NAPI SAJTÓSZEMLE 2007. december 3., hétfő
Tartalomjegyzék I. Az Aegon Magyarországot érintő konkrét hírek......................................................................... 3 II. Hazai pénzügyi hírek .................................................................................................................... 3 Biztosítói hírek................................................................................................................................. 3 Lejárt a határidő, vége a biztosítóváltásnak................................................................................ 3 Bővítik az AsiaCentert ............................................................................................................... 4 Közlemény - ING Biztosító Zrt. ................................................................................................. 4 Még bizonytalan a szocialisták hétfői döntése ........................................................................... 4 Gaskó szerint „lelkiismereti szakkört” tart a Liga ...................................................................... 5 Harminc év után nem járhat többé szánnal a Mikulás egy észak-angliai kisvárosban... ............ 5 Nyugdíjpénztári hírek ...................................................................................................................... 5 Összecsiszolódnak a nyugdíjpénztárak ...................................................................................... 5 Botrány, botrány után ................................................................................................................. 5 OTP Életjáradék nyílt nap .......................................................................................................... 5 Emelkedő régiós megtakarítások ................................................................................................ 5 Nem szavazta meg a Fidesz a nyugdíjemelést............................................................................ 5 A kormányzati javaslat alternatívája .......................................................................................... 5 Nyughatatlan nyugdíjügy ........................................................................................................... 5 Bukáshoz vezethet a befejezetlen reform ................................................................................... 6 Köze van az egészségügyhöz ..................................................................................................... 6 Orbán: Bármi megtörténhet ........................................................................................................ 6 A Fidesz értelmezése szerint... ................................................................................................... 6 Vizitdíj: sikertörténet vagy a hazugság ára? ............................................................................... 7 A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rrt. mellett működő nyugdíjpénztár... .............................. 7 MEGHÍVÓ - Erste Bank Országos önkéntes és Magánnyugdíjpénztár .................................... 7 Banki tevékenység ........................................................................................................................... 7 És még... ..................................................................................................................................... 7 „Mindent a csúcson kell abbahagyni” ........................................................................................ 7 Tovább drágultak a hitelek ......................................................................................................... 7 Száz százalékon teljesít a Vk-n .................................................................................................. 8 Találja meg a kiutat az akciók dzsungeléből!............................................................................. 8 Az év megtakarítási terméke ...................................................................................................... 8 A Soproni Bank Zrt. ................................................................................................................... 8 Szigorúan őrzött iratok ............................................................................................................... 8 Vállalkozói akadémia kkv-knak ................................................................................................. 9 Új vezérigazgató-helyettes a Suzukinál...................................................................................... 9 Üzleti központokat nyitott a DBH Group ................................................................................... 9 Komplex szolgáltatás a vevőknek .............................................................................................. 9 Bódék a plázák árnyékában ........................................................................................................ 9 CIB megtakarítási termékek - Érthető ajánlatok valódi igényekre............................................. 9 Mindent elad a főváros ............................................................................................................. 10 Fizetés mobillal ........................................................................................................................ 10
Együttműködő hivatalok .......................................................................................................... 10 Hitelek gazdáknak .................................................................................................................... 10 Hitelből hitelbe karácsony előtt ................................................................................................ 10 Gráf József országkarbantartó agráriumot hirdet ..................................................................... 11 Lesz dolguk az új szószólóknak ............................................................................................... 11 Tőzsde és pénzpiac (árfolyamok) .................................................................................................. 11 Pozitív korrekció ...................................................................................................................... 11 Megjelent az új pénzügyi almanach ......................................................................................... 12 Még sokáig marad a kamat ....................................................................................................... 12 Megbírságolják a Molt? ............................................................................................................ 12 Az internetpiacon is bevásárolt az econet................................................................................. 12 Tőzsdék hátán erősödött a forint .............................................................................................. 12 Privátbanki kötvényt bocsát ki az OTP .................................................................................... 13 Fekete november a budapesti börzén........................................................................................ 13 Emelkedő régiós megtakarítások .............................................................................................. 13 Az IE Hunnia befektetési alapok forgalmazásának szünetelése............................................... 13 Gazdasági elemzések - gazdaságpolitika ...................................................................................... 14 Billegő pályán az euróbevezetés............................................................................................... 14 A múlt köde .............................................................................................................................. 14 Veres megint kozmetikázik, és hadat üzent a jegybanknak ..................................................... 15 Számlán az uniós pénz.............................................................................................................. 15 Kárt okoz a felzárkózási útról való letérés ............................................................................... 15 A nap száma ............................................................................................................................. 16 Romlik a kisvállalkozások helyzete ......................................................................................... 16 Reális-e az adócsökkentés 2009-ben? ...................................................................................... 16 Még több munkanélküli ............................................................................................................ 17 Távolódó Nyugat ...................................................................................................................... 17 Ej - biztosan - ráérünk arra még?.............................................................................................. 17 Legfeljebb egy évtizede az informatikai felzárkóztatásra ........................................................ 18 Csodavárás nélkül a távhőről.................................................................................................... 18 Járai gyurcsányista bábszínháza ............................................................................................... 18 A hamisítás ellen ...................................................................................................................... 19 A jogos követelésektől a zsarolásig .......................................................................................... 19 Az óévvel elmúlnak az adókedvezmények is ........................................................................... 19 Magyar-hongkongi szövetség alakult ....................................................................................... 20 Igazoló jelentés a reformokról .................................................................................................. 20 Az export lassítja az ipar drágulását ......................................................................................... 21 A fiskális szigor következtében ................................................................................................ 21 Nincs előrelépés az OÉT-ben ................................................................................................... 21 Javul az egyensúly, magas az infláció ...................................................................................... 21 Az előrejelzések és a valóság ................................................................................................... 22 Ma esküszik fel Kákosy Csaba ................................................................................................. 22 Már fizetik az EU-támogatást ................................................................................................... 22 Uniós források logisztikára....................................................................................................... 22 Pillanatkép a megye gazdaságáról ............................................................................................ 23 A korrupció „magyar útja” ....................................................................................................... 23 „Magyarország: tessék átalakulni!” .......................................................................................... 23 Kormányra kész a Fidesz.......................................................................................................... 23 A nemzetközi tőke jóindulatára szorulunk ............................................................................... 24 Kormányzati szépségtapasz ...................................................................................................... 24 Nyughatatlan nyugdíjügy ......................................................................................................... 24 Sok egyéni kisvállalkozás veszteséges ..................................................................................... 24 Nem szavazta meg a Fidesz a nyugdíjemelést.......................................................................... 25 Az ingatlaneladás szabályai változnak ..................................................................................... 25
III. Nemzetközi pénzügyi élet Magyarországot érintő hírei ........................................................ 25 Megugró infláció az eurózónában ............................................................................................ 25 Össztűz a Meinlre ..................................................................................................................... 25 Másodlagos valutává süllyedhet a dollár .................................................................................. 26 Hitelválság: hullanak a fejek .................................................................................................... 26 150 milliárd eurós megtakarítást .............................................................................................. 26 USA: most jön a neheze? ......................................................................................................... 27 Kiakadt a bankárokon a pénzügyminiszter............................................................................... 27 Koszovó csak szegénységét veszítheti ..................................................................................... 27 Nem várható kamatemelés Svájcban ........................................................................................ 27 Kína engedett a washingtoni követelésnek............................................................................... 27 Nagy a fogyasztás súlya a román növekedésben ...................................................................... 28 Nem lankad a lengyel gazdaság................................................................................................ 28 Egyedi támogatásokat adnak Közép-Európában ...................................................................... 28 Bika hét, medve hónap ............................................................................................................. 28 Munkanélküliség az eurózónában ............................................................................................ 29 Sarkozy: több munka, jobb élet ................................................................................................ 29 Háttérbe vonulna az állam Lengyelországban .......................................................................... 29 A kormányról szavaznak Pozsonyban ...................................................................................... 29 Változó orosz exportszabályozás ............................................................................................. 29 Jobb üzleti hangulat az eurózónában ........................................................................................ 29 Raiffeisen: romániai szolgáltató központ ................................................................................. 29 Leminősítették a nagy európai bankokat .................................................................................. 29 Luxemburg csatája.................................................................................................................... 29 Tömeges végrehajtás a magasabb kamatok miatt? ................................................................... 30 Dől a tőke az alternatív pénzügyi eszközökbe.......................................................................... 30 Goldman: shortold a dollárt és az aranyat 2008-ban! ............................................................... 30 Kesereghetnek a milliárdosok .................................................................................................. 30 Népszavazás Venezuelában ...................................................................................................... 31 Az orosz medve ugrani készül .................................................................................................. 31 Az Öböl menti országoknak közös valutájuk lesz 2010-re ...................................................... 31 Kelet-európai vagyonok ........................................................................................................... 31 Zöld út a szabad munkaerő-áramlásnak? ................................................................................. 31 Egyenlőtlen kapcsolat ............................................................................................................... 32 Jön a jelzálogpiaci válság ......................................................................................................... 32
I. Az Aegon Magyarországot érintő konkrét hírek
II. Hazai pénzügyi hírek Biztosítói hírek
Lejárt a határidő, vége a biztosítóváltásnak Befejeződött a régi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások felmondásának időszaka. A felmondó nyilatkozatokat november 30-ig kellett eljuttatni a társaságokhoz. A jövő évi biztosítási szerződéseket december végéig kell megkötniük az autósoknak. Az előzetes becslések szerint idén csaknem 700 ezren váltanak. (december 2. Vasárnap Reggel 14.o., november 30. Echo TV: Hírek Lejárt a határidő Radio Café: Hírek Ma még válthatnak)
Bővítik az AsiaCentert A jövő év elején megkezdi legújabb, 42 millió eurós (mintegy 11 milliárd forintos) beruházását a Külügyminisztérium közelében az RE Project Development Kft. - jelentette be a cég ügyvezető igazgatója, Rudolf Riedl. A két pinceszintes, mélygarázsos épületekben 20 ezer négyzetméter lesz a kiadható irodaterület 2009 nyarától. A Király és a Rumbach Sebestyén utca sarkán álló, 8 ezer négyzetméternyi bérbe adható irodaház átépítése 18 millió euróba kerül. Szintén a cég irányítja az Uniqa Biztosító 26 millió eurós új budapesti központjának építését a Róbert Károly körúton, valamint a tervezés főzi á n van egy 30 millió euró értékű ingatlanfejlesztés Óbudán, ahol irodaépület és lakótömb létesülhet. (december 3. Világgazdaság 1+8.o.)
Közlemény - ING Biztosító Zrt. AZ ING Biztosító Zrt. által használt 061401-061450 sz. nyugtatömbje elveszett. (Magyar Nemzet 18.o.)
Még bizonytalan a szocialisták hétfői döntése A koalíciós megállapodásban van még néhány finomítandó kérdés, jó kompromisszumot kötöttünk - ez a két sommás szocialista vélemény alakult ki a szerda este, az MSZP- SZDSZ vezetői által megkötött, az egészségbiztosítási reformról szóló megállapodásról. A kormánypártok képviselőinek többsége azonban még nem ismeri az egyezség részleteit. Köztük van Gulyás József (SZDSZ) is, aki úgy fogalmazott: „Ha a korábbi politikai, szakmai kompromisszumok kereteit nem feszíti szét a megállapodás, akkor az SZDSZ-frakció egységesen megszavazza azt.” A jelek szerint az ügyben a szocialista frakció döntését nehezebb megjósolni. Nem véletlen, hogy a képviselőcsoport hétfői ülésére elmegy Gyurcsány Ferenc is. A szavazás előtt, még vasárnap az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényhez benyújtott módosító javaslatokat átfésüli a szocialisták raportőri munkacsoportja. Vojnik Mária szerint az ülésen javaslatot tesznek az MSZPfrakciónak, hogy a módosító indítványok közül melyek a támogathatóak, illetve melyek az elvetendőek. A raportőri testület tagja, Tukacs István jó kompromisszumnak tartotta a megállapodást, szerinte azzal a frakció számára elfogadhatóvá váltak a módosító javaslatok. Havas Szófia, az egészségügyi bizottság szocialista tagja árnyaltabban fogalmaz: szerinte vannak még finomítandó részek a megállapodásban. Az MSZP-képviselő szerint akadnak még lezáratlan kérdések. Ilyen például, hogy nem tisztázták, az új rendszerben mi lesz az önkormányzatok szerepe, és az is, hogy a módosítások az egészségügyi reform 2009-es bevezetéséhez megfelelő időkorlátokat biztosítanak-e. A szocialisták azt is el szerették volna érni, hogy a szaktárca által remélt 50-100 milliárd forintnál nagyobb összegért lehessen értékesíteni a pénztárak 49 százalékos tulajdonrészét. Ez részben sikerült is: a minisztérium a fenti összeget úgy kapta meg, hogy állampolgáronként 5-10 ezer forintot „kért” volna a magáncégektől. Az MSZP ezt az 5-10 ezer forintot emelte volna 20 ezerre, s végül 12 ezerben állapodtak meg, így a várható bevétel mértéke 120 milliárdra emelkedhet. A biztosítók átalakítása nem egy napi, égető kérdés, egyeztetni kellene a szakmai szervezetekkel, de csak akkor, ha már pontosan tudjuk, mit akarunk - mondta Medgyessy Péter volt kormányfő a köztévének. Kijelentette, nem ismeri a tartalmát, de örül annak, ha megszületett egy jó megállapodás a kérdésről. A kiszivárgott hírek szerint a megállapodásban az szerepel, hogy az MSZP-sek akaratának megfelelően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kormányhivatalként működve erős jogosítványokat kap - írja a Magyar Hírlap. A szerdai döntésről
kiszivárgott információk szerint az MSZP alulmaradt a leginkább vitatott kérdésben, a menedzsmentjogok ügyében, a majdani egészségpénztárak egyszemélyes vezetőjét, a vezérigazgatót ugyanis a kisebbségi tulajdonos jelölhetné - olvasható a Magyar Nemzetben. Nem sok sikert könyvelhetnek el a szocialisták „osztalékügyben” sem. Noha szerették volna a jelenlegi két százalékról 1,5 százalékra levinni a profit mértékét, ez nem sikerült. Változik az egészségbiztosítási törvénytervezet parlament elé terjesztett eredeti szövege, mégpedig a szocialistáknak kedvező irányba. Az SZDSZ kénytelen volt engedni szinte az összes vitatott kérdésben, bár az MSZP-nek sem teljesült minden elvárása - írja a Világgazdaság. A menedzsmentjogok és az OEP utódszervezete ügyében teljes egészében az MSZP kérésének megfelelően módosul az előterjesztés, itt a szocialisták már benyújtott módosító indítványait fogadták el: az igazgatóság elnökét az állam adja, a vezérigazgatót a kisebbségi tulajdonos jelölheti. Az OEP utódszervezete pedig kormányhivatal lesz. A liberális tárca engedett a pénztárak kisebbségi tulajdonrészének tervezett eladási árából, igaz, itt a szocialisták nem érték el, amit szerettek volna. A tárca 510 ezer forintot kért volna állampolgáronként, a szocialisták viszont 20 ezret, ehelyett 12 ezer forintban állapodtak meg, így a várható bevétel 120 milliárd lehet. A Fidesz a múlt héten benyújtotta az Országgyűléshez a „saját” törvényjavaslatát az egészségbiztosítási reformra, bár az elképzeléseket a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK) dolgozta ki - írja a hétfői Népszava. Az ellenzéki párt terveinek legérdekesebb pontja, hogy lényegében visszaállítaná az úgynevezett társadalombiztosítási (tb) önkormányzatokat, amelyeket 1998-ban éppen az Orbán-kormány szüntetett meg. A Fidesz döntésével már két olyan törvényjavaslat van az Országgyűlés előtt, amely a biztosítási rendszer átalakítását célozza. A kormánypártok ugyan a saját terveik részleteiről még nem állapodtak meg véglegesen, a több pénztárra épülő koncepció keretei világosak. A kabinet tervei szerint januárban 22 egészségpénztár alakul, s ezekben 49 százalékos kisebbségi tulajdonrészt szerezhetnek magánbefektetők, akik több területet is megszerezhetnek, összességében legalább fél-, de legfeljebb kétmillió ember ellátását kell biztosítaniuk. Az ügyfélkorlát miatt a 22 pénztárból várhatóan kevesebb lesz, s 8-10 biztosító jöhet létre. A pénztárak nem az emberek járulékait kapják meg, hanem az utánuk járó - kockázatokkal súlyozott - fejkvótát; a kormány így szeretné elkerülni, hogy a biztosítók „mazsolázzanak” az ügyfelek között és inkább kössenek szerződést például az egészséges, sok járulékot fizető fiatalokkal, mint a várhatóan több egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő nyugdíjasokkal. A járulék összege nem emelkedik, s azt továbbra is az APEH szedi be, a fejkvótaleosztást pedig az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) várhatóan kormányhivatalként működő utódszervezete végzi. Ma kapnak tájékoztatást az MSZP-frakció tagjai arról a megállapodásról, amelyet néhány napja kötöttek a koalíciós pártok képviselői az egészségbiztosítás átalakításának még vitás részleteiről - jelzi a Magyar Nemzet. Nem kizárt, hogy a frakcióülésen a képviselőcsoport tagjai szavazással döntenek majd arról, hogy elfogadható-e számukra a pártvezetők megállapodása. A lap információi szerint a szocialisták egy része elégedetlen a megkötött egyezséggel, ám ez még közel sem jelenti azt, hogy nem nyomnak igen gombot a végszavazásnál. Gyurcsány Ferenc kormányfő-pártelnök magabiztosan nyilatkozott a hét végén arról, hogy december 17- én meglesz a parlamenti többség a biztosítói modellváltáshoz. A Fidesz szerint azzal a megállapodóssal; amit feltehetően szerdán éjjel kötött a társadalombiztosítás átalakításával kapcsolatban az MSZP és az SZDSZ, az egészség biztosítási pénztárak leendő kisebbségi tulajdonosai kerülnek előnyögi helyzetbe - írja a Napi Ász. (december 1. Népszava 1+3.o., Népszava 3.o. Medgyessy: egyeztetni kell a szakmával, Magyar Hírlap 3.o. A mi bőrünkre alkudoznak, még tart a koalíciós csata, Magyar Nemzet 1+2.o. Egyezség zúgolódással, december 2. Vasárnap Reggel 1.o. Reformterv a célegyenesben, december 3. Világgazdaság 1+2.o. Az SZDSZ szinte mindenben engedett, Népszava 1+9.o. A Fidesz is bezárna kórházat, Magyar Nemzet 1+2.o. Lehallgatástól tartanak a szocialisták, Blikk 1+2.o. Vita az egészségügyi reformról: ki ossza el a milliárdokat?, Napi Ász 2.o. Újabb paktum, november 30. ma.hu Kompromisszum született? A tb-egyezséget még titok övezi, ma.hu Fidesz: a kormány az egészségbiztosítók kedve szerint alakítja a törvényt )
Gaskó szerint „lelkiismereti szakkört” tart a Liga A szocialista párt föladta a baloldali értékek védelmét, az egyébként igen eklektikus Fidesz
viszont egészségpénztárügyben ma baloldalibb, mint az MSZP - mondta a Népszabadságnak adott interjúban Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke. Megerősítette korábbi bejelentésüket, amely szerint az egészségbiztosítás átalakításáról szóló törvény parlamenti végszavazásának napjától országos sztrájkot szerveznek, akciójuk addig tart, amíg a kormány vissza nem vonja az előterjesztést. A Liga sztrájkfelhívásához csatlakozott Liga-tagszervezetek közül ketten lefedik a villamosenergia-iparban dolgozók 70 százalékát, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete pedig minden munkakörből képvisel vasutasokat - írja a Népszava. Az elnök szerint a sztrájkhoz még további érdekképviseletek csatlakoznak a következő hetekben, s a nyomásgyakorlást addig folytatják, amíg mindhárom követelésük nem teljesül. Ezek a következők: ne szüntessenek meg 38 vasúti mellékvonalat, vonja vissza a kormány azt a törvénytervezetét, amely lehetőséget adna az egészségbiztosítási pénztárak esetében a magántőke bevonására, illetve tegyen le a kabinet a nyugdíjrendszer megváltoztatásának tervéről is. Csak hétfőn ülnek tárgyalóasztalhoz a Liga szakszervezetek vezetői és a kormány képviselői, miután a kormányoldal a konföderáció korábbi tárgyalási időpontját sem fogadta el. Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén azzal indokolta döntésüket, hogy azokban a kérdésekben, amelyekben a Liga sztrájkot hirdet, lehetőséget kellene adni a többi országos munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletnek is hogy kifejthessék véleményüket és részt vegyenek a tárgyaláson. Az államtitkár azt is közölte, hogy az egészségbiztosítás reformjára vonatkozó törvényjavaslatról, annak módosító indítványairól újabb egyeztetést tartottak a kormánykoalíciós partnerek, s a kormány szerdán dönt majd a kérdésben. A Medgyessy Péterrel és Gyurcsány Ferenccel a választások előtt együttműködési megállapodást kötő Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége pénteken tíznapos, „véleménycserélő párbeszédet” kezdett. Az akció során lehetőleg minden megyét felkeresnének, hogy szocialista képviselőket győzzenek meg arról, szavazzanak nemmel az biztosítási rendszerről szóló döntésben. A konföderáció december 7-én bővített szövetségi tanácsülésen tekinti át a párbeszédsorozat eredményeit. December 8-án tiltakozó naggyűlést tart a mintegy hétszázötvenezer fős közszférát képviselő SZEF-ÉSZT unió. A konföderációk azt is kifogásolják, hogy a kormánykoalíció mintha meg sem hallaná a tervezett „reform” elemi erejű társadalmi elutasítását. (december 1. Népszabadság 1+3.o., Népszava 1+4.o. Tizenhetedikén leáll a vasút és a villamos ipar, Népszava 8.o. A sztrájk a munkásemberek érdekérvényesítő eszköze, Magyar Hírlap 4.o. Hiába hívta a kormánydelegációt a Liga, Magyar Nemzet 1+2.o. Készülődik a határozatlan idejű sztrájk, december 2. Vasárnapi Hírek 9.o. A jogos követelésektől a zsarolásig, Napi Ász 2.o. A nap nyertese:)
Harminc év után nem járhat többé szánnal a Mikulás egy észak-angliai kisvárosban... Harminc év után nem járhat többé szánnal a Mikulás egy észak-angliai kisvárosban és környékén az aggodalmaskodó biztosító miatt. Alnwick vidékén nemigen szokott esni a hó, ezért teherautóplatóra állított szánon közlekedik a Mikulás. „A biztosítótársaság most azt közölte velünk, hogy nem érvényes a biztosítás, ha így csináljuk idén is” - nyilatkozott Graham Luke, a Mikulás környékbeli látogatását három évtizede szemező Alnwick Lions jótékonysági egylet vezetője. (december 2. Vasárnapi Hírek 21.o., Vasárnapi Blikk 56.o. Nincs Mikulás-biztosítás)
Nyugdíjpénztári hírek Összecsiszolódnak a nyugdíjpénztárak Január elseje óta az adóhivatal hatáskörébe tartozik a magánnyugdíj- pénztári díjak beszedése, ám a pénzek személyre szabott azonosítása az év első felében igen körülményesen indult. Bár a befizetések időben megérkeztek a pénztárakhoz, a kasszák az adóbevallásokhoz csak több hónapos késéssel férhettek hozzá, így nem tudták személyre szólóan szétbontani a beérkező tagdíjakat. Az
azonosítatlan összegek, az úgynevezett függő tételek meghaladták a 80 milliárd forintot. Míg a szeptemberi adatok szerint 5-6 milliárd forint talált gazdára, mára ez az összeg meghaladja az 50 milliárdot. Jelenleg a több mint 2,5 millió tag befizetéséből kevesebb mint félmilliót nem sikerült azonosítani. Lehoczky László, az MKB Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója szerint az év második felében látványosan javult a helyzet. Úgy tűnik, a rendszer kezd összecsiszolódni nyilatkozta. A függő tételek a választható portfóliós rendszer bevezetése után játszanak igazán fontos szerepet. Fórizs Sándor, az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár elnöke úgy véli, a háromféle portfólió megfelelően alkalmazkodik a különböző korcsoportok kockázati elvárásaihoz. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy a 47 és az 57 éveseknek érdemes utánanézniük a hozamoknak, mert őket automatikusan másik befektetési csomaggal látják el a pénztárak. (december 1. Magyar Nemzet 13.o.)
Botrány, botrány után A nyugdíjkorrekciós döntések miatt 2008-ban az 1991-96. között nyugdíjba vonult 760 ezer nyugdíjas a minden nyugdíjasra érvényes 5 százalékos nyugdíjnövekedésen túl további 4 százalékot kap, és aki 29 évnél többet dolgozott, annak évi 0,5 százalékos plusz nyugdíjemelést is biztosítanak. Ennek alapján, ha például valakinek 40 év szolgálati ideje van, annak 2008-ban 14,5 százalékkal emelkedik a nyugdíja. A nőknél 27 év szolgálati idő után jár az évi 0,5 százalékos nyugdíjnövekedés. Azonban a szolgálati idő után számított legfeljebb 10 százalékot lehet adni. Az 1992 és 1995 között nyugdíjazottak 2009-ben a mindenkire érvényes nyugdíjemelésen felül még 4 százalék nyugdíjnövelésben részesülnek. 2009-ben az évi rendes nyugdíjnövekedésen felül az 1988 és 1990 között nyugdíjazottak 2, az 1997-ben és 1998-ban nyugdíjba vonultak pedig 4 százalék nyugdíjemelést kapnak - írja a Vasárnapi Hírekben Dr. Takács Imre, az Országgyűlés MSZPfrakciójának tanácsadója, a NYOSZ közgazdasági bizottságának elnöke. (december 2. Vasárnapi Hírek 6.o.)
OTP Életjáradék nyílt nap Az OTP Életjáradék Zrt. életjáradék konstrukciójával ismerkedhetnek meg az érdeklődők december 5-én, szerdán 10 órakor, az OTP Életjáradék Zrt. budapesti központjának Korona termében. (december 2. Vasárnapi Hírek 20.o.)
Emelkedő régiós megtakarítások Rekordmértékben gyarapodott az idén a közép- és kelet-európai régió pénzügyi vagyona állapítja meg az UniCredit csoport régióbeli háztartások vagyonáról és adósságállományáról készült legfrissebb tanulmánya. Az előrejelzések szerint a közép- és kelet-európai országok háztartásainak pénzügyi vagyona 718 mlllíárd eurón tetőzik az idén, ez 20 százalékos növekedést jelent, szemben a 2006-ban regisztrált 15 százalékkal. A régióban továbbra is a biztosítási termékek és főleg a nyugdíjalapok lesznek a pénzügyi vagyon növekedésének meghatározói. (december 3. Világgazdaság 13.o.)
Nem szavazta meg a Fidesz a nyugdíjemelést Tartózkodott a Fidesz és a KDNP a parlamenti szavazási listák szerint akkor, amikor november 27-én arról döntöttek a képviselők, hogy a nyugellátások 2008-ban ne 4,9 százalékkal, hanem 5 százalékkal emelkedjenek. A javaslatot az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság adta be a jövő évi költségvetés módosításaként. A szavazási lista szerint az MSZP és az SZDSZ mellett megszavazta az indítványt az MDF frakció és a független Tóth András is, míg a Fideszből egyetlen igen szavazat érkezett, így a parlament elfogadta a módosítást. A szociális bizottság fideszes tagja, Vígh Ilona hangsúlyozta, a nyugdíjak emelését támogatják, a konkrét javaslatnál azonban azért tartózkodtak, mert a pluszkiadást - majdnem 3 milliárd forintot - az előterjesztés szerint az
áfabevételek emelésével kívánják biztosítani. (december 3. Népszava 4.o.)
A kormányzati javaslat alternatívája November 23-án elfogadta, és az Országgyűlés elnökétől a miniszterelnökön, az illetékes bizottságok elnökein át a parlamenti pártok frakcióvezetőiig eljuttatta a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK) a kormány nyereségérdekelt, versengő, több-biztosítós törvényjavaslatának alternatívájaként készült sajátját, amit - miután a köztársaság elnökét sikertelenül próbálták rávenni, hogy alkotmányos jogával élve tegye meg - végül az ellenzék nyújtott tett be a T. Háznak november 28-án. A kormány törvényjavaslata az első olyan kormányzati lépés a rendszerváltás után, amely úgy vált ki tiltakozást, hogy átlépi a párthatárokat, s olyan szervezetek és személyek is hangot adnak nemtetszésüknek - sztrájkkal, demonstrációval vagy a pártszimpátiákról és a kormány megítéléséről faggatózó közvélemény-kutatóknak adott válaszaikban -, akik hagyományosan baloldali szimpatizánsok és szavazók - írja a Magyar Nemzetben Németh György szociológus, közgazdász. A kormány törvényjavaslatának veszélye az egészségpénztárnak nevezett nyereségérdekelt biztosítók színrelépése. Két okból is. Az egyik, hogy az egészségbiztosítás területén a nyereségérdekeltség hamis ösztönzést ad, nem szolgálja egyidejűleg a biztosított és a biztosító üdvét. Vagyis - szemben a kormány állításával - nem akkor a legmagasabb a profit, amikor a fogyasztók a legelégedettebbek (ahogy a termékek és szolgáltatások piacán néhány kivétellel történik, ezek egyike éppen a kötelező egészségbiztosítás). Ez a tapasztalat vezetett ahhoz, hogy a kötelező rendszerek mindenütt államiak vagy nonprofitok, ez alól csupán két egészen friss kivétel akad (Szlovákia, Hollandia). A biztosítottak egészét az Országgyűlés képviseli. Az OEP élére 11 tagú igazgatótanács állítandó - javasolja Németh -, melyet az Országgyűlés paritásos alapon választ, mint az alkotmánybírákat, hatéves időtartamra, s arra törekedve, hogy a tagok cseréje folyamatos legyen. Az igazgatótanács tagjaira szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak, tevékenységüket főállásban látják el. Az igazgatótanács maga választja elnökét és alelnökét hároméves időtartamra, a volt elnök nem újraválasztható, az alelnök csak elnökként. Az igazgatótanács elnöke interpellálható az Országgyűlésben, és az egészségügyi bizottság állandó meghívottja. Az OEP főigazgatójának tisztére az igazgatótanács nyilvános pályázatot ír ki, a jelöltekről titkos szavazással dönt. A főigazgatónak négy helyettese van, akik szintén nyilvános pályázat útján nyerik el megbízatásukat, a különbség csupán annyi, hogy a döntés előtt a főigazgató véleményét is meg kell hallgatni. A főigazgató-helyettesek vezetik az OEP informatikai, ellátásszervezői, ellenőrzési és a prevencióval foglalkozó részlegét. (Magyar Nemzet 6.o.)
Nyughatatlan nyugdíjügy A Nézőpont Intézet Magyar Hírlapban megjelent elemzésében górcső alá vették, melyek egy új politikai program lehetséges sarokpontjai és kockázatai. Magyarország a hárommillió nyugdíjas országa. A választópolgárok 37 százaléka, ráadásul szavazói aktivitásuk is átlagosnak mondható. A nyugdíjasok mellett a pártok szempontjából fontos az a mintegy félmillió választópolgár is, aki ötven év feletti, a nyugdíjazás előtt áll, azaz fokozottan érzékeny minden a nyugellátással kapcsolatos döntésre. Nem véletlen, hogy a magyar parlamenti pártok magukat a nyugdíjasok védelmezőiként mutatják be, a nemzedéki politizálás a Fidesz szövetséggé alakulásával eltűnt a közéletből. Nem véletlen - írják -, hogy a nyugdíjemelés mindig kiemelt fontosságú politikai téma. Az Orbán-kormány maradandó veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, amikor 1998 végén differenciáltan emelte a nyugdíjakat, az eredeti egységes emelés hatálybalépése előtt. A minimális emelkedés hiába érte el az infláció akkor 11 százalékos szintjét, és a minimálnyugdíjat hiába emelték 25 százalékkal, az akkori ellenzék, a szakszervezetek és baloldali nyugdíjastársaságok hevesen tiltakoztak. (Magyar Hírlap 6.o.)
Bukáshoz vezethet a befejezetlen reform „A mai magyar egészségügyi rendszerre ugyanaz jellemző, mint a szocializmus hiánygazdaságára”
- mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök A reformok szerkezete és társadalmi hatásai című konferencián szombaton Budapesten. A Táncsics Alapítvány és a Friedrich Ebert Alapítvány rendezvényén a Károlyi-Csekonics rezidenciánGyurcsány Ferenc kiemelte: az egészségügyi reform lényege, hogy a beteg mint vevő kerüljön a középpontba, s meg kell szüntetni az ingyenesség illúzióját a rendszerben. A vizitdíj és a kórházi napidíj nemcsak a pénzről szól, hanem arról, hogy a beteg a vevő - hangoztatta. A miniszterelnök szerint a parlament meg fogja szavazni az egészségügyi reformhoz kapcsolódó törvényjavaslatokat. Ha az egészségbiztosítási törvényjavaslatot elfogadják, akkor lezárul a kiigazítás első, legnehezebb szakasza - vélekedett. (december 2. Vasárnapi Hírek 1+3.o., Magyar Hírlap 4.o. A reformok akadályozója a politikai elit)
Köze van az egészségügyhöz Közel egy évtizede foglalkozom az egészségbiztosítás reformjával, ezért örülök, hogy sikerrel pályáztam az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgató-helyettesi posztjára - mondta a Világgazdaságnak Ungár Klára, az OEP napokban kinevezett második számú vezetője. A szabad demokrata közgazdász a nyugdíjreform bevezetését követően vezette bele magát a gyógyítóágazat átalakításának a munkálataiba. Mint mondja: részt vett az SZDSZ 2002-es választási programjának a megalkotásában, akkor fogalmazták meg először a több-biztosítós rendszer magyarországi bevezetésének modelljét. A tb-reformmal kapcsolatos változást a kétszintű bankrendszer megalakulásához hasonlítja. Az egészségügyben ez azt jelenti: az OEP jogutódja mellett megalakulnak a többségi állami tulajdonú pénztárak.A jogutód szervezet átmenetileg az OEP ma meglévő feladatait végzi, később pedig egyfajta „elszámolóházként” működik, részt vesz a tb járulékból képzendő fejkvóta számításában és utalásában, ellenőrzi annak felhasználását. Fontos feladata lesz a biztosítottakkal kapcsolatos adatbázisok kezelése, a tb-jogosultság és az európai uniós tb-kártya ellenőrzése. (december 3. Világgazdaság 2.o.)
Orbán: Bármi megtörténhet Az egészségbiztosítási rendszer tervezett kormányzati átalakításáról szólva Orbán Viktor a közrádió Vasárnapi Újság című műsorának nyilatkozva megismételte: ha a Fidesz kormányra kerülne, visszaalakítja a rosszul működő rendszereket, és ennek költségeit azoknak az üzleti köröknek kell majd viselniük, akik most az átalakításban részt vesznek. (december 3. Népszabadság 2.o., Bors 12.o. Orbán Viktor: fizetni fognak a biztosítok)
A Fidesz értelmezése szerint... A Fidesz értelmezése szerint az MSZP és az SZDSZ közötti egészségbiztosítási paktum lényege, hogy megmaradhat a Gyurcsány-kormány, cserébe a szabad demokraták rátehetik a kezüket az egészségbiztosítási pénztárakban lévő milliárdokra - ezt Horváth Zsolt, a Fidesz egyik egészségügyi szakpolitikusa közölte egy vasárnapi sajtótájékoztatón. (december 3. Népszabadság 2.o.)
Vizitdíj: sikertörténet vagy a hazugság ára? A több-biztosítós modellt bevezető törvénytervezettel kapcsolatban a Fidesz szóvivője, Szijjártó Péter kijelentette, hogy az a két koalíciós párt hatalmi osztozkodásának, egy paktumnak a folyománya. A kormány nem kért és nem kapott felhatalmazást arra, hogy olyan törvényt alkosson, amelyből hosszabb várakozási idő és több járulék fizetése következik. A tervezet azért méltánytalan, mert nem a beteg gyógyulása benne a fontos, hanem az alkalmazott kezelés olcsósága. (Magyar Hírlap 3.o.)
A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rrt. mellett működő nyugdíjpénztár... A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rrt. mellett működő nyugdíjpénztár december 14-én tartja küldöttközgyűlését. (Napi Gazdaság 5.o.)
MEGHÍVÓ - Erste Bank Országos önkéntes és Magánnyugdíjpénztár Az Erste Bank Országos önkéntes és Magánnyugdíjpénztár december 19-én tartja küldöttközgyűlését. (Magyar Nemzet 18.o.)
Banki tevékenység És még... A Magyar Nemzeti Bank 2007. december 3-tól kibővíti a hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szereplő, egyéb árfolyamok listáját, az eddigi 23 tétel helyett 131 devizára fog havi gyakorisággal forintárfolyamot publikálni. (december 2. Népszava 5.o. december 3. Napi Gazdaság 3.o. Több árfolyamot publikál az MNB, Magyar Tőkepiac 3.o. Ötszörösére bővíti az MNB a devizaárfolyam-listáját)
„Mindent a csúcson kell abbahagyni” Felcsuti Péter az a bankár, aki már tizenhét évvel ezelőtt is vezérigazgató volt, méghozzá ugyanabban a bankban, ahol jelenleg is dolgozik. Az akkor szabad szemmel alig látható képződmény azóta a pénzintézetek rangsorában a hatodik helyre küzdötte föl magát. Ez az interjú azonban nem a vállalati és lakossági szektor egymáshoz viszonyulásáról, az ügyfél-penetrációról, de még csak nem is a mérlegfőösszegről szól. Annál inkább Felcsuti Péterről, a bankkárról, csapatjátékosról, férfiról és apáról, aki nemrég fedezte fel és azóta is falja Parti Nagy Lajos műveit, és akinek a hideg futkos a hátán Ravel Bolerójától. És akinek mellesleg épp szombaton volt az ötvennyolcadik születésnapja. Most nyerte el az év bankára díjat. A díjat először tavaly osztották ki. Felcsuti szerint természetes és indokolt is volt, hogy első alkalommal az OTP kapja, az élén Csányi Sándorral. „Azért azt gondolom, hogy ezüstérmesnek se olyan rossz lenni. Ezzel együtt ezt nem érdemes túlbecsülni” - tette hozzá. Köztudott, hogy a Raiffeisen Bank több kiemelkedő kulturális projektet támogat. A Raiffeisen Jazz Club és Raiffeisen Galéria - mint elmondta - nem Felcsuti Péter ötletei voltak, ő nem szereti a dzsesszt, sőt nem nevezné magát klasszikuszene-rajongónak sem. „Ezek a dolgok mind-mind a kollégáim, illetve a megfelelő pozícióban lévő emberek kezdeményezései voltak” - nyilatkozta ennek kapcsán a bankár. „A bank első számú vezetőjének a magatartása, ahogy minden szervezet első számú vezetőjéé, modellértékű. Ebben az értelemben én sokkal kevesebbet engedhetek meg magamnak, mint a munkatársaim. De ha mégis úgy döntenék, hogy egy kulturális, sport- vagy egyéb eseményt, projektet szeretnék támogatni, azt biztosan nem én dönteném el, hanem a banknak a kérdéshez értő szakemberei. Én legfeljebb csak javaslatot tennék” - magyarázta a szponzori tevékenység mozgatórugóit. (december 2. Népszava - Szép Szó 2.o.)
Tovább drágultak a hitelek Októberben emelkedett a lakossági forinthitelek átlagos kamatlába és átlagos hitelköltségmutatója, míg a lekötött forintbetétek kamatlába minden lejárat esetében csökkent - tette közzé a Magyar Nemzeti Bank. A kimutatás szerint a folyószámlahitelek kamatlába október végén elérte a 22 százalékot, a fogyasztási hiteleké pedig a 17,7 százalékot. Ez utóbbi esetében az átlagos hitelköltség mutató meghaladta a 25 százalékot. A legolcsóbbnak változatlanul a lakáscélú hitelek számítanak: itt az átlagos kamatláb 10,3 százalékos, míg a hitelköltség- mutató 13 százalékos volt. Mindeközben folytatódott a háztartások eladósodása. A jegybanki adatsor szerint tavaly októberhez képest a lakossági hitelek állománya 21,4 százalékkal emelkedett, miközben a betéteké mindössze
8,6 százalékkal bővült. A háztartások október végén összesen 5636 milliárd forinttal tartoztak a pénzintézeteknek. (december 1. Magyar Nemzet 13.o., Népszava 5.o. És még... december 3. Világgazdaság 14.o. Nem lassul a hitelpiac, Világgazdaság 14.o. Visszafogottabbak a bankok, Magyar Tőkepiac 3.o. Dráguló forinthitel, Metro 8.o. Egyre több hitelt veszünk fel)
Száz százalékon teljesít a Vk-n Minden idők legnagyobb hazai lovasrendezvényét tartják december 7. és 9. között a Papp László Budapest Sportarénában. Az OTP Bank Lovas Világkupa keretén belül díjugratásban és fogathajtásban számos világsztár vonul fel a küzdőtéren, sőt jó néhány magyar sportoló, művész és közéleti személyiség is szóhoz jut. Az egyik nagy név a hatszoros fogathajtó-világbajnok Lázár Zoltán lesz, aki testvérével, Vilmossal az esemény ötletgazdája és főszervezője. (december 1. Nemzeti Sport 16.o.)
Találja meg a kiutat az akciók dzsungeléből! Nem szeret a heten vásárolni? dobban szereti a boltokat és az áruházakat, mert azokban mindent meg tud nézni a saját szemével? Tart a bankkártyás vásárlástól? Segít önnek az interneten egy szolgáltatás, ha végül mégis egy áruházban vásárol. A globalplaza.hu összegyűjti és áttekinthetően bemutatja a bevásárlóközpontok, az elektronikai áruházláncok és hipermarketek akciós ajánlatait. Vásárlási tanácsokkal, márkabemutatókkal együtt. Fontos kezdeményezés az akciórendőrség is. A fogyasztóvédelmi szolgáltatás folyamatosan, szúrópróbaszerűen ellenőrzi az áruházláncokban és hipermarketekben meghirdetett akciók elérhetőségét , valódiságát. (december 2. Vasárnapi Blikk 44.o.)
Az év megtakarítási terméke „Az év megtakarítási terméke" díját nyerte el a K&H öko alapok (nyílt végű részvényalap, illetve tőke- és hozamvédett alap), a MasterCard, Az év Bankja 2007 versenyben. A K&H Alapkezelő újdonsága az első társadalmilag felelős alap Magyarországon, amely a fenntartható fejlődést és a környezettudatos szemléletet hozta a befektetések világába. A nyílt végű K&H öko alap a belga KBC Vagyonkezelő 3 termékét felhasználva optimális befektetési lehetőséget kínál olyan vállalatok értékpapírjaiba, amelyek alternatív energiával, vízkezeléssel és a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak csökkentésével is foglalkoznak. A társadalmilag felelős alapot , október óta már garantált szerkezetben is kínálják, K&H fix plusz öko alap néven. Az innovatív terméket azoknak ajánlják, akiknek a befektetések hozama mellett a világ fenntartható fejlődése, a társadalom jóléte és környezetük védelme is fontos. „Büszkeség a számunkra, hogy mi lehettünk az elsők, akik megismertették ezt a két egyedi alapot a magyar befektetői piaccal” - mondta Zobor Zsuzsanna, a K&H Alapkezelő vezérigazgatója. (december 2. Vasárnapi Blikk 46.o., Vasárnapi Blikk 46.o. Befektetés a környezetért)
A Soproni Bank Zrt. értesíti ügyfeleit, hogy 2007. december 29-én bankszünnapot tart. (december 3. Napi Gazdaság 4.o., Világgazdaság 5.o. A Sopron Bank Zrt. értesíti...)
Szigorúan őrzött iratok Eggyel feljebb lépett a regionális karrierlétrán a harmincas éveinek közepe táján járó Szakonyi András. A fiatal menedzsert a közelmúltban nevezték ki a világ legnagyobb dokumentum- és információkezelési szolgáltatója, az amerikai Iron Mountain kelet-közép-európai ügyvezető igazgatójává. A megbízás még több utazással jár, de a jövőre nézve még komolyabb feladatokat is előrevetít számára, a cég ugyanis látványos terjeszkedésbe kezdett Közép-Európában. A közelmúltban 25 százalékkal növelte a térségben a létszámot és a dokumentumraktárak területét is, de már most úgy látszik, ez a bővítés valószínűleg csak 2007 végéig lesz elegendő. Szakonyi András négy éve dolgozik a cégnél, a mostani váltásig a regionális pénzügyi igazgatói posztot töltötte be. Öt országot és egy húszfős nemzetközi pénzügyi csapatot felügyelt; az országszám a mostani kinevezéssel nem változott, a létszám viszont 400 főre duzzadt. A cégnél eltöltött évek alatt
az akvizíció terén is szerezhetett gyakorlati tapasztalatot, őt bízták meg az egyik magyarországi cégelőd, a Docu Guard Kft. 2004-es felvásárlásának az irányításával. A közgazdász végzettségű szakember pénzügyi elemzőként kezdte pályafutását az amerikai General Electric Lightingnál Clevelandben, majd 1999-től két éven át a GE Lapital leányvállalatánál pénzügyi vezetőként egyebek mellett a Budapest Bank privatizációjának pénzügyi modellezését irányította. Az Iron Mountainhoz a GE Financial Advisors biztosítótársaságtól került. (december 3. Világgazdaság 1+20.o.)
Vállalkozói akadémia kkv-knak A kis- és középvállalkozások egyik legnagyobb kérdése, hogy milyennek kell lennie annak az üzleti tervnek, amellyel hozzájuthatunk a megfelelő finanszírozási forrásokhoz. Az informatika területéről ismert amerikai Cisco Systems az ehhez szükséges ismeretek elsajátítására a napokban egy új vállalkozásfejlesztési program indítását jelentette be Magyarországon. A Cisco - elsőként a Central European University (CEU) Business School bevonásával - hazánkban is elindítja „vállalkozói akadémiáját". A társaság globálisan 15 millió dollárt fektetett a programba. A kis- és középvállalatok alapításához és irányításához szükséges szakismeret oktatásán túl a projekt célja, hogy elősegítse az infokommunikációs technológiák felhasználását. A kezdeményezésbe a későbbiekben befektető és finanszírozó intézmények, köztük kockázati és magánbefektetők, pénzintézetek is bekapcsolódhatnak. A Cisco Vállalkozói Akadémia Magyarországon elsőként a My Own Business Inc. nonprofit szervezet által kifejlesztett és a Világbank által elismert tananyagot használja. (december 3. Világgazdaság 7.o.)
Új vezérigazgató-helyettes a Suzukinál Dr. Urbán László vezérigazgató-helyettesként csatlakozott a Magyar Suzuki Zrt, vezető testületéhez december 1-jén, hivatalos kinevezése az igazgatói testületbe a december 17-én tartandó rendkívüli közgyűlésen történik meg. A közgazdász szakember a pénzügyi szférából érkezett, korábban évtizedeken keresztül a Magyar Nemzeti Bank kötelékében dolgozott különböző pozíciókban itthon és külföldön, számos országban képviselve az MNB érdekeit. 1999 óta saját tanácsadói praxist folytatott, szintén pénzügyi és közgazdasági területen. (december 3. Világgazdaság 8.o.)
Üzleti központokat nyitott a DBH Group Két innovációs üzleti központot is átadott a múlt hét végén a DBH Group. A budapesti létesítményben 2000, míg Debrecenben 1500 négyzetméteren várják a betelepülő vállalkozásokat. A Hollandiában, Magyarországon és Szlovákiában is aktív, üzleti tanácsadással és pénzügyi befektetéssel foglalkozó cég a két létesítményben nem csupán bebútorozott, rugalmasan alakítható irodaterületet, de teljes infrastruktúrát - telefonér faxszám, illetve internetkapcsolat - is kínál, illetve titkári, könyvelési, tanácsadási szolgáltatásokat is nyújt, megkönnyítve a kis- és közepes vállalkozások számára az üzletmenetet. A debreceni létesítmény 350 millió forintos beruházásból valósult meg; a fejlesztéshez 114 milliós támogatást nyertek a Gazdasági versenyképesség operatív program (GVOP) pályázatán, a fennmaradó részt egyéni forrásból, illetve bankhitelből finanszírozták. (december 3. Világgazdaság 9.o.)
Komplex szolgáltatás a vevőknek Dinamikusan terjeszkedik a közép-európai régióban a bajai székhelyű Axiál Kft. A magyar mezőgazdaságigép-értékesítés piacán vezető vállalkozás Szlovákiában - ahol hat telephellyel rendelkezik -, a kassai telephelyén új boltot épített - annak ünnepélyes megnyitójára a közelmúltban került sor - mondta Pintér Zsolt ügyvezető igazgató. A cég első szlovákiai befektetését 1994-ben jegyezte, azóta a kinti forgalmuk meghaladja az évi 10 millió eurót. A bajai kft.-nek Romániában hat telephelye van, de Ukrajnában is folyamatosan bővíti tevékenységét, jelenleg 18 városban van jelen. A gazdák többsége gépvásárlásait hitel segítségével finanszírozza, ezért a cég megalakította az Axiál Financial Kft.-t. A társaság több bankkal áll kapcsolatban, s a hitelügyletek megkötésénél közvetítőként működik. Az idén 1000 ügylet kapcsán közel 15 milliárd forint értékű hitelügylet
megkötésében vett részt. (december 3. Világgazdaság 4.o.)
Bódék a plázák árnyékában A fővárosban november utolsó hetében zömében megnyitottak a karácsonyi vásárok, elsőként a Vörösmarty téri kézművesvásár. A vásárt szervező Népművészeti Egyesületek Szövetségének (NESZ) képviselője elmondta, hogy az idén kicsivel több, 135 mesterember települ ki a faházakba, ami annak köszönhető, hogy befejeződött az ING ingatlanfejlesztő építkezése a téren, így az idén több hely jutott a faházaknak. (december 3. Népszabadság 1+16.o.)
CIB megtakarítási termékek - Érthető ajánlatok valódi igényekre A bankpiacon egyre ritkábbak az egyszerű, hagyományos betéti termékek, a mai „divat" a kombinált betéti ajánlat. Vajon a CIB-ből is eltűntek a jól ismert, egyszerű megtakarítási formák? egyebek között erről kérdezték fizetett hirdetés formájában Kozák Zsuzsanna ügyvezető igazgatót, a CIB Bank lakossági üzletágának vezetőjét. (december 3. Népszabadság 4.o.)
Mindent elad a főváros Jövőre és 2009-ben akkor lehet kiegyensúlyozott a büdzsé, ha a főváros likvid vagyonának egy részét eladják vagy törlik a fejlesztéseket - derül ki a jövő évi költségvetés most elkészült koncepciójából, amelyről a napokban indultak meg az egyeztetések a kormánypártok között. A koncepció szerint Budapest jövőre 443 milliárd forint bevétellel számolhat, az ideinél reálértékben 4,3 százalékkal kevesebbel. Az államkasszából a fővárosi intézmények működtetésére kapott összeg 1,5 milliárd forinttal csökken, a budapestiek személyi jövedelemadó befizetéseiből a város mindössze hatmilliárdot kap vissza. Az idei esztendő végére a főváros pénzeszközállománya 89- ről 50 milliárd forintra csökken, és míg három évvel ezelőtt a bármikor eladható fővárosi értékpapírok állománya még 42 milliárd forint volt, 2007 végére 14 milliárdra csökken. Ezzel magyarázza a városháza, miért próbálja eladni a Fővárosi Gázművek 50 százalék plusz egy szavazatot jelentő tulajdonrészét, amiből mintegy 100 milliárdos bevételre számítanak. A politikai egyezetés alatt lévő költségvetési koncepció rögzíti, hogy a jövő évi büdzsé csak úgy tervezhető, ha jelentős mértékben értékesítik a főváros vagyontárgyait, amelyek közül a legkönnyebben eladhatókat (például a városháza Elmű-részvényeit) az idén már dobra verték. Legkésőbb 2008 nyaráig ezért lajstromba veszik a főváros ingatlanjait, hogy azokat mielőbb eladhassák. (december 3. Népszabadság 6.o., Metro 5.o. 47 milliárdos hiány várható jövőre, Népszava 1.o. Egy mondat, Népszava 4.o. Vagyon vagy fejlesztés a tét)
Fizetés mobillal Mobiltelefonos fizetési módot dolgozott ki speciálisan az éttermeknek egy hazai bank. Az iziSHOP névre keresztelt szolgáltatás lényege, hogy fizetéskor a vendégnek csak el kell indítania telefonján az iziSHOP alkalmazást, amellyel egy menüből vagy egy azonosítóval kiválaszthatja az adott éttermet, és megadhatja a fizetendő összeget. A fizetés nem a telefonszámlával történik, hanem az ügyfél kártyájáról. (december 3. Népszabadság 22.o.)
Együttműködő hivatalok Az információcsere gyorsítását és minőségének javítását segíti elő az a megállapodás, amelyet a minap írt alá Prágában Szikora János, az APEH elnöke és Jan Knízek, a Cseh Köztársaság Központi Pénzügyi és Adózási Igazgatásának vezetője. A megállapodás kiterjed a munkaszervezés, a munkamódszerek, az adózók ellenőrzésének módszerei és eszközei, a költségvetési bevételek beszedésének és elszámolásának ellenőrzése, a nemzetközi adóigazgatási együttműködés területére is. A belga és a holland adóhivatallal előkészítés alatt áll a megállapodás megkötése. (december 3. Magyar Hírlap 10.o.)
Hitelek gazdáknak Egyre növekvő érdeklődés mutatkozik az utóbbi hetekben a gazdahitel és a gazdakártya iránt mondta Égerszegi Ádám, a Takarékbank Zrt. üzletág-igazgatója. A gazdahitel összege egymillió
forinttól tizenötmillió forintig terjedhet, egymillió forintonként emelkedő összegben. A kölcsön szabad felhasználású, forgóeszköz-beszerzésre és beruházásra egyaránt felhasználható. (december 3. Magyar Hírlap 10.o., Népszava 5.o. Nő az érdeklődés a gazdahitel iránt)
Hitelből hitelbe karácsony előtt Banki akciók tucatjai csábítják az embereket a karácsonyi vásárlás heteiben, miközben tudható: a fogyasztási hitelek terén már az év első időszakában is dinamikus fellendülés mutatkozott. Ez az év utolsó szakaszában tovább fokozódik, bár szakemberek szerint idén biztosan kisebb lesz a háztartások vásárlási kedve. Legalábbis abban a tekintetben, hogy mit vesznek le a polcokról: noha drasztikus változás nem jósolható, biztosan az olcsóbb árucikkek lesznek kelendőbbek. Idén a családok a korábbi éveknél lényegesen könnyebben szánták rá magukat a hitelfelvételre, legalábbis, ami a fogyasztási kölcsönöket illeti. Kelendőek voltak az áruhitelek, a személyi kölcsönök, sőt a szabad felhasználású ingatlanfedezetes konstrukciók is. A bankszektor idei tendenciáinak legfrissebb elemzése szerint a lakossági hiteleket nagyobb részben a fogyasztási hitelek növekedése húzta. Az éves növekedési ütem 24 százalék körüli, ami meghaladja még a legoptimistább megszorító csomag okozta banki várakozásokat is. Szakemberek szerint egyértelműen azért, mert a családok így próbálták kisimítani jövedelmi helyzetüket: ami kiesett a kereset oldalán, azt igyekeztek pótolni banki forrásból. Éppen ezért vélekednek sokan úgy, hogy az év véghajrájában tovább romolhat a helyzet. Rátehet ugyanis egy lapáttal az eladósodottság mértékére az, hogy a karácsony előtti időszakban az ajándékok beszerzése és a megfelelő ünnepi hangulat megteremtése érdekében sokan folyamodnak majd további hitelekért, és félő, hogy nem kevesen lesznek, akik túlvállalják magukat. Annál is inkább, mert hagyományosan a decemberi hónap jár az élen a kiskereskedelmi forgalom nagyságát illetően az év egyéb időszakaihoz képest. A 2006-os esztendőben például összesen 8315 milliárd forint volt a kiskereskedelem forgalma, s ebből 875 milliárd jutott decemberre - hívta fel a fi gyelmet Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Ez pedig azt jelenti, hogy csaknem 30 százalékkal többet költöttek el az emberek az üzletekben az utolsó hónapban, mint az év egészének átlagában. (december 3. Népszava 1+5.o.)
Gráf József országkarbantartó agráriumot hirdet Stabilizálódhat a hazai állattenyésztés, megkezdődhet a jószágtartás és a növénytermesztés közötti megbomlott egyensúly helyreállítása - nyilatkozta egyebek mellett Gráf József a Népszavának. A földművelésügyi miniszter azt is elmondta, hogy a magyar agrárdiplomácia továbbra is erőteljesen képviseli a nemzeti érdekeket, s ezt a törekvést már eddig is több esetben koronázta siker. Nem kis részben éppen magyar kezdeményezésre megindult az erjedés Brüsszelben az agrárreform ügyében is, amely hazánk számára kedvező fordulatot vehet. A szakminiszter közölte, a gazdatársadalomnak a jelenleginél is nagyobb mértékben föl kell ismernie, a szövetkezésben van az erejük és érdekérvényesítő képességük. Gráf szerint az ellenzők egyik fő érve, hogy külföldiek kezébe kerülhet a termőföld. Amúgy már jelenleg is jelentős területek vannak külföldi tulajdonosok kezében, és most nem a hírhedt zsebszerződésekre gondolok, hanem arra, hogy az az uniós állampolgár, aki legalább három éve Magyarországon él és hivatásszerűen foglalkozik mezőgazdasággal, az eddig is vásárolhatott termőföldet. „A termőföld-értékesítés korlátozása egyébként 2011-ben mindenképpen megszűnik, és ha addig az agrártársaságok nem juthatnak termőföldhöz, akkor nem készülhetnek biztonságos gazdálkodásra sem és persze a pénzintézetek is kevésbé nyitottak a föld nélküli társaságok fejlesztési hitelkérelmeire. Bízom abban, hogy jövő tavasszal megoldjuk a birtokpolitika égető gondját” - véli a miniszter. (december 3. Népszava 1+8.o.)
Lesz dolguk az új szószólóknak Az adatvédelmet mint a személyes önrendelkezés egyik alapvető alkotmányos jogát Sólyom László teremtette meg Magyarországon. Az ő kezdeményezésére és alkotmánybírói működésének eredményeképpen indult el az a jogalkotási folyamat, amely 1992-ben jogi formát öltött: az Országgyűlés elfogadta a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
szóló jogszabályt. A feltáruló magántitkok módot adhatnak arra is, hogy üzleti érdekből ügyfelekre vadásszanak, akik ezt szükségesnek tartják. A személyes önrendelkezés sérelméhez vezethet az a jogszabálytervezet is, amellyel a parlamenti többség létrehozná az úgynevezett pozitív adóslistát. A kormány ezzel valószínűleg azt a sérelmet akarja kompenzálni, amelyet a banki különadó- és a kamatadó bevezetése okozott a hitelintézeteknek. A pozitív adóslista létrehozásával - a magánszféra aránytalanul súlyos sérelmével - a kormányzat lehetővé tenné, hogy a bankok egy gombnyomással tudomást szerezhessenek arról: mikor, hol, milyen összegű hitelt vett fel az a magánszemély, aki most náluk jelentkezik kölcsönért. A kormány ezzel voltaképpen direktmarketing-tevékenységet, adatkereskedelmet folytat: áruba bocsátja a kifogástalanul törlesztő hitelfelvevők teljes pénzügyi kapcsolatrendszerét, a bankok betekintést nyerhetnének az érintettek vagyoni, jövedelmi viszonyaiba is. Kiküszöbölhetnék saját üzleti kockázatukat. Az új adatvédelmi biztosnak a teljes kiszolgáltatottságtól kellene megvédenie a rászorulókat. (december 3. Magyar Nemzet 7.o.)
Tőzsde és pénzpiac (árfolyamok) Pozitív korrekció A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 291,76 pontos,1,15 százalékos emelkedéssel, 25758,44 ponton zárt pénteken. A részvénypiac forgalma 27,1 milliárd forint volt, a legtöbb üzlet az OTP és a Mol részvényeire született. A vezető részvények erősödtek az előző napi záráshoz képest. A kis és közepes részvények indexe, a BUMIX értéke 55,82 ponttal, 1,52 százalékkal, 3115,40 pontra nőtt. Nyári Zsolt, a KBC Securities üzletkötője szerint folytatódott a harmadik napja tartó pozitív korrekció. A kereskedő úgy látja, hogy ez a trend tartósabb is lehet. A külföldi tőzsdék is jól teljesítenek, így valószínű, hogy a jövő héten optimista napok elé néz a BÉT. Az OTPrészvények ára 112 forinttal, 1,32 százalékkal, 8590 forintra emelkedett, a bank papírjaira tizenegy milliárd forint értékben születtek üzletek. A Mol ötszáz forinttal, 2,05 százalékkal drágult, 24900 forinton zárt, forgalma 9,5 milliárd forintot ért el. (december 2. Magyar Hírlap 10.o., Magyar Nemzet 12.o. Maradt az optimizmus december 3. Napi Gazdaság 13.o. Háromnaposra nyúlt a rally, Magyar Tőkepiac 1.o. Budapesti Értéktőzsde, Magyar Tőkepiac 4.o. BÉT: összejött a pozitív hét, Magyar Hírlap 10.o. Esés után emelkedés, Népszava 5.o. BÉT: emelkedtek a részvényárak)
Megjelent az új pénzügyi almanach Immár tizenhetedszer vehetik kézbe a hazai könyvkiadás egyedülálló szakmai termékét, a Magyar Pénzügyi és Tőzsdei Almanachot az olvasók. A kötetek szerkesztőinek idén a korábbinál is több munkát adott az a számos változás, amelyek az elmúlt egy-másfél évben zajlottak le a hazai pénzügyi vállalkozásoknál. Bankok olvadtak egybe, vonultak ki a piacról, megváltozott a tulajdonosuk. Módosult az állami szektor szerepe is. Az almanach az idők során gazdaságtörténeti kordokumentummá is válik, a késői korok olvasója szembesülhet majd vele: ki mikor, hol és milyen tisztséget töltött be a pénzpiacon. (december 2. Népszava 5.o. december 3. Napi Gazdaság 4.o. Piacon a Pénzügyi és Tőzsdei Almanach)
Még sokáig marad a kamat A kamatcsökkentési várakozásokat illetően - a közelmúltbeli tendenciák alapján - az aktuális kamatdöntésről a piaci szereplőknek az volt a véleményük, hogy most éppen - mondhatni kivételesen - nem lesz kamatcsökkentés, azonban a következő hónapban már igen. Aztán ahogy közeledett a következő döntés, úgy olvadoztak a kamatvágási várakozások, és kezdődött minden elölről. Most is ez történt, bár a várakozások terén mintha változás lenne. Nem utolsósorban azért, mert a jegybank kommunikációjában egyértelművé tette, hogy nem jött el még az idő a lépésre, s valószínűleg a következő hónapban sem fog. A jegybanknál az infláció, illetve annak várható alakulása áll a középpontban. Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy a forint is gyengélkedett a
döntés idején - a kamatcsökkentési várakozások kialakulásakor pedig egyfajta hüvelykujjszabálynak is tekinthető, hogy ha az euró ára a 260 forintot ostromolja, józan ésszel nem lehet monetáris lazításra számítani. (december 3. Napi Gazdaság 13-14.o.)
Megbírságolják a Molt? A Népszabadság piaci forrásokra hivatkozó értesülései szerint bírsággal zárulhat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által a Molnál folyó vizsgálat. A Mol sajátrészvényvásárlásai kapcsán a nagy hír valószínűleg nem a bírság lenne, hanem az, ha az OTP-hez, MFB-hez kihelyezett Mol-csomagokkal kapcsolatos szerződésekben hibát találnának, és e részvényeknek kellene máshova kerülniük, esetleg a szavazati joguk sérülne valamilyen módon. (december 3. Napi Gazdaság 13.o.)
Az internetpiacon is bevásárolt az econet Minden bizonnyal kelendőbbé teszi majd a jövő év elejére ígért tőzsdei bevezetés során az Externet papírjait az a pénteki bejelentés, mely szerint az econet leányvállalata megállapodást kötött a TVnet Számítástechnikai Kft.-vel annak mintegy tízezer adsl-előfizetője átvételéről. A tranzakcióval ugyanis közel 50 százalékkal, 30 ezer fölé emelkedik a jelenleg valamivel több mint 20 ezer előfizetővel rendelkező Externet ügyfeleinek tábora. Az ügyfélszerződések átvételéért maximum 400 millió forintot fizet a társaság, annak pontos összege az Externettel ténylegesen szerződést kötő előfizetők számától függ majd. Piaci szakértők szerint az egy ügyfélért fizetett 40 ezer forint nem mondható soknak, s a tőzsdei befektetők is hasonlóan értékelhették az üzletet, a részvények árfolyama pénteken ugyanis 2,5 százalékkal emelkedett. (december 3. Napi Gazdaság 13.o.)
Tőzsdék hátán erősödött a forint A bankközi devizapiacon pozitívak voltak pénteken a forint rövid távú kilátásai, a hazai fizetőeszköz a tőzsdék emelkedésének köszönhető optimista befektetői hangulatban erősödött. Az eurót 254 forint közelében jegyezték reggel, gyakorlatilag ugyanott, mint csütörtök este, majd az árfolyam fokozatosan 253 forintig süllyedt. Az ING devizakereskedője elmondta, hogy az erősödést a 254 fontos technikai szint áttörése indította el, a jegyzés utána gyorsan leszaladt 253 forintig. A szakember hozzátette, hogy a forint vélhetően továbbra is a tőzsdei hangulatot követi majd, ha a részvényindexek tovább emelkednek, az pozitívan hathat a feltörekvő piaci devizákra. A dollár euróhoz mért jegyzése csupán kisebb elmozdulást produkált, a csütörtök esti 1,4740-ről 1,4760-ig gyengült a zöldhasú. A dollárkurzus így az euróéhoz hasonlóan alakul, a reggeli 172,40 körüli szintről késő délutánra 171,40-ig süllyedt, szemben az egy nappal korábbi 172,20 forinttal. Az állampapírok másodlagos piacán a lejáratok többségénél nem mozdultak a referenciahozamok, kivételt jelentett az egy bázisponttal süllyedő 15 éves, valamint a 2-3 bázisponttal emelkedő egy-, illetve hároméves benchmark. (december 3. Napi Gazdaság 14.o.)
Privátbanki kötvényt bocsát ki az OTP OTPX2010A néven indexált, azaz piaci mutatókhoz kötött kamatozású kötvényt bocsát ki az OTP Bank a privátbanki szerződéssel rendelkező magánügyfeleknek és intézményeknek, valamint vállalatoknak. A papír kamata és hozama akkor lehet maximális - évi 9 százalékos -, ha a második két évben a forint/euró keresztárfolyam és a Bubor bankközi hitelkamatláb-index egyaránt egy bizonyos sávon belül marad mindennap. Az eurónál ez a sáv 235 és 275 forint, a Bubornál évi 5 és 8 százalék között van (a pénteki adatok: 253,44 forint és évi 7,47 százalék). Ha pedig időnként kilógnak ezekből a tartományokból, akkor kevesebb jár. A jegyzési időszak mától december 21-éig tart. (december 3. Napi Gazdaság 14.o.)
Fekete november a budapesti börzén Nagyon rosszul teljesítettek novemberben a hazai részvények: a tőzsdén forgó 41 papír közül mindössze hét tudott javítani az árfolyamán, a nagyok közül pedig csak a Richternek pozitív a mérlege. A legnagyobb zuhanást a Pannonplast szenvedte el: részvényei közel 80 százalékkal
értékelődtek le. A múlt hét második felében érkezett erős korrekció az elemzők szerint nem lesz tartós, továbbra is ideges hangulat jellemezheti a piacot, amelynek mozgását főként az amerikai fejlemények határozhatják meg. A novemberi hónap sem fog bekerülni a BUX történetének aranykönyvébe: az október végi záróárhoz képest a Budapesti Értéktőzsdén szereplő vállalatok közül mindössze heten könyvelhettek el árfolyam-emelkedést. A maradék 34 értékpapír mellett a piros nyíl ékeskedik. A vesztesek között messze a leggyengébb teljesítménnyel a Pannon-Plast vitte a „pálmát" 80 százalék feletti árfolyamzuhanással, a második helyen az FHB 21,12 százalékos eséssel, míg a képzeletbeli dobogó utolsó lépcsőfokán az Orco áll 18,13 százalékos gyöngüléssel a háta mögött. A BÉT-en jegyzett két hitelintézetnek, OTP-nek és az FHB-nek a papírjaiban mutatkozó negatív trend elsősorban a globális pénzpiacokon jelentkező zavarral, illetve az Egyesült Államok borús növekedési kilátásával magyarázható, és egyelőre továbbra is nagy a bizonytalanság az amerikai hitelválság okozta károkat illetően. Tisztább képet a jövő év első negyedében kapnak a piaci szereplők a hitelintézetek által leírt veszteségeket megjelenítő számokat illetően, illetve az addigra napvilágra kerülő makroadatok megmutatják, ténylegesen mekkora mértékű lassulással néz szembe a világgazdaság. Az OTP-nél jelentkező másik kockázati tényező az, hogy mennyire tartható a 2010-re meghatározott profitcél, és milyen mértékben szükséges azt esetlegesen korrigálni. Várhatóan továbbra is az ideges hangulat határozza meg a piacokat, a legújabb emelkedő trend viszont kétségesnek bizonyul. Nagy valószínűséggel a következő héten is az erős volatilitás jellemzi majd a hazai börzét, azonban kicsi az esélye annak, hogy az elmúlt hét második felét jellemző szárnyalás hosszabb távon is kitartana - vélik a Raiffeisen Bank elemzői. (december 3. Világgazdaság 1+13.o.)
Emelkedő régiós megtakarítások Rekordmértékben gyarapodott az idén a közép- és kelet-európai régió pénzügyi vagyona állapítja meg az UniCredit csoport régióbeli háztartások vagyonáról és adósságállományáról készült legfrissebb tanulmánya. Az előrejelzések szerint a közép- és kelet-európai országok háztartásainak pénzügy) vagyona 718 milliárd eurón tetőzik az idén, ez 20 százalékos növekedést jelent, szemben a 2006-ban regisztrált 15 százalékkal. A régióban továbbra is a biztosítási termékek és főleg a nyugdíjalapok lesznek a pénzügyi vagyon növekedésének meghatározói. (december 3. Világgazdaság 13.o.)
Az IE Hunnia befektetési alapok forgalmazásának szünetelése Az IE Befektetési Alapkezelő Zrt. értesíti ügyfeleit, hogy az Inter-Európa Bank Zrt. mint az IE Hunnia befektetési alapok forgalmazójánál a befektetési szolgáltatási tevékenység, így az IE Hunnia befektetési alapok forgalmazása az alábbiak szerint szünetelni fog. Az egyes alapok befektetési jegyeire megbízásokat 2007. december 28-án 16.00 óráig fogad el a bank, kivétel ez alól az IE Hunnia Nemzetközi Részvény Alap, mely esetében a megbízások befogadási határideje 2007. december 22-én 15.00. A fentiekben megjelölt időpontokat követően 2008. január 3-án adható megbízás az említett befektetési alapokra az Inter-Európa Bank Zrt. jogutódjánál, a CIB Bank Zrt.nél. (december 3. Magyar Tőkepiac 5.o.)
Gazdasági elemzések - gazdaságpolitika Billegő pályán az euróbevezetés Nehézkesen teljesítheti 2009-re az euróbevezetési kritériumokat a kormány ha a gazdasági pálya nem a most számítottnak megfelelően alakul - derül ki az aktualizált konvergenciaprogramból, amelyet pénteken adott le a kabinet az Európai Bizottságnak. A program a már korábban ismertetett gazdasági pálya mellett három alternatív, ,vészforgatókönyvet" is tartalmaz. Ezek arra az esetre szólnak, ha bármiben is megváltoznának a gazdasági körülmények. Mindhárom esetre igaz, hogy változtatás nélkül ezek megvalósulása esetén Magyarország nem teljesítheti az uniós előírásokat.
Változtatást ez esetben egy jelenthet: 60 milliárd forintos megtakarítás a költségvetésben. Azaz egy kisebb megszorító csomag, mégpedig 2009-10-ben, épp a választások előtt. Gondot jelenthet azonban az is, ha erre nem feltétlenül lesz szükség. Ez abban az esetben fordulhat elő, ha az infláció magas szinten beragad - például az emelkedő olaj- vagy mezőgazdasági árak okán-, és ehhez magasabb ütemű bérkiáramlás is társul. Ezen első, negatív variáció bekövetkezése esetén valamivel kisebb lesz a növekedés is a most elgondoltnál, de biztosan nagyobb lesz az áremelkedés üteme. Jövőre így az infláció a várt 4,8 százalék helyett 5,7 százalékos lehet - ám 2009-ben is meghaladhatja a 3 százalékot. Ez esetben sokat tenni alig lehet egy nagyobb megszorítás esetleg segíthet ekkor is, bár erre költségvetési okokból ekkor nincs szükség. A magasabb infláció és a nagyobb bérek ugyanis - bár a nyugdíjkiadások is növekednek - azért többletet hoznak, és kisebb hiányt. Problémát jelent, ha kisebb a gazdasági növekedés. Ennek lehet világgazdasági és belső oka is - ezek jelentik a további két alternatív pályát. Mindkettőre igaz: jelentősen emelik a nagyobb államháztartási hiány esélyét. A jegybank - és jó néhány elemző - prognózisaiban kisebb bővülést vár 2008-ra: az MNB például 2,4 százalékosat, miközben a kabinet kitart a 2,8 százalékos, eredeti jóslat mellett. Valószínűleg nagyon nehéz lesz visszaszereznie politikai népszerűségét a jelenlegi kormánynak, a megszorító intézkedéseknek tehát politikai következményei is lehetnek - fejtette ki a portfolio.hu-nak Daniel Thorniley. Az Economist Group első elnökhelyettese és az Economist Intelligence Unit elemzőcég vezetője szerint a következő másfél év közvélemény-kutatási adatai döntik majd el, hogy megtarthatja-e miniszterelnöki székét Gyurcsány Ferenc. (december 1. Népszabadság 12.o., Népszabadság 12.o. Valószínűleg nagyon nehéz lesz..., Magyar Nemzet 11.o. Euróverseny: hazánk az utolsó)
A múlt köde 2003 novemberére emlékezik vissza a rovat. Az unió normáihoz képest a régi statisztikai törvény nem biztosította eléggé nálunk a statisztikai munka pártatlanságát. Ezért emelték föl a Központi Statisztikai Hivatal elnöki ciklusát hat évre, elválasztva azt a kormányváltástól. De hiába emelték, 2003 novemberében indoklás nélkül kirúgták a szakmában nagy nemzetközi tekintélynek örvendő Mellár Tamást. Mellár inflációs becslései az Orbán-kormány idején is, a Medgyessy-kormány idején is eltértek a Pénzügyminisztériuméitól. Ez sem Varga Mihálynak, sem László Csabának nem tetszett, de mindig Mellárnak lett igaza. Menesztése után oly mértékben korrigálták vissza az ipari termelés 2003-as adatsorát - megemelve így a GDP várható növekedését -, ami Mellár szerint elképzelhetetlen, "amikor nincs módszertani váltás vagy jelentős adathiba". 1998-ban, amikor Orbán Viktor nyilvánvalóan politikai okokból kirúgta a KSH elnökét, Katona Tamást (akit utóda, Mellár rögtön meg is vádolt teljesen alaptalanul azzal, hogy a Horn-kormány kedvéért manipulálta a GDP-adatokat), természetesen csak az ellenzéki sajtó tiltakozott. Mellár kirúgása ellen természetesen nem csak az ellenzéki sajtó tiltakozott. Leghevesebben a Magyar Narancs és a Népszabadság. Seres László összekapcsolta Mellár ügyét a Polt Péter, Szász Károly, Járai Zsigmond és Kondor Katalin kipiszkálására irányuló törekvésekkel. A Munkaügyi Bíróság két év múlva jogerősen megállapította, hogy Mellárt (és vezetőtársait) törvénysértő módon távolították el. (december 1. Népszabadság - Hétvége 4.o.)
Veres megint kozmetikázik, és hadat üzent a jegybanknak "Újabb léket kapott a gazdasági hitelesség hajója az aktualizált konvergenciaprogram kapcsán" fejtette ki a Magyar Hírlapnak Varga Mihály. A Fidesz alelnöke hangsúlyozta, hogy olyan számok kerültek napvilágra, amelyek köszönő viszonyban sincsenek a korábban elfogadott konvergenciaprogrammal. A volt pénzügyminiszter azt is mondta, hogy az elfogadott számok rosszabbak annál, mint amit tavaly sarokpontként a programban meghatároztak. Ilyen például az idén 1,7 százalékra csökkentett gazdasági növekedés, ami 2,2 százalékos tervszámként szerepelt korábban. Eközben az infláció magasabb lett a vártnál: 7,5-8 százalékos pénzromlással kell immár számolni, míg jövőre ötszázalékos lesz az ütem. Ráadásul tovább növekedtek az adóterhek. Hozzáfűzte, hogy az új számok szerint nemcsak az idén várható magasabb az adóterhelés, hanem 2008-ban is. "Megint kozmetikáznak, korrigálják az adatokat, már megint nem mondanak igazat" állapította meg az ellenzéki politikus. Ugyanakkor a pénzügyminiszter a fiskális szigor fennmaradását ígérte 2008-ra is. Ennek következtében a jövő év végéig akár egy százalékpontos
kamatcsökkentést is elképzelhetőnek tart. Veres János a további kiadáscsökkentést sürgető jegybanki kritikákra reagálva úgy fogalmazott, hogy a lefaragásoknál egyrészt a társadalom tűrőképességét kell számba venni, másrészt az állam szolgáltatási kötelezettségének kell eleget tenni. "Pénzügyminiszterként egyetértek a jegybankelnök álláspontjával, ugyanakkor parlamenti politikusként látom a korlátokat. Nem lennék sikeresebb tárcavezető, ha olyan kiadáscsökkentő javaslatokkal állnék elő, amelyeknek nem lenne meg a koalíciós támogatottságuk" - mondta Veres. A pénzügyminiszter szerint a gazdaságot erősen visszafogja az, ha egyszerre van jelen a monetáris és a fiskális szigor. Az év végére Veres János például hétszázalékos alapkamatot várt. Varga Mihály szerint egyértelmű, hogy a kormány az alapkamat csökkentésére játszik. Ám ilyen magas infláció mellett nem tűnik reálisnak az irányadó kamatszint csökkentése."Mindenesetre Veres János üzent a Magyar Nemzeti Banknak, a monetáris tanácsnak" - hangsúlyozta Varga. (december 1. Magyar Hírlap 1+10.o.)
Számlán az uniós pénz Elindultak az Új Magyarország fejlesztési terv pályázatainak kifizetései. A mikro- és kisvállalkozások számára kiírt, egyszerű technológiafejlesztést célzó pályázat nyertes vállalkozói szeptember közepe óta nyújtják be elszámolásaikat, amelyek közül az elsőknek tegnap kezdődött meg a kiegyenlítése. A pályázatokat kezelő Magyar Gazdaságfejlesztési Központ a benyújtástól számított hatvan napon belül fizeti ki a nyerteseknek járó európai uniós támogatást. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szerint még az idén több százmillió forintot fizethetnek ki. (december 2. Magyar Hírlap 10.o. december 2. Vasárnapi Hírek 4.o. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv...)
Kárt okoz a felzárkózási útról való letérés A polgári gazdagodás útjáról való letérés számszerűsített kárát mutatja be írásában dr. Sebestyén Tibor kandidátus, gazdasági matematikus. A GDP-jövedelemnek a polgári útról való letérés miatti kiesése 2008-ra (a jelenlegi körülmények között várható GDP értékére vetítve) 11,7 százalék, ez 3,2 ezer milliárd forint jövedelem elmaradásának felel meg. Mennyivel más lehetne a most folyó költségvetési vita, ha erre az elmaradt jövedelemre is számítani lehetne! A halmozott összegeket bemutató utolsó három oszlop szerint, az ország összes elmaradó jövedelme a 2003 és 2007 közötti évekre 5,7 százalék, ez több mint hatezermilliárd forint. A következő három évre, vagyis a 2008 és 2010 között a trendeltérés miatt kieső jövedelem várhatóan több mint tizenegyezermilliárd forint lesz. Ezek az elmaradt jövedelemként becsülhető veszteségek szédületesen nagyok. A két kormányciklusra halmozott összegük horribilis nagyságú, 17,4 ezer milliárd forint, ez 67,7 százaléka a GDP idei várható 25,6 ezer milliárd forint körüli értékének és hozzávetőleg 1,16szorosa a központi költségvetés adósságának, ami az Államadósság-kezelő Központ szerint mintegy tizenötezermilliárd forint. A pénzügyi befektetőknek fizetendő kamatok fájóan hiányoznak a magyar gazdaságból. Ha helyettük elsősorban a magyar háztartások, vállalatok és intézmények élveznék az államkötvények kamatait, akkor az nem vagy alig rontaná a magyar vásárlóerő átlagos színvonalát, mivel az csak belső átcsoportosítást jelentene, nem pedig a jövedelem külföldre való kiszivattyúzását. A kamatok kiáramlásával ellentétes működőtőke-beáramlás sem kompenzálja a kamatveszteséget. E tekintetben ez a kamatszivattyúk profitszivattyúkkal való kiegészítését jelenti. Mit lehet tenni e rohamosan növekvő "jogszerű" jövedelemkiesés megakadályozására? Először is remélhetjük, hogy az itt feltárt trendek és tények alapján a parlamenti többség megakadályozza a rossz irányú kormányzással okozott jövedelem-kieséssel járó további kárt. Kármentési megoldás lehetne a visszatérés a polgári gazdagodás aranykori útjára például a polgári erők dominanciájával és irányításával való szakértői kormányzás révén. Másik megoldás lehet a közvetlen népakarat mielőbbi tetemrehívása egy új választás keretében. (december 2. Magyar Hírlap 11.o., Magyar Hírlap 15.o. A leszakadás pályáján, Magyar Hírlap 15.o. Konvergencia: vergődés a semmiért)
A nap száma 403,6 millió euró volt az idei év első kilenc hónapjában a külkereskedelmi áruforgalom hiánya- a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint. Ez 293,2 millióval kevesebb az előzetesen közölt adatnál és 1613,1 millió euróval kisebb, mint egy évvel korábban. Az egyenleg 50,002 milliárd euró
export és 50,405 milliárd euró import mellett alakult ki. A kivitel tizenegy, a behozatal hét százalékkal bővült. Euróban a növekedés tizennyolc, illetve tizenhárom százalékot tett ki. Az árufőcsoportok közül a legnagyobb mértékű exportnövekedés az élelmiszerek, italok, dohánytermékek esetében volt. A kivitel volumene huszonöt, míg az importé tizenegy százalékkal emelkedett. (december 2. Magyar Hírlap 12.o., Népszava 5.o. Javuló külkereskedelmi egyenleg december 3. Világgazdaság 3.o. Jelentősen javult a mérleg)
Romlik a kisvállalkozások helyzete Novemberben a saját lehetőségekről szóló prognózissal egyezően majdnem felére csökkent azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek tevékenységük rövid távú felfutásával számolnak derül ki az Ecostat összefoglalójából. A bővítés mértékére vonatkozó előrejelzés sem kedvező, hiszen mindössze három százalék a dinamikus működést feltételező vállalkozások aránya. A következő egy évben a kkv-szektor egyharmada számol a működését veszélyeztető verseny erősödésével. Új tőkeerős versenytárs megjelenését a cégek 35 százaléka valószínűsíti. A beszállítói lehetőségek megítélése fokozatosan romlik, novemberben mindössze a cégek 18 százaléka reménykedik a multikkal történő együttműködés lehetőségében. A megkérdezett kis- és középvállalatok szerint az előző hónapokhoz képest a következő fél évben nehezednek a termelési feltételeik. Mind a belföldi értékesítésre, mind az exportra vonatkozó kilátások romlottak a cégek megítélése szerint. A magyarországi vállalatok többsége úgy látja, hogy a teljesítménybővítés elsődleges akadálya jövőre is az elégtelen belföldi kereslet lesz. (december 2. Magyar Hírlap 13.o., Magyar Nemzet 11.o. Ötből négy vállalkozás pesszimista december 3. Napi Gazdaság 4.o. Optimistábbak lettek a nagy cégek, Világgazdaság 2.o. Pesszimistább kicsik, optimista nagyok, Magyar Tőkepiac 2.o. Átértékelt makromutatók)
Reális-e az adócsökkentés 2009-ben? Adóreformmal adócsökkentést és a monetáris politika átalakítását javasolja Medgyessy Péter volt miniszterelnök annak érdekében, hogy megindulhasson a gazdasági növekedés Magyarországon. A Fidesz továbbra is kitart az adócsökkentés, mindenekelőtt az élőmunka terheinek csökkentése mellett, ám az általános forgalmi adó mértékén nem változtatnának. A szocialisták véleménye azonban az: a kormányzat - a konvergenciaprogramnak megfelelően - még nem látta elérkezettnek az időt, hogy jövőre adót csökkentsen. A volt miniszterelnök ettől a lépéstől azt várja, hogy Magyarország nemcsak átmeneti időre tudja a költségvetés helyzetét javítani, hanem tartósan. Már a 2006-os országgyűlési választások időszakában éles vita folyt a szocialisták és a Fidesz között arról, hogy az adókat, illetve az olyan adójellegű befizetéseket, mint amilyenek a társadalombiztosítási járulékok, a hivatalba lépő új kormánynak csökkenteni kell-e. Az ellenzéki párt megígérte, hogy hatalomra jutása esetén 10 százalékkal mérsékli az élőmunkához kapcsolódó terheket. A második Gyurcsány-kormány azonban a konvergenciaprogramban azt vállalta, hogy a tavalyi rendkívül magas államháztartási hiány mértékét fokozatosan lecsökkenti. Ezért kénytelen volt tavaly szeptemberben adó- és árintézkedéseket végrehajtani és ezzel pótlólagos bevételhez jutni; tehát a terhek csökkentésére a hosszú távú gazdasági növekedés érdekében nem kerülhetett sor. Simor András, a jegybank elnöke a héten a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarában tartott előadásában ennek kapcsán elmondta: az államháztartás hiányának korábbi magas szintje a kiigazítás nélkül az elmúlt év végi 9 százalék helyett akár 11 százalékos is lehetett volna. Mind a pénz- és tőkepiacok, mind az Európai Unió részéről egyaránt nyomás nehezedett a kormányra a kiigazítás megkezdése érdekében. Ezért kellett a bevételi oldalon növelni - és nem csökkenteni - a már említett járulékok mellett a forgalmi adókat, a társasági adót, a jövedelemadót és az evát is. Emellett csökkentek a fogyasztói ártámogatások is. A társadalombiztosítási járulék mérséklését azért nem lehetett végrehajtani, mert mind a nyugdíj-, mind az egészségügyi kassza finanszírozási gondokkal küzd, és a jelenlegi megszorító intézkedések tették lehetővé, hogy több évtized után idén lesz először pozitív a társadalombiztosítási költségvetés egyenlege. A járulékokat érintő intézkedések hatására a költségvetés éves bevétele - becslések szerint - 340-370 milliárd forinttal emelkedik, ami a GDP (bruttó hazai termék) 1,3-1,5 százaléka. A jövőt illetően a jegybank elnöke úgy vélekedett, hogy a megoldás a járulékalap szélesítése lehet, így az államháztartás hiánya csökkenthető, ami kedvezően hat a gazdaság szerkezetére is. Az adózáshoz kapcsolódó
adminisztratív terhek tekintetében - a Világbank felmérése szerint - Magyarország a 127. helyet foglalja el a 178-as listán. Európai összehasonlításban az 50 százalékot meghaladó összesített magyar adóelvonás az ötödik legsúlyosabbnak számít Olaszország, Franciaország, Belgium és Spanyolország mögött. A vállalkozásokra kirótt terhek száma szerint az EU-ban Románia vezet, a szomszédos országban 96 adó- és illetékfajta létezik, amivel Lengyelországot és Szlovákiát előzik meg. Szinte hihetetlen: Svédországban csak kétféle adó létezik. Bár a már említett Romániában egységes adókulcsot használnak, a sokféle egyéb adó egyértelműen semlegesíti annak pozitív hatásait. (december 2. Népszava 1+10.o., Népszava 10.o. Nemzetközi lista)
Még több munkanélküli Idén november 20-án az egy évvel korábbi időszakhoz képest 36 ezer fővel nőtt a regisztrált munkanélküliek száma - derült ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) adataiból, amelyek szerint az említett időpontban a foglalkoztatási hivatalok 419 844 főt tartottak nyilván munkakeresőként. A munkanélküliek száma három nyugati megye kivételével az egész országban növekedett. (december 1. Magyar Nemzet 13.o.)
Távolódó Nyugat Bozóki András politológusprofesszorral készített interjút a lap munkatársa. A volt kulturális miniszter szerint a társadalom a Medgyessy-kormány idején elhitte, hogy a nehézségeknek vége, hogy a jóléti rendszerváltás programjával, az európai csatlakozással túljutottunk a hét szűk esztendőn, és további erőfeszítésekre és kreativitásra már nincs szükség. Nagy megdöbbenést okozott, mikor kiderült, hogy ez nem így van. Mindamellett ezt a csalódást a kormányfő hibái is fokozták. Az első Gyurcsány-kormány idején a reformtervek kidolgozását a miniszterelnök a választások miatt félretette. Ezért a reformkoncepciók kiérlelésére a választások után kevés idő maradt, az őszödi beszéd pedig sokkolta a nagyközönséget. Az intézkedések hitelessége kérdőjeleződött meg, hiszen olyasvalaki kezdeményezte azokat, aki maga ismerte el, hogy ebben a témakörben korábban nem mondott igazat. A reformok kidolgozatlansága miatt immáron másfél éve tartó heves vitákból még mindig nem látszik egyértelműen, hogy olyanok-e a koncepciók, amelyekért érdemes áldozatokat hozni. Bozóki úgy véli, a költségvetés egyensúlyának helyreállításában sikeresnek tűnik a kormány, ami önmagában értéket jelent. Egy jó közpolitika kezdőpontját jelentheti ez. A kormány egyik kommunikációs hibája az volt, hogy a hiánycsökkentés, a megszorítások már az elején összekeveredtek a reformokkal, így ez utóbbiak is hamar népszerűtlenné váltak. Jelenleg úgy tűnik, a kormány majd a ciklus végén elmondhatja, hogy felélték ugyan politikai tőkéjüket, de legalább a költségvetést rendbe tették. Persze önmagában ezzel nem lehet választásokat nyerni. (november 30. Hetek 6-7.o.)
Ej - biztosan - ráérünk arra még? Ahhoz, hogy mindenki értse, miért is nem olyan egyértelmű, hogy a több évtizedes munka után jöhet a jól megérdemelt pihenés és nyugodt öregkor, be kell vállalnunk egy kis ünneprontást. Kezdjük a legtöbbet emlegetett problémával, mely nem csupán hazánk gazdasági szakembereinek okoz fejtörést, hanem egész Európában komoly gondot jelent: az elöregedéssel. Európa lakossága a legidősebb a világon. Az öreg kontinensen élő emberek 21 százaléka 60 évesnél idősebb. A Világbanknak egy nemrégiben készült jelentése szerint Magyarországon 2025-re 40 százalékkal megnő a 65 év felettiek aránya, vagyis minden ötödik állampolgár 65 évnél idősebb lesz. Egy másik tanulmány azt állítja, hogy míg ma három emberre jut két nyugdíjas, 2020-ra mindenkire jut majd egy. Ma hárommillió nyugdíjasunk van, 2020-ban négymillió lesz. Mindamellett hogy az idősek száma nagy arányban növekszik, a születések, majd az idővel aktívvá válók száma csökken. A demográfiai változások mellett még egy komoly kihívással is szembe kell néznünk: Jelenlegi nyugdíjrendszerünk alapja az úgynevezett felosztó-kirovó rendszer, melynek alapelve, hogy a dolgozó népesség tartja el az időseket, azaz az aktív dolgozók járulékaiból finanszírozzák a mindenkori nyugdíjkifizetéseket. Ha csupán e két fő tényezőt vetjük össze, már rögtön megértjük, miért is olyan fontos a mostanság oly sokat emlegetett reform, és akkor még nem is beszéltünk más, a válságközeli helyzetet tovább fokozó összefüggésekről, mint a várható élettartam és ezzel együtt
az inaktív időszak meghosszabbodása - ami egyébként egy örömteli tény emellett a születések számának évről évre való csökkenése - ami viszont elszomorító - vagy az egészségellátás válsága. (november 30. Hetek 25.o.)
Legfeljebb egy évtized az informatikai felzárkóztatásra Kataklizmák csapdája - ezt a figyelmet megragadó címet kapta egy még meg sem jelent tanulmánykötet, amely előreláthatóan nagy port kavar majd a honi közéletben. S ez nem lesz meglepő, hisz' arról szól, hogy a globalizáció korának „receptjei" korántsem oldották meg automatikusan a magyar társadalom problémáit, de még a régebbi jóléti államokét sem. Azok is kénytelenek reformokba fogni, mert a „komoly bajba került" európai típusú nemzetállamok kezéből lassan kicsúszik a gazdasági-társadalmi folyamatok irányítása, s átvehetik szerepüket a multik és a transznacionális cégek, amelyek tőkeerősebbek és nagyobb hatásúak náluk, legalább is ezt állítják a tanulmány szerzői. (december 2. Vasárnapi Hírek 4.o.)
Csodavárás nélkül a távhőről „Összkomfortos lakás"... De sokaknak is volt ez az álma még úgy a hetvenes évek táján... Ez ugyanis a központi fűtést - leginkább a távhőszolgáltatást - jelentette, állandó meleg vízzel. A lakótelepi panel lakások komfortfokozata ilyennek számított. Akkor. Mára egy kicsit megváltozott a helyzet. s nem kevesen vannak, akik valóban szinte ingüket-gatyájukat ráfizetik arra, hogy otthon télvíz idején egy szál ingben és gatyában lehetnek. Főként, ha fent laknak, valamelyik „magaslati" emeleten, ahol telente is 28 fokkal számolhatnak mindmáig sok helyütt. Hagyó Miklós városüzemeltetési és vagyongazdálkodási főpolgármester-helyettes amondó, hogy sem ez a város, sem ez az ország- de legkevésbé maguk a lakói - nem engedhetik meg maguknak, hogy csak úgy a „levegőt, az utcát fűtsék". A legolcsóbb energia ugyanis az az energia, amit nem használunk fel. Ezért a fővárosi önkormányzat, mint tulajdonos nevében idén nyáron, július-augusztus hónapban elvégeztette a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. - Főtáv Zrt. - átvilágítását. A szolgáltató működési költségeinek csökkentése érdekében megvizsgálták a hatékonyabb működés lehetőségét a belső tartalékok feltárásával, ennek nyomán november 1-jétől 44 hatékonyságjavítási projekt indult el. Így a távhődíjak elfogadhatóvá tételével mérsékelni lehet hosszabb távon a távfűtéses lakásokban élők, többnyire a lakótelepeken élő, kisebb pénzű, a bérből és fizetésből, nyugdíjból amúgy is egyre nehezebben gazdálkodók költségeit - egyúttal a távhőszolgáltatás versenyhátrányát is csökkentendő, s új energiatakarékossági program született. A fővárosban lévő mintegy 240 ezer távfűtéses lakásban a fűtésért-meleg vízért való fizetés rendszere megváltozott; 2008. december 31-ig befagyasztották, tehát nem emelik az alapdíjakat. 2008. április 1-jétől a kormányzati tárgyalások sikerétől függően - azaz hogy miként vesz részt az állam az önkormányzat terveinek finanszírozásában - indul az Öko Program, mely a távfűtés teljes szabályozhatóságát, mérhetővé tételét szolgálja. (december 2. Vasárnapi Hírek 5.o.)
Járai gyurcsányista bábszínháza „Egy vidéki városban születtem, ahol ma is mindenki mindenkit ismer. Ahol az emberek szeretetben örültek egymásnak, és ha szegények is voltunk azokban az időkben, tudtunk örülni az életnek. Ez a háború után volt. Nehezek voltak azok az évek, de az emberek tudták, hogy egyszer majd a mi országunkban is szebb lesz az élet. Elteltek évek, ma Egerben élek, nagyon érdekelnek az országom dolgai. A napokban a Budapesti Corvinus Egyetemen Járai Zsigmond, volt pénzügyminiszter meg jegybankelnök tartott előadást, és „gyurcsányista bábszínháznak" nevezte azt, ami a jegybank monetáris tanácsában folyik. Ezt a bábszínházat az MNB más részére is próbálják kiterjeszteni. Továbbá Járai hibásnak ítéli a jelenlegi gazdaságpolitikát, amelyet „egy hozzá nem értő társaság irányít Magyarországon". Szólt még arról is, hogy vélhetően valamikor 2009-2010-ben érkezik majd el a kijózanodás pillanata. Beszélt még sok mindenről, de engem az fogott meg, amikor a volt bankelnök azt mondta: „ha jön egy új (?), rendes kormány, új jegybanktörvényt fog alkotni". Egy jó pár évig dolgoztam abban az időben, amikor Járai volt pénzügyminiszter és az MNB-elnök. Amikor Orbán kinevezte bankelnöknek, Járai olyan szakembereket kapott, akik akkoriban az egyik legjobb csapat voltak Európában. Mert az IMF
elismerte, hogy Surányi György volt MNB-elnök keze alatt a legkiválóbb magyar közgazdászok és gazdasági kutatási szakemberek dolgoztak. Így Járainak nagy szerencséje volt, mert a Hornkormánytól pénzügyminiszterként kapott egy kitűnő mutatókkal rendelkező gazdaságot, amit sikerült szétvernie. Azután kapott egy Nemzeti Bankot, ahol nem volt cipészek meg traktorosok dolgoztak (őszinte tiszteletem ezeknek a szakmáknak is, mert nélkülük sem tudnánk létezni), hanem igazi pénzügyi zsenik. Így van ez ma is. Csak egyet nem tudok megérteni - hol van a Nemzeti Bankban a „gyurcsányista bábszínház"? Mit jelent Járai (volt oszlopos MSZMP-tag) szerint a „gyurcsányista" szó? Mivel gyengébb a mai MNB elnöke, mint Járai Zsigmond volt? Mi újat vezetett be Járai a Nemzeti Bankban, ami miatt a mai állapotok egy „bábszínház" lettek? Mivel volt rendesebb az Orbán-kormány, ahol Járai pénzügyminiszter volt?” - kérdezi az olvasó. (december 2. Vasárnapi Hírek 7.o.)
A hamisítás ellen A feketegazdaság elleni határozott fellépés érdekében következetes és összehangolt intézkedéseket sürget a kormány a hamisításokkal szemben. A jogvédő szervezetek szerint Magyarországon tízből kilenc letöltés illegális, illetve tíz DVD-ből hét nem eredeti. A szellemi tulajdonnal összefüggő jogsértések egyre több ágazatot is érintenek. Ezek közé tartozik az óraipar, a dohányipar, a gyógyszeripar, a kozmetikai ipar, a repülőgép- és autóalkatrészek gyártása, a játékipar, a zeneipar, a , filmipar, a videogyártás és szoftveripar, a fogyasztói elektronika, a bőripar, a cipőipar és a könyvkiadás. A legjelentősebb magyarországi ipari befektetőket tömörítő Magyar Európai Üzleti Tanács tavalyi jelentése szerint a szürke- vagy feketegazdaság nagysága eléri a GDP tizenöt-húsz százalékát. A kormány a közeljövőben javaslatot tárgyal a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület létrehozásáról. A hamisítás ellen folytatott küzdelem elősegítésére a testület lépéseket kezdeményezne a szellemi tulajdonjogok megsértésének visszaszorítása érdekében, ,többek között részt venne a hamisítás elleni nemzeti stratégia kidolgozásában. Ez az intézkedés nemcsak a hazánkban működő vagy ide importáló vállalkozások számára lenne megnyugtató, hanem előmozdítaná a működőtőke-beáramlást, erősítené a befektetői bizalmat, hazánk kedvező nemzetközi megítélését is a jogérvényesítés terén. A grémium megfelelő fórumot biztosítana ahhoz is, hogy Magyarország a jogérvényesítés terén fennálló európai közösségi kötelezettségeinek eleget tehessen. (december 2. Vasárnapi Hírek 8.o.)
A jogos követelésektől a zsarolásig Lehetséges, hogy a meghirdetett országos sztrájknak lesznek politikai kihatásai, de ezek kívül esnek a munka világán; komoly zavarokat okozó demonstrációkra, útlezárásokra kerülhet sor, de ez nem sztrájk lenne, hanem kifejezetten politikai akció - mondta Tóth András sztrájkszakértő, aki szerint a legutóbbi munkabeszüntetésekben a hazai munkavállalóknak legfeljebb egy százaléka vett részt. Tóth szerint a hat magyar szakszervezet egyike, a Liga benyomult a két nagy párt közötti politikai erőtérbe, de egyezség nélkül tovább romolhatnak a magyar gazdaságmutatói, ami viszont senkinek sem jó. (december 2. Vasárnapi Hírek 9.o.)
Az óévvel elmúlnak az adókedvezmények is Jövőre megszűnnek az iparűzési adóhoz kapcsolódó kedvezmények: a mostani év végéig minden önkormányzatnak ki kell futtatnia a vállalkozásoknak nyújtott mentességeket, kedvezményeket, 2008-tól már csak a magánszemélyek részesülhetnek kiemelt bánásmódban. A vállalkozásokat valószínűleg nem dönti majd csődbe a változtatás: az önkormányzatok jelentős része már korábban kifuttatta ezeket a kedvezményeket. A Pénzügyminisztérium becslése szerint 2005-2007 között nagyságrendileg összesen 30-40 milliárd forintot tesz ki az iparűzési adóhoz kapcsolódó kedvezmények összege. Ez a tavalyi iparűzésiadó-bevételhez mérve (380 milliárd forint) nem túl jelentős összeg, évente három-négy százalékot jelent. Az önkormányzatok a jelentősebb kedvezményeket a speciális támogatásokból alakították ki. Tipikusan ilyenek a munkahelyteremtő támogatások - általában az adó alapja csökkenthető a felvett pluszmunkaerő arányában. Ilyen kedvezményt alkalmazott többek között Szeged, Veszprém vagy Szombathely. Budapest egy csapással elintézte ezt e problémát: 2003-tól ugyanis megszüntette az általános kedvezményeket, s
csak a határozott idejűeket hagyta meg. Mára már gyakorlatilag nincs iparűzési adókedvezmény a fővárosban - mondta Kovács Mátyás, a fővárosi önkormányzat sajtóreferense. Ehhez hasonló elvet követett Szombathely és Veszprém is. Az uniós követelmények értelmében jövőre nemcsak az iparűzési adó esetében lesznek változások a kedvezményeket érintően. A szabályok szerint ugyanis a vállalkozások egyáltalán nem kaphatnak kedvezményeket, még az építményadózás esetében sem. Vagyis jövőre minden olyan cégnek kell építményadót fizetnie, amelynek tulajdonában áll valamilyen ingatlan. Nem árt alaposan felkészülni arra, hogy 2011-ben jelentős összegű társaságiadókedvezmény-tömeg fog kifutni, vagyis több vállalatnak lényegében új adókötelezettsége keletkezik. A európai uniós csatlakozási tárgyalások során ugyanis Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy idővel kifuttatja a százszázalékos társaságiadó-kedvezményeket. A visszaszámlálás 2002-ben indult. Jelenleg harminc olyan cég működik Magyarországon, amely akár teljes társasági adójának megfelelő kedvezményben részesülhet. Ez azoknak a cégeknek jár, amelyek 2002-ben vagy korábban elkezdett beruházást hajtottak végre legalább hárommilliárd, illetve tízmilliárd forint értékben, emellett száz, illetve ötszáz alkalmazottat vettek fel és tartottak meg a korábbi létszámon túl. Ami a nagy összegű kedvezmények kifutását illeti: komolyan fel kell készülni arra az időszakra, amikor az érintett társaságoknak már meg kell fizetniük a társasági adót. Akár az a lehetőség is fennállhat ugyanis, hogy bizonyos vállalatok továbbköltöznek a kedvezmény lejárta után. Ezt a veszélyt úgy lehetne elhárítani, hogy az adórendszer más elemében kedveznek ezeknek a társaságoknak. A statisztikák szerint Magyarországon a társasági adó ténylegesen 12 százalék körüli terhet ró a vállalkozásokra. Ez praktikusan azt jelenti, hogy volt olyan cég, amelyiknek nulla-, volt, amelyiknek háromszázalékos tényleges társasági adóterhelése volt, aszerint, hogy a kedvezményének mértéke száz- vagy nyolcvanszázalékos. Ezek a cégek természetesen kis szeletét teszik ki a magyarországi vállalkozásoknak - az összes, jelentős adókedvezményt igénybe vevő cég száma nem éri el a hatvanat -, a többség adóterhelése 16 százalékhoz közelít. Ezen a mértéken már nem módosítanak lényegesen a most kifutó kedvezmények. (december 3. Napi Gazdaság 1+6-7.o., Napi Gazdaság 7.o. A multik négy év múlva elhagyhatják Magyarországot, Napi Gazdaság 7.o. Nagy a szórás az effektív adókulcsokban)
Magyar-hongkongi szövetség alakult A hétvégén a Hongkongi Kereskedelemfejlesztési Tanács (HKTDC) által szervezett szemináriumon bejelentették a Magyar-hongkongi Üzleti Szövetség megalakulását, Medgyessy Péter volt miniszterelnök elnökletével. A szervezet célja, hogy elősegítse és támogassa a hongkongi cégekkel kialakított kapcsolatokat. Mivel magalakulásával a magyar szövetség tagja lett a világ 23 országában tevékenykedő 31 szövetséget tömörítő nemzetközi szervezetnek is, ez sokoldalú kapcsolatrendszer kialakítását teszi lehetővé. A nemzetközi szövetségnek több mint tízezer üzletember a tagja. Cristopher Jackson, a HKTDC igazgatója emlékeztetett arra, hogy a világ vezető gazdaságai közé tartozó Hongkong legjelentősebb üzleti partnere a térségben Magyarország, amellyel kereskedelmi forgalma nemcsak a 38 milliós Lengyelországénál, de még Oroszországénál is nagyobb. Bár ennek a forgalomnak a mérlege első ránézésre aránytalanul Hongkong oldalára billen, de az ide érkező áruk túlnyomó része a térség többi országában talál végleges tulajdonosára. Vagyis Magyarország a logisztikai központ szerepét tölti be, amely a további együttműködés egyik sarokpontja. (december 3. Napi Gazdaság 1+3.o., Népszava 5.o. Üzleti szövetségben Hongkonggal)
Igazoló jelentés a reformokról Nincs új a nap alatt - a kormány múlt pénteken nyilvánosságra hozott aktualizált konvergenciaprogramja - a makropálya finomhangolásán kívül - gyakorlatilag semmi újat sem tartalmaz. Vagyis a növekedési prognózisokat rövid távon csökkentették, míg az inflációs előrejelzést - a tényeknek megfelelően - feljebb húzták. A program az, amit az unió elvár, vagyis beszámolót az eddig meghozott intézkedésekről, amely a felzárkózást, majd az euróbevezetést szolgálja. Eurócéldátum továbbra sem szerepel a tervekben - hiszen az ország most kezdi visszaszerezni a korábban elveszített szavahihetőségét -, ugyanakkor a közös pénz bevezetésétől még meglehetősen távol van az ország. A hatvanoldalas anyag az eddig meghozott intézkedésekre -
egészségügy, nyugdíj, köz- és felsőoktatási reform - fokuszál. Így semmit sem lehet megtudni a kormány által tervezett adóreformról, ami nem meglepetés, hiszen a koalíciós alkuk még el sem kezdődtek, de a várakozásokat már most igyekszik hűteni a pénzügyi kormányzat. A foglalkoztatásban csak lassú javulással számol a kormány - ami a mostani növekedési prognózisok mellett nem meglepő. A közszféra leépítése befejeződött - ott további elbocsátásokra nem lehet számítani. A külső egyensúlyi folyamatokban látványos változásokat jósol a program: a külső finanszírozási igény a GDP 5,9 százalékáról 0,9 százalékra csökken 2011-ig, ami egyrészt az alacsony fizetésimérleg-hiánynak lesz köszönhető, ezt valamelyest ellensúlyozza a ciklus végén már a GDP két százalékára rúgó uniós tőkebeáramlás. A kormány az infláció átmeneti megugrása után annak mérséklődését várja: az idei 7,9 százalékról a jövő évben 4,8, majd háromszázalékos éves pénzromlást várnak. Az államháztartás idei hiányát a korábban tervezett 6,8 százalékkal szemben 6,2 százalékra várja a kormányzat, amit elsősorban a gazdaság fehéredéséből befolyó többletbevételekkel indokolnak. (december 3. Napi Gazdaság 1-2.o., Metro 8.o. Módosították a program adatait, Népszava 9.o. Ferge szerint újra kellene tárgyalni, Magyar Nemzet 7.o. Bátor reformok)
Az export lassítja az ipar drágulását Októberben főként a kivitel következményeként csak kissé nőtt az ipari árdinamika - derül ki a KSH adataiból. Az ipari termelői árak szeptemberhez képest 0,3 százalékkal emelkedtek, míg a tavaly októberitől 1,4 százalékkal maradtak el. Ezen belül a belföldi értékesítési árak egy hónap alatt 0,8, egy év alatt pedig 4,0 százalékkal emelkedtek, míg az exportértékesítés esetében a két adat mínusz 0,1 százalék, illetve mínusz 5,7 százalék. Az adatok alapján az utóbbi hónapokban a magyar gazdaságban erősödött az inflációs nyomás. Az utóbbi egy hónapban a legnagyobb mértékű áremelkedést az élelmiszeriparban (2,4 százalék) regisztrálták, ez felülmúlta az előző két hónap 1,7 százalékos ütemét. Az exportárak alakulását az árfolyam határozza meg: a forint egy hónap alatt az euróhoz viszonyítva egy, a dollárhoz viszonyítva 3,4 százalékkal gyengült, míg az utóbbi egy évben az előbbivel szemben 6,2, az utóbbival szemben pedig 16,8 százalékkal erősödött. (december 3. Napi Gazdaság 2.o., Világgazdaság 2.o. Csökkentek az ipari árak, Világgazdaság 20.o. Hiányzó beruházók, Magyar Tőkepiac 2.o. Emelkedtek októberben az ipari termelői árak)
A fiskális szigor következtében 2008 végéig akár egy százalékpontos kamatcsökkentés is elképzelhető - mondta Veres János pénzügyminiszter a Gazdasági Rádióban pénteken. Az MTI híradása szerint a miniszter úgy fogalmazott: részben a kormány elmúlt háromnegyed évi fiskális szigorának tulajdonítható, hogy a jegybanknak lehetősége volt két alkalommal is kamatot csökkenteni. A kamatszint jelenleg 7,5 százalék. (december 3. Napi Gazdaság 2.o.)
Nincs előrelépés az OÉT-ben Továbbra sincs előrelépés az Országos Érdekegyeztető Tanács országos bérajánlási tárgyalásain: a szakszervezetek változatlanul tízszázalékos bruttó fizetésemelést követelnek, a munkáltatók pedig továbbra is a garantált bérminimum mérsékléséhez kötik az érdemi tárgyalások megkezdését. Amint az az OÉT pénteki ülésén is elhangzott, ha a legérintettebb ágazatokban - a kereskedelemben és a mezőgazdaságban - nincs egyezség a szakmunkások béréről, a munkáltatói oldal egy része még a korábbi bruttó 4,5 százalékos béremelési ajánlatukat is megvétózza. Így tovább folytatják az egyeztetéseket: a munkáltatók szeretnék elérni, hogy az ágazati megállapodásban eltérhessenek az országos megállapodásban rögzített szakmunkásbértől: ez 2008-ban már havi 86 ezer forintot jelent. A szakszervezetek azonban valamit várnak cserébe azért, hogy elfogadják a munkaadók kérését mondta Pataky Péter, a munkavállalók szóvivője. (december 3. Napi Gazdaság 3.o., Világgazdaság 2.o. Feltételekhez kötik a tárgyalásokat)
Javul az egyensúly, magas az infláció Idén a magyar gazdaság belső és külső egyensúlya a vártnál jobban javul, növekedése viszont lefékeződik, s magas marad az infláció - állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste
Bank együttműködésével készült havi előrejelzése. A harmadik negyedévben a GDP mindössze 1,1 százalékkal emelkedett. Ebben nagy szerepe volt a közszolgáltatások visszafogásának és a rossz időjárás miatt drasztikusan lecsökkent agrártermelésnek. Feltehetőleg ez utóbbival is összefügg a belföldi teherszállítás negyedévi visszaesése - mondják a kutatók. Csökkent a beruházások volumene is. Az államháztartási deficit idén a GDP hat százalékára csökken; a mintegy három százalékpontos javulás egyik fele a bevételek emelkedéséből, másik fele kiadáscsökkenésből fakad, az utóbbi hasonló arányban az állami-önkormányzati beruházások, illetve a közszolgálati kiadások mérsékléséből - szól az előrejelzés. Eközben a külgazdasági egyensúly sokat javul, az áruforgalom hiánya az első háromnegyed évben a tavalyi kétmilliárd euróról 0,4 milliárd euróra csökkent. Az év egészében az áru- és szolgáltatási külkereskedelemben várhatóan jelentős aktívum keletkezik. A jövedelemáramlások passzívuma viszont nő, nagyobbrészt a külföldi tőkeállományon keletkező profit, kisebb részt a kamatkiadások miatt. Az infláció mérséklődése 2007 nyarától szerényebb a korábban előre jelzettnél, ez főleg a magas világpiaci olajár és a magas agrárárak következménye. Októberben még gyorsult is az áremelkedési ütem, s a GKI szerint - főleg a gyorsan emelkedő benzinár miatt - ebben idén már nem várható változás. Az év egészében 7,9 százalékra számítanak. (december 3. Napi Gazdaság 4.o., Világgazdaság 2.o. GKI: a vártnál jobb egyensúly, Magyar Tőkepiac 2.o. Lassuló növekedés, magas infláció, Magyar Hírlap 10.o. Lassú növekedés, magas infláció, beragadt kamat, Népszava 5.o. GKI: lassú növekedés, magas infláció, Magyar Nemzet 11.o. GKI: Magas infláció, lassú növekedés)
Az előrejelzések és a valóság Tavaly ősszel az elemzők egymáshoz viszonylag hasonló GDP-előrejelzéseket adtak a 2007-es évre; ezek a számok jóval fölötte vannak annak, mint amit az első három negyedév adatai alapján jelenleg valószínűsíteni lehet. A mostani információk alapján az idei növekedés legfeljebb 1,7-1,8 százalék körül alakulhat, de gyenge utolsó negyedévvel még ennél is alacsonyabb lehet az éves adat. Az év kezdete előtt az elemzői kar előrejelzései 2,6 százalék körül szóródtak, a kutatóintézetek prognózisai voltak a leginkább optimisták. Szokatlan módon ezúttal a Pénzügyminisztérium becslése bizonyul majd a legpontosabbnak. Árnyalja a képet, hogy még az elmúlt év végén a tárcánál többször is úgy nyilatkoztak, hogy - szándékosan alulbecsülték az idei növekedést. Az eltérésekre a legkézenfekvőbb magyarázat, hogy az elemzői várakozások és a statisztikai modellek készítői is elbizonytalanodnak trendfordulók környékén, de az előre nem látható eseményeknek is van szerepük. Az infláció előrejelzésében is felfedezhető egy hasonló arányú eltérés, azt azonban könnyebb megmagyarázni, ugyanis tavaly ősszel nem lehetett még számolni a rossz időjárás miatt gyenge mezőgazdasági termés árfelhajtó hatásával, s az amúgy is magas energiaárak elszabadulásával. Pénteken közli a KSH az első kilenc hónap részletes GDP-adatait; ekkor még akár felfelé is módosíthatja a harmadik negyedéves növekedést, de lényegi új információt nem várhatunk. Az elemzők már a következő esztendőre koncentrálnak, remélhetőleg nagyobb sikerrel. (december 3. Világgazdaság 2.o.)
Ma esküszik fel Kákosy Csaba Ma teszi le az esküt az új gazdasági és közlekedési miniszter. Kákosy Csaba Kóka Jánost váltja a poszton, aki önként távozott, azzal az indokkal, hogy a jövőben pártelnökként a szabad demokraták szövetségére szeretne koncentrálni. Kákosy Kóka kabinetfőnöke volt, s ebben a minőségében ő készítette el a tárca középtávú stratégiáját, illetve annak lebontott munkatervét. (december 3. Világgazdaság 3.o., Metro 8.o. Modern közlekedést akar az új miniszter, Magyar Nemzet 3.o. Kákosy ma esküszik)
Már fizetik az EU-támogatást Ha hibátlan az elszámolás, a benyújtott számlákat hatvan napon belül továbbítja kifizetésre a Magyar Államkincstárhoz a gazdaságfejlesztési pályázatokat kezelő közreműködő szervezet. Ezt erősítette meg Ormosy Gábor, a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG Zrt.) vezérigazgatója. Fontos fejlemény, hogy az egyszerű technológiai fejlesztéseket megvalósító projekteknél már meg is kezdődött a kifizetés a 2007-2013-as időszakra szóló Új Magyarország fejlesztési terv
nyerteseinek. A gazdaságfejlesztési (CJOP) és a Közép-Magyarország operatív program (KMOP) nálunk kezelt pályázatai esetében több százmillió forint lehet az a támogatási összeg, ami az év végéig megjelenik a nyertesek számláján - közölte a vezérigazgató. Az elszámolások megkönnyítését is szolgálta az az ügyfél-tájékoztató, amelyet az elmúlt napokban a MAG Zrt. szakemberei hat helyszínen - Győrött, Székesfehérváron, Miskolcon, Pécsett, Debrecenben és Szegeden - tartottak. Valamennyi, összesen mintegy hatszáz eddigi nagy összegű - maximum 500 millió forint - támogatást nyert vállalatot meghívtak ezekre a találkozókra, s kétharmaduk élt is a lehetőséggel. (december 3. Világgazdaság 5.o.)
Uniós források logisztikára December 31-ig lehet pályázni logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztésére a Gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) és a Közép-Magyarország operatív program (KMOP) keretében. A GOP-2007-3.2.1-es kódjelű kiírásra a hat konvergenciarégióból - Dél-Alföldről, DélDunántúlról, Észak Alföldről, Észak-Magyarországról, Közép-Dunántúlról és Nyugat-Dunántúlról , a KMOP-20071.4.2-es számú felhívásra pedig Közép-Magyarországról várják a pályázatokat. A GOP-kiírás esetében 9,548 milliárd forint az előirányzott keret, s az előzetes kalkulációk szerint 2030 projekt juthat európai uniós forráshoz. Itt egyrészt intermodális logisztikai központok, másrészt regionális logisztikai központok fejlesztésére igényelhető támogatás. A KMOP-felhívásnál a keret 1,86 milliárd forint, s a nyertes projektek száma 3-10 lehet. Közép-Magyarország régióban kizárólag intermodális logisztikai centrumok fejlesztésére lehet pályázni. Mindkét kiírásra pályázhatnak gazdasági társaságok, szövetkezetek és egyéni vállalkozók. (december 3. Világgazdaság 6.o.)
Pillanatkép a megye gazdaságáról Bács-Kiskun megye hozzájárulása a magyar GDP-hez átlag alatti, még akkor is, ha Budapestet leszámítjuk, s úgynevezett vidéki átlagot nézünk - áll a KSH elemzésében. Még így is az egy főre jutó GDP vidéki átlagának csupán a 80-90 százalékos sávjában találjuk e megyét. A 19 megye + Budapest rangsorában pedig a 15. Igaz, a Dél-Alföld régióban még ezzel is a legjobb pozíciót tudhatja magáénak. Ez javarészt Kecskemétnek köszönhető. Az idei első fél évben az ipari termelés a 4 főnél többet foglalkoztató szervezetek telephelyein a tavalyi szinten alakult. Az ipari termelési érték folyó áron meghaladta a 269 milliárd forintot. (december 3. Világgazdaság 12.o.)
A korrupció „magyar útja” Kevésbé a csúszópénzen, sokkal inkább az összeköttetéseken dől el, ki, milyen hatékonysággal tudja elintézni ügyeit a hazai hivatalok útvesztőjében - egyebek mellett ez derül ki a hazai közigazgatás megítéléséről készült kutatásokból. „Alapvető fordulatra volna szükség ahhoz, hogy a közigazgatás alkalmassá váljék a szabályok érvényesítésére, és maga is a jelenleginél jogkövetőbb legyen. A közigazgatás reformja a költséghatékonyság miatt is sürgető: a rendszerváltás óta reálértéken több mint 50 százalékkal nőttek az állam kiadásai, és a működés eredményei nem állnak arányban ezzel” - mondta nemrég Draskovics Tibor tárca nélküli miniszter egy siófoki konferencián. Felhívta a figyelmet, hogy a magyar hivatalok fenntartása egyre többe kerül az adófizetőknek, miközben a bürokrácia feladatát messze nem optimális színvonalon látja el. A Miniszterelnöki Hivatal által készíttetett, a terület reformját előkészítő felmérések valóban felemás képet festenek a hazai közigazgatásról. A felduzzasztott létszámot, illetve a korábbi évek jelentős béremeléseit jelzi, hogy a közszolgáltatásokra Magyarország a GDP arányában jóval többet költ, mint a legtöbb uniós tagország. Döntően a közigazgatásban dolgozók bérét fizetik ebből az összegből. A felmérések szerint viszont legalább nem romlott, sőt az ügyfelek megítélése szerint némileg még javult is a szolgáltatások színvonala. Ahhoz, hogy valaki célt érjen a hivatalok útvesztőjében, elsősorban nem kenőpénzre, hanem kapcsolatokra van szüksége. Míg arról, hogy csúszópénzt kértek volna tőle - a kedvező elbírálásért, az ügymenet gyorsításáért, vagy egy büntetés elkerüléséért - csak a válaszadók 2-3 százaléka számolt be, a személyes kapcsolatok hasznosságáról a megkérdezettek csaknem fele. (december 3. Népszabadság 1+4.o.)
„Magyarország: tessék átalakulni!” A kormányfő kitart amellett, hogy Magyarországon reformkényszer van. A Táncsics Alapítvány Érték és Felelősség című konferenciasorozatának hét végi zárórendezvényén elmondott beszéde szerint ennek három nagy oka van; egy regionális történelmi ok, vagyis a megkésett polgárosodás következményének felismerése; a globális gazdasági és társadalmi átalakulások sokasága, a versenykényszer; illetve a költségvetési egyensúly parancsa, a modernizációs és szociális kiigazítás. Gyurcsány Ferenc beszédében Széchenyi Istvánt említette, mint akire a magyar jobboldal tévesen hivatkozik. „Magyarországon különösen az önmagát jobboldalinak tekintő pártok egy része szívesen hivatkozik Széchenyire. Ugyanakkor tudomást sem vesz arról a Széchenyi-féle örökségről, ami a mintaadó. Széchenyi azt mondta a XIX. század közepén, az akkori magyar elitnek címezve szavait, hogy: Figyelmeteket tessék a fejlődő Nyugat felé fordítani. Tessék abbahagyni, hogy a vitáink arról szólnak, ami nekünk belül, látszólag fontos. Ha Magyarország nem akar végképp lemaradni, ha sorsát a Nyugathoz kívánja kötni, akkor Magyarországon változások sokaságára van szükség. Ipar, közlekedés, tudomány, fejlett pénz - és ő még nem mondta, hogy tőkepiacok, de a hitelről beszél. Nem elég hivatkozni Széchenyire, észre kell venni, hogy Széchenyi a mintáit NagyBritanniában keresi, nem pedig a magyar ugaron.” Chikán Attila, az Orbán-kormány első szakaszának gazdasági minisztere szerint a kormány egyszerre nyomja a féket (konszolidáció) és a gázt, közben pedig a sebességváltót babrálja. (december 3. Népszabadság 2.o., Magyar Hírlap 4.o. A reformok akadályozója a politikai elit)
Kormányra kész a Fidesz Az előre hozott választások szükségességéről, a kormány alkalmatlanságáról, a Fidesz alapprogramjáról, a több-biztosítós egészségügyi rendszer majdani visszaalakításáról, a nagykoalíció elvetéséről nyilatkozott a hét végén két rádiónak is Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. "A kezelhetetlenség irányába halad a helyzet. Nincs olyan politikai erő - a kormány és mi sem vagyunk ilyenek -, amely garantálni tudná, hogy az eseményeket az alkotmányosság medrében tartja" jelentette ki a pártelnök a téli sztrájkok és társadalmi elégedetlenség kapcsán a Lánchíd Rádióban. Mint mondta, mindenki a konszolidációt szeretné, de mára a politikai elit elveszítette uralmát az események fölött, a nép elkezdett diktálni. Kifejtette, hogy az ágazati sztrájkok általános sztrájkokká válhatnak, amelyek "összekapcsolódhatnak más típusú politikai elégedetlenségi mozgalmakkal is". Orbán Viktor szerint a versenyképesség nem állítható szembe a szociális biztonsággal, és ebben a szakszervezetekkel közös a Fidesz véleménye. Az új baloldal éppen az ellenkezőjét cselekszi ennek, így nagytőkésléte átrajzolja az egész magyar politikai térképet. A riporteri felvetésre, hogy a háromigenes népszavazás adhat-e politikai felhatalmazást az új választások megtartására, így felelt: ha az emberek hoznak egy döntést, megtalálják a módját, hogy annak érvényt is szerezzenek. „Orbán Viktor most mondta ki először világosan, hogy a Fidesz célja az előre hozott választás" - mondta Boros Bánk Levente. A politológus hozzátette: ennek kapcsán hangsúlyozta Orbán, hogy a Fidesznek kész az alapprogramja, kormányképes, erős és át tudná venni a kormányzást, s a népszavazásról most kevesebb szó esett. Boros Bánk felhívta a figyelmet arra is, hogy Orbán nem jelölt meg egyértelmű eszközt az új választások kiírásához. (december 3. Magyar Hírlap 1+3.o., Magyar Hírlap 13.o. Bástya elvtárs berosál)
A nemzetközi tőke jóindulatára szorulunk A fejlődő országokkal kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy a nemzetközi pénzvilág mindenütt a privatizációval kapcsolja össze az egészségügy átalakítását, úgynevezett reformját mondta Szilvási István, az Élőlánc egészségpolitikusa. Az orvos szerint három-négy kelet-európai országban is az történt, amire Magyarország most készül. Mint mondta: a harmadik világban például a Világbank támogatta az átalakításokat, s a pénzügyi szervezet most is körülbelül kétszáz jelentős egészségügyi projektről visel gondot szerte a világban. Szilvási István szerint tény, hogy egy "nyakig eladósodott" ország rászorul a nemzetközi pénztőke jóindulatára. Annak viszont nagy ára van: cserébe a közszolgáltatások, így az egészségügyi ellátások privatizációját kérik. (december 3. Magyar Hírlap 5.o.)
Kormányzati szépségtapasz November végén lezárta a parlament a 2008-as költségvetés részletes vitájának első szakaszát, megállapítva egyben a büdzsé sarokszámait. A kormány által is támogatott 170 módosító indítvány elfogadásával csaknem tízmilliárdos többletforrás jut jövőre az önkormányzatoknak. A Magyar Hírlapnak nyilatkozó ellenzéki politikusok szerint az önkormányzatok elemi kiszolgáltatottsága jövőre sem csökken majd. (december 3. Magyar Hírlap 5.o.)
Nyughatatlan nyugdíjügy A kormány koncepciótlan, a Fidesznek nincs programja - ezek a régóta ismételt vádak a másik oldallal szemben. A polgári ellenzék változtatásra szánta el magát. De vajon melyek egy új program lehetséges sarokpontjai és politikai kockázatai? Ezt veszik górcső alá a Nézőpont Intézet elemzői. Magyarország a hárommillió nyugdíjas országa. A választópolgárok 37 százaléka, ráadásul szavazói aktivitásuk is átlagosnak mondható. Közvélemény-kutatások szerint kétharmaduk részt venne egy "most vasárnap" tartandó népszavazáson. Internetes szavazásra, amely a fiatal korosztályt aktivizálná, nincs lehetőség, de az idősebbek szavazását segítő mozgóurna már a rendszerváltozás óta ismert szavazástechnika. Nem véletlen, hogy a nyugdíjemelés mindig kiemelt fontosságú politikai téma. Az Orbán-kormány maradandó veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, amikor 1998 végén differenciáltan emelte a nyugdíjakat, az eredeti egységes emelés hatálybalépése előtt. A minimális emelkedés hiába érte el az infláció akkor 11 százalékos szintjét, és a minimálnyugdíjat hiába emelték 25 százalékkal, az akkori ellenzék, a szakszervezetek és baloldali nyugdíjastársaságok hevesen tiltakoztak. Az Alkotmánybíróság később a kormánynak adott ugyan igazat - a nyugdíjemelés ígérete nem jelent fizetési kötelezettséget, a társadalmi-gazdasági körülményekre való tekintettel a megkülönböztetés elfogadható -, addigra a politikai kár már bekövetkezett. (december 3. Magyar Hírlap 6.o.)
Sok egyéni kisvállalkozás veszteséges Tízből négy kisvállalkozó tartja magát veszteségesnek, háromnegyedüknek a bevétele nem éri el az ötmillió forintot. Vannak azonban kiugróan sikeres egyéni vállalkozók is - derül ki a közelmúltban közzétett, az egyéni vállalkozók összesített nemzetgazdasági adatait bemutató APEHanyagból. Az egyéni vállalkozók tavaly 301400 személyijövedelemadó-bevalláson adtak számot jövedelmeikről - közölte az APEH. A tételes költségelszámolást választó egyéni vállalkozók 2006ban 1994,9 milliárd forint árbevételt értek el a 2005-ös 1892,8 milliárd forinttal szemben. A tavalyi bevallások alapján az egyéni vállalkozók létszámának megoszlása a magasabb árbevételi kategóriák irányába tolódott. A vállalkozók 77,7 százaléka tavaly is ötmillió forint alatti árbevételt ért el - adta hírül az Mfor.hu, hozzátéve, hogy az általuk elért bevétel a nemzetgazdasági összegnek mindössze 14,8 százaléka. (december 3. Magyar Hírlap 11.o.)
Nem szavazta meg a Fidesz a nyugdíjemelést Tartózkodott a Fidesz és a KDNP a parlamenti szavazási listák szerint akkor, amikor november 27-én arról döntöttek a képviselők, hogy a nyugellátások 2008-ban ne 4,9 százalékkal, hanem 5 százalékkal emelkedjenek. A javaslatot az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság adta be a jövő évi költségvetés módosításaként. A szavazási lista szerint az MSZP és az SZDSZ mellett megszavazta az indítványt az MDF frakció és a független Tóth András is, míg a Fideszből egyetlen igen szavazat érkezett, így a parlament elfogadta a módosítást. (december 3. Népszava 4.o.)
Az ingatlaneladás szabályai változnak Az adó- és az áfatörvény változásai a lakáseladóknak is tartogatnak néhány meglepetést. Ezentúl tizenöt év helyett csak öt évig kell birtokolnunk az ingatlant, hogy ne kelljen személyi jövedelemadót (szja) fizetnünk az eladása után, az áfát pedig azoknak kell leróniuk, akik két éven belül legalább négy ingatlanon adnak túl. Jelenleg azoknak a lakáseladóknak kötelező személyi jövedelemadót fizetniük, akik kevesebb mint 15 éve tulajdonosai a forgalomba hozott ingatlannak. Jövőre ez a határ öt évre csökken. Az adóalap nem az ingatlan teljes ára. Az eladási árból le kell vonni azt az összeget, amennyiért megvásároltuk a lakást, továbbá a felújítások és az illetékek
költségeit. Az így megmaradt összeg 25 százaléka az szja. További jó hír, hogy még ezt is csökkenteni lehet. Amennyiben három évvel a lakásvásárlás után például az elkövetkezendő esztendőben úgy döntünk, hogy eladjuk az ingatlant, akkor kevesebbet fizetünk, hiszen az igaz, hogy nem birtokoltuk öt évig, de az adóalap mértéke a szerzéstől számított évektől függően csökkenni fog. Az év végéig hatályos szabályok szerint, ha a lakáseladásból származó jövedelemből egy másik lakást veszünk, akkor az újabb lakás értékét levonhatjuk az adóalapból. Ennek januárban vége. Ha a 2008. január elseje után vett lakásunkat négy éven belül el kívánjuk adni, akkor nem vonhatjuk le az új lakás értékét az adóalapból, tehát mindenképp fizetnünk kell. Kivételt csak az jelent, ha magunknak vagy közeli hozzátartozónknak nyugdíjasotthonban vásárolunk helyet. (december 3. Magyar Nemzet 13.o.)
III. Nemzetközi pénzügyi élet Magyarországot érintő hírei Megugró infláció az eurózónában Három százalékra gyorsult, s hat és fél éves csúcsra kapaszkodott fel az infláció novemberben az eurózónában - közölte pénteken az Eurostat. Ennek fényében érdekes lesz, miként reagál erre jövő heti ülésén az Európai Központi Bank, amely az energia és az élelmiszerek drágulását átmeneti folyamatnak tekinti. Az EU statisztikai hivatala közzétette a harmadik negyedévi gazdasági növekedési adatokat is: az eurózóna 2,7, a huszonhét tagország pedig 2,9 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Az unióban a beruházási tevékenység öt százalékkal, az export héttel emelkedett. A KSH friss adatai szerint Magyarországon a beruházások 2,5 százalékkal, ezen belül az építési beruházások tíz százalékkal csökkentek. (december 1. Népszabadság 12.o., Magyar Hírlap 12.o. Csúcson az infláció, Népszava 5.o. Csúcson az infláció az euróövezetben december 3. Napi Gazdaság 1+5.o. Egyre szorosabb présben az ECB, Magyar Tőkepiac 3.o. Több mint hatéves csúcsra ért az infláció az euróövezetben, Magyar Hírlap 10.o. Gyorsuló infláció, Népszava 5.o. Tanácskozás az euróövezetben, Magyar Nemzet 7.o. Bátor reformok, Magyar Nemzet 11.o. Ma euróövezeti tanácskozás zajlik)
Össztűz a Meinlre A részvényesek félrevezetéséért vaskos pénzbüntetést rótt ki az osztrák pénzpiaci felügyelet a Meinl Bank és leánycége, az alapokat kezelő Meinl Success igazgatósági tagjaira, miután a Meinl Land Internationalt már elmarasztalták emiatt. Az eleinte oly sikeres, elsősorban kelet-európai ügyletekre alakult ingatlancég körül kora ősszel robbant ki a botrány: vezetői a tőzsdei árfolyam rohamos csökkenését csalárd módon - a Meinl Bank bekapcsolásával - nagyarányú részvényvisszavásárlással próbálták leplezni. Ráadásul közben brókereik hazug reklámmal újabb befektetőket csábítottak a bombabiztosnak nevezett papír megvásárlására. A megbírságolt Meinlintézmények és vezetőik fellebbeznek - V. Július Meinl pedig üldöztetésről panaszkodik. (december 1. Népszabadság 13.o. december 3. Magyar Tőkepiac 8.o. Össztűz és bírságözön a Meinlcégbirodalomra)
Másodlagos valutává süllyedhet a dollár Rég nem volt olyan nehéz helyzetben az amerikai központi bank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed), mint a nemsokára esedékes alapkamatdöntése előtt. A Fedre nehezedő nyomást jól mutatja, hogy elemzők már az 50 bázispontos csökkentést tartják szükségesnek ahhoz, hogy a zöldhasú mélyrepülését meg lehessen állítani, s az augusztusi hitelválság újabb hullámát ki lehessen védeni. Kétségtelen, hogy a dollár hatvan éve tartó - a brit font, a német márka és a francia frank valutakosarát a második világháború után felváltó - egyeduralma az utóbbi időben több okból is megkérdőjeleződött. Bár a dollár több átmeneti válságot is átvészelt már, egészen a mostani gyengülésig nem akadt olyan versenytársa, amely valós alternatívát kínált volna a nemzetközi fizetőeszköz funkció betöltésére. Az Economist szerint az 1977- es, az 1988-as és az 1993-as
hullámvölgyeket azért is élhette túl a zöldhasú, mert nem volt helyette más, most azonban itt az erős versenytárs euró. Ám a hetilap szerint a nyáron kezdődött másodlagos jelzálogpiaci válság hatására könnyen „másodlagos valutává” süllyedhet az amerikai fizetőeszköz - főként a befektetők bizalmának megrendülése miatt. A „Dollárpánik” című elemzésében a brit szaklap hangsúlyozza: a dollár teljes összeomlása igazi katasztrófa lenne, bár ennek nem kell szükségszerűen bekövetkeznie. A mostani bizalmi válságot jól mutatja, hogy a dollár négy hónap alatt hat százalékot veszített értékéből. Bár a világkereskedelmi ügyletek 65 százalékát a Nemzetközi Valutaalap kimutatásai szerint még mindig dollárban kötik, a pénzromlás gyors üteme miatt egyre többen térnek át az értékálló euróra. Még nagyobb veszélyt jelent azonban a dollártartalékok sorsa: jelenleg a legnagyobb volumenű, 1400 milliárdnyi tartalék Kína kezében van, amelyet Japán követ ezermillió dollárral, de meghatározó az olajtermelő országok részesedése is. Míg Kína a dolláradósságok legnagyobb felvásárlójaként gyakorlatilag sakkban tartja gazdasági vetélytársát, addig az Arab-öböl menti olajállamok egyre kevésbé hajlandóak tűrni a pénzromlás okozta veszteségeket. Már korábban is kilátásba helyezték: leválasztják saját valutáikat a dollárról, mert el szeretnék kerülni a begyűrűző inflációt, s meg kívánják erősíteni valutatartalékaik igazi értékőrző szerepét. A döntésről december harmadikán tárgyal az öböl menti olajállamok szövetsége. (december 1. Magyar Nemzet 12.o. december 3. Világgazdaság 15.o. Fed: sorsdöntő napok, Magyar Tőkepiac 1.o. Bernanke: tovább romlott a helyzet)
Hitelválság: hullanak a fejek Újabb nagy nevet temet maga alá az egyre nagyobb hullámokat verő tengerentúli másodlagos hitelpiaci válság. Ezúttal Zoe Cruz, a Morgan Stanley alelnöke jelentette be kényszerű távozását a cégtől, amelynek a hitelpiaci válság 3,7 milliárd dolláros veszteséget okozott - közölte tegnap a Bloomberg. A görögországi születésű Zoe Cruz a Harvardon folytatott irodalmi, majd üzleti tanulmányainak befejezése után helyezkedett el a Morgan Stanley-nél, mintegy 24 évvel ezelőtt. A hölgyet a Morgen Stanley vezérigazgatója utódjának tekintették a Wall Streeten, így igencsak nagy meglepetést okozott a cégtől való távozásának híre. Az 52 éves, háromgyermekes Zoe Cruzt a Wall Street leggazdagabb asszonyaként tartják számon, tavaly 30 millió dollárt keresett, s az elmúlt két évben kapott bonuszaiból mintegy 50 millió dollárt rakhatott zsebre. A távozni kényszerülő vállalatvezető tavaly a Fortune magazinban a „legtöbbet kereső 25 női menedzser” listájának éllovasa volt. (december 1. Magyar Nemzet 12.o.)
150 milliárd eurós megtakarítást és 1,5 százalékos plusz gazdasági növekedést jelenthetne 2012-ig, ha az unióban csökkennének a vállalatok bürokratikus terhei - ennek kidolgozásán fáradozik most egy új uniós munkacsoport. EUszinten jelenleg a bruttó össztermék mintegy 3,5 százaléka az átlagos teher. (november 30. Hetek 3.o.)
USA: most jön a neheze? A svájci nemzeti bank alelnöke szerint a pénzügyi piacok válsága augusztus óta számottevően mélyült, és a helyzet igen „komoly". Amerikai szakértők ugyancsak úgy vélik, hogy a hitelválság következményeit tekintve a „neheze még hátravan". A válságban második tünethullámot várnak, sok tekintetben kifejezettebbet, mint az augusztus 9-től számítható első hullám volt. Amerikai szakértők arra alapozzák az újabb válsághullámmal kapcsolatos jóslataikat, hogy a fellépő visszafizetés-kiesések a fennálló hitelek esetében erős hitelkamat-növekedéshez vezetnek. A Bank of America adatai szerint ez csupán jövőre mintegy 362 milliárdnyi, változó kamatozású hitel esetében áll majd elő. A kamatemelkedés a legtöbb adósnál jelentős, akár több száz dolláros havi törlesztés-növekedéssel jár, és ezt sokan nem bírják majd fizetni. (november 30. Hetek 24.o.)
Kiakadt a bankárokon a pénzügyminiszter Hiányos ismeretek, önteltség és fennhéjázás - ezekkel a szavakkal jellemezte Peer Steinbrück német pénzügyminiszter a vezető bankárokat a Financial Times című lapnak. (december 1. Bors 12.o. december 3. Világgazdaság 4.o. Steinbrück kirohant a bankárok ellen)
Koszovó csak szegénységét veszítheti Dukagjin Gorani a minapi választásokon győztes Hashim Thachi politikai főtanácsadója Pristinában adott interjút a VH-nak. Párta, a Koszovói Demokratikus Part tizenhét esztendő után legyőzte a politikai teret uraló Ibrahim Rugova Koszovói Demokratikus Ligáját. Gorani szerint a függetlenség kikiáltása Koszovó szövetségeseivel egyeztetve fog megtörténni, következésképpen ők el is fogják azt ismerni. Azt tudják, hogy Koszovó függetlenségét nem fogja elfogadni az egész világ, csak annak egy része. Az év végéig, Koszovó új kormányának és miniszterelnökének össze kell hívnia a közgyűlést (parlamentet), amely meghatározza a függetlenség kikiáltásának napját. Végül a parlamenti pártok közötti megegyezéssel létre kell hozni egy nyilatkozatot, amelyben Koszovót független állammá nyilvánítják. Hashim Thachi a Frankfurter Allgemeine Zeitungban azt nyilatkozta, hogy a legfontosabb feladatuk a függetlenség kikiáltása után a csatlakozás a Világbankhoz és a Nemzetközi Valutaalaphoz. Gorani erről úgy nyilatkozott, hogy Koszovó szélsőségesen szegény, alulfejlett része a Balkánnak. Nincs működő gazdasága és nincs infrastruktúrája. Koszovó nem egy önfenntartó állam. Annak érdekében. hogy azzá váljon, csatlakoznia kell a nemzetközi pénzügyi intézményekhez, így teljes jogú taggá kell válnia a Nemzetközi Valutaalapban és a Világbankban. Ezek az intézmények elsősorban teljes jogú tagokkal működnek. Ha nincs állami státus, a csatlakozás akadályba ütközik. (december 2. Vasárnapi Hírek 2.o.)
Nem várható kamatemelés Svájcban A fogyasztói árak novemberben 0,5 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest, az év/éves infláció az októberi 1,3-ről hat éve a legmagasabbra, 1,8 százalékra gyorsult, megközelítve a svájci jegybank kétszázalékos inflációs plafonját. A gyorsulás hátterében az energia- és az élelmiszerárak megugrása van, az ezektől megtisztított maginfláció 0,8 százalékra lassult az októberi 0,9 százalékról. Szakértők szerint a svájci gazdaság továbbra is jó állapotban van, becslésük szerint a GDP a harmadik negyedévben 0,8 százalékkal nőtt a másodikhoz képest. A jegybank döntéshozói mindazonáltal nemrégiben figyelmeztettek, hogy a hitelpiaci válság folytatódása az átlagosnál nagyobb kockázatot jelent Svájc számára, mivel az ország GDP-jének 15 százalékát a pénzintézeti szektor adja. Ezért a bank decemberben az elemzők egyöntetű várakozása szerint 2,75 százalékon hagyja alapkamatát. Ez csökkenti a svájci frank erősödésének valószínűségét, ami jó hír az ebben a valutában eladósodott magyar hitelfelvevőknek. (december 3. Napi Gazdaság 4.o.)
Kína engedett a washingtoni követelésnek Peking beleegyezett, hogy számos, az exportot ösztönző adókedvezményt és állami támogatást megszüntessen az acél- és a faiparban, valamint az információtechnológiában. Így némileg korlátozza az állami segítséget, ami hozzájárult ahhoz, hogy az export értéke az 1996-os 150 milliárdról tavaly 970 milliárd dollárra emelkedjen. Ezzel engedett az USA követelésének, amely az ügyben már panaszt is tett a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO). Susan Schwab, az USA kereskedelmi főmegbízottja kifejezésre juttatta örömét az előrelépés miatt. (december 3. Napi Gazdaság 5.o.)
Nagy a fogyasztás súlya a román növekedésben Romániában a második negyedévi 5,6-ről 5,7 százalékra gyorsult a GDP bővülésének üteme a harmadik negyedévben, és a szakértők a gazdaság túlhevülésétől tartanak, mivel a növekedés legfőbb forrása a belső fogyasztás bővülése volt. A román gazdaság az elmúlt években gyorsan fejlődött, részben a jelentős külföldi tőkebeáramlásnak köszönhetően, részben annak következtében, hogy a megtelepült vállalatok gyors ütemben korszerűsítik a szocialista időszakból megmaradt használhatatlan termelési rendszereket. Az IMF többször felszólította a kormányt, hogy szigorítsa a költségvetést és fékezze meg a bérkiáramlást. A Standard & Poor's hitelminősítő az elszaladt folyó fizetési mérleg miatt a hónap elején stabilról negatívra rontotta le Románia hitelminősítésének kilátását. A jegybank októberben 7,5 százalékra emelte az irányadó kamatot, miután az infláció kilépett a bank 3-5 százalékos 2007-es célsávjából és szakértők szerint januárban újabb emelésre
kényszerül. (december 3. Napi Gazdaság 5.o.)
Nem lankad a lengyel gazdaság A harmadik negyedévben a második negyedévivel megegyező ütemben, 6,4 százalékkal bővült a lengyel GDP, noha az elemzők lassulásra számítottak. A belső fogyasztás a második negyedévi 9,3 százalék után 7,2 százalékkal, a befektetések igen látványosan, 19,8 százalékkal emelkedtek, némileg azért elmaradva a második negyedévi 22,3 százaléktól. Miután az infláció októberben 3,0 százalékra gyorsult a szeptemberi 2,3, illetve az augusztusi 1,5 százalék után, és folytatódik a gyors ütemű gazdasági növekedés, az elemzők arra számítanak, hogy a jegybank a múlt heti szigorítás után tovább emeli a jelenleg ötszázalékos irányadó kamatot. Semmi jele annak, hogy a növekedés lefékeződne, ami stabilizálná az inflációt, ráadásul a harmadik negyedéves adatok megerősítik, hogy a GDP bővülésében igen fontos szerepet játszik az erős belső kereslet - nyilatkozta a Reutersnek Dariusz Filar, a monetáris politikai tanács tagja, hozzátéve, hogy a testületnek ébernek kell lennie a jelenlegi helyzetben. „A lengyel állam kezén még mindig óriási vagyon van. Például az ottani OTP vagy a bányák. Hatvan nagyvállalatot tulajdonol és ezerkétszáz gazdasági társaságban van tulajdonrésze. Előtte van annak a privatizációnak, amely nálunk évtizede lezajlott.” (december 3. Napi Gazdaság 5.o., Népszabadság 3.o. Lengyel-magyar gének)
Egyedi támogatásokat adnak Közép-Európában Lengyelországban számos, a nagybefektetők esetében "személyre szabott" kedvezménnyel ösztönzik a külföldi beruházókat, különösen a tizennégy különleges gazdasági zónában, amelyek leginkább az ipari parkok megfelelői. A beruházó részben vagy egészben mentesülhet a nyereségadó és az ingatlanadó alól, olcsón jut építési telekhez és ösztöndíjakat kaphat új munkahely teremtéséhez, valamint a munkaerő kiképzéséhez. Mindezek aránya azonban a gazdaságilag legfejlettebb varsói és poznani régió esetében elméletileg nem haladhatja meg a beruházás teljes költségének 30, más körzetekben 40, illetve 50 százalékát. Kis- és középvállalatok esetében ez az arány további 15 százalékkal növelhető. Szlovákiában a külföldi autógyártó cégek kapták eddig a legnagyobb állami kedvezményeket. (december 3. Napi Gazdaság 6.o.)
Bika hét, medve hónap Vegyesen zártak pénteken a vezető New York-i részvényindexek. A DJIA 0,5 százalékkal, 13 372 pontra emelkedett, az összesen 2,9 százalékos heti többlet pedig azt jelentette, hogy a mutató számára ez volt az év harmadik legerősebb hete. Az index november hónap folyamán így is 4 százalékot veszített értékéből, de hasonló a helyzet a pénteket 0,3 százalékos gyengüléssel abszolváló Nasdaq Composite esetében is, ám ott a havi mínusz 6,9 százalékra rúg. Bár a Fed elnökének szavai tovább erősítették a kamatcsökkentési várakozásokat, a Dell árfolyamzuhanást hozó profitfigyelmeztetése óvatosságra intette a befektetőket. A pénzügyi szektor képviselői ugyanakkor drágultak, a Countrywide Financial jelzálogintézet részvényei például több mint 16 százalékkal szöktek feljebb azon értesülések nyomán, amelyek szerint az Egyesült Államok kormánya és több vezető bank hamarosan megegyezhet egy, a változó kamatozású jelzáloghitelek átmeneti kamatbefagyasztását célzó tervről, amellyel e kölcsönök tömeges bedőlését kívánják megelőzni. A bankok Nyugat-Európában szintén a nyertes oldalra iratkoztak fel, de északnak vették az irányt a nyersanyagszektor cégeinek részvényei is, nem kis részben a rézárak két napja tartó hegymenetének köszönhetően. A tengerentúli kamatcsökkentési várakozások kedvező hatása erősebbnek bizonyult, mint néhány leminősítés: a Bear Stearns hiába sorolta lejjebb a német Deutsche Bank, a brit Alliance & Leicester és a svájci UBS papírjait, az ABN Amro pedig az HSBC részvényeit, azok árfolyama kitartóan emelkedett. (december 3. Napi Gazdaság 15.o., Napi Gazdaság 15.o. „Mikulás-rally” - valóság vagy fikció?)
Munkanélküliség az eurózónában A regisztrált munkanélküliek arányára vonatkozó októberi statisztikákat teszik közzé az eurózónában. Az elemzők várakozásai szerint az állástalanok aránya 7,3 százalék lehet, ez megegyezik az előző havi értékkel. (december 3. Világgazdaság 1.o.)
Sarkozy: több munka, jobb élet Csalódniuk kellett azoknak a franciáknak, akik látványos intézkedéseket vártak elnöküktől a vásárlóerő javítására, a már hetekkel korábban bejelentett televíziós nyilatkozatában. Nicolas Sarkozy mindössze néhány, a növekedés és a jövedelmek fokozására általánosságban alkalmas tervet említett, illetve erősített meg, ezek egy része amúgy is hónapok óta ismert volt. A javaslatokat látva ellenzéki szocialisták megállapították, hogy azoktól egyetlen euróval sem lesz több a fogyasztók zsebében. A várakozásokat egyébként jelzi az a felmérés, amely szerint a franciák kétharmada érzi úgy, hogy csökken a vásárlóerő. (december 3. Világgazdaság 4.o.)
Háttérbe vonulna az állam Lengyelországban Dereguláció, privatizáció, illetve a kormányzat és az üzleti élet közötti bizalom helyreállítása áll az új varsói kormány gazdaságpolitikai programjának középpontjában - nyilatkozta a lengyel miniszterelnök a Financial Timesnak. Donald Tusk a Polgári Platform októberi választási győzelme óta első ízben külföldi médiumnak adott interjújában elmondta: szakítani kíván az előző, Jaroslaw Kaczynski vezette kormány megközelítésével, amely jelentősen növelte az állam befolyását a gazdasági életre, illetve az üzleti szféra bizonyos részét a „kommunisták korrupt konspirációjának" tekintette. (december 3. Világgazdaság 4.o.)
A kormányról szavaznak Pozsonyban A jövő évi költségvetésről szóló parlamenti szavazást a kormány elleni bizalmatlansági indítvánnyal kötik össze - döntött pénteken a szlovák kabinet. A szavazást várhatóan holnap tartják meg. A vezető kormánypárt, a Smer és az egyik kisebbik koalíciós partner, a HZDS közötti viták végét jelző lépés célja, hogy biztossá tegyék a költségvetés elfogadását. Az euró bevezetése miatt fontos büdzsétervezet 2,3 százalékos államháztartási hiányt céloz meg. (december 3. Világgazdaság 4.o.)
Változó orosz exportszabályozás Jóváhagyta a szövetségi export-ellenőrzési törvény módosítását Putyin orosz államfő. Az intézkedés célja a biztonság javítása a külkereskedelmi ügyletek terén. A jogszabály külön szövetségi testületre ruházza a felelősséget a külföldi tranzakciók, áruk és technológia engedélyeztetéséért, illetve új kötelezettségeket és jogokat szab meg a külföldi gazdasági szereplők részére. (december 3. Világgazdaság 4.o.)
Jobb üzleti hangulat az eurózónában Váratlan emelkedést produkált az üzlet) klíma indexe (BCI) az euróövezet országaiban novemberben, 0,88ról 1,04 pontra erősödve. A javulást elsősorban az ipari termelésnek a gyenge dollár ellenére folytatódó növekedésébe vetett bizalom magyarázza az Európai Bizottság szerint. Az eredmény különösen meglepő, hiszen a megkérdezett elemzők előzetesen az októberi 0,88 után novemberre még rosszabb, 0,78 pontos értéket prognosztizáltak. (december 3. Világgazdaság 5.o.)
Raiffeisen: romániai szolgáltató központ Bukarestbe telepítette a Raiffeisen International BankHolding AG adatfeldolgozó és fizetési szolgáltató központját (CRISP). A létesítmény a kelet-közép-európai hálózat kilenc országában meglévő, tizenegy tagját szol gátja ki, Az osztrák bankcsoport romániai részlegének vezérigazgatója, Steven van Groningen szerint az ország földrajzi elhelyezkedése és vonzó piaci környezete miatt válhatott a bankcsoport szolgáltató központjává a régióban, A hálózat összes bankját 2008 közepétől tudják kiszolgálni Bukarestből. (december 3. Világgazdaság 14.o.)
Leminősítették a nagy európai bankokat A Bear Stearns a Deutsche Bank és a Credit Suisse hitelintézetet egyenrangú teljesítőről alulteljesítőre minősítette le, a UBS-t pedig felülteljesítőről egyenrangú teljesítőre tette. A cég elsősorban az érintettek jelzálogpiaci kitettségével indokolta a módosításokat. (december 3.
Világgazdaság 14.o.)
Luxemburg csatája Aki úgy gondolja, hogy az EU-ban mindig a nagy tagállamok diktálnak, az gondolja ezt át még egyszer. És kísérje figyelemmel a pénzügyminiszteri tanács keddi ülését, ahol az egyik legizgalmasabb kérdés az lesz, sikerül-e elfogadni az áfafizetés helyének megváltoztatását az üzleti vállalkozások közötti szolgáltatásnyújtás esetében. Itt ugyanis a parányi Luxemburg blokkolja már hónapok óta a közösségi szintű döntéshozatalt. Persze nem véletlenül. Az előterjesztés ugyanis amelynek értelmében ezentúl nem a szolgáltatásnyújtó cég bejegyzése szerinti tagállamban lenne esedékes az áfa befizetése, hanem a szolgáltatást igénybe vevő cég bejegyzése szerinti tagállamban - százmillió eurós nagyságrendű bevételkiesést okozna az EU második legkisebb tagországának. Az ügy pikantériája, hogy Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök (aki egyúttal pénzügyminiszter is, így kulcsszereplő lesz holnap a brüsszeli ülésen) más kérdésekben az európai egységesülés egyik fő bajnoka az egész EU-ban. (december 3. Világgazdaság 20.o.)
Tömeges végrehajtás a magasabb kamatok miatt? A változó kamatozású subprime jelzáloghitelek kamatának befagyasztásáról tárgyal az amerikai kormány a vezető pénzintézetekkel, hogy elkerüljék a lakáshitelek bedőlésének fokozódását. Elemzői becslések szerint ugyanis a következő két évben havonta 100 ezer subprime jelzáloghitel kamata fog megugrani. A Henry Paulson pénzügyminiszter vezette megbeszélésen részt vettek többek között a Citigroup, a Wells Fargo és a Washington Mutual képviselői. Az elhangzott javaslatok között szerepelt a kamatok 3-l éves befagyasztása, valamint a változó kamatozású kölcsönök fix kamatozásúra cserélése.Mark Zandi, a Moody's elemzője szerint a kormányzati beavatkozás hiányában az ingatlanválság a jelenleginél sokkal súlyosabbá válhat. Mások szerint viszont egy ilyen „piacellenes" lépés nem segítené a kockázatok helyes értékelését és a felelős hitelfelvételt. (december 3. Magyar Tőkepiac 1.o.)
Dől a tőke az alternatív pénzügyi eszközökbe Európai intézményi befektetők több mint 100 milliárd eurót terveznek alternatív eszközökbe fektetni a következő kettő-négy évben a JPMorgan Asset Management (JPMAM) legfrissebb felmérése szerint. A pénzintézet elemzéséből az derül ki, hogy az intézmények nem a nagyobb haszon reményében érdeklődnek többféle eszközfajta iránt, hanem sokkal inkább azért, hogy diverzifikálják a befektetéseiket. Ezt bizonyítja az is, hogy a befektetők a jelenleg tapasztalhatónál alacsonyabb átlagos megtérülésekre számítanak a jövőben. (december 3. Magyar Tőkepiac 3.o.)
Goldman: shortold a dollárt és az aranyat 2008-ban! Az ázsiai devizák lehetnek a legjobb befektetések jövőre a Goldman Sachs legfrissebb elemzése szerint. Az ázsiai központi bankok engedni fogják devizáik gyorsabb felértékelődését, hogy megfékezzék az inflációt - véli Jens Nordvig, a társaság devizapiaci stratégája, aki az amerikai dollár eladását ajánlja a maláj, szingapúri és tajvani fizetőeszközökkel szemben. Utóbbiak Nordvig szerint 5-10 százalékot fognak erősödni a dollárhoz képest 2008-bon. A Goldman a brit fant és az arany shortolását is ajánlja, utóbbi árfolyama ugyanis a subprime válság enyhülésével becsléseik szerint akár 15-20 százalékkal eshet jövőre. (december 3. Magyar Tőkepiac 3.o.)
Kesereghetnek a milliárdosok „Szegénygazdagok!"-sajnálkozhat az átlagember a londoni Stonehage Group (SG) felmérésének eredménye láttán. Az SG ugyanis megállapította, hogy a társadalom legfelsőbb rétegei csak egyre nagyobb erőfeszítések árán képesek fenntartani megszokott életvitelüket, mivel a luxuscikkek az inflációt háromszorosan meghaladó, átlagosan 6 százalékos tempóban drágulnak. „Ennek egyik oka, hogy világszerte követhetetlen ütemben bővül a gazdagok köre, s ezzel párhuzamosan a luxuscikkek iránti kereslet. A kereslet növekedése aztán felhajtja az árakat, de minél többe kerülnek a státusszimbólumok, annál kívánatosabbá válnak a vagyonosok számára" - magyarázza Robby Hilkowitz, az SG vezérigazgatója. „Arról nem beszélve, hogy egyes luxustermékek száma véges -
mint a minőségi bor, vagy éppen belépő egy Chelsea futballmeccsre -, viszont sokan vadásznak rájuk, ami szintén felveri az árakat." „A luxustermékek orosz, indiai és kínai felvevőpiaca viszont kétszer olyan ütemben növekszik, mint más országoké" - közölte Marcello Bottoli, az utazótáskákat gyártó Samsonite vezérigazgatója. Amit a hitelválsággal küszködő Amerikában esetleg nem lehet eladni, az szinte biztos, hogy elkel a luxusiparát tekintve rohamos tempóban fejlódü Oroszországban - írja a Moscow Times. Nem véletlen, hogy az International Herold Tribune az idén Moszkvában rendezte meg a Supreme Luxury nemzetközi luxuskonferenciát. (december 3. Magyar Tőkepiac 8.o.)
Népszavazás Venezuelában Népszavazást tartottak tegnap Venezuelában Hugo Chávez baloldali elnök korlátlan újraválaszthatóságáról. Az Egyesült Államok-ellenes beszédeiről ismert politikus, aki a szétforgácsolt ellenzékkel szemben könnyedén nyerte meg egyik választást a másik után, élete legnehezebb kampányát tudhatja maga mögött. A reformok nemcsak azt biztosítanák az elnök számára, hogy mindaddig hatalmon maradhat, amíg megnyeri a választásokat, hanem ellenőrzést a központi bank és az olajexportból származó magas jövedelmeknek köszönhetően felhalmozódott valuta- és devizatartalékok felett is. Mint a Reuters tegnap késő este jelentette: az exit poll adatai szerint Chávez alkotmánymódosítási javaslatai többséget kaptak a referendumon. Hugo Chávez venezuelai elnök államosítással, illetve kiutasítással fenyegette meg a spanyol cégeket a Caracasban tartott nemzetközi sajtóértekezletén. Chávez azt mondta, ha a márciusi spanyolországi választásokat az ellenzéki konzervatív Néppárt nyerné, akkor a spanyol Repsol olajtársaságnak távoznia kell az OPEC-tag Venezuelából, a spanyol bankokat pedig államosítják. (december 3. Népszabadság 7.o., Magyar Hírlap 9.o. Venezuela válaszúton, Magyar Hírlap 10.o. Chávez fenyegetőzik)
Az orosz medve ugrani készül Az orosz választások igazi tétje az, sikerül-e olyan politikai rendszert kialakítani, amely növekedési pályán tudja tartani a gazdaságot, két évtizeden belül felröpítve a világ legfejlettebb országainak szintjére. A szakemberek egy részének azonban súlyos kételyei vannak afelől, hogy a kialakulóban lévő egypártrendszerű államkapitalizmus alkalmas erre a nagy ugrásra. Oroszország ismét nagyban gondolkodik. Nem véletlenül. Az orosz gazdaság ugyanis reálértékben az idén végre utolérte a szovjet összeomlás előtti 1990-es év teljesítményének szintjét, és ezzel a Kreml újabb vízválasztóhoz érkezett. Moszkva egyáltalán nem titkolt célja, hogy Oroszország két évtizeden belül a világ vezető gazdasági nagyhatalmainak sorába lépjen. Az ezen a nyáron megrendezett szentpétervári gazdasági fórumon ezzel a jövőképpel részletesen is megismerkedhettek a szakemberek. E szerint a jelenlegi kilencedik helyről 2020-ra Oroszországnak a világ első öt legnagyobb bruttó hazai terméket előállító országa közé kellene kerülnie. A szakemberek ma már nem mosolyogják meg ezt az orosz tervet, az ország gazdasága ugyanis hosszú utat tett meg az elmúlt évtizedben. A GDP az idén várhatóan eléri az 1200 milliárd dollárt, ez nominális értékben a hatszorosa az 1998-as szintnek. Oroszország abban az évben teljes csőddel nézett farkasszemet, ma viszont valutatartalékai meghaladják a 450 milliárd dollárt. Ez persze nem jelenti azt, hogy gazdag országgá is vált volna, hiszen az egy főre jutó GDP csak alig negyven százaléka az EU régi tagállamai között sereghajtónak számító Portugáliáénak. Ha azonban sikerül fenntartani a gazdasági növekedés évi hét százalék körüli pályáját, akkor egyáltalán nem lehetetlen, hogy Oroszországot két évtized múlva a gazdasági szuperhatalmak közé sorolják. (december 3. Magyar Hírlap 12.o.)
Az Öböl menti országoknak közös valutájuk lesz 2010-re Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) országainak pénzügyminiszterei Dohában tanácskoztak a pénzügyi unió létrehozásának meggyorsításáról, az Arab- (Perzsa)öböl menti országok ugyanis közös valutát akarnak. Sürgetően hat a dollár értékvesztése: az Egyesült Arab Emírségek kormánya a múlt héten követelte, hogy a térség olajexportőr országai hagyjanak fel valutáik dollárhoz kötésével. Kuvait májusban önállóan levált a dollárról. A GCC főtitkára azt mondta, 2010-re meg akarják teremteni a tagországok pénzügyi és vámunióját, egységes belső piacát. A közös valutát kalídzsinek (öbölmentinek) fogják hívni. Az 1981-ben alakult GCC-nek
Bahrein, Kuvait, Omán, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek a tagja. (december 3. Magyar Hírlap 24.o., Metro 8.o. Közös valutát akarnak..., Magyar Nemzet 11.o. Egyelőre marad a dollárkapcsolat)
Kelet-európai vagyonok A háztartások vagyona Kelet-Közép-Európában 718 milliárd euró A növekedés idén 20 százalékos a tavalyi 15 százalék után. Nő a lakosság eladósodottsága is: az áru- és ingatlanhitelek iránti kereslet élénkülése miatt az év első felében 42 százalékkal nőtt. Gyors lakossági vagyonnövekedés elsősorban Oroszországban, Bulgáriában, Romániában és Törökországban várható. (december 3. Metro 8.o.)
Zöld út a szabad munkaerő-áramlásnak? Akár a legközelebbi kötelező döntés, vagyis 2009 előtt megnyílhat a 2004-ben csatlakozott új uniós országok előtt a 15 régi tagállam munkaerőpiaca, legalábbis ezt szorgalmazza az Európai Parlament. A kezdeti szigor után ugyan jelentős könnyítéseket vezettek be néhány országban, de szabad munkaerő-áramlásról még mindig nem beszélhetünk. A magyarok legnépszerűbb célországa, Ausztria 200-zal több határ menti ingázót enged be 2008-tól. Bulgária és Románia 2007-ben csatlakozott a közösséghez, és bár Magyarország korábban tiltakozott a munkaerő-piaci korlátok miatt, a hazai munkavállalók érdekeit szem előtt tartva az új csatlakozókkal szemben mégis a részleges piacnyitás mellett döntött. (december 3. Népszava 4.o.)
Egyenlőtlen kapcsolat A fellendülő partneri kapcsolatok ellenére az Európai Unió és Kína közötti, 150 milliárd eurós kereskedelmi deficit, a kínai exportot elősegítő állami támogatások, valamint a szabadalmi jogok betartásának mellőzése miatt egyenlőtlen feltételektől tartanak az európai vállalatok - foglalható össze a múlt heti EU-Kína-csúcstalálkozó eredménye. Az ázsiai ország előretörését jelzi: a világ tíz legnagyobb cége közül négy kínai kézben van, miközben a legfrissebb felmérések szerint 2020-ra Kína veheti át a gazdasági világelsőséget. Kína sokkal inkább tekinthető vetélytársnak, mint partnernek, sőt az unió legnagyobb tagállamai szerint 2020-ra már az ázsiai ország lesz a világ első gazdasági hatalma - derül ki a Financial Times és a Harris Poll kutatóintézet legfrissebb felméréséből, amely a november 28-i EU-Kína-csúcstalálkozó apropójából készült. Elsősorban a franciák, az olaszok, a spanyolok és a németek gondolják úgy, hogy bő egy évtized elteltével Kína veszi át az Egyesült Államoktól a gazdasági dominanciát, a legoptimistábbak még mindig a britek: a tanulmány szerint a megkérdezett szigetországiak 37 százaléka jósolja az USA elsőségének fennmaradását. Az európaiak borúlátását alátámasztani látszik a Thomson Datastream nemrég közölt rangsora is a világ tíz legértékesebb vállalatáról, amelynek legelején hosszú évek óta először kínai társaság áll. Peter Mandelson, az EU kereskedelmi biztosa szerint a tisztességtelenül alacsony kínai exportárak, az állami támogatások versenytorzító jellege s elsősorban a gyenge jüan komoly hátrányt okoznak az ázsiai országgal kereskedelmi kapcsolatokat ápoló európai vállalatoknak. Az EU és Kína közötti kereskedelmi mérleg jelenleg 150 milliárd eurós negatívumot mutat az unió rovására, a torzult arányt pedig mi sem mutatja jobban, mint hogy a közösség összes deficitje 2006ban 190 milliárd euró volt. Az uniós vállalatok ennek ellenére távolról sem egységesek annak megítélésében, hogy miként lehetne az egyre hátrányosabb helyzetet kezelni. (december 3. Magyar Nemzet 12.o., Népszabadság 9.o. Politikai jing-jang, európai módra)
Jön a jelzálogpiaci válság Jövőre várhatóan Európát - így hazánkat - is eléri az amerikai másodlagos jelzálogpiaci válság. Ennek átvészelésére a jövő év elejére készül el az unió harmonizációja, amely a pénzintézetek hitelkihelyezését szabályozza. Ennek és a 2008 elejétől változó áfa-, járulék- és jogszabályváltozások együttes hatásaként idehaza tovább csökkenhet az ingatlanügyletek száma. Itthon csökkenhet a tengeren túli jelzálogpiaci válság hatására a ténylegesen megkötött ingatlanügyletek száma, s erősödhet a kockázatkedvelő magántőke-társaságok és -alapok, illetve a tapasztalt pénzügyi és adótanácsadók szerepe - állapította meg a Mazars Metrum. A
könyvvizsgálattal, számviteli szolgáltatásokkal és üzleti tanácsadással foglalkozó nemzetközi szervezet a 2008-ra várható jelzálogpiaci uniós harmonizáció, az egyesült államokbeli másodlagos jelzálogpiaci válság, valamint a nemrég jóváhagyott jövő évi adóváltozások együttes hatásának hazai és európai vonatkozásait vizsgálta. A felmérés szerint a jelzálogpiaci válság miatt az európai pénzpiaci források szűkülése és drágulása várható. Erre válasz az unió jelzálogpiaci harmonizációja, amelynek értelmében uniós direktíva szabályozza, illetve egységesíti majd a hitelkihelyezések feltételeit, megelőzendő egy újabb hasonló globális pénzpiaci válságot. Mint arra a jelentés rámutat, a harmonizáció eredményeként szigorodhatnak az európai banki finanszírozási feltételek, ami azon országok gazdaságát fogja lelassítani, ahol a nagy finanszírozás- igényű építőipar és az ingatlanpiaci tranzakciók a gazdaság húzóerejének számítanak. (december 3. Magyar Nemzet 13.o.)
