Napfény Egyesület „Az élhetőbb életért” ALAPSZABÁLYA Alulírott Alapítók az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Ectv.) 3. § alapján elhatározták a Napfény Egyesület „Az élhetőbb életért” létrehozását. A Napfény Egyesület „Az élhetőbb életért” taggyűlése a 2012. december 15-én elfogadott alapszabályát a 2013. február 16-i módosításokkal egységes szerkezetbe foglalta az alábbiak szerint. I. AZ EGYESÜLET ADATAI 1. Az Egyesület neve: Napfény Egyesület „Az élhetőbb életért” Az Egyesület rövidített neve: Napfény Egyesület Az Egyesület székhelye: 7300 Komló, Petőfi S. u. 37. 2. Az Egyesület jogállása Az Egyesület önálló jogi személy, képviseletére az elnök jogosult önállóan. 3. Az Egyesület célja (1) A társadalmi szolidaritás jegyében a lelkileg és szociálisan kiszolgáltatott vagy veszélyhelyzetben lévő egyének, csoportok, így különösen a hátrányos helyzetű gyermekek, hajléktalanok, katasztrófa által sújtottak, betegek, szegények, fiatalok és idősek anyagi, természetbeni és lelki támogatása, a testi, lelki és szellemi jólét elősegítése, megtartásának támogatása az egyén, a közösség és a társadalom szintjén. (2) Az egyházaktól független hit egyéni és közösségi megélésének támogatása az esszénus értékek megőrzése és továbbadása által. (3) Élőhelyünk és távolabbi környezetünk védelmében való aktív közreműködés a környezettudatosság és a megújuló energiaforrások előtérbe helyezése mentén. A magyar fajták (honos vetőmagok, gyümölcsök, növények és állatok) védelme és népszerűsítése. A magyarságtudat erősítése a hagyományőrzés által, elfeledett szakmák felelevenítése. (4) Együttműködni más magyarországi és határon túli érdekképviseleti szervekkel, civil szerveződésekkel, társadalmi szervezetekkel, vallási és felekezeti csoportokkal a szociálisan rászorulók érdekeinek védelmében, valamint a magyarságtudat erősítésében. Az Egyesület a fenti céljainak elérése érdekében az alábbi tevékenységeket folytatja: - Adományozók felajánlásaiból, nyilvános helyeken kihelyezett perselyekből összegyűjtött adományokból az (1) bekezdésben meghatározott egyének, csoportok segítése, pénzbeli és természetbeni támogatása (étel és ruhaosztás, házi munkában, ügyintézésben, ápolásban való részvétel, szükség esetén jogi tanácsadás). - Gyermekotthonokban, idősotthonokban, családok átmeneti otthonaiban közösségi programok, segítő összejövetelek, előadások szervezése, lélekszolgálat nyújtása. - A környezetvédelem körében közösségi programok szervezése egy-egy kiemelt hely védelme, illetve a honos fajták megismertetése és népszerűsítése érdekében, szemét- és lomgyűjtés. Életmódtáborok, kézművesés hagyományőrző táborok, valamint közösségi programok és vásárok szervezése. - Tevékenysége finanszírozása érdekében támogatókat kutat fel, pályázatokon vesz részt, üzleti vállalkozásokat folytat, adománygyűjtő akciókat, jótékonysági vásárokat szervez. Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, ennek körében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége, és az alapcél szerinti tevékenységet nem veszélyeztetheti. Amennyiben az Egyesület befektetési tevékenységet végezne, taggyűlése köteles befektetési szabályzatot készíteni és elfogadni. Az Egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az Egyesület céljának megvalósítását és működésének fenntartását. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
II.
A TAGSÁGI VISZONY
5. Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, amelyek az Egyesület célkitűzéseit elfogadják. Az Egyesületnek kizárólag rendes tagjai vannak, pártoló és tiszteletbeli tag csatlakozására nincs lehetőség. 6. Az Egyesület tagjává választható az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok és magánszemély, aki a belépési nyilatkozatban az Egyesület alapszabályát elfogadja és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja. Az Egyesület tagjává választást a jelölt – a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával – kérelmezheti. A nyilatkozathoz – amennyiben jogi személy kéri felvételét – mellékelni kell a jogi személy igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként az Egyesület tagságában. A belépési nyilatkozatot az Egyesület Elnökségéhez írásban kell benyújtani. A kérelemről az Elnökség a soron következő ülésén egyszerű szótöbbséggel dönt. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak nincs helye. 7. Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes aktivitás útján gyakorolják. Az Egyesület tagjainak jogai: a) részt vehetnek az Egyesület taggyűlésén; b) tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a taggyűlésen; c) bármely társasági tisztségre választhatnak és a természetes személy tagok megválaszthatók; d) jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein; e) igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket, f) a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak. Az Egyesület tagjainak kötelességei: a) kötelesek megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait; b) kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását; c) kötelesek a tagdíjat minden hónap 15. napjáig befizetni; 8. A tagsági viszony megszűnik: a) a tag kilépésével, az Elnökséghez írásban benyújtott bejelentés beérkezésének napján; b) a tag kizárásával: 1. a tagdíjbefizetés fél éves elmulasztása miatt (az Elnökség felszólítása után a kitűzött 30 napos határidő eltelte után, a tagsági viszonyt megszüntető taggyűlési határozattal); 2. ha a tag tevékenységével vagy magatartásával az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti; c) a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével a megszűnés időpontjában; A tag kizárására az Elnökség a b/1. pont esetén a kitűzött határidő eredménytelen eltelte után tesz javaslatot. Az Elnökség fizetési felszólítása tartalmazza azon figyelmeztetést, hogy a fizetésre kitűzött határidő eredménytelen elteltét követően a tag kizárásának van helye. A b/2. pont esetén a tag kizárását az Elnökség kezdeményezheti. Az érintett tag a taggyűlés előtt felszólalhat, a taggyűlés ezt követően egyszerű szótöbbséggel dönt a kizárás kérdésében. A tag a taggyűlés határozata ellen a közléstől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül pert indíthat a Pécsi Törvényszék előtt. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, de a bíróság a határozat végrehajtását a tag kérelmére indokolt esetben felfüggesztheti. A tagsági viszony a kizárásról döntő határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. III. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI 9. Az Egyesület szervei Az Egyesület testületi szervei: a) Taggyűlés, b) Elnökség, c) Ellenőrző Bizottság. Az Egyesület tisztségviselői: a) elnök, 2
b) három elnökségi tag, c) pénztáros, d) ellenőrző bizottsági elnök és tagok. 10. A Taggyűlés A Taggyűlés a tagok összessége, az Egyesület legfőbb szerve. A Taggyűlésen a jogi személy tagok, a jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok képviselőjük útján vesznek részt. A Taggyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Taggyűlést az Egyesület évente egyszer tart. Rendkívüli Taggyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját, valamint amennyiben azt a bíróság elrendeli. A Taggyűlést az elnök írásban vagy elektronikus úton hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. A Taggyűlés ülései nyilvánosak. A taggyűlés elektronikus úton nem folytatható le. A Taggyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak 50%+1 fő jelen van. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Taggyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legkésőbb egy hónapon belüli időpontra ugyanazon tárgysorozattal új Taggyűlést kell kitűzni. A megismételt taggyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A határozatképtelen Taggyűlés az eddig megjelölt feltételek esetén is csak akkor válik határozatképessé, ha erre a tagok figyelmét az eredeti meghívóban előre felhívják. A Taggyűlésen az elnök, akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt elnökségi tag elnököl. A Taggyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Taggyűlés elnöke és a Taggyűlésen az elnök által felkért 2 tag hitelesít. A Taggyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a kérdést ismételt szavazásra kell bocsátani, ismételt szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni. Titkos szavazást rendelhet el a Taggyűlés az elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik. A Taggyűlés határozatait az Egyesület a székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán, valamint a honlapján teszi közzé. A Taggyűlés üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület elnöke látja el. A Taggyűlés döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel. Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén – az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet. A Taggyűlés kizárólagos hatásköre: a) megválasztja az Egyesület tisztségviselőit: az elnököt, pénztárost, három elnökségi tagot, valamint az ellenőrző bizottsági tagokat; b) határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni; c) megállapítja vagy módosítja az alapszabályt, illetőleg az Egyesület egyéb szabályzatait; d) az Elnökség javaslata szerint dönt a tag kizárásáról; e) meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét; f) tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat; g) elfogadja az Elnökség éves beszámolóját a tárgyévet követő év 90. napjáig; h) megállapítja az éves költségvetést; i) dönt az egyesület más egyesülettel való egyesüléséről, valamint a feloszlás kimondásáról; j) dönt a tisztségviselők tiszteletdíjáról; k) visszahívja a tisztségviselőket, ha tisztségük ellátására méltatlanná válnak, és elfogadja lemondásukat, l) a taggyűlés a hatáskörébe tartozó döntési jogosultságot a jelenlévő tagok 2/3-os többségének támogatásával átruházhatja. 3
A k) pont esetén az Elnökség tesz javaslatot a Taggyűlés számára a tisztségviselő méltatlanságának megállapítása tárgyában. A tisztség ellátására méltatlan a tisztségviselő, ha tevékenységével vagy magatartásával az Egyesület céljait, gazdálkodását veszélyezteti. Az érintett tisztségviselő a taggyűlés előtt felszólalhat, a taggyűlés ezt követően egyszerű szótöbbséggel dönt a visszahívás kérdésében. A tisztségviselő a taggyűlés határozata ellen a közléstől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül pert indíthat a Pécsi Törvényszék előtt. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, de a bíróság a határozat végrehajtását a tisztségviselő kérelmére indokolt esetben felfüggesztheti. A tisztségviselő megbízása a visszahívásról döntő határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. 11. Az Elnökség Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat az 5 tagú Elnökség látja el. Az elnökséget a taggyűlés választja 10 éves időtartamra. Az Elnökség tagjai az elnök, a pénztáros, és 3 fő elnökségi tag. Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg. Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja. Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban, vagy elektronikus úton. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagoknak több mint a fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Az Elnökség ülésein az elnökségi tagok és a meghívottak vehetnek részt. Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 8 napon belül – az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség tagjainak több, mint a fele jelen van. Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Taggyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség határozatait az Egyesület a székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán, valamint a honlapján teszi közzé. Az Elnökség feladatai: a) ellátja az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat; b) dönt a tagfelvétel kérdésében; c) pályázati lehetőségek felkutatása és a pályázatok benyújtása; d) taggyűlési döntést igénylő kérdésekben előterjesztést fogalmaz meg a taggyűlés számára; e) tájékoztatja a tagokat az Egyesület tevékenységéről, f) befogadja a tag írásbeli bejelentését annak kilépési szándéka esetén; g) javaslatot tesz a tag kizárására az alapszabály 8. b) pontjában meghatározott esetben. 12. Az Egyesület tisztségviselői Az Egyesület tisztségviselői az Elnökség összes tagja: az elnök, a pénztáros, három elnökségi tag, továbbá az ellenőrző bizottság tagjai. A tisztségviselőket a Taggyűlés választja. Az elnökség tagjainak megbízatása a megválasztás napjától 10 évre szól. A mandátum lejárta után újra megválaszthatók. Az Egyesület tisztségviselői tevékenységüket társadalmi munkában végzik az Egyesület javára, tevékenységükért tiszteletdíjban részesülhetnek. A tiszteletdíj mértékéről való döntés a Taggyűlés hatáskörébe tartozik. Az elnök feladatai: a) a taggyűlés és az elnökségi ülések levezetése, b) konferenciák és más rendezvények szervezése, c) a taggyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés, d) akadályoztatása esetén kijelölni a taggyűlést és az elnökségi ülést levezető elnökségi tagot e) az Egyesület működésének irányítása, f) utalványozási jog gyakorlása bármelyik elnökségi taggal együttesen, g) előkészíti a Taggyűlés és az Elnökség üléseit, gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli, h) beterjeszti a következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szól beszámolót a taggyűlés elé, 4
i) képviseli az Egyesületet. A pénztáros feladatai: a) kezeli az Egyesület házipénztárát, b) beszedi a tagdíjakat, c) kimutatást vezet a tagdíjbefizetésekről, d) gondoskodik a számviteli bizonylatolásról, e) szükséges rendszerességgel kapcsolatot tart az Egyesület könyvelését ellátó személlyel. IV. ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG Az Egyesület felügyelő szerve az Ellenőrző Bizottság, amely 3 főből áll. Az EB tagjait a taggyűlés választja 10 évre. Az Ellenőrző Bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak, ha tisztségük ellátására méltatlanná válnak. Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. Az Ellenőrző Bizottság ülésére – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg. Az Ellenőrző Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Egyesület tisztségviselőitől, illetve munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Az Ellenőrző Bizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a Taggyűlést vagy az Elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. A Taggyűlést vagy az Elnökséget az Ellenőrző Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Taggyűlés és az Elnökség összehívására az Ellenőrző Bizottság is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet. Az Ellenőrző Bizottság üléseit az Ellenőrző Bizottság elnöke hívja össze írásban, vagy elektronikus úton. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az Ellenőrző Bizottsági ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult bizottsági tagoknak több mint a fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 8 napon belül – az Ellenőrző Bizottságot üléseit ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Ellenőrző Bizottság tagjainak több mint a fele jelen van. Az Ellenőrző Bizottság ülésein a tagjai, valamit a meghívottak vehetnek részt. Az ülésekről sorszámozott jegyzőkönyv készül, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az Ellenőrző Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az Ellenőrző Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják. V.
AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA
13. Az Egyesület vagyoni eszközei Az Egyesület bevételei: a) tagdíjak; b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevétel; c) költségvetési támogatás; d) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adományok; e) az Egyesület rendezvényeinek bevételei. 5
Az Egyesület tagjai havonta tagdíjat fizetnek, melynek mértékét a Taggyűlés állapítja meg. Az Egyesület adománygyűjtő tevékenységet is folytat. Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak írásbeli meghatalmazás alapján végezhető. 14. Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az elnök terjeszti a Taggyűlés elé jóváhagyás végett. A kifizetések az elnök és egy elnökségi tag együttes aláírása alapján teljesíthetők. Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre kizárólag az elnök és egy elnökségi tag együttesen jogosult. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagja - a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával nem felel. Az Egyesület megszűnik, ha a) a Taggyűlés 2/3-os többséggel elhatározza egy másik egyesülettel való egyesülést, b) a Taggyűlés 2/3-os többséggel kimondja a feloszlást, c) a bíróság feloszlatja, d) törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti vagy megállapítja a megszűnését, e) fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti. Az Egyesület a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A b) – e) pontokban meghatározott esetekben az Egyesület jogutód nélkül szűnik meg, a b) pontban foglalat esetben végelszámolási eljárást, a c) – d) pontokban foglalt esetekben kényszer-végelszámolást kell lefolytatni. Az Egyesület alapszabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a megszűnt egyesületnek a hitelezői igények kielégítése után megmaradt vagyona a civil szervezetek támogatására való felhasználás céljából a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti meg. A vagyon felhasználásának módját a Civil Információs Portálon nyilvánosságra kell hozni. VI. AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE 15. Az Egyesület működése felett az adóellenőrzést az adóhatóság, az államháztartásból származó (költségvetési) támogatás felhasználásának ellenőrzését törvény eltérő rendelkezése hiányában az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet, a közhasznú működés feletti törvényességi ellenőrzést pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el. VII. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 16. Ezt az alapszabályt a Taggyűlés 2012. december 15-én, a módosítást 2013. február 16-án fogadta el. …………………………………………… Horváthné Tesch Éva Egyesület elnöke Záradék: Alulírott Fehérné dr. Bárdos Aliz ügyvéd a Cnytv. 38.§ (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítás alapján hatályos tartalmának. Az Alapszabály módosítására az 1/2013. (2013.02.16.) taggyűlési határozattal került sor. A módosítás az egységes szerkezetű Alapszabály II.5, II.6, II.8, III.10, V.14 pontjainak dőlt betűvel jelölt rendelkezéseire vonatkozik. Az aktualizálás megfelelőségét aláírásommal igazolom: Komló, 2013. február 16.
6
