Önálló innováció TÁMOP 3. 1. 4.-08/ 2-2008-0109 Napfény 002
h
pünkösdi témahét
Megvalósítás helye: Napfény Óvoda Ercsi, Bercsényi u. 18. Napraforgó csoport.
Megvalósító: Baczakó judit
Témahét célja: Népszokások felelevenítése, Néphagyomány átadása.
h Óvodánk bemutatása A Napfény Óvoda, 2009 szeptemberétől, a Dózsa György tér 2. szám alatt található székhely intézményből és annak két telephelyéből áll, fenntartója Ercsi Város Önkormányzata. Intézményünkben összesen 221 férőhellyel várjuk a gyerekeket, 9 óvodai csoportban. A teljes alkalmazotti kör 31 főből áll, melyet élén az intézményvezető, 18 óvodapedagógus, 9 dajka, 3 konyhalány alkot. A Dózsa György téren lévő székhelyünk 1982 óta fogadja a gyerekeket, 100 férőhellyel, 4 csoportban. 2008 nyarán, férőhelybővítés miatt nyitottuk meg a Szent István úti telephelyünket, az Eötvös József Általános és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény épületében. Itt két óvodai csoportban, 46 kisgyereknek jutott hely, s ezt követően, 2009 nyarán nyitotta meg kapuit a Bercsényi utcai telephely is, ahol csoportunk működik, s melyben 75 gyermeknek tudunk ellátást biztosítani, három csoportban. Óvodánk kertes házi övezetben helyezkedik el, melybe beékelődik a hajdani „tiszti lakótelep” övezete, s vonzáskörzetében él a helyi roma lakosság többsége is. Évről, évre nő a hátrányos,- és halmozottan hátrányos gyermekek száma intézményünkben, 65%, s gyermekeink csaknem 50%-a roma származású kisgyerek. Ezen kívül a veszélyeztetett gyermekek száma is igen magas nálunk, az összlétszám 20%-a. A szülők többsége munkanélküli, sokukra iskolai végzettség hiányában kilátástalan jövő vár, hiszen nem tudnak elhelyezkedni. A talajt vesztett családok megélhetési forrásául legtöbbször csak a segélyek, gyermeknevelési támogatások szolgálnak; anyagi, mentális és egészségi állapotuk folyamatosan romlik. Így az integrált óvodai nevelés intézményünkben kiemelt feladatunk, hiszen a hozzánk érkező gyermekek igen eltérő családi háttérrel rendelkeznek, értelmi, érzelmi és szocializációs fejlettségükben is nagy különbségek mutatkoznak köztük.
h Óvodánk személyi feltételei Bercsényi utcai telephelyünkön 6 szakképzett óvodapedagógus, 3 dajka és 1 konyhalány látja el a feladatokat. Ezen kívül, fejlesztőpedagógus, logopédus, illetve utazó gyógypedagógus segítségét is igénybe vehetjük.
h Óvodánk tárgyi feltételei
A felújítás során az épület teljes akadálymentesítése is megtörtént, valamint, jól felszerelt tornaszoba, orvosi szoba is kialakításra került. Az Európai Uniós szabványoknak megfelelő udvari játékeszközök is emelik az óvoda felszereltségének színvonalát. Az óvoda komfort fokozata tehát kiváló, a program megvalósítására alkalmas. Csoportszobáink tágasak, jól felszereltek, mindegyikhez külön mosdó, öltöző, saját, fedett terasz tartozik. Az épület szívében tágas, világos aula fogadja a belépőt, mely közös rendezvényeinkhez, ünnepélyeinkhez is megfelelő teret biztosít a szülők és egyéb vendégeink számára.
h Óvodánk programja
Óvodapedagógusaink saját helyi nevelési programjuk alapján dolgoznak. Fő nevelési alapelveink egyike, a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása, az esélyegyenlőség megteremtésének érdekében. Ennek alapja az egyéni képességfejlesztésre épülő, tervszerű, átgondolt és rugalmas pedagógiai munka, mely mindennapjaink meghatározója is egyben, s ehhez legfőbb fejlesztő eszközünk a játék. Fontos feladatunk az innovációra való törekvés, az integráció megvalósítása, az inkluzív nevelés. Mindez a szakmai és egyéni tolerancia elvének betartása nélkül lehetetlen vállalkozás. Óvodánk alapító okiratához híven sajátos nevelési igényű gyermekek fogadását is felvállaltuk, fejlesztésükben szakemberek segítségére támaszkodunk. Szoros együttműködésre törekszünk, a munkánkat segítő logopédussal, fejlesztőpedagógussal egyaránt. Intézményünk sajátosságaiból adódóan a szülőkkel való bizalmi viszony kialakítása elengedhetetlen számunkra a sikeres és eredményes nevelő-fejlesztő munkánkhoz. Igényeik és elvárásaik megismerése, figyelembevétele, valamint, a szülő- pedagógus kapcsolat ápolása mellőzi az kioktatást, előtérbe helyezi a pozitívumok kiemelését, s az azokra való építkezést. Óvodánkban arra törekszünk, hogy ne válogassuk szét a csoportokat készségi és etnikai hovatartozás szerint, hanem minél szélesebb spektrumú mintát nyújtsunk gyermekeink számára. Az önálló, kreatív megnyilvánulásokat helyezzük középpontba, melybe beletartozik a művészeti tevékenységtől a feladatvállalásig a nap folyamán lejátszódó bármely esemény. Fontos feladatunk az iskolaérettséghez szükséges képességek kialakítása, s az egyéni fejlesztési tervek készítése a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára. Sokszínű fejlesztő munkánkhoz differenciáltabb segédeszközök beszerzését tervezzük, mely speciális játékokból, fejlesztő mozgásszerekből és kommunikációt segítő eszközökből állnak. Szoros együttműködésre törekszünk nem csak a családokkal, de a helyi szociális szolgálattal, a nevelési tanácsadókkal, gyermekorvossal, védőnőkkel, s nem utolsó sorban az általános iskolával is.
h Csoportunk bemutatása
Az idei tanévet kiscsoporttal kezdtük az új, Bercsényi utcai telephelyünkön. Csoportunknak a „Napraforgó” nevet adtuk, mely igen találónak bizonyult, mivel kisgyerekeink úgy követik a csoport felnőtt tagjait, mint a napraforgó szép virága a Nap járását. Jelenleg 26 gyermek jár hozzánk, 13 fiú és 13 kislány, három kivételével valamennyien három évesek. A csoport jó része csak tanév közben töltötte be harmadik életévét, így a beszoktatás ebben a tanévben folyamatosan történt nálunk. Gyermekeink közül 20-an hátrányos helyzetű gyerekek, közülük 10-en halmozottan hátrányos helyzetűek. Munkánk során kiemelt helyet kap a multikultúrális nevelés, melynek alapját a néphagyományok ápolása, s átadása jelenti. Mindennapi óvodai életünkben, s nem csak ünnepeinkhez kapcsolódóan jelenítjük meg a népi tartalmakat, mesék, versek, mondókák, dalos, és- mozgásos játékaink megválasztásakor. Ugyanakkor már az egészen kicsikkel is próbáljuk megismertetni a néptánc egyszerű elemeit, az utánzás szintjén. Kiemelt helyet kap ezen kívül természetesen a roma népismeret, életkorhoz igazodó kincsestára is, lovári nyelvű autentikus népzene, népmesék, mondókák formájában.
h Pünkösdi népszokások
A tavasz egyik legszebb, s legrégebbi keresztény ünnepeinek egyike a Pünkösd. Napjainkban, - méltatlanul - leginkább csak, mint munkaszüneti napot tartjuk számon, pedig valaha fontos, a kereszténység születésének nagy ünnepeként emlékeztek meg róla.
Húsvétot követő 50. napra esik minden évben, a Biblia tanítása szerint, e napon jött le a Szent Lélek az apostolok közé, s az egyház megalakulásának születésnapja ez az ünnep. Görög neve; Pentecostes, azaz ötvenedik. A keresztény és ősi pogány, ókori elemek keverednek benne, a termékenység, nász ünnepe, s ezek szimbolikus megjelenítése dominál a hozzá kapcsolódó szokásokban, hiedelmekben.
g Dunántúli pünkösdölés g g Pünkösdi királynéválasztás, cucorkázás, a lányok termékenységi varázslással egybekötött köszöntője. A legkisebb, legszebb kislányt választották ki maguk közül, házról, házra kísérték, négy nagyobb lány vezetésével. Odaérve feje fölé kendőt tartottak, körbejáratták, miközben jókívánságokat kántáltak vagy énekeltek a ház lakóinak, végül felemelgették a kis királynét, jelezve mekkora áldást, szerencsét kérnek a háziakra. g Királyválasztás alkalmával a fiúk, legények ügyességi játékok, próbák során választottak maguk közül pünkösdi királyt, aki egy évig „uralkodott”. Ez abból állt, hogy ő parancsolt a többi legénynek, ingyen ihatott, minden lakodalomba, mulatságra hivatalos volt abban az esztendőben. g Lakodalmakat, bálokat is a pünkösd idején rendezték meg leggyakrabban, illetve számos párválasztó,- udvarlószokás is kapcsolódik ehhez az ünnephez. g A Pünkösd jelképei: g pünkösdi rózsa; - mosdóvízbe szórták, hogy egészségesek legyenek tőle g fehér galamb; - Szent Lélek szimbóluma g zöld ág; - házakra, istállóra tették, hogy távol tartsák az ártó, gonosz szellemeket.
h A témahét g
A tevékenység fő feladata: g
g
A népszokások felidézésével a Pünkösdi ünnepkör megidézése.
A tevékenység célja:
Verbális képességek fejlesztése, szókincsbővítés, kommunikáció, g Szociális képességek fejlődésének elősegítése a népszokások felelevenítése által, társak iránti érdeklődés felkeltése, érzelmi biztonságérzet megszilárdulásának segítése, g Mozgásfejlesztés, a nagymozgások, finommozgások által, g Gondolkodás fejlesztése, érzékelő és cselekvéses tapasztalatszerzés közben, g Figyelem fejlesztése, a vizuális, akusztikus, tér, - és időészlelési tevékenységek során g Játékos ismeret átadás. g
g
Szervezési feladatok: g g g
g
Szervezeti keretek: g
g
Szülők tájékoztatása a hét várható eseményeiről, Eszközök, alapanyagok összegyűjtése, Zenei anyag kiválasztása, előkészítése.
Csoportos, mikro csoportos és egyéni.
Képességfejlesztés: g g
g
Szókincsbővítése; pünkösdi rózsa, fátyol, gyöngysor, lakodalom… Verbális kommunikáció fejlesztése, a beszédértés, beszédhang analízis, beszédészlelés, folyamatos beszéd és verbális önkifejezés elősegítése, Társakkal való együttműködés fejlesztése a közös cselekedtetés által, társas magatartás, viselkedési szabályok elsajátításának segítése, mintaadással,
g
g g
g g
g
g
Nagymozgások fejlesztése, alapvető, természetes mozgásminták (járás, futás,…stb.), térbeli, időhöz kötött mozgásminták(pl. tánc,) segítségével, statikus és dinamikus egyensúly fejlesztése, Finommozgások közül leginkább manuális kézügyesség, ábrázoló készség fejlesztése Kognitív képességek fejlesztése, összehasonlítások és összefüggések felfedezése által, tárgy és tulajdonságainak felfedezése, ok-okozati összefüggések megfigyelése, valamint a problémamegoldó, kreatív gondolkodás fejlesztése által, Fejlődik a spontán figyelem, mint akusztikus, mint vizuális szinten, valamint az irányított figyelem egyaránt, Az észlelés fejlesztése is megjelenik, szem-kéz, szem-láb koordinációban, formaészlelés fejlődésében, ezt segítik a vizuális tevékenységek és a mozgás, tánc, Fontos helyet tölt be a fejlesztésben a testtudat, téri viszonyok, téri tájékozódás fejlesztése is, szintén a versenyjátékok, tánc során és a dalos játékokban.
Megvalósítás:
g
Ráhangolódás
A témahét első napján az előttünk álló események hangulatát készítjük elő, képek, könyvek nézegetésével, s a már előzetesen kiválasztott népzenei anyag meghallgatásával. A gyerekekkel közösen felidézzük előzetes ismereteinket is az évszakhoz kapcsolódóan. A képek kapcsán elmeséljük nekik ennek a nem túl ismert ünnepnek a szokásait, s megkezdjük a különböző tevékenységek előkészítését, kidíszítjük a királyi koronákat, egyet a fiúk, egyet pedig a lányok, közös munkával szépítgetnek. Ezután szép nagy, színes gyöngyökből nyaklánc is készül az ünnepi alkalomra a pünkösdi királyné nyakába. A tevékenységek közben az óvónők bemutatják a pünkösdi népdalokat, verseket, mondókákat. Felidézzük a tavaszi verseinket, dalocskáinkat is közösen a gyerekekkel. Helyszín: csoportszoba, Eszköz: népzenei CD-k, képes könyvek, képek különböző népviseletekről, népszokásokról, évszakról, fotókartonból kivágott koronák, lyukasztott formák, ragasztók, nagyméretű gyöngyök, zsinór.
g
Pünkösdi cucorkázás
Második nap választjuk ki a pünkösdi királynét és királyt. A lányok közül – a népszokáshoz híven -, a legkisebb kislányt kell kiválasztanunk. A fiúk aktív részvételével a felsorakozott lánykák közül összeméréssel próbáljuk megállapítani, melyikük a legalacsonyabb. Ha ez megtörtént máris megéljenezhetjük idei pünkösdi kis királynénkat. Ezt követően a többi kislány segítségével felöltöztetjük szép hosszú szoknyába, fejére tesszük a közösen készített koronát, nyakába akasztjuk a szép gyöngysort. Majd a négy legmagasabb lány kiválasztása után az ő feladatuk lesz fátylat tartva a királyné feje fölé, körbe kísérni a szobában, hogy mindenki megcsodálhassa, megéljenezhesse. A lányok koszorújában ezután elfoglalhatja helyét trónján. Majd következik a fiúk versenye a pünkösdi király koronájáért, melyet főleg egyensúlyfejlesztő gyakorlatokkal nehezítettünk. A csoport szoba egyik végéből a másikba kellett pókjárásban babzsákot cipelni, ez volt az első próba. A következő feladatban szintén babzsákot kellett egyensúlyozni, de most a fejükön. Aki tovább bírta megtartani séta közben, az a döntő csatát vívhatta az előző verseny győztesével a koronáért. Ebben a végső küzdelemben egy lábon kellett szökdelni, mindaddig, míg a „Vékony vászon, lepedő…” kezdetű népdal szól, az óvónők megszólaltatásában. Végül következett a koronázás. Helyszín: csoport szoba, Eszköz: előre elkészített koronák, királyné öltözékének darabjai, fátyol, babzsákok, népzenei CD.
g
Pünkösdi mulatság
A hét lezárásaként közös szerepjáték formájában elevenítjük fel az ünnephez fűződő bálok, mulatságok hangulatát. A kisfiúk szépen felkérték a lányokat egy táncra, s az alkalomhoz illő, pergő ritmusú népzenére, a néptánc egyszerű elemeit próbáltuk. Az ügyes párok kipróbálhatták az egyes csárdás, sarokkoppintás, höcögtető, s különféle átbújtatások formáit. Ezután eljátszottunk néhány szép dalos, körjátékot is, melyek dalukat vagy játékukat tekintve kapcsolhatók ehhez az ünnephez. Így „ A pünkösdi rózsa”, a szöveg miatt, míg a „ Mit mos, mit mos levél katicája” játéka miatt, s a „ Bársony ibolyácska” az évszak megjelenítésére került elő. Helyszín: csoport szoba, nyitott terasz,
Eszköz: népzenei CD, kendő. g
Megvalósítás tapasztalatai:
A ráhangolódás az ünnep eseményeire nagyon jól sikerült, hiszen minden gyermek szívesen vett részt az előkészületekben, s izgalommal várta a királyválasztás eseményeit. A kislányok nagyon szép koronát készítettek, aprólékos gonddal díszítgették, szinte valamennyien részt vettek az alkotásban. Szépen kivárták, míg egy-egy társuk végez a megkezdett részével. A fiúkat inkább az motiválta, hogy minél több dísz kerüljön a koronájukra, még ha néha egymás tetejére is került a formákból, de ez a korona is mutatós lett végül. A gyöngyfűzés amúgy is kedvelt játékunk, most azonban mindenki kedvet kapott hozzá, míg el nem fogyott a gyöngy készlet, egyre csak újabb és újabb láncok készültek. A képek nézegetése közben alkalmunk volt beszélgetni arról is, melyik családban, mit, hogyan ünnepelnek, kik járnak templomba, ki, hol látott már hasonló ruhákat, mint a népviseletek, mi az érdekes ezeken,..stb. Mindeközben összefoglaltuk mindazt, amit gyermekeinkkel már megismertünk az évszakról. Új dalokat, verseket is tanultunk a tevékenykedés közben. g
A következő nap nagy izgalomban telt, már reggeli gyülekezőtől kezdve azon tanakodtak gyerekeink, hogy ki lesz a király és királyné. A lányok összemérése igazán jó hangulatban zajlott, a fiúk ügyesen segítettek kiválasztani a soron kívül állók közül, melyikük a legalacsonyabb, s közben különféle megállapításokat is alkalmunk volt tenni, minthogy: többen vannak a barna hajú és barna szemű lányok, kevesebben a rövid hajúak, stb. Ezután a kislányok nagyon szépen, közösen felöltöztették a kis királynét, majd négy legmagasabb lányunk körül kísérte a csoportban, fátyolt tartva feje fölé. Ez nagyon tetszett a lányoknak, így csere is történt, s másodszorra másik négy lányka vezethette a büszke királynét. A fiúk alig várták a versenyt, nagyon ügyesen vetélkedtek, nehéz volt dönteni köztük. A babzsák fejen való cipelésénél például a két utoljára maradt, legügyesebb fiúcskának már futnia kellett a körben, hogy eldőlhessen, ki marad végül. A döntőben résztvevőkért már az egész csoport közösen drukkolt, főleg a lányok jeleskedtek az hajrázásban. g
Utolsó nap került sor a pünkösdi mulatságra, melyen néhány egyszerű, elemi néptánclépést mutattunk a gyerekeknek, amit igen könnyen és ügyesen utánoztak. A lányok nagyon szívesen vették a fiúk felkérését, akik szintén nem szégyenlősködtek, amin mi felnőttek meg is lepődtünk. Nagyon igyekeztek jól leutánozni a bemutatott lépéseket, s néhányaknak valóban szépen ment az ütem tartása is. Néhány próbálkozás után párt lehetett cserélni, illetve a fiúk lekérhették a lányokat, s folytatódott tovább a tánc. Végül szabadon mindenki kedvére táncolhatott, s meglepődve tapasztaltuk, hogy jó néhány pár tovább gyakorolta a bemutatott lépéseket, forgásokat. Nagyon jól telt az idő, felszabadult hangulatban, a kis táncosok alig tudták abba hagyni. g
h Összegzés
Nagyon jó hangulatban, tartalmasan múlt a hetünk, sikerült minden eltervezett feladatunkat megvalósítani. A gyerekek is nagyon ügyesen vettek részt a különböző népszokások felelevenítésében, örömmel számoltak be a szülők is, milyen sokat mesélt otthon gyermekük az átélt élményeiről. Szeretnénk a jövőben, gyermekeink életkorának előre haladását követve, egyre színesíteni, bővíteni, erről a szép ünnepről való megemlékezést, a hozzá kapcsolódó néphagyományok megjelenítését. Tervezzük, hogy a következő évben még egy nappal megtoldjuk a pünkösdi, óvodai ünnepkörünket, s a szülőket is meghívva, délután táncházat rendezünk, ahol megmutatjuk, hogy milyen szépen táncolják gyermekeink a népi táncokat, valamint a szülőknek is megtanítjuk, azt, amit már tudunk.
