Nanotechnológia Javasolt vitatéma
Az alábbi dokumentum annak a nézetnek a megvitatását javasolja, mely szerint a nanotechnológia képviseli a következő technológiai forradalmat.
Nanotechnológiák A nanotudomány olyan tudományos eljárásokat foglal magában, amelyek az anyagot a nano mérettartományban kezelik a méret és a tulajdonságok befolyásolása érdekében. A nanotechnológia a nanotudomány gyakorlatba ültetése. A nanotechnológia a 100nm-nél kisebb objektumok kezelése. A nanotechnológia kihasználja azt a tényt, hogy a 100nm-nél kisebb objektumok erre a méretre specifikusan jellemző fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságokkal rendelkeznek. A nanotartományba tartozik minden olyan objektum, ami kisebb méretű, mint 100 nanométer. A nanométer a méter egymilliárdod része, ezért az ilyen méretű objektumok az emberi szem számára nem láthatók, még a hagyományos mikroszkópokkal sem. A nanotartományban az anyagok másmilyen tulajdonságokkal rendelkeznek. A nanotechnológia képes egyes atomok manipulálására, vagy éppen apró motorok előállítására. Egység
Érték
Nanométer (nm)
A méter egymilliárdod része
Mikrométer (µm)
A méter egymilliomod része
Milliméter (mm)
A méter egyezred része
Példák a nanotartományra (Forrás: www.arizona.edu 2004) Hozzávetőleges méret
Példa a biológia területéről
Mérettartomány
Hidrogén atom
Nanotartomány
Kis méretű molekula Szén nanocső Fullerén
Nanotartomány
100 nm
Vírus Nanokagyló
Nanotartomány
400 nm
Látható szín
0.1 nm 1 nm
1 µm
Baktérium
Mikrotartomány
10 µm
Állati sejt Emberi látás
Mikrotartomány
100 µm
Növényi sejt
Mikrotartomány
A nanotudomány számunkra egy viszonylag új tudományterület, a természetben azonban már hosszú idő óta jelen vannak a
1/10
nanotartományra jellemző szerkezetek és folyamatok – a nanotechnológia pedig ennek a tudománynak a gyakorlatba ültetése. Például a tudósok egy nagy felbontású elektronmikroszkóppal egy 17. században készített eredeti damaszkuszi kardban néhány nanométer átmérőjű üreges szénhengereket fedeztek fel, amelyeket szén nanocsöveknek hívunk. Különleges kovácsolási technikákat és „recepteket” alkalmazva a mesteremberek már több mint 400 évvel ezelőtt szén nanocsöveket állítottak elő, ezzel csökkentve az acél ridegségét. Egy másik példa a középkorban készített festett üvegablakok, amelyek a fém nanorészecskék mérettől függő fényvisszaverési tulajdonságai miatt különlegesek. Az üvegben található 25nm méretű arany nanorészecskék által visszavert fény színe piros, a 100nm méretű ezüst nanorészecskéké pedig sárga. Az üveghez igen kis, változó mennyiségű ezüstöt és aranyat adva állították elő a festett üvegablakok sárga és piros színeit. Ami viszonylag új dolog, az a nanotartomány kezelésére való képességünk, illetve a nanotechnológia alkalmazási területei. Azonban Feynman már 1959-ben felvetette az atommérnöki eljárások lehetőségét; az IBM-nél dolgozó Binnig és Rohrer pedig 1981-ben létrehozta az úgynevezett pásztázó alagútmikroszkópot, amely lehetőséget adott az atomok megfigyelésére és kezelésére; és Curl, Kroto és Smalley pedig 1985-ben felfedezte a fullerént (angol nevén buckyball), amely egy focilabdához hasonlító formájú 0.7nm méretű szénmolekula. 1991-ben a Science magazin kinevezte a fullerént „az év molekulájának”, és azon meggyőződésnek adott hangot, mely szerint „minden bizonnyal ez a felfedezés fogja meghatározni az elkövetkező időkben a természettudományos kutatások irányát.” A nanotechnológia a természettudományok és a műszaki tudományok szinte bármelyik területén alkalmazható. Egyaránt releváns a biotechnológusok, a fizikusok, a kémikusok, a villamos- és gépészmérnökök, valamint az anyagtudományokkal foglalkozó tudósok számára. Becslések szerint 2050-re az új termékek 50%-a nanotudományos és nanomérnöki eredményekre épül majd. (Forrás: Dr. M.C. Roco, vezető nanotechnológiai tanácsadó az egyesült államokbeli National Science Foundationnél). A nanotechnológia számos etikai vita tárgya, amelyekről alább lesz szó. Először tekintsük át a nanotechnológia tekintetében érintett feleket, a nanotechnológia néhány alkalmazási területét, és az alapvető fogalmakat.
Érintett csoportok
A nanotechnológia terén különböző érdekeket képviselő csoportok többek között: Tudományos kutatók Globális és nemzeti politikai döntéshozók, akik a nanotechnológiákkal kapcsolatos törvényhozásért és azok szabályozásáért felelősek Iparágak, amelyek számára anyagi előnyökkel jár a termékek előállítása A nanotechnológiákat alkalmazó termékeket megvásárló fogyasztók Az általános népesség: a környezeti biztonság mindenki számára fontos
2/10
A fejlődő országok, melyek specifikus szükségleteire a nanotechnológiák potenciálisan megoldásokat nyújthatnak
Alkalmazási területek
A nanotechnológiáknak számtalan potenciális alkalmazási területe létezik, itt csak egy néhány példát sorolunk fel. Gyáripar, IT, kommunikáció, biztonság A könnyű súlyú, de rendkívüli szilárdságú termékek potenciálisan alkalmazhatók például a közlekedési eszközök vagy az űrhajók gyártásában, alakváltoztató szárnyak létrehozásában a repülőgépek számára, a földrengéseknek ellenálló épületek építésében, a könnyű súlyú golyóálló mellények (amelyek eltérítenék a golyókat, ahelyett, hogy elnyelnék azok energiáját) továbbfejlesztésében, és a könnyű súlyú sporteszközök gyártásában (pl. tenisz- és golfütők). A fényvédő krémek és egyéb bőrápolási termékek a nanorészecskéknek az ultraibolya sugárzás elnyelésére való képességét használják ki. A tűzálló burkolatok felhasználhatók az építési anyagok védelmére, a víztaszító burkolatok pedig lepergethetik a vizet az autókról vagy az ablakokról. Egy vállalat már jelenleg is forgalmaz egy úgynevezett „öntisztító üveget”. A kvantumkriptográfia feltörhetetlen biztonsági megoldásokat nyújt majd az üzleti vállalkozások, a kormányzatok és a hadseregek számára; a kvantumszámítógépek pedig a természeti katasztrófák szimulálására lesznek felhasználhatók, továbbá a mintafelismerésre is, amely lehetővé teszi a számítógépes arcfelismerést lehetővé biometria kifejlesztését. (Booker and Boyson 2005) A nanotechnológiát alkalmazó kémiai érzékelők biztonsági területeken lesznek felhasználhatók – például lehetővé teszik majd a drogok vagy a robbanóanyagok felkutatását a repülőtereken, vagy a kémiai anyagok jelenlétének kimutatását a háborús övezetekben. A Defence Advanced Research Projects Agency (DARPA – fejlett védelmi kutatási projektek ügynöksége, Egyesült Államok) például egy olyan hordható bioérzékelővel kapcsolatban végez kutatásokat, amely riasztaná a katonákat, ha antraxszal kerülnének érintkezésbe. (Malsch 2002) A nanotechnológiákat a már létező technológiák továbbfejlesztésére is fel fogják használni, például a számítógépek működésének felgyorsítására, illetve méretének csökkentésére, vagy kisebb méretű és kevesebb energiát fogyasztó adattárolók kifejlesztésére. Már ma is léteznek 100nmnél kisebb számítógép tranzisztorok. Az Intel által gyártott valamennyi tranzisztort 2000 óta a nanotechnológia alkalmazásával hozzák létre. Egyes vállalatok nanoléptékű rétegekből álló lemezmeghajtókat állítanak elő, amelyek nagyobb adatsűrűségű adattárolást tesznek lehetővé, továbbá olyan szén nanocsöveket gyártanak, amelyeket vezetőanyagként és mikroszkopikus szondákként lehet majd felhasználni. (Scholze 2007) Alkalmazási lehetőségek az orvosbiológia területén A szén fullerén, a nanocsövek és a nanokagylók nanoléptékű mérete lehetővé teszi, hogy ezek elősegítsék a gyógyszereknek az emberi szervezet különböző részeihez való eljuttatását. A gyógyszereket vagy egyéb anyagokat beilleszthetik a nanocsövekbe vagy hozzáilleszthetik azok felületéhez.
3/10
A kutatók reményei szerint a nanorészecskék elősegítik majd a rákos megbetegedések kezelésének továbbfejlesztését, és hozzájárulnak majd ahhoz is, hogy elkerülhetővé váljanak a kemoterápiának és a sugárkezelésnek a szervezetet legyengítő súlyos mellékhatásai. A terápiás nanorészecskék alkalmazásának első lépése a liposzómák felfedezése volt. A liposzómák tulajdonképpen mikroszkopikus méretű zsírbuborékok, melyeket gyógyszerekkel töltenek meg. Ezeket ma már világszerte alkalmazzák a rákos megbetegedések gyógyításában. Egy másik terápia arany bevonatú nanokagylókat alkalmaz, amelyekhez a rákos sejtekre specifikus antitesteket kapcsolnak hozzá. A nanokagylók a véráramba juttatva keringenek a szervezetben, míg az antitestek hozzá nem kapcsolódnak a rákos sejtekhez. Amikor egy bizonyos hullámhosszú fénnyel megvilágítják a beteg testét, a nanokagylók elnyelik a fénysugarakat, az így termelődő hő hatására külső burkolatuk megolvad, és a nanokagyló a rákos sejtek közvetlen közelében szabadon engedi az azokat elpusztító gyógyszeranyagot. (UNESCO 2006) A nanostruktúrájú anyagok alkalmazása ígéretes kilátásokat nyújt a sérült vagy hiányzó szövetek helyettesítését szolgáló protézisek vagy beültetetések szempontjából. A beültetett szövetek felületének nanoléptékű módosításai a jobb kötődés elősegítésén keresztül hozzájárulhatnak a szervbeültetések tartósságának javításához. (Scholze 2007) A diagnosztikus érzékelők és a „laboratórium egy chipen” nanotechnológiák lehetővé teszik a „betegágy melletti diagnosztikát” (Point of Care Testing – POCT), például a vér és egyéb mintaanyagok elemzését. A „laboratóriuom egy chipen” esetében parányi mennyiségű folyadékok vagy gázok mikroszkopikus csatornákban keverednek egymással, és reakcióba lépnek. A reakciók eredménye azonnal elemezhető. (Malsch 2002) Az otthoni terhességi tesztek arany nanorészecskéket alkalmaznak. A terhesség során termelődő egyik hormon a nanoméretű részecskéket arra készteti, hogy összecsoportosuljanak, aminek következtében egy jellegzetes színt vernek vissza a tesztkészülék felületén. Egyes, ma már széles körben elérhető speciális gyógyhatású sebkötöző anyagok ezüstöt alkalmaznak fertőzésgátló szerként. A nanoméretű ezüst ionok megakadályozzák a mikrobák sejtlégzését. (Forrás: Burnsurgery.org) Jelenleg vizsgálják az úgynevezett kvantumpontoknak az orvosbiológiai képalkotás terén való alkalmazhatóságát. (UNESCO 2006) Környezet Azon fejlődő országok, ahol nehezen elérhető vagy szennyezett a víz, felhasználhatják a nanotechnológiákat annak megtisztítására, vagy arra, hogy eltávolítsák a sót a vízből. Ma világszerte öt emberből egy nem fér hozzá az egészséget nem veszélyeztető ivóvízhez. Az autók könnyebb súlyú és erősebb motorokkal és karosszériával rendelkeznek majd, az üzemanyag hatékonyságát pedig új adalékanyagokkal fogják fokozni, ezzel is csökkentve a járművek energiafelhasználását. A házak világítását kvantumpontokkal (elektromos töltéssel rendelkező nanokristályok) oldják majd meg, amelyek az elektromosságot fénnyé alakítják át hő helyett. A mezőgazdaságban a nanotechnológia segítségével megoldhatóvá válik a víz és a trágya lassú adagolása vagy a gyomirtó szereknek a földbe való juttatása. Emellett nanoérzékelők ellenőrzik majd a föld minőségét és a
4/10
növények egészségét, és nanomágnesek segítségével távolítják majd el a földből a szennyező anyagokat. A nanotechnológiának a nagyobb rendszerekkel (például a hidrogén alapú gazdaság, a napenergia-technológia vagy a következő generációs elemek rendszerével) való egyesítése potenciálisan mélyreható hatást gyakorolhat az energiafogyasztásra, és ez által az üvegházhatású gázok kibocsátására. (www.ias.unu.edu)
Kulcsfogalmak
Buckyball (vagy buckminsterfullerene, a fullerén angol elnevezése) egy focilabdához hasonlító formájú, hozzávetőleg 0.7nm széles szénmolekula. Szén nanocsövek: a nanocsövek (melyeket S. Lijima fedezett fel 1991-ben) néhány nanométer átmérőjű üreges szénhengerek, amelyek organikus szupravezetők. A fullerén egy, a nanocsövekhez hasonló üreges szén gömb (l. fent). Egy nanométer egy méter egymilliárdod része (egy emberi hajszál vastagságának az 1/80 000-e). Nanoméretű (vagy nanoléptékű) minden, ami 100 nanométernél kisebb méretű. A nanotudomány olyan tudományos eljárásokat foglal magában, amelyek az anyagot a nano mérettartományban manipulálják vagy kezelik a méret és a tulajdonságok befolyásolása érdekében. A nanokagylók különböző vastagságú aranybevonattal ellátott parányi üvegbuborékok. Az arany a kagyló vastagságától függően változó mértékben képes a fény elnyelésére, így csak bizonyos hullámhosszúságú fényt nyel el, és bizonyos hullámhosszúságú fényt ver vissza. A nanotechnológia a nanotudományok gyakorlati alkalmazása. A nanotechnológia a 100nm-nél kisebb objektumok manipulálása vagy kezelése. A nanotechnológia kihasználja azt a tényt, hogy a 100nm-nél kisebb objektumok erre a méretre specifikusan jellemző fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságokkal rendelkeznek. A nanomedicina (nanogyógyászat vagy nano-orvostudomány) a nanotechnológiák orvostudományi célú alkalmazása, vagy az ehhez kapcsolódó tudományos kutatás. Ez a terület magában foglalja például a gyógyszerek nanorészecskék segítségével történő célbajuttatását, valamint a molekuláris nanotechnológiával és a nanotechnológiákat alkalmazó védőoltási eljárásokkal kapcsolatos lehetséges jövőbeli megoldásokat. A nanovezetékek a nanotartományba tartozó átmérőjű vezetékek. A kvantumpont egy félvezető nanorészecske, amely egy egyszeri elektromos töltést hordoz, és egyedülálló fotofizikai tulajdonságokkal rendelkezik.
5/10
Etikai kérdések
Prioritások és szabályozás A nanotechnológiának a gyáripar, az orvostudomány vagy a környezetvédelem területén való alkalmazásában rejlő rendkívüli lehetőségekkel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy milyen típusú nanotudományra és nanotechnológiára van a leginkább szükségünk, azaz mely területeket érdemes befektetéseink és kutatásaink szempontjából előnyben részesíteni. A technológia minden más ágához hasonlóan a nanotechnológia is felhasználható az emberiség javára és kárára egyaránt. Hogyan szabályozzuk a tudományos irányelveket érintő kérdésekkel kapcsolatos döntéshozást, és hogyan határozzuk meg, hogy ki hozza meg a döntéseket? A fejlődő országokat érintő következmények A nanotechnológia potenciálisan alkalmas lehet a fejlődő országokban élő 5 milliárd ember sürgető problémáinak a megoldására. A fejlődő országok olyan specifikus szükségletekkel rendelkeznek, amelyekre a nanotecnhnológia képes lehet megoldásokat nyújtani, például a víztisztítás, az energiahatékonyság és a mezőgazdaság területén. Ebből kifolyólag különösen fontos a fejlődő országok bevonása a nanotechnológia fejlesztésébe és előmenetelébe. Az új nanotermékeket nagy részben a fejlett országokban állítják majd elő, azonban a szükséges ásványi nyersanyagok döntő részben fejlődő országokban találhatók meg, például Kínában (volfrám, alumínium), DélAfrikában (platina és arany), Brazíliában (alumínium) és Chilében (réz). Ez egy új típusú „tudásbeli válaszvonal” kialakulásához vezethet a nanotechnológiák létrehozásához szükséges ásványi nyersanyagokkal rendelkező országok, illetve azon országok között, akik a szükséges tudásanyaggal (szakértelemmel) rendelkeznek. Ez a fejlődő országok számára hátrányos egyenlőtlen feltételek kialakulásához vezethet. Kína, India és Brazília felismerte ezt a veszélyt, és már most is befektetéseket tesznek a kutatás és fejlesztés területeibe. Dél-Afrika, Argentína, Chile és Mexikó szintén kezdeményeztek már nemzeti programokat. (Scholze 2007) A tudás megosztásához egy másik kérdés is kapcsolódik, nevezetesen a technológia terén történő túlzott mértékű szabadalmaztatás veszélye. Jelenleg világszerte máris 86 000 nanotechnológiához kapcsolódó szabadalomlevél létezik. Amennyiben az alapvető nanorészecskék és a nanorészecskéket alkalmazó eljárások túlságosan nagy része szabadalmazottá válik, az új szabadalmi igények benyújtása, valamint a már szabadalmaztatott technológiák alkalmazása nehézségekbe ütközhet. A számos egymást átfedő, és egymással versenyző szabadalom miatt jogi szakértelemre is szükség lesz bármilyen új kutatás megkezdéséhez. Másfelől a fejlődő országok amiatt is hátrányos helyzetbe kerülhetnek, ha magas összegű engedélyezési díjakat kell fizetniük a számukra szükséges technológiák használatáért, például olyan víztisztító rendszerek alkalmazásáért, amelyek szén nanocsövek segítségével állítanak elő tiszta ivóvizet. (UNESCO 2006) Egészségügyi és biztonsági kérdések A nanotechnológia új jelenségeket von maga után, melyek közül némelyek egyesek számára félelmet keltőek lehetnek. Az egyik ilyen tényező maga a nanotartomány, azaz a parányi méretek, hiszen mindig nehéz olyasmiben bíznunk, ami láthatatlan a számunkra. Szintén félelemre adhat okot az
6/10
ember és a gépek összekapcsolódásának lehetősége, ami a nanotechnológiának köszönhetően már tulajdonképpen valósággá vált. Példaként említhetők itt a DNS által vezérelt számítógépek, vagy a szervezetünkben rákos sejteket kutatva vándorló nanokagylók. Általánosságban véve az élő és élettelen dolgok által alkotott nanoméretű hibridek létrehozása meglehetősen félelmetes gondolat. Egy másik elméleti lehetőség az, hogy a nanobotok (nanoméretű robotok) végtelen számú másolatot készíthetnek magukból, bolygónk minden erőforrását felhasználva. Ezt az elméletet Eric Drexler egyik könyvében a „szürke massza” (grey goo) problémájának nevezte: szürke, mert gépek alkotják, és massza, mert ezek a gépek olyan kicsik, hogy nagy tömegük sűrű folyadéknak tűnne. Számos szakértő elutasítja ezeket az elméleteket, és tudjuk, hogy számos nanotechnológia nem támaszt semmilyen új veszélyt az emberek egészségére vagy biztonságára (pl. számítógépes chipek). Valójában a szabad nanorészecskék mindig is léteztek. Például mindennapi életünk részei az úgynevezett „járulékos” nanorészecskék (pl. hegesztési füst, főzés vagy dízelégés során keletkező fáradt gőz) vagy „a természetben előforduló” nanorészecskék (pl. az óceánból származó sópermet vagy az erdőtüzek során keletkező égéstermékek). Minden levegővételünkkel több milliónyi égésből származó szennyező nanorészecskét lélegzünk be. Emellett a vírusokat is felfoghatjuk nano-biotechnológiai ellenségekként. Ezek megértése elengedhetetlen a túlélésünkhöz. Az újonnan kifejlesztett és előállított nanorészecskékből álló anyagok lehetséges hatásainak folyamatos ellenőrzése szorosan összefonódik a vírusokhoz hasonló „természetes” nanotechnológiákról alkotott ismereteink bővítésével és az ellenük folytatott küzdelemre való képességünk fokozásával. (Malsch 2002) A nanotechnológia alkalmazásával létrehozott anyagokat azonban ugyanolyan óvatossággal kell kezelnünk, mint minden egyéb kémiai anyagot. Az egyesült királysági Royal Society (brit tudományos akadémia) és a Royal Academy of Engineering (brit mérnöktársaság) javaslata szerint a szabad nanorészecskéket új kémiai anyagokként kellene besorolni, velük kapcsolatban további kutatásokat kell végezni, és a munkakörnyezetekben folyamatosan ellenőrizni és szabályozni kell az expozíciós szinteket. Mindezek ellenére egyre szélesebb körben válik elfogadottá, hogy a nanotechnológiai kutatások folytatása ma már nem egyenlő a nagy ismeretlenbe való behatolással – az elmúlt évtized során végrehajtott rendkívüli mennyiségű mélyreható kutatásoknak köszönhetően a tudósok ma már egy hatalmas tudásanyagra építve folytathatják munkájukat a nanotechnológia területén, annak érdekében, hogy új termékeket hozzanak létre, vagy továbbfejlesszék a már létező termékeket. További problémák merülhetnek fel a nanotechnológiával kapcsolatos kommunikáció terén, különösen, ha az érintett felek különböző definíciókat alkalmaznak. Például az iparág jelenleg a 100 nanométernél kisebb részecskéket nevezi nanorészecskének, míg egyes fogyasztói csoportok már a 300nm-nél kisebb részecskéket is annak tekintik.
7/10
Tények és adatok
A nanotechnológiai kutatás öt legnagyobb globális szintű befektetője 2009-ben
Az EU tagállamai Oroszország Egyesült Államok Japán Kína
A globális finanszírozás teljes összegének százalékos része 27% 23% 19% 12% 10%
2008. végére a különböző országok kormányzatai közel 40 milliárd dollárt fektetnek majd be a nanotechnológiai kutatásba. Emellett csak 2009-ben a nanotechnológiai kutatásokra szánt kormányzati finanszírozás globális szinten elérte a 9,75 milliárd dollárt. (www.cientifica.eu) Az Európai Bizottság évente hozzávetőleg 500 millió euró összegű finanszírozást nyújt a nanotechnológiához kapcsolódó projektek számára. A neves Nature magazin „Nanotechnology Study” című tanulmányában (2006. október) a világon a 6. helyre sorolta be Írországot. A nanotechnológiára épülő termékek piacának értéke 2015-re várhatóan eléri a 3,1 billió dollárt (a 2007-es 147 milliárd dollárhoz képest). (Lux Research) A nanotechnológiai kutatásokra fordított kiadások az előrejelzések szerint azonban 2008 és 2012 között csupán 9,3 százalékkal nőnek majd. 2004 és 2008 között még 130%-os volt az ilyen költségek növekedési aránya. Számos írországi központú multinacionális vállalat mutat előrehaladást a nanotechnológiai kutatás és fejlesztés terén. Ezek közé a vállalatok közé tartozik például az IBM és a Hewlett-Packard. Az írországi kutatóintézetek együttműködést folytatnak a helyi vállalatokkal a nanotechnológiák alkalmazási területeinek tekintetében, és két írországi egyetem két sikeres nanotechnológiai vállalatot hozott létre – a dublini University College az NTera nevű vállalatot, a szintén dublini Trinity College pedig az Allegro Technologies-t. Az új ismeretek és a továbbfejlesztett gyártási hatékonyság az öt évvel ezelőtti 1000 dollárról a jelenlegi 30 dollárra csökkentette az egy grammnyi alacsonyabb minőségű nanocsövek gyártási költségét. A nagy tisztaságú nanocsövek gyártási költsége 400 dollár grammonként. (www.nanotechireland.com) Az Európai Bizottság becslése szerint jelenleg a széles körben elérhető kozmetikai termékek (például fényvédő szerek, ajakrúzsok és öregedésgátló krémek) hozzávetőleg 5%-a alkalmaz nanoanyagokat. Az Európai Parlament márciusban úgy döntött, hogy a nanotechnológiák kozmetikai célú alkalmazása tekintetében a szigorúbb szabályozásokat fogja támogatni. (www.euractiv.com)
8/10
Nanotechnológiát alkalmazó kereskedelmi termékek (Forrás: UNESCO 2006) Egészségügy: Nucryst sebkötöző anyagok égési sérültek számára, „nanoezüst” bevonattal; az Envirosystems EcoTrue nevű nanoemulziója, egy „katonai minőségű” fertőtlenítőszer; a Nanofilm által forgalmazott ClarityDefender nevű ablaktisztító spré; Flex Power ízületi- és izomfájdalom csillapító krém; 3M fogászati ragasztóanyag Ruházat: Cerax nanowax sílécek ápolásához; Franz Ziener vízhatlan sídzseki (NanoTex); a gyűrődésnek és a foltosodásnak ellenálló nano-kezelésű ruházatok; Shockjock Aerogel lábmelegítők; Simmons mosható ágymatrac (NanoTex) Bevonatok: Kiemelkedő minőségű napszemüvegek tükröződésgátló nanofilm bevonata; a BASF Mincor nevű, építőanyagok bevonására használható rendkívüli víztaszítóságú spréje, mellyel azok vízállóvá tehetők. Bőrápolás: L’Oréal mélyen ható bőrkrém; Bionova „személyre szabott bőrápolás”; Z-COTE fényvédő krém Fényképészet: A Kodak Organic Light Emitting Diodes (organikus fénykibocsátó diódás) kijelzőjű fényképezőgépe Szabadidő: Babolat nanocsöves teniszütő; az InMat nanotechnológiás teniszlabdái; a Maruman & Co. „titán fullerén” felhasználásával előállított golfütői; nanodinamikus golflabdák
Törvényhozás és szabályozó hatóságok
A nanotechnológia által megnyitott új elméleti területeket és a vele járó, még ismeretlen kockázatokat szem előtt tartva az Európai Bizottság a nanotartományra és az új típusú nanorészecskékre specifikusan jellemző új szabványok, eszközök, szakmai terminológia, és mérési módszerek bevezetését javasolja. Az Európai Unióban 2007 júniusa óta hatályban levő új egységes szabályozás, mely a vegyi anyagok bejegyzését, értékelését és engedélyezését szabályozza (Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals – REACH) várhatóan nagy horderejű hatásokat gyakorol majd a kémiai iparágakra valamint a nanorészecskék gyártóira (UNESCO 2006). Az Európai Unió és az Egyesült Államok úgy határozott, hogy ahelyett, hogy specifikusan a nanotechnológiára vonatkozó új törvényeket alkotnának, inkább a már jelenleg is érvényben levő szabályozások által meghatározott kereteken belül maradva folytatják a nanotechnológiákra vonatkozó szabályozást, a területtel kapcsolatos hiányosságok pótlásával.
Források és további információk
Booker, R. and E. Boyson. (2005) „Chapter 1: The hitchhiker’s guide to nanotechnology.” in: Nanotechnology for Dummies http://www.nanotechnologyfordummies.com/Chapter%201.pdf
9/10
Chang, K. (2005). “Tiny is beautiful: translating ‘nano’ into practical.” http://www.nytimes.com/2005/02/22/science/22nano.html?emc=eta1 Európai Szabadalmi Hivatal (2007). “Nanotechnology in European Patents – challenge and opportunity.” http://www.epo.org/topics/issues/nanotechnology.html Highfield, R. (2007). “Scientists develop material that bounces bullets.” http://www.telegraph.co.uk/earth/main.jhtml?view=DETAILS&grid=&xml=/ear th/2007/10/31/scicop131.xml Malsch, I. (2002). “Biomedical applications of nanotechnology.” The Industrial Physicist 8 (3) 15-17. o. http://www.tipmagazine.com/tip/INPHFA/vol-8/iss-3/p15.pdf Nano, az apró természettudományok magazinja: http://www.nanomagazine.co.uk/ Reibold, M., Paufler, P., Levin, A.A., Kochmann, W., Patzke, N., Meyer, D.C. (2006). “Carbon nanotubes in an ancient Damascus sabre.” Nature 444 (16) 286. o. http://www.nature.com/nature/journal/v444/n7117/full/444286a.html Research*eu, az európai kutatások magazinja http://ec.europa.eu/research/research-eu/52/article_5232_en.html Scholze, S. (2007). “Far from the nanohype.” A World of Science 5 (2) 2-7. o. http://unesdoc.unesco.org/images/0015/001503/150334E.pdf The Royal Society and the Royal Academy of Engineering. (2004). “Nanoscience and nanotechnologies.” http://www.nanotec.org.uk/finalReport.htm The Royal Society. (2007). “Are nanotechnologies safe.” http://royalsociety.org/page.asp?id=2469 UNESCO. (2006). “The ethics and politics of nanotechnology.” http://unesdoc.unesco.org/images/0014/001459/145951e.pdf
Fordítás:
www.scientix.eu
10/10
