66,4

66,1

67,2

67,3

68,05

68,6

67,03 68,15

67,3 68,3

67,6 68,3

67,7 68,6

67,3 68,6

68,11 69,03

68,2 69,2

68,76 69,79

69,3 70,1

2006

2007

2008

2009

Forrás: KSH Születéskor várható átlagos élettartam alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nőknél, 2001-2009

Megye 2001 SzabolcsSzatmár-Bereg 75,74 megye Észak-alföldi régió 76,17 76,46 Országos

2002

2003

2004

Nő 2005

75,7

75,7

76,2

76,4

76,6

76,8

77,41

77,7

75,9 76,6

76,2 76,5

76,6 76,9

76,5 76,9

77,04 77,35

77 77,3

77,40 77,76

77,7 77,9

2006

2007

2008

2009

Forrás: KSH

2.1.4. A népesség fogyása A népesség fogyását az alacsony születési és a magas halálozási arány okozza. Az élve születések %-os arányához képest a halálozások aránya magasabb. A népesség természetes fogyása folyamatos, ennek mértéke évenként változó nagyságrendű.

Év

Élve születések száma fő

2010

%0

Halálozások száma Fő

Természetes szaporodás, fogyás

%0

9,0 9.7 - 88 1162 (8.3) (10,7) (-162) Nyíregyháza születési és halálozási mutatói (zárójelben a kaposvári adatok)

1074

Élve születések száma Nyíregyháza 2000. 2005. 2010.

1095 1175 1074

Koraszülöttek száma 5,9% 6,2% 6,9%

65 73 74

Halva szülöttek száma 3,6‰ 1,7‰ 3,7

Csecsemő halottak száma 4 2 4

9,1‰ 7,7‰ 2,8‰

10 9 3

A városban működő egészségügyi családvédelmi szolgálat adatai alapján Nyíregyháza és a városkörnyék lakosságát nézve a terhesség megszakítások számában kedvezőtlen tendencia figyelhető meg. Az utolsó 5 évet vizsgálva csökkenést mutat ugyan az elvégzett műtétek száma, a 2000 évhez képest azonban

976 2010-ben 319-cel több beavatkozást végeztek, mely 29 % -os növekedésnek felel meg. A dunántúli régió megyei jogú városaiban ugyanakkor nagyobb arányú a csökkenés az elmúlt 5 év adatai szerint. (Győr: -8,3%) Év 2000 2005 2010

Elvégzett műtétek száma 1097 1580 1416

A művi abortuszok alakulása a nyíregyházai CSVSZ tanácsadói forgalma alapján

2.2. Gazdasági környezet A fejezet fő célja, hogy felvázolja az egyének életmódját, egészségi állapotát közvetve befolyásoló tényezők helyzetét a városban. E körbe tartozik a foglalkoztatottság és jövedelmi helyzet, amelyek egészségre és mentális állapotra gyakorolt hatása vitathatatlan. Az emberek gazdasági, társadalmi körülményei jelentősen befolyásolják egészségi állapotukat. Az alacsonyabb társadalmi szinten élő emberek esetében gyakoribb a súlyos betegség az idő előtti elhalálozás veszélye. Ennek fő oka a hátrányos anyagi helyzet, a létbizonytalanság, a szorongás, a társadalmi beilleszkedés hiánya, vagy kirekesztettség. Minél tovább élnek az emberek megterhelő szociális és gazdasági körülmények között, annál kisebb a valószínűsége, hogy egészséges, derűs öregkort érnek meg. Ezen összefüggések okán szükséges áttekinteni a városlakók gazdasági helyzetét tükröző foglalkoztatási, munkaerő-piaci és jövedelmi helyzetét. 2008-ban Nyíregyháza városában a háztartások havi nettó jövedelmének átlaga 177.000 forint volt, a minimum érték 20.000, míg a legmagasabb háztartási nettó jövedelem elérte a 4 millió forintot. A városkörzetek szerinti eloszlás alapján átlag feletti nettó háztartási jövedelmek mérhetőek 6 városrészben (Jósaváros II., Sóstó-Sóstóhegy, a Kertváros, Nyírszőlős, illetve Borbánya és Oros). Átlag körüli értékek jellemzik a belvárosi körzetet, és jóval az átlag alatti a Huszártelepet. Az egy főre jutó nettó átlag jövedelem 70.000 Ft. (DE-EFK) (Kaposvár: 87.000 Ft.) Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet Nyíregyházán a munkaképes nők 49,7%-a, a férfiak 60,8%-a foglalkoztatott, ez majdnem azonos az országos adatokkal. (50% illetve 63%, KSH 2009). Jól ismert összefüggés, amely szerint minél magasabban iskolázott valaki, annál kedvezőbb a foglalkoztatottsági helyzete. Városunkban a főiskolát, egyetemet végzettek foglalkoztatási aránya csaknem 75%, a középfokú végzettségűek esetében az érték 53-55%, míg az általános iskolát nem végzetteknél nem éri el az 5%-ot.

977 2.3. A lakosság életmódja Az életmódbeli tényezők szerepe az egészségi állapotot érintően olyan mértékű (43 %), hogy népegészségügyi jelentőségét komolyan kell venni. A dohányzás, az alkohol, a drog, a stressz, a helytelen táplálkozás, a mozgáshiányos életmód káros hatásai nagyban hozzájárulnak a betegségek kialakulásához, a korai halálozáshoz. A lakosság egészségi állapotát legnagyobb mértékben meghatározó tényezőnek, az életmódnak a vizsgálatáról, méréséről városi szinten csak az ifjúságra vonatkozóan rendelkezünk adatokkal A felmérések adataiból az alábbi következetések vonhatók le: -a tanulóifjúság egészségügyi állapota, állóképessége elmarad a kívánt szinttől, -az óvodai és iskolai egészségügyi szűrővizsgálatok megtörténtek, majd ezek eredményeire tekintettel prevenciós program indult, a mozgásszervi rehabilitációra terjedt ki, -a gyermekek helyes táplálkozási szokásainak alakításában még vannak hiányosságok, -a rendszeres testmozgás, sportolási igény még nem általános, -a káros szenvedélyek megjelenése (dohányzás, alkohol, drog) az érintett korosztálynál egyre fiatalabb korban jelenik meg, és fokozódó mértékben van jelen. A nyíregyházi felnőtt lakosság életmódjáról felmérésről nem készült. Az életmódra vonatkozó általánosítható adatokat az Országos Lakossági Egészségfelmérés értékeléséből merítettük. 2.3.1. Dohányzási szokások 2000-ben országosan a nők 23%-a, a férfiak 38%-a dohányzott napi rendszerességgel, amely arány 2009-ban 25%-ra, illetve 42%-ra módosult. A rendszeres dohányzás esélyét több tényező együttesen befolyásolja. Magasabb a dohányosok aránya a fiatalok, a kevésbé iskolázottak, a rosszabb anyagi és lakókörülmények között élők, a sokat dolgozók, a társkapcsolatok hiányában élők, területileg pedig a kisebb településeken élők körében. A fiatalokhoz képest a középkorúaknál (35-64 év) a rendszeresen dohányzók aránya csekély mértékben kisebb, viszont közöttük az erős dohányosok aránya nagyobb. Az összképet az idősek (65 év felett) átlagnál kedvezőbb adatai javítják, amiben szerepe van a leszokásnak és a dohányosok magasabb halandóságának is. A régiónk értékei minden korosztályban rosszabbak az országos átlagnál, a hét régió közül az első háromban van benn a korosztályokat tekintve. A 65 év felettieket érintően azonban a dohányosok aránya a régióban a legalacsonyabb. Egy 1996 és 2008 közötti – 12 éves terminusra terjedő – nyíregyházi vizsgálat szerint ebben az időszakban 1445 férfi és 442 nő halála függött össze a dohányzással. Az országos átlagot egyik nem esetében sem érte el a mortalitási arány. Férfi 94%, nő 85%. A dohányzással összefüggésben a következő kórképek mortalitási arányát vizsgáltuk:

978 •

•

Az ajak, szájüreg és garat, valamint a nyelőcső daganata miatt bekövetkezett halálozás (BNO-10: C00-C14, C15) férfiak:12-13 eset /év; nők: 1-2 eset/év A légcső, hörgő, tüdő daganata miatt bekövetkezett halálozás (BNO-10: C33C34) férfiak:30-31 eset /év nők:11-12 eset /év

•

Az ischaemiás szívbetegség okozta halálozás és az agyérbetegség okozta halálozás (BNO-10: I20-I25, I60-I69) férfiak:39-40 eset /év nők:12-13 eset /év

•

A légzőrendszer betegségei okozta halálozás, COPD, tüdőtágulat, krónikus tüdőbetegségek (BNO-10: J40-J47) férfiak:36-37 eset /év nők:9-10 eset /év

Nyíregyházán tehát évente a 25 - 64 éves korcsoportban 120 férfi és 37 nő halála hozható összefüggésbe a dohányzással. Városunkban a legnagyobb mortalitású rosszindulatú daganat – az országos adatoknak is megfelelően – a tüdőrák. A 12 éves vizsgálat halálozási számai megfelelnek a 2010. évben észlelt adatoknak. 2.3.2. Alkoholfogyasztás Magyarországon a felnőtt női lakosság több mint ötöde, a férfiak mintegy fele mértékletesen fogyaszt alkoholt. A nők 5%-a, a férfiak 20%-a tekinthető nagyivónak. (Nagyivó a nők azon köre, akik egy héten 7, illetve azok a férfiak, akik több mint 14 egységnyi alkoholt fogyasztottak. (14 egységnyi alkohol=6 dl rövidital, vagy 5 l sör, vagy 2 l bor) A nagyivás esélyét növelte, ha az egyén középkorú, nem értelmiségi, intenzív munkaterhelésnek kitett, egyedülálló, társas kapcsolat hiányában, és 1000 főnél kisebb településen élt. Csökkentette a nagyivás esélyét, ha valaki nyugdíjas, vagy tartósan munkaképtelen volt. A nagyivók aránya a férfiak esetében a középkorúak, nők esetében a fiatalok között magasabb. Az absztinencia mindkét esetben csökken. A férfiak 10%-a, a nők 36,4%a soha nem fogyaszt alkoholt. Régiónkban a felnőtt lakosság egészét tekintve a férfiak 26,3%-a, a nők 7,1%-a tekinthető nagyivónak. Az 1996 és 2008 közötti – 12 éves terminusra terjedő – nyíregyházi vizsgálat szerint ebben az időszakban 1090 férfi és 300 nő halála függött össze az alkoholfogyasztással. Az országos átlagot egyik nem esetében sem érte el a mortalitási arány. Férfi 99%, nő 91%. Nyíregyházán tehát évente a 25 - 64 éves korcsoportban 91 férfi és 25 nő halála hozható összefüggésbe a rendszeres alkoholfogyasztással. Az elmúlt év adatai nem szignifikáns emelkedést mutatnak. Az alkoholfogyasztással összefüggésben a következő kórképek mortalitási arányát vizsgáltuk: •

A nyelőcső és a gége rosszindulatú daganatai (BNO10: C15, C32) 1 nő/év

3-4 férfi,

979 •

Krónikus májbetegség és májzsugor okozta halálozás (BNO-10: K70-K77) 34-35 férfi, 14-15 nő/év

•

Külső okok miatt bekövetkezett halálozás (BNO-10: V00-Y98) Feltételezett összefüggés, ittas állapotban elszenvedett külső okok! 45 férfi, 9-10 nő/év

•

Öngyilkosság, önsértés miatt bekövetkezett halálozás (BNO-10: X60-X84) 18 férfi, 3 nő/év

A befejezett öngyilkosságok férfiak esetében megegyeznek az országos átlaggal, a nők esetében a hazai átlagnak csak 80 %-a. A tendencia csökkenő. A korrelációt tekintve a 40-50 év közötti korosztály a legveszélyeztetettebb. A nemek közötti megoszlás azt mutatja, hogy a férfiak sokkal inkább hajlamosak az önártalomra. A családi állapotot vizsgálva az esetek közel fele házassági kapcsolatban élt. Az elkövetés módjai között az önakasztás a leggyakoribb, amit a mérgezések követnek még nagy számban. 2.3.3. Táplálkozási szokások A magyar lakosság táplálkozási szokásaira összességében a túlzott energia, zsír, koleszterin, hozzáadott cukor és só, valamint elégtelen élelmi rost bevitel, zöldség és gyümölcs, valamint a kívánatosnál kevesebb teljeskiőrlésű gabonafogyasztás jellemző. A napi átlagos energia bevitel, főleg a fiatalabb férfiaknál jóval meghaladja az optimális értéket, amihez az alkoholos italok fogyasztása is hozzájárul. A nők ugyancsak túlzott energia bevitelénél a korfüggőség nem jellemző. A régióban a zöldség és gyümölcsfogyasztás a férfiak között az országos átlaghoz képest alacsonyabb, ezzel szemben a nőknél ez az érték az országos átlagnál magasabb. A túlsúly és az elhízás számos betegség kockázati tényezője. Az elhízás közel 1,5 millió embert érint, további 2,7 millió ember pedig túlsúlyos. A nőknél a kor előrehaladtával emelkedik a túlsúlyosság, illetve elhízás gyakorisága. A fiatalabb korosztályban a túlsúlyos férfiak aránya kétszerese a nőkénél. A túlzott soványság ötször gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál. 2.3.4. Mozgás A testsúly jelentős mértékét a megfelelő testmozgás hiánya is okozza. A lakosság harmada szinte egyáltalán nem végez fizikai mozgást, a fiatal nők harmada és a férfiak ötöde is csak ritkábban, mint hetente végez testmozgást. A magyar lakosság szabadidős fizikai aktivitása átlagosan nem haladja meg a napi tíz percet. Legkevesebben az aktív dolgozók közül mozognak, ami nagyrészt a szabadidő hiányával hozható összefüggésbe. A helytelen táplálkozás és a megfelelő, rendszeres testmozgás hiánya egyértelműen kóroki szerepet játszik a keringési rendszer, az elhízás és szövődményei, a legtöbb mozgásszervi megbetegedés kialakulásában, de még a daganatokkal is összefüggés igazolható. Ezért különösen aggasztók azok a 2010. évi adatok, amelyek a 14 év alattiak között 700 esetben kalória többlet miatti elhízást, 557 deformáló hátgerinc elváltozást és 225 magas vérnyomásos esetet írtak le.

980 3. A lakosság egészségi állapotának jellemzői A lakosság egészségi állapotára vonatkozó részletes, tényszerű adatok nem állnak, nem állhatnak rendelkezésre az egészség, mint állapot eltérő értelmezése miatt sem. A lakosság szűken vett egészségi állapotára leginkább a betegségi (morbiditási) és a halálozási (mortalitási) statisztikai mutatók alapján lehet következtetni. 3.1. Morbiditási mutatók Nyíregyházán az országos helyzethez hasonlóan népbetegségnek számít a magas vérnyomás, a különböző szívbetegségek és a mozgásszervi elváltozások. Közel hasonló súlyú problémát jelent a cukorbetegség és a csontritkulás okozta megbetegedés. Az alábbi táblázatban a leggyakoribb betegségek előfordulását szemléltetjük. Betegség Hypertónia Mozgásszervi betegségek Szív és érrendszeri betegségek Diabetes Cerebrovasculáris betegségek Csontritkulás Asztma Rosszindulatú daganatok Pajzsmirigy rendellenességek

2007 férfi

2010 férfi

2007 nő

2010 Nő 18 855

2010 összes en 33 335

Nyíregyház a 2010 27,97%

12 441 6 712

14 480 7 033

5 279

6 698

16 726 10 243 6 286

3 391

4 026

2 599

Győr

11 181

18 214

15,28%

8 278

14 976

12,57%

3 981

4 900

8 926

7,49%

2 685

3 319

3 756

6 441

5,40%

10,3 % 3,4%

876 1 408 1 011

1 064 1 801 1 217

3 890 2 398 1 513

4 426 2 773 1 818

5 490 4 574 3 035

4,61% 3,84% 2,55%

6,9% 2,9% 3,2%

512

646

2 050

2 185

2 831

2,38%

2,9%

32,5 % 13,3 % 13,2 %

A leggyakoribb betegségek alakulásáról

A morbiditási adatokat elemezve a következők mondhatók el: A megbetegedéseket tekintve vezető helyen évek óta a magas vérnyomás áll, ezt követik a mozgásszervi betegségek, majd a szív és érrendszeri megbetegedések következnek. Ezeken kívül sorrendben magas értéket mutatnak még; a diabetes, a csontritkulás és az emésztőrendszeri megbetegedések. Utóbbiak közül a leggyakoriabbak a gyomor- és nyombélfekély, az epehólyag megbetegedései és a májkárosodások. A 2007-2010. évi adatokat összevetve jól látható, hogy a betegségek előfordulási gyakoriságának a sorrendjében változás nem történt, viszont az egyes betegségekben szenvedők száma jelentősen magasabb lett.

981 A győri adatokhoz viszonyítva megállapítható, hogy a malignus betegségek, a pajzsmirigy megbetegedései a nyíregyházi adatok még 2010-ben is kedvezőbbek. Rosszabbak a mutatóink az asztma és a cerebrovaszkuláris betegségek esetében, míg a többi kórképet tekintve nincs jelentős eltérés. A táppénzes állományban az esetszámot figyelembe véve a légúti megbetegedések vezetnek, hiszen ebbe beletartoznak a rövid megfázások, vírusfertőzések és felsőlégúti hurutok is. A táppénzes napok számát tekintve magasan a mozgásszervi esetek járnak élen, hasonlóan az országos adatokhoz. Az 1 esetre jutó országos átlag napok számától a nyíregyházi adatok kedvezőbbek minden betegségcsoportban. Nyíregyházi táppénzadatok 2010-ben:

esetszám Keresőképtel en napok száma

F– I – szívpszichés érrendsz J– M– S– légúti mozgássze törések, O– betegség eri betegség rvi ek betegség sérülés veszélyeztet ek betegségek ek ett terhesség ek 8822 5248 1755 951 946 919 78869

117398

46841

72010

25554

22781

Háziorvosi rendelőben megjelentek száma (eset, 2010): 649.088 15095/praxis/2010 Háziorvosok által szakrendelésre (kieg., dg., labor, szakkonzultáció, stb.) utalt (eset, 2010): 236.148 5492/praxis/2010. Tájékoztató jellegű adat, mivel számos szakrendelésre nem szükséges beutaló, illetve a magán szakrendelések igénybevételéről nincs adat. Kórházba utalt betegek (eset, 2010): 230/praxis/2010 Lakáson történt folyamatos ellátás (eset, 2010): 361/praxis/2010

9.872 15.546

Az Északalföldi REP Nyíregyházi Kirendeltsége 8775 határozatot adott ki közgyógyellátásról a város lakosainak. 3.2. Mortalitási adatok A haláloki struktúrát illetően megfigyelhető, hogy az évek távlatában vezető helyen mindvégig a keringési rendellenességek állnak, második leggyakoribb halálok a daganatos betegség, egyre emelkedő nagyságrendben. Ezeket követi a sérülésekből és mérgezések által bekövetkezett halálozás, majd az emésztőrendszeri okok miatti mortalitás. E két utóbbi ok előfordulásában, 2000. évtől indulva, bizonyos csökkenés figyelhető meg.

982 Általános halandóság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és Nyíregyházán Férfi

Halálok

Sz-Sz-B. megye

Ebből Nyíregyháza

Nő

Sz-Sz-B. megye Ebből Nyíregyháza

Nyíregyháza

Összesen

Nyíregyház a

Győr

Keringési rendszer betegségei

1 609

250

1 958

295

545

45,49%

49,8%

Daganatok

1 081

192

668

147

339

28,30%

27,8%

202

42

237

41

83

6,93%

n. a.

288

59

110

23

82

6,85%

n. a.

210

36

156

43

79

6,59%

6,9%

258

42

172

25

67

5,59%

4,8%

18

0

19

3

3

0,25%

0,45%

3 666

621

3 320

577

1 198

100,00%

Egyéb halálokok Morbiditás és mortalitás külső okai Légzőrendszer betegségei Emésztőrendszer betegségei Fertőző és élősdiek okozta betegségek

Összesen Forrás: KSH, OSZMK 2009

A rosszindulatú daganatok közül mindkét nem esetében a tüdődaganatok végződnek leggyakrabban halálos kimenetellel. Országosan a nők esetében mindenhol megelőzi az emlőrák miatt elveszített betegek száma a tüdőrákos áldozatokét. Férfiaknál a vezető daganatos halálok a tüdő malignus betegsége országosan is.

Rosszindulatú daganatok okozta halálozás Nyíregyházán 2009. évben Vezető daganatos halálokok A hörgő és tüdő rosszindulatú daganata Az emlő rosszindulatú daganata A méhnyak rosszindulatú daganata A vastagbél, végbél rosszindulatú daganata Az ajak, szájüreg és garat rosszindulatú daganatai Egyéb rosszindulatú daganat Összesen

férfi

Nő 60 0 0 34 15 83 192

32 21 1 19 4 70 147

4. Az egészségügyi szolgáltató - ellátó rendszer bemutatása A jó egészség elsősorban nem az egészségügyi ellátás minőségén múlik. Az egészségügyi ellátás csupán 11 százalékban befolyásolja az egészségi állapotot. Az egészségügy fő feladata a gyógyítás, de nem elhanyagolható a megelőzésben és rehabilitációban, az egészségfejlesztésben végzett szerepe sem. Az alábbiakban az egészségügyi ellátórendszer sajátosságait mutatjuk be. Az egészségügyi alapellátást biztosító rendszer a bevezetőben is részletezettek szerint kétpólusú. A háziorvosok illetve fogorvosok alapvetően vállalkozói formában működnek, ez alól csak a különböző okok miatt átmeneti időre helyettesítésre

983 szoruló körzetek kivételek. Az átmenetileg tulajdonos nélkül maradt praxisok működtetését Igazgatóságunk látja el. Az ügyelet ellátás megszervezése intézményünk feladata, csakúgy, mint a védőnői szolgálatok illetve az iskola-egészségügyi ellátás működtetése. Az intézethez tartozik az Önkormányzati Hivatal illetve az önkormányzati intézményeket ellátó foglakozás egészségügyi szakrendelés is. 4.1. A vállalkozási formában ellátott alapellátási feladatok 4.1.1. Felnőtt háziorvosi ellátás A rendszer felépítése A háziorvosok személyes és folyamatos ellátást nyújtanak a város lakosai számára az egészségi állapot megőrzése, a betegségek megelőzése és gyógyítása céljából. A gyógyító, megelőző alapellátás keretében a háziorvosok feladatkörébe tartozik az egészséges lakosság részére nyújtott tanácsadás és szűrés, a betegek vizsgálata, gyógykezelése, az egészségi állapotának ellenőrzése, az orvosi rehabilitáció, illetve szükség esetén a beteg szakorvosi vagy fekvőbeteg gyógyintézeti vizsgálatra, kezelésre való utalása. A város területén a képviselő testület döntése értelmében 44, területei ellátási kötelezettséggel bíró felnőtt háziorvosi körzet működik. A feladatellátást alapvetően a 2003. évben megkötött megállapodások alapján a praxisjoggal rendelkező háziorvosok vállalkozási formában végzik. A feladatellátásra vonatkozó megállapodások óta 2010-ig eltelt időben 3 alkalommal volt rendeletmódosítás, amellyel a körzethatárokat különböző okok miatti kiigazítása történt. A városban a praxishatárokon belüli lakóterületek eltérő fejlődése 2010. évben odavezetett, hogy az egyes körzetekben lakó népességszám lényegesen megváltozott, az egyes háziorvosi körzetekben élők száma nagy eltérést mutat. A szórás az 1211 fő és a 4157 fő között van. E tényezők együttesen indokolttá teszik a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 26/2003 (V.29) számú határozat mellékleteiben meghatározott körzethatárok folyamatos felülvizsgálatát. E munka első fázisában 2010-ben Sóstóhegyen új körzet kialakítása történt. Az új körzet 2011. január 1-én kezdte meg működését. A területi ellátási kötelezettséggel működő felnőtt háziorvosi praxisok 2011. január 1. napján az egy praxisra jutó lakosságszámot az alábbi táblázat mutatja. 2011. 01.01. lakosság szám fő 1200 alatt 1200- 1500 között 1500- 1800 között 1800- 2100 között 2100- 2400 között

Felnőtt háziorvosi praxisok száma 0 7 7 3 7

984 2400- 2800 között 2800- 3100 között 3100- 3400 között 3400 felett

10 5 2 3

Optimális alatt. Optimális. Optimális felett. Beatkozást igénylő. A finanszírozási rendeletben {43/1999.(III.3.) korm. rendelet 8. §(1) bekezdés)} foglalt szabályokból következően felnőtt körzetek kialakításakor lehetőség szerint a körzet lakosságszámának az alsóhatárát 1200-1250 fő között, a felsőhatárát 1400-1600 fő között lehetne meghatározni. A gyakorlat azonban az, hogy a jelenlegi praxis tulajdonosok nem veszik szívesen az új körzetek létrehozását, sem az eltérő nagyságú praxisok területének módosítását. Elsődleges oka ennek a háziorvosi praxisok évek óta szinte változatlan finanszírozása. Vélt vagy valós érdeksérelemnek tartják a körzet területének esetleges csökkenését annak ellenére, hogy a praxis finanszírozásának csak az egyik összetevője, (kisebbik hányada) a területi ellátási kötelezettséghez kötődő fix finanszírozás. A nagyobb hányadot a szabad orvosválasztás eszközeként összegyűjtött TAJ kártyák száma határozza meg. Tovább nehezíti a területi kiigazításokat az az előírás is, mely szerint lehetőség szerint a körzetek határait úgy kell meghatározni, hogy az földrajzilag egy tömbben legyen. Ezen túlmenően elvárás az is, hogy a rendelő a körzet területén legyen. A felnőtt háziorvosi tevékenység személyi és tárgyi feltételei A személyi feltételeket alapvetően határozta meg az önálló orvosi tevékenységet szabályozó 2000. évi II. törvény, mely szerint a törvény hatálybalépés időpontjában vagyoni értékű jogként a praxis az azt betöltő házi orvos tulajdonába került. A praxisok átruházásának szabályait is e törvény rögzíti. Az elmúlt tíz évben a praxisokban dolgozó orvosok az ANTSZ hatósági szakmai felügyelete, illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozása és pénzügyi ellenőrzése mellett megfelelően működtek. Valamennyi háziorvosi körzet szakképzett orvossal betöltött. A funkcionális privatizáció teljes körű, a háziorvosok valamennyien vállalkozási formában látják el tevékenységüket A körzetekben dolgozó asszisztensek a praxisok alkalmazásában állnak, rájuk a Munka Törvénykönyve, illetve az általános nyugdíjszabályok érvényesek. A munka végzéséhez előírt képzetséggel valamennyien rendelkeznek, a szükséges képzéseken folyamatosan részt vesznek. Mindezt az ANTSZ ellenőrzi, csak úgy, mint az orvos kollégák szalmai továbbképzéseinek meglétét. A praxisok tulajdonosai esetében semmilyen életkori korlát nincs, ennek tudható be, hogy mára a 44 praxistulajdonosból 11 háziorvos már betöltötte a 60. életévét, sőt 2 fő már 75 éves is elmúlt. A praxisok működésének kezdő tárgyi feltételeit Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2001. (II.26) számú határozata szabályozta. Ennek alapján a tárgyi eszközök (bútorok, berendezési tárgyak, műszerek, informatikai eszközök, stb.) térítésmentesen az orvosok tulajdonába kerültek. Elhasználódásuk után

985 pótlásukról a praxisok saját bevételeikből gondoskodnak. Az ingatlanok tulajdonjoga esetében több alternatívát fogalmazott meg a fenti határozat, mely alapján az orvosok választhattak, hogy egy kedvező áron megveszik az önkormányzati rendelőt, vagy az önkormányzat pénzügyi támogatásával saját rendelőt építenek, vagy maradnak az önkormányzati rendelőben. Jelenleg a működő 44 praxisból 4 az önkormányzat által bérelt, 9 önkormányzati, 31 a praxis tulajdonában lévő rendelőben végzi a gyógyító tevékenységet. Az alapvető gép-műszerek valamennyi háziorvosi rendelőben rendelkezésre állnak. A Kert közben található önkormányzati tulajdonú rendelő akadálymentesítését ebben az évben meg kell oldanunk. A praxis tulajdonában lévő rendelők esetében az önkormányzatra semmilyen működtetésből adódó anyagi teher nem hárul. Az önkormányzati tulajdonú rendelők esetében az ingatlan felújítás az önkormányzatot terheli. Az úgynevezett „dominó rendszerű rendelések megszüntetése miatt jelenleg 4 rendelőt bérel az önkormányzat. A 32/2001.(II.26) számú önkormányzati határozatban rögzítettek alapján a felnőtt háziorvosok bérleti díjat nem fizetnek az önkormányzati tulajdonú, illetve az önkormányzat által bérelt ingatlanok használatáért. 4.1.2 Gyermek háziorvosi ellátás A MJV képviselő testületének 2003. évi döntése értelmében jelenleg 27 körzetre osztva történik az ellátás, a felnőtt ellátáshoz hasonlóan, vállalkozási formában. Két átmenetileg helyettesítéssel ellátott körzet végleges betöltése 2009. évben történt meg. Itt a praxisok száma elegendőnek látszik, a körzetek határainak folyamatos korrigálását azonban itt is el kell végezni, ugyanis a jelenlegi körzetekhez tartozó területeken lakó gyermekkorúak számának szóródása 561 és 783 között van. Ez az intervallum a születések számához kapcsolódóan dinamikusan változik. A felnőtt és gyermek háziorvosi ellátásnál egyaránt meg kell jegyezni, hogy a területi ellátási kötelezettség nincs közvetlen kapcsolatban az egy orvos által ellátandó betegek számával, mert a szabad orvos választás következtében széles körben elterjedt a „területen kívüli” betegek ellátása, hiszen az orvost a „betegkártya” leadásával választja a beteg. Az alapellátási körzetek december 31-i lakosságszámára vonatkozó minden év március 31-ig esedékes önkormányzati adatszolgáltatás teljesítésekor az aktuális adatok közlésének, illetve a körzethatárok módosításának azonban finanszírozási következménye lehet, mely az egyes körzetek esetében az alapdíj vonatkozásában a havi 55 -56 ezer forintot is elérheti, ezért ezt a munkát csak több éven át, fokozatosan és nagy körültekintéssel kell elvégeznünk.

986 A területi ellátási kötelezettséggel működő házi gyermekorvosi praxisok 2011. január 1. napján az egy praxisra jutó lakosságszámot az alábbi táblázat mutatja. 2011. 01.01. lakosság szám fő

Házi gyermekorvosi praxisok száma

600 alatt 600- 800 között 800 felett

5 22 0

Optimális alatt. Optimális. Beatkozást igénylő

A gyermek háziorvosi tevékenység személyi és tárgyi feltételei A személyi feltételeket e területen is az önálló orvosi tevékenységet szabályozó 2000. évi II. törvény rendelkezései határozzák meg. A praxisokban dolgozó orvosok az ANTSZ hatósági szakmai felügyelete illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozása és pénzügyi ellenőrzése mellett működtek. Az ellenőrzések eredményeként 2010. évben egy esetben- sorozatos pénzügyi és egyéb hiányosságok miatt - az ANTSZ visszavonta az egyik praxis működési engedélyét. Átmeneti időben e körzetet Intézményünk működtette. E praxis esetében a tulajdonos számára jelenleg is csak ideiglenes működési engedélyt adott az ANTSZ. Információink szerint a hiányosságok pótlása folyamatban van, e hónapban kaphat végleges működési engedélyt a körzet. A körzetekben dolgozó asszisztensek a praxisok alkalmazásában állnak, rájuk a Munka Törvénykönyve, illetve az általános nyugdíjszabályok érvényesek. A munkavégzéséhez előírt képzetséggel valamennyien rendelkeznek, a szükséges képzéseken folyamatosan részt vesznek. A praxistulajdonosok az előírt szakvizsgával rendelkező, a folyamatos továbbképzéseket teljesítő nagy szakmai tudású és elkötelezett szakemberek. E területen sincs életkori korlát, ennek következtében, mára a 27 praxistulajdonosból, hasonlóan a felnőtt háziorvosokhoz a gyermek háziorvosok közül is 11 fő már betöltötte a 60. életévét, itt 1 fő van túl a 75. életévén. Hasonlóan a felnőtt háziorvosi körzetekhez, a praxisok működésének kezdő tárgyi feltételeit Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2001. (II.26) számú határozata szabályozta. Ennek alapján a tárgyi eszközök (bútorok, berendezési tárgyak, műszerek, informatikai eszközök, stb.) térítésmentesen az orvosok tulajdonába kerültek. Elhasználódásuk után pótlásukról a praxisok saját bevételeikből gondoskodnak. A rendelők minimum berendezését tartalmazó jogszabály elvárásai szerint az alapvető gép-műszerek valamennyi rendelőben rendelkezésre állnak. Az ingatlanok tulajdonjoga itt is változó a körzet tulajdonos döntésének függvényében a felnőtt praxisoknál ismertetettekhez hasonlóan. Jelenleg a működő 27 praxisból, 11 önkormányzati, 18 pedig a praxis tulajdonában lévő rendelőben végzi a gyógyító tevékenységet.

987

A praxis tulajdonában lévő rendelők esetében az önkormányzatra semmilyen közvetlen működtetésből adódó anyagi teher nem hárul. Az önkormányzati tulajdonú rendelők esetében az ingatlan felújítás az önkormányzatot terheli. A 32/2001.(II.26) számú önkormányzati határozatban rögzítettek alapján az gyermek- háziorvosok sem fizetnek bérleti díjat az önkormányzati tulajdonú ingatlanok használatáért. 4.1.3 Fogászati alapellátás a városban A fogorvosi alapellátás keretében a fogorvos feladata a fog- és szájbetegségek vizsgálata, kezelése, gondozása, valamint a sürgősségi ellátás. A rendszer felépítése A fogászati körzeteket a képviselő-testület szintén 2003-ban jelölte ki oly módon, hogy 2009-ig a 31 körzetből 8 praxis gyermek, illetve ifjúsági körzetként, 11 tisztán felnőtt körzetként és 12 úgynevezett vegyes körzetként funkcionált. Itt is elmondható, hogy az akkor meghatározott körzetek népessége lényegesen átalakult, a szórás itt lett a legnagyobb. Feszítő igényként jelentkezett az új utcák besorolásának megoldatlansága, illetve az iskolai fogászati alapellátás létszám anomáliái. E körben tovább árnyalja, illetve bonyolítja a helyzetet, hogy – ellentétben a háziorvosi rendszerrel – itt nem funkcionál a „betegkártya leadás” mint az orvosválasztás eszköze, hanem elsődlegesen az állandó, illetve az ideiglenes lakóhely határozza meg az egy orvoshoz tartozó betegek számát és végső soron a fogorvosok finanszírozását. Ezen túlmenően az alábbi tényezők is indokolták a körzethatárok újragondolását: a) A finanszírozó, a REP kérte az iskolafogászati rendszer miatti kettős finanszírozás megszüntetését. 2010. előtt a felnőtt és vegyes körzetekben megállapított és finanszírozott lakosságszám lefedte a teljes városi lakosságot. Ezen felül történt a gyermek és iskolafogászati létszám finanszírozása. Ebből következően az iskoláskorú népesség létszáma két fogorvosi teljesítményben is megjelent. b) A 26/1997. NM rendelet 6. § (3) bekezdése 1800 főben határozza meg a teljes munkaidős (gyermek és ifjúsági), és 1200 főben a részmunkaidős 8 (vegyes körzet) iskola fogorvosi körzet maximális gyermeklétszámát, melyet az addigi körzetbeosztás nem vett figyelembe. Szélsőséges példaként említhető, hogy volt olyan vegyes körzet ahol 3600 meghaladó gyermek és ifjúsági létszám volt!! c) A 43/1999. számú rendelet 29 melléklete az egészségbiztosítás által finanszírozott heti maximum 30 órás rendelési időben elvégezhető fogorvosi beavatkozásokra vonatkozóan kötelező időkeretet állapít meg, amely elméleti módon határolja be az egy körzethez tartozó lakosok számát. E megállapítás abból a tényből következik, hogy a kötelezően végzendő preventív ellátások nem

988 meríthetik ki teljes egészében az időkeretet, mert akkor nem biztosítható a konzervatív ellátásban való részvétel a betegek számára! d) A 0-3 éves korosztály fogászati ellátása nem volt korrekt módon biztosítva, ugyanis a kizárólag felnőtt körzetben lakó 0-3 korosztály ellátása nem volt definiálva az önkormányzat vonatkozó rendeletében. E kényszerítő tényezők együttes hatására 2010-ben több lépcsős egyeztetési folyamat után lényegesen megváltozott az egyes területi ellátási kötelezettséggel dolgozó fogorvosokra jutó lakosságszám. A kívánatoshoz közeli ellátotti létszámot sikerült kialakítani a gyermek és ifjúsági területen. Ezt kell folytatnunk a felnőtt és vegyes körzetek esetében is tekintettel arra, hogy 2010-ben kialakított létszám megoszlás jelenleg is tartalmaz szélsőséges ellátandó lakosságszámot. Továbbra is előfordul az egy fogorvosra jutó 6 ezren felüli – sőt egy esetben 7 ezren felüli lakosságszám is! Sajnos a fogorvosi területen hatványozottan jelentkezik a praxis tulajdonosok ellenérdekeltsége a terület nagyság racionalizálással szemben. Véleményünk szerint a most zajló finanszírozási reform eredményét megvárva szükséges e munkát tovább folytatni. A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint nem kizárt, hogy a jogszabályváltozást követően szigorodó degresszív finanszírozás megkönnyíti ezt az átszervezési munkát, ugyanis a fogorvosoknak sem lesz érdeke az 5000 főnél magasabb ellátotti létszám. Ezt a tervek szerint a jogalkotó úgy éri majd el, hogy e létszám fölött a fix finanszírozás mértéke 0 lesz. Fogorvosi praxis ANTSZ kód 150096083

Praxis jellege Iskolai

2003. 01.01. ellátandó lakosság szám 2023

2010. 01.01. lakosság ellátandó szám 1643

150096084

Iskolai

2242

1885

150096071

Iskolai

936

1826

150096079

Iskolai

2797

2958

150096081

Iskolai

1925

1962

150096144

Iskolai

2550

2531

150096085

Iskolai

1924

1887

150096082

Iskolai

2195

2126

150096078

Iskolai

3588

150096143

Vegyes

3146

4105 2955

2011. 01.01. ellátandó lakosság szám 1597 1729 1805 1893 1965 1989 2085 2088 2176

989 3685 Vegyes

4041

Vegyes

3314

Felnőtt

4806

Vegyes

3388

Vegyes

3384

Vegyes

3058

Vegyes

4309

Vegyes

3644

Vegyes

4475

Vegyes

5048

Vegyes

5147

Vegyes

5264

Vegyes

5649

Vegyes

5462

Vegyes

5549

Vegyes

6222

150096056

Vegyes

5626

150096057

Vegyes

5990

150096058

Vegyes

5934

150096087

Vegyes

7170

150096061

Felnőtt

6570

150096074 150096077 150096059 150096066 150096145 150096065 150096072 150096055 150096063 150096191 150096080 150096069 150096076 150096062 150096070 150096142

3682 4069

3723

3758 3966

4031

3504

4342

2836

4355

3136

4471

4586

4547

4707

4726

4083 5248

4815

4753

5052

4787

5103

5376

5406

5427 6536

5606

5592

6200

6061

6293

6235 6583

6562

7206

7190

3969

4095

4962

5996

6598

Optimális Optimálist meghaladó Beatkozást igénylő A fogorvosi praxisokban ellátandó lakosságszám változása 2003 és 2011 között

990 A finanszírozási reform eredményeit megismerve a jelenlegi sajátos iskolaegészségügyi fogászati ellátásunkat is esetleg át kell gondolnunk. E témáról részletesen az iskola-egészségügy bemutatásánál ejtünk szót. A fogorvosi alapellátási tevékenység személyi és tárgyi feltételei: A fogorvosi tevékenység végzésének személyi feltételei megfelelnek a jogszabályban rögzített elvárásoknak. Valamennyi fogorvos az előírt képzettséggel rendelkezik, a praxisokban alkalmazott fogászati asszisztensek is az előírásoknak megfelelő iskolai végzettséggel rendelkeznek. A folyamatos képzési elvárásokat teljesítik. A 31 praxistulajdonos közül 5 fogorvos esetében haladta meg az életkor a 60 évet. A praxisok átruházásának szabályait az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000 évi II. törvény szabályozza. Egy fogorvosi praxis átruházása most van folyamatban. Sajnálatos módon itt sem rendelkezik a törvény a praxis ellátására előírt felső korhatárral. A praxisokban folyó szakmai munka az ANTSZ hatósági szakmai felügyelete, illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozása és pénzügyi ellenőrzése mellett történik. Intézményünkhöz egy- két esetben érkezett kifogás, melyet az illetékes ANTSZ szervezethez továbbítottunk. A funkcionális privatizáció itt is teljes körű, a fogorvosok valamennyien vállalkozási formában látják el tevékenységüket A privatizáció során az ingatlanok vonatkozásában itt korlátozottan jelentkezett – a feljebb már ismertetett – az orvosok választási lehetőségét megengedő önkormányzati rendelet. Ennek oka az volt, hogy bizonyos rendelők értékesítése nem merült fel így azokat nem vásárolhatta meg a fogorvos. Kivételt képeztek a városi rendelőben, („Kis SZTK” Szent István utca 14 szám) illetve az oktatási intézményekben található fogorvosi rendelők. Jelenleg a működő 31 praxisból 1 az önkormányzat által bérelt, 10 önkormányzati és 20 a praxis tulajdonában lévő rendelőben végzi a fogászati tevékenységet. A praxis tulajdonában lévő rendelők esetében az önkormányzatra semmilyen működtetésből adódó anyagi teher nem hárul. Az önkormányzati tulajdonú rendelők esetében az ingatlan felújítás az önkormányzatot terheli. E területen van a legégetőbb felújítási igény, hiszen 5 praxis működik a „Kis SZTK”ban. Rövid időn belül fel kell újítani a Westsik Vilmos Szakközépiskolában található önkormányzati rendelőt is. Az orosi fogorvosi rendelő is teljes felújításra szorul. E rendelő esetében információink szerint a praxis tulajdonosa szívesen építene saját rendelőt, ha ehhez a korábbiakhoz hasonló önkormányzati támogatást kaphatna (telek). Ez megkönnyítené a rendelővel egy épületben lévő orosi szociális Otthonban a jelenleg hiányzó betegszoba kialakítását is. A 32/2001.(II.26) számú önkormányzati határozatban rögzítettek alapján az felnőtteket és a vegyes praxisokat ellátó fogorvosoknak bérleti díjat kell fizetniük.

991

4.2. Az Igazgatóság bemutatása

által

ellátott

egészségügyi

alapellátási

feladatok

4.2.1. Központi háziorvosi és fogászati ügyeleti ellátás A napi munkarenden kívül bekövetkező sürgősségi esetekben az egészségügyi ellátás folyamatos igénybevételének lehetőségét biztosítja a lakosság részére, a területi ellátási kötelezettséggel bíró háziorvosok bevonásával. A háziorvosok közreműködési kötelezettségét a 43/1999.(III.3) számú kormányrendelet írja elő (7.§ (2) bekezdés d) pont). E kötelezettséget megerősíti az Önkormányzat és a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvos közötti megállapodás is. Ellátási terület: Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás, valamint Apagy és Nyírtét Község közigazgatási területe, melyen közel 145 ezer ember ellátásáról gondoskodik. A központi ügyelet nyíregyházán hétköznap naponta 18 és reggel 8 óra között, hétvégén 24 órás folyamatos időben történik. A nyíregyházi központi orvosi ügyelet ellátásában részt vesznek a Nyíregyházai kistérség, valamint Apagy és Nyírtét települések háziorvosai és rajtuk kívül ANTSZ engedéllyel rendelkező „külsős” orvosok is. Ebben a rendszerben az orvosok heti munkaideje nem haladja meg a heti 48 órát. Sajnálatos módon az ügyelet OEP finanszírozásának összege 2006. január 1je óta nem változott. A korábbi évek döntése alapján jelenleg a nyíregyházi központi orvosi ügyeleten kívül hétvégén külön orvosi ügyelet működik Nyírteleken reggel 8 és este 20 óra közötti időben, csak a nyírteleki járó-betegek számára. 2008. májustól az ügyeleti tevékenységet részleteibe menően „Ügyeleti Szabályzat” írja le, ugyancsak ez év októbere óta az ügyeletre érkező minden telefonhívás rögzítésre kerül. Ezen intézkedésünkkel folyamatosan kontrollálható a tevékenység ellátása, a megfelelő ellátási minőség biztosítása. A feladatellátás szakmai szempontból az elvárásoknak megfelelően működik, az OEP finanszírozás elegendő forrást biztosít a megfelelő szakmai munka és szolgáltatás elvégzéséhez. A nyíregyházi központi orvosi ügyelet betegforgalmi adatai: Ellátás helye Ügyeleti ambulancián Lakáson Mentőknek átadva SBO –ra, (gyerekosztályra) utalva

Felnőtt 2006 9593 1410 118 1059

2010 11448 1522 213 1078

Gyermek 2006 2010 12100 12172 228 287 1 2 555 489

Fogászati ügyeleti ellátás területén az ügyelet ellátás kizárólag hétvégére, illetve az ünnepnapokra korlátozódik, mely időszakban a működése megfelelőnek mondható. Itt az ellátási terület kizárólag Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területe.

992 A tevékenység jogszabályok adta finanszírozása a tényleges költségek felét sem fedezik, a hiányzó összeget a központi ügyelet bevételei pótolják. A fogorvosi ügyelet munkaszüneti napokon 8 – 14 óráig működik. Az önkormányzat és a fogorvosok közötti megállapodás értelmében munkanapokon a fogászati praxis 6 órás rendelési időn kívül további 4 órában fogászati sürgősségi ellátás biztosított egy másik praxis által. Így minden nyíregyházi lakos részére napi 10 órában biztosított az ellátás. A fogorvosi ügyelet OEP finanszírozása 2005. február 1óta változatlan. 4.2.2. Hajléktalanok orvosi ellátása Háziorvosi szintű gyógyító- megelőző ellátást biztosít a hajléktalanok részére. Közegészségügyi szempontból is fontos szerepet tölt be a hajléktalanokat ellátó háziorvosi praxis. A járó betegeken kívül gyógyító- megelőző tevékenységet folytat a hajléktalanok ismert szálláshelyein. Ellátási terület: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területe. A tevékenység finanszírozása az OEP által folyósított összegekből megoldott. 4.2.3. Átmenetileg megüresedő háziorvosi praxisok működtetése A praxis jogról való lemondás, működési engedély visszavonás vagy a praxis tulajdonosának elhalálozása miatt átmenetileg megüresedő háziorvosi körzet előírás szerinti működtetése a zavartalan működés feltételek helyreállításáig, illetve a pályázati eljárás lefolytatásának idején. 2010-ben két praxis esetében is hosszabbrövidebb ideig történt ilyen működtetés. A feladatellátás jó színvonalon, az OEP által folyósított alap és a teljesítményfinanszírozás szerint számított és kiutalt összegekből történt. 4.2.4. Területi védőnői szolgálat A területi ellátást végző védőnők körzetbeosztás szerint foglalkoznak a nővédelemmel, a várandós anyák gondozásával, a gyermekágyas időszakban a tanácsadással. Feladataik még a 0-6 éves korú gyermekek gondozása, az óvodások ellátása, az oktatási intézménybe nem járó otthon gondozott tanköteles korú gyermek gondozása, valamint a családgondozás. Ellátják az egyén és a közösség egészségfejlesztés kompetenciájukba tartozó területeit, gondoskodnak egészségvédelmével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Az ellátandó körzetek szociális összetétele között jelentős különbségek mutatkoznak. 2008-tól a hátrányosabb helyzetű területeket ellátó védőnők (öt fő, Közgyűlési határozat alapján anyagi kiegészítésben részesülnek. Az önkormányzat 2009 – 2010-ben az egészségügyi céltartalékban biztosított források terhére valamennyi területi védőnő számára hordozható számítógépeket vásárolt. A területi védőnők a házi gyermekorvossal együttműködve a védőnői tanácsadóban dolgoznak. A tanácsadók részben önkormányzati tulajdonban, részben a házi gyermekorvosok tulajdonában vannak. A háziorvosok tulajdonában lévő tanácsadókért az önkormányzat határozatában megfogalmazott bérleti díjat fizetünk. A várandós anyák gondozása a Stadion utcai bölcsőde egyik épületrészében kialakított terhes tanácsadóban történik.

993

Néhány adat Nyíregyháza város területi védőnői szolgálatának működéséről: 2000.év

2005. év

2010. év

Területi védőnői körzetek száma:

48

38

38

Újonnan nyilvántartásba vett várandós anyák száma

1173

1113

1107

Újszülöttek száma

1095

1175

1074

Gondozáson megjelentek száma

21560

21991

25423

Otthoni látogatások száma

52760

42739

43210

4.2.5. Iskola-egészségügyi ellátás Az iskola-egészségügyi szolgálat magában iskolaorvosi és az iskola-védőnői ellátásokat.

foglalja

az

iskolafogászati,

az

4.2.5.1 Iskola orvosi ellátás Feladata a nyíregyházi alap- és középfokú oktatási-nevelési intézményekben tanulók egészségi állapotának követése, preventív egészségügyi ellátásának biztosítása a védőnőkkel együttműködve. A pályaválasztás során az orvosi alkalmasság megállapítása. Az intézményben folyó közegészségügyi- járványügyi feladatok irányítása. Elsősegélynyújtás, részvétel az adott intézmény egészségnevelő tevékenységében. A nevelési-oktatási intézmény orvosának feladatait részletesen a 26/1997.(IX.3.) NM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Az iskola egészségügyi feladatokat a főállású iskolai védőnőkön kívül főszabály szerint a középfokú oktatási intézményekben főfoglalkozású iskola- és ifjúság orvosok közalkalmazottként végzik. Itt az egy orvoshoz tartozó maximális tanulói létszám 2400 fő. Az óvodákban és az alsó fokú intézetekben, valamint néhány középiskolában a területi ellátási kötelezettséggel dolgozó házi gyermekorvosok dolgoznak részmunkaidőben. Esetükben a tanulói létszám nem haladhatja meg a 800 főt. 4.2.5.2. Iskola-egészségügyi védőnői szolgálat A nyíregyházi alap- és középfokú oktatási-nevelési intézményekben tanulók preventív egészségügyi ellátását biztosítja az iskolaorvosokkal együttműködve. A védőnők együttműködnek az oktatási intézményekkel az egészségmegőrzés, prevenció területén. Csecsemőgondozó, elsősegélyt nyújtó tanfolyamokat vezetnek a tanulóknak, részt vesznek az iskolai ünnepségeken, sportrendezvényeken, kirándulásokon.

994 A nevelési-oktatási intézményben dolgozó védőnő feladatait részletesen tartalmazza a 26/1997.(IX.3.) NM rendelet 3. számú melléklete. Az iskola egészségügyi szolgálatok számára az érintett iskolák kötelessége a rendelők és azok berendezéseinek biztosítása. Az egészségügyi felszerelések biztosításában intézményünk is aktív szerepet vállal az egészségügyi céltartalékban rendelkezésre álló források felhasználásával 4.2.5.3. Az iskolafogászat működése Megszervezése Nyíregyháza Megyei Jogú Város területén speciális formában történt. Vannak kizárólag iskolafogászati ellátást biztosító praxisok, és vannak úgynevezett vegyes praxisok, melyek a területei ellátási kötelezettség mellett iskola fogászati ellátást is nyújtanak. A nevelési oktatási intézmények besorolását a vonatkozó önkormányzati rendelet melléklete tartalmazza. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár munkatársaitól folyamatosan elhangzik az a kritikai észrevétel, mely szerint kívánatos lenne az iskola fogászati ellátást a vegyes praxisoktól kizárólag iskolafogászati ellátásba szervezni. Az OEP képviselőinek megítélése szerint a nevelési-oktatási intézményben fogászati tevékenységet ellátó fogorvos munkájának minősége ezzel magasabb színvonalra emelhető lenne. Véleményünk szerint a finanszírozás átalakítását követően és annak ismeretében erre a témára valószínűleg vissza kell majd térnünk! Az iskolai fogorvosok feladatait a 26/1997.(IX.3.) NM rendelet 4. számú melléklete részletesen tartalmazza. 4.2.6. Foglakozás egészségügy Nyíregyháza Megyei Jogú Város közalkalmazottai, illetve a városban működő, az önkormányzattal ellátási szerződéssel rendelkező intézmények dolgozói számára biztosítjuk a foglakozás-egészségügyi ellátást. A szolgálat a munkavédelemhez kapcsolódó munkáltatói feladatok ellátása érdekében közreműködik az egészséges munkakörnyezet kialakításában és az egészségkárosodás megelőzésében is. 4.2.7. Egészségügyi szakellátás - Fogászati röntgen Ez a tevékenységünk a városi rendelőben található fogászati röntgent foglalja magában. Feladata az intraorális és extraorális (panoráma) fogászati vizsgálatok elvégzése. Szolgáltatásunkat térítésmentesen azok a Nyíregyházán ideiglenes vagy állandó lakcímmel rendelkezők vehetik igénybe, akik az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral szerződött fogorvostól beutalóval rendelkeznek. A magán fogorvosok által kért vizsgálatokat, illetve a nem nyíregyházi lakosok számára készített felvételeket csak térítési díj ellenében készítjük el. Működési kiadásait az OEP finanszírozás fedezi, munkájukat magas szalmai színvonalon látják el.

995 4.2.8. Egyéb az alapellátáshoz kapcsolódó ellátások 4.2.8.1. Otthoni szakápolási szolgálat és a hospice ellátások

Ezen ellátási forma finanszírozására 1996. óta köt szerződést az Egészségbiztosítás. Az ellátás tartalma a háziorvos által indokoltnak ítélt esetekben a betegek otthonában nyújtott szakápolást jelent. E tevékenységet az önkormányzat 2008. óta folytatja a Szociális Gondozási Központ munkatársai révén. 2010. évben 2486 vizit alakalmával 294 fő ellátása történt meg. Ugyancsak a Szociális Gondozási Központ szervezetén belül 2010. májusától történik hospice ellátás is. Ez az otthoni szakápolás egy magasabb szintjét jelenti. E tevékenységi körben az múlt évben 312 vizit alkalmával 23 fő kapott ellátást. A tevékenység ellátásával a Központon belül 6 fő foglalkozik egészségbiztosítási finanszírozás mellett. A városban az önkormányzat által működtetett szolgálaton kívül még további 4 szolgáltató végzi ugyanezt a tevékenységet. 4.2.8.2. Ingyenes védőoltás

2007-ben 100 rászoruló gyermek részére vásárolt az Önkormányzat agyhártyagyulladás elleni vakcinát, amelyért akkor még fizetni kellett. Az oltóanyaghoz 2,5 millió forint értékben tüdőgyulladás elleni vakcinát kaptunk rabatként, amelyet 2008-ban a házi orvosok rászoruló, veszélyeztetett idős betegeiknek adtak be. 2009-ben és 2010-ben összesen 80 14-18 év közötti terhelő anamnézissel rendelkező, rászoruló lány kapott HPV-t védőoltást. 2010-ben 4531 városi lakos részesült H1N1 megelőzésére szolgáló oltást. A kötelező védőoltásokat illetően az átoltottság gyakorlatilag 100 %-os. 4.2.9. Az önkormányzat egészségügyi ellátórendszerén kívüli ellátások 4.2.9.1. A járó-és fekvőbeteg szakellátás

Nyíregyháza város lakosságának egészségügyi szakellátását a Jósa András Oktató Kórház biztosítja. A kórház megyei szintű, általános betegellátást végző fekvőbeteg ellátó intézmény, speciális szakambulanciákkal, járóbeteg gondozókkal és szakrendelésekkel. A megyei kórház szakrendeléseit és szakambulanciáit a jogszabályoknak megfelelően közvetlenül, a háziorvos, illetve a szakorvos beutalója alapján kereshetik fel a betegek. A szakellátásban részesülők 30 – 32 %-a nyíregyházi.

996

4.2.9.2. Nyíregyháza városban működő magánrendelések

A magánorvosok és különböző magán-jellegű egészségügyi szolgáltatók száma és szakmai spektruma az utóbbi években emelkedett a városban. A magánrendelések magas színvonalú szolgáltatásukkal jelentős lakossági igényt elégítenek ki. Az alapellátásban és a magánszférában tevékenykedő orvosok egy része szakképzettségének megfelelően több helyen is részt vesz az egészségügyi szolgáltatások nyújtásában. A magánpraxisok emelkedése azt mutatja, hogy erre az ellátási formára is igény van. Az alapellátásban dolgozó háziorvosok, egy része is folytat magánpraxist szakterületén (pl. gyermekgyógyászat, hagyományos kínai orvoslás, belgyógyászat, gasztroenterológia, sebészet, stb.). 5. Az egészségügyi alapellátás finanszírozása 5.1. Az Egészségbiztosítási alapból történő finanszírozás Információink szerint az egészségügyi alapellátás finanszírozása jelentős reform előtt áll, beszámolónkban a jelenleg hatályos 43/1999. (III.3) kormányrendelet szabályait foglaljuk össze. A jogszabály rendkívül bonyolult számítás metodikát ír le az egyes tevékenységeknél. Tekintettel arra, hogy az utóbbi tíz évben folyamatosan változott a szabályrendszer, hatályos szövege szinte már követhetetlen. Az alábbiakban rendszerezetten, a város alapellátásának sajátosságait szem előtt tartva ismertetjük a szabályokat. 5.1.1 A háziorvosi ellátás finanszírozása Az Önkormányzattal megállapodást kötő háziorvosi és házi gyermekorvosi tevékenységet folytató háziorvossal a területi ellátási kötelezettség megjelölésével az OEP finanszírozási szerződést köt. A szerződés megkötésekor a finanszírozás összegét két tényező befolyásolja alapvetően. Egyrészt a körzetben lakók száma, másrészt a havonta ellátott (bejelentkezett) biztosítottak száma. A területi ellátási kötelezettséggel rendelkező körzet fix díja Az ellátási kötelezettséggel bíró körzetek nagyságára vonatkozóan a finanszírozási jogszabály a következő létszámokat tartja optimálisnak: a) felnőtt körzet: 14 év feletti 1200-1500 fő lakos b) vegyes körzet életkori korlátozás nélkül: 1200-1500 fő lakos c) gyermekkörzet: 0-14 év közötti 600-800 fő lakos Városunkban tisztán felnőtt és gyermek körzetek működnek. A körzet lakosságszámának függvényében a havi fix finanszírozás összege: a) felnőtt körzet esetén, ha a körzet felnőtt lakosainak száma
nem éri el az 1200 főt 253 000 Ft,
1200 és 1500 fő között van 235 000 Ft,
1500 fő felett van 197 000 Ft, b) gyermekkörzet esetén, ha a körzet lakosainak száma
nem éri el a 600 főt 290 000 Ft,

997



600 és 800 fő között van 272 000 Ft, 800 fő felett van 235 000 Ft,

Ezt az összeget növelik a rendelő adottságai szerint:
tíz százalékkal, ha a háziorvosi rendelő önálló épületben működik, illetve olyan épületben van, ahol nincs másik egészségügyi szolgáltató
30%-kal, ha a háziorvosi szolgálat orvosa legalább két rendelőben folytatja tevékenységét, A betegek orvos általi felkeresése költségei fedezetére területi kiegészítő díjazás van havonta:
városban 26 000 Ft,
ha a körzet ellátási területéhez külterületi lakott hely is tartozik 43 000 Ft. Fentiek alapján a városban működő háziorvosi praxisok 261 ezer és 345 ezer forint közötti fix díjazásban részesülnek. A teljesítmény alapján történő finanszírozás A háziorvosi körzet teljesítménydíját alapvetően a praxishoz bejelentkezettek (TAJ kártya leadás) száma határozza meg. Az orvosválasztás korszerinti határa a következő:
házi gyermekorvosi szolgálat legfeljebb a 0-18 éves életkor közötti
a felnőtt háziorvosi szolgálat pedig a 14 éves életkor feletti személyek alapján kap – a finanszírozás alapját képező – pontszámot. Egy pontszám jelenleg 161,3 forintot ér. A bejelentkezettek száma szerint megállapított pontszámot módosítják az alábbi korcsoportonkénti súlyszámok:
0-4 év közötti bejelentkezett biztosított után 4,5 pont
5-14 év közötti bejelentkezett biztosított után 2,5 pont
15-34 év közötti bejelentkezett biztosított után 1,0 pont
35-60 év közötti bejelentkezett biztosított után 1,5 pont
60 év feletti bejelentkezett biztosított után 2,5 pont. Az így meghatározott pontszám a minőségi munka elősegítése érdekében egy degressziós tényezővel korrigálják, melynek lényege, hogy 2400 pontig a teljes finanszírozás megilleti az egészségügyi szolgáltatót. E pontszám fölött a degresszió a következő: Pont intervallum 0 - 2400 között 2401- 3000 között 3001- 4800 között 4801- felett

Degressziós szorzó 1 0,5 0,4 0,3

Az így meghatározott pontszámot tovább korrigálja az orvos szakképzettségi szintje illetve gyakorlati ideje szerinti szorzószám, mely maximum 1,3 lehet. További korrekciót illetve kiegészítést jelenthet
Ha a praxis részt vesz a rezidens képzésben
Ha egynél több asszisztenst alkalmaz

998




A praxis a gyógyító- megelőző tevékenységben megfelelően teljesít melyet előre meghatározott indikátorrendszerrel mérnek. A praxisban folyamatosan elvégzik a biztosítási jogviszony (TAJ szám) ellenőrzést Olyan személyt lát el, aki nem az adott praxis bejelentett betege, vagy nem biztosított vagy külföldi.

2010 évben a háziorvosi praxisok finanszírozási átlag 842,4 ezer Ft volt. 5.1.2 Fogászati alapellátás Az ellátási kötelezettséggel bíró fogorvosi körzetek nagyságára vonatkozóan a finanszírozási jogszabály a következő létszámokat tartja optimálisnak: a) felnőtt körzet: 14 év feletti minimum 4000 b) vegyes körzet életkori korlátozás nélkül: 3 600 fő (melyből a gyermek, ifjúsági fogászati létszám maximum 1200 fő) Az ajánlott maximális létszámot a korcsoportos súlyszámok figyelembevételével meghatározott pontszámok illetve az ott alkalmazott degresszió befolyásolja. c) gyermek, ifjúsági fogászati szolgálatnál, 18 évnél fiatalabb minimum 1 500 - 1800 fő között Városunkban felnőtt, vegyes és kizárólag gyermek és ifjúsági praxisok működnek. Abban az esetben, ha a praxis ellátotti létszáma nem éri el a fenti minimum létszámot rendelési idő (és a díj) az ellátandó lakosok, illetve tanulók számával arányosan csökken. A területi kötelezettség szerint a fogorvosi praxis a hozzá tartozó lakosok számától függően a korcsoportonkénti szorzóval korrigált pontszám alapján havi alapdíjas finanszírozásban részesül. A díjfizetés alapjául szolgáló korcsoportos pontszám értéke 34,4 Ft/hó. A korcsoportonkénti szorzó a) gyermek, iskolai, ifjúsági szolgálat esetén 0-18 éves korig, 4,6 b) vegyes szolgálat esetén 0-18 éves korig 3,0 19-60 éves korig 1,0 60 éves kor felett 2,4 c) felnőtt szolgálat esetén 19-60 éves korig 1,0 60 éves kor felett 2,4 A korcsoportonkénti szorzóval számított pontszám 6000 pont felett degresszió alá esik. Pont intervallum 0 - 6000 között 6001- 7400 között

Degressziós szorzó 1 0,5

999 7401- felett

0,4

A fogászati alapellátást nyújtó praxis teljesítmény díjazása: Teljesítményként az adott rendelésen nyújtott, a Szabálykönyvben önálló elszámolási tételként meghatározott ellátásokhoz tartozó pontértéket lehet elszámolni. A fogászati teljesítmények esetében a havi finanszírozott összeg meghatározásánál is nagyon szigorú felsőhatár érvényesül. A felső határ meghatározása a jogszabályban rögzített minimumidők figyelembevételével történik. A minimumidő azt az időtartamot jelenti, amelynél kevesebbet a szolgáltató nem fordíthat az adott beavatkozás elvégzésére. Nem számolhatók el az adott fogászati alapellátást biztosító praxisnak, a tárgyhavi teljesítményéből a havi maximális teljesítményértéket meghaladó pontértékek. A havi maximális teljesítményérték az adott praxis által jelentett összteljesítményből a havi rendelési idő és a minimumidők alapján meghatározott teljesítmény szerint, időarányosan kerül megállapításra. 2011 januárban a teljesítmény pont érték: 2,25 Ft volt. A fogorvosi praxisban is külön díjazást jelent a folyamatosan elvégzett biztosítási jogviszony (TAJ szám) ellenőrzés. Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott praxisok a területükhöz tartozó lakosok részére - a külön jogszabály előírásai szerint - kötelesek a szakmai előírásoknak megfelelően fogászati szűrővizsgálatot végezni. Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott fogorvosi praxisok a rendelésükön ellátott területen kívül lakó biztosított részére is térítésmentesen köteles a meghatározott ellátásokat nyújtani. 5.1.3. Központin orvosi ügyelet működtetésének fedezete A háziorvosi rendszer ügyeletellátása A díjazás alapösszege 40 Ft/fő, amely a fenntartó települési önkormányzat illetékességi területéhez tartozó lakosságszám alapján változik az alábbi szorzószámok szerint: Lakosság szám 3000 alatti 3 001-20 000 közötti a 20 001-40 000 közötti 40 001-80 000 közötti 80 000 fő feletti

Területi szorzó 2,1 1,7 1,5 1,3 Felosztás alapján minimum az alapösszeg 75 százaléka maximum az alapösszeg 1,3 szorzatának 98 százaléka

A központi háziorvosi ügyelet díja 2011.januárban: 48,69-Ft/fő volt.

1000 A fogászati ügyeleti ellátás Az alapdíj 100 000 fő feletti lakosságszám esetében, kizárólag munkaszüneti napokon, heti pihenőnapokon, valamint ünnepnapokon, minimum napi 6 óra helyszíni tartózkodással 206.000 Ft/hó. Teljesítményként az adott rendelésen nyújtott, a Szabálykönyvben önálló elszámolási tételként meghatározott ellátásokhoz tartozó pontértéket lehet elszámolni. 2011 januárban a teljesítmény pont érték: 2,25 Ft volt. 5.1.4. Hajléktalanokat ellátó háziorvosi szolgálat bevételei Az OEP megyeszékhelyenként egy-egy hajléktalanok ellátására létrehozott, területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosi szolgálat finanszírozására köt szerződést. A heti 30 órás rendelési idővel működő háziorvosi szolgálat díjazása a háziorvosi szolgálatok előző évben elért havi országos átlagdíjának a tárgyévi előirányzatnövekedés mértékével emelt összegével történik. 2011. januárban ez az összeg 880 ezer forint volt. 5.1.5. Területi védőnői ellátás díjazása A díj számítása két részből, egy havi fix díjból és egy havonta változó elemből tevődik össze: A fix díj összege jelenleg 80.000.-Ft/hó A változó díj elem meghatározása az alábbi pontszámok figyelembevételével történik
várandós anya után 3
0-7 éves korú gyermek után 3
oktatási intézménybe nem járó, otthon gondozott tanköteles korú gyermek után 3 A területi védőnői szolgálat körzeteit úgy kell meghatározni, hogy egy körzet legfeljebb 750 pont teljesítményt érhet el, melyet ellátási érdekből maximum 10 százalékkal haladhat meg, de a díjat akkor is csak a 750 pontra számítva folyósítanak. Az egy pontra megállapított díj összege a védőnői ellátásra rendelkezésre álló előirányzatnak az ellátandók összesített pontszámával történő osztásával havonta kerül kiszámításra Az egy pontra megállapított díj összege legfeljebb 330 Ft lehet. 5.1.6. Az iskola- és ifjúság-egészségügyi ellátás finanszírozása Iskola-egészségügyi orvosi ellátás Részmunkaidőben dolgozó orvos esetén: havonta 40 Ft/fő. Teljes munkaidőben dolgozó orvos esetén havonta változó fejkvóta szerint történik. 2011. januárban ez: 235,22 Ft/fő volt. Iskolai-egészségügyi védőnői ellátás A területi védőnői szolgálatnál jelzett pontrendszer szerint

1001
oktatási intézményben ellátott gyermek után 1
gyógypedagógiai oktatási intézményben ellátott tanuló után 2 Az iskola- egészségügyi védőnői szolgálat körzeteit úgy kell meghatározni, hogy egy körzet teljesítménye 800 és 1000 pont közé essen. Ellátási érdekből az alsóhatártól 10 százalékkal a felső határtól 20 százalékkal lehet eltérni. A felső határtól való eltérés esetén a díjat csak 1000 pontra számítják. Az egy pontra megállapított díj összege a védőnői ellátásra rendelkezésre álló előirányzatnak az ellátandók összesített pontszámával történő osztásával havonta kerül kiszámításra Az egy pontra megállapított díj összege legfeljebb 330 Ft lehet. 2011. januárjában 276.-Ft volt. 5.2. Az egészségügyi alapellátás önkormányzati finanszírozása Az egészségügyi alapellátási társadalombiztosítási finanszírozását Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata elsősorban az éves költségvetésében elfogadott Egészségügyi céltartalékon keresztül egészíti ki. Ezen túl a mindenkori költségvetési helyzettől függően befogadott célfeladatok finanszírozása jelent további e területre fordított kiadásokat. Megnevezés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10 11 .

Rendelők bérleti díja Védőnői tanácsadók bérleti díja Védőnők rezsiköltsége Veszélyes hulladékszállítás Épület karbantartás Számítógép karbantartás Szakmai eszközök cseréje, pótlása Bútorok javítása Orvosi rendelők, védőnői tanácsadók Műszer és berendezési tárgyak Gépkocsik biztosítási díja

Felhasznált összeg (millió forint) 3.500 1.800 6.300 2.000 2.500 2.200 600 600 1.000 800 1.300 22.600

12 . 13 . 14 .

Célfeladatok Védőnők továbbképzése

200

Védőnői praxisokba számítógép vásárlás

1.600

Nagy értékű műszerbeszerzés

1.500

Az önkormányzat egészségügyi céltartalékának felhasználása 2010-ben

III. Főbb problémák, kockázati tényezők összefoglalása Az egészségügyi helyzet ismerete önmagában nem lehet elég a helyzetelemzés alapján kirajzolódó valamennyi probléma megoldására, és ez nem is feladata. A felvetődött problémákat az önkormányzat különböző fejlesztési terveiben foglaltak szerint, egy-egy részterületet érintő, célzott koncepciója keretében lehet és kell

1002 kezelni. A cselekvési célok és programok meghatározása után, a tendenciák ismeretében komplex egészségterv kidolgozása szükséges a későbbiekben. Az alábbiakban sorra vesszük a helyzetelemzés során felmerült problémákat, és utalunk azok megoldási szintjére. A kedvezőtlen demográfia mutatók • A lakónépesség fogyása. • A népesség elöregedése. • A születéskor várható alacsony élettartam. Az önkormányzatnak nincs közvetlen eszköze e tényezők alakításában, közvetett eszközként a munkahelyteremtéssel, a foglalkoztatható lakosság egészségi és képzettségi szintjének növelésével, a létbiztonság megteremtésével javíthatók a jelenlegi mutatók. Az egészségi állapotot jellemző kedvezőtlen tendenciák • A magas vérnyomás, szív, mozgásszervi, cukorbetegség, csontritkulás, az emésztőrendszeri és tumoros betegségek számának nagymértékű emelkedése. • A főbb halálokok, a keringési rendellenességek, daganatos betegségek, az emésztőrendszeri, sérüléses, mérgezéses balesetek. • Az egészségkárosító szokások, magatartás jelenléte (dohányzás, alkohol, drog). • Az egészségtelen táplálkozási szokások, mozgásszegény életmód. Az önkormányzat közvetett eszközökkel az egészségügyi alapellátások, és szolgáltatások hatékony működtetése révén, az egészségfejlesztésben közreműködők tevékenységének koordinálásával, a nevelési-oktatási intézmények prevenciós tevékenységének támogatásával tud befolyást gyakorolni e tényezőkre. Életmód ● ● ● ●

A dohányzók magas száma valamennyi korosztályban A rendszeresen alkoholt fogyasztók, illetve nagyivók magas száma Az egészségtelen táplálkozási szokások, és az ezzel összefüggő túlsúlyosak, elhízottak magas száma A lakosság döntő többségének mozgásszegény életmódja

A város hosszú távú stratégia kidolgozásával javíthat a jelenlegi helyzeten. A verseny, diák és a szabadidős sportolási lehetőségek további bővítése, az infrastruktúrafejlesztés, és a rendszeres testmozgás népszerűsítése. IV. Az egészségfejlesztés célkitűzései Az egészségfejlesztési célok meghatározásánál az önkormányzatnak is át kell gondolnia, hogy mit tud tenni, mivel tud hozzájárulni települési szinten mindazokhoz a tényezőkhöz, amelyek az élhetőbb élettér, az egészségesebb környezet, a lakosság egészségesebb életmódjának megvalósítását célozzák.

1003 Az egészségi állapotot meghatározó főbb tényezők ismeretében, illetve a helyzetelemzés során a különböző területeken feltárt hiányosságokra figyelemmel kerültek meghatározásra a fő célkitűzések. Mindezek tükrében olyan célok meghatározását látjuk célszerűnek, amelyek az önkormányzat kompetenciájába tartoznak, és reálisan megvalósíthatók. 1. Növekedjen a várható élettartam, az egészségesen leélt életévek száma A cél elérésének eszközei - Az egyének és közösségek képességének fejlesztése oktatás, nevelés, ismeretközvetítés segítségével, hogy az egészségük megőrzéséhez szükséges döntéseket meghozhassák, akarjanak egészségesek lenni. - A szűrővizsgálatok, a korai diagnózis lehetőségének biztosítása, szükségességének népszerűsítése. - A hátrányos helyzetű rétegek, veszélyeztetett csoportok támogatása az egészségmegőrzésre figyelemmel, az ellátásokhoz való hozzájutásuk támogatásával. 2. Javuljanak a lakosság életkörülményei, életminősége. A cél elérésének eszközei - A környezeti feltételek fejlesztése (gazdasági, szociális, természeti és épített környezet) - Az egészséges életmód feltételeinek biztosítása (táplálkozás, sport, kulturált szórakozás) - A támogató szolgáltatások, rehabilitációs lehetőségek biztosítása révén a munkaképesség, az önálló életvitel mielőbbi visszanyerése. 3.

Bővüljenek az egészség megtartásához és fejlesztéséhez szükséges infrastrukturális lehetőségek, legyenek elérhetők különböző betegséget megelőző, egészséget szolgáló szolgáltatások. A cél elérésének eszközei - A sportolási, és különböző szabadidős tevékenységek körének, illetve feltételeinek bővítése. - A meglévő lehetőségek népszerűsítése, a szélesebb körű hozzáférés támogatása.

4. Kapjon nagyobb hangsúlyt az oktatásban az egészségtudatos magatartás megalapozása, legyen hatékonyabb az iskolai egészségfejlesztő tevékenység. A cél elérésének eszközei Az egészségfejlesztésben hivatásszerűen résztvevők (orvosok, pedagógusok, védőnők), valamint laikus segítők képzése, továbbképzése, speciális módszertani ismeretek nyújtása. - Az oktatási intézmények rendelkezzenek kidolgozott, kipróbált, hatékony programokkal az egészségkárosító magatartások visszaszorítása érdekében. - Fordítsanak nagyobb figyelmet az egészséges életmód népszerűsítésére, szervezzenek azt elősegítő programokat. 5. Erősödjön az egészségügyi alapellátásban a prevenció szerepe. A cél elérésének eszközei

1004 - A betegség megelőzése, korai felismerése érdekében a tájékoztatási lehetőségek bővítése a szűrővizsgálatok szükségességéről, elérhetőségéről. - Határozott fellépés a káros szenvedélyek ellen, személyes példamutatás. - Az egészséges táplálkozás, aktív pihenés, mozgás népszerűsítése. 6. Épüljön ki az egészségfejlesztésben hivatásszerűen közreműködők és civil szervezetek között konstruktív együttműködésen alapuló, egymást segítő, erősítő koordináció. A cél elérésének eszközei - Az egészségügy területén tevékenykedő civil szervezetekről, elérhetőségükről felmérés készítés (folyamatos aktualizálás). - A civil szervezetek tevékenységének megismerése, a kapcsolódási lehetőségek feltérképezése. 7. A helyi kommunikációs csatornák által nyújtott lehetőségek jobb kihasználása az egészségfejlesztés érdekében. A cél elérésének eszközei - Az egészségfejlesztéshez kapcsolódó információk (szűrővizsgálatok, szolgáltatások, ellátások elérhetősége, hivatásos és civil segítők, stb.) minél szélesebb körű megismertetése, közzététele. Az internetes információs csatornák jobb kihasználása a kommunikáció javítása érdekében. V. Az egészségkárosító magatartások visszaszorítása érdekében javasolt programok 1. Dohányzás elleni programok indítása a különböző színtereken A program célja - Lehetőleg minél kevesebb fiatalnál alakuljon ki a dohányzás káros szokása, illetve a dohányzás kezdő időpontja legalább idősebb korra tolódjon ki. - Csökkenjen az aktív dohányosok száma. - A már dohányzók körében csökkenjen annak mértéke. - A passzív dohányzás ártalmainak csökkentése, a nem dohányzók érdekeinek hatékonyabb érvényesítése. Célcsoportok: óvodák, általános és középiskolák, főiskola, egyetem, munkahelyek, szociális és gyermekjóléti, egészségügyi intézmények, civil közösségek Program javaslat - Dohányzás elleni kampányok a mindennapi élet színterein, a dohányzás káros hatásainak hangsúlyozása (felvilágosító előadások, műsorok, vetélkedők, rendezvények, plakátok, szórólapok, stb.). - Az aktív dohányzásról való leszokást támogató programok szervezése, népszerűsítése. - A dohányzásmentes intézmények, munkahelyek, szórakozóhelyek mintaként történő bemutatása, ezek számának növelése. - Az iskolák egészségfejlesztési programjában kapjon nagyobb hangsúlyt a dohányzás visszaszorítása, az ebben közreműködő szakemberek kapjanak speciális módszertani segítséget.

1005 - A dohányzásra vonatkozó országos és helyi rendelkezések betartatása és betartásának ellenőrzése. Várható eredmények: Hosszú távon a születéskor várható élettartam növekedése, a korai halálozás csökkenése. A dohányzással összefüggő betegségek gyakoriságának csökkenése. A fiatalok dohányzásra való rászokásának, az aktív dohányosok számának csökkenése. A passzív dohányzás ártalmainak kitett lakosság egészségének hatékonyabb védelme. 2. Alkoholról leszoktató programok szervezése, rehabilitációt segítő közösségi gondozás fejlesztése A program célja - Lehetőleg minél kevesebb fiatalnál alakuljon ki az alkoholfogyasztás káros szokása, illetve az első alkohol fogyasztás időpontja legalább idősebb korra tolódjon ki. - Az alkoholt rendszeresen fogyasztók körében csökkenjen annak mértéke, különös tekintettel az égetett szeszesitalok fogyasztásának mértékére. - Terjedjen az igényes, mértéktartó szeszesital fogyasztás kultúrája. - Csökkenjen az alkoholbetegek száma. - Az alkoholfogyasztásra vonatkozó országos és helyi rendelkezések betartatása és betartásának ellenőrzése. Célcsoportok: Az alkohollal még csak ismerkedő fiatalok, az alkalmanként és rendszeresen alkoholt fogyasztók, a szenvedélybetegségből kigyógyultak, szülők, hozzátartozók. Program javaslat -A rendszeres, nagymértékű alkoholfogyasztás egészségkárosító hatásának hangsúlyozása, az alkoholizálás elleni kampányok a mindennapi élet színterein. (felvilágosító előadások, vetélkedők, rendezvények, plakátok, szórólapok, stb.) - Az iskolák egészségfejlesztési programjában kapjon nagyobb hangsúlyt az alkoholfogyasztás visszaszorítása, az ebben közreműködő szakemberek kapjanak speciális módszertani segítséget. - A munkavégzés előtt, illetve alatt alkoholt fogyasztók, és ezzel mások testi épségét veszélyeztetők elleni határozott fellépés szorgalmazása. A munkahelyi alkoholfogyasztás elleni kampányok. - Az egészséget károsan még nem befolyásoló kulturált alkoholfogyasztás népszerűsítése érdekében programok szervezése. Várható eredmények: Az alkoholfogyasztással összefüggő megbetegedések, károsodások, halálozások számának csökkenése. Az alkohol betegek számára a segítő szolgáltatások hozzáférhetőségének javulása. Az gyógyult alkoholbetegek számának növekedése.

1006 VI. A betegségek megelőzése érdekében javasolt programok 1. A koszorúér- és agyér betegségek megelőzése, visszaszorítása A program célja -A korai elhalálozást okozó érbetegségek megelőzése, a kialakult betegségek súlyosbodásának megakadályozása. -A betegséget okozó magas vérnyomás időbeni kiszűrése, kezelése, a szövődmények elkerülése érdekében. -A betegség tüneteinek megismertetése, a kezelés szükségességének tudatosítása. Célcsoportok: Az egész lakosság, különösen a potenciálisan veszélyeztetett korosztályokra. Program javaslat - A magas vérnyomás korai kiszűrése. - A kiszűrt betegek rendszeres kezelése, ellenőrzése. - A tünetek megismertetése érdekében tájékoztatás, szóró anyagok terjesztése, rendezvények tartása. - Együttélés a betegséggel, életmódváltás idősebb korban. Kapcsolódó programok: dohányzás elleni program, az egészséges táplálkozás, aktív testmozgás A program szervezői és lebonyolítói: Háziorvosok, egészségfejlesztő szakemberek, szociális intézmények gondozói, munkatársai, nyugdíjas klubok, egyesületek, civil szervezetek. Várható eredmények: A szív- és érrendszeri betegségek csökkenése. Az ez okból bekövetkező halálozások csökkenése. Az egyéni felelősségtudat erősödése a betegségek megelőzésében. A szűrővizsgálatok számának, hatékonyságának erősödése. 2. A daganatos betegségek megelőzése, visszaszorítása A program célja A daganatos betegségek növekvő számának megállítása, hosszabb távon a csökkentése. Az onkológiai éberség fokozása az alapellátásban. A betegség okainak, tüneteinek széleskörű megismertetése. A szűrővizsgálatokon való részvétel növelése. Célcsoportok: A teljes lakosság, a potenciálisan veszélyeztetett egyes korosztályok. Program javaslat - Onkológiai ismeretek nyújtása az iskolai egészségnevelés részeként. - Előadások, szórólapok, plakátok, tájékoztató kiadványok a betegség megelőzéséről, korai felismeréséről, szűrővizsgálati lehetőségekről.

1007 A leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedések szűrési programjának megszervezése (tüdő, vastagbél, emlő, méh, szájüreg). - A programok széleskörű megismertetése, a részvétel szorgalmazása. - A betegség elsődleges megelőzése az egészséges életmódra ösztönzéssel. Kapcsolódó programok: az egészséges táplálkozás népszerűsítése, az aktív testmozgás elterjesztése, a dohányzás, alkoholfogyasztás csökkentése, az egészséges környezet kialakítása. -

A program szervezői és lebonyolítói: Egészségfejlesztési szakemberek, ÁNTSZ munkatársai, háziorvosok, fogorvosok, pedagógusok, védőnők, civil szervezetek, kórház speciális osztályai. Várható eredmények: Az onkológiai éberség, a felelősségtudat erősödése a lakosság és a szakmai ellátó szervezetekben. A szűrővizsgálatokon való nagyobb arányú részvétel. A korai gondozásba vétellel a túlélési esélyek növekedése. 3. A mentális betegségek megelőzése, visszaszorítása A program célja A lelki betegségek elsődleges megelőzése. A pszichés zavarok korai felismerése és kezelése. A depressziós, szorongásos zavarban szenvedők kezelésbe vételi arányának növelése. Az alapellátás lelki egészségvédelmi szolgáltatásainak erősítése. Az öngyilkosságok számának további csökkentése. Célcsoportok: A teljes népesség, kiemelten a halmozottan hátrányos rétegek, az ifjúság és egyedül élő időskorúak. Program javaslat - Az egészségügyi alapellátásban dolgozók érzékenységének fokozása a mentális, pszichiátriai problémák korai felismerésében. - A közösségi pszichiátriai gondozás hatékonyságának növelése, önsegítő csoportok létrehozása a mentálisan sérültek és hozzátartozóik számára. - Az iskolai egészségfejlesztési programok integrált része legyen a lelki egészség megőrzése, a betegség korai felismerése. - A pedagógusok, segítő foglalkozásúak speciális képzése, továbbképzése, lehetőség biztosítása az esetmegbeszélésre, szupervízióra. - A sürgősségi telefonszolgálatok fejlesztése, működési feltételeinek segítése. - A rehabilitációs programok elérhetőségének biztosítása. A program szervezői és lebonyolítói: Orvosok, védőnők, egészségfejlesztők, pedagógusok, civil szervezetek, pszichológusok, pszichiáterek, családok, iskolák, szociális intézmények, egyházak. Várható eredmények:

1008 A mentális zavarok korai felismerése javul, kezelése hatékonyabb lesz, előfordulási gyakorisága csökken. A pedagógusok, segítő foglalkozásúak lelki egészségvédelmi szemlélete fejlődik, javulnak segítő készségeik. Az öngyilkosságok száma tovább csökken. 4. A mozgásszervi betegségek megelőzése, visszaszorítása A program célja -A mozgásszervi betegségek megelőzésének és gyógyításának javítása. -A mozgásszervi, gerinc, izületi betegségben szenvedők számbeli növekedésének lassítása, megállítása. -A mozgásszervi preventív szemlélet erősítése. -A mozgásszervi betegségben szenvedők életminőségének javítása. Célcsoportok: A teljes lakónépesség, a 0-18 éves korosztály, időskorú népesség kiemelten. Program javaslat - A megkezdett megelőző programok (speciális torna óvodai, iskolai) továbbvitele. - A mindennapi iskolai testmozgás szorgalmazása. - A csontritkulás, izületi és porckopások szűrése, népszerűsítése. - A rendszeres mozgás szükségességének széleskörű terjesztése, tájékoztatással. - A szabadidős sportolási lehetőségekről a lakosság tájékoztatása, elérhetőségének segítése, támogatása. - A mozgásukban akadályozottak életvitelének segítése támogató szolgálat nyújtásával. A program szervezői és lebonyolítói: Nevelési, oktatási intézmények, pedagógusok, háziorvosok, iskolaorvosok, védőnők, sportszervezők, szabadidős és versenysport egyesületek, civil szervezetek. Várható eredmények: A gyermekek, fiatalok testtartásának, mozgáskoordinációjának, állóképességük javulása. A mozgásszervi betegek számának növekedési ütemének megállítása, hosszú távú csökkenése. A krónikus mozgásszervi betegek életminőségének javulása. A mozgásszervi megbetegedést megelőző szemlélet javulása. VI. Az egészséges életmód népszerűsítés érdekében javasolt programok 1. Az egészséges táplálkozás népszerűsítése A program célja

1009

-A táplálkozással összefüggő betegségek gyakoriságának csökkentése, a lakosság egészségi állapotának javítása az egészséges táplálkozással. -Az egészséges táplálkozás ismereteinek terjesztése. -A közétkeztetésben is érvényesüljenek az egészséges táplálkozás irányelvei. -A túlsúly, elhízás gyakoriságának megállítása, csökkentése. Célcsoportok: Gyermek, iskoláskorúak, fiatal felnőttek, középkorosztály, idősek. Program javaslat - Az egészséges táplálkozási ismeretek terjesztése a szakemberek és a lakosság körében rendezvényeken, szórólapokon, internetes fórumokon, stb. - A bölcsődés és óvodás korosztály egészséges táplálkozásának elősegítése a családi szokások befolyásolásával. - Az iskolai büfék egészséges választékának további bővítése, ízlésformálás. - A táplálkozási zavarban, élelmiszer allergiában szenvedők speciális étkezésének biztosítása, segítése, támogatása. A program szervezői és lebonyolítói: Orvosok, védőnők pedagógusok, segítő foglalkozásúak, diabetikusok, civil szervezetek, közétkeztetők, élelmezésvezetők, iskolai büfét üzemeltetők, bölcsődei gondozók, óvónők. Várható eredmények: Csökken az egészségi állapotot kedvezőtlenül befolyásoló zsír-, szénhidrát és cukorfogyasztás. Terjed az egészséges élelmiszerek, teljes kiőrlésű gabonák, zöldségek, gyümölcsök fogyasztása. Csökken a helytelen táplálkozásból fakadó megbetegedések száma (magas vérnyomás, cukorbetegség, túlsúly). Csökken a táplálkozással összefüggő betegségek okozta elhalálozás. 2. Az aktív testmozgás elterjesztése A program célja -A lakosság mind szélesebb körében alakuljon ki a rendszeres mozgásra való igény. -A testedzés váljon rendszeres szükségletté. -A közösségi programokba épüljön be a sporttevékenység, a játékos mozgás. -A közoktatásba épüljön be a mindennapos testmozgás. -A mozgásfejlesztő játékok, a szabadidős és versenysporthoz megfelelő feltételek álljanak rendelkezésre, ezek legyenek elérhetők mindenki számára. -Bővüljön az iskolán kívüli sportlehetőségek köre. Célcsoportok: A teljes lakónépesség. Program javaslat

1010 - A mindennapi egészségfejlesztő testmozgás, sportolás változatosság tétele a közoktatásban. - A bölcsődés, óvodás korosztály mozgáslehetőségének folyamatos bővítése, biztonságos, korszerű játszóeszközök biztosításával. - Az élsportolók működjenek közre a szabadidős sportok, a rendszeres mozgás népszerűsítésében. - A fogyatékkal élők testmozgásának, sportolásának megszervezése, segítése. - A munkahelyi testmozgás elősegítése különböző akciókkal, közös rendezvényekkel. - Csatlakozás az országos sportrendezvényekhez, az Autómentes Nap rendezvényéhez. - Az idősebb korosztály számára életkoruknak és képességeiknek megfelelő programok szervezése (gyalogtúra, sétaprogram, speciális torna, stb.). - A sportolási, mozgáslehetőségek adatbázisának összegyűjtése, közzététele. A program szervezői és lebonyolítói: Sportszervezők, pedagógusok, oktatási, nevelési, gyermekjóléti, intézmények, turista egyesületek, szabadidő szervezők, civil szervezetek.

szociális

Várható eredmények: A mindennapi egészségfejlesztő testmozgás elterjedése. A sportolási lehetőségek, programok választékának bővülése, a korosztályok és speciális igényekhez igazodása. A szabadidős sportolási lehetőségek ismertté válása, szélesebb körű igénybevétele. A lakosság közérzetének, egészségének javulása. VIII. Egészségfejlesztő életciklus programok 1. Az idősek egészségmegőrző programja A program célja -A növekvő számú időskorú lakosság életminőségének javítása. -Az időskorúak állapotuktól függően jussanak hozzá a különböző szociális, mentális és egészségügyi szolgáltatásokhoz (prevenció, rehabilitáció, habilitáció). -A korosztály szociális kapcsolatainak erősítése, lehetőségbiztosítás szellemi, fizikai aktivitásra. Célcsoportok: A lakosság idős korú népessége, különös tekintettel az egyedül élőkre, közösségi csoportokhoz nem tartozókra. Program javaslat - Az idősek számára különböző mozgás és kulturális lehetőségek biztosítása szűkebb és tágabb körben egyaránt (idősek klubja, nyugdíjas egyesületek, városrészek, városi rend). - A közösségi életbe még passzívak, nem résztvevők (otthon egyedül élők) bevonása a rendezvényekbe. - Az egészségügyi szűrővizsgálatokon való részvételük szorgalmazása, segítése.

1011 - Az időskori betegségekkel való együttélés segítése tanácsadással. - A leggyakoribb, problémát okozó betegségek magasvérnyomás, csontritkulás, cukorbetegség kiszűrése, egyensúlyban tartása érdekében a rendszeres kontroll mérések lehetőségének megszervezése. - Generációs programok szerezése a kapcsolatok bővítése, színesítése érdekében. - Mentális gondozás erősítése (pszichiátriai közösségi gondozás, telefonszolgálat). A program szervezői és lebonyolítói: Szociális intézmények gondozói, családgondozók, idősek klubja vezetői, házigondozók, ápolók, orvosok, rendezvényszervezők, civil szervezetek, nyugdíjas egyesületek. Várható eredmények: Az időskorú lakosság életminősége, közérzete kedvezően változik. Egészségi állapotuk egyensúlyban tartásával, hasznosságtudatuk erősítésével, a közösséghez tartozással mentális állapotuk javul. 2. Esélyegyenlőség az egészségért A program célja -A hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek, közérzetének, egészségi állapotának javítása. -Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük segítése, szorgalmazása (prevenciós programok, szűrővizsgálatok). Célcsoportok: A városlakók hátrányos helyzetű rétegei (fogyatékkal élők, munkanélküliek, hajléktalanok, romák). Program javaslat - A hátrányos helyzetű lakosság speciális egészségproblémáinak, szükségleteinek meghatározása. - Egészségügyi, higiénés felvilágosító, oktató programok szervezése. - Szűrővizsgálatokon való részvételük szorgalmazása, segítése (tüdőszűrő, nőgyógyászati, emlő). - Az egészségesebb környezeti feltételek kialakítása az érintettek bevonásával (hulladékgyűjtés, parkosítás). - A megfelelő táplálékhoz, gyógyszerekhez való hozzájutás segítése. - Az szegénységi faktorok (aluliskolázottság, munkanélküliség, lakó- és lakáskörülmények) javításával az egészségi állapotuk kedvező befolyásolása. - A fogyatékkal élők segítése az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben (akadálymentesítés, szállítás, kommunikáció segítése, speciális ellátás speciálisan képzett egészségügyi személyzettel). - Óvodák, iskolák célzott egészségfejlesztő tevékenysége, egészségnevelő programjai az érintettek számára. - A fogyatékosokat nevelő, gondozó hozzátartozók részére mentálhigiénés programok szervezése.

1012 A hajléktalanok egészségügyi ellátásának segítése: - az ellátás igénybevétele előtt tisztálkodási lehetőség biztosítása, - szűrővizsgálatokba való bevonásuk, - ha szükséges, folyamatos gondozásba vétel (tüdő, pszichiátria, bőr, nemibeteg, stb), - kórházi kezelésük idején szociális gondozásuk megoldása (tisztálkodási szerek, ruha, papucs biztosítása, családi kapcsolatok építése, stb.), - a lábadozás időszakában ápolásuk, gyógyszerezésük, gondozásuk megoldása, - rehabilitációs lehetőségek, ápolást, gondozást nyújtó ellátáshoz való hozzájutásuk segítése. A program szervezői és lebonyolítói: Orvosok, védőnők, romológusok, szociális segítők, utcai szociális munkások, családgondozók, gyermekjóléti szolgálatok, civil szervezetek, kisebbségi önkormányzat, érdekvédelmi egyesületek, pedagógusok. Várható eredmények: A hátrányos helyzetű csoportok életfeltételeinek és egészségi állapotuk javulása. A szűrővizsgálatokon való részvételük arányának és hatékonyságának javulása. Az egészségügyi ellátásokhoz való egyenlő hozzáférés esélyének növekedése. A hátrányos helyzetű lakossági csoportok egészségszemléletének, magatartásának megváltozása. 5./ napirend:Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közbiztonsági Koncepciójának elfogadására Előadó: Halkóné dr. Rudolf Éva alpolgármester Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Szóbeli kiegészítés? Nincs. Az előterjesztést megtárgyalta és véleményezte a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság, kérem dr. Tirpák György elnök urat, hogy ismertesse a bizottság álláspontját. Dr. Tirpák György:(Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság elnöke) Tisztelt Közgyűlés, tisztelt Polgármester úr. A Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság megtárgyalta az előterjesztést, azt elfogadta és elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Egy olyan előterjesztés van előttünk, ami már aktuális volt szintén régóta, évek óta. Megkérdezem a tisztelt képviselőket, hogy kinek van kérdése az előterjesztéshez? Nem látok jelentkezőt. Hozzászólni, észrevételt tenni kíván-e valaki? Dr. Horváthné dr. Veisz Katalin képviselő asszony. Dr. Horváthné dr. Veisz Katalin:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A települési önkormányzatok kötelező feladata a közbiztonság helyi feladatairól való helyi gondoskodás. Valamint e helyi közösségek életminőségének a javítása érdekében a helyi bűnmegelőzési stratégia kialakítása és realizálása. A

1013 közbiztonsági koncepció célja a bűnmegelőzés és közbiztonság területén a stratégiai célok és prioritások konkrét helyzetelemzés alapján történő kijelölése. A koncepcióhoz, mint kerethez, egy intézkedési tervnek kell kapcsolódni, amely konkrét feladatokat és azoknak az ütemezését tartalmazza. A koncepció, a helyzetelemzésből levonható következtetések a következők. Nyíregyháza közbiztonsági helyzete megfelel az országos átlagnak. Sem pozitív, sem negatív értelemben nem tér el a nagyvárosok közbiztonsági állapotaitól. A közbiztonság valós állapota jobb, mint a polgárok erről való vélekedése. A bűnmegelőzés társadalmi jelentősége nem tudatosult kellőképpen a polgárokban. Hiányzik a közös tenni akarás. Az áldozattá válás megelőzése és az áldozat segítése sem hatékony. A koncepció fő prioritása tehát az életminőséget javító közbiztonság megteremtése. Az önkormányzat mindet megtesz a társadalmi bűnmegelőzés érvényre juttatása, a bűnalkalmak korlátozása és a lakosság tudatformálása érdekében. A közterületek rendjének fenntartása elképzelhetetlen határozott rendőri jelenlét, aktív közterületfelügyeleti munka és hatékony polgárőrség nélkül. Az önkormányzat célja és egyben kötelessége a közlekedés zavartalanságának biztosítása, a balesetek megelőzése, valamint hogy gondoskodjon a tűzvédelemről, műszaki mentésről, polgári védelmi feladatokról. A cél megvalósításához szükséges a közbiztonsági kerekasztal létrehozása, működtetése. A kerekasztal feladata, hogy elemezze a folyamatosan változó közbiztonsági viszonyokat, kidolgozza, illetve véleményezze a középtávú közbiztonsági stratégiát, aktualizálja a rövidtávú célokat. A kerekasztal szükség szerint ülésezik. Ki kell alakítani a közbiztonság finanszírozási rendszerét, amely a város éves költségvetésében, mint előretervezhető keretösszeg megjelenik. Ez a közbiztonsági bűnmegelőzési célkeret. A keretösszeg lehető leghatékonyabb felhasználására ellenőrzőrendszer kiépítése indokolt. A bűnmegelőzést össztársadalmi üggyé kell tenni. A Szomszédok egymásért mozgalom az egymásra való odafigyelésen alapszik, mellyel sokat tehet a közbiztonság megteremtéséért maga a lakosság is. A bűnök és a bűnalkalmak, a bűn okok és a bűnalkalmak korlátozása értelmében térfigyelő kamerák jelenlétére van szükség a belvárosban, a közterületi bűnözés visszaszorítására. Továbbá preventív hatósági ellenőrzéseket kell tartani összehangoltan, a Polgármesteri Hivatal, a Rendőrkapitányság, a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, az ÁNTSZ együttes részvételével a kereskedelmi vendéglátó-ipari és szolgáltató egységeknél. Határozottan és hatékonyan kell fellépni azon szórakozóhelyekkel szemben, amelyek a bűnözés, a prostitúció, a feketemunka szinterei. Amelyek a tűzvédelmi előírásokat megszegik, amelyek a lakosság nyugalmát zavarják. A sértetté válás kockázatának csökkentésére, a lakosság biztonságra nevelése érdekében koordinációs fórumot kell létesíteni. Be kell vonni a szociális munkásokat, nyugdíjas szervezeteket, karitatív szervezeteket, a helyi sajtót és a médiát. A kábítószerügyi egyeztető fórum működtetése és továbbfejlesztése kiemelt feladat. Látható, hogy a 2011-es közbiztonsági koncepcióban sok olyan fogalom lett beépítve, ami az előzőben nem szerepelt. Kívánom, hogy az új koncepció érje el a célját és Nyíregyháza közbiztonságának javulását szolgája. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Magera Tibor képviselő úrnak adom meg a szót. Magera Tibor:(képviselő) Köszönöm a szót Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, egy észrevételem lenne a koncepcióval kapcsolatban. A 16. oldalon a célmegvalósítás általános feladatai pontban van egy mondat, ami gyakorlatilag nincsen befejezve.

1014 Félig meddig fel is hívtam erre a figyelmet, nagyon fontosnak tartom. Gyakorlatilag lakótelepi képviselőként azt kell, hogy mondjam, hogy az egyik legfontosabb koncepció, amit a város meghozhat. Nagyon fontos, hogy ne legyen olyan elvarratlan mondat, ami későbbiekben félreértésre is adhat okot. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Póka Imre képviselő úrnak adom meg a szót. Póka Imre:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A 13. oldalon találhatjuk Nyíregyháza tűzvédelmi helyzetét. A múltkor, amikor a tűzoltóság beszámolt már említettem alpolgármester asszonynak azt a elképzelést, ami arról szólna, hogy az anyag azt írja, szakszerű előírásoknak megfelelő létesítménnyel, másrészt biztonságos üzemeltetéssel járulnak hozzá a tűzoltóság a város életéhez. Ennek érdekében a hatósági és szakhatósági feladatokat végeznek, ellenőrzéseket tartanak. Nyíregyháza a közintézményeinek tűzjelző rendszerének karbantartására, illetve a poroltókészülékek karbantartására óriási összegeket fizet ki az önkormányzat, azt gondolom, hogy ez az összeg akár több 10 millió forintra is rúghat. A véleményünk az, hogy át kellene értékelni és átgondolni azt, hogy egy idegen, esetleg nem nyíregyházi céggel kívánjuk-e tovább végeztetni ezeket a tűzvédelmi előírásoknak a felülvizsgálatát, vagy esetlegesen ezt az összeget talán lehet, hogy szerencsésebb lenne a Nyíregyházi Tűzoltósággal elvégeztetni és ezt az összeget az ő számlájukra átutalni. Ennek átvizsgálását fontosnak tartanám. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. alpolgármester asszonynak adom meg a szót.

Halkóné dr. Rudolf Éva

Dr. Halkóné dr. Rudolf Éva:(alpolgármester) Köszönöm szépen polgármester úr. Magera Tibor képviselő úrhoz csatlakoznék, illetve az ő felvetésére, amit egyébként már bizottsági ülésen is megbeszéltünk és valóban jogos felvetési módosításként nem került be az anyagba. 3. fejezet, a célmegvalósítás általános feladatai, közbiztonsági kerekasztal létrehozása, működtetése cím alatt az első bekezdés utolsó mondatát kell javítani. Ez a bekezdés úgy fog szólni, hogy „a kerekasztal feladata, hogy elemezze a folyamatosan változó közbiztonsági viszonyokat. Kidolgozza, illetve véleményezze a középtávú közbiztonsági stratégiákat. Aktualizálja a rövidtávú célokat, véleményezze a közgyűlési előterjesztéseket, javaslatokat dolgozzon ki az önkormányzat és a biztonsági láncolat egyéb tagjai számára és meghatározza az irányvonalakat”. Így fog szólni ez a mondat és ezzel kerek egész ez a bekezdés. Nem akarnám megismételni, nem szeretném megismételni a polgármester úr által a bevezetőben elmondottakat, de amikor Veisz Katalin képviselőtársam felolvasta a koncepcióhoz történő hozzászólását és abban külön kiemelte, hogy az önkormányzati tevékenységről szóló törvény értelmében a települési önkormányzatok kötelező feladatai közé sorolja a közbiztonság helyi feladatairól valamint a tűzvédelemről való gondoskodást, akkor meg kell említenem azt, hogy az utolsó közbiztonsági koncepció hatálya 2007-ben lejárt. Póka Imre képviselőtársam felvetésére azt mondtam, hogy ezt valóban meg fogjuk vizsgálni, mert így az intézmények tűzvédelmi készülékeinek az átvilágítása költségtakarékossági szempontból is fontos feladata lesz az önkormányzatnak.

1015 Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Lipták Lajos képviselő úrnak adom meg a szót. Lipták Lajos:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Képviselő-testület. A sok érdekes mai napirendi pont közül kettő talán kiemelkedik. Az egyik az egészségüggyel kapcsolatos napirend és ez, köszönhetően annak, hogy mindegyik érinti a város lakosságát kórtól, nemtől függetlenül. A közbiztonsági koncepció egy nagyon fontos dokumentum, amit a mai nap tárgyalunk. Hiszen az ember alapvető szükséglete a biztonság. Az, hogy nyugodtan feküdjön le, nyugodtan keljen és a napjait is nyugodtan, a munkáját is nyugodtan folytathassa. Ebben a koncepcióban hosszasan szerepelnek statisztikai adatok, melyek a rendőrség, tűzoltóság munkáját mutatják. A rendőrségi beszámolóval korábban már foglalkoztunk. Azért ebből kiemelnék egy adatot. A 11. oldalon tálható a rendőrség nyomozati munkájának eredményessége, amely 18,86%-os, a megyei átlag sem túl fényes, de még azt is sikerült 3%-kal alulmúlni itt Nyíregyházán. Ha iskolában osztályoznék ilyen teljesítményt, akkor ez elégtelen lenne. De még az új, kétszintű érettségin is csak elégséges eredményt tudnék ilyen %-os teljesítményre adni. A rendőrség munkája tehát a statisztika szerint még nagy lehetőségeket rejt magában, a rendőrség munkájának javításában lehetőség van még az eredmények látványos javítására. Bizonyos területeken nagyon aktív a rendőrségünk különösen akkor, amikor közvetlen pénz beszedésre van lehetőség. Más területeken viszont, mint itt a nyomozati eredmények is mutatják, van még lehetőség a fejlődésre. Én nagyon súlyos problémának tartom és sokszor elmondtuk már a hajléktalanok kéregetését itt a kereszteződésekben. Nap mint nap tanúi vagyunk a folyamatos közlekedési szabálysértésnek, a közlekedés veszélyeztetésének. Talán ezen a területen is aktívabban kellene a hatóságoknak közreműködni. A 14. oldalon található a helyzetelemzésből levonható következtetés. És ezt a mondatot már nagyon régóta hallom, halljuk, hogy az objektív és a szubjektív biztonságérzet viszonya milyen. Tehát állítólag az objektív biztonságunk az nagyon jó, a szubjektív biztonságérzetünk pedig rossz. Azt mondom, hogy mint képviselőnek is az az elsődleges feladatunk, hogy a lakosság, a választókörzetem lakóinak véleményét képviseljem és ebből a szempontból nekem sokkal fontosabb a szubjektív biztonságérzet, mint a statisztikák szerinti objektív biztonságérzet. Amely statisztika egyébként sem olyan fényes. Én úgy gondolom, hogy ezen a területen komoly személet váltásra lenne szükség a jövőben. Nagyon helyesnek tartom a célokat, prioritásokat, amelyeket a 16. oldalon fogalmaz meg a koncepció. Nagyon jónak tartom a Szomszédok egymásért mozgalomnak a támogatását, hiszen mindenki szokjon ahhoz hozzá, hogy ne csak mástól várja a probléma megoldását, ő maga is tegyen érte. Ez egy olyan lehetőség, ez egy olyan összefogás, amely amellett, hogy az Alkotmányunk, az új Alkotmányunk is rögzíti az önvédelemhez való jogot, ez pozitív változást jelenthet a közbiztonság területén. Nagyon jónak tartom a célmegvalósítás konkrét feladatait, amelyek felsorolásra kerültek ebben a koncepcióban, nagyon összefogott, lényegre törő. A 16. oldalon található, hogy határozott rendőri jelenlét, aktív közterületfelügyeleti munka és hatékony polgárőrség szükséges, ezek nélkül a közbiztonság nem javulhat. Én azt a rendőrségi mutatók ismeretében nagyon fontosnak tartom a közterület-felügyelet szakmai és létszámbeli erősítését és a polgárőrség munkájának további segítését. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Jászai Menyhért képviselő úrnak adom meg a szót.

1016

Jászai Menyhért:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Nem először fog előfordulni a mai napon, hogy hiányt pótolunk, tehát, ahogy alpolgármester asszony is mondta, lennie kellett volna egy ilyen fajta dokumentumnak és gyakorlatilag 4 éve nem volt. Nagyon fontos dolog és én ezt az anyagot jó anyagnak tartom, jó koncepciónak tartom. Most egy dologra szeretném felhívni a figyelmet, nem tudom, hogy hol lehetne elhelyezni. Nevezetesen számomra, amikor beszámoltak a nyíregyházi rendőri vezetők Nyíregyháza közbiztonsági helyzetéről, akkor ugye láttuk, hogy a nyíregyházi kapitányság a fél megyét lefedi, kistérségben működik. A kistérség pedig a megyében. Vélelmezem, a válaszok és a nem válaszok is azt erősítették bennem, hogy nem teljesen biztos, hogy arányos a rendőrségnek a működése, jelenléte a megyében vagy akár a városban. Tehát a közbiztonsági kerekasztalba javaslom meghívni a megyei vezetőket is. És amilyen fórumokra lehetőség van, szembesíteni őket azzal, hogy a két szervezet együtt jobban együttműködhetne. Kijött az anyagból egyértelműen, hogy amíg egy vidéki településen, legyen az bármilyen kis település, van körzeti megbízott és van rendőr, addig nálunk a városrészeken nem biztos, hogy van rendőr. És ez egy nagyon fontos megelőzési eszköz lenne a kezünkben. Viszont nem rajtunk múlik. Ennyit szerettem volna kiegészítésként hozzátenni. Ez a koncepció nagyon jó és ezt az irányt mindenképpen fel kellene venni a jövőben. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Lezárom a vitát, további hozzászólásra nem jelentkeztek képviselők, illetve Nagy László kis késéssel. Nagy László:(képviselő) Tisztelt Közgyűlés, Polgármester úr. Egy-két gondolatot szeretnék még elmondani, hátha hozzásegít ahhoz bennünket, hogy ez a koncepció valóban az is legyen. Azt gondolom, hogy nagyon sok anyagot el lehet készíteni és lehet másként dolgozni, mint ahogy az anyagban a célok megfogalmazódnak. Az hogy van-e koncepciója a közbiztonságról a városnak vagy nincs, nem elsődleges feladat. Sokkal fontosabb az, amiről Lipták Lajos beszélt, hogy milyen az embereknek akár az objektív, akár a szubjektív biztonságérzete. Én azt gondolom, hogy ebben a városban nem rossz a szubjektív biztonságérzete az embereknek. Attól függetlenül, hogy ahogy ebben az anyagban is lehet látni, a rendőrségi beszámolókból illetve a tűzoltósági beszámolóból áttolódó részekben, hogy nagyon sok területen vannak elmaradásai a városnak. Azt gondolom, ahogy én korábban is megfogalmaztam, nemcsak szavakban, hanem tettekben is megnyilvánulhat egy szándék, akár egy-egy koncepcióban, mint ahogy az elmúlt ülésen a Fidesz leszavazta azt, hogy a nyugdíjasok helyzetén a nyugdíjasház felújítása kapcsán javítani szeretnék. Ebből a koncepcióból is hiányolom mindenképpen azt, hogy az önkormányzati feladatoknál gyakorlatilag teljesen kimaradt az, hogy a polgárőrséggel mit kíván tenni a következő időszakban az önkormányzat. Azt gondolom, hogy az egyik talán legfontosabb feladata lehet a következő időszakban is annak a nagyon jól működő polgárőrségnek a fenntartása, amely azt gondolom, és ezt megerősítették korábban a rendőrség szakemberei is, az országban egyedülálló módon működik. Talán illet volna annyit megemlíteni az önkormányzati feladatok sorában, hogy a polgárőrséggel mit kíván tenni a következő időszakban az önkormányzat. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Dr. Szemán Sándor főjegyzőnek adom meg a szót.

1017 Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) Tisztelt Közgyűlés, tisztelt Polgármester úr. Csak egy javaslatot szeretnék megfogalmazni. A feladattervben az ellenőrzésnél az szerepel, hogy a végrehajtás állásáról évente, január 31-ig beszámolót kell készíteni és ezt a közgyűlés elé kell terjeszteni. Megfontolásra ajánlom, mivel nagyban összefüggenek ezek a témák, hogy a rendőrség éves beszámolójával együtt lenne célszerű ezt a tájékoztatót bemutatni. Illetve azt is, hogy a korábbi években gyakorlat volt, hogy sokszor a rendőrség és a tűzoltóság ugyanazon a közgyűlésen számolt be, talán a legszerencsésebb lenne ez a gyakorlat. Ezt csak megfontolásként ajánlom, hogy esetleg ahogy ez szokott lenni, évente márciusban a két beszámolóval együtt, a rendőrség és a tűzoltóság beszámolójával együtt ennek a koncepciónak a végrehajtási állásáról is tájékoztatót kapna a közgyűlés. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Halkóné dr. Rudolf Éva alpolgármester asszonynak adom meg a szót. Halkóné dr. Rudolf Éva:(alpolgármester) Köszönöm szépen Polgármester úr, köszönöm szépen a képviselőtársak hozzászólását és különösen azokét, amelyek a fontosságát és a méltatását tartalmazták ennek az anyagnak. Ami azt hiszem, hogy valamennyiünk számára, mint városlakók, családfenntartók, családanyák, édesapák, nagyszülők számára nagyon fontos, mindannyiunk számára, hiszen ebben az anyagban külön prioritást élvez az ifjúság, gyermek és a családvédelemnek a helyzete. A kerekasztal összetételre vonatkozóan Jászai képviselőtársam felvetését nagyon köszönöm. Az intézkedési terv tartalmazza, hogy a kerekasztal létrehozása előttünk áll. Tehát minden javaslatra nyitottak vagyunk. Hiszen úgy fogjuk összeállítani ezt a közbiztonsági kerekasztalt, ami a leghatékonyabban fogja szolgálni ennek a koncepciónak a végrehajtását. Tehát várom valamennyi képviselőtársamnak az idevonatkozó javaslatát. Nagy László képviselőtársamnak mondom, hogy igyekszünk, törekszünk arra, hogy nemcsak szavakban valósuljanak meg az elképzeléseink, hanem tettekben is. Tetten is érhető ez a közbiztonsági koncepció kapcsán, ugyanis mi létrehoztunk egy új polgárőr egyesületet a Jósavárosban az egyik legveszélyeztetettebb területen, az Ungvár sétányon. És akkor felhívnám a szíves figyelmét képviselőtársamnak, hogy a polgári védelemmel kapcsolatosan is vannak benne elképzelések, célkitűzések. Való igaz, hogy a polgárőrség nincs kibontva teljes egészében. Képviselőtársam nem is tudja, hogy megörököltem a polgárőr egyesület elnöki tisztségét, amit én teljes odaadással és teljes szívvel fogok ellátni. Igyekszem részt venni a közgyűléseken. És ahogy mondtam, az új polgárőr egyesület létrehozása már a tetteinket bizonyítja. A hozzászólásában Nagy László képviselő úr jelezte, - egy gondolatjel között tette gondolom én ezt -, hogy a nyugdíjasházat leszavazta az elmúlt közgyűlésen a Fidesz. Ismételten megerősítem mindenki számára, hogy nem a Csaló közi nyugdíjasház felújítását szavazta le a Fidesz, hanem azt a módosító indítványt, hogy a gazdasági programba bekerüljön a Csaló köz felújítása. A város vezetése és a Fidesz frakció is elkötelezett abban, hogy ebben az önkormányzati ciklusban fel fogja újítani a Csaló közi nyugdíjasházat. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Dr. Horváthné dr. Veisz Katalin.

1018 Dr. Horváthné dr. Veisz Katalin:(képviselő) Alpolgármester asszony már elmondta a polgárőrséggel kapcsolatos észrevételeimet, amit én is szerettem volna elmondani. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Dr. Adorján Gusztáv frakcióvezetőnek adom meg a szót. Dr. Adorján Gusztáv:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Nagy László képviselőtársamnak szeretnék felolvasni itt egy mondatot, nem értettem a hozzászólását. Kiemelten kell kezelni a városi polgárőrségnek a működésének biztosítását és anyagi támogatását. A másik, amit alpolgármester asszony elmondott, Jászai képviselőtársam itt súgja nekem, Nyírszőlőben is alakult polgárőrség most. Tehát úgy gondolom, hogy ez a vád nem érhet bennünket, tehát küzdünk a városért, minden ellenkező híreszteléssel szemben. Sőt, egy szubjektív dolgot engedjenek meg. Valamikor jöttem itt az Evangélikus Templom előtt és egy polgárőr ruhában kis táblával ott álló férfi, aki az ott átmenő diákokat segítette a zebrán az átmenetelbe, én úgy gondolom, hogy ezek azok a tettek, amelyek csak azt bizonyítják, hogy csak folyik ebben a városban valami. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen Nagy László frakcióvezető. Nagy László:(képviselő) Köszönöm szépen. Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Én az önkormányzati feladatok felsorolásából hiányolom, ezt az imént is mondtam azt, hogy a polgárőrséggel és a polgárőr egyesületekkel a következő időszakban mit kíván tenni. Én is elolvastam kedves frakcióvezető-társam, még talán meg is értem amit elolvasok. Tehát abban nincsen semmi probléma, de az, hogy az önkormányzati feladatok közül ezt én hiányoltam, abban van. Alpolgármester asszony jelezte, hogy vette ezt az észrevételt, én nagyon remélem, hogy az önkormányzat vezetése az önkormányzati feladatok között is fontosnak tartja azt, hogy a polgárőr egyesületekkel, akiknek a száma 16 körül van a városban, ez az országban egyedülálló, hogy akkor kiemelten kell foglalkozni. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Ezek után lezárom ezt a kimerítő, részletes vitát, nem látok további hozzászólást. Ugye itt egy olyan előterjesztéssel van dolgunk, ami egy hiánypótlás, mert elhangzott, hogy 2003 és 2007 között volt közbiztonsági koncepció, de azt követően nem. Nyílván szerepet játszhatott ebben az a többször hangoztatott és általam is említett kiváló, nagy tudású, tapasztalatú szakembereknek és a városvezetés tevékenysége, de mi ezt törekszünk pótolni. Azért is jó egy ilyen koncepció készítés, mert felleltározzuk a meglévő helyzetet, végiggondoljuk, és ennek szellemében kívánunk majd tevékenykedni. Arra kérem a közgyűlést, hogy két pontosítással szavazzunk az előterjesztésről. Az egyik egy nyelvtani pontosítás, amit Halkóné alpolgármester asszony megtett, a másik pedig befogadva főjegyző úr javaslatát, ne január 31. hanem március 31. legyen az éves beszámoló dátuma. Kérem, hogy ezt figyelembe véve szavazzunk. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő.

1019 A Közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot:

67/2011. (IV.28.) számú határozat Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közbiztonsági Koncepciójának elfogadásáról A Közgyűlés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közbiztonsági Koncepciójáról szóló előterjesztést megtárgyalta, és a határozat mellékletét képező közbiztonsági koncepciót elfogadja.

Melléklet a 67/2011.(IV.28.) számú határozathoz: ALAPELVEK A KÖZBIZTONSÁG FOGALMA, TARTALMA Közbiztonság alatt fogalmilag a belső rendet, a közrend, valamint az élet- és vagyonbiztonság megvalósulását értjük. A közbiztonság összetevői – a fogalom egyes oldalai – jellemzik az adott térség helyzetét, illetve azt, hogy milyen hiányok mutatkoznak a közbiztonság ideális állapotán. Eszerint a közbiztonság alkotóelemei – egyben követelményei – az alábbiak: • az emberek békés, jogsérelemtől, háborítástól mentes léte, az élet, a testi épség, a becsület, a szabadság, a vagyon bántódásmentessége, valamint az állampolgári jogok és kötelezettségek érvényesítésének biztonsága, mint igény; • a bűnözés, az illegális migráció, az egyéb devianciák, a tűz és a katasztrófák elleni védekezés, valamint a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni harc állami, társadalmi eszközrendszere; • a közterületek és a közlekedés biztonságát, zavarmentessége, mint igény, illetve a közállapotok rendjének jogi, rendészeti és intézményi eszközökkel való biztosítása, A közbiztonság ugyanakkor rendszer, amely alatt mindazoknak a jogszabályoknak, állami és társadalmi szervezeteknek, vállalkozásoknak, továbbá feladatoknak és funkcióknak az összességét értjük, amelyek rendeltetése a társadalom egészének, a közösségeknek és az egyeseknek a védelme a jogellenes emberi magatartásokkal szemben.

1020 A BŰNMEGELŐZÉS

FOGALOM- ÉS ESZKÖZRENDSZERE

A bűnmegelőzés (kriminálprevenció) fogalmilag a jövőben elkövetendő bűncselekmények elleni fellépést, azaz olyan hatások kifejtését jelenti, amelyek korlátozzák a bűnelkövetési okokat és gátolják a bűnözés feltételeit. A 115/2003. számú országgyűlési határozat szerint „bűnmegelőzés minden olyan intézkedés és beavatkozás, amelynek célja vagy eredménye a bűnözés mennyiségi csökkentése, az állampolgárok biztonságérzetének minőségi javítása, történjék az a bűnalkalmak csökkentésével, a bűnözést előidéző okok hatásának mérséklésével, vagy a sértetté válás megelőzésével A bűnmegelőzésnek három fő iránya van: a bűnokok csökkentését célzó (általános), az egyes bűncselekmények és devianciák lehetőségét korlátozó (különös), valamint az egyén védettségét, a sértetté válás elkerülését befolyásoló (speciális) preventív tevékenység. 1. A bűnokok csökkentésére irányuló általános prevenció az elsődleges. A társadalompolitika integrált része, ami akkor valósul meg, ha a társadalom alakítását célzó állami, önkormányzati döntésekben érvényesülnek a megelőzési szempontok, és ha a társadalmi viszonyok a kriminogén hatásokat nem gerjesztik. 2. A bűnelkövetési lehetőségek szűkítésére vonatkozó különös megelőzés feladata a bűnalkalmak számának redukálása, az egyes bűncselekmények valószínűségének minimalizálása, valamint a veszélyforrásokkal és biztonsági kockázatokkal való törődés. A bűnmegelőzésnek ez a szintje a társadalmat ösztönző, mozgósító olyan programok és technikák intézményesítésére törekszik, amelyek a nagy és kisközösségek, az intézmények, a gazdasági szereplők és az állampolgárok önvédelmi képességét, bűnözéssel szembeni védettségét fokozzák. A bűnözés mennyiségi és minőségi visszaszorítása érdekében foglalkozik a veszélyeztetett területek és objektumok biztonságával, a környezeti és természeti értékek védelmével, a tipikus és megelőzhető bűncselekmény-fajtákkal, továbbá az egyéb deviancia-jelenségekkel (alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás, prostitúció). 3. A speciális prevenció az egyénről szól. A bűnmegelőzésnek ez a szintje a veszélyeztetett személyekkel, célcsoportokkal foglalkozik, azok védelmével, akik objektív helyzetük, személyes tulajdonságaik révén fokozottan vannak az áldozattá, sértetté válás veszélyének kitéve (gyermek- és fiatalkorúak, idősek, elesettek, pénzkezeléssel foglalkozók, alkoholisták). A megelőzés eme dimenziójának feladata az egyén biztonságra nevelése, az, hogy a potenciális sértettek mindent megtegyenek áldozattá válásuk elkerülése érdekében. A bűnalkalmak korlátozása elemei: A preventív jelenlét, kiemelt jelentőséggel bír a közterületek, nyilvános helyek és bűnügyileg veszélyeztetett objektumok gyakori ellenőrzése. A rendőr, a biztonsági őr vagy polgárőr a jelenlétével is eltántoríthat lehetséges tetteseket a jogsértő magatartástól. A rendszeres ellenőrzés, illetőleg felügyeleti tevékenység. A szakszerű és következetes hatósági ellenőrzés képes felfedni a szabálytalanságokat, s ezzel elejét venni, hogy a kisebb jogszerűtlenségek bűncselekménybe torkolljanak. Az ellenőrzöttség tudata szükségképpen az előírások betartására késztet.

1021 További bűncselekmények, illetve a bűnismétlés megakadályozása a bűncselekmény okainak, elősegítő körülményeinek a felderítése és megszüntetése (közömbösítése) útján. Megfelelő védekezés alkalmazása: A helyes magatartási szabályok, itt az elővigyázatosságról, a kellő körültekintés tanúsításáról van szó, ami még pénzbe sem kerül. A lényeg, hogy az emberek figyelmetlenségükkel ne adjanak esélyt a bűnözőknek. A fizikai védekezés, a mechanikai védelem adta lehetőségek felhasználása. A jelző- és riasztóberendezésekkel operáló elektronikai védelem igénybevétele. A személyi védelem, azaz élő erős őrzés alkalmazása. Fontos a bűnmegelőzési propaganda kifejtése. Aktív tudatformáló munkával kell erősíteni a társadalom tagjainak önvédelmi reflexeit. Ismertetni szükséges a védekezés hatékony, de jogszerű módjait és technikáit, valamint az ezt szolgáló lehetőségeket és eszközöket. Meg kell győzni a lakosságot, hogy a bűnmegelőzés össztársadalmi érdek, amiben mindenkinek megvan a maga feladata és felelőssége. Kiemelt jelentőségű hatékony bűnüldözési és igazságszolgáltatási munka. A bűncselekmények és elkövetőik minél teljesebb körű felderítése, majd következetes elítélése optimális eszköz. HELYZETÉRTÉKELÉS Nyíregyháza közigazgatási területe 274 négyzetkilométer, állandó lakossága 119.094 fő, ebből a férfiak száma 55.776. fő( 46,8 %) a nőké 63.328 fő (53,2 %). A mintegy 23 ezer nyugdíjas koránál, egészségi állapotánál fogva a bűnözéssel szemben kiszolgáltatottabb. A gyerekek és fiatalkorúak létszáma 16-17 ezerre tehető. Közbiztonsági szempontból jól elhatárolódik egymástól a lüktető belváros, a lakótelepek, a Sóstógyógyfürdő, Sóstóhegy, a bokortanyák. A földrajzi adottságok egyik jellemzője a hétvégi házak sokasága, melynek jelentős a közbiztonsági kockázata. Ugyanez mondható a garázzsal szegényesen ellátott lakótelepekről, ahol a járművek többsége „csillaggarázsban” parkol. A lakosságszám évek óta stagnálást mutat. A városfejlődés jelenlegi szakaszában természetes folyamat, hogy sokan a külső városrészekbe, környező falvakba költöznek és városi munkahelyüket megtartva vállalják a napi ingázás esetleges terhét. Nyíregyháza közlekedési helyzetét az M3-es autópálya, a 4. sz. főút, a 36. sz., 38. számú utak határozzák meg. Vasúti csomópont is, innen ágaznak el Vásárosnamény, Mátészalka, Nyírbátor felé a vasútvonalak. Növekvő arányú a hajléktalanok jelenléte. Jelenleg mintegy 400-500 hajléktalant tartanak számon, akik potenciális veszélyeztetettek mint bűnelkövetők, de úgy is, mint sértettek. Részükre éjjeli menedékhely,átmeneti szálló, hajléktalanok otthona, népkonyha 24 órás krízisautó áll rendelkezésre. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartása szerint a relatív mutató 2009. januárban 6,36 %, 2010. januárban 8,48

1022 %, 2011. januárban 9,37 %. Nyíregyházán az aktív korúak ellátásában részesülők száma 2000 óta folyamatosan növekedett, s 2010-ben már meghaladta a 2200 főt. A munkanélküliségnek, az elszegényedésnek sajnos természetes kísérő jelensége a bűncselekmények számának emelkedése illetve a közbiztonság romlása. A szociális problémák ugyanis gyakran deviáns viselkedési formákkal járnak együtt. A lakosság szubjektív biztonságérzetének elemzése A lakosság szubjektív biztonságérzetének felmérésénél figyelembe kell venni a rendőri szolgáltatás minőségének külső megítélését. Támpontként vehető számításba az önkormányzatok képviselőtestületei előtti rendőrségi beszámolók, lakossági fórumok tapasztalatai. Figyelemmel kell lenni a sajtóban megjelenő információkra, pozitív és esetlegesen negatív visszajelzésekre. Konkrét támpontot jelentenek a vezetői fogadóórák tapasztalatai által levonható következtetések. Segítséget nyújtanak az adott terület bűnügyi helyzetét áttekintő, az értékelő-elemző munkát előtérbe helyező munkamódszerek. Ugyancsak a városban élő lakosság szubjektív biztonságérzetét javító intézkedés volt a városi körzeti megbízotti szolgálat visszaállítása. A lakossági visszajelzések alapján igénylik a megyeszékhelyen élő állampolgárok „a körzeti rendőr” jelenlétét lakókörnyezetükben, mert egyrészt az egyenruhás rendőr megjelenése biztonságérzetet ad, másrészt a rendőri szolgáltatás minősége is javítható, mivel az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak a területén megjelenő vagy éppen fogadóóráját tartó körzeti megbízotthoz. Az önkormányzati beszámolók, lakossági fórumok alapján levonható tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakosság szubjektív biztonságérzetét napjainkban erőteljesen befolyásoló körülmény Nyíregyháza közlekedésbiztonsági helyzete. A motorizáció növekedésével napjainkra problémák jelentkeznek a megyeszékhelyen a gépjárműforgalom növekedése, a parkolóhelyek szűkössége, az átmenő forgalom időszakos növekedése és az egyes közlekedési szabálysértések elszaporodása miatt. Erőteljes igény jelentkezik a határozott rendőri fellépésre, egyrészt a szabálysértők kiszűrésére, másrészt a megnövekedett forgalom rendőri eszközökkel történő segítésére. Nyíregyháza területén a nagyvárosi bűnözésre jellemző bűncselekmények fordulnak elő . Döntő a vagyon elleni bűnözés aránya, ezen belül is a lopás (alkalmi lopás, betöréses lopás, gépjárműből lopás) bűncselekménye domináns. Az állampolgárok igénylik az eredményes fellépést, a tömegesen előforduló bűncselekmények elkövetőivel szemben, hiszen a biztonságos városhoz hozzátartozik az, hogy a megyeszékhely lakói biztonságban tudják kemény munkával megszerzett anyagi javaikat. NYÍREGYHÁZA BŰNÜGYI HELYZETE Az ismerté vált bűncselekmények alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 21.821-re nőtt az ismertté vált bűncselekmények száma, ebből 10.046-ot, a bűncselekmények 46 %-át Nyíregyháza rendőrkapitányság működési területén követték el, ezen belül is 6.627-et a bűncselekmények 30,3%-át Nyíregyháza város területén.

1023

ismertté vált bűncselekmények alakulása 25000

20652

21821

20036

20000 15000 9070

9162 10000

5680

10046 6627

5380

Sz-Sz-B megye Nyh. Rk. Nyh. város

5000 0

2008

2009

2010

Az ismertté vált bűncselekmények számának alakulása Sz.-Sz.-B. megye, a Nyíregyházi Rendőrkapitányság és Nyíregyháza város illetékességi területén 20082010 évben 2010. évben megállapítható, hogy a Nyíregyházi Rendőrkapitányságon 9.070-ről 10.046-ra, 10,8%-kal nőtt az ismerté vált bűncselekmények száma. Ez az emelkedés bármelyik, rendelkezésre álló nyilvántartásból kitűnik. A kapitányság nyomozás eredményességi mutatója 43,24 % volt, ami a 2009-es évhez viszonyítva 14,7 %-os csökkenést mutat. A Kapitányságon a bűnügyi munkát 9 Rendőrőrs és a központi állomány végzi. A gyakorlatban Nyíregyháza Város közigazgatási területén az Érkerti Rendőrőrs, a Bűnügyi, a Gazdaságvédelmi és Vizsgálati Osztályok, a Készenléti és a KMB alosztályok beosztottai évek óta a Kapitányság bűnügyeinek 70-75 %-át vizsgálják. Az arány legutóbb 2006. évben volt ilyen magas, jól mutatja, hogy a bűnözés 2010. évben egyre inkább a nagyvárosra koncentrálódott. A város területén elkövetett bűncselekmények összetétele 2010. évben sem változott, továbbra is a vagyon elleni cselekmények dominálnak (48%), majd a közrend (31%), gazdasági (9%) és személy elleni cselekmények (7%) következnek a rangsorban.

1024

2010. év 3% 0%

7%

1%

Személy elleni Közlekedési

1%

Házasság, Nemi erkölcs elleni

48%

Államigazgatás elleni Közrend elleni 31%

Gazdasági Vagyon elleni

9%

Honvédelmi

A személy elleni bűncselekmények száma az előző évek tendenciáját követve kismértékben nőtt. Személy elleni bűncselekmények 449 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0

386 335

2008

2009

2010

Személy elleni bűncselekmények számának alakulásaNyíregyháza város területén 2008-2010. évben A kategórián belül a testi sértések adják a legnagyobb részt. Ennél a deliktumnál 2006. év óta folyamatos növekedés figyelhető meg, mely 2010. évben is tovább tartott 240-ről 281-re, (+17%). A cselekményekre általában a személy elleni – akár elhúzódó, akár ismeretlenül, de hirtelen fellépő - konfliktusok adnak okot. A családi, rokoni, szomszédi, baráti, de munka, vagy iskolatársi viszony is egyre gyakrabban fajul el, és a vita rendezésének mind többen választják ezt a formáját. Igen gyakori a szórakozóhelyeken, vagy azok környékén történő elkövetés is. A leggyakoribb elkövetési mód a fejre ököllel, vagy eszközzel mért ütés, mely effektív sérülés okozása nélkül is alkalmas a bűncselekmény kísérletének megállapítására.

1025 A testi sértések nagy száma ellenére ezekben a bűncselekményekben évek óta jónak mondható, 80 % körüli nyomozás eredményességet tudunk felmutatni, 2010. évben 79,51 %. A bűncselekményi kategóriákat vizsgálva megállapítható, hogy a nagyszámú testi sértésen kívül a zaklatások adják a kategória második leggyakoribb bűncselekményét, 2010. évben 96 eset történt Nyíregyházán. Sajnálatos tényként állapítható meg, hogy az elmúlt évben tovább emelkedett a magánszférát ért kisebb támadások száma is. Egyre gyakoribbak az INTERNET közösségi oldalainak felhasználásával elkövetett rágalmazások-becsületsértések (3ról 7-re), személyes adattal visszaélések ( 1-ről 12-re). Bár ezek jelentős része más bűncselekményhez kapcsolódik, és főleg zaklatás vagy az ún. „adok-veszek” oldalakon történ csalások formájában jelentkezik, de az INTERNET használó fiatalok, mint veszélyeztetett korosztály körében egyre gyakoribb a felelőtlenül felrakott fényképek más – szexuális tartalmú, vagy becsületsértő – oldalakra bosszúból, féltékenységből, vagy csak viccből történő átmásolása, beregisztrálása. A házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények közül kis mértékben visszaesett a kiskorú veszélyeztetése bűncselekménye miatt indított eljárások száma, 12-ről 10-re, azonban az ősz folyamán bevezetett, iskolai hiányzásokat megelőzni szándékozó jogszabályi lehetőségek ezen mindenképpen emelni fognak a jövőt illetően, tapasztalat szerint a jegyzők, gyámhatóságok egyre gyakrabban élnek feljelentéssel a hiányzások kapcsán. Az erőszakos nemi deliktumok száma évek óta alacsonynak mondható, a vizsgált időszakban a város területén 3 erőszakos közösülés történt, szemérem elleni erőszak pedig 12 esetben, melyek közül több a helyi Büntetés végrehajtási intézetben, a fogvatartottak között. Sikeresen csökkent a szeméremsértések (ún. mutógatók) száma, 12-ről 7 esetben, melyekben 80 % feletti eredményességgel derítettünk fel. A közrend elleni bűncselekmény kategóriában 2010-ben 46 %-os emelkedés volt tapasztalható.

Közrend elleni bűncselekmények 2063

2500 2000

1515

1409

1500 1000 500 0

2008

2009

2010

Közrend elleni bűncselekmények számának alakulása Nyíregyháza területén 20082010. évben

1026 A garázdaságok tekintetében a mutatószám csupán 0,8 %-ot csökkent, így az eredményességi mutató 74,44 % lett 2010-ben. Úgy a testi sértések, mint a garázdaságok tekintetében a magas felderítési arányhoz jelentősen hozzájárult az Önkormányzat által biztosított túlórakeret, a rendszeres szolgálatoknak köszönhetően a tettenérések száma megnövekedett. A közbizalom elleni cselekmények közül a közokirat-hamisítások, és a magánokirathamisítások közel 20-20 %-os emelkedést mutatnak, bár ezek jelentős része más bűncselekményekhez (csalások, sikkasztások, gazdasági bűncselekmények), mint eszközcselekmény társulnak, és a megyében főleg a város területén realizálódnak, hisz számos közintézmény megyei vagy regionális központja Nyíregyházán található, ahol ezeket az okiratokat benyújtják, felhasználják. A visszaélés okirattal bűncselekménye 412-ről 1103-ra emelkedett, mely egyértelműen a legmagasabb emelkedés a bűncselekmények között. Nyíregyháza nagyvárosi jellegéhez köthető, hiszen ezeket tömegközlekedési eszközökön, zsúfolt bevásárló helyeken (TESCO, Piac stb.), illetve szórakozó helyeken zseblopással, alkalmi lopásokkal együtt követik el. E rendkívül nehezen bizonyítható kategória eredményességi mutatója 11,45 %. A kábítószer bűnözés vonatkozásában elmondható, hogy Nyíregyháza területén folyamatosan emelkedik a kábítószerrel kapcsolatos felderített bűncselekmények száma, ezekben az ügyekben gyakorlatilag 100%-os eredményességgel. Tény, hogy továbbra is nagymértékű látencia jellemzi ezt a területet, hiszen a fogyasztói kör több ezres nagyságrendűre becsülhető. A jelenlévő kábítószerek összetétele az elmúlt időszakban számottevően nem változott, elsősorban az amfetamin származékok és a marihuána dominál, de gyakorlatilag bármilyen szer beszerezhető a megyeszékhelyen. Negatív tendenciaként továbbra is folytatódik, hogy fiatalok – gyakran gyermekkorúak - különböző erős hatású nyugattó tablettákat szereznek, és ezeket vagy alkohollal, vagy energia itallal keverve fogyasszák. 2010-ben növekedett a gazdasági bűncselekmények száma is, (32%-kal), bár ezen bűncselekményekben területünkön a nyomozások egy részét nem csak a Kapitányság, hanem más nyomozószervek ( MRFK, VPOP ) is végezték. A kategória emelkedése részben a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés (bankkártya lopás) pontosabb regisztrálása, részben pedig a válság hatására nehézségbe (eladásra, átjátszásra ) került cégek számvitel rendjét (+23%), gazdasági adatszolgáltatási kötelezettségét (3-ról 7-re) sértő cselekményeinek köszönhető. Vagyon elleni bűncselekmények: Az összbűnözést értékelve megállapítható, hogy a város területén továbbra is a vagyon elleni bűncselekmények teszik ki az bűncselekmények jelentős részét.

1027

Vagyon elleni bűncselekmények Nyíregyháza területén

3500 3000

3174 2793

2660

2500 2000 1500 1000 500 0

2008

2009

2010

Vagyon elleni bűncselekmények alakulása Nyíregyháza város területén 2008-2010. évben A kategórián belül a lopások 2 %-os csökkenést mutatnak. A leginkább támadott értékek továbbra is a táskák, ruhaneműkbe rakott irattárcák, valamint a kisebb elektronikai eszközök ( mobiltelefon, MP3 lejátszók). Az alkalmi lopások legjellemzőbb elkövetési helyei a szórakozóhelyek, ahol a felelőtlenül, általában ittasan hátrahagyott, lerakott táskák, kabátok könnyű célpontot nyújtanak az elkövetőknek. Úgyszintén könnyű célpontok az iskolák, munkahelyek közös helyiségei, tantermek, öltözők, ahova szabadon bárki bejuthat, annak ellenére, hogy a sértettek abban a hiszemben vannak, hogy biztonságban vannak értékeik. A bevásárló központok és piacok környéke szintén melegágya a zseblopásoknak. A nagy tömeget, a sértetti figyelmetlenséget kihasználva a kis időre magára hagyott bevásárlókosarak, vagy testi őrizetben lévő táskák az elsődlegesen támadott értékek. Elkövetés helyként gyakoriak még a tömegközlekedési eszközök is, a helyi és helyközi buszokra történő fel- és leszállás közben kihasználják az ajtónál kialakult tumultust, lökdösődést. Az elmúlt időszak jellemző elkövetési módja a főleg Intercity vonaton helyet foglaló utas őrizetlenül hagyott csomagjainak, vagy fogasra akasztott ruhaneműből értékeinek eltulajdonítása, elsősorban itt is irattárcák tűnnek el, valamint kisebb táskák, lap-topok. A nagyvárosi jelleg számlájára írható, hogy több, országot járó elkövetői csoport külön azért érkezik a városba, hogy időskorúak sérelmére, hiszékenységüket, jóindulatukat kihasználva sérelmükre ún. trükkös lopásokat követnek el. A korábbi évek jellemző módszere a faárusítással, házalással egybekötött figyelemelterelés, megtévesztés, mikor a fa lepakolása közben az egyik elkövető átkutatta a sértettek házát. 2010. évben újabb módszerként jelentkezett, hogy önkormányzati dolgozónak, E-on alkalmazottnak, továbbá ismert orvosra hivatkozva jutnak be a lakásba, ott pénzt válttatnak a sértettekkel, közben kifigyelik, hol tartja értékét, majd elterelik figyelmét és megtörténik a bűncselekmény.

1028 A lakosság közérzetét legjobban befolyásoló betöréses lopások száma sajnos visszaemelkedett a 2008. évi szintre, 45%-os emelkedést mutatva. Betöréses lopások számának alakulása 587 600

543 404

500 400 300 200 100 0

2008

2009

2010

Betöréses lopások számának alakulása Nyíregyháza területén 2008-2010. évben A nyomozások eredményessége a 2009-es 23,28- ról 18,86-ra csökkent, mely csökkenés akkor is szembetűnő, ha a megyei átlag is csak 21,96 % volt. Nyíregyháza területén 2010. évben 241 magánlakás sérelmére követek el betörést. Itt a város különböző pontjain történtek bűncselekmények, lakótelepeken, családi házak, tanyák, kertvárosi jellegű városrészeken. Az elkövetés időpontja a korábbi éjszakai behatolásról áttevődött a nappali órákra, amikor nincsenek otthon a lakásokban. Gyakran kerültek betörők célpontjává elsősorban külterületi telephelyek, raktárak, innen főleg gázolajat és fém hulladékot, gépeket valamint cigarettát tulajdonítottak el. A kisboltok, üzletek, presszók sérelmére elkövetett cselekmények kapcsán főleg élelmiszert, italt, cigarettát vittek el, és gyakran a helyiségben lévő játékgépet is feltörték. A betörések kapcsán továbbra is gyakori a sorozatjellegű elkövetés, illetve más megyékből kifejezetten bűncselekmény elkövetése céljából ideérkező személyek megjelenése. Lakossági összefogással, polgárőrséggel és a KMB alosztály segítségével több elkövetőt is sikerült elfogni, és velük szemben a bűntető eljárást eredményesen befejezni. 2011-ben is az a cél, hogy a lakásbetörések számát visszaszorítsuk, a felderítést növeljük. A Nyíregyháza város területén gépkocsi lopásból 19-et regisztráltunk 2010 évben.

1029

Gépkocsi lopás 30 30 22

25

19

20 15 10 5 0

2008

2009

2010

Gépkocsi lopások számának alakulása Nyíregyháza illetékességi területén 20082010. évben A klasszikus gépjárműlopások száma évről évre csökken, annál inkább próbálkoznak a „hiteles” kocsik eltüntetésnek lopásnak történő beállításával, amely bűncselekmények felderítése más jellegű nyomozói tevékenységet igényel. Gépkocsiból lopás 167 esetben történt Nyíregyházán, a város különböző pontjain. Jellemző elkövetési módszere az óvodák iskolák környékére érkező szülők autóban felejtett értékeinek az eltulajdonítása, akár feltöréssel, akár a nyitva felejtett kocsiból. Új módszerként jelentkezett 2010. évben az ún. távirányító blokkoló használata, mely nem engedi lezárni a gépkocsit a kiszálló tulajdonosnak. Több lakossági megnyilvánulásból is érzékelhető, hogy a biztonságérzetet leginkább a rablások számának alakulása, illetve elkövetési módja befolyásolja legjobban. Ez még akkor is negatívan hat, ha a rendőrség eredményesen dolgozik a rablások felderítését illetően. A bűnügyi statisztika 2009-ben 40 rablást regisztrált, 2010-ben ez a szám 43-ra nőtt. Rablások számának alakulása 43 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

39

2008

40

2009

2010

1030 Rablások számának alakulása Nyíregyháza város területén 2008-2010. évben Az elkövetés módszere általában az útonállásszerű, utcán történő támadás, illetve több, idősek sérelmére, lakásukon történt támadás is történt. A bűnözés személyi oldala: A vizsgált időszakban az előző évhez képest 13%-kal nőtt az ismerté vált, nyíregyházi lakóhelyű elkövetők száma, 1639-re, melyek közül 1322 férfi és 317 nő volt. Az elkövetők korosztály szerinti megoszlása alapján megállapítható, hogy csökkent a gyermek- (29-ről 26-ra) és fiatalkorú ( 118-ról 116-ra) tettesek száma, a növekedés a felnőtt elkövetőknél realizálódott, 1451 felnőtt korú személy lett tettesként felelősségre vonva, de még a 60 év feletti korosztály is 46 fővel képviseli magát e körben. Az elkövetett bűncselekményeket 89 esetben csoportosan követték el. A bűncselekményt elkövetők esetében alkoholos befolyásoltság 245 esetben fordult elő, kábítószer hatása alatt 41 fő követett el bűncselekményt. A bűncselekményt elkövetők esetében többszörösen visszaeső volt 63 fő, különös visszaeső 52 fő, visszaeső 45 fő. A sértettek tekintetében is hasonlóak a tendenciák, csökken a gyermek- (49-ről 41re) és fiatalkorú (156-ról 114-re ) sértettek száma, a 16%-os növekedést itt is a felnőtt korúak teszik ki (2419 fő). Sajnálatosan, 34%-kal emelkedett az időskorú sértettek száma, ez most 442 fő. A bűncselekményekkel okozott kár 2010. évben Nyíregyházán 22 %-os emelkedést mutat. Jelentősen nőtt ugyanakkor az eljárások során megtérült kár mértéke, 81%-os emelkedést mutatva. 2011-re központilag is megfogalmazott elvárás úgy a Rendőrség, mint a Bíróságok, Ügyészségek felé, hogy a büntetőeljárások során a kár megtérülését kiemelten kezeljék, a rendelkezésre álló törvényi eszközökkel tovább fokozzák. Szabálysértési helyzet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szabálysértési Hatósága 2010-ben a közbiztonság rendjét sértő cselekmények esetében 1.100 ügyben járt el. 381 elkövetőt koldulás , 33 főt csendháborítás, 131 főt köztisztasági, 8 főt tűzvédelmi, főt honvédelmi és polgárvédelmi, 450 főt pedig önkormányzati rendeletben megállapított szabálysértések miatt pénzbírsággal sújtott. Felelősségre vont személyek közül 27 volt fiatalkorú. A Közterület-felügyelet 2010-ben 12.072 intézkedést hajtott végre, a befolyt helyszíni bírság meghaladta a 40 millió forintot. Köztisztasági szabálysértés miatt 33 főt, közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megszegése miatt 4.498 fővel, önkormányzati rendelet megsértése miatt 4.656 fővel szemben szabott ki helyszíni bírságot. NYÍREGYHÁZA TŰZVÉDELMI HELYZETE A lakosság személy és vagyonbiztonsági helyzetében fontos szerepet játszik a Nyíregyházi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság. Ehhez a tűzmegelőzési szakterületen dolgozók a létesítmények szakszerű, előírásoknak megfelelő létesítésével, másrészt a biztonságos üzemeletetéssel járulnak hozzá. Ennek érdekében hatósági és szakhatósági feladatokat végeznek, ellenőrzéseket tartanak. Különösen fontos a nagy forgalmú, a tömegtartózkodású és a zenés, táncos

1031 szórakozóhelyek biztonsága, mivel ezeken a helyeken több jelenlévővel kell számolni. A tűzoltási, kárelhárítási területen a tüzek eloltása, illetve a műszaki jellegű káresemények felszámolása a feladat. Ezek száma az elmúlt években jelentősen megemelkedett, elsősorban a műszaki mentéseknél. Kedvező változás, hogy a tűzesetek száma évek óta csökkenő tendenciát mutat. Különösen fontos, hogy a közlekedési balesetek száma az utóbbi időszakban csökkent, így a beavatkozások aránya a műszaki események irányába mozdult el (fakidőlés, épületomlás, vízszívatás, stb.). A város területén lévő meghatározó méretű létesítmények tűzvédelmi szempontból biztonságosak, a lakosságra veszélyt nem jelentenek (LEGO Manufacturing Kft., Electrolux Lehel Kft, Michelin Hungária Abroncsgyártó Kft.,) Az önkormányzati intézményekben 2001-ben megkezdődött a tűzjelző és vagyonvédelmi rendszerek kiépítése. Ennek keretében lett ellátva ilyen védelmi rendszerrel a polgármesteri hivatal is. Fontos lenne ezt a folyamatot az anyagi lehetőségek függvényében tovább folytatni, mivel ez lehetőséget ad a nem kívánatos események gyors felderítésére. A HELYZETELEMZÉSBŐL LEVONHATÓ KÖVETKEZTETÉSEK A nyíregyházi helyzet megfelel az országos átlagnak, sem pozitív, sem negatív értelemben nem tér el a nagyvárosok közbiztonsági állapotaitól. Nincs szükség tehát vészhelyzeti tervezésre, azonnali operatív beavatkozásra. Azzal viszont szembe kell nézni, hogy az értékrendekben és a társadalmi morálban bekövetkezett hanyatlás eredményeként divat lett a szabályok semmibe vétele. Az objektív helyzet és a polgárok szubjektív biztonságérzete nincs szinkronban egymással. A közbiztonság valós állapota jobb, mint a polgárok erről való vélekedése, mindazonáltal a lakosság egy része a bűnözéstől való félelem mítoszában él. Az írott sajtó és a média szerepe ebben óriási. Gyenge a helyi társadalom védekező mechanizmusa, mert a közbiztonságot nem súlyának megfelelően kezelik, a biztonságkezelés tudati szinten nem élvez prioritást. A bűnmegelőzés társadalmi jelentősége nem tudatosult a polgárokban. A közbiztonsági piac szereplőinek összefogása nem kielégítő. Hiányzik a közös tenni akarás. Az önkormányzat kellő felelősségvállalást tanúsít a közbiztonságért. A családon belüli erőszak, a gyermekek a nők, az öregek bántalmazása sok családban az életmód része. A gyermek- és szülőbántalmazás megelőzése nem hatékony. A családon belüli erőszak áldozatai gyakran még az érdemi intézkedés előtt meggondolják magukat, és elzárkóznak az együttműködéstől, aminek oka – többek között – az állandó fenyegetettség, az anyagi és érzelmi kiszolgáltatottság. Az áldozattá válás megelőzése és az áldozatsegítés nem hatékony. A vagyon elleni bűncselekményekkel okozott kár megtérülésére, megtérítésére vonatkozó esély igen alacsony. Elégtelen az áldozattá vált személyek segítése, a lakossági jogsegély szolgáltatás, valamint az ismételt áldozattá válás megelőzését szolgáló tájékoztatás.

1032 CÉLOK, PRIORITÁSOK A biztonságos lakóhelyhez való jog megvalósítása, az életminőséget javító közbiztonság megteremtése tehát a fő prioritás, ami akkor érhető el, ha a bűnmegelőzés a társadalompolitika integrált részéve válik, és további célul tűzzük ki, hogy: meghonosítjuk a közösségi biztonságkezelés szemléletét és módszertanát; csökkentjük a bűnözést úgy mennyiségi mint minőségi téren; rendet teremtünk a közterületeken és a közutakon; megfelelünk a lakosság biztonsági elvárásainak; gondoskodunk magas szinten a tűz-, és katasztrófavédelemről. Elengedhetetlen, hogy a képviselőtestület a közbiztonságot, a bűnmegelőzést stratégiai kérdésként kezelje. Az önkormányzatnak – beleértve a Polgármesteri Hivatal apparátusát – fel kell ismernie a saját magában, illetve szervezetében rejlő lehetőségeket, és azt a felelősséget, hogy a közbiztonság megteremtésében kulcsszerepe van. Nemcsak azért, mert közvetlenül érzékeli az állampolgárok napi gondjait, félelmeit, az őket ért sérelmeket, hanem amiatt is, mert joga és kötelessége a helyi adottságoknak legmegfelelőbb stratégia, együttműködési és cselekvési program kialakítása, a közbiztonsági láncolat szereplőinek bevonása. A város biztonságosabbá tétele összetett folyamat, melyhez nélkülözhetetlen a különböző területen működő szervezetek közös szándéka és együttes fellépése. Amennyiben az állami és gazdálkodó szervezetek, civil szerveződések tudatosan és integráltan (együttes erővel, összefogottan) jelennek meg a biztonsági piacon, úgy eredményesen vehetnek részt a közbiztonságnak, mint terméknek a megteremtésében. Tudatosság és elkötelezettség nélkül nincs hatékony összefogás. Kiemelt cél, hogy a lakosság egyetlen rétegének se legyen meghatározó élménye a bűnözéstől való félelem. Ennek oldása közös felelősség, jóllehet a fő szerep a rendőrségre és az igazságszolgáltatásra hárul. A bűnözés mennyiségi és minőségi oldalának önkormányzati eszközökkel való korlátozása, illetve visszaszorítása reális cél, ami azáltal valósítandó meg, hogy az önkormányzat mindent megtesz a bűnmegelőzési szempontok érvényre juttatása, a bűnalkalmak korlátozása és a lakosság tudatformálása érdekében. Általános – országosan is megfogalmazott – cél, hogy a bűnmegelőzés állami monopóliumát váltsa fel a társadalmi bűnmegelőzés, és minden területen, illetve szereplőnél kapjon hangsúlyt a bűnmegelőzés eszmerendszere és gyakorlata Átfogó törekvés, hogy az önkormányzat felelős döntéseivel kiszámítható és biztonságos környezetet teremtsen az itt élők, az ide látogatók számára, és csökkentse a bűnalkalmakat. Ez magában foglalja azt a követelményt, hogy kerülje – úgy a normaalkotás, mint a hatósági jogalkalmazás során – a biztonsági kockázatot eredményező, továbbá a visszaélésre, kijátszásra okot vagy alkalmat adó döntéseket. A bűnalkalmak korlátozása céljából az önkormányzat szervezzen, illetve szorgalmazzon általa koordinált, hatékony és rendszeres hatósági ellenőrzéseket, elemezze azok tapasztalatait, és kövessen el mindent az okok megszüntetése érdekében. Működjön szorosan együtt a bűnüldöző szervekkel, a civil szervezetekkel, polgárőrséggel.

1033 A sértetté válás kockázatának csökkentése érdekében az önkormányzatnak támogatnia kell a lakosság biztonságra nevelését, illetve részben fel kell vállalnia az abban való részvételt. A közbiztonsággal kapcsolatos ismereteket, hiedelmeket a helyükre kell tenni, és ki kell alakítani az emberekben az egészséges önvédelmi reflexeket. Elemi szükséglet, hogy közterületeink a rendezettség és nyugalom állapotát mutassák. A közterületek rendjének fenntartása, a város biztonságossá tétele elképzelhetetlen preventív, határozott rendőri jelenlét aktív közterület-felügyeleti munka és hatékony polgárőrség nélkül, továbbá a jogellenes, zavaró eseményekre való gyors és hatékony reagálás nélkül. Az önkormányzat abban érdekelt, hogy minél magasabb legyen a rendőri lefedettség, ezért igényli és támogatja a folyamatos, fokozott rendőri szolgálatot. Emellett határozott törekvése, hogy a közterület-felügyeletet hatékonyan működtetesse és fejlessze. Az önkormányzat célja a közlekedés zavartalanságának biztosítása, és a balesetek megelőzése. Forgalomszervezési és forgalomtechnikai megoldásokkal szüntesse meg a közlekedés biztonságát és zavartalanságát veszélyeztető okokat, körülményeket. Mint tulajdonos és közlekedési hatóság tegyen meg mindent a különböző szervek ez irányú tevékenységének összehangolása érdekében. Az önkormányzatnak célja – egyben kötelessége –, hogy gondoskodjon a tűzvédelemről, a műszaki mentésről, a polgári védelmi feladatokról, és szervezze, irányítsa a tűzmegelőzést. Az elvárás az, hogy a város képes legyen a különféle tűzesetekre, természeti és civilizációs balesetekre gyorsan és magas színvonalon reagálni, azok káros hatásait elhárítani, illetve csökkenteni. Az életet és anyagi javakat fenyegető veszélyek, a pusztítás ellen – eltérő módon, de – mindenkinek védekeznie kell. Az önkormányzat célja, hogy a lakosságot felkészítse a különféle természeti és civilizációs balesetek és veszélyhelyzetek megelőzésére, a váratlan vagy előre tervezhető veszélyek káros hatásainak csökkentésére vagy akár kiküszöbölésére. A CÉLMEGVALÓSÍTÁS ÁLTALÁNOS FELADATAI KÖZBIZTONSÁGI KEREKASZTAL LÉTREHOZÁSA, MŰKÖDTETÉSE A kerekasztal feladata, hogy elemezze a folyamatosan változó közbiztonsági viszonyokat, kidolgozza, illetve véleményezze a középtávú közbiztonsági stratégiákat, aktualizálja a rövidtávú célokat, véleményezze a közgyűlési előterjesztéseket, javaslatokat dolgozzon ki az önkormányzat és a biztonsági láncolat egyéb tagjai számára, és meghatározza az irányvonalakat. A kerekasztal szükség szerint ülésezik, melynek során az aktuális helyzet elemzése alapján dönt az aktuális feladatokról, valamint a rendelkezésre álló erők és eszközök célirányos felhasználásáról.

1034 KÖZBIZTONSÁGI, BŰNMEGELŐZÉSI CÉLKERET A közbiztonság helyzete arányos a ráfordítások nagyságával. Biztonságot pénz nélkül nem lehet teremteni, azzal együtt, hogy a közbiztonság önkormányzati szinten nem elsősorban pénzkérdés. Ki kell azonban alakítani a finanszírozási rendszerét, mely a város éves költségvetésében, mint előre tervezhető keretösszeg megjelenik. Az anyagi eszközök felhasználásának mikéntjét és hatékonyságát ellenőrző rendszer kiépítése is indokolt, hogy a keretösszeg felhasználása a lehető leghatékonyabban történjék. A BŰNMEGELŐZÉS ÖSSZTÁRSADALMI ÜGGYÉ TÉTELE

A Közbiztonsági Kerekasztal módszeresen és rendszeres időközönként végezzen bűnelemzést, határozza meg az önkormányzat bűnmegelőzési feladatait és dolgozzon ki programokra, akciókra vonatkozó javaslatokat abból kiindulva, hogy a helyi problémák helyi megoldásokat igényelnek. Ebbe beletartozik annak előterjesztése is, hogy milyen helyi jogszabályok módosításával vagy új jogszabály megalkotásával teremthet megfelelő hátteret az önkormányzat a bűnmegelőzés számára. A levont következtetéseket meg kell osztani a többi érintett szervezettel is, kezdeményezve az együttműködést. A társadalmi bűnmegelőzés folyamatjellegű tevékenység. Az önkormányzat minden szerve népszerűsítse a bűnmegelőzést és teremtsen lehetőséget a lakosságnak, valamint az érintett szervezeteknek a bűnmegelőzésben való aktív részvételre, legyen az konkrét cselekvésre sarkalló projekt vagy egy fennálló problémára vonatkozó lakossági ötletbörze. E célból szervezni kell – a rendőrségre és médiaszakemberekre támaszkodva – népszerűsítő kampányokat, közösségi rendezvényeket. A bűnmegelőzési stratégia végrehajtásának alapvető feltétele, hogy nyitott legyen a szakmai kezdeményezésekre és gondoskodjon a legjobb módszerek és bevált szakmai megoldások elterjesztéséről. Kiemelten kell kezelni a Városi Polgárőrség működésének biztosítását és anyagi támogatását. A Szomszédok Egymásért Mozgalom az egymásra való odafigyelésen alapszik, mellyel sokat tehet a közbiztonság megteremtéséért maga a lakosság is. Indokolt a minél szélesebb körben való beindítása és támogatása. A SZEM-et a lakossággal fórumokon, szóróanyagokon és személyes megkereséseken keresztül ismertetni kell. Ezen mozgalom elsősorban az idősebb korosztály körében propagálandó. Ebben a polgárőrség szervezetei jelentős segítséget tudnak adni.

FELADATOK A BŰNOKOK ÉS BŰNALKALMAK KORLÁTOZÁSA ÉRDEKÉBEN

Térfigyelő kamerák jelenlétére van szükség a belvárosban, több területen is. Elodázhatatlan, hogy a lakosság biztonságérzetét leginkább veszélyeztető közterületi bűnözés visszaszorítására az önkormányzat kiépítessen egy köztérfigyelő rendszert, amelynek folyamatos figyelése

1035 és kezelésére megvannak az objektív feltételek. A térfigyelő kamerarendszer egyfelől visszatartó hatású, másfelől lehetővé teszi az arra hivatott erők hatékony és célirányos beavatkozását. A kamerarendszer telepítésénél a város bűnözési földrajzára és idegenforgalmi érdekeire figyelemmel kell eljárni, ennek kiépítése során figyelembe kell venni a rendőrség szakértői véleményét. Preventív hatósági ellenőrzéseket kell tartani tervszerűen és összehangoltan a hivatal, a Rendőrkapitányság, a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság (HÖT), a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, az ÁNTSZ és a NAV együttes részvételével a kereskedelmi, vendéglátó-ipari és szolgáltató egységeknél, valamint az időszakos és telephelyhez nem kötött árusoknál, továbbá a telephely engedéllyel rendelkezőknél. Határozottan és hatékonyan kell fellépni (szankcionálással, nyitva tartás korlátozásával vagy bezárással) azon szórakozóhelyekkel szemben, amelyek a bűnözés, a prostitúció, a tűzvédelmi előírások megszegése, a fekete munka színterei. Ugyanígy kell eljárni azon vendéglátó egységekkel szemben, amelyek a lakók nyugalmát zavarják. Támogatni kell a lakossági önszerveződések létrehozását és működését, amelyek tevékenysége bűnmegelőzésre irányul, és közvetve erősíti a helyi közbiztonságot. Kívánatos, hogy a polgárőrség a rendőrséggel és a közterület-felügyelettel minél nagyobb számban hajtson végre közös akciókat, járőrözéseket. FELADATOK A SÉRTETTÉ VÁLÁS KOCKÁZATÁNAK CSÖKKENTÉSÉRE

A lakosság biztonságra nevelése érdekében fel kell használni minden lehetséges fórumot és eszközt. A felnőtt- és időskorúak esetében főként azokra a szituációkra kell bűnmegelőzési programokat indítani, amelyekben nagy valószínűséggel prognosztizálható a sértetté válás. Az időskorú, és különösen az egyedül élő állampolgárok „megszólítása”, a körükben végzett felvilágosító, meggyőző munka különösen fontos feladat. Ebbe a munkába be kell vonni a szociális munkásokat, a rendőrséget, a nyugdíjas szervezeteket és a karitatív szervezeteket. Az ügyfélfogadást ellátó épületekben és közintézményekben figyelemfelhívó és tájékoztató jellegű szóróanyagokat kell elhelyezni. Lakossági akciók, őrjáratok – a polgárőrség közreműködésével - való szervezése szükséges a zseblopások, gépkocsi feltörések és betörések környezetében. A gépjármű tulajdonosok és a lakók óvatosságra, elővigyázatosságra intése, tájékoztató anyag terjesztése csökkentheti az áldozattá válás kockázatát. A helyi sajtót és médiát ösztönözni kell arra, hogy a bűncselekményekről szóló híradásokban az eseményeket tényszerűen, tanulságokat magában hordozó módon tálalják. A közbiztonság érdekében tett önkormányzati és rendőrségi intézkedésekről történjék híradás csak úgy, mint a szervezett bűnmegelőzési és közbiztonsági programokról. A Nyíregyházi Rendőrkapitányság és a Nyíregyházi TV együttműködésével olyan interaktív közbiztonsági fórumot célszerű tartani, amelyen a város rendőri és polgárőr vezetői, önkormányzati képviselői, valamint egyéb hatóságai a terület közbiztonságáról, közlekedési rendjéről adnak tájékoztatást. Az

1036 élő adásban sugárzott stúdióbeszélgetéshez a meghívott polgárok és a tévénézők kérdéseket tehetnek fel, kéréseket, javaslatokat fogalmazhatnak meg. A sértetteket kiemelt figyelem illeti az általuk elszenvedett fizikai, lelki, anyagi és szociális sérülések okán. Mindent el kell követni a sértettek megfelelő tájékoztatása, az ismételt áldozattá válás megelőzése érdekében. A SZOCIÁLIS KÖRNYEZET PREVENTÍV ALAKÍTÁSA A szociálisan hátrányos helyzetű rétegekhez tartozók (alkoholista, önsértő magatartást tanúsító, munkanélküliek, hajléktalanok) az önkormányzat által pályázott közmunka programokon vehetnének részt. Önkormányzati feladat – melynek komoly közbiztonságra gyakorolt hatása is van - az utcák, terek, parkok, játszóterek, tisztává, átláthatóvá tétele, a bozótos, elhanyagolt növényzet rendbetétele. Erre a célra igénybe vehetők például a munkanélküli vagy hajléktalan személyek rendszeres, fizetett közmunkával. Szükséges továbbá fenntartani a hajléktalanszállókat és étkeztetést, kultúrált körülmények között történő tisztálkodási lehetőséget, valamint mosatási lehetőséget, továbbá a rászorulók részére mentálhigiénés szolgáltatást is biztosító szociális intézményhálót. Ezen feladat megvalósításába indokolt bevonni a városban működő egyházi és világi karitatív szervezeteket is. Azokon az érintett területeken, ahol nagy számban laknak önkormányzati bérlakásokban szociálisan hátrányos helyzetű emberek, javasoljuk beilleszkedési programok indítását. A családok átmeneti otthona kiléptető rendszerének legyen alapja további önkormányzati bérlakás biztosítása a legrászorultabb és legegyüttműködőbb családok részére. Lehetőséget teremtve ezzel a családok tartós visszailleszkedésére, megelőzve ezzel a családok széthullását és utcára kerülését. A KÖZREND FENNTARTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK

A Közterület-felügyeletnek törekednie kell a minél nagyobb mérvű preventív jelenlétre és beavatkozásra. A szolgálatszervezés a mindenkori aktuális közbiztonsági helyzetnek megfelelően történjék. A jobb erő és eszközfelhasználás érdekében a rendőrséggel és a polgárőrséggel közös szolgálatokat kell szervezni. A közterület-felügyeletnek, az önkormányzat szervezeteinek és a rendőrségnek a közterületi preventív jelenlét eszközével együttesen, szigorúan fel kell lépni a közterületeken és a szórakozóhelyek környékén tapasztalható jogsértések, (környezetszennyezés, engedély nélküli közterület-foglalás, szabálytalan parkolás, forgalomcsillapított övezetbe való engedély nélküli behajtás, koldulás, szabálytalan kutyatartás) felszámolása érdekében. Nyíregyházán 15 polgárőr szervezet közel 800 fővel segíti a közbiztonság fenntartását. A Polgárőrség az állampolgárok szubjektív biztonságérzetének javítása érdekében a belvárosban gyalogos, a külterületeken gépjárművel járőrszolgálatot végez. A rendőrséggel közösen a szolgálatvezénylések pontosítása és összehangolása után együttes szolgálatot kell teljesíteni. A közterületi szolgálaton túl a polgárőrök rendszeresen részt vesznek különböző akciókban és razziákban a város területén, rendezvényeket, sporteseményeket biztosítanak és környezetvédelmi és karitatív feladatokat látnak el. Részt vesznek a rendvédelmi szervek által szervezett akciókban, ellenőrzésekben. Jelentős szerepük lehet a szenvedélybetegek és az ifjúság elleni bűncselekmények megakadályozásban, visszaszorításában.

1037 A vandalizmus és graffitizés ellen küzdeni kell részben a kialakítandó köztérfigyelő kamerarendszer segítségével, részben – közterület-felügyeleti és polgárőr közös – portyaszolgálatok szervezése útján. Ismertté váló tettes esetén törekedni kell a megállapodásra, hogy az elkövető közterületi munkavégzéssel, az összefirkált falak takarításával tegye jóvá bűnét. Ez komoly visszatartó és nevelő erővel bírhat. A fiatalok ilyetén önkifejezésének ellenőrzött mederbe terelése is megelőzheti a jogellenes cselekmények egy részének elkövetését. Ilyen eszköz például legális graffiti helyek kijelölése, ezeken a helyeken graffiti versenyek, bemutatók szervezése. A közterület-szennyezés akadályozása céljából a médiákon keresztül hangsúlyozottan jelenjen meg a lakosság irányába propagandatevékenység. A polgárok felé sugározni kell, hogy az önkormányzat odafigyel és törődik a közterületek tisztaságával, rendezettségével. A GYERMEK ÉS FIATALKORI BŰNÖZÉS MEGELŐZÉSE, CSÖKKENTÉSE

Koordinációs fórum létesítése és működtetése szükséges a gyermekvédelemben, valamint a bűn- és baleset-megelőzésben érintett valamennyi szervezet és intézmény együttműködésének elősegítésére. Hangsúlyt kell fektetni ezért a gyámhatóság, a pártfogói szolgálatok, a rendőrség, az ügyészség és a családsegítő szolgálatok közötti jelzőrendszer és napi kapcsolat kialakítására, illetve fenntartására. A Nyíregyházi Rendőrkapitányság részéről az önkormányzat igényli, hogy valamennyi nagyobb iskolában bevezetésre kerüljön a Sulizsaru-program, folytassanak a D.A.D.A. programra építve biztonságra nevelő és felvilágosító tevékenységet a diákság körében, valamint tartsanak rendszeres bűn- és baleset megelőzési továbbképzést az általános és középiskolák pedagógusai számára. A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum működtetése és továbbfejlesztése kiemelt feladat, különös tekintettel a fiatalok alkohol- és kábítószer fogyasztása jellemzőinek feltárására, valamint a helyi megelőzést szolgáló cselekvési programok koordinálására. Az általános és középiskolák világos irányelvekkel és célkitűzésekkel rendelkezzenek az ifjúságot veszélyeztető tényezők kezelésére. Ide értendők a kábítószer fogyasztás, az erőszak és bántalmazás elleni stratégiák. A felvilágosítónevelő tevékenységnek az iskolák tantervébe iktatásával történjék meg, melynek keretében fokozni kell a tanulók részéről az alapvető etikai és állampolgári ismeretek elsajátítását. Emellett a mindennapi élet konfliktusainak erőszakmentes kezelésére a tanulókat rávezető, akár szituációs játékok keretében megrendezett tréningeket kell szervezni az iskolákban. A rendőrség biztosítson fokozott járőri jelenlétet – a közterület-felügyelet és a polgárőrség bevonásával - a közoktatási intézmények és az ifjúsági szórakozóhelyek környékén, azok nyitvatartási idejéhez igazodóan. A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK MEGELŐZÉSE

Koordinációs fórum létesítésére és működtetése szükséges, melynek keretében szervezni és koordinálni kell az ágazati, szakmaközi, civil és egyházi szervezetek közötti jelzőrendszert. Törekedni kell a családon belüli erőszak

1038 korai felismerésére és felszámolására. Olyan rendszert kell kialakítani, amely képes a problémák észlelésére, azonosítására, értékelésére, és a megfelelő, lehetőleg korai beavatkozásra, valamint az utógondozásra. Ebben a folyamatban az iskolai és óvodapedagógusok, valamint a védőnők, szociális munkások és a családorvosok lehetnek a kulcsszereplők, akik részére szervezett kereteken belül felvilágosító és továbbképző programokat, konferenciákat kell szervezni. A TŰZ- ÉS KATASZTRÓFAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A TŰZVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK

Törekedni kell az egyes építményekhez olyan út, illetve terület biztosítására, amely a tűzoltóság vonulása, működése esetén alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működtetésére. A jogszabályok betartásával és betartatásával biztosítani kell a meghatározott oltóvíz ellátás intenzitását. Kiemelten kell gondoskodni az oltóvizet szolgáltató berendezések, valamint azok tartozékainak és szerelvényeinek üzemképességéről, fagy elleni védelméről. Törekedni kell a tűzoltó vízforrások, valamint azok szerelvényeinek és tartozékainak nemzeti szabvány szerinti felülvizsgálatára, illetve karbantartására. Tűzvédelmi tájékoztatás, propaganda tevékenység. Az anyagi lehetőségek függvényben és különböző pályázati lehetőségek kihasználásával törekedni kell a gépjárműpark és a védőfelszerelések magas szintű technikai állapotának biztosítására, a tűzoltó állomány és technikai eszközök elhelyezési körülményeinek javítására. A POLGÁRI VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A pénzügyi lehetőségek függvényében a polgári védelmi csoportba sorolás védelmi követelményei alapján folytatni kell a lakosság központi riasztását, és tájékoztatását szolgáló berendezések telepítését a város területén. A rendszer minősített, illetve különleges (katasztrófa) helyzetekben lehetőséget ad a lakosság azonnali tájékoztatására. A polgári védelem feladatrendszerén belül prioritást a lakosság felkészítése élvezzen. Ennek keretében kiemelten kell támogatni az alsó-, közép és felsőfokú intézményekben a katasztrófavédelmi oktatás kiterjesztését osztályfőnöki órák keretében, illetve más, a tantervekbe illeszthető formákban, teret kell adni a katasztrófavédelem általános körébe tartozó versenyekre való felkészülés és az azon való részvétel támogatásának. A lakosság biztonságának növelése érdekében – a pénzügyi lehetőségek függvényében és az önkéntesség elvének előtérbe helyezésével – növelni szükséges a települési polgári védelmi szervezetek felkészítését. A CÉLMEGVALÓSÍTÁS KONKRÉT FELADATAI Az önkormányzatoknak a helyi rendőrséggel együttműködve aktív és vezető szerepet kell játszaniuk a helyi közösség biztonságát szolgáló tervek előkészítésében. A helyi önkormányzatnak ösztönözni és motiválni kell a helyi közösség szakmai és civil szerveződéseit.

1039 A bűnözés területileg eltérő kihívásaira csak helyi közügyként megfogalmazott bűnmegelőzési stratégiával és taktikával lehet hatékonyan reagálni. Az önkormányzat, mint a helyi közszolgáltatások és közszolgáltató intézmények többségének tulajdonosa, a helyi közigazgatás irányítója, a helyi politika fóruma vezérli, motiválja és koordinálja a helyi bűnmegelőzést. Központi referenciaszereplőként meghatározó szerepe van az információk és a biztonsággal kapcsolatos adatok terjesztésében. Jogalkotóként és település-tervezőként érvényesítheti azokat a szempontokat, amelyek a helyi közbiztonságot szolgálják. Stratégiai célkitűzések szintje Átfogó célkitűzések szintje Specifikus célkitűzések szintje

Az életminőséget javító közbiztonság megteremtése, a bűnözés csökkentése A település biztonságának javítása

A bűnmegelőzés a Partnerség helyi megteremtése a társadalompolitika bűnmegelőzés integrált részévé szereplői között váljon A városlakók A bűnözést keltő Szakmaközi biztonságérzetének okok hatásának koordináció erősítése csökkentése Konfliktusok A sértetté válás, az A kisközösségi erőszakmentes ismételt sértetté integráció és feloldása válás csökkentése kontroll fokozása A bűncselekmény A bűnözői életmód Az áldozat-segítés erkölcsi, anyagi kialakulásának kárának mérséklése megelőzése A jogkövetés A bűnelkövetési A bűnmegelőzéssel erősítése alkalmak kapcsolatos korlátozása ismeretek bővítése Önkormányzati feladatok

Az Önkormányzat a helyi lakosok közbiztonsággal kapcsolatos véleményét rendszeresen felméri közvélemény-kutatás útján, illetve lakossági fórum szervezésével. Felelős: Polgármesteri Kabinetvezető Határidő: Folyamatos Az Önkormányzat és a Városi Rendőrkapitányság közös fórumon évente tájékoztatja a lakosságot a város közbiztonsági helyzetéről, melyhez a Nyíregyházi Városi Televízió adásidőt biztosít. Felelős: Polgármesteri Kabinetvezető Nyíregyházi Város-Kép Kft. Igazgatója Határidő: Folyamatos

1040 Az Önkormányzat támogatja a Közbiztonsági Kerekasztal létrehozását, mely megfelelő keretet biztosít a közbiztonságban részt vevő szereplők kapcsolattartására. Felelős: Polgármester Határidő: létrehozásra 2011. december 31. utána folyamatos Bokortanyák közbiztonsága Át kell tekinteni a Mezőőri Szolgálat működését, és szükség szerint gondoskodni kell hatékonyságának fokozásáról, ki kell alakítani a Polgárőrséggel való együttműködést. Felelős : NyírVV Nonprofit Kft. igazgatója Határidő: folyamatos Család-, gyermek- és ifjúságvédelem Az Önkormányzat támogatja a fiatalok utcai szociális munka megszervezésére irányuló törekvéseket, illetve a fiatalok részvételét célzó tartalmas szabadidős programokat. Felelős : Polgármester Határidő : folyamatos A drogfogyasztás és a kábítószer bűnözés megelőzése Az Önkormányzat az oktatási intézmények tanulóit tájékoztató-nevelő D.A.D.A program folytatásához forrást biztosít. Felelős: Polgármester Határidő: éves költségvetés elfogadása Az Önkormányzat a Kábítószerügyi Érdekegyeztető Fórumot a Nyíregyháza Város drogprobléma visszaszorítására elfogadott stratégiája, valamint annak feladat meghatározása és ütemezése szerint működteti. Felelős : Polgármester Határidő : folyamatos Közlekedésbiztonság Az Önkormányzat megszervezi és rendszeresen összehívja a Közlekedésbiztonsági Kerekasztalt az érintett szervek, szervezetek tevékenységének összehangolására, különös tekintettel a város forgalomszervezésére. Felelős : Jegyző Határidő : folyamatos

1041 Gondoskodni kell a közutak biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban tartásáról, különös tekintettel a közlekedésbiztonsági szempontból veszélyes útszakaszokra, csomópontokra. Felelős : NyírVV Nonprofit Kft. igazgatója Határidő: folyamatos Közterületek rendje Folytatni kell a térfigyelő kamerarendszer kiépítését a város bűnügyileg fertőzöttebb közterületein. Felelős : Polgármester, városi rendőrkapitány Határidő : folyamatos A Nyíregyházi Városi Rendőrkapitányság évente összeállítja a bűncselekmények előfordulási gyakoriságát mutató közbiztonsági térképet, melyet a Rendőrkapitányság az éves közgyűlési beszámoló mellékleteként szerepeltet. Felelős: Városi Rendőrkapitány Határidő: Folyamatos Nyíregyházi Városi Rendőrkapitányság figyelemmel kíséri Nyíregyháza határközeli elhelyezkedésének a város közbiztonságára gyakorolt hatásait, melynek elemzését a Rendőrkapitányság az éves közgyűlési beszámolóban szerepelteti. Felelős: Városi Rendőrkapitány Határidő: Folyamatos Az Önkormányzat gondoskodik a városlakók folyamatos tájékoztatásáról - különös tekintettel a civil együttműködési formákra - (pl. polgárőrségek, a Szomszédok Egymásért Mozgalom működésével kapcsolatos tudnivalókról), illetve a gyakran előforduló, váratlan és veszélyes élethelyzetekre vonatkozó hasznos ismeretekről. Felelős: Polgármester Határidő: Folyamatos A Közterület-felügyelet a körzeti megbízott közterület-felügyelői rendszeren keresztül nyilvántartja az egyes körzetekből érkező képviselői, lakossági panaszokat, valamint az ezeket érintő intézkedéseket, melyekről folyamatosan tájékoztatja a polgármestert. Felelős: Jegyző Határidő: Folyamatos Gondoskodni kell a városlakók által indokoltan panaszolt vendéglátóipari egységek fokozott ellenőrzéséről. Felelős: Jegyző Határidő: Folyamatos

1042

Gondoskodni kell a közterület-felügyelők visszatartó erejű jelenlétének fokozásáról. Felelős: Jegyző Határidő: Folyamatos Megelőző vagyonvédelem Folytatni kell a vagyonvédelmi rendszer kiépítését az önkormányzati tulajdonban álló középületek megóvására. Felelős: Polgármester Határidő: Folyamatos A Nyíregyházi Városi Televízió sugárzására adásidőt biztosít.

Kht.

a

vagyonvédelem

népszerűsítésének

Felelős: Nyíregyházi Város-Kép Kft. Igazgatója Határidő: 2011. december 31. Ellenőrzés

1. Közbiztonsági Koncepció végrehajtásának állásáról éves tájékoztatót kell készíteni és azt Közgyűlés elé terjeszteni. Felelős: Polgármester Határidő: minden év március 31.

1043

6./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata sportrendeletének elfogadására Előadó: Nagyné Román Margit Humán Főosztály vezetője Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Szóbeli kiegészítés? Nincs. Ugye itt visszük tovább azt a munkát, amit megkezdünk akkor, amikor elfogadtuk januárban a sportkoncepciót. Tulajdonképpen a koncepció végrehajtási rendelete ez a sportrendelet. Az előterjesztést megtárgyalta az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság, valamint a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság. Kérem Lipták Lajos elnök urat, hogy az Oktatási Bizottság álláspontját ismertesse. Lipták Lajos:(Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Képviselő-testület. Az előterjesztést a Bizottság megtárgyalta, meglehetősen hosszasan és alaposan. Több módosító javaslatunk érkezett, melyet az előterjesztő befogadott. Egyetlen egy maradt, amit itt módosító javaslatként fel kell olvasnom. Az 1. számú melléklet II. pont Fogalmak rész f) pontjában az elszámolható költségek körében a f) pont utolsó, vessző utáni mondata a következőképpen van eredetileg. Valamint munkaviszony keretében foglalkoztatott edzői és játékosi bérek és járulékai. E helyett azt javasolja a bizottság, hogy a munkaviszony keretében foglalkoztatott edzői és játékos személyi jellegű juttatások szerepeljenek a sportrendeletben. S ennek megfelelően a még egy helyen, a 21. oldalon a g) pont pedig maradjon ki, az elszámolható költségek köre, a pályázatban kiírtak alapján az a javaslat született, hogy ez a pont maradjon ki. A bizottság az előterjesztést ezzel a javaslattal 6 igen, 1 tartózkodással elfogadta. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Dr. Tirpák György elnök urat kérem a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság álláspontjának ismertetésére. Dr. Tirpák György:(Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság megtárgyalta az előterjesztést. Bizonyos módosítási javaslatot tett. Ennek lényege az, hogy a rendelet-tervezet 6.§ (5) bekezdésének a) és b) pontjában használt havonkénti összeg helyett támogatási időszakra vetített összeg szerepeljen, hiszen az elszámolás is ténylegesen a támogatási időszakban, az úgynevezett bajnoki év végén fog bekövetkezni, a havonkénti elszámolás nem lehetséges. A Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottságon is felmerült az Oktatási Bizottság által elfogadott javaslat, amely ismertetésre került, amely lényegében bővíti a az elszámolható költségeknek a körét. A Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság ezt a módosítási javaslatot elutasította. Úgy érezzük, hogy a rendeletnek a szellemével, a rendeletnek a céljával ellentétes ez a módosítás, hiszen a rendeletnek éppen az a célja, hogy a sport támogatás felhasználását illetően is tiszta, átlátható viszonyokat teremtsen. Ezért mi leszavaztuk és javasoltuk az eredeti szövegrész helyben hagyását, amely a bérek és a járulékok vonatkozásában engedi meg a költségek elszámolását, hiszen a támogatott egyesületeknek a rendelet értelmében is rendelkezni kell tulajdonképpen az 50%-os résszel és az egyéb személyi jellegű kifizetéseket ebből kell finanszírozni álláspontunk szerint az egyesületeknek. Köszönöm szépen.

1044 Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Halkóné dr. Rudolf Éva alpolgármester asszony. Halkóné dr. Rudolf Éva:(alpolgármester) Köszönöm szépen. Tirpák képviselő úr ugye felvetett egy olyan dilemmát, ami mind a két bizottságon megfordult, és amire aztán az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottságon több órát is szántunk. Miután sikerült egyeztetnünk azokat az álláspontokat, aminek a végkövetkeztetése az lett, hogy ha az elszámolható költségek körét ilyen módon kibővítjük, akkor hozzájárulunk ahhoz a fehérítéshez, ami tulajdonképpen annak a pénznek a felhasználását jelenti, amit az Önkormányzat támogatásként biztosít a sportszervezetek részére. Tehát ennek az lenne a lényege, hogy csak az edzők, és csak a játékosok vonatkozásában az önkormányzat felé, a tőlünk kapott támogatás erejéig elszámolhat a sportszervezet, elszámolhatja a sportszervezet azt a személyi jellegű juttatást is, amire esetleg módja van az edzők és a játékosok vonatkozásában. Nemcsak a bérek és járulékok, hanem esetleg egy cafetériát is tud neki adni, vagy premizálni tudja. Miután, ahogy mondtam több órán keresztül megvitattuk és úgy gondoltuk, hogy ez segíti a kifehérítést abban a vonatkozásban, hogy ne különböző számlabiztosításokkal történjen ezeknek az összegeknek az elszámolása, mert feltételezhetően a játékosok és az edzők, a béren és a járulékok megfizetésén túl, amennyiben van módja a sportegyesületnek, biztosít neki más jelegű juttatást is, így kapjon ez is tiszta utat. Azt is mondtuk, amikor az Oktatási Bizottság végül is megszavazta ezt a módosítást, hogy ez egy próbaidőszak, meg fogjuk látni azt, hogy hogyan tudunk élni, hogyan tudnak a sportegyesületek élni ennek a módosításnak a befogadását követően az edzőknek és a játékosoknak szánt egyéb személyi jellegű juttatások, tehát kifejezetten csak személyi jellegű juttatások vonatkozásában. Akkor, ha úgy látjuk, hogy ez gondot fog jelenteni, akár az elszámolás, akár a különböző sportegyesületek között feszültséget okozhat, akkor vissza fogunk térni a melléklet ilyen irányú vagy más irányú módosítására. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Mindezek figyelembe vételével kérdezem, kinek van kérdése az előterjesztéshez? Nagy László frakcióvezető úr. Nagy László:(képviselő) Köszönöm szépen. Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Egy-két kérdésem van. Hogyan kell értelmezni azokat az áthúzásokat a rendeletben, amelyek 12.-17. oldalon is megjelennek, 12. oldalon 14.§ (3) bekezdés utolsó mondata, 17. oldalon a g) pont át van húzva. Nem tudom, hogy ezek, hogyha nem kellenek bele, akkor miért maradtak benne? És van egy általános kérdésem, hogy ebből a sportrendeletből melyek azok a sportágak, amelyek fogják tudni, hogy támogatást kaphatnak bármelyik évben? Tervezi-e az Önkormányzat ebben az évben új támogatási szerződések megkötését? Ha igen, milyen gazdasági társaságokkal, vagy kikkel? Milyen sportágakat kíván támogatni? Véleményem között majd el fogom mondani azt, hogy mi az, amit esetleg még jónak is tartok ebben a rendeletben. Köszönöm.

1045

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Parancsoljon Enikő. Lápossiné Hornyák Enikő:(sport referens) Először is szeretnék egy említést tenni arra, hogy a múlt héten volt egy rendkívüli Közgyűlés, ahol a Képviselő-testület jelezte, hogy szeretné tudni a bizottsági módosítási javaslatokat, hogy mely területét érintik a különböző módosítási javaslatok. Így mi egy picit próbáltunk segíteni Önöknek azzal, hogy feketével kiemeltük azokat a módosítási javaslatokat, amik a rendelet-tervezetben megtalálhatóak, az áthúzás pedig maga azt mutatja, hogy azt javasolták és én előterjesztőként el is fogadtam, hogy az kerüljön ki a rendeletből. Tehát az áthúzás maga az azt jelenti, hogy az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság javaslata alapján, amit én elfogadtam és befogadtam, nem lennének benne a rendeletben. Másik kérdés, hogy mely sportágakat érint egy sportrendelet? Igazából két eljárási rend található a rendeletben. Egy támogatási és egy pályázati eljárás. Ez minden sportágnak nyitott lehetőséget ad, és a városi sportkoncepcióban meghatározott kiemelt csapatsportágak, a kiemelt csapatsportágak területén, a többi sportág pedig a többi sporttámogatás területén mindenki, aki a városi sportélet szerves része pályázhat az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság felé. Harmadrészt pedig ma éppen április 28-a van, és az elbírálások már az évi támogatásokra március 3-án, illetve április 12-én megtörténtek. A szerződések megkötése pedig most lesz folyamatban. Tehát igazából az, hogy a jövőben mi lesz, az már a jövő évi támogatásokra fog majd irányulni. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. További kérdezőt nem látok. Hozzászólások, észrevételek következnek. Póka Imre képviselő úr. Póka Imre Tamás:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Tegnap valóban 1 órától 6 óráig ültünk a bizottsági ülésen, egy monstre bizottsági ülésen. Igen fárasztó volt a délután, ahogy ezt elmondta már alpolgármester asszony, illetve elnök úr is, és megtárgyalva módosításokat én is jónak láttam a módosításokat elfogadni, viszont tegnap is elmondtam azt, hogy az elmúlt években azért a sportrendelet mindig is tartalmazott egy olyat, hogy %-osan mennyit kíván az Önkormányzat fordítani a közvetlen sportcélú támogatásként. Ugye most az anyag azt írja a sportfeladatokra fordítható keretösszeget az Önkormányzat adott évi költségvetés-rendelete tartalmazza, idáig azért a sportrendelet tartalmazta a %-os elosztást. Tehát továbbra is azt mondom, hogy szerencsés lenne egy sportrendeletben a %-os megosztás szerepeltetni. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Nagy László frakcióvezető úr. Nagy László:(képviselő) Köszönöm szépen. Tisztelt Közgyűlés, meggyőződésem, hogy ez a sportrendelet egyfelől sokkal szigorúbb rendet kíván követni, mint a korábbi időszak, másfelől azonban megnehezíti az Önkormányzat a saját dolgát. Mondom ezt azért, mert azt gondolom, hogy a sporttámogatásoknak a

1046 nagyságrendje, amit az Önkormányzat ebben az évben is biztosítani tud a sportegyesületek részére, sok esetben persze nagyon komoly segítséget jelent, de nagy többségében azoknál a működő egyesületeknél, vagy gazdasági társaságoknál, akik a sporttal foglalkoznak, az önkormányzati támogatás több esetben egy kicsiny része a működtetés költségeinek. Ilyen értelemben azt gondolom, hogy a negyedévenkénti beszámolók meg a félévenkénti elszámoltatások rendszere, az egy nagyon bonyolult és már-már szerintem gyakorta átláthatatlan rendszert követ. Azért az 1-2-3 millió forintért, hiszen az is látható, hogy 500 ezer forint fölött és alatti támogatások külön vannak véve ebben a sportrendeletben. Nem tudom, hogy a sportegyesületek azok mennyire fognak ennek örülni. Persze eldönti az élet, hogy mennyire fognak ennek örülni, de én azt gondolom, hogy az Önkormányzat sok esetben ezekkel a feltételekkel megnehezíti a dolgát. Én azt is elmondtam az imént, amikor kérdeztem, hogy látok benne persze jó dolgot is, aminek én örülök. Például a kiemelt csapatsportágaknál, hogy fel van sorolva egy jó pár olyan szempont, amit én mindig is hangoztattam, hogy igen, a támogatási rendszerek felállításánál, a támogatási összegek megszavazásánál illik figyelembe venni egy halom olyan feltételt, ami meghatározhatja azt, hogy egy város mitől várhat sikeres és eredményes képviseletet a sporton belül. Ez sok esetben tisztíthatja is a sportági támogatási rendszereket, de ugyanakkor ez egyfajta politikai felelősséget is felvázol a városvezetés felé, hiszen nem kötelező érvényű ez a felsorolás, ami itt megjelenik, hanem figyelembe veheti a Sport Bizottság a támogatás odaítélése során ezeket a szempontokat. Én annak is örültem volna, hogyha ebben a tekintetben jóval határozottabb a sportrendelet. Lehet, hogy egyértelműbb lett volna akkor a támogatási feltételrendszernek a biztosítása a sportágak felé, vagy legalábbis egyfajta prioritás kialakulhatott volna, ami nélkülözi a politikai döntés színezetét is akár a kiemelt csapatsportágak támogatása tekintetében. Én ezzel együtt csatlakozva Póka Imréhez azt gondolom, hogy bizonyos mértékben lehetett volna bátrabb a vállalásait tekintve ez a rendelet. Akár abban is, hogy milyen mértékben kívánja támogatni a sportegyesületeket a városban. Miközben én azt is el tudom fogadni és ezt korábban is mindig elmondtuk, hogy a város támogatása az nem csak közvetlen pénzben jelentkezik, hanem jelentkezik adott esetben a létesítmények biztosításában is, ami pénzzel nem mérhető. Ilyen értelemben persze nagyon rugalmas a támogatási összeg, amit egy sportrendeletben meg lehet határozni, és akár el lehet jutni az 1%-tól a 1,5 vagy 2%-ig is a támogatási forrásokat tekintve, hogyha minden költséget, amit a sportra fordít egy önkormányzat vagy jelen esetben a Nyíregyházi Önkormányzat, bele-beleszámolná. Ezzel együtt azt gondolom, hogy a rendelet bizonyos elemiben a korábbi változtatások vagy a korábbi hagyományokat leépítve sokkal nehezebb és átláthatatlanabb vagy követhetetlenebb támogatási rendszert céloz meg, ezért nem tudom elfogadni a rendeletet. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Halkóné dr. Rudolf Éva alpolgármester asszonynak adom meg a szót. Halkóné dr. Rudolf Éva:(alpolgármester) Köszönöm polgármester úr, reagálni szeretnék egy-két gondolatra. Póka Imre képviselőtársam valóban a tegnapi bizottsági ülésen már jelezte, hogy célszerű lenne a korábbi rendelet tartalmának megfelelően, ebben a rendeletben szerepeltetni a költségvetés meghatározott %-át, ami a sportra fordítható. Én arról tájékoztattam képviselőtársamat, hogy felelős

1047 városvezetőként ilyen nyilatkozatot nem lehet felvállalni most, amikor olyan likviditási gondjaink vannak, illetve olyan egyensúlyt kell megteremtenünk, ami mindennapi nehézségeket okoz számunkra. Ezt most ebben a rendeletben nem tudjuk beépíteni, én lennék a legboldogabb, ha az önkormányzat költségvetésének 1%-a megjelenhetne a sportban és abból tudnánk gazdálkodni, de bízunk abban, hogy egy felelősségteljes, célirányos gazdálkodás révén el fogunk jutni oda, hogy ezt az igényt is teljesíteni fogjuk tudni a sportrendeletben és módosítani fogjuk. Nagy László képviselőtársam hozzászólásához, teljes mértékben osztom képviselőtársam azon aggodalmát, hogy ez az elszámolási rend, amit mi ebben lefektettünk, megnehezíti majd a mi dolgunkat. Valóban, sokkal nehezebb lesz és sokkal nagyobb feladatot fog róni a sportért felelős személyek mindennapi munkavégzésére. Azt, hogy mit fognak szólni a sportegyesületek hozzá? Már a sportkoncepció előterjesztésénél is többször jeleztük azt, több médiaterületen is tájékoztattuk arról a közvéleményt, hogy nagyon szigorú elszámolási rendet kívánunk kidolgozni a sportrendeletben, tehát ez köztudott, tudják és várják is azt, hogy milyen formában fog ez történni. A támogatási rendszerek odaítélésénél képviselőtársam tett egy olyan szóhasználatot, használt egy olyan szófordulatot, hogy politikai döntés színezetét keltheti az odaítélése a támogatásoknak. Hát én, aki októbertől látom, igyekszem feltérképezni ezt a feladatot és polgármester úr és a Képviselő-testület megbízásából végzem ezt a feladatot, illetve a területért felelős alpolgármesterként igyekszem irányítani, ha valahol, akkor a sporttámogatások odaítélésénél egyetlenegy esetben sem érvényesült a politikai döntés, ennek a színezetét pedig végképp nem keltettük. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Lipták Lajos képviselő úrnak adom meg a szót. Lipták Lajos:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Képviselő-testület. Ez a sportrendelet egy nagyon jól felépített, logikus rendszert mutat a városnak a sport területén vállalt feladatairól és nagy segítséget jelent a sportban közreműködők számára, hiszen egyértelmű, átlátható viszonyokat teremtett. Éppen ezért nem szükséges semmilyen politikai színezetű manipulációt alkalmazniuk azoknak, akik a város részéről sporttámogatásban kívánnak részesülni, hiszen ez a rendelet nagyon részletesen, s egyértelműen, politikai színvallástól függetlenül támogatási lehetőséget biztosít mindenkinek, aki a városban sporttevékenységet kíván folytatni. Külön a mellékletekre hívnám fel a figyelmet, amelyek segítenek az egyértelmű elszámolásban, segíti mind a sport referens munkáját és segíti a sportegyesületeket is, akik kapnak egy formát, amelyet alkalmazva feltehetően könnyebben meg tudják oldani azt az adminisztrációs plusz terhet, amelyet valóban ez a rendelet jelent. Én úgy gondolom, mint más rendeletet, ezt is lehet majd módosítani, ha az élet azt hozza, hogy túlszabályozott. A sport területén még egy gondolatot szeretnék mondani. Én azt tartanám helyesnek, ez egyenlőre magánvéleményem, hogy a vállalkozási alapon működő sportszervezetek olyan gazdasági viszonyok között tudjanak működni, hogy fel se merüljön annak a gondolata, hogy az Önkormányzat pénzügyi támogatásban részesítse őket. Tehát olyan szponzorális háttérnek, olyan gazdasági erőnek kellene ebben az országban egy idő után megvalósulni, ami nem tenné szükségessé a helyi önkormányzatoknak az ilyen típusú beavatkozását a sporttevékenységekbe. El tudnám képzelni azt, hogy ezen a területen is az önkormányzat mint megrendelő, mint szolgáltatást megrendelő jelenne meg, és a

1048 piacon így jelenne meg a rendelkezésére álló forrásokkal. Teljesen más természetesen azon sport területek támogatása, amelyek a város sportkoncepciójában is kiemelt szerepet kaptak. Gondolok itt a diáksportra, tömegsportra, családok sportjára, az egészségmegőrző sporttevékenységek támogatására. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Fesztóry Sándor képviselő úrnak adom meg a szót. Fesztóry Sándor:(képviselő) Köszönöm szépen. Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Nem kértem volna szót, hogy ha Nagy László úr nem említi ezt a politikai színezetet a hozzászólásában, amit nem fejtett ki ugyan bővebben, de nyílván valahogy a szocialista szavazóknak nagyon fog tetszi, mert sokat sejtető mondat volt. Hát azt szeretném hozzátenni ehhez, a rendelet előzménye volt egy másik rendelet, amivel négy évig kísérletezett az ezt megelőző városvezetés, hogy végre alkothasson egy sportrendeletet, ami kielégíti a mindenkori igényeket, a sportszervezetek egyenlő esélyekkel juthassanak támogatáshoz, szabályozott körülmények között. Nem sikerült az előző városvezetésnek erre megoldást találni, ezért is kellett módosítani ezt a rendeletet. A jelenlegi rendelet erre szerintem megfelelő garanciákat ad, illetve tartalmaz. Néhány példát is hagy említsek kedves Nagy László úrnak, és akkor talán nem fog mosolyogni. Az elmúlt ciklusban voltak olyan sportszervezetek, amik úgy jutottak önkormányzati támogatáshoz, hogy azt nem is kérvényezték. Több mint tíz ilyen esetről van tudomásom. Tudok olyan kiemelt csapat sportágat, aminek úgy folyósított az Önkormányzat nagy összegű támogatásokat, hogy a korábban felvett pénzekkel nem számolt el, valamint nem rendelkezett érvényes szerződéssel. Tehát egy kicsit így leegyszerűsítve a dolgot ez úgy működhetett a korábbi években, hogy valaki betelefonált az Önkormányzathoz, hogy kellene egy kis pénz a sportszervezetének és ha megfelelő támogatottságot élvezett a városvezetés részéről, akkor kapott is. Ez dokumentálva van. Hát ennyit szerettem volna a politikai színezethez hozzátenni kedves volt sportért felelős alpolgármester úr. Kérem az ellenzéki frakciót is, hogy ezen gondolatmenet mentén, mivel pontosan azokat a visszaéléseket szűri ki ez a rendelet, amikre korábban lehetőség volt, szavazzák meg ezt a sportrendeletet. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Nagy László képviselő úr. Nagy László:(képviselő) Tisztelt Közgyűlés, polgármester úr. Örülök annak, hogy Fesztóry Sándor mindig ilyen érdeklődően hallgatja azt, amit én mondok és mindig igyekszik a múltba révedezni. Nem kell egészen messzire visszamennie és túlságosan a távlatokba nézni. A tegnapi bizottsági ülésen is hozott a Bizottság olyan döntéseket, amelyeket esetleg majd alkalom adtán megkérdezhet Fesztóry Sándor. Én akkor, amikor a politikai színezetű döntésekről beszéltem, akkor arra gondoltam, és hogyha kell akkor ezt meg is világítom Önnek, hogy nyilvánvalóan az Önkormányzat életében vannak olyan döntések, az önkormányzat vezetése életében is vannak olyan döntések, amikor politikai döntést kell hozni, mert egyébként politikusuk ülnek ott fent, meg talán itt is lent, és akkor, amikor egyes támogatásokról

1049 dönt a Testület, akkor ez részint politikai döntés is. Nem kívántam semmi mást sejtetni egyébként, de hogyha a tegnapi napra visszaemlékezik, akkor talán egy-két kérdést önmagának is fel tud tenni majd képviselő úr. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Jelentkezik-e még valaki hozzászólásra? Nem látok jelentkezőt, úgy hogy lezárom a vitát azzal, hogy természetesen nyilvánvaló módon ez sportrendelet az elfogadott sportkoncepciót továbbvíve, teljesen új alapokra kívánja helyezni a sporttámogatást, a sportfinanszírozást Nyíregyházán. Ennek legalapvetőbb jellemzője az, hogy egy rendszerszemléletű, következetesen végigvitt gondolkodásmód jelenik meg a támogatás, a folyósítás, eljárás és a beszámolás, ellenőrzés területein is. És azt gondolom, hogy azt is figyelembe kell vennünk, hogy mint ilyen elhangzott a vitában. Lehet, hogy egy év után felülvizsgálatra vagy némi módosításra szorul. Ezt azért is mondom, mert az év igazából az egész országban egy átmeneti évnek tekinthető a sportfinanszírozás területén, hiszen brüsszeli jóváhagyásra vár még az a sporttámogatási törvény, amely öt kiemelt csapatsportág finanszírozását, támogatását tenné lehetővé. Az én formációm szerint a nyári szabadság előtt, azaz július végéig megérkezik a brüsszeli észrevétel és annak megfelelően, várhatóan ősszel hatályba lép a törvény, illetve a törvény mellé majd kiadott végrehajtási rendelet. Tehát ebből a szempontból valószínűleg ősszel, legalábbis az öt csapatsportág szempontjából új helyzetben leszünk itt Nyíregyházán is. Az előterjesztéshez két bizottság részéről is érkezett módosító javaslat. Nem is igazából konzisztens módom, úgy hogy én azt kérem, hogy szavazzunk először a bizottságok módosító javaslatairól. Elsőként a Lipták Lajos elnök úr által ismertetett módosítási javaslatról, azt követően majd a Jogi, Ügyrendi Bizottság módosításáról és annak függvényében majd az egész előterjesztésről. Tehát az Oktatási, Kulturális, Sport Bizottság a személyi juttatásokra módosítaná a sportrendeletben a személyjellegű kifizetéseket. Kérem, hogy ennek elfogadásáról döntsön a Közgyűlés. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 14 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a módosítási javaslatot elfogadta. Következő módosítási javaslat a Jogi, Ügyrendi Bizottság részéről már nem aktuális. Bocsánat, tehát ez már benne van. Köszönöm szépen a pontosítást. Tehát az elfogadott módosító javaslattal együtt kérem, hogy szavazzunk a sportrendeltről. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 17 szavazattal, 3 tartózkodással megalkotta az alábbi rendeletet: 18/2011.(IV.29.) önkormányzati rendelet Nyíregyháza Megyei Jogú Város sportjáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a sportról szóló 2004. évi I. törvény 55.§ (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1050 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.§ A rendelet hatálya kiterjed: - Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) által kötelezően ellátandó és önként vállalt sportfeladatokra és a sport támogatásához biztosított pénzeszközök felhasználására valamint a felhasználás ellenőrzésére, - Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén működő, nyíregyházi székhellyel rendelkező, az Önkormányzattal együttműködést igénylő és azt elfogadó, valamint az általa támogatott testneveléssel és sporttal foglalkozó természetes személyekre, jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre. 2. § E rendelet alkalmazásában: a) támogatásra jogosult: Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén működő, hivatalosan bejegyzett, sporttevékenységet végző, jogi személyiséggel rendelkező sportszervezet, intézmény, alapítvány, ha jelen rendeletben megfogalmazott feltételeknek eleget tesz, b) rendkívüli támogatás: a január 31-i határidőt követően, az előírt időpontokig benyújtott, de előre nem tervezhető kiemelkedő sportesemény megrendezését, vagy önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került sportszervezet működését, vagy valamely sportszervezet eredményességét, tevékenységét kiemelkedően fejlesztő támogatási forma, c) sporteredmény: az adott sportág versenyszabályai szerint kiírt versenyen, mérkőzésen a hivatalos jegyzőkönyvben szereplő eredmény, d) kiemelt sportág, vagy sportszervezet: az elért eredmények és a város sportéletében betöltött szerep alapján jelen rendeletben meghatározott olyan sportág, sportszervezet, amely kiemelt, közvetlen és közvetett sporttámogatásban részesül, e) sportlétesítmény: sporttevékenység céljára épült, adott sportágak szabályainak megfelelő objektum, amely hitelesítéssel rendelkezik. II.FEJEZET KIEMELT FELADATOK ÉS A FINANSZÍROZÁSI RENDSZER 1. Az Önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatai 3.§ Az Önkormányzat – a vonatkozó jogszabályokkal, elsősorban a sporttól szóló 2004. évi I. törvénnyel összhangban és figyelemmel a város sportkoncepciójára – kiemelt feladatának tekinti: a) a helyi sportfejlesztési koncepció meghatározását, az abban foglaltak megvalósítását, b) a városi sporttevékenység anyagi lehetőségei szerint történő támogatását, c) a sporttal foglalkozó városi sport- és egyéb szervezetekkel való együttműködést,

1051 d) a tulajdonában lévő sportlétesítmények fenntartását, működtetését, e) az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásához szükséges feltételek megteremtését, f) az önkormányzati iskolai sportkörök működési feltételeinek biztosítását, g) a városi alapfokú sportági és iskolai versenyrendszerek kialakítását, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolításának segítését, különös tekintettel a családok sportjára, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjára, h) a sport népszerűsítésében történő közreműködést, a mozgásgazdag életmóddal kapcsolatos sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezését, a feladatok magasabb szintű ellátása érdekében többek között a Nyíregyházi Főiskolával történő együttműködést, i) a szabadidősport támogatását, a lakosság ösztönzését a sportolásra, a rekreáció és az egészségmegőrzés céljából, j) a nemzetközi sportkapcsolatokban a város adottságainak megfelelő részvételt, a testvérvárosi és más kiemelkedő sportrendezvények támogatását, k) saját forrás, valamint állami (pályázati) pénzeszközök bevonásával a tulajdonában lévő sportlétesítmények, közterületi sportpályák fejlesztését, l) az utánpótlás-nevelést, m) az állami sportinformációs adatszolgáltatással összefüggő területi feladatok ellátását. 2. Sportfeladatok költségvetési előirányzata 4.§ (1) A sportfeladatokra fordítható keretösszegeket az Önkormányzat adott évi költségvetési rendelete tartalmazza. (2) Az önkormányzati sportfeladatokat a város költségvetésében a következő fő előirányzatok alkotják:
éves sport célfeladatok (sportcélú tartalék),
a Nyírsuli Kft. üzemeltetési támogatása,
Városi Lőtér üzemeltetési támogatása,
az oktatási intézmények diáksport támogatása (tanulónkénti fejkvóta),
Bujtosi Szabadidő Csarnok üzemeltetési támogatása,
a Tiszavasvári úti MÁV-sportlétesítmények üzemeltetési támogatása,
beruházási, fejlesztési feladatok. 3. Az éves sport célfeladatok felosztási keretei 5.§ (1) Az Önkormányzat által az adott évi költségvetési rendeletben meghatározott sport célfeladatok az alábbi területek támogatására fordíthatók: a) kiemelt csapatsportágak, b) egyéb csapat-és egyéni sportágak, c) parasport, fogyatékosok sportja, d) Nyíregyházi Városi diáksport Egyesület, diáksport, e) szabadidősport, f) utánpótlás-nevelés,

1052 g) egyéb sporttámogatások, h) kiemelt sportrendezvények, i) sportösztöndíj rendszer, j) sportszolgáltatás vásárlása. (2) Az éves sport célfeladatok tételeinek keretösszegeit a sportkoncepcióban megfogalmazottak alapján a Közgyűlés határozza meg. (3) Az egyes tételek keretösszegeinek felosztását, átruházott hatáskörben, a sportkoncepcióban előírt feltételek, szempontok figyelembe vételével az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) végzi és működteti a sport célfeladatok teljes rendszerét. (4) A tételeken belül a Bizottság éves tartalékalapot képezhet, amely a rendkívüli, előre nem látható sportcélú kiadások finanszírozására szolgálhat, ezért az év közbeni rendkívüli támogatások odaítélése csak az ilyen tartalékalap terhére történhet. (5) A tételeken különböző okok miatt meglévő pénzmaradványok további sorsáról a Közgyűlés, illetve átadott hatáskörben a Bizottság dönt. (6) Az éves sportfeladatok közvetett sporttámogatásra vonatkozó egyéb tételeinek (sportlétesítmények üzemeltetési támogatása) keretösszegét a Közgyűlés fogadja el. (7) Az (1) bekezdésben meghatározott célfeladatok a)-d) és f)-g) pontjaiban meghatározott támogatásokra vonatkozó támogatási eljárás szabályait ezen rendelet 1. számú melléklete, és az e) és g)-i) pontokban meghatározott támogatásokra vonatkozó pályázati eljárás szabályait ezen rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. 4. Kiemelt csapatsportágak 6.§

(1) Nyíregyháza város életében meghatározó jelentőségű sportszervezetek támogatása az Önkormányzat adott évi költségvetési rendeletében külön nevesített előirányzatként szerepel. (2) A kiemelten támogatott sportszervezetek körét - az Önkormányzat sportkoncepciója alapján - a Bizottság határozza meg az alábbi szempontok figyelembe vételével: a) a sportág hazai és nemzetközi eredményessége, b) a sportág hagyományai, c) a sportágat képviselők létszáma, d) a sportág fejlesztési céljainak léte és megalapozottsága, e) az utánpótlás-nevelési rendszer felépítettsége, f) a sportághoz szükséges létesítmény megléte, g) az önkormányzati támogatás mellett saját forrás biztosítása (minimum 50%), h) a sportág városi népszerűsége,

1053 i) a sportág iránti médiaérdeklődés. (3) A kiemelten támogatott sportágak esetében az Önkormányzat által nyújtott támogatás folyósítása során az alábbi feltétel-, és követelményrendszert kell érvényesíteni: a) a versenyrendszer minden tekintetben megfelel a versenysport követelményeinek, b) a sportszervezet versenyzői érvényes sportolói szerződéssel rendelkeznek, c) a sportszervezet rendelkezik fejlesztési tervvel, koncepcióval, d) a sportszervezet működése törvényes, e) a működéshez szükséges saját anyagi háttér megléte (minimum 50%). (4)A támogatás alapelvei, formái: a) működési támogatás, b)eredményességi támogatás. (5) A működési-eredményességi szerződések megkötésének feltételei: a) a szponzori bevételek támogatási időszakra vetített összegének legalább ugyanannyinak kell lennie, mint az önkormányzat által a támogatási időszakban nyújtott működési támogatási összege, b) a szponzori bevételként csak az adott támogatási szerződés időszakára vonatkozó szerződés alapján, banki átutalással teljesített támogatási összegek fogadhatók el, c) a működési alaptámogatás feltétele a nyíregyházi nevelésű és kötődésű játékosok minimum 30%-os aránya a mindenkori játékos-keretben, d) a bajnoki és kupamérkőzéseik közvetítési jogát a Városkép Kht.-n keresztül a Nyíregyházi Városi Televízió számára biztosítják. (6) Az Önkormányzat Nyíregyháza város marketing tevékenységét elősegítve a sport és a város népszerűsítése céljából a kiemelt csapatsportágak sportszervezeteinek a képviselőivel kereskedelmi szerződéseket köthet. A kereskedelmi szerződések formái a szponzorálási szerződés és az arculat-átviteli(piacépítési) szerződés. (7) A kereskedelmi szerződések kötésénél arányosan figyelembe kell venni a sportág sajátosságainak megfelelően: a) a közvetítések (szereplések) számát, nézettségét, b) a sportszervezet által elért eredményeket és c) a sportszövetség többi tagjával való együttműködés elvét, ide értve az amatőrök és az utánpótlás-nevelés támogatását is. (8) Egy tételről, egy sportágban, nemenként csak egy sportszervezet kaphat városi támogatást. (9) A kiemelt csapatsportágak támogatása a támogatási eljárásban leírtak alapján történik. 7. § (1) Abban az esetben, ha a támogatott csapat nem éri el a támogatási szerződésben számára meghatározott helyezést bajnokságában, az így kiosztásra nem kerülő

1054 eredményességi támogatás összegének további felhasználásáról átadott hatáskörben a Bizottság dönt. (2) Amennyiben a csapat a bajnoki év végén kiesik az indulási osztályból a támogatási összeg további sorsáról átadott hatáskörben a Bizottság dönt. 5. Egyéb csapat- és egyéni sportágak 8. § (1) Az egyéb csapatsportágak közül azok részesülhetnek támogatásban, amelyek az országos bajnokság első, vagy második vonalában szerepelnek, egyéni sportágak közül pedig azok a sportszervezetek, amelyek országos sportági szakszövetség, sportszövetség versenyrendszerében szereplő sportolókat foglalkoztatnak. (2) Működésükhöz az Önkormányzat 4 részletben működési támogatást nyújthat. (3) Támogatásuk a támogatási eljárásban leírtak alapján történik. 6. Parasport, fogyatékosok sportja 9. § (1) Az Önkormányzat a parasport alábbi területein működő sportszervezetek és intézmények számára biztosít lehetőségei szerint támogatást: a) para-versenysport (működési támogatás), b) fogyatékosok diáksportja (működési és rendezvénytámogatás), c) fogyatékosok szabadidősportja (működési támogatás). (2) A kiemelkedő nemzetközi és országos szintű para-sportversenyek városi megrendezésének támogatásáról egyedi kérelem alapján a Bizottság dönt. (3) Támogatásuk a támogatási eljárásban leírtak alapján történik.

7. Iskolai testnevelés és diáksport 10.§ (1) Az Önkormányzat a város diáksportéletét koordináló, a különféle versenyek, bajnokságok, rendezvények szervezését és lebonyolítását végző Nyíregyházi Városi Diáksport Egyesület (a továbbiakban: NYVDSE) részére éves működési alap- és eredményességi támogatást biztosít. (2) Az Önkormányzat az NYVDSE részére nyújtott működési támogatáson keresztül biztosítja: a) az országos diákolimpia városi sportági versenyrendszereinek működtetését, b) a „Nyíregyháza Város Diáksportjáért” kitüntető cím évenkénti odaítélését az eredményesen tevékenykedő testnevelők részére, c) az NYVDSE működéséhez szükséges anyagi feltételrendszert.

1055

(3) Az Önkormányzat az eredményességi támogatáson keresztül biztosítja: a) az általános és középiskolai pontrendszer működtetését, b) a pontrendszer alapján, a tanévben eredményesen tevékenykedő oktatási intézmények és diák-sportszervezetek anyagi elismerését, díjazását, c) a „Jó tanuló, jó sportoló” kitüntető cím évenkénti odaítélését tanulók részére. (4) Az országos szintű diákolimpiai versenyek városi támogatásáról egyedi kérelem alapján a Bizottság dönt.

megrendezésének

(5) Az NYVDSE feladata: a) szervezi, irányítja, koordinálja és ellenőrzi a városi diáksport tevékenységét, b) lebonyolítja a városi diákolimpiai versenyeket, c) anyagi és szakmai segítséget nyújt a városi diák sportszervezetek működéséhez, d) mindent elkövet annak érdekében, hogy városunk diáksportolói és csapatai, az országos diákolimpiákon, valamint hazai és nemzetközi diáksport eseményeken minél eredményesebben szerepeljenek. (6) Az NYVDSE támogatása a támogatási eljárásban leírtak alapján történik. (7) Az Önkormányzat az iskolai diáksport egyesületeknek nyújtott támogatással (tanulónkénti fejkvóta) is támogatja a diáksportot. A támogatás az alábbi célokra használható fel: a) az iskolai sportegyesület működési célú kiadásainak biztosítására, b) a diákok egészségének megőrzésére, fizikai állapotuk javítására, c) a kulturált szabadidő eltöltése érdekében végzett foglalkozások, versenyek megtartására. (8) A városi intézmények önálló sportrendezvényeinek támogatása pályázat útján is történhet. Támogatásuk a pályázati eljárásban leírtak alapján történik. 8. Szabadidősport 11.§ (1) Az Önkormányzat a Nyírsuli Kft.-vel megkötött szerződés alapján támogatja a lakosság rendszeres testmozgását segítő különféle szabadidősport jellegű városi versenyek, bajnokságok, valamint egyéb sportrendezvények lebonyolítását. (2) A sportkoncepcióban meghatározott elvek és szempontok szerint a Bizottság támogatást nyújthat a kiemelkedő városi szabadidő sportszervezetek tevékenységéhez, rendezvényeik lebonyolításához. (3) Kiemelt támogatásban részesülhetnek a lakóterületi szabadidő sportszervezetek. (4) Az Önkormányzat hatékony pályázati rendszert kíván működtetni évente minimum 2 alkalommal meghirdetett pályázatok által a város polgárait érintő sportolási lehetőségek kialakítására, biztosítására.

1056 (5) Támogatása a támogatási és pályázati eljárásban leírtak alapján történik. 9. Utánpótlás-nevelés 12.§ (1) Az Önkormányzat a Nyírsuli Kft. keretein belül - meghatározott sportágakban sportiskolai jellegű városi utánpótlás-nevelési, képzési rendszert működtet, melynek éves támogatásáról a koncepcióban elfogadott elvek, valamint a Kft. vezetésének előzetes véleménye alapján a Közgyűlés, annak felosztásáról pedig a Bizottság dönt. (2) A Kft. keretein belül működtetett szakágakkal, sportágakkal kapcsolatos döntést – új sportágak felvétele, régiek megszüntetése - a társaság ügyvezető igazgatója csak a Bizottság és támogatásával hozhatja meg, melyet kezdeményezhet a Kft. ügyvezető igazgatója, a Bizottság, illetve városi sportszervezet a Bizottság megkeresésével. (3) A sportszervezet működési célú önkormányzati támogatásának megítélésekor kiemelten kell figyelembe venni a szervezet utánpótlás-nevelés területén végzett tevékenységét, ennek színvonalát, mind mennyiségi (a rendszeresen sportolók számát), mind pedig minőségi (elért eredmények, a felvevő bázisegyesületbe történő átigazolások) szempontból. (4) A városi utánpótlás-nevelési rendszerben nem szereplő sportágak utánpótlásnevelését az érintett sportszervezetek saját maguk, önállóan végzik, mely tevékenységhez az Önkormányzat lehetőségei szerint működési támogatást nyújthat. (5) Az utánpótlás-nevelés támogatása a támogatási eljárásban leírtak alapján történik. (6) A minőségi utánpótlás-nevelést az Önkormányzat a sportösztöndíj rendszeren keresztül pályázati úton is támogathatja. 10. Egyéb sporttámogatások 13.§ (1) Ezen a tételen belül a Bizottság sportszervezeteket, rendezvényeket, iskolai sportági műhelyeket, valamint egyéb feladatokat éves, vagy eseti támogatásban részesíthet. (2) Egyéb sporttámogatás támogatási eljárás vagy a Bizottság által meghirdetett pályázati eljárás keretében nyújtható. 11. Kiemelkedő sportrendezvények 14.§ (1) Az Önkormányzat támogatja a Nyíregyházán lebonyolításra kerülő nemzetközi és országos szintű, reprezentatív, hagyományos és jelentős nézettségre számot tartó

1057 sportesemények megrendezését, amennyiben azok szerepelnek az országos sportági szakszövetség, vagy sportszövetség versenynaptárában. (2) Világ- és Európa-bajnokságok városunkban történő megrendezéséről, illetve a csapatsportágak nemzetközi kupákban történő részvételének támogatásáról a Közgyűlés dönt. (3) A támogatásban részesülő kiemelkedő városi sportrendezvények köréről, valamint a támogatás mértékéről a hozzá benyújtott pályázat alapján a Bizottság dönt. (4) Fontos a város sportos arculatának kialakítása, valamint az ehhez kapcsolódó sportturizmus elősegítését célzó programterv kidolgozása (5) Támogatásuk a pályázati eljárásban leírtak alapján történik. 12. Kiemelkedő eredményességi támogatás 15.§ (1) Az olimpián és a paralimpián elért eredmények elismerését, formáját a játékokat követően a Bizottság javaslatára a Közgyűlés határozza meg. (2) Az Önkormányzat támogatja a nemzetközi szinten kiemelkedő eredményeket elért sportolókat, sportszakembereket, azonban ezek közül csak az adott sportágban világ- és Európa-bajnokságokon elért I-VIII., valamint I-VI. helyezések kerülnek elismerésre a Bizottság javaslatára a Közgyűlés határozata alapján. (3) Eredményességi támogatás csak a sporteredmény elérését követően, az azt igazoló versenyjegyzőkönyv hiteles másolatának, vagy az országos sportági szakszövetség, sportszövetség igazolásának benyújtásával adható. 13. Sportszolgáltatások vásárlása 16.§ (1)

Az Önkormányzat a város lakói számára a sportolási lehetőségek bővítése érdekében sportszolgáltatásokat vásárolhat.

(2) A sportszolgáltatások vásárlása szerződés keretében történik és az összegek kiegyenlítése a sport célfeladatokról a teljesítést követően benyújtott számla alapján történik.

1058 III.FEJEZET ÖNKORMÁNYZATI SPORTIRÁNYÍTÁS, SPORTIGAZGATÁS 14. Az önkormányzat sportfeladat ellátásának struktúrája 17.§ (1) Az Önkormányzat a sportfeladatok ellátása érdekében az önkormányzati sportigazgatás, sportszabályozás, sportközszolgáltatás során az alábbi szervezeti, feladat-végrehajtási megosztást alkalmazza: a)Közgyűlés, polgármester, alpolgármester(ek), bizottság(ok) sportigazgatással kapcsolatos feladatait az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg, b) az Önkormányzat a tulajdonában lévő sportlétesítmények fenntartását, működtetését, a városi sportkoncepcióban meghatározott sportágakban az utánpótlás-nevelés és képzést, valamint egyes szabadidősport rendezvények lebonyolítását a Nyírsuli Kft. keretein belül látja el, a társasággal megkötött szerződések szerint, c) az iskolai testneveléssel és diáksporttal kapcsolatos önkormányzati feladatokat a Nyíregyházi Városi Diáksport Egyesület, valamint az oktatási intézmények, iskolai sportkörök és diák-sportszervezetek látják el. 15. Sportlétesítmények fenntartása, működtetése és fejlesztése 18.§

(1)

Az Önkormányzat fenntartja és működteti a tulajdonában lévő sportlétesítményeket, melyek üzemeltetési támogatásáról az éves költségvetési rendelet elfogadásakor a Közgyűlés dönt.

(2) Az Önkormányzat az éves költségvetésében, a városfejlesztési ágazat keretein belül, lehetőségei függvényében biztosítja a tulajdonában lévő sportlétesítmények és a közterületen lévő sportpályák felújításának, fejlesztésének költségeit. (3) Az önkormányzat az általa fenntartott, működtetett, vagy üzemeltetési támogatásban részesített városi sportlétesítményekben- szükség szerint iskolai létesítményekben is- kedvezményes vagy térítésmentes létesítményhasználatot biztosíthat. (4) Azon sportszervezetek, illetve gazdasági társaságok, melyek a (3) bekezdésben megfogalmazott kedvezményben részesülnek kötelesek minden év május 15. napjáig az erre vonatkozó szerződést a létesítmények tulajdonosával vagy az üzemeltetőjével megkötni.

1059

IV.FEJEZET SPORTTÁMOGATÁSOK IGÉNYLÉSE 16. Támogatás igénylése kérelem esetén 19.§ (1) A támogatásra jogosult igényét az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottsághoz címzetten, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala sport referensének előterjesztve nyújthatja be „sporttámogatási kérelem” formájában az 1. számú melléklet részét képező Támogatási kérelem adatlapon. (2) Támogatási kérelmek benyújtási határideje tárgyév január 31. (3) A támogatási eljárás rendjét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. 17. Támogatás igénylése pályázat esetén 20.§ (1) A Bizottság az általa kiírt pályázatokat nyilvánosan meghirdeti és azok felhívásában részletesen ismerteti a pályázati feltételeket. (2) A pályázati eljárás rendjét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. 18. A sporttámogatások engedélyezése, elszámolása, ellenőrzése 21.§ (1) A sporttámogatások odaítéléséről az éves költségvetési rendeletben meghatározott támogatási kereteken belül a Bizottság dönt. (2) A támogatás szerződés alapján vehető igénybe. A szerződés megkötésére, teljesítésére, az abban foglaltak ellenőrzésére a sporttörvény és az államháztartás működési rendjéről, valamint a számvitelről szóló jogszabályokat kell alkalmazni. (3) A támogatás elszámolása az 1. számú melléklet részét képező Szakmai és Pénzügyi beszámoló adatlapokon történik. (4) A pályázat elszámolása az 2. számú melléklet részét képező Szakmai és Pénzügyi beszámoló adatlapokon történik. (5) A sportszervezeteknek, intézményeknek a kapott támogatásokról a következők szerint kell elszámolnia: a) a kiemelt csapatok negyedévente kötelesek időközi szakmai és pénzügyi beszámolót tenni, félévi (aug. 31.) és záró (január 31.) beszámolóikkal együtt igazolást benyújtani köztartozásaik helyzetéről (NAV, helyi adó) valamint a csapatok alkalmazottaitól és szerződéses megbízottjaitól 15 napnál nem régebbi igazolásokat arról, hogy feléjük sem áll fenn 30 napot elérő tartozás, b) amennyiben kiemelt csapatsportágaknál a záró beszámoló értékelése során, a Bizottság megállapítja, hogy az önkormányzati támogatás

1060 meghaladta az éves költségvetés felét, a támogatás arányos részét a támogatott köteles 15 napon belül visszautalni a támogatónak, c) a többi sportszervezet 500 ezer Ft feletti önkormányzati támogatás esetén negyedéves szakmai és pénzügyi beszámolók leadása mellett a tárgyév január 31. napjáig köteles elszámolni az előző évben kapott működési sporttámogatások felhasználásáról, 500 ezer Ft alatti önkormányzati támogatás esetén tárgyév január 31. napjáig éves beszámoló keretében köteles elszámolni az előző évi támogatásról, d) az önkormányzati tulajdonú Nyírsuli Kft. az utánpótlás nevelésre kapott támogatás felhasználásról negyedévente köteles időközi pénzügyi és szakmai beszámolót készíteni. A létesítményüzemeltetési, az utánpótlásnevelés és a szabadidősport rendezvények teljes támogatási összegeiről az illetékes bizottságai számára a minden év május 31-ig benyújtásra kerülő előző évi pénzügyi és szakmai beszámoló, üzleti terv és közhasznúsági jelentés alkalmával köteles beszámolni, e) az NYVDSE negyedévente szakmai és pénzügyi beszámolót köteles készíteni a működési támogatás felhasználásáról. A támogatás teljes felhasználásról január 31-ig éves záróbeszámolót köteles készíteni, f) az iskolai diáksport egyesületek éves munkájukról június 30-ig kötelesek szakmai és pénzügyi beszámoló keretében beszámolni, g) a pályázati támogatásokkal a támogatási szerződésekben meghatározott időpontig, de legkésőbb tárgyévet követő január 31-ig kell elszámolni, h) rendezvénytámogatásoknál a szakmai és pénzügyi beszámolók leadási határideje a rendezvény(ek) utolsó napját követő 30 nap, i) pénzügyi beszámolóknál alapelv a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 167. §-ában meghatározott, a könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellékeinek betartása, j) az eredeti számlákat „a ………. év …………… önkormányzati támogatás terhére elszámolva” záradékkal kell ellátni, k) összeghatártól és támogatás fajtájától függetlenül a támogatott szervezet vezetője által aláírt záró pénzügyi beszámoló és számlaösszesítő táblázat, valamint a záró szakmai beszámoló elfogadása a Bizottság feladata. (6) A támogatások ellenőrzése történhet eseti és előzetes ellenőrzés keretében a) eseti ellenőrzés a támogatás időszaka alatt bármikor történhet, ezen nem kerül sor pénzügyi ellenőrzésre, csak a szakmai tevékenység ellenőrzésére, b) előzetes ellenőrzés keretében a támogatás felhasználásának jogszerűségét, a pénzügyi műveletek és a szakmai munka ellenőrzését előzetes, írásbeli értesítést követő 8 nap után a Támogató által ellenőrzésre kijelölt Bizottság tagjai, vagy egyéb munkatársai végezhetik. (7) A szakmai és pénzügyi teljesítés igazolást a Támogató által kijelölt személyek végzik. 19. A város sportkitüntetése és adományozási rendje 22.§ (1) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a város sportéletében kiemelkedő sporttevékenységet folytató, vagy folytatott sportolók, sportszakemberek

1061 megbecsülése és elismerése jeléül „Nyíregyháza Város Sportjáért Kovács (Bütyök) József -díj” elnevezéssel kitüntetést alapított. (2) A kitüntetés adományozási rendjét az önkormányzat által alapított kitüntetések rendjéről szóló 1/2006.(I. 26.) önkormányzati rendelete szabályozza. V.FEJEZET ZÁRÓ RENDELEKZÉSEK 23. § (1) Ez a rendelet 2011. május 1 –én lép hatályba. (2) Hatályát veszti Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a sporttörvényből adódó feladatok végrehajtásáról szóló 23/2008.(IV.29.) önkormányzati rendelete. Nyíregyháza, 2011. április 28. 1.számú melléklet a 18/2011(IV.29.) önkormányzati rendelethez:

A támogatási eljárásra vonatkozó szabályok I. Általános feltételek 1. Az Önkormányzat és az adott naptári évi költségvetésében külön soron meghatározott támogatott között létrejövő támogatási szerződés megkötésének feltétele, hogy a) a támogatott a támogatóval korábban kötött szerződésekben foglalt kötelezettségeinek a teljesítéséről, illetve részbeni teljesítéséről szóló elszámolást a támogató részére az előírt határidőben benyújtja és azt a támogató elfogadja, b) a támogatottnak az államháztartás bármely alrendszerével szemben esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása nem áll fenn, és erről a támogatott az 1992. évi XXXVIII. törvényben meghatározottak szerint nyilatkozatot vagy az illetékes hatóság által kiállított 30 napnál nem régebbi igazolást nyújt be a támogató részére, továbbá hozzájárul ahhoz, hogy a támogató a nyilatkozat valóságtartalmának igazolását kérje, c) a támogatott a 166/2004. (V.21.) Korm. rendelet alapján az állami sportinformációs rendszer részére történő adatszolgáltatási kötelezettségének a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően eleget tesz, d) a támogatott nyilatkozik arról, hogy nem esik a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. Törvény 6. és 8. §-ában foglalt korlátozás alá. 2. A támogatási szerződés megkötésére utófinanszírozás keretében kerülhet sor. 3.Az Önkormányzat a támogatási szerződés megkötése érdekében a támogatottól az alábbi adatokat, valamint dokumentumokat kéri, vagy kérheti be: a) gazdasági társaság esetén: teljes- cégnyilvántartás szerinti- cégnév, székhely, cégjegyzékszám, képviselő neve, adószám, bankszámlaszám, 30 napnál nem régebbi cégkivonat, aláírási címpéldány; b) egyéni vállalkozó esetén: név, székhely, vállalkozói igazolvány száma, adószám, bankszámlaszám; c) magánszemély esetén: név, anyja neve, lakcím, adóazonosító jel/ adószám, bankszámlaszám;

1062 d) egyéb jogi személy esetén: adószám, bankszámlaszám, 30 napnál nem régebbi igazolás a támogatottat nyilvántartó szervezettől (bíróság, cégbíróság, közigazgatási szerv, gazdasági kamara, ügyvédi kamara) szervezet nyilvántartásban szereplő adatairól, aláírási címpéldány; e) a tervezett program szakmai és költségterve, a felhasználás részletes leírása, non-profit szervezeteknél éves költségvetés; f) áfa-levonási jogosultságról szóló nyilatkozat; g) új kérelmező esetén az illetékes bíróság nyilvántartásba vételről szóló, 30 napnál nem régebbi jogerős végzésének, valamint az alapszabálynak a hiteles másolata. 4. A támogatási kérelem benyújtása után szerződéskötés előtt hiánypótlásra csak egyszer, a felszólítás kézhez vitelétől számított 15 napon belül van lehetőség, ennek elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. II. Fogalmak A 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet alapján a támogatási szerződések kötelező tartalmi elemei a következők: a) a támogatást nyújtó szerv megnevezése: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, b) a támogatás célja: a támogatott sportszervezetek vagy sportvállalkozások minél kiemelkedőbb eredményt érjenek el a hazai, illetve a nemzetközi sport területén, c) a támogatás formája: vissza nem térítendő pénzbeli támogatás, d) a támogatás maximális mértéke: a Bizottság által meghatározott összeg, e) támogatottak köre: a város sportéletében kiemelkedő jelentőséggel bíró sportegyesületek, sportvállalkozások, sportszövetségek, f) elszámolható költségek köre: a működési kiadások, versenyek lebonyolítása, versenybírói kifizetések, nevezési költségek, licenc díj, játékengedélyek, szövetségnek fizetendő igazolási és átigazolási díjak, sportfelszerelés és sporteszközök, mérkőzésekkel, versenyekkel kapcsolatos utazási, étkezési és szállás díjak, kötelező sportorvosi szolgáltatások, valamint munkaviszony keretében foglalkoztatott edzői és játékos személyi jellegű juttatások g) nem elszámolható költségek köre: nem nevezéshez kapcsolódó leigazolási és átigazolási díjak, szövetség által fegyelmi ügyek miatt kirótt pénzügyi szankciók kiegyenlítése, h) a támogatás hatálya: az adott naptári év, i) támogatásnyújtást kizáró feltételek: a támogatott az előző évi támogatással nem szabályszerűen vagy nem határidőre számolt el, köztartozása áll fenn, j) támogatási szerződés megsértésének szankciói: a támogatás teljes összegének vagy annak egy részének az Önkormányzathoz történő visszautalása, valamint a támogatottnak felróható szabálytalanság esetén legfeljebb 5 évre történő kizárás az önkormányzati támogatási rendszeréből, k) elszámolás határideje és módja: negyedévente hónap 15-éig köteles szakmai és pénzügyi beszámolót küldeni elektronikusan és postai úton a Támogató részére.

1063 III. Az elszámolás rendje 1.A kedvezményezett köteles a támogatás felhasználását elkülönítetten és naprakészen nyilvántartani, az ellenőrzésre feljogosító szervek megkeresésére az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást megadni, valamint az ellenőrzésben közreműködni. 2. A támogatás felhasználásáról történő elszámolást számviteli bizonylatokkal alátámasztott módon az Összesített elszámolási táblázat adatlap szerinti módon, valamint szöveges szakmai és pénzügyi beszámoló (non-profit szervezet esetén üzleti terv) adatlapok kitöltésével kell benyújtani. A támogatás felhasználásáról kizárólag a támogatási időszakban keletkezett számlákkal lehet elszámolni. 3. Hiánypótlásra két alkalommal, legfeljebb 15 napos határidő tűzésével kerülhet sor, s a felhívásban meg kell jelölni a szakmai vagy pénzügyi hiányosságot. 4. Ha a kedvezményezett valamely hiánypótlási határidőt elmulasztja, vagy a hiánypótlást második alkalommal is hibásan vagy hiányosan teljesíti, az elszámolás vagy annak érintett része nem fogadható el. 5. Ha a kedvezményezett neki felróható okból nem teljesíti a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit vagy a támogatási szerződés meghiúsul, köteles azt az okról való tudomásszerzéstől számított 8 napon belül írásban bejelenteni a támogatónak, és az igénybe nem vett támogatásról írásban lemondani, azt visszafizetni, valamint a támogatás igénybe vett részéről elszámolni. 6. A kedvezményezett kizárható az önkormányzati sportcélú támogatásból, ha a) a támogatott tevékenységtől eltérő kiadásokra használja fel a támogatást, b) a bejelentési kötelezettségének az előírt határidőig nem tesz eleget, c) a felszólítás ellenére nem tesz eleget a beszámolási, bejelentési kötelezettségének, d) nem tesz eleget ellenőrzéstűrési kötelezettségének, és ennek következtében a támogatás felhasználásának szabályszerűségeit nem lehet ellenőrizni, vagy e) a támogatás igénylése során valótlan, hamis adatot szolgáltatott. IV. Az ellenőrzés rendje 1. A támogatás rendeltetésszerű felhasználásának és elszámolásának ellenőrzése a) az államháztartás működési rendjére vonatkozó jogszabályok alapján az ellenőrzésére feljogosított szervek által történik, b) a szervek helyszíni ellenőrzést is tarthatnak. 2. számú melléklet a 18/2011(IV.29.) önkormányzati rendelethez A pályázati eljárásra vonatkozó szabályok I. Pályázati felhívás 1. A pályázati felhívást és az adatlapot a pályázat benyújtási határidejének kezdő napja előtt legalább 30 nappal közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján. 2. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a) a pályázat címét, tárgyát és kódját, b) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, címét, c) a pályázati program célját és a megvalósítás forrását, d) a pályázat benyújtására jogosultak körét, e) a benyújtandó pályázat kötelező elemeinek és a csatolandó dokumentumoknak, nyilatkozatok megjelölését,

1064 f) a pályázati, illetve regisztrációs díj előírása esetén annak mértékét, befizetésének módját, határidejét, g) a szükséges forrás mértékét és formáját, a meglétének igazolására szolgáló dokumentumokat, h) a pályázati dokumentumok elérhetőségét, igénylésének módját, i) a pályázat benyújtásának módját, helyét és határidejét, j) a pályázat befogadásának feltételeit, a befogadásról szóló döntés, illetve a lehetséges hiánypótlás határidejét, k) a pályázat elbírálásának várható határidejét, az elbírálás szempontrendszerét, valamint a döntéshozó megnevezését, l) figyelmeztetést arról, hogy az elbírálás során a pályázatban igényeltnél alacsonyabb összegű támogatás is megítélhető, valamint a csökkentett összegű támogatás igénybevételének feltételeit, m) a szerződéskötésre vonatkozó információkat, a támogatás szerződésszerű felhasználása érdekében szükséges biztosítékokat, n) a támogatás igénybevételének módját, feltételeit, o) az elvárt biztosítékokat, és p) a pályázat tárgya vagy az adott támogatási forma szempontjából fontos, egyéb feltételeket. II. Pályázat benyújtása 1. A pályázatot a pályázati felhívásban megjelölt címre és az ott megjelölt formában kell benyújtani. 2. A pályázatnak a pályázati felhívásban megjelölt adatokat, dokumentumokat kell tartalmaznia. 3. Hiánypótlásra csak egyszer, a felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül van lehetőség, ennek elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A hiánypótlás ideje az eljárási határidőkbe nem számít bele. 4. Érvénytelen a pályázat, ha a) azt a pályázati felhívás alapján pályázni nem jogosult pályázó nyújtotta be, b) a pályázati határidőn túl érkezett (a megadott határidőt követően adták postára), c) a pályázati felhívás nem biztosít lehetőséget hiánypótlásra és a pályázat hiányosan került benyújtásra, vagy d) hiánypótlási felhívás esetén a pályázó nem, vagy nem megfelelően pótolta a pályázat hiányosságait, illetve azt nem határidőre teljesítette. 5. Ha a pályázat érvénytelen, erről az érvénytelenség okának megjelölésével a pályázat, a hiánypótlás beérkezésétől számított 30 napon belül a pályázót értesíteni kell. III. Pályázati döntés 1. A beérkezett pályázatokat –a jogszabályban, valamint a pályázati felhívásban meghatározott formai és tartalmi feltételek meglétének ellenőrzését követően- az illetékes bírálóbizottság (a továbbiakban bizottság) részére döntési javaslat megtétele céljából a sportreferens készíti elő. A pályázat értékelésének és elbírálásának szempontjait a pályázati felhívás tartalmazza. 2. A bizottság a pályázatokkal kapcsolatos szakmai álláspontját és döntési javaslatát a pályázat benyújtási határidejének lejártától számított 30 napon belül a pályázati felhívásban megjelölt elbírálási szempontok alapján alakítja ki. A pályázat elbírálásánál előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki az Önkormányzat által

1065 adott támogatást önkormányzati fenntartású intézmény igénybevételéhez kívánja felhasználni. 3. A bizottság tagjai kötelesek írásban nyilatkozni arról, hogy nem esnek a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 6. és 8. §-ában foglalt korlátozás alá. 4. A pályázatra vonatkozó döntést a Bizottság hozza meg. 5. A támogatási döntésről – a döntést követő 30 napon belül- a pályázót írásban értesíteni kell. A pályázó által igényeltnél alacsonyabb mértékű támogatás is megítélhető. 6. A támogatási döntéseket a támogató honlapján nyilvánosságra kell hozni. A nyertes pályázatok az Önkormányzat honlapján megjelenítésre kerülnek. 7. A támogatási szerződéseket a támogatási döntésről szóló értesítést kézhezvételét követő 60 napon belül meg kell kötni. Ha a támogatási szerződés megkötésére a kedvezményezett mulasztásából e határidőn belül nem kerül sor, akkor a támogatási döntés hatályát veszti. 8. A pályáztatáshoz kötött támogatási szerződés megkötésének feltételei a) a támogatott a támogatóval korábban kötött szerződésekben foglalt kötelezettségeinek a teljesítéséről, illetve részbeni teljesítéséről szóló elszámolást a támogató részére az előírt határidőben benyújtja, és azt a támogató lefogadja, b) a támogatottnak az államháztartás bármely alrendszerével szemben esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása nem áll fenn, és erről a kedvezményezett az Áht.-ban meghatározottak szerint nyilatkozatot vagy az illetékes hatóság által kiállított 30 napnál nem régebbi igazolást nyújt be a támogató részére, továbbá hozzájárul ahhoz, hogy a támogató a nyilatkozat valóságtartalmának igazolását kérje, c) a támogatott a 166/2004. (V. 21.) Korm. Rendelet alapján az állami sportinformációs rendszer részére történő adatszolgáltatási kötelezettségének a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően eleget tesz, d) a támogatott nyilatkozik arról, hogy nem esik a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 6. és 8. §-ában foglalt korlátozás alá. e) a támogatott csatolja a pályázat, illetve kérelem tárgyát képező program bemutatását, célját, megnevezését, megvalósításának helyét, megvalósítási tervét, általános forgalmi adót is tartalmazó összköltségét, saját forrás szükségessége esetén a saját forrás rendelkezésre állásának összegét. IV. Fogalmak A pályázat útján nyújtott támogatási szerződések kötelező tartalmi elemei: a) a támogatást nyújtó szerv megnevezése: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, b) a támogatás célja: sportszövetségek, sportvállalkozások, sportegyesületek, alapítványok, egyéni sportolók támogatása és működése, a hazai és nemzetközi sporteseményeken való részvételük biztosítása, valamint sportesemények rendezésének támogatása, c) a támogatás formája: vissza nem térítendő pénzbeli támogatás, d) a támogatás maximális mértéke: a pályázatban meghatározott teljes költség maximum 50%-a, e) a támogatottak köre: a feltételeknek megfelelő pályázatok, melyekről az Önkormányzat tárgyévi költségvetési rendeletében meghatározott szerv(ek), személy(ek) jogosult(ak) dönteni,

1066 f) saját forrás mértéke: a pályázatban meghatározott teljes költség minimum 50%-a, g) a támogatás hatálya: az adott naptári év, h) a támogatásnyújtást kizáró feltételek: (i) a támogatott előző évi támogatással nem szabályszerűen vagy nem határidőre történő elszámolása, valamint (ii) a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 6. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenség és a 8. § (1) bekezdés szerinti érintettség esete, i) támogatási szerződés megsértésének szankciói: a támogatás teljes összegének vagy annak egy részének az Önkormányzathoz történő visszautalása, valamint a támogatottnak felróható szabálytalanság esetén legfeljebb 5 évre történő kizárása az Önkormányzat támogatási rendszeréből. V. Elszámolás rendje 1. a program teljes költségvetéséről, illetve ha a támogatási szerződés részösszeg folyósítását engedélyezte, a részköltségekről a támogatási szerződésben meghatározott időn belül el kell számolni. 2. A kedvezményezett köteles a támogatás felhasználását elkülönítetten és naprakészen nyilvántartani, az ellenőrzésre feljogosító szervek megkeresésére az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást megadni, valamint az ellenőrzésben közreműködni. 3. A támogatás felhasználásáról történő elszámolást számviteli bizonylatokkal alátámasztott módon a … adatlap szerinti módon (továbbiakban összesített elszámolási táblázat) valamint szöveges szakmai és pénzügyi beszámoló adatlapok kitöltésével kell benyújtani. A támogatás felhasználásáról kizárólag a támogatási szerződésben foglalt időintervallumban keletkezett számlákkal lehet elszámolni. A szakmai beszámolóban tájékoztatást kel nyújtani a támogatónak- a támogatási szerződésben meghatározott szakmai teljesítménymutatók szerint- a támogatott program cél szerinti megvalósulásáról. 4. Hiánypótlásra két alkalommal, legfeljebb 15 napos határidő tűzésével kerülhet sor, s a felhívásban meg kell jelölni az elszámolás hiányosságát. 5. Ha a kedvezményezett valamely hiánypótlási határidőt elmulasztja, vagy a hiánypótlást második alkalommal is hibásan vagy hiányosan teljesíti, az elszámolás vagy annak érintett része nem fogadható el. A hiánypótlás eredménytelenségét követően a támogató érvényesítheti a beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazást. 6. Ha a kedvezményezett neki felróható okból nem teljesíti a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit vagy a támogatási szerződés meghiúsul, köteles azt az okról való tudomásszerzéstől számított 8 napon belül írásban bejelenteni a támogatónak, és az igénybe nem vett támogatásról írásban lemondani, azt visszafizetni, valamint a támogatás igénybe vett részéről elszámolni. 7. A kedvezményezett legfeljebb 5 évre kizárható az állami sportcélú támogatásból, ha a) a támogatott tevékenységtől eltérő kiadásokra használja fel a támogatást, b) a bejelentési kötelezettségének az előírt határidőig nem tesz eleget, c) a felszólítás ellenére nem tesz eleget a beszámolási, bejelentési kötelezettségének, d) nem tesz eleget ellenőrzés tűrési kötelezettségének, és ennek következtében a támogatás felhasználásának szabályszerűségeit nem lehet ellenőrizni, vagy e) a támogatás igénylése során valótlan, hamis adatot szolgáltatott.

1067 3.számú melléklet a 18/2011.(IV.29.) önkormányzati rendelethez Összesített elszámolási táblázat- SPORTTÁMOGATÁSOK Szervezet neve: Támogatási szerződés iktatási száma: Feladat megnevezése: Szerződé szerinti támogatási összeg: Korábban elszámolt összeg: Az elszámolás módja (az ÁFAlevonási nyilatkozatnak megfelelően, aláhúzandó) Sorszám

Bizonylatszám

Száma kibocsátója

Bruttó Nettó Megnevezés/ Felhasználás

Teljesítés időpontja

Számla értéke

Elszámol t érték

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ÖSSZESEN

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az alább felsorolt számlák hitelesek és csak Nyíregyháza Megyei jogú Város Önkormányzata felé, a .............................. iktatószámú szerződéssel kapcsolatban lettek elszámolva. Igazolom, hogy az elszámolásban foglaltak a hatályos pénzügyi és számviteli előírások szerint kerültek felhasználásra, kifizetésre és könyvelésre. Az elszámolás kelte: .......................................................

1068 4.számú melléklet a 18/2011(IV.29.) önkormányzati rendelethez Az Önkormányzat tölti ki: Iktatási szám

PÁLYÁZATI ŰRLAP SPORT/ RENDEZVÉNYTÁMOGATÁS 20..

Beadási határidő: 20.. ……. …. Megvalósítási időszak: 20.. .. .. – 20.. .. .. A pályázó neve: A pályázó székhelye: A. A PÁLYÁZAT TARTALMA A pályázat tartalmának rövid összefoglalása, nyilvános közlésre alkalmas módon. (Max. 100 szó)

1069 B. A PÁLYÁZÓ ADATAI Kérjük, a későbbi kapcsolattartás érdekében pontosan adja meg a kérelmezőre vonatkozó adatokat! A pályázó adatai (megfelelő rész kitöltendő) Neve Adószáma: Cégjegyzékszáma: Adóazonosító jele: Vállalkozói igazolvány szám: Bankszámlaszáma: A pályázó székhelye Város Irányítószám Utca Házszám

A pályázó levelezési címe (ha nem egyezik a székhellyel) Város Irányítószám Utca Házszám

A pályázó egyéb elérhetőségei Telefon (központi szám) Fax (központi fax) E-mail címe Honlapcíme (nem kötelező kitölteni)

A kérelmező hivatalos képviselője Név Beosztás

A pályázatért felelős személy a kérelmezőnél Név Szervezeti egység Beosztás Telefon Mobil Fax E-mail

1070

Felsőoktatási intézmény A pályázó típusa (x jelölés, több pont Közoktatási intézmény is megjelölhető)

Általános iskola Gimnázium Szakközépiskola

Óvoda Akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképző intézmény Felnőttoktatási intézmény Egyéb oktatási intézmény, és pedig: Civil szervezet Vállalkozás Sportegyesület Közhasznú szervezet Kiemelten közhasznú szervezet Magánszemély Egyéb jogi személy, éspedig: A pályázó fenntartója: A pályázó(x jelölés)

költségvetési szerv egyéb fenntartású szerv

A pályázó, mint gazdasági egység (x önállóan gazdálkodó jelölés) részben önállóan gazdálkodó

Kérjük a következő táblázat adatait csak a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek esetében kitölteni. A pályázó, mint részben önálló gazdasági egység (x jelölés)

az előirányzatok fölött teljes jogkörrel rendelkezik az előirányzatok fölött részjogkörrel rendelkezik

A kérelmező, mint részben önálló gazdasági egység pénzügyi és gazdasági feladatait ellátó költségvetési szerv neve: Jelen pályázat benyújtását megelőzően pályázott már sporttámogatásra? (x jelölés)

igen nem

Amennyiben pályázott korábban, mely területeken? (A táblázat sorai szükség esetén bővíthetők.) Támogatás éve

Támogatástípus

Kérjük, jelölje, ha sikeres Korábbi sikeres pályázat támogatásról van szó. esetén kérjük jelölje, hogy (x jelölés) korábbi nyertes támogatásáról határidőre elszámolt- e, s adja meg támogatási azonosítóját.

1071

C. TARTALOM 1. A pályázat összefoglalása Kérjük, foglalják össze maximum egy oldalban a pályázat keretein belül megvalósítandó tevékenységeket.. Kérjük, fejtsék ki, milyen eredményeket várnak a pályázat által megvalósított feladatoktól.

2. A pályázó szöveges bemutatása Kérjük, mutassa be tevékenységi körét és tapasztalatait, különös tekintettel az eddig elért eredményeire, valamint az utánpótlás-nevelés és a szabadidős tevékenységek terén végzett munkájára.

4. Kérjük, mutassa be szakértelmét és szerepét a támogatandó területen.

Tárgyi feltételek fejlesztése 5. Kérjük, mutassa be, hogy milyen tárgyi feltételekkel rendelkeznek.

6. Milyen sporteszközök és sportfelszerelések beszerzését tervezik? Beszerzésüket röviden indokolják. (Kérjük, szükség esetén bővítse a táblázat sorait.) Tétel megnevezése Darabszám Egységár Az eszközözök és felszerelések tervezett felhasználása. (várhatóan)

1072

Szakmai terv 7. Kérjük, foglalja össze időrendben a pályázat megvalósításához kapcsolódó tervezett tevékenységeket az alábbi táblázatban a megvalósítási időszakra (20... január 1. – 20.. december 31.) vonatkozóan. (Kérjük, szükség esetén bővítse a táblázat sorait.) A tevékenység Kezdete Vége Részt vevő Szakmai cél: leírása személyek

. .

.

Marketing terv 7. Kérjük, foglalja össze időrendben a pályázat megvalósításához kapcsolódó tervezett marketingtevékenységeket az alábbi táblázatban a megvalósítási időszakra (20... január 1. – 20.. december 31.) vonatkozóan. (Kérjük, szükség esetén bővítse a táblázat sorait.) A tevékenység Kezdete Vége Részt vevő Marketing cél: leírása személyek

. .

.

8. Kérjük, fejtsék ki röviden, milyen kitűzött célokat szeretnének elérni. Céljait szakmai teljesítménymutatókkal és indikátorokkal támassza alá!

1073

D. Költségterv Eszközbeszerzés Tétel

Darabszám (várhatóan)

Összeg (Ft)

Beszerzés összesen (Ft)

Személyi költségek tevékenység szerint díj (Ft)

Összes költség (Ft)

Személyi költségek összesen (Ft)

Egyéb költségek egység (km/ fő)

alkalom egységár

Összes költség (Ft)

Egyéb költségek összesen (Ft) Összes költség (Ft) IGÉNYELT TÁMOGATÁS (Ft) ÖNERŐ (Ft)

1074

E. NYILATKOZAT FIGYELEM! Az alábbi nyilatkozat pontos kitöltése és aláírásokkal illetve pecséttel való hitelesítése a pályázat mindhárom példányán a formai érvényesség feltétele.

NYILATKOZAT Én, mint a pályázó szerv hivatalos képviselője, aláírásommal igazolom, hogy a pályázatban megadott adatok – legjobb tudásom és ismereteim szerint – valósak .

Aláírásommal hozzájárulok, hogy a Nyíregyháza MJV Önkormányzata a fent megadott adatokat kizárólag a pályázat elbírálása érdekében kezelje, feldolgozza, a bíráló(k)nak továbbítsa, és azokat 5 évig megőrizze. Tudomásul veszem, hogy a Nyíregyháza MJV Önkormányzata a személyes jellegű adatokat harmadik fél részére semmilyen körülmények között nem adhatja át, kivéve, ha az átadásra törvényi felhatalmazással bíró szerv kéri. Hozzájárulok ahhoz, hogy a bírálatot követően az e pályázatban feltüntetett főbb adataim a Nyíregyháza MJV Önkormányzata honlapján nyilvánosságra kerüljenek. Továbbá tudomásul veszem, hogy a hiányosan kitöltött pályázatom érvénytelen, valamint, hogy a pályázatban igényeltnél alacsonyabb összeg is megítélhető. Nyilatkozom, hogy a 166/2004 (V.21.) Korm. Rendelet alapján az állami sportinformációs rendszer rézére történő adatszolgáltatási kötelezettségemnek eleget teszek, valamint nem esek a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 6. és 8. –aiban foglalt korlátozás alá. Pályázatomhoz mellékletként csatolom az alábbi dokumentumok közül: (x jelölés) - 30 napnál nem régebbi igazolás a támogatottat nyilvántartó szervezettől a szervezet nyilvántartásban szereplő adatairól - 30 napnál nem régebbi igazolás a köztartozásokra vonatkozóan - aláírási címpéldány - saját forrás igazolása Név (a pályázó hivatalos képviselője):

Dátum:…………………………….

Aláírás (a pályázó hivatalos képviselője)

Aláírás (gazdasági ellenjegyző, amennyiben szükséges) PH.

1075 5. számú melléklet a 18/2011(IV.29.) önkormányzati rendelethez PÁLYÁZATI BESZÁMOLÓ

Időszakos szakmai beszámoló Záró szakmai beszámoló A szövegszerkesztővel kitöltött beszámolót nyomtatott és elektronikus formában (e-mailben, csatolt fájlként) is el kell juttatni az Önkormányzathoz. Nyíregyháza MJV Polgármesteri Hivatal ………………………………….. Nyíregyháza Kossuth tér 1. 4401 E-mail cím: …………………[email protected] I. Szakmai beszámoló formanyomtatvány Kérjük, hogy a válaszadáshoz szükség szerint bővítsék a kérdések alatti területet. -

A Támogatott adatai:

A támogatási szerződés száma Támogatott neve Címe Telefonszáma Hivatalos képviselő neve Kapcsolattartó neve E-mail címe Telefonszáma (mobil)

-

Eredeti célok a pályázatban leírtak szerint:

-

Volt-e eltérés a megvalósítás során az eredeti tervektől? Kérjük, minden egyes eltérést indokoljanak.

-

Az elvégzett tevékenységek áttekintő táblázata. Kérjük, hogy szükség szerint bővítsék a táblázat sorait.

Tevékenységei




Kezdete

Vége

Felelős

Elért eredmények

Kérjük, fejtsék ki részletesen a pályázat céljainak a megvalósítását, a kitűzött szakmai

1076 teljesítménymutatók és indikátorok elérésének a teljesülését.




Mely eszközök beszerzéséhez igényeltek támogatást? Mi volt ezeknek a szerepe? Kérjük, minden egyes beszerzést indokoljanak.




Milyen hatással volt a támogatás a város sportéletére?




A támogatásból megvalósított tevékenységek és elért eredmények fenntarthatóságára és fejlesztésére, valamint a további munkára vonatkozó tervek.




Egyéb javaslatok, észrevételek.

Kérjük, hogy a beszámolóval együtt küldjék el számunkra azokat az anyagokat, amelyek illusztrálhatják az elvégzett munkát! KÖSZÖNJÜK!

Dátum:

Támogatott hivatalos képviselőjének aláírása:

PH.

PÁLYÁZATI BESZÁMOLÓ időközi/záró pénzügyi beszámoló 2… ÉV 1077 Támogatási szerződés száma: Támogatott neve: Támogatás időtartama: Beszámoló típusa (x jelöléssel):

1.Beszerzés Sz. SPORTFELSZERELÉSEK

Időközi záró

Összeg

Sz. SPORTESZKÖZÖK

Összesen Összeg

Sz. EGYÉB ESZKÖZÖK

Összesen Összeg

Összesen Eszközbeszerzés összesen 2. Személyi költségek Sz. MUNKAVISZONYBÓL SZÁRMAZÓ

Összeg

Sz. BÍRÓI, JÁTÉKVEZETŐI DÍJAK

Összeg

Összesen Személyi költségek összesen 3. Egyéb költségek Sz. NEVEZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ KÖLTSÉGEK

Összeg

Sz. SZÁLLÁS, ÉTKEZÉS

Összeg

Sz. UTAZÁSI KÖLTSÉGEK dátum: - tól dátum: - tól

Összeg - ig - ig Egyéb költségek összesen

Támogatás szerződéses összege Saját forrás Felhasznált támogatás

Megjegyzés:

Kelt:

1078 6.számú melléklet a 18/2011.(IV.29.) önkormányzati rendelethez: Az Önkormányzat tölti ki: Iktatási szám

TÁMOGATÁSI KÉRELEM MŰKÖDÉSI SPORTTÁMOGATÁS TÁMOGATÁSI ŰRLAP 20..

Beadási határidő: 20.. JANUÁR 31. Megvalósítási időszak: 20.. JANUÁR 1. – 20.. DECEMBER 31. A kérelmező neve: A kérelmező székhelye: A. A KÉRELEM TARTALMA A kérelem tartalmának rövid összefoglalása, nyilvános közlésre alkalmas módon. (Max. 100 szó)

1079 B. A KÉRELMEZŐ ADATAI Kérjük, a későbbi kapcsolattartás érdekében pontosan adja meg a kérelmezőre vonatkozó adatokat! A kérelmező adatai (megfelelő rész kitöltendő) Neve Adószáma: Cégjegyzékszáma: Adóazonosító jele: Vállalkozói igazolvány szám: Bankszámlaszáma: A kérelmező székhelye Város Irányítószám Utca Házszám

A kérelmező levelezési címe (ha nem egyezik a székhellyel) Város Irányítószám Utca Házszám

A kérelmező egyéb elérhetőségei Telefon (központi szám) Fax (központi fax) E-mail címe Honlapcíme (nem kötelező kitölteni)

A kérelmező hivatalos képviselője Név Beosztás

A támogatásért felelős személy a kérelmezőnél Név Szervezeti egység Beosztás Telefon Mobil Fax E-mail

A kérelmező típusa Felsőoktatási intézmény (x jelölés, több pont Közoktatási intézmény is megjelölhető)

Általános iskola Gimnázium Szakközépiskola Akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképző intézmény Felnőttoktatási intézmény Egyéb oktatási intézmény, és pedig: Civil szervezet Vállalkozás

1080 Sportegyesület Közhasznú szervezet Kiemelten közhasznú szervezet Magánszemély Egyéb éspedig: A kérelmező fenntartója: A kérelmező(x jelölés)

költségvetési szerv egyéb fenntartású szerv

A kérelmező, mint gazdasági egység önállóan gazdálkodó (x jelölés) részben önállóan gazdálkodó

Kérjük a következő táblázat adatait csak a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek esetében kitölteni. A kérelmező, mint részben önálló gazdasági egység (x jelölés)

az előirányzatok fölött teljes jogkörrel rendelkezik az előirányzatok fölött részjogkörrel rendelkezik

A kérelmező, mint részben önálló gazdasági egység pénzügyi és gazdasági feladatait ellátó költségvetési szerv neve: Egyéb, a kérelmezőt érintő adatok A. Egyesületi tagok száma összesen B. A támogatásban érintett tagok száma C. A támogatásban érintett tagok százalékos aránya D. Az összes létszámon belül az utánpótláskorú tagok száma E. Az utánpótláskorú tagok százalékos aránya (D/A x 100) Szakemberek száma Mely területen érintettek? (felsorolás)

Jelen kérelem benyújtását megelőzően pályázott már sporttámogatásra? (x jelölés)

fő fő % fő %

csapatsportok egyéni sportok egyéb, éspedig

igen nem

Amennyiben pályázott korábban, mely területeken? (A táblázat sorai szükség esetén bővíthetők.) Támogatás éve

Támogatástípus

Kérjük, jelölje, ha sikeres Korábbi sikeres pályázat támogatásról van szó. esetén kérjük jelölje, hogy (x jelölés) korábbi nyertes támogatásáról határidőre elszámolt- e, s adja meg támogatási azonosítóját.

1081

C. TARTALOM 1. A támogatási kérelem összefoglalása Kérjük, foglalják össze maximum egy oldalban a támogatás keretein belül megvalósítandó tevékenységeket.. Kérjük, fejtsék ki, milyen eredményeket várnak a támogatás által megvalósított feladatoktól.

2. A kérelmező szöveges bemutatása Kérjük, mutassa be tevékenységi körét és tapasztalatait, különös tekintettel az eddig elért eredményeire, valamint az utánpótlás-nevelés és a szabadidős tevékenységek terén végzett munkájára.

4. Kérjük, mutassa be szakértelmét és szerepét a támogatandó területen.

Tárgyi feltételek fejlesztése 5. Kérjük, mutassa be, hogy milyen tárgyi feltételekkel rendelkeznek.

6. Milyen sporteszközök és sportfelszerelések beszerzését tervezik? Beszerzésüket röviden indokolják. (Kérjük, szükség esetén bővítse a táblázat sorait.) Tétel megnevezése Darabszám Egységár Az eszközözök és felszerelések tervezett felhasználása. (várhatóan)

1082

Szakmai terv 7. Kérjük, foglalja össze időrendben a támogatást megvalósításához kapcsolódó tervezett tevékenységeket az alábbi táblázatban a megvalósítási időszakra (20... január 1. – 20.. december 31.) vonatkozóan. (Kérjük, szükség esetén bővítse a táblázat sorait.) A tevékenység Kezdete Vége Részt vevő Szakmai cél: leírása személyek

. .

.

Marketing terv 7. Kérjük, foglalja össze időrendben a támogatást megvalósításához kapcsolódó tervezett marketingtevékenységeket az alábbi táblázatban a megvalósítási időszakra (20... január 1. – 20.. december 31.) vonatkozóan. (Kérjük, szükség esetén bővítse a táblázat sorait.) A tevékenység Kezdete Vége Részt vevő Marketing cél: leírása személyek

. .

.

8. Kérjük, fejtsék ki röviden, milyen kitűzött célokat szeretnének elérni . Céljait szakmai teljesítménymutatókkal és indikátorokkal támassza alá!

1083

D. Költségterv Eszközbeszerzés Tétel

Darabszám (várhatóan)

Összeg (Ft)

Beszerzés összesen (Ft)

Személyi költségek tevékenység szerint díj (Ft)

Összes költség (Ft)

Személyi költségek összesen (Ft)

Egyéb költségek egység (km/ fő)

alkalom egységár

Összes költség (Ft)

Egyéb költségek összesen (Ft) Összes költség (Ft) IGÉNYELT TÁMOGATÁS (Ft)

1084

E. NYILATKOZAT FIGYELEM! Az alábbi nyilatkozat pontos kitöltése és aláírásokkal illetve pecséttel való hitelesítése a kérelem mindhárom példányán a formai érvényesség feltétele.

NYILATKOZAT Én, mint a kérelmező szerv hivatalos képviselője, aláírásommal igazolom, hogy a kérelemben megadott adatok – legjobb tudásom és ismereteim szerint – valósak.

Aláírásommal hozzájárulok, hogy a Nyíregyháza MJV Önkormányzata a fent megadott adatokat kizárólag a támogatási kérelem elbírálása érdekében kezelje, feldolgozza, a bíráló(k)nak továbbítsa, és azokat 5 évig megőrizze. Tudomásul veszem, hogy a Nyíregyháza MJV Önkormányzata a személyes jellegű adatokat harmadik fél részére semmilyen körülmények között nem adhatja át, kivéve, ha az átadásra törvényi felhatalmazással bíró szerv kéri. Hozzájárulok ahhoz, hogy a bírálatot követően az intézmény e kérelemben feltüntetett főbb adatai a Nyíregyháza MJV Önkormányzata honlapján nyilvánosságra kerüljenek. Továbbá tudomásul veszem, hogy a hiányosan kitöltött kérelem érvénytelen, valamint, hogy a támogatásban igényeltnél alacsonyabb összeg is megítélhető. Nyilatkozom, hogy a 166/2004 (V.21.) Korm. Rendelet alapján az állami sportinformációs rendszer rézére történő adatszolgáltatási kötelezettségemnek eleget teszek, valamint nem esek a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 6. és 8. –aiban foglalt korlátozás alá. Kérelmemhez mellékletként csatolom az alábbi dokumentumokat: - 30 napnál nem régebbi igazolás a támogatottat nyilvántartó szervezettől a szervezet nyilvántartásban szereplő adatairól - 30 napnál nem régebbi igazolás a köztartozásokra vonatkozóan - aláírási címpéldány - saját forrás igazolása Név (a kérelmező hivatalos képviselője):

Dátum:…………………………….

Aláírás (a pályázó hivatalos képviselője)

Aláírás (gazdasági ellenjegyző, amennyiben szükséges) PH.

1085

7.számú melléklet a 18/2011 (IV.29.) önkormányzati rendelethez: TÁMOGATÁSI BESZÁMOLÓ

Időszakos szakmai beszámoló Záró szakmai beszámoló A szövegszerkesztővel kitöltött beszámolót nyomtatott és elektronikus formában (e-mailben, csatolt fájlként) is el kell juttatni az Önkormányzathoz. Nyíregyháza MJV Polgármesteri Hivatal ……………………………………… Nyíregyháza Kossuth tér 1. 4401 E-mail cím: ………………@nyiregyhaza.hu I. Szakmai beszámoló formanyomtatvány Kérjük, hogy a válaszadáshoz szükség szerint bővítsék a kérdések alatti területet. -

A Támogatott adatai:

A támogatási szerződés száma Támogatott neve Címe Telefonszáma Hivatalos képviselő neve Kapcsolattartó neve E-mail címe Telefonszáma (mobil)

-

Eredeti célok a kérelemben leírtak szerint:

-

Volt-e eltérés a megvalósítás során az eredeti tervektől? Kérjük, minden egyes eltérést indokoljanak.

-

Az elvégzett tevékenységek áttekintő táblázata. Kérjük, hogy szükség szerint bővítsék a táblázat sorait.

Tevékenységei

Kezdete

Vége

Felelős

Elért eredmények

1086

-

Kérjük, fejtsék ki részletesen a kérelemben leírt céljaiknak a megvalósítását, a kitűzött szakmai teljesítménymutatók és indikátorok elérésének a teljesülését.

-

Mely eszközök beszerzéséhez igényeltek támogatást? Mi volt ezeknek a szerepe? Kérjük, minden egyes beszerzést indokoljon.

-

Milyen hatással volt a támogatás a város sportéletére?

-

A támogatásból megvalósított tevékenységek és elért eredmények fenntarthatóságára és fejlesztésére, valamint a további munkára vonatkozó tervek.

-

Egyéb javaslatok, észrevételek.

Kérjük, hogy a beszámolóval együtt küldjék el számunkra azokat az anyagokat, amelyek illusztrálhatják az elvégzett munkát! KÖSZÖNJÜK!

Dátum:

Támogatott hivatalos képviselőjének aláírása:

PH.

1087

1088 Nyíregyháza Megyei Jogú Város sportjáról szóló 18/2011(IV.29.) önkormányzati rendelet i n d o k o l á s a Általános indokolás A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Törvény) felhatalmazta a helyi önkormányzatokat arra, hogy a törvényben foglalt sportfeladatok ellátására helyi rendeletet alkossanak. Ez a felhatalmazás egyben szabályozási kötelezettséget is jelent. A Törvény céljainak megfelelően fontos rendeletben rögzíteni, hogy az előírt kötelező és önként vállalt önkormányzati sportfeladatok közül melyeket, milyen szervezeti kereteken belül és mennyi anyagi ráfordítással látjuk el. Az 1.§-hoz

Részletes indokolás

A rendelet hatályát nemcsak a sportfeladatokra és azok felhasználására, hanem az ellenőrzésre, valamint – kizárólag az érintett tevékenységre vonatkozóan – azokra a szervezetekre, személyekre is kiterjesztettük, amelyekkel az önkormányzat támogatási szerződést köt sportfeladatok ellátására, illetve amelyeket pályázat útján támogat. A 2.§-hoz A rendeletben előforduló fontos fogalmakat magyarázza meg. A 3. §-hoz A rendelet részletesen meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket az önkormányzatnak a Törvény szerint kötelezően el kell látni, illetve amit kiemelt feladatának tekint. A feladatok a sportkoncepcióval összhangban álló kiemelt feladatokat jelentik, s egyben a város sportstratégiájának alapelveiként is szolgálnak. Új elemként szerepel a sportfeladatok minél magasabb szintű ellátása érdekében a Nyíregyházi Főiskolával történő együttműködés kialakítása. A 4-5. §-hoz A rendelet tételesen rögzíti a sportfeladatok költségvetési előirányzatait és a célfeladatok felosztási kereteit. A területek meghatározása a sportkoncepcióval összhangban állva megteremti a lehetőségét a szakmailag megalapozott sportfinanszírozási rendszer megvalósításának. Fontosnak tartottuk rendeletben rögzíteni a támogatás módját, s ezért egységes támogatási rendszert dolgoztunk ki mind a működési és eredményességi támogatásokra, mind a pályázati úton megvalósuló támogatásokra. A 6-16. §-hoz A rendelet tételenként rögzíti a sport előirányzatokat és a hozzájuk kapcsolódó alapelveket, valamint a támogatásuk módját.

1089 Részletesen rögzíti, hogy az önkormányzat milyen szempontok figyelembe vételével, milyen támogatási formában segíti a sport célfeladatokhoz kapcsolódó sporttámogatás megvalósítását, valamint irányt mutat a sporttámogatások kiterjesztésére a szabadidős tevékenységek, rendezvénytámogatások terén, nyitva a szociálisan hátrányos helyzetűek, fogyatékosok, idősek és a diákokutánpótláskorúak sporttámogatása felé. Szabályozza a magas színvonalon működő, nem önkormányzati tulajdonú városi sportegyesületek és sportvállalkozások önkormányzati támogatásainak feltételrendszereit és alapelveit. A 17. §-hoz A sportfeladatok minél hatékonyabb és magasabb színvonalú ellátása érdekében a feladatellátás struktúrájában kiemelkedő szerepet tölt be a Nyírsuli, illetve a diáksport-életet összefogó NYVDSE. A 18. §-hoz A város nemcsak közvetve, hanem közvetlen módon is támogatja a sporttevékenységeket: térítésmentes és/ vagy térítéses létesítményhasználatot biztosít. A támogatás ezen formái önkormányzati támogatásnak minősülnek. A 19-20. §-hoz A rendelet ezen része a célfeladatokhoz igazítva rögzíti a mellékleteket képező eljárások alapelveit. Az eljárásokhoz létrehozott adatlapok segítik az eljárások egységesítését, s keretet adnak az eljárások lefolytatásához, a beszámoltatáshoz, s ezáltal a támogatások ellenőrzéséhez. A 21.§-hoz A sportfeladatok megfelelő szintű ellátásának ellenőrzése kiemelt feladatot jelent. Ennek biztosítása a közgyűlés, illetve átruházott hatáskörben az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság önálló feladata. A munkát nagy mértékben segíti a rendelet részét képező ellenőrzési-eljárási rend, mely folyamatos ellenőrzést tesz lehetővé a támogatás kérelmi szakaszától a lezáró szakasz befejeztéig. Az engedélyezési, elszámolási, ellenőrzési eljárási rend a jelenkori állami támogatások sportcélú felhasználásához igazodik. Fontosnak tartjuk a negyedévenkénti ellenőrzések beiktatását, valamint az eseti és előzetes ellenőrzések bevezetését a támogatási folyamatba, ezáltal is biztosítva a támogatás felhasználásának jogszerűségét. 22. §-hoz A sportkitüntetés adományozási rendjét az önkormányzat által alapított kitüntetések rendjéről szóló 1/2006. (I.26.) önkormányzati rendelete szabályozza. 23. §-hoz Jelen szakasz szabályozza a rendelet hatályba lépésének időpontját.

1090

7./ napirend: Előterjesztés az önkormányzat által alapított kitüntetések rendszeréről szóló 1/2006.(I.26.) önkormányzati rendelet módosítására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Szóbeli kiegészítésem nincs. Az előterjesztést megtárgyalta a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság. Kérem dr. Tirpák György elnök urat, hogy ismertesse a bizottság álláspontját. Dr. Tirpák György:(Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság megtárgyalta az előterjesztést, egyhangúlag támogatja és elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e kérdése valakinek az előterjesztéshez? Nem látok jelentkezőt, hozzászólásra, észrevételre jelentkezik-e valaki? Senki nem jelentkezett, úgy hogy kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy szavazzunk az előterjesztés elfogadásáról. Szavazáskor jelen volt 19 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal megalkotta az alábbi rendeletet: 19/2011(IV.29.) önkormányzati rende let az önkormányzat által alapított kitüntetések rendszeréről szóló 1/2006.(I.26.) önkormányzati rendelet módosításáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a Magyar Köztársaság Alkotmánya 44/A.§ (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 1.§ (6) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1.§

Az önkormányzat által alapított kitüntetések rendszeréről szóló 1/2006.(I.26.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Ör.) 1.§ negyedik (francia) beütése helyébe a következő rendelkezés lép: - Bencs László Emlékérem

2.§ Az Ör. II. részének a címe és a 12.§ helyébe a következő rendelkezés lép: BENCS LÁSZLÓ Emlékérem és BENCS LÁSZLÓ Emléklap

1091

12. § (1) A BENCS LÁSZLÓ Emlékérem (továbbiakban: emlékérem) kitüntetésben évente 5 személy részesülhet. (2) Az emlékérem átadására kiemelkedő alkalmakhoz, rendezvényekhez, évfordulókhoz kötötten kerülhet sor. (3) A kitüntetett adományozást igazoló oklevelet és aranyozott ezüst emlékérmet kap. (4) Az emlékérem leírását és az oklevél szövegét a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. 3.§ Az Ör. 4. számú melléklete helyébe a jelen rendelet melléklete lép. 4.§ E rendelet 2011. május 1. napján lép hatályba.

Jelen rendeletet 2011. április hó 29. napján kihirdetem. Melléklet a 19./2011(IV.29.) önkormányzati rendelethez Bencs László Emlékérem és a Bencs László Emléklap (1) Az adományozást igazoló oklevél szövege: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármestere ---------------------- részére elismerése és megbecsülése jeléül a Bencs László Emlékérmet/ Bencs László Emléklapot adományozza (2) A Bencs László Emlékérem leírása: Az emlékérem – melyet Szabó Géza ötvösmester készített - kerek alakú, ezüstből készült arany bevonattal 32 mm átmérőjű, 20,74 gramm súlyú. Az érem kétoldalas. Első oldalán Bencs László domború arcképe és a BENCS LÁSZLÓ 1841 – 1905. felirat, a hátsó oldalán a város címere és Nyíregyháza Polgármesterétől felirat látható. Az önkormányzat által alapított kitüntetések rendszeréről szóló 1/2006.(I.26.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 19/2011(IV.29.) önkormányzati rendelet indokolása

1092

Általános indokolás A Bencs László Arany Emlékérmet évente 5 személy kaphatja, 1 db érem előállításának összköltsége 300.000 forint. Az Önkormányzat költségvetési helyzete indokolttá teszi, hogy minden terülten törekedni kell a kiadások és a költségek csökkentésére. A módosítás elfogadása után az emlékérem ezüstből fog készülni, arany bevonattal. Részletes indokolás Az 1.§ és a 2.§-hoz a Bencs László Emlékérem ezüstből készül, az érem ezüst finomsága 925 ezrelék (Ag925 ezrelék) Az emlékérem méretei, elő és hátoldalának leírása kerül részletesen meghatározásra. 8./ napirend: Összefoglaló jelentés a 2010. évi önkormányzati ellenőrzésekről Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Szóbeli kiegészítés nincs. Ezt az előterjesztést a Pénzügyi Bizottság tárgyalta. Megkérem Nagy László elnök urat, hogy ismertesse a bizottság álláspontját. Nagy László:(Pénzügyi Bizottság elnöke) Tegnap a bizottság tárgyalta az előterjesztést és elfogadásra javasolja a közgyűlésnek is. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e kérdés az előterjesztéshez? Nem látok jelentkezőt. Bocsánat Nagy László képviselő úr. Nagy László:(képviselő) Egyetlen kérdésem van csupán, ez pedig arra vonatkozik, én ezt tegnap is megkérdeztem, talán most is lehet rá válaszolni. A városban mindenféle vizsgálatok folynak, mindenféle szinten. Az önkormányzat erre a feladatra szakosodott irodáját az elmúlt időszakban azok a gazdasági társaságok vagy magánszemélyek vagy nem is tudom, hogy kik, akik vizsgálatokat végeznek, akár cégeknél, akár a az oktatási vagy szociális intézményeknél, megkeresték-e, hogy információkat kérjenek, hogy betekintsenek ezekbe a korábbi vizsgálatokba, az látszik ebből az anyagból is. Ez az iroda egy nagyon alapos és szerintem sokszor nagyon kiterjedt vizsgálati rendszer szerint dolgozik és rengeteg vizsgálatot végeztek nemcsak tavaly, hanem a korábbi években is. Akkor, amikor az önkormányzat felkérésére különböző gazdasági társaságok végeznek mindenféle vizsgálatokat, akkor talán célszerű lenne,ha ezt az irodát és ennek az irodának a szakmaiságát is használnák.

1093 Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Nem különböző gazdasági társaságok, hanem közbeszerzési eljárás eredményeként szerződést kötött szakértő cég végzi az intézményrendszer átvilágítását. Bevonva a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályait, így az Ellenőrzési Osztályt. Az Ellenőrzési Osztályról tudnunk kell, hogy van egy éves munkaterve, amit a közgyűlés hagy jóvá, eszerint végzi a munkát és ehhez általában további igények jelennek meg, mint ahogy én is kértem például az elmúlt év utolsó 2 hónapjában 3 ellenőrzést, terven felüli ellenőrzés elvégzésében az osztályt. Az is tény, hogy ez az osztály jelenlegi állapotában újjászervezésre szorul, illetve ez van most folyamatban. Ezt is figyelembe kell vennünk, ha meg akarjuk ítélni az Ellenőrzési Osztály állását. Természetesen az Ellenőrzési Osztály által végzett anyagokat folyamatosan használjuk és próbáljuk a tanulságokat levonni. Van-e még valakinek kérdése? Nem jelentkezett senki. Hozzászólásra, észrevételre jelentkezik e valamelyik képviselő? Senki nem jelentkezett. Kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy szavazzunk a jelentés elfogadásáról. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 20 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 68/2011.(IV.28.) számú határozat a 2010. évben végzett önkormányzati ellenőrzések tapasztalatairól szóló összefoglaló jelentés elfogadásáról A Közgyűlés a 2010. évben végzett belső ellenőrzések tapasztalatairól, az önkormányzat fenntartásban lévő intézmények vizsgálatairól, a Polgármesteri Hivatal folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzéséről szóló összefoglaló jelentést elfogadja. KIMUTATÁS az Ellenőrzési Osztály által 2010. évben lefolytatott vizsgálatok jellemzőiről

Vizsgált szervezet megnevezése

Vizsgálat tárgya

Ellenőrzött időszak (év)

INTÉZMÉNYI ELLENŐRZÉSEK I/1. Rendszer- és fenntartói törvényességi, szakmai ellenőrzés Zay Anna Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium

Az intézmény törvényes működése a szakmai és a személyügyi feladatok tekintetében, a gazdálkodási feladatok szabályszerű és hatékony ellátása,

2007 - 2009

1094 az informatikai tevékenység szabályozottsága, az adatvédelem biztosítása I/2. Rendszerellenőrzés Kodály Zoltán Általános Iskola Benczúr Gyula Általános Iskola Arany János Gimnázium és Általános Iskola Kazinczy Ferenc Általános Iskola

Az intézményi gazdálkodási feladatok szabályszerű és hatékony ellátása, az informatikai tevékenység szabályozottsága, az adatvédelem biztosítása

2007 - 2009

A közoktatási intézmény közös fenntartásának vizsgálata

2009

2007 - 2009 2007 - 2009

I/3. Fenntartói törvényességi, szakmai ellenőrzések Aranykörte Óvoda Kazinczy Ferenc Általános Iskola Gárdonyi Géza Általános Iskola Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium Wesselényi Miklós Középiskola, Szakiskola és Kollégium I/4. Témavizsgálatok Margaréta Óvoda, Nefelejcs Óvoda, Kerekerdő Óvoda, Napsugár Óvoda, Móricz Zsigmond Könyvtár, Bem József Általános Iskola, Zelk Zoltán Általános és Német Két Tanítási Nyelvű Iskola, Vécsey Károly Általános Iskola, Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Középiskola, Szakiskola és Kollégium, Wesselényi Miklós Középiskola, Szakiskola és Kollégium Eszterlánc Óvoda, Kertvárosi Általános Iskola, Gárdonyi Géza Általános Iskola, Petőfi Sándor Általános Iskola, Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskola, Krúdy Gyula Gimnázium, Zrínyi Ilona Gimnázium, Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság

Vizsgált szervezet megnevezése

Az intézmény törvényes működése a szakmai és a személyügyi feladatok tekintetében, az informatikai tevékenység szabályozottsága, az adatvédelem biztosítása

2007 – 2009 2007 – 2009 2007 – 2009 2007 – 2009 2007 – 2009

2008 - 2010 Jubileumi jutalmak és végkielégítések megállapítása, folyósításának vizsgálata

2009 Az intézményi előirányzat-gazdálkodás, módosítás indokoltsága és nyilvántartásának ellenőrzése

Vizsgálat tárgya

Ellenőrzött időszak (év)

AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A POLGÁRMESTERI HIVATAL FELADATELLÁTÁSÁVAL, MŰKÖDÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ ELLENŐRZÉSEK Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal

Jubileumi jutalmak és végkielégítések megállapítása, folyósításának vizsgálata Az országgyűlési és önkormányzati képviselői választások pénzügyi elszámolásainak vizsgálata

2008 – 2010 2010

1095 2008 - 2009

Polgármesteri Hivatal

A Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeit érintő 2008. és 2009. évi ellenőrzések javaslatainak hasznosulása

Polgármesteri Hivatal

FEUVE rendszer ellenőrzése

2009 - 2010

Polgármesteri Hivatal

Az önkormányzat sajátos bevételeinek vizsgálata A Polgármesteri Hivatal vagyonkezelésében lévő, nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának hatékonysága

2008 – 2009

Polgármesteri Hivatal

Polgármesteri Hivatal

A Polgármesteri Hivatal gépjárművei hasznosításának ellenőrzése

Nyírségvíz Zrt.

Víz- és csatornadíj megállapításának vizsgálata A társaságok tevékenységével összefüggő szerződések vizsgálata

Város-Kép Nonprofit Kft., Nyírsuli Nonprofit Kft., Térségi Hulladék-Gazdálkodási Kft., Nyírvidék TISZK Nonprofit Kft.

A vezetői információs rendszer és a belső ellenőrzési tevékenység vizsgálata

Nyírtávhő Kft. E-Misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, Szocio East Egyesület, Hétszínvirág ’98 Gyermekjóléti Nonprofit Kft., Egészségvédő Kiemelten Közhasznú Egyesület, Szabolcs Néptánc Egyesület, Felvidék 1947 Egyesület, Pedagógus Természetbarát SE, Kölyök SC, Városházi Nyugdíjas Köztisztviselők Egyesülete, Nyíregyháza-Felsősima Polgárőrség

2008 - 2009

2009

2009 2008 – 2009 2009 2009

Az önkormányzat által nyújtott céljellegű támogatások ellenőrzése

III. UTÓELLENŐRZÉS Váci Mihály Kulturális, Gyermekcentrum Lippai János Szakiskola

Művészeti

Szakközépiskola

Szociális, Egészségügyi Igazgatóság

és

és

és

Bölcsődei

Elamen Kereskedelmi és Vendéglátó Zrt., Sodexo Magyarország Kft., Start Rehabilitációs Foglalkoztató és Intézményei Nonprofit Kft.,

Vizsgált szervezet megnevezése IV/A. SORON KÍVÜLI VIZSGÁLATOK

Az intézmény 2009. évi rendszervizsgálatának utóellenőrzése Az intézmény 2009. évi rendszer- és fenntartói törvényességi, szakmai, valamint soron kívüli vizsgálatainak utóellenőrzése Az intézmény 2007. évi rendszervizsgálatának utóellenőrzése A gyermekétkeztetést nyújtó vállalkozások közétkeztetési tevékenységének utóellenőrzése

Vizsgálat tárgya

2009 – 2010 2009 – 2010

2009 – 2010 2010

Ellenőrzött időszak (év)

1096 A 2008. évi költségvetésből származó, sajátos nevelési igényű gyermekek után igénybe vehető normatív állami hozzájárulás igénylése, elszámolása; 2009. évi elszámolás

Polgármesteri Hivatal

Adóügyi feladatokat ellátó dolgozók tevékenysége után járó érdekeltségi jutalék

Polgármesteri Hivatal Sóstó-Gyógyfürdők Zrt., Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft., Nyírsuli Nonprofit Kft., Nyíregyházi Állatpark Nonprofit Kft., Nyírtávhő Kft., Város-Kép Nonprofit Kft., Nyíregyházi Ipari Park Kft., Nyíregyházi Informatikai Nonprofit Kft.

A társaság felügyelőbizottsági tagjai számára biztosított költségtérítés szabályszerűségi ellenőrzése A közcélú foglalkoztatás szabályozottsága, a normatív állami hozzájárulások elszámolása, a lefolytatott közbeszerzési eljárások szabályosságának ellenőrzése, a 2009. évi belső ellenőrzés utóvizsgálata.

Nyírtelek Város Önkormányzata

2008 - 2009

2009. II. félév 2010. I. félév 2005 - 2007

2009

IV/B. TERVEN FELÜLI, SORON KÍVÜLI VIZSGÁLATOK Polgármesteri Hivatal

Polgármesteri Hivatal

Nyíregyházi Városüzemeltető Vagyonkezelő Kft.

Polgármesteri Hivatal

és

Egyes vagyongazdálkodással összefüggő szerződések szabályszerűségi vizsgálata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának a RenoméPrint Kft-vel megkötött irodaszer beszerzésére irányuló szerződések szabályszerűségi ellenőrzése A Fény-Invest Rt-vel a kijelöl intézmények beltéri világítása korszerűsítésével kapcsolatban megkötött szerződés alapjául szolgáló, megtakarításokra vonatkozó számítások ellenőrzése, valamint az előzetes számításoktól történő eltérések dokumentálása A gazdálkodást érintő szabályozásra vonatkozó polgármesteri utasítás betartásának vizsgálata

2010.08.01– 2010.11.15. 2001-2010

2003-2009

2010.11.192010.12.17.

9./ napirend: Előterjesztés a Nyíregyháza-Nyírszőlős közötti kerékpárút programról Előadó: Kósa Tímea alpolgármester Pató István városfejlesztési referens Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Kérdezem, hogy szóbeli kiegészítés van? Kósa Tímea alpolgármester asszonynak adom meg a szót.

1097 Kósa Tímea:(alpolgármester) Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Jelen előterjesztés Nyíregyháza-Nyírszőlős közötti kerékpárút programról szól. Köztudott és a nyírszőlősiek, illetve Nyíregyháza ama térfelén lakók tudják, hogy 1994 óta van napirenden a kerékpárút kérdése. Most már úgy tűnik, hogy gyakorlatilag eljutunk a megvalósítás szakaszába. Amiről a jelen előterjesztés szól, ennek a legfőbb pontja az, hogy az előkészítettség vagy elő nem készítettség okán szükség van és menet közben derült ki, hogy szükség van további pótlólagos önrész finanszírozására. Ez azt jelenti, hogy a korábbi 85%-os támogatási intenzitás helyett 77,54%-os támogatási intenzitásról szól ma már ez a pályázat. Ami azt jelenti, hogy az el nem számolható költségek 22 millió 512 ezer forinttal biztosan nőnek. S meg kell jegyeznem azt, hogy egy másik vitatott kérdés is van, ami nem szerepel az előterjesztésben. Mégpedig az EON közmű kiváltással kapcsolatban. Ugyanis várjuk a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség visszajelzését ebben a kérdéskörben. Ugyanis ha az EON tulajdonból nem kerülhet ki a program megvalósítása kapcsán a közmű, akkor az önrész további 9,5 millió forinttal fog emelkedni. Ez ma még nem szerepel az előterjesztésben, hiszen nincs mire alapoznunk, a közreműködő szervezet nem tudott egyértelmű választ adni. De ahhoz, hogy a program megvalósítása év végéig biztosan megvalósulhasson, mindenképp szükséges volt jelen közgyűlésre előterjesztésként megjeleníteni a témát. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Ezt az előterjesztést megtárgyalta a Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság, valamint a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság. Először Tormássi Géza urat kérem a bizottsági vélemény ismertetésére. Tormássi Géza:(Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A bizottságunk megtárgyalta az előterjesztést és 7 igen, 1 tartózkodás mellett a Közgyűlésnek elfogadásra javasolja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Jászai Menyhért elnök urat kérem. Jászai Menyhért:(Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést, elfogadta és elfogadásra javasolja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e kérdés a napirendi ponthoz? Nem látok jelentkezőt. Hozzászólásra, észrevételre jelentkezik e valaki? Jászai Menyhért képviselő úr. Jászai Menyhért:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Nem tudom, hogy kell e egyáltalán valakit meggyőzni ennek a programnak a fontosságáról, hasznosságáról, szeretnék azért néhány támpontot adni a képviselőtestületnek adni ahhoz, hogy nyugodt szívvel tudják megnyomni az igen gombot. Nyírszőlős, Felsőbadur, és részben Felsőpázsitot érinti a projekt. A lakosságszám folyamatosan növekszik ebben a térségben. A nevezett út, a Westsik Vilmos utca

1098 körülbelül 3 évvel ezelőtt összekötő úttá minősült 3822 számú 4 számjegyű úttá vált. A korábbi fejlesztések eredményeképpen, amit Gávavencsellő, Ibrány, Nagyhalász térségében végeztek, gyakorlatilag a forgalmat erre az útra rávezették. Megjegyzem zárójelben, hogy a 80-as években Nyírszőlős gyakorlatilag zsáktelepülés volt. Akkor épült egy tsz út Sóstóhegy irányában, illetve északi irányba Bujra. Aki még visszaemlékszik tárgyaltuk 1-1,5 éve a közlekedési koncepciót, akkor a 10 sugárirányú útból az egyik ez, amiről beszélünk, már régen nem igaz az a közhiedelem, hogy legkevésbé forgalmas út. Pariban van a 4. számú főútvonallal a Tokaji úttal és több bevezető sugárirányú útnak a forgalmi adatait meghaladják a mutatószámok. Most én azt nem is érintem, hogy gyakorlatilag itt a Nyugati elkerülő miatt, illetve a Sóstóhegyen való összeköttetés miatt ez a belső forgalom is ráterelődik erre az útra. Néhány tanulság. Az eredeti verzió szerint a nyomvonal 70 ingatlan érintett volna. Itt vagy kisajátításra került volna sor, aminek gyakorlatilag soha nem lett volna itt vége. Ha pedig alkudunk és fizetünk, a kisajátításért is fizetni kell, akkor pedig a költségtervét nem láttuk a végén a történetnek. Én magam is aktívan közreműködtem a kapacitálásában a rábírásra az embereknek, hogy járuljanak hozzá, mondjanak le a területről. Önkritikával mondom, hogy ilyenek vagyunk mi lakosok. Nagyon nehezen ment ez a dolog, a 70 érintett ingatlan tulajdonosból mindössze 4 válaszolt erre a kérdésre, hogy hajlandó e egyáltalán tárgyalni az átadásról. Tehát látni kell önkritikusan, hogy mi lakosok is megérjük sokszor a pénzünket. Úgy kellett gyakorlatilag a nyakára járni embereknek, hogy járuljanak már hozzá, adják el pénzért a területet. Ugyanakkor ne menjünk el amellett se szó nélkül, hogy ez egy 2 éves történet és én azt gondolom, hogy a Városfejlesztési Osztály vagy iroda vezetőinek is le kell vonni a tanulságot. Hiszen az elmúlt 2 évben lehet, hogy lettek volna bizonyos dolgok, amiket az iroda is másként kellett volna, hogy csináljon. Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra. Lehet, hogy ha 2 évvel ezelőtt megegyezünk az EON-nal, akkor belefért volna az ő keretébe egy átalakítás és most jön ki a szekrényből egy ilyen gyakorlatilag pótmunka. Tehát én azt gondolom, hogy mindenképpen el kell gondolkodni azon is, hogy a hivatal apparátusa, munkatársai, hogyan állnak hozzá egy ilyen projekthez. Nagyobb követelménytámasztás van, határidőre is nagyobb odafigyelés szükséges. Viszonylag kis projektről van szó, lesznek még nagyobbak is. Köszönöm szépen, nem élek vissza a türelmükkel. Nagyon fontos projekt, kérem támogassák szavazatukkal. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kósa Tímea alpolgármester asszony. Kósa Tímea:(alpolgármester) Köszönöm szépen, csak egy rövid kiegészítés. Az osztály jelenlegi vezetése védelmében és érdekében hagy mondjam el, hogy mindent megtesznek azért, hogy ez a projekt végre rendes kerékvágásba kerüljön. Picit osztva a véleményét képviselő úrnak azt azért meg kell jegyezzük, hogy 2009. július 30-án lett beadva a pályázat és a lakossági fórumra, amikor kvázi megkérdezték, hogy a lakosság mit is szól hozzá, az augusztus 27-én, 2009. augusztus 27-én került megrendezésre az a lakossági fórum. Magyarul, hamarabb adta be a város a pályázatot, minthogy a lakosoknak lehetőségük lett volna véleményüket elmondani. Ez is egy nagy tanulság. Köszönöm szépen.

1099 Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Jelentkezik e még valaki hozzászólásra? Nincs jelentkező, akkor lezárom a vitát azzal, hogy bár ahogy Jászai képviselő úr mondta, hogy nem egy nagy volumen, sajnos van ettől nagyobb beruházás nagyobb problémákkal, de talán egy tipikus esete annak a kiváló, nagy tapasztalatú vezetésnek és szakértői munkának ami jellemezte a beruházásokat, a fejlesztéseket, a pályázatokat itt Nyíregyházán. Tehát kimaradtak dolgok, egy része amit megcsináltak az sem lett jól végig gondolva, de a lakossági egyeztetések sem voltak. Már nem is tudom, hogy hányadik lakossági fórumnál járunk az IVS kapcsán is. Azt mondta nekem az egyik kiváló, nagy tapasztalatú vezető, aki már nem dolgozik itt a Városházán, hogy ja, igen, az kimaradt polgármester úr, de hát majd letárgyalja az EON-al, azt a plusz néhány 10 milliót majd én verjem le rajtuk. Tehát ez a hozzáállás, ez a mentalítás ma már nincs itt, ezt az új vezetést nem jellemzi. De azt gondolom, hogy a tanulságok azok itt maradtak és itt maradtak a problémák is, amikkel még több közgyűlésen is kell foglalkoznunk majd. Sajnos, de már a megoldásokat megtalálva. Kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy szavazzunk az előterjesztésről. Szavazáskor jelen volt 18 képviselő. A Közgyűlés 18 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 69/2011. (IV. 28.) számú határozat Nyíregyháza – Nyírszőlős közötti kerékpárút programról A Közgyűlés 1. a projekt folytatását megerősíti. 2. a Nyíregyháza – Nyírszőlős közötti kerékpárútra vonatkozó pályázat megvalósítása érdekében a költségvetésben többletforrást biztosít. 3. Utasítja a Gazdálkodási Főosztály Gazdasági Osztályának vezetőjét, hogy a Nyíregyháza – Nyírszőlős közötti kerékpárút előirányzatához szükséges többletforrást a Nyíregyháza Megyei Jogú Város 2011. évi költségvetési rendeletébe tervezze be. Felelős: Patóné Nagy Magdolna, a Gazdasági Osztály vezetője Határidő: a 2011. évi költségvetés soron következő módosításakor.

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) A 10. napirendi pont következik, aminek a) és b) pontja van, majd külön szavazzunk.

1100 10./a. napirend: Előterjesztés a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában működő Sóstói Szivárvány Idősek Otthona fenntartói jogának közbeszerzési eljárás keretében történő átruházásához hozzájárulásra 10./b. napirend: Előterjesztés a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában működő Szociális Gondozási Központ által Nyíregyháza közigazgatási területén végzett szociális étkeztetési feladat ellátásának közbeszerzési eljárás keretében történő átruházáshoz hozzájárulásra Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Mind a két napirendi pont tulajdonképpen egy lehetőséget nyitna meg, egy felhatalmazást arra, hogy ha a vezetés úgy látja, hogy minden szempontot figyelembe véve az önkormányzat, a város, az ellátottak érdekében azt teszi szükségessé, akkor ezeket a közbeszerzési eljárásokat megindíthassa. Az előterjesztést megtárgyalta és véleményezte a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság, valamint a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság, először dr. Szilassy Géza elnök urat kérem a bizottság álláspontjának az ismertetésére. Dr. Szilassy Géza:(Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A bizottságunk megtárgyalta az előterjesztést, és egyhangúlag támogatja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Jászai Menyhért elnök úr. Jászai Menyhért:(Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság megtárgyalta az előterjesztés, támogatja, és támogatásra javasolja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy kinek van kérdése a napirendi ponthoz? Nem látok kérdezőt. Nem jelentkezett senki. Hozzászólásra, véleménynyilvánításra jelentkezik-e valaki? Dr. Horváthné dr. Veisz Katalin képviselő asszony. Dr. Horváthné dr. Veisz Katalin:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Számos élő példa mutatja, hogy az egyházak fenntartásában működő szociális intézmények szolgáltatási színvonala semmivel sem rosszabb, mint az önkormányzati fenntartású intézményeknél. Sőt, ha az egyházi fenntartás miatti magasabb finanszírozási normát vesszük, az az ellátás színvonalának a javítását szolgálja. Arról nem beszélve, hogy a Sóstói Szivárvány Szociális Otthonnál például Nyíregyháza Önkormányzata 110 millió forintot takarít meg azáltal, hogy nem kell ennyi pénzt hozzátennie az intézmény működtetéséhez. Ezt csak azért szerettem

1101 volna mondani, mert mint képviselő az én területemen van az Etelközi Szociális Otthon és már többen megkerestek ezzel, hogy ilyen olyan hírt hallottak, hogy egyházi működtetésbe adják és hogy nem lesz a szolgáltatás színvonala ilyen meg rosszabbodni fog. Ezt akartam most megcáfolni ezzel a felszólalással és én is támogatom ezt az előterjesztést. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Van-e még aki hozzászólni kíván? Nagy László frakcióvezetőnek adom meg a szót. Nagy László:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, azt gondolom, hogy ez a kiírás nem arról szól, hogy egyházi fenntartású intézmény lesz a későbbiekben a Szivárvány Idősek Otthona. Tehát Veisz Katalinnak a hozzászólása ilyen értelemben most még nem kellett, hogy meggyőzőn senkit sem. Ez az előterjesztés arról szól, hogy egyáltalán nem foglalkozik az önkormányzat azzal, hogy valamilyen más működtetésben kívánja a Szivárvány Idősek Otthonát a későbbiekben üzemeltetni. Azért nem fogom támogatni ezt az előterjesztést, mert azt gondolom, hogy az önkormányzatnak kell, hogy legyen ereje ahhoz, hogy bizonyos ellátási formákat a saját fennhatósága alatt tartson. Ez megítélésem szerint abba tartozik. Még akkor is, hogy ha elismerem azt, hogy a plusz normatíva vagy a kiegészítő normatívák bizonyos fenntartású intézményeket kedvezőbb helyzetbe hoznak. De hát pontosan azért van az önkormányzat 107 millió forintos támogatása, hogy ezeket a különbségeket némileg le tudják dolgozni. Egyébként pedig, ha némi párhuzamot lehet vonni, akkor, hogy ha a Város-Kép Kft-nek a 16 millió forintos többlet bérköltségéhez a takarékosság jegyében ebben az évben több pénz jut, akkor lehet, hogy erre forrásra is meg kéne találni a szükséges erőt ahhoz, hogy a Szivárvány Idősek Otthonát továbbra is a város tudja működtetni. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. dr. Szilassy Géza képviselő. Dr. Szilassy Géza:(képviselő) Köszönöm szépen. Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Ámulva hallgatom Nagy László képviselő urat, ugyanis olyanról beszél, ami nem felel meg a valóságnak. Ugyanis a Sóstói Szivárvány Idősek Otthonát nem a város működteti, hanem a NYITÖT működteti és amikor éppen Ön ült ott a pulpitusnál és én mondtam azokat a kifejezéseket, hogy nem kellene átadni a Sóstói Szivárvány Otthont a NYITÖT gondozásába és működtetésébe, éppen Ön volt az, aki érvelt ez ellen és azt mondta, hogy milyen jó dolog. Márpedig azért kellene átadni, mert plusz normatívát tudunk lehívni. Hát nem tudtunk plusz normatívát lehívni, mégis egy hibás döntés volt. Itt arról van szó és a bizottság is azért döntött egyhangúlag az előterjesztés támogatása mellett, mert arról van szó, hogy a város vezetése keresi azokat a lehetőségeket, hogy hogyan lehet hatékonyan, gazdaságosan és megfelelően, a jelenlegi jó minőségű színvonalon működtetni a Szivárvány Otthont. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Jászai Menyhért képviselő úr.

1102 Jászai Menyhért:(képviselő) Tisztelt Közgyűlés. Elnézést kérek képviselőtársamtól, egy picit folytatnám Szilassy képviselőtársam gondolatmenetét, elmondta a felét a történetnek. Én egy picit folytatom. Semmit nem tudtunk a működésről, hiszen hiába volt egy törvényi előírás, amely szerint kétszer be kell számolni, nem számoltak be, alpolgármester úr volt az alpolgármester ezen a területen. Miért nem számoltak be? Tehát egyszerűen ebben az összefüggésben értelmezhetetlen az felvetés is számomra, legalábbis igen nagy ellentmondás van benne. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? Halkóné dr. Rudolf Éva. Halkóné dr. Rudolf Éva:(alpolgármester) Köszönöm szépen. Nagy László hozzászólásához csatlakoznék, illetve azt egészíteném ki azzal, hogy védelmembe veszem Veisz Katalin képviselőtársam hozzászólását, ugyanis ő csak azokat a szóbeszédeket cáfolta, amik egyébként napvilágra kerültek és hozzánk is eljutottak, hogy riogatva vannak a bentlakó idősek azzal, hogy ha az egyház veszi át, akkor az ellátásuk színvonala csorbulni fog. Tehát semmiféle olyan előzetes álláspontunk nincs, ami az egyházi fenntartásban történő átadásra irányulna. Viszont az önkormányzat, illetve a NYITÖT olyan kényszerpályára sodródott gazdasági, anyagi szempontból, hogy hozzá kell nyúlni bizonyos ellátási formákhoz is. Fájó szívvel nyúlunk a szociális ellátás rendszeréhez, ezt már többször, mind a gazdasági program, mind a költségvetési rendelet tárgyalásánál is szóvá tettük, de meg kell tennünk ezt a lépést. És kérjük azt a felhatalmazást, hogy kíséreljük meg legalább azt, hogy hogyan tudnánk az önkormányzat terheit a NYITÖT-ön keresztül is csökkenteni. Abban pedig biztos lehet képviselőtársam, Nagy László képviselőtársam, hogy amint szerződéskötésre kerül sor illetve közbeszerzési eljárás kiírására, akkor igyekszünk olyan feltételeket szabni, amivel továbbra is biztosítani tudjuk a bentlakók legalább ilyen szinten történő életminőségét és komfort fokozatát. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Más hozzászólásra jelentkezőt nem látok. Itt is azzal az esettel állunk szemben, amikor sok-sok korábbi kiváló döntés és szakértő eredményeként az önkormányzat azzal adta át a NYITÖTnek az intézményt, hogy majd többlet normatívát kap. Nem kapott, nem tudta lehívni és az, hogy egy kicsit ellentmond a Nagy László frakcióvezető úr által felvetettnek, hiszen a korábbi döntés cáfolta ezt. De figyelembe kellene venni még egy szempontot, ez pedig a saját költségvetés. Valóban, az önkormányzat több tehervállalással bírna, ha nem lenne ilyen iszonyatos adósságterhe, amit fizetnünk kell. Tehát én azt gondolom, hogy ezt is figyelembe kell vennünk. És még egyszer szeretném rögzíteni, hogy erről ténylegesen a NYITÖT Társulási Tanácsa fog dönteni. Ez most egy felhatalmazás arra, hogy a NYITÖT Társulási Tanácsában a polgármester, illetve a helyettes alpolgármester asszony ennek megfelelően szavazzon. Erről kell most döntenünk és kérem, hogy a tisztelt Közgyűlés először a 10/a pontról, azaz a Szivárvány Idősek Otthonának fenntartói jogára vonatkozó közbeszerzési lehetőségről döntsünk. Kérem szavazzunk. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot:

1103

70/2011. (IV. 28.) számú határozat a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában működő, Sóstói Szivárvány Idősek Otthona fenntartói jogának közbeszerzési eljárás keretében történő átruházásához történő hozzájárulásról A Közgyűlés a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában működő, Sóstói Szivárvány Idősek Otthona fenntartói jogának, közbeszerzési eljárás keretében történő átruházásához hozzájárul. Utasítja: a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Munkaszervezetének vezetőjét a közbeszerzési eljárás lefolytatására. Felelős: Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Munkaszervezetének vezetője Határidő: folyamatos Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Most pedig kérem, hogy a 10/b pontról, azaz a szociális étkeztetési feladatokra vonatkozó felhatalmazásról döntsön a közgyűlés. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 17 szavazattal, 3 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 71/2011. (IV. 28.) számú határozat a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában működő Szociális Gondozási Központ által, Nyíregyháza közigazgatási területén végzett szociális étkeztetési feladat ellátásának közbeszerzési eljárás keretében történő átruházásához történő hozzájárulásról A Közgyűlés a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában működő Szociális Gondozási Központ által, Nyíregyháza közigazgatási területén végzett szociális étkeztetési feladat ellátásának közbeszerzési eljárás keretében történő átruházásához hozzájárul. Utasítja: a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Munkaszervezetének vezetőjét a közbeszerzési eljárás lefolytatására.

1104

Felelős: Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Munkaszervezetének vezetője Határidő: folyamatos Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Következik a 11. napirendi pont, ami után rövid ebédszünetet rendelnék el. Itt is a) és b) pont van. 11./a. napirend: Előterjesztés a Nyíregyháza Semmelweis utca mentén lévő 2821/5 hrsz-ú ingatlan DOWN Egyesület részére történő átadására 11./b. napirend: Előterjesztés a Nyíregyháza Semmelweis utca mentén lévő 22200/149 hrsz-ú ingatlan Humán-Net Alapítvány részére történő átadására Előadó: Virágh Zoltán Vagyongazdálkodási Osztály vezetője Dr. Krizsai Anita Szociális Osztály vezetője Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Kérdezem, hogy szóbeli kiegészítés van-e? Nincs, az előterjesztést megtárgyalta a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság, a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság, valamint a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság. Dr. Szilassy Géza elnök úrnak adom meg a szót. Dr. Szilassy Géza:(Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, bizottságunk megtárgyalta mind a két előterjesztést és az a) és a b) pontot is egyhangúlag támogatja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Jászai Menyhért elnök úrnak adom meg a szót. Jászai Menyhért:(Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnök) A bizottság az előterjesztést megtárgyalta, elfogadta és elfogadásra javasolja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. dr. Tirpák György elnök úrnak adom meg a szót. Dr. Tirpák György:(Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt közgyűlés, a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság megtárgyalta mindkét előterjesztést és elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. A napirendi pontot is együttesen tárgyaljuk, de majd külön szavazunk az a) és b) pontokról. Kérdezem, hogy kinek van kérdése az előterjesztéshez? Nem jelentkezett senki. Hozzászólni kíván-e valaki? Nem látok jelentkezőt, úgy hogy kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy

1105 szavazzunk először a 11/a pontról, azaz a DOWN Egyesület részére történő haszonköltség keretében ingatlan átadásra. Kérem szavazzunk. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 20 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 72/2011. (IV.28.) számú határozat a Semmelweis utca mentén lévő 2821/5 hrsz-ú ingatlan – Down Egyesület részére történő – átadásáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Down Egyesület (4400 Nyíregyháza, Közép u. 17.) közötti haszonkölcsön szerződést a mellékletben foglaltak szerint elfogadja. Hozzájárul az ÉAOP-2010-5.1.3.számú projekt Nyíregyháza, Semmelweis utca mentén lévő 2821/5 hrsz-ú ingatlanon történő megvalósításához és a megvalósítást követő 5 éves üzemeltetéshez, mely közös megegyezéssel meghosszabbítható.

Felhatalmazza: Dr. Kovács Ferenc polgármestert és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyzőt a haszonkölcsön szerződés aláírására Határidő:

2011. május 31.

Melléklet a 72/2011.(IV.28.) számú határozathoz

HASZONKÖLCSÖN SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. sz., képviseletében: Dr. Kovács Ferenc polgármester és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző), mint haszonkölcsönbe adó (a továbbiakban: kölcsönadó) másrészről DOWN Egyesület (4400 Nyíregyháza, Közép u. 17., nyilvántartási szám: 1646/2007, képviseletében: Kisari Károly elnök), mint haszonkölcsönbe vevő (továbbiakban: kölcsönvevő)

1106

között az alulírott helyen és napon az alábbi feltételek szerint: ELŐZMÉNYEK Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 193/2010.(VIII.23.) számú határozatában a DOWN Egyesület által az ÉAOP-2010-5.1.3. „A régiós civil szervezetek infrastruktúrális feltételeinek fejlesztése” című és a MagyarországSzlovákia-Románia-Ukrajna ENPI CBC Program keretében történő pályázatok benyújtásával egyetértett. Az Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a projekt megvalósításához a Nyíregyháza, Semmelweis utca mentén lévő 2821/5 hrsz-ú ingatlant biztosítja. 1. A kölcsönadó tulajdonát képezi a Nyíregyháza, Semmelweis utca mentén lévő 2821/5 hrsz-ú, 1303 m2 alapterületű beépítetlen terület megnevezésű ingatlan. 2. Kölcsönadó a tulajdonát képező 1. pontban megjelölt „beépítetlen terület” megnevezésű ingatlant Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 72/2011.(IV.28.) számú határozata alapján, „A régiós civil szervezetek infrastruktúrális feltételeinek fejlesztése” című és a Magyarország-SzlovákiaRománia-Ukrajna ENPI CBC Program keretében megvalósítani kívánt projekt céljából a pályázathoz kapcsolódó támogatási szerződésben rögzített ütemterv szerint megvalósult fejlesztési beruházás megvalósulásától számított 5 (öt) éves időtartamra várhatóan 2016. december 31. napjáig ingyenesen haszonkölcsönbe adja. A haszonkölcsön kezdő időpontja a projekt megvalósulásának időpontja. Haszonkölcsönbe vevő pedig haszonkölcsönbe veszi. A haszonkölcsön szerződés a határozott idő elteltével felek közös megegyezése alapján meghosszabbítható. 3. Kölcsönvevő a működéshez szükséges műszaki állapot létrehozásához szükséges kiviteli munkákat – önkormányzati hozzájárulás igénybevétele nélkül – saját költségén köteles elvégezni. 4. Haszonkölcsönbe vevő tárgyi ingatlant kizárólag „A régiós civil szervezetek infrastruktúrális feltételeinek fejlesztése” című és a Magyarország-SzlovákiaRománia-Ukrajna ENPI CBC Program keretében meghatározott építmények elhelyezésére illetve a megvalósítás után annak rendeltetésszerű használatára üzemeltetésére használhatja fel. Haszonkölcsönbe adó rögzíti és nyilatkozik, hogy tárgyi ingatlanon megvalósuló beruházásokhoz szükséges engedélyezési eljárások során haszonkölcsönbe vevővel együttműködik a szükséges nyilatkozatokat kiadja egyúttal azonban az ingatlannal történő egyéb irányú rendelkezés lehetőségét már most kizárja. 5. Az előzőekben foglaltaknak megfelelően haszonkölcsönbe vevő az 1. pontban megjelölt ingatlant kizárólag 2. pontban megjelölt célokra használhatja

1107 harmadik személy birtokába, illetve használatába haszonkölcsönbe adó előzetes írásos engedélyével adhatja.

kizárólag

a

6. Haszonkölcsönbe vevő a használatba vett ingatlanon megvalósítandó építési tevékenységet a saját felelősségére végzi. Köteles ehhez az illetékes hatóságoktól a szükséges engedélyeket beszerezni, továbbá a hatóságok által előírt munkálatokat saját költségén elvégezni. Jelen okirat a szükséges hatósági engedélyeket, szakhatósági hozzájárulásokat semmilyen tekintetben nem pótolja, és nem mentesít azok beszerzésének kötelezettsége alól. 7. Haszonkölcsönbe vevő köteles az 1. pontban meghatározott ingatlant rendeltetésének és jelen okiratban meghatározott funkciónak megfelelően használni. 8. Haszonkölcsönbe vevő felel azt ingatlanban keletkezett minden olyan kárért, amely a szerződés időtartama alatt a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat miatt következik be. 9. Szerződő felek rögzítik, hogy jelen okiratba foglalt haszonkölcsönbe adás kizárólag a jelen beépítetlen ingatlanra vonatkozik, ennek megfelelően az elkészülő felépítmény haszonkölcsönbe vevő tulajdonába kerül, míg az alapul fekvő földterület haszonkölcsönbe adó tulajdonában marad. 10. Felek megállapodnak abban, hogy az 1. pont szerinti ingatlan területén lévő közművezetékek kiváltása, továbbá az ingatlant érintő közműcsatlakozások kialakítása kölcsönbe vevő feladata és kötelezettsége. 11. Szerződő felek rögzítik, hogy jelen haszonkölcsön szerződés kizárólag beépítetlen ingatlanra vonatkozik, ennek megfelelően minden, a telekhatáron belül a közüzemi szolgáltatók által az elkészült felépítmények ellátásának biztosítására felszerelt mérőórák szerinti fogyasztás díjának megfizetése haszonkölcsönbe vevő költsége és kötelessége. 12. Haszonkölcsönbe adó jogosult a szerződés azonnali hatályú felmondására, ha a haszonkölcsön meghatározott célja lehetetlenné válik, amennyiben haszonkölcsönbe vevő az ingatlant rongálja, rendeltetésellenesen vagy szerződésellenesen, illetve jelen okiratban foglaltaktól eltérő módon, célra használja vagy engedély nélkül harmadik személy használatába adja, illetve a karbantartási kötelezettségének nem tesz eleget, továbbá ha kölcsönadónak jelen szerződés megkötésekor nem ismert okból az ingatlan birtokára van szüksége. Azonnali hatályú felmondásnak van helye abban az esetben is, ha a szerződő felek között a viszony a kölcsönvevő magatartása következtében megromlott, illetve ha a szerződéskötéskor nem ismert oknál fogva a kölcsönadónak szüksége van a dologra. 13. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekre a Ptk. haszonkölcsönre vonatkozó szabályai az irányadók.

1108

Jelen szerződést felek elolvasták, értelmezték, és azt, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írták alá. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Most pedig kérem, hogy a Humán-Net Alapítvány részére történő ingatlan átadásról szavazzunk. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 73/2011. (IV.28.) számú határozat a Semmelweis utca mentén lévő 22200/149 hrsz-ú ingatlan - Human-Net Alapítvány részére történő - átadásáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Human-Net Alapítvány (4400 Nyíregyháza, Váci M. u. 41.) közötti haszonkölcsön szerződést a mellékletben foglaltak szerint elfogadja. Hozzájárul az ÉAOP-2010-5.1.3.számú projekt Nyíregyháza, Semmelweis utca mentén lévő 22200/149 hrsz-ú ingatlanon történő megvalósításához és a megvalósítást követő 5 éves üzemeltetéshez, mely közös megegyezéssel meghosszabbítható. Felhatalmazza: Dr. Kovács Ferenc polgármestert és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyzőt a haszonkölcsön szerződés aláírására Határidő:

2011. május 31.

Melléklet a 73/2011.(IV.28.) számú határozathoz HASZONKÖLCSÖN SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. sz., képviseletében: Dr. Kovács Ferenc polgármester és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző), mint haszonkölcsönbe adó (a továbbiakban: kölcsönadó)

1109 másrészről Human-Net Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Humán Erőforrás Fejlesztési Alapítvány (4400 Nyíregyháza, Váci Mihály u. 41., nyilvántartási szám: 514/2005, képviseletében: Nyírcsák János elnök), mint haszonkölcsönbe vevő (továbbiakban: kölcsönvevő) között az alulírott helyen és napon az alábbi feltételek szerint: ELŐZMÉNYEK Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 181/2010.(VIII.23.) számú határozatában a Human-Net Alapítvány által az ÉAOP-2010-5.1.3. „A régiós civil szervezetek infrastruktúrális feltételeinek fejlesztése” című kiírás keretében történő pályázat benyújtásával egyetértett. Az Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a projekt megvalósításához a Nyíregyháza, Semmelweis utca mentén lévő 22200/149 hrsz-ú ingatlant biztosítja. 1. A kölcsönadó tulajdonát képezi a Nyíregyháza, Semmelweis utca mentén lévő 22200/149 hrsz-ú, 720 m2 alapterületű beépítetlen terület megnevezésű ingatlan. 2. Kölcsönadó a tulajdonát képező 1. pontban megjelölt „beépítetlen terület” megnevezésű ingatlant Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése .73/2011.(IV.28.) számú határozata alapján, „A régiós civil szervezetek infrastruktúrális feltételeinek fejlesztése” című projekt megvalósítása céljából a pályázathoz kapcsolódó támogatási szerződésben rögzített ütemterv szerint megvalósult fejlesztési beruházás megvalósulásától számított 5 (öt) éves időtartamra várhatóan 2016. december 31. napjáig ingyenesen haszonkölcsönbe adja. A haszonkölcsön kezdő időpontja a projekt megvalósulásának időpontja. Haszonkölcsönbe vevő pedig haszonkölcsönbe veszi. A haszonkölcsön szerződés a határozott idő elteltével felek közös megegyezése alapján meghosszabbítható. 3. Kölcsönvevő a működéshez szükséges műszaki állapot létrehozásához szükséges kiviteli munkákat – önkormányzati hozzájárulás igénybevétele nélkül – saját költségén köteles elvégezni. 4. Haszonkölcsönbe vevő tárgyi ingatlant kizárólag „A régiós civil szervezetek infrastruktúrális feltételeinek fejlesztése” című projektben meghatározott építmények elhelyezésére, illetve a megvalósítás után annak rendeltetésszerű használatára üzemeltetésére használhatja fel. Haszonkölcsönbe adó rögzíti és nyilatkozik, hogy tárgyi ingatlanon megvalósuló beruházásokhoz szükséges engedélyezési eljárások során haszonkölcsönbe vevővel együttműködik a szükséges nyilatkozatokat kiadja egyúttal azonban az ingatlannal történő egyéb irányú rendelkezés lehetőségét már most kizárja.

1110 5. Az előzőekben foglaltaknak megfelelően haszonkölcsönbe vevő az 1. pontban jelölt ingatlant kizárólag 2. pontban megjelölt célokra használhatja harmadik személy birtokába illetve használatába kizárólag a haszonkölcsönbe adó előzetes írásos engedélyével adhatja. 6. Haszonkölcsönbe vevő a használatba vett ingatlanon megvalósítandó építési tevékenységet a saját felelősségére végzi. Köteles ehhez az illetékes hatóságoktól a szükséges engedélyeket beszerezni, továbbá a hatóságok által előírt munkálatokat saját költségén elvégezni. Jelen okirat a szükséges hatósági engedélyeket, szakhatósági hozzájárulásokat semmilyen tekintetben nem pótolja, és nem mentesít azok beszerzésének kötelezettsége alól. 7. Haszonkölcsönbe vevő köteles az 1. pontban meghatározott ingatlant rendeltetésének és jelen okiratban meghatározott funkciónak megfelelően használni. 8. Haszonkölcsönbe vevő felel azt ingatlanban keletkezett minden olyan kárért, amely a szerződés időtartama alatt a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat miatt következik be. 9. Szerződő felek rögzítik, hogy jelen okiratba foglalt haszonkölcsönbe adás kizárólag a jelen beépítetlen ingatlanra vonatkozik, ennek megfelelően az elkészülő felépítmény haszonkölcsönbe vevő tulajdonába kerül, míg az alapul fekvő földterület haszonkölcsönbe adó tulajdonában marad. 10. Felek megállapodnak abban, hogy az 1. pont szerinti ingatlan területén lévő közművezetékek kiváltása, továbbá az ingatlant érintő közműcsatlakozások kialakítása kölcsönbe vevő feladata és kötelezettsége. 11. Szerződő felek rögzítik, hogy jelen haszonkölcsön szerződés kizárólag beépítetlen ingatlanra vonatkozik, ennek megfelelően minden, a telekhatáron belül a közüzemi szolgáltatók által az elkészült felépítmények ellátásának biztosítására felszerelt mérőórák szerinti fogyasztás díjának megfizetése haszonkölcsönbe vevő költsége és kötelessége. 12. Haszonkölcsönbe adó jogosult a szerződés azonnali hatályú felmondására ha a haszonkölcsön meghatározott célja lehetetlenné válik, amennyiben haszonkölcsönbe vevő az ingatlant rongálja, rendeltetésellenesen vagy szerződésellenesen, illetve jelen okiratban foglaltaktól eltérő módon, célra használja vagy engedély nélkül harmadik személy használatába adja, illetve a karbantartási kötelezettségének nem tesz eleget, továbbá ha kölcsönadónak jelen szerződés megkötésekor nem ismert okból az ingatlan birtokára van szüksége. Azonnali hatályú felmondásnak van helye abban az esetben is, ha a szerződő felek között a viszony a kölcsönvevő magatartása következtében megromlott, illetve ha a szerződéskötéskor nem ismert oknál fogva a kölcsönadónak szüksége van a dologra.

1111 13. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekre a Ptk. haszonkölcsönre vonatkozó szabályai az irányadók. Jelen szerződést felek elolvasták, értelmezték, és azt, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írták alá. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Szünetet rendelek el. Szünet után. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Tisztelt Közgyűlés, folytatnánk munkánkat, kérem, hogy mindenki kapcsolja be a szavazógépét, hogy meg tudjuk állapítani a határozatképességet. Megállapítom, hogy a Közgyűlés határozatképes, folytatjuk munkánkat a 12. napirendi ponttal. 12./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza belvárosában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésre történő kijelöléséről és forgalmi értékének megállapításáról szóló 259/2009.(XI.23.) számú határozat módosítására Előadó: Kósa Tímea alpolgármester Virágh Zoltán Vagyongazdálkodási Osztály vezetője Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Kérdezem, hogy szóbeli kiegészítés van-e? Kósa Tímea alpolgármester asszonynak adom meg a szót. Kósa Tímea:(alpolgármester) Köszönöm szépen a szót, tisztelt Közgyűlés. Erről a napirendről korábban, ahogy az előterjesztés címe is megfogalmazza, korábban már született döntés, 2009-ben. Ezt revideáltuk, illetve tekintettük át a jelenlegi helyzethez viszonyítva. Lenne egy módosító javaslat is, mégpedig a határozattervezetbe beépítenénk egy önálló pontot az alábbiak szerint. Amennyiben az ingatlant magába foglaló épület IVS keretében történő felújítása kapcsán az ingatlan vonatkozásában az önkormányzatnak többlet anyagi kötelezettsége keletkezik, azt a leendő vevőre átháríthatja. Ugyanis az adott ingatlan az IVS része, ebben portálcserére kerül majd sor, és nyilvánvalóan, hogy ha ez negatívan érinti majd ez az értékesítés projekt szempontból az Önkormányzatot, akkor az ebből fakadó hátrányt szeretnénk kompenzáltatni és az adás-vételi szerződést ezen, illetve a korábbiakban az előző négy pontban felsoroltak alapján kiegészíteni. Köszönöm szépen. Ezzel tulajdonképpen azt, amit a költségvetési koncepcióban megfogalmaztunk és azóta is többször hangoztattunk, szeretnénk jó gazda módjára bánni az ingatlanjainkkal. Köszönjük szépen, köszönöm.

1112 Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Az előterjesztést a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság tárgyalta meg. Kérem Jászai Menyhért elnök urat, ismertesse a Bizottság álláspontját. Jászai Menyhért:(Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, a Gazdasági Bizottság az előterjesztést megtárgyalta, elfogadta és elfogadásra javasolja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e kérdés a napirendi ponthoz? Nem látok jelentkezőt. Hozzászólásra, véleménynyilvánításra jelentkezik-e valaki? Nem jelentkezett senki, úgyhogy szavazhatunk. Kérem a Közgyűlést, hogy a Kósa Tímea alpolgármester asszony által tett módosítással, kiegészítéssel, együttesen szavazzunk az előterjesztésről. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 17 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 74/2011.(IV.28.) számú határozat Nyíregyháza belvárosában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésre történő kijelölésére és forgalmi értékének megállapításáról szóló 259/2009. (XI.23.) számú határozat módosításáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és a Nyíregyháza Zrínyi I. u. 3-5. sz. alatti önkormányzati tulajdonú a Rossmann Magyarország Kft. által bérelt 188/1/B/2 hrsz-ú ingatlan 332/428 tulajdoni hányadrészének forgalmi értékét nettó 75.000.000.-Ft összegre módosítja, az értékesítésre vonatkozó következő feltételek változatlanul hagyása mellett. • A bérlő/leendő vevő köteles nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy a bérleti jogviszony időtartama alatt a bérelt ingatlanon esetlegesen (akár jogelőd által) saját költségen végrehajtott állagmegóvó, esetlegesen értéknövelő beruházások költségeinek részben vagy egészben történő utólagos megtérítésére nem tart igényt, bérbeszámítással kapcsolatban Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata mint tulajdonos, és Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala mint bérbeadó felé semmiféle anyagi követelést nem támaszt sem most, sem a későbbiekben. • Az ingatlanok forgalmi értékéből nem kerülhet levonásra a bérleti jogviszony időtartama alatt esetlegesen végrehajtott értéknövelő beruházások költségeinek az összege. • A bérlőnek/leendő vevőnek továbbá kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az ingatlan vételárát egyösszegben legkésőbb 2011. május 31. napjáig megfizeti és Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a nem lakás céljára szolgáló

1113 helyiségek elidegenítéséről szóló 9/2001.(III.1.) önkormányzati rendeletében foglalt részletfizetési jogával nem kíván élni, arról lemond. • Valamint bérlő/leendő vevő vállalja, hogy az általa bérelt ingatlant értékesítés esetén a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésétől számított 2 (kettő) éven belül felújítja a Városi Főépítésszel egyeztetett módon úgy, hogy az illeszkedjen a Nyíregyházán lévő épített környezethez, a városképhez. • Amennyiben az ingatlant magában foglaló épület IVS keretében történő felújítása kapcsán az ingatlan vonatkozásában az Önkormányzatnak többlet anyagi kötelezettsége keletkezik, azt a leendő vevőre átháríthatja. Utasítja: a Vagyongazdálkodási Osztály vezetőjét, a szükséges intézkedések megtételére Felelős:

Virágh Zoltán Vagyongazdálkodási Osztály osztályvezető

Határidő: folyamatos 13./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének az ÉAOP – 2.1.3 – 2009 – 0003 pályázathoz kapcsolódó Nyíregyházi Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet működési feltételeinek biztosításáról szóló 223/2010. (IX.20.) számú határozat módosítására, és az önkormányzati tulajdonú ingatlanok önkormányzati képviselők, társadalmi szervezetek, továbbá alapítványok által történő használatának szabályozásáról szóló 12/2007.(II.13.) önkormányzati rendelet módosítására Előadó: Virágh Zoltán Vagyongazdálkodási Osztály vezetője Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e szóbeli kiegészítés? Kósa Tímea alpolgármester Asszonynak adom meg a szót. Kósa Tímea:(alpolgármester) Köszönöm szépen a szót. Úgy, ahogyan azt már az elmúlt heti sajtótájékoztatón is elmondtuk, szeretném megerősíteni ehelyütt is, hogy végre a Turisztikai Desztinációs Menedzsment Iroda megnyitásra kerülhet. Látható itt a Kossuth tér 1 .szám alatt, hogy a Nyírségi Turista Varázs című projekt keretében végre a felújítás folyamatban van és június első napjaira megkezdheti működését a TDM Iroda. Végre lesz egy belvárosi turisztikai céllal és turisztikai promócióval foglalkozó iroda. Az előterjesztés pedig szintén továbbmegy, hiszen nem csak az iroda helyzetét stabilizálja, mint ahogy az már egyébként a korábbiakban is, a korábbi közgyűlési határozatokban meghatározott volt, hanem ezen kívül leteszi a voksát az előterjesztés tervezete arra, hogy a Rákóczi utca 1. szám 2. emelet 12. alatt, 62 négyzetméter alapterületű ingatlan haszonkölcsönbe adása a társaság részére megvalósulhasson, s ezzel így eleget tud tenni Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a projektben vállalt kötelezettségeinek. Köszönöm szépen.

1114 Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm. Az előterjesztést megtárgyalta a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság, a Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság, valamint a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság. Kérem Jászai Menyhért elnök urat ismertesse a Bizottság álláspontját. Jászai Menyhért:(Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, a Bizottság az előterjesztést megtárgyalta, elfogadta és elfogadásra javasolja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Tormássi Géza elnök úrnak adom meg a szót. Tormássi Géza:(Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Bizottságunk is megtárgyalta az előterjesztést, és mind a rendelt-módosítást és mind határozatot elfogadásra javasolja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Dr. Tirpák György elnök úr következik. Dr. Tirpák György:(Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság megtárgyalta az előterjesztést, egyhangúlag támogatja mind a határozat-tervezet, mind a rendelettervezet, mind a haszonkölcsön szerződésnek a jóváhagyását. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem ezek után, hogy van-e kérdés az előterjesztéshez? Nem látok jelentkezőt. Hozzászólásra, véleménynyilvánításra jelentkezik-e valaki? Nem jelentkezett senki, először az önkormányzati rendeletmódosításról szavazunk. Szavazáskor jelen volt 18 képviselő. A Közgyűlés 18 szavazattal megalkotta az alábbi rendeletet: 20/2011.(IV.29.) önkormányzati rendelet önkormányzati tulajdonú ingatlanok önkormányzati képviselők, társadalmi szervezetek, továbbá alapítványok által történő használatának szabályozásáról szóló 12/2007. (II.13.) önkormányzati rendelet módosításáról A Közgyűlés az önkormányzati tulajdonú ingatlanok önkormányzati képviselők, társadalmi szervezetek, továbbá alapítványok által történő használatának szabályozásáról szóló 12/2007. (II.13.) KGY rendeletét (a továbbiakban: Ör.) az alábbiak szerint módosítja:

1115

1.§ Az Ör. 1. sz. melléklete helyébe e rendelet 1. sz. melléklete lép. 2. § E rendelet 2011. május 1. napján lép hatályba. Nyíregyháza, 2011. április 28. Melléklet a 20/2011. (IV.29.) önkormányzati rendelethez A rendelet tárgyi hatálya alá tartozó ingatlanok címe helyrajzi száma, térmértéke SorCím

szám

Helyrajzi szám

Terület (m2)

1.

Nyíregyháza, Árpád u. 41.

6592/28

119

2.

Nyíregyháza, Hősök tere 9.

292/1

1288

3.

Nyíregyháza, Jókai tér 4.

290/7/A

245

4.

Nyíregyháza, Luther u. 3.

160/1/A

468

5.

Nyíregyháza, Országzászló tér 6.

170/A/9

57

6.

Nyíregyháza, Bocskai u. 25.

45

225

7.

Nyíregyháza, Ungvár stny. 5.

2263/45

166

8.

Nyíregyháza, Ungvár stny. 25.

2263/38/A/94

46

9.

Nyíregyháza, Zrínyi I. u. 8-10.

163/1

350

10.

Nyíregyháza, Tokaji út 3. (raktárak)

28703

111+99

11.

Nyíregyháza, Géza u. 18.

3269

153

12.

Nyíregyháza, Holló u. 61.

1523

109

1601/1

118

12894/5 106/234-ed th.

78

9652/1

12

Nyíregyháza-Nyírszőlős, Kollégium u. 13. 14. 15.

56. Nyíregyháza-Sóstóhegy, Fácán u. 2/B (tetőtér) Nyíregyháza-Borbánya, Margaretta u. 50.

1116

16.

(volt KMB iroda) Nyíregyháza, Vécsey köz 4.

6422

308

17.

Nyíregyháza, Kölcsey u. 8.

6188

2591

18.

Nyíregyháza-Oros, Fő u. 15.

12379/2

45

19.

Nyíregyháza, Ereszalja u. 2.

13463/1

176

20.

Nyíregyháza, Kossuth tér 1.

202

62

21.

Nyíregyháza, Kossuth tér 2. 2. em.12.

234/3/A/69

62

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Most pedig kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy szavazzunk a határozati javaslat elfogadásáról. Szavazáskor jelen volt 18 képviselő. A Közgyűlés 18 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 75/2011.(IV.28.) számú határozat Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének az ÉAOP-2.1.3-2009-0003 pályázathoz kapcsolódó Nyíregyházi Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezet működési feltételeinek biztosításáról szóló 223/2010.(IX.20.) számú határozat módosításáról

A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és a 223/2010.(IX.20.) számú határozat 3./ pontját az alábbiak szerint módosítja: „3./ hozzájárul az ÉAOP-2.1.3-2009-0003 számú „Nyírségi Turistavarázs” című projekt Nyíregyháza, Kossuth tér 1. szám alatti 202 hrsz-ú ingatlanban lévő 62 m2 alapterületű üzlethelyiségében, valamint Nyíregyháza, Kossuth tér 2. szám 2. emelet 12. alatti 234/3/A/69 hrsz-ú, 62 m2 alapterületű ingatlanban történő megvalósításához, és a megvalósítást követő legalább 5 éves üzemeltetéséhez”.

1117 Melléklet a 75/2011. (IV.28.) számú határozathoz

HASZONKÖLCSÖN SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

amely létrejött egyrészről Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (4400. Nyíregyháza, Kossuth tér 1. sz., adószáma: 15402006-2-15, KSH számjele: 1-5402006-8411-321-15, képviseletében: Dr. Kovács Ferenc polgármester és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző), mint haszonkölcsönbe adó (a továbbiakban: kölcsönadó) másrészről a Nyíregyházi Turisztikai Nonprofit Kft. (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. sz., cégjegyzékszáma: Cg. 15-09-075056, adószáma: 14959165-2-15, statisztikai számjele: 14959165-7990-572-15, képviseletében: Furkóné Szabó Marianna ügyvezető), mint haszonkölcsönbe vevő (továbbiakban: kölcsönvevő, továbbiakban együtt: Felek) között az alulírott helyen és napon az alábbi feltételek szerint: 1./ Felek megállapítják, hogy közöttük Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 223/2010. (IX.20.) számú határozata alapján 2010. szeptember 20. napján haszonkölcsön szerződés jött létre, melynek értelmében a Nyíregyházi Turisztikai Non-profit Kft. által ellátandó feladat megvalósítása érdekében Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata térítésmentesen átadja a Kft. részére használatba haszonkölcsön jogcímén a tulajdonát képező és Nyíregyháza, Kossuth tér 1. szám alatti ingatlanból a Bethlen Gábor utcai bejárat mellett lévő helyiségeket. 2./ Felek megállapodnak abban, hogy az 1. pont szerinti haszonkölcsön szerződés 1. pontját Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 75/2011.(IV.28.) számú határozata alapján akként módosítják, hogy a jelenlegi szöveg helyébe az alábbi rendelkezés lép: „1./ A kölcsönadó tulajdonát képezi teljes egészében a nyíregyházi, belterületi 202 hrsz-ú, Nyíregyháza, Kossuth tér 1 sz. alatti ingatlan. A szerződés tárgya, ebből az épületegyüttesből egy földszinti (61,92 ~) 62 m2-es üzlethelyiséget jelent, valamint a szerződés tárgyát képezi még a kölcsönadó tulajdonát képező nyíregyházi belterületi 234/3/A/69 hrsz-ú, 62 m2 területű, az ingatlan-nyilvántartás szerint a Nyíregyháza, Rákóczi u. 1. szám 2. emelet, míg a természetben a Nyíregyháza, Kossuth tér 2. szám 2. emelet 12. szám alatti ingatlan. 3./ Az 1. pont szerinti haszonkölcsön szerződés egyéb rendelkezései változatlanok maradnak. 4./ Felek jelen haszonkölcsön szerződésből fakadó esetleges vitás kérdéseiket egymás között, tárgyalás útján kívánják rendezni, ennek sikertelensége esetére

1118 kikötik a nyíregyházi székhelyű, hatáskörrel rendelkező bíróság kizárólagos illetékességét. 5./ A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekre a Ptk. haszonkölcsönre vonatkozó szabályai az irányadók. Szerződő felek jelen haszonkölcsön szerződést elolvasás és kölcsönös értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírták. 14./ napirend: Előterjesztés a MÁV Zrt. vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú ingó vagyonelem térítésmentes önkormányzati tulajdonba adására Előadó: Kósa Tímea alpolgármester Virágh Zoltán Vagyongazdálkodási Osztály vezetője Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Kérdezem, hogy szóbeli kiegészítés van? Kósa Tímea alpolgármester asszonynak adom meg a szót. Kósa Tímea:(alpolgármester) Köszönöm szépen. Jelen előterjesztés egy, az Érkert lakossági fórumon vált számomra nyilvánvalóvá első ízben, s amikor részletesebben hozzányúltunk a témához, akkor nyilvánvalóan itt már egy folyamatról beszélhetünk, hiszen 2010-ben a város szándéknyilatkozatot tett a MÁV Zrt. Pályavasúti Központjánál, miszerint a VIII. számú főfolyást áthidaló hídat, - azt hiszem így mindenki számára érthető miről beszélek-, önkormányzati tulajdonba kívánja venni a város. Ahhoz, hogy ez a történet tovább tudjon folytatódni, mindenképp szükséges a testület döntése, amelyet csatolni szükséges Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-hez. Természetesen térítésmentes átadásról szeretnénk beszélni ebben a kérdéskörben. Azt azonban hangsúlyozni szeretném, hogy ez az első lépés, ennek felújítására a 2011. évben biztosan nincs pénzügyi forrás. Az Érkert programba sajnos ez a felújítás bár szükségszerű, sajnos nem illeszthető be. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Az előterjesztést a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság tárgyalta meg, Jászai Menyhért elnök úrnak adom meg a szót. Jászai Menyhért:(Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, a Gazdasági Bizottság az előterjesztést megtárgyalta, a határozat-tervezetet támogatja és támogatásra javasolja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kérdésre jelentkezik-e valaki? Senki nem jelentkezett, véleménynyilvánításra Tormássi Géza képviselő úrnak adom meg a szót. Tormássi Géza:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Ez a kereszteződés azt hiszem a város egyik legneuralgikusabb pontja közlekedési

1119 kereszteződés szempontjából, gyalogosforgalom szempontjából meg pláne, hisz gyalogátkelőhely ezen a részen tulajdonképpen nincs. Ahhoz, hogy a Huszár sor, a Toldi utca, illetve a nyugati oldala, illetve a Lehet út környékéről a Móricz Zsigmond utca irányában biztonságosan lehessen közlekedni, ez mindenképpen szükséges, hogy ezt a lépéssorozatot, illetve ennek az első részét, ami effektíve pénzbe a városnak nem kerülne, tegyük meg. Kérem a támogatásukat. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Dr. Moskovits Károly képviselő úrnak adom meg a szót. Dr. Moskovits Károly:(képviselő) Csak röviden szólnék hozzá, mert ez előkerült ez a híd, ezt a panelprogramnál hiányoltam. Aztán megkaptam rá a választ, hogy ez oda nem illeszthető be. Jó ideje, több éve mindig előjött ennek a hídnak a kérdése. Főleg, hogy miután kiderült, a négysávosítást, illetve a végleges rendbetételét a Körútnak, ennek a szakaszának nem fogjuk tudni megcsinálni. Ilyen stádiumba még nem került, tehát a Közgyűlés előtt még nem szerepelt ez a probléma, nagyon remélem, hogy a MÁV-on ez aránylag gyorsan át fog menni és a kérésünknek eleget fognak tenni és megkapjuk. Sajnálom azt, hogy ezt nem tudtuk a panelprogramba belerakni, tekintettel arra, hogy gyalogoshídról van szó, bár én nem vagyok szakértő, remélem azt, hogy ennek olyan nagy költségei nem lesznek és ha tényleg megkapjuk a tulajdonjogát, akkor minél hamarabb alkalmassá tudjuk tenni ezt gyalogos közlekedésre, mert ahogy képviselőtársam is elmondta, tényleg egy nagyon veszélyes helyzetet lehetne ott megoldani vele. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? Nem látok jelentkezőt. Lezárom a vitát. Kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy szavazzunk az előterjesztés elfogadásáról. Szavazáskor jelen volt 18 képviselő. A Közgyűlés 18 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 76/2011.(IV. 28.) számú határozat a MÁV Zrt. vagyonkezelésében lévő, állami tulajdonú ingó vagyonelem térítésmentes önkormányzati tulajdonba adásáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és 1. bejelenti igényét a Nyíregyháza, Toldi utca és Móricz Zsigmond utca közötti kisvasúti kihúzóvágányban lévő (műtárgy, a VIII. főfolyást áthidaló híd), ingó vagyonelem, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata részére történő térítésmentes tulajdonba adására.

1120 2. az Önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében leírtaknak megfelelően, a kötelező önkormányzati feladatainak ellátására kívánja tulajdonba venni az ingó vagyonelemet, (áthidaló hidat) és településfejlesztési, településrendezési céljainak megvalósítása érdekében gyalogos forgalom lebonyolítására tervezi felhasználni. 3. az Önkormányzat saját költségén vállalja az ingó vagyonelem tulajdonba adása érdekében felmerülő költségek megtérítését. 4. az Önkormányzat nyilatkozik, hogy a vagyonigénylés összhangban van a kistérségi területfejlesztési koncepcióval, illetve a területfejlesztési programokkal, valamint a települési önkormányzatok egyéb fejlesztési programjaival. Felhatalmazza: Dr. Kovács Ferenc polgármestert és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyzőt, az állami tulajdonú ingó vagyonelem térítésmentes önkormányzati tulajdonba adására kötendő megállapodás aláírására. Utasítja:

A Vagyongazdálkodási Osztály vezetőjét a szükséges intézkedések megtételére.

Felelős:

A Vagyongazdálkodási Osztály vezetője

Határidő:

folyamatos

15./ napirend: Előterjesztés a Nyíregyházi Ipari Parkban elhelyezkedő 31551/3 hrsz-ú – a THYCO Magyarország Kft. tulajdonában lévő – ingatlan beépítési kötelezettség határidejének meghosszabbítására Előadó: Kósa Tímea alpolgármester Virágh Zoltán Vagyongazdálkodási Osztály vezetője Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Szóbeli alpolgármester asszonynak adom meg a szót.

kiegészítésre

Kósa

Tímea

Kósa Tímea:(alpolgármester) Köszönöm szépen a szót. Egy olyan ingatlanról van szó, amely beépítési kötelezettséggel bírt, közgyűlési határozat alapján. Bizonyára mindannyian elolvasták az előterjesztést, csak nagyon röviden, ez 2006-os történet. 2006 júliusában kelt az adás-vételi szerződés, amely beépítési kötelezettséget írt elő a vevőnek. Aztán 2008. decemberben újabb levéllel, újabb kérelemmel fordult a THYCO az illetékes irodához, hogy a beépítési kötelezettséget 2010. december 31. napjáig hosszabbítsa meg. A beépítés sajnos ekkorra sem következett be, s most egy újabb levélben, Hivatalunkhoz írt levelében a társaság kéri a beépítési kötelezettség 2011. december 31. napjáig történő meghosszabbítását. Amint azt láthatják az előterjesztés A. és B. variációt fogalmaz meg. Az SZMSZ-ünk szerint meg kell határozni, hogy az előterjesztő melyiket preferálja. Kiegészítésül még annyit

1121 szeretnék elmondani, ami az elmúlt napok fejleménye, hogy ismereteim szerint a THYCO Magyarország Kft. adószámát felfüggesztette az adóhatóság, így aztán azt gondolom, hogy a B. változat mindenképp megállja a helyét. Különös tekintettel arra, hogy egyébként lenn érdeklődő erre a területre. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm. Az előterjesztést megtárgyalta és megvitatta a Gazdasági és Tulajdonosi bizottság. Jászai Menyhért elnök úré a szó. Jászai Menyhért:(Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és a B. variáció szerinti támogatja. Egy technikai javaslat, hogy legközelebb, amit preferálunk az legyen az A. zárójel bezárva, és elfogadásra javasolja B-t a Közgyűlés számára. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Az utolsókból lehetnek az elsők szellemében, tehát a mind az előterjesztő, mind a Bizottság az előterjesztésben szereplő B. változatot javasolja elfogadásra. Kérdezem, hogy van-e kérdés az előterjesztéshez? Nem látok jelentkezőt. Hozzászólásra jelentkezik-e valaki? Senki nem jelentkezett, úgy hogy kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy szavazzunk először a B. változatról, amit az előterjesztő és a Bizottság is javasol, azaz, hogy a ingatlanbeépítési kötelezettséget ne hosszabbítsa meg a Közgyűlés. Kérem, szavazzunk. Szavazáskor jelen volt 19 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal elfogadta a B. változatot. Közgyűlés 19 Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Megállapítom, hogy a szavazattal, egyhangúlag elfogadta a B változatot, tehát, nem járult hozzá a beépítési kötelezettség meghosszabbítására, így már az A. pontról nem is kell szavaznunk. A Közgyűlés meghozta az alábbi határozatot: 77/2011. (IV.28.) számú határozat a Nyíregyházi Ipari Parkban elhelyezkedő 31551/3 hrsz-ú - a THYCO Magyarország Kft. tulajdonában lévő - ingatlan beépítési kötelezettség határidejének meghosszabbításáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és a nyíregyházi belterületi 31551/3 hrsz-ú ingatlant érintő beépítési kötelezettség 2011. december 31. napjáig történő meghosszabbításához nem járul hozzá.

1122 Az adásvételi szerződésben kikötött, illetve az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett visszavásárlási jog alapján a nyíregyházi belterületi 31551/3 hrsz-ú ingatlan eredeti vételáron történő visszavásárlását kezdeményezi. Utasítja:

a Vagyongazdálkodási Osztály vezetőjét, a szükséges intézkedések megtételére

Felelős:

Virágh Zoltán Vagyongazdálkodási Osztály vezetője

Határidő:

2011. június 30.

16./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata bankszámlavezetés és refinanszírozási hitel-kötvény közbeszerzési eljárásának előkészítésére Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Ez szintén egy olyan napirendi pont, ami egy felhatalmazásról való döntési előterjesztés. Az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi Bizottság, valamint a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság. Először Nagy László elnök urat kérem, hogy ismertesse a Pénzügyi Bizottság álláspontját. Nagy László:(Pénzügyi Bizottság elnöke) Tisztelt Közgyűlés, polgármester úr. A Pénzügyi Bizottság támogatja az előterjesztést. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Jászai Menyhért elnök úr. Jászai Menyhért:(Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Gazdasági Bizottság egy módosító javaslat elfogadásával támogatja az előterjesztést. Ezt mindenképpen fontos, elmondom, hogy egyéni indítványra elfogadta a Bizottság azt, hogy kerüljön a határozat-tervezetbe, miszerint maximum 16 milliárd forint keretösszegig szóljon a közbeszerzés vagy attól kevesebbről. Kérem az előterjesztőket, hogy fontolják meg, illetve ezt szintén bocsássák szavazásra. A bizottság ezzel elfogadta és elfogadásra javasolja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Ezt az előterjesztő befogadta, tehát ennek tudatában nyitom meg a vitát. Kérdezem, hogy van-e kérdése valakinek? Hozzászólni, véleményt nyilvánítani kíván-e valamelyik képviselő? Senki nem jelentkezett, úgy hogy kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy szavazzunk a befogadott módosító javaslattal együttesen az előterjesztés elfogadásáról. Szavazáskor jelen volt 19 képviselő. A Közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal meghozta az alábbi határozatot:

1123 78/2011. (IV. 28.) számú határozat Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata bankszámla vezetési és refinanszírozási hitel-kötvény közbeszerzési eljárásának előkészítéséről A Közgyűlés: 1. Felhatalmazza Dr. Kovács Ferenc polgármestert, hogy a Ö 4400 2003 004600 számú valamint a Ö 4400 2005 012900 számú hitelek módosítására vonatkozó szerződéseket az Országos Takarékpénztár Nyrt-vel kösse meg. Felelős: Dr. Kovács Ferenc polgármester Határidő: folyamatos, legkésőbb 2011. május 31. 2. Utasítja a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Főosztály Gazdasági Osztályának vezetőjét, valamint a Polgármesteri kabinet vezetőjét, hogy a – legfeljebb 16.000.000. eFt összegű – közbeszerzési eljárás elindításának szakmai anyagát készíttesse el és terjessze a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elé. Felelős: Batizi Tamás Polgármesteri kabinet vezetője, Patóné Nagy Magdolna Gazdasági Osztály vezetője Határidő: folyamatos, legkésőbb 2011. október 1.

17./ napirend: Előterjesztés a 2011. évi költségvetésről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló 3/2011.(II.11.) önkormányzati rendelet módosítására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Dr. Kása Brigitta Gazdálkodási Főosztályvezető Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Előterjesztést megtárgyalta és véleményezte a Pénzügyi Bizottság, valamint Gazdasági, Tulajdonosi Bizottság. Jászai Menyhért elnök úrnak adom meg a szót. Jászai Menyhért:(Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Gazdasági Bizottság az előterjesztést megtárgyalta, elfogadta és elfogadásra javasolja.

1124

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Nagy László elnök úrnak adom meg a szót.

Nagy László:( Pénzügyi Bizottság elnöke) Ismételni tudom Jászai Menyhértet, a Pénzügyi Bizottság is így döntött.

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e kérdés a napirendi ponthoz? Nem jelentkezett senki. Hozzászólni kíván-e valaki? Senki nem jelentkezett. Kérem, hogy szavazzunk az előterjesztés elfogadásáról. Szavazáskor jelen volt 19 képviselő. A Közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással megalkotta az alábbi rendeletet:

21/2011 (IV.29.) önkormányzati rendelet az önkormányzat 2011. évi költségvetéséről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló 3/2011 (II. 11.) önkormányzati rendelet módosításáról

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény 65. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. §.

A 2011. évi költségvetésről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló 3/2011. (II.11.) önkormányzati rendeletét az alábbiak szerint módosítja és a 2. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (1)A képviselő testület az önkormányzat 2011. évi a) költségvetési bevételeit c) összes bevételét

37.061.821 eFt-ban, 43.964.180 eFt-ban,

d) költségvetési kiadásait

39.885.190 eFt-ban,

1125 f) összes kiadását

43.964.180 eFt-ban

állapítja meg. 2. §.

A 3/2011. (II.11.) önkormányzati rendelet 4. § az alábbiakkal egészül ki: (14) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy – pályázat benyújtásáról, és saját forrás biztosításáról szóló külön közgyűlési döntés hiányában – az önkormányzat által benyújtani kívánt támogatási igény (pályázat) esetében az önkormányzat nevében előzetesen nyilatkozzon a saját forrás biztosításáról azzal, hogy soron következő Közgyűlésen tájékoztatja a testületet.

3. §.

A rendelet 2011. április hó 30. napján lép hatályba.

Nyíregyháza, 2011. április 28.

1133

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Ezzel a nyílt ülésünk véget ért, zárt ülés következik. Kérem, akik nem jogosultak részt venni, azok hagyják el a termet. (Zárt ülésről külön jegyzőkönyv készült.)

k.m.f.

Dr. Kovács Ferenc polgármester

Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző